56-ról csetelünk (2006 October 19, Thursday) - Munkatársunktól
Pénteken 11:30-tól dr. Karl Biernacki levéltáros, dr. Lippai Pál ügyvéd, dr. Marjanucz László történész és Újszászi Ilona újságíró csetelnek a 1956-ról a Webrádió Klubban. Szerkesztõségünk e heti cset-programja kapcsolódik az 1956-os forradalom 50.évfordulójának ünnepi megemlékezéseihez. Mikor, hol és miért pattant ki az 56-os szabadságharc és forradalom szikrája és mitõl kapott lángra, mi történt pontosan Szegeden, az országban és a határainkon túl 1956 nyarán és õszén - ezekrõl a kérdésekrõl beszélgetnek a cset vendégei: dr. Karol Biernecki levéltáros, dr. Lippai Pál ügyvéd, dr. Marjanucz László történész és Újszászi Ilona újságíró.
Szincsok György 11:36:31: Üdvözlök mindenkit, nagy örömömre szolgál, hogy ilyen nívós résztvevõkkel kezdhetjük meg ezt a beszélgetést. Van köztünk szemtanú, történész, levéltáros újságíró, megannyi kötõdés '56-hoz. Kérek mindenkit, röviden írja le, mi számára '56 legfontosabb üzenete. dr. Marjanucz László 11:40:01: Az emberek és az egyének számára is legfontosabb a szabadság, az emberi méltóság tiszteletben tartása. A Rákosi-diktatúra mind a kettõt megsértette
dr. Lippai Pál 11:40:02: Az, hogy a szabadság vágy elõbb vagy utóbb manifesztálódik még egy teljesen reménytelen és esélytelen helyzetben is. Szincsok György 11:40:57: Elsõsorban a szegedi eseményekkel foglalkozunk, de nem lehet megkerülni azt a kérdést, tulajdonképpen mi volt a forradalom közvetlen elõzménye? És ez persze elsõsorban az országos eseményekben keresendõ. dr. Karol Biernacki 11:41:52: A lengyeleknek talán az, hogy rajtunk kívül van egy nép Európában, amely a szabadságról, az emberi méltóságról és jogokról hasonlóan vélekedik.
dr. Lippai Pál 11:42:21: Lengyel események és Rajk és társai újratemetése.
Újszászi Ilona 11:42:26: Az üzenet máig érvényes: 1956 legfõbb jellemzõje a néphatalom, az alulról létrejövõ szervezetek, a követelések spontán megfogalmazása és annak a képviselet. 1956 következményei érintik mai életünket. A másik üzenet, amirõl keveset beszélünk: Szegeden kezdõdött a forradalom. dr. Marjanucz László 11:43:16: A forradalmi résztvevõk a szabadságvágytól áthatva nem érezték reménytelennek a helyzetet, Rákosit már 56 júniusában menekülésre kényszerítették, az október 23-dikai Gerõ-féle magatartás pedig azt erõsítette meg, hogy nincs más lehetõség csak a rendszerrel szembeni forradalmi demonstráció. Szincsok György 11:43:48: Ilona nagyon érdekes dolgot állít, amit olvastam a könyvében is. Valóban ilyen nagy hatása volt az október 16-i MEFESZ megalakulásnak? dr. Karol Biernacki 11:44:34: Valóban Lengyelországban kezdõdött az egész, hiszen Poznanban, júniusban felkelt a nép kenyeret és szabadságot követelve. Kb 100 halálos áldozata volt a poznani felkelésnek. Újszászi Ilona 11:44:49: Az, hogy félelemben és nélkülözésben éltek a magyarok az ötvenes években, még azt is meg kellett gondolni, hogy ki mit mond baráti társaságban. A szabadság általános hiányáról vallanak, akik akkor éltek. dr. Marjanucz László 11:45:27: A forradalom mély oka, a nemzettõl idegen, a föntrõl és kívülrõl ránk erõszakolt diktatórikus államszocializmus. http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-25, 02:12
