AZ EURÓPAI UNIÓ 6. KUTATÁSI KERETPROGRAMJA

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali Tagozat Európai Uniós Üzleti Tanulmányok Szakirány

AZ EURÓPAI UNIÓ 6. KUTATÁSI KERETPROGRAMJA ÉS MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE AZ EURÓPAI KUTATÁSI PROGRAMOKBAN

Készítette: Bartosek Judit

Budapest, 2003.

1


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................................. 2 Bevezetés......................................................................................................................................... 3 I. Fejezet:........................................................................................................................................ 6 Kutatás-Fejlesztés az Európai Unióban, a kutatási keretprogramok.................................. 6 1.1.

Az Európai Unió kutatási tevékenységének története ........................................... 7

1.2. Kutatási keretprogramok............................................................................................ 10 II.Fejezet: ..................................................................................................................................... 13 Az Európai Kutatási Térség (European Research Area).................................................... 13 2.1. Az Európai Kutatási Térség strukturálása ............................................................... 15 2.2. Az EKT alapjainak megerősítése ............................................................................... 19 III. Fejezet:................................................................................................................................... 21 A Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (The European Community Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration)........................................................................................... 21 3.1. A 6. Keretprogram előkészítési folyamata................................................................. 24 3.2. A 6. KTF Keretprogram struktúrája......................................................................... 27 3.3. A 6. KTF Keretprogram költségvetése ...................................................................... 32 3.4. A 6. keretprogram új és hagyományos eszközei ....................................................... 34 IV. Fejezet: ................................................................................................................................... 39 Magyarország K+F stratégiája, részvétele a 6. KTF Keretprogramban........................... 39 4.1.Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve (2004-2006) .............................................. 42 4.2. Magyarország részvétele a 6. KTF Keretprogramban............................................. 54 4.3.Pályázati feltételek ........................................................................................................ 58 Összefoglalás ................................................................................................................................ 64 Irodalomjegyzék ........................................................................................................................... 65

2


Bevezetés Szakdolgozatom témája az Európai Unió kutatás-fejlesztési (K+F) politikájának, aktuális keretprogramjának és annak hazai aspektusainak bemutatása, akkor jutott eszembe, amikor elhelyezkedtem jelenlegi munkahelyemen, a Procter&Gamble Hungary KKT-nél. Már az első napokon egyértelművé vált számomra, a globális piacon a versenyt az nyeri, aki a fogyasztó vásárlásra szánt pénzéért a lehető legtöbbet vagy a legmagasabb minőséget nyújtja. A minőség fogalma viszont az információs technológia évszázadában napról napra változik. Ezt leginkább az informatika és a hírközlés területén követhetjük nyomon, ahol a szoftvereknek évről évre új, továbbfejlesztett változatát vásárolhatjuk meg, a mobiltelefonok piacán pedig nem győzik a gyártók a fogyasztókat a legújabb készülékek használatáról meggyőzni. És így van ez az FMCG (fast moving consumer goods) termékeket gyártó cégek piacán is (ilyen a P&G is). A fogyasztó ma már egy sampontól is megköveteli, hogy dúsabbá tegye a haját két nap alatt, vagy hogy kíméletes legyen a fejbőréhez. A mosópor intelligens, a kozmetikumokat pedig megérdemeljük. Véleményem szerint a fejlődés és a versenyképesség kulcsa az innováció és a technológiai fejlődés. Ezt leginkább pénzzel lehet megvalósítani. Pénz kell ahhoz, hogy meg tudjuk fizetni a kutatót, hogy megteremtsük a kutatáshoz szükséges környezetet és felszerelést, pénzre van szükség a találmányok, eredmények levédésére és ezek elterjesztésére. A kutatáshoz szükséges pénzt egy cég, de néha még egy ország is nehezen tudja előteremteni. Ezért nagyszerű a gondolat: miért ne csinálhatnánk együtt? A költségek több résztvevő esetén többfelé oszlanak el. A világ vezető gazdasági hatalmai is felismerték ezt, és belátták, a III. évezred kihívásainak csak úgy tudnak megfelelni, ha összefognak. Az EU megalkotta az Európai Kutatási Térséget, keretprogramokat dolgozott ki a megvalósítására, ráadásul a keretprogramokban való részvétel

3


lehetőségéből nem zárta ki vetélytársait sem: az Európai Unión kívül alapított jogi személyek és nemzetközi szervezetek is részt vehetnek a 6. Keretprogramban. A cél: az EU versenyképessé tétele a kutatásra és fejlesztésre szánt költségek optimalizálásával és az eredmények elterjesztésével. Az Európai Kutatási Térség szlogenje a következő: ’Egy közös tudományos és technológiai stratégiáért a társadalom szolgálatában.’ Mert a térség jóléte és fejlődése egyenes arányban áll az ott lakók életszínvonalának emelkedésével. Dolgozatom célja tehát bemutatni az EU kutatás-fejlesztési politikáját, az Európai Kutatási Térség alapgondolatait, az aktuális, 6. Kutatási és Technológia Fejlesztési Keretprogramot, valamint az európai K+F magyarországi aspektusait. A dolgozat felépítését tekintve a vezérvonal az volt, hogy miután egységes képet kapunk az EU K+F politikájáról, megértsük azt a folyamatot, ami ma Magyarországon ezen címszó alatt folyik, hogy belássuk azt is, hogy önmagában az Unióhoz való csatlakozás nem garancia arra, hogy mindenre támogatást kapunk, hanem továbbra is szükség van a jó elképzelésekre, innovációra, ami lendületben tartja a gazdaságot. Ezt azért tarom fontosnak, mert sokan hajlamosak azt gondolni, hogy az Unió közös költségvetése olyan, hogy abból bármikor, bármire kérhetünk támogatást. De a dolgozatomból kiderül, ahhoz, hogy részt vehessünk a kutatói programokban, támogatásokat nyerjenek a kis- és középvállalkozások, vagy hogy a kutatási eredményeket szélesebb körben használhassák, annak bizony feltételei vannak. És az is kiderül, hogy a XXI.század az együtt gondolkodás százada, Európa túl kicsi ahhoz, hogy egy-egy kutatóintézet vagy ország egyedül finanszírozzon egy kutatási programot. Mert ez egyrészt meglassítja a folyamatokat és borzasztó sokba kerül. De közösen, több ország vagy intézet összefogásával sokkal hatékonyabban léphet Európa arra az útra, amit Lisszabonban tűzött ki célként: 2010-re a világ vezető gazdasági hatalmává válni. A szakdolgozatban a téma bemutatása az EU kutatás-fejlesztési politikájának bemutatásával indul, ahol egységes képet kaphatunk a K+F politika megteremtésére és egységesítésére

4


létrehozott intézményekről, programokról, a kutatási keretprogramok fejlődéséről, a támogatási (és egyben kutatási) prioritások eltolódásáról és a kutatásra szánt keretösszegek mértékéről. Az arányok az évek során az energetika területéről az informatika, anyaggazdálkodás és az élettudományok irányába mozdult el, valamint egyre nagyobb hangsúlyt kap az emberi erőforrás, mobilitás és a nemzetközi kooperáció fejlesztése. A II. fejezetben az Európai Kutatási Térséggel foglalkozom, ami nem más, mint az EU valódi közös kutatáspolitikájának a gyakorlatba való átültetése: a fejezet bemutatja azokat a kutatási és fejlesztési területeket, amit az EU kiemelten kezel, valamint áttekintést nyújt az igénybe vehető támogatásokról. Az EKT megvalósítására, az EU gazdasági versenyképességének stabilizálására dolgozták ki az aktuális Kutatási Keretprogramot (a hatodikat). A III. fejezet végigvezet bennünket a keretprogram struktúráján, a célkitűzések elérésére fordított költségvetési kereteken és bemutatja azokat az új és hagyományos eszközöket, amik az elméletet átültetik a gyakorlatba, gondolok itt például az Integrált Projektekre, amelyek az innovációs lánc valamennyi szakaszát integrálják és fontos társadalmi szükségleteket szolgálnak, vagy a Kiválósági Hálózatok, amelyek a tudományostechnológiai ismeretek cseréjét szorgalmazzák. Az utolsó, negyedik fejezet pedig ezt a gondolatmenetet folytatva az európai kutatás-fejlesztéssel párba állítva, illetve összehasonlítva a magyarországi helyzetről ad általános képet, de kiemelten foglalkozik például a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, ami a 2004-2006-ig terjedő időszakra ad útmutatást és célokat a hazai K+F területén, valamint szintén kiemelten foglalkozik a hazai részvételi lehetőséggel a 6. Kutatási Keretprogramban. Az információgyűjtést elsősorban az EU hivatalos forrásaiból (a Bizottság által kiadott dokumentumokból), hazai kutatóintézetek folyóirataiból, honlapjairól végeztem. Szeretnék köszönetet mondani belső konzulensemnek, Káldyné dr. Esze Magdolnának, aki rengeteget tett azért, hogy dolgozatom megszülethessen, valamint külső konzulensemnek, Bercsényi László úrnak (Egyesült Vegyiművek Rt), aki a félév alatt mindvégig hozzájárult tanácsaival ahhoz, hogy minőségi anyagot adhassak ki a kezemből.

5


I. Fejezet: Kutatás-Fejlesztés az Európai Unióban, a kutatási keretprogramok Az EU kutatási és fejlesztési (KTF-) politikájának az a célja, hogy olyan kutatási feladatokat oldjon meg nemzetközi szinten, amelyre a tagállamok az erőforrások koncentrálása nélkül, tagállami szinten nem lennének képesek. A kutatás és innováció mindig is a gazdasági fejlődés és verseny eszköze volt, így az EU-ban is elsőszámú célkitűzés a 15 (hamarosan 25) országot tömörítő közösséget, mint a világ egyik vezető nagyhatalmát, az USA és Japán fejlettségi és versenyképességi szintjére emelni. Nagy kihívás ez az EU számára, ahol a nemzeti összterméknek átlagosan 1,8%-át fordítják KTF tevékenységre, míg az USA-ban ez az arány 2,8%, Japánban 2,9%. (Ráadásul ezen országokban jóval nagyobb szerepet kap – egyelőre – a KTF eredmények piaci hasznosítása.) A különbözet, amit az USA-ban, valamint az EU-ban kutatásra költenek 1992-ben 12 milliárd EUR volt, míg 1998-ban már 60 milliárd EUR. Elgondolkodtató adat továbbá, hogy Európában a munkaerő 2,5 ezreléke dolgozik kutatási területen, az USA-ban 6,7, Japánban 6 ezrelék. A kereskedelmi deficit 20 milliárd EUR volt évente az elmúlt 10 évre visszamenőleg a ’hightech’ termékek esetében1. Fele annyi amerikai tanul Európában, mint európai az USA-ban. 50%-kal több európai szerzi meg a doktori képesítését az Egyesült Államokban, mint fordítva, és vannak, akik több évig az USA-ban maradnak dolgozni, vannak, akik örökre. Amennyiben ez a tendencia tovább folytatódik, az a növekedés lassulásához és a versenyképesség csökkenéséhez vezethet a globális gazdaságban és meghiúsulhat Európa beintegrálódása a tudás alapú gazdaságok közé.

1

The European Research Area: Providing New Monumentum, Európai Bizottság, Brüsszel, 2002. október 16.

6


1.1. Az Európai Unió kutatási tevékenységének története

1957

1.táblázat: Az EU kutatási tevékenységének története EURATOM szerződés, a Közös Kutató Központ (JRC) létrehozása

1983

Az ESPRIT program kezdete

1984

Az 1. Keretprogram indítása

1987

Az Egységes Európai Okmány a kutatást közösségi felelősségi körbe utalja

1987

A 2. Keretprogram indítása

1991


1993

Az EU Alapszerződése tovább növeli a K+F szerepét

1994


1998

Az 5. Keretprogram indítása

2002


(Forrás: Dr. Mezei István: Hogyan utunk 5-ről 6-ra: Újdonságok a 6. Keretprogramban, OM, Budapest, 2003. február 14.)

Az egységes európai tudomány- és technológiapolitika kialakításának igénye elég hamar, már az 50-es években megjelent, ha nem is a Római Szerződésben, de az Európai Szén- és Acélközösség, ill. az Európai Atomenergia közösség alapokmányaiban már találhatók utalások a műszaki és tudományos együttműködésre. Ennek megfelelően alakult számos nemzetközi szervezet és együttműködés a KTF tevékenység területén:2 •

CERN (Az 1954-ben létrejött genfi székhelyű szervezet fő célja közös kutatások végzése a nagy energiájú részecskefizika területén.)

•

COST (19 ország részvételével létrehozott nemzetközi együttműködés alapkutatások végzésére.)

•

2

Közös Kutató Központ / Joint Research Center

Európa Kislexikon: Az Európai Unió és Magyarország, Aula Kiadó, 1999.

7


A hetvenes években az EK piaci pozíciói romlottak az egyre erősödő világgazdasági versenyben, főleg a csúcstechnológiai termékek piacán (elektronika, gyógyszeripar, biotechnológia) és ezt csupán protekcionizmussal, közösségi szubvencionálással nem lehetett javítani. Így került elő az eddigieknél sokkal intenzívebb módon a nyolcvanas évektől a KTF együttműködésére vonatkozó igény, főleg a ’high-tech’ iparágak területén. Ennek jeleként számos újabb közösségi program lépett életbe, ezek közül a legjelentősebbek: •

ESPRIT / European Strategic Programme for Reserch and Development in Information Technology (1983-ban indították el és az európai ipar olyan alapvető technológiai fejlesztését tűzte ki célul, mint a mikroelektronika, az információellátó rendszerek és alkalmazási technológiák.)

•

EUREKA / (Ez a program az amerikai SDI / Strategic Defense Initiative programra adott európai válasz, amely piacorientált fejlesztési projektek szervezésével kívánja elősegíteni az európai versenyképesség növelését.)

A nyolcvanas évek közepére megerősödött az a meggyőződés, miszerint az EK versenyképessége a közösségi szintű kutatás-fejlesztési kooperációk kiterjesztésével, és hatékonyabbá tételével érhető el. Ez a szemlélet tükröződött az 1987-ben hatályba lépett Egységes Európai Okmányban, amely kimondja, hogy az európai szintű KTF politika célja: ’…az európai ipar tudományos és technológiai bázisának megerősítése, nemzetközi versenyképességének fokozása, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása…’ A XX. század utolsó éveiben megfogalmazódott a tudás alapú társadalom, mint fogalom, sőt a fejlet gazdaságok elindultak a megvalósítás útján. A gazdasági és társadalmi fejlődés a tudáson, a termelésen és a tudás felhasználásán múlik. A társadalmat a tudományos kutatás és a technológiai fejlődés tartja mozgásban. Ahhoz, hogy Európa megőrizze versenyképességét, az európai vállalatok modernizációjára van szükség: ennek eszköze pedig új termékek, eljárások, piackutatási módszerek és technológiák fejlesztése. (Jelentős része az évi 2 millió új munkahelynek az USA-ban a high-tech szektorból kerül ki.) Az Egységes Európai Okmány értelmében a közös kutatás-fejlesztési politika többéves, ún. keretprogramok (framework programme) révén valósul meg, meghatározzák adott (általában 4 éves) időszakokban elérendő tudományos és technikai célokat és ezek eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokat is biztosítják. A keretprogramokat az Amszterdami szerződés után a Bizottság javaslata alapján a Tanács fogadja el minősített többséggel a Parlamenttel együtt

8


döntve. A keretprogramokon belül részprogramokat indítanak (pl. ESPRIT), amelyekről a Bizottság javaslata után minősített többséggel dönt a Tanács. A végrehajtás koordinálásáért a Bizottság felelős. A keretprogramok megvalósítása három eszköz segítségével történik: •

A keretprogramok költségvetésének mintegy 70%-át ún. megosztott költségű kutatásokra fordítják, ahol a Bizottság a kiadások 50%-áig kész társfinanszírozni bizonyos kutatási projekteket a tagállamok különböző vállalataival, intézeteivel, egyetemeivel.

