A Benedek Elek Óvoda Pedagógiai Programja 2013.
OM 201296
Készítette: Fátrai Zsuzsanna óvodavezető
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés..........................................................................................................................................4 1.1 Bemutatkozás..................................................................................................................5 1.2 A programírás előzményei..............................................................................................6 2 Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései...................................................................7 2.1 Óvodai nevelésünk alapelvei..........................................................................................7 2.2 Gyermekkép...................................................................................................................8 2.3 Óvodakép........................................................................................................................9 3 Az óvodai élet megszervezésének elvei..........................................................................................11 3.1 Személyi feltételek.........................................................................................................11 3.2 Tárgyi feltételek............................................................................................................13 3.3 Az óvodai élet megszervezése.......................................................................................14 3.3.1 Csoportszervezés.............................................................................................................14 3.3.2 A nevelés időkeretei........................................................................................................14 3.3.3 Az óvodai élet tervezése..................................................................................................18 3.4 Az óvoda ünnepei, rendezvényei.................................................................................20 3.5 Az óvoda kapcsolatai.....................................................................................................21 3.5.1 Óvoda-család...................................................................................................................21 3.5.2 Óvoda-bölcsőde..............................................................................................................22 3.5.3 Óvoda-iskola...................................................................................................................23 3.5.4 Óvoda-közművelődési intézmények...............................................................................23 3.5.5 Óvoda-egészségügyi intézmények..................................................................................23 3.5.6 Óvoda-Pedagógiai Szakszolgálat....................................................................................24 3.5.7 Óvoda-Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat............................................................24 3.5.8 Polgármesteri Hivatal......................................................................................................25 4 Az óvodai nevelés feladatai............................................................................................................25 4.1 Az egészséges életmód alakítása..................................................................................25 4.1.1 Betegségmegelőzés.........................................................................................................27 4.1.2 Egészséges környezet, a környezet védelme, szokások..................................................27 4.1.3 Lelki egészség ................................................................................................................29 4.1.4 Gondozás.........................................................................................................................29 4.1.5 Mozgás............................................................................................................................29 4.1.6 Levegőzés........................................................................................................................31 4.1.7 Pihenés............................................................................................................................31 4.1.8 Étkezés............................................................................................................................31 4.1.9 Testápolás........................................................................................................................33 4.1.10 Öltözködés....................................................................................................................33 4.1.11 Egészségnevelési munkaközösség ...............................................................................34 4.1.12 Az óvodapedagógus feladatai........................................................................................34 4.1.13 A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére..........................................................35 4.2 Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés ...................................................................35 4.2.1 Az érzelmi nevelés..........................................................................................................35 4.2.2 Az erkölcsi nevelés .........................................................................................................37 4.2.3 A közösségi nevelés .......................................................................................................38 4.2.4 Tehetséggondozás, felzárkóztatás...................................................................................41 4.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása....................................42 4.3.1 Anyanyelvi nevelés.........................................................................................................43 4.3.2 Értelmi képességek fejlesztése........................................................................................44 5 Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai..............................................45 5.1 Játék..............................................................................................................................45 2
5.2 Munka...........................................................................................................................54 5.3 Tanulás..........................................................................................................................57 5.3.1 Vers, mese.......................................................................................................................59 5.3.2 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc...........................................................................61 5.3.3 Rajzolás, mintázás, kézimunka.......................................................................................63 5.3.4 Mozgás............................................................................................................................66 5.3.5 A külső világ tevékeny megismerése..............................................................................69 5.3.5.1 Környezet megismerése..........................................................................................69 5.3.5.2 Matematika..............................................................................................................72 6 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére......................................................................................74 7 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek.....................................................77 8 Esélyegyenlőség az óvodában........................................................................................................79 8.1 A sajátos nevelési igényű tanulók közoktatási esélyeinek biztosítása........................81 8.2 A hátrányos /halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, csalások felmérésének pontosítása, egy valós szociális helyzetkép készítése az intézményhasználókról intézményünkben................................................................................................................83 8.3 A társadalmi környezettel az együttműködés javítása...............................................83 9 Ellenőrzési és értékelési rendszer...................................................................................................84 10 Érvényességi rendelkezések.........................................................................................................85 11 Melléklet.......................................................................................................................................86
3
1 Bevezetés A Benedek Elek Óvoda mai formájában 2009. VIII. 01-én kezdte meg működését, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata - Az önkormányzat nevelési-oktatási és közművelődési feladatainak 2009. évi finanszírozhatóságáról szóló - 55/2009. (III.26.) kgy. sz. határozata alapján. Két, addig külön működő óvodából egy Alapító Okirattal, egy vezetővel, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lett. A székhely óvoda 2011. augusztus 1-jén felvette a Benedek Elek Óvoda nevet. Az intézmény hivatalos elnevezése: BENEDEK ELEK ÓVODA OM szám: 201296 Az intézmény feladatellátási helyei és elérhetőségeink: Székhely:
Benedek Elek Óvoda 2800, Tatabánya, Ságvári Endre út 7/d Telefon: 34/310-991 Fax: 34/310-991 Mobil: Fátrai Zsuzsanna óvodavezető: 30/578-3406 Kukuda Zsuzsanna óvodatitkár: 30/578-3304 E-mail:
[email protected]
Telephely: Móra Ferenc Óvoda 2800, Tatabánya, Molnár János utca 4/a Telefon: 34/600-244 Fax: 34/600-244 Mobil: Igó Zoltánné óvodavezető-helyettes: 30/578-2162 E-mail:
[email protected] Alapító Okirat száma: 196.54/2009. ( VIII.27) kgy.sz. 89.4/2010. (III. 18.) kgy. sz. 151/2012. (VIII.29.) kgy.sz.
4
Alapító Okirat kelte: 2009. augusztus 31. 2010. március 23. 2012. augusztus 29. Az óvoda fenntartója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Az óvoda felügyeleti szerve: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
1.1 Bemutatkozás Óvodánk két feladatellátási helyen működő intézmény. Engedélyezett gyermeklétszám 2009-2010 nevelési évtől:
Óvoda
Gyermeklétszám
Csoportok száma
208 fő
8
99 fő
4
307 fő
12
Benedek Elek Óvoda székhely Móra Ferenc Óvoda telephely Összesen: Benedek Elek Óvoda bemutatása:
Az intézmény 1962-ben óvodának épült, 4 csoporttal nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt. Az 1974-es bővítésnek köszönhetően jelenleg nyolc csoporttal működik. Az épület az akkori építészeti stílus jegyeit viseli. 1999–től a „Humanista szellemű óvodai nevelés a Ságvári Endre Óvodában” című, saját kidolgozású, elfogadott óvodai pedagógiai program alapján dolgoztunk, melyet 2003ban kiegészítettünk a krónikus légúti betegségekben szenvedő óvodás korú gyermekek nevelésével. (1.sz. melléklet)
5
Móra Ferenc Óvoda bemutatása: Az épület 1910-ben lakóvillának épült, 1954 óta működik óvodaként az Óvárosban egy természetvédelmi park szélén. Az eredeti épület átalakítása, folyamatos felújítása tette lehetővé, hogy meghitt, családias hangulatú környezetben fogadhassa a gyerekeket. Az óvoda 1999-től dolgozott a „Tevékenységközpontú Óvodai pedagógiai program” helyi adaptációja alapján.
Mindkét óvoda udvarát egy természetvédelmi park veszi körül, adva a szemet gyönyörködtető környezetet és biztosítva a friss levegőt itt az Óvárosban. A dolgozók keze munkáját, igényességét dicséri az esztétikus környezet, az egyedi hangulatú csoportszobák.
1.2 A programírás előzményei A 2009. novemberi Alapprogram módosítás szükségessé tette a helyi pedagógiai programok felülvizsgálatát, kiegészítését. A két óvoda összevonása után, a két helyi pedagógiai programot összehasonlítva, a hasonlóságokat kiemelve, már 2009. augusztusában módosítottuk a programunkat. A helyi programok vizsgálatánál látható volt, hogy mi az, ami az elmúlt években a gyakorlatban is megállta a helyét, mik azok az értékek, amelyeknek az új programunkban is helye van. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az elmúlt időszakban változtak az óvodával szemben támasztott igények, elvárások, feladatok. Ezek ismeretében nevelőtestületünk úgy döntött, hogy egy intézményként, egy közös helyi pedagógiai programot kíván létrehozni, amelyben megjelennek értékeink, pedagógiai hitvallásunk, megfogalmazzuk azokat az irányelveket, amelyek meghatározzák kollektívánk munkáját. Programunk kiegészítését a 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés alapprogramja és az Alapprogramot módosító 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendeletben, valamint a 2012. évi CXIV. törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény módosításában foglaltaknak megfelelően készítettük el. 6
2 Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései 2.1 Óvodai nevelésünk alapelvei
•
Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve biztosítja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését.
•
Óvodai életünk rugalmasan alkalmazkodik a gyerekek egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, egyéni fejlődési üteméhez.
•
Óvodai nevelésünkben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés, bizalom övezi.
•
A játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem pótolható alaptevékenységnek tekintjük.
•
Nevelőmunkánk alapját a gyermek pontos, naprakész ismerete képezi.
•
A műveltségtartalmak közvetítésében igazodunk a gyermekek egyéni képességeihez.
•
Biztonságot nyújtó, derűs légkörben, élményekhez juttatva, közösen tevékenykedve fejlesztjük az alkotókedvüket és a kreativitásukat.
•
Feladatunk a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, migráns és etnikumhoz tartozó gyermekek segítése, támogatása, a multikulturális, az inkluzív nevelés megvalósítása. A fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedésüket.
•
Programunk biztosítéka a minőségi munkának, mert alapelveiben mindenkire nézve kötelező, ugyanakkor meghagyja a pedagógiai, szakmai szabadság lehetőségét, biztosítva az óvodai nevelés sokszínűségét, teret ad az innovatív pedagógiai törekvéseknek, megkötéseket csak a gyermek érdekéken védelmében tartalmaz.
7
2.2 Gyermekkép
•
A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.
•
A
gyermek
önálló
személyiség,
egyénenként
és
életkoronként
más-más
szükségletekkel. •
Fejlődési tempóját meghatározzák:
•
genetikai adottságai, az érés törvényszerűségei
•
a spontán és a tervszerűen alkalmazott környezeti hatások
•
Személyiségének kibontakozásában a személyi és a tárgyi környezet is meghatározó.
•
Fejlődésének alapja a fiziológiai, biológiai igényeinek kielégítése.
•
A gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, létformája a játék. Elsődleges számára, hogy kielégíthesse a játékszükségletét.
•
Jellemzője a kíváncsiság, a tudásvágy, szeret tevékenykedni, inger gazdag környezetben, megfelelő motiváció mellett aktív résztvevője az óvodai életnek, vágyik az elismerésre, a megbecsülésre, a sikerélményre.
•
Ebben a korban még az érzelmei vezérlik, ezért fontos számára hogy szeretetteljes, biztonságot nyújtó környezetben megnyilvánulhasson.
•
Szociális lény, a szűkebb családi környezet után kinyílik és képes egy tágabb körben gyerekekkel és felnőttekkel is kapcsolatokat alakítani.
•
Önállóságra törekszik, keresi az önkifejezés lehetőségeit. Nagyfokú szabadságvágy jellemzi, tevékenységében szüksége van választási lehetőségre.
•
Életének ebben a szenzitív szakaszában a gyermek alakítható, formálható, csak biztosítani kell számára az élményszerzés, a tapasztalás, a gyakorlás lehetőségeit.
•
A sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, migráns és etnikumhoz tartozó gyerekek jól érzik magukat a környezetükben.
Képesek
egymás
elfogadására,
gyermektársaikat.
8
tisztelik
a
felnőtteket
és
•
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s
meglévő
hátrányai
csökkenjenek.
Nem
ad
helyet
semmiféle
előítélet
kibontakozásának. •
Óvodáskor végére testileg, lelkileg felkészült az iskolakezdésre. Megszerzett ismeretei, képességei alkalmassá teszik, hogy megfelelő önbizalommal és kíváncsisággal várjon az iskolai élet megkezdésére.
2.3 Óvodakép Óvodánk: •
A köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépéséig. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segítségével biztosítjuk a gyermek fejlődéséhez, neveléséhez szükséges legmegfelelőbb feltételeket.
•
Miközben teljesíti óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit, megteremti a gyermekekben a következő életszakaszba, a kisiskoláskorba való átlépés belső pszichikus feltételeit.
•
Célja az óvodás korú gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a hátrányok csökkentése, életkoruk jellemző tulajdonságainak kibontakoztatása az egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) a gyermek három éves korától az iskolába lépéséig.
•
Biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, derűs, családias légkört, a fejlődéshez szükséges optimális feltételeket, megteremti számukra az érzelmi biztonságot.
•
Erősíti azokat a személyiségvonásokat, amelyek az iskolai közösségbe történő beilleszkedést segítik.
•
Kielégíti a gyermekek testi és lelki szükségleteit.
•
Gyermekközpontú, alapelve a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása.
9
•
Figyelembe veszi, hogy a gyermekek alapvető, elsődleges tevékenysége a mással nem helyettesíthető játék.
•
Komplex módon érvényesülő tevékenységeket szervez, amelyek átszövik az óvodai nevelés egész rendszerét.
•
Alapvető emberi értékeket közvetít.
•
Messzemenően figyelembe veszi a gyermek egyéniségét, szükségleteit, fejlődési tempóját, ugyanakkor az óvodai közösség keretein belül mozog és a szocializációra is nagy hangsúlyt fektet.
•
Figyelembe veszi a helyi viszonyokat, kielégíti a helyi igényeket.
•
Törekszik a nevelés-oktatás színvonalának folyamatos fejlesztésére, amelynek feltétele a szakmai, módszertani gazdagság, az innovatív nevelőtestület.
•
Partnerközpontú, szoros kapcsolatot tart fent a családokkal, kiegészíti a családi nevelést.
•
Tapasztalati úton ismerteti meg a gyermekekkel a tágabb és a szűkebb környezetet. Törekszik arra, hogy a gyermekek felfedezzék, megbecsüljék és tiszteljék a környezetüket és a felnőttek példája alapján azt is megtanulják, hogy ők maguk mit tehetnek környezetük megóvásáért, fenntartásáért.
•
Befogadó, elfogadja a másságot és erre neveli a gyermekeket is.
•
Segítséget nyújt azoknak a gyerekeknek, akiknek a fejlődéshez speciális segítségre van szükségük.
•
Mindkét nembe tartozó gyermeket arra neveli, hogy tisztelje, elfogadja a másik nembe tartozókat. Feladatainkat közösen kell megoldani, szükség van a nemek közötti együttműködésre. A nemi szerepek kialakulása már óvodáskorban is jelen van, a gyerekeknek azt kell megtanulniuk, hogy a nemek közötti különbség nem jelenthet alá és fölérendeltségi viszonyt, hátrányos megkülönböztetést.
•
Óvodánk nyitott, együttműködő, ellátja feladatait az esélyegyenlőség területén is. Biztosítja a gyerekek minél korábbi óvodába kerülését, a hiányzások csökkentését, biztosítja a gyerekek számára az egyéni fejlesztést és a programokban való részvételt, hozzásegíti őket a számukra kínált támogatások eléréséhez.
10
•
A migráns gyermekekben erősítjük azt az érzést, hogy ő is a gyermekcsoport elfogadott tagja, ugyanakkor tiszteletben tartjuk, elfogadjuk a más nemzethez tartozását és az ebből eredő különbözőségeket, segítjük társadalmi integrálásukat, beilleszkedésüket a lokális közösségbe a velük való kulturális interaktivitás révén.
3 Az óvodai élet megszervezésének elvei 3.1 Személyi feltételek Óvodánk személyi ellátottságát a törvényi előírások, illetve a fenntartó által meghatározott keretszámok határozzák meg. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplője a pedagógus, akinek személyisége meghatározó, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A pedagógusok számtalan kihívással szembesülnek a napi munkájuk során. Egyre több problémára, nevelési helyzetre kell megoldást találniuk. A velük szemben támasztott normák és elvárások folyamatosan változnak. Az óvodapedagógus felelőse és irányítója a csoportban folyó munkának. Az óvoda egész nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Pedagógusképünk: Pedagógusaink alapvető értékei, ideális személyiségtulajdonságai, speciális pedagógiai képességei: •
Gyermekszerető, biztonságteremtő, együttérző, szociálisan érzékeny
•
Hiteles az értékközvetítésben, viselkedése példaértékű
•
Elfogadó, türelmes, következetes, őszinte, barátságos
•
Szakmai elkötelezettség, hivatástudat
•
Széleskörű tájékozottság, szakmai igényesség, felkészültség
•
Kreativitás, kihívások keresése, az új utak kipróbálása, nyitottság
•
Önkritika, önfegyelem
•
Együttműködő, pozitív munkakapcsolatot alakít ki a nevelőtestületen belül
11
A nevelőmunka eredményessége azonban nem csak az óvodapedagógusokon múlik. Az óvoda többi dolgozója is helytáll a saját munkaterületén, munkájával segíti az óvodapedagógus
munkáját,
az
óvoda
nevelési
céljainak
sikeres
magvalósítását,
eredményességét. A csoportban a dajka is tevőlegesen részt vesz a gondozási feladatok ellátásában, szintén hatást gyakorol a gyerekekre. Ezért fontos, hogy beszédével, viselkedésével, egész lényével ő is modellértékű lehessen a gyerekek számára. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok tájékoztatják a dajkát a csoport programjairól, a feladatokról, hogy ő is hozzájáruljon munkájával ezek zökkenőmentes és sikeres megvalósításához. (Pl.: Karácsony előtti készülődésnél az óvodapedagógus csak akkor tudja a dekorációt elkészíteni, ha előtte megbeszélés szerint megtörtént már a nagytakarítás a csoportban és a folyosón.) Alkalmazotti létszám
41 fő
Óvodapedagógus Ebből magasabb vezető óvodavezető óvodavezető-helyettes telephely óvodavezető-helyettes
25 fő 1 fő 1 fő 1fő
Nevelőmunkát közvetlenül segítők pedagógiai asszisztens dajkák
3 fő 12 fő
Gazdasági tevékenységet ellátók óvodatitkár
1 fő
Álláskeret
41 fő
Óvodapedagógusaink felsőfokú óvónőképző, vagy főiskolai diplomával rendelkeznek. Szakvizsgája 16 óvodapedagógusnak van (2. sz. melléklet). Dajkáink közül 8 fő rendelkezik dajka szakmunkás, 4 fő egyéb szakmunkás végzettséggel. Hozzáértésüket több évtizedes, a munkaterületen szerzett tapasztalat adja. Az egyéb területen – pedagógiai asszisztens - dolgozók is rendelkeznek a munkakörük betöltéséhez szükséges végzettséggel, (érettségi, OKJ vagy felsőfokú intézményben szerzett gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztens végzettség). Az óvodatitkár végzettsége is megfelel munkaköre ellátásához. Programunk megvalósításához, az óvoda zavartalan működéséhez a személyi ellátottság ideális.
12
3.2 Tárgyi feltételek A csoportszobák, - egy kivételével - tágasak, megfelelő teret biztosítanak a nyugodt, elmélyült tevékenykedéshez. Berendezésük felújított, zömében fából készült bútorzattal. Hat csoportban galéria is található. Sok játék, fejlesztő eszköz áll a gyerekek rendelkezésére. A csoportszobák berendezései változatosak, díszítésük az ott dolgozók ízlését, esztétikai érzékét dicséri. A székhely és a telephely óvoda is hatalmas, fákkal, egyéb növényekkel teli, gondozott, igazán szép udvarral rendelkezik. A Móra Ferenc Óvodában csupa fából készült, míg a Benedek Elek Óvodában színes KOMPAN-os udvari játékok biztosítják a gyermekek mozgásvágyának kielégítését, ami azért is fontos, mert zömében lakótelepi lakásban élő családok gyermekei járnak hozzánk. A Benedek Elek Óvodában 155 m2-es, jól felszerelt tornateremben, a Móra Ferenc Óvodában a régi konyhából kialakított tornaszobában tornáznak a gyerekek. A Benedek Elek Óvodában a konyha egy részét gyermekebédlővé alakíttattuk át, valamint az asztmás programhoz sószobát is kialakíttattunk. Az épületek felújítása folyamatosan történik, a költségvetési keretek között. A programok végrehajtásához a tárgyi feltételek pillanatnyilag megfelelőek, - a minimális eszköz és felszerelési jegyzékben megtalálhatóak -, de az anyagi lehetőségeink egyre szűkebbek. (3. sz. melléklet) Az eszközjegyzék megtalálható a vezetői irodában az óvodai dokumentumok között.
