7. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA

7. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése A fejezet ismerteti: v az ingatlan-nyilvántartás célját, tárgyát, részeit v a nyilvántartott adatok és az adat kezeloinek körét v a számítógépesítés fázisait v a KDIR és TAKAROS rendszerek jellemzoit A fejezet célja átfogó ismereteket nyújtani a napjainkban is aktívan zajló számítógépesítés hátterérol, folyamatairól, jellemzoirol és a fejlesztés további lépéseirol.

7.1. Az ingatlan-nyilvántartásról általában Nemzeti vagyonunk több mint 50%-át az ingatlanok (termoföldek, erdok, épületek stb.) teszik ki. Számtalan tevékenység kötodik az ingatlanokhoz, ezért kiemelkedo fontosságú az ingatlanok leltárba vétele. Az egyén szempontjából is fontos, hogy a tulajdonát képezo családi ház, lakás, üdülo stb. adatait egy, a mindenki számára megtekintheto és jogi garanciákat biztosító nyilvántartás tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás – amely több millió adatot tartalmaz – jelentos mértékben támaszkodik a modern számítástechnikával megteremtett gépi adatfeldolgozási lehetoségekre. A számítógép segítségével az ingatlan-nyilvántartás különbözo feladatai kisebb munkaráfordítással, gyorsabban és hibamentesen végezhetok el. Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságnak megfeleloen tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentos tényeket. A nemzeti vagyon közhiteles leltára kiterjed az ország egész földterületére, az épületekre, a társasházakban lévo lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya általános értelemben maga az ingatlan. Nyilvántartásba venni bármilyen dolgot csak úgy lehet, ha meghatározzuk a számbavétel alapegységét (pl. alkatrészeknél a darabszám, bornál a liter stb.). Az ingatlanok nyilvántartásának alapegysége az ún. önálló ingatlan. Önállónak minosül az az ingatlan, a mely a többi ingatlantól függetlenül önállóan birtokolható, eladható, ajándékozható stb. Ennek két

FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

t

&

73

INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA

fajtája van: a földrészlet és az ún. egyéb önálló ingatlan (pl. öröklakás), ezek képezik az ingatlan-nyilvántartás tárgyát. 7.1.1. Az ingatlan-nyilvántartás adattartalma &

számítógépes feldolgozás szempontjából

Az ingatlan-nyilvántartás az önálló ingatlanok adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentos tényeket rögzíti. Ezen meghatározás alapján az ingatlannyilvántartás adattartalma a következokre osztható: gazdasági (adatok) és jogi (jogok, tények) jellegu tartalomra. Adatok: ingatlan fekvése, helyrajzi száma, területe, muvelési ága, utca, házszám stb. Jogok: tulajdonjog, vagyonkezeloi jog, földhasználati jog, földmérési jelek, valamint villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, tartási és életjáradéki jog stb. Tények: kiskorúság, gondnokság alá helyezés, építésügyi korlátozás, építési tilalom, kisajátítási eljárás megindítása, elidegenítési és terhelési tilalom stb. A számítógépes feldolgozás szempontjából az adatokat másképp is csoportosíthatjuk. Megkülönböztetünk: s számszeru, vagy könnyen számszerusítheto adatokat (pl. helyrajzi szám, terület stb.), s szöveges adatokat (pl. jogok és tények, tulajdonos neve), s és grafikus adatokat (pl. rajzi munkarészek, alaprajzok, térképek). 7.1.2. Az ingatlan-nyilvántartás részei

&

tulajdoni lap

74

Az ingatlan-nyilvántartást az államigazgatás területi beosztásának megfeleloen községenként, városonként és a fovárosban kerületenként vezetik. Ezt a feladatot a körzeti földhivatalok látják el. Egy adott település ingatlan-nyilvántartása a célszeruség, áttekinthetoség és kezelhetoség miatt több részbol áll. Ezek az írásbeli nyilvántartások, a térképek, valamint a segédletek. Az írásbeli nyilvántartás részei: a tulajdoni lap, földkönyv és irattár. A tulajdoni lap elsosorban jogi jellegu célt szolgál, tartalmazza az ingatlan azonosítási adatait, az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot és egyéb jogokat, valamint a jogi szempontból jelentos tényeket és korlátozásokat. Ennek megfeleloen a tulajdoni lap három részbol áll. s I. rész: az ingatlan számszeru, illetve számszerusítheto adatait tartalmazza (pl. helyrajzi szám, terület, muvelési ág, az ingatlan jogi jellege stb.). s II. rész: tartalmazza hogy ki az ingatlan tulajdonosa vagy kezeloje, ki használhatja az ingatlant. s III. rész: az ingatlanhoz kapcsolódó jogot és jogilag fontos tényt, azok jogosultjait és a jogosultakra vonatkozó adatokat tartalmazza.