•

Bizonyos esetekben a Bizottság nem vesz részt magában a kutatás finanszírozásában, csak különböző kutatások koordinációját, illetve a koordináció teljes költségét vállalja fel.

•

Az EU saját kutatásokat is folytat, amit a már említett Közös Kutatóközpontján – illetve annak öt európai városában felállított 8 különböző intézményében működő mintegy 2000 kutatóján – keresztül valósít meg.

(Majd a továbbiakban látni fogjuk, hogyan bővültek ezek az eszközök a 6. KP-keretein belül.)

9


1.2. Kutatási keretprogramok Mint említettem, az EU-ban a kutatási és technológiafejlesztési tevékenység összehangolása négyéves kutatási keretprogramok (KP) révén valósul meg. Ezek kutatási prioritások szerint, kiemelt területeken, pályázatok keretében biztosítanak forrást a tagországok kutatási együttműködéséhez. A keretprogramok mind időben, mind pedig a tematikus területekben átfedik egymást. A prioritások megfogalmazásánál két fő szempont érvényesül: •

Az EU versenyképességének növelése az USA-val és Japánnal szemben,

•

A tagországok eltérő fejlettségi szintjének egymáshoz való közelítése.

Az EU főként olyan kutatásokat kezdeményez, illetve támogat, amelyekben egy európai szintű együttműködés nagyobb valószínűséggel lehet sikeres, mint csupán tagállami szinten, Ilyen területek például a távközlés, a közlekedés, a környezetvédelem vagy a klímával kapcsolatos kutatások. Ezeken a területeken a kutatási cél elérése összeurópai érdek. A KP-ok finanszírozása az EU közös költségvetéséből történik. 2.táblázat: A KTF keretprogramjainak költségvetési keretei Keretprogram Költségvetés (milliárd Ecu) 1.

1984-1987

3,75

2.

1987-1991

5,4

3.

1990-1994

5,7

4.

1994-1998

13,21

5.

1998-2002

14,96

6.

2002-2006

17,5*

*milliárd Euro (Forrás: Európa Kislexikon: Az Európai Unió és Magyarország, Aula Kiadó, 1999)

A kiemelt prioritások az évek során jelentősen megváltoztak: míg az első KP-ban az energiával kapcsolatos kutatások részaránya a költségvetés 50%-át adta, addig a harmadik KP-ban alig érte el a 16%-ot (és ez a csökkenő tendencia a további keretprogramokban is folytatódott lásd 2. táblázat) A környezetvédelemre, az egészségügyre, a kutatói mobilitásra, illetve az eredmények

10


elterjesztésére fordított összegek aránya egyenletesen növekszik. Az utóbbi időben különös hangsúlyt kaptak a kis-és középvállalkozások, amelyek nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal kutatások, fejlesztések folytatásához. 3.táblázat: A kutatási keretprogramok támogatásainak megoszlása % Kutatási szektorok 1. KP 2. KP 3. KP 4. KP 6. KP* Informatika és kommunikációs

25

43

38

28

11

16

15

16

Környezetvédelem

7

6

19

9

Élettudományok

5

7

10

13

50

22

16

18

Szállítás

0

0

0

2

Társadalmi-gazdasági kutatások

0

0

0

1

Nemzetközi kooperáció

0

2

2

4

Eredmények elterjesztése

0

1

1

3

Emberi erőforrás és mobilitás

2

4

9

6

100

100

100

100

technológia Ipari és anyagtechnológia

Energetika

Összesen:

* lásd 5. táblázat (Forrás: Európa Kislexikon: Az Európai Unió és Magyarország, Aula Kiadó, 1999)

Az EU anyagi támogatásaiban csak olyan külső országok kutatói részesülhetnek, amelyek a KP egészéhez vagy egyes részeihez társult, és a program költségvetéséhez hozzájárult (Izland, Izrael, Lichtenstein és Norvégia). A KP költségvetéséhez a KP-hoz társulni kívánó nem EU tagországok GDP-jük arányában járulnak hozzá. Az eddig elmondottak ellenére sajnos még mindig nem mondható el, hogy létezik az egységes európai kutatási politika. A nemzeti és az uniós politikák nem alkotnak egységet. Az EU 25 országra való bővülése is ezt a folyamatot szorgalmazza. És az eddig 15 országra alkalmazott eszközök 25 országnál már nem működőképesek. Ez a gondolat volt az 1999. május 20-i tanácskozás központi kérdése, ahol a kutatási miniszterek gyűltek össze és végre lehetőség adódott a téma szakértők általi megvitatására.

11


A megbeszélések célja az volt, hogy megtalálják az utat, ami az európai kutatás hatékonyabb szervezéséhez vezet, valamint az Európai Kutatási Térség létrehozásának megvitatása.

12


II.Fejezet: Az Európai Kutatási Térség (European Research Area) Ez a fejezet az Európai Kutatási Térséget mutatja be, az EKT struktúrálását, valamint az EKT stabilitására kidolgozott akciókat. Európa a kutatás és az innováció terén elért hagyományos kiválósága hosszú múltra tekint vissza, és az európai kutatócsoportok ma is élen járnak a tudományok területén. Kiválósági központjai azonban szétszórtan találhatók a tagállamokban, és az erőfeszítéseik gyakran nem tudnak együttesen érvényesülni, a megfelelő kapcsolattartás és együttműködés hiányában. A múltban mind európai, mind EU szinten kezdeményeztek együttműködési akciókat, de napjainkra eljött az ideje annak, hogy az európai törekvéseket összefogjuk és kialakítsunk egy olyan kutatási és innovációs struktúrát, amely egyenértékű az áruk és szolgáltatások közös piacával. Az EKT jelenti az EU valódi közös kutatáspolitikájának gyakorlatba történő átültetését. Az Európai Parlament és a Tanács 2002.június 27-én kétéves előkészítő munka után elfogadta az Európai Uniónak az egységes Európai Kutatási Térség létrehozása és az innováció serkentésére irányuló négyéves fejlesztési tervét, az Európai Közösség Hatodik Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramját. Az Európai Parlament döntése ezzel utat nyitott az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott állam- és kormányfői ülésén elfogadott, a tudásalapú társadalomra épített elképzelések megvalósításának, hogy Európa 2010-re a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági térsége legyen.

13


1.ábra: Az Európai Kutatási Térség struktúrája Benchmarking Kiválóságok feltérképezése Nemzeti programok hálózata

Kooperáció az EIB-vel

Közösségi szabadalom

Nők a tudományban

Innováció Mobilitás és képzések

Etika

Európai Kutatási Térség Tudományos elõny (EURAB)

Tudomány és társadalom Infrastruktúra kutatások

Tematikus prioritások

Internacionális kooperáció

KKV-k támogatása

Szükségletek előrejelzése

(Forrás: www.europa.eu.int/comm/research)

14


2.1. Az Európai Kutatási Térség strukturálása Kutatás és innováció Ezen tevékenységekkel ösztönözni kívánják a technológiai innovációt, a kutatási eredmények hasznosítását, a tudományos eredmények és technológiák transzferjét és technológiai cégek felállítását az EU-ban és valamennyi régiójában, nem utolsó sorban a kevésbé fejlett területeken. Az innováció szintén az egyik legfontosabb elem e tevékenység egészében. Az e fejezet alatt végrehajtandó tevékenységek azokat az innovációval kapcsolatos tevékenységeket egészítik ki, amelyek a ’Politika támogatása és tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése’ című program keretében kerülnek megvalósításra. Ezekben az akciókban támogatják általában az innovációt, és azzal a céllal egészítik ki a nemzeti és regionális tevékenységeket, hogy e területen növeljék a törekvések koherenciáját. Támogatást a következő célokra nyújtanak:3 •

A legfontosabb szereplők és felhasználók hálózatának kiépítése az európai innovációs rendszerben, valamint elemzések és tanulmányok elkészítése azon célból, hogy a jó gyakorlat-és tapasztalatcseréket előmozdítsák, és a felhasználókat jobban bevonják az innovációs folyamatba;

•

A régiók közötti együttműködés bátorítását célzó akciók az innováció területén, továbbá technológiai cégek felállításának, valamint regionális és régiók közötti stratégiák kidolgozásának támogatása e területen, beleértve a csatlakozás előtt álló országokat is;

•

A technológiai innovációt illetően új eszközökkel és új megközelítések alapján végzett kísérleteket célzó akciók, főként az innovációs folyamatban lévő kritikus pontokat megcélozva;

•

Az információs szolgáltatások, különösen az elektronikus szolgáltatások, mint pl. a CORDIS, valamint az innovációval kapcsolatos segítségnyújtó szolgáltatások felállítása vagy megerősítése, az Innovációközvetítő Központok tevékenységeit is beleértve;

3

The European Research Area: Providing New Momentum, Európai Bizottság kiadványa, Brüsszel, 2002. október 16.

15


•

Gazdasági

és

technológiai

hírszerző

tevékenységek

(technológiai

fejlesztések,

alkalmazások, piacok és feldolgozások elemzései, információterjesztéssel együtt, amely kutatókat, vállalkozókat, és különösen a kis-és középvállalkozásokat és befektetőket segítheti a döntéshozatalban); •

Az EU kutatási projektek keretein belül végrehajtott innovációs tevékenységek elemzése és értékelése, és az innovációs politikákból levonható tanulságok kiaknázása.

Ezek közül néhány tevékenység az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együttműködve valósult meg (főleg az Európai Beruházási Alap segítségével) az ’Innováció 2000 Kezdeményezés’ alatt, valamint a Strukturális Alapokon keresztül. Humán erőforrások és mobilitás Az e címen előirányzott tevékenységek a rendelkezésre álló világszínvonalú humán erőforrás fejlesztésére irányulnak az EU valamennyi régiójában, a képzés céljából megvalósuló nemzetek közötti mobilitás, a szakismeret- és tudásátadás fejlesztésének ösztönzésével különösen a különböző szektorok között; továbbá a kiválóság-fejlesztés támogatásával, valamint Európa vonzóbbá tételével a harmadik országbeli kutatók számára. Ezt azzal a céllal kell megtenni, hogy a lakosság mindegyik szegmense, különösen a nők és a fiatalabb kutatók által felkínált lehetőségekből a legtöbbet kihozzák, hogy e célból a megfelelő lépéseket megtegyék, beleértve azokat a célokat, amelyek a szinergia megteremtésére irányulnak a felsőoktatás területén Európában. Ezek a tudomány és technológia teljes területén megvalósuló tevékenységek főként a következő formában jelennek meg:4 •

Támogató intézkedések egyetemek, kutatóközpontok, cégek számára, különösen a KKVk és hálózatok számára, az európai és harmadik országbeli kutatók fogadásának támogatása, beleértve a doktori fokozatot megelőző képzést. Ezen tevékenységek tartalmazhatják hosszú távú képzési hálózatok felállítását, és különböző szektorok közötti mobilitást;

•

Egyéni támogató intézkedések európai kutatók számára más európai vag harmadik országba irányuló mobilitás céljából, és azon harmadik országbeli kiemelkedő kutatók

4


16


számára, akik Európába kívánnak jönni. Ilyen támogatást egy kellően hosszú periódusra nyújtanak és a legalább négyéves tapasztalattal rendelkező kutatókra koncentrálnak, bár a kutatás-menedzsment számára szükséges képzés igényeit veszik figyelembe; •

Pénzügyi hozzájárulás nemzeti és regionális programokhoz a más európai országokból érkező kutatók számára is nyitott kutatói mobilitás érdekében;

•

Azon európai kutatócsoportok felállításának és fejlesztésének támogatása, amelyek magas szintű kiválóság eléréséhez potenciállal rendelkeznek, vagyis ahol egy ilyen támogatás a nemzeti értéket növelő hozzáadott értékkel bír;

•

Tudományos díjak kiváló munkáért, amelyet a mobilitás keretében uniós pénzügyi támogatásban részesülő kutatók végeztek.

A kutatók eredeti hazájukba vagy régiójukba való visszatérését és szakmai visszailleszkedésüket megkönnyítő mechanizmusokat állítanak fel. A kitűzött akciókban intézkedéseket tesznek a nemek egyenlő képviseletének elérésére. Kutatói infrastruktúrák Az e címen megvalósuló tevékenységek segíteni hivatottak a legmagasabb szintű kutatói infrastruktúrák felépítését és optimális kihasználásuk előmozdítását európai szinten. A tudomány és technológia teljes területén megvalósuló tevékenységek, beleértve a kiemelt tematikus területeket is, a következő:5 •

Nemzetközi hozzáférés kutatási infrastruktúrákhoz;

•

Európai szintű infrastruktúrák vagy azok konzorciumai segítségével integrált tevékenységek végrehajtása, lehetővé téve európai szinten a szolgáltatások biztosítását és esetleg lefedve - a nemzetközi hozzáférésen felül-az együttműködési hálózatok létrehozását és működtetését, valamint a közös kutatási projektek megvalósítását; az érintett infrastruktúrák teljesítményének növelését;

•

A GEANT projektre, valamint elektronikus hírközlő szolgáltatásokra épülő, nagy kapacitású és nagy sebességű európai kommunikációs infrastruktúra;

•

Új, európai szintű infrastruktúrák létrehozásához szükséges megvalósíthatósági tanulmányok és előkészítő munkák végrehajtása, figyelembe véve minden felhasználó

17


szükségletét, és módszeresen vizsgálva a hozzájárulás lehetőségeit, amit pl. az Európai Beruházási Banktól vagy a Strukturális Alapokból nyernek ezen infrastruktúrák finanszírozására; •

Az európai infrastruktúrák optimálása, korlátolt számú, új infrastruktúrális projektek fejlesztésének limitált támogatásával, amennyiben az ilyen jellegű támogatásnak az európai hozzáadott érték értelmében kritikus katalizáló hatása lehet.

Tudomány és társadalom Az e címen tervezett tevékenységek elő kívánják segíteni a tudomány és társadalom közötti harmonikus kapcsolatok fejlődését és Európában az innováció felé fordulást, valamint a tudósok kritikus gondolkodásához és a társadalmi kapcsolatok fogékonyságához való hozzájárulást, az új kapcsolatok létrehozásának, valamint a kutatók, az ipar képviselői, a politikai döntéshozók és a polgárok közötti párbeszéd eredményeként. A tudomány és technológia teljes területén megvalósult tevékenységek főként a következő témákat célozzák meg: •

A kutatók közelítése a társadalomhoz;

•

A tudományos és technológiai előrehaladás felelősségteljes hasznosítása, összhangban az alapvető etikai értékekkel;

•

A tudomány és társadalom közötti párbeszéd előmozdítása.

A tevékenységek a következők alátámasztására alakítják ki: •

A nemzeti, regionális és európai szinten érintett tevékenységek és intézmények közötti strukturális kapcsolatok létrehozása és hálózatok építése, főként az információs társadalmi technológiák felhasználásával;

•

A legjobb gyakorlat – és tapasztalatcsere;

•

Specifikus kutatások elvégzése;

•

Nagy jelentőségű tudatosságfokozó kezdeményezések, mint pl. a díjak és versenyek;

•

Adat – és információs bázisok létrehozása és tanulmányok, főleg statisztikai és módszertani tanulmányok készítése különböző témában.

