A bambergi Otto-Friedrich Egyetem

A bambergi Otto-Friedrich Egyetem (esettanulmány az OTKA-T32342 sz. Gazdálkodó Egyetem c. kutatáshoz)

Tomasz Gábor

2002

TARTALOM

1. Előszó ____________________________________________________________________________ 3 2. Bevezetés _________________________________________________________________________ 4 3. Az Otto Friedrich Egyetem __________________________________________________________ 5 3.1. Az egyetem rövid története ________________________________________________________ 6 3.2. Az egyetem egységei _____________________________________________________________ 8 3.3. Gazdálkodás ___________________________________________________________________ 10 3.4. Arculat-kialakítás _______________________________________________________________ 16 4. Záró megjegyzések ________________________________________________________________ 25 5. Irodalom_________________________________________________________________________ 27 6. Függelékek _______________________________________________________________________ 28 1. sz. függelék, Bajorország felsőoktatási intézményei______________________________________ 28 2. sz. függelék, Hallgatói létszámok a bambergi Otto-Friedrich Egyetemen (1972-től) _____________ 30 3. sz. függelék, Az Otto-Friedrich Egyetem öregdiák-szervezetei _____________________________ 31 4. sz. függelék, Bachelor- és master-szakok Bajorország felsőoktatási intézményeiben ____________ 32

2

1. Előszó A bambergi Otto-Friedrich Egyetemről készült esettanulmányom részét képezi az Oktatáskutató Intézetben folytatott Gazdálkodó egyetem c. kutatásnak. 1 A kutatás elméleti hátterével e helyütt nem foglalkozom (lásd Clark 1998, Hrubos 2001). Jelen írásom - az egyetem honlapján található dokumentumok elemzése mellett - leginkább azokra a magnós interjúkra épül, amelyeket az egyetem vezetőivel készítettem 2001 novemberében. A felkeresett öt személy a kutatási rektorhelyettes, az oktatási rektorhelyettes, a Gazdasági és Informatik Kar dékánja, a jelenlegi, illetve a volt gazdasági igazgató (Kanzler) volt. A német nyelven készült interjúk szövege megtalálható a sz. függelékben. Az interjúalanyok kiválasztásában, nem utolsósorban: meggyőzésükben, hogy részt vegyenek egy velem folytatott beszélgetésben, nagy segítségemre volt Vaskovics László professzor, akinek ezúton is szeretném leróni a hálámat.

1

OTKA-T32342, kutatásvezető Dr. Hrubos Ildikó. 3

2. Bevezetés Németország legnagyobb tartománya a majd magyarországnyi területet (70,5 ezer km2) elfoglaló Bajorország, amely lakosainak számá tekintve 20%-kal meg is haladja hazánkét (12,1 millió fő). A tartományban 31 állami felsőoktatási intézmény található, közülük kilenc egyetem. Ezek: 1. Universität Augsburg (1970 2 ); diákok száma: kb. 12.000 2. Otto-Friedrich-Universität Bamberg (1773); diákok száma: kb. 7.200 3. Universität Bayreuth (1975); diákok száma: kb. 7.400 4. Friedrich-Alexander Univ. Erlangen - Nürnberg (1743); diákok száma: kb. 22. 000 5. Ludwigs-Maximilians-Universität München (1472); diákok száma: kb. 45.000 6. Technische Universität München (1868); diákok száma: kb. 19.500 7. Universität Passau (1978/79); diákok száma: kb. 7.000 8. Universität Regensburg (1962); diákok száma: kb. 14.700 9. Julius-Maximilian-Universität Würzburg (1582); diákok száma: kb. 17.000 Az első szakfőiskolát 1971-ben alapították, számuk időközben 17-re nőtt. Létezik ezenkívül öt művészeti főiskola, valamint néhány államilag elismert, nem állami intézmény is. 3 A 2001-es minisztériumi adatok szerint a bajor felsoktatásban összesen 200 ezer diák tanult. Döntő többségük egyetemi (144.193 fő vagy 72,2%), kisebb hányaduk szakfőiskola hallgató (52.607 fő vagy 26,3%), a maradék művészeti főiskolára jár (3.046 vagy 1,5%). Ezek az adatok teljesen megfelelnek a német átlagnak (a különbségek egy intézménytípusnál sem haladják meg az 1%-ot 4 ).

2

Alapítási év A bajorországi felsőoktatási intézmények listája megtalálható az 1. sz. függelékben. 4 A szövetségi minisztérium szerint (Grund- und Strukturdaten 2000/2001) a hallgatók létszáma az egyes intézménytípusokban a következő volt (1000 fő): egyetem 1.166,5 (73,0%) szakfőiskola 408,5 (25,6%) művészeti főiskola 23,8 (1,5%) összesen 1.598,8 3

4

A felsőoktatásban tanulók száma a tartományban az 1992/93-as tanévben volt a legmagasabb (247.711 fő). Az azóta tapasztalható csökkenés demográfiai okokra vezethető vissza, de az 1998/99-es tanévben ehhez a másoddiplomások számára kötelezővé tett tandíj is hozzájárult. Az egyes egyetemek hallgatói létszáma azt is mutatja, hogy a diákok nagy hányada, több mint 40%-a Münchenben folytatja tanulmányait. Bajorország felsőoktatását tehát egy nagyfokú centralizáltság jellemzi - ellentétben például Észak-Rajna-Vesztfáliával vagy Baden-Württemberggel.

3. Az Otto Friedrich Egyetem A 70.000 lakosú oberfranki Bambergben található a vizsgált Otto-Friedrich Egyetem. A tartományhoz hasonlóan itt is hasonlóan alakult a hallgatói létszám, jóllehet a csúcs két évvel később következett be (lásd 1. ábra). A részleges tandíj bevezetését követően a tartományi átlagnak megfelelően erősebben csökkent a diáklétszám (2 év alatt mintegy 10% veszteség). Jelenleg kb. 7.400 egyetemista tanul a városban. 5 Ez azt jelenti, hogy a bajorországi egyetemisták mindössze 5%-a folytatja tanulmányait Bambergben, amivel egyébként az egyetem a tartomány egyik legkisebb ilyen jellegű intézménye. Az egyetem jelen helyzetének részletesebb ismertetése előtt érdemes egy kis történeti kitérőt tennünk.

5

A hallgatói létszám alakukásához lásd a 2. sz. függeléket! 5

1. ábra A Bambergi Egyetem hallgatóinak létszáma az alapítástól kezdve

9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000

19 7

19 7

2/ 19 73 3/ 19 74 19 74 /1 97 19 5 75 /1 97 19 6 76 /1 97 19 7 77 /1 97 19 8 78 /1 97 19 9 79 /1 98 19 0 80 /1 98 19 1 81 /1 98 19 2 82 /1 98 19 3 83 /1 98 19 4 84 /1 98 19 5 85 /1 98 19 6 86 /1 98 19 7 87 /1 98 19 8 88 /1 98 19 9 89 /1 99 19 0 90 /1 99 19 1 91 /1 99 19 2 92 /1 99 19 3 93 /1 99 19 4 94 /1 99 19 5 95 /1 99 19 6 96 /1 99 19 7 97 /1 99 19 8 98 /1 99 19 9 99 /2 00 20 0 00 /2 00 20 1 01 /2 00 2

0

3.1. Az egyetem rövid története 6 A bambergi felsőoktatási intézményt egyrészt Bajorország legfiatalabbjaként tartják számon, másrészt a tartomány legrégebbi egyetemei közt említik. Ehhez tudni kell, hogy jóllehet az egyetemet 1972-ben alapították újjá, az akkorra már több mint 300 éves - igaz, megszakított - múlttal rendelkezett. A források az egyetem megalakulásának az 1647-es évet tekintik, amikor az egyik névadó, Melchior Otto Voit von Salzburg, bambergi hercegérsek a már korábban működő jezsuita kollégiumot átkeresztelte Academia Bambergensisre, és kiegészítette egy filozófiai és egy teológiai fakultással. Egy évvel később (III. Frigyes császár és X. Ince pápa hozzájárulását követően) megkezdődött az oktatás. A másik névadó, a szintén hercegérsek Friedrich Karl von Schönbornt az egyetem egyik első jelentős támogatójának számít. Neki köszönheti a Bambergi egyetem (akkor már Academia Ottoniana) a jogi kar létrehozását, ami jelentős lépés volt egy klasszikus, négy fakultással rendelkező egyetem felé. Ilyenné a Bambergi egyetem végül is 1770-ben vált, amikor Adam Friedrich von Seisheim, würzburgi és bambergi hercegérsek megalapította az orvosi fakultást). A jezsuitarend feloszlatása után az egyetemet Universitas Ottoniana Fridericiana néven 1773-ban újraszervezték. A XIX. század eleji szekularizációs folyamatok következtében az egyetem 1803-ban viszont lényegében megszűnt. Egyedül a filozófiai és teológiai karokon folyt oktatás – immár líceumi keretek közt. 1923-ban a líceumot filozófiai6

