- - ",..,--
1
---
·------
----- - ---- -
.
l
l Szaba d kir.
,
varosa 1
hitfelekezeti jelleg nélküli
l REAL-TANODÁJÁNAK els ö
évi-értesitője az
1868/9. évi tanévben.
1
1
Tartalom. v
Lap.
A.
B.
C. D. E. t"". (i .
U. J.
Adalék az erőrnútani munka és hó közti rokonsÁg tanához Tudományos értekezlet a felsöbb mennyiségtani természettanbóL (Beitrag zur L ehre der Verwandt.schaft zwischen der mechanischen Arbeit und der Warme. Wissenschaftliche Abbandlong aus dem 3 Gebiete der höheren mathema.tischen Physik) . Zor Geschichte der Oedenburger f' ommunalrealschule 38 Tanári kar. (Lehrkörper) 46 Tanten (Lehrplan) . . 47 Tanszerek (Lehrmittel) . 52 Könyvtár (Bibliothek) 62 Jóté.vők (Wohlthater) . 66 a.) .A tanuJók összes kimutatása (summarischer Ausweis der Schüler) b.) .A tanulók névjegyzéke (Naruenverzeichniss der Schüler) 67 Zárszó (Schlusswort) . . . 70
..4.. '
Adalék az erömütani munka és a hö közti rokonság t anához. (Erőmiítani hőelmélet)
'fudományos értekezlet a felsőbb tnennyiségtani termész~ttanból. Irta
Fuchs Pál.
1
Az értekezlet fltrtal111a. Első
Fejezet.
Az erömütani munkáról valamint az eleven erők törvényéről.
Második fejezet. A hö és erömütani ntunka kölcsönös viszonyáról.
Harmadik fejezet. Az égi
t~stek
alkotásánál kifeJlesztett kiszámításáróL
hőmennyiség
ELSŐ FEJEZE'f.
Az
eröműtani
munkáról valamint az eleven erők törvényéről. I. §.
,\z et·örttiitani tttnttkát·ót., l\linden mechanikai mnnkánál két tényező tekintetbe veendő, ugJmint: 1. e g y fo y t o n o s a n m ü k ö u ö e r ő P és 2. az S ut melynek hosszán ezen erő működik. A P erő, és 8 utja helyett Q ellentállás és ennek s utja is s:támit[tsba vétethetnek, mely mennyiségek kölcsönös özszefüggésiikről még később leenu szó. A munkára nézve miutegy, ha q tetszés szerinti suly h magasságra n-szer egymt'tsutáo, tehát egészben nh magasságra, vagy n.q suly csak h magasságra emeltetik. lVIind a két esetben ugyauazon munka n1ennyiség vitetik végbe. Az erőnliitan i munka gyakran m o z g ás m e n n y is é g é n ek vagy hatás mennyiségének neveztetik. Szabadságuukban áll tehát a munka n1ennyiség megmérésérc azon munkát, a ki az l hosszegységgel -- ut hosszában 1niíködik és a z 1 suly egységgel -- ellenállás legyőzősére forditatik (p. o. t lábfont vagy l kilogranun) munka egységnek fölvenni. A moudottakbau föltételeztetett, hogy a P erő vagy a Q ellenállás állandó Iuennyiségelc ~Hnthogy azonban eme uteunyiségek változó jellemüek is lehetnek, azért ezen legáltalánosb eset megvizsgálásával kezdjük.
'*
-
4
Tegyünk föl, hogy P változó de folytonosan müködö erő a dt végtelen kis időrész alatt dS utat hátra tesz ; akkor az ezen időben végbevitt munkamennyiség
dA = P.dS
1.
és a t időnek megfelelő munka ezen egyenlet egészlése által megbatározható; következőleg
2.
...
A --
P.dS
+
C
'
Ezen egészlet két esetben megfejthető , ugymint l ha Q erő állandó. mennyiség és ~ . ha l J változó erő 8 -nek valamely függvénJe, vagy megforditva 8 függvénye ]J-nek. Ezek szerint az első esetben
dS == P.S+ C ~
Ha eme kifejezésben S == o akkor is J
C állandó is
A =
o;
következőleg
=== o és
.A ==- PS Ha a második esetben P :_-=
..d· -
4..
~
és ha S =- f tP) tehát dS = dj'(P) ::-=-f 1 (l)) dP
• ~l
----
PdS =--=
P.j 1 (P) dP+ C
II. §. Ol y fe l a tl a t o k m e g f e j t é ~ e, a m e l y .c k b e ll v a g· y P . -:; c~ (.S) vagy S = / ( P)
-5E ls ő fe l a d a t . Egy bizonyos mozgás · megkezdete alkalm á val legyen P -= o és S = o. Azon törvény, melynek e mozgás hódol P •. p l •·p' •·p3 •. • • • • • . . • • • •. p ll -- "',..• s J •. "2 •• .,•3 •. • • ... • • ' • .. sll u
aránylat által fejeztetik ki ; mely aránylatban
p, PP p 2 ) p 3, t, t 1 ) t 2 ) t 3 , • • • kamennyiség.
Pn; P-nek és s) sv s 2 ) s3 •• . •• • • su; 8 -nek t,, idő utáni értékei. Meghatározandó A mun-
. • • . • •• .
•
•
Megfejtés.
p :P JJ
S aránylatból következtetjük: 8 :
Ha O-tól egész S-ig az egymás
p
utánrai sebességöket egy egyenes von aira felviszszük és a nyert pontokon
p,)P'uP3 · · · · · erőknek
··
megfelelő
függélyeketállitjuk; akkor ezeknek végpontjai egy egyenesbe fognak esni, a mely a ~zármazott derékszögü háromszög átfogója. Ha a sebességök tengelye és ezen átfogó által berekesztett szög -· ~, akkor ' 7ilágos, hogy
P : S -· tng ~ : l tehát · P == ep (S) == S tng {. és S ·
=== f(P) =- _!_ tng+
A előbbi §. 4. és 5. kéi)letébe ezen értékeket helyettesitvén, ád
-.
6.
4. .- ·-·-
~
S. tng -4-- dS _. tng
•
7.
l~.
1 tng~
-+
dP -__:_: -~--tng
~
SdS --[-- U
l)dP
+
U
-6Könnyen beláthatjuk, hogy az első esetben S és o) a másodikban pedig P és o a~ -egészlés határai; következőleg
•s = s A --
8.
82 PS SdS _:__tng ·~ -- = 2 2
-+
tng
S- o .,p -= p
1 P 2 PS PdP~.--=---- . -,- :....= ~ tng ~ ~ ...
1 tng 4-
. 9.
A==-t
mivel S. tng
P -.:::.... o
~
=---= P és
__!___ -=- S tng ~
A munka tehát OSBó. területe által ábrázoltatik.
J e g y z e t. Ha a mozgás kezdete alkalq1ával a mozgó test már s sebességével és p megfelelő erejével birt; akkor az egészlés határai az első esetben S és s) a második esetben pedig P és p. E szerint i,S = S
10. A _- tng
2 ,s SdS -~ -= tng·+ . _
·-+
s2
.
9
== tng ·~·
(S+ s) (s·--.fi) 9
:: ~
.-J
ii-l
S -==: S
~~ng +..=-r Stng y (S-s) - ---~ + !! (8 - s) 2
2
iP == P
1.1. A =--..:. -
1
-
tng -~
1
P 2 -p 2
tng~
2
PdP- - -·
___
1 (P+ p )(P- p ). . -·-·tng ~ .:J
P- p
.(tng+ P '-, tng-+ P ) (P-p) S -1- s --2-- =-- 2 -- (P -
p)
.
.Mi nd két esetben a mo~gás mennyisége egy ferdény itltal képvi::;eltetik. P+ p . . l .. , , k ; S + s pect·Ig k o.. z e, ps e---~ menny1seg r o z e p n y om a s na ~
9
.-J
b es s é g n ek neveztetik.
)l ás o cl ik fe l a d a t. Ha~ároztassék meg .d muukaruennyh:iég ahun főltétel szemmel tartása mellett. hogy t és ~p idő knek meg-
..... l
felelő erők
p és P; a megfelelő sebességök pedig s és S. Az erők
JI
és ~ebességök közti összefüggés p -== Jl p.S és p -:-=:- ILS egyenletek által fejeztetik ki. 11- egy állandó mennyiséget ábrázol. Me g fe j t. és. Ha. J:> és p adott értékeit a 4. egyentiethe he_ Iyettesitjük, és S és s határok közt az egészlést végbe viszszük, leend
s-s A ::-:-
12. 2
3
l l-
'3
r fJ. S T -
S =- s 2 3
'-
-
JI t-t.
2
.~ ; ---= 3 n
vagy tekintethe vevén, hogy fJ. ~
==- p 2
és
fJ.
s == s -
s ll {J. s -
s =-=
2 :l - s
,--
VP...ft
j1'2
A ==- -~ PS - -- : ps =--=-: ; (PS-·· ps)
13.
Ha s -:.- ...:. o, akkor a 12. képlet. S -- S és 8 -· o határok köz t egé~1.lendő ; következőleg
14.
A --
'-
'J
S ==-· n ~
:1
~ vfJ. S :t .
41
-- -
=- a s 'VtJ.~· --
')
f; P/;;
Hogy ezen esethen ~ }J tn ennyiség a középnyom ásnak felel meg világos dolog. A nyert képletek mérta ni eszközö kk eli szrrkesztúse i~en érdekes ; hely szilke miatt nem vitetik Yégl1er..
III. §. A P. erő által végbe vitt munkának, a Q ellentá 11 á s á l t a l e s z k ö r. ö l t m u n k á v a l i ö s sz e h as o n l i t ás a.
-. Pd$ --::-:
Tantétel:
..
_
Qds
az az:
~
A P e r 6 m ü k ö d é s e l\ ö v e t k e z t é b e n v é g b e v i t t rriunka mindig a Q ellentállás által oko1.ott. mnnk á v a l e g y e n l ő.
- · 8B e b i z o n y i t á.s. A mozgás két legfontosabb külzeléki képletei :
d.r; v -- · -dt
15.
16.
Ha ezen képletek elsejét azon föltétel alatt, hogy dt végtelen kis időrész állandónak tekintetik, külzeljük, akkor 2 ds d s dv -_ __: d' dt --~· -- (Ji-·
és ezen érték a 16. egyeniethe helyettesitvén, leend
G __:__:=.::
17.
d 2s ·-
tit
:
d 2s dt :== - 2 dt
Ha ezen képietet a fenforgó esetre alkalmazzuk, nyerünk
·ts
PdS=
P.D - -==
P.vdt -==
-
f:i
,_
t
p
dlJ
M.'Ddv == MD2
.1Jd'D
fi
===
+c
2
'-
Ha a vizsgálat alatti mozgás kezdetén a test már ey sebességgel birt, akkor ezen képletben
PdS -
o
o
Mo/2
=
-
2--
_L 1
esetében
C
és
v _ -= ry
C === -
tehát
_21
~~,v2. 1u·,
mely értéket a 18. egyenletbe helyettesitvén, ad
PdS
19.
i
2 A'l'D 2 -
1
-2
Mrr 2 = M2
(v 2 -· ry-J <)
... Minthogy Q ellentállás .p erő által mozgásba. hozatik, vilá-
gos hogy
·
9 P : Q == G1
:
1J1 G : Q
vagy
G
== G1
G; tehát
MG 2
MG.G
Q - -- - - - - Gt (}t ~asonlóan
beláthatjuk hogy
v : z,1 = G: C1 ; v1
- -
dv, dv . dt == -=---
vG1
G
'
Helyettesités által nyerünk tehát vl dt -==
Q.ds ---=
20.
Gl
•M r..;
l' Gl
,_. 2
G
G .
.
dv .
G • G ===
1
•• Alvdv -=--- AJ
•-
Az állandóra nézve ugyan az érvényes, a mit tott ;
előbb
monda-
következőleg
21.
Mv 2
Qds -== _ 2
2 Mry M ., _ - = = - (1:'2-ry ·)
2
2
• Ezen és a 19. egyenlet egybevetése szerint lesz Qds
PdS -
22.
•-
~
Ezen tantételből egyszersmind azt is következtetjük, hogy a mozgatott test ?' sebessége azon esetben \ változatlanul marad, ha a mozgó és ellentálló erők munkái egyenlők és ellenirányuak.
VI. §.
Az eleven erök
tö~vénye.
Ha egy anyagi rendszer m, m 1 , mv m 3 , • • • • . • • • egymással szoros összeköttetésben lévő pontiaira P1 P., P 2, P 3 • • • • • • • er0k batn ak; akko l' ezen összefüggés miatt az eredmény más fog lenni, ') ...
10
mintha mindegyik anyagi pont a reá ható erőnek szabadon kö· vethetne. Az eszközölt rnozgások a föltételezett esetben egymástól függővé tétetnek és végeredményül az egész anyagi rendszer közös eredményes mozgása fog származni. Ha a dt végtelen kis időrész alatt P, P" P 2, P3 , ••• • erők működéseik követker.tében létrehozott rnunkák dA, dA 1 • dA 2 , dA 3 , •..•... ; akkor világos hogy
dA == Pds,
dA1 == P 1 ds 1
;
dA 2 === P2 dS 2
dA 3 === P3 ds3 ; dA 4 .-:-:: P4 ds 4 ; • . • • •• ••• .. Ezen dt időelem alatt végbevitt mechanikai munkákat össztáteménybe (Gesammtleistung) egybef oglalhatjuk, a melyet ismét a rendszer egyes anyagi pontjaira olykép kiosztva gondolhatjuk ; hogy ezen pontok mindenike. mintha szabad állapotban volna, er(\dményes mozgást fölvehet Vegyünk egy derékszögü öszrendezői rendszert l' 1 föl, és legyenek annak tengelyei O~Y; Ol~ OZ. Ha -~p m anyagi pontra P erő hat, és az m 1 , m 2 , m 2 , m&····
~-----------x
pontokkal szilárd öszs zeköttetése következtében, mozgás iránya a P erő irányával t szöget képez, akY kor legtanácsosabb szintugy P erőt, valamint v mozgás irányt is a tengelyekkel párhuzamosan föl bontani. Ez által három egyenes viszonylagos mozgást fogunk nyerni, a melyeket egymástól függetlenül tekinthetjük. Legyen m pontnak ].J erő hatása következtében egy bizonyos piHanatban v sebessége, akkor dt végtelen kis időrész lefolytával m-nek sebessége ===-= v + dv. Legyenek ! továbbá a) b és c az erő iránya és 0 ./f, O V és OZ
-
11 -
tengelyek irányaival képzett ~zögek, valmint tt, (3 és ?' azon szögek, a melyeket v sebesség iránya ugyanazon tengelyekkel képez. Egyelőre tekintsük csak OX tengely irányában bekövetkező viszonylagos mozgást. Az ezen irányban miiködő erő legyen
. .-r =--= P. cos a
1.
Ha ds a dt idő alatt befutott tér, akkor az OX tengely irányában megmért viszonylagos ut
2. ds1 ~ ds.cos " A dt időelem kezdetén és végén v , és v, sebességök ugyanazon tengely irányában 3.
v1
== v.cos
tt
és
4.
v2
=--:
(o+ dfJ ).cos tt
Az X erő által dt időben végbevitt erőműtani munka OX tengely irányá ban pedig 5. Xds 1 __;_;;:;_ Pcos a . ds cos ct A mit m anyagi pontról ál1, m 1 , m 2 , m 3 , m 4 , • • • •• • pontokra ~ alkalmazható. Ha tehát a viszonylagos mozgás csak OX tengely irányában tekintetik, akkor a P,. cos a 1 ; P 2 .cos a2 : P 3 .cos a 3 ; •• • • s t. b. erök által végbevitt összes munkamennyiség :
6. ~ (Xds1 ) == ~ (Pcosa dscos a.) lia ezén összes téteményt az egyes pontokra olykép kiosztva képzeljük, hogy azok mintba szabad állapotjokban volnának viszonylagos mozgásaikat föl veszik a]{kor a III. §. - 19. képlete szelint 7.
~ (Pcosa. dacos a ==)
-rn-- (" -,' d)2. v cos 2t t - -1/l v 2ens 2et 2 2
2*
-
~
12
Minthogy dv 2 másod rendbeli végtelen kis mennyiség a 2vdv - első rendbeli mennyiséghez képes elhanyagolható, tehát
8.
~ ( Pcos a. ds cos ct) === ~ ( m. vdv.eos 2 et)
Az O Y és OZ tengelyekkel egyenközü irányban a visz-onylagos mozgásokra érvényes képletek hasonló módon megfejthetök ; következőleg : 9.
10.
~ (Pcos b.ds cosf.J)
1: (Pcos c.ds
COl;
::=.:
~ (1n. tJdv cos-2 f3)
'Y)=== ~ (m . vdv.cos 2 ?')
A három utolsó egyenlet összvezése által nyerünk
~ (Pcos a ds cos et)+ ~(Pcosb ds cos/3)+ ~(Pcoscdscos7) ===
- ~(rnvdv.cos 2 ct)+ ~(mvdv cos 213)+~ (1ltvdv cos'l.'Y) vagy a közös tényezök kiemelése következtében
~ [Pds (cos a COS(;(; + cos b COS f3 + cos C COS 'Y) ] :-:-:_._ ~ [ 1lt 'Ddv (cos 2 et+ cos 2 {3 +cos 2 rr)] ij:a P és v irányai által berekesztett szög E) al{kor a térbeli ~lemzési 1nértan egyik tantétele szerint. cos E = cos a cos a co.y b cos {3 cos c cos..r, y A mennyiségtan emlitett ága tanítja továbbá azt is, hogy cos 2 C(, cos '1. {3 +- cos:! 7 :::::=:. t
+
+
+
Eme tételeket tekintetbe vevén, leend 1J.
