2015. ÖKOINDUSTRIA. hulladékgazdálkodás. megújuló energia AJÁNDÉK KÜLÖNSZÁM

2015. ÖKOINDUSTRIA

hulladékgazdálkodás

megújuló energia környezetvédelem

www.zipmagazin.hu

J A

N Á

KÜ

K É D M

N Ö L

Á Z S

beköszöntő Dr. Szabó László miniszterhelyettes, az ÖKOINDUSTRIA fővédnöke, Külgazdasági és Külügyminisztérium

Tisztelt Kiállítók és Látogatók!

Örömmel üdvözlöm a jövő iparágának képviselőit és látogatóit az ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállításon! Az immár negyedik alkalommal megrendezett kiállítás mára Magyarország legnagyobb környezetipari szakmai seregszemléjévé vált. Ez az esemény is kifejezi és nyilvánvalóvá teszi a világ számára, hogy Magyarországon a környezetvédelem továbbra is kiemelt ügy. A környezetipar az egész világon egyre inkább a fenntartható gazdaság húzóágazatává válik. Az innovatív környe zetipari megoldások segítséget jelentenek az energia-, anyag- és víztakarékos termelés és fogyasztás elterjedésé ben, az üvegházhatású gázok és más veszélyes anyagok kiváltásában, illetve környezetbe bocsátásának csökken tésében. Fontosnak tartom, hogy ez a folyamatosan fejlődő iparág egy ilyen nemzetközi platformon mutathatja be eredmé nyeit és lehetőségeit, köszönet érte a szervező Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének. Az itt bemutatott hazai és külföldi innovatív termékek és eljárások felölelik a megújuló energiaforrások, az energiahaté konyság, a hulladékmegelőzés és -hasznosítás, az ökoépítészet, a biotechnológia területét éppúgy, mint a hagyo mányos védelmi (víz-, levegő-, klíma-, talajvédelem, zaj és rezgés elleni védelem) és ellenőrző technikákat. Bár sokan vélik úgy, hogy egy szakmai kiállítás nem veheti fel a versenyt a webak információáramával és a világ háló nyújtotta kapcsolati lehetőségekkel, meggyőződésem, hogy a személyes találkozás és kapcsolatfelvétel, a partnerek közötti bizalomépítés és az üzleti vagy együttműködési kapcsolatok ápolása, a termékek „kézzelfogha tósága” kiemelkedően fontos a hatékony és gördülékeny üzletmenethez. Ehhez a nemzetközi ÖKOINDUSTRIA szakkiállítás kiváló színteret kínál. A partnerek egymásra találásának elősegítése mellett a kiállítás célja az is, hogy a környezetipar eredményeit és in novatív megoldásait szélesebb körben is megismertesse mind a szakmai, mind a laikus közönséggel, és így utat mutasson a fenntartható, „zöld” gazdaság és életmód felé. Az ÖKOINDUSTRIA hozzájárul a kormány hosszú távú céljainak eléréséhez is, elősegítve a közép-európai gazdasági integráció elmélyítését, a nemzetközi gazdasá gi kapcsolatok minden irányú erősítését, a kis- és közepes vállalkozások hazai és nemzetközi piacra jutási esé lyeinek növelését. A rendezvény fontos szerepet tölt be a beruházásösztönzés területén, ismereteket nyújtva a potenciális befektetőknek a hazai perspektivikus környezetipari kínálatról. A hazai környezetipari termékek és szolgáltatások megismerését, a külpiaci térnyeréshez szükséges kapcsolatok kialakulását, erősítését szolgálja több kísérő esemény, így az Enterprise Europe Network találkozója, a Nemzetközi Innovációs Konferencia a Földművelésügyi Minisztérium szervezésében, vagy a V4 Környezetvédelmi Export Platform, illetve a KSZGYSZ és a KEXPORT Klaszter szer vezésében megvalósuló nemzetközi üzletember-találkozók. Az ÖKOINDUSTRIA ad helyet az ISWA Magyar Ta gozata közszolgáltatásokra koncentráló ülésének, A résztvevők továbbá tájékozódhatnak a kármentesítés, a víz- és szennyvízkezelés, valamint a környezetvédelmi társadalmi szervezetek kiemelt témaköreinek aktuális kérdéseiről. Az ÖKONDUSTRIA kiállítóinak és látogatóinak hasznos tanácskozásokat, gyümölcsöző kapcsolatépítést kívánok!