Közvetlen elõzményei között ott van az új tavaszi seregszemle, amely a gondolkodó és érzõ értelmiségi intellektuális lázadását jelentette Rákosiékkal szemben. A szabad szót már nem lehetett elnyomni. Szincsok György 11:46:40: És van még egy fontos állítás: Glatz Ferenc a napokban nyilatkozta, hogy nincs olyan közvetlen kiváltó ok, melyek általában a forradalmakat megelõzik. Egyetértetek ezzel? Újszászi Ilona 11:47:44: Az orosz nyelv választható tárgy legyen! Ezt követelték a pesti egyetemsiták, amihez csatlakoztak a szegediek, de tovább is léptek: megalakították a forradalom elsõ, független szervezetét, a MEFESZ-t, aztán a diákjóléti óhajok mellé politikai követeléseket is megfogalmaztak. Sõt: arról is gondoskodtak, hogy errõl az egész ország értesüljön: követeket küldtek az ország összes egyetemére. dr. Marjanucz László 11:47:59: Az elnyomókkal szembeni ellenállást erõsített a lengyel munkások felkelése is. dr. Karol Biernacki 11:49:31: okt. 23-án a "Szabad Nép" leközölte Gomulka varsói beszédét. Nagy hatással lehetett a budapest egyetemistákra (is)
dr. Lippai Pál 11:49:49: Bizonyosan igaza van a tanár úrnak, emlékszem, hogy 7-es általános iskolásként már világosan éreztük, hogy egymás közt beszélhetünk úgy, ahogy otthon halljuk szüleinket és azok barátait, de mennyire más kell legyen a hivatalos iskolai megnyilvánulásunk. Biztos nehéz lenne közvetlen néhány meghatározott kiváltó okot találni, valószínûleg az említetteken túl az évek során felgyülemlett elkeseredés robbant ki az emberekben. Újszászi Ilona 11:49:58: A lengyel kapcsolat valóban fontos. Szegedi szemtanúk is elmesélték a velük készült interjúban, hogy 1956 októberében az itteni egyetemen vendégeskedtek lengyel diákok, akik beszámoltak otthoni élményeikrõl, s ez valószínûleg hatott az itteni hangulatra. Sõt: a lengyelekkel való szolidaritás is hozzájárult ahhoz, hogy az utcára vonultak tüntetni a szegediek. dr. Marjanucz László 11:51:08: A forradalmat szokás okt.23-tól datálni, mert a rendszerellenes tüntetés fegyveres felkeléssé változott. Itt a tömeg radikalizálódásásnak közvetlen okaként megjelölhetjük a Rádió magatartását és Gerõ hivalkodó és konfrontatív megnyilatkozásait. De ebbõl soha nem lett volna a rendszer osszeomlását eredményezõ forradalom, ha nincs meg az a társadalmi gyuanyag, ami 1948 óta halmozódott fel és ami m ost robbant. dr. Karol Biernacki 11:51:26: A Bem szobornál a "lengyel utat" követelték, szolidaríiást a lengyel néppel! Újszászi Ilona 11:51:37: Nincs egyetlen kiváltó okta az 1956-os forradalomnak, de létezett egy általános elégedetlenség, aminek robbanásához elegendõ volt a szegedi diákok bátorsága: kimondták és követelték azokat a változásokat, amelyeket az egész magyarság óhajtott. Szincsok György 11:52:32: Voltak azért ennél távolabbi elõzmények is. A Petõfi-Kör tevékenysége például elõkészítette a forradalmi eseményeket. Táncos Gáborék nem akarták megváltoztatni a rendszert, hittek az "ember arcú szocializmusban". A forradalom felülírta azt az elképzelést? dr. Lippai Pál 11:55:12: A lengyelekkel érzett évszázados együttérzés nagyon fontos tényezõ volt, de emlékezzünk csak, hogy 1981ben a Független Lengyel Ifjúsági Szövetség képviselõi is Szegedre érkeztek, és miként kelt ki ez ellen Vastagh Pál.
