7 *^ZÍ 7 ' : - - : AZ ÁLLAT- ES NÖVÉNYKERT IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

i&ú szöm;-

—•

XVII. ÉVFOLYAM

X I . — X I I . SZÁM 1921. VI. 1 . - 1 5 :

7

7

*^ZÍ

'• : - -

:

AZ ÁLLAT- ES N Ö V É N Y K E R T IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI:

RAITSITS EMIL

KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE E l ő f i z e t é s i á r a e g y é v r e 120 k o r o n a , f é l é v r e 6 0 k o r o n a .

A fülbemászókról. Irta : Benczúr

Elek.

Kövek alól, fakéreg alól, gyümölcsökbe rágott odvakból és még sok egyéb rejtekhelyről általánosan ismeretes rovarok az úgynevezett f ü l b e m á s z ó k . Méltatlanul illeti ugyan e névvel őket a világnak majdnem minden nemzete, — mert bizony nem mász­ nak azok soha sem az alvó ember fülébe, még kevésbé rágják át annak dobhártyáját, — de hiába, e név már c s a k rajtuk ragad! Nem erről, hanem főleg életmódjukról kívánok egyet-mást elmondani. A fülbemászók el v a n n a k terjedve a föld kerek­ ségén mindenfelé. Hazánkban főként háromféle az ismeretes és gyakori. Egyik a k ö z ö n s é g e s f ü l b e ­ m á s z ó (Forficula auricularia L.), másik az a p r ó f ü l b e m á s z ó (Labia minor L.) és harmadik a n a g y fülbemászó (Labidura riparia Pali., másként Labidura gigantea Fabr.). Harapófogószerű farknyulványával együtt mérve a közönséges 14—23, az apró 6'2—8, a nagy fülbemászó pedig 2 0 — 4 0 mm. hosszú. A nőstények kisebbek, főleg rövidebbek jelentékenyen farknyulványaik. Említett három fülbe­ mászó alak tekintetében nagyjában megegyező, de már a csápokat alkotó ízek száma nagyon eltérő, mert míg ez a közönséges fülbemászónál 15, addig az aprónál 11 —12, a nagynál azonban 2 5 — 3 0 is. Szembeötlők a különbségek a farknyulványok alakját illetőleg is, mely tekintetben különben az egy és ugyanazon fülbemászó hímje és nősténye között is jellegzetes az. A test színét illetőleg a közönséges fülbemászó barna vagy vörösbarna, tora első szel­ vénye, valamint pikkelyszerű, apró szárnyfedelei

•

•

M e g j e l e n m i n d e n hó 1- é s 15-én

külső szélei, a csápok és a lábak világossárgák. Az apró fülbemászó általában valamivel sötétebb szín­ árnyalatú, míg a nagy egészében ockersárga. Fejük, — miként karcsú, hosszúra nyúlott egész testük — lapított és tompa háromszögalakú, vízszintesen tartják. A fej háti oldalán, annak közepetájt egy sekély harántbarázda vonul. A csápok fonalidomúak, vékonyak és miként említettem is, izeik száma külön­ böző. V a n két, meglehetősen nagy, kidülledt össze­ tett szemük, pontszemeik hiányzanak. Szájrészeik rágásra vannak berendezve, jól előreállók, de tekin­ tettel arra, hogy táplálékukat főleg korhadó, bomlás­ nak indult, tehát lágyabb állományú anyagok képezik, azok nincsenek valami különös erősen kifejlődve. Toruk élesen különül el a fejtől, a tort alkotó szel­ vények elseie az előtör négyszögletes. A második torszelvényen találjuk felül, a háti oldalon a két, igen rövidke, minden erezet nélküli, pikkelyszerű fedőszárnyakat, melyek alól hátul kicsike darabra kilógnak a sajátságos alakú, háromszorosan is össze­ hajtogatott és ráncolt hátsó szárnyak, melyekkel a fülbemászók esetleg repülni is képesek. A repülés­ hez a fülbemászók c s a k nagy kivételesen folyamod­ nak, akkor is inkább c s a k éjjel. Még leginkább az apró fülbemászót láthatni röpködni esténkint szemét­ dombok, keveréktrágya-telepek (compost-telepek), stb. felett. Ha a fülbemászók repülnek, akkor testüket majdnem egészen függőleges helyzetben tartják. Ugyancsak a torgyűrűkön alul találjuk a lábakat, melyek meglehetős hosszúak és igen gyors moz­ gásra képesítik a nagyon hajlékony teslű fülbemászó­ kat, belebújnak mindenféle még oly csekélyke héza­ gokba, repedésekbe. A lábtőízek s z á m a három. A fülbemászók potroha hosszú, lapított, nagyon moz-

gékonyan egymás mellé illeszkedő szelvényekből alkotott. Ezen potrohszelvények száma a hímeknél 10, míg a nőstényeknél csak 8. Különösen szembe­ ötlő a fülbemászóknál a potroh végső szelvényén lévő harapófogószerű nyúlvány, mi holmi félelmetes

A. A nagy fülbemászó hímje, a. a nagy fülbemászó nőstényének fogója. B. A közönséges fülbemászó fogója, h. a hímé, n. a nőstényé. C. Az apró fülbemászó fogója, h. a himc. n. a nőstényé, b. a közön­ séges, c. az apró fülbemászó csápja. Valamennyi rajz kétszeres nagyításban. A nagy fülbemászó melletti vonal annak természetes nagyságát-tünteti fel.-

támadó és védő szerszámként tűnik fel, holott ebbeli szerepe meglehetősen alárendelt. A potrohnyulvány a párosodás alkalmával jut szerephez, azonkívül a hártyás szárnyak összehajtogatásánál és a szárny­ fedők alá juttatásánál. Már említettem, hogy a hím fülbemászók pótrohnyulványa jóval nagyobb, mint a nőstényeké, azonkívül a hímeknél a fogó két ága

a tövénél majdnem összeérő, ívelt, lapított, csak hegye felé kerek keresztmetszetű, továbbá lapos részén, a belső oldalon meglehetősen erősen foga­ zott, míg a nőstényeknél a fogó két ága csaknem párhuzamosan halad, nem, vagy csak alig-alig ívelt, kevésbé lapított, fogazottságuk a belső oldalon hiány­ zik és hegyeik kereszteződnek. (Mindez az ábrán jól meglátszik.) Fülbemászókat kivált nyaranta és ősszel találunk kövek alatt, kéreg alatt, sokszor kerti veteményeken, virágokon és bizony elég gyakran eredő gyümöl­ csökbe rágott odvakban, tehát lehetőleg elrejtett •helyeken, ezzel is jelezvén, hogy tulajdonképeni esti, illetve éjjeli állatok. Ha nappal rejtekhelyükön talál­ juk őket, lehető sietséggel igyekeznek eltűnni sze­ meink elől, ha pedig megfogjuk őket, úgy testük végét (potrohát) erősen fölfelé és előre hajlítják és a harapófogószerű potrohnyulványukkal, a fogóval mintegy védekezni próbálkoznak, de bizony ered­ ménytelenül, megcsípni nem képesek, ahhoz a fogó­ juk nagyon gyenge. Este, de főleg éjjel megélénkül­ nek a-fülbemászók, akkor látnak eleségük után, azt rendszerint gyalogszerrel keresik fel, olykor azonban repülve is. A fülbemászók táplálékát elsősorban a különféle bomlásban és korhadásban lévő növényi és állati maradványok képezik. Ha csakis ezen anyagokkal táplálkoznának, akkor kárt egyáltalán nem okoznának, sőt határozottan hasznos rovarok­ nak volnának mondhatók. Sajnos azonban, hogy a fülbemászók nem vetik meg az élő növényi részeket sem, főleg az eredő, édesedő gyümölcsöket. A fülbemászók ősz táján kezdenek párosodni és pedig rendesen rejtekhelyeiken, miért is maga a párosodás lefolyása csak ritka esetekben észlelhető. Párosodáskor a hím és a nőstény fülbemászó farral közeledik egymáshoz, majd egymás potrohát kölcsö­ nösen átfogják fogóikkal, ekkor történik meg a meg­ termékenyítés. A párosodó fülbemászók olykor két óra hosszat is együtt maradnak, átfogván egymást fogóikkal. November hónap táján azután megkezdi a megtermékenyített nőstény petéinek letojását és ez tart egészen tavaszig meg-megszakított időközökben; Fogva, gúzsba kötve rémes rabigába, Megbecstelenítve, a földig alázva Hogyne húlna könnyem, Mikor összeomlott minden amit hittem, Amit hőn szerettem, szentnek tekintettem, Minden miből lettem . . .

Lelkem szárnyán ... Járok a hegyeken, járok az Járok napsütésben, járok Járok ólomlábon — S repülök a múltba, repülök Fürdők glóriában, fürdők Szállok álomszárnyon .. .

erdőkben. fergetegben; jövőbe, könnyözönbe.

Az én magyar lelkem, ott van a felhőben. Könnyem a belőle lehulló esőben, Sikongó szélvészben, Ott van földön, égen, ott van fűben, fában. A delelő napnak aranysugarában, A sötét éjfélben . . .

A Kárpátok ormán, tengerszem tükrében, Dunában, Tiszában, Bánságban, Erdélyben Ott van az én lelkem. Mindenütt ott járok, mindent érzek, látok, Amerre csak jaj van, ül a sötét átok, Ott kell nékem lennem . . . Könnyes szemmel nézem én a vigadókat, Részvéttel ölelem át a búsulókat, Ezek a testvérim ... Könnyű szó, nevetés, kínba dermeszt engem. Látva a hazámat, látva a nemzetem A szörnyű sír szélin . . .

* . . . Ha megrendíteni Elég

erős

mindezt

A b b a n a s z e n f percben, Végitélet

lelkem

el nem

képzelt

szörnyű

lenne,

Sújtva

könyörtelen,

A rablók

1921.

az én

lenne,

égetve

és

dúlva

hadában.