2014-ben már 8862 db telepített napelemes kiserőmű üzemelt hazánkban

TARTALOM

Exkluzív

8 Dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETKÉP 12 Fémhulladék hasznosítása 14 E-hulladék hasznosítása 16 Hasznos újrahasznosítás a HWD Recycling Kft.-nél 18 Műanyaghulladék hasznosítása 20 Papírhulladék hasznosítása 21 Miért éri meg szelektíven gyűjteni az italos kartont 2015-ben? 22 A Prinzhorn Csoport Magyarországon ‒ Erő és folyamatos fejlődés 24 Üveg hasznosítása 25 Gumiabroncs-hulladék hasznosítása 26 Magyar világszabadalom a hulladékhasznosításban 28 Energetikai hasznosítás 30 Biológiailag lebomló hulladék hasznosítása 32 Építési-bontási hulladék hasznosítása

6

| ZIP Magazin ÖKOINDUSTRIA

KÖRNYEZETVÉDELEM vízminőség

34 Pontos és átfogó monitoring ‒ a biztonságos ivóvíz záloga

szennyvízkezelés

36 Kontaktelemekkel kombinált gazdaságos szennyvíz-előtisztító az élelmiszeriparban

mezőgazdaság

38 Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere

egészségvédelem 40 Azbesztcsapda

levegőtisztaság

42 Lakossági bűzpanaszok kivizsgálásának műszaki lehetőségei

ZÖLD ENERGIA 44 Beköszöntött a megújulóalapú energiatermelés kora 46 Új trendek a biogáziparban 50 Napelem egy életre 53 Pályázati dömping vette kezdetét 54 E-autózás: töltőrendszerek, töltőállomások 56 Jön az üzemanyagváltás kora

SZIGETELÉSTECHNOLÓGIA 60 Az Urbanscape rendszer 62 Kőzetgyapot homlokzati rendszer 64 Passzív és pluszenergiájú irodaház

szakmai folyóirat Hulladékgazdálkodás Megújuló energia Környezetvédelem

V. évfolyam különszám ISSN 2062-3674

Felelõs kiadó: KREATÍV STÚDIÓ PRESS Kft. Szerkesztõség: 1071 Budapest, Dembinszky u. 16., tel./fax: +36-1-2526397, e-mail: [email protected], honlap: www.zipmagazin.hu Alapító: MERIDA PRESS Kft. Ügyvezető, művészeti vezető: Kugler Péter l [email protected] Értékesítési munkatárs: Papp Tamás l [email protected] szerkesztõbizottság tagjai: Balatoni Henrik, Bánhidy János, Brassnyó László, Haag János, Prof. Dr. Kovács Kornél, Markó Csaba, Tihanyi Ervin Szerkesztõ: Doró Viktória Szakmai tanácsadó: Dr. Hornyák Margit Olvasószerkesztõ: Hegybíró Éva Szerzõk: Beleznai Nándor, Domanovszky Henrik, Doró Viktória, Fülöp Orsolya, Gyulavári Imre, Kertész Dávid, Dr. Kovács Attila, Dr. Kovács Kornél, Papp Keve, Six Éva Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Terjeszti: a Magyar Posta Zrt. Központi Hírlap Iroda. Előfizethető a kiadónál: [email protected]; tel.: +36-1-252-6397. Éves előfizetési díj (10 lapszám): 6930 Ft (+postaköltség) A szerzõk írásai nem feltétlenül tükrözik a ZIP Magazin szerkesztõségének véleményét. Hozzászólásra, vitára mindig nyitottak vagyunk. A folyóiratban megjelenõ hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelõsséget. A Zöld Ipar Magazin bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos jog fenntartva. Fordítás, utánnyomás, sokszorosítás, cikkek átvétele csak a kiadó engedélyével. A lapból értesüléseket átvenni csak a Zöld Ipar Magazinra történő hivatkozással lehet.

ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

7

EXKLUZÍV

IV. ÖKOINDUSTRIA Az idei ÖKOINDUSTRIA minden eddiginél élőbb, a hazai és nemzetközi környezetipari fejlesztések gyakorlati megvalósítására fókuszáló szakkiállítás lesz. A szervező Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegéhez juttassa el az iparág vívmányait. Dr. Ágoston Csabával, a KSZGYSZ elnökével beszélgettünk. Szerző: Doró Viktória Az ÖKOINDUSTRIA szakkiállítást kétévente ren dezik meg, miközben a környezetvédelmi ipar ág az egyik legdinamikusabban fejlődő terület az Európai Unióban, így ennek köszönhetően a szakma kitüntetett figyelmét élvezi. Tudatos dön tés volt ez az önök részéről?

A KSZGYSZ szervezőként arra törekszik, hogy a kiál lítás mindig újat nyújtson a látogatóknak, egy olyan stabil pont legyen, ahol megismerkedhetnek a környe zettechnológia, a környezetipar legújabb eredményeivel. 2013 óta valóban komoly változások történtek, sok új eredmény született, amelyek közül többnek a gyakor latban való alkalmazását is megtekinthetik a látogatók. Abban, hogy az ÖKOINDUSTRIA kétévente kerül meg rendezésre, az is szerepet játszik, hogy egy ilyen volu menű nemzetközi rendezvény megszervezése rengeteg munkát, energiát igényel.