dr. Karol Biernacki 11:55:31: Lehet-e hinni az emberarcú szocializmusban, amikor a börtönök tele voltak azokkal, akik a háború alatt és utána is harcoltak a szabad és független hazáért? (Lengyelországban) Újszászi Ilona 11:57:12: Több irányból indult, mert több csoport elégedetlenségébõl fakadt a forradalom. E körbe tartozik a pártapparátus is, e vezetõ körökben is sokan lazították volna a sztálini modellen, amit Rákosiék szolgaian átvettek. A http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-25, 02:12
Petõfi Kör, illetve annak szegedi "testvére", a József Attila Kör a párt ifjúsági szervezete kezdeményezésére született: szelepet nyitott, fórumot arra, hogy a baloldali, de másként gondolkodók kimondhassák véleményüket. Szincsok György 11:57:21: Melyik szegedi eseményt neveznétek a legfontosabbnak olyan szempontból, hogy fordulópontnak tekinthetõ az események menetében. dr. Marjanucz László 11:57:43: A Petõfi-kör néven ismert társadalmi parlament bátor tettet hajtott végre, amikor a rendszer kereteit nem feszegetõ bírálatával elutasította a szocialzmus diktatórikus sztálini modellejét. A forradalom azért írta fölül ezt a követelést, bírálatot, mert a sztálini modellt fönntartó szovjet csapatok itt állomásoztak és már 23-dikán este behívta õket Gerõ. Ez azt bízonyította, hogy Gerõ már saját fegyveres testületében sem bízott meg és a rendszer fönntartását már csak a szovjet csapatoktól remélte. dr. Lippai Pál 11:58:51: Nem tudom, hogy - ha voltak egyáltalán a forradalomnak ideológiai vezetõi - hittek-e az emberarcú szocializmusban. A tüntetéseken nagyon gyorsan megfogalmazódtak a követelések, elsõsorban " a ruszkik haza" , " ... Rákosinak kötelet" stb. Ezen túlmenõen voltak gazdasági követelések is, de nem ezek domináltak hanem a politikai igények. Újszászi Ilona 11:59:25: A forradalomnak nincs elõre megírt forgatókönyve. A szegedi egyetemisták se gondolták, hogy az orosz nyelv fakultatívvá tételének követelésébõl néhány órán belül a szovjet csapatok kivonulását követelõ tüntetõk élére állnak. De épp ez 1956 lényege: az alulról megfogalmazott óhajok felszínre hozása, követelése, megvalósítása. Szincsok György 12:00:17: Játsszunk el a gondolattal (bár a történelemben is felesleges kérdés a mi lett volna, ha...) hogyha a forradalom még legalább egy hónapot megél, milyen események, (fordulatok) következhettek volna be? dr. Marjanucz László 12:00:28: Az október 16-dika után a MEFESZ tagjai szétröppentek az ország különbözõ egyetemire, hogy tájékoztassanak, hogy erjesszék a forradalmi megmozdulást. A másik az okt. 26-tól kezdõdõ önkormányzati átalakulástól látom, mikor választott testület kezébe került a helyi hatalom. dr. Karol Biernacki 12:02:08: Ha addig vége lett volna a Szuezi válságnak, talán nagyobb figyelmet fordítottak volna Magyarország iránt a világ hatalmai. dr. Marjanucz László 12:03:27: Ha több idõ marad a forradalom.k onszolidálódására, akkor valószinû, hogy a Rákosival szemben egységes ellenállást tanúsító társadalom a törekvéseiben differenciálódni kezdett volna. Az alapvetõ szabadságértékek megõrzésének konszenzusa mellett a különbözõ érdekcsoportok elképzelései jobban artikulálódtak volna. Szincsok György 12:03:36: Kareltõr kérdem elsõsorban: Ha a Szuezi válság nincs, vagy elmúlik, gyõzhetett volna a magyar forradalom?