~ (Pds.cosE)
==:
~ (rn.vdv)
a mely kifejezés csak dt végtelen kis időelem alatt végbevitt mozgásra vonatkozik. A t idő alatti mozgás változtatására általános[érvényességgel biró képlet megfejthetése végett a ll. egyenlet mind a két oldaláni egészlése kivántatik meg. Ha t idő kezdetén és végén m részecskének sebességei O és V által képviseltetnek, akkor ezen anyagi pontra nézve az egész~ lés határai éptm eme mennyiségek. Hasonlót mondhatni m 1 , m 1/ m:v 1n.1 , - • • • • • • részecskékről is
13Tekintettel a mondottakra V ==.
V
Pds.cos e
12.
17 ==
c
.. .... . z;~2 "lt
V2-C2
. .
2
+
== c2
'
V 2- ( } 112
t·
1
2
1
v3 == c3 V2-C2 V 2-C2 a s 2 +nz 2 m 3 2 + :l 2
J
+ .. . ..... ' -~ [ ~ ( V2- C 2)
Egy anyagi pont tömegének a sebessége négyzetéveli szorozmányát e l e v e n e r ej é n ek szoktak nevezni. Minthogy f P ds. cos E nem más, mint a P erő által végbevitt erőműtaní munka, azért következtetjük: M i n d e n t e ts z és sz e r i n t v á l as z t o t t a n y a g i p o nt ok b ó l á ll ó r e n ds z e r m o z g ás á n á l, a v é g b e v i t t m echanikai munkák összeség e mindig a ny er t vagy v e s z t e t t e l e v e n e r ő k ö s s z e g é n e k fe l é v e l e g y e n l ő. Ezen az erőtan ban igen f<~ntos tétel, az e l e v e n e r ők t ö r v é n y é n ek mondatik. A mint a föntebbi származtatásból pontosan kiviláglik, ezen tétel érvényessége általános, még akkor is ha P erők és E szögek változók; a mozgás akár azabad akár nem szabad lehet. J e g y z e t. l-Ia az anyagi pontok rendszere egyenletes mozgással bir, akkor mindegyik részecskére nézve v állandó mennyiség, tehát dv == o és 13Ebből
~ (Pds. cos e) == ~ (rn vdv ).== o
világos: 1) Hogy az egyenlet es mozgásban lévő anyagi p o n t o k r e n ds z e r é n é l m ű k ö d ő e r ő l< e g y m áss a l e g y e n~ u l y t a r t a n ak. 2. H o g y a. z i l y n e m ü m o z g á s n á l a dt v é g t e l e n k i s i d ő r é s z a l a t t v é g b e v i t t m u u k á k ö s s z e g e .:_· o
~
14-
Ezen utolsó tétel a k é p z e l t m o z g á t; vagy képzelt sebesség t ö r v é n y é n ek neveztetik. . Ha a 13. egyenletben E = o) tehát cos e == 1 ; akkQr
14.
~ (Pds)
=
~(mDdv)
, MASODIK FEJEZET. A hő és
erőműtani
munka kölcsönös viszonyáról. v. §.
L-\ bö araechanlkai elméletében legft,ntosabb ' . tételekről.
H ő e g y s é g v a g y h ő m é r t é k a l a t t a z o n h ö m e n n y iséget értjük, amely a zerus fok hőmérsékű viz sulye g y ség é t (e g y kilogramm v a g y e g y fo n t) e g y fo k k a l . e m e l k e d n i k é p e s. ' Azon hőmennyiség mely szükséges, hogy valamely test suiyegysége l 0 -kal emelkedjék, ama test fa j h ő s é g é n ek neveztetik. Ezek szerint a vizpek fajhősége = 1 ; más- testé lehet kisebb vagy nagyobb. Azon tehetsége a testnek) melynek folytán hőmérséklete egy fokkali fokozás alkalmával bizonyos · hőmennyiséget magában fölveheti h ő f o g h a t ó s á g n a k mondatik. Ha a viz hőfoghatósága egységül fölvétetik, akkor azon szám, a mely más test fajhőségét kifejezi egyszersmind annak hőfoghatósága is; m i n t h o g y két test hőfoghatóságai közt ugyanazon viszony l é t e z ik, m i n t fa j h ős~ g e i k ö z t. Ha egy tetszés szerinti test fajhősége = C) akkor azon hő mennyiség, a mely ezen test suiyegységét o0 - ról T fokra hoz = CT; azon hőmennyiség pedig, a mely M sulyegységet ugyanazon hőmér8ékletre hozni képes = CMl'.
-
15
J o u l e hires tennészetbuvár számos kisérietei és számi tásai segélyével alapitá következő tényeket : á) Bizonyos mechanikai munkamennyiség által bizonyos, de ,tökéletesen meghatározott hőmennyiség kifejlesztetik. b) Ugyanazon munkarnennyiségnek mindig egy a ~on hőmennyi ség felel meg. c) Ha az A munkamennyiségnek megfelelő hőmennyiség -=--- vJ : akkor a 2A, 3A, 4A) . . ... (n-1) .11, nA munkamennyiségeknek megfelelő hőmennyiségek: 2v;, 3c<J, 4v.! . . . ..... , (n-1) ru , n w. d) Azon hőmennyiség, mely bizonyos n1unkamennyiség általlétre hozatik, megfordítva ugyan ezen munkamennyiség kifejlesztésére IS elegendő.
J o u l e bizonyítá be tovább is : Hogy bizonyos munkamennyiségnek, ha ez akár gázok vagy !égek megsűrítésére vagy delejvillatuos gép segélyével villamos roham fölgerjesztésére fordittatik, mindig ugyanazon hőmennyiség felel meg. Mondhatunk tehát : h o g y a z o k m i n ő s é g é t v á l t o ztatja és a létezés más alakj át vesz föl; mennyis é g é r e n é z v e p e d i g a s z é t r o n t h a t a t l a n s á g j e l l eDl é v e l b i r. A hőegység (Calorie) megfejtésére szül<séges munkamennyiség a h ő erőm ű ta n i egy en é rt ék én ek (mechanisches Aequivalent der Warmeeinheit) neveztetik meg. · A hőegységek száma, amely a munka egységnek ('t kilogramm vagy l font) felelnek meg a munka egy'ség hőtani egyené r t ék é n e k (thermisches Aequivalent der Arbeitseinheit) mondjuk. A munkának a hőhözi viszonyáról szóló tan e r ő m ű t a n i h ő e l m é l e t é n ek (mechanische Warmetheorie) neveztetik.
VI. §.
L'
hö et•ttntütanl egyenértékért~k kiszáotitásáról.
Tegyünk föl, hogy egy hengernek G alapja --= 1 négyzet meterrel egyenlő, magassága H pedig == 1 meterrel, tehát térfogata V =-..:= G.H =--== 1.1 = 1 köbmeterrel. A berekesztett o°C hő mérsékü levegőnek feszereje legyen, -= z centimeter; a kilogrammokban kifejezett sulya pedig -== s.
-
16-
Ha c az állandó térfogat melletti fajhős~ge, akkor azon hő mennyiség, a mely az s sulyu és kiterjedésében akadályozott légtömeg hőmérsékletét o0 0-ról1uCra fokozhatja = c.s. Ezen hőmeny nyiséget, a mely semminemü erőmütani munkát végbe nem visz, és csak a hőmérsék 1 fokkali fokozását vonja maga után, s z ab a d fa j h ő s é g é n ek nevezzük. Világos, hogy ezen hő a lég feszerejét is fokozza és pedig "·z centimetterrel, ha a a lég kiterjedésének együtthatója. A lég ezen uj állapotbani feszereje tehát
z+ a 8 = z (l+ a) = z (l+ 2:3 )=z(1+0·00366) Ha most a henger egy a köbcentimeternyi légüres térrel összekapcsoltatik, hogy abba a fokozott feszerejü lég szabadon benyomulhasson és ott te1jedhessen, akkor hőmérséke -== 1°0 megmarad, feszereje pedig leszáll z centimeterre. Ha egy második esetben a lég, feszereje következtében egy mozgatható a küllevegő nyomása == Q alatt álló dugattyúra hat, és ha állandó nyomás és változandó térfogat mel1e t t O által a lég fajhősége kifejeztetik; akkor azon meleg, a mely a bezárt lég hőmérsékét 1°-kal fokozza, és egyszersmind a dugattyú segélyével Q nyomást a meternyivel vissz~tolja -== C.s. Az ez alkalommal végbevitt mehanikai munka pedig = Q.oc. Daczára annak, hogy a bezárt légtömeg ugyanazon hőmérsékével, térfogatával és teszerejével bir, mint az első esetben a légüres térbeni kiterjedése után, még is a tapasztalás tanítja azt, hogy C > c-nél, tehát űs > csnél is .. A második esetben tehát
Cs-Cj = (C-c)s mennyiséggel több meleg használtatott mint az első esetben. Ezen hőmennyiség csak Q.u erőműtaní munka létrehozására forditathatott Ha most a hőegységnek megfelelő mechanikai munkát A-val jelöljük, akkor áll az aránylat
A : Oe~..= l : (C- c) s; következőleg 1.
mint a
hőnek erőműtani
_ A-
Oa s(C-c)
egyenértéke.
-17Ha a légsulymérő szabályszerü azaz: 760mm_nyi magossággal bir, akkor egy o 0 hőmérsékű kőbmeter levegőnek s sulya ----=-= 1·293 kilogramm ; a légnyomás egy négyzetmeterre Q = l 0330 kilogramm ;
" ===
1
0·00367. Pontos kisérletek és számitások nyomán találtatott: :U3
=
C - 0·2377 és c = 0·1686 ; következőleg:
A
=
x
10330 0·00367 <0·2377-0·16s6)x 1·293
37·9111 0·0893463 =
37·9111 o·o691 1·293
x
424 kilogramm megkőzelitőleg.
Ha l ausztrai font fölvétetik egységül, akkor világos hogy Q és s értékeit is fontokban kell kifejezni; ezen esetben találunk az l.) képlet használatá val
A =
1367 osztrák fonttal. Ha a munkaegységnek megfelelő hőmennyiséget akkor világos, hogy
QtJ.
s(C-c) 2.
ru
=
: l = l :
~-val
jelöljük,
~ következőleg
Q(J, s(C-c) l .· s--:-(C---c) == Q(l.
Az adott számokat' helyettesitvén, nyerünk 1 Cd == . 424 == 0·0023585 mint a munkaegység
hőtani
egyenértéke
VII. §. M u nk a n a g .y s á g, a m e~l y e t a t es t a sz a b a d esés a i a t t ma g á b a n föl v e n n i kép es és a z e z e n a l ka l o mm a l k i f e j l e s z t e t t h ő m e n n y i s é g. Legyen : a földünk sugara = R; az eső testnek sulya a földfölüle ten = P; az esés magassága = h. Tegyünk föl hogy az eső test bizonyos idő lefolytával x magasságu tért befutott, akkor a föld középpontjátóli távolsága
3
-18-
+
h -·x; és ha ezen távolságban a test sulyát p-vel kifejezzük, akkor világos hogy a N e w t o n féle nehézkedési törvény sserint:
=- R
1
1
P: p =
l l - x 2) következőleg
R2: (R+
1.
R2 p = P.R+h-x) 2
Ha x tér dt végtelen kis időelem alatt dx - el növekedett akkor föltehetjük, hogy ezen időben p az értékét megtartja, tehát állandó mennyiségn ek tekinthető. Q erőnek erőrnőtani munkája dx ·ut hosszában tehát
dx
pdx -· PR2. (ll+h-x)'l
2.
A nehézkedési erő hatása következtében, a véges x esési magasság alatt végbevitt mechanikai munka ezen egyenlet egészlésP. által határoztatha ti l\ meg : következőleg
pdx -
3. Tegyünk R
PR 2
dx (R + It -x) 2
~
+ h - x === y;
akkor dx -
- dy, következőleg
_ p'R2• -du 2 -
4.
ll
l 2. l 2 - y- l PR . _ 1 - PR. -y -==-PR . R + ll-x +C 2
A h magasságnak megfelelő mechanikai munka meghatározhatása végPtt, az egészlés csak h, és o határok között véghez viendő x- h Eszerint
5.
dx _ _ (R + h-x)'t
PR2. _
pdx ==-
2[R+h-h-R+Il-o1== pR (R-R+h X -=. 0
._
PR
P_R
1
1
2
[R+It-R] _ R (R + h)
2
2
h
1
1
R
)
-, PR. R(R + Il) = Ph. R+ll
=;::=
-19K ü l ö n ö s e s e t e k. I. Ha az esési tér csekély, akkor h, R-hez képes ható és
elhanyagol~
R
6.
pdx =-= Ph. R =- Ph
mely nem egyéb mint a test földfölületeni sulya és az esési magasságábóli szorozmány. II. Ha pedig R, h- hoz képest csekély, tehát elhanyagolható, akkor
R
7.
pdx = Ph.-,; == PR
o .. Ezen eset akkor fordulhat elő, ha légkövek a földre esnek. A légkö a földfölületrei ráütése alkalmával ezen erőmütani munkát a föld töme~ének szolgáltatja át. h.
P R mennyiség
pdx egészletnek legnagyobb értéke (maxio
•
mumja.) Ezekből
következtetjük : E g y t es t, a ki cs u p á n a n e h é z k e d é s b a t ás a k ö v e tk e z t é b e n, h a v é g t e l e u t á v c l s á g b ó l i s a f ö l d r e e s i k, PR sz o r o z mán y n á l n a g y o b b m ec hanik a i m u nk á t l é t r e h o z n i, n em kép e ·. III. o, R 2 R, 3R, Tegyünk föl, hogy h-nak értél: e egymásután . . ... (n -- 1 )R, R ; és hogy a megfelelő ro unkamennyi égek, A 11, AP .A v .A 3 •••••• An _ tJ An által l{ifejcztetnek, akkor
A0 -
p. O·
-
R_ - o
R+ o
R A 1 =- PR· R + R-
== PR,
R
~R
PR 2
3*
-20-
R
.R
2PR '.
A"- === P·2R·R+ 2R == 2PR·gl[ . - 3 R
R A 3 === P·3R.R+ BR = 3PR. 4R =
3PR 4
. . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .... . . . ... .. '
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
f
•
•
•
•
••••
4
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
••••••
4
•
•
... . . . . . .. . . . . . . . . . .. . . . .. . . . . .. ' .. . . . . .... . . . . . . .. .... .... . '
.
R R (n-i)PR An_ 1 = P· (n-1)R·R+(n--l)R ===(n_ 1)PRnR-= n ·
R
R
A,~ =:=: P.(nR).p +nR ==== n PR (n+1)R
nPR
n+l
Ha tehát a magasságok mint
h,, : h 1 : h2 : h3
viszonylanak, akkor a
A0
:
A1
:
A2
. . . . . . . . ..
A3
:
:
megfelelő
••••• :
(n-l)PR n
oo ~
.PR
mechanikai ruunkák
An- 1 :A
PR 2PR
= o: -2; .) :
aPR : .. 4
nPR l 2 3 n .. n+ l = o·. -2 .· -3 : -4 ·. ._. . ... n_l ·- n · n+1
viszonyban állnak. Ha n
A 00 ==
h"_ 1 : h= O: l : 2 : 3 : . . .. : n_ i : 11
: • ••.• :
+1 =
=
oo akkor
-
_.
, .
P R a mlt mar Ismeretes.
VIIL §. Fo l y ta t ás. Tekintettel azon körülmélyt, hogy a ,légkö esése alatt létrehozott mnnka a föld fölűletéveli érintkezése alkalmával hővé válik1 világos hogy a hőmennyiség ha P = l kilogramm al, a földünk R sugara pedig 637 5400 meterrel 1.
ru
:::==
PR = 1X6375400 = 1503 6 h"oegysegge , 1.
424 424 ·~ Minthogy egy kilogramm jég megolvasztására 79 hőegység szükségeltetik, azért ezen hőmennyiséggel megolvasztható . jégtömeg sulya
-21 15036 . =- 190·33 kilogramm. 79 Ha egyedül a légkö tömege ezen meleget magába fölvenne, és fajhősége = 0·2 tétetik, akkor annak hőmérséke lenne
q=
2.
3
.
t =- 15036 =
0·2
751800
c
Föltételezvén hogy a földünk több a világtérben szétszórt kis tömegek megsüritése áltál származott, ama magas hőmérséklet, a mellyel a földtömegnek a gyöngyölitési cselekedet után (Ballungsakt) birnia kellett, megmagyarázható.
I~ .. §.
Folytatás. Tekintettel, hogy a szabad esés törvényei következtében
v = 2gh ; h = 2
a
vn.
.
v2 - ; 2.Q
következőleg
§. b egyenlete szerint ll
l.
v2
mv2
pdx = Ph = rng. - - = 2g 2
A természetbu varok már jó idő óta azon nézeten vannak, hogy a légkövek, hulló csillagok, tüzgolyók oly vílágrendi testek, a kik a föld kerületén ki vül létekor ugy mint a boglyók a világtérben a nap kerül -keringenek. Ha ezen anyagok pedig mozgásuk alkalmával a földkörlégbe jutnak, akkor a levegő összenyomása és surlódása következtében kifejlesztett meleg okozója annak, hogy tű zesednek és világitnak Ezen elméletnek nem volt mind addig biztos alapja, mig az erőműtaní hőelmélet meg nem alapíttatott. A nevezett testekről tudjuk hogy 4 - 6 médöldnyi sebességökkel moz0gnak. Tegyünk föl hogy egy ilynemü test 4 földrajzi mértföldnyi sebességgel a körlégbe jut, és 3 mértföldnyi sebességgel abból kilép. Világos most, hogy a végbevitt mechanikai munka a levegő ellentállásának legyözősére forditatott.
-22Ezen munka a 1. egyenlet szerint •.
m 2
2.
(4X7418) 2 -
(BX7418) 2
m
--
2
nt (1418 2 .7) = ~'!_ . 385187068 === 192593534m .
