VIII. szám ~~===================~
TARTALOM A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1902/3. évi építészeti
N A OV PÁ LVÁZATA. Oldal
Jelig~
II
I
Szöveg
Tervezők
'" Vágó józse/, Budapest.
Baross
I Aranyérem II és 1200 kor.
Ezüstérem
Nagyváros
Dicséret Szöveg
Vas
Habiclzt Károly, Budapest. Förk
Emő,
Budapest.
Helyszi nrajz .
.,. ,.
,.'"
u
u
J
:J
I I
I I
"EÉ.1=\l
"l-LO"""'5
~ I L- - - - i i - - - - - - - -- _______ JI I
J
.. ~
U.T C,""
-o r .. <
.~
"
J
" w
.,
I
u
r
..JTC9
___ .. _.!t.<:,p
:?,f!._
~:========================================~
A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1902. éví építészetí nagypályázata. -0-
Egy nagyvárosban, mely vasuti főgóczpont, va~uti állomásépület tervezendő. Az épület elhelyezését, valamint az azon áthaladó vágányokat az egyesület i irodában kapható helyszinrajz tünteti fel. A vágányok utszin fölött 6'00 m. magasságban haladnak. Az épület kizárólag személyforgalomra és csak kisebb mértékü levél-fel- és Icadásra szolgál. A vonatok inditása, azok végleges beérkezése, rendezése, a posta- és gyorsáru· kezelés a város más részében történik. Az épület e~yik oldala érkező, a másik induló oldal gyanánt oldandó meg. A pálya ház végén vannak a közuti közlekedő utak a vágányok alatt a tér egyik oldaláról a másikra, a hol vasszerkezetü alátámasztás alkalmazandó a vágányok részére. A tágas térre széles főközlekcdő utak torkollanak. A külső talaj az előcsarnokok bejáratai felé még közel 1'60 nL-rel lejt ő sen feltölthető, hogyacsarnokokból a perronokra minél kevesebb lépcsővel lehessen jutni. Az egyes vágányok közötti perronokhoz a csarnokokból, valamint átszállások czéljaira az egyes perronok között a közlekedést a vágányok alatt 4'00 m. szinben fekvő alagutak közvetitik, l1Ielyek megfelelő kidolgozást és oly elhelyezést nyerjenek, hogy azokon zavarok és eltévedések né'lkül kiki megtalálja utirányát. A perronokra vezető lépcsőket alkalmas helyeken 2'50-3'00 m. szélességben lehető kényelmesre kell tervezni. A podgyászt egész külön alagutakon át és felhuzók segitségével egész külön perronokon kezelik, hogya podgyászkocsik a közönség közlekedését ne zavarják. A helyszinrajzban megjelölt perron-szélességi méretek a vágánypárközepek távolságát jelzik. A vágányok alatt szükségelt körülbelül ['00 méternyi szerkezetet külön ábra jelzi. A vágányokat 2'00 m, hosszban vasszerJ..ezetü födélzeltel kell ellátni, a mely födélzet két végén 5'00 m. magasságon felül szélfogó üvegfalazat legyen, A födélzet több nyilásban végighaladó oszlopsorokkal tervezhető.