A jegyzékben szereplő eszközök csoportosítása: •
Helyiségek
•
Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai
•
Tisztálkodási és egyéb felszerelések
•
A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök
•
A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök
•
Egészség- és munkavédelmi eszközök.
13
Az elhasználódott eszközöket megpróbáljuk pótolni, a hiányzókat beszerezni a költségvetésből és a pályázati pénzeszközök segítségével. Pályázatokon nyert pénzekből szépítjük az óvodát és az udvart, saját munkánkat hozzáadva, valamint szülők és az óvoda örökbefogadójának segítségét is igénybe véve.
3.3 Az óvodai élet megszervezése
3.3.1 Csoportszervezés
A Móra Óvoda telephely jelenleg négy osztatlan életkorú csoporttal működik. A Benedek Elek Óvoda székhely jelenleg nyolc csoporttal működik. Ezek egy része osztott, más része részben osztott. A csoportok megszervezése minden esetben a beiratkozó és az óvodában maradó gyerekek létszámától és összetételétől függ. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodapedagógusok heti, vagy kétheti váltásban dolgoznak.
3.3.2 A nevelés időkeretei
A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyerekek életrendjét, időbeosztását. A gyerekek számára biztonságot, kapaszkodót nyújt a megalapozott, átgondolt és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. A gyermek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos fogalakozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A hetirend és a napirend segítségével alakítjuk ki a gyerekek életrendjét, időbeosztását. A napirend és a hetirend biztosítja a gyerekek számára a nyugodt, kiszámítható, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését.
14
•
Napirend: A napirend a gyermek nyugodt napi időbeosztását biztosítja, figyelembe veszi a
gyerekek életkorát, a fejlődés közben végbemenő változásokat, az évszakok változását. A napirend kialakításánál fő szempont a tevékenységek közötti folyamatosság biztosítása a párhuzamos tevékenységekkel, a várakozási idő kikerülése, minimálisra csökkentése,
a
monoton
tevékenységek
kiküszöbölése,
a
tevékenységek
közötti
harmonikus arányok megteremtése. A napirend rögzíti az étkezések és a pihenés időpontját, a tevékenységek időtartamát. Napirenden belül a legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenysége, a játék kapja, de tartalmazza a gyerekek egyéb tevékenységeit, és a szabad levegőn tartózkodást is. Gondozómunkánk folyamatos, óvodai életünk egészében jelen van, nem csak a napirendünkben meghatározott időpontokban. Kiemelten kezeljük, mert fontos szerepe van a gyermeki szükségletek kielégítésében, az óvodapedagógus – dajka – gyermek kapcsolatának elmélyülésében, a gyermeki önállóság kiteljesedésében. Minták a napirend kialakításához, amennyiben az óvoda nyitvatartási ideje 5.3016.30-ig, összesen 11 óra:
Benedek Elek Óvoda: Az óvoda ebédlővel rendelkezik, ahol egyszerre négy csoport étkezik, tehát ennek megfelelően két turnusban bonyolítjuk az étkezéseket, a reggeli és az ebéd időpontja felosztásra kerül, és a napirendek beosztása is ehhez igazodik. A mindennapos testnevelések időpontját a csoportban a gyerekek beérkezéséhez és a reggeli időpontjához igazítva határozzák meg az óvodapedagógusok, így kerülhet a reggeli előtti, vagy utáni időpontra. A pihenés tervezett időtartamát a gyermekek életkora határozza meg.
15
Az óvoda napirendje 530
Nyitás
530-730
550-800
Gyülekezés Játék Spontán és szervezett tevékenységek
730-830
800-900
Tisztálkodás, reggeli
8 -11
9 -12
Szabad játék Játékba integrált tanulás Levegőzés, játék az udvaron, séta, öltözködés
1130-1230
1200-1300
Tisztálkodás, ebéd
12 -15
13 -14
Csendes pihenő, öltözködés
1500-1530
1445-1515
Folyamatos ébresztés Tisztálkodás, uzsonna
1530-1630
1515-1630
Szabad játék a csoportszobában vagy az udvaron Zárás
30
30
30
00
00
00
00
45
Móra Ferenc Óvoda:
530
Nyitás
530-700
Gyülekezés, pihenés
700-745
Játék, szervezett és szabad tevékenységek
745-845
Tisztálkodás, reggeli
845-1130
Játék, szabad tevékenységek, foglalkozások, egyéni fejlesztés Levegőzés, mozgás, séta, öltözködés
1130-1230
Tisztálkodás, ebéd
12 -15
Csendes pihenő, öltözködés
1500-1530
Tisztálkodás, uzsonna
1530-1630
Játék a csoportban ill. az udvaron
30
1630
00
Zárás
16
•
Hetirend: A hetirend az adott csoport tervezett tevékenységeit rögzíti a hét napjaira lebontva. A
tornaterem és a sószoba használatát a csoportok elosztják egymás között, ezek időpontján körülményes változtatni. A gyümölcsnap kijelölése is csoportonként változó. A napi feladatok megjelölése az óvodapedagógus munkáját segíti. A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalom megteremtését segíti elő a csoportban. A hetirendet is rugalmasan kezeljük, egy-egy hirtelen esemény bármikor megváltoztathatja a sorrendet. Óvodás életünk napjai nem korlátozódnak egy megtervezett foglalkozás megtartására, a tevékenységek átszövik mindennapjainkat. Az ábrázolás, az ének, a mondóka, vers bármikor megjelenhet a nap folyamán és mesélünk is minden nap a csendes pihenő előtt, a tervezetteken felül is. A környezet megismerése, vagy a matematika sem korlátozódhat egy napra, hisz minden lehetőséget kihasználunk a megfigyelésekre, tapasztalatszerzésre, gyakorlásra. Mozgásra, mozgásos játékok szervezésére is sor kerül minden nap. Egy lehetséges hetirend:
Hétfő
Mindennapos testnevelés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mese, vers
Kedd
Mindennapos testnevelés Rajzolás, mintázás, kézimunka Mese, vers
Szerda
Mindennapos testnevelés Környezet megismerése Gyümölcsnap Mese, vers
Csütörtök
Mindennapos testnevelés Matematika Mese, vers Sószoba
Péntek
Testnevelés Mese, vers
17
3.3.3 Az óvodai élet tervezése
•
Az óvodavezető éves terve: Az óvoda éves munkaterve, melyet az óvodavezető készít el – az intézményi célok,
feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével.
•
A csoport éves terve: Évkezdés előtt az óvodapedagógusok elkészítik azt a tanulási területekre bontott
gyűjteményt az azokhoz tartozó feladatokkal, amelyekből aztán a csoport ismeretében, a csoport fejlődési ütemének megfelelően választani lehet a konkrét heti tervezéshez.
•
Csoportnapló: Csoportnaplónk saját kivitelezésű, pontosan alkalmazkodik az óvodai pedagógiai
programunkhoz. (4.sz. melléklet) Sorrendben a következőket tartalmazza: •
Az óvoda és a csoport adatai
•
A gyermekek névsora és jele
•
Születésnapok nyilvántartása
•
A csoport életkor és nem szerinti összetétele
•
Gyermekjóléti adatok
•
Beiskolázási adatok
•
Napirend
•
Hetirend
•
Családlátogatások
•
Kapcsolattartás a szülőkkel
•
Szülői értekezlet
•
Kapcsolatok
•
Szakmai látogatások
•
Nevelési feladatok ― Egészséges életmód alakítása ― Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 18
― Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés biztosítása •
Szervezési feladatok
•
Az óvodai élet tevékenységformái ― Játék ― Munka ― A gyermekek fejlődését elősegítő tartalmak (Az egyes tevékenységeket heti bontásban tervezzük, megjelölve a fejlesztendő területeket.)
•
Nyári élet
•
Beszoktatás értékelése
•
Évközi értékelés
•
Év végi értékelés
•
Feljegyzések a csoport életéről
•
Gyermekbalesetek megelőzése.
•
Fejlődési napló: Fejlődési naplónk két részből áll. ― A csoportos fejlődési naplóban rögzítjük évente kétszer a gyerekek fejlettségi szintjét. Ez a napló tartalmazza még a fejlődési mutatókat – súly és magasságmérést
évente
háromszor,
valamint
a
társas
kapcsolatok
dokumentációit. Ehhez a naplóhoz csatoljuk az óvodaorvos, védőnő, logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus által készített csoportos méréseket is. ― Az egyéni fejlődési napló tartalmazza a gyermek egyéni fejlődését nyomon követő táblázatokat és/vagy diagramokat, az óvodába lépéskor kitöltetett anamnézist, valamint a szakemberek által kiadott egyéni felmérések eredményeit tartalmazó dokumentumokat, szükség esetén a gyermekek fejlesztését tervező táblázatokat. (5. sz. melléklet) Mulasztási napló:
•
A gyermekek adatait, illetve naponként jelenlétüket vagy hiányzásukat rögzítjük benne. •
Étkezési lap: Az étkező gyermekek naponkénti számát tartalmazza. 19
Óvodai nevelésünk jóváhagyott pedagógiai programunk alapján valósul meg, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szerveződik az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.
3.4 Az óvoda ünnepei, rendezvényei Az ünnepekre, rendezvényekre, megemlékezésekre intézményi szinten, vagy csoportonkénti szervezésben kerül sor, a gyerekek életkorának megfelelően. A közös ünneplés segíti az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak közösséggé formálását. A szülők számára is nyílt ünnepélyek pedig az óvoda-család kapcsolatot erősítik. Benedek Elek Óvoda: A magyar népmese napja – Benedek Elek születésnapja – óvodai program Alma nap – óvodai program Állatok világnapja – akadályverseny óvodai szinten Márton nap – óvodai program, szülőkkel Mikulás – csoportonként Karácsony – csoportonként szülőkkel Farsangi bál – csoportonként szülőkkel Mesenap – óvodai program Március 15. – óvodai közös megemlékezés Tavaszi zsongás – óvodai program Szülők-nevelők bálja Húsvét – csoport ünnep Anyák napja – csoport ünnep Föld napja – óvodai program Kihívás napja – óvodai megmozdulás Évzáró – csoport ünnep Ballagás – óvodai ünnep Gyermeknap – kerti parti szülőkkel Nemzeti Összetartozás Napja – közös óvodai megemlékezés.
20
Móra Ferenc Óvoda programjai: Az óvoda születésnapja – óvodai program szülőkkel Alma nap – óvodai program Márton nap – óvodai program szülőkkel Mikulás – csoportonként Karácsony – csoport és óvodai közös ünnep Farsang – közös óvodai ünnep Március 15. – csoportonkénti megemlékezés Anyák napja – csoportonkénti ünnep Kihívás napja, Ovis Olimpia – óvodai megmozdulás Évzáró – csoportünnep Ballagás – csoportonkénti szervezés Nemzeti Összetartozás Napja – közös óvodai megemlékezés.
3.5 Az óvoda kapcsolatai
3.5.1 Óvoda-család A gyermekek személyisége a család és az óvodai nevelés együttes hatására fejlődik. Törekszünk arra, hogy a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a ránk bízott gyermekeket, csökkentsük az esetlegesen fenn álló hátrányokat az egyes gyerekek között. Fontos feladatunk, hogy megismerjük a családot, az otthoni körülményeket, a családok szokásait, nevelési módszereit. Ezekhez illesztjük saját nevelési céljainkat, módszereinket, szükség szerint ennek megfelelően választjuk meg a segítségnyújtás formáit, lehetőségeit is. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a szülők megismerjenek minket, az óvoda programját, a dolgozókat, betekintést nyerjenek a napi munkánkba. Sikeres munkánkhoz szükségünk van arra, hogy a szülők megbízzanak bennünk, pozitív hozzáállásukkal segítsék a munkánkat. Törekszünk a családokkal való szoros együttműködésre. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. 21
Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van a Szülői Munkaközösségnek. Az óvodapedagógusok támaszkodhatnak a SZMK koordináló, programszervező, segítő munkájára. Az SZMK véleményével, javaslataival segítse az óvoda helyi programjának alakulását, megvalósítását. Kapcsolattartási formák: •
Beiratkozás
•
Családlátogatás
•
Szülői értekezlet
•
Fogadóóra
•
Nyílt napok
•
SZMK értekezlet
•
Egyéni beszélgetések
•
Faliújság
•
Ünnepek, rendezvények
•
Kirándulás
•
Munkák az óvoda környezetében.
Az óvodapedagógus feladatai: •
Magatartásában, szakmai felkészültségében példamutató
•
Kölcsönös bizalomra, őszinteségre törekszik
•
Tiszteletben tartja a család világnézetét, meghallgatja a szülő véleményét
•
Ismeri a segítségnyújtás lehetőségeit, tapintatos.
3.5.2 Óvoda-bölcsőde Sok gyerek jön a közeli bölcsődéből. Próbáljuk zökkenőmentessé tenni a két intézmény közötti átmenetet a gyerekek számára: a gondozónőkkel, nevelőnőkkel folytatott tapasztalatcserével, tájékozódással az óvodába érkező gyermek fogadását megkönnyítjük. A gyerekek meglátogatása a bölcsődében szintén a beszoktatás megkönnyítését szolgálja.
22
Kapcsolattartási formák: •
Látogatás a bölcsődébe a leendő kiscsoportosokhoz
•
Bölcsődések látogatása az óvodában
•
Bölcsődevezetők, gondozó nénik meghívása a kiscsoportosokhoz.
3.5.3 Óvoda-iskola Elsősorban a körzetünkbe tartozó iskolákkal tartjuk folyamatosan a kapcsolatot, de bemutatkozó szülői értekezleten szívesen látjuk a többi iskola képviselőit is. Kapcsolattartás formái: •
Gyermekeink meglátogatása az első osztályban
•
Részt veszünk az iskolák óvodások számára szervezett programjain
•
Szülői értekezlet nagycsoportos szülőknek, ahol az iskolák bemutatkoznak.
3.5.4 Óvoda-közművelődési intézmények Együttműködést keresünk óvodai programunkhoz igazítottan a városban működő színházzal, múzeummal, könyvtárral, művelődési házzal. Célunk a kultúraközvetítő, műveltséggazdagító
programokkal a gyermekek ismereteinek gyarapítása, ízlésük
formálása. Elsősorban a Jászai Mari Színház – Népházzal van kapcsolatunk, de más intézmények szervezésében megvalósuló programon is szívesen részt veszünk.
3.5.5 Óvoda-egészségügyi intézmények
Az egészséges életmód, egészségnevelés korábban rögzített feladatinak megvalósításához és céljainak eléréséhez fontos az óvodapedagógus és az egészségügyi alapellátás kapcsolata, együttműködése.
23
Kapcsolattartás formái: •
Rendszeres szűrővizsgálat
•
Védőnő látogatása, szükség esetén kapcsolatfelvétel a gyermekorvossal
•
Előadások szervezése szülők részére
•
ÁNTSZ- ellenőrzés, fertőző betegségek esetén zárlat elrendelése.
3.5.6 Óvoda-Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai munkánkat segíti a Pedagógiai szakszolgálattal való folyamatos kapcsolattartás, amely magába foglalja a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást, a preventív és a korrektív fejlesztést. Minden olyan esetben, mikor a gyermek személyiségfejlődésében stagnálás tapasztalható és az óvodai nevelés során nem korrigálható, felvesszük a kapcsolatot a pedagógiai szakszolgálattal. Kapcsolattartási lehetőségek: •
Szűrővizsgálatok az óvodában
•
Szakvélemények kiadása
•
Az óvodában végezhető fejlesztőmunka segítése
•
A szakszolgálat által szervezett óvodapedagógusoknak szóló programok
•
A szakszolgálat fejlesztőpedagógusainak előadása szülői értekezleten.
3.5.7 Óvoda-Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekvédelmi felelős irányításával kiszűrjük a hátrányos, halmozottan hátrányos, esetleg
veszélyeztetett
gyerekeket.
A
Családsegítő
és
Gyermekjóléti
Szolgálat
munkatársaival együttműködve próbálunk meg segíteni a családok és a gyerekek helyzetén. Kapcsolattartási lehetőség: •
Havonta
esetmegbeszélés
a
Családsegítő
gyermekvédelmi felelősök számára •
Szükség esetén bármikor. 24
és
Gyermekjóléti
Szolgálatnál
a
3.5.8 Polgármesteri Hivatal A Szakirodák – elsősorban az Oktatási és Kultúrális Iroda – dolgozóival korrekt munkakapcsolat fenntartása. A kapcsolattartó az óvodavezető. A Pénzügyi Irodával, és a GAMESZ dolgozóival elsősorban az óvodatitkár és az óvodavezető tartják a kapcsolatot.
4 Az óvodai nevelés feladatai Az óvoda elsődleges célja a 3-7 éves korú gyermek teljes személyiségének sokoldalú fejlesztése, az életre való felkészítés komplex és élményszerű tevékenységeken keresztül. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Figyelembe veszi a gyerekek életkori és egyéni sajátosságait, érési, fejlődési tempóját, a családi nevelést és hátteret. Az óvodapedagógusok az óvodai nevelés egészét, a tevékenységekben, az együttműködési formákban, kapcsolatokban, nevelési helyzetekben rejlő lehetőségeket használják fel a gyermek személyiségének harmonikus fejlődése érdekében. Ezen belül megvalósítja •
az egészséges életmód alakítását
•
az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelést
•
az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés lehetőségeit.
4.1 Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód szokásainak kialakításával segítjük a gyermek egészséges fejlődését és ezen túl az egész személyiségének fejlődését, hozzájárulunk egészségének megőrzéséhez és megalapozzuk az egészséges életmód iránti igényét, igényességét. A
gyermekek
harmonikus
fejlődésének
elősegítése,
az
egészséges
életmód
szokásainak megismertetése és kialakítása a metálhigiénés, szociális és testi nevelés eszközeivel az óvodai nevelés egyik legfontosabb feladata. Mivel az egészséges életmód a testi, lelki és szociális jólét együttes meglétét kívánja, 25
ezért az egészségnevelés az óvodai élet minden mozzanatában jelen van, a nevelési folyamat egészét áthatja. Az egészséges életmódra nevelés célja: – az egészséges életvitel igényének alakítása – az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása, melyek elősegítik a gyermek növekedését, fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez. Az egészséges életmódra nevelés feladatai: 1. Prevenciós feladatok – a gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak kialakítása – egészséges és biztonságos környezet megteremtése – környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása – baleset megelőzése. 2. Gondozási feladatok – gyermekek gondozása, testi szükségleteik kielégítése, mozgásigény kielégítése – harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése – gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése, testedzés – egészséges életmód szokásainak alakítása (testápolás, öltözködés, étkezés). 3. Korrekció feladatok – speciális testi-lelki nevelési feladatok ellátása – szükség esetén megfelelő szakember + szülő + óvodapedagógus + fejlesztőpedagógus együttműködése. Az egészséges életmód kialakításához megfelelő tárgyi és személyi feltételekre van szükség. Tárgyi feltételeink egyrészt adottak, másrészt folyamatosan igyekszünk bővíteni, fejleszteni, vagy éppen átalakítani annak érdekében, hogy megfeleljenek a korszerű egészségfejlesztés elveinek. Óvodánk pedagógusai és munkatársai a nap minden pillanatában igyekeznek megfelelni sajátos modell szerepüknek. Odafigyelünk személyi higiéniánkra, esztétikus megjelenésünkre, egészséges, sportos magatartásunkra, egészséges táplálkozásunkra. Egészségmegőrző és betegségmegelőző tevékenységünket óvodaorvosunk és védőnőnk segíti rendszeresen. Fontosnak tartjuk ezen értékek közvetítését a szülők felé is, hisz a nevelés elsődleges helyszíne a család, ezért jó, ha egységes felfogás tükröződik bennünk. 26
4.1.1 Betegségmegelőzés Ha a gyermeken betegség tüneteit észleljük, lázat mérünk, lefektetjük és értesítjük a szülőt. Abban az esetben, ha a gyermeknél valamilyen testi, vagy lelki problémával találkozunk, akkor a szülőkkel egyetértésben, megfelelő szakember bevonásával igyekszünk prevenciós, illetve korrekciós feladatainkat ellátni. Óvodánkban kiemelt jelentőségű feladatnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, ezzel együtt a prevenciót, azaz a betegségek megelőzését. Évszázadok óta közismert tény, hogy egyes barlangok, illetve só barlangok és a sós tengeri levegő az emberi szervezetre, főként
a
légzőszervekre
jótékony
hatást
gyakorol.