8


A kiállítás egyre nagyobb, komplexebb lesz, szá mos kísérő rendezvénnyel, minikonferenciával. Mi a fő üzenete?

Elsősorban az, hogy ne úgy tekintsünk a környezetvé delemre, mint egy feneketlen pénznyelő zsákra, hanem mint egy szegmensre, amely olyan műszaki-gazdasági megoldásokat, modelleket is képes kínálni, amelyek jövedelmezők lehetnek. Mindenki számára ismert a hulladékok újrahasznosítása, de kevésbé ismert bizo nyos műszaki cikkek, berendezések újrahasználata. Pedig ez is egy fontos dolog, ráadásul az utóbbi a hul ladékhierarchia magasabb pontján áll. A környezetipar húzóágazat lehet gazdaságilag is. Ezt akarjuk az ÖKOINDUSTRIÁ-n bebizonyítani azzal, hogy megmutatjuk, az ehhez szükséges műszaki poten ciál és tudás mind eszközökben, mind humánerőforrás ban, tudásban rendelkezésre áll Magyarországon.

Az ÖKOINDUSTRIA nemzetközileg is ismert és elismert szakkiállítás, minden alkalommal szá mos külföldi kiállítót és látogatót vonz. Milyen eszközökkel tudják a hazai és a nemzetközi cé gek közti együttműködések létrejöttét ösztö nözni?

A magyar környezetipar szereplőinek aktivitása évek óta töretlen, nagyon sokféle új technikai, technológiai megoldást tudnak nyújtani hazai és külföldi felhaszná lóknak egyaránt. A magyar vállalatok nemzetközi pia cokon való megjelenését segíti elő a KSZGYSZ égi szén belül alakult és ma már önálló cég formájában működő Környezetvédelmi Export Klaszter. A kiállítás kísérő rendezvényeinek egyike egy általuk szervezett, ún. B2B beszélgetés, ahol lehetőséget biztosítunk a külföldi cégekkel való tárgyalásokra is. Ezzel szeret nénk elősegíteni a magyar és külföldi vállalatok közöt ti kapcsolatépítést, üzletkötést. Van az idei kiállításnak kiemelt témája?

A KSZGYSZ azt tűzte ki célul, hogy az idei ÖKO INDUSTRIA legyen egy élő, élvezhető kiállítás, ahol akár a laikus látogatók is közérthető módon szerezhet nek információkat a környezetvédelem előtt álló fel adatokról és ezek lehetséges megoldásairól. Az olyan cégek – amilyen például az én cégem, a KVI-Plusz is –, amelyek a kihozott berendezést vagy műszert működés közben mutatják be, kedvezményt kaptak a részvételi díjból. A KVI-Plusz például egy környezeti levegő mé résére is alkalmas, működő mobil laboratóriumot állít ki, de máshol háztartási méretű kis szennyvíztisztítót is meg lehet nézni „élőben“. Az is felvetődött, hogy a konferencián keletkező szennyvizet egy odatelepített kis mobil szennyvíztisztító berendezéssel tisztítsák meg, mindenki számára látható módon.

Kármentesítési munkacsoportunk kimondottan az ok tatással, az oktatás helyzetével foglalkozik majd. Egy másik rendezvényünkön pedig a levegőminőség kerül a középpontba. Itt nemcsak a környezetipar szereplői nyilvánulnak meg, hanem egyéb civil szervezetek is képviseltetik magukat, többek között a Levegő Munka csoport is előadást tart. Ezenkívül az Ökokávéházat fontos még kiemelni, amely egyik partnercégünk szponzorálásával valósul meg. Ez az új közösségi tér ad helyet több kisebb ren dezvénynek, filmvetítésnek és a B2B beszélgetések nek is. A kiállítói térben került kialakításra, és ez is azt a cél szolgálja, hogy minél élőbb, dinamikusabb legyen a rendezvény. Már hagyománynak tekinthető az ÖKOINDUSTRIA Nagydíj, amelyre a kiállítók pályázhatnak. Mi a célja a díjnak?

Az ÖKOINDUSTRIA Nagydíjjal a szakma és a döntés hozók figyelmét kívánjuk felhívni, azokét, akik ren delkeznek a környezetvédelem céljaira felhasználható anyagi forrásokkal. Szeretnénk megmutatni, hogy Ma gyarországon is léteznek kiemelkedő, támogatásra ér demes műszaki megoldások, amelyek válaszul szol gálhatnak a környezeti problémákra.