Az épület külseje magán viselje rendeltetésének jellegét; a főbejárásoknál és kijárásol.mál gondoskodni kell külön gyalogközlekedésről és arról, hogy a kocsin érkező, vagy kocsira szálló közönség födött helyen szállhasson ki és be a nélkül, hogyagyalogosokat zavarná, Az érkező oldalon a tér szemben fekvő része bérkocsi rendező-állomásul van fentartva. Az indulás oldalán a következő helyiségek legyenek, megjegyeztetvén, hogy a megadott alapterületi méretektől föl vagy le némileg el lehet térn i :
--
3 -
1. Tágas előcsarnok körülbelül 800 m2 alapterülettel. Az előcsarnokban mennyezet-alátámasztó oszlopok ne legyenek és innen az összes nyilvános helyiségeket könnyen föl lehessen találni. A perronokra vezető közlektdő utakhoz innen és a váró- és éttermekből könnyen el lehessen jutni. Az előcsarnokban vagy közvetetlen közelében 10-15 jegyváltó pénztár, minden fülke legalább 1'70 m. széles, 3'50 m. mély legyen. Ezekhez tartozik a pénztárnokok részére közel 25 m2 területü közös helyiség. Tőzsde, ujságárulóhely, táviratfelvevő- és telefonfülke, rendőr- és portásszoba. 2. Podgyászfeladó helyiség 606 m2 területtel két pénztárfülkével, a málházó személyzet részére egy körülbelül 40 m2 területü helyiséggel és egy 35 m2 területü málharaktárral. Az utas az előcsarnokból, illetőleg a pénztáraktól más helyiségen való átjárás nélkül könnyen juthasson a pogyász-feladóhoz, melyhez még kocsival is könnyen hozzá lehessen férni. 3. A ruhatár és podgyász-elhelyezőhely körülbelül 100 m2 alapterülettel könnyen feltalálható helyen legyen; ruhatáros szobáról is kell gondoskodni. 4. Váró helyiségek, még pedig J. oszt. utasok részére köriiibelül 100 m2, II. oszt. utasok részére körülbelül 300 m2, III. oszt. utasok részére körülbelül GOO m2, áll:lmi főméltóságok részére körülbelül 50 m2 területtel. Az I. és II. oszt. várótermekhez nők részére külön mellékszobák is tervezhetők. A III. oszt. váróterem egyszersmind az itt tartózkodó utasok részére étkező IlelyiségüI is szolgál, tehát buffet-asztalról és vele kapcsolatos konyháról, illetőleg tálalóról is kell gondoskodni. A III. oszt. utasok a többiekkel lehetőleg ne találkozzanak. 5. Étterem az l. és II. oszt. utasok részére körülbelül 600 m2 alapterülettel, az ehhez 1artozó konyha és mellékhelyiségei (főző konyha, 1álaló, mosogató, söntés. kamrák, eMny- és fehérnemüraktár, személyzeti szobák, a bérlőnek 3 szobás lakása). A konyha esetleg az emeletre is föl helyezhető, a lakás az épület más részébe is tervezhető. 6. Udvari váróhelyiségek összesen kb. 500 m2 alapterülettel teljesen külön épületcsoportot alkossanak. Az udvari vonat mindenkor az első vágány ról indul és ugyanott is érkezik, tehát e helyről csupán egy diszes külön feljárót kell tervezni, Legyen itt külön kocsi-aláhajtó, egy nagyobb csarnok mint fő váróhelyiség, külön szoba az uralkodó számára toillettel, külön szoba az uralkodóné számára toi eltel, külön szobák akiséret férfi- és női tagjai, valamint a szolgaszemélyzet részére. 7. ÁJ nyékszékek kellő számban és elkülönitéssel a várótermek közönsége, valamint férfiak és nők számára mosdó helyiségekkel. 8. A perronokon buffet-helyiségek kisebb váróhelyiségekkel és árnyékszékekkel, továbbá egy helyiséggel a forgalmi hivatalnok számára. 9. Postahelyiség az alagut közelében, kizárólag levélkezelés czéljára közel 50 m2 területtel. 10. ÁlIomásfőnöki és forgalmi irodahelyiségek a vágányok magasságában, még pedig: a) főnök ___ ___ ___ ___ ___ 30 m 2 g) vonatkisérők 50 m 2 h) transiteurök ________ _ 60 m 2 b) kezelőtiszL _________ 60 m2 i) iktatószoba ________ _ 40 m2 25 m 2 c) főnökhel yettes 60 m2 i ) irattár és kézi sLl'rtár 50 m 2 d) forgalmi iroda e) táviróhely __ _ k) rendelk ezésre álló hely 30 Jll2 100 m2 50 m2 j) kocsifelirók oo_