Akkor

lennék

Szent

magyar

boldog, hazában

az

újjászülető . . . KISS

DEZSŐ

az egyes tojási időszakok 2—3 egymásután követ­ kező napokig tartanak. A fülbemászók petéi puhahéjúak, világosszínűek, csomókban helyeztetnek el a rejtekhelyeken. A nőstény fülbemászó féltő gonddal őrzi letojott petéit addigra is, míg azokból a fiatalok ki nem keltek. Állandóan mellettük van, csak akkor távozik rövidke időre, mikor táplálék után kell néznie. Ha netalán épen olyankor bukkannánk a pete­ csomóra, mikor a nőstény nincsen mellette és ha azt szétszórjuk, azt fogjuk láthatni, hogy a rövidesen hazakerülő nőstény szinte kétségbeesetten fogja keresni petéit, melyeket azután, ha megtalál, rágóiba fogván, gondosan ismét egyenkint összehordja vagy a régi helyre, vagy még inkább egy újabb, még jobbnak vélt rejtekhelyre. Ezen féltve őrzött petékből azután négy-hat hét lefolyása alatt kikelnek a külö­ nösen eleinte nagyon gyengéd, egészen fehér lárvák. Homlokukon tövisszerű kis nyúlványuk van, ezzel fúrták át a petének különben is lágy falát kibúvá­ sukkor. Alig hogy kibújtak a petéből és kissé meg­ pihentek, levetik bőrüket, megvedlenek tehát és el­ veszítik apró homloknyulványukat is, hisz' erre többé nincsen szükségük. Most kezdődik ismét az anya­ fülbemászó nagy gondja! Eleséggel ellátni, meg­ védelmezni mindenféle esetleges bajjal szemben, fölnevelni tehát a kicsinyeket. A nőstény fülbemászó az odaadó anyai szeretetnek és gondosságnak valódi mintaképe! Mindenre kiterjed figyelme, mindenre ügyel. Ha egyik-másik aprósága el-elkalandoznék, azonnal rajta kapja, hozza vissza a többihez; ha nagyobbodván annyira rakoncátlanok, hogy nem bírna velük ekként, úgy jár túl eszükön, hogy meredek­ falú kis gödröcskét ás, abba helyezi fiókáit, ebből nem tudnak egyhamar kimászni, stb., stb. Sokáig azonban ez az állapot sem tart, mert bizony még mielőtt teljesen kinőttek volna a fiatalok, — talán bizony végleg kimerülten a sok gondtól és fáradt­ ságtól, avagy egyébként is ideje lévén, — az önfel­ áldozó, gondos anyafülbemászó befejezi életét. A fiatalok mintha tudnák, hogy nincs többé ki részükre eleségről (elsősorban puhább testű élettelen rovaiokról) gondoskodnék, szerte szélednek, de mielőtt

ezt megtennék, előbb még halotti tort ülnek, kegye­ letüknek jeléül felfalják saját édesanyjuk végleg el­ pihent földi maradványait. A fiatal fülbemászó lárvák, melyek kezdetben egészen fehérek voltak, ekkorra már világossárgák, csak kisebbek és szárnyaik hiány­ zanak, különben épen olyanok, mint a teljesen ki­ fejlett fülbemászók, milyenek tehát szüleik voltak. Átalakuláson (metamorphosis) a fülbemászók nem mennek át, báb állapotot tehát náluk nem találunk, a lárvák csak többszörösen vedlenek és ekként lesz­ nek mindinkább hasonlóbbakká és hasonlóbakká szüleikhez, végre maguk is teljesen fejlett, szaporo­ dásra, tehát, a fajfentartásra érett és képes fülbe­ mászókká. Érdekes dolog a fülbemászóknál, hogy a télen át eleven hím közöttük csak igen kis szám­ mal található, a legtöbbje t. i. elpusztul még a tél beköszönte előtt. Téli időben a rejtekhelyekeri eleven nőstények mellett rendszerint lehet találni hímek hulláit is. Említettem már, hogy a fülbemászók elsősorban korhadó, bomló növényi és állati eredetű anyagok­ ból táplálkoznak és hogy ekként tulajdonképeni kárt nem is okoznak, sőt hasznos rovaroknak mondhatók. Fogyasztanak azonban a fülbemászók eleven szer­ vezeteket is, ismét úgy növényi, mint állati ere­ detűeket. Utóbbiak miatt ismét határozottan hasznos rovaroknak mondhatók, hisz' legtöbbje a megtáma­ dott és zsákmányul ejtett állatoknak (rovaroknak) kártékony. Nehéz, szinte lehetetlen tehát egész hatá­ rozottsággal a fülbemászókra nézve megállapítani, vájjon hasznos vagy kártékony rovarok-e? E tekin­ tetben mindenkor csak a körülmények és az adott viszonyok lehetnek mérvadók. Olykor a fülbemászók igen nagy számban szaporodnak el, természetesen ilyenkor úgy a virágos-, mint a konyhakertek növé­ nyeiben, veteményeiben, nemkülönben a gyümöl­ csösökben jelentékeny károkat is okozhatnak oly­ annyira, hogy gondoskodni kell az ellenük való védelemről is. Ez szerencsére nem nehéz. Tudjuk ugyanis, hogy a fülbemászók késő estéli és illetve főként éjjeli állatok, hogy azok nappalra rejtek­ helyeikre húzódnak. Ilyenekről t. i. rejtekhelyekről kell

Népitélet a baromfi udvarban.

véve. E z a z udvar hol k i s e b b , hol n a g y o b b , de mindig egy miniatűr állatseregletből állott. Ezt az udvart Olgyay úr szeretettel oktatta, királynői gonddal és jószívvel pedig J ó s k a asszony táplálta.

— Magda históriája. — Irta : Geísei Biró

Zoltán.

Olgyay Feri barátom, a j e l e s festőművész nagy természet­ imádó. Ez természetes is. Aminthogy a művészt a z iskola csafe csiszolja, mint a gyémántot, mert a z z á egyenesen*születnie kell, ép úgy m a g á v a l hozza e tehetség életfeltételét és ikertestvérét is : a természetben minden szépnek a z i m á d á s á t . A művész látja meg b e n n e á ' f e n s é g e s t . M á s k é p n e m is tudna alkotni. Olgyay b a r á t o m n a k (akit sokszor ö s s z e t é v e s z t e n e k Viktorral, az ipar­ művésszel) e b b e n kiváló segítő társa : szőkefürtű s z é p s é g e s felesége, a mindig s z e l l e m e s é s örökké ötletes J ó s k a úrasszony. Ők együtt barangolták ö s s z e a fenséges természet minden­ fajta e c s e t r e m é l t ó látványosságát. A végtelen tengert, a nagy magyar rónát, a Karsztot, a Kárpátokat. Olgyay képein ott látni a m a g y a r kútágast, vadludak, fészkelő gólyák, húzó v a d k a c s é k tájait, a vijjogó' sasoktól körülkeringett visegrádi hegyvidéket. S a l a m o n o m l a d o z ó tornyával, a gondozott, szép, szelid, illatos parkok, színektől p o m p á z ó virágligeteit és a tengertől locsolgatott kopár sziklák zordonul v a d r e g é n y e s kőtömbjeit. Ügy rajta van minden képen a z Olgyay z s é n e r ! De ahol c s a k művészi vándorútjukban sátrat vertek, min­ denütt megteremtették a maguk udvarát, azt is . . . természetből

A szolnoki művésztelepen egy exotikus társaságot szerveztek egybe. Volt b e n n e egy vizslakutya, egy fokszi, egy m a l a c , egy szarka, egy M á t y á s - m a d á r , egy törtlábú varjú és — egy tyúkocska. E z a z udvar hozzá volt szoktatva a h h o z , hogy pontban minden déli tizenkét órakor, mikor á csengetyű szólt, minden­ kinek e b é d h e z kellett ülnie. A z egész udvar egyetlen széles d é z s á b ó l falatozott. D a c á r a a j ó nevelésnek, némelyiknek nag> előnyt nyújtott vele született é l e l m e s s é g e é s s z e m t e l e n s é g e . A s z a r k a például v a l a m e n n y i elől ellopta a legjobb falatokat. A varjú a vizsla hátáról étkezett és ha a vizsla morogni meré­ szelt, nagyokat koppantott az orrára. A M á t y á s a morzsákat leste el, megelégedett szerényen azzal, de legrosszabbul járt a tyúk. „ M a g d u s " néven b e c é z t é k a tyúkocskát. C s o d á l a t o s furcsa állat volt. Tudniillik egy szál toll nélkül született. Néhány farktolla nőtt ki c s u p á n é s a fejebubján volt még egy kis tollazat. Egyéb­ ként úgy nézett ki, mintha megkoppasztva, épen a forró vízből került v o l n a ki, hogy mindjárt a sütőlepsibe kerüljön. M a g d a különben nagyon intelligens s z á r n y a s volt. P e r s z e arról szó sem lehetett, hogy ezt a kedves házi barátot v a l a h a fölfalatozzák. K a n n i b á l n a k nézte volna Feri barátom é s Olgyay a s s z o n y még azt a z embert is, aki ilyen bűnös és b o r z a l m a s gondolatot még c s a k titokban is táplálni mert v o l n a M a g d á r ó l .

tehát gondoskodnunk. Helyezzünk el a fülbemászók­ tól megtisztítandó területen itt-ott nagyobb köveket, egyes téglákat, deszkadarabokat, stb. mind igen alkalmasnak Ígérkező búvóhelyek lesznek azok részükre nappalra. Igen sok fülbemászó verődik össze frissebb csontokon, melyekre kevés mohát vagy fonnyadt gizt-gazt is borítottunk. Ezen mester­ séges „napközi otthonokat" azután naponta meg kell nézni, alóluk pedig a fülbemászókat például vala­ milyen palackba gyűjteni és azután megsemmisíteni.

Az ehető gombák összetételéről. Irta : Windisch

Rikárd

dr.

Az erdőn, mezőn található ehető gombák fel­ használása mindig foglalkoztatta az érdekelt szak­ köröket. A háború folyamán, amidőn a táplálkozási nehézségek fokozottabb mértékben súlyosodtak az emberiségre, a gombák felé fokozottabb figyelem fordult. Ezek nemzetgazdasági jelentősége kétség­ telen. Emészthetőségük csekély. Ily irányban számos kísérletet végeztek, amelyek folyamán kiderítették, hogy a gombákban található fehérje emészthetősége nagyon csekély, talán még csekélyebb a zöldség­ félékénél, a burgonyáénál avagy a fekete kenyérénél. Az ehető gombák chemiai összetételének s emészt­ hetőségük megállapításával a mult század utolsó évtizedében is többen foglalkoztak. Megállapították eme vizsgálatok során, hogy az ehető gombák táp­ láló értéke nem jelentékeny s az ezekre közönsé­ gesen alkalmazott „növényi hús" elnevezés nem jogosult. Mindenesetre azonban áll, hogy az ehető gombáknak valamelyes tápláló értéke van s kiváló élvezeti szerek. A gombával készült ízesítők, a gomba kivonat, kiváló finom zamatosító anyagok. Már a háború folyamán jelent meg* Béger és Michalowszky a gombákra vonatkozó tanulmánya. E tanulmánynak egy általánosabb irányú bevezeté* Fühling Landwirtschaftliche Zeitung 6 5 . kötet, 4 3 0 — 4 3 5 . lap. A z o n b a n Magduskét egy egészen m á s , s a j á t o s tragé.dia érte. Mikor eljött a hideg ősz, a meztelen tyúkocska elkezdett fázni. — M a g d á r a vigyázni k e l l ! — konstatálta Olgyay úr. — Igen ! Megfázhat s z e g é n y ! — fűzte tovább J ó s k a asszony. — B e kell vinni a s z o b á b a , mert tüdőgyulladást kap. — E s nagyon vigyázni rá. — Hogyan gondolja ezt ? — Nem s z a b a d kiereszteni. — H á t h a kiszökik ? — Majd kigondolok valamit. A gondolatot tett követte. Olgyayék Magdát bevitték a s z o b á b a és J ó s k a a s s z o n y elhatározta, hogy M a g d á n a k varr egy helyes téli kosztümöt. Előkeresett bizonyos selymeket é s M a g d a föl lőn öltöz­ tetve. Igen p i k á n s á n nézett ki új toalettjében. K é k s e l y e m nyaksál, s á r g a derék, piros l á b k a m á s l i k , a fején egy kis k a c é r c s o k r o c s k a . B e g y e s e n járt föl-alá, é s az első zsúron, e b b e n a s z é p toalett­ ben m á r ott ült Olgyayné barátnői közt é s findzsából csipegette a kávéfölt é s a m a z s o l a s z e m e s kalácsot. A befőttet se vetette meg. P e r s z e tárgya lőn itt s z á m o s ironikus megjegyzésnek, úgy Olgyay úr, mint J ó s k a a s s z o n y és a többi hölgy részéről, a m i k közül h a reprodukálni a k a r n é k is, nagyon keveset s z a b a d n a papírra vetnem, de szerintem ezek a k e v e s e k is nagyon gorom­ b á k lennének. M a g d u s k a megunhatta a z ötleteket, talán hiúságból, j ó ízlés­ ből vagy mert talán jóllakott, szóval M a g d u s k a észrevette, hogy L