A térképi nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartási térképekbol és az egyéb önálló ingatlanok alaprajzaiból áll. Az ingatlan-nyilvántartási térkép a földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya. Az ország területének részletes felmérése során földmérési alaptérképek készülnek, ennek egyik másolatát használják fel ingatlan-nyilvántartási célokra. A térkép belterület esetében 1:1000 vagy 1:2000, külterület esetében 1:4000 méretarányban tartalmazza a földrészleteket, épületeket. A térképen feltüntetik a község nevét, a fekvések határvonalát, a helyrajzi számokat, utcaneveket stb. is. A segédletek közé az iktatókönyvet, helyrajzi szám- és névmutatót soroljuk, valamint a különbözo szempontok szerint készülo összesítoket. Minden ingatlant egyedi azonosítóval látnak el, amely a település (ill. fekvés) azonosítójából és a helyrajzi számból tevodik össze. Ez alapján lehet megteremteni az ingatlannyilvántartás egyes részei közötti kapcsolatot, hivatkozásokat.

ingatlan-nyilvántartási térkép

7.1.3. Irányítási rendszer Hazánkban a geodézia, a távérzékelés, a kataszteri térképezés, a civil topográfiai térképezés, az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználat, a földértékelés és földvédelem egyetlen szervezeten belül muködik. A földügyi szervezetet szokás földhivatali hálózatként is emlegetni, amelyet a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) irányít. A földügyi szakigazgatásnak három szervezeti szintje van. A legfelso szint az FVM Földügyi és Térképészeti Foosztálya, a középso szint a megyei földhivatalok szintje, és a hierarchia tartópillérei a körzeti földhivatalok. Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Foosztály

Megyei földhivatalok 19 hivatal

Fovárosi Földhivatal 1 hivatal

Körzeti földhivatalok 115 hivatal

Fovárosi Kerületek Földhivatala 1 hivatal

Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)

7.1. ábra: A földhivatali ágazat szervezeti felépítése

A hálózat a Fovárosi Kerületek Földhivatalával együtt 116 körzeti hivatalból, a Fovárosi Földhivatallal együtt 20 megyei földhivatalból áll, és több mint 4500 fot foglalkoztat. A földhivatali rendszer felépítésének megismerése fontos a számítógépesítési program bemutatása szempontjából is.


75


körzeti földhivatal

megyei földhivatal

FÖMI

Az ingatlan-nyilvántartás, földhasználat, földvédelem, földértékelés, földmérés és térképészet – összefoglaló nevén földügy – hatósági feladatainak ellátása a körzeti földhivatalok hatáskörébe tartozik. A körzeti földhivatal tartja karban a tulajdoni lapokat, vezeti a változásokat és kezeli az ingatlannyilvántartási kérelmeket. Emellett az ingatlan-nyilvántartási térképek vezetése és kezelés is hatáskörébe tartozik. További fontos feladata az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatása. Az ingatlan-nyilvántartás másodfokú hatósági szerve a megyei földhivatal. A megyei földhivatalt a hivatalvezeto irányítja, és a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Foosztálya (FVM FTF) alárendeltségében dolgozik. A megyei földhivatalok feladata az illetékességi területükön található körzeti földhivatalok ellenorzése, munkájuk felügyelete, a gazdálkodás irányítása, valamint muszaki támogatás nyújtása. Külön kell megemlíteni az 1967-ben alapított Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI), amely intézmény a földmérés és térképészet központi szervezete Magyarországon az FVM FTF irányításában. Legfontosabb feladatai: az országos szintu földmérési és térképészeti tevékenységek megszervezése és irányítása; geodéziai, földmérési, térképészeti és távérzékelési adatok archiválása és szolgáltatása; a központi ingatlannyilvántartás kezelése; államhatár karbantartása; a földhivatali hálózat számítógépes berendezéseinek használatához muszaki és oktatási támogatás nyújtása.

