96 7

Somfai Kara D‡vid

S‡m‡nizmus-arch’vum

A

z MTA NŽprajzi KutatóintŽzete (eredetileg NŽprajzi Kutatócsoport) f proÞlja a magyars‡g nŽprajz‡nak, folklórj‡nak kutat‡sa, mely területen sz‡mos meghat‡rozó Žs kiv‡ló munka l‡to! napvil‡got az intŽzet negyvenŽves (alap’t‡s: 1967) m"kšdŽse ala!. A magyar nŽprajz kutat‡sa melle! azonban kezde! l fogva fontos helye! kapo! az intŽzetben az šsszehasonl’tó nŽprajzkutat‡s, az etnológia, mely m‡ra a kultur‡lis Žs szoci‡lis antropológi‡val is b vült. Az etnológia terŽn termŽszetesen azoknak a nŽpeknek a vizsg‡lata került el tŽrbe, amelyek ismerete a magyars‡g honfoglal‡s kori nŽprajz‡nak, nŽpi hiedelemvil‡g‡nak jobb megŽrtŽsŽt seg’thetik. Az intŽzet egyik alap’tó tagja volt az altaji Þlológus Diószegi Vilmos (1923–1972), aki a szibŽriai s‡m‡nkutat‡s terŽn v‡lt vil‡gh’r"vŽ.1 Az intŽzet egy m‡sik munkat‡rsa, az ur‡li Þlológus Schmidt Éva (1948– 2002) obi-ugor nyelvrokonaink, a hantik Žs manysik folklórj‡nak kutat‡s‡ban alkoto! maradandót.2 Diószegi Vilmos 1957–1964 kšzš! tšbbszšr j‡rt DŽl-SzibŽri‡ban, Žs terepmunk‡i sor‡n ŽrtŽkes anyagot gy"jtš! tšršk Žs mongol nyelv" nŽpcsoportok kšrŽben:3 1. nyugati burj‡tok, 1957 2. abak‡ni tat‡rok, 1957 3. udai tof‡k, tuv‡k, 1958 4. aga burj‡tok, hotogojtok, halha Žs darhat mongolok, urjanhajok, hšvszgšli tof‡k, 1960 5. altaji tšrškšk (telengitek) Žs kumandik, 1964.

Som !i K!r! D‡"id 2000-ben végze# az ELTE Bölcsésze#udományi Karán török és mongol Þlológia szakon. Munkahelye: MTA Néprajzi Kutatóintézet, Þatal kutató (2003–2006). Kutatási területe: a bels$-ázsiai és szibériai nomád török és mongol nyelv% csoportok szellemi kultúrája, szájhagyománya és népi hiedelemvilága. 2006-ban a Mongol Nyelvészeti Doktori programban védte meg PhD dolgozatát A mongol és török népi hitvilág szókincsének elemzése címmel.

