EME
A belga alkotmányrevi zi ó. Az államtudománynak egyik legelvitathatlanabb és mindenkor el is ismert igazsága az, hogy ha az állam, mint ilyen, mint a társadalmi együttlét legfőbb, legtökéletesebb alakzata, mint egy határozott területen individuális életet folytató nép uralkodó közszervezete, magában változatlan is, nyilvánulási formái változnak és szükségképpen kell is, hogy változzanak életének különböző fejlődési lokozatai szerint. A legrégibb időktől Montesquieu n és Rousseau-n ál egész máig folyton elismerte az államtudomány, hogy a mint a nép objektív életviszonyai változnak, változni kell az ezen összes életviszonyokat szabályozó szervezetnek is. Ezérf épp úgy nincs egy minden időkre és népekre egyaránt jó és változatlan alkotmány, a mint nincs magában véve tökéletes alkotmány sem, mert a mint Bluntschli mondja, a tökéletes alkotmány tökéletes népet tételezne lel, mely t. i. az államban él, ez pedig ellentmond az emberi természetnek. (Politik 279. I.) Az alkotmány változásoknak ama nemétől, midőn az összes állami élet irányzása egészen más kezekbe, más osztályokra megy át, már Bodin (a ki tudvalevőleg Respublicá-jának negyedik könyvében tüzetes vizsgálat tárgyává tette az államformák változásait), megkülönböztette az alkotmánynak puszta módosulásait. Az elsőre klasszikus példa Francziaország, mely alkotmányat 81 év alatt (1790 — 1870) tizenegyszer változtatta meg, hétszer monarchiai és négyszer köztársasági alapra helyezvén azt; az utóbbi tekintetben elég utalni amaz irányzatokra, melyek a népéletben a demokratikus tanoknak az utóbbi időben nyert és még lolyton tartó s erősbödő kétségtelen térfoglalása folytán majdnem mindenütt felmerülnek íés pedig nemcsak Európa nyugati államaiban, hanem annak keletibb részeiben is. így Ausztriában, sőt az újvilágban is) s mely mozgalmaknak végczélja az, hogy a népbefolyás az állami életben a mainál sokkal nagyobb mértékben érvényesüljön. Az alkotmány módosulások terén azonban legújabban egy kis nyugoti állam: Relgium, mely különben is oly érdekes, tanúlságos fejleményeket mutat (el az európai alkotmánytörténelemben, vonja magára figyelmünket azon nevezetes reformmal, mely a belpolitikai
EME B A L O G H ARTFIUIÍ
DI{.
viszonyaiban főleg az utóbbi három év alatt kifejlett bonyodalmak eredménye, mely a politikai tudomány legújabb relormkérdései néhányának az új alkotmány törvényben való elintézésével a tudományra kiváló fontossággal bir s melynek egyik legfőbb intézkedésében: az általános szavazati jog egy sajátos alakban koncipiált megállapításában épp napjainkban volt meg tűzpróbája Belgium korábbi alkotmánya, mely az egy évvel korábban (1880.) kelt franczia alkotmánynak sok pontban utánzata, egyes főbb alapvonásaiban különös végvidékét tárta elénk a monarchikus és republikánus elemeknek. Mert a brüsszeli nemzeti kongresszus által 1881. évi február 7-én elfogadott, alkotmány a monarchikus formát állapítja ugyan meg. a király egyik lőszerve a souverénifásnak, a külügyek tőintézöje, a törvényhozó hatalmat, együttesen (collectivement) gyakorolja a képviselőházzal és a senátus-sal, a törvényszentesítés, kihirdetés és közzététel által még azok felett is áll s legtöbb részese a végrehajtó hatalomnak. De mindezekkel szemben ki van mondva, hogy a király csak annyi hatalommal bír, a menynyit az alkotmány reá ruház, minden hatalom a nemzettől származik (2ö. szakasz)1), a törvényhozó testület, ha a király nem hívná össze őket, minden év második keddjén a maga iniciativajából összejön, az alkotmány nem ismer nemesi privilégiumokat (75. szakasz), másrészt pedig az alkotmány amaz intézkedése, mely szerint nemcsak az államháztartás évi költségei, az adók évről-évre megszavazandók a kamarák által, de magukat az adótörvényeket is csak az évről-évre való újabbi megszavazás tartja meg hatályokban, világosan a monarcha esetleges szabadság veszélyeztető czélzatai ellen irányúi. Az alkotmány ezen elütő vonásait megmagyarázza keletkezésének története. A belga alkotmány ugyanis forradalmi mozgalmak szülötte volt s megállapíttatott előbb, semmint a most uralkodó Coburg-dinasztia az uralomra meghívatott.2) Mint egyik kitűnő hazai tudósunk Belgium alkotmányának ritka államtudományi éleslátással érdekesen megírt rajzában mondja: ->a forradalom által szuverénné lett társadalom a királyságot ugyan elfogadja, de féltékenysége az iránt meg nem szűnt. «3) Ez a bizalmatlanság, minden hatalomnak a nemzettől származtatása (minek daczára azonban az alkotmány a népszuverenitást nem, csakis a ') „Tous les p o u v o i r s é m a n e n t de fa n a t i o n " , — a m i a franczia alkotm á n y n i i n l á k egyszeiű u t á n z a t a . (A c o n s t i t u a n l o á l t a l m e g á l l a p í t o t t franczia a l a p t ö r v é n y i l l . c z í m é n e k 1. c z i k k e : „ L a s o u v e r a i n e t é a p p a i t i c n t . a la n a t i o n . " — Az 1795 ik évi d i r e k t o r i á l i s a l k o t m á n y d é c l a r a t j o n - j á n a k 16. p o n t j a : „ L a souveraineté ré-ide esser.tiellement d a n s l ' u n i v e i salilé d t s citoyens.") 2 ) L i p ó t k i r á l y n a k t u l a j d o n í t j á k a k ő v e t k e z ő s z a v a k a t : „ L á t s z i k , hogy a m i k o r az a l k o t m á n y t c s i n á l t á k , n e m v o l t ott a k i r á l y , hogy p r e r o g a t i v á i t megvédelmezze, m e r t k ü l ö n ö s m ó d o n m e g s z o r í t o t t á k a z o k a t . " s ) C o n c h a : Ú j k o r i a l k o t m á n y o k I. 92.
