Az EU 7. kutatási keretprogramja (2007-2013) Bevezetés Az idén befejeződő 6. kutatási keretprogram az európai tudományos közösség rendkívüli mozgósítását idézte elő. A Bizottság javaslata a 7. K+F keretprogramra, amelyet módosításokkal e hónapban fogadott el az Európai Parlament első olvasatban, illeszkedik a jelenleg folyó tevékenységek sorába, és egy új, nagyra törő keretet határoz meg a 2007-2013as időszakra. A 7. K+F keretprogram (2007-2013) megvalósítását célzó, a vállalatok, kutatási központok és egyetemek részvételi szabályait meghatározó javaslat lényegében átveszi a 6. K+F keretprogram részvételi szabályainak általános keretét (a folytonosság elemei), és ugyanakkor bevezet számos új rendelkezést (újítási szempontok). A tervezés során a Bizottság munkadokumentumaiban maga is elismerte, hogy az egyszerűsítés és az ésszerűsítés sine qua non feltételei a 7. K+F keretprogram kutatási tevékenységei sikerének. A keresett cél elérése érdekében az egyszerűsítésnek nem csak az adminisztratív eljárásokhoz és a finanszírozási szabályokhoz kapcsolódnak, hanem a keretprogram és a kutatási projektek irányításának ésszerűsítéséhez is. A parlamenti jelentéstevő (Jerzy Buzek, Európai Néppárt) nagyon fontosnak tartotta, hogy az intézkedések egyszerűek és koherensek legyenek, valamint világos magyarázatokat tudjanak adni a résztvevőknek. „Máskülönben azt a kockázatot vállaljuk, hogy a leginnovatívabb kutatási projektek szerzői még a keretprogramon belüli finanszírozási kérelmet sem fogják benyújtani, hanem máshol keresnek majd finanszírozási forrásokat.” Jelentésében elsődleges fontosságúnak nevezte a tudományos közösségben való bizalmat, és a fiatalok ösztönzését arra, hogy a kutatói pályát válasszák. Ez feltételezi, hogy amikor a kutatók egyedül vagy csapatban részt vesznek projektjeikkel a keretprogramban, abból kell kiindulni, hogy a nekik nyújtott közpénzeket a lehető legjobban használják fel. Ugyanakkor a kutatási tevékenységek nem mindig garantálják az elvárt eredményeket Az Európai Parlamentben elfogadott szöveg Az Európai Parlament első olvasatban 2006. június 15-én szavazott a hetedik kutatási keretprogramról és a nukleáris kutatási és képzési tevékenységek 2007-2011-es programjáról. A parlamenti szöveg szerint a 7. keretprogram elsőrendű céljának annak kell lennie, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy az Európai Unió világelső legyen a kutatás terén. Ez a szöveg szerint megköveteli, hogy a keretprogram nyomatékosan a világszínvonalú kutatás ösztönzésére és finanszírozására összpontosítson. „Ezért feltétlenül szükséges, hogy az egyedi programok végrehajtása a tudományos kiválóság elvén és ne más prioritásokon alapuljon. Kizárólag a legkorszerűbb kutatási lehetőségek megteremtése révén érhető el, hogy az Európai Unió világelső legyen a kutatás terén” – hangsúlyozta az EP. A keretprogramnak – a szöveg értelmében – az európai gazdaság versenyképességének biztosításán felül annak biztosítására kell törekednie, hogy „a közösség érdekében, a tudományba való fokozott befektetés révén, amennyiben lehetséges, az EU által finanszírozott tudományos kutatást vegyék igénybe, különösen azokon a területeken, ahol a piac nem végez beruházásokat”.