7.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes feldolgozása 7.2.1. Kezdetek

egységes nyilvántartás

centrális feldolgozás

76

Az ingatlan-nyilvántartás tételes országos adatbázisát 1969ben alakították ki és kezdték el az üzemszeru használatot. Az adatok rögzítése 80 oszlopos lyukkártyára történt. 1972-ben a telekkönyv és az állami földnyilvántartás összevonásával jött létre az egységes ingatlan-nyilvántartás a földhivatalok kezelésében. Korábban ugyanis két nyilvántartás létezett: a telekkönyv a tulajdonjog hitelességét szavatolta és a járásbíróságok vezették. Az állami földnyilvántartás a földekkel kapcsolatos adatokat tartalmazta és a földhivatalok vezették. Az új ingatlan-nyilvántartás kialakításának idején a MINSZK 22 gépen tárolt adatokat konverzió segítségével



IBM 360/40-es gépre telepítették át. Késobb a technika korszerusödésével egy Honeywell Bull típusú számítógépen folytatódott a központi (centrális) adatfeldolgozás. Az egységes ingatlan-nyilvántartás létrehozásával egyidejuleg a feladat központi nagyszámítógépre szervezése is megtörtént. Elso lépésben a területi adatokat át kellett számítani négyszögölrol négyzetméterre. A feladatot a FÖMI adatrögzíto és nyomtató gépein végezték. A központi számítógépre azonban csak a földrészletek adatait (azonosítója, közigazgatási beosztása, nagysága, muvelési ága és a föld minosége stb.) kerültek. Az ingatlanokra vonatkozó jogok és tények nyilvántartása továbbra is csak manuálisan történt. Ez a rendszer a központi általános feladatokhoz indokolatlanul részletes adatokat kezelt, a földhivatali munkákhoz pedig nem elégségest. Az adatbázist és az üzemeltetési szoftvert többször átalakították az évek során. A személyi számítógépek elterjedésével 1984-ben a változások átvezetéséhez, az adatbázis aktualizálásához szükséges adatokat Commodore 64 számítógépen állították elo. A C64ek használatának nagy elonye az volt, hogy a földhivatalban dolgozók megismerkedhettek a személyi számítógépekkel. A technikai fejlodés során a személyi számítógépek megjelenése megteremtette a decentrális feldolgozás lehetoségét, vagyis a helyben, vagyis a földhivatalokban végezheto számítógépes ingatlan-nyilvántartás kialakítását. Ez az ingatlannyilvántartás decentrális rendszere. Ennek megvalósításához a földhivatalokat számítógépekkel kellett ellátni. Ezeken a gépeken tárolják az ingatlan-nyilvántartás teljes adattartalmát megfelelo szoftverek segítségével. A fentiek alapján hazánkban az ingatlan-nyilvántartásnak két módja alakult ki: s az ún. centrális (központi) adatfeldolgozás, s és a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer.

decentrális feldolgozás

7.2.2. Centrális ingatlan-nyilvántartás A centrális rendszeru feldolgozás esetén az ingatlanra vonatkozó adatok (a tulajdoni lapok I. része) számítógépes feldolgozása központilag történik. A földhivatalok által közölt adatokat a Földmérési és Távérzékelési Intézet dolgozza fel, majd az általa eloállított munkarészeket visszajuttatja a földhivataloknak. A számítógépen feldolgozandó adatokat a földhivatal ún. alapbizonylatokon közli a FÖMI-vel. Az elso ízben történt géprevitel, vagyis az alapfeldolgozás során minden egyes földrészletrol és egyéb önálló ingatlanról alapbizonylat készül. Erre a számszeru adatok szám formájában, a szövegesek pedig kódoltan kerülnek fel.


alapbizonylat

77


változási jegyzék Az adatok változásakor az alapbizonylatra – azaz a változási jegyzékbe – csak a változott földrészletek (tételek) kerülnek. Egy megyében bekövetkezett összes változást egyszerre, havonként közlik a földhivatalok. Napjainkban az a gyakorlat, hogy a változott adatokat a helyi földhivatali feldolgozás után mágneslemezen, illetve az országos földhivatali számítógépes hálózat (TAKARNET) felhasználásával küldik meg a FÖMInek. Pénzügyi statisztikai célokból idoszakonként el kell számolni az egész ország földterületével, választ kell adni az egyes tulajdoni csoportok megoszlására, pl. hogy mennyi földterület van magánszemélyek, különbözo társaságok stb. kezében. A központi adatbázisból a muvelési ágak szerkezetének változása is nyomon követheto. 7.2.3. Egységes decentrális ingatlan-nyilvántartás