oo
.oo
___
.. _
-
-t
-
Az érkezés oldalán a következő helyiségek legyenek: 1 Érkező csarnok körülbelül 600 m2, kapcsolatban az érkező utasok részére szolgáló alagut közvetitése által az összes perronokkal. E csarnokkal kapcsolatban legyen két váróhelyiség it 40 m2 az utasokra váró közönségnek. Pénzváltóhelyiség, telefon-, tolmács-, rendőr-, portás-szoba. 2. Toillette-helyiségek, fürdőszobák és árnyékszékek megfelelő számmal és elkülönitésseL 3. Podgyászkiadó-helyiség körülbel ül 600 m2 területtel, anagycsarnokból könnyen hozzáférhetően és ugy, hogy a kocsi felszálló helyre nyiljék. A podgyászkiadó-helyiséget ugyancsak alagutak és leeresztők kapcsolják össze valamennyi podgyászperron nal. 4. Ruhatár és podgyász-megőrző hely körülbelül 80 m2 ruhatáros szobával. 5. Talált tárgyaknak és azok kezelése czéljára 50 m2 helyiség. 6. Orvosszoba előszobával 45 m2, betegszoba 30 m2• 7. Pénzügyőri hivatal 40 m2, a podgyászkiadó-helyiség mellett; pénzügyőri kaszárnya 20 személy részére. 8. Rendőrkaszárnya 20 legény és egy rendőrtiszt részére. 9. Három szertár- és kt"zelőhelyiség it 50 m2 . 10. Oktatóhelyiség 150 m2 , oktatótiszt szobája 25 m2. 11. Menet jegy- és tudakozóiroda. Továbbá, a mennyiben hely marad, tervezhető egy diszterem és az cisztálymérnökség hat, egyenkint 30 m2-es hivatalos helyisége. Természetben lakások: mégpedig az állomásfőnök részére 5 szoba és mellékhelyiségei, esetleges egyéb kisebb lakások és szobák vendégtisztviselők részére. A lakásokat akár az induló, akár- az érkező oldalon, valamelyemeletsorban külön bejárásokkal és lép cső házzal kell tervezni, hogy azok a vasuti helyiségek érintése nélkül a városból megközelithetők legyenek. Kivántatik : legalább 2 alaprajz, legalább egy teljes homlokzat és egy teljes keresztmetszet 1 : 200 mértékben, ezenkivül az induló előcsarnok-épületrész, valamint az épület egy más jellemző részének homlokzat- és metszetrészlete l : 100 mértékben. A legszükségesebbre szoritkozó terv magyarázat. Apályaterveket jeligével és jeligés levéllel ellátva legkésőbb 1903 januarIus hó 5-én esti 6 óráig a .\I1agyar Mérnök- és Épitész-Egylet titkári irodájába kell benyujtani. Pályadij: az egyesületi aranyérem és a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnak f. é. április hó 19-én 23,962. szám alatt engedélyezett 1200 korona utazási ö3ztöndija. A biráló bizottság abszolutbecsü, továbbá jó terveket az egyesület arany, esetleg ezüst érmével kitüntetni ajánlhat. A biráló bizottság tagjai: Czigler Győző, Jakab Dezső, Lechner Ödön, Nagy Virgil és Pfaff ferencz. A pályázatban részt vehet a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet minden tagja. Budapest, 1902. évi április 25-én.
Czigler
Győző
elnök.
Mihályfi józsef titkár.
l3ó'." ,-, l:i.~..,.~!(~'1'.
1. sz. - Jelige: Baross. - Arany érenl.
~_ ./
'J<:otsimm~'~ .0: ~\ó:1 ;)T1§!A:wt
Vágó József, Budapest.
-
7 -
l
Ii
J
,
~.-'-":-~-- - -
-
~-- -
--~--
--
III Homlokzati részlet. l. sz. -
Jelige : Baross. - Arany érem.
Vágó józsfj, Budapest.
9
8
1. sz. -
Jelige : Bnross.