207

SOMFAI KARA DÁVID

Diószegi azon munk‡lkodo!, hogy lŽtrehozza a vil‡g egyik els s‡m‡narch’vum‡t.4 CŽlja az volt, hogy a honfoglaló magyars‡g hitvil‡g‡t rekonstru‡lja, Žs hogy a magyar nŽpi hiedelemvil‡g kialakul‡s‡t is jobban megismerje.5 Hal‡la ut‡n az arch’v anyagok a NŽprajzi Mœzeumban, a NŽprajzi KutatóintŽzetben, a Zenetudom‡nyi IntŽzetben Žs mag‡nkŽzben leltek o!honra. Az arch’vum 35 hangtekercset tartalmaz, melyet sikerült 2005-ben a Zenetudom‡nyi IntŽzet seg’tsŽgŽvel digitaliz‡lni. Ennek a hanganyagnak a feldolgoz‡sa folyamatban van. Diószegi 1500 saj‡t fŽnykŽpfelvŽtelt kŽsz’te! exped’ciói sor‡n, melyet a NŽprajzi Mœzeum riz. Ezek digitaliz‡l‡sa mŽg megoldatlan. A NŽprajzi KutatóintŽzet kŽziratai kšzt 13 doszsziŽban tal‡lunk a szibŽriai s‡m‡nizmussal kapcsolatos anyagokat: I. szagaj (abak‡ni tat‡r) II. nincs meg III. telengit (altaji tšršk) IV. tuba (altaji tšršk) V. nincs meg VI–VII. kumandi VII. altaji tšršk (altaj kizsi, tuba) VIII. udai tofa IX. tuva, tozsu X. nyugati burj‡t XI. vegyes m‡solatok: nanaj, csukcsa, kumandi XII. vegyes m‡solatok: nanaj, manysi XIII. Mongólia: aga burj‡t, hotogojto, hšvszgšli tofa, urj‡nhaj, darhat. * Diószegi Vilmos hal‡la ut‡n Hopp‡l Mih‡ly, a NŽprajzi KutatóintŽzet jelenlegi igazgatója ve!e ‡t a s‡m‡narch’vumot. # is sz‡mos kutatóœton gy"jtš! anyaggal, fŽnykŽppel, videofelvŽtellel gazdag’to!a a gy"jtemŽnyt. Hopp‡l Mih‡ly terepmunk‡i: 1. DŽl-SzibŽria: burj‡tok, 1986, 1996/97,6 tuv‡k 1995/967 2. Mandzsœria: mandzsuk, 1991/95, 2000/01 3. Jakutfšld: szah‡k (jakutok), 1992/2000 4. Amur vidŽke: nanajok, 1993 5. Mongólia: halha mongolok, 1999 6. Bels -Mongólia: harcsin mongolok, 2001, daurok,8 bargu mongolok, szolonok, 2003 7. Xinjiangban (K’nai-Turkeszt‡n): ujgurok, 1995, kirgizek, 2004. Hopp‡l Mih‡ly ala! a szibŽriai s‡m‡nkutat‡snak Budapest le! a kšzpontja. 1988-ban lŽtrejš! az ISSR (International Society for Shamanistic Research), mely angol nyelven 18 alapvet tudom‡nyos munk‡t publik‡lt, tšbb nemzetkšzi konferenci‡n