Napjainkban
a
légzőszervi
megbetegedések (krónikus felső légúti hurutok, melléküreg gyulladások, allergiák, asztma) sajnos gyakran végig kísérik az óvodást kort, ezzel sok-sok kellemetlenséget okozva a gyerekeknek és családjuknak. Ennek a problémának megoldási lehetőségeként alakítottunk ki óvodánkban sószobát, ahol „parajdi” sóoldatot párologtatunk. Az esztétikusan kialakított helységben az edényekben lévő sóoldat párolgás következtében egy olyan mikroklíma alakul ki, ami kedvező hatással van a légzőszervek aktivitására, ezáltal fokozódhat az öntisztulás, enyhülhetnek a panaszok, illetve megszűnhetnek a gyulladásos folyamatok. Minden csoport hetente egyszer, 60 percet tölt a sószobában, ahol a legfontosabb feladat a helyes légzéstechnika megtanítása, elsajátítása és gyakorlása. Egészséges klímában zenét, mesét hallgatnak, rajzolnak, játszanak, a pedagógus szervezett játékokat, foglalkozást tart, vagy éppen diafilmet vetít a gyerekeknek. Így a sószoba friss, tiszta levegője által játék vagy tanulás közben gyógyulnak, erősödik immunrendszerük. A sószobai kúra nem kötelező. Azon kisgyermekek, akiknek a szülei nem élnek a lehetőséggel a kúra ideje alatt a csoportszobában tartózkodnak természetesen felügyelettel.
4.1.2 Egészséges környezet, a környezet védelme, szokások
Az egészséges életmódra nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a gyermekeket fejlődésükhöz optimális környezettel vesszük körül. Fontos, hogy otthonosan érezzék magukat az óvodai helységeiben. A csoportszobákat úgy alakítottuk ki, hogy azok meleg színeikkel kellemes hatást gyakoroljanak a gyerekekre. A berendezési tárgyak, eszközök alkalmazkodnak a gyerekek 27
méreteihez. Minden tevékenységnek megvan a saját helye, kis „kuckója”. Igyekszünk minél több zöld növénnyel otthonosabbá, természet közelibbé tenni termeinket. Az öltözőben minden gyermeknek saját, elkülönített öltözője van. Mosdóinkban kedvező feltételeket teremtünk a gondozási feladatok ellátásához, a helyes egészségügyi szokások kialakításához. Minden gyermeknek saját törölközője, fogmosópohara, fogkeféje van. A WC-ket függönnyel láttuk el, így biztosítva az intimitást gyermekeink számára. Fésűiket külön erre a célra készített tartóban tárolják. Dajkáink nagy gondot fordítanak a mosdók folyamatos, állandó tisztán tartására. Az udvaron az évszaktól függően sok időt töltenek, és változatosan tevékenykednek gyermekeink. Óvodánk udvara természetvédelmi területen fekszik hatalmas, gyönyörű fák, bokrok környezetében. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az udvaron is megvalósuljon gyermekeink környezetvédő magatartása, mintaadással, szabályok kialakításával és folyamatos
ellenőrzésével,
betartatásával.
Virágoskertünket
a
gyerekekkel
együtt
gondozzuk, locsoljuk. Mozgást fejlesztő nagyméretű, EU-s szabványoknak megfelelő eszközök, homokozó, labdázásra használható szabad területek állnak a gyerekek rendelkezésére a szabadidő változatos eltöltéséhez. Törekszünk a balesetmentes környezet kialakítására. Figyelünk az eszközök karbantartására, szükség esetén gondoskodunk azok cseréjéről. A gyerekek környezetét tisztán tartjuk, gondoskodunk az állandó levegő cseréről, illetve szükség szerint nagyobb szellőztetésről. (Mozgásos játék, ének, pihenés, stb.) Gondoskodunk arról, hogy a gyermekek körül rendezett, tiszta, környezetet biztosítsunk és a gyerekeket is megtanítjuk arra hogyan tartsanak maguk körül rendet, hogyan vigyázzanak a tisztaságra és mit segíthetnek, hogy ezt megőrizzük. Ezzel kapcsolatosan olyan szokásokat, szabályokat alakítunk ki és következetesen betartjuk,
betartatjuk
a
gyerekekkel,
amelyek
segítik,
hogy
egészségesen
és
balesetmentesen teljenek óvodai napjaink. Szívügyünk a környezetvédelem, ezért nagy hangsúlyt fektetünk környezetünk védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítására, a környezettudatos magatartás megalapozására.
28
4.1.3 Lelki egészség A lelkileg egészséges gyermek nyitottá válik a világra, elfogadja a másságot, alkalmazkodik a különböző helyzetekhez. Társaihoz türelmes, megértő, szívesen segít a társainak, óvónőnek. Szeretettel fordul társai felé, vannak barátai, kapcsolatai kiegyensúlyozottak, elutasítja a durvaságot. Az óvodapedagógus feladata: – megfelelő pszichés klíma biztosítása – érzelmi biztonság, tevékenységszükséglet kielégítése – rugalmas napirend biztosítása – derűs légkör folyamatos biztosítása – differenciált bánásmód alkalmazása – a másság elfogadása és elfogadtatása – kapcsolatok pozitív érzelmi töltése.
4.1.4 Gondozás
A gondozás kiemelt szerepet kap a nevelés folyamatában, hiszen építi és elmélyíti a felnőttek és a gyerekek közötti kapcsolatot, segíti a gyermeket az önállósodásban. Ezen feladatok ellátása csak az óvodapedagógusok és a dajkák együttes munkájának lehet az eredménye.
4.1.5 Mozgás
Törekednünk kell, hogy elegendő teret adjunk a nap során arra, hogy a gyermekek kielégíthessék mozgásigényüket. Ezek a testnevelés, a mindennapos testnevelés, a mozgásos játékok és a szabad mozgás lehetőségeinek megteremtése a csoportszobában, teraszon, udvaron, valamint a séták, kirándulások alkalmával. Óvodánk életében mindig kiemelten kezeltük a testi képességek fejlesztését. Ennek érdekében
számos
olyan
tevékenységet, 29
mozgásos cselekvést, sporttevékenységet
biztosítunk a gyermekeknek, mely során fejlődik kondicionális, koordinációs képességük, hajlékonyságuk,
rugalmasságuk.
Délután
többféle
mozgásos
tevékenység
közül
választhatnak a gyerekek: testtartásjavító torna, foci, görkorcsolya, néptánc. A
jégkorcsolyázás
hagyománya
már
több
éves
múltra
tekint
vissza
intézményünkben. Kezdetben a gyermekek maguk hozták a saját korcsolyájukat, vagy bérelhettek a pályán. Látva a gyermekek, pedagógusok, szülők lelkesedését, 30 pár állítható méretű korcsolyát vásároltunk az óvodának. Így az óvodába járó összes kisgyermek számára ingyen tudjuk biztosítani a korcsolyázás élményét, mivel Tatabánya város díjmentesen az óvodák rendelkezésére bocsájtja a Városi Műjégpályát. Időjárástól függően decembertől február végéig heti 1 alkalommal látogatják 4-5 éves kortól a gyerekek a műjégpályát. Óvodánk a városban elsőként vette át a „Magyar” Mozgáskotta Módszert. A mozgáskotta több mint egy eszköz, eszközcsalád. Egy módszer is, amely változatos programkombináció lehetőségével fejleszti a gyermek fizikai és mentális képességeit. A nyuszik, mókusok, lábnyomatok vagy éppen cintányérozó bohócok által korszerűen megjelenített mozgásfeladatok egymásra építésével, gyakorlásával, mint élvezetes játékok füzérével észrevétlen fejlődnek gyermekeink képességei, gondolkodási folyamatai, figyelme, emlékezete, önfegyelme, feladattudata, alkalmazkodóképessége, miközben bőséges sikerélményt biztosít minden korcsoportnak az egyéni tempójú gyakorlás során. Komoly koncentrációt igényel a gyerekektől a pontosságra való törekvés, a feladat végrehajtásra való összpontosítás. A mozgáskotta programot úgy valósítjuk meg, hogy minden csoportban beépítjük a testnevelés foglalkozások és mindennapos testnevelés anyagaiba. Ezen kívül lehetőség van arra, hogy célzottan például nagycsoportban heti 1-2 alakommal fejlesztő torna fő elemeként használják a pedagógusok és a gyerekek. Évek óta hagyomány óvodánkban, hogy 4-5 éves koruktól kezdve erdei óvodába visszük gyermekeinket. Az erdei óvodára már kiscsoporttól kezdve tudatosan készülünk. Az egészséges életmód jegyében sokat sétálunk, mozgunk, tornázunk a szabadban. Az erdei óvoda célja a gyerekek tapasztalathoz juttatása természeti környezetben, ahol komplex cselekvésen keresztül, felfedező jellegű játékos tevékenységek révén ismerkedhetnek a természettel, a természetvédelem fontosságával. Az óvoda udvarának kialakítása és az eszközök lehetővé teszik a gyerekek mozgásigényének kielégítését, fejlesztését. Ezzel segítjük a gyermekek testi képességeinek és harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását. 30
4.1.6 Levegőzés
A napirendben minden nap – szélsőséges időjárási helyzeteket leszámítva - elegendő időt biztosítunk arra, hogy a gyerekek szabad levegőn tartózkodjanak. Nyáron gondoskodunk a napfürdőzés, a pancsolás és zuhanyozás lehetőségéről, ehhez be kell tartani a megfelelő szabályokat: hőmérséklet, a víz hőfoka, légmozgás, a napsugárzás káros hatásai. Az elmúlt években gyakran rendeltek el hőségriadót. Ilyenkor alkalmasabb a gyerekeket a reggeli időszakban a szabadba vinni, a csoportszobákat besötétíteni, megfelelő folyadékpótlásról gondoskodni.
4.1.7 Pihenés
A napirendben meghatározott időben és időtartamban a gyerekek ebéd után lepihennek. Saját pizsamában, ágyneműben fekszenek le, amit havonta visznek haza kimosni. Alvás előtt mesélésre kerül sor, ilyenkor jó alkalom adódik a folytatásos mesékre, meseregények felolvasására.
4.1.8 Étkezés
Naponta háromszori étkezést biztosítunk a gyermekek számára. A napirendben az étkezések időpontja meghatározott. A Benedek Elek Óvodában a reggelire és az ebédre az ebédlőben, uzsonnára a csoportszobában kerül sor. A Móra Ferenc Óvodában a csoportszobában történik az étkezés. Megteremtjük a kulturált étkezési szokások feltételeit – esztétikus terítés, evőeszköz, szalvéta, stb. Biztosítjuk a nyugodt körülményeket és a megfelelő időt az étkezések lebonyolításához. A kulturált étkezési szokások kialakítására és betartására is gondot fordítunk. Az étkezések során figyelembe vesszük a gyerekek igényeit, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a gyerekek megkóstolják a számukra ismeretlen ételeket is. A szülők az öltözőben kifüggesztett étrendből tájékozódhatnak. Folyamatosan kapcsolatban állunk a szolgáltatóval, hogy a gyermekek megfelelő minőségű, mennyiségű ételt kapjanak. 31
A gyerekek az egész nap folyamán szükség szerint ihatnak. Egészséges táplálkozásra nevelés Az óvodai étkeztetés napjainkban nem tudja maradéktalanul teljesíteni az egészséges táplálkozás minden követelményét, melynek okát kereshetjük a nem megfelelő élelmezési normákban és étrend-összeállításokban. Ezen igyekszünk segíteni a szülők segítő együttműködésére alapozva. A csoportok heti egy alkalommal gyümölcs- vagy zöldségnapot tartanak. Ennek keretében a szülők a csoportok részére a hét egy kijelölt napján visznek egy-egy szem gyümölcsöt, amiből gyümölcs- vagy zöldségsalátát készítenek és közösen elfogyasztanak. Óvodai foglakozások keretében igyekszünk a gyerekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel megismertetni. Szokatlan, a gyerekek számára kedves tálalással – például almából „kiskakas” készítésével – törekszünk kedvet teremteni ahhoz, hogy a gyerekek minél több ételt elfogadjanak, elfogyasszanak. Szülői fórumok keretében – szakemberek segítségével - tanácsokat adunk a szülőknek arról, hogyan tudják összeállítani a család étrendjét úgy, hogy az megfeleljen a gyermek és a szülő tápanyag- és energiaigényének, változatos, ugyanakkor egészséges és finom is legyen. Kerüljék a tartósítószert és egyéb adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket, helyettük a természetes alapanyagokat tartalmazókat részesítsék előnyben. Tervezünk olyan alkalmakat is amikor ételkóstolóval egybekötve adunk ötleteket az egészséges táplálkozás megvalósításához. Az egészséges táplálkozás, egészséges életmód kialakítását segítjük elő alma-hét rendezésével is. Az alma-hetet intézményünkben az egészségnevelési munkaközösség szervezi meg évről-évre minden szeptember utolsó hetében. Eleinte alma-napnak indult, de annyi tevékenységet, programot szerveztünk a gyerekeknek, hogy nem fért be egy napra, ezért bővítettük ki az időtartamot. Ezen a héten minden az „alma körül forog”, komplexen dolgozzuk fel az almával kapcsolatos ismereteket, minden korcsoportban az életkori sajátosságok figyelembe véve. A szülők ezen a héten minden nap egy-egy szem almát hoznak gyermekeik számára. Minden nap fogyasztjuk nyersen is, ugyanakkor a kialakított sütésrend szerint a csoportok különböző almás süteményeket készítenek, amiből a szomszéd csoportot is megkínálják. Folyamatosan lehet hozni különleges almás ételetek, sütemények receptjeit. Ezeket a folyosón elhelyezett kötélre csipeszeljük almás csipesszel, amit bárki leírhat, kipróbálhat, emellett szép dísze a folyosónak. A foglalkozások témái is 32
mind az alma köré szerveződnek ezen a héten. Vizuális témáink, verseink, mondókáink, dalaink is mind-mind az almáról szólnak. Az utolsó napon kerül kihirdetésre az „az almaszépségverseny” eredménye. Egész héten lehet nevezni különleges almákkal a következő kategóriákban: legnagyobb, legkisebb, legszebb, legcsúnyább, legérdekesebb, sőt, saját kategóriát is lehet kitalálni. Az utolsó nap délutánján a záró esemény az Alma együttes hangulatos koncertje szokott lenni. Az egészséges táplálkozási szokások kialakításánál különösen figyelünk: – a táplálkozások időritmusára – kötött időben eszünk – kellő mennyiségű víz fogyasztására – az udvari játékhoz is viszünk magunkkal folyadékot – az alapos rágásra, melyre megfelelő időt biztosítunk – az egyéni szükségletekre, érzékenységekre – esztétikus étkezési felszerelések biztosítására – az étkezés örömét fokozó, esztétikus terítés, környezet létrehozására – testi ápoltságra, tisztaságra – kulturált beszédszokások kialakítására.
4.1.9 Testápolás
Az óvodában dolgozó felnőttek ápoltan, tiszta ruhában jelennek meg, ezzel is példát mutatva szülőknek, gyermeknek egyaránt. A testápolás technikáját életkoruknak megfelelő szinten sajátítják el. Szükség szerint mosnak kezet, naponta kétszer pedig fogat is mosnak. Hajukat is rendben tartjuk. Szükség szerint orrot fújnak. Nyári időszakban az ebéd előtti zuhanyozás is biztosított.
4.1.10 Öltözködés Törekszünk arra, hogy minden gyereknek legyen kényelmes, tiszta, megfelelő kinti, benti ruhája, benti cipője, tartalék ruhája a szekrényben. Szükség van még tornazsákra és tornaruhára, cipőre, pizsamára. Ezekről a szülőnek kell gondoskodnia. 33
A gyerekeknek öltözködés közben mindig segítünk - ha szükséges -, de hagyjuk őket önállóan tevékenykedni. Feladatunk, hogy a gyermekekben is kialakítsuk a tiszta, rendezett öltözék iránti igényességet. Vigyázzanak a ruhájuk épségére, tisztaságára, tanuljanak meg hajtogatni, a ruhadarabokat a helyére tenni.
4.1.11 Egészségnevelési munkaközösség
Óvodánkban elsők között alakult meg az egészségnevelési munkaközösség. Célja az óvoda egészségnevelési feladatainak közös áttekintése, újabb kutatások eredményeinek megismerése és megismertetése. Módszertani ismeretek bővítése, alternatív óvodai programok megismerése, a foglalkozásokon, továbbképzéseken megszerzett ismeretek továbbadása. Egészségneveléssel kapcsolatos programok szervezése, lebonyolítása.
4.1.12 Az óvodapedagógus feladatai
•
A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
•
A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.
•
A gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése.
•
A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.
•
Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.
•
A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.
•
Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós, testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
•
A környezetvédő- és megóvó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.
34
A gyerekek testi fejlődését is nyomon követjük, a fejlődési naplóban rögzítjük. A szülőkkel megismertetjük a csoportban folyó gondozó munkánkat, mert csak velük összehangolva tudjuk ezeket a feladatainkat sikeresen megoldani. 4.1.13 A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
•
A gyerekek önállóan, a kulturált étkezési szokásoknak megfelelően étkeznek.
•
Önállóan öltöznek, vigyáznak ruhájuk tisztaságára, rendezettségére.
•
Megfelelően használják a tisztálkodási eszközöket.
•
Igényesek magukkal és a környezetükkel szemben is.
•
Megfogalmazzák szükségleteiket, bátran segítséget kérnek.
•
Betartják a kialakított szokásokat, vigyáznak magukra és egymásra.