2
2
mely kifejezésben m a mozgó test tömege. Ha l Kilogramm sulyu test tekintetik, akkor l l m 10. 3 ; következőleg
=g =
3.
A = 192593534 X Ez azon
erőmü.tani
~. 3 =
1
18698 401 kilogr:unm meter.
munka, a mely a
levegő
. ellentállásának
legyőzésére szűkségeltetik.
Az egy kilogramm sulyu világi testnek légköri keresztüljárása alkalmával végbevitt munka oly hőmennyiséggé válik, mely 1869840t A === 44100 hoegység = w == 4. 424 ; 424 H
kifejezés által képviseltetik. Ezen melegmennyiség 100 kilogramm O fok u viztömeg 44! 0 , 0-rai megmelegítésére elégségesnek nevezhető'. Ezen kifejlesztett hő két r észre oszlik, melyeknek nagyobbika valószinüleg a megesűrüdött léganyagok megmelegítésére forditatik; mind a mellett a kisebb\k része a légkö tüzesítésére is elég. A világos hosszas ·sik, a ki a fényes hulló csillagok pályájukat nyomozza, azon körülménynek tulajdonítják, hogy a mozgó test fölülete az izzó részecskéket eltaszitja. Ha ily légkövek a földfelé esnek, akkor eleven erőjöknek egy részét már a körlég sürű rétegein, maradványát pedig a földfölületén egészen elvesztik, mely körülmény következtében megmelegitésök sokkal nagyobb. Ezen tény egyszersmind okozója annak, hogy a nevezett testek gyakran erőszakos durranás kiséretében darabokra pattanak, vagy porrá válnak.
-23Az újdon a földre érkezett darabokon észlelték, hogy ugyan meleg, de nem izzó á napotban vannak H e lm h o l t z ezen tényt azon körülménynek tulajdonitja, hogy a légkövek csak rövid idő alatt a körlégben mozognak és ez által felületöknek csak vékony rétege tüzesitésre hozatik.
HARMADIK FEJEZET. Az égi testek alkotásánál kifejlesztett hőmennyiség kiszámitásáról. . Ezen megfejtés . alkalmával a~on elméletre támaszkod unk: .,Hogy az égi -tes tek egy a vil á g t é r b e n e l 8 f o r d u l 6 v é g t e l e n c s e k é l y t ömöttséggel b~ró anyag az ugynevezett v i l á g g 6 z .-- m e g s i{r i t és e k ö v e t k e z t é b e_n s z á r ma z t ak.
x.
§.
Általános elmélkedés. Tegyünk föl, hogy az égi testeket alkató anyag eredetileg föloldott állapotjában a világtérben előfordult; hogy az idő lefolytával ezen végtelen kis sürűségű anyag egyes . helyeken a nehézkedési törvény szerint megsürűdött. Minden legkisebb részeesk ezen alkalommal a többire vonzó hatást gyakorolt, és minthogy ezen vonzódások következtében az egyes erők mindenike egy bizonyos ut hosszában működőtt; azért kell, hogy e vonzó erők mindegyikének is egy bizonyos munka feleljen meg. Gondoljunk, hogy a részecskék száma végtelen nagy és hogy ezek tömegei m 0 , m_, m 1 , m 2 , m 3 , • • . • . • m <X - v m 00 , által képviseltetnek.
-24Áz m 0 , részecskének m, 'fn 1 , 'm?" m 3 , • • • • • mx:: _1 , m00 ré· szecskékrei hatásának eredményei legyenek A, A., A 2 , A 3 , • • • • • • • . . . . A 00 _ ., AJ::> munkanagyságak; tehát az m 0 részecskének az összes részecskekrei hatások eredménye:
A + A1 , + A3 + A3 + .. ... + !
1.
00 _ 1
·= ~(A)
+ Arfj
Hasonló módon tnűködík rn részecskének tömege m 0 , m 1 , mt m 3 ; • ••• : m 00 részecskék tötnegeire ; a megfelelő munkanagyságok, legyenek B, B 1 , B,, B 3, + . .. . B 00 _ 1 • B 00 és ezek eredőjök
B + B1 + B2 + B3 +
~.
.... -t- B
00
_1
+ B00 == ~(B)
m.,
Továbbá hat m. részecskének tömege m 0 , mz, m 3 • • • • •. • 1n 00 _ 1, m 00 részeesek tömegeire s a. t. Következőleg ro ondhatunk : lVI i n d e n e g y e s r é s z e c s h a t a t ö b b i r é s z e c s t ö m eg e i r e. Tehát annyi erőrendszerről leend szó, a hány . részecsei vel bir a test. A többi rendszerhez tartozó erők hatásainak megfelelő munkák, ugy mint a két előbbi esetben következőképen kifejezhetők:
c+ c, + 02 +
03 + ... + OOO - 1 + OOO == ~(C) 4. D+D1 +D 2 +D3 + . .... +Dco _ 1 +D 00 = ~(D) 3.
+ •
.. .... . .. . . . . . . . ... .. . .. .... .... .... . ..... . ... . . .. . . . ... . ... .. . .. .. . .. .. .. . . . . . .. . . . . .. . . . . . .. . . . . .. . . ... ...... . .
.
"'
.
.
.
..
. .... . . . . . . . . . . . .. . . .. . .. . .. . . . .. . .. . . . .. . . . . .. . . . . . . . . . Ezen egyenletek összege
. ~(AJ+L(B)+::2.:(C) _+~(D)+~(EJ+ ..... = 2"1' mely kifejezés által az összes részeesek egymásrai hatásuktól eredő munkanagyság kétszeres értéke képviseltetik. Ez könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy azon munkák, a kik például tn a. részeesnek m(3 része esre, és mfj részeesnek mu_ részecsrei hatása következtében szárn1aznak, egymással egyenlők. A mi eme két ré5zecsre nézve érvényes, bármily más részről is áll. Az összes a részecskék megsűrítéséből eredő munkamennyiség tehát
5.
'V c-~ ~ [ L(A)--!-L(B)+L(C)+L(D)+
képlet által legáltalánosb alakjában fejeztetik ki. ...
-25-
XI. §. Részleges számitások. Két m0 és m egymást vonzó részecskék eredeti távolsága legyen === u 0 ; ugyanezen részecskék a már megsürűdött világi testbeni távolságuk pedig = u 1 • Két tömegegység egymásrai hatás, ha ezek a hosszegységgel egyenlő távolságban egy1nástól vannak' elhelyezve, fejeztessék ki
j
betűvel.
Tegyünk r00st föl, hogy m 0 és m tömegrészecs egymásbozi közelgetésnek bizonyos pillanathani távola === u; akkor az eze~ távolságban, a kölcsönös vonzódások a nehézkedési törvény szerint ~
'
.
p ==={
időrész
A végtelen dt kis 2.
m0 m u~
alatt bevégzett munka
du pdu ===(rtt0 tn - 2 u
· Hogy azon 1nunkamennyiséget meghatározhassuk, a mely meg.. fejtetik, ha u értéke u u ból u 1 -gyé válik, a 2. egyenlet u 0 és u, határok közti egésztése szükséges ; következőleg U =
U0
du
pdu ===r tno 1/t
3.
7~ === lt0
2
u-- du === {71t0 m - .
l
uo
(11l 0 m
(~ u 1
( -
l ) -ul
!_)
-
u0
Minthogy föltételeztetettt, hogy az anyag eredetileg feloldott állapotjában létezett, azért u 0 , u 1 -hez képes igen nagy; tehát -
1
f.lu
-nek ártéke -
l
.
hez képest elhanyagolható.
Ul
4
-26 Ezek szerint
megközelitőleg
4. azon munka, a mely végbevitetik, ha m részeesnek m0 részeestöli eredeti távola uOJ u 1 -gy é válik.
XII. §. Fo l y t a t ás. Hogy az m 0 része($ tömegének az összes részecskre gyakorolt vonzódásból származó · mumkamennyiséget kiszámíthassuk, legczélszerübbnek tartom, ha a megsürüdött teke }{özéppontjáa ke, resztül derékszügü tengelyrendszert oly módon fektetünk, hogy OZ tengely m0 részecsen keresztül haladjon. z
n!,. és m részecskéknek a gömb O középpontjátóli távola legyen r 0 és r; továbbá fektessük m 0 Om pontokon keresztül a déllő
sikját, valamint
m
ponton keresztül az O Z
tengeiYJ.~e
függélyeges
,
-27-
egyenközü kör sikját; az r 0 és r által berekesztett szög legyen === ~ és azon szög, a melyet r iránya az YOZ sikjával képez === ep. Gondoljuk a megsürüdött tekének tömegét térfogatában egyen· letesen sürűnek, és tegyiink föl, hogy a köbegységnek tömege p ~ által valamint a teke sugara. R-rel képviseltetik. . Ha uP az előbbi . értelmét most is megtarja·, akkor könnyen átláthatjuk, hogy u~ === r6 + r 2 - 2t·0 ,. cos g tehát
=== ft~+ 1· 2 - 2r0 r cos 1 . Hogy m részecs tömegét meghatározhassuk, gondoljunk r és r + dr félátmérökkel göm bfölületeket leirva, akkor az ezek közé eső derékszögü térfogatelem három méretei : r. sin ~.det; ; h == r.d6 ; c === dr ; a Világos, hogy r. sin~ az egyenl{özü körnek sugara; dv térfogatelem tehát d1J === ahc ==== , .sin ~d
U1
3.
'
Ezen kifejezés nem más mint m 0 és m részecskék közt ural· gó vonzódásból eredő mechanikai munka. Az m0 részecskének az összes részecsrei vonzódása következtében végbevitt munka ~ [fpdu] meghatározhatása végett megkiván tatik, hogy az utolsó képlet cr, 8 és ')' szerint egészeitessék; tehát i
- 4.
r 2 dr sirt ~d8 tt
}2
-.11· r o2 +r 2 - 2rro cos 8
' '
Világos hogy ezen egészlet határai ep == o és ~ szerint 6
8
~·
r =---= o
=-=- O
"
"
r
== R
4*
+
C
-28következőleg
5.
r dr sin bd8 cl
-(1n ~
0
p du
~
- -a- ==
Jfr~+r'l-2r0 rcos~ ~=o
r= o t
t..
8==.7t'
•r= R
2'8(rn0 f
r 2dr sin ad8 d
1'= 0 r= R
2'8{m0 e
1·
2
dr
V''~+ ,.2- 2ro 'I'CO> 8 8==0 - d (cos8) 8=-.'ff frő + 1· 2 -2r0 rcos ~
~
Tegyünk r~
+ 1•
2
-
21·0 r
cos 8 ===x
akkor
dx === 2r 01 • sin bd8=== - 2r 0 r d(cos 1)
áJIx =
..
dx'7
=
1
•
2 x -• dx =-
dx
2-y;;·
ennélfogva
-2r0 r d(cos8) rlfr~+ r 2-2 rorcOt18 === 2'JI 1'Ö+,.2 -~ror cos 8
és
=== _1_ d}/1.~ +,.2_ 2r 1· cos 8 - . d(~os) 0 2 ro r f'1·~ +1• -21·0 rcos8
Megfordítva áll tehát
- d (cos)b . Vi1+ 1· 2 -21:~rcos
__l_
6
-29Ha
~
= o és 8=
7(
határok közt ezen egészlet vétetik, akkor
c-~ d
cos ~J
~ =o
r:,. [rr: + ,. 1 -r -,. o
-
1
~r
[r
(1'o
2
-
[-.1 o rr.,+1· +r·) 2
r
2ror. (--n ·- - -v1'~ +r 2 2
2 o,. (+ 1)
J=
2 -2r r] === +2ro,. _ -.rfr2.+r o o
___!_ [cro+r)- (ro- rJ]== --v(ro _·;.):l] === rr o
2 1 ?r ===- (r +r -1· + r)===-. "..o 1'or ... o ror o l
'
Ha ezen értéket az 5. egyenletbe helyettesítjük, nyerünk
•
6. r =
Ll
XIII. §. vo nz ó r é s z e c s h e l y e t t e l ös z ö r e g y e g é s z tekeréteg másodszor a te ·lje s megsiirűdött gömb vétetik tekintetbe Eddigelé az m 0 részecs, a megsürűdött gömb középpontjátóli r 0 távolsága állandó mennyiségnek tekintetett .; a következökben ugyan e mennyiséget pedig a változandóság jellegével ruházzuk föl. Ha a megsürűdött gömb· közép1;ontjából ?'n és r0+ dr suga1'akkal két tekefölületet leil·unk, akkor ezek által számtalan 1n,,-hoz hasonló tömegrészeesk rekesztetnek be. Azon munka, a mely ezen rétegnek az egész gömbrészecskérei vonzódása következtében származni fog tehát : m0
-30
+"' ~2
pdá
+ ~.
pdu
~ + .. ........ +- ~~ -l
pdu
+
pdu
pdu
+
p du
p du Világos hogy
e ~(rrto) === 47r'er~dro
és eme érték helyettesitése következtében l.
~(
pdu)
16
- - 'Tr' 2 r n 1
3
/I"
R 3 r o dr{)
Ha azon erőműtaui muukát akarjuk, a mely a gömb összes részecskeínek az összes részecskeh·ei vonzódásából ered : az utolsó egy~nlet r o = R és r 0 == o határok közti egészlése véghe~ · viendő. Ezek szerint •> 2.
-31
Ir 3
) 'Ir z~ 2 fR 3
R2 2
_
·=
.
. ~- 1t 2 f? 2 fR á
3
.
A X. §. lnyotnán ezen kifejezés" a megsűrütési folyamatból eredő erőműtani munkának kétszeres értéke. Ha a valódi munkamennyfség ugymint ott '11'-vel kifejeztetik. akkor
3.
t
'If -·-··-2
pdu)
XIV. §. Eze~
munkamennyiségnek megfelelő hőjéről· A következőben : le = t124 ldl~grammeter, vagy is az egy hőegység kifejlesztésére szükséges mechanikai munl\a, ba ez tökéletesen hő vé válilr; s azon középső hőmennyiség,, a mely az anyag tömegegységének hőmérsékét egy 0-féle fokkal emeli; t azon eredeti hőmérséklet,, a melyet a világi test a sűrütési folyam következtében föl veszi. · A világi testnek tömege 1. M === : R 3 '7(~ Tegyük föl, hogy e tömeg o fok hőmérsékletével bir; akkor azo c.J hőmennyiség, a mely ezen hőmérséket egy fokkal emeli ( t.) __:::::::::_ Ai·s = : R :~?l'es ; 2. ha pedig a test mérséldete t fokra ho~atik, akkor a szükség.es hő mennyiség fi .== '!(t :_-=. ~ R 3'1(~st egység 3. Minthogy minden hő egység létrehozására k =--= 424 kilogramm meter munka kivántatik meg ; azért azon erőműtani munka, a ki a 3. egyenlet által kifejezett melegmennyiség kifejlesztésére szükséges '~'1 =--== :i-R 3 7r'~slk ldlogrammeter. 4. Ha továbbá föltételézzük, hogy a tnegsürütés folyama által semminemű n1eleg a világtérbeni sugárzás által veszendőbe nem megy, akkor yilágos 'V1 == 'If következőleg 5. -: Ra 2 "tr~stk =--= : 1t''le 2fli 5
-
és
ebből
:12
leend
t=
6.
nR 2
'T(r~
sk
A· f mennyiség az égi testek mindegyikére nézve ugyan8.zon értékű.
Ha egy másik világi testnek sugara. = R, ; tömege =:.: ~t ; eredeti hőmérsékle_tének nagysága a után = t1 ·; akkor R~
t.. ===
7.
'T(
(ll
kőhegységének
sűritési
folyam .
.
l
sl Ic
A 6. és 7. egyenlet egymássali osztás következtében t .•
_ _ _eR2 _
~"t
-
s
•• ~. R2, s1
Azon esetben a melyben s === s1 8,
' t:t1 ===eR 2 :~ 1 R~ .
e.(4R 2 -,r):~ 1 (4R~?r)
Ebből
következtetjük: K é t v i l á g i t e s t m e g s ü r i t é s i f o l y a m u tá n i .e_r ed e t i h ő m é r s é k l e t e i, f ő l ü l e t e i k k e l é s t ö ·m ö t t é-, ' g e i k k e l e g y e n e s e n a r á n y o s a k.
s
XV. §,
/
A földgömbünk eredeti általános hőmérsékletének kiszámitásáról. Legyen:_a földtömeg arányhője ---:-- s t~ i. azon hő, a mely· a földtömeg l kilogrammjának n1elegét egy 0-féle fokkal fokozza; az egyenletesen sürűnek gondolt föld tömege === M; a k0begységben foglalt ~ tömegnek sulya __:_. G ha ezen anyag a földfölületén létezik. Ha a föld sugara · R~ akko a 1. Q = : R~?re G suly vonzódási érőnek is tekinthető M és e tömegek közt : tehát azon esetben, ha e tömegek R egymástóli távolban a nehézkedési törvény szerint egymásra hatnak 1\
2.
f '.
G = t~;
=-~ R'lf~ 2f
·
/
-33-
A földtömegnek általános sulya 3.
Q=== : R 31tG
Azon hőmennyiség, a mely ezen sulynak hámérsékét o•,C-ról l 0-ra hozza 0
4.
A
hőmennyiség
c." === :
R 3-n-G.,
pedig, a mely ezen sulyt o0 0-ról
t 0 0-ra
meg-
melegíteni képes
Ezen
: R 31tGst
!l =
5.
hőmennyiségnek megfelelő erőmfitani
6. 'l' = : G értékét belyettesitvén, ád
R 3'1fGstk
= R3?tstk. : ""Re 2{ =
"V =
7.
munka
1
9~ 'lf
{e 2R'stk
1
Ezen értének a XIII. §. 3. egyenletbeli értékkel egybe kapcsolván, leend
(e '~R 4 stk == :
18 2 8 "'
-i·stk -===- R;
'If
1
1! 'fR
5
vagy
következőleg
SR
8.
t -== 4sk
Ha földünk sugara R ==- 6365000 meter és s akkor az utolsó fg)"enlet szerint
9.