elonyei

78

Az ingatlan-nyilvántartási adatok centrális rendszere nem alkalmas a földhivatali helyi feladatok elvégzésére, mivel a központi nyilvántartás nem teljes. A központi számítógépes nyilvántartás csak az ingatlan adataira terjed ki, a jogokban és tényekben bekövetkezo változásokat nem tartalmazza. Ezeknek a problémáknak a megoldása indította el az ingatlan-nyilvántartás egységes adatokra, jogokra és tényekre egyaránt kiterjedo számítógépesítését, mégpedig az adatok keletkezése és elsodleges felhasználása helyén, vagyis a körzeti földhivatalokban (decentrumokban). A decentrális nyilvántartás legfobb elonyei, hogy s az adatok ott kerülnek be a számítógépes rendszerbe, ahol keletkeznek és ahol leginkább használják oket, s az adatbevitel során az ügyintézok maradéktalanul ellenorizni tudják az adatokat, mivel az ehhez szükséges iratok rendelkezésre állnak, s a nyilvántartás egyszerubben naprakészen tartható, és az adatok közvetlen hozzáférhetosége révén mindig aktuális információ szolgáltatható, s a helyi vezetés igényeit szolgáló információk bármikor lekérdezhetok, s az ügyintézés és az adatszolgáltatás gyorsabbá válik. Mielott bemutatjuk a körzeti földhivatalok ingatlannyilvántartási rendszereit (KDIR és TAKAROS), néhány szót szólni kell az egész földügyi ágazatot átfogó korszerusítési programról is.



7.2.4. A földhivatalok számítógépesítési programja Az elmúlt években az FVM Földügyi és Térképészeti FooszPHARE tálya az Európai Unió PHARE Programja segítségével, kisebb mértékben pedig a svájci és a német kormány támogatásával jelentos beruházásokat hajtott végre az ingatlannyilvántartás infrastruktúrájában. A komplex korszerusítési program a muszaki fejlesztés mellett a jogi háttér biztosításával, az intézményrendszer átszervezésével, a muködési feltételek újragondolásával stb. is foglalkozik a következo fontosabb stratégiai célok megvalósítása érdekében: s földhivatalok muködésének korszerusítése a belso ügymenet automatizálásával, s ügyintézési ido csökkentése, s hatékonyság növelése, s tulajdoni biztonság fokozása, s föld- és egyéb ingatlanokkal kapcsolatos adatok integrált kezelése és szolgáltatása. Általános cél a földügyek átfogó irányításának megvalósítása egy földügyi információs szolgáltató rendszer kialakításával. A modernizációs programot az 1990-ben aláírt EU PHARE együttmuködési megállapodás indította el. A “Földhivatalok számítógépesítése” névre keresztelt PHARE program célja az információtechnológiai infrastrukturális háttér megteremtése a földügyi ágazat korszerusítési folyamatában. Ehhez a PHARE szakértoi támogatást nyújt, valamint eszközök és szolgáltatások szállítására biztosít pénzügyi kereteket. A program megvalósítása több fázisban történik. A fobb mérföldkövek a következok: s Komplex Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszer (KDIR): ez volt az elso lépés a körzeti földhivatalok számítógépesítésében. A rendszer segítségével a vidéki földhivatalokban megvalósult a számítógépes iktatás, számítógépre kerültek a tulajdoni lap adatai. s Fovárosi Kerületek Földhivatala ingatlan-nyilvántartási rendszere: A fováros helyzetébol adódóan a fejlesztés eltért a vidéki földhivatalokétól. Ennek legfobb oka, hogy itt egy körzeti szintu hivatal kezeli a fováros összes kerületének adatait, és ez a hatalmas adatmennyiség más feldolgozási koncepciót, eszközöket igényel. A Budapesti Ingatlan-nyilvántartási Rendszer (BIR) kidolgozásával és üzembe helyezésével (1997) a fovárosban is megvalósult a tulajdoni lapok adatainak számítógépes kezelése, szolgáltatása, valamint a kérelmek, iratok számítógépes iktatása.


1990: „Földhivatalok számítógépesítése”

KDIR

BIR

79


FKFH térképi rendszere s Fovárosi Kerületek Földhivatalának (FKFH) térképi rendszere: A fejlesztés eredményeképpen a földhivatalban létrejött az ingatlan-nyilvántartási térképek és vázrajzok számítógépes kezelésének a lehetosége. A térképi rendszer a svájci kormány támogatásával készült, az INFOCAM rendszer magyar körülményekre való átültetése. A fováros térképi és ingatlan-nyilvántartási rendszere egymástól elkülönülten üzemel. 1998-ban elindult a két rendszer integrálásának megvalósítása, aminek eredményeképpen a fovárosban is megoldódik az ingatlan-nyilvántartás térképi és tulajdoni lap részének egységes kezelése. TAKAROS