4.2 Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés
4.2.1 Az érzelmi nevelés
Az óvodás gyermek egyik alapvető jellemzője, hogy az érzelmein keresztül látja a világot. Az érzelmek uralkodnak énje felett, mindent az érzelmein keresztül fogad be lelkébe. Ebből fakadóan állandó érzelmi biztonságra van szüksége. Meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának minősége. A felnőttekhez fűződő viszony nyújtja számára azt az érzelmi biztonságot, amelyre szüksége van ahhoz, hogy jó közérzete legyen, és ezáltal nyugodtan tevékenykedjen. Nagyon fontos tehát az óvodapedagógus-gyermek, illetve gyermek- dajka közötti pozitív érzelmi töltés megléte. A modellértékű viselkedés, és a megfelelő kommunikáció segíti a gyermek erkölcsi és érzelmi életének kedvező alakulását. Alapfeltétele munkánknak, hogy érzelmileg kiegyensúlyozottak legyünk, mert így a gyermek tudja, hogy számíthat ránk, bízhat bennünk. Otthonos, biztonságos óvodai légkört teremtve biztosítjuk gyermekeink számára a szeretetteljes, családias környezetet, melyben napja nagy részét tölti. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. Óvodai nevelésünk támaszkodik a családi nevelésre. Szoros együttműködésre törekszünk a családokkal. Óvodakezdés előtti családlátogatásokkal, a fejlődési naplóban 35
anamnézis felvételével igyekszünk megismerni a gyermek korai, óvodáskort megelőző testi, lelki fejlődését, illetve egyes családok értékrendszerét, szokásait, hagyományait, nevelési szokásait. A későbbiekben a személyiséglapok használatával adminisztráljuk a gyermekek fejlődését, amely pontosan követhető képet ad a gyermek fejlődéséről, esetleges fejlődésbeli elmaradásairól, korrekciós munkánkról. Minden gyermek egyedi, utánozhatatlan, és megismételhetetlen egyéniség, akihez meg kell találnunk a megfelelő nevelési eszközöket. Célunk, hogy olyan körülményeket teremtsünk, melyben a gyerekek jól érzik magukat és szívesen járnak óvodába. A nyugodt, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör kialakítása szempontjából nagyon fontos, hogy a gyermekeket nevelő két óvodapedagógus között, illetve a dajka és az óvodapedagógusok között is tökéletes legyen az összhang. Azonosak legyenek a célok, illetve egymást segítve, egymás munkájára építve teremtsék meg azokat a feltételeket, amelyek a gyerekek harmonikus fejlődéséhez szükségesek. Az óvodapedagógus feladatai: •
A szeretet és kötődés, valamint az érzelmek kifejező képességének fejlesztése.
•
A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése, együttérzésre nevelés.
•
Az élménybefogadás képességének fejlesztése, az együttélés örömének kialakítása.
•
Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése, érzelmi zavarok tompítása.
•
Énkép, önismeret, önértékelés fejlesztése.
•
Erkölcsi értékek kialakítása (őszinteség, igazságosság, felelősségvállalás stb.).
•
Egyéniségek alakítása a csoporton belül.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a felnőttekhez, gyerekekhez egyaránt, és ezt érzelmeikben is kifejezik.
•
A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés szabályainak betartása.
•
Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, segítenek egymásnak.
•
Konfliktusos helyzetben próbálnak megegyezni társaikkal.
36
4.2.2 Az erkölcsi nevelés
Mai világunkban elengedhetetlenül fontos, hogy megbízható értékeket közvetítsünk gyermekeink felé. A nevelés folyamatában olyan jó szokásokat, cselekvésmódokat igyekszünk kialakítani a gyerekekben, amelyek a felnőtt életszakaszban alapszükségletként jelentkezhetnek. A gyerekek életére meghatározón hat, amit 6-7 éves korukig látnak, hiszen különösen fogékonyak a látott példák befogadására, utánzására. Személyes példánk, a megnyilvánulásokra adott reakcióink által megtanulják, hogy mi az, amit szabad, és mi az amit nem. Szükségük van egyrészt világos és kötelező korlátokra, másrészt – ezzel egyidejűleg - szabadságra, önállóságra. A gyerekek akkor érzik magukat biztonságban, ha egyértelmű szabályokkal vesszük körül őket, kerülve a túlszabályozást, személyiségük korlátozását. Erkölcsi nevelésünk folyamán a gyermekek pozitív viselkedését állítjuk előtérbe, kiemeljük jó tulajdonságaikat, pozitív megnyilvánulásaikat, hiszen a gyerekek között a pedagógus által elismert viselkedések válnak értékké. Sikertelenség esetén nem emeljük ki a negatívumokat, hanem a sikeres megoldásra buzdítjuk a gyerekeket. Közös élményekkel, tevékenységekkel, biztonságot nyújtó szokásokkal segítjük az egymásra való odafigyelés, együttérzés, egymás elfogadását, valamint a szabály- és feladattudat, kitartás képességének alakulását. A természetes rokonszenv alapján kialakult gyermekcsoportokat, barátságokat támogatjuk, tiszteletben tartjuk. A helytelen viselkedési formákat igyekszünk felismerni, kapcsolataikat ennek megfelelően alakítani a pozitív megerősítés elvét alkalmazva.
Az óvodapedagógus feladatai: •
Szereteten alapuló nyugodt, családias légkör.
•
Modell értékű, követendő kommunikáció, bánásmód, viselkedési minta adása.
•
A viselkedésformák, és az együttélés szabályainak elsajátíttatása.
•
A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, türelem), és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlesztése.
•
A gyerekek jó tulajdonságainak, pozitív megnyilvánulásainak erősítése. 37
•
Alkalmazkodó-képesség kialakítása.
•
Családokkal való hatékony együttműködés kialakítása.
•
A jó és a rossz erkölcsi kategóriájának megkülönböztetése.
•
Egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmód alkalmazása.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
Ragaszkodik a csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez.
•
Igényli a csoportban kialakult szokásrendszer kialakítását.
•
Udvariassági formák betartásával kommunikál.
•
A közös tevékenységekben aktívan részt vesz, a tevékenység által megkívánt magatartási formákat elfogadja.
•
A felnőtt kérése nélkül is segít társainak, együtt érez a közösség tagjaival.
•
Törekszik a konfliktushelyzetek önálló megoldására.
•
Tevékenységeit türelmesen, a megbeszéltek alapján végzi és be is fejezi.
•
Készen áll az iskolai élet és a tanítók elfogadására.
4.2.3 A közösségi nevelés
Az óvodába kerülő gyermek még erősen „ÉN” központú, elsősorban önmagára képes figyelni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Ehhez közös
élményekre,
pozitív
érzelmi
kisugárzásra,
biztonságot
nyújtó
szokás-
és
normarendszer kialakítására van szükség. Az
óvoda
segíti
a
gyermeket
önérvényesítő
és
önkifejező
törekvéseinek
megvalósításában. Változatos és differenciált tevékenységeket kínálunk, amelyek közül a gyermek érdeklődésének és képességeinek megfelelően szabadon választhat, eközben biztosítjuk számára a kutatás, kísérletezés, a véleményalkotás lehetőségét, támogatjuk az 38
önállósodás folyamatában. Ugyanakkor ez az önérvényesítési folyamat csak a közösség többi tagjának figyelembevételével történhet. Az egyéni bánásmód alkalmazása mellet az óvoda lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas kapcsolatait és megtanulja az együttélés szabályait. Az óvoda egésze, de elsősorban a csoport, amelyben él, olyan szokásrendszert alakít ki, amely iránymutató a gyermek számára és segítségére van más közösségekben is a kapcsolatteremtésben. Területei: •
Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, mint: ― A beszélgetések során egymás meghallgatása, egymás véleményének elfogadása. ― Tevékenykedés közben az önálló feladatmegoldás, kitartás, feladattudat és a szabálytudat formálása. A munka, a tevékenység eredményének megbecsülése.
•
A társas kapcsolatok formálása, kialakítása, mint: ― Udvariassági formák, viselkedési szokások megismerése, alkalmazása. ― A másság elfogadása, az empátia, tisztelet, segítőkészség kialakulása. ― A kritika megfelelő formában való kifejezése, elfogadása. ― Alkalmazkodóképesség, kommunikáció alakítása. ― A csoporthoz tartozás, az összetartozás érzésének erősítése, közös élmények, közös tevékenységek során. A „MI” tudat erősítése.
•
Hazafias érzelmek, értékek, hagyományok átörökítése, megőrzése: ― A séták alkalmával megismerik lakóhelyüket, a középületeket (polgármesteri hivatal, rendőrség, posta, tűzoltóság, mentők, stb.), a közterületeket. Ismerik a város szimbólumait. ― Szeretik és óvják a környezetüket. Látják az őket körülvevő természet szépségeit. ― Részt vesznek az óvoda és a csoport ünnepein, segítenek az előkészületekben . ― Az ünnepekben rejlő eszmei tartalmakat nem feltétlenül értik, de azok érzelmi töltése, hangulata, a hozzá tartozó külsőségek megérintik a gyermekeket - ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az ünnepeknél a családi szokások is eltérőek lehetnek, ezeket tiszteletben kell tartanunk.
39
Az óvodapedagógus feladatai: •
Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása.
•
A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, esztétikus, biztonságos berendezése.
•
Személyiségének szeretetteljes kisugárzása, empatikus, odafigyelő, gondoskodó magatartás (anyapótló magatartás).
•
Példamutató magatartás, megfelelő viselkedési minták nyújtása, konfliktusok kezelése, megoldása.
•
Erkölcsi normák közvetítése, modellnyújtás.
•
A gyermeki önállóság támogatása.
•
Közös élmények, a közösség építését szolgáló tevékenységek megszervezése.
•
A csoport életét segítő szokás- és normarendszer megalapozása, kialakítása.
•
Társas kapcsolatok segítése.
•
A tehetséges gyermek kibontakozásának támogatása.
•
A lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatásának segítése, szükség esetén szakember bevonása.
•
A családokkal való folyamatos és szoros együttműködés.
•
A gyermekcsoporton belül az együttműködés, együttjátszás, együtt dolgozás képességeinek kialakítása.
•
A sajátos nevelési igényű, nehezen szocializálódó, és hátrányos helyzetű gyermekek számára az esélyegyenlőség biztosítása.
•
Esélyteremtés a migráns gyermekek számára.
Óvodáskor végére elérendő fejlettségi szint: •
Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát, udvarias, tiszteli a felnőtteket, társait.
•
Betartja a csoport életében kialakított szabályokat.
•
Szereti, védi és óvja a természet kincseit, tiszteletben tartja az élővilágot.
•
Képes a toleranciára, tud a társaihoz alkalmazkodni, elfogadni a másságot.
•
Szükség esetén segíti a rászorulót.
•
A konfliktusokat önállóan igyekszik a másik fél számára is elfogadhatóan megoldani. 40
•
Véleményét tudja elfogadható formába önteni és képes elfogadni a kritikát.
•
Érzelmein, indulatain tud uralkodni.
•
Igényes a saját és más tevékenységére.
•
Szívesen játszanak vele társai, nem peremhelyzetű.
•
Nyugodt, kiegyensúlyozott viselkedés jellemzi.
•
Szívesen kommunikál.
•
Udvarias, betartja a viselkedési szokásokat.
•
Képes társaival együttműködni.
•
Türelemre, kitartásra képes. El kell érnünk, hogy a csoportban kialakított szokások igénnyé váljanak, és a
gyermekek számára természetes legyen, hogy ezeknek a szokásoknak eleget tesznek. Az egyéni bánásmód alkalmazása a közösségi nevelés területén is fontos és meghatározó. Az érzelmileg meleg, szeretetteljes légkör, melyben az egyéni sajátosságok figyelembevétele és a gyermekek fejleszthetőségébe vetett hit uralkodik, ösztönzőleg hat anélkül, hogy ez a gyermekek önállóságát korlátozná. 4.2.4 Tehetséggondozás, felzárkóztatás
Az egyéni bánásmód alkalmazása, a gyermek egyéni fejlettségének figyelembevétele alapelv az óvodában. Differenciált fejlesztést akkor végezhetünk a csoportban, ha törekszünk arra, hogy megismerjük a gyermeket és egyéni szükségleteinek megfelelően személyre szabott komplex fejlesztést biztosítunk számára. Akár tehetségről, akár alulteljesítésről van szó, a fejlesztés kis csoportokban, vagy egyénileg történik, feltétele a szeretetteljes elfogadó légkör, az óvodapedagógussal kialakított pozitív kapcsolat. A fejlesztés nem egy képességre szorítkozik, hanem az egész személyiség fejlesztésére. Mindkettőnél fontos a korai felismerés, a sokféle tevékenység biztosítása, a folyamatos gyakorlás. Mivel óvodáskorú gyerekekről van szó, tevékenységek között itt is elsődleges szerepet tölt be a játék. A tehetséges gyermek kiemelkedően kreatív, az ingerek irányába nyitott, alapvetően kíváncsi, független gondolkodású, határozott az én-képe. Kiemelkedő képességei következtében kiemelkedő teljesítményre képes. Ugyanakkor viselkedése,
41
magatartása is eltérhet az átlagostól, beilleszkedése a csoportba sem feltétlenül zökkenőmentes. A tehetség ígéret, ha nem foglalkozunk vele, elvész. A tehetséggondozás esetében az ismeretek, tapasztalatok gazdagítását végezzük, vagy a tanulási folyamat gyorsításával élhetünk. A felzárkóztatás akkor válik szükségessé, ha a gyermek képességeihez képest alulteljesít. Adódhat ez a hátrányos családi helyzetből, korai szocializációs problémákból, de oka lehet alapvető készségek hiánya is. A pontos felmérés után feladatunk a hiánypótlás, amelynek során fejlődésben elmaradt részképességei a helyükre kerülnek. A gyermeknek sikerélményt és további belső motivációt biztosít, ha olyan tevékenységekkel „kínáljuk” meg, amelyeknek elvégzésére képes és amelyek felkeltik az érdeklődését. Az alulteljesítés mértékétől függően a gyermek fejlesztését az óvodapedagógus is megvalósíthatja, de szükség esetén szakember segítségét kérjük. Csak akkor lehetünk eredményesek, ha a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a gyermekükről és megnyerjük támogatásukat a fejlesztő munkánkhoz. Óvodapedagógusaink fejlesztő tevékenysége a csoportjukban folyó felzárkóztató tevékenység érdekében az alábbi feladatokban nyilvánul meg: ― mozgásfejlesztés ― finommotorika fejlesztése ― beszédkészség fejlesztése ― szociális képességek fejlesztése ― értelmi képességek fejlesztése.
4.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés és az értelmi fejlesztés az óvodai nevelés szerves része, minden tevékenységet átható komplex folyamat. Az óvodai élet minden mozzanata felhasználható nevelési céljaink elérésére.
42
4.3.1 Anyanyelvi nevelés
Az anyanyelv, a beszéd a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak. A kommunikáció nagy része spontán hat a gyerekekre, utánzásos tanulás adja az alapokat, de szükség van a tudatos anyanyelvi fejlesztésre is. Az anyanyelvi nevelés segíti a gyermek önbizalmának, gondolkodásának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Célunk, hogy olyan szeretetteljes, nyugodt, harmonikus, inger gazdag környezetet, légkört alakítsunk ki a csoportban a gyerekek számára, amely segíti a gyerekek érthető, kifejező beszédének kialakulását, szókincsének bővítését, a magyar nyelv sajátos formáinak kialakulását, a mondanivaló helyes megfogalmazását, a kommunikációs képességek fejlődését. Az óvodapedagógus feladatai: •
Példamutató, utánzásra méltó beszédmód az óvodapedagógus és minden dolgozó részéről.
•
Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben érvényesül a gyermek közlési vágya.
•
Az óvodai élet minden területén megteremti, felhasználja a beszédhelyzeteket.
•
Figyelmet
fordít
a
beszédkedv
fenntartására,
meghallgatja
a
gyerekek
mondanivalóját, megválaszolja kérdéseiket. •
Gondot fordít a gyerekek szókincsének bővítésére, a beszédtechnika fejlesztésére.
•
Alkalmazza a gyerekekhez közel álló testbeszéd, gesztusnyelv, a metakommunikáció elemeit.
•
Biztosítja a lehetőséget, hogy a gyermek nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben beszélhessen arról, ami foglalkoztatja.
•
Sokat mesél, énekel, versel, mondókázik a gyerekekkel.
•
Figyelemmel kíséri a gyerekek beszédfejlődését, felismeri a létező beszédhibákat.
•
Fokozott figyelmet fordít a beszédhibával, beszédgátlásossággal, a beszédbeli elmaradással küszködő gyerekekre, ha szükséges szakember segítségét kéri.
43
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
A társas környezet segítségével megtanulja a hangok észlelését, helyes képzését, a szavak megértését.
•
A sokoldalúan biztosított tapasztalatszerzés és ismeretanyag által gyarapodik szókincse, választékossá válik beszéde.
•
Összefüggő mondatokban fejezi ki magát, beszédritmusa megfelelő.
•
Nincs beszédhibája, minden hangzót megfelelően képez.
•
Szívesen beszél.
•
Kialakul a beszédfegyelme, képes meghallgatni másokat.
4.3.2 Értelmi képességek fejlesztése
Az óvodáskor az az életkor, amikor a gyermeki kíváncsiságra alapozva, a gyermek tevékenységi vágyát kihasználva és felerősítve alkalmunk van a gyermek addig szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezni, kiegészíteni, bővíteni. Ehhez szükségünk van arra, hogy megismerjük a gyerekeket és az otthoni környezetüket. A fejlesztés tartalmát, az alkalmazott módszereket, eszközöket meghatározzák az életkori és az egyéni sajátosságok. Változatos, sokszínű tevékenységek biztosításával alakítjuk ki azokat a képességeket, készségeket, amelyek nem csupán az iskolai élet kezdésére, hanem az életre való felkészítést is segítik. Különösen fontos az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztése mellett az alkotóképesség alakítása, valamint valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A
gyerekek
fejlődését
nyomon
követjük
a
napi
tevékenységek
során
és
megfigyeléseinket a fejlődési naplóban rögzítjük. A tünetegyüttesek felismerésével, szakmai team-munkával a szükséges támogató nevelés hamar elkezdhető a csoportban. Ehhez segítséget nyújtanak a nevelési tanácsadó szakemberei és az óvodában dolgozó, szakvizsgával rendelkező óvodapedagógusok is. Az óvodapedagógus feladatai: •
Biztosítja a fejlődéshez szükséges érzelmi biztonságot.
•
Az óvodai élet szervezésében a gyermek fejlődéséhez szükséges optimális feltételek megteremtésére törekszik. 44
•
Figyelembe veszi a gyermek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét.
•
Segíti kibontakoztatni a gyermek tehetségét, valamint a hátrányos helyzetből való felzárkóztatást.
•
Változatos tevékenységek biztosításával segíti, hogy a gyerekek élményeket szerezzenek a természeti és társadalmi környezetről, e közben fejleszti a gyerekek kreativitását és értelmi képességeit.
A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: •
Szívesen részt vesz a tevékenységekben.
•
Ismereteit a különböző élethelyzetekben megfelelően alkalmazni tudja.
•
Rendelkezik a probléma felismerés és megoldás képességével.
•
Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra a dologra összpontosítani.
•
Felismeri és megfogalmazza a változásokat.
•
Értelmi képességeinek fejlettsége, kreativitása alkalmassá teszi az iskolakezdésre.