Aranyerem.
Vágó j ózse/. Budapest.
.1 <
o ~
~
<
.-'-'-11-J..
~
(
I ~
, -
--
-10 -
I1: Metszet részlete. 1. sz. - Jelige: Baross. -
Arany érem.
Vágó józse!, Budapest.
II
2. sz. -
Jelige: Nagyváros. - Ezüst érem.
12
Habicht Károly, Budapest.
-
13
-
I·
Homlokzati részlet. 2. sz. - Jelige: Nagyváros. -
Ezüst érem.
Habicht Károly, Budapest.
-
14
-
-
15
-
--~/
2. sz. - Jelige : Nagyváros. - Ezüst érem.
.
H abiclzi Károly, Budapest.
-
16
-
Metszet részlete. 2. sz. -- Jelige: ' Nagyváros. - Ezüst érem.
Habicht Károly, Budapest.
-
3. sz. - Jelige: Vas. - Dicséret.
17 -
-18 -
F"örk
Emő,
Budapest.
19
-
Homlokzati részlet. 3. sz. -- Jelige: Vas. -
Dicséret.
Förk
Emő,
Budapest.
20
21
3. sz. - Jelige: Vas. Dicséret. Förk Ernő, Budapest.
--
...--
:. ~ --:1-·.::: ...:::: • .··: _I_::_:J =::I ·:.-·:::I-.:·:::
.....
,1,1' "i'"
L .
:::~.::I ·::.·: I :.:::
.. .
- '.'::::':1::.:::' ..::::
-
...
./
'1
a_ _ _
.--a_
.
I ' .• '''':;
.. ·. ·:· ... L . :.:.:J ~~.:·.: I :::::
.
'::-1.-.::' :: ::1:'.
.... • . ·.:• . ·:.·:1·.:::.: •.:.:: -_ L - I.·: '::·:.::I ::~::
I ...: I: ....:1 _.:· . -·.
1
.. 1 .
::'1::'.:.':, :::::.- :::: . .. .
: .: :~::
•.: :.: :.•.
~:=
... '1'.. -:.'1 '.: :
• .. ' 1 :.::-:' :.::':1":'
:.::::.::1 .:::.:::. :::::.:':
:.·:::. L :.· ~.·.
·1 1 .·::·.-• .·.:::.:.. ...::·
:.::.:1'.::::1:::::
: ::::'-:-:::.·.L -· .: . . . ::: :.::::.:
1 .' -::' 1: .:::: ' ::.:'.:
:._:-::.1:'·..
1 :·.. ·
..
·: .' I :: ... 1
.. " .-
.i
~
.':"~/li,
........ _--. --;·l
-
~ ~I
~
-1 "'\
.
-
--"
-
)
22 -
, 3. sz. - Jelige : Vas. -
Metszet részlete. Dicséret.
Förk
Emő,
Budapest.