A B2B beszélgetéseken kívül milyen kísérő ren dezvényekre számíthatnak még a látogatók?

Adott témákban minikonferenciák kerülnek megren dezésre. A KSZGYSZ-en belül ugyanis működnek ön kéntes alapon szerveződő munkacsoportok, amelyek egy-egy szűkebb szakmai területnek a képviselőiből állnak. Ilyen például az egyedi szennyvízkezelési mun kacsoport, amelynek tagjai speciális, akár egy lakóház vagy tanya szennyvízkezelését megoldó berendezések hazai alkalmazásának elterjesztésével foglalkoznak. Ők is tartanak egy konferenciát, ahol a témával kapcso latos információkat osztják meg az érdeklődőkkel.


9

10


hulladékgazdálkodási helyzetkép A rovat összeállítását a Hulladékhasznosítók Országos egyesülete támogatta Összeálította: Doró Viktória

fémhulladék

Fémhulladék hasznosítása

A világban tapasztalható nyersanyagszükséglet hosszú távon érezteti hatását a világpiaci árakban, így a másodnyersanyagok piacán is. Ma Magyarország egyik legértékesebb másodnyersanyaga a nagy fémtartalmú hulladék: az elhasznált elektronikai berendezések, a gépjármű-akkumulátorok, elemek hulladékai. Tavaly óta pedig egy innovatív eljárásnak köszönhetően már a hulladékégetésből visszamaradó salakanyagból is elkülöníthetők a fémek.

M

agyarországon bőséges kapacitások állnak rendel kezésre az elektronikai hulladékok és a roncs autók shredderezésére. Ezekben a hulladéktípusok ban nemcsak nagy értékű szerkezeti anyagok (alumínium, réz, vas), nemesfémek (arany, ezüst) vannak, hanem az Eu rópában hiányzó fémek és „kritikus elemek” is, azaz a plati nacsoportba tartozó fémek (platina, palládium, ruténium, ródium, ozmium, iridium) és a ritkaföldfémek (pl. cérium, neodímium, európium). Ma már olyan alumíniumhulladék hasznosítására is van technológia, mint a nagy mennyiségben keletkező kávékap szula – egy speciális minishredder segítségével történik az aprításuk az Inter-Metál Kft. üzemében. A fémhulladék hasznosítása kohókban történik. Magyar ország egyetlen acélműve Dunaújvárosban van (ISD DU NAFERR Dunai Vasmű Zrt.), ezenkívül néhány alumínium kohó és öntöde működik (pl. Mocsán, Apcon). Rézkohó Ma gyarországon nincs, ellenben a Jász Plasztik Kft. nagyberu házása keretében megkezdődhet az első ólomkohó építése. A feldolgozási technológiáknak és a szabványoknak megfe lelő minőségű fémhulladék előállításáról a hulladékot gyűj 12


tő és előkezelő cégek sora gondoskodik, akár hazai kohókba, akár exportra kerül a hulladék.

Hulladékstátusz vége

2011-től lépett életbe a vas-, acél- és alumíniumhulladékok nál, 2013-ban a réznél a hulladékstátusz vége fogalmát beve zető európai rendelet, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az anyagáramok ne hulladékként, hanem termékké feldolgozva kerüljenek további haaszosításra. Egyelőre azonban széles körű alkalmazásuk nem terjedt el sem nálunk, sem Európa más országaiban (kivétel ez alól Olaszország). Azt, hogy meddig tekintünk valamit hulladéknak, és az mi kortól minősül terméknek, a hulladék-keretirányelv (2008/98/ EK) és ennek megfelelően a magyar hulladéktörvény (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) is meghatározza. Ezek szerint a hulladéknak valamilyen kezelési műveleten kell átesnie, valamint meg kell felelnie az alábbi feltételeknek: ■ van piaca, azaz van rá kereslet, ■ rendeltetésszerűen, ténylegesen felhasználásra is kerül, ■ megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelmé nyeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak,

■ használata öszességében nem eredményez a környezetre

és az emberi egészségre káros hatást.

Mennyiben jelent ez változást?