sebén az ehető gombákkal foglalkoznak, mint tápláló szerekkel, és mint élvezeti szerekkel, Felemlítik, hogy értékelésüknél és méltatásuknál ellentétes nézetek merültek fel. Az összes felmerült és közölt nézetek közelebbi vizsgálatánál, az eltérő nézetekből körül­ belül az alábbiakat állapították meg: „Az ehető gombák nem tekinthetők húsnak", amint ezt Lorinser vélte. Eme felfogás ellen Rubner is tiltakozott. Az ehető gombák fehérje tartalma nem oly jelen­ tékeny, mint a húsé. Tulajdonképeni emberi fehérje tápláléknak nem vehetjük a gombákat," ellenben kiváló élvezeti szereknek. Legjobban bizonyos zöld­ ségekkel s más egyéb növényi eredetű anyagokkal hasonlíthatók össze. Amidőn élvezeti szernek nevezik a gombákat, a szó legjobb értelmében alkalmazták eme elnevezést, Különösen ízesítésre tartják jónak a gombákat. Számos étel ízének megjavítására külö­ nösen alkalmasak. Az ehető gombákkal foglalkozó dolgozatok és munkák főképen a mult század nyolcvanas éveiben jelentek meg. Amidőn a háborús nyomorúságok folytán a legjelentéktelenebb anyagokat értékükre nézve újból kezdették tanulmányozni és vizsgálni, mindkét említett szerző szükségesnek tartotta az ehető gombák tanulmányozását és vizsgálatát is. Tömegek táplálása szempontjából a gombáknak aligha lesz szerepük. Számos esetben tapasztalták, hogy a gombák táplálóanyag tartalma rosszul hasz­ nálódik ki. Emészthetőségük a gombafélesége szerint ingadozott. Sokan viszont kielégítőnek találták ezt. Ismereteink e téren még meglehetősen hiányosak. Ezért is, a felhozott többi okokból kifolyólag is szer­ zők érdemesnek tartották chemiailag megelemezni a kellően elkészített gombákat és ismert másnemű élelmiszerekkel összehasonlítani. A szerzők egyike, ki a gombákkal már évek óta foglalkozik, nagyobb mennyiségben gyűjtött ilyeneket. Elvezeti célokra elkészítette, kiszárította és meg­ elemezte. Az összehasonlítás megkönnyítése néző­ pontjából az elemzési adatokat víztől teljesen men­ tes anyagra, száraz anyagra nézve tüntette fel. Az elemezés adatai szerint a gomba száraz anyag, nyitva a z e b é d l ő á j t ó és a nagy c s e v e g é s alatt észrevétlen kiosont. Ez lőn a végzete. A h a n g o s beszélgetést, v i d á m kacajt, egyszer c s a k rémült sikoly szakította meg. A s z o b a l é n y rohant b e h a l á l r a vált, sápadt a r c c a l . Épen egy a d o m a közepén ordítozta s i k o l t o z v a : — S z e n t Isten, J é z u s Mária, S z e n t J ó z s e f segíts, n a c c s á g a , n a c c s á g a kérem . . . — Mi t ö r t é n t ? — A Magda . . . ! A Magda . . . ! — Mi van a M a g d á v a l ? — Megölik ! — Kik? — A többi tyúkok ! Olgyayné rémülten rohant ki. De m á r késő. S z e g é n y Magdá­ nak vége volt. Széttépték. Egyik tyúk épen a beleiből húzott ki és hurcolt tova egy hosszú szálat. A tragédia m e g m a g y a r á z h a t ó . A szerencsétlen meztelen tyúk kiment a baromfiak közé. A meztelen állatot megszokták, ismerték, de a furcsa toalettben felöltözött idegen jövevényt v a l a m i e l l e n s é g e s s z á r n y a s n a k képzelték. Ők tudnák m e g m o n d a n i , mit képzeltek róla. De a z tény, hogy a baromfi udvar szerteszéjjel tépte. A pulyka kezdte, a k a k a s folytatta, a tyúkok fejezték be a c s o d á l a t o s népitéletet. Olgyaynét m a is némi ö n v á d üldözi, ha beszél róla és mindig elégikus hangon e m l é k e z n e k meg a szegény — feledhetetlen — Magdáról.

átlagosan száz súlyrésze, kereken 90 súlyrész szerves­ anyagot és 10 súlyrész ásványi anyagot, hamut tartal­ maz. A száraz anyag száz súlyrésze kereken 40 súly­ rész nyers, illetve 28 súlyrész tiszta fehérjét tartalmaz. Nem fehérje természetű nitrogéntartalmú alkotórészek­ ből 12 súlyrészt talált. A zsírtartalom átlagosan 4'40 súlyrész a nitrogéntől mentes alkotórészek mennyi­ sége 33 súlyrész, a nyers rosté 13 súlyrész. A nyers fehérje száz súlyrészéből 82'40 súlyrész, a tiszta fehérjéből 76'50 súlyrész emészthető. A gomba száraz anyag átlagos chemiai összetételéről Köriig is hasonló számokat közölt 1903-ban megjelent nagy művében. A gombák chemiai összetétele felette ingadozó. Minéműségük szerint fehérjedúsakés fehérjeszegények lehetnek. Nitrogéntől mentes alkotórészeket néha igen csekély, néha igen jelentékeny mennyiségben tartal­ maznak. Aszerint, amint fehérje tartalmuk jelentékeny avagy csekély. Ezért nehéz egy csoportba beosztani a gombákat és összehasonlítani más tápláló és élve­ zeti szerekkel. A gomba száraz anyagának össze­ tétele legcélszerűbben a különféle zöldségfélék (zöld­ borsó, bab, spárga, kel, paraj, ertdivia, virágkel) száraz anyagának összetételével hasonlítható összeMert a gombák még a zöldségfélékkel tűrik meg még leghamarább az összehasonlítást. A felsorolt zöldség­ félék száraz anyagának 100 súlyrésze, átlagosan 26 súlyrész nitrogéntartalmú és 49 súlyrész nitrogéntől mentes alkotórészeket tartalmaz. A friss zöldség nedvesség tartalma hasonló a gombákéhoz. A zöldség­ félékkel összehasonlított gombákat fehérjedúsabb, néha húsra emlékeztető ízű, tápláló anyagoknak vehet­ jük, melyek fehérjedús zöldségféléknek is tekinthetők. Megszárítva majdnem átmenetet képviselnek a hús­ táplálékhoz. A gombák és a zöldségfélék chemiai összetételének összehasonlításánál csak az esetben járunk el helyesen, ha mindkettőnek száraz anyagát hasonlítjuk össze. Mert mind a gombák, ' mind a zöldségek nedvesség tartalma, azok kora és az évszak szerint meglehetősen tág határok között ingadozik. A szakirodalom az 1917. évben néhány kísérlet eredményét közölte, amelyek folyamán gombákból zamatosító kivonatokat kíséreltek meg előállítani. A megtisztított és felaprózott gombákat vízzel két izben vízfürdőn bizonyos ideig melegítették s az így nyert vizes kivonatokat bizonyos sűrűségig befőzték s konyhasó hozzáadásával konzerválták. Megpróbál­ ták a gombákat egyszerű szárítás útján is konzer­ válni s a megszárított gombaszeleteket finom porrá dörzsölték el. Ez eljárást ajánlatosnak tapasztalták. E szárított gomba porából is készítettek vízzel való főzéssel zamanosításra való gomba kivonatot. A szá­ rított gomba porát levesek készítésére, sült húsételek behintésére, illetve zamatosítására ajánlják. E gomba­ port üvegdugós üvegben ajánlatos eltartani. Így sem tanácsos egy éven túl tartani. Zamatát állás közben elveszíti, sőt állás közben így szárazon is elromolhat. Állati származású kártevők is megtelepszenek benne és tönkretehetik. Az előzőkben röviden felemlített 1917. évi kísérletek eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Gomba konzervek készítése szárítás útján, illetve a szárított gombákból készíthető pornak előállítása nagyon ajánlható. Feltéve, hogy e port csak a jövő

idényig tesszük el és úgy tartjuk el, hogy minden­ nemű álca kártétele ellen megvédjük. 2. Friss gombából vizes kivonat — ízesítő — készítése nem ajánlatos. A zamat anyagokból vesz­ teséget szenvedünk, a hozam csekély. 3. Szárított és porított gombából folyékony halmaz­ állapotú ízesítő egyszerű vízzel való főzés útján készíthető, amely eljárás könnyen alkalmazható s kifogástalan. A jellegzetes illatos alkotórészek nem mennek veszendőbe. 1 deciliter vízhez 10 gramm gombaport veszünk, 12 óráig áztatjuk és V* óráig főzzük. A kész kivonat 100 gr.-jában 20 gr. konyha­ sót oldunk fel és ezzel konzerváljuk.

A mezei zsálya (Salvia pratensis L.) virág­ jának beporzása. Nézzük, tekintsük meg közelebbről e figyelmet lebilincselő, nagy, sötétkék virágot s merüljünk el kissé szemléletébe. Mondhatni, az ajakos virágúak közül a zsálya tűnik ki leginkább virágjának roppant érdekes mecha­ nizmusával. Célom ép e virágszerkezet, ez igen töké­ letes gépezet leírása, mikép segíti ez elő a dongó­ mén, poszméh beporzást végző munkáját, melynek a zsálya faja fentartását köszönheti. A virág alsó ajka a látogató vendég pihenő­ helyéül szolgál. A felső ajak boltozatosán lehajló. Alatta helyezkednek el a virág legfontosabb részei a porzók és a termő, melyeket a boltozat elzár előlünk. Csak a termő két karélyű bibéje kandikál ki a tető alól. A felső boltozat tehát tulajdonkép védőszerepet vállalt magára — a kifejlődés folyamán, — hiszen a szemünk elől elzárt részeket, melyek valóban a növény életére nézve is legfontosabb részei a virágnak, megóvja a szél, eső kíméletlenségei ellen. A pártacső alján foglal helyet a látogatókat oda­ csalogató nektórium. Az édes nedv, a nektár a tulajdonképeni oka a vendégek gyakori viráglátogatá­ sának. A mezei zsálya mézéhez azonban csak az a rovar juthat el, mely oly testi erővel rendelkezik, hogy a párta boltozatos felső ajkát fölemelheti s még ekkor is hosszú nyelvre; szívókészülékre van szüksége, hogy elnyerhesse, felszívhassa a mámor­ italt, fáradtsága jutalmát. A szájrészek alkalmassága tehát kiegészíti a testi erőfeszítést s viszont. Az a rovar, amely e kettős előnnyel nincsen felruházva, hiába erőlködik, nem ér célt. A zsálya virágjának leggyakoribb, majdnem kizárólag egyedüli látogatója a mézre vágyó dongóméh. A méh hosszú nyelvével a hosszú pártacső arányban is áll; míg a kisebb rovarfajok mézhez jutását ép a pártacső hosszúsága akadályozza meg. A kisebb rovarok vendégeskedése a virágra nézve kínos volna, hisz' elfogyasztanák a mézet ellenszolgálat — a beporzás — nélkül. A párta­ csőbe való jutásukat pedig a cső felső, belső pere­ mén levő szőrök csoportja gátolja meg. Figyeljük már most a dongóméh észszerű, de ösztönsugallta, önkéntelen magasabb cél érdekében folytatott munkáját. A látogató vendég a sok repülés után lepihen a nyugvóhelyül szolgáló párkányon, a virág alsó ajkán. Nem kerül nagy fáradságába és megtalálja az idefáradási díjat: a mézet. Hisz' csak