A fejezet az Universität… (1997) alapján készült. 6

teológiai főiskola szintre emelték. A II. világháború után a főiskola több karral szerveződött újjá (a két említett mellett jogi, bölcsész- és természettudományi karral), de 1954-től kezdve már újra csak a két klasszikus karral találkozni. A másik nagyobb egység, amelyből a mai egyetem létrejött, az 1958-ban alapított, eredetileg a Würzburgi Egyetemhez tartozó Bambergi Pedagógiai Főiskola volt. Hosszas politikai csatározások után Bamberg 1972-ben lett végre egyetemi város. Ehhez összevonták az említett két főiskolát (a filozófiai-teológiait és a pedagógiait) és kiegészítették

egy

társadalomtudományi/szociálpolitikai

karral.

Bamberg

felsőoktatásának így létrejött büszkesége hét évig Gesamthochschule (comprehensive university) intézményként működött. 1977-ben módosították az egyetem alapító okiratát, ami további karok megteremtéséhez nyitotta meg az utat. Ennek köszönhető, hogy 1979ben megalakult a társadalomtudományi és a gazdaságtudományi kar. Ugyanebben az évben az intézmény Gesamthochschuléból egyetem (Universität) lett, majd 1988-ban felvette az Otto-Friedrich nevet. Utóbbi lépés szimbolikusnak mondható, s ragaszkodást a hagyományokhoz hivatott kifejezésre juttatni. A hetvenes évek alapítói lázában Bajorországban is több egyetem született (Augsburg, Bayreuth, Passau; és ide számítjuk természetesen a bambergi intézmény újjáalapítását is). Esettanulmányom szempontjából különösen a Bayreuthi Egyetem említésre méltó, hisz az valamilyen szinten konkurense vizsgált intézményünknek. A két egyetem alapításakor egyfajta munkamegosztást tartottak szem előtt: Bayreuth legyen a természettudományok, a mérnökképzés fellegvára, Bamberg adjon otthont a bölcsészképzésnek. A feladatok ilyetén megoszlása mind a mai napig fennmaradt, jóllehet teljesen soha nem tartották be, hisz például Bayreuth közgazdasági és jogi képzést is nyújt. Kisebb sértettséget szült Bambergben, hogy a Bayreuthi Egyetemen önálló művelődéstörténeti kar létesült, mondván, hogy annak inkább lett volna helye Bambergben. Egyes vélemények szerint a bayreuthiak "agresszívabbak", "ügyesebbek", jobb kapcsolatokat alakítottak ki befolyásos személyekkel Münchenben. E kicsit pletykaszagú állításoknak nem jártam utána, helyi folklórként azonban érdemesnek tartom megemlíteni őket, hisz jól tükrözik a két egyetem közti rivalizálást.)

7

3.2. Az egyetem egységei Az öt egyetemi kar a 2001/2002-es tanévtől egy újabbal bővült (gazdasági informatika és alkalmazott informatika), emellett megtalálható egy szakfőiskolai kar is. Így az egyetemen jelenleg hét kar működik, mégpedig: 1. Katolikus Teológiai Kar A kar az egyetem legnagyobb múltú része, eredete egészen a II. Henrik alapította bambergi dómi iskolára vezethető vissza. Ma a legkisebb karnak számít, diákjainak száma 192 7 . 2. Pedagógiai, Filozófiai és Pszichológiai Kar Az 1958-ban alapított pedagógiai főiskolából keletkezett. 1972-ben a Gesamthochschule neveléstudományi karaként működött, mai nevét 1978-ban kapta. A hallgatók száma 1.480. 3. Nyelvészeti és Irodalomtudományi Kar Az 1977-ben született egységben ma 1.683 diák tanul. 4. Történelem- és Földrajztudományi Kar A kar 1975-ben kezdte meg működését; történelem, földrajz, régészet, néprajz, művészettörténet, illetve műemlékvédelem szakokon folyik az oktatás - 681 hallgató részvételével. 5. Társadalomtudományi és Közgazdaságtani Kar A legtöbb hallgatót (2.302) számláló kar az egyetemi alapító törvény 1977/78-as módosításának

köszönheti

létrejöttét.

A

korábbi

társadalomtudományi

és

szociálpolitikai kar ekkor vált ketté. 6. Gazdasági Informatikai és Alkalmazott Informatikai Kar

8

Az egyetem legújabb kara mindössze egyéves múlttal rendelkezik (a 2001/02-es tanévben fogadta az első diákokat, szám szerint 388-at). E hatodik egyetemi kar legfőbb célja a médiainformatika kiépítése, valamint az alkalmazott informatika meghonosítása humán- és társadalomtudományi alkalmazási lehetőségekkel. 7. Szociálmunkás 8 Kar Az egyetem 1972-es alapításakor létrehozott kar a mai nevét 1999-ben kapta, előtte Szociálpolitikai Karként volt ismert (Fachbereich Sozialwesen). Mind a mai napig az egyetlen szakfőiskolai kar: a Gesamthochschule egyfajta "maradványa". A végzettek szakfőiskolai szociálpedagógiai diplomát szerezhetnek, a beiratkozott hallgatók létszáma 681. A hét kar nevéből is kitetszik, hogy az egyetemet a humaniórák, valamint a társadalomtudományok oktatása jellemzi. Mivel az egyetem e sajátossága nagyban befolyásolja a hozzáférést az ún. harmadlagos pénzügyi forrásokhoz, így erre a későbbiekben külön visszatérek. A karokokon kívül az egyetemen található két ún. An-Institut. Ezek olyan kutató intézetek, amelyeknek az egyetem inkább csak nevét adja, finanszírozásuk nem egyetemi forrásból történik. Személyi átfedések, közös kutatási programok azonban előfordulnak, azaz rajtuk keresztül ha nem is anyagi, akadémiai előnyre feltétlenül szert tesz az egyetem. Az említett két intézet a migrációkutatások európai fóruma (europäisches forum für migrationsstudien - efms), illetve az Állami Családkutató Intézet (Staatsinstitut für Familienforschung).

7

A létszámra vonatkozó adat itt és a továbbiakban mindig a 2001/02-es tanévre vonatkozik. Lásd még a 2. sz. függeléket! 8 Német nyelvterületen az utóbbi időben meghonosodott a Soziale Arbeit (szociálmunka) elnevezés, ami lényegében a két korábbi fogalomnak, a szociális munkának (Sozialarbeit) és a szociálpedagógiának (Sozialpädagogik) az összevonása (lásd Kozma - Tomasz 2000). 9