„Amit eddig hulladéknak hívtunk, mostantól termék lesz, és ez bizony óriási különbség – tudtuk meg a HOE leköszönő ügyvezetőjétől, Sárosi Esztertől. – Ez azt jelenti, hogy kike rült a hulladékos rezsim alól, nem kell nyilvántartani, adatot szolgáltatni, nem kell hozzá hulladékkereskedelmi engedély, plusz aki átveszi, annak sem kell hasznosítási engedély, hi szen másodlagos alapanyagot, vagyis terméket vásárol.” Magyarországon elsősorban azért nem terjedt el a termék alkalmazása, mert a hazai jogszabályi környezet még nem megfelelő, illetve a tárolása sok helyen nem megoldott. „A legtöbb kohó továbbra is venne át fémhulladékot, de azt nem tárolhatja együtt a termékkel, a két alapanyag nem keveredhet. Sőt a kettő adminisztrációja is teljesen más. Amíg itthon nincs rá jogszabályi kényszer – és egyelőre nincs –, addig nem vagy csak kevés helyen fogják átvenni. A másik ok az, hogy aki termelő-, gyártótevékenységet vé gez, annak könyezetterhelési díjat kell fizetnie, amelyből kedvezményt kap, ha hulladékból termel. Ugyanakkor az sincs még tisztázva a jogszabályok szintjén, hogy aki má sodlagos alapanyagot használ, arra érvényes-e a kedvez mény” – mondta a szakember a nehézségekről.

Fémleválasztás a salakanyagból

A hulladékégetésből visszamaradó salakban található vas fém és nem mágnesezhető fémek különválasztása és értéke

sítése indult el 2014 októberében az FKF Zrt. megbízásából egy külső cég segítségével a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben (HUHA). Ezek olyan fémek, amelyek a háztartási hulladékokból nem vagy nem megfelelő minőségben szepa rálhatók. Az Európai Unió más tagállamaiban már régóta működik az égetőművi salakok ilyen irányú feldolgozása. A salak feldolgozását több hónapos pihentetés után célsze rű megkezdeni. A feldolgozás folyamata eltérő lehet, de az aprítás, rostálás, mágneses leválasztás és az örvényáramú szeparátorral történő leválasztás elemként megtalálható a legtöbb feldolgozási láncban. Lényeges, hogy a salakból tör ténő fémleválasztás nagyban elősegíti a salak későbbi építő ipari felhasználását, akár nyomvonalas építmények alapjá ban, akár kötőanyaggal keverve, mivel a feldolgozás során a gázképző fémek (pl. alumínium) kikerülnek belőle, valamint a kezelt salak méret szerint osztályozódik. Általánoságban elmondható, hogy a települési szilárd hul ladékok égetéséből származó salakban a vasfémek tömeg aránya körülbelül 3%, míg a nem mágnesezhető fémeké megközelítőleg 1–1,5%. A salakban legnagyobb mennyiség ben előforduló fém a vas, az alumínium, a vörös- és sárgaréz, valamint az ólom. Bizonyos eljárással a 2 mm alatti frakció ban található arany, ezüst, platina, palládium és egyéb nemes fém is gazdaságosan kinyerhető. A tervezett második égetőmű megépülésével nemcsak Bu dapest települési hulladékának lerakása szűnne meg, hanem a háztartási hulladékokban előforduló vasfém és nem mág nesezhető fémek nagy része is anyagában hasznosulhatna a salak kezelése útján.

E-hulladék hasznosítása 2012-ben mintegy 83 ezer tonna elektromos és elektronikai berendezést hoztak forgalomba Magyarországon, míg ugyanebben az évben nagyjából 40 ezer tonna e-hulladékot gyűjtöttek vissza. Az ilyen berendezéseknek számos, a környezetre veszélyes alkotóeleme van, ezért környezetvédelmi szempont ból kiemelten fontos, hogy újrahasználatra, további hasznosításra ‒ és ne lerakásra kerüljenek.

K

omoly problémát jelent világszerte az e-hulladék (számítógépek, okostelefonok, tévék, hűtők stb.) képződése, ugyanis egy év alatt – csak az Európai Unióban – 9,5 millió tonna keletkezik, ám ebből mindössze 3,3 millió tonnányi kerül begyűjtésre, majd újrafeldolgozásra (CWIT-felmérés, 2012-es adatok). Az unió előírása szerint 2016-ra legkevesebb 45%-ra kell emelni a lakosságtól szakszerűen begyűjtött elektromos és elektronikai hulladék arányát, míg 2019-re el kell érni a 65%-os arányt. E cél érdekében – hazánkban is – kötelessége átvennie a gyártónak és a forgalmazónak a használt vagy hulladékká vált berendezéseket, még akkor is, ha az ügyfél nem vásárol új terméket. A feltétel csupán az, hogy az üzlet forgalmazzon hasonló készülékeket. Például egy feleslegessé vált hűtő szekrényt – márkától függetlenül – minden olyan boltban le lehet adni, ahol kínálnak hűtőszekrényeket. És ha már a hű tőket említettük, többek között ezeknek a nagy fémtartalmú berendezéseknek a szállítására, tárolására, biztonságos és hatékony kezelésére épült ki 2014 márciusára Karcagon hatalmas kapacitás az Elektronikai Hulladékhasznosító Kft. jóvoltából. A környezetbarát üzem károsanyag-kibocsátás nélkül, a lehető legkevesebb energia felhasználásával dol 14


gozza fel az évi 20-22 ezer tonna hűtőgépet és elektronikai hulladékot.

