Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola meghirdetett alternatív és fakultatív kurzusai a 2014/2015. tanév tavaszi szemeszterében II. ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK (részletezését ld. a táblázatok után) (A sárga színnel kiemelt kurzusok az alapképzésben, a nappali tagozaton is meghirdetett órák, a szürke színnel jelzettek a Kriminológus MA képzésen is meghirdetett kurzusok.) Az alternatív és fakultatív tárgyakat – a külön jelzettek kivételével – doktori iskola bármelyik doktori programjának hallgatói felvehetik. II. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Vass János: Alkotmányossági – felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Filó Mihály: Bioetika a büntetőjogi gondolkodásban Hétfő 16-18; B/9. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Filó Mihály: A magzati élet védelme – abortuszvita és büntetőjog Hétfő 10-12; B/9. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (203) Filó Mihály: Einführung in das deutsche Strafrecht Hétfő 18-20; A/III. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők Szerda 14.00 – 16.00; A/8. gyakorló. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202); Hack Péter – Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése. Szerda 14.00 – 16.00. B/I. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Kabódi Csaba: Büntetéstan és büntetésvégrehajtás történeti íve. Szerda 18.00 – 20.00, Somló auditórium Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Hack Péter: Transitional Justice (angol nyelven). Hétfő 16.00 – 18.00. B/2 gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Erdei Árpád: A büntetőeljárás megoldandó kérdései (kodifikációs megfontolások) Hétfő: 16.00 – 18.00 Somló auditórium NEM INDUL Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (206) Finszter Géza: Bizonyításelméletek a jog világában.
Létszám
5
5
5
5
5 jogász
5
5
5
5
1
IV. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 4. Vass János: Alkotmányossági – felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) Filó Mihály: Bioetika a büntetőjogi gondolkodásban H 16-18; B/9. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) Filó Mihály: A magzati élet védelme – abortuszvita és büntetőjog Hétfő 10-12; B/9. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (403) Filó Mihály: Einführung in das deutsche Strafrecht Hétfő 18-20; A/III. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők Szerda 14.00 – 16.00; A/8. gyakorló. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Hack Péter – Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése. Szerda 14.00 – 16.00. B/I.tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) Kabódi Csaba: Büntetéstan és büntetésvégrehajtás történeti íve. Szerda 18.00 – 20.00, Somló auditórium Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (404) Hack Péter: Transitional Justice (angol nyelven). Hétfő 16.00 – 18.00. B/2. gyak. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (405 ) Erdei Árpád: A büntetőeljárás megoldandó kérdései (kodifikációs megfontolások) Hétfő: 16.00 – 18.00 Somló auditórium NEM INDUL Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (406) Finszter Géza: Bizonyításelméletek a jog világában.
Csütörtök 16.00 – 18.00. B/12 gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (207) Kabódi Csaba – Palló József – Illés Melinda: Az új büntetés-végrehajtási kódex. Kedd 16.00 – 18.00. Vécsey auditorium Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (201) Fleck Zoltán: Jogtudat, kultúra, cselekvés Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (202) Szilágyi Péter: A jogállam eszme változásai a XX. század első felében Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana Cs:14-16; B/13. gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Lőrinczi Gyula: Pénzügytan Szerda: 12-14; B/10. gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Forgács Imre: Globális pénzügyek – európai közigazgatás Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Bándi Gyula: Környezetjog Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll csüt:16-18; A/II. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója Kedd: 10-13; B/7. gyakorló Kriminológia alternatív szeminárium 2. (203) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása Sze:13-17; VII. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 2. (204) Virág György: Alkoholfogyasztás, kábítószerprobléma és bűnözés Sze:15-17; B/8. gyakorló Kriminológia alternatív szeminárium 2. (205) Virág György: Áldozatsegítés
5
10 jogász +5 (pol.)
5 jogász 2 jogász +2 pol.
min. 5
5+2 pol.
6 jogász, 1 krim., 1 pol. 5
5
5 2
Csütörtök 16.00 – 18.00. B/12 gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (407) Kabódi Csaba – Palló József – Illés Melinda: Az új büntetés-végrehajtási kódex. Kedd 16.00 – 18.00. Vécsey auditorium Jogés társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (401) Fleck Zoltán: Jogtudat, kultúra, cselekvés Jogés társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (402) Szilágyi Péter: A jogállam eszme változásai a XX. század első felében Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana Cs:14-16; B/13. gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) Lőrinczi Gyula: Pénzügytan Szerda: 12-14; B/10. gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Forgács Imre: Globális pénzügyek – európai közigazgatás Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (403) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (405) Bándi Gyula: Környezetjog Kriminológia alternatív szeminárium 4. 401) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll csüt:16-18; A/II. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója Kedd: 10-13; B/7. gyakorló Kriminológia alternatív szeminárium 4. (403) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés és a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása Sze:13-17; VII. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 4. (404) Virág György: Alkoholfogyasztás, kábítószerprobléma és bűnözés Sze:15-17; B/8. gyakorló Kriminológia alternatív szeminárium 4. (405) Virág György: Áldozatsegítés
Kedd:12-14; B/3. gyakorló Kriminológia alternatív szeminárium 2. (206) Borbíró Andrea: Kutatási módszerek a
Kedd:12-14; B/3. gyakorló Kriminológia alternatív szeminárium 4. (406) Borbíró Andrea: Kutatási módszerek a
3
kriminológiában
kriminológiában
Hétfő:14-18; III. tanterem Hétfő:14-18; III. tanterem Kriminológia DCGC szeminárium (kizárólag a DCGC program hallgatóinak) Miklos Lévay: Transitional Societies, Politics and Crime Control Kriminológia DCGC szeminárium (kizárólag a DCGC program hallgatóinak) Peter Hack: Transitional Societies and Criminal Justice Magyar állam- és Jogtörténeti alternatív Magyar állam- és Jogtörténeti alternatív szeminárium 2. szeminárium 4. Máthé Gábor: Jogállam – jogtörténeti Máthé Gábor: Jogállam – jogtörténeti aspektusok aspektusok Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 4 2. (201) (401) Horváth István: A közszolgálat munkajoga Horváth István: A közszolgálat munkajoga Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 4. 2. (202) (402) Czuglerné Ivány Judit: Nemzetközi és európai Czuglerné Ivány Judit: Nemzetközi és európai kollektív munkajog kollektív munkajog Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (201) Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (401) Kardos Gábor: Kisebbségvédelem a nemzetközi Kardos Gábor: Kisebbségvédelem a nemzetközi jogban jogban Csüt. 16-18, NJ gyakorló Csüt. 16-18, NJ gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (202) Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (402) Jeney Petra: Protection of political rights in the Jeney Petra: Protection of political rights in the EU and under the ECHR EU and under the ECHR -Hétfő: 8-12; NJ gyakorló NEM INDUL -Hétfő: 8-12; NJ gyakorló NEM INDUL Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (203) 5 Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (403) Valki László-Kajtár Gábor: Külügyi vitakör Valki László-Kajtár Gábor: Külügyi vitakör Kedd: 14-16.; NJ gyakorló Kedd:14-16.; NJ gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (204) Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (402) Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Péntek: 8-10; B/I. tanterem Péntek:8-10; B/I. tanterem Nemzetközi és európai magánjogi alternatív Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. (201) szeminárium 4. (401) Szabados Tamás: The mobility of companies in Szabados Tamás: The mobility of companies in the EU the EU Nemzetközi és európai magánjogi alternatív Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. (202) szeminárium 4. (402) Papp Mónika: A tagállamok gazdasági Papp Mónika: A tagállamok gazdasági szerepvállalásának EU versenyjogi keretei szerepvállalásának EU versenyjogi keretei Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 2. 5 Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 4. Frans Vanistendael: European Tax Law Frans Vanistendael: European Tax Law /blokkszeminárium/ /blokkszeminárium/ 2015. április 23-25.; 9-14 óra 2015. április 23-25.; 9-14 óra Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (201) 4 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (401) Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal II. bírókkal II. Szerda: 15-17; VIII. tanterem Sze: 15-17; VIII. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (202) 4 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (402) Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció polgári polgári eljárásokban eljárásokban P: 8-10; I. tanterem P: 8-10; I. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (203) 4 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (403) Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás - Ha az adós Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás - Ha az adós 3
nem fizet P: 10-12; B/I. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (204) Varga István – Horváth Jenő: Polgári perrendtartás az ügyvédi hivatás gyakorlatában I. Kedd:16-18; I. tanterem NEM INDUL Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (201) Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (202) Harmathy Attila: Változások a polgári jog alapintézményeiben
nem fizet P: 10-12; B/I. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (404) Varga István – Horváth Jenő: Polgári perrendtartás az ügyvédi hivatás gyakorlatában I. Időpont, hely: kedd:16-18; I. tanterem NEM INDUL Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (401) Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (402) Harmathy Attila: Változások a polgári jog alapintézményeiben Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (403) Menyhárd Attila: Polgári jogi felelősség
4
4
III. FAKULTATÍV SZEMINÁRIUMOK
Chronowski Nóra habil. egyetemi docens: Global and European Constitutionalism Létszám: 5 fő Időpont, hely: szerda 8-10; B/8. gyakorló Chronowski Nóra habil. egyetemi docens: Üzlet és emberi jogok Létszám: 5 fő Időpont, hely: szerda 18-20; PhD szoba Pozsár-Szentmiklósy Zoltán PhD, adjunktus – Somogyvári István mb. oktató: Hogyan írjunk Alkotmányt? Az alkotmányozás elméleti kérdései ( Létszám: 5 fő: jogász és politológus PhD hallgatók Időpont, hely: csütörtök 16-18; A/6. gyakorló Papp Imre PhD adjunktus: Jogorvoslat a választási eljárásban Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: Cs. 16-18, A/3. gyakorló Papp Imre PhD adjunktus: A kodifikáció alapjai, a szabályzatszerkesztés Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: H 18-20, A/3. gyakorló Márton Miklós PhD, adjunktus: Bevezetés a tudományelmélet problémáiba Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: szerda 14-16; B/14. gyakorló Fleck Zoltán egyetemi tanár: Jogászképzés, egyetem, demokrácia Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, létszám: hétfő 14-16; B/19. gyakorló Sólyom Péter PhD, megbízott oktató: Bevezetés a kortárs jogelmélet alapproblémáiba Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, helyszín: csütörtök 16-18; B/11. gyakorló Gyémánt Richárd PhD, adjunktus: A határon túli magyarság demográfiája Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, helyszín: szerda 16-18; csüt: 12-14 Fazekas Marianna habil. egyetemi docens - Kovács Attila ügyvéd, mb. oktató: Oil and Gas Exploration and Production - A Legal Practitioner's Perspective Létszám: 5 phD hallgató időpont, helyszín: csüt. 16-18; B/8. gyakorló Rozsnyai Krisztina PhD adjunktus: Közigazgatási bíráskodás (Komplex gyakorlat)
Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont: -P 10-14; A/14. gyakorló
Lévay Miklós egyetemi tanár: Gazdasági, korrupciós és szervezett bűnözés Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont: csütörtök 16.00-18.00; B/7. gyakorló Borbíró Andrea PhD, adjunktus: Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció Létszám: 5 jogász PhD hallgató Időpont: szerda 8.30-12.30; B/3. gyakorló Borbíró Andrea PhD, adjunktus: Bűnmegelőzés Létszám: 5 jogász PhD hallgató Időpont: kedd 14.00-17.00; B/3 gyakorló Simon István egyetemi docens: International Tax Law Létszám: 4 fő Meghívás alapján a Pénzügyi jogi tanszék első és másodéves doktoranduszai vehetik fel. A kollégium a Ferrara – Heidelberg – ELTE csereszeminárium előkészítésére szolgál. Időpont, helyszín: megbeszélés szerint Simon István egyetemi docens: A pénzügyi piac szabályozása Létszám: 4 fő Időpont, hely: hétfő 10-12; A/III. tanterem 5
Varga István habil. egyetemi docens - Szőke Irén mb. oktató: Komplex gyakorlat - A polgári anyagi és eljárási jog kapcsolódási pontjai Létszám: 4 fő Időpont, hely: csütörtök 14-16; A/14. gyakorló Varga István habil. egyetemi docens - Éless Tamás ügyvéd, mb. oktató: Perjogi alaptanok Létszám: 4 fő Időpont, hely: csütörtök 14-16; A/2. gyakorló Földi András egyetemi tanár: Római jogi forrásszövegek elemzése VIII. Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: hétfő 16-18; A/3. gyakorló Ferge Gábor mb. oktató: Bevezetés a héber jogi gondolkodásba II. Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: szerda 14-16. B/7. gyakorló Bánóczi Rozália mb. oktató: Bevezetés az ógörög jogi nyelv alapjaiba I. Létszám: 5 PhD hallgató Időpont, hely: szerda 14-16. B/11. gyakorló Bánóczi Rozália mb. oktató: Bevezetés az ógörög jogi nyelv alapjaiba III. Létszám: 5 PhD hallgató Időpont, hely: szerda 16-18. B/7. gyakorló Borbíró Andrea PhD adjunktus: Kriminológia elmélettörténet: forrásfeldolgozó szeminárium Létszám: 4 PhD hallgató Időpont, hely: hétfő 18-20, Kriminológiai Tanszék (III. em. 330.)