3.3. Gazdálkodás Németországban a felsőoktatási intézmények fő finanszírozási forrása az állam, helyesebben: az egyes tartományok. A támogatások nagysága a minisztériummal kötött évenkénti alkuk eredménye, s a többi tartományi intézménynek juttatott összeg nagyságának is a függvénye. A legnagyobb összeget a személyi költségek jelentik, a pénzösszeg többi részét az intézmények épületfenntartásra, illetve –fejlesztésre, valamint dologi kiadásokra költik. Kutatásokra egyéb finanszírozási források is rendelkezésre állnak, jóllehet az így szerezhető összeg általában csak néhány százalékát teszi ki a tartományi támogatásnak. A legjelentősebbek

közé

a

magyar

OTKA-hoz

hasonlítható

DFG-től

(Deutsche

Forschungsgemeinschaft - Német Kutatási Társaság), egyes alapítványoktól vagy a szövetségi kormányzattól pályázati úton szerezhető pénzek, illetve különböző ipari megrendelések tartoznak. A juttatások odaítélése több száz tétel formájában történik, az egyes tételek közötti átcsoportosítás korábban elképzelhetetlennek számított. Ez újabban változik, az egyetemek és szakfőiskolák egyre nagyobb anyagi függetlenségre tesznek szert. Egyes tartományok e tekintetben odáig mentek, hogy – kísérleti jelleggel - az egy összegben folyósított finanszírozás (Globalhaushalt, lump-sum budgeting) vezették be a kilencvenes években: Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália (Kehm 1999). A Bambergi Egyetem bevétele is javarészt tartományi támogatásból tevődik össze. Az egyetem kiadásainak összege 2000-ben meghaladta a 70 millió márkát (72.344 ezer márka). A legjelentősebb összeg a személyi kiadásokra ment el: összesen 58,7 millió márka vagy 72%. Annak ellenére, hogy a költségvetés 72 milliójához képest a harmadik forrásból származó bevételek nagyságrendje nem mondható magasnak (mindössze 8,5% vagy 6,173 millió márka), az egyetem e téren jelentős javulást könyvelhet el:

10

… jelenleg 6,2 milliónál tartunk. […] Nem, de mégis büszkék vagyunk rá. Korábban csak 2,3 millió volt ez az összeg, tehát ha meggondoljuk, több mint 200%-os növekedést könyvelhetünk el. További növekedés prognosztizálható, de az azért biztosra vehető, hogy a Bambergi Egyetem számára - a többi német felsőoktatási intézményhez hasonlóan - az állami (tartományi) támogatás fogja a fő bevételt jelenteni. Az imént említettem az egyösszegű (nem "pántlikázott") finanszírozás fogalmát. Ez azt jelenti, hogy az egyetem kap egy meghatározott összeget a tartománytól, amely felett aztán teljesen szabadon rendelkezhet. Egy ilyen mértékű autonómia biztosítása nem áll a bajor felsőoktatás-politika szándékában (jóllehet, az utóbbi években jelentős elmozdulás figyelhető meg az egyre nagyobb önállóság megadása felé), de azt maga a Bambergi Egyetem sem tartaná megfelelőnek. A vélemények szerint az egyösszegű finanszírozás bevezetése ugyanis lehetőséget nyújthatna az államnak (értsd: a tartománynak) ahhoz, hogy bizonyos fokig kivonja magát a felsőoktatással szembeni kötelezettsége alól. Az anyagi források manapság tapasztalható szűkülése idején relatív egyszerű módon csökkenthetné az egyetemekre szánt költségeket: Mostanáig kijöttetek 100%-ból, akkor most megpróbálhatjuk 97%-kal. S ha ezzel a 97%kal jól gazdálkodtok, miért ne menne 92%-kal? Az egyetemi dolgozók számára is előnytelen lenne a gazdálkodás feletti teljes egyetemi függetlenség. Mivel a személyi kiadások képezik a büdzsé legnagyobb részét (70%-át), rászorulás esetén minden bizonnyal itt kerülne sor a legnagyobb megtakarításra. Az alkalmazásoknál például előnyben részesítenének olyan jelölteket, akiknek a törvény szerint kevesebbet kell fizetni (fiatalabbakat, gyermekteleneket): a tudományos szempontok teret vesztenének tehát az anyagiakkal szemben. A jelenlegi gyakorlat viszont az, hogy a tartomány a személyi kiadásoknál a betöltött állások számát veszi figyelembe, függetlenül az állást betöltő személynek biztosítandó juttatás nagyságától. Az egy összegben kapott támogatás bevezetése tehát nem várható a közeljövőben, a költségvetési tételek átcsoportosítása terén, ami korábban elképzelhetetlen volt, viszont egyre nagyobb szabadságot élveznek a bajor egyetemek, így a bambergi intézmény is. 11

Már hangsúlyoztam, hogy a Bambergi Egyetemen nem oktatnak műszaki tudományokat, természettudományokat. Emiatt hiányoznak az ipari, üzleti és technológiai fejlesztő parkok, s persze a külső pénzforrások (pályázati pénz, ipari megrendelés stb.) nagysága is alacsonyabb az előbb említett szakokat felmutató intézményekhez képest: Ez egy általános probléma. Hogy a bölcsésztudományok mindig is kevesebb anyagi támogatásban részesültek. (…) Igen, ha mi itt háromszáz vagy ötszázezer márkát kapunk, akkor már kiválóak vagyunk, igen, ötszázezer márkáért egy professzor a műszaki egyetemen valószínűleg nem is pályázik. Főleg angolszász országokra jellemző, hogy - nem utolsósorban volt diákjaiknak köszönhetően - adományok révén jelentős összeghez jutnak. Németországban az adományozásnak jóval kisebb a szerepe. A Bambergi Egyetemen sincs ez másképp. Van egy, az egyetemet támogató egyesület (Universitätsbund Bamberg e.V. - Bambergi Egyetemi Szövetség), néhány öregdiákokat tömörítő szervezet 9 , időnként akadnak adományozó egyének, de az így befolyt összeg minimális, egy 10.000 márkás adomány már kivételnek számít. Említettem, hogy Németországban nincsenek meg a hagyományai annak, hogy az öregdiákok jelentős mértékben támogatnák volt egyetemüket. Különösen érvényes ez a Bambergi Egyetemre, amely mindössze 30 éve nyitotta meg újra a kapuit, vagyis alig rendelkezik valamilyen felmutatható múlttal. Ráadásul a város az UNESCO-Világörökség része, tele gyönyörű középkori épületekkel, templomokkal. Utóbbiak az adományozás szempontjából nem megvetendő konkurenciát jelentenek az egyetem számára, hisz a város lakói inkább támogatják az egyházat, inkább adnak pénzt egyes templomok fenntartására, felújítására. A kapcsolattartás, a végzettek pályaválasztásának, pályafutásának nyomon követése a Bambergi Egyetemen egyelőre csak terv, nincs rá anyagi fedezet. Egyik interjúalanyom szerint, míg egy amerikai egyetemen több alkalmazott kizárólag, azaz profi módon ilyen "alumni-munkát" végez, addig Bambergben ez a tevékenység ma még meglehetősen kezdetleges, inkább amatőr módon, hobbyból történik.

12

Az alacsony alumni-támogatás mellett a gazdaságból érkező adományok sem magasak. Ennek egyik okát, a műszaki és természettudományok hiányát már említettem. A másik ok egyszerűen abban rejlik, hogy az ipar Bamberg és környékén nem túl jelentős. Van ugyan egy-két nagyobb cég (Bosch, Siemens, Michelin), de azok csak leányvállalataikkal képviseltetik magukat a városban, ráadásul a nagyobb bankok is hiányoznak. Az iparral tartott kapcsolat természetesen nem kizárólag a pénzszerzés reményében lényeges. A Gazdasági Informatika és Alkalmazott Informatika Kar számára például az ipari vállalatok egyfajta laboratóriumot jelentenek, ahol elméleti munkájuk gyakorlati kivitelezését kipróbálhatják (például, hogy működőképesnek bizonyul-e egy általuk fejlesztett szoftver): De azt, hogy elképzeléseinket, tudományos elképzeléseinket a gyakorlatban kipróbáljuk, vállalatokkal együttműködve, azt egy nagyon, nagyon fontos dolognak tartom. Ha eközben anyagi forráshoz is jutunk, annál jobb. Az egyetem - a hallgatói létszámokat figyelembe véve - ugyan elég kicsinek mondható, ám, tekintettel Bamberg lakóinak a számára (70.000), munkáltatóként sem elhanyagolható a szerepe. Az újjáalapítás óta eltelt idő azonban egyelőre még túl rövid jelentősebb tradíciók kialakulásához, ahhoz, hogy a bambergiek például olyan mértékben kapcsolják össze városukat az egyetemmel, mint ahogy az egy Tübingenben vagy egy Heidelbergben történik. Az egyetem részéről persze tapasztalhatók bizonyos próbálkozások. A hagyományteremtés egy módjának tekinthető a többszáz éves múltra történő hivatkozás (nem véletlen, hogy a Bambergi Egyetem 1998-ban felvette a korábbi Otto-Friedrich nevet) - még ha a mai egyetemnek nem sok köze van a XVII. században alapítotthoz. Egy másik ilyen lépésnek fogható fel az a kezdeményezés, hogy a helységtáblákon "Bamberg egyetemi város" szerepeljen. A már említett két intézet „haszna” leginkább a hírnévtöbbletben rejlik, amihez az egyetem általuk hozzájut. Az anyagi haszon kevésbé fontos, és inkább csak közvetve jelenik meg: az intézetek saját kutatási pénzei pozitívan hatnak arra az eloszlási kulcsra, amely az egyes bajor egyetemeknek juttatott támogatást meghatározza. 9