5


18


2.2. Az EKT alapjainak megerősítése Az ’EKT alapjainak megerősítése’ c. specifikus program első szakaszában az EU akciók célja az EKT létrehozásához való hozzájárulás, ösztönözve és támogatva a program koordinációt nemzeti és regionális szinten, valamint az európai szervezetek közötti közös tevékenységeket-így segítve a következetes politikákhoz szükséges közösségi tudásbázis fejlesztését. Ezen tevékenységek bármely tudományos és technológiai területen végezhetők, beleértve a tematikus prioritási területeket is. Ezzel összefüggésben, az EU ösztönözni és támogatni fogja a több ország által vállalt kezdeményezéseket – közös stratégiai területeken – és szinergiát teremt a már meglévő tevékenységei között, megvalósításuk koordinációján, a kutatási eredmények kölcsönös megnyitásán és az azokhoz való kölcsönös hozzáférésen, valamint közös tevékenységek meghatározásán és végrehajtásán keresztül. Az akciók típusai:6 Az együttműködés és a nemzeti tevékenységek koordinálásának erősítése, beleértve: • Egy nyílt pályázati felhívásra benyújtott, és kiválasztott akciók támogatását (az ERANET rendszer7); •

Az európai együttműködés keretein belül vállalt tevékenységek támogatását, különösen az Európai Tudományos Alap EUROCORES együttműködés tervet;

•

Egy integrált információs rendszer fejlesztését azzal a céllal, hogy a kutatói közösség, a programmenedzserek és döntéshozók számára a nemzeti és regionális kutatási programokról és eszközökről releváns információt szolgáltasson.

Az európai szintű tevékenységek ’egymást kiegészítő jellegének’ és szinergiájának erősítése, beleértve: •

A COST-ban végrehajtott tudományos és technológiai együttműködési tevékenységének közvetlen támogatását;

•

Megerősített koordinációt az EUREKA-val;

6

The European Research Area: Providing New Momentum, Európai Bizottság kiadványa, Brüsszel, 2002. október 16. 7 ERA-NET-terv: az Európai Bizottság kezdeményezése, ami azt a célt szolgálja, hogy tökéletesebbé váljon a nemzeti és regionális szinten folyó kutatásokkal összefüggő együttműködés és koordináció

19


•

A specializált európai tudományos együttműködési szervezetek (mint pl. ESF / European Science Foundation, ESA / European Space Agency, EMBO / European Molecular Biology Organisation, EMBL / European Molecular Biology Laboratory, CERN / European Organisation for Nuclear Research, ESO / European Southern Observatory, ESRF / European Synchrotron Radiation Facility, ILL / Institut Laue-Langevin, EUREKA, COST / European Cooperation in field of Scientific and Technical Research) közötti együttműködés és ezek közös kezdeményezéseinek támogatását.

20


III. Fejezet: A Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (The European Community Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration) A 6. Keretprogram a kedvező környezet kialakulását segíti elő Európában a dinamikusan fejlődő innováció számára. Ez a technológiatranszfer ösztönzését, a kockázati tőke bevonásának lehetőségét, a szellemi tulajdonjogok fokozott védelmét és a humán erőforrások fejlesztését foglalja magába. A 17,5 milliárd EUR költségvetésű program 4-5%-át teszi ki a tagállamok kutatásra és technológiafejlesztésre szánt költségvetésének. A keretprogram tevékenységeinek az EU Alapvető Emberi Jogok kartájával összhangban kell lenniük, ide értve az etnikai alapelveket, továbbá a nők kutatásban betöltött szerepének erősítését. A szubszidiaritás elve alapján a projekteknek transznacionálisnak kell lenniük. Más szavakkal: kizárólag olyan konzorciumok vehetnek részt, amelynek tagjai különböző tagállamokból kerülnek ki, valamint társult országok; mobilitási vagy tréning programokban pedig csupán olyan személyek

vehetnek

részt,

akik

a

programban

való

részvétel

kedvéért

elhagyják

szülőhazájukat/állandó lakhelyüket. Az olyan akciók, amelyek hatékonyabban kerülhetnek megvalósításra nemzeti vagy regionális szinten, nem szerepelnek a 6. Keretprogramban. A keretprogram legfőbb célja az Európai Kutatási Térség megvalósításához való hozzájárulás a fregmentált európai kutatás magasabb fokú integrálásán keresztül; az európai dimenzió érvényesítése (szubszidiaritás és transznacionalitás); az európai stratégiai célkitűzések támogatása;

az

EU

gazdasági

versenyképességének

erősítése,

más

EU

politikák

megvalósításának támogatása; fókuszálás és koncentrálás. A nemzetközi együttműködésen alapuló, pályázati rendszerű 6. KTF Keretprogram szerkezetileg három, az Európai Tanács által elfogadott és 2002.szeptember 30-án közzétett ún. Specifikus Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Programból áll: •

Az Európai Kutatási Térség (EKT) integrálása és megerősítése (2002-2006)

•

Az Európai Kutatási Térség (EKT) strukturálása (2002-2006)

•

A Közös Kutató Központ (JRC) közvetlen kutatásfejlesztési tevékenysége 21


A 6. Keretprogram négyéves költségvetése 17,5 milliárd euróval gazdálkodik, amiből mintegy 1,3 milliárd eurót tesz ki az EURATOM keretprogram költségvetése. Ez az összeg az EU 2002.évi költségvetésének 3,4%-a és az Európai Unió országaiban polgári célú kutatásokra fordított összegnek mintegy 6%-át jelenti. Az EKT létrehozásának programjához szervesen csatlakozik az Európai Atomenergia Közösségnek az Európai Tanács által 2002.június 3-án elfogadott, 2002-2006 évekre vonatkozó ’Hatodik Nukleáris Kutatási és Képzési (EURATOM) Keretprogramja’. Az EURATOM Keretprogram két specifikus kutatási és fejlesztési programból épül fel:8 •

EURATOM kutatási és képzési specifikus program (2002-2006)

•

A Közös Kutató Központ által végrehajtandó közvetlen nukleáris kutatás-fejlesztési tevékenység specifikus programja (2002-2006).

A 6. Keretprogram szerkezete, tematikája, a részvétel formája jelentősen megváltozott az 5. Keretprogramhoz képest: •

A 6. KTF Keretprogram az első azon átfogó együttműködések sorában, amelyekben a tagjelölt országok pályázói az Unió tagországaival azonos jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt (azonos elbírálás alá esnek)

•

Az európai nemzetközi kutatási szervezetek tagállamokéval azonos jogú részvétele

•

Új eszközök (NoE, IP, art.126)

•

A hagyományos projektek alacsony ára

•

Egyszerűbb pályázati rendszer

•

Esetenként két lépcsős pályáztatás

•

A konzorciumok nagyobb autonómiája, megnövel jogi és pénzügyi felelőssége

•

Új kutatási stratégia: o EKT kialakítása o Az USA-hoz és Japánhoz viszonyított lemaradás csökkentése o A privát és az állami kutatási aktivitások összehangolása o A K+F kapacitások továbbépítése o Interdiszciplinaritás és multidiszciplinaritás o A K+F tevékenységek fokozott összehangolása és koordinálása o A kutatás-fejlesztés társadalmi hatásának növelése

22


o Nagyobb költségvetésű projektek o Az adminisztratív eljárások leegyszerűsítése o A koordinátorok nagyfokú önállósága a projektek vezetésében

8

•

Elszámolás nemzeti szabályok szerint

•

Új finanszírozási formák

•

Harmadik országok bevonása (USA, Japán)

•

Központi helyen a kutatói mobilitás

•

A nők hatékonyabb részvételének támogatása

The sixth Framework Programme in Brief, Európai Bizottság, Brüsszel, 2002 december

23


3.1. A 6. Keretprogram előkészítési folyamata9 2000. január: •

’Az Európai Kutatási Térség megteremtése’ kezdeményezés (nemzeti K+F programok integrálása, kiválósági központok hálózatainak megteremtése, nagy kutatási projektek támogatása, a kutatási infrastruktúra erősítése, a kutatói mobilitás javítása,a tudomány szociális és társadalmi oldalának erősítése)

2000. március: •

a benchmarking munkacsoport és a kiválósági központok feltérképezését irányító munkacsoport felállítása

2001. február: •

az Európai Bizottság (EB) előterjeszti a 6. KTF program javaslatát

2001. május: •

az EB előterjeszti a 6. KTF program specifikus programjainak javaslatát

2001. nyara: •

Az Európai Parlament (EP) és a Kutatási Tanács megkezdi a 6. KTF program vitáját

2001. október: •

Az EB javaslata az ERA regionális dimenziójára

•

Az EB módosítja javaslatát a 6. KTF program nyolcadik prioritásáról (az EU előre nem látható K+F igényeinek kielégítése)

2001. november: •

az EP több mint 300 módosító javaslatot szavaz meg

2001. december: •

a Kutatási Tanács meghozza Közös Álláspontját a 6. KTF programról

•

a fentiek alapján az EB módosítja javaslatait

2002. március: •

a Kutatási Tanács megkezdi a specifikus programok és a részvételi szabályok vitáját

•

az Európai Tanács (ET) határozata az EU K+F kiadásainak a GDP 3%-ra emeléséről 2010-ig

9

Dr. Mezei István: Hogyan jutunk 5-ről 6-ra: Újdonságok a 6. Keretprogramban, OM, Budapest, 2003. február 14.

24


2002. április: •

az EB pályázata az új eszközök iránti érdeklődés felmérésére (Eol)

•

2002. május:

•

az EP plenáris ülése elfogadja a Tanács és a EB 6. Keretprogrammal kapcsolatos kompromisszumos javaslatait

•

az EB módosítja javaslatait a részvételi szabályokról

2002. június: •

a Kutatási Tanács is elfogadja a 6. KTF keretprogram javaslatait

2002. július: •

az EB bejelenti terveit az NCP rendszerről a 6. KTF keretprogramban

2002. szeptember: •

a Versenyügyi Tanács jóváhagyja a specifikus programokat (komoly vita az EP-vel a kutatásetikai kérdésekben)

2002. október: •

az EB javaslata az EKT fellendítésére, a nemzeti kutatáspolitikák koordinációjának erősítésére

•

a 13 tagjelölt ország csatlakozik a 6. KTF keretprogramhoz

•

megtörténik a specifikus programok munkaprogramjainak kidolgozása

2002. november: •

IST nyitókonferencia-Koppenhága, 6. KTF keretprogram nyitókonferencia-Brüsszel, nemzetközi együttműködési nyitókonferencia-Varsó

•

A Versenyügyi Tanács jóváhagyja az EKT fellendítésének javaslatát

2002. december: •

Az EB jóváhagyja a specifikus programok munkaprogramját

•

Kiírásra kerülnek az első pályázatok (49 pályázati felhívás, közel 5 milliárd EUR költségvetés, amelynek 70%-a az integrált projektekre és a kiválósági hálózatokra kerül felhasználásra, 15%-át a KKV-k kapják, a hét prioritás támogatása mellett 990 millió EURemberi erőforrásokra, mobilitásra, infrastruktúrákra és a társadalmi párbeszédre, 460 millió EUR EU politikák támogatására, nemzetközi együttműködésre, nemzeti K+F tevékenységek koordinálására, 69 millió EUR nukleáris kutatásokra)

2003. január: 25


•

Az EFTA országok (Izland, Lichtenstein, Norvégia) csatlakoztak a 6. KTF keretprogramhoz

A következő két fejezet a 6. KTF program strukturáját, valamint a 17,5 milliárd EUR-os költségvetés tematikus megoszlását mutatja be. Jól látható lesz, hogy a program szakmailag hét kiemelt terület köré csoportosítja az elsőbbséget, prioritást élvező témacsoportokat. Ezek az EU alapvető gazdasági és társadalmi célkitűzései által igényelt feladatok megoldására vonatkoznak. A hét kiemelt szakterületen túlmenően a Keretprogram jelentős erőforrásokat fordít az időközben felmerülő igényekre, a kiemelt szakterületeken kívüli kutatásokra, a „harmadik országokkal’ való nemzetközi együttműködésre. Az atomenergiával, valamint a nukleáris biztonságtechnikával kapcsolatos kutatási és képzési feladatokra is ez a Keretprogram biztosít fedezetet.

26


3.2. A 6. KTF Keretprogram struktúrája 4.táblázat: A 6. KTF keretprogram struktuája

6. KTF keretprogram: Három kiemelt terület Első terület: A közösségi kutatás fókuszálása és integrálása Szélesebb kutatási területeket átfogó

Szükségletek előrejelzése támogatások érdekében társadalomban

Állampolgárok és kormányzás a tudás alapú

specifikus aktivitások

ökorendszerek

Fenntartható fejlődés, globális változások és

Élelmiszer minőség és biztonság

Aeronautika és űrkutatás

termelési eljárások és eszközök

tudásalapú többfunkciós anyagok, új

Nano-technológiák és nano-tudomány,

Információs társadalom technológiái

egészségügyben

Életmódtudományok, genomika, biotechnológia az

Tematikus prioritások

Új és újonnan létrejövő tudományágak

és

technológiák (NEST)

Horizontális kutatások a kis- és középvállalatok részvételével

Specifikus intézkedések a nemzetközi együttműködések előmozdítása érdekében

3. terület: Az EKT alapjainak

(Forrás:

Az

Európai

Közösség

Hatodik

Technológia-fejlesztési

és

kialakítása

irányelvek

innovációs

Kutatási és

összehangolása

koordinálása és

A kutatási

Kutatási,

tevékenységek

megerősítése társadalom

Tudomány és

infrastruktúra

Kutatási

mobilitás

Emberi erőforrás és

innováció

Kutatás és

2. terület: Az EKT strukturálása

Demonstrációs

Keretprogramja (2002-2006), Európai Tájékoztatási Központ: EU tények, Budapset, 2002. December 15.)

Terület:10

1.

A 7 tematikus prioritás: ¾

Életmód tudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában

10

The Sixth Framework Programme in Brief, Európai Bizottság, Brüsszel, 2002 december

27


Fő célkitűzések: post-genomikus kutatások beintegrálása a megalapozottabb biomedikus és biotechnológiai módszerekbe. A kockázatviselők bevonása, pl. ipari, egészségügyi szolgáltatók, fizikusok, döntéshozók, egészségügyi szakszervezetek, szakértők. Kutatási témák: fejlett géntechnológia egészségügyi célokra való felhasználása; betegségek elleni küzdelem ¾

Információs társadalom technológiái Fő célkitűzések: közvetlen hozzájárulás az európai tudás alapú társadalom, az e-Europa megteremtéséhez, valamint közép- és hosszú távú jövő-generációs kutatásfejlesztésekhez; a számítógépek és hálózatok a mindennapi életbe való beintegrálása, az egyén középpontba helyezése. Kutatási témák: társadalmi és gazdasági kihívásokra irányuló IST kutatások; kommunikáció és software technológiák; alkatrészek és mikroelektronika; információmenedzsment; IST jövője

¾

Nano-technológia és nano-tudományok Fő célkitűzések: hozzájárulás az európai erőforrás alapú termelés tudás alapú termelésre való megváltoztatásához és környezet-barát módszerek kidolgozásához. Kutatási témák: nanotechnológia és nanotudományok; intelligens anyagok fejlesztése; új termelési eljárások kifejlesztése

¾

Repüléstechnika és űrkutatás Fő célkitűzések: minél magasabb technológiai színvonal elérése, valamint a kutatás-fejlesztési törekvések egységesítése és

koncentrálása az Európai Űr Stratégia és a Repüléstechnikai

Tanácsadó Testület bevonásával. Kutatási témák: repüléstechnika (versenyképesség növelése, kibocsátások, zaj csökkentése, biztonság növelése), űrkutatás (Galileo Európai Szatelit Navigációs Rendszer, szatelit telekommunikációs rendszerek) ¾

Élelmiszerminőség és- biztonság Fő célkitűzések: növelni az európai fogyasztó egészségét és jó közérzetét a magasabb minőségű élelmiszerek segítségével; fejlettebb élelmiszer-előállítás ellenőrzés. A fogyasztó igénye és joga a biztonságos és jó minőségű élelmiszerhez prioritást élvez. Új és biztonságos élelmiszerek előállítása és élelmiszer gyártó üzemek létesítése.

