6. RÉSZ
A TŰZRIADÓ TERV LÉNYEGE ÉS KÉSZÍTÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. november
Szerkesztő: Duruc József 6.1. A tűzriadó terv lényege. A tűzriadó terv az adott létesítményben keletkezhető tűz, vagy robbanás esetére az előre látható és tervezhető adatokat, információkat, feladatokat, szervezési megoldásokat, valamint a személyi és technikai lehetőségek felhasználását biztosító, veszélyhelyzet - kezelési forgatókönyv. Célja, hogy a munkahelyeken, tűz keletkezése esetén eredményesen lehessen megszervezni a tűz jelzését, a tűz minél korábbi stádiumában történő eloltását, a veszélybe kerültek életének és a veszélyeztetett vagyontárgyak mentését, a károk csökkentését. 6.1.1.
A tűzriadó terv készítésének esetei A tűzriadó terv készítési kötelezettségeket a 30/1996. (XII. 6.) BM r. 4. §. -a határozza meg. A tűzvédelmi törvény 18. §.-a szerint a gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek elhárításáról, a feltételek megteremtéséről, s a kialakult veszélyhelyzet korlátozásáról, felszámolásáról. Ez utóbbit hivatott biztosítani a Tűzriadó Terv, amely összehangolja a létesítményben tartózkodó szervezetek és személyek tűz esetére szóló tennivalóit, menekülését, mentését, halaszthatatlan tennivalóikat, a beavatkozó tevékenységet a keletkezett tűzeset felszámolását. A Tűzriadó Terv készítését a törvényalkotó különösen olyan létesítményben tartja szükségesnek (pl.: művelődési, oktatási, szociális, kulturális, sport, egészségügyi létesítmények, tömegtartózkodási helyiségek, zenés szórakozóhelyek stb.), ahol a tűzeset spontán kezelése nem elegendő, azt csak szervezett védelemmel (személyi és eszközfeltételekkel együtt, a tennivalók megtervezésével, a feladatok kiosztásával és begyakorlásával) lehet biztosítani. A Tűzriadó Terv készítésére kötelezett létesítmények [30/1996.(XII.6.) BM r.] A Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre, a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat kereskedelmi szálláshelyre; az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.
2 A tűzriadó tervet a gazdálkodó szerv tűzvédelmi szakembere, vagy megbízott tűzvédelmi szolgáltató, esetleg megbízott tűzvédelmi szakértő állítja össze, egyeztetve a szerv tűzvédelmi szervezetével és a szerv vezetője adja azt ki.
6.2. A tűzriadó terv tartalmi követelményei. A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: a tűzjelzés módját; a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.); a főbb veszélyforrások megnevezését (utalva a védekezési lehetőségekre, intézkedésekre); a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait, azokon megjelölve: • a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), • központi elzárók (kapcsolók), • a vízszerzési helyek, • a kiürítési útvonalak, • a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet, amely a tűzvédelmi szabályzatban meghatározásra került.
6.2.1.
A tűzjelzés módjának tervezése A tűzriadó tervben részletesen meg kell határozni a létesítmény területén a tűzjelzés módját munkaidőben, illetőleg munkaszüneti időszakra. Ezek lehetnek: • távbeszélő (alközpont un. házi telefon, fővonal, tűzjelző telefon, mobil telefon, EDR, stb.), • tűzjelző berendezés központjának kezelője, • az épületfelügyeleti rendszer kezelője, • automatikus átjelzés a tűzoltóságnak (pl. munkaidő után), • megállapodás alapján megfelelő ügyeleti helyen, hírközponton keresztül, • személyesen, (gyalogosan, vagy járművel). Meg kell határozni a létesítményből történő tűzjelzés rendjét, amit alapvetően befolyásol a létesítmény, illetve épületek nagysága, rendeltetése, a benntartózkodók létszáma, (pl. közösségi) és a tűzjelzés helyi módja. Ha a létesítmény különböző területeiről más-más a tűzjelzési lehetőség, akkor azt minden területre, annak konkrét formájával rögzíteni kell a tűzriadó tervben.
6.2.2.
A tűzoltóság és a létesítményben tartózkodók riasztása A működési terület szerinti hivatásos, vagy önkéntes tűzoltóság riasztása a sikeres tűzjelzéssel megvalósul.