5 Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 5.1 Játék A játék a gyermek fejlődésének alapvető jelentőségű tevékenységi formája. Egyrészt, mint leggyakoribb tevékenysége, fejlesztésének legfőbb eszköze, másrészt személyiségének tükrözője. Játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, beszéd- és mozgáskészségéről, szociális és értelmi fejlettségéről. Abból, ahogyan a gyermek játszik, megérthetjük, hogy milyennek látja, és milyennek szeretné látni a világot. A játéknak tehát kiemelkedő szerepe van az óvodai nevelésben mind a gyermek, mind az óvodapedagógus szemszögéből. A játék legyen olyan önként választott, örömteli gyermeki tevékenység a gyermek számára,
amely
során
a
cselekvések
gyakori
átélésével
egyéni
vágyai,
ötletei
kibontakozhatnak, a mozgásos, szociális, és intellektuális tapasztalatszerzés révén 45
személyisége
sokoldalúan
kiteljesedhet,
képességei,
készségei
komplex
módon
fejlődhetnek. Célunk, hogy a gyermek minden tevékenységét játékként élhesse meg. A játék elsőbbséget élvez, ezért a napirend megtervezésénél fontos, elsődleges szempont, hogy a gyerekek számára biztosítsunk összefüggő, hasznos játékidőt. Azon túl, hogy utánozható mintát adunk a játéktevékenységre, segítjük a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását, megteremtjük a megfelelő légkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítunk a különböző játékformákhoz, vagyis megteremtjük mindazokat a feltételeket, amelyek kedvezően hatnak a játék kialakulására, a gyerekek játékkedvére, amelyek ösztönzik őket, amelyek segítségével játékuk tartalmasabbá, sokoldalúbbá válhat. Tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk az elmélyült, élményszerű gyermeki játék kibontakozását. Mindezt a feltételek megteremtése mellett a szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással, indirekt reakciókkal érjük el. A játék feltételei: a) Barátságos, nyugodt, vidám alkotó légkör: Óvodába lépéstől olyan biztonságos, barátságos légkört biztosítunk a gyermekek számára,
ahol
minden
szabadidejükben
elmélyülten
és
bátran
mernek
játékot
kezdeményezni. Törekszünk arra, hogy a gyerekek az óvodába érkezéstől a hazamenetelig sokféle játékot indíthassanak el és szervezhessenek önállóan. Szabadon dönthetnek arról, hogy kivel játszanak, milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel, melyik helyen és mennyi ideig. Hangulatuknak megfelelően lehetőségük van a gyerekeknek „nem játszani”is. Biztosítjuk számukra a félrevonulás, az egyedüllét lehetőségét is. Megfelelő szokás – szabályrendszer felállításával biztosítjuk a játék zavartalanságát. Ugyanakkor a csoportokban csak annyi szabályt vezetünk be, amely segíti a békés együtt játszást, nem zavarja az oldott, nyugodt, kreatív játékot. b) Játékidő: A játék az egész nap folyamatát végig kíséri. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő. Lehetőséget teremtünk arra, hogy egy-egy játéktémát több napon át, akár több hétig is játszhassanak a gyerekek. Arra is odafigyelünk, hogy a játék átmeneti felfüggesztése után is lehessen folytatni a megkezdett játékot. Ugyanakkor a gyermekeknek ahhoz is hozzá kell szokniuk, hogy a játékra is meghatározott időkeretek 46
között kerülhet sor.
Gondoskodunk arról is, hogy lehetőség szerint minél több időt
tölthessenek szabadban végzett játéktevékenységgel is. A játékra fordított időn belül elsőbbséget biztosítunk a gyermekek önálló szabad kezdeményezésén alapuló játéknak, az óvodapedagógus tudatos jelenléte mellett. Egyéb, a pedagógus által kezdeményezett tevékenység szervezésekor, tervezésekor mindig szem előtt tartjuk, hogy a szabad játék semmi mással nem pótolható! Az óvodapedagógus által kezdeményezett játékra fordított idő mértékét mindig a gyermekek játékhangulata, játékigénye határozza meg. c) Játékhely: Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek szabadon, otthonosan mozoghassanak, így biztosítjuk számukra a játék térbeli kibontakoztatását. Az együtt játszó csoportok és az egyedül játszó gyerekek egyaránt megtalálhatják a legmegfelelőbb játszóhelyeket. A sokat mozgó gyerekek számára éppúgy kialakítjuk a megfelelő játékteret, mint a nyugalmat igénylőnek a meghitt, félrevonulást biztosító játékhelyeket. A csoportszobákban az egyes játékeszközöknek kijelölt helyük van, könnyen áttekinthetőek. Ezzel is igyekszünk elősegíteni, hogy a különböző fajta játékok szervezésében a gyerekek ne akadályozzák egymást, tudjanak elmélyülten és tartósan játszani. Csoportszobáinkban jól elkülönült, állandó helyek kialakítása mellett lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek, kreativitásukat felhasználva saját játszóhelyet hozhassanak létre maguknak, ha azt a játék megkívánja. Az óvoda udvarán is megteremtjük a különböző életkorú és érdeklődésű gyermekek számára a megfelelő helyet a játékra. Mivel nagy, lépcsőzetes udvarral rendelkezünk, így az egyes korcsoportok elkülönítve, életkoruknak megfelelően kialakított játszóhelyen tevékenykedhetnek a szabad levegőn. Arra biztatjuk a gyerekeket, hogy kinn minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. d) Játékeszköz: A játékeszköz egyrészt motiválja a gyermeket a játékra, másrészt viszont tárgya a játéknak. Olyan eszközöket biztosítunk számukra, amelyek: ― esztétikusak ― egyszerűek ― könnyen tisztíthatóak 47
― jó minőségűek ― veszélytelenek ― különböző alapanyagúak ― egymással sokféleképpen variálhatóak ― méreteiben igazodnak a gyermekekhez ― fejlesztő hatásúak. Az eszközöket tudatosan választjuk ki a különböző korú és fejlettségű gyermekek számára. A kisebbeknek elsősorban több azonos játékeszközt, a nagyobbaknak a szerepjáték kellékein túl egyre több értelem- és képességfejlesztő játékot is biztosítunk. A 3-4 éves gyerekeknél lehetővé tesszük, hogy kedvelt otthoni tárgyaikat behozhassák az óvodába. A készen kapható játékszerek mellett gondoskodhatunk különböző játszásra alkalmas anyagokról, félkész és szimbolikus eszközökről, a kellékek gazdag választékáról. Lehetővé tesszük, hogy a gyerekek – kedvük szerint – a környezetükben lévő tárgyakat (székek, asztalok stb.) is bevonhassák a játékba. Az eszközöket elérhető helyen – gyermekmagasságban – helyezzük el. A gyermekek szabadon választhatják meg, hogy melyik játékszerrel kívánnak játszani. Bábozáshoz, dramatizáláshoz különféle anyagokat, eszközöket (báb, fejdísz, paraván) kínálunk. Biztosítjuk a mozgásos eszközök használatát a csoportszobában és az udvaron egyaránt. e) Élmények: A játék témája, tartalma nagyrészt a gyerekek valóságról szerzett benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitől függ. Úgy szervezzük a gyerekek napirendjét, hogy minél több közös élményhez jussanak a nap folyamán. Ezért sok
sétát, kirándulást, látogatást
szervezünk. Ugyanakkor azt is lehetővé tesszük, hogy a gyermekek a családi környezetükben szerzett, egyéni tapasztalataikat is kiélhessék játékuk során. A családokkal való együttműködés segít bennünket abban, hogy a gyermekek meglévő élményeire alapozva, azokat kiegészítve, illetve újakkal bővítve megteremtsük annak lehetőségét, hogy gyermekeink játéka minél gazdagabb, tartalmasabb, sokrétűbb legyen.
48
Az óvodapedagógus szerepe a játékban: Az óvodapedagógus a játékszituációtól függően aktív vagy passzív résztvevője a játéknak. A gyerekek nyugodt elmélyült spontán játéka esetén szemlélődünk, követjük a játékot. Tiszteletben tartjuk a gyerekek problémamegoldó és önérvényesítő törekvéseit. Mindig rendelkezésre állunk, készek vagyunk az együttműködésre és a segítségadásra olyan szinten és mértékben, amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Ha szükség van rá bekapcsolódunk a játékba, modellnyújtó társakká, vagy éppen játékkezdeményező személyekké válunk. Beavatkozunk a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, veszélyeztetik egymás testi, vagy lelki épségét, vagy ha problémáikat, konfliktusaikat nem képesek önállóan megoldani. Feladatunk, hogy ilyenkor rámutassunk a viselkedés és következményének összefüggésére, és társaik jó példájának kiemelésével felhívjuk figyelmüket a megfelelő megoldási módokra. A spontán játék fejleszti, gazdagítja ugyan a személyiséget, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúan, hogy önmagában elegendő legyen az egyenletes, harmonikus fejlődéshez. Ezért kezdeményezünk játékot, amelyet saját elképzeléseink alapján indítunk el, utánozható mintát adunk a játéktevékenységre, de a gyerekek maguk viszik és alakítják tovább. Alkalmazkodunk az adott helyzethez és a gyerekek igényeihez. Ügyelünk arra, hogy a spontán játékot ne zavarjuk meg. Nem a fejlesztés, hanem a közösen alakított játék a fontos. Amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társak maradunk, illetve segítővé, kezdeményezővé leszünk, ha a játékfolyamat elakad. Jelenlétünkkel
igyekszünk
lehetővé
tenni a
gyermekek
közötti játékkapcsolaotk
kialakulását is. A fejlesztő játék célzottan ágyazódik be a játékba. Játékos jelleggel ugyan, de feladatot, problémát old meg. Mint eszközt és módszert tudatosan alkalmazzuk a fejlesztés érdekében egyénre szabottan, differenciáltan. Játékidőben lehetőség nyílik a gyerekek megfigyelésére is: milyen játszó csoportok, baráti kapcsolatok alakultak ki a csoportban, hogyan bővítik a játéktémát, hogyan közelednek egymáshoz, hogyan rendezik a felmerülő konfliktusokat, stb.
49
Az óvodában megjelenő játékfajták és fejlődésük: a) Gyakorlójáték: A gyakorlójáték az a játékfajta, amelyben a gyerekek az ismétlések hatására a különböző képességeit gyakorolja. A gyakorlójáték lehet: ― mozgásos ― manipulációs ― verbális. A gyakorlójáték során fejlődnek érzékszerveik: gyakorolják a látást, hallást, tapintást. Mozgásuk összerendezetté válik, fejlődik szem-kéz koordinációjuk. A hangok ismételgetése pozitív élményeket vált ki, ami elősegíti a beszédkészségük fejlődését. A gyakorlójáték a közvetlen környezetükkel kapcsolatos tapasztalatokat tükrözi. A gyakorlójáték irányításában
biztosítjuk a mozgásteret és mindazokat a
játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. A megfelelő játékeszközök a csoportszobában és a szabadban is állandóan a gyerekek rendelkezésére állnak.
b) Szimbolikus-szerepjáték: A szerepjáték az a játékfajta, amelyben a gyerekek a felnőttek szerepét, tevékenységét sajátos játékkörülmények között képzeletük segítségével újraalkotják, kiegészítik. A szerepjáték közben gyakorolják ismereteiket és újakat tanulnak egymástól. Fejlődik a gyerekek viselkedéskultúrája, alkalmazkodóképessége, segítőkészsége. Élményeik többszöri átélésével, egyéni vágyaik és ötleteik kibontakoztatásával fejlődik képzeletük, empátiás készségük, alakul erkölcsi rendszerük, gazdagodik társas kapcsolatuk, szókincsük, kifejezőkészségük, oldódnak szorongásaik. A szerepjáték lényegi sajátossága az utánzás. Mivel a gyerekek mindig azokat utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, ügyelünk arra, hogy mi felnőttek is mintát adjunk nekik. Segítjük a gyerekek önállóságát a játék megszervezésében, a téma megválasztásában, a szerepek kiosztásában, a szereplők közötti viszonyok életre keltésében, a játékszerek, eszközök kiválasztásában, a játékhelyzetek kialakításában. Ha a pedagógus részt vesz a gyerekek játékában, akkor különösen figyel az irányítás módjára és mértékére. Néha elég, ha jelen van, ha magatartása, hangja igazodik a játék tartalmához. 50
Törekszünk arra, hogy a gyerekek változatos szerepekben vegyenek részt. Felhívjuk a gyerekek figyelmét a jelentéktelennek látszó szerepek vonzó, érdekes tartalmára. A félénk, bátortalan, passzív, vagy a csoportba újonnan érkező gyerekeket bekapcsoljuk a játékba, segítjük őket a tapasztalatszerzésben. c) Konstruáló játék: Konstruáló játék a szerepjátékok keretén belül bontakozik ki a legteljesebben. A konstruálás fejlődésének szakaszai: ― a különböző építőelemekkel folytatott építőjátékok ― alkotások félkész elemekből ― alkotások különböző anyagokból. Fejlesztjük, segítjük az összerakosgatás és szerkesztés örömeinek kibontakoztatását, az egyéni ötletek, elképzelések megvalósítását, az eszközök kombinált alkalmazásának lehetőségét. Tehát a „valamit alkotni” igénye, öröme mellett a gyerekek értelmi és társas képességei is sokoldalúan fejlődnek. Legnagyobb hatással mégis a gyermek finommotoros készségének, szem-kéz koordinációjának tökéletesedésére van. A konstruáló játék az eszközök és az anyagok változatosságát igényli. csoportszobában
rendelkezésre
állnak
különböző
méretű,
anyagú
A
változatosan
felhasználható játékeszközök. Külön gondot fordítunk a homokban folyó játékok kialakulására. A kicsiknek megmutatjuk a különböző homokozó formák használatát. A nagyobbaknak ötleteket adunk, mit lehet még homokból építeni, mivel lehet az építményeket kiegészíteni, továbbfejleszteni. d) Szabályjáték: A szabályjátékok jellemzője, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A játék jellegéből következik, hogy fontos a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelelő viselkedés. A szabályjáték csoportjai: ― mozgásos ― értelemfejlesztő szabályjáték. A mozgásos szabályjátékokhoz tartoznak: a testnevelési játékok, a dalok és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, labdajátékok. Az értelmi képességet fejlesztő játékokhoz: különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok sorolhatók. 51
A mozgás és értelmi képességek fejlesztése mellett hatással van a gyerekek kudarctűrésére, szabálytudatára és szabálytartására, valamint az együttműködésére, összetartására, a kölcsönös segítségnyújtás, helyes magatartásformák elsajátítására egyaránt. Olyan szabályjátékokkal ismertetjük meg a gyerekeket, amelyeknek a szabályai könnyen érthetőek és teljesíthetőek. Segítjük a gyerekeket a játék kiválasztásában, vezetésében, a szabályok betartásában. A leggyakrabban megjelenő szerepjátékok: babaetetés, ápolás, főzőcske, vendégség, fodrászos, orvosos, utazás, nagymosás, takarítás. Az óvodapedagógus feladatai: ― Biztosítja a napirendben a játékhoz szükséges összefüggő időt, amely kielégíti a gyermek játékszükségletét. ― Olyan szokásrendszert alakít ki a csoportban, amelyek segítik a nyugodt, elmélyült játék kialakulását. ― Ő maga is szeret játszani és sok játékot ismer, ha kell készít. ― A gyerekek életkori sajátosságait és egyéni fejlettségét figyelembe véve választja ki a játékeszközöket és alakítja ki a játékhelyeket. ― Tudatosan tervezi a játéktevékenységet és használja ki a játéktevékenységben rejlő fejlesztő hatásokat. ― Háttérben marad a gyerekek önálló, szabadon kezdeményezett játéka alatt, de bármikor kész segíteni, ha a gyerekek igénylik. ― Megfigyeli a gyermekek játékát és a témának, a játék továbbfejlődésének megfelelően segít, eszközzel, ötlettel, további élményekkel. ― A játékszituációnak megfelelően választja meg a játékirányítás módjait. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: ― Ugyanazt a játéktémát képesek több napon keresztül végigvinni. ― A játéktémát megszakítás után is folytatják. ― Megértik és elfogadják egymás elgondolását, a játék logikáját. ― Ideiglenes játszóhelyeket alakítanak ki, amelyekhez kreatívan használják fel a csoportszoba berendezéseit, a játék végén visszaállítják a rendet. ― Elmélyülten, kitartóan, hosszú ideig képesek játszani egyedül és csoportosan egyaránt. 52
― Le tudnak mondani egy-egy játékszerről. ― Vigyáznak a játékokra, szándékos balesetet nem okoznak. ― Gazdag érzelem és ötletvilág jellemzi őket. ― Szerepjátékuk tartalmas, kifejező. ― Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét, és különféle kapcsolataikat. ― Önállóak a játék közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. ― Képesek szerepvállalásra és a szerepek elosztására. ― Képesek lemondani a vágyott szerepekről társaik javára, vállalva a kedvezőtlenebb, kevésbé érdekes szerepeket. ― Bonyolult építményeket hoznak létre. ― Élvezik a szabályjátékokat és képesek a szabályok betartására, betartatására. Képesek veszíteni, tudnak örülni más győzelmének, sikerének. ― Tudnak vezetni, és a játszótársaikhoz alkalmazkodni, együttműködni. ― A játék folyamán a társas viselkedés szabályát életkornak megfelelően betartják.
A szülők bevonásának lehetőségei: A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Jó esetben az óvoda folytathatja és kiegészítheti a megkezdett nevelési folyamatot. Intézményünk igyekszik nyitott kapcsolatot kialakítani a családokkal. A szülőket partnereknek tekintjük, igyekszünk őket bevonni az óvoda életébe, így a gyerekek játéktevékenységébe is. Rendszeresen szervezünk nyitott napokat, ünnepeket, tevékenységeket, amelyek lehetőséget adnak élmények nyújtására, közös játékra, eszközkészítésre is. A nyitott napok biztosítják a gyermekek játékának megfigyelését is. Szülői értekezleteink témájának megválasztásakor
különös
figyelmet
fordítunk
a
játékra.
Nemcsak
a
gyerekek
játékfejlődéséről tájékoztatjuk a szülőket, de rendszeresen adunk tanácsokat, ötleteket pl. karácsonyi vásárlást megelőzően.
53
5.2 Munka Az életre való felkészítés fontos eleme a munkatevékenységekben rejlő lehetőségek kihasználása. A gyermek számára a munka is játékos jellegű, hasznos, szükségszerű, eredménye rögtön érzékelhető, fontos, pozitív megerősítés kíséri, megbecsülést érdemel gyermek és felnőtt részéről egyaránt. A munkafeladatok megtervezése, irányítása függ a gyermekek fejlettségi szintjétől, önállóságától, munkatempójától. A gyermekek minden olyan munkát elvégezhetnek, amelyhez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani. A munka állandóan, folyamatosan jelen van életünkben, szerves része az egész napi tevékenységünknek. A gyermek munkavégzés során is tapasztalatokat, ismereteket szerez, olyan képességei, készségei fejlődnek, amelyeket más területeken is hasznosít, (pl: kitartás, feladattudat, felelősségérzet). A gyerekek érzik, hogy a munkájukra szükség van és számítunk rájuk a feladatok elvégzésében. A gyerekek átélik a célért kifejtett erőfeszítéseket, leküzdik a nehézségeket és átérzik a munka eredményességét, örömét. A munkatevékenységeknél is nagyon fontos a felnőttek személyes példamutatása a munkatevékenységek elvégzése és a munka megbecsülése során. A munkajellegű tevékenységeket elsősorban magukért, későbbiekben a közösségért végzik. Ezekben eleinte nagymértékben támaszkodnak a felnőtt segítségére, iránymutatására. Egy idő után a begyakorolt feladatokat önállóan, saját maguktól is elvégzik. Lehetőségek az óvodában: a) Önkiszolgálás: Az első munkatevékenységek összekapcsolódnak a gyermek saját személyével: öltözködés, étkezés, tisztálkodás, a környezet rendben tartása. Az óvodába lépéskor a gyerekeknél nagy különbségek mutatkoznak az önállóság területén. Saját fejlődési tempójukat figyelembe véve hozzászoknak, hogy eleinte segítséggel, de aztán fokozatosan egyre önállóbban, végül teljesen önállóan végezzék ezeket a tevékenységeket.
54
b) Társakért, közösségért végzett feladatok: Fokozatosan, a gyermekek fejlődési tempóját, teherbíró képességét figyelembe véve tervezzük a feladatokat. A túl sok, vagy nehéz feladat elveszi a gyerekek kedvét. A feladatok sorát fokozatosan bővítse, amikor már egy-egy mozzanatot begyakoroltak, akkor kerüljön sor egy újabb bevezetésére. A gyerekek tudják, érezzék, hogy a munkájuk fontos a csoport számára és mindenki megteszi a magáét a csoport érdekében. Naposság: A 4-5 éves korban kerül fokozatosan bevezetésre. Itt már szükség van a gyerekek feladattudatára és figyelem összpontosítást kíván a gyerekektől. A naposok munkája az étkezés előtti és utáni, valamint az egyéb szervezési feladatokra terjed ki a nap folyamán. Tisztaságfelelős: 4-5 éves kortól, a mosdóban végzett tevékenységeknél segít. c) Alkalomszerű munkák, megbízások: A gyerekek szívesen segítenek a felnőtteknek. Egyénileg is bízhatunk rájuk feladatokat, kihasználjuk a spontán adódó lehetőségeket. (PL: ünnepek előtt a csoportszoba díszítésében, átrendezésében, takarításban)
d) Növény- és állatgondozás: A gyerekek részt vesznek az élősarok gondozásában, az évszaknak megfelelő kerti munkákban és megfigyelik a tevékenységek nyomán létrejövő változásokat. A kisállattartás csak abban az esetben javasolt, ha a feltételek biztosítottak. Az óvodapedagógus feladatai: •
Tanítsa meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére.