1
A keretprogram felépítése Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben terjesztette elő javaslatait, melyek fő elemei a következők: Együttműködés, Ötletek, Emberek és Kapacitás. Az Együttműködés célja vezető pozíció megszerzése a kulcsfontosságú tudományos és technológiai területeken az egyetemek, ipari ágazatok, kutatóközpontok és hatóságok közötti együttműködés támogatásával az Európai Unióban, valamint a világ többi részén. A kilenc javasolt téma a következőketi öleli fel: egészségügy; élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia; információs és kommunikációs technológiák; nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák; energia; környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is); közlekedés, beleértve a repüléstechnikát, a társadalomgazdaságtant és a humán tudományokat; biztonság; űrkutatás. A témák megfelelnek az ismeretek és a technológia fejlesztéséhez szükséges legfontosabb területeknek, amelyeken erősíteni kell a csúcskutatást az európai társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívások leküzdése érdekében. Az Ötletek elnevezésű program révén a tervek szerint létrejön egy Európai Kutatási Tanács, mely az igazán kreatív tudósokat, mérnököket és akadémikusokat fogja össze és támogatja. Az Emberek nevű program célja, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg erősítse a tudomány és kutatás számára Európa-szerte rendelkezésre álló emberi erőforrásokat. A program ösztönözné az embereket, hogy kutatási karriert kezdjenek és folytassanak, bátorítani kívánja a kutatókat, hogy Európában maradjanak, valamint a legjobbakat Európába akarja vonzani. A Kapacitások elnevezésű elem Európa-szerte növelni kívánja a kutatási és innovációs kapacitást. Ez magában foglal olyan elemeket, mint az új kutatási infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások támogatása, a „tudás régiói” fejlesztése, a konvergencia- és legkülső régiók kutatási potenciáljának felszabadítása, valamint a tudomány helyzetének a társadalomban való erősítése.
Költségvetés A 7 évre szóló program költségvetése 50 milliárd 521 millió euro lesz. Ebből 32,582 milliárd jut együttműködésre, 7,560 milliárd ötletekre, 4,927 milliárd emberi erőforrásokra, 4,042 milliárd kapacitásokra és 1,751 milliárd a Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységeire. A nukleáris kutatási és képzési programra 2,751 milliárd euró jut a 20072011-es időszakban. Az idén kifutó, hatodik kutatási keretprogram költségvetése - nem hét, hanem öt évre (2002-2006) - 16 milliárd 279 millió euró volt. Jerzy Buzek parlamenti jelentéstevő elmondta, hogy a keretprogram a 25 tagállam kutatásra fordított összes költségvetésének 6 százalékát teszi ki. A többi 94 százalékról az egyes országok maguk, saját szabályaik szerint döntenek.
Támogatandó területek A parlamenti szakbizottság javaslatai alapján a szöveg a következő tíz támogatandó területet sorolja fel (zárójelben a hozzájuk rendelt összegek millió euróban):
2
- Egészségügy (6134) - Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia (1935) - Információs és kommunikációs technológiák (9050) - Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák (3467) - Energia (2415) - Környezetvédelem – beleértve az éghajlatváltozást is (1886) - Közlekedés – beleértve a repüléstechnikát is (4180) - Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok (657) - Biztonság (1429) - Világűr (1429) Az EP támogatta, hogy a kis- és közepes vállalatok, a fiatal, illetve női kutatók kiemelt támogatásban részesüljenek a hétéves kerettervből, ill. jobban hozzáférjenek az előfinanszírozási forrásokhoz. A kkv-k a képviselők tervei szerint jobban hozzáférhetnének az előfinanszírozási forrásokhoz, és ők kapnák az együttműködési források legalább 15 százalékát. A parlament ösztönözné a fiatal kutatók tudományos karrierjének támogatását, és lépéseket tennének az „agyelszívás” mérséklése érdekében.
Európai Kutatási Tanács Az EP üdvözölte továbbá az Európai Kutatási Tanács felállításának tervét, ami eredetileg végrehajtási ügynökségként jönne létre. Az egy tudományos tanácsból és egy igazgatótanácsból álló EKT együttdöntési eljárással létrehozott független struktúrává válna a szöveg szerint. az elképzelések szerint vagy ilyen célból felvett személyzet vagy az EUintézményekből kiküldöttek látják el, és csak a tényleges igazgatási szükségletekkel foglalkoznak a stabilitás és a folytonosság biztosítása érdekében. Az egyik módosítás értelmében adminisztratív és személyzeti költségekre legfeljebb az intézmény költségvetésének 3 százalékát lehetne fordítani.