6
ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Agrárjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmányossági – felelősségi kérdések az agrárjogban A kurzusért felelős oktató: Dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens
1. A termőföld tulajdonszerzés korlátozásának alkotmányossága 2. Az elővásárlási jogok és azok sorrendjének változásai a termőföld tulajdon megszerzése körében és az Alaptörvény szabályai 3. A természetvédelem szabályozhatósága, a tulajdonosok jogainak korlátozása az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében 4. A szövetkezeti üzletrésztulajdon részbeni megszüntetésének megfeleltethetősége az Alaptörvény normáinak 5. A szövetkezeti jogi felelősség magánjogi alapjai 6. A szövetkezeti jogi felelősség hatályos szabályai 7. Agrár-környezetvédelmi felelősség 8. Felelősségi kérdések a természetvédelem körében 9. Felelősség a vizek védelméért 10. A vadkárokért való felelősség kérdései Előadók: Dr. Réti Mária PhD egyetemi docens Dr. Kurucz Mihály PhD egyetemi docens Dr. Vass János CSc habil. egyetemi docens Az előadások kettő óra időtartalmúak. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, hely: külön megbeszélés szerint
7
Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmánykommentárok A kurzusért felelős oktató: Dr. Kukorelli István egyetemi tanár - Dr. Sári János professor emeritus
A kurzus résztvevői hétről-hétre szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg az alkotmányos rendszer aktuális kérdéseit, elsősorban az alkotmányozás, az alkotmányvédelem és alkotmánybíráskodás, a hatalommegosztás és a kormányzati rendszer, valamint az alapvető jogok védelmét biztosító garanciarendszer kérdéseit állítva a vizsgálat középpontjába. A rendszeres, aktív hallgatói közreműködésre építő munka elsődleges módszere az alkotmánybírósági és más bírói fórumok fenti kérdésköröket érintő, legújabb döntéseinek, valamint az adott kérdésekre reflektáló, aktuális jogirodalmi források elemző feldolgozása és közös megvitatása. A kurzus 10 alkalomból áll. A kurzus az Alkotmányjogi Tanszékhez kapcsolódó I., és II. évfolyamos hallgatók számára kötelező. Más doktoranduszok számára felvehető. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, hely: pénteki napokon 16.00 – 17.30-ig a Tanszéken
8
Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Bioetika a büntetőjogi gondolkodásban A kurzusért felelős oktató: Dr. Filó Mihály PhD, adjunktus Hetente 2 óra Létszámkeret: 5 fő Időpont, hely: hétfő 16-18; B/9. gyakorló
Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A magzati élet védelme – abortuszvita és büntetőjog A kurzusért felelős oktató: Dr. Filó Mihály PhD, adjunktus Hetente 2 óra Létszámkeret: 5 fő Időpont, hely: hétfő 10-12; B/9. gyakorló
Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (203) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Einführung in das deutsche Strafrecht A kurzusért felelős oktató: Dr. Filó Mihály PhD, adjunktus Hetente 2 óra Létszámkeret: 5 fő Időpont, hely: hétfő 18-20; A/III. tanterem
9
Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A büntetőeljárást meghatározó tényezők A kurzusért felelős oktató: Dr. Erdei Árpád prof. emeritus hetente 2 óra időpontja: szerda 14-16 helye: A/8. gyakorló létszám: 5 fő A kurzus leírása: A kurzus áttekinti a büntetőeljárási rendszerek és a magyar büntetőeljárás működésének főbb jellemzőit, továbbá a büntető eljárásjogi szabályozás alapkérdéseit. Bemutatja a büntetőeljárás képét formáló legfontosabb tényezők, így a büntetőeljárás jogalkotás, a büntető eljárásjog tudománya, a joggyakorlat, valamint az alkotmánybírósági határozatok befolyását a büntető felelősségre vonás rendjére. A kurzus tematikája: 1. A büntetőeljárás általános bemutatása és az eljárási rendszerek áttekintése. 2. A eljárási alapelvek kialakulása és jelentősége. 3. A büntetőeljárással szemben támasztott követelmények és elvárások. 4. A büntető jogalkotás folyamata. 5. A jogalkalmazás, különös tekintettel a bírói gyakorlatra. 6. A büntető eljárásjog tudományának hatása. 7. Az Alkotmánybíróság jogalakító szerepe. Ajánlott irodalom: Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntetőeljárás tudományában. Eötvös Kiadó, Budapest, 2011. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris, Budapest, 2008. A számonkérés formája: Választás szerint zárthelyi dolgozat a félév végén, vagy házi dolgozat leadása 10.000-11.000 leütés terjedelemben. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter habil. egyetemi docens – Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár hetente 2 óra időpontja: szerda 14-16 helye: B/I. tanterem létszám: 5 fő jogász + kriminológia doktori programban kötelező előadás Kurzusleírás: A büntetőeljárás folyamatának, és alanyainak megismerése, a büntető igazságszolgáltatás szervezeteinek bemutatása. A tantárgy a büntetőeljárás és az igazságszolgáltatás szervezeteinek jogi keretein túl bemutatja azokat a szervezetszociológiai törvényszerűségeket, amelyek alapvetően befolyásolják az igazságszolgáltatás működését.
10
Előadások: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Bevezetés. Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályai, az igazságszolgáltatás társadalmi funkciói. Az igazságszolgáltatást érintő reformok az elmúlt ötven évben. Európai kitekintés A rendőrség szervezete, és jogosítványai. A rendőri intézkedések, és titkos eszközök. Az ügyészség alkotmányos helyzete és szervezete. Az ügyész feladatai a büntető igazságszolgáltatásban, az ügyészi mérlegelési jogkörök. Az ügyészség és társadalom. A bíróság alkotmányos szabályozása szervezete és igazgatása. A bírói függetlenség európai sztenderdjei és a magyar szabályozás. A bírói jogállás Az ügyvédekről szóló törvény szabályozási elvei. Az ügyvédek jogi helyzetének sajátosságai, a kirendelt védő intézménye. Összefoglalás, konzultáció.
Kötelező jogszabályok: 1994. évi XXXIV tv. a rendőrségről 1-74 §§, 2011. CLXIII. tv. az ügyészségről 1-41. §§ 2011. CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról. 1- 159. § 1998. XI. az ügyvédekről 1-115. § Ajánlott irodalom: Fleck Zoltán: Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében. 2010. Kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában. 2009. Fleck Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban jogszociológiai vizsgálódások. 2008. Fleck Zoltán: Bíróságok mérlegen. 2008. Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége. 2008. Kádár András Kristóf–Tóth Balázs–Vavró István: Védtelenül. Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára. 2007. Krémer Ferenc: Rossz döntések kora. 2010. Krémer Ferenc: A rendőri hatalom természete társadalmi szerep és foglalkozási kultúra. 2003. Krémer Ferenc: A rendőrség társadalmi szerepe szociológiai szempontból. http://www.mtapti.hu/mszt/19981/kremer.htm
Számonkérés formája: írásbeli beszámoló. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: A büntetéstan és a büntetés-végrehajtás történeti íve A kurzusért felelős oktató: Dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: szerda 18-20 helye: I. tanterem létszám: 5 fő A kurzus lényegében három – összefüggő témakört – mutat be. A mondanivaló címszavakban: 1.) a bűnt értelmező gondolatok: hagyomány, szokások, isteni parancsok, filozófia, jogbölcselet, majd a Felvilágosodás után: jogtudomány, kriminológia, pönológia, resztoratív teória….2.) a bűnösök és a büntetések párhuzamos történte: a bosszú (vérbosszú), talio, compenzáció (compozíció), megfélemlítés, semlegesítés, társadalomba visszavezetés, jóvátétel… 3.) A büntetési nemek 11
történeti változatai: a halálbüntetés, testi büntetések, szabadságbüntetések, vagyoni büntetések, erkölcsi büntetések… Kötelező irodalom: Földvári József: A büntetés tana, KJK, Bp. 1970. Gláser István: A szabadságvesztés büntetés végrehajtása, KJK, Bp. 1975. Hajdu Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Magvető, Bp.1985. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdete, Osiris-Századvég, Bp. 1995 Kabódi Cs. – Lőrincz J. – Mezey B.: Büntetéstani alapfogalmak, Rejtjel, Bp. 2005. A számkérés formái: két formában teljesíthetik a kurzus: egyezetett témából írásbeli esszé készítése (cca. 10 oldal) az ajánlott irodalom alapján (50%), illetve bv. intézeti látogatásról készített részletes szakmai beszámoló (50%) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Transitional Justice (angol nyelven) A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter tanszékvezető habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: hétfő 16-18 helye: B/2 gyakorló létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló
Course Description There has been an increasing interest by human rights scholars and activists on the issue of so called “transitional justice”. Transitional justice has to do with situations in which a previously authoritarian regime has given way to a democratic one, and the new democracy is faced with the problem of how to address the human rights abuses of its predecessor. Transitional societies necessarily face with the past in general, and the legacy of human right violations in the previous regime in particular. The way of dealing with past very much depends on the power relations at the time the transition towards democracy starts. The most radical revolutionary way of transition is the violent overthrow or collapsing of the repressive regime, there is then a clear victory of the new forces over the old order. Democracy can also arrive at the initiative of reformers inside the forces of the past, or as a result of joint action by and negotiated settlement between governing and opposition groups. The lectures will discuss the differences in the type of transitions affect efforts to deal with the past. Through presentations, case studies, and discussion the students will get a comparative perspective of different models of transitional justice. We will provide a short outline for the general discussions of the philosophical and practical issues to achieve justice in evolving societies. We will discuss the different models of transitional justice, like the so called “Amnesia Model” used by Spain after the fall off Franco regime, “Selective Punishment Model” which was implemented in Greece, ”The Historical Clarification Model” of Guatemala, and the “Mixed Memory and Punishment Model” of South Africa. We try to analyze and compare the methods used in Southern Europe in the seventies, and eighties, in Southern America after the collapse of dictatorships, Central and Eastern Europe after the fall of communism, and South Africa after the apartheid regime. The lectures main perspective is forward looking, as far as even today a large number of countries are facing the problem of transitional societies, and are seeking reasonable and fair methods to deal with the legacy of the past. 12
• • • • • • • • • • • •
1st week Introduction. What do we mean by transitional justice, basic arguments. 2nd week The first generation of transitional justice, the Nurnberg-trial, the problem of international criminal justice. 3rd week International Criminal Tribunals (Ruanda, Former Yugoslavia) the ICC. 4th week Transitional Justice in Europe (Spain, Portugal, Greece) 1. 5th week Transitional Justice in Europe (Spain, Portugal, Greece) 2. 6th week Transitional Justice in South America (Argentine, Chile, Guatemala). 7th week South Africa, (the Truth and Reconciliation Commission). 8th week East European Models (Poland, Check Republic, former East Germany) 9th week East European Models (Poland, Check Republic, former East Germany) Visit to the Terror House Museum 10th week The Hungarian Solutions: Volley Trials. Annulment Laws. 11th week The Hungarian Solutions: Lustration Laws. Victim Reparation. Summary, and conclusions. 12th week EXAM Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: A büntetőeljárás megoldandó kérdései (kodifikációs megfontolások) A kurzusért felelős oktató: Dr. Erdei Árpád prof. emeritus
hetente 2 óra időpontja: hétfő 16-18 helye: I. tanterem (Somló auditórium) létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló
Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (206) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (406) A kurzus címe: Bizonyításelméletek a jog világában A kurzusért felelős oktató: Dr. Finszter Géza egyetemi tanár hetente 2 óra időpontja: csütörtök 16-18 helye: B/12. gyakorló létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló A kurzus a bizonyítás fogalmát tekinti át a következők szerint:
Ismeretelméleti síkon, mint a világ megismerhetőségét és a megszerzett ismeretek ellenőrizhetőségét. A jog terrénumán, mint azoknak a múltbeli tényeknek normatív rendben történő feltárását, amelyekhez valamilyen joghatás fűződik. A büntetőeljárási jog területén, mint a büntetőeljárásban megvalósuló és a büntetőeljárási jog által szabályozott megismerést. Kriminalisztikai megközelítésben, mint a múltban történt bűncselekmény-gyanús esemény rekonstrukcióját abból a célból, hogy az igazságszolgáltatás dönthessen az állam büntető igényéről.