3 A tűzriadó tervben fontos azt is rendezni, hogy milyen módon történjen meg - a létesítményi tűzoltók riasztása, - a létesítményben tartózkodók riasztása, valamint - az intézkedésre jogosult vezetők riasztása (munkaidőben és munkaszüneti időszakban). A létesítményi tűzoltók riasztása Amennyiben a létesítményben működik létesítményi tűzoltóság, pontosan meg kell határozni, hogy annak riasztását ki, milyen eszközzel, végezze el. Meg kell határozni azt a riasztási jelet amit a tűzoltóság riasztása esetén alkalmazni kell. A létesítményben tartózkodók riasztása A tűzriadó tervben meg kell határozni a riasztandó személyek körét, munkavállalók, bent tartózkodó külső személy (vásárlók, látogatók, vendégek stb.). A riasztás módja A létesítményben tartózkodók riasztása történhet szóban, telefonon, a veszélyhelyzeti kommunikációs rendszerrel, riasztóberendezés útján (hallható és/vagy látható jellel, fényjelzés, csengőjel, gyári sziréna, dudajelzés). A látható, hallható jelek esetében pontosan és egyértelműen rögzíteni kell, hogy milyen hang, vagy fényjel jelenti a tűzriadó elrendelését, milyen hosszan tartson, illetve hányszor kell megismételni a jelzést. Tömegtartózkodású helyiségekben,és nagy forgalmú helyeken fontosak lehetnek az előre meghatározott és begyakorolt kódolt szövegek és jelzések, amelyeket az intézkedésre köteles munkavállalók és vezetők értenek és intézkedéseikkel szervezetté tudják tenni a terület kiürítését, el tudják kerülni a pánik kialakulását. Biztosítani kell a riasztásra alkalmazott berendezések működőképes állapotát, időszakos ellenőrzését és próbáját. Ugyanez vonatkozik a veszélyhelyzeti kommunikáció egyéb eszközeire is. 6.2.3.
A létesítmény elhagyásának módja Fel kell sorolni épületenként (szintenként) épületrészenként, rendeltetési egységenként a rendelkezésre álló kiürítési útvonalakat, a lehetséges menekülési irányokat, a szabadba vezető kijáratokat, illetőleg az átmeneti védelmet biztosító tűzszakaszokat, füstmentes lépcsőházakat, tetőfödémet, továbbá az erre a célra kijelölt teret. Szükség esetén szekciókra kell osztani a menekülési lehetőségeket, szekció felelősök és csoportvezetők kijelölésével. Az épület elhagyásának útvonalait úgy kell meghatározni, hogy a menekülő csoportok ne torlódjanak, és ne legyen lehetőség a „gyengébb” csoportok tagjainak elsodrására. A menekülési irányok és a tartózkodási helyek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tűzoltásra, mentésre érkező tűzoltóegységek felvonulási útjával az lehetőleg ne ütközzön. Pontosan meg kell határozni a kimenekült személyek gyülekezési, tartózkodási helyét és az ott tartózkodás viselkedési szabályait. A gyülekezési helyeken legyenek olyan vezetők, akik a feladatokat meghatározzák, a szükséges tájékoztatásokat megadják, biztosítják a rendet és a szervezettséget. A létesítmény elhagyását biztosító speciális intézkedések körébe tartozhat:
4 a kiürítést irányító, eligazító és segítő személyek, csoportok feladatainak meghatározása (pl.: oktatási, egészségügyi, szociális létesítményekben, színházakban, stb.), mentést végző csoportok, személyek feladatainak meghatározása (bölcsőde, óvoda, mozgásképtelen személyek tartózkodási helye, stb.) felelősök kijelölése, jelentési kötelezettségek meghatározása, többszintes épületekben a lift használatának letiltása, a kórház és szociális otthon célját szolgáló középmagas épület tűzszakaszaiban a biztonsági személyfelvonó, tűzoltósági felvonó, menekülési felvonó használatának rendje, a biztonságos menekülést szolgáló füstelvezetők működtetése, kezelése, az alkalmazott kommunikációs lehetőségek meghatározása, beléptető rendszerek, reteszelt és vezérelt, illetve fotocella elven működő ajtók kijárati sorompók kikapcsolása, a biztonsági szolgálattal egyeztetve, stb. 6.2.4.