TAKARNET

80

s TAKAROS a körzeti földhivataloknak: A TAKAROS fantázianév egy koncepciót takar: Térképen Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése. Kezdetben csak a vidéki földhivatalok korszerusítését foglalta magába, de késobb a fováros is része lett, bár a muszaki megoldásokban a fováros eltéro maradt. A TAKAROS koncepció egységes alapot teremt a korszerusítés különbözo fázisaihoz, összehangolja az egymásra épülo lépéseket. Ezen belül a TAKAROS körzeti földhivatali rendszer felváltja a mára már elavult KDIR-t. A tulajdoni lap adatok és térképi állományok egységes kezelésével áttekinthetové és ellenorizhetové teszi a folyamatokat. Tulajdonképpen ezt a nyilvántartást nevezhetjük igazán komplexnek. A rendszer fejlesztése befejezodött, várhatóan 2000 közepére minden vidéki körzeti földhivatalban megtörténik az átállás a TAKAROS rendszerre. s TAKARNET országos földhivatali hálózat: A TAKAROS NETwork egy intranet hálózat, amely megteremtette a földhivatali számítógépes rendszerek nagysebességu összeköttetését és a biztonságos külso hozzáférést az adatokhoz. Az információtechnológiai beruházások sorában a hálózat tölti be a kapcsolat, a kommunikáció lehetoségének szerepét a decentralizált földhivatali nyilvántartások (adatbázisok) és egyéb felhasználók, pl. önkormányzatok, bíróságok, ügyvédek, pénzintézetek között. A hálózat kiépítésével és a földhivatali adatbázisok létrehozásával (TAKAROS, BIR) lehetové válik a földhivatali szolgáltatások elektronikus úton történo országos elérése.



A hálózat legfontosabb feladata, hogy lehetoséget biztosítson a földhivatali adatok és szolgáltatások forgalmazására, elosegítse a földhivatalok, az FVM FTF és a FÖMI közötti belso információáramlást, valamint új termékek és szolgáltatások bevezetésével jobban kiszolgálja az ügyfeleket és növelje a földhivatalok adatok eloállítására fordítható bevételeit. s META: Megyei földhivatalok TAKAROS rendszere: A korszerusítési program utolsó lépése a MEgyei TAkaros, a META rendszer megvalósítása, amely kiterjeszti a TAKARNET hálózat használatát. A META egyrészt muszaki támogatást nyújt a fovárosi rendszereknek és a körzeti földhivatali TAKAROS-nak, megvalósítja a belso vezetoi információs rendszer kialakítását, másrészt értéknövelt szolgáltatások és adatok eloállítását, forgalmazását teszi lehetové, bovíti a távolról elérheto földhivatali szolgáltatások körét. A META rendszer megvalósítása 2000-ben kezdodik és kb. két év alatt készül el.

META

7.2.5. Komplex Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszer A decentrális földrészlet állományok létrehozása a centrális állomány államigazgatási egységenként történo leválogatását és mágneses adathordozón – az illetékes földhivatalnak – történo átadását jelentette. Ezt követoen már a körzeti földhivatalokban került sor a rendszer állományának jogi adatokkal (tulajdoni lap II. és III. részének tartalma) való feltöltésére és kiegészítésére, vagyis a számítógépes ingatlan-nyilvántartás komplexitásának biztosítására. Ezt a munkát községenként, településenként végezték. Az országosan egységes rendszer kialakítása érdekében egy-


adatbázisok kialakítása

81


ségesíteni kellett a tulajdonszerzési jogcímeket, a különbözo jogokat és jogilag jelentos tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépre való átállítását az 1994. évi V. törvény rendelte el, így a tulajdoni lap teljes tartalma számítógépekre került. általános jellemzok A FÖMI dolgozta ki a Komplex Decentrális Ingatlannyilvántartási Rendszert (KDIR) a PHARE program anyagi támogatásával, amely 1993 végéig valamennyi körzeti földhivatalban telepítésre került. Jelenleg is ezt használják azok a körzeti földhivatalok, ahol még nem történt meg az átállás a TAKAROS rendszerre. Ez a rendszer Novell hálózaton és Dataflex adatbáziskezelo környezetben üzemelo, többfelhasználós, IBM kompatibilis személyi számítógépeken muködtetheto programcsomag. Lehetové teszi a tulajdoni lapok mindhárom részének nyilvántartását, a változások átvezetését és az adatszolgáltatást az adatok keletkezése és feldolgozása helyén, a körzeti földhivatalokban. hardver