Az egyes témakörök feldolgozását jogesetelemzés egészíti ki. 1. A bizonyítás és a bizonyíték fogalma, a bizonyítékok osztályozása 13
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
A processzuális bizonyításelmélet A büntetőeljárási bizonyítás sajátosságai (összetettség, akadályok, hatalmi jelleg, szabályozhatóság) Az előkészítő eljárás és a tárgyalás kriminalisztikai nézőpontból A kriminalisztikai bizonyításelmélet (nyomelmélet, azonosítás-elmélet, a múlt rekonstrukciója) A perrendszerű bizonyítás Reform nézetek a bizonyításról A szakértői bizonyítás,a különleges szakértelem Az igazságügyi szakértői szervezetek A bűnügyi nyilvántartás Bűnüldözési stratégiák A titkos felderítés kriminalisztikája
Kötelező irodalom Finszter Géza: Bizonyításelméletek a jog világában (Kézirat) Bócz - Finszter: Kriminalisztika joghallgatóknak, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008 Ajánlott irodalom: 60 év – 60 bűncselekmény Belügyi Szemle Külön Szám, 2013 Déri Pál – Budai Attila: Korszerű bűnüldözés. ORFK Kiadványa, Budapest, 1991. Erdei Árpád: Tény és jog a szakvéleményben, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987 Finszter Géza: A titkos információgyűjtés szabályozása a hatályos jogban, Kriminológiai Tanulmányok, OKRI kiadvány, Budapest, 2000 Gödöny József: Bizonyítás a nyomozásban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1968 Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Lontainé Santora Zsófia: A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet tevékenységéről, Rendészeti Szemle, 2007/12. Melegh Gábor: Az igazságügyi szakértői tevékenység helyzete, alakulása a hatályos szabályozás tükrében, Rendészeti Szemle 2007/12. szám Molnár József: A kriminalisztika tudománya II. Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, 33. szám, Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, Budapest, 1996 Nyíri Sándor: A fedett nyomozó – Belügyi Szemle, 1999/12. szám. Rendészeti Szemle 2007/12. szám Tauszik Nagyezsda: A személyazonosítás módszerének új aspektusai, Belügyi Szemle, 2003. 7-8. szám Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (207) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (407) A kurzus címe: Az új büntetés-végrehajtási kódex A kurzusért felelős oktató: Dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens Az oktatásban közreműködnek: Palló József, Illés Melinda mb. oktató hetente 2 óra időpontja: kedd 16-18 helye: Vécsey auditórium létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló
14
Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (201) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Jogtudat, kultúra, cselekvés A kurzusért felelős oktató: dr. Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár Hetente 2 óra Létszámkeret: 10 fő Időpont, helye: külön megbeszélés szerint
Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (202) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A jogállam eszme változásai a XX. század első felében A kurzusért felelős oktató: Dr. Szilágyi Péter egyetemi tanár Heti 2 óra Előfeltétel nélkül felveheti minden doktorandusz. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint
15
Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A vállalkozások gazdaságtana A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens A kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek a vállalat felépítésével, az egyes vállalati területek működésével, egymás közötti kapcsolataival. A vállalati stratégia alapján az egyes funkcionális területek (marketing, termelésmenedzsment, innováció) látják el a vállalati működésből fakadó egyes feladatokat. A termelésmenedzsment koordinálja a vállalkozás egyes gazdálkodási területeit (tárgyieszköz-gazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, forgóeszközgazdálkodás). Az egész vállalatot átfogja monetáris oldalról a pénzgazdálkodás. A hallgatók a fenti területeket elemzik, mindig ügyelve arra, hogy a vállalatot, mint egységes egészet lássák, és láttassák. A megközelítés mindig gazdaságtani, a könyvelési, pénzügyi kérdésekbe nem megyünk bele. A kurzuson a megajánlott jegy feltétele egy kiselőadás megtartása, valamint egy-egy írásbeli és szóbeli teljesítmény-felmérésen való megfelelés. hetente 2 óra létszám: 5 fő időpontja: csütörtök 14-16 helye: B/13. gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Pénzügytan A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens Hetente 2 óra Létszám: 2 jogász+ 2 pol. Időpontja: szerda 12-14 Helye: B/10. gyakorló
16
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Környezetjog A kurzusért felelős oktató: Dr. Bándi Gyula DSc. egyetemi tanár
A környezetvédelmi jogalkotás történeti forrásai, a mai jogalkotási tendenciák A környezetjog elvei A környezethez való jog Európában és Magyarországon. Szabályozás és esetjog Az állami befolyásolás eszközei (tanácsadás és ellenőrzés, indirekt gazdasági eszközök, önszabályozás) 5. A jogi szabályozás rendszere 6. A közigazgatási megelőzés eszközei 7. A direkt beavatkozás eszközei: kötelezések, korlátozások 8. Gazdasági eszközök 9. Önszabályozás 10. Ellenőrzés és monitoring 11. A közigazgatási felelősség 12. Az EU környezetpolitikája, akcióprogramok. Elsődleges környezetvédelmi szabályozás 1. 2. 3. 4.
A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Értékelés: ötfokozatú beszámoló. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Magyar kormányzati rendszer A kurzusért felelős oktató: Dr. Müller György CSc. habil. címzetes egyetemi tanár Témakörök: 1. A kormány felépítése: a) a kormány helyzete az 1989-90 évi alkotmánymódosítások után, b) az elvetett megoldások: a kormány felépítése az 1980-as évek szocialista államszervezetében és az 1989. őszi alkotmánymódosítás, c) a rendszerváltás utáni helyzet, az Országgyűlés szerepe a kormányszerkezet meghatározásában. 2. A kormány szervezetalakítási jogköre, a kormány és a miniszterelnök eszközei a kormányszerkezet alakításában: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének, illetve szervezetalakítási szabadságának alkotmányos kérdései, b) tárca nélküli miniszterek, c) minisztériumi szint alatti főhatóságok szervezése, d) kormánybiztos, kormánymeghatalmazott kormány- és miniszterelnöki megbízott, e) a Miniszterelnöki Hivatal, illetve államtitkárai. 3. A kormányfő jogállása, a miniszterelnöki hatalom, a kormányfői jogok: a) a rendszerváltás előtti helyzet, a jelenlegi alkotmányos helyzethez vezető út, a miniszterelnök helyzetéről, illetve a kormányfői jogokról általában, b) az egyes kormányfői jogok vizsgálata: a kormányprogram összeállítása, a kormányalakítás, az államtitkári kar kialakítása, a kormánypolitika irányának 17
meghatározása, az utasítási jog, a kormányfő helyettesítése, szervezetirányítási jogok, szabályozási jogkör és a kormányt helyettesítő jogkör. 4. A miniszterek helyzete: a) a miniszterek egyenjogúságának kérdése, b) a kormányon belüli erőviszonyok alakulásának tényezői (a tárcák súlya, politikai háttér, személyiség, miniszterelnökhöz fűződő viszony, koalíciós szempont, kabinettagság és kabinetvezetés). 5. A kormány testületi működése: a) miniszterelnöki hatalom – testületi döntéshozatal, a döntéshozatali eljárás, b) a döntések előkészítésének folyamata és intézményei: államtitkári értekezlet, kabinetek, szakmapolitikai egyeztetés, illetve az informális fórumok. 6. Állami vezetői modellek a rendszerváltás utáni Magyarországon: a) politika és közigazgatás szétválasztásának kísérlete (1990-2006), a szabályozási eszmény, a modell kudarcának okai, b) az egységes állami vezetői modell 2006-tól a státustörvényben, a modell lényege, az új államtitkári rendszer értékelése, c) módszerek a közigazgatási vezetők, illetve elit elmozdításának megnehezítéséhez (a főtisztviselői kar és a határozott időre szóló megbízatás). 7. A kormányzati szervezeti viszonyok átalakítása 2006-ban: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének újraértelmezése, b) a státustörvény szemlélete és a túlzások: államtitkári, szakállamtitkári létszámkeret, a tárca nélküli miniszterek és a kormánybiztosok helyzete, c) különös államtitkárok, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a kormány által létrehozható testületek, d) a kormány által létrehozható testületek 8. A minisztériumi szint alatti főhatóságok: a) országos hatáskörű szerv és központi hivatal, a ’92-es szabályozás kudarca, b) újabb törekvés a szervezeti rend megteremtésére: kormányhivatal és központi hivatal a státustörvényben. Tananyag: Müller György: Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon. Antalltól Gyurcsányig. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2008 Előadás Alkotmány VII. fejezet /Alaptörvény 2006. évi LVII. törvény ill. 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Ajánlott irodalom: Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal. Századvég. 2000 ősz, új folyam, 18. szám. Körösényi András: Parlamentáris vagy „elnöki” kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító perspektívából. Századvég, 2001. tavasz, új folyam 20. szám. Sárközy Tamás: Államszervezetünk potenciazavarai. (A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai.) HVG-ORAC, Budapest, 2006 Vadál Ildikó: A közigazgatási jog kodifikációja. Stabil kormányzás, változó közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2006 Számonkérés: Írásbeli beszámoló vagy a tárgyhoz kapcsolódó témakör írásbeli feldolgozása A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint
18
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Összehasonlító önkormányzati jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István habil. egyetemi docens A kurzus célja: A kurzus az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája II. (III.) és IV. szemeszterében a közjogi érdeklődésű hallgatók számára szervezett összehasonlító közigazgatási szemléletű alternatív szeminárium, amely jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására is. A kurzus I. (tavaszi szemeszter) alkotmányjogi és közigazgatási szervezeti jogi részét követően a kurzus II. (őszi szemeszter) az önkormányzatok által ellátott feladatokat és ezek ellátásának módozatait tárgyalja. A két kurzus tematikusan egymásra épül ugyan, de külön-külön is felvehetők. Kötelező irodalom: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió Kiadó, Budapest 2008 (az egyes államok önkormányzati rendszerei tekintetében) Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2002 Ajánlott irodalom: Hans-Georg Wehling (hrsg.): Kommunalpolitik in Europa. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart – Berlin – Köln 1994 A foglalkozásokon megjelölt szakirodalom. A tantárgy értékelése: ötfokozatú beszámoló – a referátumok vagy/és a félév végén leadott dolgozat alapján. A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Tematika (tavaszi szemeszter): 1. Az önkormányzatok helye a fejlett államok közigazgatási rendszereiben. Az önkormányzatiság meghatározásának modelljei: a kontinentális és az angolszász modellek áttekintése Az alapképzésben megszerzett ismereteikre építve a helyi-területi önkormányzatisággal kapcsolatos fontosabb történelmi és jelenkori modellek áttekintése, az önkormányzatiság nemzetközi dokumentumokban és a különféle nemzeti alkotmányokban rögzített meghatározásai alapján, különös figyelemmel az angolszász rendszerek ultra vires elvének értelmezésére, valamint a kontinentális alkotmányok generális klauzulával történő szabályozására. 2-4. A helyi önkormányzati rendszerek általános felépítése I-IV. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás egyes szintjei közötti feladatmegosztás általános elvei -
az angolszász és a skandináv államok önkormányzati rendszereiben,
-
a latin (francia) modellben,
-
német-osztrák önkormányzati rendszerekben, 19
-
államszocializmus egységes államigazgatási modelljeiben, valamint a rendszerváltó kelet-, továbbá kelet-közép-európai országok szabályozásaiban.
5. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése I. Az önkormányzati testületek helye és szerepe 6. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése II. Az önkormányzatok egyszemélyi vezetőinek (polgármesterek) helye és szerepe 7. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése III. Az önkormányzatok igazgatási apparátusai; az igazgatási szervezet vezetése 8. Az önkormányzatok társulásos együttműködései 9. Az önkormányzatok gazdálkodása és vagyona Az önkormányzatok bevételeinek, kiadásainak, finanszírozásának, valamint vagyonjogi jogállását meghatározó szabályok alapján felvázolható modellek. 10. Az önkormányzatok tevékenysége feletti állami kontroll Az önkormányzatok feletti állami kontroll - ellenőrzés vagy felügyelet - alapmodelljei. [őszi szemeszter (folytatás): Önkormányzati közszolgáltatás-szervezés 1-2. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai I-II. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások nyújtása 3-4. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai III-IV. Az oktatási és a tágabb értelemben vett kulturális közszolgáltatások nyújtása 5-7. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai V-VII. Infrastrukturális közszolgáltatások 8. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai I. A helyi közhatalmi feladatok ellátása 9-10. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai II. Az átruházott államigazgatási feladatok ellátása]
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Globális pénzügyek – európai közigazgatás A kurzusért felelős oktató: Dr. Forgács Imre habil. egyetemi docens A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok, minimális létszám: 5 fő Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Az amerikai jelzáloghitel-piacról 2007-ben kiindult pénzügyi összeomlás – amely a mindeddig „rekordernek” tartott 1929-33-as világgazdasági válságnál is súlyosabb következményekkel jár – nemcsak a világgazdaságot döntötte romba alig néhány hónap alatt. Egyúttal gyakorlati cáfolatát adta annak a neoliberális tételnek is, miszerint a gazdasági bajok forrása mindig csak a túlzott mértékű állami beavatkozásban keresendő. Kiderült például, hogy az elmúlt évtizedek szélsőséges deregulációs kampányai – többek között – a nemzetközi bankrendszer és a pénzügyi piacok biztonságos működésének jogi alapjait is aláásták. A közigazgatás eszköztelensége ugyanis jelentős mértékben hozzájárult a példátlan méretű „pénzügyi buborék” képződéséhez, majd kipukkadásához, ami végülis a sok ezermilliárdos veszteségekben mutatkozott meg. Ma az Európai Unióban is egyre inkább az a stratégiai kérdés, hogy vajon képes lesz-e az Unió a pénzügyi globalizáció tartósnak mutatkozó válság-jelenségeire az integráció mélyítésével, a gazdasági föderalizmus és az európai 20
kormányzás erősítésével válaszolni. A kurzus a válság legfontosabb pénzügyi és közigazgatási összefüggéseivel, s a formálódó európai válaszokkal foglalkozik oly módon, hogy igyekszik hasznosítani az előadó gyakorlati kormányzati közigazgatási tapasztalatait is. Tézisek, illetve témakörök: 1. A neoliberális állam, és közigazgatás-felfogás eredményei és kudarcai; új és megújuló felfogások az állam szerepéről; A „jó közigazgatás” mint gazdasági versenyképességi tényező; 2. A globális pénzügyi/gazdasági válság intézményi és szabályozási tanulságai és hatása az „európai közigazgatás” megújítására; 3. Az Európai Unió föderális gazdasági kormányzati rendszerének (European Governance) esélye, első intézményei 4. A tagállamok nemzeti közigazgatása a formálódó pénzügyi-gazdasági rendszerben és az EU új pénzügyi intézményrendszerében; Kötelező irodalom: Forgács Imre: Európa elrablása 2.0 (Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához) Gondolat Kiadó 2012 Forgács Imre: Globális Egyesült Államok (Utópia vagy utolsó esély) Gondolat Kiadó 2013 Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? (A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája) Napvilág Kiadó 2009 Számonkérés: ötfokozatú beszámoló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: Fogyatékosság és jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István habil. egyetemi docens Előadók: dr. Könczei György egyetemi tanár ELTE Bárczi Géza Gyógypedagógiai Kar Foglalkozási és Rehabilitációs Kutatócsoport
dr. Hoffman István habil. egyetemi docens Jakab Nóra Ph.D.,
A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint A tantárgy célja: alapvető áttekintést nyújtson a fogyatékosság jogának elméleti beágyazottságáról, főbb értékeiről, tartalmairól, előadások, ill. magyar és angol nyelvű szövegek olvasását jelentő egyéni felkészülés és az azt követő szemináriumok útján. A kurzus célja, hogy a hallgatók fogalmat alkossanak arról, miként változott a 20. században és a 21. századra a jogtudomány szemlélete és fogalomalkotása a fogyatékossággal élő emberek kapcsán; a jelen helyzet megértése és értelmezése, és hogy kialakítsák saját fölfogásukat. Tematika: A fogyatékosság fogalmának változása; jogának kialakulása, tekintettel a történeti és az eszmetörténeti kontextusokra (Könczei). A jogtudomány helye a fogyatékosságtudományban – a fogyatékosságtudomány hatása a jogtudományra (Könczei). Fogyatékosság és nemzetközi közjog, különös tekintettel az ENSZ keretében elfogadott általános emberi jogi egyezményekre, valamint a szakterület egyezményére, a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményre (CRPD), továbbá az Európa Tanács egyezményeire és ajánlásaira (Hoffman) Fogyatékosság a magyar közjogban: alkotmányjogi kérdések (a fogyatékos személyek alapjogai), a fogyatékos személyeket érintő közigazgatási jogi és szociális jogi szabályok (Hoffman) 21
A cselekvőképesség elméleti háttere és munkajogi kérdései, avagy a fogyatékossággal összefüggő polgári jogi és munkajogi kérdések (Jakab Nóra) Számonkérés, értékelés módja: aktív részvétel az órákon, kiadott feladatok teljesítése, és esettanulmány, és/vagy szemináriumi dolgozat megírása – lehetőség szerint a későbbi publikáció szándékával Szakirodalom: angol, és/vagy nyelvű feldolgozandó olvasmányok a hallgatók nyelvi felkészültségének függvényében.