•
Szükség szerint nyújtson segítséget a gyermeknek.
•
Biztosítsa a gyerekek fejlettségi szintjének megfelelő munkatevékenységeket.
•
Mindig pozitív segítő módon adjon visszajelzést a gyerekek számára, éreztesse, milyen fontos az, amit csinálnak. 55
•
Szervezze a feladatokat gördülékenyen, feleslegesen ne terhelje a gyermeket.
•
Lehetővé teszi, hogy a gyerekek elmélyülten tevékenykedjenek, kedvük és egyéni munkatempójuknak megfelelően dolgozzanak és válasszanak munkatevékenységet.
•
Motiválja a gyerekeket, biztosítja a megfelelő eszközöket, a szükséges időt a tevékenységhez.
•
Felhasználja a munkatevékenységet a közösségi kapcsolatok alakítására.
•
A munkatevékenységek során adódó tanulási lehetőségeket és egyéb nevelési helyzeteket is felfedezi és kihasználja.
•
A szülő felé közvetíti, hogy vegyék komolyan és becsüljék meg a gyermekeik munkáját, valamint otthon is vonják be a gyerekeket a mindennapi munkák elvégzésébe, hiszen ezzel is tartalmasan lehet tölteni az időt.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
Tisztában van a munka fontosságával, értékével.
•
Önként és szívesen vállal munkatevékenységet.
•
Saját személyével kapcsolatos munkákban teljesen önálló.
•
Igényesek magukkal és a környezetükkel kapcsolatban és ezért tesznek is.
•
Felismeri, hogy a munkatevékenység állandó visszatérő tevékenység, rendszeresen el kell végezni.
•
A közösen kapott feladatnál össze tudnak dolgozni, alkalmazkodnak egymáshoz.
•
Szívesen segítenek, egymásnak és a felnőtteknek is.
•
A kapott feladatot igyekszik önállóan, maradéktalanul elvégezni.
•
Az elvégzett tevékenység örömmel tölti el, pozitív a viszonya a munkával.
•
Ismeri a munkavégzés menetét, részfeladatait.
56
5.3 Tanulás „Amit hallok – elfelejtem; Amit látok – megismerem; Amit csinálok – megtanulom.” (ősi bölcsesség) Ezekben a sorokban benne rejlik mindazon gondolatok eszenciája, amelyek a tanulást vagy a kompetencia alapú nevelést jellemzik az óvodában. Az óvodában a tanulás során is az a célunk, hogy fejlesszük a gyermek képességeit, bővítsük, rendszerezzük tapasztalatait a számára felkínált tevékenységek során. A tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása nagyon fontos számunkra, mert az egész életen át tartó tanulás igényének és képességének kialakításában itt az óvodában tesszük meg a kezdő lépéseket. A játék és a tanulás teljes mértékben összefonódik óvodáskorban. Játék közben a gyermek szinte észrevétlenül tanul, de a nevelési folyamat egésze, minden pillanata alkalmas arra, hogy spontán, vagy irányított módon tanuljon a gyermek. A gyermek a számára biztosított érdekes tevékenységek során élményeket szerez, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a megismerésre, kutatásra, felfedezésre, a tanulásra. Ebben az életkorban az igazi, valóban használható ismeret az, amelyet a gyermek életszerű helyzetekben, tevékenység közben saját maga szerez meg. Arra törekszünk, hogy olyan ismeretekhez és tapasztalatokhoz juttassuk, amelyek segítik a helyzetfelismerésben, a problémahelyzetek megoldásában
és amelyek segítik az
eligazodásban a mindennapokban. A tanulás tervezése és megszervezése során alapoznunk kell a gyermek érdeklődésére, meglévő
ismereteire,
tapasztalataira,
kíváncsiságára,
aktivitására,
kreativitására.
Biztosítjuk számára a változatos, élményszerű tapasztalatszerzést, a cselekvés közben megvalósuló ismeretszerzést. Ilyenkor a gyermek lehetőséget kap az önálló megvalósításra, kísérletezésre, megfigyelésre, próbálkozásra, gyakorlásra, kipróbálásra. Támogatjuk a gyerekek önállóságát, ugyanakkor törekszünk arra, hogy közben az együttműködés, együtt gondolkodás is megvalósulhasson. A tanulás a fejlődési folyamat része, tehát a tervezésnél, az ismeretanyag és a tevékenységek kiválasztásánál, a szükséges feltételek megteremtésénél figyelembe vesszük a gyerekek életkori sajátosságait és egyéni fejlettségét, igényeit, érdeklődését Törekszünk 57
arra, hogy a tevékenységek során minden gyerek sikerélményhez jusson. A tanulás különböző formái jelennek meg óvodánkban: •
az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokáskialakítás
•
a spontán játékos tapasztalatszerzés
•
a játékos, cselekvéses tanulás
•
a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
•
az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
•
a gyakorlati problémamegoldás.
Az óvodapedagógus feladatai: •
Tudatosan tervezi, szervezi az ismeretszerző tevékenységet, de az óvodai élet egészét a tanulás színterének tekinti és minden spontán adódó lehetőséget kihasznál.
•
Széles tevékenységrepertoár, változatos pedagógiai hatásrendszer használata.
•
Lehetőséget
biztosít
a
megfigyelésre,
önálló
tapasztalatszerzésre,
véleménynyilvánításra. •
Hagyja, hogy amit a gyerek már tud, azt önállóan el is végezhesse.
•
Viselkedése modellértékű, mintaként szolgál a gyerekek számára.
•
Magatartása ösztönző, érdeklődő, segítőkész, bátorítást sugároz a gyermek felé.
•
Egyénre szabott, fejlesztő hatású értékelést ad, amely pozitív megerősítést ad a gyermeknek.
•
Kész a beszélgetésre, vitára, a gyermeki kérdések megválaszolására.
•
A gyermekek érdeklődéséhez igazítja a tevékenységet, épít a gyerekek aktivitására, nyugodt körülményeket teremt.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
Aktívan részt vesz a tanulási folyamatban, kutat, felfedez, véleményt nyilvánít, magyarázatot keres, bátran kérdez.
•
Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről.
•
Tanulási képességei fejlettek: szándékos figyelem, szándékos bevésés, szándékos felidézés.
•
Gondolkodása elvontabbá válik. 58
•
Törekszik a feladatok helyes megoldására, kitartó.
•
Megszerzett ismereteit alkalmazni tudja egy adott helyzetben.
5.3.1 Vers, mese
Meséinket, verseinket elsősorban a magyar népmesék és népköltészeti alkotások közül választjuk ki, de helyet kapnak repertoárunkban a klasszikus, a kortárs, a magyar és a külföldi gyermekirodalom remekei is. A mesélés, verselés, mondókázás hozzátartozik a mindennapjainkhoz. A magyar népmesékből és népköltészetből választott anyag átadja a magyar nyelv szépségét, alapjait, megőrzött eredeti szókincsét, a magyar észjárást. Évszázadok során bevált, nemzedékek alatt letisztult szövege közvetíti a nemzethez, kultúrkörhöz tartozást és jó szórakozást is biztosít. Ebben a fogékony, érzelmekkel telített életkorban nagy felelősségünk van a gyermekek érdeklődésének felkeltésében, irodalmi ízlésének kialakításában, az írott szó, a könyv megbecsülésének megalapozásában. A gyerekek életkorának megfelelő irodalmi anyag igényes összeválogatása, az élményszerű előadásmód a záloga annak, hogy a gyerekek szívesen hallgatnak mesét, mondanak verset, mondókát. Mese: A gyermek gondolkodásmódja a mesevilághoz hasonlóan működik, mágikus világképe mindent cselekvőnek, élőnek tételez, ezért rendkívül fontos a mesetudat kialakítása,
segíteni
kell
a
gyermeket
a
való-
és
képzeletbeli
világ
síkjainak
szétválasztásában. A mese tükrözi a gyermek érzelmeit, közel áll gondolatvilágához, intenzíven fejleszti a gyermek belső képteremtő képességét. A mese megjeleníti a jót, a rosszat, a gyermek félelmeit, szorongásait, de a mese végén minden jóra fordul, megtörténik a csoda, amely feloldja a feszültséget, megoldódnak a problémák, a jó győzedelmeskedik, a gonosz elbukik. Az események követése, megértése intenzív belső fantáziaképek megjelenítésére készteti a gyermeket. A mese – képi és konkrét formában -feltárja a gyermek előtt a külvilág és a belső emberi világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat, segít eligazodni a való életben. A mesélő és a hallgatóság között egy olyan intim, személyes, meghitt hangulat alakul ki, amely semmi mással nem pótolható. 59
Mesehallgatás közben fokozottabban működik a gyermek képzelete, gondolkodása, erősödik a figyelme, gyarapodik a szókincse, és rengeteg fejlesztő hatása mellett örömforrás marad a gyermek részére. A gyermek maga is szívesen talál ki új meséket, rövid versikéket, vagy alakítja át az ismerteket. Ezek összekapcsolása mozgással, ábrázolással, énekkel a gyermeki önkifejezés egyik fontos eszköze. A mesemondás napunk egyik fontos eseménye, ezért a csoportban kialakított szokások segítik a meséhez szükséges hangulat megteremtését és a mese zavartalan élvezetét. Ez csoportonként változhat. Mesélünk egyszer a délelőtt folyamán és egyszer a délutáni pihenő kezdetén. Mondóka, vers: A mondókák és a versek ritmusukkal, hangulatukkal, zeneiségükkel ragadják meg a gyermeket, számukra érzéki, érzelmi élményeket adnak. Ezek ismételgetése örömet szerez a gyerekeknek. A versek témája, költői képei, a hozzájuk kapcsolódó hangulat és érzelem a gyermekkor élményvilágára épül, elsősorban a természethez kapcsolódik, a gyermek játékához tartozik, vagy valamilyen alkalomhoz kötődik. A gyakori mondókázás segít a beszédhibák leküzdésében, a gyerekek játékos formában veszik át a magyar nyelv dallamát, ritmusát. Mondókázni, verselni a nap folyamán bármikor lehet, a játékhoz kapcsolódóan, amikor csak lehetőség adódik rá. Az óvodapedagógus feladatai: •
Sok mesét, verset, mondókát ismer, gyűjt, olvas.
•
Megteremti a meséhez szükséges nyugodt, meghitt légkört.
•
Lehetőséget ad a gyermek önálló vers- és mesealkotására, az ismert mesék, versek elmondására, ehhez biztosítja a szükséges helyet és eszközöket (bábozás, dramatizálás).
•
A meséket, verseket, mondókát gyakran ismétli.
•
A nap folyamán adódó lehetőségekre figyel és kihasználja az azokban rejlő lehetőségeket.
•
Figyelembe
veszi
a
gyermekek
életkorát,
fejlettségi
szintjét
az
kiválasztásánál, összeállításánál. •
A verseknél, mondókáknál megkeresi a változatos gyakorlás lehetőségeit. 60
anyag
•
Lehetőség szerint a verset, mondókát összekapcsolja mozgással.
•
A mese, vers anyagát komplex módon összekapcsolja más művészeti ágakkal – ábrázolás, ének.
•
Mesesarkot alakít ki a csoportban, ahol a gyerekek életkorának megfelelő mesekönyveket helyez el.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
Szívesen hallgat mesét, vannak kedvenc meséi, meseszereplői.
•
Képes végig figyelemmel követni egy hosszabb terjedelmű, bonyolultabb szerkezetű mesét.
•
Össze tudja kapcsolni egy folytatásos mese részeit.
•
Képes részben újraalkotni a mesét, kedvenc részeit bábozással, dramatizálással visszaadni.
•
Szívesen mond verset, mondókát.
•
Becsüli a mesekönyvet, képek alapján képes rövid történeteket elmondani. A gyermekek otthon nagyon sokat néznek televíziót, DVD-ről készen kapják a mesét.
Szükségesnek érezzük, hogy magunk ne éljünk ilyen eszközökkel és a szülők felé is megpróbáljuk közvetíteni a mesélés, verselés fontosságát, fejlesztő hatását. A szülőket tájékoztatjuk arról, hogy milyen meséket mesélünk, a mondókákat, verseket kiírjuk a faliújságra.
5.3.2 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A népi játékok, gyermekdalok, az igényesen megválasztott kortárs zenei alkotások segítik a gyerekek zenei képességeinek fejlesztését, zenei kreativitásának kialakulását. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az éneklés, a zene hozzátartozik az óvodások mindennapjaihoz. Ezt továbbra is
61
meghatározónak tartjuk az óvodai nevelésben. A zeneszerető, a zeneértő ember gyermekkorában szerez pozitív élményeket e tárgyban, s hol lehetne erre alkalmasabb hely, mint az óvodában? Fontosnak tartjuk a képességfejlesztést, a mozgás- dallam – szöveg – játék egységében. Munkánk alapjául szolgálnak Forrai Katalin: Ének az óvodában és Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában jól kidolgozott művei. Kiemelten foglalkozunk a hagyományőrzéssel, igyekszünk az ünnepeket, szokásokat közel vinni a gyermekekhez. Megkeressük azokat a műveket, amelyek segítenek az ünnep hangulatát kifejezni, érzelmileg megközelíteni. A népdal, a népi játékok, a népzene segíti a szülőföld értékeinek átörökítését, megismertetését a gyerekekkel. A zene hatására érzelmileg kiegyensúlyozottá tehetjük gyermekeinket, így fontos nevelési eszköz lehet kezünkben. Ezért ki kell használni a játék folyamán is minden lehetőséget a mondókázásra, éneklésre. Nagyon sok olyan hangszerünk van, amely lehetővé teszi a megszokottól színesebb zenei hatások közvetítését a gyermekeknek. A zenei képességfejlesztés csak akkor lehet eredményes, ha gyermekeink a pedagógussal együtt örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekelnek, aktív résztvevői az éneknek, játéknak. A zenei élmények segítik a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztését. Természetesen minden lehetőséget behatárol a gyermekek képessége, zene iránti fogékonysága. Mégis hisszük, hogy a zenét szerető, becsülő, értő óvodapedagógusok képesek felébreszteni a vágyat a zene élvezetére közömbösebb gyermekben is. Az óvodapedagógus feladatai: •
Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően.
•
A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, az etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.
•
Az anyagkiválasztásnál figyelembe veszi a gyerekek életkori sajátosságait és fejlettségi szintjét, a hangkészletet, terjedelmet, mozgást, ritmust.
•
Az óvodában is játszható énekes népszokások között választhat: szüreti mulatság, pásztorjáték, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas játékok közül.
•
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal. 62
•
Szervezési feladatok ellátásával biztosítja az énekléshez, a mozgásos játékokhoz szükséges feltételeket: friss levegő, megfelelő nagyságú hely.
•
A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus eszközöket használ.
•
Az óvodapedagógus örömmel vesz részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezi a tevékenységet.
•
Az óvodapedagógus élményszerű előadása zenei élményhez juttatja és utánzásra ösztönzi a gyermeket.
•
Ügyel
a
tiszta
hangképzésre,
egyenletességre,
tempóra,
dinamikára,
a
hangmagasságra, hangerő változásaira és a zenei hangsúlyok kiemelésére. •
A dalanyag feldolgozásában az évszakokhoz, az ünnepkörökhöz alkalmazkodva halad, a magyar népdalokból, mondókákból, és gyermekdalokból választ.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
Örömmel, szívesen játszik dalos játékokat.
•
Bátran énekel, akár egyedül is.
•
Korához képest tisztán énekel.
•
Zenei érzékenysége, fogékonysága életkorának megfelelő.
•
Megkülönbözteti a zenei fogalompárokat: halk-hangos, gyors-lassú.
•
Mozgása esztétikus, ritmust követő, képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést.
•
Auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete és intermodilitása fejlett.
•
Szívesen hallgat zenét.
•
Felismeri néhány hangszer hangját, maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum).
•
Ismer népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.
5.3.3 Rajzolás, mintázás, kézimunka
Az ábrázolás az óvodáskorban megismerő tevékenységként működik, segíti a gyermeket a tárgyi világ megismerésében, feldolgozásában, újraalkotásában. Művészeti tevékenységgé csak később, az iskoláskorban válik. Ennek lehetőségét alapozzuk meg ebben az időszakban. Óvodáskorban még nem a létrehozott mű, a végeredmény a lényeg, hanem az alkotás 63
folyamata, maga a tevékenység a siker és az öröm forrása. A gyerek szabadon próbálkozhat, keresheti a megoldásokat, tévedhet, tanulhat. Ez az élmény lesz a belső motiváció, amely újabb és újabb próbálkozásra ösztönzi a gyereket, így lesz önfejlesztő a folyamat. Az ábrázolás egy fontos megismerési funkció a gyermek számára, semmi mással nem pótolható. Hagyni kell, hogy segítségünkkel, de saját maga, a képességeinek megfelelően próbálkozzon. Ezt a folyamatot semmi esetre sem szabad tönkretenni „rátanítással”. A fejlődési fokokat nem lehet és nem szabad átugrani, siettetni. A gyermek belső változását, érését követi az alkotások minőségi változása is. A gyermek számára az ábrázolás az önkifejezés egyik módja is. A gyermek vizuális tapasztalatait, élményeit jeleníti meg az általa létrehozott képben. Ebben a folyamatban mi csak a segítői vagyunk, mert biztosítjuk az anyagokat, eszközöket, megtanítjuk a különböző technikákat, de hagyjuk, hogy önállóan alkothassa meg azt a belső képet, ami benne van. Ez minden gyereknél más eredményt fog hozni. (Pl: egy kirándulás után a gyerekek más más mozzanatot, egymástól eltérően jelenítenek meg) A fejlődés szempontjából káros: ― a túl korai gyakorlás ― az időbeni gyakorlás elmulasztása ― az egyoldalú gyakorlás. A lemaradás: Az ábrázolásbeli lemaradás figyelmeztető jel az óvodapedagógus számára, mert ezek a gyerekek általában más területeken is elmaradást mutatnak. A lemaradás megmutatkozik manuálisan, a megfigyelőképességben, ismeret- és élményhiányban, az érzelmi életben. Feladatunk a tervszerű egyéni fejlesztés, a pozitív érzelmek felkeltése, szükség esetén a személyiség más területeinek fejlesztése is. Fejlettségi szintjének megfelelő anyagokat, eszközöket kell számára biztosítani, amelyekkel szívesen tevékenykedik, sikerélménye van. A tehetség: A gyermek alkotóképessége egyedi, kiemelkedően kreatív, vizuális észlelő funkciói és kézügyessége fejlett, – ezek együttes jelenléte mutatja, hogy tehetséges gyerekkel van dolgunk. Ebben az esetben biztosítanunk kell a feltételeket, hogy különleges képességei kibontakozhassanak, megmutatkozhassanak.
64
Szervezeti formái: Heti egy alkalommal tervezett foglalkozásra kerül sor, de ennek időtartama nincs meghatározva, akár több napig is tarthat a téma feldolgozása. A csoportszobában az ábrázoláshoz szükséges eszközöket a gyerekek számára elérhető helyen tartjuk, így lehetővé válik számukra, hogy a nap folyamán bármikor alkothassanak. Az óvodapedagógus feladatai: •
Segíti a gyermeket a vizuális tapasztalatok szerzésében, amely az óvodai élet egészére kiterjed.
•
Esztétikus környezetet alakít ki, biztosítja az élményszerzés lehetőségét.
•
Megerősíti a gyermeket az önkifejezésben, önálló törekvéseiben, segít, de nem ad megoldásokat.
•
Biztosítja a szükséges helyet, nyugodt körülményeket, megfelelő mennyiségű, minőségű eszközt.