EME A
BELGA
A L K O T M Á N YRW V Í Z I Ó .
27
nemzeti szuverenitást ismeri) s a felsőházi tagok választásánál nyilatkozó plutokratikus tendenczia voltak a régi belga alkotmány legjellegzőbb vonásai. Mikor a belga kamara, a klerikálisoknak és liberálisoknak évtizedeken át folyt elkeseredett küzdelme után, melyben az utóbbiak folyton erősbödtek ugyan a választásoknál, de a klerikálisokat legyőzni mégsem tudták, arra határozta el magát, hogy az alkotmányt módosítani fogja, kívülről jövő nyomásnak engedett. A képviselőház központi osztálya már 1891. május 20-án foglalkozott az alkotmányrevizió kérdésével és elvben egyhangúlag meilette nyilatkozott, mire a munkásosztályoknak már-már igen komoly színt öltő nyugtalankodása lecsilapúlt. A revizió részletei iránt azonban magának a liberális pártnak kebelében is igen eltérők voltak a véle menyek, nevezetesen az általános szavazati jog kérdésében. FréreOrban és doktriner pártfelei annak behozatalát korainak tartották, a radikálisabb liberálisok azonban mellette voltak. Lipót király pedig május 20 án több küldöttség előtt még azon nyilatkozatot tette, hogy Belgium éretlen az általános szavazati jogra és megtagadta közbenjárását annak javára A kamarai főbizottság augusztus 17 én elvetette az általános szavazati jogot. De ez nem jelenté a revizió kérdésének elalvásat. A kormány ismételten kijelenté a revizió szükségességét. Uj kérdések merülnek fel. A király a királyi referendumhoz ragaszkodik, mely szerint bizonyos fontos esetekben a kamarák (eloszlatása nélkül a népet közvetlenül megkérdezhesse kívánságai felől. Ezt elvben ellogadja a kamara is. De az ezután feloszlatott parlament helyébe választott új törvényhozótesf.űlet. hosszas viták után az általános választói joggal együtt e reformot is mellőzi. Az 1893. év elején a kormány új javaslatot terjeszt be, mely a szavazati jognak nem ugyan általánosításával, de annak lényeges kiterjesztésével, a census elvetésével oly rendelkezéseket foglalt magában, melyek a mezei lakosságnak inkább kedveztek, mint a városi demokratikus elemeknek. E javaslat sok ellenzőre talált s nem volt kilátás, hogy az alkotmány által kívánt kétharmad többség mellette létrejöjjön. Az általános szavazati jog hívei ekkor a felmerült sokféle tervvel szemben sajátszerű expedienshez folyamodlak, népszavazást rendezvén 1893. 'február 27-én e tervek lölött. Legtöbben szavaztak a 21. életévtől minden belga polgárnak szavazati jogot adó javaslatra.1) A kamara ') Neveze'esen 115,000 f e l h í v o t t p o l g á r közfíl 00,000 szavazott. É h b ő l a v á l a s z t ó i j o g o t a i 1. évtől m i n d e n l e ' g a p o l g á r n a k m e g a d ó j a v a s l a t r a (Janson jav.) 48.GG0, a 25. évtől ezt m e g a d ó j a v a s l a t r a ( N o t h o m b ) 7684, azon j a v a s l a t r a , mely szerint az a n a l f a b é t á k és keresetképlelenek ( G r a u x ) , t o v á b b á arra, mely szerint, az elemi i s k o l á t nem végzettek (Fre e O r b á n ) kizáratnak, végűi a k o r m á n y m e g s z ó l í t ó j a v a s l a t á r a , mely szerint csak a s a j á t l a k á s s a l s bizonyos m i n i m á l i s műveltséggel bírók s z a v a z h a t n a k — 4000 s z a v a z a t esett.