208

SÁMÁNIZMUS-ARCHÍVUM

biztos’to! fórumot a s‡m‡nkutat‡s jeles alakjainak. A t‡rsas‡g elnške Hopp‡l Mih‡ly, aki el djŽnek Diószegi Vilmosnak is sz‡mos munk‡j‡t adta kšzre.9 IntŽzetünk Þatal antropológusa, S‡ntha Istv‡n Diószegi Vilmos szibŽriai naplói Žs levelei publik‡l‡s‡val Žs arch’vumanyagainak rendezŽsŽvel sokat te! a h’res s‡m‡nkutató Žletm"vŽnek feldolgoz‡s‡ban.10 * Jómagam 2003 sze óta dolgozom az intŽzetben mint Þatal kutató. Eredetileg tšršk Žs mongol Þlológi‡t vŽgeztem az ELTE BTK bels -‡zsiai Žs tšršk Þlológiai tanszŽkein (2000). MŽg egyetemi Žveim ala! fordult Þgyelmem a bels -‡zsiai Žs szibŽriai nom‡d tšršk Žs mongol nyelv" csoportok szellemi kultœr‡ja, sz‡jhagyom‡nya Žs nŽpi hiedelemvil‡ga felŽ. Diószegi Vilmos nyom‡n 1995–2005 sor‡n vŽgigj‡rtam azokat a helysz’neket DŽl-SzibŽri‡ban, ahol a nagy el d is gy"jtš! az 1950–1960-as Žvekben: 1. 1995, Altaj: altaj-kizsi, telengit 2. 1995, Tuva: tuv‡k, tozsuiak11 3. 1997, Mongólia: hšvszgšli darhatok, tof‡k12 4. 1998, Hakaszia: abak‡ni tat‡rok (szagaj, kizil, k‡cs) 5. 1998, Tuva: tuv‡k 6. 2002, Altaj: altaj-kizsi, telengit, kumandi13 7. 2005, Uszty-ordai Burj‡t Kšrzet: bulagat burj‡tok. Emelle! 1994-t l a kšzŽp-‡zsiai muzulm‡n nom‡d csoportok (kazak, kirgiz) szinkretikus nŽpi hiedelemvil‡g‡t is kutatni kezdtem. Els utamon Torma József altajista nŽprajzkutatót k’sŽrtem el dŽl-kazahszt‡ni Žs karakalpakfšldi (Üzbegiszt‡n) gy"jt œtj‡ra.14 Ezt tšbb gy"jt œt kšvete!,15 utolj‡ra Hopp‡l Mih‡ly igazgatónkkal NyugatK’na (Xinjiang) kirgiz kisebbsŽgŽnŽl j‡rtunk, s egy elt"ntnek hi! s‡m‡nszertart‡son sikerült rŽszt vennünk. A videofelvŽtelekb l egy kis dokumentumÞlm is kŽszült. (Út a fels vil‡gba, 2006.) Kutat‡saimat a kelet-szibŽriai jakutok (szah‡k) folklórj‡ra, hiedelemvil‡g‡ra is kiterjeszte!em: 1. 1997, Jakutfšld: szah‡k 2. 2001, Jakutfšld: szah‡k, evenek. T’zŽves Þlológiai Žs nyelvŽszeti tanulm‡nyaim, valamint a terepmunk‡n elsaj‡t’to! nyelvek ismerete (tuva, tofa, altaji tšršk, abak‡ni tat‡r, burj‡t mongol, halha mongol) jól kiegŽsz’te!Žk etnológiai Žrdekl dŽsemet, kutat‡saimat. 2002–2005 kšzt az ELTE NyelvŽszeti Doktori Iskol‡j‡nak Mongol NyelvŽszet PhD-programj‡t vŽgeztem el, Žs az šsszehasonl’tó nyelvŽszeti Žs etnológiai kutat‡s jegyŽben Bels -Ázsia mongol Žs tšršk nyelv" nŽpei (halha, burj‡t, ojr‡t mongolok, tuv‡k, altaji tšrškšk, abak‡ni tat‡rok, kazakok, kirgizek) nŽpi hitvil‡g‡nak, s‡m‡nizmus‡nak szókincsŽt dolgoztam fel.