22
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll A kurzusért felelős oktató: Dr. Gönczöl Katalin professor emeritus Hetente 2 óra Időpont: csütörtök 16.00-18.00, A/II. tanterem Létszámkeret: 5 jogász + 2 politológus PhD hallgató Oktatók: Gönczöl Katalin, Mezey Barna egyetemi tanár, Somlai Péter egyetemi tanár, Szmodis Jenő egyetemi adjunktus, Podoletz Léna egyetemi tanársegéd, Vig Dávid Phd. egyetemi tanársegéd, Fellegi Borbála Phd. meghívott előadó, Dr. Hatvani Erzsébet meghívott előadó, Dr. Kiss Bernadett Phd. meghívott előadó. Tantárgy célja: A büntetés és a jutalmazás, a fegyelmezés és az elismerés morális, szociológiai, szociálantropológiai kultúrájában megismertetni a büntető - és a kriminálpolitika történetét és gyakorlatát. Számonkérés: Írásbeli dolgozat, amelynek eredményét május 28-ig tesszük közzé. Tantárgyprogram: 1. Február 12. A fegyelmezés és a jutalmazás, az elismerés és a büntetés szociológiai és morális alapjai. Előadó: Gönczöl Katalin 2. Február 19. A jutalmazás és büntetés szociálantropológiai értékelékelése. Előadó: Szmodis Jenő 3. Február 26. Elismerés, fegyelmezés, büntetés a szocializációban. Előadó: Somlai Péter 4. Március 5. Kisközösségi büntetési, fegyelmezési formák.(Romano kris) Előadó: Kiss Bernadett 5. Március 12. A települések, a városok formális és informális kontrolljának története. A helyi közrend és közbiztonság és a közösségi kontroll mai formái. Előadó: Podoletz Léna 6. Március 19. A börtön, mint „kaméleon”. A modern börtön létrejötte: a büntetési célok tündöklése és bukása. Előadó: Vig Dávid 7. Március 26. A munkabüntetések és a munkakultúra története. A rabmunka cél, vagy eszköz? (Gályarabság, száműzetés, dologház, javítóház) Előadó: Mezey Barna 8. Április 9. Inkluzív és exkluzív pönológia szemlélete. Előadó: Podoletz Léna 9. Április 16. A XX. és XXI. századi konfliktusfeloldó pönológia. A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet elmélete és gyakorlata. Előadó: Fellegi Borbála 10. Április 23. A büntetőjogi mediáció és a közösség kiengesztelésének gyakorlati tapasztalatai Magyarországon. Előadó: Hatvani Erzsébet 11. Április 30. A büntető populizmus Előadó: Gönczöl Katalin 12. Május 7. Írásbeli dolgozat Irodalom: Arthur Koestler (1999) Egy mítosz anatómiája. Az akasztásról. Osiris, Emile Durkheim (2000) a szociológia módszertani szabályai.(In. Szociológiai Irányzatok a XX. század elejéig. Szerk. Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum kiadó. 272-313.o. Michel Foucault (1990) Felügyelet és Büntetés. Gondolat. Fegyelmezés és büntetés, a büntetés „morális” alapja. 273-279. o. és 315-370. o. Nils Christie (1991) A fájdalom korlátai. Európa Könyvkiadó. David Garland (1990) Punishment and Modern Society. Clarendon Press. Oxford. David Garland (2002) The Culture of Control, Oxford University Press, 1. fejezet: A History of the present 1-26.o. 23
Szmodis Jenő (2010) Egyes jogintézmények és jogelméleti irányzatok humánetológiai vonatkozásairól. Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 111-143 (interneten elérhető) Szmodis Jenő (2011) A jog a humánetológia tükrében. Magyar Tudomány (172. évf.) 5. sz. 548-557. old. (interneten elérhető) Loss Sándor (2002) Romani kris a dél-békési oláh cigányoknál. In. Beszélő. 2/9-10.sz. (Elérhető a Beszélő honlapján) Oross Jolán (1996) Fejezetek a koldulás történetéből. Esély. 5. Szám. 89-103.o. (Elérhető a folyóirat honlapján) Hacker Ervin (1916) A rabmunka. Tanulmány a börtönügy köréből. Pécs. Wessely Kiadó. Tóth Lőrincz (1888) Fegyházi tanulmányok: a rabmunka. Athenaeum. Mezey Barna (2003) Az amszterdami Rasphuis. Jogtörténeti Szemle. 1. Szám Mezey Barna (2003) A Brideweell jelenség. Jogtörténeti Szemle. 4. Szám. Mezey Barna (2013) A fenyítőházak forradalma. Budapest. Gondolat Kiadó. Gönczöl Katalin (2011) Kriminálpolitika a posztmodern szorításában. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae XLVII 119-135. o. Lévay Miklós (2014) A „punitivitás” fogalma, koncepciója és a fogalom változásai. Tanulmányok Gönczöl Katalin Tiszteletére. Szerkesztették: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 315-326.o. Gönczöl Katalin (2011.) Mire jó a büntetőpolitikák nemzetközi összehasonlítása? Élet és Irodalom. szeptember 30. Ferge Zsuzsa (2014) A büntető államtól a jóléti államon át a bosszúálló államig. In. A büntető hatalom Korlátainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin Tiszteletére. Szerkesztették: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 117-136.o. Ulrich Beck (2003) A kockázat-társadalom. Társadalomtudományi Társaság - Századvég, Szerk. Andorka Rudolf 182-248. o. Fliegauf Gergely (2011) Mivel foglalkozik a börtöntudomány? David Gordon Scott pönológiai alaptémái és néhány kritikai, illetve elméleti megfontolás. Börtönügyi Szemle, 4. szám. 11-30.o Van Yzl Smit, Dirk - Snacken, Sonja (2009) Principles of European Prison Law and Policy - Penology and Human Rights, Oxford University Press, 2.2. fejezet: Human Rights in a democratic constitutional state and prisoners' rights. 63-73.o. Jock Young (2007) Slipping away –moral panics each side of ’the golden age’; Andrew Rutherford: Sexual Offenders and the path to purified domain. In: Crime, Social Control and Human Rights: From Moral Panics to States of Denial -Essays in Honour of Stanley Cohen, 53-79.o. Fellegi Borbála (2009) Út a megbékéléshez. Napvilág Kiadó. 2.4. A helyreállító szemlélet történeti gyökerei. 66.-77.o. Gönczöl Katalin (2007) A helyreállító igazságszolgáltatás – helyreállítható bizalom. Büntetőjogi Kodifikáció. 39. szám. Pajor András - Vokó György (2009) A resztorativ igazságszolgáltatás módszerei a börtönfalakon belül. Börtönügyi Szemle. 3. Szám. 49-72. o. (Belgium) Gönczöl Katalin: (2014) A punitiv kriminálpolitika és a büntető populizmus – egymást fedő fogalmak? Jogtudományi Közlöny. 11. szám. Fleck Zoltán (2014) A büntető populizmus. Tanulmányok Gönczöl Katalin Tiszteletére. Szerkesztették: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 149-162.o. Borbíró Andrea (2014) A bűnözéskontroll piaca. Tanulmányok Gönczöl Katalin Tiszteletére. Szerkesztették: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 53-68. o.
24
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A bűnözés társadalmi reprodukciója A kurzusért felelős oktató: Dr. Gönczöl Katalin professor emeritus (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente három óra Időpont: kedd 10.00-13.00 Helye: B/7. gyakorló Létszámkeret: 6 jogász és 1 kriminológus, 1 politológus PhD hallgató Oktatók: Gönczöl Katalin, Fleck Zoltán egyetemi tanár, Borbíró Andrea egyetemi adjunktus, Inzelt Éva egyetemi tanársegéd, Győry Csaba tudományos kutató, Podoletz Léna egyetemi tanársegéd Számonkérés: Beszámoló Tantárgyprogram 1. Február 10. A bűnözés reprodukciós folyamatainak kutatási modelljei, elméleti bevezető (Gönczöl Katalin) 2. Február 17. A jogkövetés reprodukciós folyamatai, a kutatás elmélete és módszertana (Fleck Zoltán) 3. Február 24. Bizalom, mint a jogkövetés feltétele (Fleck Zoltán) 4. Március 3. A jogkövetés reprodukciója a posztmodern társadalomban (Fleck Zoltán) 5. Március 10. Történeti visszatekintés - szegénység és bűnözés. A bűnözés reprodukciója az esélyegyenlőtlenségi modellben a nyugati demokráciákban és a XX. század végi Magyarországon (Gönczöl Katalin) 6. Március 17. A címkézési és konfliktuselméletek reprodukciós modelljei. A jogalkotás és a büntető igazságszolgáltatási gyakorlat bűnözést termelő folyamatai. A bűnözés reprodukciós folyamatainak bemutatása a posztmodern társadalmakban, különös tekintettel a társadalmi kirekesztődési modellekre (Gönczöl Katalin) 7. Március 24. Gazdaság és gazdasági bűnözés a posztmodern kapitalista gazdaságban (Győry Csaba) 8. Március 31. A globális gazdasági bűnözés újratermelődése (Győry Csaba) 9. Április 14. A fehérgalléros korrupció jelensége és reprodukciója a globális gazdaságban, különös tekintettel hazai viszonyainkra. A társadalmi berendezkedés és a korrupciós bűncselekmények újratermelődése (Inzelt Éva) 10. Április 21. A biztonsági piac működése, szerepe a bűnözés reprodukciójában (Borbíró Andrea) 11. Április 28. A bűnözés reprodukciója a közösségekben, a területi reprodukció bemutatása (Podoletz Léna) 12. Május 5. Konzultáció és kurzusértékelés. (Gönczöl Katalin, Fleck Zoltán, Borbíró Andrea, Győry Csaba, Inzelt Éva és Podoletz Léna) Kötelező irodalom: 1.Téma: Szabó András A bűnözés társadalmi produktum.( Részletek) A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. 1993. 29-40.o. Robert K. Merton, Társadalom elmélet és társadalmi struktúra. In. Szociológiai Irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó. 1949., 2000. 4061.o. Ralph Dahrendorf, Az utópiából kivezető ösvények. Szociológiai Irányzatok a XX. Században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó. 1957., 2000.117-134. o. Somlai Péter, Durkheim után, avagy a normális válság közepette. . In: A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés, mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Szerkesztette: 25
Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 2014.429.434. o. 2.Téma: Váriné Szilágyi Ibolya, Jogtudatról – alulnézetben. Tizenévesek jogtudata és jogi érzékenysége, L’Harmattan. 2010. 15-42. o., 69-113. o., 169-193. o. Chantal Kourilsky-Augeven, A jogi szocializáció és a kulturális minták, in: Váriné, i.m. 2010. 3. Téma: Tóth István György, Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a Magyar társadalom értékszerkezetében. TÁRKI. 2009. (http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/gazdkult_elemzeszaro_toth.pdf) Muraközy László (szerk.) A bizalmatlanság hálójában. A Magyar beteg. Corvina. 2012. 4. Téma: Hunyady György, Az elégedetlenség társadalompszichológiája. Magyar Pszichológiai Szemle, 2013/4. 68. 4. 621-644. Sík Domonkos: Demokratikus kultúra és Modernizáció. Állampolgári szocializáció 20 évvel a rendszerváltás után. L’Harmattan, 2014. Boutellier, Hans: The Improvising Society. Social Order in a Boundless World, Eleven, 2012. 5. Téma: Irk Albert, A kriminalitás normális és pathologikus jellege. (Részlet). A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. 1993. 48-56.o. Hacker Ervin, A kriminalitás környezeti tényezői. A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. 1993. 57-67.o. Gönczöl Katalin, Szegénység és bűnözés. Szociálpolitikai Értesítő. 1987. 1. 250-303.o (www.fszek.hu/szociologia/szsda/gonczol_bunozes_szegenyseg) Gönczöl Katalin, Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1991. 152-199.o. Tauber István, A hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés összefüggései, különös tekintettel egyes kisebbségi csoportokra. In. Írások Tauber István Emlékére. Magyar Kriminológiai Társaság. 1986.,2009.133153.o. 6. Téma: Gönczöl Katalin, Társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika. A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. (Szerk. Borbíró Andrea) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest. 2009. 12-37. Gönczöl Katalin, Veszélyeztetők és veszélyeztetettek a jelenkori kapitalizmusban. In. Írások Tauber István Emlékére. Magyar Kriminológiai Társaság. 2009. 20 - 31. o. Gönczöl Katalin, Kriminálpolitika a posztmodern szorításában. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae XLVII. 2011. 119-135.o. Kerezsi Klára-Gosztonyi Márton, Roma is? Szegény is? Bűnös is. In: A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés, mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Szerkesztette: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 2014. 235-274. o. Ferge Zsuzsa, A büntető államtól a jóléti államon át a bosszúálló államig. In: A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés, mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Szerkesztette: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. 2014. 117136.o. Lévay Miklós, A „punitvitás” fogalma, koncepciója és a fogalom változásai a kriminológiai (pönológia) szakirodalomban. In: A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés, mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Szerkesztette: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. 2014. 315-326.o. Freda Adler, Gerhard O.W. Mueller, William S. Laufer, Kriminológia. 9. Fejezet. A bűnözés alternatív magyarázatai, a címkézés elmélet, a konfliktuselmélet és a radikális elméletek. Osiris. 2000. 281-308. o. 26
7. Téma: Akerlof, Shiller, Animal Spirits. Corvina Kiadó, Budapest. 2011. 50-67.o. 8. Téma: Castells, Manuell, A globális bűnözői gazdaság. in: Castells: Az információ kora III. Az évezred vége. Gondolat, 2007. 238-278. Győry Csaba, Kollaterális előnyök? A transznacionális bűnözés és az adóelkerülés elleni nemzetközi szabályozás. MTA JTI Working Paper. (Megjelenés alatt.) 9. Téma: 2014. évi felmérés a globális és magyar gazdasági bűnözésről. Gazdasági bűnözés: az üzleti életet fenyegető globális veszély http://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/globalis_gazdasagi_bunozes_felmeres/assets/Globalis_gazdasagi_bu nozes_2014_magyar_riport.pdf Czibik Ágnes és Tóth István János, KKV Körkép – 2008 / október: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete és véleménye gazdasági és politikai környezetükről 1-43.o. 2008. http://www.gvi.hu/data/research/kkv_korkep_084_081121.pdf Inzelt Éva, Átfedő halmazok: Gazdasági bűnözés – fehérgalléros bűnözés, in. Pusztai László Emlékkötet, Szerk.: Bárd-Hack-Holé. OKRI-ELTE ÁJK, Budapest, 2014. 241-256.o. Inzelt Éva, Edwin H. Sutherland és a fehérgalléros bűnözés 75 éve. In: A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés, mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Szerkesztette: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. 2014.197206.o 10. Téma: Borbíró Andrea, A bűnözéskontroll piaca. In: A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés, mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Szerkesztette: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 2014. 53-68.o. 11. Téma: Freda Adler, Gerhard O.W. Mueller, William S. Laufer, Kriminológia 7. Fejezet. A társadalmi kontroll elmélete. Osiris. 2000. 227-248.o. Jeremy Waldron, Hajléktalanság és a közösség. Replika, 2010. 71, 2: 131-162 Adler, F., G. O. Mueller and WS Laufer, Kriminológia. A kulturális deviancia elméletei. A szubkultúrák kialakulása. A társadalmi kontroll elmélete. Osiris, 2000. 171-254.o. Dallos Endre, Építészeti bűnmegelőzés a mérnök szemével. In. Barabás T. (ed.) Épített környezet - Bűnözés - Szituációs bűnmegelőzés. Országos Kriminológiai Intézet, 2008. 107-128.o. Adler, F., Mueller,G. and WS Laufer, Kriminológia. A bűnelkövetés célpontjai és áldozatai. Osiris. 2000. 255-280.o Ajánlott irodalom 1.Téma: Émile Durkheim (1895)(2000) A szociológiai módszertan szabályai. In. Szociológiai irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó 272-312.o Elliott Currie (1997) Market, Crime and Community:Toward a Mid-Range Theory of Post-Industrial Vilolence. Crime in a Market Society. In Criminological Theory. Past and Present. Ed. Francis T. Cullen and Robert Agnew. 2003. Roxbury Publishing Company. 367-378.o. Némedi Dénes (2005) Klasszikus szociológia 1890-1945. Napvilág Kiadó. 35.-66.o. 5. Téma: Irk Albert (1918) Kriminológia. Budapest. Balogh Jenő (1908) Nyomor és Bűntettek. Hacker Ervin (1931) Budapest hatása a kriminalitásra. Budapest. Hacker Ervin (1936) Társadalmi kapillaritás és a kriminalitás Földes Béla (1907) A társadalmi gazdaságtan és gyakorlati tanai. Negyedik átdolgozott kiadás. Budapest. Ferge Zsuzsa (2002) Struktúra és egyenlőtlenség a régi államszocializmusban és az új kapitalizmusban. Szociológiai Szemle. 4. Szám. Ferge Zsuzsa (1982) Társadalmi újratermelés és társadalompolitika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Utasi Ágnes (2002) A bizalom hálója. Mikro társadalmi kapcsolatok. Új Mandátum Kiadó.