EME BALOGH ARTHUR
DR.
ennek daczára a konzervativek és liberálisok erőlködése folytán rnárczius 14-én .lansson indítványának leszavazásával újból elveté az általános választói jogot. Frére-Orban és Bernaert miniszterelnök egyenes veszélynek jelezték azt az országra nézve. E zavarok közepette, melyet az assemblée constituante-ra az újabbi általános munkásmozgalmak által gyakorolni kívánt nyomás csak fokozott, a válság megoldására ama közvetítő indítvány volt hívatva, mely az általános szavazati jog megállapításával ugyan, de ezt a plurális szavazati rendszer által enyhítve kívánta a sokat vitatott kérdést meglejteni. Legfőbb ideje is volt, hogy a kamara ápril 18-án ll'J szóval 14 ellenében (11 távolevő) megszavazta végre Nyssens javaslatát, melyet még előtte való héten nagy többseggel utasított vissza. A szenátus szeptember 2-án fogadta el a nevezetes újítást. A belga alkotmánvrevizió egész kis irodalmat idézett fel, mely az alkotmány mikénti megjavításával a legszélesebb alapokon foglalkozik. Maga a nagy liberális apostol s egykori miniszterelnök : Frére-Orban is beleszólt a vitába 1 ) Jelen rövid soroknak nem lehet czélja ez irodalommal kritikailag foglalkozni Csak az új alkotmány ama főbb reformintézkedéseinek taglalását tűzzük magunk elé, melyek a politikai tudomány szempontjából kiválóbb fontossággal bírnak. Belgium alkotmánya a nemzeti szuverenitás részeseivé a királyt, a törvényhozó testületei és a bíróságokat teszi A királynak, mint a szuverenitás részesének, egyszersmind főszervének állásán mii sem változtatott, miután a királyi referendum intézménye, melyet sokan mint a királyi hatalom kívánatos megerősítésének eszközét ajánlottak, elvettetett. A király alkotmányos hatalmai azonosak a régi alkotmány által megállapítottakkal, melyek altal ő a monarchikus államfő minden attribútumaival rendelkezik.2) Mindössze egy pontban látták szükségesnek az alk tmánynak a királyra s a királyi hatalomra vonatkozó rendelkezéseit kiegészíteni. Ez a király utódjelölési jogára vonatkozik. A régi alkotmány (il czikke szerint ugyanis az esetben, ha Szász-Coburg Lipótnak nem lennének liúgoni leszármazói, a kamarák beleegyezésével ő maga nevezheti meg utódját, ellenkező esetben a trón megürül. Kétely támadt az iránt, hogy ezen utód megjelölési jog csak az első uralkodónak adott személyes jog-e vagy megilleti ez a mindenkori uralkodót. Már a régi alkotmánynak ez utóbbi lévén intenciója, ily értelemben módosították az alkotmány
') Frére-Orban: quences. 2
La
) 60—85. czikkek.
Révision de la Constitution
belge
et
ses
consé-
EME A
BELGA
A L K O T M Á N YRW V Í Z I Ó .
29
fenti czikkét, nehogy abból a királyi hatalom csonkítására vezető magyarázatot lehessen valamikor kiolvasni.1) A királyi berezegek házasságát az újabbkori alkotmányok vagy egyáltalán nem, vagy legfeljebb csak az »egyenrangúság* szempontjából szabályozzák. A belga alkotmányozó gyűlés ennél tovább ment, midőn a <>0. czikkben, annak második bekezdésében azt állapította meg, hogy az a királyi herczeg, ki a király beleegyezése nélkül, illetve annak ellenére nősül, nem trónképes. Az új alkotmány tehát itt a svéd alaptörvény álláspontját követte. Azzal indokolták ezt, hogy meg kell előzni az oktalan, meg nem fontolt vagy politikailag czelszerűtlen házasságokat. Szigorúbb intézkedés ez sokkal az egyenrangúság kikötésénél a trónöröklés feltételeként s mindenesetre csak lélrendszabály, mert hisz magának a királynak nősűlése egyáltalán nem belolyásoltatik megkötő szabályok által. A szuverenitás további részesei a kamarák: a képviselőház és a szenátus A kamarák egybealkotási módja, főleg a szavazati jog megállapítása képezte az alkotmánymódosítás legfőbb pontjait. Hogy a korábbi belga alkotmány a szavazati jog megállapításánál a vagyoni census álláspontjára helyezkedett, könnyen érthetővé teszi az, hogy az önálló belga államiság kivívói a tehetősebb osztályokat képezték s ama szerep, melylyel a vagyon e kiválólag ipartűző népnél bírt. Ez utóbbi teszi ismét érthetővé, hogy csak a vagyoni census megszabását tartották szükségesnek s egészen eltekintettek a szellemi érettség, illetve a szellemi javak bizonyos quantumának más alkotmányoknál szokásos kikötésétől.2) A régi alkotmány (illetve ') Hogy erre nem volt szükség, k i t ű n i k a következőkből. A régi alkotm á n y n a k az u r a l k o d ó r a v o n a ' k o z ó czikkei 1HH1. j a n u á r és február lió' apjaiban állapíttattak meg a neruzetgyűlé-i által, m i k o r még a m e g h í v a n d ó uralkodó szem Íjét. nem ismerték. A 6't c/.ikk ele nte így s z ó l t : , A z államfő alkotmányos hatalmai örökletesek a egyenes, természetes é> törvényes leszármazni közt a finemlien, az el-ős/iilöttség rendje S'erint, a n ő k n e k >'s leszármazó knak örökös L i ' á r a s á v a l . " Csak m i k o r S z á - z C o t ' u r g L i p ó t e l f o j a d t a a trónra va'ó meghívást, t ö l ' ö ' t é k ki 1X31 j u t ns 2 " á u az " r sen hagyott helvet, i g y : „A király alko mányos h a t a l m a i örökletesek ő ki• átyi fe'sége S ászCoburg Lipót egyenes. ' eimé^zet s és t.