dr. Lippai Pál 12:03:53: Martonyi János barátommal szinte minden tüntetésen jelen voltunk, és világosan emlékszem amikor a tömeg a Tisza Lajos (Sztalin majd Lenin) körúton hömpölygött az Anna-forrástól a Dugonics tér felé, és megpróbált bejutni a Klauzál térre, de minden keresztutca bejáratát lezárták a kék parolinos ávósok, kézigránátokkal övükben és középen egy-egy géppuskával. Ezért a Dugonics téren befordulva az Oskola utcán, majd a Hungária mellett vonultunk az Arany János és Takaréktár utcán. dr. Karol Biernacki 12:05:07: Nem, de talán nem lett volna annyi áldozat, talán nem ment el volna külföldre 200 ezer magyar. Újszászi Ilona 12:05:23: Szeged szerepe kiemelkedõ 1956-ban. Itt alakult meg az e forradalom elsõ szervezete. Itt fogalmazták meg, foglalták pontokba a követeléseket. A forradalom elsõ vezetõi (Kiss Tamás, Tóth Imre, Lejtényi András és a MEFESZ más vezetõi) tettek azért, hogy az itt megszületõ "szabadság pillangója" eljusson az ország távolabbi pontjaira is. Az országos forrongás közepette pedig itt egy olyan néptanácsot hoztak létre, amely képes volt konszolidálni a helyzetet. dr. Marjanucz László http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-25, 02:12
12:05:59: Nem. Semmiféleképp nem gyõzõtt volna, mert világpolitikai status quoban a világhatalmak nem voltak érdekeltek.89-ben azért fejezõdhetett be 56, mert a Szovjetunió eddigre gazdasági-pénzügyileg kifulladt. Míg katonai óriás volt, de technikailag, gazdaságilag elmaradott. Szincsok György 12:06:17: Ezek szerint mindenképpen elbukott volna a forradalom, nincs az a körülmény, amely megmentette volna? Újszászi Ilona 12:06:46: Ha nem verik le a forradalmat a szovjet csapatok, akkor képes lett volna Magyarország megmutatni: létezik egy "harmadik út", az "ember arcú szocializmus". dr. Marjanucz László 12:06:57: Ott ország. Igy a viszonyok kényszerítõ hatására a Szovjetúnió feladta Kelet-Európai állásait.56-ban ilyen kényszerek nem léteztek. dr. Lippai Pál 12:07:18: Itt dördült el az elsõ lövés, mi a fal mellett állva láttuk a torkolattüzet, és mi is lefeküdtünk az aszfaltra a többiekhez hasonlóan. Két nappal késõbb részt vettünk Schwartz Lajos temetésén egy óriási tömegben. Mindenki elõtt nyilvánvaló volt, hogy az emberek szabadságvágya spontán forradalomba torkollott. dr. Karol Biernacki 12:08:07: Ha nem bukik meg, azt csinálták volna a magyar októberrel, amit Jaruzelski Solidarnosccal 1981. decemberében. Szincsok György 12:08:29: Beszéljünk egy kicsit azokról, akik a forradalom miatt hagyták el az országot. Szegedrõl mennyien távoztak, és hová mentek? néhány ismertebb nevet is megemlítenétek? Újszászi Ilona 12:08:49: Rövid ideig élhetett a szabadság 1956-os pillangója. A külsõ erõk elpusztították. dr. Lippai Pál 12:09:36: '56-ban a katonák és rendõrök legnagyobb része is átállt, véleményem szerint valószínûtlen, hogy meglehetett volna csinálni a lengyel rendkívüli állapotot. dr. Marjanucz László 12:10:20: Az emberarcú szocialzmust Nyugaton szociáldemokráciának hívják, mely a törvényesség talaján állva gyakorolja a tartalmat, a humanitás és a szabadság megõrzése érdekében. Én ezt tartom emberarcú szocializmusnak és a platformján kialakult szociális piacgazgadságot (Svédország, Németország Ausztria). Az itteni szocializmus, kommunizmus volt, amely az embert termelõgépnek tekintette és számûzte az ént. Nem nagyon hiszek a harnmadik útban. dr. Karol Biernacki 12:10:44: Szovjet segítséggel mindenképpen igen. Meglehetett volna csinálni. Azért nem mindenki átállt a forradalom oldalára. dr. Lippai Pál 12:11:32: Biztos, hogy az országot elhagyó 200 ezerben az értelmiség legtehetségebb és legtöbbre hivatott fiatal része távozott, amit igazolt késöbbi pályafutásuk a világ minden részén. dr. Karol Biernacki 12:12:30: Egy szocializmus létezik, annak nincs emberi vagy más arca. Nincs szocialista erkölcs, egy erkölcs van. dr. Marjanucz László 12:13:04: Nem tudom, mennyien távoztak Szegedrõl. A MEFESZ ismertebb vezetõi távozni kényszerültek Lejtényi András Kanadába. Sokan Jugoszlávián keresztül hagyták el az országot, mint. Vetõ Miklós, aki Nyugaton híres egyetemi karriert futott be. Az emigránsok nem egyszerûen a lábukkal szavaztak, hanem a bosszúálló hatalom elõl mentették életüket.
dr. Lippai Pál 12:13:32: Azért nem mindenki állt át a forradalom oldalára. Mondhatom, hogy amíg a szovjet tankok elõ nem kerültek egy ilyent sem láttunk. Persze, minden rendszernek vannak haszonélvezõi, akik aztán ebbõl még ideológiát is csinálnak. http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-25, 02:12
Újszászi Ilona 12:14:39: A három elsõ, szegedi diákvezetõ közül például Lejtényi Andrásról most, ötven év múltán derült ki, hogy Kanadában él. Az országból állítólag 20 ezer magyar menekült el. dr. Lippai Pál 12:15:18: Nem 200 ezer az a 20 ezer ?