Lásd a 3. sz. függeléket! 13

Egy clarki értelemben felfogott vállalkozói egyetemre a professzionális menedzsment jellemző. Külön jelentőséggel bír a kis létszámú operatív irányító testület, amely egyszerre képvisel üzleti és akadémiai érdekeket (Hrubos 2001). Csúcsvezetés a Bambergi egyetemen is megtalálható, egy ún. rektorátus formájában. Tagjai a rektor (mint elnök), a kutatási és az oktatási rektorhelyettes, valamint a gazdasági igazgató (Kanzler). Utóbbi az egyetlen, aki nem "akadémiai" ember, hanem gazdasági ügyekkel foglalkozó személy. Azonban a rektor is elsősorban tudósnak számít, s csak másodsorban menedzsernek. Ez annak ellenére igaz, hogy jelenlegi beosztása miatt nem végez oktatói vagy kutatói munkát, kizárólag adminisztratív, reprezentációs stb. feladatokat lát el. A rektorhelyettesek a professzorok számára előírt nyolc óra helyett csak négyet kötelesek megtartani. Felére csökkentett időben ugyan, de rendszeresen foglalkoznak tehát a diákokkal, s kutatói munkájukat sem szüneteltetik. Olyan nagy teherbírású emberekről van szó, akik a professzori munka mellett - mintegy másodállásban vagy túlórában - vezetői feladatokat végeznek. Időben ez a tevékenységük meghaladhatja az oktatásét és kutatásét, a lényeg azonban, hogy mit tekintenek saját "igazi" feladatuknak. Ez pedig egyértelműen a hagyományos akadémiai tevékenység. Ebben az összefüggésben tehát a bambergi intézmény közelebb áll a hagyományos egyetemhez, mint a gazdálkodó vagy vállalkozói egyetemhez. A hatékonyság követelményének előtérbe kerülése a modern egyetemtől egy új, a korábbi akadémikusvilágtól idegen, üzletbarát filozófiát igényel. Megjelenik a minőségbiztosítás és minőségellenőrzés, a pénzek elosztásánál a mutatott (és mérhető) teljesítmény is egyre nagyobb szerepet játszik. Nincs ez másképp Bajorországban, illetve Bambergben sem, ahol elmozdulás tapasztalható a teljesítményorientált és a megterhelés függvényében történő juttatások irányába. Ez azt jelenti, hogy az egyetemek finanszírozása nem automatikusan, hanem egy kitűzött szempontrendszer szerint történik. Ez egyrészt a felsőoktatási intézmények közötti, másrészt az intézményen belüli elosztást érinti. Korábban a pénzek egyetemen belüli (karok közötti) elosztása csak kis mértékben függött a mutatott teljesítménytől, a karok egy felállított kulcs szerint kapták meg az őket megillető pénzügyi támogatást. A karoknak juttatott pénzösszeg egy részét (kb. 370.000 márkát 10 ) a vezetőség saját hatáskörében tartotta meg, s e a tartalék felett szabadon rendelkezett oly

14

módon, hogy a professzorok teljesítményét egy pontrendszer segítségével (1 pont = 500 márka) mérték, illetve jutalmazták. Nagyjából ugyanekkora összeg sorsáról döntött egy külön erre a célra létrehozott bizottság (Ständige Kommission für Forschung - Kutatási Állandó Bizottság), amely különböző kutatási és tantervi projekteket támogatott. Ez lehetett egy-egy nagyobb méretű kutatási pályázat megírásához szükséges munkálatok megsegítése anyagi, személyi vagy infrastrukturális támogatás formájában, egyfajta „kezdőlökés” tehát. A fenti pontrendszer nemcsak kis összegeket érintett, de meglehetősen esetleges is volt: […] ha jött egy professzor […] és azt mondta, szükségem van 20.000 márkára, és ha ezt jól megindokolta, akkor meg is kapta a pénzt. Nem volt igazi ellenőrzés. Ahogy említettem, erről a fent esetlegesnek leírt pontrendszerről fog áttérni az egyetem a közeljövőben a teljesítményorientált és a megterhelés függvényében történő támogatási rendszerre. E rendszer alappillére a teljesítmény mérése, számszerűsítése. Az elosztás technikai részleteinek a kidolgozását épp bambergi kintlétemkor végezték, úgyhogy arról beszámolni nem tudok. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a külső forrásból szerzett (például pályázati) pénzösszegek nagysága, a konferenciákon, szimpóziumokon való részvétel, a publikációk száma nagy súllyal fognak latba nyomni. 2002-ben az elosztandó pénzek 30%a fog ezen új, 70%-a pedig a régi rendszer szerint történni. Egy évvel később pedig már teljes egészében át fognak állni az új rendszerre, azaz 2003-tól a karok a kutatói munkára adott támogatáshoz teljes mértékben e szerint férnek majd hozzá. Hozzá kell tenni, a Bambergben bevezetés alatt álló változtatások nem igazán tekinthetők az egyetem saját kezdeményezésének. Maga az 1998-as bajor felsőoktatási törvény kötelezi az egyetemeket arra, hogy autonómiájuk keretein belül kidolgozzanak valamilyen teljesítményorientált és a megterhelés függvényében történő támogatási rendszert. Az elvet (legyen ilyen rendszer) tehát jogszabály írja elő, annak gyakorlati kivitelezése viszont a felsőoktatási intézmények kezében van. Ez azt jelenti, hogy a bajor (s tegyük mindjárt hozzá: a német) egyetemek mindegyike saját, egyéni rendszert fog létrehozni, vagy hozott már létre. 11

10 11

Csak emlékeztetőül: az egyetem 2001-ben személyi kiadásokra összesen 58,7 millió márkát költött. Bajorországban a legelőrehaladottabbnak e téren egyébként a Müncheni Műszaki Egyetem számít. 15

A fenti elosztási rendszer, ahogy a szövegből kitűnik, csak a kutatási támogatásokra vonatkozik, s az oktatási munkáért juttatott pénzösszegeket nem érinti. Jóllehet, a hallgatók létszáma az utóbbi tíz évben a duplájára nőtt, az oktatói munka javadalmazási rendszere nem változott, annak ellenére, hogy ennek is felmerült az igénye. Az oktatói munka minőségének a mérése persze sokkal nehezebb, mint a kutatóié. Bambergben is vannak javaslatok, hogy az egyes szakok „sikerességének”, „népszerűségének” megállapításához ne a diákok összlétszámát, hanem a végzettek számát vegyék figyelembe. Egyes (főleg bölcsész) szakokon ugyanis kimagaslóan nagy a lemorzsolódás: nem ritka az 50% feletti sem. Bizonyos elképzelések tehát az oktatói munka tejesítményarányos anyagi elismerésével kapcsolatban is léteznek, de ismétlem, ezek egyelőre csak elképzelések.