28


Kutatási témák: élelmiszerrel kapcsolatos betegségek és allergiák; élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása; környezetbarát termelési módszerek; egészségesebb élelmiszer alapanyagok; takarmányozás és hatás az emberi egészségre; környezeti és egészségügyi kockázatok ¾

Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák Fő célkitűzések: a fenntartható fejlődési modell rövid és hosszú távú fejlesztése, társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziókba való emelése, hozzájárulás a természeti változások negatív tendenciáinak internacionális törekvéseihez. Kutatási témák: fenntartható energetikai rendszerek; fenntartható felszíni közlekedés; globális változás és ökoszisztéma

¾

Polgárok és kormányzás a tudás alapú társadalomban Fő célkitűzések: az európai kutatás mobilizálása a gazdaságban, a társadalomban, a tudományokban és a humán erőforrásban, tehát minden olyan területen, ami érintett a tudás alapú társadalom megjelenésében. Kutatási témák: tudásalapú társadalom és társadalmi kohézió; állampolgárság, demokrácia és új kormányzati formák. Szélesebb kutatási területeket átfogó specifikus aktivitások:

¾

A tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése: Ez az aktivitási terület magába foglalja a közösségi politikákat: CAP (mezőgazdasági politika), halászati politika, környezetvédelem, energia, közlekedés, egészségügy, fejlesztési segélyek, fogyasztóvédelem stb.

¾

Új és fejlesztés alatt álló tudományok és technológiák (NEST) Célja az olyan kutatások támogatása, amely a megszokott témáktól eltér, új és eddig járatlan utakat/területeket nyit meg a tudományban és technológiában.

¾

KKV-k részvételének támogatása-horizontális akciók A hét tematikus prioritáson belül a költségvetésben a kis-és középvállalkozások számára 15% jut, elsősorban kiválósági hálózatokban, integrált projektekben, valamint KKV specifikus akciókban való részvétel támogatására. A KKV specifikus akciókban való részvételre harmadik ország szervezete is pályázhat (nemzetközi dimenzió). A kooperatív kutatási (CRAFT) és a kollektív kutatási akciókon belül a KKV-k kutató intézeteket vagy egyetemeket bízhatnak meg saját technológiai vagy innovációs problémáik megoldására. 29


¾

A nemzetközi együttműködést támogató specifikus tevékenységek Ez a pont olyan különleges nemzetközi együttműködési aktivitásokat takar, ami a Közösség külpolitikájának kölcsönös érdekrendszerére és támogatásaira épül. (fejlődő országok, mediterrán partner országok, nyugat-balkán országok, Oroszország és a FÁK)

2.

terület: Az Európai Kutatási Térség strukturálása (lásd még II. Fejezet)

¾

Kutatás és innováció ösztönzése: Célok: Európa innovációs teljesítményét a kutatás-innováció-munka integrálásával lehetne fejleszteni (Innováció-barát környezet). A cél az, hogy a kutatásokból használható és kereskedelmileg értékes innováció álljon elő. Akciók: a régióközi kooperáció erősítése; új eszközökkel és módszerekkel folytatott kísérletek; KKV-k részvételének ösztönzése; a hasonló elképzelésekkel rendelkező KKV csoportba tömörítése; a KKV-k régióközi együttműködésének ösztönzése; a közösségi kutatási projektek elemzése és értékelése

¾

Humán kutatási erőforrások és a kutatói mobilitás elősegítése (Marie Curie akciók) Célok: Széleskörű támogatást nyújtása az európai kutatási rendszerben dolgozó világszínvonalú kutatóknak, figyelembe véve a kutatás nemzetközi dimenzióját. Akciók: kutatói továbbképzési hálózatok; tudástranszfer nemzetközi kooperációkon keresztül; posztgraduális képzési rendszerek; a fiatal és a tapasztalt kutatók számára rendezett előadások, kurzusok; Európán belüli és harmadik országba szóló ösztöndíjak kutatóknak; harmadik országbeli kutatók ösztöndíja Európai kutatómunkára; kiválósági díjak; kutatók számára tanári posztok/székek létesítése; kutatók reintegrálása hazai kutatói munkákba, hosszabb külföldi kiküldetés után.

¾

Kutatási infrastruktúra fejlesztése: Célok: a kutatói infrastruktúra kiépítése és minél magasabb színvonalon történő fejlesztése, Európa szerte való kiterjesztése és használata. Akciók: egyéni és csoportos kutatok nemzetek feletti hozzáférése a kutatói infrastruktúrához; kommunikációs hálózatok fejlesztése a második tematikus prioritással összhangban; nagy sebességű és teljesítményű hálózatok létesítése európai kutatásokhoz (GEANT); új infrastruktúrák fejlesztése.

30


¾

Tudomány és társadalom: Célok: A tudományos világ és a társadalom közötti párbeszéd előmozdítása, intézményi kapcsolatokon és programokon keresztül. Akciók: közelebb hozni a tudóst a társadalomhoz; díjak a kutatási eredményekért, az együttműködésért és kommunikációért; előmozdítani fiatal kutatók karrierjét; nők részvételének támogatás a tudományok területén; felelős kutatás és az eredmények felelős alkalmazása; kutatási etika.

3.

terület: Az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése:

¾

A kutatási tevékenység koordinálása/összehangolása: Célok: A meglévő nemzeti akciók összehangolása és fejlesztése. A tudomány minden területén egészítsék ki egymást a hasonló célú kutatások és kutató szervezetek a Közösség és Európa szerte. Akciók: a nemzeti vagy regionális programok közös hálózata (EKT-NET); egy integrált információs rendszer kiépítése nemzeti és regionális szinten; a 6.Keretprogram összehangolása a COST és az EUREKA programokkal; európai szervezetekkel való együttműködés (CERN, ESA, ESO, EMBL, ILL stb.)

¾

Kutatási és innovációs irányelvek kialakítása: Célok: Európa szerte bátorítani a kutatási és innovációs politikák fejlesztését, megtalálni a közös érdekeket és a döntéshozókat ellátni a megfelelő, a döntéshozatalhoz szükséges eszközökkel, tudással. Akciók: elemzések, statisztikák, előrejelzések a tudomány területén; benhmark kutatási és innovációs politikák kiemelése nemzeti, regionális és európai szinten; feltérképezni a tudományos

és

technológiai

kiválóságokat

Európában;

fejleszteni

a

szabályozó

és

adminisztrációs környezetet a kutatás szolgálatában.

31


3.3. A 6. KTF Keretprogram költségvetése A 6. Keretprogram igen jelentős pénzügyi támogatási eszküz az Európai Tanács által 2000 márciusban Lisszabonban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez. Ugyancsak jelentős mértékben hozzájárul az Európai Kutatási Térség megvalósításához. 5. táblázat: A 6. KTF keretprogram költségvetése 1. A közösségi kutatás fókuszálása és integrálása Tematikus prioritások Életmódtudományok, genomika, biotechnológia az egészségügyben Genomika és alaklmazási teületei az egészségügyben Fertőző betegségek legyőzése Információs társadalom technológiái Nano-technológiák és nano-tudomány, tudásalapú többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök Aeronautika és űrkutatás Élelmiszer minőség és biztonság Fenntartható fejlődés, globális változások és ökorendszerek Fenntartható energia rendszerek Fenntartható felszíni közlekedés Globális változások és ökorendszerek Állampolgárok és kormányzás a tudás alapú társadalomban Szélesebb kutatási területeket átfogó specifikus aktivitások Szükségletek előrejelzése támogatások érdekében Horizontális kutatások a kis- és középvállalatok részvételével Specifikus intézkedések a nemzetközi együttműködések előmozdítása érdekében Nem-nukleáris területekkel foglalkozó Közös Kutatóközpontok 2. Az EKT strukturálása Kutatás és innováció

13 345 11 285 2 255 1 100 1 155 3 625 1 300 1 075 685 2 120 810 610 700 225 1 300 555 430 315 760 2 605 290 32


Emberi erőforrás és mobilitás Kutatási infrastruktúra Tudomány és társadalom 3. Az EKT alapjainak megerősítése A kutatási tevékenységek koordinálása és összehangolása Kutatási és innovációs irányelvek kialakítása TOTAL Az Euratom keretprogram A kutatás prioritást élvező területei Ellenőrzött termonukleáris fúzió Radioaktív hulladékkezelés Sugárvédelem Egyéb Nukleáris területekkel foglalkozó Közös kutatóközpont (JRC) TOTAL SZUM

1 580 655 80 320 270 50 16270 890 750 90 50 50 290 1 230 17, 5

(Forrás: The sixth Framework Programme in Brief, Európai Bizottság, Brüsszel, 2002 december)

A 6. KTF program költségvetése 17%-kal magasabb, mint az 5. Keretprogramé ; a teljes uniós költségvetés (2001) 3,9%-át teszi ki és a közösségi forrásokból finanszírozott kutatások 6%-át teszi ki az európai, nem-magán polgári kutatási kiadásoknak. A 6. KTF keretprogramnak nincs nemzeti szintű költségvetési forrása.

33


3.4. A 6. keretprogram új és hagyományos eszközei Az EU korábbi kutatási keretprogramjaihoz képest a 6. Keretprogramban a megszokotthoz képest új eszközök és fogalmak is gazdagítják a kutatási projekteket. Ezek mindenekelőtt a hálózatépítést, illetve az ismeretek kritikus tömegének összgyűjtését segítik. A 6. Keretprogram új eszközei11 Integrált projektek (Integrated Projects, IP) IP-k a hét tematikus prioritás olyan kiemelt szakteröletein javasolhatók, amelyek egyrészt fontos társadalmi szükségleteket szolgálnak, másrészt Európa gazdasági versenyképességét erősítik. A project az innovációs lánc valamennyi szakaszát integrálja (kutatás, fejlesztés, demonstráció, képzés, technológia-transzver és –értékesítés). A project méretét alapvetően a kutatási cél határozza meg. Ez annyi résztvevőt jelent, amennyivel hatékonyan verge lehet hajtani az adott kutatási tevékenységet. Legalább 3 különböző tagállambeli vagy a keretprogramhoz társult országbeli résztvevő szükséges a kezdeményezés elindításához. További kritérium, hogy a résztvevők közül legalább kettő EU tag- vagy tagjelölt ország intézménye legyen. A közösségi hozzájárulás maximális mértéke a kutatási tevékenység finanszírozására: 50%; a demonstrációs tevékenységekre: 35%; továbbképzésre: 100%; a konzorcium menedzsmentjére: 100%. A projektek időtartama várhatóan 3-5 év lesz. A projektjavaslat az alábbi fő tartalmi részekből áll: •

A projekt világosan megfogalmazott, ambiciózus kutatási, technológiafejlesztési céljai;

•

Kapcsolódása a munkaprogram céljához;

•

Várható társadalmi, gazdasági, etikai hatása;

•

A résztvevők szerepe, hozzáértése;

•

A projekt menedzsment megfelelő szervezeti háttere;

•

Az eredmények felhasználásának terve;

•

Az eredmények közzétételének módja;

•

Végrehajtási és költségvetési terv (a futamidő első 18 hónapja)

11

FP6 Instruments , Európai Bizottság, Luxemburg, 2003. június

34


Kiválósági hálózatok (Networks of excellence, NoE) Elsősorban a hét tematikus prioritás területén szervezendők, azzal a céllal, hogy javítsanak az európai kutatási összkép jellegén és koordinálják a kutatási tevékenységet. Elsődleges célkitűzésük nem konkrét termékek, eljárások és szolgáltatások fejlesztése, hanem a tudományos-technológiai ismeterek cseréjének ösztönzése a partnerek között, ezáltal magasabb szintű tudás létrehozása, valamint a résztvevők specializálódása. A kiválósági hálózat azt jelenti, hogy a partnerek közös intézkedési csomagot fogadnak el és hajtanak végre, melynek része a kutatócsere és képzés. A fő cél az adott téma kialakítása és tartós strukturálása, az új tudás generálása csak másodlagos cél. Kiemelt feladat a kiválóság terjesztése, ennek részeként és elsődleges eszközként pedig a tréning. A résztvevők minimális száma 3, ebből legalább 2 tagország-vagy társult országbeli kell, hogy legyen. A projektjavaslat három fő részből, akciócsoportból áll: 1. Az integrációs tevékenységet bemutató tevékenységi rész 2. A hálózat céljait szolgáló, közösen végzett kutatási program, 3. A kiválóság terjesztését szolgáló tevékenység, amely alapvető része a projektnek, és amely egy közös program keretében képzést nyújt a kutatók és más munkatársak számára. Az integrációs tevékenységhez fix támogatást nyújt a bizottság. A kifizetések évenként történnek, az adott év beszámolója, vagyis az elért eredmények alapján. A kapott támogatás a konzorcium belső megállapodása alapján, költségkategóriák szerinti megkötés nélkül használható fel. 169. paragrafus Ez az új eszköz arra való, hogy általa az EU a nemzeti és regionális programok koordinálásában és támogatásában részt vegyen. Témajavaslati felhívás (Expression of Interest, Eol) 2002. márciusában az Európai Bizottság felhívást tett közzé, melyben olyan témajavaslatok benyújtását kérte, melyek az új eszközökre alapulnak. (A beküldött anyagokból mindössze 15-20 % felelt meg a felhívásban vázolt elvárásoknak.) Az elemzés után a témajavaslatok felkerültek a http:www.cordis.lu/en/src/i 002 en.htm honlapra, ahol témák és országok alapján lehet válogatni

35


közöttük. Ez az oldal kiválóan használható partnerek keresésére, hiszen a téma mellett az Eol-t benyújtó pályázó adatai is szerepelnek. Hagyományos eszközök12 Specifikus célzott projektek (Specific Targeted Projects, STP) Ezek a klasszikus, az osztott költségmodellen alapuló kutatási és innovációs projektek. Céljuk az, hogy növeljék az európai versenyképességet. Téma szempontjából illeszkedniük kell a 7 tematikus prioritáshoz. Indításuk feltétele, hogy legalább két, EU tagállamaiban vagy a társult országokban való partner társuljon. KKV specifikus akciók A 6. Keretprogram igen nagy hangsúlyt helyez a kis-és középvállalkozások (KKV-k) bevonására. Összesen 2,2 milliárd EURO támogatást tervez biztosítani a KKV-k számára, amelynek jelentős részét a tematikus prioritások alatt nyerhetik el, mint integrált projektek vagy kiválósági hálózatok egyenrangú és nélkülözhetetlen résztvevői. Ugyanakkor specifikus akciókat is indítanak, amelyek azon KKV-k számára szólnak, amelyek képesek az innovációra, de kutatási kapacitásuk korlátozott. A már eddig is pályázható kooperatív kutatási projektek olyan KKV-k (legalább 3) számára nyújt segítséget, amelyek a kutatás-fejlesztés terén felmerülő közös igényeiket külső kutatóhelyek (legalább 2) bevonásával kívánják elérni. Új forma a kollektív kutatási projekt, ahol a kutatóhelyek, szakmai szövetségek vagy ipari csoportosulások megbízásából végeznek K+F munkát annak érdekében, hogy az egyes szakmai területen dolgozó KKV-k közös tudásbázisa szélesedjen és ezáltal növekedjen versenyképességük. A projektek időtartama 2-3 év. A pályázatot legalább 2 nemzeti ipari szövetség, egy központi KKV csoport és 2 kutatóhely kell, hogy beadja. A szellemi tulajdonjog a szakmai csoportosulásoké. Kutatók képzése és mobilitása A programoknak az a célkitűzése, hogy megfelelő mennyiségű, dinamikus és világszínvonalú tudással rendelkező emberi erőforrás álljon Európa rendelkezésére, akik mind a földrészen belül, mind más kontinenseken az európai haladást szolgálják. Ennek gyakorlati megvalósítását a