a jelzett ösvényen kell haladnia. A pirosas foltok az alsó ajkon, ezek az útmutatók az üdítő forráshoz vezető ösvényen. A dongóméh bemélyeszti a szűk nyíláson át nyelvét, hogy felszívhassa, felnyalogassa az élvetnyújtó mézet; s ha ezt nem sikerül elérnie nyelvével, nekiront erőszakkal a szoros kapuszárnyai-

kihullatva, elszárad, elaszik. Helyette most a mind­ inkább növekedő bibe nyúlik ki [lásd 4. ábra b)] és ime! a (fiatalabb virágoktól) beporzott új vendé­ gek hátáról lekeféli a port, nem tudva titkolni örömét, becézgető símogatásban árulja el irántuk való sze­ retetét. Ezek nem találva meg a szomjenyhítő nektárt, tovább szállnak, tán észre sem vették a szeretetteljes végigsímítást. A cél el van érve. A megtermékenyítés megtörtént. Ezen itt megfigyelt beporzási mód igen szép példája a keresztező (rovarok útján) beporzásnak. A természet lehetetlenné teszi itt a majd mindig egészségtelennek bizonyult vérfertőzést, az önbeporzást azáltal, hogy egyrészt a portokok és a bibe nem egyszerre érnek meg; másrészt a porzók a felső ajakba zárva maguktól ki nem hajolhatnak, a bibe pedig kívül esik a porzók körén. Egy virágot figyeltünk csak meg, egy szavát olvas­ tuk csak el a természet oly díszes hatalmas könyvé­ nek s csak eme egy szaván is elgondolkozva, mélyen átérezzük kicsinységünket a Természet nagyságával szemben. Ember! Porszem vagy a teremtés világában! Novaczky Márton.

A madárpusztítás és a közerkölcs. Irta : Ifj. Radványi Sándor, a „ B e r s e n y e i - k ö r " irod. szak. oszt. r. tagja. a = alsó, csökevényes (meddő) portok, a' — felső, virágporral telt portok, c = C8atló, f = porzószál.

nak. Széttolva azokat, mind beljebb és beljebb fér­ kőzik fejével s egyszerre csak mozdulatlan marad, felzümmögve örömében; a mozdulatlanság jele annak, hogy a betörés sikerült, a cél el van érve, nyugodtan nyaldossa az édes nedűt. Ezalatt azonban a növény érdekében óriási feladatokat végzett a bozontos vendég. Mi módon? Folytassuk csak megfigyelésünket! A zsályánál ép úgy, mint többi rokonainál, az ajakosoknál a virágnak négy porzója van, azonban ezek közül az egyik pár majdnem teljesen csökevényes. A másik pár porzó két-két portokfele pedig ahelyett, hogy egymás mellett volnának a porzószálon meg­ erősítve, hosszú, fölfelé álló eresztékkel, rugalmas szállal, ú. n. csatlóvaj (connectivum) vannak elkülö­ nítve. A csatló a porzószálon kétkarú emeltyű mód­ jára (izülétszerűen lévén a porzószálhoz erősítve) szabadon mozoghat (lásd 1. ábra). Ép e szerkezet a bibe alább jelzett helyes alkalmazkodásával együtt magyarázza meg a valóban csodálatraméltó, a zsálya virágjára jellemző, speciális beporzási módot. T. i. az egyik portok, mely többnyire meddő a pártacső nyakában, a másik a boltozatos felső ajakban van. Mikor a dongóméh izgatottan törekszik a' párta tor­ kába, az útjába eső alsó portokot fejével benyomva, működésbe hozza a kétkarú emeltyűt: a csatló ívesen lefelé hajlik és a virágporban gazdag felső portok a méh hátához ütődik s fel-felpattanva rá­ szórja a port a dongó bozontos, szőrös hátára (lásd 3. ábra). Mézzel és (ki tudja tudatlanul-e?) virág­ porral megrakodva tovább száll kalandozni. Mi történik most, a mi vendégszerető, magára maradt virágunkban? Az ütőszerkezet, a portokok porukat

Mikor a kikelet finoman lágy fúvalma új é b r e d é s r e hívja a fönségesen szép é s n a g y s á g á b a n oly b á j o l ó T e r m é s z e t e t . . . a tavaszi m e l e g s u g a r a k az emberi szívbe is b e l o p j á k magukat. A rideg téli n a p o k után, sietünk a z é b r e d ő s z a b a d b a s mintegy e l b á j o l v a és kéjittassan bolyongunk hegyeken és völ­ gyeken á t ; erdőn, réten, mezőn, kerteken keresztül, élvezve a z illatos t a v a s z örömeit. Megszólal a májusi csattogó c s a l o g á n y , b e l e h a r s o g a k a c a g ó rigó a s z ü l e m l ő t a v a s z b a s mi e p e d v e hallgatjuk, mit d a l o l n a k e z e k a fönségesen szép teremtményei Istennek a természet s z a b a d t e m p l o m á b a n . . . . E s m é g i s mennyi e l l e n s é g e van e z e k n e k a z áldott d a l o s o k n a k . . . S z á m t a l a n példa áll r e n d e l k e z é s e m r e é s mégis ezeket elhallgatom, mert fáj leírni, hogy a l e g n a g y o b b e l l e n s é g : a g y e r m e k ! A gyermeknél a m a d a r é s z á s : á l l a t k í n z á s s á fajul, mert a gyermek c s a k j á t é k s z e r ü l h a s z n á l j a a z elszedett madár­ kákat s midőn e z e k az ártatlan kis d a l o s o k síró hangon tudatják kínosan n e h é z fájdalmukat, a gyermek a n n á l j o b b a n gyönyör­ ködik a s z e g é n y kis tehetetlenek kínjaiban. Hol a z a s z a b a d s á g é r z ő kebel, mely fel ne l á z a d n a h u m a n i t á s ellen bizonyító e rettenetes k í n z á s o k n a k ? A madárka az ember !

ép

olyan

szabadságszerető

É p úgy tudja is élvezni vagy bármelyik é l ő lény.

a

szabadságot,

lény, mint

mint az

a

maga ember,

A k a l i t k a cifrasága c s a k gyötrő, kínos éjjele neki, — mert mindig c s a k a s z a b a d s á g r a gondol. Élet, akarat, közerkölcs ! Ez a h á r o m nagyfontosságú p r o b l é m a tárul elém, v a l a h á n y s z o r a madárpusztítókra gondólok . . .' Aki szívén viseli e kérdés aktuális fontosságát, nézzen u t á n n a a m a d a r á s z ó e m b e r c s e m e t é k n e k , mert ha n e m fognak dalolni a kismadarak, h i á b a nyílik virág Csonkamagyarországon ! L e g a l á b b a m a d a r a k é n e k e i legyenek vigasztalóink . . . hisz m á s o k úgyse v í g a s z t a l n a k s z é l e s e világon . . .

Több védelmet a szabadon álló növényeknek. Irta : Ráde Károly a fővárosi kertészet i g a z g a t ó j a .

Az Ur Isten a szabad természet csodaszép kincseit — a növényeket — ezer meg ezerféle alakban bocsátja az emberiségnek és minden természet­ kedvelőnek gyönyörködtetésére, úgy, hogy minden egyes fában, cserjében, dudvában és ezeknek vál­ tozatai a lomb, a virág, a termés a legnagyobb lelki­ gyönyörűséggel szolgál anélkül, hogy azokhoz hozzányúlni, vagy azokat rongálni szükséges volna. A társadalomnak feladata volt, hogy az erdészek, kertészek és gazdászok szakértelmük segítségével erdőket, parkokat, kerteket, fasorokat, gyümölcsösöket, mezőket és réteket alkossanak azzal a rendeltetéssel, hogy az mindegyik a maga céljának meg is feleljen. Ehhez elsősorban szükséges, hogy a közönség az ültetvényeket és veteményeket megbecsülje, teljes mértékben mint saját magáét kímélje, szeresse. Ezzel szemben sajnos, meg kell állapítani, hogy különösen a háború és forradalom utáni időben az erkölcsök annyira meglazultak, a természet iránti szeretet annyira hanyatlott, hogy védtelenül álló növények állandóan a legnagyobb veszedelemnek, pusztulásnak, rongálásnak vannak kitéve, különösen a parkokban, sétányokon álló növényeket a teljes pusztulás fenyegti, ha a társadalom valamennyi jó érzésű tagja sürgősen segítségükre nem siet. Hivatkozom a Németországban tapasztalt tényekre, ahol számtalanszor tanúja voltam annak, hogy ott minden polgár meggátolni igyekszik a növény és növénytenyésztés ellen irányuló mindennemű kihágást. Miért nem lehet ez nálunk szintén így ? Nyilt levelet intézek tehát a jobbérzésű közönség­ hez, így legelső sorban az ifjúság nevelőihez, a tanárokhoz, a tanítókhoz és szülőkhöz, szívesked­ jenek az ifjúságot arra oktatni, hogy a növénykulturalkotások nem arra valók, hogy azokat eltulajdonítsák, rongálják és pusztítsák, hanem azért ültették és rendezték azokat össze, hogy szépségeiben mindenki gyönyörködhessék és a szemlélő lelkülete felviduljon. Igaz ugyan, hogy az a vandalizmus, amely az utóbbi években az erdőkben és fasorokon lévő fák ezreit elpusztította, bizonyos fokig az általános fainség rovására írható, azonban az a pusztítás és rombolás, amely a fővárosi kertészetben állandóan napirenden van, csakis a rossz nevelés és a társadalom nembánomságának a következménye. Bizonysága ezen állításomnak sok fővárosi sétány, amely az őrzés dacára sok helyen teljesen elpusztít­ tatott. A növények kiszáradása az öntözési tilalom rovására írandó. A Tisza Kálmán-tér, Mátyás-tér, Almássy-tér és ehhez hasonlóan még 20—30 más

tér, ezek pihenésre szánt padjait, védelmi kerítéseit, fa-, cserjecsoportjait és pázsittereit annyira tönkre­ tették, hogy szégyenére válik egy főváros művelt közönségének. A hatóságoknak, az ifjúság-, népnevelő-intéz­ ményeknek és a társadalomnak feladatát képezze ehát, hogy ezen tarthatatlan állapotok megszűnjenek és ezért szükséges lenne : 1. Hogy a kultuszminisztérium a tantestületeket utasítja a növény védelemre : legyen az sétány, kert, erdő vagy mező. A testületek az ifjúságot az idevonatkozó védelmi szabályok lelkiismeretes be­ tartására való oktatása útján nagyban segítségére szolgálnának az ügynek. 2. A hatóságok szigorúbb büntetést szabjanak minden rosszakaratú kártevőre és különösen a sok kárt okozó kutyatulajdonosok ellen lépnének fel erélyesebben. 3. A társadalom tiltakozzon a legszigorúbban minden kihágással szemben. 4. A sajtó és a szépirodalom alkalmas rövid és iránytadó közleményekkel legyen szintén segítségére a növényvédelemnek. Tekintettel arra, hogy a jelenleg nálunk uralkodó, az egészségügyi és szépészeti szempontból oly fontos növény- és kertkultúra elleni merényletek ellen, mint természet- és növénybarát tiltakoznom kell, kérem mindazokat, kik hasonlólag vélekednek, szíves pártfogásukkal engen támogatni szíveskedjenek célom érvényesítésére.