== i3 x l
4
x
6365000 0·2 424
x
=
19095000 =
:i3~ ·2
=== 0 ·2
tétetik
562!)40
E z a f ö l d ü n k e r e d e t i á Jt a l á n o s h ő m é r s é k l e t én ek é rt ék e.
XVI.
1-
A nap és rendszeréhez tartozó legfontosabb b o l y g 6 k, á l t a 1á n o s é s v i s z o n y l a g o s h B m é r" s é k e i n e k k ~ s z á m i t á s a.
:34-
.-
A következő lajstromból a nap és föntosabb bolygóinak, valamint a földünkköz tartozó hold~ak sug~rai és tömöttségci találhatók. 1r · · ~~ A sugárnak · értéke
A testek neve
.
l\
l
..
iJ
1
:i R = 6365000 met.
föld - - -- ·-
Középsö tömottség
1- - - - - - --
...
.
- -- - -i
..
~
1
~~a-p------~~ 112·~60 R h0 ld 0·55 7 ~ l 0· 273 R --.------11 ---.-------!~~--------l'L---l l
-- ~
merltur
! 2·940
0·391 R -
. ~~~0·98: R
_ - s--z _ .. _ _ - --vé-nu
l
-------~1~-----
mars z
!'
~~ 0·923 ~
-1
- 11-
0·519 R
,- ju- p-i-t-e r-··- -- --jl n·225 R
-
- --
0·948
e
0·238
~
· ---·----11--- - ---.- ·----··1 1-- - --
-
1
i
f
szaturnusz
- - --11
--
-·---~~:02=~--- ~--- ~·--=----~• !!
uranusz
..
4·34-t R
·~
0·1 80
~
ll
A. XIV. §. 8. aránylatából következik 1.
-
t.1
t
==
~ 1 R1
2
fR 2 E».
következőleg
R., 2
t == t· -- -1
t
T hányadost az illető
·vezzíik. .·
,R2
test v is z o n y l a g os hőm~rsékletének ne;.
-35Az elősotolt :testek' á l t a.I: á n·o s' , és.:·. viszonylagos kőmérsékl e.., tének kiszámitása az utolsó két · képlet' segélyével lehetséges. · I. A n a p. < ·~ · .: Általános eredeti hőmérséldete .0·252eX(112·06R) 2 _ , . . . Rz 3. . t 1 === 5629.4. {·
x
56294 . 252 . . . .0·
x 112·06 . .
viszonylagos hőmérséklete
~
2
= 178142363 o
. J 7fH42'363° C 56l94" c
4.
_
==
c
. .. '3 164' 5
II. A h o l d.
-5.
t1
·'>>. '
5:6 .. ~4 .
=
86 294
0·55? ~ X(0·27 3R) 1 ~R 2
x 0•55 7 x 0·273
2
== 2380° c
6. III. A m.·e r k u r• 7.
t1
== 56294X
562 94
x 2·94 x 0·391 t.
s.
2·9 í O~ x
T
(0·~ 91 R) Z
uz e
2
c
=
25 '27 6'' === 5u~94l. c
===
25 276° c
= o· 449
IV. A v e n us z. 2 0· 92B~ X (0·98!1R) ., . . ~Rz t 1 == a6?9-1X
9.
56294
x 0·923 x 0 .985 = 2
t1
-t-
o.
1
50383° c
5·03R3°C === 562941:
c == 0 '895
V. A marsz. 11.
t1
=
56294X
O 94P~X (0·519R) 1
en z .,.
&6294 y 0 ·948 x 0·519 2 === 14355° c ~ 14355°C ~ 12· T === 562 94 == o· ~ 55 VI. A j upter.
oc
13.
t1
=
,.,
o6294 X
o·238e x (11·225 R)~ "R 2 í' .
5*
- 8.6 56294 x 0·238 x 1"1·225· == 1688146° c t. l688146°C , 14. 29 T 56294uc = •988 VII. A s a t u r n u s z.
15.
t1
O· l 38f X (9·022R) 2 == 56294 X f>Rz
56 294 16.
x 0·138 x 9·022 === 682350°C 2
632350°C T == 56294oc === 11·233 t1
VIII. A z u r a n u s z. 17.
· _ t. -
" X O·t80~X(4·344R) 2
5629'*
.. ~
eR2
56 294 x 0•18 x 4·344 2 == 19123 t °C t, 191231 °C 18. T === ö6 294 (·c == 3 ' 397 .,'
-31-
Ezen é~tekezletben körülményesen oly anyag tárgyaltatott, a mely egy már ~agyobb részt kész és nem sokára sajtó utján kiadandó ily czimü munkámban : .,A mennyiségtan a hőtan szolgálatjában" is tárgyalva van. ' Szándékom ezen munkámat egyidejűleg egy más dolgozat01nmal, melyben "A t es t ek kölcsö n ös h a t ás á n ak kiszámitás á t k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a v.i l á g t é r b e n l é v ő t e s t e k a l a kj á r a" tüzém ki feladatom~!, - a magyar kir. tudom-ányos akademiának birálat végett fölterjeszteni. Minden szakember előtt ismeretes tény, hogy kedves hazánkban a felsóbb mennyiségtani természettan iradalmába vágó szakmunkával nem hővelkedünk; már csak ezen oknál fogva reménylem, hogy a fennt idézett dolgozataim nem fognak fölösle-geseknek tartatni, ha szándékomnál több nem is vétetnék tekintetbe. Kétség kivül áH az, hogy a természettan tanárának egyedüli vezér csillaga csak a mennyiségtan, és ha ő e tudományban nem otthonos, akkor soha sem fog felaqatának megfelelhetni s igy ·minőségében alkalmatlannak tekintendő. De kivánatos sőt okvetlen szükségesnek tartandó tovább, hogy minden középtanodai tanár, ki a természettan tanítására sze ntelte . magát, a természet tüneményeit és az ezeknek alapul vagy támaszul szolgáló tőrvényeit felsőbb tudományos 8zempontból vizEgálja 's kutatásánál a felsőbb mennyiségtan kincseit alkalmazza. Ezen magasztos tudomány tanai a természettörvények pontos és alapos tanulmányozásánál egyedüli csalhatatlan tanácsadókként szoJgálnak, mert csak az infinitlsimális számitás segítsége által ereszkedbetünk le a természet mélyeibe és titkaiba. A felsőb mennyiségtsn tehát azon szövétnek, mely a természet homályait szét oszlatja s azon kulcs mely által a halandó a természet csodainak, és örökös igazságainak tündér teremébe juthat. Sopron, 1869 julius 22.
Puchs.
-88-
B. ·
Zur Geschichte ·d~r
e~ R~aJschule. Oedenb~g· . \
.
..
V o n ltl. U l b e r . .. .. lo
:
•
/
Es dürften sich wohl wenige Stadte in unserem weiten Vaterlande finden, in welchen der Gedanke, eine PflanzsUitte für.- E·rziehung und Bildung der Jugend aus g em e i l) sam e n ö ff e n .t .l i, ch e n 1\litteln zu errichten und zu erhaltF>n, früher angeregt, u·n d theilweise durcbgeführt worden sei, als dies in der kgl. Freistndt Oedenburg geschehen ist. Die Oeschichte unserer S radt weiset in die'ser Beziehung so erhMbene Thatsachen schon aus den früheren Jahrhunderten ·auf, die ilfr eine würdige Ehrenstelle, in der Ruh~. meshalle un!'eres VaterJandes sichP-rn. Der ~Iagistrat O eden burgs war es ja., der zu ein er Z~ it, in. weleber die Anzahl der Schulcn noch eine sehr geringe ~~wesen ist, auf das Betreiben seines eifrigen und opferwiUigen BUrger:.· · meisters Christot Humel im Jahre 1557 im ~chos unserer Gemeinde ein Gymnasium in's Leben riet', welches unter dem Schutze. und der Leitung der stadt. Behörde durch eine lange Reihe von Jahren eines weit verbreiteten Ruhmes und allgemeiner Achtung sich erfreute. Der Magistrat O eden bu.rgs war es, der zu ein er Zeit, in weleber vQn Volks- und Bürgerschulen nicht nur in unserer Heimath, sondern aueh in den üt.n·igen, unter günstigeren politiseben und matericllen Verhaltnissen stehenden Landern Europa's .-nur schwache Spuren anzutreffen waren, im Jahre 1578 zwei deu~sche Bürgerschul~n und eine ungarisebe Schule errichtcte und aus öffentlichen 1\'Iitteln erhielt. Oedenburgs 1\Iagistrat war es terner, der im Jahre 1612 di~ zeitweiiig geschlossene ungarisebe Scbu]e zu einer Trivialschule erweiterte und 'auf Anregut~g des wackern Stadtvormund~s ij,i-, char.d Reichenhaller in der Rathssitzung vom 14. ~Jai 1657 die Oründung eines ungarischen Gymnasiums beschloss und diese Lehran3talt au ch untertn 23.•Juni- t 659 feierlich eröffnete. Die Stadtkommune Oedenburgs erhielt also scbon in · der , zweiten Halfte des 16. und ersten Balfte des 17. Jahrhunderts blühende Volks- und Mittelschulen, die aber in ~olge der unglücklichen Ereignisse des Jahres 1674 aufgehoben wurden und wegen der Ungunst der Zeitverhaltnisse nie wieder unter die unmittelbare Leitung der Starltkommune zurückgelangen konnten. Für die höhere wissenschaftliche Bildung sorgten von da an, das durch die 1\'Iunificenz des Palatin Grafen Nik. Eszterházy und
-
'39
des · Ra a ber Bischofs Georg Draakovich noch im Jahre 1636 era:ichtete kath., - sowie das am 9. J uli 1682 von de1· hies. evang. Gemeinde, in Folge der Beschlüsse des O~denburger Landtages vom Jahre 168 t, eröffnete evang. Gymnas1um, wahrend für die Volksbildung die gleichfalls am 9. Juli J 682 errichtete evang. Bür· gersehule und die nnter das Patronat der Stadtkommune gestelite kath. Nor.m alschule zu sorgen hatte. Nachqem aber die hies. Volks- und Bürgerschulen bei ihrer unzureichenden Anzahl, ihrer dadurch bedingten Ueberfüllung, sowie ihrer irinern Einrichtuug die ihr anvertrauten Pfleglinge nur mit ·den noth-wendigsten Kenntnissen und Fertigkeiten in der Religion, im ~Lesen, ~chreiben und Rechnen ausz~rüsten im Stande waren; - die Gymnasien, die Hüter der Schatze des klassischen .AlterthtuQs aber,. die allgemeine Bi!dung nur auf kla~sischtr Grundlage zu vermitteln suchten, - so musste wohl, nach den grqssarti. gen Entdeckungen und Erfindungen der Neuzeit, nach Anwer.dung der Dampfkraft und Einführung der Schienenwr ge, wodurch eine gesteigerte geistige und ma terielle Thatigkeit und eine gena u . organisirte durchgebildete Concurrenz aut dem Gebiete der Gewerbe, der lndush·ie und des Handels hervorgerufen wurde, - · auch im Weichbilde unserer Stadt, deren Bewohner . zum grossen Theile sich mit Oewerbe und Handel beschüftigen, der Oedanke wachgerufen werden, ein Institut in's Leben zu rufen, das mehr der praktischen Richtung huldigt und seinen Schwerpunkt in den mathemati~chen und technischen Facbern sucht. Der hies. evang. Gemeinde muss es als unbestreitbarer Ruhm gelassen werden, in dieser Hinsieht die Bahn gebrochen zu haben, da sie ro it Beschluss vom 25. J uni 1836 eine Realschute in's Leben rief, "in weleber Knabcn, die sich dem Handwerks- oder Kaufmnnnsstande widmen, mit solchen Kenntnissen ausgestattet, und in solchen Fertigkeiten geübt werden sollen, welelte ihnen für ihr künftiges Geschaft unrnittelbaren Nutzen versprechcn, odcr sie 'i n den Stand setzen, Alles was sie betreiben mit mehr Geschick und Einsieht anzugrcifen." · Diese Schule ist auch mit 1. Sept. 1B36 eröffnet, und zum Lehrer derseiben der darnalige Prof. am Lyceum Hr. Chri:;tian Poszvék ernaont worden, dem in diesem Am te, nach seiner Wahl zum Prediger der hies. evang. Gemeinde, vom 12. Juli 1840 an H t·. Johann Perzel folgte, weleber an dieser Anstalt bis zur Errichtung der zweiklassigen evang. Unterrealschule im Jahre 1853 als Lehrer wirkte. Nach dem für diese Anstalt entworfenen Plane sollte in zwölfwöchentlichen Unterrichtsstunden durch drei Semester Rechnen, Erdbeschreibung, müncilicher und schriftlicher Gedankenausdruck, ·c a:lligrr.phie, ~lesskunst, Geschichte, N aturkunde, T echnologie und Mechanik gelehrt we.rden. Bei der Geringfügigkeit der zur Bewal.. tigung die~es Unterrichtsstoffes festgesetzten Zeit, musste der evang. r.
-40Kirchenkonvent selbst bald zu der Ueberzeugung gelangen, dasa durch diese Austalt nicht das erreicht werden kann, was man vielleicht zu erreichen hoffte, und was die Zert von dem Gewerbs~ und Handelsmann~ schon unabweislich forderte, weshalb sich dieser Convent auch bewogen sah aus seiner am 25. Juni 1843 ab.. gehaltenen Sitzung an_ den löbl. Magistrat und die ehrsame, erwahlte Gcmeinde dieser Stadt das Ansuchen zu richten, dass "d~e "bei di esem Conven te berei ts- .im . Kl einen besteben de Real- od er
"sogen. G.ewerbeschule für die Jugend ohne Unterschied der Reli"gion aus öffentlichen Stadtgemeindemitteln zu einer vollsUi.odigen ~ Realsch ul erweitert un d damit eine gymnastische Uebungsschule "verbunden werden wolle." · , Dieser Antrag wurde schon damals als zeitgemasz und in der Sitzung der ehrs. erwahlten Gemeiu de vom t 9. tT uli 184.3 laut Punkt 23 des Protokoils "in jeder Beziehung für hies. Stadt als höchst wicbtig und auf die Hehung der Gewerbe und der lndustrie abzielend" erachtet, wessbalb aus dieser Sitzung dem löbl. Magistrate der Auftrag ertheilt wurde, "in einer gemischten Deputation diesen Gegenstand einer würdigenden Berathung zu unterziehen und ein~n Plan, nach welchem diese beantragte 8chule errichtet und eingerichtet werden könnte, auszuarbciten, wobei vorzugsweise das berücksichtigt werden soll, · dass dieser ehrs. Geme_inde bei der Leitung dieser Anstalt, súwie auch bei der Wabl der anzustellenden Lehrer der ihr gebührende Antheil gewahrt und dass bei der Austellung der Lehrer das Paritatsverhaltniss auf die Religion beobachtet werde." Dieser Auftrag ist auch in der Sitzung des löbl. Magistrate~ vom 31. Juli 1 ~43 lant Prot. Z. 2947 in Verbandiung gezogco und ~arauf besebiossen woruen, "dass eine besonders für den Handelsund Gewerbestand vorzüglich nothwendige, auf die Hehung der Gewerbe und lndustrie den grösten Einfluss habende Re8lschu!e, dann eine für die gesammte Einwohnerschaft dieser Stadt höchst · wünschenswerthe, die körperlichen Krafte der J ugend ausbildende gymnastische Uebungssch,tle aus sUidt. _Fonde errichtet werde, wesshalb zur Ausarbeitung . eines Planes, nach welchrm diese Schule eingeleitet und verwaltet werden soll, sowie zur Erhebung der Aus!" lagen, welebe zur ersten Einrichtung und weiteren Erhaltung derseiben noth·-vendig sind'' eine gemischte Commission ernannt und mit der llerichterstattung üb~r diese Fragen betr:aut wurde. Worin das Gutachten dieser Commission bestand, dies zu ermitteln war dem Schreiber dieser Zeilen unmöglich und er musste auf den Gedanken geführt werden, dass, uachdem die Leiter dieser Commission bald nach Abfassung dieses Beschlusses mit Tod abgegangen sind, dié l<.ommissionelle Beratbung entweder gar nicht gepflogen, oder dass das Gutachten dieser Commission nicht zur eudgiltigen Austragong dem löbl. }lagistrate und .der ehrs. erwihlt. Gemeinde vorgelegt worden sei.