27
6. Téma: Edwin M. Lemert (1972) Human Deviance. Primary and Secondary Deviance In: In Criminological Theory. Past and Present. Ed. Francis T. Cullen and Robert Agnew. 2003. Roxbury Publishing Company. 304-307.o. Gönczöl Katalin, (2011.)Mire jó a büntetőpolitikák nemzetközi összehasonlítása? Élet és Irodalom. Szeptember 30.LV. évfolyam 39.szám. www.es.hu/gonczol_katalin;mire_jo...nemzetkozi_ossz. Kuzuno, Hiroyuki, (2011.) Neoliberalism, Social Exclusion and Criminal Justice. - A Case in Japan
[email protected] Loic Wacquant, (1999.) A nyomor börtönei. Helikon Kiadó. Zygmund Bauman, Social Issues of Law and Order. British Journal of Criminology. (2000) 40. 215 230. o. Zygmunt Bauman, (2000.) What it Means To be Excluded: Living to Stay Apart or Together. In. Social Inclusion. Possibilities and Tension. Szerk.: Peter Askonas, Angus Stewart. Macmillan. 73-86. John Hagan, (1986) (2003.) :Power-Control Theory of Gender and Delinquence. In Criminological Theory. Past and Present. d.Francis T. Cullen and Robert Agnew. 7. Téma: John Braithwaite, (2010.) The cyclical nature of the challenges of regulatory capitalism. in.: Braitwaite, John: Regulatory Capitalism. Edvard Elgar, Cheltenham, (magyarul: Boom, Válság és szabályozás a pénzpiacokon. fordította: Podoletz Léna) 9 Téma: Ronen Palan, Richard Murphy and Christian Chavagneux (2010.) Introduction. in: Ronen Palan, Richard Murphy and Christian Chavagneux Tax Havens. How Globalization Really Works. Cornell University Press. 2-13. o. Bisogno,E., Alvazzi del Frate, A., Davis, P.(2010): “Corruption in Afghanistan, UNODC. http://www.unodc.org/documents/data-and-analysis/Afghanistan/Afghanistan-corruption-survey2010Eng.pdf Seppänen, M., Virtanen, P. (2008) Corruption, Poverty and Gender. With case studies of Nicaragua and Tanzania, Ministry of Foreign Affairs, Finland, 52-151.o. Aromaa K. with Viuhko, M., Lehti, M., Taybakov, A., Klemetsov, P., Demin, P., Tumanov, R. (2009.) Corruption on the Finnish-Russian Border, Experiences and observations of Finnish and Russian civil servants and businesspersons on corruption on the border between Finland and Russia. HEUNI publ. No. 61., Helsinki http://www.heuni.fi/Satellite?blobtable=MungoBlobs&blobcol=urldata&SSURIapptype=BlobServer&SSUR Icontainer=Default&SSURIsession=false&blobkey=id&blobheadervalue1=inline;%20filename=korruptio_e ngpainoon.pdf&SSURIsscontext=Satellite%20Server&blobwhere=1266335656581&blobheadername1=Con tent-Disposition&ssbinary=true&blobheader=application/pdf Patricia Ewick, Susan Silbey, (1999.), Common knowledge and Ideological Critique: The Significance of Knowing That the „Haves” Come Out Ahead, Law & Society Review, Vol. 33, No 4. Fleck Zoltán (2009.) Normák és társadalmi gyakorlat - Az etnológiai szemlélet lehetőségei a jogszociológiában. Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra (szerk.): Jogi Néprajz - Jogi Kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből, ELTE Eötvös Kiadó. 73-82. Kiss Anna, Damoklész kardja: bankárperek Magyarországon I-VI.(2009). In: Ügyvédvilág 4-9. szám. http://www.ugyvedvilag.hu/laparchivum.php?ref=79 Diós Erzsébet (2009) Bankcsődök és bankárperek. In Virág György (szerk.): OKRI Szemle, Nyitott Műhely, Budapest., 81-101. o. 11. Téma: Bottoms, A, T. (2007.) Place, Space, Crime, and Disorder, in. M. Maguire, R. Morgan and R. Reiner (eds) The Oxford Handbook of Criminology, Oxford University Press 528-574.o. Wilson, James Q and George L. Kelling, (1982.) Broken Windows - The police and neighborhood safety, The Atlantic, http://www.theatlantic.com/magazine/archive/1982/03/broken-windows/4465/ Herman, Lawrence W., (1995.) Hot Spots of Crime and Criminal Careers of Places. In. J.E. Eck and D. Weisburd (Eds.) Crime and Place. Monsey, NY: Criminal Justice Press. 35-65 Brantingham, Patricia L. and Paul J. Brantingham, (1993.) Environment, Routine, and Situation: Toward a Pattern Theory of Crime. In. R.V. Clarke and M. Felson (Eds.) Routine Activity and Rational Choice. Advances in Criminological Theory, Vol. 5. New Brunswick, NJ: Transaction Publications259-294. o
28
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (203) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Fiatalkori bűnözés és fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása A kurzusért felelős oktató: Dr. Lévay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Oktatók: Dr. Lévay Miklós és dr. Rosta Andrea. Heti 4 óra. A szeminárium időpontjai: szerdánként 13:00-14:30, 14:45-16:15 Helye: B/3. gyakorló Számonkérés: ötfokozatú beszámoló Az aláírás feltétele: a március 18-i foglalkozáson referátum a fiatalkori bűnözésről. A tárgy teljesítésének feltétele: (i) írásbeli beszámoló április 22-én, vagy (ii) a beszámoló helyett egy legalább 15 ezer karakteres tanulmánnyal teljesíthető a kurzus. A tanulmány témáját 2015. március 25-ig kell jóváhagyatni a tárgyjegyzővel. A tantárgy programja: II. 11.: A fiatal kor társadalmi „rétegződése” és az egyes fiatalkori csoportok jellemzői - mettől meddig és miért a határok. A fiatalkorúk, mint átmeneti helyzetben lévő sajátos társadalmi réteg. Gyermek- és fiatalkori devianciák (alkoholfogyasztás, kábítószerfogyasztás, iskolaiés kortárserőszak, beilleszkedési- és magatartászavarok). (Rosta Andrea) II. 18.: A fiatalkorú bűnözés, mint önálló jogi kategória kialakulása – történelmi és társadalomtudományi előzményei. II. 25.: Életkor és beszámítási feltételek itthon és külföldön. A gyermek- és fiatalkori bűnözés aktuális statisztikai háttere (volumen, struktúra, dinamika). (Rosta Andrea) III. 4.: A gyermek- és fiatalkori bűnözés mögöttes motívumai (mikrostrukturális-, makrostrukturális-, individuális okok, illetve korosztályi kriminogén faktorok). (Rosta Andrea) III. 11.: Gyermek és fiatalkorú elkövetők a kezelő rendszerekben. A gyermekvédelem és a büntető igazságszolgáltatás rendszere – reakció és prevenció, szankció és támogatás (célok, eszközök, szereplők – azonosságok és különbségek). A fiatalkorúakkal foglalkozó igazságszolgáltatási szereplők felé irányuló elvárások, lehetőségek, megvalósulások. (Rosta Andrea) III. 18.: „Ahogy én látom a fiatalkori bűnözést”…- hallgatói referátumok. (Rosta Andrea) III. 25.: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszere kialakulásának tényezői a XIX. sz. második felében és a XX. sz. elején; a rendszer modelljei; a rendszer létrejötte és fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban. (ea.: Lévay Miklós) IV.8.: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerének kialakulása Magyarországon; a Csemegi-Kódex I. Büntető novellája és a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913. évi VII. tc. A rendszer alakulása az 1978. évi Btk-ig. (ea.: Lévay Miklós) IV.15.: Az ENSZ és az Európa Tanács nemzetközi dokumentumai a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról. A fiatalkorúak büntetőjoga az új Btk-ban. Új tendenciák a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségre vonása területén. (ea.: Lévay Miklós) IV.22.: Beszámoló dolgozat Kötelező irodalom: Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Budapest: L’Harmattan-Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, 2014. 29