Az intézkedésre jogosult vezetők riasztása Meg kell határozni a riasztandó – intézkedésre jogosult - személyek körét, valamint elérhetőségüket munkaidőben és munkaidőn kívül. E körben indokolt tervezni: a tervben meghatározott kiürítési törzs, válságstáb tagjainak riasztását, az irányításban résztvevők (vezetők) riasztását, a védelemben szakfeladatot ellátók (tűzvédelmi szervezet, létesítményi tűzoltóság, műszaki szervezet, munkavédelmi, környezetvédelmi szervezet, biztonsági szolgálat) riasztását, intézmények esetében a felettes szervek ügyeletének értesítését a szabályozott jelentési kötelezettségek teljesítését, Meg kell határozni, hogy ki és milyen sorrendben hajtsa végre a riasztásokat, kiértesítéseket, jelentéseket. Munkaszüneti időszakban keletkezett tűz esetére alaposan meg kell tervezni a – gyakran egyedül szolgálatot teljesítő - portás, vagy éjjeliőr tennivalóit, azok sorrendjét, módját és eszközeit. Az őrző – védő szolgáltató tűzriadó esetére szóló tennivalóit a megkötött szolgáltatói szerződésben is rögzíteni kell, amit a tűzriadó tervben is meg kell jeleníteni.
6.2.5.
Tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalói Az ellátandó feladatokat és a jelentkező teendőket a munkavállalók részére a gazdálkodó szervezet tevékenysége, létszáma, a munkakör, a munkavégzés helye figyelembevételével célszerű meghatározni. Pl. egy kórházban ápolók, orvosok, karbantartók, műszaki ügyelet részére külön meg kell határozni a feladatokat, sőt esetenként azok sorrendjét is. A tennivalók közé sorolhatók különösen: A tűzvédelmi berendezések kezelése: tűzjelző berendezés indítása (pl.: kézi jelzésadó), a hő-és füstelvező indítása, (vagy ) leállítása, tűzoltó berendezés működésének indítása, A benntartózkodók menekülésének, mentésének irányítása, segítése: különösen a nagy forgalmú, tömegtartózkodás céljára szolgáló művelődési, egészségügyi, szociális, oktatási létesítményekben a bent tartózkodók
5
biztonságos eltávozását elősegítő irányító és végrehajtó személyek kijelölése, csoportok létrehozása, tagjaik kijelölése, a feladataik meghatározása, eszközeik megjelölése, a vezetők, irányítók kijelölése, tevékenységük megtervezése,
A tűzoltás és mentés: a tűzoltás irányítására kijelölt személyek meghatározása, a riasztást követően a tűzoltás, mentési feladatokra beosztott dolgozók körének meghatározása, a felderítés feladatai (közvetlen, közvetett életveszély megállapítására, a tűzterjedés irányára, a tűzoltásra), a tűzoltás előkészítésére (az oltóvíz források tűzoltási felvonulási út és terület hozzáférhetőségének biztosítása), a tűzoltó készülékek, fali tűzcsapok – és felszereléseik kezelése, mentési feladatokra (személyek mentése, raktárak kiürítése, különösen nagy értékű tárgyak, adathordozók, veszélyt fokozó anyagok, eszközök, tárgyak kimentése ), veszélyeztetett anyagok, eszközök elszállítása a megérkező tűzoltóság részére „szakértői” segítség biztosítása. A rendfenntartás: a kimentett anyagok, tárgyak eszközök biztonságos őrzése, a közlekedés és tartózkodás rendjének megszervezése, irányítása. A technológiai folyamatok, gépek, berendezések leállítása: szükség szerinti korlátozó beavatkozás a technológiai tűzveszélyes gépek, berendezések működésébe, az előkészített alapanyagok, segédanyagok védelme.