öivénves leszármazni k ö ' t - * i b A fii. czikk pedig azt m o n d j a : r O királyi felsé e S ász Coburj; Lipót fiágo'ii leszármazóinak h i á n y á b a n ő nevelheti meg u t ó d j á t " stb L o g i k u s összefüggésben tekintve e két s z a k a s ' t , alig lehet ké'sége-, hogy az u'ódjelölé-i j o g nem csak az első u r a l k o d ó n a k adott személyes jog, a mit kiilönhen egy egys erű grammatikai a r g u m e n t u m is <ámogat.. A fin. czikk azt m o n d j a : , L s pouvoirs constitut'O-els du Roi* stb A (51 pedig: ,A d fant de descendance masculine de són Alte^se Royale de Saxe C " b u t g . il pourra n o m m e r són successeur" stb. Az „ i l 1 csak a m i n d e n k o r i királyra (le Roi) s nem az. .Altes^e Royate'-ra vo atknzliatik 'ez esetben ,ello" volna helyes.) L H e u v e l : De la Revision de la Co stitution belge. 131 1. 2 ) Az ú j a l k o t m á n y a nagvnbb sz< 11< mi képzettség által feltételezett mélyebb potiiikai b
EME 30
BALOGH ARTIIUR
Dli.
az 1872. évi május 18-iki választási kódex) szerint választó az a 21. életévét betöltött, született vagy ünnepélyesen honfiúsított belga polgár, ki legalább évi \i franknyi állami egyenes adót lizel s azt a választók összeírása előtti évben tényleg le is rótta. A szavazás módjára nézve már ezen régebbi alkotmány azt határozta, hogy az litkos és egy-egy választó a lista-szavazás (scrutin de liste) rendszere szerint egyszerre több jelöltre szavaz. A szenátorok a régi alkotmány szerint ugyanígy választatnak, csakhogy míg a szenvedő választási képesség tekintetében a képviselőknél csak az kívántatott, hogy 25 évüket betöltött, született vagy ünnepélyesen honfiúsított belga állampolgárok legyenek és belga földön rendes lakással bírva, a polgári és politikai jogok élvezetében álljanak, addig a szenátorokra nézve a megválasztatásukhoz szükséges kor 40 év, a vagyoni census pedig 2110 franknyi egyenes állami adó. A kamarák egybealkotásának lent leírt módját lényegesen megváltoztatták a revideált alkotmány rendelkezései. A képviselőház tagjai közvetlenül választatnak a következő feltételek mellett. Egy szavazattal bír minden 25 éves belga állampolgár, ki legalább egy év óla lakik ugyanazon községben és a kire nézve nem lorog lenn a törvényben megszabott kizárási esetek valamelyike. Egy további szavazattal (tehát összesen két szavazattal) bír az, kire nézve a következő esetek valamelyike áll be: a) ha 35 éves, nős vagy özvegy s törvényes leszármazol vannak s legalább 5 Iranknvi állami adót. íizet; vagy h) ha 25 éves és legalább 2000 frank értékű ingatlannak, vagy legalább 100 frank járadéknak birtokosa, feltéve, hogy ez utóbbit legalább 3 éve élvezi. Két kiegészítő szavazattal (tehát összesen három szavazattal) bír az, a ki 25 éves és a) vagy valamely, akár nyilvános, akár magán (elsőbb iskola oklevelével bír, b) vagy oly közhivatalt tölt be, mely a felsőbb iskolai képzettséget feltételezi. Három szavazatnál többet senki se gyakorolhat.1) A szavazás kötelező és amennyiben a törvény másként nem intézkedik, a járási székhelyeken gyakorlandó.2) Legleljebb minden 40,000 lakosra egy képviselő választatik.3) Belgiumban már régóta kívánta a közhangúlat a választási jog reformálását, csak a mód iránt nem volt egyetértés. A szétágazó reformtörekvések mégis e jelszavak körül csoportosúltak: általános szavazati jog, a családfők megkülönböztetettsége a szavazatok száma tekintetében, érdekképviselet és a képességre alapított választási jog. Az alsó kamara 1893 évi ápril ! l . é s l 2 - i k i ülésében mindezen javasm á n y n e m z á r t a ki í n é g az Í r á s t u d a t l a n o k a t seni, a k i k ellen a z h o z a t i k fel, hogy ők ö n á l l ó i'élet f o r m á i h a t á s á n a k h i á n y á b a n annyira rá v a n n a k u t a l v a a m á s , f e l v i H g o s ú l t a b b e l m é k u t á n i n d u l n i , m i s z e r i n t ő k e t a k ö z ü g y r e befolyást engedő szavazati j o g g a l n e m lehet felruházni. i) 47. c z i k k . —
2
) 48. c z i k k . —
49.
czikk.