12

FP6 Instruments , Európai Bizottság, Luxemburg, 2003. június

36


kutatási kompetenciák fejlesztése és terjesztése, a kutatói karrier perspektívájának javítása, a lehetőségek kibővítése és a kiválóság támogatása révén kívánja elérni. A következő támogatási formák elérhetők: 1. Fogadó orientált akciók: •

Marie Curie kutatóképzési hálózatok (képzés biztosítása a karrierjöket nemrég megkezdett szakemberek számára);

•

Marie Curie fogadói ösztöndíjak a karrierjük elején lévő kutatók képzésére;

•

Marie Curie tudástranszfer fogadói ösztöndíjak (új területek kifejlesztését igénylő, illetve hátrányos helyzetű régiókban lévő intézmények és vállalatok számára, ahhoz, hogy tapasztalt kutatókat foglalkoztathassanak);

•

Marie Curie konferenciák és tanfolyamok

2. Egyéni akciók: •

Marie Curie Európán belüli ösztöndíjak (EU tag és tagjelölt országbeli kutatók mobilitásának támogatása az EU és a Tagjelölt országok között);

•

Marie Curie kimenő nemzetközi ösztöndíjak (EU tag és tagjelölt országbeli kutatók Európán kívüli képzésére szolgál)

•

Marie Curie bejövő nemzetközi ösztöndíjak (harmadik országbeli kutatók képzése Európában)

•

Marie Curie reintegrációs ösztöndíjak (olyan EU tag- vagy tagjelölt országbeli kutatók részére, akik min. 2 éves Marie Curie ösztöndíj után vagy min. 5 év, egyéb forrásból megvalósult külföldi tartózkodás után visszatérnek Európába)

3. A kiválóság elismerése és támogatása: •

Marie Curie kiválósági ösztöndíjak

•

Marie Curie kiválósági díjak

•

Marie Curie tanszékek

Koordinációs intézkedések (Coordination Actions, CA) és célzott támogatások (Specific Support Actions, SSA) A koordinációs intézkedések lökést és támogatást adnak a kutatói és innovációs közösség jobb integrációjának, azáltal, hogy elősegítik a kutatás és innováció különböző területeire vonatkozó közös európai kezdeményezéseket.

A célzott támogatási intézkedések kiegészítik a

Keretprogram végrehajtását. Arra használhatók, hogy segítsék a jövőbeli közösségi kutatási és 37


technológiafejlesztési politikát. Mindkét intézkedés-típus számos eszközzel rendelkezik, mint például konferenciák, ülések, tanulmányutak, kutatócsere, közös kezdemények, díjak odaítélése vagy tudományos vetélkedők rendezése. Kutatási infrastruktúrák támogatása Ezen intézkedések célja az, hogy Európában a lehető legjobban kihasznált, elsőrangú kutatási infrastruktúra-hálózat jöjjön létre, amelyhez hozzáférnek a tagországok és társult országok szakemberei.

38


IV. Fejezet: Magyarország K+F stratégiája, részvétele a 6. KTF Keretprogramban A magyar modernizációs program stratégiai elemei az oktatatás, a képzés, a tudás megszerzése, valamint a kutatás és a műszaki fejlesztés ösztönzése. Az EU-csatlakozásban rejlő lehetőségeket csak úgy tudjuk kihasználni, ha javítjuk innovációs képességünket és belső erőforrásainkat (emberi tényező, tudás, szellemi kapacitás). Az EU-ba csupán versenyképes Magyarország tud eredményesen integrálódni, valamennyi nemzetközileg is sikeres gazdasági felzárkózás mögött a KTF és az innováció felértékelődése áll. A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó magyarországi intézmények (egyetemek, kutatóintézetek) az elmúlt évtizedekben szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszert építettek ki, amelyen belül igen nagy az EU-tagállamok súlya. A hazai finanszírozási rendszerek alapvető célja elősegíteni az unió KTF programjaihoz való kapcsolódást. Magyarországnak a jelenlegi 15 tagállam közül tízzel van kétoldalú KTF együttműködési megállapodása. Finanszírozás szempontjából nyilvánvalóan élesen elválik egymástól egyfelől a vállalati kutatás, másfelől az elsősorban költségvetési forrásokat igénybe vevő három intézménycsoport (felsőoktatási kutatóhelyek, akadémiai kutatóintézetek és egyéb költségvetésű kutatóintézetek). Ezeket az állam egyrészt az alapfinanszírozás útján támogatja, amelynek kívánatos mértéke a teljes finanszírozás 70%-a körül van. A további (átlagosan 30%-os mértékű) forrásokat a kutatási feladatokhoz ezeknek az intézményeknek

is

versenypályázati

rendszerben

kell

előteremteniük.

A

magyar

tudománypolitika egyik lényeges jellemzője, hogy a versenypályázati rendszerben elnyerhető eszközök az alapellátással azonos nagyságrendűvé váljanak. A vállalati kutatási ráfordítások Magyarországon az utóbbi tíz-tizenöt évben köztudomásúan igen alacsony szinten mozogtak. Az európai átlag 55 és 60% között van, Japánban és az USA-ban ennél magasabb. Ha a növekvő GDP mellett megvalósul, hogy a bruttó hazai termékből a kutatás-fejlesztésre fordított arány 1,5%-os, ezen belül a vállalati ráfordítás 50%-os legyen, akkor jelentősen előreléphetünk.

39

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 13

A magyar pályázati rendszer négy pillérre épül: 1. OTKA

(Országos

Tudományos

Kutatási

Alapprogram):

az

egyéni

kutatói

kezdeményezéseket karolja fel 2. KMFA (Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram): a valamilyen síkon közhasznúnak minősülő kutatási cél elérésére irányuló alkalmazott kutatások költségvetési bázisa 3. a szakminisztériumok pályázati rendszere 4. a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program Magyarország vállalta, hogy a kutatásra és tudományra vonatkozó uniós szabályokat a csatlakozás előtt és után eltérés nélkül alkalmazza. Átmeneti mentesség iránti igényt nem terjesztettünk elő. Hazánk versenyképességének növelése érdekében fontos a kutatási és technológiafejlesztési

keretprogramokban

való

részvétel.

Ezért

jelentős

lépés,

hogy

Magyarország-a tagállamokkal hasonló feltételekkel-teljes körben társult az 1999-től indult 5. és a 2002 végén indult 6. keretprogramhoz.. Mivel hazánk számára a 6. keretprogram révén megnyílnak az Európai Uniónak a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködést elősegítő programja, így viszonosságként az EU részéről továbbra is elvárás, hogy Magyarország a közösségi kutatók/kutatóintézetek számára tegye megpályázhatóvá a pályázók saját költségvállalása mellett-a Keretprogramhoz hasonló nemzeti K+F programokat. A következő időszakban figyelemmel kell kísérnünk az EKT program kapcsán születő kezdeményezéseket és határozatokat, valamint el kell érnünk, hogy már a kezdetektől fogva részesei lehessünk különböző bizottságokban, mintacsoportokban való aktív részvétel révén a tervezési-programalkotási, sőt, a döntési folyamatoknak. Alapos elemzés útján kell meghatározni, hogy Európában hol, milyen és mekkora kutatási kapacitásokat hozunk létre. Ebben a koncentrációs, illetve kapacitás-allokáló folyamatban akkor vehetünk részt sikeresen, ha magunk is jól kiválasztott területeken összpontosítva tesszük vonzóvá saját kutatási kapacitásunkat-többek között például infrastrukturális beruházások segítségével. A magyar beépülés az EKT struktúrába mindenképpen hosszabb távú folyamat lesz, de az 5. és 6. Keretprogram és a különböző bizottságokban való eddigi szereplésünk bizonyára pozitív hatású.

13

Sperlágh Sándor: Fordulat a hazai tudománypolitikában-indul a nemzeti kutatási és fejlesztési program, Magyar Tudomány 2001/1sz.

40


(Az EKT koncepcióhoz pl. a társult országok közül csak Magyarország adott át ’érdemi’ hozzászólást.) A következő pár oldalon keresztül szeretném bemutatni Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervét, hogy általános képet kapjunk az ország gazdasági helyzetéről, így talán jobban megérthetjük és átláthatjuk , miért olyan fontos hazánk számára a részvétel a közös európai fejlődésben.

41


4.1.Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve (2004-2006) Magyarország 2004. május 1-én csatlakozik az EU-hoz, és ezt követően jogosulttá válik az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak támogatására. Ezeknek az alapoknak elődleges célja, hogy segítsék a tagállamok, valamint a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentését. Az előzetes számítások alapján 2004 és 2006 között az Európai Unió várhatóan közel 500 milliárd Ft támogatást nyújt a NFT végrehajtásához a Strukturális alapokból, amit hazai állami, önkormányzati és magán finanszírozási források egészítenek ki. A magyar célkitűzések megvalósításához a Strukturális Alapok által támogatott Operatív Programok mellett a Kohéziós Alapból finanszírozott nagyméretű közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektek is hozzájárulnak, ezek várható összege a három évre 250 Mrd Ft. Így összesen, a hazai finanszírozással együtt 1100-1600 Mrd Ft fejlesztés valósulhat meg. A NFT-ben szereplő fejlesztések előkészítésének és megvalósításának sikere nagymértékben függ az ország abszorbciós képességétől, vagyis attól, hogy a rendelkezésre álló támogatási keretet az ország teljes egészében fel tudja-e majd használni fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához. Ettől függ az is, hogy Magyarország nettó befizető lesz-e 2004-ben, illetve a csatlakozást követő első években. A 2004-2006 közötti időszakra szóló NFT Startégiája a következő évek fejlesztési elképzelései mellett kijelöli azokat a fejlesztési irányokat is, amelyek megvalósulásához a kereteket majd a következő, a 2007-2013 közti EU költségvetési időszakra szóló NFT adja. Ezeknek az elképzeléseknek a körvonalait egy 2015-ig szóló Jövőkép határozza meg, amely a most készülő 3 évre szóló, és a második, 7 éves időtartamot felölelő NFT-ket egyetlen egységes keretbe fogja össze. Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetének és környezeti állapotának elemzése SWOT analízis segítségével:14 ¾ Erősségek:

Tartós gazdasági növekedés, folyamatos konvergencia

Előnyös gazdaság-és közlekedés-földrajzi helyzet

14

Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve 2004-2006, Startégia, Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU támogatások Hivatala, 2002. szeptember 19.

42


Budapest az európai városhálózat kedvező adottságú és jelentős vonzáskörű nagyvárosa

Korszerű ágazatok betelepülése és meghonosodása, sikeres struktúraváltás (a növekedés motorja a gépipar, ezen belül az autó-és villamosgép-ipar, az elektronika és a számítástechnika)

Dinamikus fejlődésre képes gazdasági pólusok (elsősorban a fővárosban és vonzáskörzetében, továbbá az autópályák mentén és a nyugati határ menti területeken)

A külföldi beruházások és működő tőke magas aránya a gazdaságban

Erős hagyományokkal rendelkező felsőfokú elitképzés és tudományos kutatás, kreativitás, innovativitás

Folyamatosan bővül az oktatásban résztvevők száma

Jó

termőhelyi

adottságokkal,

természetes

versenyelőnyökkel

rendelkező

mezőgazdaság

Kedvező természetföldrajzi adottságok, gazdag természeti és kulturális örökség

¾ Lehetőségek:

Elmélyülő gazdasági integráció

az EU tagsággal felértékelődő gazdasági, stratégiai helyzet

gyorsuló területi kiegyenlítődés

bővülő és fejlődő szolgáltató szektor

növekvő igény a magas minőségű turisztikai szolgáltatások és egyedi termékek iránt

a szabadidő felértékelődése

info-kommunikációs alkalmazások terjedése és fejlődése (az információs és kommunikációs technológiás térhódítása és fejlődése, újabb alkalmazási lehetőségek megjelenése a gazdaság, a közigazgatás és a közszolgáltatás számos területén hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé, és átstrukturálja a munkaerőpiacot)

a tudásalapú társadalom térhódítása (az EKT kialakításában és az EU Kutatási és Technológia-fejlesztési Keretprogramjaiban való részvétel, valamint a nemzetközi és hazai innovációs hálózati kapcsolatok megerősödése elősegítheti a hazai tudásbázis és a tudás-intenzív ágazatok dinamikus növekedését)

Az egészség felértékelődése

43


A környezettudatosság erősödése

Növekvő igény a minőségi élelmiszerek iránt

A vidék felértékelődése, felzárkózó és integrálódó vidéki térségek

A közösségi fejlesztési források bővülése

¾ Gyengeségek

Hiányos közlekedési infrastruktúra

Budapest-központú térszerkezet, jelentős regionális fejlettségbeli különbségek

A kis- és középvállalkozások tőkehiánya és gyenge versenyképessége (A döntően külföldi tulajdonú, erősen exportorientált, modernizált tömegtermelést végző, termelékeny nagyvállalati szektorral szemben a belső piacra termelő, alapvetően hazai tulajdonú KKV szektort tőkehiány, alacsony hatékonyság és innovációs képesség, gyenge versenyképesség jellemzi. Ennek a duális gazdasági szerkezetnek egyik hátrányos következménye, hogy a gyorsan növekvő multinacionális nagyvállalati szektor nem tud kellő mértékű húzóhatást kifejteni a kis- és középvállalkozásokra azok beszállítói hálózatokba való integrálása révén. A hazai tulajdonú vállalatok részesedése a gazdaságban folyamatosan csökken, és megtakarítási rátájuk alacsony szintje sem teszi lehetővé felzárkózásukat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szigorodó környezetvédelmi szabályok jelentős többletterheket rónak a kis- és középvállalkozásokra.)