~========================================~
Az 1902(3. évi épitészeti nagy pályázat birálati jegyzőkönyvébőI. -
0-
A nagypályázat tárgya: egy nagyvárosban, amely vasuti főgóczpont, vasuti állomás tervezendő (a megadott részletes programm és helyszinrajz alapján). E feladatmegoldás a szerkezet és beosztás tekintetében különleges, nagyobb tanulmányt igényel. A programm-tervezet egy áthaladó állomást kü lön induló és érkező oldalakkal kivánt; a tervezők mindegyike a feladatot a jelenleg meglevő áthaladó indóházak tanulmányozása alapján több-kevesebb sikerrel oldotta meg. Beérkezett hat pályaterv, a melyek alakilag a pályázati feltételeknek megfeleltek, azért mindannyian birálat alá voltak vehetők. Az alulirt bizottság a terveket átvizsgálta s érdemleges birálatát a; következőkben adja: Jelige: Vas. Alaprajzi főformája megfelelő. A főcsarnok legbecsesebb falát a személypénztárak fogla lják el; a főcsar nokból nem lehet az alagutakba bejutni. A tervelő a középtágas alagutat csakis az érkező és átszálló utasok részére tervezte, a többiek részére pedig a két oldal-személy-alagut szolgál. Az oldalalagutak a várótermekből nyilnak, de ott sincsenek axisban. A várótermeket igénybe nem vevő utas csak az esetlegesen zsufolt termen át törhet utat magának, hogy az alagutakon át a perronba jusson; ez forgalmi szempontból igen lényeges hiba. Az állami főméltóságok is csak az l. oszt. várótermen keresztül mehetnek a saját helyiségükbe és ki a perronokra. A kocsi- és gyalogközlekedés igen rosszul van megoldva, egymásba torlódik a közönség. A posta rejtett he lyen van, kicsinyek a tőzsde-, ujság-, telefonhelyek. A konyhák és mellékhelyiségei szintén kicsinyek. Az étteremben, várótermekb ~ n stb. az oszlopok csak utban vannak. Helytelen az uralkodó pavillonjának atervezete. A felségek helyiségei a világitó udvarra néznek, a kiséreté ellenben az utczára. Valamennyi kicsiny s mindnyájan az alsó szintbe helyezvék s a perronra lépcsők vezetnek fel. A középső tunel kiszélesbbitései nem czélszerüek, mert ezek inkább akadályul szolgálnak. Az oldaltunelek keskenyek, ketté kell választani s két oldalas lépcsőkkel ellátni. Az összekötő alagut-folyosók nem helyesek, meli oda betévedhet a közönség, de teljesen fölöslegesek is. A forgalmi hivatalok itt sincsenek folytatólagosan csoportositva.
-
24
-
Az érkező oldalon a főcsarnok körül csoportosuló mellékhelyiségek eléggé jól vannak elrendezve, a tudakozó iroda itt sincs megfelelően tervezve, csak kivülről közelithető meg. A főnök lakása terjengős. A poggyász·feladásnál czélszerütlen a málhapad és pénztár elhelyezése. A perronokon tervezett váróhelyiségek szélesek, alaprajzuk megfelelő. Az egész csarnokot egy óriás vasiv (közel 110m. átmérő vel) tödi, oly dimensionálással, llOgy architec!urája nem kedvező, már a megfekvésnél is 8-10 m. széles. A tervező az architec!uráhan vasformákat keres; de méreténél fogva inkább a kőformákhoz áll közelebb. Nem indokolt a tervezeten kitüntetett falméretekkel a tervleirás szerinti vasváz közötti falazás. A belső és külső kiképzés szerint a falak vasv3za közötti falsikok majolika stb.