EME A
BELGA
A L K O T M Á N YRW V Í Z I Ó .
31
latokat elvetette és ápril 18-iki ülésében 119 szóval, 19 ellenében Nyssens közvetítő indítványát fogadta el, mely a plurális szavazat rendszerét viszi bele az alkotmányba. Maga Bernaert miniszterelnök így nyilatkozott ugyanezen ülésben ez indítványról: Tisztességes egyezség ez valamennyi frakció részére; a szélső baloldal megtalálja benne az egyenlőséget; a jobboldal a garanciákat, melyeket lolyton követelt; a mérsékelt baloldal pedig a képesség elvét láthatja benne érvényesülni.* Tényleg az indítvány minden párt programmjából foglalt. valamit magában. Az egyszerű, általános szavazati jog nem talált érvényesülést Belgium új alkotmányában. Elvété ez intézményt, melyet némelyek a modern államszervezet mellőzhetlen feltételeként em egetnek, míg mások szemében az csak kárhozatos. Az volt a meggyőződés, hogy ez államban még nincs meg a néposztályok ama benső egybelorrottsága, közös eszméktől, törekvésektől áthatottsága, mely az általános, abszolút szavazati jog feltétele. Pártolóiakét szomszéd állam: Franczia- és Németország, meg az Egyesült-Államok példájára hivat koztak. De igaz ugyan, hogy a német Heichstag az általános szavazati jog alapján választatik, nagy azonban a különbség a német és a belga parlament szerepe, alkotmányjogi jelentősége között. A német alkotmányos monarchiában az uralkodó akarata, hatalma van túlsúlyban a parlament felett, melynek ez utóbbi mindig enged. A miniszterek nem (vagy legalább nem szükségképen) a többségben levő párt emberei s köztük kabinelsolidáritás nincsen. A külügyre, hadügyre és az udvartartásra az országgyűlés közvetlen ellenőrzést alig gyakorol. Belgium ellenben bír a parlamentáris monarchia minden attribútumával. Hogy az általános szavazati jog a Irancziáknál is végleg bevált volna, nem mondható. Példa rá a boulangizmus ideje, midőn majdnem veszélybe dönlé az országot. Hogy pedig az Egyesült-Államokban mily káros következményeket szült a gyakori választások mellett (mert a republikánus elv azt tartja: »Where annual elections and tiranny beginsU), ismeretes dolog. Az egyszerű, általános szavazati jog mellőzésével annak egy korrektivumát fogadták tehát el a többes szavazat intézményében.1) E rendszer alapeszméjét abban foglalhatjuk össze, hogy megadatik ugyan mindenkinek a közügyekre befolyás joga, ezen befolyás mérve azonban az illetőknek szellemi érettsége, politikai belátása, másrészről azon érdekeltség nagysága szerint igazodik, melylyel a közügyek vitele reájuk bír. A szellemi érettség és mélyebb ') Mrtga a reform szerzője is az á l t a l á n o s v á l a s z t á s i j o g mérséklésének nevezi. L Albert Nyssens: L e suffrage universel tempéré. A r e f o r m a v á l a s z t ó k s z á m á t r e n d k í v ü l i m é r v b e n kiterjesztette. Az 1883. évi törvény szerint 533, 158 volt a v á l a s z t ó k s z á m a egész B e l g i u m b a n . Most 1 370, 687 v á l a s z t ó v a n , k i k összesen 2.111, 127 szavazatot képviselnek.
EME 82
BALOGH ARTHUK
1>K.