3.4. Arculat-kialakítás Az eddigiekben többször utaltam arra, hogy a Bambergi Egyetem képzési kínálata (tehát hogy az egyetemen hangsúlyozottan bölcsész-, illetve társadalomtudományi képzés folyik, hogy hiányoznak a műszaki, a természettudományi szakok, nincs orvosi képzés stb.) igen meghatározó az intézmény gazdálkodása szempontjából, hisz az egyetem - más képzéseket nyújtó intézményekkel összehasonlítva - például hátrányos helyzetben van a harmadlagos finanszírozási források beszerzése terén. Emellett nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az intézményt újjáalapításakor eleve Bajorország legkisebb egyetemének szánták, s a diákok számát tekintve mind a mai napig a tartomány legkisebbjei közt foglal helyet. Mindezek természetesen nagyban befolyásolják az egyetem mozgásterét, kitörési lehetőségeit. Nemcsak a német felsőoktatás alapvető vonásai akadályozzák tehát, de Bambergspecifikus okai is vannak annak, hogy az Otto-Friedrich Egyetem átalakulása egy clarki értelemben felfogott vállalkozói egyetemmé szinte kizártnak látszik, jóllehet a vállalkozói egyetem bizonyos elemei - ahogy azt az előzőekben bemutattam, itt is megjelennek. Ez nem jelenti persze azt, hogy Bamberget mintegy elkerülte volna a modern idők szele. Jelentős változások figyelhetők meg, s az elmozdulás irányát egy divatos fogalommal, az arculat-kialakítással

(Profilierung),

jobban

mondva:

annak

mind

erőteljesebb

16

megjelenésével fogom jellemezni a továbbiakban, amikor néhány, az egyetem profilját alapjaiban meghatározó elemet bemutatok. •

Gazdasági és Alkalmazott Informatika Kar (Wirtschaftsinformatik und Angewandte Informatik) A Bambergi Egyetem profilváltoztatásának egyik legújabb és legtöbbet emlegetett eleme az új kar létrehozása. Az egyetem alapító okiratában szerepelt egy hatodik egyetemi kar (matematika) is, de csak papíron, tényleges megalakulása soha nem valósult meg. Általános volt az a nézet, hogy a bölcsész, illetve társadalomtudományi irányultságú egyetem profiljába nem illett volna bele egy önálló matematika kar: az előrejelzések szerint nem is igen vonzott volna több diákot a városba. Egy időben felmerült egy jogi kar megteremtésének a gondolata, de munkaerő-piaci megfontolások miatt (országos szintű jogásztúlképzés) ez is lekerült a napirendről. A legújabb évek eseménye, hogy egy új kar létrehozásának nemcsak a lehetőségét vitatták meg, hanem tényleges megvalósítására is sor került. A 2001/02-es tanévtől az egyetem immár hat egyetemi karral büszkélkedhet: megalakult a Gazdasági Informatika és Alkalmazott Informatika Kar. Az alapokat ehhez a 15 éve működő gazdasági informatika szak nyújtotta, amely a harmadik ilyen jellegű képzés volt Németországban és az első Bajorországban. Nem kellett tehát nulláról kezdeni, az egységet úgyszólván a semmiből megteremteni. Az első évben mintegy 400 diák kezdte meg tanulmányait az új karon, számuk várhatóan emelkedni fog. Az első lépésben tervezett nyolc professzori állásból ottlétemkor hat még betöltetlen volt. Az új kar ötletének megfogalmazása és kivitelezése között alig pár év telt el - a karindítási kérvény benyújtása és a tartományi engedélyezés között kevesebb mint egy év (!). Ha belegondolunk, hogy ehhez meg kellett szerezni a minisztérium beleegyezését, illetve a bajor parlamentnek is rá kellett bólintania, akkor az idő rövidsége ugyan figyelemre méltó, ám korántsem meglepő. Az utóbbi évek németországi (felsőoktatás)politikai vitáinak egyik slágertémája ugyanis a hazai informatikushiány. Gazdasági visszejelzések nyomán szinte az egyik napról a másikra került köztudatba, hogy Németországban kevés a képzett informatikus, jóllehet óriási a kereslet irántuk. A felmérések szerint 100-300.000 információ-feldolgozással 17

foglalkozó képzett szakemberre lenne szükség, ezzel szemben évente mindössze 6.600 informatikát vagy gazdasági informatikát végzett hallgató kerül ki a német felsőoktatásból. A kormányzat a problémát külföldi (leginkább indiai) szakemberek révén próbálja orvosolni, akiknek letelepedési engedélyt (green card) és különböző kedvezményeket biztosít. Ezen intézkedésével sokan nem értettek egyet, nyomában parázs vita is kialakult (ún. Green Card vita). Összefoglalva elmondható tehát, hogy a Bambergi Egyetem a végrehajtott bővítéshez, azaz az új kar létrehozásához nemcsak egy kereslethiány felismeréséből indult ki, de egy aktuálpolitikai témát is sikerrel lovagolt meg. Az új kar bevezetésének van egyébként egy másik oldala is. Említettem a nevét: gazdasági informatika és alkalmazott informatika. Utóbbi, dőlt betűvel kiemelt elnevezés teljesen újszerűnek mondható Németországban, és arra utal, hogy a kar az informatika felhasználásához bölcsész- és társadalomtudományi területeken is hozzá kíván járulni. Ez akár a többi kar felé tett gesztusként is felfogható, s nyilvánvalóan jelentősen hozzájárult az új kar egyetemen belüli elfogadtatásához. (Nemcsak elvesznek tőlük - esetleg anyagi támogatást -, de egyben segítségükre is lesznek.)

•

Különböző ritkának számító szakok, szakpárosítások Ilyennek számítanak például a modern orientalista szakok vagy a műemlékvédelem, építészetkutatás és tudományos restauráció komplexuma). Jóllehet a kereslet, a diákok érdeklődése e szakok, szakpárosítások iránt nem túl nagy, beindításuk mégsem értelmetlen, konkurenciára alig kell számítani, hisz Németországban másutt gyakorlatilag egyáltalán nem találhatók meg.

•

Interdiszciplinaritás Bölcsész-, illetve társadalomtudományi irányultsága miatt itt is nehezebb helyzetben van a Bambergi Egyetem. A természettudományok területén sokkal gyakoribb a teammunka, egyszemélyes publikáció manapság már alig jelenik meg. Ezzel szemben 18

bölcsészek közt még mindig gyakori a nagy tehetségű tudós, aki kreatív tevékenységébe másokat nem von be, egyedül dolgozik. Egy szemléletváltást e téren jól jelzi az interdiszciplináris kutatások növekvő száma Bambergben. Az ilyen kutatások nem csak egy-egy professzorhoz, tanszékhez kötödnek, hanem egy, az egész egyetemet átfogó kutatásszervezés (és pénzsszerzés) kezdetei. Megjelenik az egyetem mint egység felfogása. Példák az interdiszciplinaritásra: ♦ Központok (Zentren) Ezek a központok több, részben különböző karokhoz tartozó diszciplína együttműködésén alapulnak. A cél transzdiszciplináris struktúrák kialakítása, az egyetem szerkezetének egy második szinten történő átrajzolása. A következő központokat találjuk a Bambergi Egyetemen: ¾ Zentrum für Mittelalterstudien (ZEMAS) - Középkori Kutatások Központja ¾ Centre for British Studies (CBS) / Zentrum für Großbritannienstudien ♦ "Doktori programok" (Graduiertenkollegs) Tudni kell, hogy Németországban a doktori fokozat megszerzése nem doktori képzés keretén belül, hanem egyéni felkészítés (Doktorvater - konzulens tanár) útján

történik.

A

disszertációjukat

készítő

hallgatók

általában

egyetemi

alkalmazottak vagy ösztöndíjasok, és konzulens tanáruk segítségére számíthatnak munkájuk során. Az újabban megjelent Graduiertenkolleg intézménye a képzésnek ezt

a

hiányát

igyekszik

pótolni.

Ebben

a

doktoranduszoknak

olyan

interdiszciplináris egyetemi képzést nyújtanak, amely révén a fiatal kutatók elsajátíthatják

azokat

a

tudományos

módszereket,

amelyekre

egyetemi

tanulmányaik során valószínűleg nem került sor. A Bambergi Egyetemen az alábbi kollégiumok működnek: ¾ Kunstwissenschaft - Bauforschung - Denkmalpflege (Művészettudomány – Építészetkutatás – Műemlékvédelem): 1996 óta, közösen a Berlini Műszaki Egyetemmel). ¾ Anthropologische Grundlagen und Entwicklungen im Christentum und Islam (Antropológiai alapok és fejlődések a kereszténységben és az iszlámban): 1998ban hozták létre. ¾ Postgraduiertenprogramm "EXIST-HighTEPP": 2000 óta a Regensburgi és a Jénai Egyetemmel közösen. 19

¾ Märkte und Sozialräume in Europa (Piacok és társadalmi terek Európában): 2002 áprilisában fog beindulni. ¾ Gegenwartsbezogene Orientforschung (Modern orientalisztikakutatás): 1990 és 1999 között működött. ♦ Központi fontosságú kutatási témák (Forschungsschwerpunkte). ¾ Integration

und

Transformation

in

Europa

(ITE)

(Integráció

és

Transzformáció Európában). Az 1993 óta működő koordinált kutatásban professzorai, munkatársai révén a legtöbb bambergi kar képviselteti magát. ¾ Familienforschung (Családkutatás): 1986 óta működő projekt.