•
Megismerteti a gyerekeket a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka eszközeivel, technikájával, anyagaival.
•
Teret ad a gyermek kreativitásának, fantáziájának.
•
Számtalan, változatos, érdekes gyakorlási, tanulási lehetőséget ad a gyermekeknek.
•
A téma kiválasztásánál és a megvalósításnál figyelembe veszi az egyéni képességeket, lehetőséget ad az egyéni megoldásokra, a választásra.
•
Egyes témák kidolgozásánál népművészeti motívumokkal is megismerteti a gyerekeket.
•
A gyermek pozitív visszajelzést kap a munkájáról.
•
Az elkészített alkotásokat felhasználja a környezet díszítésére.
•
Minden lehetőséget kihasznál arra, hogy az ábrázolást összekapcsolja más foglalkozásokkal, elsősorban énekkel, mesével, verssel, hogy komplex művészeti élményhez juttassa a gyermekeket.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
Szívesen vesz részt az ábrázolásban.
•
Ismeri az eszközöket, anyagokat és helyesen használja őket.
•
Képes élményeit, tapasztalatait, érzelmeit ábrázolással is kifejezni.
•
Munkájában megmutatkozik kreativitása, fantáziája, fejlődik kézügyessége, szem65
kéz koordinációja. •
Örül az alkotásoknak, megbecsüli a saját és mások munkájának eredményét .
•
Nyitottak, fogékonyak környezetük szépségeire.
•
Jól tájékozódik a síkban, elemi módon jelezni tudja a térbeli viszonyokat, arányokat.
•
Formaábrázolása változatos, hangsúlyozni tudja a főbb jellegzetességeket.
•
Ismeri és bátran használja a színeket.
5.3.4 Mozgás
Mozgásfejlesztő
programunkkal
minden
nap
szervezett
mozgáslehetőséget
biztosítunk az udvaron, a tornateremben és a csoportszobában egyaránt. Ezáltal juthatnak el a gyerekek a nem kellően koordinált mozgásoktól a bonyolultabb koordinációt igénylő gyakorlatokig. A mozgás megszerettetése mellett nagy hangsúlyt fektetünk a tervezett, irányított és szabályozott
metodikára.
Ennek
célja,
hogy
kezdetben
a
gyermek
biológiai
mozgásszükségletét elégítjük ki, majd egyre nagyobb szerepet kapnak azok a folyamatosan nehezedő feladathelyzetek, melyek során nem csak a gyermek választja meg feladatait. A gyerekek növekvő mozgástapasztalataira, intellektusára épülve úgy szervezzük meg az óvodai testnevelést, hogy az a gyermek számára azonos maradjon a játékkal, de mögötte ott van az óvodapedagógus tervszerű, tudatos fejlesztő munkája. Az óvodapedagógus személyisége, testneveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásában tükröződjön, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. Célunk: ― A gyerekek testi képességeinek, természetes harmonikus mozgásának fejlesztése játékos formában. ― A mozgás által elérhető fejlesztés úgy, hogy a gyerekeknek megmaradjon a mozgás 66
kedvelt, vágyott, szabad tevékenységnek. ― Mozgásos cselekvéseken keresztül fejlesztjük az egész személyiséget. A mozgásfejlesztés feladatai: ― Testi képességek: erő, ügyesség, állóképesség, egyensúlyérzék fejlesztése. ― Önbizalom kialakítása. ― Nagy és finommozgások, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése. ― Testséma, lateralitás, dominancia fejlesztés. ― Percepció fejlesztés: vizuális, auditív, taktilis, kineszteziás. ― Kondicionális képességek fejlesztése: erő, gyorsaság, állóképesség. ― Koordinációs képességek fejlesztése: téri tájékozódás, kinesztetikus differenciáló képesség, gyors koordináció. A tevékenység szervezése
Testnevelésmozgásfejlesztés Mindennapos testnevelés A testnevelés
3―4 évesek
4―5 évesek
5―6―7 évesek
Heti egyszer 15-20 perc
Heti egyszer 20-25 perc
Heti egyszer 30-35 perc
5-7 perc
8-10 perc
10-12 per
foglalkozásokat
heti
1
alkalommal
szervezzük
kötelező
tevékenységként a tornateremben vagy az udvaron. (Ez természetesen nem jelent kényszert a gyermek számára, ha egészségügyi ok miatt nem tud, vagy nem akar részt venni a foglalkozáson.) A foglalkozások vezetésénél maximálisan lehetőséget kell biztosítanunk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően
sokat gyakorolhassák a különböző
mozgásokat. Különböző nehézségű, differenciált feladatok adásával segíthetjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességének legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Lényeges szempont a szervezésnél, hogy a gyermekek a lehető legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak. Az eszközfeltétel a mozgásfejlődés szempontjából meghatározóan fontos, hisz az eszközök mozgásra ösztönzik a gyereket, és sokféle, különböző nehézségű mozgásra adnak lehetőséget. Mindennapos testnevelésre naponta egy alkalommal,- a testnevelés foglalkozás napját kivéve- kerül sor a csoportszobában vagy az udvaron. 67
A mindennapos testnevelés tartalmát döntő mértékben a már ismert természetes mozgások és gimnasztikai gyakorlatok és testnevelési játékok képezik. Célunk, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek már képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépüljön. A szabad levegőn mozgást igyekszünk biztosítani minden nap a gyerekeknek. Az udvaron a sokmozgásos játéklehetőség kialakítása rendkívül fontos. A különböző mászókák, mászásra, kúszásra, csúszásra, egyensúlyozásra, függésre adnak lehetőséget Nem korlátozzuk a gyerekek mozgását az udvaron, de kialakítjuk azt a szokást, hogy egymás tevékenységét tartsák tiszteletben és vigyázzanak egymás testi épségére. A szabad mozgástevékenység lehetőségének biztosításával célunk a természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítése, a tudatos környezetalakítás, hogy minden egyes gyermeknek biztosítsuk azt a mozgáslehetőséget, amit szervezete és idegrendszere igényel. Az óvodapedagógus feladatai: •
Minden nap adjunk lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb ideig a szabad levegőn való tartózkodásra.
•
Biztosítsuk a gyermekek szabad mozgás gyakorlásának feltételeit.
•
A gyermekek mozgását csak akkor korlátozzuk, ha az önmagára vagy társaira nézve veszélyes lehet vagy zavarja a többiek tevékenységét.
•
Adjunk ötleteket, irányítsuk a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.
•
Megtanítjuk a gyerekeknek a biztonságos eszközhasználatot.
•
Tudatosan tervezzük a fejlesztési feladatokat, figyelemmel a prevencióra és korrekcióra.
•
A megvalósítás során rugalmasan alkalmazkodjunk az adott szituációkhoz, a gyermekre figyelve keressük a mozgásfejlesztés, edzés lehetőségeit.
•
Nem siettetjük, hanem tapintatosan segítjük a gyermekek fejlődését.
•
Igyekszünk a változatos mozgásanyag összeállítására, ismereteink megújítására.
•
Munkánk megismertetésével és eredményeivel győzzük meg a szülőket a mozgás fontosságáról, személyiségfejlesztő hatásáról.
68
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
A gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban, a mozgás életvitelük részévé válik, a gyerekek nagymozgása, finommozgása, összerendezett lesz.
•
Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.
•
Testsémájuk, lateralitásuk /jobb-bal/ kialakul.
•
Megbízhatóan működik mozgásemlékezetük.
•
A mozgásuk célirányos és képesek minden természetes mozgás elvégzésére.
•
Önfegyelmük, figyelmük jó, betartják a szabályokat a szabályjátékokban.
•
Vannak kedvenc mozgásos játékaik, melyek megszervezésében önállóak, önként részt vesznek benne.
•
Tudnak ütemtartással mozogni.
•
Szeretnek és tudnak kitartóan futni, és labdajátékokat játszani.
•
Egyensúlyérzékük fejlett.
5.3.5 A külső világ tevékeny megismerése A gyermek tevékenykedés közben tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti – emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. E tevékenységekben nagymértékben építhetünk a gyermekek alapvető kíváncsiságára, tudás- és kutatási vágyára, érdeklődésére, a már meglévő tapasztalataira, ismereteire.
5.3.5.1 Környezet megismerése Óvodánk /székhely és telephely/ egy természetvédelmi terület (Május 1. Park) szélén helyezkedik el. Udvarainkon nagy őshonos fák találhatóak, melyek sok kis élőlénynek nyújtanak búvóhelyet, otthont. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében jelen lévő folyamat. A gyermek az őt közvetlenül körülvevő természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerez, amelyek az életkorának megfelelő biztonságos eligazodáshoz, 69
tájékozódáshoz szükségesek. A
környezeti
nevelés
során
a
valós
ismeretek
közvetítésére,
közvetlen
megfigyelésekre, tapasztalatok szerzésére törekszünk. A természet szeretetére, megóvására neveljük gyermekeinket. Fontos hogy a gyermek rácsodálkozzon a természet szépségére és felismerje azt, hogy az embernek miért van szüksége a környezetre és miért fontos a megóvása. Természetesen mindezt a gyermekek ismereteihez, fejlettségi szintjéhez igazítjuk. Fontos feladatnak tarjuk a szülőföld szeretetének kialakítását, amely számunkra ott kezdődik el, hogy a gyerekek megismerik lakóhelyük, az óvoda közvetlen környezetét, észreveszik a körülöttünk elterülő vidék szépségeit, megtanulják településünk, később hazánk nevét. Látják Tatabánya és Magyarország címerét, zászlaját, ismerik Tatabánya szimbólumát, a Turul madarat. Településünk, a nagyvárosi életforma igen kevés néphagyományt őrzött meg. Mi igyekszünk,
hogy
legalább
az
óvodában
megtartott
ünnepekhez
kapcsolódó
néphagyományokból merítsünk, közvetítsünk a gyerekek felé. Ez nem csak a környezetismeret során, hanem az ének, mese, vers, az ábrázolás területén együttesen valósul meg. A környezetismeret szervezési formái: ― tervezett foglalkozások heti egy alkalommal, amelyen egy-egy téma konkrét feldolgozása, vagy összefoglalása történik ― folyamatos megfigyelések, amelyek szinte minden nap jelen vannak az életünkben, mint pl: az időjárás, vagy az évszakok ― alkalomszerű megfigyelések, amelyre csak egy-egy kiemelt alkalommal van lehetőség, mint pl: látogatás a tűzoltóságon Óvodapedagógus feladatai: •
Megszervezi, hogy a gyerekeknek minél több lehetőségük legyen élményszerzésre természeti és társadalmi környezetünkből.
•
Támaszkodik a gyerekek meglévő ismereteire, rendszerezi, bővíti azokat.
•
Biztosítja a szükséges eszközöket, időt, helyet a tevékenységekhez.
•
Figyeli és kihasználja a környezet megismerésére, tapasztalatszerzésre adódó lehetőségeket.
•
Biztosíta a feltételeket élősarok és virágoskert működésére, kisállatok tartására.
•
Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a 70
kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. •
Nagy hangsúlyt helyez a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: •
Az
óvodáskor
végére
kialakulnak
a
gyermek
alapvető
személyiségjegyei:
a környezet felfedezése, szeretete, a gondozás és rácsodálkozás. •
A gyermek a környezetből szerzett ismereteit felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, és egyéb tevékenységeiben is alkalmazza.
•
Életkorának megfelelően tájékozott, eligazodik az őt körülvevő környezetben.
•
Képes az önálló véleményalkotásra.
Környezet és természetvédelem: Célunk, hogy a gyermekek életmódjába beépüljön a környezetvédelem. A környezetvédelem a környezet megismerésén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul. A Móra Ferenc Óvodában télikertet alakítottak ki, sokféle cserepes virággal, kishallal, kismadárral benépesítve. A csoportok gondozzák a felnőttek segítségével az ott élő állatokat, növényeket. A gyerekek a természetvédelmet közvetlenül gyakorolják a séták, kirándulások de még az udvaron tartózkodás során is: nem bántjuk a fákat, nem tépjük a virágot, nem bántjuk az állatokat. Ezeket a lehetőségeket kihasználva élményekhez juttatjuk a gyerekeket, természetes és eredeti környezetben gyűjthetnek tapasztalatokat és elsajátítják a megfelelő viselkedési formákat. Az óvoda felnőtt közössége is jó példát nyújt, a környezettudatos magatartás minden tevékenységében megnyilvánul. Elemi környezetvédelmi tevékenységek: ― megismeri az évszakoknak megfelelő kerti munkákat ― óvja környezete tisztaságát ― óvja, gondozza a virágokat, növényeket ― figyelje és védje az állatokat, madáretetés ― takarékosan bánik a vízzel.
71
Javasolt témakörök: Társadalmi témák: ― család ― közösségünk, illem ― lakókörzetünk, településünk és környéke ― testünk, egészségünk. Természeti témák: ― évszakok ― állatok ― növények ― környezetvédelem.
5.3.5.2 Matematika
Az óvodai matematika célja a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában. A matematikai nevelés folyamat jellegű, a nevelés más területein is megjelenik, komplex módon valósul meg. A nap folyamán bármely tevékeny során adódhat alkalom a matematikai ismeretek megszerzésére, gyakorlására. A matematika bevezetésénél ügyelnünk kell a fokozatosságra és a játékosságra. A matematika során is támaszkodunk a gyerekek meglévő ismereteire és azokra alapozva építkezünk tovább. A 3-4 éves korban igyekszünk felmérni a gyerekek ismereteit, ehhez igazítjuk középső és
nagycsoportban
a
tervezett
matematikai
foglalkozások
anyagát.
A
tervezett
foglalkozásokon felül az óvoda tevékenységformái, a tájékozódás az óvoda szűkebb és tágabb környezetében lehetőséget adnak a számlálásra, összehasonlításokra, formai hasonlóságok, különbözőségek megfigyelésére, megbeszélésére, válogatásokra. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a gyerekek számára játékos tevékenység maradjon a matematika. A matematikai témát lehetőség szerint érdemes a nap folyamán több tevékenységbe is célzottan beépíteni. A gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően a matematikai ismereteket is szemléletesen, tevékenységekbe ágyazva kell a gyerekek elé tárni, élvezetessé tenni. Problémahelyzeteket állítunk a gyerekek elé, lehetőleg többféle megoldási lehetőséggel, mert ez megalapozza a divergens, variabilis gondolkodást, az önállóságot és elindítja a kreativitást. Tevékenykedés közben az értelmi képességek 72
fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Az ismeretanyag, a módszerek, eszközök kiválasztásánál, a felkínált, differenciált tevékenységi lehetőségeknél figyelembe vesszük a gyerekek egyéni fejlettségét, fejlődési tempóját. Matematikai témájú játékokkal egyénileg is fejleszthetjük a gyermeket, segítve a felzárkóztatást, vagy kielégítve a tehetséges, előrébb tartó gyerekek igényeit is. A
matematikai
problémák
megoldásában
fontos
szerepet
játszanak
az
óvodapedagógus által feltett kérdések. Formájában, tartalmában változatosak legyenek, szabatosan megfogalmazva, a sugalmazást kerülve tegyük fel őket. Az óvodapedagógus feladatai: •
Olyan eszközöket, tevékenységeket biztosít a gyerekek számára, amelyek felkeltik érdeklődését.
•
Differenciált tevékenységi lehetőségeket biztosít, számít a gyerekek aktív részvételére.
•
A problémahelyzetekben hagyja a gyerekeket önállóan tevékenykedni, megoldásokat keresni, akár tévedni is. Szükség esetén segít, de nem ad kész megoldásokat.
•
A más tevékenység közben adódó lehetőségeket is felhasználja a matematikai ismeretek, műveletek gyakorlására, mélyítésére.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: •
Ismerjék a számokat, tőszámneveket és sorszámneveket, nagyobb körben, akár 1520-ig is, de biztonsággal a 7-10-es számkörben tudjanak tevékenykedni, matematikai műveleteket elvégezni.
•
Tudjanak összehasonlítani, válogatni szín, forma, nagyság, mennyiség alapján.
•
Ismerjék és használják a névutókat, különböztessék meg az irányokat.
•
Legyen tapasztaltuk a geometriában, ismerjék fel az alakzatokat az építésben, konstruálásban, tudják őket szétválogatni, rendezni.
•
A matematikai problémahelyzetek megoldására próbáljanak meg jó megoldásokat találni.
•
Legyenek képesek gondolataikat mondatokban megfogalmazni, használva a tanult matematikai fogalmakat.
73
6 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az iskoláskor legfőbb jellemzője az akaratlagos tulajdonságok előtérbe kerülése, mert a gyermeknek az iskolában a tanulás lesz a legfőbb tevékenysége, nem a játék. A kisgyermekek többsége 6-7 éves korára belső érésének, a családi nevelésnek és az óvodai nevelés folyamatának eredményeként eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskoláskorban, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás lehetőséget ad a gyermek számára, hogy a fejlettsége szerinti legoptimálisabb időben kezdje el az iskolát. Az iskolakezdés megfelelő időpontjának megválasztásához a gyerekek testi, lelki és szociális érettségét vesszük alapul. Testileg iskolára alkalmasnak tartjuk azt a gyermeket, akinek testmagassága110 cm, testsúlya 18-20 kg körül van. Természetesen, ha a gyermek nem éri el ezt a határt még nem jelenti azt, hogy nem iskolaérett, de beiskolázás előtt ezt a tényezőt is érdemes figyelembe venni, mert az iskola fizikai megterhelést is jelent a gyerekek számára. Ilyen esetekben érdemes a gyermekorvos véleményét kikérni. Egyéb egészségügyi problémákat is érdemes iskolába lépés előtt tisztázni. Ebben az életkorban lezajlik az első alakváltás, teste megnyúlik, elveszti kisgyerekes formáját. Csontozata, izomzata, központi idegrendszere megfelelően fejlett. Mozgása összerendezetté
válik,
pontos
a
mozgáskivitelezése,
könnyen
tanul
meg
új
mozgásformákat, erőadagolása megfelelő. Finommotorikája, a kéz- és ujjmozgása fejlett, amely az írás megtanulásához elengedhetetlenül fontos. Kialakult nála a dominancia, a jobb-, vagy balkezesség. Mozgását, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani tudja. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére érdeklődéssel várja az iskolát, örül, hogy iskolás lesz. Ez irányú érdeklődése a játékban is megjelenik, „iskolásat” játszik. A zökkenőmentes átmenetet az óvodából az iskolába segíthetjük a pozitív érzelmi kapcsolat kialakításával, pl.: tanító néni látogatása a csoportban, vagy részvétel az iskolai nyílt napon. Az iskolaérett gyermeket a pszichés-kognitív képességei alkalmassá teszi az iskolai tanulás megkezdésére. Érzékelése, észlelése differenciált, megbízható, Felismeri a tárgyak színét, alakját, nagyságát. Észreveszi az azonosságokat és különbözőségeket, képes az összehasonlításra. Pontosabbá válik rövid- és hosszú távú memóriája, képes verseket, 74
rövid történeteket megjegyezni. Megjelenik a szándékos figyelem, bevésés, felidézés. A figyelem terjedelme, tartalma növekszik, megjelenik az egyidejű többcsatornás figyelem. Képes 10-15 percig elmélyülten tevékenykedni, figyelmét képes szándékosan irányítani. A cselekvő-szemléletes, szemléletes-képszerű gondolkodás mellett kialakulóban van az elemi-fogalmi gondolkodása. Beszédértése alkalmassá teszi a szóbeli közlések követésére. Beszéde érthető, képes folyamatosan kommunikálni. Szókincse megfelelő, gondolatait képes szabatosan megfogalmazni. Mondanivalójának megfelelően különböző mondatfajtákat, szerkezeteket használ. Nem beszédhibás, a hangképzése tiszta. Képes a témához kapcsolódóan, aktívan részt venni a beszélgetésben. Élő beszédének fejlettségétől függ majd az írott beszédének kifejezőképessége, minősége. Fontos, hogy a gyermek pontos ismeretekkel rendelkezzen a testéről, ismerje testrészeit, érzékszerveit és azok funkcióját. Testséma ismerete alapját képezi a téri tájékozódásnak. Pontosan ismeri testének jobb-bal oldalát és ez segíti a téri irányok felismerésében. Ennek megfelelően helyesen alkalmazza a jobbra, balra, alatt, fölött, mellett, mögött, stb. relációkat. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről. Tudja nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását. Ismeri az évszakokat, napszakokat. Képes megnevezni a környezetében élő állatokat, növényeket, ismeri azok gondozását, védelmét. A maga szintjén
képes
a
környezettudatos
magatartásra.