-41Was aber das Schicksal dieser kommissionellen Verbandiung auch immer gewesen sein mag, der obangeführte Beschlass det ehrs. -erw. Gemein(le und des Magistrates liefert an und für siclÍ einen gianzenden Beweis dafür, dass Oedeuburgs Behörden seh-on viel frliher, als die Errichtung der Realschulen höheren Ortes an.;· geordnet worden ist, von der Notbwendigkeit und Zweckmassigkeit. dieser Anstalten durchdrungen und auch im Principe entschlossen gewesen waren, ·eine solebe Anstalt aus dem öffentlichen Fonde·· in dem Schosse t1nserer Gemeinde in's Leben zu rufen. Von dieser Zeit an ist bis zum Jahre 1850 die Realschulfrage nicht wieder in den· Kreis der BerathungsgegensUinde unserer Stadtgemeinde gezogen worden. Nachdem aber im Jahre 1849 "der Organisationsentwurf fiir Gymnasien und · Realsch ul en" erscbien, ist die hies. Stadtgemeinde durch die damals bestandene h. Distrikt~i-· regierung mit Erlass vom 14. Mai 1850 Z. ·72 dahin aufgefordert worden, im Sinne dieses Entwurfes auch in Oedenburg eine Realschule zu errichten. · Weil aber die Gründung der Realschulen in der Zeit des grössten Absolutismus unseres Vaterlandes den Gemeinden und der Schulwelt oktroyirt wurd·e, so muss es als ganz ·natürlich erscheinen; dass dieses Oktroy, obgleich es zum Wohle des Landes abzielte, nicht mit Begeisterung aufgenommen worden ist. · Einen unum_stösslichen Beweis liefert hiefür · die ·Thatsache, dá.ss auf diesen Erlass im Jahre 1850 in qnserem Vaterlaude nur in der kgl. Freistadt Pressburg, wo aber seho n ·wahrend des Land.:. tages 1843 un ter dem h. Adel ein Capital von 2l,64 7 fl. 55 kr. CM. zur Gründung einer Realschule mittels freiwilliger Beitrage gcsammelt worderr ist, welches Capital bis zum August de·s Jahres 1850 dúrch Hinzuschlagung der Interessen auf 27479 fl. 53 kr. CM.' erhöht war, eine "nir alle Confessionen ohne Unterschied simultane Realschule"" errichtet worden ist. . Der hies. löbl. Stadtmagistrat leistete dec· an ih n gestellte·n Aufforderung insoferne Genüge,als er mittels Bescblusses vom 20. April 1850 Prot. Z. 1511 zur Errichtuu g ein er zweiklassigen kath. U nter~ realschule sich entschied, und den ersten Jahrgang dersetben auc~ stbon mit l. Oktober 1850, den zweiten aber mit 1. Oktober 1851 eröffnete. .. Mit Ausnahme der Unterrealschule in der kgl. F:reistadt Raab, die gleichfalls im Jahre 1850 in's Leben gerufen wurde, verdanken, alle übrigen, in unserem Vaterlande gegenwartig bestehenden, Unter...: und Oberrealschulen ihre · Entstehung ei ner spateren Zeit. · Dem Beispiele der hies. Stadtgemeinde folgte die hies. evang: Gemeinde, indern sie, bei ganzlicher Umgestaltung und Erweiteru'ng ihter Büt•gerschulen, im Jahre 1853 gleichfalls eine zweiklassige dem Organisations-Entwurfe entsprechend eingerichtete Unterrealschtde en~ irte. ·· Beide der n\Uthezeichneten Untertealschulen hatten aber nur·einéít 6
-4:2z.weijahrig~n
Kurs; det· Besuch beider Ansta.lten war desshalb ein geririget·. Die Opfer, die auf die Erhaltung derseiben gebracht wurden, schienen daher in }{ein em Verha.ltniss e mit der Zahl der; die Wohlthat dioser Anstalteu in Anspruch nehmenden Schüler zu stehen; wes::.halb auch schon in den Jahren 1854-1859 in vielen Privatkreisen die Verschmelzuug beider Austalten mehrfach besprochen und die' dadurch anzubahnende Errichtung einer Oberrea.lschule als das zuna-chst anzustrebende Ziel bezeichnet worden ist. Und diesem, in den Herzen Vieler genabrten Wunsch e, wnrde bald ·durch . das Eintreten zweier wichtigen Ereignisse Ausdruck vetliehen. In der Nacht vom 7. auf den 8. April 1860 erfolgte der geheimnisvolle Tod des Grafen Stef~n Széchenyi, der mit Recht "der grössté Ungar" genanot wird; und mit 20. Oktober desselben Jahres ist auch durch das von Sr. Majestat erla~sene Oktober-Diplom die · herrscheude absolutistisebe Regierungsform zu Grabe. geschafi't worden. , · Nachdem nun hierauf in allen Gauen unseres Vaterlandes auf G:rund dieses Diploms die Selbstverwaltungs-Organe der Municipien · nach alter vaterHindiseben Sitte gewahlt wurden, und der neugewahlte Reprasentantenkörper unserer Vaterstadt am 14:. Mai t 86 l seine erste Sitzung ·abgehalten hatte, wurde in derseiben mit edler Begeisterüng ·der Beschluss gefasst, ·"hogy a nagy magyar, bÓldogult Gróf Széchenyi István emlékének dicsőítésére és sopron városának e szarosabb köréhez tartozott halhatlan hazafi iránti különös kegyeletének örökétésére a tőle elnevezett téren egy méltó emlékszobor állitassék ;" und ·nachdem die zugleich ernannte Commission ihren detaillirten Yorschlag der am 8. :Mai 186 J abgehaltenen General versammiung des löbl. Reprasentantenkörpers vorgelegt hat, wurde laut Prot. Punkt Za hl l 6_á 6 der einmüthige Beschluss gefasst, dass ·"tekintve az·on körülményt, "hogy a halhatlan hazafi ~ülönösen a gyakorlati államgazdászat és iparüzlet terén szerezte mind magasztos teremtő ereje, mind számtalan áldozatok által babérait, a közgyülés e nagyférfiu emlékét ugy véli méltóau dicsőithetni, ha dicsőitett nevét e téren . adja át a hálás utókornak. · ~li végett elhatározza, hogy városunkban egy ugyis oly égető szükséggé vált föreáltanoda állittassék külöm~ség nélkül képeztetnek az itjak, mely
föl, hol minden vallás tanoda ,Sz é c h e n y i~
nagy nevét viselend i. • Dieser in erhabener Begeisterung gefasste Beschluss fand jedoch in den bald dara-.tf eingetretenen sch wankenden V erhaltnissen des Provisoriums nicht den Boden, in welchem auf ein sicheresGedeihen dessen zu rechnen war,ja esmusste bei dem staten Wech*'el der Verwaltungs-Systeme n ur zu "'sehr der Befürchtung Raum gegeben werden, dass die, durch der Bürger Oedenburg's in edler Opferwilligkeit und brüderlicher Eintracht zu g.r ündende Pflanzstö.tto sehr leicht zu fremdartigen, · un se ren staadichen Bestrebun~ ~~,.. entg~genstehenden Zwecken aus~ebeut~t werden könnt*'.
Diesem Grnnde ist ee auch znzuscnreiben, dass nachdern
l'On
der H .lndeh; und Gewerbe Kamrner in Oedenhurg mittels Bescblu.s s e8 vom 1. August 1864 Z. 593 die Vereinigung der beiden hies. Unterrealschulen zur Errichtung einer Distrikts-Oherre~lsd1ule angeregt wurde, und hierüber die Verhandlungen zwischen der Stadt'~ommune und dem hies. evang. J{irchenconYente gepfloge·~ worden sind, von beiden Seiten mit dem grössten HückhaJte vo.r· gegangen wurde. · Als jedoch nach Wiederherstellung unserer constitutionellen Vel'fassung und erfolgter gesetzlichen Innugurirung der neue_n . Aer~ der Schleier früherer Ang:;t und Redenklichkeit gelichtet worden w~r, fand die von mehreren, f,ir die Hehung ·d er Volkshildung warm fühlenden Bürgern unserer Gemeinde neu angeregte Ve~ein!~ gung der bisher bestandenen zwei confessionellen Unterrealschulen zu einer konfessionslosen Cornmunal.Oberrealschule in der am 5: August 18G8 abgehaltenen Generalversammlung laut Prot. Z. 2340 · ungetheilten Beitall, und es kontiite, ohne dass von irgend einer Seite Widerspruch erhoben worden ware, gleíchzeitig dio Verfügung getJ·offen werden, da ss nac~ Vereinigung d~r z wei U n· ierrealschulen; die 3. Klasse der · Real~chule sch on mit dem · am l. Oktober l 868 heginnenden Schuljahre eröffuet werde. Das h. kön. ung. Ministerium für Cuitus und Unterricht hat . auch auf die i4m hiernufbezüglich unterhreitete V-orlage schon mittcls Edasses vom 14 August t 868 Z 13371 die Genehmigung zur Errichtung der confessionslosen Oberrealschulc ertheilt, weleber h. Erlass als Orjindungsurkunde dieser Schule zu betrachten ist und desshalb auch volliQhaltlich hi er aufgefüh rt zu werden vérdiént Vallás és közoktatási magy kir. ~linisterium. H33i 1. szám~ " Mult évi augustus 14-én 2875 és folyó évi Augustus 5 én 23~·0 sz. a. tett előteriesztés folytán megengedem, hogy az ottani kath. és eYan~. alreáltanodák egyesitése által a '·áros költségén förealtanoda felállitta~sék, s e ezéiból már a legközelebbi tanévben a 3-ik osztály életbe léptessék. · · E tekintetben ...:__ minthogy a fölterjesztett alapitványi ok· mány tervezete több oly r észletet tartnlmaz, mire nézve a törvényhozás fogván intézkedni, jelenleg végm~gállapodást eszközölni ugy sem lehet, - egyelőre csak azon feltételeket kivántam megállapítani, melyek szükségesek arra, hogy a tanitás ~redménye biztosittassék, s a város partfogó jogának épségben tartása mellett, a kormányt illető feliigyet eti jognak kellő gya~orlása megóvassék. Ezen fentebbi engedélyhez kötött feltételik a következök: 1. á két alreáltanodának egyesitése által felállitandó föréaltanoda, mint a város közjövedelmeiből fenntartott röálirányu tanintézet különös hitfeleke~eti ieleggel nem birván; a tanári állo- . masok betöltésénél vallás k~lömbség . nelkül ugyan, mindazonál· tal lehető . tekintettel a város külömbözö hitfelekezeteire, a nagyobb mérvii képzettség határoz. :
6*
, , _2, ,_A tanitás-·. sikre;- s a
fegy~le~ . minden · oldalroli
fenntartása a közép tanodák szerveszeténébfogva okvetlenül,azt igény.elvén, i1ogy az igazgatóság állandóan egy egy~n .· által _g;yako:roltassék.; - az igazgatói állo~ásra _vállásra való tekintet· nélkül a legalkalmasabb 1anár nevezendő ki, a kü~önbö~ö érdékek lehet~Heg megóvatván az által, hogy e kinevezés . egyelöt~e a szokásos. háron1 pr·ó baév fen_ntartása mellett id~iglen~sen történík, és cs~k ~zután. követt ának a pártfogó k~zik be a végleges megerö.s ités, midön fölada_ vl:iros kiván almához, s a tanügy érd-e kéhez -képest megfelelt. 3. A város mint pártfogó kinevezi az igaztatót, és a tanárokat s ezek felett a fegyelmi hatóságot gyakorolja, - tartozik a~ouban .e részbení intézkedéseit, _s a~ eszközlött' kinevezéseket a felügylati jog kellő gyakórolhatása végett a vallás s közoktatásügyi miniaterrumnak feljelenteni~ - s ezen intézkedéEek, s kinevezések csak akkor vétetbetnek fogana tha, ha a ministedum ·által jóváhagyó t~domás.ul vétett~k, s ellenük észrevétel fenn nem forog.- . 4. A tanitás belkezelését illetőleg tartozik a felállítandó före~\.1_tanoda a hasonló állami tanodák számára fennálló tantervhez, s er-re vonatkozó szabályokhoz alka1m~zkodni, a felügyeleti jo,gnál fogva hatás körében. állván a miuisteriumnak ennek pontos megtartáfi!a fel öl magának .bármikor saját közegei ~ltal meggyözöd~st . szerezn1.• 1\'Iiröl a v.áros közönségét, fenntebb i jelentése mellékleteit vissza. küldvén, oly felhivással értesitem, miszeri~t, az engedélyeze~ főre altanoda osztályainak fokozatos életbe lépteté~ére nézve a tantermek előállitása és, felszerelése, -a taneszközök beszerzése, s ~z igazgatói állomás, · s ·a tanszékek betöltése iránt haladék nélkül intézkedni, s az eredményt a~nak idejében .velem tudatni szives- keajék. Budán 1868 évi a~g. hó 14 én. 1\ii~ister ur meghagyásából, · · . . · az áJlamtitkár-Tanárky G.edeon s. k . Sopron sz. k. város közönségének. ZufoJge . dieses: h. Erlasses ist ..der _Lehrkörper der bis dahin getrennt gewesenen zwei Unterrealschulen in eine von der stadt. Schulcommissi<>n . abgehaltene Sitzung geladen, in derselb~n von ~er Verfügung der h. Regierung in Kenntniss gesetzt und dahin aufgefordert ·worden, einen Lektionsplan für díe 3 Klassen der ~ealschule zu verfassen, den, diesen Klassen zugewiesenen Stoff unte~ die an qer Realschule anzustellenden .fünf Lehrer zu vertheilen und auch einen Entwurf über die innere Leitung der An~talt 'a nzufertigen. Diesem Auftrage ist vom Lehrkörper mit der grössten Be. schlcunigung nachgekommen l.lnd die verfassten Schrittstücke sind der löbl. Schu!commis&ion zur weiteren Berathung vor~uch gelegt worden. Nachdem jedoch wegen andauernder Krankheit eines an der stadt. Normalhauptschule angestellten Lehrers di~ J{lasse .. desseiben bes~tzt werden sollte, Br. Anton Aistleitner, bi-s• ·beriger Hilfslehrer an der stadt. Unterr~alsl'.huJe a ber, um Erlan-
gung dieser St~lJe ·einsehritt ,und dieseibe aneh erlangte, fiO mun-to d.er· Lehrsto:ff un ter .die · ü~rigen .vie r Lehrer vertheil t · w.erden. Nur mit Ertheilung des Schönschreibunterrichtes, welc_h en Gegan• $tand keiner de_r Lehrer mehr übernehm~n konnto, ist für dieses Jahr provisorisch ·_der hies~ Lehrer an der evang. Bürgerschule, Hr. Samuel Polster betraut worden. . .. ·Der vqm Lehrkörper v~rfasste Lektionsplan ist mit _geringen Anderuilgen, .das Statut ü ber die innere Leitung der Schule· a ber unverandert yon dem löbl.· Reprasentantenkörper und auch votn b . kgl. ung. Ministerium ro ittels Erlasses vom ll. November l 868 Z. 17 341 geneh.migt word en. , · . Das, was die hi es·. Stadtkommut~e· nun schon seit ein em :vi-er-.. te)jabrhunderte iu erstreben f'uchte. es ist : endlich in ·Ertüllung gegangen. . · . .Zu ein er Communal-Oberrealschule ward der Grund gelegt .; nacbqem aber in ct·e r ~m 7. Juli l. J~ abgebaltenen Sitzung -der löbl. Generalversammlung auch die Berufung zweier orrlentlichen Lehrer besebiossen wurde, so steht der Eröffnung der 4 Olasse kein Hin· derniss mehr im Wege. . · Die Realschnie erfreute sich aber auch schon im ersten Jahre . ihrer Wir~samkeit ein er seh r regen Tbeilnahme. Es b at· nicht n ur die Lebrmittelsamml~ng durch · die Opferwilligkejt der löbl. Stadtk9-mmune einen erfreulicbe.n Zuwachs gewonnen; es ist diese ·auch durell die anerkennenswerthen Geschenke der hies. evang. Kirchengemeinde und durch ein Geschenk der hies. lobl. Sparkassa von 300 fl. ö. W. wesentlich bereichert worden. · Auch ist die Bibliothek der Anstalt, erst in diesem Jahre ge· gründet, schon mit ziemlich werthvollen Werken, ohne hiezu die öffentlichen Mittel in Anspruch nehmen zu müssen, ausgestattet
worden.
.
.
W as die Schule . betrifft1 so .kann mit Stolz die Thatsache constatirt werden, dass es an Vertrauel) zu dieser Anstalt nicht gefehlt iiat. Dei1n· ·obgleich ·die Eröffnung der 3. Classe viel ~u sp.~t öffent:. lich bekannt gernacht worden ist, diese Classe daher von auswarts gar keine Schule bekommen konnte, ~zablte die Austalt doch im Ganzen, in · allen drei- Classen J 57 Seb ül er und wurde somit von allen dreiklassigen, schon seit Hingerer Zeit bestehehden Unterrealschulen Ungarns, bezüglich der Anzahl der Schüler, nur durch. ~ie zu Fünfkirchen und Szegedin übertrofi'en. · · Nachdem ich nun den Entwicklungsgang, den un~ere Realschulfcage durchmachen musste, bis das angestrebte Ziel erreicht werden konnte, in kurzen Zügen dargelegt habe, sei es mir nur noch gestattet, den lantersten Gefühlen meines Herzel)s durch nachfolgend e Bitten Ausdruck zu verleihen. · Die erste richte ich an Dich, allmachtiger ·vater, der hinter ~en Sternen thronet. Niinm diese Anstalt, die Ja auch be·rufen ist dein Reich, - welches ein Reich des Lichtes, der Wahrheit und des
r
-46 ·Lebens ist\ - auf Erden auszubreiten, in deinen g·nadenreicben Schntz und befördere ibr V\'achsen und Gedeihen durch deinen himmliscben Segen. Die zweite richte ich an Alle, die bernfen sind, die AngeJegenheiten tinserer Stadtgemeinde als Leiter und Vertreter zu wahren und zu befördern. Entziehen Sie dieser, nach langen und schwe. ren Kampten und nur durch ausdauernde Anstrengung in's Leben gerufenen zarten Pflflgestatte geistiger Bildung auch in Hinkunft nicht Ihre vaterliebe Huld. damit dieseibe den gleichartigen Schw~ steranstalten unseres Vaterlandes sich würdig anreihen könne. Die dritte Bitte richte ich an Euch, theure Amtsgenosseri ~ die Ihr mit mir zu geisth·en · und verantwortlichen Tragern und Saulen dieser Anstalt bernfen seid: Suehet m:it dem Euch von Gott anvertrauten Pfunde eine weise Hanshaltung zu führen. Li ebet Euch unter einander und rioget mit vet·einter Kraft nach dem Ziele, welches der Schule gesteckt ist, durch Unterricht Beispiel und Zucbt~ reine Sitten, wahre Bildung und Aufklarung zu veFmitteln und zu verbreiten. Nur so werden wir das in uns gesetzte Vertrauen rechtfertigen, nur so den berechtigten Anforderungen der hies. Stadtkommune, die flir dieses Werk schon so grosse Opfer gebracht hat, entsprechen, nur so wird uoser Wirken ein segenvolles sowohl f'ür uns, als nuch- für die unserer Anstalt an vertrauten unel anzuvertrauenden Zöglinge werden. Das walte Gott!