Szincsok György 12:16:53: Ha összehasonlítjuk a 80-as évek végével az 56-os eseményeket, milyen hasonlóságokat látunk? Esetleg szembetûnõ különbségeket is említhetnénk? dr. Karol Biernacki 12:17:23: Egy kérdés: mit tudunk a lengyelek (társadalom) reagálásáról a magyar forradalom kapcsán?
dr. Marjanucz László 12:17:28: A társadalom többsége a rendszerváltozást akart, akik végig kitartottak a Rákosi rendszer mellett az többnyire az apparátus, a fegyveres testületek, elsõsorban az ÁVH tagjai, vagyis a rendszer hatalmát megtestesítõ tagjai voltak. A munkás-paraszt államban a kommunistarendszer legtömegesebb ellenzõit a munkások és a parasztok adták. dr. Lippai Pál 12:18:11: Gondolnunk kell azokra a menekültekre is akik a fordulat éve körül, majd annak eredményeként hagyták el az országot, és õk is komoly reményeket fûztek a forradalomhoz. dr. Lippai Pál 12:20:46: Az ÁVH-nak is voltak egyszerû besorozott kiskatonái, akik parancsra álltak ki a forradalommal szemben és szomorú, hogy éppen ezek közül kerültek ki több áldozat, miközben parancsnokaik és az utasítást kiadó politikai vezetõk felelõségre vonás nélkül maradtak. Szincsok György 12:21:01: Az ünnep méltóságát nem akarom aláásni napi aktualitásokkal, de veszély fenyegeti a nemzeti egységet, így a méltó ünnepet, de megkerülhetetlen a kérdés: Ki, miben látná a megoldást a Kossuth téri ünnepség megrendezése körül. Újszászi Ilona 12:21:24: Sokan hitték, hogy 1989-cel beteljesedik 1956. A rendszerváltozás számos 56-os követelést megvalósított. De mégsem lehetünk elégedettek - mondják az 56-osok. Egyetértek Kiss Tamással, a MEFESZ egyik alapítójával: ma a legjobban a néphatalom, pontosabban a közéletben való részvétel hiányzik. dr. Karol Biernacki 12:21:25: Tudják, hogy az "ellenforradalom" szó a lengyel sajtóban elõször 1956 decemberében jelent meg (a párt egy ideológiai orgánumában)? dr. Marjanucz László 12:21:36: A magyar történelem egyik alap példája, hogy 1848-at 1867-ben fejezték be - fölülrõl. Kínálkozik az összevethetõség 56 és 89 között is, annyiban hogy az 56-os célkitûzések 89-ben törvényekben manifesztálódtak. További hasonlóság, hogy a nemzeti érdek csak szabadságharcban volt kivívható. De egy nagy különbség, hogy 1848 után az osztrákok a társadalmi változásokat elismerték, addig a Kádár-kormány a pártállamot restaurálta. Újszászi Ilona 12:23:08: A politikusok által emelt barikádokon felül kellene elmélkedni. 1956 arra is példa, hogy a különbözõ indítékú emberek képesek voltak közösen cselekedni. Most a közös ünneplés élményét lenne jó megélni.