Jól
tájékozódik
közvetlen
lakókörnyezetében. A gyalogosközlekedés szabályainak megfelelően közlekedik. Felismeri az időjárás és az öltözködés közötti összefüggést. Ismeri az alapvető viselkedési szabályokat, kialakulóban vannak nála azok a magatartási formák, amelyek segítik a társadalmi beilleszkedésben. Mennyiségi ismeretei segítségével biztosan eligazodik a 10-es számkörben, képes alapvető matematikai műveletek elvégzésére. Ismer geometriai formákat, helyesen használja a névutókat. Ábrázolása részletes, helyesen fogja a ceruzát, vonalvezetése lendületes és biztos. Az iskolakezdéssel egy új korszak kezdődik a gyermek életében, amelyben a játék örömét felváltja a tanulás öröme, az önfeledt óvodáskort követi a kitartást kívánó kisiskoláskor. Szociális képességei teszik képessé arra, hogy az új helyzethez gyorsan tudjon alkalmazkodni. Így kedvező iskolai légkörben könnyen beilleszkedik és részesévé válik egy új közösségnek, készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, együtt dolgozásra, a kapcsolatteremtésre felnőttel 75
és gyermektársaival. A közösség szabályait megérti és elfogadja, képes szükségleteinek késleltetésére. Kontrollfunkciói
érettek,
szükségleteinek
kielégítését
késleltetni
tudja.
Feladattudata kialakult, meg tudja különböztetni a feladatot a játéktól. Megérti a feladatokat, a feladatok elvégzésében egyre kreatívabb, eredményesebb. Menet közben nem lép ki a feladatból és nem hagyja abba. Kitartása, munkatempója, önálló feladatvégzése, önfegyelme biztosítja a feladat elvégzését. Kialakult a szabálytudata, képes a szabálykövetésre, az esetleges kudarc elviselésére. Jellemző rá, hogy megtanul uralkodni az érzelmein, az ösztönein, vágyainak kielégítését késleltetni tudja. Figyelembe veszi a környezet elvárásait. Csökken gondolatainak emocionális tartalma, kialakul benne a kötelességtudat, a szándékos tanulás képessége. Tevékenységében önálló, kitartó, jó megoldásra törekszik. Az iskolára való felkészülés folyamatos, az óvodai élet egészét végigkíséri, a gyermek három éves korától kezdődően egészen az iskolába lépés pillanatáig. Óvodai nevelésünk elsődleges célja a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Ezzel együtt megvalósul a gyermek iskolára való felkészítése is. Tudatosan
tervezzük
prevenciós
és
korrekciós
munkánkat,
amelynek
eredményeképpen a gyerekek fejlődésében egyre magasabb szerveződésű szintek jönnek létre, amelyek biztosítják az iskolai beválást 6-7 éves korban. Minden kisgyerekről az óvodába lépéstől az iskoláskor eléréséig egyéni fejlődési naplót vezetünk. Ebben megfigyeléseink alapján 3-4- éven keresztül nyomon követjük és rögzítjük a gyermek fejlődését motoros, pszichés-kognitív, szociális területen. A megfigyelések során figyelembe vesszük, hogy a gyermek fejlődése nem egységes, minden képességre kiterjedő fejlődésmenet, hanem különböző fejlődési útvonalak integrációja. E folyamatban lehetnek megtorpanások, visszaesések. A fejlődési naplóban rögzített megfigyelések
alapján
határozzuk
meg
a
gyermek
iskolaérettségét,
illetve
az
iskolaérettséghez szükséges egyéni fejlesztés tervét, vagy a szakember bevonásának szükségességét. Az óvodapedagógusok a gyermekek fejlődéséről, az iskolaérettség feltételeiről a gyermek óvodába lépésétől kezdve, folyamatosan kommunikálnak a szülőkkel. A szülői értekezleteken általánosságban ismertetik a korcsoport fejlődési jellemzőit, az attól való eltéréseket, ezek hosszú távú következményeit, a segítségnyújtás módjait. Fontos, hogy a szülők is felismerjék, hogy az iskolára való felkészülés nem az utolsó hónapok feladata, hanem egy következetes, folyamatos, tudatos nevelőmunka eredménye, amelyben a 76
szülőknek, a családi nevelésnek is fontos szerepe van. A fogadóórán adódik alkalom a gyerekek egyéni fejlődéséről tájékoztatni a szülőket, az esetleges tennivalók módját, formáit megbeszélni. Szűrővizsgálat elvégzése szükséges a tanulási zavar kialakulására utaló jeleknél, vagy ha kérdéses a gyermek iskolaérettsége. Ez lehet 5 éves korban az MSSST vizsgálat, vagy nagycsoportban az iskolaérettségi vizsgálat A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a BTM-es gyerekeknél az óvodapedagógusok fejlesztő munkája szükség esetén speciális szakemberek segítségével egészül ki. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. A beiskolázás időpontjának megfelelő megválasztása egy igen fontos, meghatározó döntés a gyermek és a család életében. A törvény adta lehetőségeken belül, a gyermek ismeretében tájékoztatjuk, szükség esetén szakember bevonásával segítjük a szülőket ennek meghozásában, mert mindnyájan a gyermek számára legjobb megoldást szeretnénk megtalálni.
7 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az óvodánkba járó gyermekek különböző környezetből érkeztek, más-más családi háttérrel
rendelkeznek.
Többségük
összkomfortos
lakótelepi
lakásban
él,
az
életszínvonaluk átlagosnak mondható. Sajnos vannak peremhelyzetű családok is, akik anyagi gondokkal küszködnek, melynek következtében a gyermekek hátrányos, esetleg még veszélyeztetett helyzetbe is kerülnek. Arra törekszünk, hogy a gyermekek szeretetteljes, biztonságot nyújtó, előítéletmentes, elfogadó légkörben éljenek, szeressenek óvodába járni, testileg, lelkileg, szellemileg megfelelően fejlődjenek. Benedek Elek Óvoda
Móra Ferenc Óvoda
HH gyermekek száma
42
22
HHH gyermekek száma
3
9
Veszélyeztetett gyermekek száma
―
―
77
Valamennyiünk feladata a családok folyamatos megfigyelése, a problémák, gondok azonnali felfedezése, a gyermekek magatartásában történő változás észrevétele, és az azonnali segítségnyújtás. Hátrányos helyzetet nemcsak a nehéz anyagi körülmények okozhatnak, de a szülők gondatlansága, nevelésre való alkalmatlansága is. A hangsúly a prevención
van.
Célunk
a
gyermekek
hátrányos
helyzetének
csökkentése,
a
veszélyeztetettség megelőzése. A segítségnyújtás minden formáját igénybe kell vennünk, hogy a rászoruló családok megfelelő támogatáshoz jussanak. Először is felmérjük szociális helyzetüket, majd segítjük megtalálni a számukra legmegfelelőbb támogatási formát. A szülői értekezleteken általánosságban tájékoztatjuk őket a lehetőségekről, a konkrét, személyre szóló teendők megbeszélésére a fogadóóra és a családlátogatás alkalmas. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők bizalommal forduljanak hozzánk gondjaikkal, érezniük kell, hogy gyermekük sorsa számunkra is fontos. A család és az óvoda együtt felelős a gyermek fejlődéséért. A gyermekvédelemben rendkívül fontos a tapintat és a titoktartás. Szorgalmazzuk a hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járását, fokozottan alkalmazzuk az egyéni bánásmód elvét az ápolatlan, elhanyagolt gyermekek gondozásában, nevelésében. Kapcsolatot tartunk a jelzőrendszer tagjaival, információcserével segítjük egymás munkáját. Az esetmegbeszélések is hasznos segítséggel szolgálnak. Amennyiben az óvoda, az
óvodapedagógusok,
a
gyermekvédelmi
felelős
lehetőségei
bezárulnak
a
segítségnyújtásban, akkor szakember segítségét kérjük. (Családsegítő és Gyermekjóléti Központ) Minden esetben a gyermek érdekeit képviseljük. Gyermekvédelmi munkánk nemcsak a hátrányos helyzetű gyermekekre irányul, hanem óvodánk valamennyi gyermekére. A gyerekek fejlődését, a szociális hátrányok enyhítését elsősorban pedagógiai eszközökkel próbáljuk megelőzni illetve ellensúlyozni. Ezek: ― nagyobb odafigyelés, türelem ― felzárkóztató foglakozások, játékséma fejlesztés (személyiségfejlesztő és önismereti játékok) ― differenciált nevelés (nem másokhoz, hanem mindig önmagához mérjük a gyerekeket) ― érzelmi, akarati tényezők erősítése ― közösségi magatartás fejlesztése. 78
Évről – évre nő a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek száma. Ebbe a körbe nemcsak a gyermekvédelmi szempontból hátrányos vagy veszélyeztetett gyermekek tartoznak, hanem: ― a magatartás- és figyelemzavaros ― részképesség illetve komplex zavarokkal küzdő ― tanulási nehézségekkel küzdő ― a megkésett beszédfejlődésű gyerekek. Az észlelt rendellenességek korrekciója a súlyosabb problémák kialakulását akadályozza meg. Ezért a kiemelt figyelmet igénylő gyerekeket elsősorban óvodai keretek között fejlesztjük. Ha az óvodai segítségnyújtás kevésnek bizonyul már, akkor az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereihez irányítjuk a családokat illetve a gyerekeket.
8 Esélyegyenlőség az óvodában A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek kialakulásában. Az alapvető
készségek, melyek a
sikeres iskolakezdés feltételei,
kisgyermekkorban,
óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig –megterhelés nélkül– rendkívül fejleszthetőek. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben, kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve ez elérhető. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van.
79
Alapelvek: •
Minden gyermek sikeressége legyen biztosított.
•
A gyermekek sikeressége az intézmény sikerességének záloga.
•
A partnerközpontú működés továbberősítése.
•
A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása.
Sikerkritériumok: •
A gyerekek szeretnek óvodába járni.
•
A HHH és a HH gyerekek óvodai hiányzása csökken, az iskolakezdés, az óvoda – iskola átmenet kezelése sikeres, az átlépő gyerekek többségénél kudarcmentes iskolakezdést eredményez.
•
A sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatása – nevelése lehetővé válik, normál tantervű osztályban kezdik meg tanulmányaikat.
•
Az óvoda hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkentését.
•
Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel.
•
Innovatív nevelőtestület.
Sikerfeltételek: A partneri kapcsolatok erősítése: •
A család és az óvoda értékrendje közeledik.
•
Az óvoda – iskola közötti átmenet tervszerű pedagógiai kezelése programszerűen megvalósul.
•
A fenntartóval való együttműködés az esélyhátrányok csökkentése érdekében intenzív.
•
Az összes érintett partner közötti kapcsolattartás megfelelő színvonalú. A Tatabánya Kistérség Közoktatási Esélyegyenlőségi tervéből fakadó – az Intézményi
Esélyegyenlőségi Programban részletesen szabályozott módon – az alábbi középtávú és rövidtávú céljaink és feladataink adódnak: Az
óvoda
nevelőtestülete
felkészül
a
kompetencia
alapú
oktatásra.
Az
óvodapedagógusok magas számban vesznek részt a kompetencia alapú nevelés módszertanát és az együttnevelést célzó módszertani továbbképzéseken. 80
•
Az óvodapedagógusok szakmai kompetenciái bővülnek a kompetencia alapú nevelés és
az
együttnevelést
segítő
módszertani
ismeretekkel,
amelyeket
sikerrel
alkalmaznak a foglalkozásokon. •
Növekszik az esélyteremtést elősegítő módszertani továbbképzéseket választó kollégák száma.
•
Fokozatosan elterjed az esély – javítás jó gyakorlata és azt alkalmazó pedagógusok száma.
•
Az intézményben kompetencia alapú nevelés és iskolai életmódra való felkészítés folyik. A korosztályától korát tekintve lemaradó (jelentős részben halmozottan hátrányos
helyzetű) gyermekek aránya sajnálatosan növekszik, akik differenciált segítés nélkül az iskolakezdésnél hátrányban vannak. Ennek érdekében jelenlegi hátránykompenzációs gyakorlatunkat az óvoda – iskola átmenetet pedagógiai gyakorlatát tovább fejlesztve szeretnénk bővíteni. •
A DIFER mérési és fejlesztő rendszer beépítése, megismerése és alkalmazása a fogadó
általános
iskolákkal
koordinálva
(kimenet
–
bemenet
mérések
összehangolása, összehasonlító elemzés). •
A mérési eredmények ismeretében egyéni fejlesztési tervek készítése, a folyamat – követés megszervezése.
8.1 A sajátos nevelési igényű tanulók közoktatási esélyeinek biztosítása Az SNI tanulók közoktatási esélyeinek biztosítása érdekében az oktatási intézmények, az oktatást – nevelést segítő intézmények, és a Gyermekjóléti Szolgálat folyamatos együttműködésére van szükség. Az eredményesebb társadalmi integráció elérése érdekében az óvodákban az SNI gyermekek inkluzív nevelésének megvalósítása szükséges. •
Ennek következtében a fogyatékkal élők oktatási integrációja megtörténik.
Ezen belül: •
Az óvodai nevelés keretei között korai fejlesztés, felkészítés keretében az érintett gyermekek felzárkóztatása megtörténik.
81
•
Felkészülés az inkluzív nevelési feltételek biztosítására.
Cél: •
a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt nevelése a hasonló korú, de zavarokat nem mutató társaikkal
•
a másság elfogadásának megalapozása
•
a segítségnyújtás módjainak, eszközeinek, módszereinek megismertetése.
A megvalósítás feladatai: •
a másságot elfogadó környezet megteremtése (befogadó pedagógus, dajka, intézményi dolgozók, gyermekcsoportok, szülők)
•
az óvodapedagógus a tünetek alapján minél előbb ismerje fel az SNI gyermekekre jellemző problémákat
•
az óvodapedagógus ismerje az utat ahhoz, hogy a gyermek a problémájáról minél előbb szakvéleményt kaphasson, mely alapján a speciális fejlesztés megkezdődhet
•
a pedagógus rendszeres kapcsolattartása az SNI gyermekek fejlesztésében közreműködő szakemberekkel (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus stb.)
•
segítségnyújtás az SNI gyermekek szüleinek (fórumok, fogadóórák, szakemberekhez irányítás, egyebek)
•
a pedagógus ismerje, és széleskörűen, szakszerűen alkalmazza az egyéni fejlesztés, differenciálás módszereit.
Az óvodapedagógus feladatai: •
a másságot elfogadó környezettel megegyező pedagógusi magatartás
•
az SNI gyermekek speciális igényeinek, szükségleteinek megfelelő hely, idő, tárgyi környezet biztosítása
•
a fejlesztés minden SNI gyermek számára a neki megfelelő területen valósuljon meg
•
az elvárásokat igazítsa az adott gyermek fejlődési üteméhez
•
az SNI gyermek a csoport minden tevékenységében vegyen részt, és csak annyi segítséget kapjon, ami az egyéni fejlődését nem gátolja
•
biztosítsa az SNI gyermek harmonikus fejlődését, az elfogadó, az apró eredményeket is értékelő környezetet.
82
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlettségének várható eredménye: •
a sajátos nevelési igényű gyermekeltérő mértékű fejlődését, a „sérülésspecifikusság” határozza meg
•
a fejlettségi szintjének megfelelően működjön együtt a csoporttal
•
önállóságában, több területen is előre lépés mutatkozzon
•
a szakszolgálati kontrollvizsgálat bizonyítottan fejlődést mutasson.
8.2 A hátrányos /halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, csalások felmérésének pontosítása, egy valós szociális helyzetkép készítése az intézményhasználókról intézményünkben •
A hátrányos helyzetű / halmozottan hátrányos helyzetű családok igényeiknek megfelelő segítséget kapnak, minden halmozottan hátrányos helyzetű család (kiemelten a családon belül nevelkedő gyermekek) a társadalmi integrációt segítő szolgáltatásokat igénybe veszi.
•
A hátrányos helyzetű családok segítésének módjának kidolgozása a szülői szervezet és a fenntartó képviselőinek bevonásával.
8.3 A társadalmi környezettel az együttműködés javítása
•
Együttműködés kibővítése a gyerekek oktatási esélyeinek növelése érdekében az oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel és a kisebbségi önkormányzattal.
•
A közösen megvalósított tevékenységeket megtervezve szélesíteni kell a társadalmi összefogást a HH és a HHH gyerekek jövője érdekében. A HOP-ban rögzített esélyegyenlőségi intézkedések nem rendelkeznek az intézményi
önértékelés
végrehajtásának
módjáról,
gyakoriságáról,
mert
azt
az
intézményi
Programja
az
Intézményi
esélyegyenlőségi tervek szabályozzák. A
Benedek
Elek
Óvoda
módosított
Esélyegyenlőségi Programmal együtt érvényes.
83
Pedagógiai
9 Ellenőrzési és értékelési rendszer A korrekt felkészülés és folyamatos rendszeres munka a gyermekek harmonikus fejlődésének alapja. A humánummal átszőtt kapcsolat, ahol a legnagyobb érték az ember, mindenképp eredményt hoz a személyiség kiteljesítésében. Az óvoda dolgozóinak teljesítményértékelése megköveteli, hogy az óvodavezető és helyettesei, valamint a munkaközösség-vezetők rendszeresen látogassák a csoportokat hosszabb, rövidebb időre. A nap különböző időszakaiban tett látogatások során képet kapnak a csoportban folyó munkáról, a pedagógusok felkészültségéről, eredményeiről. A látottakat megbeszélés, önértékelés, építő kritikai észrevétel követ. Az ellenőrzés, értékelés célja a kollégák munkájának reális értékelése, a segítő szándékú javítás. A felnőttek esetében is fontos, és ösztönző a dicséret, akárcsak a gyermekeknél. Az ellenőrzés, értékelés módját, folyamatát, követelményét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza, az ellenőrzött személyét, és az időpontot az óvodavezető éves munkaterve rögzíti. Megfigyelésen alapuló mérés: hogyan fogadják el a gyerekek az általuk lefektetett normákat, mennyiben érzik magukénak. A hasonló korosztályú csoportokat nevelő óvodapedagógusok megbeszélik eredményeiket, esetleges gondjaikat. Ez jó alkalom a tapasztalatcserére, ötletbörzére. A nevelőtestületi értekezleteken beszélnünk kell a program beválásáról. Elemeznünk kell az eredményeket, a gyakorlat során feltárt esetleges hiányosságokat. Minden program csak annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. A vizsgálathoz ajánlott módszerek: •
megfigyelés, elemzés
•
tevékenységek, foglalkozások megtekintése
•
megbeszélések, értekezletek, vitakörök
•
interjú, kérdőív, ankét.
84
10 Érvényességi rendelkezések A Benedek Elek Óvoda módosított pedagógiai programja 2012. szeptember 01-től határozatlan ideig érvényes. Módosításának okai lehetnek: • hálózatbővítés, leépítés • szervezeti átalakítás, racionalizálás • a nevelőtestület kezdeményezése • a fenntartó javaslata • törvényi változás. A helyi óvodai pedagógiai program nyilvánossága: Megtalálható: Minden csoportban. 1 példány az óvodavezető irodájában. 1 példány az óvodapedagógusi szobában. Tatabánya Megyei Jogú Város honlapján.
85
11 Melléklet
86