C~
Tanári kar. l. Elias Miska, okleveles rabbi, a helybeli izra~lita elemi ta· noda rendes tanitója; a. reáltanoda mózes vallásu összes tanuldinak hittanára. Lakása: Uj utcza 212. szám. 2. Fuchs Pál, rendes tanár és az intézet ide~glenes igazgatója; a magyar term~szettudományi társulat rendes tagja, és az országos középtanodai tanáregylet tagja. T anitá: a természettant a második, a mértant és mértani rajzot az első és második, o. építészettant és épité8zeti rajzot a harmadik os~fályban. A természettani és mértani szertárok felügyelője. Lakása: Egyház utcza 35. szám. 3. Kossolv- Gerronay Béla, a sopronvárosi főelemi tanoda igazgatója és a kath. tanitó-képezde tanára; Tanitá a franczia nyelvet.
-
.4 7-
Lakása : fegyvertár utcza, 85. szám. 4. Machan Antal, a sz. Mihályhoz czim~ett pléhania s~gédlel kéaze; a reáltanoda kath. vallásu összes tanulóinak hittanára. Lakása: Szt. lélek utcza 433. szám. 5. Polster Snmu, az evang. polgár,anoda rendes tanitója; a. reáltan6dában UlÍnt helyettes tanár tanítá a szépirást, Lakása: Halász utcza 509. ~zá.m. . 6. Poszvék Keresztély, evang. lelkéaz; a reáltanoda evang. vallásu összes tanulóinak hittanára. Lakása: Egyház utcza, 42. szám. 7. B ü sch Frigyes, rendes tanár, és a III. osztály Hin öke. Tanitá: A természetrajzot az első és második, a vegytant a harmadik, a szabadkézi rajzot a második és a harmadik osztályban ; ezenkivül még az intézet összes tanulóit a testgyakorlatb~n is oktatá. A természetrajzi és !egytahi szertá.rok felügyel8je. Lakása: Halász utcza. 509. szám. Stuppacb~r Lajos, rendes tanár és az I. osztály flSnöke; a bécsi központi gyorsirászati egyletnek tagja. Tanítá: A német nyelvtant és a számtant az a első n1ásodik és harmadik osztályban. Lakása: Hosszu sor 752. tszám. 9. Ulber Mátyás, rendes tanár és a li. osztály főnöke ; a& ·országos középtanodai tanáregylet t~gja. Tenitá: A magyar nyelv· tant, a földrajzot és történelm.et az els8, második és harmadik osztályban. A földr~jzi gyüjteménynek felügyelője ás az intéset könyvtárnoka. Lakása : Szt. Györgyutcza 104. sa,m.
. 8ario1 Józsaf, taGodaszolga•
.D.
T a n t e r v. E!só osztáiJ. Osztálytönök: Stuppacher La j oa. 1. IUtt.n. ~ óra.
-48 a. Katholikusoli szánuira. A~ embar ctélja ás haU.la. A hitvallás egyes ágazatai; az Isten és anyaszentegyb'z parknOsai. Az erény és k~resztény tökélyesség. b. Evangelikosok száanára. Keres-ztyén erkölust~-- n i felebarátunk iránti kötélyeink általános~n éS" kül@nöscn. ·
c. lzraellták. száuaára.
··
l. Az izráeliták története, t . i. Matatbin.stól HerQdes haÍáláig. ·II. Héber nyelvtanbóli · gyakorb.t 9k - ktilön&s ~kin tettel a rendhagyó igékre. 2. Magyar nyelv. Hetenkint .4 óra Alakt-an. A név és igeragozás. A határozók; köt• é$ indulats?.ók. 1\Iondattan. A pöre, egysEerü s . egyszerü'én bővitett mondat. A mellék mondatok; körmondat. Olvasmányok, ~avnlmányolt, föl"• ditások és irásbeli dolgozntok. 3. .Néme~ nyelv. Hetenkint 3 óra. egyes beszédrészek· kez-elése, a-i egyszerit és a Alaktan, • b8vitett mondat; mondatkötés, az összevont mottdat. Eb.hea iárulnak a11 irásbeli gyakorlatok,. egyes olvasmányok bct·an11lása ,és szavalása· · · 4. Földrail és. törteuelent. Hetenkén:t 8 óra; A menny\ségtani és természettan~ földraj~ lényegesb elemei. Az egyes világrészek általános megismertetés~. ·Alkaimilag beazött történelmi adatok . . Térképek rajzolása. · · . . 5. Számtan. Hetenkint 4 6ra. . . SzámrendsEer. A . négy alaptniitét neveEellen és ·bev~zeU ~gésl számokkal, közönsége~ és tizedes törtekkel, tekintéUei a lény-e.: gesb fogásokra. Legkisebb köiös többes éá legnagyollb közös osztó. A számok oszthatóságának törvényei. A láncz- és közelitötörtek tana és alkalmazása. . 6.. ltlértan és mértani szkböcfkézrajz.: l-1étél1k1nt 1l "Őra. A mértan alapvonaJai kapcsolatban a mértani alakok rajzolásával, kizárólag szabad kézzel. A szögletes idomok és korilek tana folytonos tekintettel a gyarkarlatra és az életben előforduló tárgyak felfogására és rajzolására. A behizonyitó _mé~t!ln " legfQnt~-sabb tantételei és azoknak be bizonyitásat · · .7. Ter·ményrajz. Heten _kint. 4. óra. A terményrajz fogalma, czélja és haszna. Az emberi csontváz nevezetesebb aikrészei szet·i;ut.; a. tnozg\Ís. -érzés és táplál.As. mü~ ezerei. Az állattan felosztása~ rendek, család:e-k,- aGIBek és fajok
az
-
49
szerint, továbbá ~zon állatok elősorolása, melyek az ipn.rra néz- ve fontos- és hasznosak, vagy melyek veszedelmesek és ártalmasak. A. növénytan különös tekintettel a gyakorlati életre. É.kesirás. Hetenkínt 2 óra. Magyar és ném~t folyó-irás.
Második osztály. Osztályfőnök :
Ul ber Matyás. ~ 1. Hittan. Hetenként 2 óra. a. Katholikusok szá1nára. Bibliai történet; 6 testamenton1. b. EvangeUikusok számára. Mint az elsö osztályban. c. Izraelitali számára. Mint az első osztályban. ·2. Magyar nyelv. Hetenki~t 4 óra. .Ismétlés. Az össze- és alárendelés viszonya. Mondatkötés és mondatszerke~1et. A mellékmondatok különbözö nemei és ezek röviditésa; Szóképzés. Iráspontozástan. V álogatott olvasmányok, sza v.a hnányok, irásbeli feladványok. 3. Né1net nyelv. Hetenkínt 3 óra. Az alaktan ismétlése. Az ösRzetett mondat; moodatkötés és mondatszerkezet. Szóképzés és iráspontozástan külön példáknál gyakoroltatott. Olvasás, szavalmányok és irásbeli feladványok. 4. Földrajz- és történelent. Hetenkínt 3 óra. A magyar koronához - tartozó tartományok részletes megismertetése, ' tekintettel a anyagi és műtani művelődésre. Az osztrák bizodalom egyes tartomány~:d és azoknak történetének rövid kivonata. 5. Szamtan Hetenkínt 3 óra. A négy alapmiHét általános számokkal azon mérvben, a mennyiben a hatványozás és gyökvonás elméletének megértésére okvetlenül szükségesek. A hatványok és gyökök tana különös tekintettel a 2. és 3. ha-tvány-, valamínt a 2. -és 3. gy ökre. Az egy~ szerű és öss~etett mértaní viszonyok és aránylatok tana, azoknak alkalmazása az egyszerű és összetett hármasszabálynáL Egyszctü és összetett karnatszámi tás. Osztásszámolások mint: közép, .társa~ág- és elegyszámítás; engedés- és idő számítás;_ lán-cz-szabály. 6. Mértan. Hetenkínt 2 óra. 7
-50A lapos idomok területeinak kiszámítása ; a kör és annak összefüggés~ a rendes húr- és érintő sokszöggel; a körvonal egyenesitése és a körlap négyzitése. A kúpmetszeti vonalok fontasabb tulajdonai, tanai és azok alkalmazása. A tömörmértan alaptanai kiilönöa tekintettel a testek fölületére, tömörségére és a hálózatának szerkesztésére. 7. Mértani rajz. A behizonyitó mértan tételeinek alkalmazása a szerkesztési mértanra; az idomok átváltoztatása és osztása; a szabályos sokszög szerkesztése, akár a körbe, akár az adott oldal segélyével, különös és általnnos módon. A kupmetszeti vonalok rajzolása. A mértanirajz tanitása lehetőleg egyformán hala-dt a mértan-
nal. 8. Ter1nészetrajz. Csak az
első
félévben hetenkint 2 óra. Ásványtan. Gyakorlatok a különböző ásványok meghatározásában, tekintettel a nemekre és fajokra, melyek a kereskedelemre, az ipar ra és mü vészetre nézve fontossággal bírnak. 9. ·Természettan. Az első félévben 2, a másodikban 4 óra. A természettan czélja és haszna. A testek közsajátságai ; a testek különbsége halmazatukra nézve; a legkisebb testrészecskékben működő erők és az innen eredő tünemények. A hévtan. A szilárd ,c seppegös és terjengős testek egyensulyáról és mozgásáról különös tekintettel a gépekre. · 10. Szabad kézrajz. Hetenkint 4 óra. Mintak utáni rajzolás, nevezetesen ékesétmények, az emberi test részei,l állatok és könyebb növényalakok a természet és gipszalakC'k után. ll. Éke~irás. Hetenkínt 2 óra. Az elsó félévben magyar és német folyó ir.ás gyakorlása. Második félévben egyszerü alaku nagybetük írása.
Harmadik osztály. Osztálytanár: Rösch Frigyes. l. Hittan.
.
a. Katholikusok szántára. A bibliai törtnetéböl az uj testamentom. Az .egyház története.
- 5tb. Evangelikosok számara. Mint az első osztályban. c. Izráeliták számára. Mint az első osztály ban. 2. Magyar nyelv. A mondattan tágosb ismétlése. A körmondat terjedelmesebben. Szóegyeztetés ; szóvonzat, szórend. Irálytan, polgári ügyiratok és levelek. Olvasmányok és szavalmányok. 3 Német nyelv. A mondattan tágosb ismétlésa; prózai és költöi olvasmányok. Irásbeli gyakorlatok tekintettel az életben elöforduló ügyiratokra. 4. Földrajz és történelem. Hetenkint 3 óra. A magyar állam földleirása' és története részletesen. 5. Számtan. Hetenkint 3 óra. M_é rtékek, sulyok s pénznemek és az ezekre vonatkozó átváltoztatás a külföldieknek belföldiekre és megfordítva. A göngy, túlsúly, alkuszdíj, kamat, tözsdij, biztosítás, nyereség és ves~teség kiszámi tás a. A váltóisme rövid tana. Váltókémleti számolás. Az állampapirok és részvények kiszámitasa. Egyszerü és összetett küldelék föl vetése. Kereskedelmi számlák. Az egyszerü kereskedelmi és ipar könyvvitel. 6. Építészettan és épitészeti rajz. Hetenkint 3 óra. Az építésianyagezerek tana. Egyszeriibb épületek szerkesztése magukban és összeköttetésükben. Gazdasági épületek tervelése. Építési költségvetés. 7. Vegytan. Hetenkint 5 óra. A vegytanra természettan körébe tartazó tanok rövid ismétlése után azon tünemények jelöltetnek ki közelebbről, melyek a vegytan teréhez tartoznak. Ezt nyomban követi a stichometriai törvények ~ taglalása, továbbá, az alapanyagok és azok összeköttetéseinek szemlélése folytonos tekintettel a gyakorlati életre általában, de különösen a különbözö iparágakra. 8. Szabad- kézrajz, Hetenkint 4. óra. A második osztályn gyakorlatok folytatása bevégzett minták után. 9. Ékesirás. Hetenkint 2 óra. A magyar és német folyóírás folytatása. Törtbetű. Különbözö nagy és kis betük azépírása és ékitése. 7*
-
52 -
Szabad tantárgyak. Fl~anczia
nyelv. Hetenkint 2 órában.
A franczia nyelv elemei, olvasás, fordítások, irásbeli gya· korlatok.
Verzeichniss der Lehrmittelsammlungen. *) l.
Fisikalisches~
Kabinet.
l. t Eine Quecksilberpresse. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1O. ll. 12. 13.
Zwei Messingplatten. Fl~sche mit gefarbtem Weingeiste. Messingkugel mit Reif und GestelL Zwei Schwerpunktsngure n samrot Stativ. Hölzerne Körper von verschiedener Form. tt Chinesischer Treppengaulder. tt Einfacher Hebel von Holz mit GestelL tt Vier verschiedene Arten von Wellrader. tt Eine hölzerne Roll e. tt Ein Inaschenzug mit 6 Rollen. tt Eine schiefe Ebene. tt Eine Holzschraube mit Schraubenruutter. 14. t Apparat zur Lehré vom Kraftenparallelogra mm. 15. tt Eine kleine Wage mit Hornschallen. 16. Atwod'sche Fallmaschine mit Pendel und Gewichten. A nm e r k u n g. Pi e mit t bezeichneten Gegensüi.nde wurden "on der bestandenen 2 klassjge:1 ~ vang. UnterrealschuJe der neugegründeten stadtischen OberrealscbuJe übergeben, da sie von einern stadtischen Geschenke von 250 fi. seiner Zeit angescha:fft wurden. Die mit tt bezeichneten Gegenstande wurden vom 1 öblichen e-vange1ischen Convente fih· den Schatzungswerth angekauft. Die mi t ttt bezeichneten Gegenstanden wurden vom benannten Convente de! neuen Ansta1t geschenkweise überlassen. Alle übrigen Gegenstande, bei denen nicht ausdrücklich bemerkt wird, dass sie neu angekauft wurden, waren Eigenthum der bestandenen 2 klassigen stadtit~cben Unterrealschule. -K·
l
53 17 18. 19. 20. 2 t. 22. 23. 24. 25.
.
Centrifugalmaschine. Rotirende Kugel die ein Gewicht hebt. Kugel zur D emonstration del' Gesetz~ der Fliehkraft. Apparat zur Rotirung von Flüssigkeiten. Zonnenapprat. Messinggerippe zur Abplattung der Erde. Körper zur Rotirung. Apparat zum Stosse elastischer Körper. Araometer. 26. Araometer andere r Construction 27. t-f Alkoholorneter aus G las. 28. t Scalenar.a ometer. -~· Nicholsohn'scher Gewichtaaraometer aus J.llessi!Jg· 30. Secbsschenkelige Communikationsröhre. 31. Haldat'scher Apparat. 32. Hydrostatische W B.ge. 33. Hydrostatischer Springbrunnen. 34. Real'sche Presse mit zwei Glasröhren sammt Trich ter und GestelL 35. Anatom~scher Heber aus Zinkblech. 36. Toricellische Röhre sammt Stativ. 37. Birnbarometer. 38. Zweistiefelige Y ~n tilluftpumpe. 39. Fallrecipient. 40. Heronsball aus Me~sing. 41. Magdeburg'scbe Halbkugel. 42. Compressionspumpe ~3. Vexirbecher, 44. Saug- und Druckpumpe 45. Kleine Purope aus Glas. 46. Modell einer Feuerspritze. 47. Zaubertrichter. 48. Heberbaromater nach Gay Lussac mit feiner Einstellung. 49. Futeral vom Leder dazu. 50. Baumschraube. 51. Thermometer separat daz~ . .J>2. Heronsbrunnen aus Glas. Handluftpumpe mit schragliegendem Stiefel samrot Recipi· 53. enten und Fallrohr. 54. t Saug und Druckpumpe zugleich Feuerspritze.
tt
tt
tt tt
-54-
-JJJ. t
Handcompressionspumpe aus Glas. 56. Metronom . ....:::: ~_57. Sprachrohr. 58 Ohr aus Gyp.s. 59. Zwei Hohlspiegel aus _1\llessing. ~ 60. G lasglocke. 61. t S"avath'sche Glocke mit Resonanzrohr. 62. t Monochord. 63. tt Glastafeln, Zwinge u. Bogen zur Erzeugung der ~!angfiguren. ~· Concav-Spiegel. 65. t Apparat für das Brechungsgesetz. 66. t Glasprisma. 67. i· Zwei Convexlinsen viereckig in Holzrahmen. ~8. tt Zwei qnter einern Winkel von 60° verbundene Spiegel. 69. j-t Ein Kaleidoskop. . · 70. .tt Ein spharischer Conca v- und Convexspiegel 12 11 Durc h.. messer mit GestelL 71. · tt Ein zilinderisQher Concavspiegel von Glas. 72. tt Landachaftsspiegel. 73. tt Gregorianisches Spiegelteleskop mit Stativ. 74. tt Ein klein es Mikruskop. 75. tt Stereoskop mit 5 Bildern. 7(;.. Pulahammer von Glas. 77. Kryophor. ~· t Kryophor (etwas kleiner) 79. ttt Modell einer Dampfmaschine. ~O . tt Thermometer mit eingeschmolzener Scala. Rl. Magnetnadel auf Postament (lnclinationanadel.) 82. Magnet mit 5 Lamellen und Anker. ~3. Bonssole (Declination) 84. t Inclinationsnadel 85. tt Armirter natürlicher 1tlagnet. 86. tt Drei magnetische Figuren samrot MagnetnadeL 87. Electrisirmaschine sammt Winter'scher Ring. 88. Isolirschemmel. 89. Blitztafel 90. Electriscbea Glockenspiel. 91. Electrischer Pupentanz. 92. Leidnerflasche.