dr. Lippai Pál 12:24:05: 1989-ben valóban kiteljesedtek az 1956-os igények. Emlékezhetünk, ugyanolyan lelkesedés és szinte egy "kegyelmi állapot" kötött össze bennünket. Az is lehet, hogy ugyanolyan naivak voltunk mint '56-ban. Szincsok György 12:24:44: Ilona, ez valóban így lenne helyes, de látsz arra esélyt, hogy mindenki felül emelkedik a napi politikai érdekein? http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-25, 02:12
dr. Karol Biernacki 12:24:50: A megoldás? Gondoljunk a lengyel eseményekre 1980-ban. A szolidaritás szónak súlya van, fõleg ha egy fáradt, remény után vágyó társadalomról van szó. Nincs egy olyan ember az országban, akinek olyan lenne a karizmatikus ereje, mint pl. Walesank, vagy Wyszynskinek? dr. Marjanucz László 12:25:21: Két szempont ütközik egymással: az egyik a politikáé, mely a népes delegáció elõtt az ország 56-hoz méltó mentális és nemzeti állapotát szeretné fölmutatni. A másik a tüntetõké, amely épp 56 lényegére hivatkozva a szabadságjogok gyakorlásának ideiglenes fölfüggesztésébe sem akar belemenni. A kompromisszumos ötletem, hogy a tüntetõk menjenek távolabb és maradhassanak az eredeti létszámukban vagy maradjanak ott ahol most vannak, de csökkentett létszámban. Így mind a kettõ tett engedményt. Szincsok György 12:26:34: A vége felé közeledünk a chatnek, kérek mindenkit, fogalmazza meg utolsó mondatait. dr. Lippai Pál 12:26:45: Jelenleg nem látom a lehetõséget a kicsinyes politikai érdekekkel történõ felülemelkedésnek és ez nagyon szomorú. Egy politikusnak nem csak a hatalmat kell akarni, hanem felelõséget is kell érezni a demokratikus rendszer és a jogszabályok betartása iránt. dr. Karol Biernacki 12:26:52: Kedves Laci, a tömegnek nem lehet parancsolni, nem mehetnek pár métere odébb. Helyükre jönnek mások. Újszászi Ilona 12:26:57: Sajnos nem. Túl nagyok az ellentétek, mélyek a sebek - a politikai eliten belül. S ez leképezõdik az átlagemberek körében is. Újszászi Ilona 12:28:26: Aki valóban a választók képviseletének tekinti a hatalmat, annak nem kellene ennyire ragaszkodnia ahhoz egy olyan helyzetben, mint a mai. dr. Lippai Pál 12:29:32: Ne felejtsük el, hogy más a jelenlegi helyzet amikor törvények által szabályozott demokráciában élünk, vagy '56-ban ahol a tömeg spontán nyilvánulása egy diktatúra ellen alakult ki, ami még bizonyos mértékig az erõszakos cselekményeket is menthetõvé teszi. Ma ezekre nincs elfogadható magyarázat. Szincsok György 12:29:40: Nagyon érdekes volt amit írtatok, jó volt egy ilyen emelkedett témáról értekezni. Mindenkinek köszönöm a részvételt, szép napot, jó munkát, méltóságteljes ünnepet kívánok mindenkinek. dr. Lippai Pál 12:30:15: Köszönjük a lehetõséget!
dr. Marjanucz László 12:30:16: A gond a következõ: Wittner Mária ünnepelhet-e közösen a mai hatalmon lévõkkel. Skizofrén helyzet! Az egyik oldal 56-os érzelmei miatt képtelenségnek tartja a közös ünneplést, a másik oldalnak társadalmi elfogadottságuk és társadalmi megerõsítettségük miatt nagy szükségük lenne erre, mint egy falat kenyérre. A realitás az, hogy amíg élnek az 56-os forr. szembenálló felei, akik a barikád különbözõ oldalain álltak, közös ünneplésre nincs lehetõség. Nem hatalmi politikai okokból, hanem a mélybõl jövõ emberi érzések, a forradalomhoz való hûs, az önérzetes magatartás miatt. Ez emberi érzés, ez a lélek parancsa! Újszászi Ilona 12:31:35: 1956 mindannyiunké. De még nem tudunk eleget a forradalomról. Az ismeretterjesztés mellett fontosnak tartom, hogy élményszerûvé tegyük az akkor történteket a fiatalok számára is. Így érezhetik õk is magukénak, így építkezhetnek e történelmi pillanat tanulságaiból. dr. Marjanucz László 12:32:08: Mi is köszönjük a részvétel lehetõségét.
http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-25, 02:12
dr. Karol Biernacki 12:32:20: A magyaroknak nagy kultusza van Lengyelországban. 7 évesen már tudtam, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon. Édesapám egyike volt azoknak, akik vért adtak a sebesült magyar felkelõknek. 1980-ban a gimiben a tanárok félelem nélkül mesélték az 1956 magyar eszmérõl, sokat tanultunk a bátorságról (és vagányságról is). Újszászi Ilona 12:32:24: Köszönöm a beszélgetést!
http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2017-02-25, 02:12