A turizmus jövedelemtermelő képessége alacsony

A turisztikai infrastruktúra hiányossága és a termékválaszték szűkössége miatt erős a szezonális és a területi koncentráció, valamint alacsony a szektor jövedelemtermelő képessége. Alacsony foglalkoztatottság, magas inaktivitás, rugalmatlan munkaerő piaci kínálat

A tartós munkanélküliség állandósulása

A többszörösen hátrányos helyzetű csoportok, különösen a roma lakosság társadalmi kirekesztettsége

A népesség csökkenése, kedvezőtlen demográfiai összetétele

Korszerűtlen és hiányos szociális és gyermekvédelmi szolgáltatási infrastruktúra

Rossz egészségi állapot, korszerűtlen és hiányos egészségügyi infrastruktúra

Az oktatás-szakképzés gyenge alkalmazkodóképessége, infrastrukturális hiányosságai

44


(A szakképzési rendszer a gyökeres változások ellenére sem tudott megfelelően alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági átalakulásból, a technológiai fejlődésből következő újszerű kihívásokhoz, a gazdaság szükségleteihez. Bár a közép- és felsőfokon tanulók száma folyamatosan nő, de a képzés színvonala és az infrastrukturális fejlesztések ezzel nem tudtak lépést tartani. Mind az alapkészségek, mind a probléma megoldó gondolkodás terén a diákok felkészültsége jelentősen elmarad az OECD országok átlagától. Az iskolarendszerből kikerülő fiatalok egy részének tudása és műveltsége nem teszi lehetővé piacképes szakmák elsajátítását. Hiányoznak a gyakorlatorientált, kompetencia alapú képzési programok és koordinációs intézmények, fejletlenek az iskolából a munka világába történő átmenetet segítő szolgáltatások, elégtelenek az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló törekvések.)

K+F-célú ráfordítások és a K+F infrastruktúra alacsony szintje, a K+F szektor és a gazdaság közötti nem megfelelő kapcsolatok

(A K+F-célú ráfordítások, a K+F technikai infrastruktúra és a kutatók száma jelentősen elmarad az EU tagállamok szintjétől. A K+F és a termelő szféra közötti gyenge kapcsolatrendszer miatt a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása nem kielégítő.)

Az információs társadalom elégtelen tárgyi és humán feltételei

(Az információs és kommunikációs technológiák terjedését gátló legfontosabb tényezők a számítógép-állomány mennyiségi és minőségi hiányosságai, a gyors és olcsó hálózati hozzáférés korlátozottsága, humán oldalról pedig az információs társadalom által megkövetelt ismeretek alacsony szintje.)

Jelentős környezeti terhelés, a környezetvédelmi érdekek gyenge érvényesülése

A mezőgazdaság strukturális problémái, versenyképességi hiányosságai

A vidéki térségek elmaradottsága

Fejletlen regionális intézményrendszer és a belső erőforrásokat mozgósítani kevéssé képes helyi közigazgatás, központosított újraelosztás

¾ Veszélyek

A kedvezőtlen makrogazdasági trendek folytatódása, az ország tőkevonzó képességének további csökkenése

45


Az ország földrajzi és geostratégiai helyzetéből fakadó sérülékenysége

A területi egyenlőtlenségeket növelő globalizációs folyamatok

A gazdaság duális szerkezetének rögzülése

Elégtelen kapcsolat a gazdasági igények és a szakképzés között, az oktatási rendszer hiányosságai, a népesség gyenge egészségi állapota az ország verseny- és tőkevonzóképességét veszélyezteti

A tartós munkanélküliség újratermelődése

Hátrányos helyzetűek kirekesztettsége tovább nő

A kedvezőtlen demográfiai, egészségügyi, foglalkoztatási és szociális folyamatok folytatódása

Információs szakadék kialakulása

(Az információs és kommunikációs technológiákhoz, illetve az ezek használatához szükséges

ismeretekhez

való

hozzáférés

területén

mutatkozó

jelentős

esélykülönbségek gátolhatják a leszakadó társadalmi rétegek integrációját a tudás alapú társadalomba. Ha Magyarország nem tud kellőképpen bekacsolódni az ICT15 térhódításába, akkor az egész ország és a “külvilág” között alakulhat ki információs szakadék.)

A K+F tevékenységek alacsony szintje veszélyezteti a hosszú távú versenyképességet

Az alacsony szintű vállalati (elsősorban KKV) fejlesztési igények, illetve a K+F ráfordítások alacsony szintje a gazdasági versenyképesség hosszú távú visszaeséséhez vezethet.

A környezeti és kulturális értékeket veszélyeztető gyors ütemű urbanizáció, szuburbanizáció, motorizáció

A turizmus globális csökkenése

A mezőgazdaság strukturális modernizációjának elmaradása

A közszféra modernizációjának elmaradása

A versenyképesség növelésének, az ország tőkevonzó-képességének, a mindennapi életminőség fejlesztésének feltétele, hogy a társadalom, a gazdaság és a közigazgatás ki tudja használni a tudásalapú fejlődésen és az info-kommunikációs eszközök mindennapi használatán alapuló új paradigma kínálta lehetőségeket.

46


Bár Magyarország GDP-jének növekedése, és ezen belül a kommunikációs piac bővülése az átlagos európai ütemnél magasabb, a technológiai és gazdasági fejlettséget, az alkalmazások részarányát, a piaci környezetet, az információs társadalomra való felkészültséget, az ICT eszközökkel való ellátottság és az Internet-hozzáférés és -használat mutatóit, valamint az elektronikus üzletvitel megoldásait tekintve lemaradásunk az Európai Unió átlagához képest még mindig jelentősnek mondható, sőt egyes területeken növekvő. A szervezeteknek, ha őrizni vagy javítani kívánják a pozícióikat, alkalmazkodniuk kell az üzleti típusú információk mennyiségének, áramlási sebességének és feldolgozottságának ugrásszerű növekedéséhez. A magyar gazdaságban is beindultak már az elektronikus adatcsere, üzletvitel és kereskedelem rendszerei, de az utóbbi két évben mutatott gyors növekedési ütem ellenére az “egazdaság” fejlettségi szintje és elterjedtsége a vállalkozások körében még meglehetősen alacsony, Magyarország e téren jelentős hátrányban van Európa fejlettebb részéhez képest. Az eszközellátás hiányosságainak felszámolása mellett javítani kell az új eljárások társadalmi adaptációján, az információs kultúra színvonalán. Az informatikai jártasságok részleges hiánya, az információs írástudás alacsony szintje, a hozzáférhető info-kommunikációs infrastruktúrával támogatott oktatás fejletlen volta és a kevés nemzeti nyelvű tartalom mind olyan terület, ahol sürgős fejlesztésekre van szükség. Ma Magyarországon számos olyan társadalompolitikai csoport létezik, amely az info-kommunikációs technológiai eszközökhöz való viszony tekintetében hátrányos helyzetben van: nem ismeri fel azt, hogyan tudják az IKT eszközök jobbá tenni életüket, nehezen férnek hozzá ilyen eszközökhöz, illetve nem rendelkeznek a kezelésükhöz szükséges ismeretekkel. Ugyanakkor pozitív példaként említhető a teleházak hálózata, melynek segítségével gyakran a legkisebb településeken élők is hozzáférhetnek a korszerű technikai eszközökhöz és tartalmakhoz. Az életminőség javítását hatékonyan biztosító fejlődési pálya eléréséhez a tudásalapú társadalom kialakításának területén az átfogó cél: A tudásalapú társadalom és szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése, amit az alábbi stratégiai irányok (specifikus célok) mentén lehet elérni: Az információs technológiák elterjedése az általuk megszerezhető adatok és ismeretek, a “tudás” aktív és tudatos használata alapvetően módosítja a gazdasági tevékenységek korábbi rendszerét, 15

ICT=(Information and Communication Technology) Információs és Kommunikációs Technológia

47


ami a hatékonyság és a termelékenység javulását, a gazdaság egészének növekedését eredményezi. Az információs társadalom térnyerésének elengedhetetlen feltétele a gazdasági szereplők, a kormányzati szféra, a tudományos élet és a lakosság közös erőfeszítése, hogy elfogadják és használják az informatikai és kommunikációs eszközöket, tudatosan alkalmazzák az eszközök által elérhető adatok, tudás kínálta előnyöket. Az információs társadalom megvalósítása hatékony és olcsón hozzáférhető informatikai és telekommunikációs eszközök és szolgáltatások elterjedését feltételezi. Az egyének, a cégek, a régiók és a nemzetgazdaság versenyképességében egyre meghatározóbb szerepet játszik a humántőke, az oktatási-képzési, a kutatás-fejlesztési, a szociális, az egészségügyi és a közigazgatási rendszer, valamint a “civil szféra” hatékonysága, tevékenységének minősége, azaz a társadalmi versenyképesség színvonala. A harmadik évezred kezdetén kialakuló jóléti társadalomban különösen fontossá válik a “civil infrastruktúra”, a civil-, szakmai- és érdekképviseleti-, szerveződések hálózata, amelynek kulcsszerepe lehet a gazdasági versenyképesség szempontjából egyre meghatározóbbá váló kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztésében és a kulturális különbségek menedzselésében. A társadalmi versenyképesség kialakítását és erősítését, beleértve a tudástőke hatékony menedzselésének feltételeit, a kommunikációs és kooperációs (azaz a verseny) képesség biztosítását, az innováció vezérelte fenntartható fejlődés segítheti elő. A gazdaság eredményességének, hatékonyságának és versenyképességének növeléséhez, valamint a társadalom egészét érintő életminőség javításához szükséges a releváns ismeretek, a naprakész információk, a “tudás” széleskörű hasznosítása, melyhez elengedhetetlen az információs és kommunikációs technikák és rendszerek megléte és használata, az információs gazdaság kiépülésének elősegítése. Az info-kommunikációs alkalmazások terjedése nemcsak magát az iparágat, az ezzel kapcsolatos szolgáltatási piacot fejleszti, hanem más ágazatok, más területek fejlődéséhez is alapvetően hozzájárul. A fejlettebb térségek versenyképességének növelésén túl az információs gazdaság az elmaradottabb térségek és a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásához, új munkaalkalmak teremtéséhez, az ezekre a térségekre jellemző magas munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárul. A tudásalapú társadalomhoz szükséges tudásbázis és az innovációs képességek fejlesztése hosszú távra meghatározza a gazdaság versenyképességi lehetőségeit és feltételeit. A nemzetgazdaság

48


pozíciója egyre inkább a tudástól, a társadalom tanulási és megújulási képességétől függ. A K+F és az innovációs folyamatok sikerét az emberi erőforrások, az intézményrendszer, az infrastruktúra és a működési feltételrendszer-tehát a teljes nemzeti innovációs rendszerkövetkezetes, harmonizált továbbfejlesztése révén lehet garantálni. A hosszú távú fejlődés az átfogó, stratégiai jelentőségű K+F tevékenység, valamint a magas technológiai szintet képviselő, illetve generikus technológiákra irányuló műszaki fejlesztések támogatása révén alapozható meg. Ezek gyakorlati hasznosulását a K+F műhelyek és a gazdálkodó szervezetek hatékony együttműködésére alapozva, az infrastrukturális, a tárgyi és a szervezeti feltételek megteremtésével lehet elérni. Kiemelt fontosságú az új technológia- és tudásintenzív mikrovállalkozások (start-up, spin-off vállalkozások) fejlesztése, innovációs tevékenységük támogatása, valamint a kis- és középvállalatok kísérleti fejlesztéseinek támogatása, hálózatosodásuk elősegítése és nagyvállalati beszállítóvá válásuk ösztönzése. Fontos cél az innovációs fejlesztési stratégiák regionális elemeinek erősítése, a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó regionális tudásközpontok létrehozásának támogatása. Annak érdekében, hogy Magyarország az információs társadalom kialakításával kapcsolatos kutatás-fejlesztés terén ne csak fogyasztója legyen az új eredményeknek, hanem valamilyen mértékben alakítója is a társadalmi fejlődés új szakaszának, nagy hangsúlyt kell fektetni a kutatás-fejlesztés jól koordinált támogatására. Az információs társadalom megteremtését segítő kutatás-fejlesztési eredményektől várható új technológiák

nemcsak új típusú munkavégzési lehetőségeket vagy új típusú

vállalkozási lehetőségeket teremtenek, hanem alapvetően átalakíthatják a mindennapi életet, életvitelt, és számos olyan társadalmi probléma megoldását is elősegíthetik, mint például az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem, a biztonság, a mobilitás és a munkaerőpiac. A prioritási tengelyek (priority axes) a Strukturális Alapok által társfinanszírozott intézkedéseken keresztül, a 2004-2006-os időszakban megvalósuló fejlesztendő területeket tartalmazzák. Kivételt képeznek a Környezetvédelem és Infrastruktúra PT környezetvédelmi és a közlekedési fejlesztendő területei, melyek egy részét a Kohéziós Alap finanszírozza. Az NFT Stratégiája a Strukturális Alapok felhasználásának egyik legfontosabb alapelve, a koncentráció szem előtt tartásával határozza meg az egyes fejlesztési területeken az átfogó és specifikus célok eléréséhez szükséges, a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó legsürgetőbb fejlesztési igényeket. Az alábbiakban találhatók azok a fejlesztési szükségletek, melyek leghatékonyabban járulnak hozzá az átfogó, és a specifikus célok megvalósulásához.

49


Gazdasági versenyképesség 16 A magyar gazdaság európai fejlettségi szinthez való felzárkózását közvetlenül a gazdasági versenyképesség erősítése, közvetve pedig a vállalkozások modernizációja, valamint a fejlett gazdasági környezet kialakítása segíti elő. Magyarország az erősödő nemzetközi versenyben is építhet adottságaira, és az eddig elért eredményeire. Így többek között a fővárosban és a dinamikus, fejlődésre képes gazdasági centrumokban meghonosodott, túlnyomórészt külföldi tőkével működő, modern feldolgozóipari ágazatok teljesítményére. A felértékelődő földrajzi elhelyezkedés révén a versenyképességet tovább erősítheti, hogy Magyarország jó eséllyel pályázhat a dél-kelet-európai régió üzleti, szolgáltató központjának szerepkörére. Másrészről szükség van a fejlődést gátló akadályok mérséklésére, így a kis- és középvállalkozások tőke- és korszerű menedzsment ismeretei hiányának oldására, a K+F és az innovációs tevékenységek fejlesztésére, valamint a kutatásfejlesztési szektor és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítésére. A gazdasági versenyképesség növelése érdekében az országnak fokozottan ki kell használnia a fejlődő információs technológiai alkalmazások által nyújtott lehetőségeket, továbbá azt, hogy a minőségi turisztikai szolgáltatások iránti növekvő igény lehetővé teszi a kedvező természetföldrajzi adottságok és a gazdag természeti és kulturális örökség kiaknázását. A gazdasági versenyképesség erősítése során tekintettel kell lenni a kiegyensúlyozott területi fejlődésre, a jelentős területi fejlettségi különbségek mérséklésére, valamint a gazdaság regionális sajátosságaira. A Stratégiában a gazdasági versenyképesség növelése érdekében megfogalmazott fejlesztési irányok megvalósítását a Gazdasági Versenyképesség Prioritási tengely keretében az ERFA17 társfinanszírozza. A Prioritási tengely öt fejlesztendő területre osztható – (ezek a fejlesztendő területek integráns részét képezik az ország átfogó gazdaságfejlesztési stratégiájának, amely a gazdasági versenyképesség javítását fenntartható növekedési pályán, az állami szerepvállalás mértékének csökkenésével párhuzamosan kívánja elérni):

Befektetés-ösztönzés

Kis- és középvállalkozások fejlesztése

16

Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve 2004-2006, Startégia, Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU támogatások Hivatala, 2002. szeptember 19. 17 Nemzeti Fejlesztési Terv - és az Európai Regionális Fejlesztési Alap

50


Turizmusfejlesztés

Kutatás-fejlesztés és innováció:

Magyarország a piacgazdasági átalakulás időszakában elszenvedett veszteségek ellenére stabil tudományos alapokkal, kutatói erőforrásokkal rendelkezik, ide értve a legdinamikusabban fejlődő területeket is (pl. informatika, biotechnológia). Ugyanakkor a vállalati szektor K+F kiadásainak szintje alacsony, különösen gyenge a kis- és középvállalkozások innovációs aktivitása, és hiányoznak a vállalatokat és a kutató-fejlesztő intézményeket összekapcsoló struktúrák. A gazdaság fenntartható növekedésének biztosításához egyes nemzetgazdasági jelentőségű szakterület K+F tevékenységét kiemelten kell kezelni. Az alap- és alkalmazott kutatások hasznosulását segíti, ha meghatározásuk és megvalósításuk a K+F műhelyek és a gazdálkodó szervezetek kooperációjában történik. A kis- és középvállalkozások innovációs képessége közvetetten, például kooperációs kutatóközpontok létrehozásával, és közvetlenül, az innovációs tevékenység támogatásával fejlesztendő. A vállalati szektor K+F tevékenységét közvetlenül segíti a meglévő kutatóhelyek fejlesztése, illetve új kutatóhelyek létesítése, az ehhez kapcsolódó beruházások és infrastruktúra-fejlesztések támogatása. A vállalatok innovációs képességének fejlesztése során elsősorban a fővároson kívüli K+F központok innovációs kapacitásait és együttműködési struktúráit kell erősíteni. A fejlesztési terület specifikus céljai, és elérésüket mérő mutatói: •

Gazdaságban hasznosuló K+F kiadások növelése

− K+F ráfordítás a GDP arányában (%) − vállalatok részesedése a K+F kiadásokból (%) − szabadalmi bejelentések száma (db) •

A jól képzett és innovatív kutató-fejlesztő szakember állomány minőségi fejlődésének és létszámgyarapodásának elősegítése.