KDIR szolgáltatások

82

A körzeti földhivatalokban elhelyezett géppark egy rendszerszervezési feladatokat ellátó központi gépbol (szerver) és a körzet nagyságához igazodóan 4-6-8 munkaállomásból áll. Ezek egyike az adatállomány megfelelo idoszakonkénti (napi, heti, havi) mentését (archiválását) szolgáló mágnesszalagos egységgel (streamer) van ellátva. A számítógépekhez A/3-as méretu mátrix- vagy A/4-es lézernyomtató tartozik. Ezek a számítógéppel eloállítandó munkarészek, pl. tulajdoni lap másolatok, összesítok stb. elkészítését szolgálják és az adatszolgáltatást segítik elo. A körzeti földhivatalok Novell hálózata helyi hálózat, vagyis csak a hivatal számítógépein dolgozók használhatják a KDIR programcsomagot, csak ok férhetnek hozzá közvetlenül az ingatlan-nyilvántartás adataihoz. A rendszer adataihoz való hozzáférésnek – az adatok közhitelességének fenntartása érdekében – szabályai vannak. Ezt a Novell hálózat kezeloprogramja és a helyi rendszergazda biztosítja. Az adatbiztonságot szolgáló szabályok, intézkedések alkalmazása az ingatlan-nyilvántartásban nélkülözhetetlen. A KDIR programcsomag Dataflex relációs adatbáziskezelovel tölti fel és kezeli az ingatlan-nyilvántartás gépi adatait. A rendszer az alábbi feladatokat látja el: s beérkezo ügyiratok iktatása, s a központi géprol leválogatott adatállományok kiegészítése, valamint a tulajdoni lap II. és III. rész adataival való feltöltése,



s tételes karbantartás (ingatlanonként), s nagy tömegu karbantartás (azonos típusú változások együttes átvezetése pl. helyrajzi szám intervallumra), s változási adatok továbbítása a központi nyilvántartásnak, s széljegyzés, s havi és éves statisztikák készítése, s munkarészek, dokumentációk készítése, s szükséges adatok archiválása, s különbözo visszakereso, válogató funkciók és a visszakeresést segíto listák készítése. Ezenkívül a KDIR felügyeli a többfelhasználós rendszer biztonságos üzemelését, kezelési információkat közöl (Help), nyilvántartja a kezeloket és védelemmel látja el az adatbázist (belépés jelszóval, adminisztrálás stb.). A jelszavas védelem a KDIR-ban kettos: van egy minden földhivatali dolgozó által ismert belépési jelszó és mindenkinek van egy sajátja is, amelyet más nem ismerhet. A jelszó bármikor módosítható. A KDIR megjelenését tekintve többszintu, “egymásba ágyazott”, egymásból hívható (melyben A, B, C, D betuvel jelölik az egyes szinteket) menüvezérelt rendszer. Használatához az F1 billentyuvel kérhetünk segítséget. Az ingatlan-nyilvántartási rendszerek egyik legfontosabb feladata a karbantartás, azaz a változások vezetése, a módosítások bejegyzése. Mind a feltöltéshez, mind a karbantartáshoz segítséget nyújtanak a segédállományok, amelyek a többször eloforduló (általában szöveges adatok) ismételt elohívását és beépítését is lehetové teszik. Az ügyfelek részére az adatszolgáltatás számítógépekrol történik. A következo adatszolgáltatási módok közül választhatunk: tulajdoni lap megtekintése, feljegyzések és vázlatok készítése a lap adatairól, valamint hiteles másolat kérése. A decentrális rendszer üzemeltetése a körzeti földhivatalok feladata, de a rendszer felügyeletét, az üzemelés során felmerülo problémák elhárítását a megyei rendszergazdák végzik. A rendszer használata viszonylag könnyen és gyorsan elsajátítható. A gyors kezelhetoséget megnehezíti a menük közötti lépkedés, és ez az ügyintézési idot is meghosszabbítja. Ha sok gép van egyszerre a hálózaton a rendszer nagyon lelassul.

üzemeltetés

7.2.6. TAKAROS körzeti földhivatali rendszer Ma az ország valamennyi körzeti földhivatalában számítógépes nyilvántartás történik, sok helyen még a KDIR rendszerrel, de már folyik a TAKAROS rendszer országos telepítése. A földekkel, ingatlanokkal kapcsolatos információkat nemcsak a tulajdoni lapokon, hanem térképek formájában is tárolni kell, hogy az ingatlanok pontos térbeli elhelyezkedését rögzítsük. A kétféle (tulajdoni lapok és térképek) nyilvántartás