-vel vannak burkolva. főhomlokza tának szép conceptióját megrontja az udvari pavillon körül csoportosuló hármaskupola torlódása. A magyar koronát tühegyre tüzni nem helyes, grotesk motivum. A négy sarok óriás reflektora fölösleges, mert jóformán csak a tetőt világit ja meg. A homlokzat művészies megoldása fölötte áll az alaprajznak. Akiállitás bravurossága, a részletek ügyes megrajzolása, főleg festése dicséretet érdemel. Jelige: Nagyváros. főformáiban az előbbire emlékeztet. Igen jó mindkét oldalon a gyalog- s kocsi közlekedés. Jó az induló oldalon az aláhajtó kiszélesitése. A podgyász-feladásnál a pad, pénztár és raktár hiányzik. Az étterem ben és podgyásztérben sok az oszlop. A I II. oszt. váróterem konyh ajába külön bejáró nincs. Jó helyen vannak a jegypénztárak, l.e a ruhatár előtt kevés a hely, nem eléggé discrét helyre kerültek a c1osettek. A főcsarnokból nyiló direct bejál ás az alagutakban igen czélszerü. Az oldal-alagutak a várótermekből nyilnak, valamennyit szélesebbre kellett volna venni, ketté osztani, két oldali feljáróval ellátni. A szolgálati folyosó összeköttetése fölösleges ~s alkalmatlan. Az I. és Il. oszt. étterem be tJlczai bejárás is kell; a tálaló, söntés utban van. Konyhák, lakások jók. Jó az uralkodópavillon-terve, kellően van elhelyezve tS méretezve. Az l. és a II. emeleten és a mezzaninban lévő irodák, lakások részben csak az előcsarnokból kapnak világitást. Az előcsarnok ablakait több izben elvágnák az előbb emlitett helyiségek menyezetei, ezt pedig egy monumentális épitményben el kell kerülni. A metszet és az alaprajz közti összefüggés e helyen zavaros s a tervek nem nyujtanak a megoldásról kellő felvilágositást. Konyhák és lakások mindenütt jók, megfelelnek. Az érkező oldalon a közönség veszély esetében könnyen egyenesen kijuthat a szabadba, ellenben ha kell, egyesithető a közép kijárás felé is. Jó helyre keriilt az orvosi- és betegszoba is, de a menetjegy-irodához csak kivülröl lehet hozzáférni. A rendőrség. pénzügyőrség elhelyezése szintén jó. A csarnok melletti c1osettek, fürdők, toileltek jó helyen s kellő méretben tervezvék, de a ruhatár igen messzire került, a a málha kiadási helye szintén megfelelő. A perron-várók, buffet, hivatal egybe tervezendők s kisebbre méretezendők. A kettős vasoszlopok veszélyessé teszik a közlekedést, egy oszlop is megfelelhet. A szerkezet vonala kissé monoton. Homlokzata egyszerü, egyöntetü, ujat nem keres; az ismert formákat a tervező ügyesen alkalmazza. Az előcsarnok oszlopos aláhajtójának arányai nem sikerültek s ellentétben állnak a különben ügyes többi részlefezéssel. Kedvezőtlen az oldalszárnyak és a kiemelkedő saroknak és a közép pavillon magasságának az aránya. Az összekötő szárnyak és közép részek között hátul felépitett fali vezet teljesen elvágódik a természetben s alig jut érvényre a homlokzaton. A tervezet kiállitása igen discrét, ügyesen van előadva s nagy gonddal megrajzolva és szakélielemmel megoldva.
-
25
-
Baross A helyszim'ajz a környező utczákat és kocsi közlekedés irányát láttalja. Alaprajzának főelőnye az az axiális folyosók nagyobb szélességéből folyik. A várótermek stb. elhelyezése főelhelyezésében megfelelő. Az induló oldalon lévő nagy csarnokból két igen széles folyosó nyilik, a mely két oldalcsarnokkal köti össze az előbbit. Mindhárom csarnokból axisban lehet a perronokra vezető alagutakba jutni. Czélszerü a középső széles alaguthoz vezető bejárás, de nem megfelelők a váróteremből való kijárások, mert nincsenek az alagutak tengelyében. Rossz helyre kerültek a jegypénztárak; keresni kell őket; jobb lett volna ezekkel szemben lévő helyre tenni. El van dugva az L oszt. váróterem bejárása. Szét vannak szórva az előcsarnokba való távirda. uj ság- és dohány tőzsde stb. helyek, ezek egyébként kicsinyek is. Az étterem és poggyászfeladó helyek alakja használhatóságra és a kezelésre alkalmatlanok. A closettek nagyon felreesnek, a ruhatár jó helyen van. A poggyász-feladó, illetőleg a leadó alagut kissé hosszu. ltt is szüksé~es a tuneleket kettéosztani s mindenütt két oldali feljárót késziteni. Nem jó a tunelek lépcsők előtti részleges kiszélesitése s a lépcsők