E-hulladékért vásárlási utalvány

A fogyasztót a számára felesleges elektromos és elektronikai berendezések leadására ösztönző eszköz a vásárlási utalvány. Ezt a gyártó a forgalmazás helyszínén adhatja a fogyasztó nak új elektromos és elektronikai berendezés vásárlása ese tén az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsola tos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletben rögzített feltételek szerint: „a) a vásárlási utalványban szereplő összeg alapján adható árengedmény az új elektromos, elektronikus berendezés fo gyasztói vételárának 10%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a gyártó több árengedményt vagy kedvezményt kíván a fo gyasztó részére biztosítani; b) egy darab vásárlási utalvány csak egy darab új elektro mos, elektronikus berendezés vásárlásához használható fel, kivéve, ha a gyártó egyszerre több vásárlási utalványt is el fogad ugyanannak az új elektromos, elektronikus berende zésnek a vásárlásához; c) a vásárlási utalvány csak a használt elektromos, elektroni kus berendezés átadásának napján és helyszínén történő új

elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén hasz nálható fel, kivéve, ha a gyártó a vásárlási utalvány elfoga dását nem csak az átadás napján és helyszínén kívánja bizto sítani; d) a vásárlási utalvány összege nem áthárítható.” A vásárlási utalvány értéke 50 és 700 forint között válto zik, készülékfajtától függően. A gyártónak a hulladékot abban az esetben is át kell ven nie, ha a hulladékká vált berendezés a rá jellemző alapvető alkotórészeket nem tartalmazza, vagy megbontották. Ezek ben az esetekben a gyártónak nem kell a hulladékbirtokos részére vásárlási utalványt adnia. Az elektromos és elektronikai berendezéseket forgalmazó üzleteken kívül a hulladékgyűjtő udvarokban és a lakossági lomtalanítások alkalmával is leadhatók az ilyen hulladékok. Mivel az e-hulladék begyűjtése és bontása állami támoga tás nélkül senkinek sem lenne üzlet, ezért az Országos Kör nyezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nem zeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) az elektromos és elektronikai hulladékok megfelelő – a kibo csátást és gyűjthetőséget figyelembe véve meghatározott – mennyiségű gyűjtését és kezelését közbeszerzés útján rende li meg, és annak költségeit a gyártók által fizetett termékdíj ból a központi költségvetésen keresztül biztosított támoga tási összegből finanszírozza.

Újrahasználat

A forgalomba helyezett elektromos és elektronikai berende zések mennyisége 2009-től igen jelentős csökkenést mutat (126 814 tonnáról 2012-re 83 206 tonnára, forrás: 2009–2010: VM/Eurostat; 2011–2012: OHÜ) egyrészt a gazdasági vál ságnak, másrészt a technológiai fejlődés és az innováció kö vetkeztében jelentkező tömegcsökkenésnek köszönhetően. Például egy régi típusú tévé vagy monitor tömege korábban többszöröse volt a mai modern – LED vagy plazma – válto zatoknak.

Az e-hulladékok keletkezésének megelőzése érdekében nagy potenciál rejlik az innovatív, környezettudatos termék tervezésben. A gyártókat ezért arra kell ösztönözni, hogy a leghatékonyabb módszereket dolgozzák ki és ültessék át a gyakorlatba az anyagszegény, hosszú élettartamú, energiata karékos, könnyen javítható és könnyen hasznosítható termé kek gyártása érdekében. Az e-hulladékok esetében megjele nik továbbá az újrahasználat kérdése is, ami a hulladékhie rarchia második fokán áll. Az újrahasználattal kapcsolatban támasztott minimumkö vetelményeket a már idézett 197/2014-es kormányrendelet foglalja össze. Ebben többek közt az áll, hogy „a használt elektromos, elektronikus berendezésnek és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésnek, amelyet újrahasz nálatra előkészítettek, működőképesnek kell lennie. A be rendezés akkor működőképes, ha valamennyi funkcióját, amellyel eredetileg rendelkezett, maradéktalanul teljesíteni képes, és rendeltetésszerűen üzemel.” Magyarországon az e-reuse Kft. – amely a Fe-Group In vest Zrt. tagja, és annak telephelyén működik – hozta létre az első újrahasználati központot, ahol a hulladékként kezelt be rendezések – például fűnyíró, fúrógép, televízió – jelentős része újrahasználatra alkalmassá válik, így visszakerül a ke reskedelmi körforgásba, megnövelve az egyes berendezések élettartamát. Ezenkívül az FKF Zrt. tervezi újrahasználati központok létrehozását, amelyek edukációs célokat is szolgálnak majd. Közülük az első – várhatóan – Budapest XV. kerületében nyitja meg kapuit ez év novemberében. Abban az esetben, ha a berendezés újrahasználatára nincs mód, a hulladék lerakástól való eltérítése a cél. Mivel az e-hulladékok tömegének közel 70%-a fém, így a legkézen fekvőbb az anyagáram kohászati hasznosítása. Ugyanakkor a hazai előkezelt fém másodnyersanyagok feldolgozására a hasznosítókapacitásunk nem elegendő, ezért azok nagy ré szét exportáljuk. ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