-55-· 93. 94. 95. 96. -"' 97. 98. 99. 100.
Funkenzieher. Scheerenförmiger Auslader Elecktrische Pistole. Zilinder aus Holz. Electrophor. Iluminationsapparat. Electrischer Vertheilungsapparat. Apparat um die Geschwindigkeit des Lichtes zu zeigen mit Postament zugleicb für Stroposk. Scheiben eingerichtet. lOt. Borizontale Volta'sche Saule. 102. Statiy zum Galvan'schen Licht. 103. t Smee'sche Batterie von 6 Elementen. 104. Apparat für die Rotation eines beweglichen Stromea um einen festen Magnet. 105. Wasserzersetzungsapparat mit Platinelectroden und graduirten Zilinder. 106. Apparat um die Zerleg~ng der Salze zu zeigen. 107. Smee'sche Batterie von 6 Elementen (grósser). 108. t Wa5serzersetzungsapparat (grösser). 109. t 1\'lultiplicator. 110. t Neef'scher Inductionsapparat sammt zwei Messingzilindern mit Klemschrauben zwei Stück weissumsponnenen Kupferdrath. · 111. Eisenstüochen, l Kupferblech durch Draht verbunden mit / einern Zinkblech. 112. t Ein Magneto-electrischer Rotationsapparat mit zwei Messingcilindern mit Klemmschrauben und grüner ::)eide umsponnenen Kupferdraht . . 113. t Uebersponnener Kupferdraht. 114. tt Electromagnet. ,115. Kleiner ;!:elegraf mit Taster. 116. Grosser Morse'scher Schreibtelegraf; dazu 117. Relcé. 118. Taster. 119. Kleiner lnductionsapparat. J-20. Electrisches Pendel mit zwei Glasröhren. 121. ttt Werkzeugkasten mit 18 Stück verschiedenen Werkzeugen. 122. 1-tt Ein grosser Hammer. ' 123. Eine Quecksilberpresse.
- 56 -
Chemisches Laboratorium. 1. Daniel'scher Hahn. 2. Exicator.3. Ein Kochgestell. 4. Ein Trockenapparat. 5. Ein W asserbad. 6. Ein Desti1lirapparat 7 . Drei Gaslampen. 8. Zwei Dreifüsse. 9. Vier Sandbader. 1O. Z wei Filtrirgestelle ll. Ein Geblase mit Gaseinricht~ngshahnen. 12~ Ein Schmelzofen 13. 10 1/ 4 Pfd. hessische Schmelztiegel. 14. 16 Mark Graphittiegel. 15. Ein Achatmörser. 16. Ein Platintiegel. 17. Ein Retortenhalter. 18. Ein Eisenlöffel. 19. Eine Pincette. 20. Eiu Löthrohr. 21. Eiii Korkmesser. 22. Drei Zangen. 23. Zwei Porcellanmörser. 24. Sechs Porcellantiegel. - 25. Eine Porcellanröhre. 26. Ein Satz Porcellanschaalen. 27. Zwei Stück Porcellanschaalen. 28. Kautschukröhreu. 28 Loth 29. Eine pneumatische Wanne von Glas. 30. Ein Liebigs Kühler mit Stativ. 31. 32. Zwei kleine Tischchen. 33. Zwei kleine Gasometer . 34. 14 Stück Gummistöpsel. 35. Korke.
5736. Eiu Eisenrohr. 37. Drei Glühschiffchen. 38. 4 Loth Platindrath. 39. Ein Satz Korkbohrer. 40. Zwei runde Korkfeilen. 41. Eine flache Korkfeile. 42. Eine Glasfeile. 43. Ein , Eudiometer. 44._Ein Vollpipette, 45. Eine Bürette mit Gest~ll. 46. Eine Bürette. 47. Ein Cylinder von 100 Ctr. Inhalt. · 48. Ein Thermometer, 49. Eine Spritzflasche. 50. Ein Heber. 51. und 52. 9 Trichterröhren. 53. Zwei Stück U förruige Glasröhren. 54. Zwei Stück Chlorcalciumröhren. 55. und 56. 8 kleine Reto1·ten. 57. und 59. 30 Eprouvetten sammt GestelL 60. Fünf Cylinder mit Glasplatten. 61. Eine Serie Reagenzflaschen. 62. 5 Pfd. Glasröhren. 63. 12 Stück Rührstabe. 64. eine Flasche mit Tubus und H9.hn. 65. eine Flasche mit Tubus für destillirtes Wasser. 66 . 17 Kochkolben. 67 und 68. 16 Retorten. 69. l O Trichter. 70. 8 Wulfsc-he Flaschen. 71_. 3 Gasentbindungsflaschen. 72. 3 Satz BechergH\ser. 73. 3 Filtrirstutzen. 75. UhrgHtser ein Dutzend kleine und 6 Stück mit 4" 76. Drei Stück Vorstösse. 77. Fünf Buch Filtrirpapier. 78. Ein Stück Glasglocke mit Stöpsel. _79. 3 Cylinder. 80. 37 Flaschen.
8
-
5R -
81. 44 Pulverglaser. 82. und 83. Vorlagen mit und ohne Tubus. Bis hieher mit B~ginn des Schuljabres 1868;69 neu angekautt. 8 4. eine Berzelinslampe. 85. eine kleine Spiritualarope mit Glasdeckel. 86. ein Filtrirgestelle. 87. ein Stoppeldrucker von Holz. 88. ein Korkbohrer. 89. eine Scheere. 90. 20 Stück verschiedene GHiser. 91. eine Porcellanschale. J 92. tt zwei Porzellanabdampfschalen. 93. tt ein Porcellanmörser mit Pistille. 94. tt zwei Porzellantiegel mit Deckel. 9ö. tt ein kleiner Satz Korkbohrer aus Messing. 96. it 2 Becherglaser. 97. tt ein Filtriergestelle von B ol z. . 98. t"f eine pnoumatische Wanne von Blech. 99. tt ein kleiner Reagentienstan
l
f
110. circa. 80 Nummern verschiedener Chemikalien .
.I~~. Lehrmittel für den naturgeschichtlichen Unterricht, · l . tt Hirschschadel. 2. Ein Fledermausskelett. 3. Ein ~chlangenskelett 4. Ein Froschskelett.
\
....
; im Laufe des Schul~
j
jahres angekault.
5. 16 zoologische Tafeln in Rahmen mit G las. 6. 9 Tafeln aufgezogener Algen mit Glas. 7. 40 grössere und kleinere ·GHiser mit Fischen, Reptilien und Consylien in Spiritus. 1 im Laufe des Sehul8. Eine Eidechse in Spiritus. 9. ~2 Nummern verschiedene Conchylien. ( jahres ang_€kauft. 10. 96 Nummern verschiedener versteinerter Conchylien. 11. Eine Mineralieusammlun g v. circa 200 Nummern, die in neucster Zeit in einern neuen, eígenen Schrank untergebracht wurden.
~fT.
Lehrmittel für den Unterricht in der Geometria und im geometrischen Zeichnen. l. Grosse Holzmodell e zum Unterrichte im geometrischen und _ perspectivischen Zeichnen. 12 Stücke. 2. kleine Holzmodelle zum Unterrichte in der Stereometrie. 23 Stücke. 3. Messkette samrot Nagel. 4. Drahtmodelle 19 Stücke 5. Messstangen 12 Stück. 6. Diopterliniale 2 Stücke. ;
Y.
Lehrmittel für den Unterricht in der Baukunde und Maschinenlehre. 1. Dachstuhl mit liegenden Stuhlsaulen. 2. Modell einer Windreiter llSserrad mit 2 Hcbepumpen. 3. Oberscblachtiges
w
JT~.
Lehrmittel für freies Handzeichnen. al
Gypsmodelle, darunter 8 Stück vorhauden, 18 Stük neu angekauft und 25 Stück zum Gcschenk erhalten. B. Vorlag en :
A.
-60l. Taubinger's Schule für
Figurenzeichncn
51 Blatt mit 40
Glasrahmen. 2. tt Taubinger's Schule 8 Blatt auf Pappc aufg~zogen. 3. tt Koopmanns Figurenschule 12 Blatt, hiezu 5 ohne Namen 4. Luttmann's Figurenzeicbnen 3 Hefte. 5. -J-t Hornemann's Schule für Figuren-,Ornament en-,Blumen-, und Früchtezeichnen ll Hefte je 12 Blatt. 6. tt l\1öllinger's Ornamente 12 Blatt auf Pappe aufgezogen. 7. 3 Bauars Ornamentenschule 80 Blatt. 8. tt Bilourdeaux co urs d'ornemenb; verschieden e Blatt 27. 9. Skizzenbuch mit Details zwei Hefte. Verlag von E. Korn. tO. tt 3 Stücke Etndes aux deux crnyons. ll. tt 12 kleine Vorlagen Perspectivzeichen auf Pappe aufgezogen. f 2. tt 24 Blatt Ornamente nach Hornemann. , Heissig. nach 13. 31 Blatt O rnamente 14. 4 Hefte V or1agen z um Laviren von Meichelt je 5 Blatt. 15. 30 Blatt kleine Ornamente. 16. 15 Blatt dtto dtto " 17. 19 dtto " 18. 20 dtto " 19. 14 20. 9 Blatt. Bauer'sche Ornamente. 2 t. 64 Blatt von Herm es Zeichenschule. 22. tt 1 Heft Geriithschaftenzeichnnngen. 23. tt 6 Blatt. farbige Ornamentc. 24 13 Blatt. Blumen, Früchte, Gcrü thsch aften. 25. 1Ol Blatt. von '"fhomns Friedrich's Ornamcntenschule. 26 22 Blatt. Landschaftsstudien von Hoger. 27. 18 Blatt. Landschaftsstndien von Szemlér. 28 l O Blatt Landsebatten nach Herm es. 14 andere Blatt. 29. 17 Blatt. Landschaften, 3 Blatt Vögel, 1 Bla tt Blumen. 30. Blumenzeichenschu le von Hachinger 16 Blatt.
-61-
Lehrmittel für den Unterricht in der Geographie. l. Ein Erdglobus mit l Fuss Durchmesser. 2. Wandkarte zur physicalischen Geographie in Deutschland von Sydow. 3. Wandkarte des Kaisertbums Ocsterreich v. Holle. 4. Schulwandkarte von Südamerika, herausgegeben v. Holle. 5. Berghaus Heinrich Dr. physicalischer Schulatlas 28 Karten Gotha. 1850. 6. ~teinhauser Anton, Atlas für die erste Stufe des geogr. Unterrichts. Wien 1865. 7. Erdkarte v. E. v. Sydow. Gotha v. Jus·) tus Perthes. 8. Wandkarte v. Europa v. t. v. Stülpna~~l. 2. Au~age. Gotha Just. Perthes. Angekauft aus den 9. Poh~sche U1bersiCht v. Deutschland v Betragen der Lehl'J. Stülpnagel Gotha Just. Perthes. ( mittelsamm1nogs1O. 1\Iagyar korona tartományai fali abrosza,l Cassn. terveszte Gönczi P. kiadja J. Perthes. 11. Armillar-Sphare, Angekauft ~u s der Spende der hies. löbl. Spark·.ssa.
JTI.II.
Lehrmittel für den Unterricht •in der Geschichte. l
1. J\1agyar vezérek és fejedelm ek arczk~pe) 2. Magyar királyok arczképe az .Árpád haz·~ Angekauft aus der ból Lehrmittelsamrulungs·Cassa. 3. Magyar királyok arczképe ,,A vegyes házákból. J
-
62 -
l.X. Ber~its
bestellte und noch nicht angelangte Apparate.
t. Eine Hydraulische Presse. 2. Eine analystische Wage.
Bibliothek. Die Bibliothek der Anatalt ist theils durcb die, von der früher besta ndenen kath. und evang. Unterrealschule. übergebcnen, theils du rch geschenkte und angekaufte Werke · gegründet worden. Uebergeben wurden : a) von der kath. Unterrealschule: Becker, deutsche Sprachlehre. H errmann Franz, deutsches Lesebuch 3 Tbl. Vernaleken ~.,ormen lehre I. und II. Theil, - deutsches Lesebuch 3 Theil, - deutsche L esestücke für höhere Klassen; Schmidl Grundzüge, der Geo graphie, Schubert, földismeret. Vincze, földrajz. Kunzek, kisérleti termés~ettan. Nendtvich Károl, vegytan. Bericht der oedenburger Hand els · u. Gewerbekam1ner pro t857 - 1860. Bericht· ü ber die Industrie-Austellur.g zu P aris im Jah re 1855. A renstein, Lehrmittel an der Pariser-J\ussteJJung 18ó5. Vetter, Bestenerung der Zuckererzeugung. b) Von der e; an g. Unterrealscbule Meyer's Conversations Lexikou. 2. Auflage 20 Bande. Heyse, Fremdenwörterbuch. Ausführlicbes Lehrbuch der deut schen Sprache 2 Bande. Peter, deutsche Sprachlehre. Gödeke, 11 Bücher deutscher Dichtung 2 Theil. Gödeke· D eutnchlands Dichter. Wolf, poetiscber Hausschatz. Gellert, Fabeln. Falkmann Stilistik. Neukircb, prRktischer Stilbildungsfreund. Colshorn, Mnsterstücke. Ravet Schlette, Lesebucb 2 Theile. Oltrogge Le~ ebuch 1 und 2 Theil. ~layer Lesebuch, Német O lvasmányok. Stifter Lesebucb. Deutsches Lesebuch.
-
A3-
Anieitung zu schriftlichen Aubatzen . Trautwein, magyaroivasókönyv. Warga J. olvasóköny 1-sB köt. Machik, irálytan 2 füzetSzász K. vers szavallás kéú könyve. Magyar dalnok 1-sö rész. Szvorényi nyelvtana 2 rész. Dorner, das Banat. Schröer, Erdbeschreibung. Stern Geographie und Geschichte Oesterreichs· Bellinger Leitfaden der Geographie. Han ke Fr. Leitfa den. U ngewitter Erdbeschreibung 2 Bande. Vogler Handbuch der Geographie 2 Theile, Kozenn, Grundzüge der Geograpbie. Warhanek Erdbeschreibung 3 Thcile. Schmiedl Grundzüge. 3zász Károl, magyarország töldleirása. Schubert általános földismeret. Sandberger der Erdkörper. Geschichte Ungarns. Hornyanszky Leitfaden. Nössel t, Weltgeschichte. Beck Jos ef Lehrbuc h der aligemeinen Geschichte. L ük en, die Einh eit des Mcnschenge schlech tes. Jaffe, Geschichte des deutschen Reichs. Beck Geschichte der Griechen 1:1nd Römer. Beck Geschichte der D euts chen 2 Abtheilungen. Vaszary, magyarok története. Vnszary, magyarok története rövid elő adásban. Vaszary kurzgefasste Geschichte der Ungarn. Horváth 1tfihál a magyarok története. Battaszéki, hitregetan. Franke, Lehrbuch der Mathematik. Wittstein, Lebrbuch .der Elementar-Mathematik. 2 Theile. Hf\ntschl, kaufmannisches Rechenbuch 2 Theile. !\~layer, Aufgaben-Sammlung 2 Theile. l\Ioznik Algébra. Corzan-Avendano számtani példatár :betüszámtani példatár;- mértani példatár ; elemi síkmértan. Steiner, sik és gömb háromszög mértan. Fialkowszky Lehrbuch der Geometria;- die zeichnende Geometríe. Nagel, Lehrbuch der ebenen Geometrie. Moznik, geomet. Anschauungslehre. Hauser Anieitung zur Buchstabenrechnung. Mozuik Anieitung I und II Klasse für Unterrealschulen. Leunis Synoptis 3 Ban de;- Schulnaturgeschichte ö Bande ;- analystischer Leitfaden. Schilling. Grundriss der Naturgeschicnte. l\1ihálka az ásványtan elemei ; alapvonalai ; az állattan elemei és növénytan elemei. Szabó az ásvány ország. Jánosi föld és természetrajz. L enz dic nütz~ und schadHchen Schwamme. Zippé Lehrbuch der Nc\turgeBchichte. Netolicka Lehrbuch der Botanik. Scbabus, Naturlchre. Helmes Wetter und Wetterp l'ophezeiung. Regnnult-Ströcker LehrLuch der C hernie 2 Ban de. Be querel Elemente der E lectro-Ch e.. mie. Say Mór a vegytan elemei. H ornig, Anfangsgrilnde der Chemie. Quadrat und Badal. E lemente der Chemie. Gabriely az épitéazet alap vonalai. Zeitschrift fiir Realschulcn 3. 4. 5. 6,
-64 und 7. Jahrgang. Stössel, biblisch~ Geschichte. Schwenkc, das Leben Abraham's Isak und J ako b; - Schulgebete 2 Ban de. Kavács phedr. Fab. 2 Bande. Veress Corn. Nep. Virgilii Mar. opera. Veress fordítási gyakorlatok ; Peysche Gesanglehre ;Otto franz. Grammatik. A hn practischer Lehrgnng. Berich t der Oedenburger Handels und Gewerbekammer pro l8GO 1861 und 1862. A soproni kereskedelmi s iparka.ma.ránalt 1863 1864 1865 és 1866 évre szóló jelentése Geschenkt wurden : a) Von Herrn Josef Kliegl k. ung. Ingenieur, Rausse, der Geist der Gra.fenberger \Vasserkur. .1\'lunde Gr af en berger Wasserheilanstalt. Kaiser Ferdinand's Nordbahn. Mayer, Unterricht i~1 der Geornetrio 5 B~i.nde. Peterson, gnomica universalis. Winkler, Anweisung üLer geom. Eintheilung und Gebrauch des Pantograph's. Gerstner, Handbuch der Mechanik 3 Band3. Gerstner, Kupfertafeln zur ~lechanik. Horváth, mech. Abbandiung über Statik und Mechanik. Hor váth, mech. Abhandlung ü ber H y_ drostatik une Hydraulik. Helfenzrieder, Gnomik. ~lollet Onomique graphique. Mene 1\il. nouvelles vecherches sur les causes ae la surdité. Sax, praktiscber Unterricht zur Berechnung der Bestandtheile eines jeden Gebaudes 2 Bande. Durand Yorlesungen über Baukunst. Eytelwein praktische Anweisung zur Wasserbaukunst l. und 3. Beft. Eytelwein praktische Anweisung zur Bauart der Faschinenwerke. Eytelwein Bemerkung üoer Wirkung und Anwendung des Stosshebers. Eytclwein Skizzen und Plane ~u obigen Werken. " ' edeke, theor. prakt. H andbuch des Chausseé-Baues. Posener, Bau-R"'chnungs Tafeln. lVIihalik, Anieitung zum Bau der Strassen aus Klinker. Györi, a budapest közt épitendö álló hidróL Pressburg-Ty rnauer Eisenbahn· Vizér, nézetek a dunatiszát egybekötö s haj ózható csatornáról. Fabricius, Heilkunst mit kaltem Wasser. P ankl compenclium ~·.reconomire ruralis. Zerfi, die Kunst in 2 l\1ouaten en glisch zu lern en. b) Von Herrn August Stran er: Ujabb kori ismeretek tára. 6 kötet. c) " " J oh. Gottl. Stoye: der ungarisebe Reichstng vom J. 1861 3 Bande. d) Jakob Heusai Dr. Elementar-Leitfaden der Physik. " " Friedrich Rösch. Romberg, die Wissenschaften des e) " " 19. Jahrhundet·ts 3 Bande. Kornhuber, Verhandlungen des Vereins für Naturkunde zu Pressburg 4 Bande.