A magyar juhászkutyák bírálata az 1921. pünkösd napján tartott ebkiállításon. B i r ó : Raitsits

Emil.

Birói j e l e n t é s e m e t a l e g n a g y o b b ö r ö m m e l v e t e m papírra, mert m á r d e r e n g e n i látom a m a g y a r j u h á s z k u t y á k t e n y é s z t é s é n e k j ö v ő k i a l a k u l á s á t . E l a p o k h a s á b j a i n kezdtem két é v v e l ezelőtt a m a g y a r j u h á s z k u t y á k f e l k a r o l á s a é r d e k é b e n a z a k c i ó t s most a m i d ő n arról s z á m o l h a t o k b e , h a g y a lezajlott e b k i á l l í t á s o n m á r 31 m a g y a r j u h á s z k u t y a került bírálat a l á . a m a g y a r p u s z t á b a kiáltó s z a v a m , úgy látom, m é g s e m volt h i á b a v a l ó . B á r m é g nagy k ü z d é l e m előtt áll a m a g y a r j u h á s z k u t y a t e n y é s z t é s é n e k térhódí­ tása, m é g i s egyet b i z t o s a n állíthatók, hogy a m a g y a r j u h á s z ­ kutyák felvették a v e r s e n y t a többi idegen fajtákkal é s oly ered­ m é n n y e l , a m e l y a m a g y a r mivoltuk b e c s ü l e t é r e válik. Hiszen Betyár a magyar komondor és kuvasz keresztezés, legszebben mutatta b e teljesítő k é p e s s é g é t a rendőrkutya v e r s e n y e n . Betyár gyönyörű u g r á s a örök e m l é k e z e t ű látványt nyújtott n e m c s a k a h a z a i e b t e n y é s z t ő k előtt, h a n e m m i n d e n k i e l i s m e r ő l e g nyilat­ kozott Betyár u g r á s é r ó l . B e f y d r teljesítő k é p e s s é g e a l e g j o b b a n p r o p a g á l j a h a z a i kutyáink, s a j n o s eddig e l h a n y a g o l t , d e m i n d e n ­ feléit m e g é r t é s r e méltó é l e t r e v a l ó s á g á t . Hogy e b b e n a s z é p lát­ v á n y b a n részünk lehetett, azt e l s ő s o r b a n a rendőrkutya tanfolyam v e z e t ő s é g é n e k k ö s z ö n h e t j ü k , m e l y Lenz Albin e z r e d e s é s Wirker Béla a l e z r e d e s v e z e t é s e alatt a m a g y a r j u h á s z k u t y a t e n y é s z t é s é r d e k é b e n a közel m ú l t b a n oly s o k a t tettek. N e m c s a k tőlük várjuk a t o v á b b i a k b a n a h a z a f i a s támogatást, de a z a l á b b i a k t ó l is,

a k i k n e k köszönhetjük, hogy a Magyar Juhászkutya Tenyésztők Szakosztályának r e n d e z é s é r e megfelelő tiszteletdíjak állhattak, így e l s ő s o r b a n e c é l r a á l d o z o t t : a Honvédelmi miniszter és h a s o n l ó k é p e n Balázs Hugó, Berger András, Breuer Armand, Csáklány Tibor és felesége, Fényes Béla, Fuchs György, Gundel Károly, Hajós Jenő, Hatvány Józsefné bárónő, Heckel Arthur, Klein Jákó, Krausz Simon, Marton Béla, Munkácsy Gyula, Müller József Leó, d'Orsay Ede gróf. Pillér Károly, Rejtő Sándor dr., Ruzicska Ferenc. Schwetz István, kisbábi Strasser Richárd, Szilágyi Lajos és Zawadil Ede. Ezúton is h á l á s köszö­ nettel a d ó z o m n e m c s a k az e l ő b b említettek áldozatra k é s z s é ­ geért, h a n e m ifj. Dörre Tivadar festőművésznek, ki a m a g y a r j u h á s z k u t y á k n é h á n y sikerült képét készítette és a z Állatkert csoportos k i á l l í t á s á n a k e m e l é s é r e h a n g u l a t o s tanyarészietet vará­ zsolt a l á t o g a t ó k ö z ö n s é g s z e m e i elé. A kiállítás fénypontja volt nz alföldi táj előtt helyeződő pásztorkunyhó körül egy csoportban kiállított és a z állatkertünk tulajdonét k é p e z ő Bodri Okány k o m o n d o r s z u k a . Maros kuvasz kan, Diana Állatkert kuvasz szuka, A n o n y m u s puli kan és a l e g t ö k é l e t e s e b b külsejű A n i k ó Állatkert puli s z u k a . M i n d a n n y i v e r s e n y e n kívül j e l e n t meg a kiállításon- s mint elsőrangú t e n y é s z a n y a g , e l i s m e r ő oklevelet kaptak. Komondor kanok: L e g e l s ő s o r b a n ki kell e m e l n e m már a z egri kiállítás b í r á l a t é n á l e l s ő r a n g ú n a k minősített 79. k. sz. „Bundás" komondort, a m e l y r e n e m c s a k t u l a j d o n o s a : Mondok László (Ároktő), h a n e m minden m a g y a r j u h á s z k u t y a tenyésztő b ü s z k e lehet. A kan k o m o n d o r o k között a l e g h a t a l m a s a b b termetű, 6 5 c m . m a g a s „Bundás" testméretei is bizonyítják első­ rangú alkotását, mert 4 0 cm. m é l y s é g ű m e l l k a s a mellett tőzse 71 c m . hosszú. A z egri kiállítás b í r á l a t á h o z nem s z ü k s é g e s többet h o z z á t e n n e m , c s a k azt m é g egyszer tartom s z ü k s é g e s n e k , hogy tulajdonosa igen h e l y e s e n c s e l e k e d n é k , ha megfelelő komondor s z u k á k a t s z e r e z n e b e a „ B u n d d s " - u n k részére, nehogy utód nélkül maradjon. „Bundás" B u d a p e s t i C h a m p i o n lett a z 1921-ik évre és a nyilt é s hazai o s z t á l y b a n a z I. díjat, v a l a m i n t a Honvédelmi Miniszter tiszteletdíját vitte el. Az e l ő b b említett k o m o n d o r után a l e g t y p u s o s a b b volt, bár szőrzete k o l o n c o k b a n nem gubancolódott, h a n e m kifésült, gon­ dozott 77. k. sz. Bodri Állatkert, a m e l y n é l egyedül a n a g y s á g kifogásolható, mivel c s a k 5 8 c m . m a g a s . Rejtő Sándor dr. ( B u d a p e s t I., V a s G e r e b e n - u . 12.) e l s ő r a n g ú tenyészállatja a kezdő o s z t á l y b a n a z I. és a h a z a i o s z t á y b a n a II. díjat meg­ érdemelte. 8 2 / a k. sz. Gyurkus Állatkert tulajdonosa : Czwikli András (Budapest I., Ménesi-út 60.) nem s o k k a l maradt mögötte e l ő b b i társánál, mert m a g é n h o r d j a fajtájának j e l l e g z e t e s jeleit. Csupán a hátsó testrész a l k o t á s a szigorú bírálat mellett kifogásolható, miért is a nyilt o s z t á l y b a n a II., a hazai o s z t á l y b a n a III. díjat nyerte. 8 0 . k. sz. Zágráb tenyésztője é s t u l a j d o n o s a : Korda János (Kisújszállás). Az egyébként j ó m e g j e l e n é s ű é s elég j ó a l k o t á s ú komondor, o r r é n a k színe s a j n o s kissé v i l á g o s a b b , mint tenyész­ állat, ha n e m is kitűnő, de elég j ó szolgálatot fog tenni. Az elég m a g a s termetű, de a „ B u n d á s " f e j a l k o t á s á n á l k i s e b b fejű, j ó szőrzetű és helyes faroktartású Zágráb, mely a kiállítás után gazdát cserélt (megvette kisbábi Strasser Richárd B u d a p e s t I., Mányoki-u. 11.), a t e n y é s z o s z t á l y b a n I., a h a z a i o s z t á l y b a n a IV. díjat vitte el. 8 1 . k. sz. Dudás, t u l a j d o n o s a : Ozsváth Sándor ( K a b a p u s z t a ) , a k o m o n d o r typusnak megfelel, c s u p á n göndörödésre h a j l a m o s k r é m s á r g a s z í n ű szőrzete miatt a nyilt o s z t á l y b a n III. díjat, míg a zárt o s z t á l y b a n , ahol egyedül j e l e n t meg I. díjat é s a 8 0 . k o m o n d o r s z u k á v a l a páros o s z t á l y b a n I. díjat kapott. 8 2 . k. sz. Legény

komondor,

(Túrkeve), t u l a j d o n o s a : Hunyadi

János

t e n y é s z t ő j e : Kenéz

Zoltán

( B u d a p e s t IX,, Üllői-út 102.)