15

Hasznos újrahasznosítás a HWD Recycling Kft.-nél A HWD Recycling Kft. elektronikai hulladékok felvásárlásával és kezelésével kezdte tevékenységét 8 évvel ezelőtt. Mára ez kiterjedt az egyszeri hulladékelszállítástól a komplex hulladékkezelésig. Az elektronikai hulladékok mellett vásárolunk vasat, színesfémet, papírt, fóliát. Gépi technológiánk révén pedig képesek vagyunk kényes anyagok ártalmatlanítására, kábel- és AL-CU hőcserélők darálására, anyagok gépi szeparációjára. Hisszük, hogy tevékenységünk segít pénzt csinálni partnereinknek a hulladékból, és valljuk, hogy az a jó üzlet, amely mindkét félnek megéri.

A

tartós műszaki cikkek ma már mindenhol tömege sen megtalálhatók. Ha megnézzük, hogy egy cégen vagy háztartáson belül mennyi elektromos, akku mulátoros készülék található, egészen elképesztő számot ka punk. Mivel a fogyasztói társadalomban e termékek valódi tartóssága folyamatosan csökken, ezért a garancia lejárata után, ha elromlanak, tulajdonosaik legtöbbször megválnak tőlük, és újat vesznek helyettük. Teszik ezt azért, mert a ma gas szervizköltségek miatt nem érdemes a javításra költeni. A kidobott elektronikai hulladékot sokszor normál hulla dékként kezelik, és a lomtalanításnál vagy egyéb hulladék elszállításánál szabadulnak meg tőlük. Vállalatok esetében is gyakori, hogy csak akkor fordulnak hulladékgazdálkodó céghez, ha nagyobb mennyiségű hulladékká vált termék el szállításáról kell gondoskodni. A HWD Recycling Kft. kisebb mennyiségű hulladék ad hoc jellegű elszállítását is vállalja. Ez a megoldás a ritkán képződő hulladékmennyiségek esetén is jelentős bevételt je lenthet ügyfeleinknek. Főként kisebb vállalkozások élnek ezzel a lehetőséggel, mivel látják, hogy kidobott nyomtató juk, számítógépük jó helyre kerül, és még pénzt is kapnak érte. Rendszeres, szerződött hulladékszállításaink olyan cé 16


geknek, üzleteknek jelentenek megoldást, ahol a hulladék fo lyamatosan képződik, de azt saját maguk tudják kezeltetni, és csak egy megbízható partner kell az elszállításra. Az ebből származó bevételük pedig tervezhető. A HWD Recycling új üzemének létrehozásával egy olyan hatékony hulladékkezelési rendszert alakított ki, amelyben az egészen kicsi vagy a nagy mennyiségű elektronikai hulla dék kezelésére megoldást biztosítunk. Ha márkája védelme érdekében biztos akar lenni abban, hogy eszközei, gyártási selejtjei ártalmatlanításra kerülnek, vagy klímatechnikai, lég technikai alkatrészeinek szakszerű kezelésére van szükség, arra is hatékony megoldásokat kínálunk. Nagyobb gyárak és autószerelő műhelyek hulladékkezelését is vállaljuk, továb bá a cégek esetében egyik leggyakrabban felmerülő prob lémát, a kényes iratok, gyártási selejtek megsemmisítését is megoldjuk, akár 2 mm-es darálási méretig, ellenőrzött körül mények között. 2014-ben üzembe állítottunk egy gépi feldolgozósort, amellyel a hűtő- és klímabontások során keletkező alumíni um-réz (AL-CU) hőcserélőket dolgozzunk fel úgy, hogy a végtermék kohászati alapanyagként értékesíthető. Szolgáltatásaink keretében szívesen adunk tanácsot part nereinknek a még jobb hulladékkezelés elérése érdekében. Folyamatosan fejlesztett képes átvételi katalógusunk segíti partereinket abban, hogy hulladékaikat önmaguk szeparál ják, és ezáltal akár 40%-kal magasabb áron értékesíthessék. HWD Recycling Kft. [email protected] www.hwdrecycling.hu 06-70-311-8-111