Adler, F.–Mueller, G. O. W.–Laufer, W. S.: Kriminológia (Budapest, Osiris, 2000) c. könyv 6. (A szubkultúrák kialakulása) és 7. (A társadalmi kontroll elmélete) fejezete. Bogár Péter–Margitán Éva–Vaskuti András: Kiskorúak a büntető igazságszolgáltatásban. Budapest, KJK-KERSZÖV, 2005. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. (Budapest, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 2009.) c. kötet II. része (Gyermek- és fiatalkori bűnözés. Szerk.: Kerezsi K.) Cohen, A. K.: A szubkultúrák általános elmélete. In: Ifjúságszociológia. Szerk.: Huszár Tibor és Sükösd Mihály. Budapest, KJK., 1969. 264-286. Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. In: Gönczöl K.–Kerezsi K.–Korinek L.–Lévay M. (szerk.): Kriminológia – Szakkriminológia. Budapest, CompLex, 2006. 525-542. Csemáné Váradi Erika–Lévay Miklós: A fiatalkorúak büntetőjogának kodifikációs kérdéseiről – történeti és jogösszehasonlító szempontból. Büntetőjogi Kodifikáció, 2002/1. 12-27. Lévay Miklós: A Pekingi Szabályok. Gyermek- és Ifjúságvédelem, 1990/2. 26-35. Lévay Miklós: A gyermek érdekétől a megérdemelt büntetésig: a fiatalkorúakra vonatkozó büntető igazságszolgáltatás alakulása az Amerikai Egyesült Államokban. OKRI Szemle. Szerk.: Virág Gy. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2009. 149-171. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Egyezmény a gyermek jogairól (Elfogadta az ENSZ Közgyűlése New York-ban, 1989. november 20-án) Magyarországon kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény Ajánlott irodalom: Balogh Jenő: Fiatalkorúak és büntetőjog. Budapest, 1909. Devianciák. Bevezetés a devianciák szociológiájába. Szerk.: Rácz József. Budapest, Új Mandátum, 2001. György Júlia: A nehezen nevelhető gyermek. Budapest, Medicina, 1965. Huszár Tibor: Fiatalkori bűnözők. Budapest, Tankönyvkiadó, 1964. Molnár József: Életkor és bűnözés. In: Gönczöl Katalin – Korinek László – Lévai Miklós (szek.): Kriminológiai ismeretek. Bűnözés. Bűnözéskontroll. Corvina Kiadó, Budapest. 258-271. Molnár József: Galeribűnözés. Budapest. KJK, 1971. Ligeti Katalin–Végvári Réka–Hollán Miklós: A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata. Kriminológiai Közlemények 66. Szerk.: Vig Dávid. Budapest, Magyar Kriminológiai Társaság. 215-232. Somlai Péter: Szocializáció. Budapest, Corvina, 1997. Szabó András: A fiatalkorúak és a büntetőjog. KJK, Budapest, 1961. Vigh József: A fiatalkori bűnözés és a társadalom. KJK, Budapest, 1964. Jock Young (2011). The Criminological Imagination. Cambridge: Polity, 10-24 Farrington, D. P. (2003). Developmental and Life-course Criminology: Key Theoretical and Empirical Issues – the 2002 Sutherland Award Address. Criminology. Vol 41, 2, 221-255 Kerezsi K., Kó J. (2013): Normasértés vagy jogkövetés. Fiatalkorú fiúk kriminológiai vizsgálata. OTKA K 81615 sz. Projekt. Budapest: OKRI Herczog Mária: A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások (Early Childhood Development – developmental stages and challenges) Eds: Danis, I, Farkas, M, Herczog, M, Szilvási, L: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2010. In: http://www.biztoskezdet.eu/uploads/attachments/Biztos_Kezdet_Kotet_II_belivek_kis_felbontas.pdf Farrington D.P., Baldry A.C.: Individual risk factors for school bullying. in: Journal of Aggression, Conflict and Peace Research, Volume 2 Issue1, January 2010. Dr. Gyurkó Szilvia, Dr. Virág György (2009): Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai az gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben. MFPI, Budapest, 2009. Karna A., Little T.D., Voeten M., Poskiparta E., Kaljonen A., Salmivalli C.: A Large-Scale Evaluation of the KiVa Antibullying Program: Grades 4-6. Child Developement, Volume 82, nr. 1., 2011. Rosta, A. (2008). A deviáns viselkedés szociológiája. Budapest: Loisir 30
Detrick, S., Abel, G., Berger, M., Delon, A., Meek, R. (2008). Violence against children in conflict with the law. Defence for Children International. In: http://www.defenceforchildren.org/files/ViolenceAgainst-Children-in-Conflict-with-the-Law-EN.pdf Pruin, I. (2010). The scope of juvenile justice systems in Europe. In: Juvenile Justice Systems In Europe. Current Situation and Reform Developments. Vol. 4. Mönchengladbach: Forum Verlag Killias M., Redondo, S., Sarneczki J.: European Perspectives. 291-334 In.: Loeber, R., Hoeve, M., Slot N.W., van der Laan, P. (2012): Persisters and Desisters in Crime from Adolescence into Adulthood. Surrey: Ashgate
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (204) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Alkoholfogyasztás, kábítószer-probléma és bűnözés A kurzusért felelős oktató: Dr. Virág György PhD egyetemi adjunktus (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Előadók: Virág György, Bíró Judit, Demetrovics Zsolt, Gerevich József és Lévay Miklós. Hetente két óra Időpont: szerda 15.00-17.00 Helye: B/8. gyakorló Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató A tárgy oktatása írásbeli beszámolóval zárul, amely a kurzus teljesítésnek feltétele. Előadások programja Február 11. Az addikt viselkedés reprezentációja az európai kultúrában; az addikció köznapi és tudományos diskurzusa Magyarországon (Bíró J.) Február 18.: Az alkoholfogyasztás mint társadalmi probléma; az alkohol-probléma etiológiai kérdései (Gerevich J.) Február 25: Alkoholprobléma Magyarországon (Gerevich J.) Március 4.: Alkoholfogyasztás és büntetőjogi felelősség; alkoholpolitika (Lévay M.) Március 11.: Alkoholfogyasztás és bűnözés kriminológiai összefüggései (Lévay M.) Március 18.: Alkoholfogyasztás és agresszió (Gerevich J.) Március 25.: A kábítószer-probléma mint társadalmi jelenség; a kábítószer-probléma etiológiai kérdései (Demetrovics Zs.) Április 8.: Az ártalomcsökkentés gyakorlata (Demetrovics Zs.) Április 15.: Az addikt személy és a civil társadalom (Demetrovics Zs.) Április 22.: Viselkedési addikciók (Bíró J.) Április 29.: A kábítószer-probléma kontrolljának nemzetközi intézményei; kábítószer-politikák (Lévay M.) Május 6.: Kábítószer- probléma és bűnözés (Lévay M.) Május 13: Záródolgozat Kötelező irodalom: 1. Bíró J. (szerk.): Biopolitika. Drogprevenció. Budapest, L’Harmattan 2006. 2. Gerevich József: A kémiai addikciók jellegzetességei. In: Addikciók. Szerk.: Németh Attila–Gerevich József. Medicina. Budapest 2000. 31
3. Lévay Miklós: Héják, baglyok, galambok – Változatok a kábítószer-fogyasztás kriminálpolitikai megítélésében. Fundamentum, 2001. 49-57. 4. Lévay Miklós: Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései. In: Gönczöl K.– Kerezsi K.–Korinek L.–Lévay M.: Kriminológiai – Szakkriminológia. Budapest, Complex Kiadó, 2006. 467500. 5. Lévay Miklós: Kriminológiai kutatások a kábítószer-probléma és a bűnözés kapcsolatáról. In: Tanulmányok Dr. Dr. h. c. Horváth Tibor professor emeritus 80. születésnapja tiszteletére. Szerk: Farkas Á.– Nagy A.–Róth E.–Sántha F.–Váradi E. Bűnügyi Tudományi Közlemények 8. Miskolc, Bíbor Kiadó 2007, 461-479. 6. Lévay Miklós: Visszaélés kábítószerrel. Visszaélés Kábítószer-prekurzorral. In: Fehér Lenke–Görgényi Ilona–Gula József–Horváth Tibor–Lévay Miklós–Sántha Ferenc–Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Szerk.: Horváth Tibor–Lévay Miklós. Budapest, Complex Kiadó, 2009. 418-439.
Ajánlott irodalom: 1. Andorka R.–Buda B.–Cseh-Szombathy L. (szerk.): A deviáns viselkedés szociológiája. Gondolat Kiadó, Budapest 1974. 2. Bácskai E.–Gerevich J.: Súlyos alkoholfogyasztással összefüggő, családon belüli erőszak. Irodalmi áttekintés. Lege Artis Medicinae, 16 (2006), 75-83. 3. Bálint I. (szerk.): Az alkoholizmus főbb kérdései. Alkohológiai Kiskönyvtár 3. Medicina Kiadó, Budapest 1981. 4. Bayer I.: A kábítószer. Gondolat Kiadó, Budapest 1989. 5. Bíró J.: A cowboy, a disznó és a piros cseresznye. A dohányzás démonizálása. Budapest, Új Mandátum Kiadó 2007. 6. Buda B.: Alkoholpolitikai koncepció. Addiktológia, 2005/2, 155-203. 7. Demetrovics Zs.: Az Ecstasy története. In.: A szintetikus drogok világa, Szerk.: Demetrovics Zs. Budapest, Animula, 2000, 15-27. 8. Demetrovics Zs. (szerk.): Az addiktológiai alapjai I.-IV. kötet. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó 2007–2010. 9. Elekes Zs.: Alkohol és társadalom. Budapest, Országos Alkohológiai Intézet 2004. 10. Ferencz Z.: A szociális kóreredet; az alkoholistává válástól a bűnözésig. Valóság, 1981/12. 11. Funk Sándor: A drogbetegség szakaszai. Belügyi Szemle, 1998/7-8. 12. Lévai M.: Kábitószerek és bűnözés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1992. 13. Levendel L.: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása. Akadémiai Kiadó, Budapest 1987. 14. Rácz J.: A drogfogyasztó magatartás. Medicina Kiadó, Budapest 1988. 15. Ritter I.: (T)örvény. A kábítószerrel való visszaélés büntetőjogi megítélésének hatásvizsgálata – 1999. március 1. után. L’Harmattan, Budapest 2003.