folyamatba,
Az energiaellátás korlátozása, megszüntetése: a villamos, hő, gázenergia központi elzárása, a szakaszkapcsolókkal történő leválasztása, vagy szükséges mértékű korlátozása a helyi viszonyok és a biztonsági szempontok figyelembevételével, Információ átadás: a beavatkozásban résztvevő szervezetek útbaigazítása fogadása, (pl. tűzoltóság) tájékoztatása a létesítmény területén folytatott tevékenységről, a tűz által érintett területről, a várható veszélyhelyzetről, az addig tett intézkedésekről, az egyes munkahelyi vezetők tudjanak elszámolni a dolgozói létszámmal, illetve ki milyen feladatban vesz részt. Az irányító törzs, működési helyének, telefon – és személyes elérhetőségének meghatározása, a kommunikációs lehetőségek – és rend meghatározása, a tájékoztatás – és nyilatkozatadás rendjének meghatározása, a jelentési rend meghatározása. Az események, történések naplózása, dokumentálása Az események, időpontok dokumentálásának megtervezése, részjelentések készítői és azok leadási gyakorisága, illetve határidői. A kommunikáció formális csatornáinak működtetése.
6
6.2.6.
A főbb veszélyforrások és a védekezés szabályai Az adott tevékenységi körrel összefüggő – a tűz elleni védekezés eszközrendszerével kezelhető – veszélyhelyzetek és a lehetséges következmények előzetes megállapítása indokolttá tesz egyfajta tűzvédelmi- biztonságtechnikai veszélyelemzést. Az elemzés kiinduló pontjának tekinthető annak vizsgálata, hogy milyen veszélyforrásokkal kell reálisan számolni az üzemeltetés során. Az első lépés a tevékenységi körrel összefüggő veszélyforrások beazonosítása. Minden beazonosított veszélyforrásra el kell készíteni az esetleges bekövetkezés forgatókönyvét (reális műszaki és technológiai feltételezésekre támaszkodva el kell képzelni és le kell írni, hogy az adott veszélyes esemény mitől indulhatna el, hogyan zajlana le, milyen hatásokat váltana ki, milyen további veszélyeket indítana el). A veszélyforgatókönyvvel párhuzamosan el kell készíteni az adott veszélyforrásra a veszélyhelyzet kezelésének forgatókönyvét is. A veszélyforgatókönyvek elkészítésére számos jól kidolgozott módszer van, amelyek azt megkönnyítik és megbízhatóvá teszik. Ilyen pl.: a Hibafa módszer, vagy a HAZOP elemzés, illetve számos bevált terjedési modell program, amelyeket a megfelelő adatokkal feltöltve eredményesen lehet alkalmazni. A veszélyértékelés során veszélyforrásnak főképp azok a tényezők tekintendők, amelyek a tevékenység környezetéből, a munkaeszközből, a technológiából, az anyagokból eredően veszélyeztetik a munkavállalók, illetve a bent tartózkodó külső személyek testi épségét, egészségét vagy az anyagi javakat. A tevékenységi körrel összefüggésben a főbb veszélyforrásokat és a védelem szabályait célszerű az alábbi táblázat szerint kidolgozni, felsorolni.
6.2.7.
Veszélyforrás
Veszélyhelyzet
Következmény
Hatások
Védelmi módok
pl.: hűtőgépházban ammónia hűtőközeg
a hűtőközeg csővezetékének sérülése
az ammónia kiáramlás
tűz- és robbanás veszély, tűz, mérgezés
oltási mód, eszközök, védőruha, légzésvédők
Megjegyzés beavatkozó szervezetek értesítése
A létesítmény helyszínrajza és a rajta ábrázolt információk A létesítmény helyszínrajza veszélyhelyzetben egy sor lényeges információt nyújt a beavatkozók, a mentést irányítók, így többek között a kivonuló tűzoltóság számára is. A tűzriadó tervhez el kell készíteni: • a létesítmény helyszínrajzát, • szükség szerint a szintenkénti alaprajzait, ami különösen a vegyes rendeltetésű építményeknél indokolt. A helyszínrajz és az alaprajzok önmagukban is fontos információkat hordoznak a létesítményről. Ilyenek például a létesítmény határai, a határoló utcák, a szomszédos létesítményekhez viszonyított elhelyezkedése, a kerítésen kialakított kapuk, a létesítmény közlekedési útjai az építmények, szabadterek elhelyezkedése, magassági viszonyai, távolsági viszonyai, behatolási, kimenekülési lehetőségek, stb. Ezekhez az információkhoz kell hozzárajzolni további olyan jeleket, ami a menekülés, mentés, beavatkozás szempontjából segíti a döntéshozók és a mentést végrehajtók munkáját.