209

SOMFAI KARA DÁVID

A nyelvŽszet Žs etnológia hat‡r‡n mozogva els kŽnt hasonl’to!am šssze az etimológia Žs etnológia módszereivel a nŽphit szókincsŽnek tšbb mint 500 szavas korpusz‡t. Munk‡m legf bb cŽlja, hogy hozz‡j‡ruljak a nŽphi!el kapcsolatos szšvegek jobb ŽrtelmezŽsŽhez, a bels -‡zsiai nŽphit kialakul‡s‡nak ismeretŽhez, külšnšs Þgyelmet szentelve a szinkretikus jelensŽgeknek. A szibŽriai nŽphit terminológi‡ja ugyanis sokat v‡ltozo! a buddhizmus Žs az iszl‡m megjelenŽsŽvel, ami a szókincsben is jól megmutatkozik. A nŽphit folyamatos v‡ltoz‡sban van, ezŽrt tarto!am fontosnak, hogy a rŽgi arch’v anyagok melle! sz‡zadfordulónk bels -‡zsiai s‡m‡nizmus‡nak, hiedelemvil‡g‡nak alakul‡s‡t is megismerjem. Terepmunk‡im tapasztalatait az ISSR angol nyelv" Shaman tudom‡nyos folyóiratban kšzšltem, de magyar nyelven is megjelentek cikkeim külšnfŽle kiadv‡nyokban.16 Kšzben nyelvŽszeti Žs etnológiai kutat‡saim Žs ismereteim seg’tsŽgŽvel hozz‡kezdtem Diószegi Vilmos 40 Žve feldolgozatlan s‡m‡nszšvegeinek tudom‡nyos vizsg‡lat‡hoz. A kŽziratos szšvegeket sz‡m’tógŽpre vi!em, majd kšvetkeze! azok leford’t‡sa magyar Žs angol nyelvre. A ford’t‡sok melle! fontos feladat a szšvegek ŽrtelmezŽse Žs elhelyezŽse a bels -‡zsiai nŽphit, s‡m‡nizmus tšrtŽneti fejl dŽsŽnek menetŽben. Eddig a kumandi s‡m‡nŽnekek l‡!ak napvil‡got,17 Žs nemrŽg a nyugat-burj‡t (bulagat) nŽphi!el kapcsolatos kiadatlan szšvegek is meg jelentek.18 Ön‡lló monogr‡Þ‡ban szeretnŽm publik‡lni Diószegi Vilmos kŽziratos arch’vum‡nak šsszes s‡m‡nizmussal kapcsolatos szšvegŽt. * RemŽlem Þlológiai Žs etimológiai kutat‡saim eredmŽnyei hozz‡j‡rulnak ahhoz, hogy az intŽzetünk s‡m‡narch’vum‡nak anyagai napvil‡got l‡ssanak, Žs hozz‡fŽrhet k legyenek magyar Žs angol ford’t‡sban m‡s etnológus kollŽg‡k sz‡m‡ra. A bels ‡zsiai s‡m‡nizmus, nŽphit terminológi‡j‡nak pontosabb ismerete szintŽn sokat seg’thet a külšnfŽle kŽpzetek, fogalmak tiszt‡z‡s‡ban.

Irodalom Diószegi Vilmos: A NŽprajzi Mœzeum „S‡m‡nizmus Arch’vuma”. Schamanismus-Archiv des Ethnographisches Museums zu Budapest. Néprajzi Értesít$, XL. Budapest, 1958. 247–254. Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. K ršsi Csoma Kiskšnyvt‡r 4. Budapest, 1967. Diószegi Vilmos: Shamanism. Selected Writings of Vilmos Diószegi. (ed.): Mih‡ly Hopp‡l. Budapest, 1998. Hopp‡l Mih‡ly: Tracing shamans in Tuva. In: Acta Ethographica Hungarica 48. (3–4.), Budapest, 1993. 461–481. Hopp‡l Mih‡ly: Shamans in Buryat SacriÞcal Rituals. In: Shaman Traditions in Transition, Budapest, 2000. 57–70. Hopp‡l Mih‡ly: Trance and SacriÞce in Daur Shamanic Healing Rite. In: Shaman, Volume 13/1–2. (ed.): Ád‡m Moln‡r, Budapest, 2005. 181–187.

210

SÁMÁNIZMUS-ARCHÍVUM

S‡ntha Istv‡n (ed.): Halkuló sámándobok. Diószegi Vilmos szibériai naplói, levelei. Documentatio Ethnographica 18. L’Harma!an, Budapest, 2002. Schmidt Éva: Jelentések Szibériából. (ed.): Sipos M‡ria. Budapest, 2005. Somfai Kara D‡vid: Vilmos Diószegi’s Collection of Kumandy Shamanism from 1964. Proceedings of the 45th PIAC, 2002. (ed.): S‡rkšzi Alice, R‡kos A! ila. Budapest, 2003. 297–304. Somfai Kara D‡vid: On a Rare Kyrgyz Ritual. (Field Report, photo L‡szló Kunkov‡cs). Shaman, Volume 12. 1–2. (ed.): G‡bor Moln‡r. Budapest, 2004. 161–166. Somfai Kara D‡vid: The Last Kazakh Baksï to Play the Kobïz. (Field Report, photo József Torma). Shaman, Volume 13. 1–2. Ed. G‡bor Moln‡r. Budapest, 2005. 181–187. Somfai Kara D‡vid: Batïrkan, A Kazakh Shaman from the Altay Mountains (Mongolia). (Field Report, photo L‡szló Kunkov‡cs.) Shaman, Volume 14. 1-2. (ed.): Ád‡m Moln‡r, Budapest, 2006, 118–125. Somfai Kara D‡vid: Bulagat-burj‡t „S‡m‡n” szšvegek Saraksinova Žs Diószegi gy"jtŽsŽb l. Ethno-lore (Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve, XXIII.) Budapest, 2006. 545–553. Somfai Kara D‡vid–Hopp‡l Mih‡ly: The Sacred Valley of Jay Ata and a Kirghiz Shaman from Xinjiang, China. Shaman, Vol. 15. 1–2. (ed.): Ád‡m Moln‡r, Budapest, 2007, 27–48.