betolása ; ez torlódásra és közlekedési akadályul szolgáL A perron-várókban hiányzik a hivatalnok szobája. Jó az ezeket a helyiségeket összekötő alagut az élelmiszerekkel való ellátás szempontjábóL Nem elég nagyok a konyhák s mellékhelyiségei, de igen jól lehet hozzájuk jutni s jók a különbejárók. Igen jól vannak a lakások megtervezve. Az uralkodó pavillonjának az alaprajza jó, a kiséretet azonban az emeleten lévő tulságos nagy, toilette-nek nevezett, helyiségekbe lehet tenni, egyébként jól és szépen van csoportositva. Az érkező oldalon az alagutak veszedelem idejében a szabadba is kivezethetők, egyébként rendszerint a közép felé egyesithetők az összekötő széles csarnok-folyosó által, akadályozzák a közlekedést abeépitett oszlopok. Az érkező oldal főcsarnoka körül jól csoportosul minden mellókhelyiség s <:zonnal föllelhető bármelyik. A gyalog s kocsin távozó könnyen találhatja meg a helyes kijárást s az elől lévő tágas terraszon a közönség kényelmesen eloszolhat Czélszerütlen a poggyász-kiadást ketté választani; ez zavarra adhat okot. A vasszerkezet metszete széparányu, de helytelenül vannak a málha-perronok nok közepén elhelyezve az oszlopok, a közlekedést akadályozzák. A homlokzaton is, a metszeteken is a tervező az ujabb 1l10dernizáló formákat keresi s felhasználja azokat a motivumokat, a melyeket a magyar népies művészetben találunk. Egyes részek el vannak nagyolva, s nincsenek teljes egysétlben a gazdag, szép architecturáju középrészszeL A sarkok nem sikerültek ugy, mint a főbejárás. A metszetekben a vas karcsu karakterét a tervező helyesen alkalmazza. Különös elismerést érdemel a terv müvészi kiállitása, megrajzolása. A bizottság a tervek részletes birálata után azoknak fölsorolt előnyeit és hátrányait egybevetve, ugy döntött, hogy az aranyérmet és a vele kapcsolatos 1200 koronás utazási ösztöndijat a Baross jeligés tervnek itélte oda. De nem zárkózhatik el azok elől a qualitások elől, a melyek a Nagyváros jeligés tervben, különösen annak alaprajzi megoldásában találhatók; azért e tervet az egyesület ezüstérmével jutalmazni javasolja. A Vas jeligés tervet pedig - homlokzatában és metszetében mutatkozó ügyes felfogásért - dicsérettel kitiintetni ajánlja. Budapest, 1903. márczius hó lD-én.
Czigler Győző. Jakab De?ső. Lechner Ődön. Nagy Virgil. Pfaff Ferencz.
..
SZEGED SZAB. KIR. VÁROS TANÁCSÁTÓl 1===:::>
PÁLVÁZAT. seged szab. kir. város közönsége az 1879. árviz em lékére
fogadalmi templom épitését határozván el, annak terveire ezennel pályázatot hirdetünk. A pályázatban részt vehet minden magyar állampolgár és pedig monumentális jellegü, emlékszerü, szabályos négyszögü téren szabadon álló 1,200.000, egymilliókettőszázezer korona épitési költség keretében 3400, háromezernégyszáz hivőre szánt róm. kath. templomnak 1: 200 méretü terveivel, ha azokat
1904. évi április hó 1-ső napjáig Szeged szab. kir. város polgármesteréhez jeligés levél kapcsán beküldi. A pályázó művek közül 12 tagu bizottság itélete szerint a legjobb, ha absolut becsü 4000 - négyezer - korona, - egy 2500 - kettőezerötszáz - és egy 1500 - ezerötszáz - korona dijat nyer, minden pályázó köteles azonban művét megvásárlás esetére 1000 - ezer - koronáért átengedni. A pályázati feltételeket - a melyek minden résztvevőre kötelezők, Szeged szab. kir. város mérnöki hivatala, ugya magyar mérnök- és épitész-egylet kivánatra dijtatanul megküldi. Szeged szab. kir. város tanácsának 1903. évi szeptember hó 7-én tartott üléséből.
Pálfy ferencz, polgármester.
~======================================:::>
38785 -
" Pátria" irodalmi vállalat és nyom dai részv.-társ. nyo mása . Budapest.