a társai között a l e g k i s e b b , mert m a r m a g a s s á g a 5 6 cm. Az e r ő s e b b arcorri h a j l á s ú k o m o n d o r igen e n y h e bírálat mellett a nyilt és a kezdő o s z t á l y b a n figyelemre méltó osztályzatot kapott. A miskolci e b k i á l l í t á s o n m á r találkoztunk Betyárral, ahol az elsők között állott, mert a z o n a kiállításon a k o m o n d o r o k a t a l e g g y e n g é b b m i n ő s é g ű egyedek képviselték, úgy, hogy nagyon e n y h e és túlságosan m é l t á n y o s bírálat folytán kapott díjat. A 7 8 . k. sz. Betyár t u l a j d o n o s a : Pandúr József (Budapest IX., Üllői-út 12.) k o m o n d o r é s kuvasz k e r e s z t e z ő d é s b ő l s z á r m a z i k , de mint h a s z n á l a t i e b kitűnő u g r á s á v a l megmutatta a rendőr­ kutya-versenyen, hogy mire tanítható a m a g y a r j u h á s z k u t y a . Díjat a bírálatnál nem kapott. 82 b. Talpas kölyök komondor, négy h ó n a p o s , tenyésztője é s tulajdonosa : B o f i u s Á b r i s (Hidegvégpuszta, u. p. Poroszló) teljesen m a g á n h o r d j a a k o m o n d o r tökéletes fajta jellegét, de koránál fogva c s u p á n versenyen kívül volt e l b í r á l h a t ó , de mint a legjobb reményekre jogosított k o m o n d o r kan, külön e l i s m e r ő oklevelet kapott v e r s e n y e n kívül. Míg a k o m o n d o r k a n o k igen s z é p s z á m m a l j e l e n t e k meg a kiállításon, addig a K o m o n d o r s z u k á k közül nem sok válogatni való volt. R e m é n y l e m a j ö v ő kiállításon arra fognak törekedni a m a g y a r komondortenyésztők, hogy minél több tenyész a n y a kerüljön a bírálat elé. 8 5 . k. sz. Medve k o m o n d o r szuka, tenyésztője : Buzi Sándor gulyás (Atyaszeg, P u s z t a k e s z e g ) , t u l a j d o n o s a : Kenéz Zoltán (Turkeve), n a g y s á g á b a n (68 cm.), még a k o m o n d o r k a n o k a t is verte, szőrzetben és testben kitűnő. Csupán v i l á g o s a b b színű orra miatt n e m nyerhette el a budapesti C h a m p i o n á t u s t . Nyilt h a z a i és a páros o s z t á l y b a n I. díjat é s a H o n v é d e l m i Miniszter tiszteletdíját m e g é r d e m e l t e . 8 5 . k. sz. Bodri, tenyésztője é s t u l a j d o n o s a : Bohus Ábris (Hidegvégpuszta, u. p. Poroszló), a z e l ő b b i n é l 11 cm.-rel kisebb termetű, m á s k ü l ö n b e n tökéletes testalkotású k o m o n d o r szuka, kér, hogy v e d l é s b e n volt szőrzete, miért is k e v é s b é volt mutatós. A t e n y é s z o s z t á l y b a n a z I. díjat, a hazai o s z t á l y b a n II. díjat kapott. T e n y é s z t ő j é n e k lelkesítésére Pillér Károly tiszteletdíját kapta meg. 84. k. sz. Bodri Turkeve nem j e l e n t meg. K u v a s z k a n o k : A kuvasz k a n o k közül e l s ő s o r b a n említésre méltó 8 9 . k. sz. Bodri Állatkert, tenyésztője : Budapest székesfővárosi Állat- és Növénykert, t u l a j d o n o s a : Breuer Armand ( B u d a p e s t . IV., Kígyó-tér 4 ) , h a t a l m a s termetű, j ó kötésű, kitűnő szőrzetű kuvasz kan a z elsőrangú t e n y é s z á l l a t minden tulajdond o n s á g á t m a g á n hordja, miért is a nyílt-, a zárt-, a kezdő- és a hazai o s z t á l y b a n a z I. díjat nyerte el, úgyszintén a z 1921. évi c h a m p i o n címet é s a Magyar j u h á s z k u t y a szakosztály tisztelet­ díját megkapta. Nem sokkal áll mögötte 8 7 . k: sz. Pajtás Állatkert tenyész­ tője : Budapest székesfőváros Állat- és Növénykert, tulajdonosa : d'Orsay Ede gróf, nyolc h ó n a p o s korával nem igen versenyez­ hetett teljesen fejlett konkurenseivel, b á r fejalkotása, szőrzete miatt társai felett áll, mind azt bizonyítják, hogy a j ö v ő b e n a teljesen kifejlődött Pajtás még sok örömet fog nyújtani gazdá­ j á n a k . Mint a legjobb kuvaszkölyök a nyilt osztályban I I I , a kezdő osztályban II., a kölyök osztályban I., a h a z a i osztályban II. díjat é s Krausz Simon tiszteletdíját nyerte. 86. k. sz. Bundi, t u l a j d o n o s a : Kaufmann Mór- (Budapest, VIII., B a r o s s - u . 122.), a kuvaszfajta jellegét j ó l m a g á n h o r d j a -egyébként tetszetős kutya h i b á j a , hogy s z ő r z e t e i n k á b b elsimuló é s fülei kissé nagyok, a nyilt- és a zárt osztályban a II. díjat nyerte. 88. k. sz. Vigyázz tenyésztője és tulajdonosa : Balázs Béla Hugó (Budapest, VIL, Jávor-u. 5/b.), kissé gyenge c s o n t o z a t a k u v a s z k a n a tenyésztő osztályban I., a kölyök o s z t á l y b a n II. díjat nyerte.

K u v a s z s z u k á k közül feltűnt a 92/'a. k. sz. Gyöngyi, t e n y é s z t ő j e : Darányi Ignác, t u l a j d o n o s a : Wagner Mária. A z első­ rangú tenyész kuvasz s z u k a feje, testalkotása, f a r o k h o r d o z á s a , szőrzete elsőrangú s mint ilyen a nyilt- é s a zárt o s z t á l y b a n a z I. díjat, a z 1921. évi c h a m p i o n címet, t o v á b b á a M a g y a r j u h á s z ­ kutya s z a k o s z t á l y tiszteletdíját j ó l megérdemelte. 92,'b. k. sz. Bandi Állatkert, tenyésztője : a B u d a p e s t s z é k e s ­ fővárosi Állat- és Növénykert, tulajdonosa : ifj. Turcsányi Sándor (Ludas), az egri kiállításról m á r ismert kuvasz kölyök s z u k a teljesen m a g á n h o r d j a fajtájának jellegeit. A kölyök o s z t á l y b a n I., a nyilt- és zárt osztályban II. díjat vitte el. 9 1 . k. sz. A c i Állatkert, tenyésztője: a Budapest székes­ fővárosi Állat- és Növénykert, tulajdonosa : Balázs Béla Hugó (Budapest, VII.. J á v o r - u . 5 / b ) , a b e l t e n y é s z t é s jellegét hordja m a g é n , a nyilt osztályban III., a kezdő é s a páros osztályban I. díjat nyerte. Ugyanitt kell megemlítenem, hogy a Budapest székesfővárosi Állat- és Növénykert a k u v a s z tenyésztéséből s z á r m a z ó Pajtás Állatkert, Bodri Állatkert, Aci Állatkert é s Bundi Állatkert nevű kuvaszokkal a tenyésztői csoport I. díját és tiszteletdíjat nyerte el. A tenyésztői csoportokat Cseh Ödön, Grafi Frigyes és Wirker János bírálták. P u l i k a n o k : 9 4 . k. sz. Pajtás, tenyésztője : Hoffenreich Károly, t u l a j d o n o s a : kisbábi Strasser Richárd (I., Mányoki-u. 11.) tökéletes puli kan a nyilt-, zárt- és a hazai osztályban I. díjat, a z 1921. évi c h a m p i o n címet és a M a g y a r j u h á s z k u t y a szakosztály tiszteletdíját nyerte el. 95. k. sz. Csárdás a l o m t e s t v é r e a z e l ő b b i n e k , tenyésztője : Hoffenreich Károly, tulajdonosa : Fekete Márton (Budapest, II., Lövőház-u. 2 0 . ) , alig m a r a d mögötte társánál, egyszóval tökéletes puli s mint ilyen a kezdő- és a kölyök osztályban a z I. díjat és Csáklány Tiborné tiszteletdíját m e g é r d e m e l t e . 97. k. sz. Bogár, t u l a j d o n o s a : Gyurko Ferenc (Budapest, IX.. Üllői-út 102.), kissé túl nagyfejű és h o s s z a b b törzsű puli kan a kezdő osztályban a II. díjat nyerte. 9 3 . k. sz. Pudi i n k á b b komondor mint puli, 9 8 . k. sz. Gavallér komondor puli keresz­ tezés, 9 9 . k. sz. Piszkos komondor, kuvasz keresztezés s mint fajtajelleg nélküliek díjat nem kaptak. V e r s e n y e n kívül megjelent a kiállításon Baliko József (IX., Remete-u. 16. fsz. 4.) tökéletes pulija megmutatta, hogy a puli megnyírva igen tetszetős é s kiváló luxus kutya is lehet. P u l i s z u k á k : S a j n o s , a tulajdonképeni bírálat elé puli szukát nem vezettek, mert a v e r s e n y e n kívül kiállított Champion 1920. Aci é s Anifeo Állatkerten kívül n e m volt egy puli szuka sem a kiállításon. A versenyen kívül kiállított Anifeo Állatkert­ ről a z o n b a n röviden meg kell e m l é k e z n e m , mert Anifeo j e l e n l e g Magyarország legtökéletesebb puli szukája, M a g y a r p u m i . A dunántúli tájfajtának egyik j e l l e m z ő képviselője 102. k. sz. Ficzkó pumi kan jelent meg a kiállításon, tulajdonosa : Salamon Balázs (Budapest, IX., Üllői-út 102. sz.). A mozgékony, j ó csontozatú é s j ó m e g j e l e n é s ű pumi a kezdő versenyben I. díjat nyert. Nem mulaszthatom el, hogy a m a g y a r j u h á s z k u t y á k állatkerti csoportjának rendezéseért ezúton Bánó Dezső felügyelő úrnak köszönetet ne mondjak. Az egész kiállítás példás r e n d e z é s é n é l pedig mint rendesen Ilosvai Lajos Károly egyesületi titkár vette ki a z oroszlánrészt. A m a g y a r j u h á s z k u t y á k pünkösdi kiállítása a l e g s z e b b emlékként fog élni b e n n e m , mert látom, hogy nem volt h i á b a ­ való a z eddigi p r o p a g a n d á m . Mikor a m a g y a r j u h á s z k u t y á k a t éltetem befejező s o r a i m b a n , arra k é r e m a magyar j u h á s z k u t y a tenyésztőket, hogy m a g y a r kutyáikat minél n a g y o b b s z á m b a n n e v e z z é k b e a foxterrier derbyvel k a p c s o l a t b a n rendezendő Őszi magyar juhászkutya kiállításra.