Egyéb angol és magyar nyelv% tanulmányaim ebben a témakörben: A xšwsgšl-i tib‡k. In: &seink nyomán II. (ed.): Ágnes Birtalan. Tankšnyvkiadó, Budapest, 1998. 17–22. DŽl-szibŽriai tšršk nŽpek Žs nyelvek. In: &seink nyomán II. (ed.): Ágnes Birtalan. Tankšnyvkiadó, Budapest, 1998. 11–16. Vall‡si szinkretizmus a falusi kirgiz emberek kšrŽben. Samanizmus Žs iszl‡m. In: Mir-Susné-Xum II. (Tanulm‡nykštet Hopp‡l Mih‡ly tiszteletŽre.) AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 2002. 875–882. DŽl-szibŽriai tšrškšk. Diószegi nyom‡ban SzibŽria fšldjŽn. In: Halkuló sámándobok. Diószegi Vilmos szibériai naplói, levelei. (ed.): S‡ntha Istv‡n, Documentatio Ethnographica 18. L’Harma!an, Budapest, 2002. 455–466. Living Epic Traditions among Inner Asian Nomads. In: Rediscovery of Shamanic Heritage. (ed.): Mih‡ly Hopp‡l. Budapest, 2003. 179–194. Kirghiz Shamanism. In: Shamanism, an Encyclodedia of World Beliefs, Practices and Culture. Volume II. (ed.): Mariko Namba Walter, Eva Jane Neumann Fridman, ABC, Clio, Santa Barbara, Denver, 2004. 579–582. DŽl-szibŽriai tšršk s‡m‡nok rŽvülŽsi eszkšzei. In: &seink nyomán II. (ed.): Ágnes Birtalan. Tankšnyvkiadó, Budapest, 1998. 237–248. Egy külšnšs kirgiz s‡m‡nszertart‡s a Talasz folyó všlgyŽb l. In: Csodaszarvas I. (ed.): Moln‡r Ád‡m, Budapest, 2005. 191–196. Az utolsó kazak baksy, aki j‡tszo! a kobyzon. In: Sámánok és kultúrák. (ed.): Hopp‡l Mih‡ly, Szathm‡ri Botond. Budapest, 2006. 202–207. Batïrkan, egy kazak s‡m‡n az Altaj HegysŽgb l (Mongólia). In: Csodaszarvas II. (ed.): Moln‡r Ád‡m, Budapest, 2006. 118–125.

ISSR kiadványok az Akadémiai Kiadó gondozásában: Tae-gon Kim–Mih‡ly Hopp‡l (ed.): Shamanism in Performing Arts. Budapest, 1995. Vilmos Diószegi–Mih‡ly Hopp‡l (ed.): Shamanism in Siberia. Budapest, 1996. Vilmos Diószegi–Mih‡ly Hopp‡l (ed.): Folk Beliefs and Shamanistic Traditions in Siberia. Budapest, 1996. Carla Corradi Musi: Shamanism from East to West. Budapest, 1997. Daniel A. Kister: Korean Shamanist Ritualm Symbols and Dramas of Transformation. Budapest, 1997. Mih‡ly Hopp‡l (ed.): Shamanism, Selected Writings of Vilmos Diószegi. Budapest, 1998.