•

Egyetem és város Ellentétben számos, a hatvanas-hetvenes években alapított egyetemmel az OttoFriedrich Egyetem nem a város szélén, "zöld mezőn" keletkezett, hanem a különböző egységek többnyire az óváros középkori házaiban húzódnak meg. Az "Egyetem a városban" elnevezésű koncepció is ennek jegyében született, s az intézmény minél harmonikusabb integrálódását szolgálta. A város számos épületét mentettek meg ily módon a lepusztulástól, újítottak fel, hogy oda aztán az egyetem költözzön be. A patinás óváros, az UNESCO-világörökség része nem csekély vonzerővel bír, érthető hogy az egyetem megpróbál e hírnévből hasznot húzni. Eddig az egyetem kis méretével kapcsolatban csak annak negatív oldalára hívtam fel a figyelmet. Kis városoknak, kis egyetemeknek is van azonban számos előnyük is, hiba lenne ezeket lebecsülni. A képzést futószalagon nyújtó, gigászi méretű egyetemekkel szemben sokan nagyra értékelik a baráti légkört, az informális kapcsolatok meglétét mind professzor-professzor, mind professzor-diák viszonylatban; a vezetőséghez is könnyebben vezet az út, kevesebb az adminisztatív akadályoztatás. Abban, hogy sok oktató szívesen jön Bambergbe tanítani, a város már említett szépsége, illetve környezete is sokat nyomhat latba.

•

Regionális funkciók, feladatok 20

A modern egyetem nem engedheti meg magának, hogy elefántcsonttorony-életet folytasson. Szolgáltató funkciójához hozzátartozik, hogy kutatásai révén hozzájáruljon a társadalom, a gazdaság gyakorlati problémáinak megoldásához is. A Bambergi Egyetem fejlesztési tervében is kiemelt szerepet kap az intézmény regionális funkciója. Azt ott megfogalmazottak szerint az egyetem számára nem a kizárólag univerzalisztikus módon mívelt oktatás/kutatás a cél, hanem emellett tekintettel vannak helyi szempontokra is. Ez együttműködést jelent a tartomány más felsőoktatási intézményeivel, az ipar és a politikai élet képviselőivel. A Bambergi Egyetem ennek megfelelően - figyelembe véve a részben átfedő oktatási kínálatokat, illetve "beiskolázási körzeteket" - keretmegállapodást kötött az Erlangeni és a Bayreuthi Egyetemmel, valamint különböző területeken együttműködik a Würzburgi Egyetemmel és a Coburgi Szakfőiskolával. A régió fejlesztéséhez az egyetem tudományos továbbképzésekkel (Zentrum für Wissenschaftliche Weiterbildung / ZeWW) Tudományos Továbbképzési Központ), valamint egyes régióspecifikus kutatási projektekkel (például a műemlékvédelem, a régészet, a történettudomány és a közgazdaság területén) is hozzájárul. Szintén helyi szolgáltató feladatának elősegítését szolgálja a bambergi Ce-bIS (Bamberger Centrum für betriebliche Informationssysteme - Vállalati Információs Rendszerek Bambergi Központja). Ezt a Társadalomtudományi és Közgazdasági Karon belül működő tudományos központot nem a kultusztárca, hanem a gazdasági minisztérium támogatja anyagilag. Feladata az egyetem és az ipar kapcsolatának erősítése, a vállalati információs rendszerek terén elért tudományos fejlesztések eredményeinek átadása (knowledge transfer) tanácsadás, továbbképzés (learning on demand), illetve közös projektek révén.

•

Nemzetközi dimenzió ♦ Európai Gazdaság szak Ilyen jellegű képzésre alig van példa Németországban, érthető a nagyfokú érdeklődés és az ebből fakadó magas felvételi követelmény (csak 1,1-1,3-as átlagú jelentkezőket vesznek fel). Kötelező a külföldi tartózkodás, ráadásul a szükséges gyakorlat megszerzése is lehetséges Németországon kívül. 21

♦ European Master of Business Science A képzés 1995 óta létezik a Bambergi Egyetemen diplomás közgazdászhallgatók számára, és bár a hagyományos képzésbe integráltan folyik, de egy második végzettség (European Master of Business Science - EMBS) megszerzését teszi lehetővé. A végzettséget egy jelenleg 21 felsőoktatási intézményt számláló konzorcium adja, melynek Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, NagyBritannia, Spanyolország és Németország a tagja. Két féléves külföldi tanulmányút szükséges valamelyik, a konzorciumhoz tartozó felsőoktatási intézményben. ♦ European Economics Studies A 2001/02-es tanévtől folyik az ilyen nevű bachelor-képzés, valamint 2001/02-től a master-képzés. A tanulmányaikat a diákok egyharmadrészben külföldön folytatják. ♦ Nemzetközi mobilitás A Bambergi Egyetem a diákok külföldi tanulmányútjai terén nemzetközileg is az élvonalhoz tartozik: egy-egy évfolyam 22-25%-a tanul részben külföldön. A külföldiek aránya is meglehetősen magas, ráadásul számuk az utóbbi évek német tendenciával ellentétben folyamatosan nő. Utóbbi előnye nem anyagi jellegű, hisz Németország azon kevés államok közé tartozik, ahol még a külföldi diákoknak sem kell tandíjat fizetniük.

•

Hagyományőrzés (bachelor/master, Juniorprofessor) Egy korábbi tanulmányomban (Tomasz 2002) már felhívtam a figyelmet arra, hogy közismerten

konzervatív

Bajorország

felsőoktatása

is

meglehetősen

hagyományőrzőnek számít. A német felsőoktatást érintő legújabb változások, például az angolszász mintájú bachelor/master-szakok vagy a juniorprofessori státus bevezetése, ha nem is elutasításra, de mérsékelt lelkesedésre számítanak. (Ez leginkább a habilitációt helyettesíteni szolgáló juniorprofessori állások bevezetésére vonatkozik.) A tartományban - Szászországhoz, Baden-Württemberghez hasonlóan - nemigen merül fel, vagy ha igen, ellenzik, hogy idővel a Juniorprofesszorok megjelenése

22

következtében megszűnjék a habilitáció intézménye, vagy hogy az új szakok kiszorítsák a hagyományosakat. 12 Inkább egy hosszú ideig tartó, relatív békés egymás mellett élésre számítanak mindkét esetben. Ha a bachelor- és a master-szakok bajorországi elterjedését nézzük, akkor a Bambergi Egyetem a maga két programjával (European Economic Studies - bachelor és master) nemigen számítható az újítók közé (lásd sz. függelék!). Nemcsak a legtöbb bajor egyetemen, de néhány szakfőiskolán is több az angolszász típusú képzések kínálata. Ezt interjúalanyaim közül többen az egyetem kicsinységével hozták összefüggésbe (nincs rá kapacitás). Mindamellett több új program bevezetése is várható az intézmény fejlesztési terve szerint. Például: ♦ kultúrapromóció és -menedzsment (bachelor és master), ♦ interdiszciplináris középkori tanulmányok (bachelor és master), ♦ műemlékvédelem (master), ♦ British Studies (master). Jóllehet

a

hivatalos,

írásos

anyagokkal

dokumentálható

angolszász

típusú

képzéstervezetek mellett további szakindításokra is lehet számítani, az új szakok elterjesztése valószínűleg nem fogja jelentősen megváltoztatni a Bambergi Egyetem profilját, hisz egyelőre az inkább ellenállásba ütközik. Még nagyobb a fenntartás a legújabban bevezetett ún. juniorprofessori státussal szemben, ami a kívülálló szemlélő számára a bajor konzervativizmus újabb megmutatkozásának tűnhet. A témát itt csak röviden ismertetem, másutt vele részletesebben is foglalkoztam (Tomasz 2000). A szövetségi kormányzat 2001-ben teremtette meg a juniorprofessori állásokat, amely révén a német habilitációs rendszer számos, hátrányként érzett vonásán szándékoztak enyhíteni. Ezek szerint egy Juniorprofessor ideiglenes, hat évre szóló szerződést köt egy őt alkalmazó egyetemmel. Egy háromév utáni sikeres evaluáció után a szerződést újabb három évvel meghosszabbítják. Ha a Juniorprofessor munkájával továbbra is elégedettek, akkor határozott idejű szerződését határozatlanra módosítják, s bár korábban is a professzori testülethez tartozott, csak ezentúl válik „rendes” professzorrá.