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (205) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: Áldozatsegítés A kurzusért felelős oktató: Dr. Virág György PhD egyetemi adjunktus (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente 2 óra Időpont: kedd 12.00-14.00 Helyszín: B/3. gyakorló Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató
32
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (206) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (406) A kurzus címe: Kutatási módszerek a kriminológiában A kurzusért felelős oktató: Dr. Borbíró Andrea PhD. egyetemi adjunktus (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente 4 óra Időpont: hétfő 14.00-18.00 Helyszín: III. tanterem Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató
33
Kriminológia DCGC doktori program 1. Transitional Societies, Politics and Crime Control Instructor of the Course: Dr. Miklos Lévay professor Course topics: - transformation of control (criminology and crime policy: science and politics; penalization and depenalization; redefining crime and justice: changes in the crime discourse; social changes and punitive populism) - competing values in crime policy (concepts of justice; human rights, social justice and efficiency; constitutional and human rights issues in contemporary European crime policies; transitional societies and human rights) - international setting (migration policy, minority rights, drug policy) For DCGC PhD students only Kriminológia DCGC doktori program 2. Transitional Societies and Criminal Justice Instructor of the Course: Dr. Peter Hack professor Course topics: - criminal justice in context (law enforcement in transitional societies; sentencing policy; penology; efficiency of criminal justice) - international setting (international cooperation; human rights standards and criminal justice) - restorative justice in transitional societies - transitional justice For DCGC PhD students only
34
Magyar állam- és jogtörténeti alternatív szeminárium 2. Magyar állam- és jogtörténeti alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Jogállam – jogtörténeti aspektusok A kurzusért felelős oktató: Dr. Máthé Gábor prof. emeritus Heti 2 óra Hely, időpont: külön megegyezés szerint Létszám: 5 fő Számonkérés: írásbeli (a kurzus témaköréből az előadókkal egyeztetett témában és terjedelemben) beszámoló Tematika A jogállamiság fogalma és jellemzői Magyarországon A kiegyezés jogtörténeti vitairodalma A szentkorona-tan továbbélése a polgári Magyarországon Az alkotmányos monarchia és a parlamenti szuverenitás Parlamentarizmus és szabadságjogok A sajtószabadság és a nemzetiségek politikai véleménynyilvánítása a polgári Magyarországon A közigazgatási bíráskodás és annak magyarországi adaptálása Modern irányzatok a büntető tudományokban A sajtóesküdtszék A büntetés-végrehajtás garanciái A nemzetiségi kérdés jogi szabályozása A köztársasági államformák és az államfői jogkör alakulása Legitimáció és illegitimáció az alkotmányos válságok idején Ajánlott irodalom: Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a 18. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, Budapest, 1976. Csizmadia A.-Máthé G.-Nagy E.: Magyar közigazgatástörténet, Budapest, 1982. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 2000. Föglein Gizella: Az államforma és államfői jogkör Magyarországon 1944-1949, Bp. 1993.; 2001. Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875, Bp. 1980. Máthé Gábor (szerk.): A közigazgatás büntető bíráskodás fejlődése az utolsó száz évben, Bp. 1984. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei, Budapest, 1995. Révész T. Mihály: A központi állami ellenőrzés szervezetének kialakulása Magyarországon 1867 után, Bp. 1971.; A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867-1875, Bp. 1986.
35
Munkajogi alternatív szeminárium 2. (201) Munkajogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A közszolgálat munkajoga A kurzusért felelős oktató: Dr. Horváth István habil. egyetemi docens Heti 2 óra Hely, idő: külön megbeszélés szerint
A kurzus a közszolgálat munkajogát három dimenzión keresztül mutatja be a hallgatóknak. Egyrészt jogtörténeti tekintetben ismerteti a közszolgálatban történő foglalkoztatás szabályozásának kialakulását a XIX. századtól napjainkig, bemutatva azt is, hogy egyes, a modern munkajogban általános jelleggel alkalmazandó jogintézmények kialakulásában milyen úttörő szerepet játszott a közszolgálati munkafeltételek állami biztosítása. Másfelől ismerteteti a nemzetközi közszolgálat aktuális „tüneteit” – különös figyelemmel egyes EU tagállamokra – összevetve mindezeket a magyar közszolgálat közelmúltban tapasztalható jelenségeivel. Végül összehasonlító jelleggel mutatja be a kurzus a közszolgálat két legnagyobb hatályú törvényének, a Kjt-nek és a Kttv-nek szabályozását – feltárva a kodifikációs erényeket és ellentmondásokat. Ajánlott szakirodalom: Tálné Molnár Erika: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a gyakorlatban. Szeged, Könyvmolyképző K. 2010. Hazafi Zoltán - Horváth István - Jónásné Csalódi Éva - Kovácsné Homoródi Beáta - Nagy Erzsébet: A közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszony gyakorlati kézikönyve, Menedzser Praxis Szakkiadó Kft., Budapest, 2009. Balázs István: A közszolgálat fejlődési tendenciái különös tekintettel a jogi és szociális garanciarendszerre; Lőrincz Lajos-jubileum. 2006. 17-26.o. Balázs István: A közszolgálati jogviszony személyi hatálya a világ főbb közszolgálati rendszereiben. Elvek, rendszerek, tendenciák.; Magyar Közigazgatás 1992/2. 78-88.o. Gajduschek György: A magyar közszolgálati szabályozás egyes sajátosságai; Állam- és Jogtudomány 2004/3-4.; 293-319o. Horváth István: Párhuzamos közszolgálat. A közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény együttes magyarázata. Saldo, Budapest, 2009. Horváth István: Merre tovább?! - Javaslatok egy új magyar közszolgálati szabályozás megalapozásához (I-II. rész); Közjogi Szemle 1. évf., 2008.VI. hó 33-41. oldal és 1. évf. 2008.IX. hó 37-49. oldal - szerző Horváth István: „Eltérő árfolyamok" – Elvi és tételes diszharmóniák a köztisztviselők és a közalkalmazottak díjazásában. Pécsi Munkajogi Közlemények, II. évf. 2009/III. szám 57-70. o. Horváth István: Befagyasztott ambivalenciák. A közalkalmazotti és köztisztviselői illetményrendszer szabályozási ellentmondásai; Magyar Jog, LVI. évf., 2009/12. szám, 759-766. oldal Munkajog; ELTE Jogi Kari Tankönyvek, ELTE Eötvös Kiadó Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2013 (559-584. oldal) Munkajog, Jogi szakvizsga kézikönyvek; Novissima Kiadó, Budapest, 2013. Számonkérés módja: ötfokozatú beszámoló
Munkajogi alternatív szeminárium 2. (202) Munkajogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Nemzetközi és európai kollektív munkajog A kurzusért felelős oktató: Dr. Czuglerné Dr. Ivány Judit, PhD egyetemi docens Heti 2 óra Hely, idő: külön megbeszélés szerint
36
Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (201) Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Kisebbségvédelem a nemzetközi jogban A kurzusért felelős oktató: Dr. Kardos Gábor egyetemi tanár hetente 2 óra időpontja: csütörtök 16-18 helye: Nemzetközi jogi gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (202) Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Protection of political rights in the EU and under the ECHR A kurzusért felelős oktató: Dr. Jeney Petra PhD egyetemi adjunktus hetente 2 óra időpontja: kéthetente: –hétfő 8-12 helye: Nemzetközi jogi gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (203) Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Külügyi vitakör A kurzusért felelős oktató: Dr. Valki László prof. emeritus – Dr. Kajtár Gábor PhD egyetemi adjunktus hetente 2 óra időpontja: kedd 14-16 helye: Nemzetközi jogi gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (204) Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Az Európai Unió és a WTO A kurzusért felelős oktató: Dr. Kende Tamás PhD egyetemi adjunktus hetente 2 óra időpontja: péntek 8-10 helye: B/I. tanterem
37
Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. (201) Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: The mobility of companies in the EU A kurzusért felelős oktató: Dr. Szabados Tamás PhD egyetemi adjunktus
1. The sources of EU company law 2. The freedom of establishment provisions of the TFEU (Articles 49 and 54) 3. The case law of the Court of Justice of the European Union on the mobility of companies (Daily Mail, Centros, Überseering, Inspire Art) 4. International conversions (Cartesio and VALE) 5. Legislative and academic proposals for the regulation of the transfer of the company seat 6. Cross-border mergers (Directive 2005/56/EC and the SEVIC judgment) Reading material: Tamás Szabados: The transfer of the company seat within the European Union. The impact of the freedom of establishment on national laws (Eötvös Kiadó, under publication). Course requirement: essay A kurzust jogász PhD hallgatók vehetik fel. Időpont, hely: külön megbeszélés szerint. Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. (202) Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A tagállamok gazdasági szerepvállalásának EU versenyjogi keretei A kurzusért felelős oktató: Papp Mónika PhD egyetemi adjunktus A kurzust jogász PhD hallgatók vehetik fel. Időpont, hely: külön megbeszélés szerint.
38
Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 2. Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: European Tax Law A kurzusért felelős oktató: Dr. Simon István tanszékvezető egyetemi docens Előadó: Frans Vanistendael Időpont: blokkszeminárium: 2015. április 23-25.; 9-14 óra. Angol nyelven Értékelés: 5 fokozatú beszámoló Felvehetik a jogász PhD hallgatók.
39
Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (201) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal A kurzusért felelős oktató: Dr. Varga István habil. tanszékvezető egyetemi docens hetente 2 óra előadók: Varga István egyetemi docens és hétről hétre más aktív bíró időpontja: szerda 15.00-17.00 óra helye: A/VIII. tanterem létszámkeret: 4 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (202) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Elektronikus kommunikáció a polgári eljárásokban A kurzusért felelős oktató: Dr. Kapa Mátyás PhD egyetemi docens hetente 2 óra előadók: Kapa Mátyás PhD egyetemi docens időpontja: péntek: 8.00-10.00 óra helye: A/I. tanterem létszámkeret: 4 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (203) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Bírósági végrehajtás - Ha az adós nem fizet A kurzusért felelős oktató: Dr. Kapa Mátyás PhD egyetemi docens hetente 2 óra előadók: Kapa Mátyás PhD egyetemi docens időpontja: péntek: 10.00-12.00 óra helye: B/I. tanterem létszámkeret: 4 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (204) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Polgári perrendtartás az ügyvédi hivatás gyakorlatában I. A kurzusért felelős oktató: Dr. Varga István habil. tanszékvezető egyetemi docens – Dr. Horváth Jenő ügyvéd hetente 2 óra időpontja: kedd 16-18 helye: A/I. tanterem létszámkeret: 4 fő
40
Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (201) Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Változások a polgári jogban A kurzusért felelős oktató: Dr. Harmathy Attila prof. emeritus 1. A jog és a jogászi hivatások szerepének változása a 19. század eleje óta 2. A kodifikáció alapkérdéseinek változása a 19. század eleje óta 3. A polgári jog, a közigazgatási jog és az alkotmányjog szerepének és kapcsolatának változása a 19. század eleje óta 4. Változások a 19. század eleje óta a személyek jogában, a dologi jogban, a kártérítés és a szerződések jogában 5. A szocialista jog időszaka által létrehozott változások és a politikai rendszer megváltozása óta bekövetkezett változások A kurzus felvehető a jogász doktoranduszok számára. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, helyszín: külön megbeszélés szerint Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (202) Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Összehasonlító polgári jog a bírói gyakorlat alapján A kurzusért felelős oktató: Dr. Harmathy Attila prof. emeritus A kurzus felvehető a jogász doktoranduszok számára. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, helyszín: külön megbeszélés szerint Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Polgári jogi felelősség A kurzusért felelős oktató: Dr. Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár 1. Kártelepítés és felelősség 2. A polgári jogi felelősség szabályozásának modelljei és a rugalmas rendszer 3. A kártérítési felelősség objektivizálódása 4. A felelősség korlátai, a tiszta gazdasági kár 5. Az okozati összefüggés 6. A kár fogalma és megtérítése 7. Nem vagyoni kártérítés és sérelemdíj 8. Az állam felelőssége; hatóságok felelőssége 9. Másért való felelősségi alakzatok, az alkalmazottért való felelősség 10. A biztosítás funkciója, biztosítás és felelősség kapcsolata A kurzus felvehető a másodéves jogász doktoranduszok számára. Értékelés: ötfokozatú bezsámoló Időpont, helyszín: külön megbeszélés szerint
41