politikai belátás jön tekintetbe a harminczöt életév meghatározásánál s a felsőbb iskolai képesítettségnél, valamint a közfunkcióknál. A közügyek vitele iránti nagyobb érdekeltség a családfőknél, az ingatlan és járadékbirtokosoknál, szóval a vagyon képviselőinél. Belgium az első állam, mely a többes szavazat intézményét az országos képviselők választásánál alkalmazza ily alakban. (De nem az első állam, mely ez intézményt életre hívta, mert ismerte azt már az I8t>2. évi svéd községi törvény is.) Azt mondják (és maga Nyssens is ez előnyére fektette a fősúlyt f890. év novemberében kiadott rövid de érdekes propagandikus füzetében), hogy ez intézmény arra van hívatva, hogy megkorrigálja az általános szavazati jog mellett a fejenkinti szavazás hátrányait, mérsékelje a nagy tömeg befolyását.1) A többes szavazat az egyenlőtlen szavazati jog megállapítása. Csodálatos, hogy ámbár kezdetben a belga közhangúlat az egyenlőtlen szavazati jog minden formájának, minden társadalmi megkülönböztetésnek (érdek- vagv osztályképviselet) ellentmondani látszott, végtére mégis a fenti elvet statuálta alkotmányában. A demokratikus és arisztokratikus, illetve plutokratikus elveknek sajátszerű vegyüléke kétségtelenül a belga vote plural, mely alig fog utánzatra találni más államok alkotmányában. Tetszetős formula az mindenesetre, hogy ha államügyekről van szó, az állam minden polgárának joga van szavát hallatni, de az beszélhet leghangosabban, legnagyobb sulvlyal, a ki a politikai belátás legnagyobb fokával bír, a kit a legtöbb érdek köt az államhoz, az államügyek czélszerü viteléhez. Ha egyszer megadatik a közügyre befolyni mindenkinek, a demokratikus elvek egyenes ellentéte, e befolyás nagysága tekintetében osztályokra tagolni a népet. Oly rendszer ez. mely az államügyekre való befolyásnak, mint részekre lel nem osztható nyilvánjognak természetével helyezkedik ellentétbe, mi 'őn e befolyás mérvét akár a nagyobb politikai belátás, akár az állampolgároknak a közléttel, az állammal való érdekkapcsolata vélt arányában hierarchikus fokozatok megállapításával, mathematikai alapon határozza meg A politikai tudománynak egyik, újabban meglehetős sok vitára alkalmat adott kérdését dönté el igenlő értelemben a belga Iörvényhozás, midőn kimondta, hogy a szavazati jog gyakorlása vagy attól való tartózkodás nincs a jogosúlt tetszésére bízva, midőn nagy többséggel (101 szóval 134 közül) megállapítá, hogy a szavazás kötelező.2) Azok, kik a szavazás kötelező volta mellett harezolnak, ') A j a v a s l a t t á r j y a l á s a a l k a l m á v a l h a n s s u l y o z t itott, hogy 1.'200.000 vál a s z t ó r a m i n t e g y 700,Ono p ó t s z a v a z a t esik, ebből 040,000 a családosokra és b i r t o k o s o k r a , 60,000 a képzettségre. 2 ) Ez elvet sem a belga a l k o t m á n y czikkelyezte be először. A svájczi k ö z t á r s a s á g egyes k a n t o n j a i b a n is. melyek t. i. a közvetlen n é p t ö r v é n y h o z á s
EME A
BELGA
33
A L K O T M Á N YRW V Í Z I Ó .
azzal érvelnek, hogy a szavazati jog nem vonható a magánjogok kategóriájába, melyet érvényesíteni, vagy ettől tartózkodni, a jogosítottnak tetszésére hagyott dolog. Házamról, földemről tetszésem szei'int rendelkezhetem, mert ez magánérdekem. Magánjogaimat egyáltalán önérdekemben gyakorlom. De szavazati jogommal a közérdeket kell szolgálnom. »A szavazati jog nem valami természeti, magán- vagy személyes jog — monda Bernaert miniszterelnök — ez a társadalom által ránk ruházott funkezió, sőt általa adott megbízatás.* E .joggal élni állampolgári kötelesség; a ki nem él vele, nem jó állampolgár, méltó tehát a büntetésre. De különben is mi értelme van az általános szavazati jognak, ha azt nem gyakorolja mindenki? Azt lehet mondani, hogy egy szavazat nem számít; igen, de százan, ezren okoskodhatnak így. Még az üres fehér lap is szavazat, bár negatív értelemben. — Viszont a kik ellene vannak e jog kötelező gyakorlásának, arra hivatkoznak, mi jogon lehet egy polgárt, ki nem akar szavazni, erre kényszeríteni. A bírságnak különben sincs meg az a haszna, mit várnak alkalmazásától, mert a pár franknyi bírság nem elegendő kényszereszköz annak, ki egy vagy más okból nem akar szavazni. Mit sem használ a törvényes kényszer, ha nincs meg erkölcseinkben az önzetlen hazafiság érzete. Ezért a szavazás szabadsága magában foglalja azt is, hogy az attól való tartózkodás is megengedett legyen. A választói joggal való élés kötelező voltának kimondása ama régi elv folyománya, hogy a nyilván- (köz-) jog egyszersmind közkötelesség, vagyis a jogosított kötelezve is van jogát gyakorolni. A tudomány azonban régen elismerte, hogy ez ily általánosságban fenn nem tartható. Számtalan közjog van, melynek kötelező gyakorlását kimondani képtelenség volna (az egyesülési és kérvényezési jog). Kívánatos mindenesetre az állampolgári jogokkal való élés, mert csak ily úton áll be a nép politikai életében a szükséges mozgalmasság, mely a közviszonyok, politikai intézmények javúlása, fejlődésének teltétele. -) De általában el kell fogadnunk azt, hogy az ily közjogok gyakorlása ki nem kényszeríthető. Nevezetesen a szavazati jog kötelező gyakorlásának Kimondása s ennek bírságok általi szankcziónálása alig vezethet czélhoz, ha tekintetbe vesszük különösen azt, hogy a jogával egy vagy más okból élni nem kívánó
elvét c z é l o z t á k m e g v a l ó s í t a n i , ( U r i , G l a r u s , A p p e n z e l l , Z u g s t b . ) m á r r é g e b b e n ki volt m o n d v a , h o g y a L a n d s g e m e i n d e - b a n v a l ó r é s z v é t e l k ö t e l e z ő s a t á v o l m a r a d ó b í r s á g g a l s ú j t a t i k . S o l o t h u r n 1856. j u n i u s 1-ei a l k o t m á n y a világosan k i m o n d j a : „A v á l a s z t ó k k ö t e l e s e k a s z ö v e t s é g i és k a n t o n á l i s választásokban r é s z t v e n n i " E z a z o n b a n az 1887-ik évi a l k o t m á n y - r e v i z i ó a l k a l m á v a l e l e j t e t e t t .