83


szervesen kapcsolódik egymáshoz. A számítógépes nyilvántartásban a térképek digitális formában tárolhatók. egységes nyilvántartás Napjainkra vált lehetové a tulajdoni lapok és a digitális ingatlan-nyilvántartási térképek egységes kezelése. Ezt a lehetoséget hivatott biztosítani a Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése, a TAKAROS koncepció, amely a körzeti és megyei földhivatalok munkáját egyaránt támogatja. A térképi állományok és a tulajdoni lapok tartalmának egységes kezelése teljessé teszi az ingatlannyilvántartást, vagyis ez a rendszer komplex. feladata A rendszer feladata: s az ingatlanok tulajdoni adatainak, s a földrészletek földrajzi elhelyezkedését, méreteit leíró geometriai és muszaki adatoknak, s a földingatlanok használatát, minoségét és értékét leíró szöveges és geometriai adatoknak egységes számítógépes kezelése. Az adatok közhitelességét és muszaki megbízhatóságát biztosítani kell. szoftver hardver Mint ahogy a földhivatalok munkája is rendkívül összetett, úgy a TAKAROS KFH (KFH = körzeti földhivatal) rendszer keretében készült számítógépes programok (alrendszerek) is meglehetosen sokoldalúak, szerteágazó igények kielégítésére készültek. A program Windows NT 3.51 operációs rendszer alatt (2000-tol NT 4.0), a földhivatali helyi hálózatba kötött személyi számítógépeken futtatható, az ORACLE 7. (ill. 8) relációs adatbázis-kezelo szolgáltatásait használja fel az adatbázis kialakítására, tárolására és kezelésére. A térképi rendszer a MicroStation 5.0 szoftverre kifejlesztett alkalmazás. Az ingatlanok nyilvántartása továbbra is településenként, azon belül fekvésenként (belterület, külterület) történik. A rendszer a földrészleteket helyrajzi számaikkal, az egyéb önálló ingatlanokat a korábbi azonosítókkal kezeli. A TAKAROS Ingatlan-nyilvántartói Informatikai Rendszer-program (IIR) nem csak a szorosan vett ingatlannyilvántartási feladatokat támogatja, hanem a földhivatal teljes ügyintézését a beadványok iktatásától az elintézett ügy irattárba helyezéséig, beleértve a digitális térképpel való kapcsolatot is. Jellemzo a programra, hogy elsosorban egér használatára épül. Billentyuzettel igen nehézkes a mozgás, sot vannak olyan muveletek, amelyek billentyuzettel nem elérhetok. TAKAROS alrendszerei 84


A


A rendszer összetett, sok egymásba ágyazott és egymásból nyitható képernyoképbol áll és gyakran ugyanazt a funkciót több helyrol is elérhetjük. Feladatok

Alrendszer neve

Rövidítése

Egység

Ingatlanok nyilvántartásának feltöltése és vezetése

Ingatlan-nyilvántartási alrendszer

INY (LAR)

Ügyiratkezelés, iktató rendszer

Ügyiratkezelési alrendszer

IKT (APP)

Földmérési alappontok, határvonalak kezelése, karbantartása

Földmérési alappont alrendszer

PONT (GEO)

Felmérési és térképi adatok fogadása, térképkészítés támogatása

Felmérési alrendszer

FELM (SUR)

É

Alaptérkép adatainak betöltése, térképi változások kezelése

Térképészeti alrendszer

TÉRK (MAP)

K E S

Az adatbázis térinformatikai rendszerbe való beépítése

Topológiai és muszaki támogató alrendszer

TECH

IIR

K

Adatmodell

TÉRK

INY

FELM PONT

Szerver oldal

IKT

Tárolt eljárások

Adatbázis kapcsolat (ORACLE adatbázis -kezelo)

PONT

TÉRK

INY

IKT

Felhasználói oldal

FELM

7.2. ábra: A TAKAROS alrendszerek áttekintése

A TAKAROS KFH két nagy egysége: az Ingatlannyilvántartói Informatikai Rendszer (IIR) és a KÉKES térképészeti rendszer. A két egység több alrendszerbol áll. A TAKAROS alrendszereit, moduljait szemlélteti a fenti táblázat és ábra. AZ IIR szolgáltatásainak menü-szintu összefoglalását tekinthetjük át az alábbi táblázatban, amely a TAKAROS IIR fomenüjét tartalmazza. Ügyiratkezelés (Iktatórendszer) Iktatás Csatolás Egyedi szigná-

Ügyintézés (Ing.ny.tart. muveletek) Ügy kiválasztása Kiválasztott ügyek Ügykezelés fo-


Adatszolgáltatás

Lekérdezések

Tul.lap másolat Térkép másolat Teljesköru

Ügy adatai Tul.lap lekérdezése Tul.lap digit.