− kutatók, fejlesztők száma (fő) •

A versenyképesség és a fenntartható növekedési potenciál erősítését szolgáló kutatások ösztönzése, a kutató-fejlesztő munka hatékonyságának és feltételrendszerének javítása.

− kormányzati K+F ráfordítások a GDP arányában, (%) − szabadalmi bejelentések száma (db)

51


•

A K+F területén a privát- és a közszféra közötti együttműködés erősítése, a K+F eredmények hasznosításának elősegítése.

− kooperációban végzett projektek száma (db). − konzorciális K+F projekt-együttműködésekben résztvevő vállalatok száma (db). •

A

technológia-intenzív

mikro-

és

kisvállalatok

létrehozásának

és

innovációs

tevékenységüknek támogatása. − létrehozott és támogatott technológia-intenzív vállalatok száma (db). •

A regionális innováció erősítése, a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó regionális tudásközpontok kiépítésének segítése.

− kialakított regionális tudásközpontokhoz kapcsolódó vállalatok száma (db)

Az információs társadalom, gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

Az információs társadalom megvalósítása hatékony és olcsón hozzáférhető informatikai és telekommunikációs eszközök és szolgáltatások elterjedését feltételezi. Ezzel együtt ezek elterjedésével együtt folyamatosan fejleszteni kell a biztonsági támogatást. Az információkhoz való széleskörű és gyors hozzáférés biztosítása feltételezi megfelelő info-kommunikációs eszközökkel való rendelkezést. Ezt egyrészt jelenti egyes szakmai csoportok támogatását az infokommunikációs eszközök beszerzésében, valamint az Internet-hozzáférés megvalósításában. Másrészt ez jelenti az Internethez való közösségi hozzáférés technológiájának és eszköztárának beszerzési támogatását. Az információs és tudásalapú társadalom fejlesztése nagymértékben segíti a gazdaság modernizációját, hozzájárul a versenyt elősegítő gazdasági környezet kialakításához, amely igényli a lakosság képzettségi szintjének emeléséhez, a munkaerő mobilitásának, a foglalkoztatási piac igényeihez való alkalmazkodó-képességének erősítéséhez. Magyarország gazdasági versenyképességének hatékony javítása érdekében szükséges az elektronikus gazdaságra – mint a tudásalapú gazdaság első fázisára – jellemző korszerű gazdálkodási,

termelési

és

tevékenységi

viszonyok

kialakítása,

illetve

a

hatékony

tudásmenedzsment bevezetése. Egyrészről állami eszközökkel ösztönözni kell az aktív, naprakész, a gazdálkodás számára releváns információk tudatos használatát a teljes gazdálkodási folyamatban,

másrészt

biztosítani

kell

a

munkavállalók

számára

a

foglalkoztatási

52


esélyegyenlőség eléréséhez szükséges képzés átképzés, továbbképzés IT készségek fejlesztése iránti igényt, illetve ki kell alakítani és támogatni kell az ezt szolgáló intézményrendszert. Nyitott gazdaságú ország lévén, hazánk gazdasága hatékonyságának növekedése érdekében kiemelkedő jelentőségű az intelligens közlekedési szállítási infrastruktúra fejlesztése, hatékonyságának növelése. Az e-Gazdaság egyik perspektivikus területe világszerte az intelligens és dinamikus elektronikus kereskedelem. Ennek fő jellemzője a minőségi, sokoldalú fogyasztó-centrikus kereskedelmi tevékenység. Mindez elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a fogyasztók száma növekedjen, biztonságosnak tartsák, bizalommal vegyék igénybe vásárlásaikhoz az elektronikus formát. Az elektronikus világ “polgárai” a világhálón keresztül keresik a számukra szükséges információt, adatokat. Ehhez természetesen az adatokat elő kell állítani, rendszerezni kell, ez a terület a digitális tartalom iparág. A tartalom előállítását segítő szoftver és multimédia eszközök fejlesztése, valamint a magyar és idegen nyelvű tartalom előállítása fontos a nyitott gazdaságú Magyarország számára, ezen iparág kialakítása, illetve ösztönzése elengedhetetlen. A közösségi jólét eléréséhez és fenntartásához, a versenyképesség feltételeinek javításához, a jobb életminőséghez szükséges a közösségi feladatok hatékonyabb ellátása, a közigazgatás modernizálása és a szolgáltató állam kialakítása. Ennek fontos része az információs közigazgatás megteremtése. Ennek meghatározó része az elektronikus önkormányzati rendszer kialakítása. Az információs társadalom fejlesztése nagymértékben segíti a gazdaság modernizációját, hozzájárul a versenyt elősegítő gazdasági környezet kialakításához, amely igényli a lakosság képzettségi szintjének emeléséhez, a munkaerő mobilitásának, a foglalkoztatási piac igényeihez való alkalmazkodó-képességének erősítéséhez. A prioritás igazolását az alábbi specifikus célok és a hozzájuk rendelt mutatók szolgálják: •

Az Internet használat elterjedése

− Internetet használó háztartások aránya (%) − Internetet használó (kis- és közép-) vállalkozások aránya (%) − Honlappal rendelkező (kis- és közép-) vállalkozások aránya (%) − Az elektronikus kereskedelem elterjedtsége, volumene (mrd Ft/év) − Az info-kommunikációs szektor részesedése a GDP-ben (%) − A tudás-szektor hozzájárulása az új munkahelyek teremtéséhez.

53


4.2. Magyarország részvétele a 6. KTF Keretprogramban Az Európai Közösségek és az Euratom következő kutatási keretprogramjában történő részvételünk feltételei 2002. április 12-én ismertté váltak lezárult a programtársulási tárgyalások feltáró szakasza. A jelentkező országokkal folytatott előzetes tárgyalások és a több hónapos belső európai bizottsági (EB) egyeztetés eredményeként kialakult európai bizottsági ajánlatot a 13 EU tagjelölt ország kutatásért felelős miniszterei személyes képviselőinek brüsszeli értekezletén Achilleas Mitsos, az EB Kutatási Főigazgatóságának vezetője ismertette. Az EB megállapodási indítványa szerint: A 6. KTF Keretprogramhoz (FP6) társuló EU tagjelölt országok (TTO-k) a programban az EU tagországaival minden tekintetben azonosan egyenlő feltételekkel vehetnek részt. Ez vonatkozik pl. a konzorciumalakításra (az EU tagállamaival azonosan vevődnek figyelembe), a koordinátori szerep betöltésére, a harmadik országokkal közös akciókra. A TTO-k tehát semmilyen tekintetben nem számítanak többé „3. országnak”. A jelenleg is folyó tanácsi-parlamenti együttdöntési

eljárás

alatt

álló

részvételi

szabályok

és

a

már

kialakulóban

lévő

modellszerződések ennek figyelembe vételével készülnek. Az egyenlő feltételek alól jogi okoknál fogva formálisan kivételt jelent a programbizottságokban és a Közös Kutatóközpont (JRC) Kormányzótanácsában betöltött megfigyelői jogú tagság, ami azonban – az FP5 tapasztalatai szerint – érdemben azonos értékű a teljes jogú tagsággal; Az Európai Bizottság döntése alapján az "entry ticket" (GDP-arányos részvételi díj az Eurostat GDP adatai alapján) kiszámítási elve az 5. Keretprogramhoz képest változatlan marad, ugyanakkor minden tagjelölt ország azonos mértékű befizetési kedvezményben részesül az FP6 első két évében. A kedvezmény mértéke 2003-ban 30 %, 2004-ben 20 %, míg 2005-2006-ra egyelőre nem terveznek kedvezményt. Ezt a döntést 2004-ben a Bizottság át fogja tekinteni, és már most jelzi az újratárgyalás lehetőségét; A Phare támogatás továbbra is használható a nemzeti befizetés egy részének fedezésére. A kedvezmény megadásának elvi alapja az, hogy az EB a feltáró tárgyalások tanulságait figyelembe véve így látja vállalhatónak a tagjelölt országok számára az FP6-ban és a közös európai kutatási tevékenységben való részvételt. (Időközben az FP6 befizetés korábbihoz

54


hasonló mértékű PHARE támogatása be is került a 2003-ra érvényes magyar PHARE támogatási programba.) A programhoz történő társulás jogilag egy Egyetértési Nyilatkozat (Memorandum of Understanding, MoU) aláírásával történik meg, amelynek jogi hátterét képező az összes közösségi programra kiterjedő keretegyezmény Magyarország és az EU között 2002. január 1-je óta hatályban van. Az "országokra szabott" MoU-kat és mellékleteiket a TTO-k várhatóan 2002 májusában kapják meg, miután az Európai Bizottság Jogi Szolgálata állást foglal azok szövegéről. A mellékletek a pénzügyi, a részvételi szabályokra vonatkozó és a szellemi tulajdonvédelmi kérdéseket rendezik. Az MoU tényleges aláírására csak az „FP6 csomag” (keretprogram, specifikus programok, részvételi szabályok) elfogadását követően kerülhet sor, azonban addigra az MoU is aláírásra késszé tehető. Az EB javaslata szerint az MoU-t a kutatási főbiztos és a programhoz társuló országok kutatásért felelős minisztere írja alá. A reciprocitás kérdése nem szerepel külön az MoU-ban, az erre irányuló készségüket a társulni szándékozó országok levélben jelzik az EB felé. Továbbra is elvárás tehát, hogy az FP6-hez hasonló nemzeti programok nyitva álljanak az EU tagállamok kutatói előtt. Áttekintve hazánk, a többi EU tagjelölt ország (különösen a Visegrádi csoport és Szlovénia), az EU tagállamok és az Európai Bizottság között az elmúlt egy év során folytatott párbeszédet és egyeztetéseket, megállapítható, hogy Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a tárgyalási folyamatban gyakorlatilag minden célját elérje: Valóban egyenlő jogú részvételre van lehetőségünk az FP6 egészét és az Európai Kutatási Térség (ERA) számos akcióját tekintve. Jelentős befizetési kedvezményt kaptunk anélkül, hogy egyéb, az FP6 végrehajtásával kapcsolatos érdekeink sérültek volna. Az EB és a tagországok TéT politikai döntéshozóiban reális kép alakult ki az EU tagjelölt országok részvételének előnyeiről és költségeiről. Folyamatossá vált a párbeszéd és az egyeztetés mind a TéT politika európai és hazai vezetői, mind a végrehajtásért felelős bizottsági, tagországi és hazai szakemberek között. A CREST-ben, az EURAB-ban, a JRC Kormányzótanácsában, a programbizottságokban és a Külső Szakértői Csoportokban viselt tagságunk révén a Keretprogram számos részterületén

55


tudtuk érdekeinket érvényesíteni. Nagy jelentőségű kétoldalú megbeszélésekre került sor 2002 elején a kutatási főbiztos, illetve a kutatási főigazgató és a hazai TéT politika irányítói között. A sikeres érdekérvényesítés néhány példája: •

a „8. prioritás” – az EU politikáinak kiszolgálása a TéT eszközeivel – kiterjesztése az EU bővítési politikájára;

•

az EU bővítésének támogatása TéT eszközökkel a 7 fő tematikus prioritáson végigvonuló horizontális szemponttá vált;

•

a tagjelölt országok hátrányos helyzetű régióként („less favoured region”) történő kezelése az FP6 és az ERA számos elemében (a strukturális-kohéziós politika elemeinek megjelenése a tagjelöltek nemzeti innovációs rendszereinek fejlesztésében).

•

az EB Közös Kutatóközpontjának „Bővítési Akcióprogramja”;

•

a tagjelöltek várhatóan az EB támogatását élvező részvétele a hagyományos jellegű („stairway of excellence”) FP6 projektekben;

•

a „Benchmarking” gyakorlat kiterjesztése a tagjelöltekre már 2002-ben;

•

a tagjelöltek országspecifikus módon történő segítésére vonatkozó európai bizottsági ajánlat a kísérő intézkedések tekintetében;

•

az FP5-nek azon rásegítő intézkedései és pályázatai 2001-2002-ben, amelyek részben már az FP6-ra történő felkészülést szolgálták (NAS pályázatok);

•

a megajánlott befizetési kedvezményt és a várható PHARE támogatást figyelembe véve a 6. Keretprogramban történő részvételünk hazai költségvetésből finanszírozandó hányada 2003ban mintegy 2 milliárd forintra tehető. (Emlékeztetőül: az 5. Keretprogram részvételi költségéhez a hazai költségvetés 2002-ben kb. 2,9 milliárd forinttal járul hozzá.)

A 6. Keretprogramot előkészítő döntési folyamat természetesen még nem zárult le. Az Európai Tanács barcelonai ajánlásának megfelelően a Bizottság mindent elkövet azért, hogy az FP6 jóváhagyási folyamata 2002 első félévében befejeződjön. Ehhez, valamint a FP6 2002 végi indításához a "döntési csomag" mindhárom elemét (a Közösségi és az Euratom Keretprogramot; a specifikus programokat és az Egyezmény 167.§-án alapuló részvételi szabályzatot) az Európai Parlamentnek (EP) és a Tanácsnak el kell fogadnia. Az egyeztetések jelenleg érzékeny fázisukban vannak az EP, a Tanács és a Bizottság képviselői között. Tekintettel az EP által továbbra is fenntartott, közel száz módosítási javaslatra, elképzelhető, hogy egyeztető („conciliation”) eljárásra is sor kerül. Különösen vitatott pont a kutatásetika kérdésköre, 56


amelyben - mivel a tagországok képtelenek a megegyezésre célszerű az EB álláspontjának fenntartása, továbbá az új eszközök alkalmazása, ahol a tagországok között a decemberi Tanácsülésen létrejött kompromisszumot tekintik irányadónak.