Etikai kérdések Az EP elutasította azt a módosító indítványt, amely megtiltotta volna, hogy olyan projekteket támogassanak a programból, amelyekben embriókat, illetve embrionális sejteket használnak kutatási célokra. A parlament által elfogadott módosítás szerint „a hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni”. A jóváhagyott szöveg értelmében nem finanszírozható a programból: - emberi embriók klónozására irányuló kutatási tevékenységek - az ember genetikai örökségének módosítására irányuló olyan kutatási tevékenységek, amelyek örökölhetővé teszik az ilyen módosításokat - emberi embrióknak kizárólag kutatási célra vagy őssejt létrehozására történő előállítására irányuló kutatási tevékenységek, beleértve a sejtmag áthelyezést (somatic cell nuclear transfer)
3
Finanszírozhatóak lesznek viszont a keretprogramból a felnőtt vagy embrionális őssejteken végzett kutatások „a tudományos javaslat és az érintett tagállam jogrendszerének függvényében”. Az ilyen finanszírozási kérelemnek ugyanakkor „részleteznie kell azokat az engedélyeztetési és ellenőrzési intézkedéseket, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai tesznek meg”. A szöveg szerint ezeket a kutatási területeket a program második szakaszában „felül kell vizsgálni a tudományos haladás fényében”. A jelentés szerint „a szubszidiaritás elvével összhangban a közösségi kutatásfinanszírozás a felnőtt őssejtkutatásra és a köldökzsinórőssejt-kutatásra összpontosít, és nem fogja meggátolni, hogy a megsemmisítésre szánt létszám feletti embriókat kezelési célú kutatásra használják fel”. A szöveg ugyanakkor emlékeztet: „az Európa Tanács az emberi jogokról és az orvosbiológiáról szóló egyezményének (Oviedói Egyezmény, 1997.) 18. cikke alapján emberi embrió létrehozása kutatás céljából tilos”. A jelentés leszögezi, hogy „a tagállamok nem kényszeríthetők arra, hogy az EU költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulásaikkal közvetve részt vegyenek olyan embriókkal és embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatási tevékenységek társfinanszírozásában, amelyek alapvető és döntő fontosságú etikai kifogások miatt tiltottak országukban”. A szabályozás szerint csak szigorú feltételek mellett támogathatók embrionális őssejtekkel végzett kutatások.
Euratom-keretprogram Önálló jelentés készült az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik, 2007-2011-es keretprogramjáról, amelynek költségvetése 2 milliárd 751 millió euró lesz. A program két fő részből áll: - „Közvetett” cselekvések, beleértve a fúziós energiára irányuló kutatást és az atommaghasadást és sugárvédelmet; - A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei, amelyek a maghasadás biztonságos használatára, és tágabb értelemben az iparban és az orvostudományban használatos nukleáris technológiákra fókuszálnak. A keretprogram részletesen foglalkozik a biztonságos, fenntartható fúziós energia kutatásával. Ez a jelentés szerint „nagyban hozzájárulhat az EU fenntartható és biztonságos energiaellátásának megvalósításához mostantól számítva nagyjából ötven-hatvan éven belül”, a kereskedelmi fúziós reaktorok megjelenése után. Az EP szerint továbbra is támogatni kell, hogy a nemzetközi összefogással épülő kísérleti termonukleáris reaktor (ITER) Európában (pontosabban a franciaországi Cadarache-ban) legyen.
A közösségi hozzájárulás mértéke A közösségi pénzügyi támogatás a javaslat szerint három formában adható: a támogatható költségek megtérítéseként, átalányösszegként vagy átalányfinanszírozásként (ez utóbbi megvalósulhat egységre vetített költségskála alapján vagy közvetett költségek átalányfinanszírozása formájában). Ezek a formák egy-egy finanszírozási rendszeren belül a teljes közösségi pénzügyi hozzájárulásra alkalmazhatók, de alkalmazhatók vegyesen is. A legtöbb támogatási rendszerben előnyt élvez majd a támogatható költségek megtérítése, különösen a hetedik keretprogram kezdeti szakaszában. Az átalányösszeg és az
4
átalányfinanszírozás fokozatosan kerül bevezetésre, és ha beválik, szélesebb körben is alkalmazható lesz. A közösségi pénzügyi hozzájárulás kutatási és demonstrációs tevékenységek esetén egyaránt legfeljebb a támogatható kiadások bevételekkel csökkentett összegének 50 %-át fedezheti. A KKV-k, az államháztartási szervek, a közép- és felsőfokú intézmények és a gazdasági haszonszerzésre nem törekvő kutatóintézetek által végzett kutatás esetén a felső határ 25 %. A felderítő kutatás valamennyi jogalany esetén 100 %-os támogatásban részesül. Minden más tevékenység, ideértve a koordinációs és támogatási cselekvések tevékenységeit és a kutatók képzését és karrierfejlesztését célzó tevékenységeket is, jogalanytól függetlenül legfeljebb 100 %-os támogatásban részesülhet. Ezek a maximumértékek a kedvezményezett jogalanyoknál felmerülő összes támogatható költségre vonatkoznak akkor is, ha a támogatás részben átalányösszeg vagy átalányfinanszírozás formájában valósul meg. A kiválósági hálózatokra a javaslat az átalányösszeg speciális formáját írja elő. A kutatónként évente folyósítható átalányösszeg nagyságát a részvételi szabályok állapítják meg. Az átalányösszeg egyes részleteinek kifizetésére a közös tevékenységi program (KTP) megvalósítását mérő mutatók alakulásával arányosan kerül sor. Az államháztartási szervek, a gazdasági haszonszerzésre nem törekvő kutatóintézetek és a közép- és felsőfokú oktatási intézmények benyújthatnak arra jogosult köztisztviselő által készített könyvvizsgálói igazolást is. Csökken az egy támogatási megállapodás keretében és a résztvevőnként benyújtandó könyvvizsgálói igazolások száma, és racionálisabbak lesznek jelentéstételi időszakok.