Statisztikák (Gyujtött munkarészek) Iktatási statisztika Idoszaki statisztika Tárgykör sze-

Törzsadatok (Segédállományok) Devizák Helységek Jogi vonatko-

85

INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA lás

menüje:

Tömeges szignálás Széljegy korrigálás Irattározás

Ügy adatai Tul.lap karbantartás Intézkedés

Ügy irattárba tétele Postázás Postaládás iratátadás Kézbesítés rögzítése

Lekérdezés

adatszolgáltatás

térkép alapján

rint

Ügyek státuszai

Elintézetlen ügyek Lejárt határideju Ügy statisztika Földkönyv Törzskönyv Tul.lap statisztika Lejárt tul.lap bejegyzés

A közös adatállományt az ORACLE adatbázis-kezelo rendszer segítségével lehet kezelni. A térképi állományok kezelése és megjelentetése a KÉKES programrendszer feladata, amely MicroStation szoftverre kifejlesztett alkalmazás. Az adatok térinformatikai feldolgozása és kezelése az MGE (Modul GIS Environment) program segítségével végezheto el. Az alrendszerek, mivel közös adatbázisra épülnek, egy egységet alkotnak és szorosan együttmuködnek. KÉKES

TAKAROS adatvédelem

86

A TAKAROS KFH az objektum-kezelésu térképi felhasználást fogalmazta meg, a Digitális AlapTérkép (DAT) szabvány kidolgozásával összhangban. Így az adatbázis részei a térképi objektumok kapcsolatai és jellemzo tulajdonságai (attribútumai) is, amelyek lehetové teszik a térképi és leíró adatok együttes kezelését. A program sok tekintetben hasonlít az alapszoftverhez (MicroStation), de egyrészt magyarított változat, másrészt az általános rajzszerkeszto tulajdonságait nélkülözo, kifejezetten térképi adatbázis megjelenítési és karbantartási funkciókat kielégíto alkalmazás-fejlesztés. Legtöbb szolgáltatás nemcsak a menükbol, hanem ikonok segítségével is elérheto. Az ikonok ún. ikonpalettákon helyezkednek el. Vannak olyan paletták is, amelyekrol továbbiak választhatók le, természetesen az ésszeruség és a képernyoterület határáig. A KÉKES-nek több kapcsolódási pontja van az IIR programmal: az adatátadás és -átvétel a helyrajzi számokon és más (pl. ügy) azonosítókon kívül a területi és egyéb adatokra is fennáll. A földhivatalok munkája eddig is sokféle szereplovel valósult meg a hivatalon belül, a hivatalok között, a felettes szervekkel és más hatóságokkal, intézményekkel, magánszemé-



lyekkel. Ezután még szorosabb lehet ez a kapcsolat, hiszen a számítógépen tárolt adatokat egyre többen kívánják felhasználni rákapcsolódva a rendszerre, megvalósítva a gyors és hatékony papírnélküli, elektronikus ügyintézést. Ezt hivatott elosegíteni a TAKAROS adatbázisokra épülo TAKARNET hálózat is. A rendszerben az adatvédelem kiemelt jelentoségu, ezért a hozzáféréshez és a módosításhoz szükséges jogosultságok kiosztása ellenorzött formában történik. A dolgozók felvétele a jogosultak közé a hivatalvezeto állásfoglalása alapján a rendszergazdák feladata. A dolgozók aszerint kapnak jogosultságot, hogy milyen feladatkört látnak el a földhivatalban (pl. iktató, rangsormódosító, hivatalvezeto, ügytörlo, intézkedo, tulajdoni lap másolat kiadó, ügyintézo, irattározó, rendszergazda stb.). Egy-egy dolgozó több szerepkört is kaphat.

7.3. Ellenorzo kérdések 1. Az ingatlan-nyilvántartás szerepe, adattartalma és részei 2. Mi a feladata a körzeti és megyei földhivataloknak? 3. A centrális ingatlan-nyilvántartás jellemzoi 4. Melyek az egységes nyilvántartás elonyei? 5. Melyek a földhivatali számítógépesítési program legfontosabb lépései? 6. Mi a különbség a fováros és a vidéki földhivatalok számítógépes rendszere között? 7. A KDIR jellemzoi 8. Milyen feladatok oldhatók meg a KDIR-ban? 9. Milyen rendszer a TAKAROS, és mi a feladata? 10. Milyen szoftver és hardver környezetben muködik a TAKAROS? 11. Melyek a TAKAROS alrendszerei és mi a feladatuk? 12. Adatvédelem a TAKAROS-ban


87

7. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése

Recommend Documents