f)
65
Ludwig Stuppacher : Rammler, U niversal-Briefsteller . Balbi. allg. Erdbeschreibung 2 Theile. Moshammer, die allgemeine Weltgeschichte in Biographien. g) Von Herrn Paul Fuchs : Schütz, geschichtliche Gibersieht der Erdkunde 1. 3. und 4. Theil. Sonnleithner, Lehrbuch des oest. Handels- und WechseJrechtes. Mihálka, Növénytan . Eble, 'ra · sebenbuch der Physiologie. Funke, Handbuch der Physik, 2 Bande. Kunzek, die Lehre vom Lichte. Gabriely, Grundzüge der Baukunst. h) Von Herrn !\{a th. Ul ber: Mozart, deutsches Lesebuch 4 Ban de. Falkmann. stílistisebes Elementarbuch. Bauer, Grundzüge der neuhochdeutschen Gr ama tik. Heyse, Leitfaden; Schinnagi Leitfaden. Hopf, Hilfsbuch zu ~tilübungen. Hoffmann, Aufsatzmagazin. Karner, LehrLuch der Stilistik für Kaufleute. Toepler, Gram. Raum er Lehrbuch der aUg. Geographie. Zacharia, Le h r buch der Erdbeschreibung. LedeJ·er,' Heimatkunde. Prasch, Handbuch der Statistik des oester. Kaiserstaates. Lüben; Leitfaden zum meth. Unterricht in der Geographie. Gettinger der erste Unterricht in der Geographie. Platschnik, Leitfaden beim Lesen geographischer Karten. Anieitung zur Erdbeschreibung. DittmarLeitfaden der Weltgeschichte, Bredow, merkwürdige B egeben · beiten aus der alig. W eltgeschichte. Meynert, kurzgefasste Geschichte Oesterreichs. 1\'leynert, A briss der Geschichte des-oe st. Kaiserstaates Rotter, Lehrbuch der Geschichte des Mittelalters Kröger, Abriss einer vorgleichenden Darstellung der indischpersisch- chinesischen Religionssysteme. Galletti alig. Weltkunde. Lichard, mathematikai ~előcsarnok . Nagel, L ehrbuch der ebenen Geometrie. i. Von der Hahnschen Hofbuchhandlung zu Hannover: Guthe Heinrlch Dr. Lehrbuch der Geographie fur mittlere und o bere Klassen. k. Herr Adolf ::;eyring und L. f. Manitius haben von den anzuschaffenden Büchern und Karten einen Nachlass von 10° 0 gewahrt; ausserdern hat Herr M. F. Manitius von jedern in den Schulen eingeführten L e: hrbuche ein Exemplar zum Gebrauch für Gratisschüler gespendet. Angekauft wurde. Ballagi Moritz Dr. neues vollstandiges Wörterbuch der deutsch ung. und ung. deutschen Sprache. 2 Bande. Vernaleken, F ormenleht·e, l. 2. Theil.- deutsche Syntax 1. und 2. Tbeil,- deutsches Sprachbuch, deutsche Schulgramatik. Kleinpaul,
"
"
9
-
66 - -
Poetik 1-4. Theil. Uecker deutsche Sprachlehre. Vornaleken, Leitfaden. Schubert Stoffe, zu deutschen A ufsatzen. Schwicker, deutscbe Sprachlehre. Toldy, a magyar nemzeti irodalmi története. Bárány, olvasó és képző k önyv. Berghaus, allg. Lander nnd Völkerkunde. Grün, Geographie. Horváth Mihá l, huszonöt év magyar ország történelméből 3 kötet. Horváth 1\.fihál, magyar ország fü~getleneégi harczának története, 3 kötet. Horváth Mihál, kisebb történelmi munkai. A uspitz, die angewandte Arithmetik. B Hitter für Padagogik ·J und 2 Jahrgang. ~Iuspratt, Chemie 1. 2. und 3. Abtheilung. Pisko természettan. Stöckhardt Chemie. Kniggis Umgang. 3 Bande. Magyar ország közép tanodák névkönyve. Zur Gründung einer ~chülerbibliothek sind bis jetzt 81 Bande J ugendschriften angekau ft worden.
Q.
Wobithater der Anstalt. Ausser den unter Abschnitt E und F aufgeführten Spenden wodurch vorzüglich die Bücbersammlung gegründet und bereichert worden ist, war die Anstalt aurh so glücklich, noch freiwillige Opfer und Gaben anderer Art in Empfang nehmen zu können. In erster Reihe muss hier der grossmüthigen Spende der.löl>l. Generalversammlung der Actionare der hies. Sparkassa von dreibundert Guiden ö. W. Erwahnung geschehen, welcher Betrag zur Anschaffung werthvoller Apparate gewidmet wurde. Ferner hat der k. ung. Ingenieur Herr J. Kliegl der Anstalt einen alten Messtisch ruit dem dazugehörigen Diopter-Lineal und 7 Stück geographische Slcizzen und PHine geschenkt. Herr Ludwig Lenk, Ziegelei-Inhaber spendete das Modell einer Lehmknetema8chine. Herr Ludwig Bergruann, 1 Glaskrug) 3 TrinkgHiser und 2 Schrotgla:'er. Die gefertigte Direction fühlt sich verpflichtet, auch diese Q,elegenheit :lU ergreifeu, und den hier, so wie den in den übrigen Theilen dieses Programm's benannten Austalten und einzelneu Spendern, die durch ihre Gu,beu diP Lehrmittelsammlung bereicherten. im Namen des Lehrkörpers ihren aufrichtigsten und warm ten Dank auszusprechen.
H.
a) A tanulók számának kimutatása. Kivonat az 1868 ~ 69 tanévi jegyzőkönyvekből.
eo
*
s~eri~~-~
Az l868;9. ;l Vallás ltanévben
l
,,
-
'
~o """'::!
'O
::;:J
:;:j
' ~
~
b
~ ~
cn
O
-
1 :;
l'
~ · '-' Q
i' :. . ClJ
l.
-
1
l
-- --·
l
,.
---
ll
l
Szülő~ö ld ·~
cn
n.158 rn. 1 15 ~!t::
l
•
l
-
'l
; l
•
1 l
OD
S
..cl
N
d
,-
cn ...,. :o 1 ~
l
..,
'(;'j
1-
~ .;:2
sa' 58 I 6
>-. l:.D
Cl)
cc:S .._.
0
00
N
c:'CS
r.n
:o_,
l -
9
83 1
S
.15
.
91 3
3I
1
(J)
_.., ,
~
Q,)
c:$
N
_ N
~ j cn
- l
cn cn :o j
15[14
~ O.
o cn
!l
1
j
•
'
1
.J .!:d
'
~
·_::
~
l
l
-
l
$: :::S ~
N
-
l
l Ul
'
l
~
--d
~
<J)
_.
l
--.-
6 56
l
'""
..cl
·,
l l
1
-
l
a>
·- - -
~~l 'O OD"' g :;j >c:$-~
~
bD~
l '
~
\1 >
> ..-
'
'
1 s::1
'
Q
Cl)
·~
.. OD ti:S
:~ 11~ •...., ~ S
- -,
7 l 83· 76
- l 3 i 59,,
s- -
d
N 1 ~ .....,. ~ ...... $-4 ,, . ,c:$
N
-~ ~ --
G 6
2 49· 4
t 5I1 4
:::! '
Ezek közül
1:
..
;d
~ ..) -g l ~ 1 ~ l ~ .., l ~ ~ ~ l :; ; o l s cn ~ ~ ljQ) 8 cn S ~ cn
-,
1
-- · - -
•;...;> "'C '"d ~ $: :; j s::l Q.> 1 d "'~~'::j
~o
Cl) cn cn ·Cl) :o 1 ~ _ •....-;,
59 1
-
j ,_
,o
Cl) '
34 ·49 l 83 2
- l 59: 21 38 l
l
-
i
--~-
56127 , - ; 83
1 59'1 33 14 12 59 ! 46I t 3 \1
!
1
.Q
Q,)
l
~
;:::s
Elömeneteli eredmény
szermt ·l --
l~· · l ~ ~ ~ l ~ ~ a l ~ ·a ~ o l ~ Ci) l p 8 l > cn -:::; , cn cn ~ cd
80, 3 [ 1l
.
-
Ncmze_tiség : szenot ii
l
Cl)
Cl)
N
cn rn :o
l 4 l 3 l 83
. ....,
1d
79
57 1 1 1 1 1 59 11 58
l
21 13 ~
l t':$t':$
ta l l l l l .~::~\1 '531 4115711 wol33 124 1m 'l ttsl4t l- lt57j64 j93 jl57lj 4112 jt1alto l-6It 2 !t57; t46 1 7! 41157 11150 l
l
ll
1 -
1
15 9
6
ol
:
'
1
15 1 2
- l
13 11
~
-.l
-
h)
ö8-
A nyilvános tanitványok névsora.
Jelek magyarázata : K. = kitünő ; J. =jeles ; 1. ==első rendű; JI. = másod rendü ; lll. harmad rendü osztályzat ; * =. időközben kimaradt ; t = meghalt.
==
Elsö osztály. l Bauer Antal ~ ~
4
5 (i
7 8 9 1t) ti
12 13
14
15 16 17
18 19 '2. 0 21 22
23 24 25 :.l6 27 ~
29 30 :11
32 33 34 35 d6
Beck Károl Berger Ede Binder János Bőc keji Károl Böhm Jósef Boldisch János Bongár 9-et·gel Bründl Odőn Buxbaum Zsigmoud Eicbberger Károl Eipeltauer Mátyás Engyeli Jen ő Flanek Rezső Frisch Miksa Für ·t .Miklös Gabriel Otto Gaier Jósef Gneisz Antal Gruber Ágoston Hebenstreit Vilmo Heim Lajos HintersteBer I t\·án Hollodonner Kálmán Boxfelder A n tal Hndetz Jó~rf Jermann Károl Jllé: Zsigmond Kamm erloher Ferencz Kéke y Andor Kiedler l\'Iárton Kis János Kisfaludy Károl Klaber Sándor Kliegl Jósef Kluge l{árol
l. l l J.
J. l. I l.
I. I. l.
I. .,. -·-
l,
I. ll. l. III. [.
J. ll. I. l.
I.
l. lll.
I. I.
I. I. I I I
III.
I.
K.
l
37 Koch Pál 38 Kottann Ala.jo · 3~ Leh·er Jósef 40 Lenk Sándor 41 Lipp Ferencz 42 Maar János .\:5 Mannhard ~lór 44 Maroevic Elek 45 Mayer Dávid 46 Mayersberg Dávid. 47 Meiszel György 4< ~I eiszel J án os 4U ~~ l\1olnár Laj o ~ 50 Nayireiter Jósef 51 Orbán Miklós 52 Pawliczek Jósef 53 Petzold Ferencz 54 Pfeiler Károl 55 Pliwa
Ern ő ~ándo r
56 Pock o t Raidl István 5 Rath Lajo.
59 Rei chi Sándor liO Rózsás Géza 6 1 Schell Z~igmond 62 cheuk Adolf ö3 bcherzer Jó ef
64 65 66 67 6 09 70
Schöli Antal Schmidt ,Alajo. Seidler Adolf Seidler Mór Seltenhofer Lajos Spnr La:jos Stöc]\ •rt Ede 71 Swirak János 72 Tiefbrunn er Ádolf
J. l. lll. l.
I. l. 1.
I. J. I. K.
J I.
l. .·. .,,
il. l
J. llL I. [.
II.
I. I. II.
TU *
1.
l. l. l.
I l.
JI.
I.
69 73 Tiefbrunner Sándor 7 4 Ulber J án os 75 Váczofsky Ferencz 76 Weis János
T.
l
• I.
I. l.
77 Winkler Gusztáv 78 Winkler János 7~l Wittmayer Ferencz 80 Zeisinger János
1.
J.
I.
J.
Második osztály. Albert Dezső Arnstein Mór Bauer Gyula Bauer J án os Berger Jen ő Bieringer l gnácz 7 Bieringer ~1iksa 8 Bruckner Adolf 9 Dietrichstein Mór tO Drescher János 11 Dux Miksa 12 Erdt Lajos 13 Frühwirth Antal 14 Für~t J ósef 15 Gayer Géz~ 1ü Gciringer Odöu 17 Gerlach Henrik l R Geschrey Antal 19 Ge chrey Sándor 20 Grau pe Pál 2 1 Guggenberger Adolf 22 Handieri Gu tá v 23 Heidl Károl ~4 Hints ~fihál 25 Hoffmann Sándor 2 6 Holup János 27 Klaber Géza 28 Kovács István 2 9 Krau z ,Tósef l 2 3 4 5 6
ll. l l. l.
*
I.
l l. )J.
I.
n.
l. l. 1. l.
l. l. J. l. l. t L l. 1. ].
I. 1. .1. l.
l
30 31 32 a3 34 35 36 37 38 39 40 41 42 4il 44 45 46 47 4g 49
SO 51 ö2 53 54 55 ;)() 57 5 ?5
Kruesz Bálint Kutrovits !stvá.n Kurzweil Gyula Land gr af J án os Markl Jósef , Mayer Agoston Nérey Kálmán P ertl István Pongrátz Károl Preiureich Gyula Rajcs István Re isch An tal Salzmann Henrik Scheük Lajos Schlögl Jósef Schneider Károl Slaba Miklós Spanraft Lörinz ~teiner Károl Steiner Lajos Stiotta Aiadár Sto) e Henrik Strauer Endre Szaner Kornél Szedenik Béní Trampitsch Alajos Tscbeik Gustav. Wagner Frigye ~ Zobel Lajos
J· l.
J. l I. I. I. l. I.
I. I. I.
I. II. K. I. I. I. l, I. -j(
l.
I. ].
I
I. I I. J.
Harmadik o 8 z t ál y. l Braudl .-\ntal
J.
2 Eichberger J ósef 3 Gablen Károl 4 Horváth J ósef !i Kirschner Ferenc~ 6 Kluge Lajo · 7 Kollár Géza ' Ro. enberg Dorol
I. I.
K.
T'
J
I. *
9 Sebifi Mózes l O ~eltenhofer Frigye. ll Stamberszky Rezső 12 Stern Mil{sa J 3 Trogmeyer Sándor 14 Tschida Károl 15 W eber Gustáv
I. I I. l. L J. J.
-70-
Schlusswort. Das neue Schuljahr beginnt mit l. Oktober d. J. Das Wiedereinschreiben der bisherigen Schüler für das kommende Schuljahr findet am 1. 2. und 3. Oktober d. J. Vormittags von 8 bis 12 Uhr statt. Aufnahmsprüfungen können die in die Austalt neu eintreten. den . Schüler an den Nachmittagen des l. 2. und 3. Oktober l. J. ab legen. Mit dem kommenden Jahre wird auch die vierte Klasse der Realschule eröffnet werden. Auch wird noch die Mittheilung gemacht) dass im Sinne des durcb das h. k. ung. Ministerium für Cuitus und Unterrichtes bestatigten Organismus als Unterrichtssprache für diese Anstalt die ungarische-deutsche Sprache bestimmt worden ist. Es wird zugleich auch der Wunsch ausgesprochen, dass die zur Aufnahme sich meldenden Schüler durh ihre Eitern oder deren Stellvertreter begleitet werden mögen.
Zárszó. A jövő 1869/70 tanév Oktober 1-jén veszi kezdetét. A tanu-· lók Oktober l. 2. és 3-kán vétetnek fel délelött 8 óratól 12-ig az intézet hivatal-szobájában. A felvételi vbzgák ugyan e napok délutáni óráiban tartatnak. A jövő tanévben intézetünknek n e g y e d ik osztálya is fog nlegnyitatni. Közhírré tétetik ezuttal is, hogy intézetünkben a. n. m. m. kir. vallás és közoktatási 1\linisterium által megerő~itett szervezet szerint tannyelvül a magyar-német nyelv lett behozva. Megkivántatik végül, hogy a tannlók. kik felvétetui akarnak, szülőikkel, vagy ezeknek helyetteseivel jelenjenek ll_leg. Sopron Julius hava 30-kán 1869
Fucbs Pál s. k., ideiglenes igazgató.