12

Németországban e téren Rheinland-Pfalz számít egyfajta éllovasnak. 23

Bambergi interjúalanyaim igen szkeptikusan vélekedtek a juniorprofessori státusról. Elképzelhetőnek csak egyes szakokon (például természettudományi, orvosi) tartják, de még ott is csak fenntartásokkal. Az egyik legfontosabb érvként bambergi bevezetésük ellen az egyetem, illetve a személyzeti állomány kicsinysége hangzott el: Juniorprofessorok alkalmazása csak korábbi munkatársak elbocsátása révén lenne megoldható. Interjúalanyaim emellett azt is hangsúlyozták, hogy túl nagy lesz a megterhelés az új professzorok számára. Egyelőre úgy tűnik, hogy az a két újítás, amely az utóbbi évek talán legnépszerűbb témái a német felsőoktatásnak, csak kisebb mértékben érintik a Bambergi Egyetemet. A meglévő értékek, a német egyetemi eszme értékeinek hangsúlyozása, a hirtelen, alapjaiban talán nem is mindig a kellő mértékben átgondolt változtatások elutasítása vagy késleltetett bevezetése mindamellett szintén leírható profilképző vonásként: hagyománytiszteletként, érték- és ezzel együtt minőségmegőrzésként.

•

Kreditpontrendszer Kreditpontrendszer egyelőre még nem jellemző minden szakra, de egyre inkább terjed. A közgazdászképzésben 1994-ben kezdték bevezetni a folyamatos vizsgáztatási rendszert, ami alapja a kreditpontrendszernek. Az okok sokrétűek voltak. Mind a tanárok, mind a diákok számára előnyösnek látszott a folyamatos visszacsatolás, hogy már tanulmányaik elején tisztában legyenek azzal, mennyire előrehaladottak az oktatott/tanult anyag elsajátításában. A korábbi rendszerben - eltekintve az óralátogatásokat igazoló ún. Schein-októl erre csak a beiratkozást követő második, harmadik évben került sor. Ráadásul például a gazdasági informatika terén sok a kísérletezgetés, a szak jellegéből adódó változtatások, amelyek eredményességét folyamatosan kell mérni, ellenőrízni. További érvként merültek fel a külföldi cserelehetőségek, valamint a szakok közti nagyobb átjárhatóság előresegítése. Kreditpontrendszer jelenleg az új karon kívül a gazdasági szakokon található, éspedig függetlenül attól, hogy hagyományos vagy bachelor/master képzésről van szó (utóbbiak esetében a kreditpontrendszer adott, hisz az új bajor felsőoktatási törvény szerint csak az arra épülő bachelor-/master-szakokat lehet bevezetni). 2002-től kezdve a

szociológia

szakon

is

bevezetik

a

kreditpontrendszert. 24

4. Záró megjegyzések Esettanulmányomban egy német kisváros (Bamberg) egyetemének mai helyzetét igyekeztem az olvasó elé tárni - különös tekintettel gazdálkodásának, illetve annak a modernkor követelményeinek megfelelő változásaival kapcsolatos kérdésekre. Kutatásunk, így saját vizsgálatom hátteréül Burton R. Clark vállalkozói egyetemről írt könyve szolgált (Clark 1998). Ebben Clark öt olyan elemet hangsúlyozott, amelyek megléte egy egyetem „vállalkozói” minősítéséhez szükséges. 1. erős és professzionális menedzsment kiépítése 2. ún. fejlesztő perifériák létrehozása 3. diverzifikált finanszírozás 4. erős és stimulált akadémiai hátország 5. az egyetem egészét átható vállalkozói kultúra Két pontot szeretnék e helyütt kiemelni, amely nézetem szerint megakadályozza, hogy a Bambergi Egyetem megfeleljen a modern egyetem ama ideáltípusának, amelyet Clark vállalkozói egyetemnek nevezett, s amelynek öt fenti eleme Bambergben egyáltalán nem (ilyen a 2. elem), vagy csak csenevész formában, illetve a kialakulás kezdeti fázisában található meg. Az egyik maga a német felsőoktatási rendszer, amelyben az állam (az egyes tartományok) mind a mai napig a meghatározó szereplő(k), a felsőoktatási intézmények költségvetésük

legnagyobb

részét

előre

meghatározott

szempontok

szerint

a

tartományoktól kapják. A másik tényező már a vizsgált egyetem sajátosságában, értsd: képzési kínálatában rejlik, amely eleve leszűkíti a harmadlagos pénzügyi források körét, az iparral való nagyobb mértékű kapcsolatok kiépítésének a lehetőségét. (Jelenlétük leginkább egy karnál mondható jelentősnek, a többi - bölcsészettudományi - karnál érthető módon alig számít annak. A fentiek dacára, s ez írásom fő mondanivalója egyben, a gazdálkodó, a szolgáltató, a vállalkozói szellem egyes elemei a Bambergi Egyetemen is megjelentek, s egyre inkább terjednek (egyébként nem a felsőoktatás-politika ellenében, hanem annak erőteljes

25

támogatásával), s ily módon egyfajta ötvözetét adják a "hagyományos" és a "modern" egyetemnek. Mire gondolok? A regionális szempontok mind erőteljesebb hangsúlyozása jól jelzi a szolgáltató funkció megjelenését. Jóllehet az egyetem vezetése még inkább a hagyományos

akadémikusnak

mondható,

egyfajta

menedzserszellem

megjelenése

vitathatatlan (1. elem). A németországi egyetemekhez hasonlóan a bevételek fő forrása Bambergben is az állam (a tartomány). A másodlagos és harmadlagos finanszírozások tehát csekélyek, ám nagyságuk, illetve az összbevételhez viszonyított arányuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években (3. elem). A különböző interdiszciplináris kutatások, képzési programok révén az intézmény egyre inkább egységként lép fel (4. elem). Azt azonban, hogy az egyetem egészét egyfajta vállalkozói kultúra hatná át, nem állítható a bambergi intézményről – az említett diszciplináris irányultság, a műszaki és a természettudományok hiánya ezt a jövőre nézve sem valószínűsíti (5. elem).

26

5. Irodalom Clark, B. R. (1998): Creating Entrepreneurial Universities. Organisational Pathways of Transformation. IAU Press Pergamon. Entwicklungsperspektive 2004. http://www.unibamberg.de/universitaet/entwicklungsperspektive2004.htm Heggelbacher, O. (1983): Der Weg zur Universität. In: Die Universität Bamberg: Aspekte ihrer Entstehung, Struktur und Funktion. Bamberg, pp. 70-80. Grund- und Strukturdaten 2000/2001. (http://www.bmbf.de/pub/GuS2001_k4_dt.pdf) Hrubos I. (2001): Gazdálkodó egyetem - szolgáltató egyetem - vállalkozói egyetem. Társadalom és Gazdaság Közép- és Kelet-Európában, 3-4. sz. Kehm, B. (1999): Higher Education in Germany: Developments, Problems, Perspectives. Wittenberg, Bukarest: Hochschulforschungsinstitut Wittenberg, UNESCO-CEPES. Kozma T.; Tomasz G. (2000): Szociálpedagógia: szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris. Universität in der Stadt: Von Archäologie bis Wirtschaftsinformatik. Bamberg: OttoFriedrich Universität und Stadt Bamberg, 1997. Tomasz G. (2002): A német felsőoktatás a bolognai folyamat tükrében. Budapest: Oktatáskutató Intézet. [Kézirat]