A részvételi szabályokról A Bizottság javaslatokat terjesztett elő a hetedik keretprogramra alkalmazandó „részvételi szabályokra” vonatkozóan, aminek igen nagy a jelentősége, hiszen ez határozza meg azokat a részletszabályokat, aminek alapján hozzáférhetünk a közös forrásokhoz. A részvételi szabályok a következőket határozzák meg. - A minimumfeltételeket, valamint az eljárási kérdéseket (minimális résztvevőszám, székhely, a javaslatok benyújtása és értékelése, végrehajtás és támogatási megállapodások, a projektek és a programok ellenőrzése), - a közösségi pénzügyi hozzájárulást (finanszírozási jogosultság, támogatási formák, megtérítési hányadok, kifizetés, elosztás, visszatérítés és garanciák), - az Európai Beruházási Bankkal kapcsolatos szabályokat, - valamint a terjesztésre, a felhasználásra és a hozzáférési jogokra vonatkozó szabályokat (tulajdonjog, védelem, közzététel, terjesztés és felhasználás, az új ismeretekre és a háttérismeretekre vonatkozó hozzáférési szabályok).
A pályáztatás technikai oldala A megszavazott szövegben található részvételi szabályok megállapítják a pályázati felhívások kibocsátásának eljárását és a pályáztatás alóli kivételeket, valamint a pályázatok benyújtásának, értékelésének, kiválasztásának és a szerződés odaítélésének eljárását.
5
A korábbi keretprogramokhoz kidolgozott és az említett belső szabályokban megjelenő értékelési eljárás nem tartalmaz alapvető változásokat. Az értékelés feltételeit most nem a részvételi szabályok, hanem az egyedi programok határozzák meg, és a munkaprogramok (ill. a pályázati felhívások) tovább pontosíthatják őket. Bár a részvételi szabályok külön nem rendelkeznek erről a kérdésről, a szöveg javasolja, hogy a hetedik keretprogramban a pályázatokat főszabályként elektronikus úton kelljen beadni.
A döntéshozatal további menete A Parlament tehát lezárta az FP7 keretprogram dossziéját még a nyári szünet előtt. A vita azonban tovább folytatódik a keretprogram egyedi programjain keresztül, amely csomagnak majd csak ősszel várható szavazása a plenáris ülésen. Az öt egyedi programra vonatkozó javaslat a hetedik keretprogramot követi. Ennek szerkezete a már említett négy főbb kutatáspolitikai célkitűzés – „Együttműködés”, „Ötletek”, „Emberek” és „Kapacitások” – formájában került bemutatásra, míg az ötödik egyedi program a Közös Kutatóközpontra vonatkozik. A Közös Kutatóközpont tovább erősíti ügyfélközpontú irányultságát és a tudományos közösséggel való hálózatba szervezést, miközben továbbra is tudományos és technikai támogatást biztosít az EU politikai döntéshozatalához. A politikák tudományos és technikai támogatásának integrált megközelítése a program alapvető jellemzője. Mivel az alkalmazott döntéshozatali procedúra ún. együttdöntési eljárás keretében zajlik, az ősz folyamán az Európai Tanács is véleményt alkot a szövegről, és további egyeztetések is várhatóak a Parlament és a Tanács között még ez évben. A keretprogramban érintett kutatóközpontok és egyéb résztvevők szempontjából lényegi szempont, hogy 2007. január 1jétől pályázhatóak lesznek a keretprogramban biztosított uniós források.
6