A postagalamb nemzetközi szerepe. A költöző m a d a r a k után talán a z egyetlen s z á r n y a s fajta a p o s t a g a l a m b , a m e l y szülőföldjéhez a l e g j o b b a n ragaszkodik s a m e l y ösztönös t á j é k o z ó d á s á v a l é s repülőképességével megköze­ líti a levegőtenger legkitartóbb vándorait. A p o s t a g a l a m b eredetéről és nemzetközi szerepéről a z e m b e r i s é g n e k nagyon csekély, legtöbb v o n a t k o z á s a i b a n téves ismeretei v a n n a k . Á l t a l á n o s a n mint sportanyagot ismerik c s u p á n . A képzelet és a közfelfogás k ü l ö n b ö z ő változatai szerint, ott látjuk a p o s t a g a l a m b o t rajzban é s í r á s b a n , hol a n y a k é r a , hol a l á b á r a kötözött, sőt a c s ő r é b e adott ö t p e c s é t e s levéllel. E v á z l a t o s ismertetésnek c s u p á n a z a célja, hogy az e m b e r i képzelet fantasztikumaival s z e m b e n , a p o s t a g a l a m b o t és gyakor­ lati rendeltetését a m a g a v a l ó s á g á b a n megismerjék. A p o s t a g a l a m b o t legtöbben egy különálló g a l a m b f a j t á n a k tartják. V a l ó j á b a n pedig a karrier é s sirályka nevű g a l a m b f a j t á k keresztezéséből származik. A legújabb kísérleti keresztezések különféle e r e d m é n y e i h e z képest, a közelmúltban még megkülön­ böztették a „ K o l u n b i a " , „Antverpeni" é s a „Lüttichi" posta­ g a l a m b o k a t , a m e l y e k karakter (külső kiállításuk és k é p e s s é g ü k ) tekintetében bizonyos eltéréseket mutatnak. E három típust azon­ b a n a további keresztezések sorén annyira eggyé olvasztották, szakkifejezéssel élve — annyira kitenyésztették, hogy a m a g a eredetiségében, külön-külön alig található. Á l t a l á n o s a n m a m á r c s a k egyféle p o s t a g a l a m b o t ismerünk. Amíg a költöző m a d a r a k a t vándorutaikon c s u p á n a velük született ösztönük vezeti, a p o s t a g a l a m b o k a t m á r féléves koruk­ tól kezdve mesterségesen képezik é s á l l a n d ó tréning mellett, fokozatosan n a g y o b b o d ó távolságokról, hat-hét é v e s korukig röptetik. Az ilyen p o s t a g a l a m b o k a t bükkönnyel etetik, hogy el ne hízzanak. Röptetésnél mindenkor több p o s t a g a l a m b o t enged­ nek útnak, mert megtörténhetik, hogy v a l a m e l y i k e t útközben véletlenül lelövik, esetleg rosszullét következtében földre száll é s elfogják vagy m á s baj éri. A p o s t a g a l a m b o t ha röptetik, előző napon j ó l tartják, a következő nap reggelén pedig megitatják é s útnak eresztik. A p o s t a g a l a m b o k k a l küldött izenetet régebben, s z a b a d szem­ mel alig látható, különféle titkos írásjelekkel, vékony bőrhértyára fényképezték. A z átvevők pedig u g y a n c s a k fényképező segítsé­ gével megnagyobbították a parányi betűket. Az így készült hártya­ levélkét eleinte a p o s t a g a l a m b farktollai között lévő, úgynevezett evező tollakra erősítették. K é s ő b b e n a számozott lábgyűrűkbe rejtették a z izenetet. A világháború alatt a p o s t a g a l a m b l á b á r a kapcsolt s z é l e s a l u m í n i u m karikára karcolták vagy v í z m e n t e s e n elzárható könnyű alumínium tokba helyezték el a z izenetet é s azt a lábgyűrűhöz erősítették. A p o s t a g a l a m b r ö p s e b e s s é g e a z i d ő j á r á s szerint változik. A bíróképességet épen úgy csökkentheti a fagy és a h a v a z á s , a szokatlan nagy meleg é s a zápor, mint a szemközt vagy oldal­ ról t á m a d ó szélvihar. A p o s t a g a l a m b kedvező időben percenkint közel egy é s fél kilométernyi utat repülhet, de a repüléssel egy­ irányú szél mellett r ö p s e b e s s é g e a két kilométert is elérheti. Minthogy pedig tiszta, derült időben h u s z o n ö t - h a r m i n c kilométer körzetbe is ellát, könnyen megérthető a z a ritka tájékozó képesség, amellyel rendelkezik é s a z a nagy távolság, a m e l y e t k ü l ö n ö s e b b fáradság nélkül, oly rövid idő alatt megtehet. Hírvivő g a l a m b o k m á r a z ő s i d ő b e n is voltak. E z e k n e k faji összetételét n e m ismerjük. A legelső hírvivő g a l a m b a B i b l i a szerint Noé g a l a m b j a volt, a m e l y többnapi repülés után, c s ő r é ­ ben olajéggal tért vissza a b á r k á r a . K é s ő b b i történelmi e m l é k e i n k arra e n g e d n e k következtetni, hogy egyptomi vitorlás h a j ó s o k is g a l a m b o k a t vittek magukkal, hogy otthonhagyott c s a l á d j u k a t érkezésükről v a g y v a l a m e l y veszedelemről értesíthessék. Kr. e. 4 3 - b a n M a r c u s A n t o n i u s is g a l a m b o k k a l küldött izenetet a konzulok t á b o r á b a . A Kr. u. időben a hírvivő g a l a m b o t legelőször a törökök a l k a l m a z t á k . A X I I . s z á z a d b a n Nour Eddin szultán idejében a

sürgős izeneteket szintén g a l a m b o k kézbesítették. B a g d a d és környékén 1546-tól a mongol dúlásig 1574-ig a g a l a m b o k rend­ szeres, hírszolgálatot végeztek. Harlem o s t r o m á n á l 1572-ben Toledói Frigyes, Leiden ostrománál pedig 1575-ben a spanyolok hírvivő g a l a m b o k útján értesültek a veszedelemről, mire a z Orániai herceg az ostromlottak segítségére sietett. Ezeket a g a l a m b o k a t a várost felszabadító herceg rendeletére élethossziglan államköltségen tartották és gondozták. K i m ú l á s u k után pedig b e b a l z s a m o z t á k és kitömve a leideni v á r o s h á z á n helyezték el örök időre. A Rotschild-ház 1815-ben minden m á s hivatalos tudósítást három nappal megelőzve, p o s t a g a l a m b o k útján értesült Napóleon W a t e r l o o i vereségéről, miáltal ügyesen kihasznált üzleti spekulá­ cióval, több millió forint birtokába jutott.- 1870-ben. mikor a németek Parist körülzárták, G a m b e t t a , F r a n c i a o r s z á g akkori belügyminisztere léghajón p o s t a g a l a m b o k a t vitt m a g á v a l és ezek útján tartotta fenn a z érintkezést a z ostromolt périsiakkal. A p o s t a g a l a m b o k n a k különösen j e l e n t ő s szerepe volt a világháború alatt. A z e téren legfejlettebb fokon álló belgák é s franciák mellett, különösen az angolok, olaszok, a törökök, sőt kísérletképen a németek is a l k a l m a z t á k . A p o s t a g a l a m b á l t a l á b a n n e m c s a k E u r ó p á b a n , de a világ c s a k n e m v a l a m e n n y i á l l a m á b a n , még a legtávolabbi gyarmatokon is el van terjedve és hol hadicélokra, hol pedig egyéb hírvivő szolgálatra h a s z n á l j á k fel őket. S k ó c i á b a n , ahol a hegyes vidékeken a z orvost és a beteget egyaránt c s a k nagy fáradtsággal lehet megközelíteni, a z orvosok postagalambot visznek magukkal körútjukra s ezekből n é h á n y a t ott hagynak minden s ú l y o s a b b betegnél, a k i k n e k hozzátartozói szükség esetén ezek útján tudatják a kezelő orvost, a beteg állapotóról. A postagalambot épen olyan előnyösen lehet felhasználni a nagyterjedelmű vadászterületeken is. Amikor n a g y o b b vad­ falkára b u k k a n n a k vagy egy-egy ritka példány elvonulásét ész­ lelik, a megfigyelő helyekről p o s t a g a l a m b o k útján értesítik a vadászokat. Az egyes á l l a m o k p o s t a g a l a m b á l l o m á n y a és azok mikénti a l k a l m a z á s a t ö b b é - k e v é s b é hadititkot képez é s épen ezért erről a kérdésről b ő v e b b e n írni nem kívánatos. Annyi bizonyos, hogy a világháború tanulságai után, a p o s t a g a l a m b páratlan h a s z n a vehetőségét a világ minden számottevő nemzete bizonyára felismerte. Fodor Pál.

nyugati partjának, mintegy ötven kilométernyire az ősi földtől. A I X s z á z a d b a n itt még virágzó a n g o l s z á s z tartomány volt, Nagy Alfrédnek k e d v e n c tartózkodási helye. Most mindössze nyolcszáz hektárnyi h a s z n á l h a t ó földje van a z egész sziget­ csoportnak, kétezer főnyi lakossággal. De azért van két v á r o s a is. Hughtown a St. Mary szigeten és Dolphin'stown T r e s c o szigetén. Megvédve köröskörül a hideg szelektől, a Golfáram meleg vizétől öntözve v a l ó s á g o s paradicsom ez a pár sziget. A londoni covent gardeni virágpiacot ők látják el a z egész éven át a l e g c s o d á s a b b virágokkal. Nárciszok, fuksziák, gerá­ niumok, liljomok, m á s h o l ném ismert p o m p á b a n virítanak. Narancs-, citrom- és kámfor-fák, datolyapálmák, a k ö z ö n s é g e s fái. Ideális nyugalmat, paradicsomi tájat, ,örök mosolygós tavaszt, ha E u r ó p á b a keresnék, c s a k ide mennék. E s csodálatos, de még angol is alig akad, aki h a z á j á n a k ezt a gyöngyét ismerné. Dr. T. T.

S c h . S z . B u d a p e s t . Az „Észrevételek a Z e r g e v a d é s z a t a T á t r á b a n c í m ű c i k k h e z " cím alatt írt közleményének, sajnos, lapunkban nem adhatok helyet, mert a z " A T e r m é s z e t " c s e n d e s m u n k á s s á g á t nem zavarhatja meg a polémiák á l d a t l a n s á g a , mely az utóbbi esetben sem halad a való tárgyilagosság téren. Egyéb­ ként k ö z l e m é n y é n e k legnagyobb része a kifogásolt cikkből s z á r m a z ó idézet. Arra pedig o l v a s ó k ö z ö n s é g ü n k nem lehet kíváncsi, hiszen azt már olvasta. A hellyel-közzel feltűnő, rövid megjegyzéseinek hangja pedig nem üti meg a tárgyilagosság mértékét. P o l é m i á k n a k az utóbbi esetben először és utoljára adtunk helyet e h a s á b o k o n s így, úgyhiszem, nem veheti rossz néven, ha lényegtelen észrevételeit sem tartjuk közlésre a l k a l ­ m a s n a k . T e s s é k s z e b b és j o b b lelkesítő cikket írni a z elrabolt Tátránkról, azt természetesen a legnagyobb örömmel közölni fogjuk. B . A . P u s z t a j á n o s i . Az állatkert részére ajándékozott igen j e l l e m z ő k ii I sej U }j B o d r i " kuvasz kant köszönettel vettük é s a m e g á l l a p o d á s szerint cselekszünk. L e g k ö z e l e b b levélben b ő v e b b e n . A meghívást köszönjük. M a g y a r j u h á s z k u t y a t e n y é s z t ő . Forduljon a Magyar j u h á s z ­ kutya tenyésztők s z a k o s z t á l y á n a k e l n ö k s é g é h e z B u d a p e s t VII., Nefelejts-u. 4 0 . félemelet 1.