27

6. Függelékek

1. sz. függelék, Bajorország felsőoktatási intézményei I. Állami intézmények: A. Egyetemek 1. Universität Augsburg 2. Otto-Friedrich-Universität Bamberg 3. Universität Bayreuth 4. Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg 5. Ludwig-Maximilians-Universität München 6. Technische Universität München 7. Universität Passau 8. Universität Regensburg 9. Julius-Maximilians-Universität Würzburg B. Szakfőiskolák 1. Fachhochschule Amberg-Weiden 2. Fachhochschule Ansbach 3. Fachhochschule Aschaffenburg 4. Fachhochschule Augsburg 5. Fachhochschule Coburg 6. Fachhochschule Deggendorf 7. Fachhochschule Hof 8. Fachhochschule Ingolstadt 9. Fachhochschule Kempten 10. Fachhochschule Landshut 11. Fachhochschule München 12. Fachhochschule Neu-Ulm 13. Georg-Simon-Ohm- Fachhochschule Nürnberg 14. Fachhochschule Regensburg

28

15. Fachhochschule Rosenheim 16. Fachhochschule Weihenstephan 17. Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt C. Művészeti főiskolák 1. Akademie der Bildenden Künste München 2. Akademie der Bildenden Künste Nürnberg 3. Hochschule für Musik und Theater München 4. Hochschule für Musik Würzburg 5. Hochschule für Fernsehen und Film München II. Nem állami (tartományi) intézmények: A. Egyetemek 1. Universität der Bundeswehr München 2. Katholische Universität Eichstätt 3. Augustana-Hochschule Neuendettelsau 4. Hochschule für Philosophie München 5. Philosophisch-Theologische Hochschule der Salesianer Don Boscos Benediktbeuern 6. Hochschule für Politik München B. Szakfőiskolák 1. Katholische Stiftungsfachhochschule München 2. Evangelische Fachhochschule Nürnberg 3. Bayerische Beamtenfachhochschule 4. Europäische Betriebswirtschafts-Akademie eba C. Zenei főiskolák 1. Hochschule für Musik Nürnberg-Augsburg 2. Hochschule für evangelische Kirchenmusik III. Egyéb: 1. Virtuelle Hochschule Bayern

29

2. sz. függelék, Hallgatói létszámok a bambergi Otto-Friedrich Egyetemen (1972-től)

30

3. sz. függelék, Az Otto-Friedrich Egyetem öregdiák-szervezetei

•

Bamberger Germanistenclub (Bambergi Germanisták Klubja)

•

BBA - Bamberg Business Alumni

•

ExWIBA - Absolventen der Wirtschaftsinformatik (volt gazdasági informatika szakosok)

•

Praxisforum an der Universität Bamberg e.V. - Arbeitskreis für Wirtschaft und Wissenschaft (a Bambergi Egyetem Praxisfóruma - Gazdasági és Tudományos Munkakör)

•

propaed e. V. - Verein zur Förderung des Theorie-Praxis-Bezugs an der Otto-FriedrichUniversität Bamberg Hochschulgruppen (Szövetség az Elmélet és Gyakorlat kapcsolatának javításáért az Otto-Friedrich Egyetemen)

•

Absolventen der Bamberger Soziologie e.V. (volt bambergi szociológiahallgatók)

31

4. sz. függelék, Bachelor- és master-szakok Bajorország felsőoktatási intézményeiben 13

1. Egyetemek Augsburg alapképzés külföldi jogászok részére (Magister Legum) (2) 14 Financial Management and e-Commerce (MA) informatika és Electronic Commerce (BA) anyagmérnöki (BA) gazdasági informatikus (BA) vállalatvezetői (1) 15 (MBA) Bamberg A European Economic Studies (BA) European Economic Studies (MA) Bayreuth anglisztika (BA) Intercultural Anglophone Studies (MA) alapképzés külföldi jogászok részére (Magister Legum) (2) művelődéstörténet (BA) művelődéstörténet (MA) Philosophy and Economics (BA) Philosophy and Economics (MA) romanisztika (BA) Etudes Francophones (MA) szuahéli (BA) szuahéli (MA)

13

Magyarra csak a német elnevezésű szakokat fordítottuk le, az angol nyelvűeket meghagytuk eredeti formájukban. 14 (2): posztgraduális képzés 15 (1): térítéses képzés 32

Erlangen-Nürnberg alapképzés külföldi jogászok részére (Magister Legum) (2) vegyészmérnök (BA) vegyészmérnök (MA) Computational Engineering (BA) Computational Engineering (MA) nemzetközi üzemgazdász (MA) lingvisztikai informatikus (BA) matematikus (BA) multimediális didaktika (MA) ipari anyagismeret (BA) ipari anyagismeret (MA) gazdasági mérnök (BA) (terv) gazdasági mérnök (MA) (terv) München alapképzés külföldi jogászok részére (Magister Legum) (2) üzemgazdász (MA) bioinformatikus (BA) bioinformatikus (MA) európai és nemzetközi gazdasági jog (MA) (2) matematikus (MA) Psychology of Excellence (MA) közegészségügy és epidemiológia (MA) (2) közgazdász (BA) közgazdász (MA) TU München agrármérnök (BA) biokémikus (BA) biokémikus (MA) bioinformatikus (BA) bioinformatikus (MA) 33

sörfőzési szakember és italtechnológus (BA) sörfőzési szakember és italtechnológus (MA) Communications Engineering (BA) Communications Engineering (MA) Computational Mechanics (MA) elektrotechnika és számítástechnika (BA) elektrotechnika és számítástechnika (MA) Engineering Physics (BA) Engineering Physics (MA) erdészmérnök (BA) erdészmérnök (MA) kertészmérnök (BA) informatikus (BA) környezetmérnök (MA) gépészmérnök (BA) gépészmérnök (MA) matematikus (BA) matematikus (MA) orvosi technikus (MA) Microwave Engineering (MA) molekuláris biotechnológus (BA) molekuláris biotechnológus (MA) Social Science of Technology (MA) élelmiszeripari technológia és biotechnológia (BA) élelmiszeripari technológia és biotechnológia (MA) Passau alapképzés külföldi jogászok részére (Magister Legum) (2) európai jog (Magister Legum) (2) Regensburg alapképzés külföldi jogászok részére (Magister Legum) (2)

34

Würzburg alapképzés külföldi jogászok részére (Magister Legum) (2) biológus (BA) indogermán nyelvészet és művelődéstörténet (BA) művelődéstörténet (BA) orosz nyelv és kultúra (BA) gazdasági informatikus (BA) MBA Business Integration (1) számítógépes filológus (MA) európai jog (2) (MA)

2. Szakfőiskolák Augsburg építészeti menedzser (MA) üzemi karbantartó (MA) Coburg klinikai szociális munkás (MA) Deggendorf gazdasági informatikus (BA) Ingolstadt üzemgazdász (BA) elektrotechnika és számítástechnika (BA) gépészmérnök (BA) nemzetközi projektmenedzser (MA) elektrotechnika és számítástechnika (MA) Kempten (Lindau) informatikai és kommunikációs menedzser (MA) 35

Landshut ipari marketing (MA) Systems Management (MA) München elektrotechnika és számítástechnika (BA) gazdasági informatikus (BA) nemzetközi üzemgazdász (MA) Electrical Engeneering (MA) Mechanical Engeneering (MA) Systems Engeneering (MA) multimediális menedzser (MA) gazdasági mérnök (MA) mikro- és nanotechnika (MA) Neu-Ulm üzemgazdaságtan orvosok részére (MA) üzemgazdaságtan mérnökök részére (MA) Nürnberg nemzetközi üzemgazdász (BA) informatikus (BA) gazdasági informatikus (BA) telekommunikáció és számítástechnika (BA) informatikus (MA) European Master of Business (a University Bristol koordinálásában) nemzetközi üzemgazdász (MA) szoftvermérnök és számítástechnika (MA) gazdasági informatikus (MA) gépészmérnök (MA)

36

Regensburg gyártási és automatizációs technikus (BA) gyártási és automatizációs technikus (MA) Rosenheim üzemgazdász (BA) elektrotechnika és számítástechnika (BA) informatikus (BA) elektrotechnika és számítástechnika (MA) Weihenstephan Business Administration in Agriculture (MA) Würzburg-SW építészeti menedzser (MA) nemzetközi gazdasági kapcsolatok (MA) Organisational Development with IT (MA) Ev. FH Nürnberg felnőttképzés (MA) Kath. FH München Social Work (MA)

37