7 A rajzokon meg kell jelölni: a létesítmény különösen veszélyes pontjait (pl.: robbanásveszély, mérgezésveszély, maró anyagok, stb. Célszerű színjelöléssel, vagy eltérő sraffozással jelölni ezeket), az építmények, szabadterek rendeltetését, tűzveszélyességi osztályát, különösen az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozókat, a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet, amely a tűzvédelmi szabályzatban meghatározásra került, a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket (eszközöket) pl.: hő- és füstelvezető, az oltóberendezés kezelő szerkezetét, a tűzjelző berendezés központját, beépített tűzoltó berendezéssel védett tereket, stb. a központi elzárókat, kapcsolókat (pl. villamos, gáz, hő), a vízszerzési helyeket (pl.: oltóvíz hálózatot, névleges átmérő és vezeték rendszer megjelöléssel, tűzcsapokat, magasnyomású tűzcsapokat, oltóvíztárolókat a befogadóképesség jelölésével,). oltóanyag készletezési helyeket (pl.: habképző anyag raktár), a közlekedés helyi sajátosságait, a tűzoltási felvonulási utakat, területeket, a kiürítési útvonalakat, vészkijáratokat, az átmenetileg biztonságos tereket, a tűzszakasz határokat, a gyülekezési helyeket, az elsősegély helyeket, a kábel és közmű alagutakba, közműfolyosókba az oltóanyag bejuttatási helyeket, a különleges beavatkozást igénylő tereket (pl.: izotóptároló, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat stb.), technológiai csővezetékeket, azok áramlási irányait, üzemi és biztonsági szerelvényeiket, A helyszínrajzzal kapcsolatban fontos követelmény, hogy méretarányát és minőségét tekintve olyan legyen, ami alkalmas az értékelésre. A rajzok ne legyenek túlzsúfoltak, és tartalmazzák az alkalmazott egyedi jelölések magyarázatát.
Speciális tűzriadó tervezési - és szervezési szempontok Az üzemi és raktározási munkahelyek körülményeihez összeállított és kidolgozott tűzriadó tervhez képest jelentős sajátosságokat tartalmaz – a rendeltetéstől függően – a közösségi létesítmények, építmények tűzriadó terve. Különösen sajátos tervezési és szervezési megoldásokat igényelnek a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek tartózkodására szolgáló épületek, épületrészek tűzriadó tervének elkészítése és alkalmazása. Egészen sajátos tervezési feladatot jelent a kényszertartózkodásra szolgáló épületek (börtönök, fogdák, stb.) tűzriadó terveinek elkészítése. 6.3.
*
A mozgásukban, cselekvőképességükben korlátozott személyek kimenekítésének tervezési sajátosságai *
forrás: VÉDELEM c. szakmai folyóirat Heizler György cikke
8 A mozgásukban korlátozott – elsősorban kórházak, szociális otthonok esetén – mentendő személyek két csoportba oszthatók: • mozgásukban korlátozott nem járóképes – mozgásképtelen. • mozgásukban korlátozott, de járóképes – mozgáskorlátozott.
6.3.1. A mozgásképtelen személyek eltávolításnak tervezése több speciális követelmény gondos vizsgálatát igényli, különösen az alábbiakat: A kimenekítésénél alapvető különbség, hogy nem eltávozásukról, hanem eltávolításukról, kimentésükről kell gondoskodni. Ebből eredően mentésüknél a legkisebb ügyeletes ápolószemélyzet létszámát kell figyelembe venni. Az ügyeletes ápoló személyzeten túl – ha a megfelelő riasztás biztosított – figyelembe kell venni a másik tűzszakaszban dolgozó személyzetet is. /Itt be kell számítani a riasztáshoz, illetve a mentendő tűzszakasz (épület) megközelítéséhez szükséges időt is. / Figyelembe kell venni, hogy a kiürítési időt terheli a betegek szállíthatóvá tételéhez szükséges idő is. A kimentés, kiürítés idejét növelő tényező az is, hogy a személyek mentésével egyidejűleg biztosítani kell a betegek életben tartásához szükséges technikai eszközök, berendezések mentését is. Pl. koraszülött osztályról az inkubátorok mentése és egyben biztosítani kell a tűzszakaszon kívüli elektromos hálózatra való rákapcsolás lehetőségét. Biztosítani kell, hogy a mentéshez szükséges eszközök és kórháztechnikai berendezések állandóan hozzáférhetőek legyenek. A kiürítési útvonal meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a mentéshez szükséges eszközök /pl. hordágy / helyszükségletére és a velük való mozgás sajátosságaira /pl. lépcsőfordulóknál /, Többszintes épületeknél fontos szerepe lehet a mentés szervezésénél a biztonsági felvonónak, amennyiben az van az épületben. 6.3.2.