211

SOMFAI KARA DÁVID

Hyun-key Kim Hogarth: KUT: Happiness Through Reciprocity. Budapest, 1998. Takako Yamada: An Anthropology of Animism and Shamanism. Budapest, 1999. Juha Pentikainen (ed.): Shamanhood Symbolism and Epic. Budapest, 2001. Henri-Paul Francfort–Roberte N. Hamayon (ed.): The Concept of Shamanism: Uses and Abuses. Budapest, 2001. Mih‡ly Hopp‡l–G‡bor Kósa (ed.): Rediscovery of Shamanic Heritage. Budapest, 2003. Eva Jane Neumann Fridman: Sacred Geography: Shamanism Among the Buddhist Peoples of Russia. Budapest, 2004.

Jegyzetek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Diószegi Vilmos, 1998. 7–29. Schmidt Éva, 2005. 7–12. S‡ntha Istv‡n (ed.), 2002. 411–420. Diószegi Vilmos, 1958. 247–254. Diószegi Vilmos, 1967. Hopp‡l Mih‡ly, 2000. 57–70. Hopp‡l Mih‡ly, 1993. 461–481. Hopp‡l Mih‡ly, 2005. 181–187. L‡sd az 1. jegyzetet. L‡sd a 3. jegyzetet. Somfai Kara D‡vid, 1998. 17–22. L‡sd a 11. jegyzetet. Somfai Kara D‡vid, 2004. 161–166. Somfai Kara D‡vid, 2005. 181–187. L‡sd a 13. jegyzetet. L‡sd a 13–15. jegyzetet. Somfai Kara D‡vid, 2003. 179–194. Somfai Kara D‡vid, 2006. 545–553.

Summary D‡vid Somfai Kara Shamanism Archive This article introduces the history and contents of „Shamanism Archive” of the Institute of Ethnology at the Hungarian Academy of Sciences. The Þrst Hungarian come up with the idea of establishing archives on shamanism was Vilmos Diószegi (1923-1972) who wrote about this in an article in 1958. As one of the founders of the Institute of Ethnology he began to implement his plan in 1967. The archive was based on the material he had collected on his expeditions between 1957 and 1964 in Siberia, completed with copies of archive material from Russia. Because of his early death in 1972 the project could not be Þnished, but Mih‡ly Hopp‡l, the present director of the institute continued the work of collecting in Siberia and China between 1986 and 2004. He established the International

212

SÁMÁNIZMUS-ARCHÍVUM

Society for Shamanistic Research (ISSR) and brought new material for the archive. The author of this paper joined the project as a young researcher in 2003. His work consists of digitalizing voice and handwri!en material in the Diószegi-archives and preparing unpublished manuscripts, but he also published his own Þeld work results from the period between 1994 and 2005. This paper also introduces the results of this three-year-long period (2003–2006).

213

SOMFAI KARA DÁVID

1. Kazak s‡m‡n az Altaj-hegysŽgb l fejszŽvel rŽvül (Mongólia, 1994, fotó: Kunkov‡cs L‡szló)

2. Kazak s‡m‡n heged"vel (kobuz) rŽvül (Simkent, Kazahszt‡n, 1994, fotó: Torma József)

214

SÁMÁNIZMUS-ARCHÍVUM

3. Altaji tšršk (telengit) s‡m‡n rongyokból kŽszült dobj‡val (bšsz-tüngür) (Altaj Kšzt‡rsas‡g, Oroszorsz‡g, 1995, fotó: Kunkov‡cs L‡szló)

4. Tuva s‡m‡nn egy halo!i toron dobj‡val h’vja a halo! lelkŽt (Tuva, Oroszorsz‡g, 1995, fotó: Kunkov‡cs L‡szló)

215

SOMFAI KARA DÁVID

5. Kirgiz s‡m‡n a jurta füstkarik‡j‡ba kapaszkodik, melle!e a s‡m‡n z‡szlaja (tug) (Xinjiang, K’na, 2004, fotó: Hopp‡l Mih‡ly)

216