Vegyeseké A s a s k e s e l y ű e l ő f o r d u l á s a E u r ó p á b a n . Kontinensünk leg­ h a t a l m a s a b b ragadozó m a d a r a mai nap még S p a n y o l o r s z á g b a n a Pyreneusokon, Korzika, S z a r d í n i a , Szicília szigetén ót DélEurópa m a g a s hegyein Görögországig fordul elő. S z ó r v á n y o s a n fészkel Görögországban, S z e r b i á b a n és B u l g á r i á b a n . Magyar­ országon valószínű fészkelő helyei voltak a Retyezát, Negoi, á l t a l á b a n Erdély déli részének h a v a s a i . S a j n o s , a z adatok igen szórványosak. A Délkeleti-felföld több pontján észlelték a múlt­ ban, mint kószáló példányokat. Utoljára 1917-ben figyelték meg a Retyezáton augusztus elején és október 30-án. B e l g r á d köze­ lében, szerb területen ugyancsak 1917. augusztus elején lőttek egyet. P u s z t u l á s á n a k főoka nem a v a d á s z a t , h a n e m a farkasok és medvék részére kitett mérgezett c s a l é t e k . Azelőtt a z Alpok­ ban is élt. S v á j c b a n az utolsót 1886-ban pusztították e l ; mér­ gezve találták. (Hartert, E . : Die Vögel d e r . poláarktischen F a u n a . Berlin. Heft I X . 1914. 1198. 1. - Aquila. 1917. 2 7 6 . 1. F a u n a Regni Hungáriáé. A v e s . 102. 1. — Gengler J . : B a l k a n yögel. 1920. Altenburg und Leipzig. 169. 1. — S t r e s e m a n n E . : Avifauna M a c e d o n i c a . M ü n c h e n 1920. 2 5 1 . 1.)' P a r a d i c s o m k e r t A n g l i á b a n . K e v é s e m b e r tudja, hogy NagyB r i t a n n i á n a k E u r ó p á b a n is van olyan része, ahol a n a r a n c s , meg a citrom virul és ahol a d a t o l y a p á l m a a s z a b a d ég alatt virágzik. Nem tartozékáról b e s z é l e k Nagy-Britanniának, mint Gibraltár vagy M á l t a . Magáról az angol szigetvilágról. Anglia déli partja, a c s o d á s Cornwallis m a g a is vetekedik a Riviérával, de délnyugatra tőle apró szigetcsoportot láthatunk a térképen. Ezek a Scilly szigetek. Nyolc sziget, húsz s z i g e t e c s k e és százhúsz szikla az egész. M a r a d é k a Anglia tengerbe sülyedt déli és dél­

Magyar juhászkutyákat C^írnlf o^UIlJ\.

tenyész-

Az állatkert igazgatósága venne tenyészképes komondort és kuvaszt.

í IQvtlf 1 Tlr»r»nt LjloZilr\.lirvClL-Ul

Mókusokat

venne az állatkert igazgatósága. Áraján\ [ igazgatóság c í m é r e küldendő. a

a

z

szívesen v e n n e át a z állatkert igazgatósága. 1

Max of Gongarton 'X^í" "

kan

eladó

Vidrát, borzot, görényt, menyétet köszönettel v e n n e a z állatkert igazgatósága. I — í í * - / - ] ö Í Q o / ^ l í ' ö f elfogad az „A T e r m é s z e t " kiadóhivatala n i r a e t e S e K e t Budapest, Állatkert.

nnann A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL. nnnnn

Ml- UJSAG AZALLAT* KEBTBEN? BUDAPEST F Ő V Á R O S ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI VIII. évfolyam. 11 —12. szám.

Budapest, 1921. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS Á L L A T - ÉS N Ö V É N Y K E R T J E

Az

A svájci újságírók látogatása állatkertünkben.

barát a baseli állatkert részére 800.000 svájci frankot hagyományozott, hogy azt helyreállítsák és felfrissítsék. Reméljük, hogy hazánkban is lesznek olyanok, akikre e példa ragadós lesz, hiszen a magyar szereti a külföldit utánozni. Talán tévedek feltevésem­ ben ? Lehet, mert a múltban főleg azt tapasztaltuk, hogy a külföldiektől legkevésbé a jó tulajdonságokat veszszük át.

Amíg a budapesti sajtó némelyik orgánumában nem a legkedvezőbb hangon írnak állatkertünkről, addig a nálunk járt külföldiek mindig el­ ismerőleg nyilatkoznak kultúrintéz­ ményünkről, így a svájci újságírók i is, akik május hó 29-én látogatták meg állatkertünket, tetszésüknekadtak kifejezést és igen csodálkoztak, hogy állatkertünk annyi csapás után még annyira népes állatállománnyal bír. Állatkerti sétájuk közben feltűnt a svájci vendégeknek, hogy az ado­ mányok nálunk jelezve nincsenek. Kérdésükre az volt a válaszunk, hogy nálunk legfeljebb apróbb álla­ tokat adományoznak. Olyan mecéná­ sunk alig akad, aki értékesebb állattal vagy pénzadománnyal segítené, mint ahogy az külföldön szokásos, állat­ kertünket. A mult évben fordult elő egy emlékezetes eset, amikora fővárosi cirkusz bérlői 30.000 koronát ado­ mányoztak az állatkertnek. A svájci újságírók csodálkoztak kijelentésün­ kön, mert őnáluk ez mindennapi dolog. Náluk mindenki szereti állat­ kertjüket s mindenki anyagi módjá­ hoz képest adományokkal támogatja. Az ottani újságok is bizonnyal sokkal hazafiasabb szellemben, más hangon is írnak állatkertjükről és szeretettel támogatják kultúrintézményeiket. A legutóbbi időben elhunyt állat­

állat- é s n ö v é n y k e r t i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti:

RAITSITS EMIL

HÍREK Az állatkertünk magyar kutyái az ebkiállításon. Az ebkiállításon cso­ portosan kiállított magyar kutyáink a látogatóközönségnek igen tetszettek és elismerő oklevelet nyertek ver­ senyen kívül. A másoknak tulaj­ donában levő, de az állatkertben tenyésztett kuvaszokkal a tenyésztői csoport I. díját értékes tiszteletdíjjal együtt nyerte el. Az állatkerti kuvasz­ állományigentökéletes tenyész kuvasz kannal gyarapodott, amelyet Bohus Ábris adományozott állatkertünknek. A fedező hím megfelelő feltételek mellett a magyar kuvasztenyésztők rendelkezésére áll. Fiatal maki-majom. A majomket­ recben nagy látványosságot nyújt a fiatal maki-majom, amint anyjába csimpaszkodva tekinget a látogató­ közönség felé. A fiatal csecsemő majom oly szorosan hozzáfűzödik

Június 1 —15 Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o: anyjához, hogy csak^pontosabb meg­ figyelés után láthatjuk meg az anya­ állat szőrzete közül kikandikáló apró maki fejecskéjét. Az anyaállat félti nagyon kicsinyét, miért is rendszerint a ketrec egyik félreeső sarkába búvik. Farkás-kölykök. Az egyik nőstény farkasunk életképes kölyköknek adott életet; az anyaállat kicsinyeit oda­ adással szoptatja, amelyeket a látogató­ közönség, míg teljesen ki nem fejlődtek, nem láthat, mert az anyaállat igen *• H féltékenyen őrzi csemetéit. Még az ápolója sem tekinti meg őket, nehogy az anyafarkas kölykeiben féltékeny­ sége folytán kárt tegyen. A szoptatási időszak után, amidőn a kölykök elhagyják az alom helyét, a látogató­ közönség előtt is láthatók lesznek. Szimfonikus hangversenyek az állatkertben 1921. június 20-án veszik kezdetüket. A hangversenyek minden­ nap V220 órakor kezdődnek. Karnagy Szikla Adolf, Wischendorf Henrik és Müller Károly. Az érdeklődő nagy­ közönség figyelmét különösen a magyar-estékre hívjuk fel. Nemkülön­ ben a zeneértő közönségünk nagy érdeklődéssel várja a Wagner-, Grieg-, Norvég- stb. estéket, valamint a zene­ világ nevezetes művészeinek felléptét. Fényképkiállítás. Az Iparcsarnok­ ban rendezendő fényképkiállításon állatkertünk is részt fog venni érdekes fényképgyűjteményével. A fénykép­ kiállításra ez úton hívjuk fel az érdek­ lődők figyelmét. A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLATKERT HELYSZÍNRAJZA

JELMAGYARÁZAT: Az állatkertbe vezető villamosok számai:

1. 2. 3. 8., 2 5 . , 3 3 . , 3 5 . 4. F J . földalatti villa­ 5. 6. mos vasút. Omnibusz. 7. A ti'-rképeu liitli. to t tárnok ft* 8. ótiijutalii nxíivviíí-rf ut.ilicik. 9. — > - U útmutató loirifciiWi. 10. kftvetett útirány 11. * KI. klozet. 12.

Főkapu Igazgatóság Dohányárusítés Majmok Rágcsálók Mókusház Erszényesek Szarvasok Juhok Tejcsarnok Antilopok Bölények

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Cukorkaárusítás Kapu Néprajzi gyűjtemény Vastagbőrűek Zsiráfok Turista-út Vendéglő Tevefélék Disznófélék Gyermekek játszó­ helye Sporl-páíya

MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS

24. Lovagló- és kocsikázópélya 25. Zebraistálló 26. Muflonok 27. Zergék 28. Kecskék . 29. Kőszáli bakok 30. Kis medvék 31. Nagy medvék 32. Kutyák 33. Süfeményárusítás 34. Átjáró az oroszlánházon é

35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 12. 43. 44. 45.

EGYESÜLETE

Hivatalos lapja „A K U T Y A " . Előfizetési dija évi 40 K , tagoknak 20 K. Belépési díj 20 K, tagsági díj 50 K. Felvilágosítást nyújt: 1LO SVAI L A J O S KÁROLY ügyvezető titkár, Budapest 112

46. 47. 48. 49. 50.

Rénszarvasok 57. Noivég ház 58. Jegesrókák 59. Alagút-átjáró 60. Bejárat a mozgófényké- 61. pékhez 62. 51. Uszómadarak .63. r>2. Gázlók, kacsák 64. 53. Fácános 65. 54. Sasok 66, 55. Strucok , 67. 0 6 . Kisebb tóparti madarak 6 8 .

Madarak háza Dohanyárusítás Falusi gazdaság Rovarok Akvárium Terrarium Vendéglő Zenepavillon Kávéház Terrasz kávéház Pálmafu'iz bejár.--: ti Aiéna-úti kapu

ALAPÍTTATOTT 1865-BEN

felkarolja a z ebtenyésztő sport ö s s z e s érdekeit, vezeti é s kiadja a h a z á n k b a n egyedül álló

Magyar Ebtörzskönyvetés a Magyar Vadászeb-Törzskönyvet

Tigrisbarlang Oroszlénbarlang Kis ragadozók . Hűsítő italok árusítása Vidrató Várrom Fókató Jegesmedvék Turis(a-út Rozsomák Nyestfélék

dl

SKABAÉSPLÖKL

ÍI)

FEGYVER-RAKTÁRA (!)

Hirdetéseket elfogad az llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!

„A Természet" kiadóhivatala

Mindenki fizessen elő az

„A TERMÉSZET"-re ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy'évre 120 K Félévre 60 K Negyedévre 30 K Egyes szám á r a . . . . 5 K

B U D A P E S T VL íj VILMOS CSASZAR-ÜT 33. § |J| Vadászfegyverek JJ| Vadásztöltények jjj Vadászfelszerelések

V A D Á S Z O K ! F i z e s s e n e k elő a

NIMRÓD-VADÁSZLAP"-ra K i a d ó h i v a t a l : Budapest, IV., Egyetem-u. 4. E L Ő F I Z E T É S I Á R A F É L É V R E 50 K O R O N A

• • n•

••••

Váltsunk állatkerti bérletjegyet! • • • •••

Az előfizetés, díja az „A Természet" kiadó­ hivatala címére, Budapest, Állatkert küldendő

Fegyverja vitások, jjj barnításök saját jjj műhelyünkben ||

Székesfővárosi házinyomda 1921

D

•

nrjnn