A mozgáskorlátozott személyek menekítése A mozgásukban korlátozott, de járóképes /mozgáskorlátozott / személyek kimenekítése, a tartózkodási helyük kiürítése egyszerűbbnek tűnik. Célszerű itt a tervezésnél a mozgáskorlátozottság fokára vonatkozóan az illetékes szakembereket nyilatkoztatni arról, hogy járóképes betegek átlagosan a normál mozgásképességhez képest, milyen fokban (% - ban) csökkent képességűek?
6.3.3.
A cselekvőképességükben korlátozott személyek. A polgári jog cselekvőképességen az embernek azt a képességét érti, amelynél fogva saját akarat elhatározásával, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A cselekvőképesség szempontjából az emberek lehetnek: - cselekvőképesek, - korlátozottan cselekvőképesek, - cselekvőképtelenek. Jogi szempontból tehát cselekvőképes minden nagykorú magánszemély, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.
9 Korlátozottan cselekvőképes: • az a fiatalkorú, aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. • az a nagykorú, akit a bíróság ilyen okból gondnokság alá helyezett. Akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota vagy szellemi fogyatékossága miatt – tartósan vagy időszakosan jelentős mértékben csökkent. Cselekvőképtelen: • az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be (gyermekkorú), • az akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota vagy szellemi fogyatékossága miatt – állandó jelleggel, teljesen hiányzik. Cselekvőképességi korlátokkal, vagy annak hiányával kell számolni a bölcsőde, az újszülött osztály, óvoda, általános és középiskola, gyermekotthon, általános és középiskolai kollégium, gyermeküdülő, ifjúsági tábor, elmegyógyintézet, munkaterápiás intézet, ideg és elmeosztály, speciális szociális otthon, stb. A tűzriadó terv készítése során a tűz esetén lehetséges veszélyhelyzethez kapcsolódó belátási képességet illetően a szükséges magatartás felmérésének és végrehajtásának képességét kell vizsgálni szakemberek bevonásával. Ez pedig a jogi megközelítésen túl a pszichológiai, fizikai, orvosi szempontok szerinti vizsgálatot is igényli. Ilyen esetekben a veszélybe kerülhető egyének magatartását, a környezetéhez való aktív alkalmazkodását – tájékozódás térben és időben, helyváltoztatás, menekülés stb. – illetve az alkalmazkodás képességét kell mérlegelni a tervkészítés során. A kiskorúak A fentiek figyelembevételével a jogi szempontból cselekvőképtelen kiskorúak (14 éven aluliak) a kiürítés szempontjából további alcsoportokba sorolhatók, ugyanis az életkori szakaszoktól függően más – más feladatot jelenthet a menekítés. Pl: - újszülöttkor 10 napos korig - csecsemőkor 1 éves korig - kisgyermekkor 1-3 éves korig - óvodáskor 4-6 éves korig - kisiskoláskor 7-12 éves korig - serdülőkor 13-16 éves korig - ifjúkor 17-21 éves korig A fenti csoportok között az ifjúkor jellemzője a maximális teljesítőképesség elérése, tehát az azt megelőző korosztályok nem tekinthetők a biológiailag 100% - ig fejlettnek. Itt azonban csak a mozgásnak és a magatartásnak a kiürítés, menekítés szempontjából domináns elemeinek vizsgálatára van szükség. Kisgyermekkorúak mentésének sajátosságai: A kisgyermekkorig bezáróan a gyermeket menekítés szempontjából gyakorlatilag mozgásképtelennek kell tekinteni. Ugyanis ebben az életkori szakaszban a járás nem magabiztos, a felesleges mozgások nem iktatódtak ki, a megfelelő mozgáskoordináció nem alakult még ki. A fenti ok miatt a gyakorlatban a kiürítés szempontjából problémás intézmények a szülőotthon, a csecsemőotthon, a koraszülött osztály, a bölcsőde, a nevelőotthon. A kiürítés, menekítés megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy:
10
egy felnőtt maximum két gyerek szállítását végezheti segédeszköz nélkül biztonságosan, a rendelkezésre álló segédeszköznél a szállítható gyerekek arányában növelhető a kiürítés sebessége.