') Desjardins: La liberté politiqae dans l'état moderne, 44 s köv. 1. a ) Bluntschli: recht 14. 1.
Erdélyi M íeum, XII.
Allgemeines Staatsrecht
1. és
3. 1.
Gareis : Alis.
Staats3
EME M
BALOGH
ARTHUR
DR.
mindig fog alkalmat találni az ürügyek általi kibúvásra, vagy épen nem log vonakodni kitenni magát a szükségképen alacsony mérvben megszabandó pénzbírság megfizetésének sem; a czél tehát, hogy a jogot, mely minden állampolgáré, tényleg minden állampolgár gyakorolja is, el nem éretik. Belgiumban, hol a népnek osztályokra való tagolását annyira kizárni kívánták, hogy már az első alkotmány 6. czikkébe szükségesnek látták beiktatni az elvet, mely szerint semmitéle rendi kü lönbség nem létezik — csak egy választási alapon képezett felső kamaráról lehetett, szó kezdettől fogva s nem is történt soha kísérlet akár arisztokratikus, akár érdekképviseleten, akár királyi kinevezésen alapúló felsőház alakítására. Arisztokratikus alapon képezett felsőházról különösen nem lehetett szó, mert hisz a Iranczia torradalom által megtört nemesség felélesztésére a hollandi uralom nagyon is gyönge volt. Belgium tehát a felsőház alakítására a választási elvet fogadta el s mint ilyen, az Egyesült Államokkal együtt ő képviseli az alkotmánytörténelemben cizt £LZ elvet, mely szerint a felső kamara az alsóval azonos választási alapon képeztetik. A törvényhozás két házának ez egyforma alapon való képzése idézte elő Belgiumban azt, hogy komoly bonyodalmak a két testület közt alig merültek fel. 2) Bajos is elképzelni, hogy két egyforma alapon képezett törvényhozó test lényegesen eltérő politikai elveket, felfogást képviseljen. Más kérdés aztán, hogy megfelel-e a kívánt mérvben az ily alapon képezett felső kamara moderáló rendeltetésének, annak az általánosan hangoztatott kívánalomnak, hogy a törvényhozást megóvja az elhamarkodástól ? A szenátus tagjai az új alkotmány értelmében ugyanoly mó') A z a l á b b i a d a t o k b ó l k i t ű n i k , h o g y a l e g k ö z e l e b b r ő l l e f o l y t á l t a l á n o s választások alkalmával mily méivet öltött a szavazástól tartózkodók száma. (Képviselők választása): Kerület: Nivelles Lou> a i n Bruiies Ypres Dixmude Alost. Sain'-Nicolas Gand Charleroi
A leírt választók száma: 3s,715 48,401 •ÍI.H5 25,934 11,552 38.267 33.1198 80.159 75,940
A szavazatok száma:
Összes beadott szavazat:
62,545 76,149 43.382 38,311 17,n95 58.729 48.362 113,689 127.621
57,803 68,718 40,0 ' 1 33,999 16.162 49,702 45.118 lOí-,373 116,722
A n e m érvényesített szavazatok száma tehát meglehetős c z á r a a törvényes kénys/.ernek.
nagy
volt, da-
a ) Az e . ' y e ' l e n k o m o l y a b b k o n f l i c t u s 1851-ben t ö r t é n t , az ö r ö k ö s ö d é s i t ö r v é n y t á r g y a l á s á n á l , m i k o r is a k a m a r á k a t f.-loszlatták. Az ú j s z e n á t u s n é m i módosítással a törvényjavaslatot aztán megszavazta.
EME A TiKLQA
ALKOTMÁNY RE V Í Z I Ó .