57


4.3.Pályázati feltételek Az általános feltételek (98/1996. (VII.10.) Kormány rendelet alapján)a következők: 18 1. a magyar társadalom és gazdaság fejlődésére, euro-atlanti integrációjára, technológiai modernizációjára jelentős hatást gyakorló, a nemzetközi tudományos műszaki haladáshoz kapcsolódó, nemzetgazdasági szinten hatékony műszaki fejlesztést, innovációt; 2. a közcélú műszaki innovációk megvalósítását; 3. a versenyképességet javító, a gazdálkodók érdekeltségével összhangban lévő, de a saját pénzügyi kockázatvállalási lehetőségeiket meghaladó innovációs célok megvalósítását; 4. a hasznosításra alkalmas kutatás-fejlesztési eredmények megismertetését, gyakorlati alkalmazásának, elterjesztésének meggyorsítását; 5. a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának fejlesztését. A műszaki kutatás-fejlesztési pályázatok kiírásánál figyelembe vették a pályázatkiírók: •

a 2002. májusi kormányprogram tudomány- és technológiapolitikai teendőkre vonatkozó elemeit,

•

a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) prioritásait, illetve támogatási szempontjait,

•

az Európai Kutatási Térség megvalósításán prioritásait, ezen belül az EU 6. Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogram prioritásait és pályázatait,

•

az EU 2002-ben elvégzett tudomány- és technológiapolitikai összehasonlító vizsgálatának Magyarországra vonatkozó megállapításait,

•

a 2002-ben kiírt műszaki kutatás-fejlesztési pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatokat.

Pályázati feltételek

18

Részvétel az Európai Kutatásban: Útmutató a 6. Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogram pályázói részére, BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest, 2003. február

58


A jelen pályázatok keretében az Oktatási Minisztérium (OM) csekély összegű (de minimis), visszatérítés-mentes támogatást nyújt. Az egy vállalkozásnak csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma - három év vonatkozában - nem haladhatja meg a 100.000 eurónak megfelelő forint összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a külföldre irányuló szállítási és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek. A támogatásból indokolt esetben a projekt. elindításához szükséges összegű, de legfeljebb 3x25% = 75% mértékű előleg adható (kivéve, ha ezt az adott pályázat feltételrendszere tiltja) akkor, ha ezt a pályázó - összegszerűen és részletes indoklással - a pályaműben is jelezte, és a támogatás ennek figyelembe vételével került jóváhagyásra. A támogatáshoz a pályázónak saját forrást kell hozzátennie, hacsak az adott pályázat feltételrendszere mást nem ír elő. A támogatottnak a projekttel kapcsolatos költségeiről a hatályos pénzügyi és számviteli szabályok szerint elkülönített kimutatást kell vezetnie. Ha a projekt összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget - a szerződés módosításával - megfelelő arányban az előirányzat kezelőjének is csökkentenie kell. Ha a projekt megvalósításához a lehetséges legnagyobb támogatási összeget hagyták jóvá, az előirányzat kezelője jogosult a támogatáscsökkentés mértékének meghatározására. Kizárólag olyan projekt kaphat támogatást, amelyet magyarországi telephelyen valósítanak meg. A támogatás nem árbevétel, a szerződés keretében végzett munka nem állami megbízás. Az eredmények tulajdonjogára a támogatást nyújtó nem tart igényt. Pályázni önállóan, az EUI pályázat esetében önállóan vagy konzorciumban lehet. Konzorcium esetén a tagoknak a projektjavaslat mellékletét képező konzorciumi megállapodásban vállalniuk kell, hogy a támogatási szerződés megkötéséig konzorciumi szerződést kötnek. A konzorcium koordinátora az a szervezet, amely a teljes projekt megvalósításáért felel. Fő feladata az, hogy irányítsa a projekt végrehajtását. A konzorcium tagjai a munka- és költségtervben vállalt feladataik teljesítéséért felelnek. Nem kaphat támogatást olyan projekt, amelynél a konzorciumi tagok felelőssége nincs világosan meghatározva. Nem pályázhat •

olyan gazdasági szervezet, amely a gazdálkodási formája szerint a következő osztályok egyikébe

tartozik:

központi

felügyeleti

költségvetési

szerv,

párt,

szakszervezet,

munkavállalói érdekképviselet, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet;

59


•

olyan személy és szervezet, aki, ill. amely, a projekt keretében hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kíván folytatni, de ehhez nincs hatósági engedélye;

•

csőd- vagy felszámolási eljárás, ill. végelszámolás alatt áll.

Társadalmi szervezet csak a kormány engedélyével kaphat támogatást.19 Nem kaphat támogatást olyan szervezet, amelynek az államháztartás alrendszereiből származó, 60 napot meghaladó lejárt tartozása vagy 60 napon túli lejárt köztartozása van. A támogatásról az oktatási miniszter felhatalmazása alapján a kutatás-fejlesztési helyettes államtitkár dönt. A projekt eredményeiről az OM felhívására nyilvános fórumokon előadást kell tartani. Bekapcsolódás az EU 6. kutatás-fejlesztési keretprogramjába (EUB) A pályázat célja, hogy állami eszközökkel is elősegítse a magyar részvevők bekapcsolódását az Európai Unió 6. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjába, azaz támogassa konzorciumok létrehozását és projektjavaslatok kidolgozását, valamint az Európai Bizottság által elfogadott projektek. esetén a szerződés megkötését. Témakörök 1.

témakör

A Keretprogram valamely pályázati felhívásához vagy éves munkaprogramjához kapcsolódó uniós projektjavaslat előkészítése és az ehhez szükséges nemzetközi konzorciumok létrehozása: részvétel az uniós projektjavaslat előkészítését szolgáló rendezvényeken külföldön; azonos célú hazai rendezvény, videokonferencia szervezése és lebonyolítása; az uniós projektjavaslat előkészítéséhez és a nemzetközi konzorcium létrehozásához szükséges jogi, pénzügyi, projektszervezési tanácsadás igénybevétele; az uniós projektjavaslat előkészítéséhez szükséges (nem hazai rendezvényhez kötődő) dologi kiadások. A Keretprogram mobilitási programjaiban benyújtandó egyéni ösztöndíjas projektjavaslat előkészítése. Ebben az esetben csak a következő költségek fedezésére kérhető támogatás: részvétel az uniós projektjavaslat előkészítését szolgáló megbeszélésen külföldön; az uniós projektjavaslat előkészítéséhez projektszervezési tanácsadás igénybevétele. 2. 19

témakör 2003. évi XXIV. törvény 9.§-ával módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 94.§ (2) bekezdése szerint

60


A Bizottság által elfogadott uniós projektjavaslat esetén: az uniós szerződés megkötéséhez szükséges

utazások,

szolgáltatások

(jogi,

pénzügyi

és

projektszervezési

tanácsadás)

igénybevétele. A Bizottság által elfogadott egyéni ösztöndíjas projektjavaslat esetén: a fogadó intézmény és az ösztöndíjas kutató közti szerződés megkötéséhez szükséges utazás költségei. Az EUB pályázat keretében végzendő tevékenységek időpontjának meg kell előznie az 1. témakörben az uniós projektjavaslat beadásának időpontját; az 2. témakörben az uniós szerződés aláírásának időpontját, illetve egyéni ösztöndíjas projekt esetén a fogadóintézmény és a kutató között létrejövő szerződés aláírásának időpontját. Pályázói kör Pályázhat minden belföldi székhelyű jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli vállalkozás, költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiségű nonprofit szervezet, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú természetes személy. A támogatás összege •

az 1a) témakörben max. 1 M Ft,

•

az 1b) témakörben egyéni ösztöndíjas projektjavaslat esetén max. 500 E Ft,

•

az 2a) témakörben max. 1 M Ft,

•

az 2b) témakörben egyéni ösztöndíjas projektjavaslat esetén max. 500 E Ft.

A támogatás módja Az 1 témakörben •

az első szakaszra eső költségeinek 50%-át, de legfeljebb 500 E Ft-ot, ill. egyéni ösztöndíjas pályázat esetén legfeljebb 250 E Ft-ot kaphat - utólag - a pályázó, ha o a jelen pályázatban rögzített tartalmi feltételeknek megfelel; o másolatban csatolja a Keretprogram valamely pályázati felhívásához kapcsolódva benyújtandó uniós projektjavaslatának azokat az oldalait, amelyek az uniós projekt címéről, céljáról, várható eredményeiről, koordinátoráról és konzorciumi tagjairól adnak információt;

61


•

az 1 témakörben elszámolható költségek további 50%-át, de legfeljebb 500 E Ft-ot, ill. egyéni ösztöndíjas pályázat esetén legfeljebb 250 E Ft-ot kaphat a pályázó, ha az uniós pályázati felhívás határidejét követő 3 hónapon belül igazolja, hogy önállóan vagy konzorcium tagjaként benyújtott uniós projektjavaslatára az Európai Bizottságtól a formai ellenőrzésen ,,befogadható'' minősítést kapott. A 3 hónapos határidőn túl az OM-mel kötött támogatási szerződés hatályát veszti.

Az 2 témakörben •

költségei 100%-át, de legfeljebb 1 M Ft-ot, ill. egyéni ösztöndíjas projektjavaslat esetén legfeljebb 500 E Ft-ot kaphat - utólag - a pályázó, ha - önállóan vagy konzorcium tagjaként a Bizottság által elfogadott uniós projektjavaslata van. Az uniós projekt elfogadásától az uniós szerződés megkötéséig felmerülő költségek számolhatók el.

A EUB pályázaton a projektjavaslatot az abban megfogalmazott tevékenység megkezdése előtt min. 20 munkanappal be kell nyújtani. Támogatás csak egyszer adható ugyanannak az uniós projektjavaslatnak az előkészítésére, ugyanannak az uniós szerződésnek a megkötésére, ill. ugyanannak az ösztöndíjnak a megpályázására. Korábban elutasított azonos vagy hasonló témájú uniós projektjavaslat átdolgozása és ismételt beadása nem támogatható. Ha egy nemzetközi konzorciumban több magyar partner is részt vesz, az egyes hazai résztvevők külön-külön is pályázhatnak, ha nem ugyanazon tevékenység fedezését igénylik. Az átfedések elkerülése érdekében az ugyanabban a nemzetközi konzorciumban részt vevő magyar partnereknek egyszerre kell benyújtaniuk projektjavaslatukat. A döntés előkészítése A projektjavaslatokat zsűri értékeli és támogatási javaslatot készít a döntéshozónak. Az értékelés főbb szempontjai a következők: 1. A projektjavaslat és a Keretprogram A létrehozni kívánt konzorcium, a beadott uniós projektjavaslat, ill. az ösztöndíjpályázat megfelel-e az Európai Unió követelményeinek, célkitűzése és tárgya kapcsolódik-e a Keretprogramban meghirdetett pályázati felhíváshoz. 2. A pályázó szakmai alkalmassága

62


Rendelkezik-e a pályázó azokkal a szakismeretekkel és nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek az uniós projektjavaslatban kitűzött cél megvalósításához szükségesek. 3. A magyar részvétel kitűzött céljának tudományos, műszaki és gazdasági jelentősége Az uniós projektjavaslat magyar vonatkozásainak értékelése, a tervezett kutatás várható tudományos, műszaki és gazdasági eredményei, tekintettel az uniós bírálati szempontokra. 4. A tervezett költségek megalapozottsága A tervezett projekthez szükséges tevékenységek, az utazások, a rendezvényekkel kapcsolatos igények és a pénzügyi, jogi és projektszervezési tanácsadásra vonatkozó igények realitása, a költségbecslés megalapozottsága. Szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás A támogatás a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás elfogadása után utalható ki. Csak a támogatásról szóló döntést követően felmerült költségek számolhatók el. A szakmai beszámolónak tartalmaznia kell a munkatervben megjelölt célok, tevékenységek és az elért eredmények ismertetését, ill. ezek dokumentumait (pl. útijelentés, jegyzőkönyv stb.).

63


Összefoglalás Nagyon komplex és összetett témát választottam, ami abból is látszik, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai irodalom rengeteg információt adott ki a témával kapcsolatban, több oldalról megközelítve, a résztvevők szempontjából, érdekeltségi szintjének megfelelően. Sajnos el kell mondanom, annak ellenére, hogy megpróbáltam mélységeiben bemutatni az európai K+F jelenlegi helyzetét, több témakört nem sikerült érintenem, vagy legalábbis csak jelzés szinten. Ilyen például a kis-és középvállalkozások részvétele a 6. Keretprogramban, vagy a nők egyenjogúsága a kutatás területén, valamint harmadik országok részvétele az európai kutatásban. Ennek ellenére is úgy érzem, sikerült átfogó képet nyújtanom, mind az Európai Kutatási Térség és a . Keretprogram lényegéről. Számomra egyértelművé vált, hogy az EU jelenlegi célkitűzését, hogy 2010-re a világ vezető gazdaságává váljon, nem lesz könnyű teljesíteni. Hatalmas összetartásra, együttműködésre van szükség, fontos, hogy a kutatók, a szervezetek, a nemzeti szintű intézetek legyőzzék saját érdekeiket, közösen tudjanak dolgozni egy közösen kitűzött célért, és ami a legfontosabb, az elért eredményeket át tudják ültetni a gyakorlatba. Ezért tartom fontosnak a kis-és középvállalkozások részvételét és támogatását, mert nagyon sok jó és innovatív ötlet fogalmazódik meg (és sajnos, tőke hiányában vész kárba) ezen a szinten.

Hatalmas előrelépés ez az európai összetartás területén, és ezért is kedvező hazánk és a többi csatlakozó ország számára, hogy még a teljes jogú csatlakozás előtt részt vehetett a közös K+F politikában, a tagországokkal megegyező feltételekkel.

64


Irodalomjegyzék [1.]

Az Európai Közösség Hatodik Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (2002-2006) , Európai Tájékoztatási Központ: EU tények, Budapest, 2002. december 15.

[2.]

Dr. Darányi Sándor: Az Európai Unió 6. Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (előadás), Oktatási Minisztérium, Budapest, 2003.május.10.

[3.] [4.] [5.] [6.] [7.]

[8.] [9.]

[10.]

[11.]

Dr. Mezei István: Hogyan jutunk 5-ről 6-ra: Újdonságok a 6. Keretprogramban (előadás), Oktatási Minisztérium, Budapest, 2003. február 14. Európa Kislexikon, Az EU és Magyarország, Aula Kiadó, 1999 FP6 Instruments (A 6. Keretprogram eszközei), Európai Bizottság kiadványa, Luxemburg, 2003. június Kutatás és Fejlesztés Magyarországon, Oktatási Minisztérium, 2003. január Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve 2004-2006, Stratégia, Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala, 2002. szeptember 19. Részvétel az Európai Kutatásban: Útmutató a 6.Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram pályázói részére, BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest, 2003. február Siegler András: Magyarország részvétele a 6. KeretprogrambanKörvonalazódó feltételek, OM Nemzetközii K+F Hírlevél, 2002. május Sperlágh Sándor: Fordulat a hazai tudománypolitikában-indul a nemzeti kutatási és fejlesztési program (Beszélgetés Pálinkás József akadémikussal, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával), Magyar Tudomány 2001/1 sz. The European Research Area: Providing New Momentum (Az Európai Kutatási Térség: Új lépések hozzáadása), Európai Bizottság kiadványa, Brüsszel, 2002. október 16.

The Sixth Framework Programme in Brief, (A hatodik keretprogramról röviden), Európai Bizottság kiadványa, Brüsszel, 2002 december Internetes források: www.om.hu/kutatás [13.] http://6kp.info.omikk.bme.hu [14.] http://tetalap.hu [15.] http://www.cordis.lu/fp6 [16.] http://www.europa.eu.int/comm/research/index_en.html [17.] [12.]

65

AZ EURÓPAI UNIÓ 6. KUTATÁSI KERETPROGRAMJA

Recommend Documents