Óvodáskorúak mentésének sajátosságai Óvodáskorban a gyerekek mozgása mind biztosabbá, harmonikusabbá válnak, jobban összehangolódnak. Bár nehéz helyzetekben visszatérhetnek a korábbi, biztonságosabb mozgásformájához, a mászáshoz. A tűz esetén szükséges kiürítés, menekítés szempontjából fontos szempont, hogy ebben a korban a gyermek képes saját testének térbeli elhelyezésére. Mivel a tűz esetén lehetséges veszélyhelyzet belátási képességével még nem rendelkeznek, megfelelő kiscsoportos (maximum 15 fő) felügyelet mellett a mozgáskorlátozott személyek kiürítése alapján az óvodások menekítése is tervezhető. Átlagos mozgássebességük (mozgásteljesítményük) azonban külön értékelést igényel. Az általános - és középiskolások menekítésének, mentésének sajátosságai Más – más a megítélési - és tervezési szempont attól függően is, hogy kisiskolásokról, vagy pubertásokról, esetleg egyszerre többféle életkori csoportról kell e a terveket elkészíteni. Mindemellett az iskoláskorú gyermekek fizikai szempontból teljesen mozgásképesnek tekinthetők, jogi szempontból azonban cselekvőképtelen, így megfelelő felnőtt felügyelet és irányítás mellett tervezhető a menekítésük. A 14 éven felüliek a mozgás szempontjából képesek a felnőttekéhez közelálló mozgáskoordinációra és mozgássebességre, így önállóan képesek a menekülésre. Fontos azonban a menekülés, kiürítés felnőttek általi irányítása, felügyelete. A cselekvőképességükben korlátozott nagykorúak menekítése A korlátozottan cselekvőképesnek vagy cselekvőképtelennek minősített nagykorúak – amennyiben elmebeli állapotuk nem eredményez mozgáskorlátozottságot – mozgásképesnek tekinthetők. Menekítésük tehát az egészséges felnőttekéhez hasonlóan tervezhető, (pl. elmegyógyintézet, munkaterápiás intézet stb.) azonban csoportonkénti felügyeletről, irányításról a kiürítés, menekülés során gondoskodni kell.
6.3.4.
A tervezési szempontok körültekintő megválasztása Jól látszik, hogy menekítés tervezése, szervezése egy lényegesen többtényezős és bonyolultabb feladat mint a menekülés tervezése. A tervezés stádiumában szükség van a menekítés feltételeinek és gyakorlati megvalósíthatóságának alapos végig gondolására. A tervezéshez figyelembe vehető alaptényezők: a mentendő személyek száma, megoszlása (mozgáskorlátozott vagy mozgásképtelen), a mentésben résztvevők száma és odaérkezésük ideje, szállító személyzet, azok riasztásának feltételei, a helyszínre érkezésükhöz szükséges idő, a menekülési útvonalak hossza, szélessége, vonalvezetése, (vízszintes, függőleges), a szállítóeszközök száma, fajtája, megoldási módok, ajtók, folyosók, lépcsők kialakítása, átbocsátóképessége, liftek kapacitása, sebessége /biztonsági felvonó/ mentendők szállíthatóvá tételének technikái és ideje,
11 a szállítás módozatait kiegészítő menekülési útvonalak.