doti választatnak, mint a képviselők, csakhogy a választóknak 30 éveseknek kell lenniök. Választatnak továbbá a tartományi tanácsok (conseils provinciaux) által és pedig az 500,000 lakosnál kevesebbel bírók állal két, — az 500,000-től 1 millióig menő lakost számlálók által három, és az 1 milliónál több lakossal biró tartományok által négy szenátor választatik. \) A szenátorok száma ez által (mely a korábbi alkotmány szerint ugyanis a képviselők számának felét meg nem haladhatta), lényegesen felemeltetett.2) A passiv választási jogra nézve eltörülték azt a korábbi intézkedést, hogy szenátorrá csak az választható, a ki legalább 1000 forint egyenes adót fizet. E plutokralikus tendencia mellett ugyanis eddig sem volt a szenátorok száma betölthető és az alkotmány azon engedélyéhez kellett lolyamodni, hogy olyanok is megválaszthatok szenátorrá, a kik nem fizetnek 1000 forint egyenes adót, de viszonylag a legtöbb adót fizetik a tartomanyban. Vagyis a kivételes intézkedésből szabály lett. Az új alkotmány szerint a census csak 1200 frank egyenes adó vagy pedig oly, Belgiumban levő lekvőség birtoka vagy haszonélvezete a leltétel, melynek katasztrális jövedelme legalább 12,000 Irank. De még e magas censuson is enyhítendő, azt rendeli az új alkotmány-törvény, hogy oly tartományokban, hol az ily alapon választhatók száma nem éri el az 1: 500ü-es arányt a lakosság számához képest, a tartomány legtöbb adót fizetői közül kell a listát kiegészíteni.3) A tartományi tanácsok által választandó szenátorokra azonban census nincsen megállapítva. *) Végűi a szenátusi lagságot, mely a királyi család tagjai közül eddig csupán a trónörökösre volt megállapítva, az új alkotmány-törvény a király öszszes figyermekeire és ezek hiányában a királyi család uralkodásra hívatott ágának összes herczegeire kiterjesztette a 18. életévtől kezdve, de a szavazati jognak csak a 25. évtől való gyakorolhatásával. 5; A revideált belga-alkotmány legfontosabb részében, a választói jogok megállapító rendelkezéseiben az 1894. évi október 15- 23. közt megtartott általános választások alkalmával érvényesült először. E választások a régi klerikális párt újabbi megerősítésére, a liberálisok vereségére vezettek és tanúságot tettek a szocziálista elemek nagy térfoglalásáról. 6) Ez lett eredménye a plurális szavazati rendszer 1) 53.
czikk.
2
) A r e v í z i ó előtt, a s z e n á t o r o k s z á m a 7G v o l t , m a 102 E b b ő l 70 a vál a s z t ó k á l t a l k ö z v e t l e n ü l , 26 p e d i g a t a r t o m á n y i t a n á c s o k á l t a l v á l a s z t a t i k . s
) 56. c z i k k . —
4
) 56. b i s — c z i k k .
—
5
) 58. c z i k k .
6
) N e v e z e t e s e n : A r é g i a l s ó k a m a r a (152 t a g ) á l l t 93 k l e r i k á l i s és liberális k é p v i s e l ő b ő l . A z ú j a l s ó h á z p e d i g í g y a l a k ú i t : klerikális 104 mér.-ékelt l i b e r á l i s és p r o g r e s s z i s t a . . . 20 szociálista 28 A r é g i s z e n á t u s 76 t a g g a l b í r t , e b b ő l 47 k l e r i k á l i s és 29 l i b e r á l i s .
59
Az
3*
EME BALOGH
ARTHUR
DR.
behozatalának, mit a klerikálisok végső engedményként megadtak az általános szavazati jog heves követelésére. A belgák a választói jog nagy arányú kiterjesztésével lényegesen megnövelték a néphatalmat, a nélkül, hogy a különben is megszilárdításra szorúlt királyi hatalom megfelelő megerősítéséről gondoskodtak volna. Hogy a tömeg betolyás ellensúlyozására kigondolt választási rendszer e czélzatának alig fog megtelelni, eléggé bizonyítja már a most lezajlott választás is, de még inkább meg togja mutatni a kél év múlva (elében újjáalkotandó parlament képe, mikorra ugyanis a szocziálisták nagy megerősödését már most biztosra veszik. A királyi hatalom nem lesz képes az ily módon egybealkotott alsóház kevésbbé tartózkodó ezélzatainak ellenszegülni s máris jeleztettek ama reformok, melyekre hajlandó az alsóbb néposztályok érdekében. Nincs kizárva tehát, hogy ez alkotmányreform Belgiumot a szélső demokrata tendencziák leié fogja hajtani a nélkül, hogy revideált alkotmánya valóban tisztán demokratikus lenne. De, mint egyik írójuk mondja, a szenvedő beteg, ha tudatával van is állapotának, nem mindig ismeri az alkalmazandó orvosszereket. És ha a politika tudományát e reform kísérletei közelről érdekelik is, annak gyakorlati művészete, mely nem is a tudomány elveit követi mindig, hanem gyakran czélja elérésére kénytelen egyenesen félredobni a princípiumokat, körülbelől máris meghozhatja helytelenítő ítéletét e mű tölött, ha csak ama jelenségeket veszi is szemügyre, (irányzat az államforma megváltoztatására) melyek eddigelé felmerültek. DR.
új szenátus tagjainak cziálista.
számi
102. E b b ő l
71
klerikális,
BALOGH
29
liberális
ARTHUR.
és
2
szo-
É r d e k e s m e g e m l í t e n i , h o g y az a r á n y l a g o s k é p y i s e ' e t m e l l e t t a k l e r i k á l i s p á r t vereséget szenvedett, v o l n a , m e r t a k l « i i á l i s o k r a 5.633,133, a l i b e r á l i s o k r a 4.712,802 és a s z o c i a l i s t á k r a 2 . o 6 0 , 8 0 J s z a v a z a t esett. Vagyis a k é t u t ó b b i p á r t r a e g y ü t t v é v e t ö b b hely j u t n a a p a r l a m e n t b e n .