6.4. A tűzriadó terv kezelése és gyakorlása A tűzriadó tervet el kell helyezni minden munkahelyen a vezetőnél, akik – a tűzvédelmi szabályzat alapján – kötelesek az azt érintő változásokat a tűzvédelmi szakember felé jelezni, továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy annak tartalmát a dolgozók megismerjék. A tűriadó terv egy példányát el kell helyezni állandó ügyeleti szolgálatot ellátó szolgálati helyeken, a titok– és adatvédelmi szabályok megtartásával. Biztosítani kell, hogy tűz, vagy gyakorlat során a tűzriadó terv egy példánya a tűzoltóság részére megérkezésétől kezdve rendelkezésre álljon. A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó terv egy komplett aláírt példányát a létesítmény tűzvédelmi iratai között kell kezelni. Célszerű a Szabályzat és a Tűzriadó Terv szövegét és rajzos részeit – megfelelő hozzáférési jogosultságokkal – a cég számítógépes hálózatán, vagy intra lapján elektronikus formában is elhelyezni, ahol az érintettek bármikor hozzáférhetnek. A Tűzriadó Terv elkészítése, jóváhagyása, az érintettek részére történő átadása, ismertetése, oktatása még nem nyújt kellő garanciát arra, hogy az abban foglaltakat a munkavállalók veszélyhelyzetben a terv szerint végre is tudják hajtani. A jogszabály előírja, hogy a tűzriadó tervet az érintett dolgozókkal szükség szerint, de legalább évenként gyakoroltatni kell. A tűzriadó gyakorlat végrehajtását és tapasztalatait dokumentálni kell. A tűzriadó terv és a követendő magatartás megismerésének némely munka és tartózkodási helyeken különös jelentősége van az - ott tartózkodó - érintettek számára. Ezért írja elő jogszabály, hogy: a művelődési, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport és szociális létesítményekben, épületekben, építmény részeken; azokban a létesítményekben, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyeken; valamint az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyeken, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat, a megismertetésnek a közvetlen formáját kell alkalmazni az ott tartózkodókkal. Ezek közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület, épületrész biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A fentieket a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelező elhelyezni. 6.5.
A tűzriadó terv készítésének módszere.
A tűzriadó terv készítőjének nagyon alapos helyismerettel, szervezet ismerettel és személy ismerettel kell rendelkeznie. Készítése során figyelembe kell venni és fel kell használni a tűzvédelmi szabályzat készítése kapcsán már felsorolt információkat. Külön figyelemmel kell lenni a műszakok számára és az egyes műszakokban jellemző működő kapacitásokra, hisz a veszélyforrások, a veszélyeztetett személyek köre és száma, vagy a mentési feladatokra tervezhető személyzet lényeges eltérést mutathat műszakonként. Meg kell határozni a helyzetkezelés irányítására kijelölhető válságstábba bevonható vezetők körét. Figyelembe kell venni, hogy munkaszüneti
12 időszakokban milyen ügyelet tartózkodik a létesítmény területén, milyen feladattal. Alaposan elemezni kell a menekülési lehetőségeket és a kimenekülők védelmét biztosító biztonságos tereket. Vizsgálni kell a tűzoltásra mentésre alkalmas megközelítési utakat, vízforrásokat, tűzoltó készülékeket és beépített tűzvédelmi berendezéseket. Értékelni kell minden munkahelyről a tűzjelzés lehetőségét. Értékelni kell, hogy a keletkező kezdeti tűz oltását milyen eszközökkel és mekkora létszámmal lehet megoldani. Ha működik létesítményi tűzoltóság, értékelni kell annak riasztási lehetőségeit, beavatkozási lehetőségeit. (A Létesítményi tűzoltóság a létesítményre tűzoltási és műszaki mentési tervet [TMMT} készít.) Meg kell ismerni a működési terület szerinti hivatásos, illetve az önkéntes tűzoltóság vonulási idejét a Riasztási és Segítségnyújtási Terv (RST) szerint. Az a jó, ha a tűzriadó terv összhangba van a TMMT- vel és az RST - vel. Be kell szerezni a létesítmény méretarányos helyszínrajzát, az építmények alap - és metszetrajzait, a technológiai rajzokat, a közmű nyomvonal térképeket, technológiai csőrendszer nyomvonal rajzait, stb. Mindezek felhasználásával elmélyült gondolati elemzéssel, nagy fantáziával, a vezetési, szervezési elvek - és gyakorlat messzemenő figyelembevételével kell a lehető legjobb veszélykezelési megoldást kidolgozni.