17

műanyaghulladék

Műanyaghulladék hasznosítása A 2015. január 1-jétől általánosan bevezetett, házhoz menő szelektív hulladékgyűj tésnek köszönhetően a lakosságnál képződött műanyaghulladék ‒ a várakozások szerint ‒ a korábbinál nagyobb arányban és hatékonysággal lesz hasznosítva. Ezáltal közelebb kerülünk az Európai Unió hulladék-keretirányelvének (2008/98/EK) teljesítéséhez, amelynek értelmében ennek az anyagfajtának újrahasználatra való előkészítését és újrafeldolgozását minimum 50 százalékra kell növelni.

Vegyes hulladék utóválogatása

A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszernek a hul ladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti kialakítá sa mellett a vegyes hulladékot utóválogató művek elterjedé se várható hazánkban a jövőben. Az intézkedésektől a hulla dék még nagyobb arányú lerakóktól való eltérítését remélik a szakemberek. A hasznosítás egyik alapfeltétele a hulladék minél nagyobb tisztasága, szennyező anyagtól való mentessége, ezért kulcs fontosságú a hulladékáramok képződési helyhez kötött, el különített gyűjtése vagy a nagyobb erőráfordítással megva lósítható, megfelelő szintre történő utólagos tisztítása, válo gatása. Az utóválogatás során a vegyes hulladékból kiválogatják a műanyag- és papírhulladékot, amelyet továbbértékesítenek. A vegyes válogatóműből kikerülő műanyaghulladékból nem lehet élelmiszercélú (pl. csomagolóanyag) másodnyersanya got előállítani, még akkor sem, ha átesett fertőtlenítésen. Ami ennél is nagyobb gond, hogy mi történik akkor, ha ös� szekeveredik a tisztább, szelektíven gyűjtött anyaggal? En nek megelőzésére jelölni kell, hogy az adott műanyagapríték milyen forrásból: szelektívből vagy vegyesből származik. 18


Ráadásul a különböző piacokon más az ára annak, ami utó válogatásból érkezik, és más, ami eleve szelektívből. A műanyaghulladék kiválogatásával azért is érdemes siet ni, mert ha sokáig állt a vegyes hulladékban, a hasznosítható ság esélye csökken. A műanyag ugyanis nagyon érzékeny a külső körülményekre, ha fény vagy nedvesség éri, azonnal degradálódhat. Egy fél évet állt műanyagot már csak sokkal alacsonyabb minőségben és áron lehet hasznosítani. A fenti negatívumoktól függetlenül a vegyes hulladék utó válogatásának van helye a hulladékgazdálkodás rendszeré ben, de csak akkor, ha nem a szelektív gyűjtés kiváltása a célja, hanem kiegészítő technológiája annak. Vegyes hulla dék mindig keletkezni fog, ezért az a jó, ha minden lehetsé ges – hasznosítható – anyagot kiszednek belőle. Vegyes válogatóműveket Európa más országaiban is ta lálunk, nem magyar specifikum lesz, amennyiben valóban megépül a tervezett két üzem.

Iparági szereplők ‒ a teljesség igénye nélkül

A ReMat Zrt. cégcsoport az elmúlt években végrehajtott, je lentős volumenű beruházásoknak köszönhetően 14 000 t/év kapacitásával piacvezető Magyarországon, és Európában is az öt legnagyobb cég közé tartozik a polietilén (PE) és a po lipropilén (PP) csomagolási hulladékok feldolgozásában. A társaság az utóbbi években közel 1 milliárd Ft összegben hajtott végre fejlesztéseket. A cégcsoport a közelmúltban többször is bővült, elsőként egy Rakamazon lévő műanyag hulladék-feldolgozó üzem felvásárlásával, ahol főként sztreccs jellegű fóliahulladék feldolgozását végzik, 2011-ben pedig a Tácfol Kft.-vel, amely részben saját gyártású regra nulátum felhasználásával, fóliagyártással foglalkozik. A Holofon Zrt. 1995 óta foglalkozik az iparból és kereske

delemből, valamint a háztartásokból származó, hőre lágyuló műanyagok – jellemzően PE, PP és polisztirol (PS) –, zömé ben csomagolási eredetű hulladékok átvételével, feldolgo zásával, anyagában történő hasznosításával. Az 1995-ben alapított Fe-Group Invest Zrt. a műanyaghul ladék begyűjtését és előkezelését szakosította, így maga ke zeli a lakossági szelektív hulladékgyűjtés során begyűjtött műanyaghulladékot, amelynek döntő hányada PET. A fej lesztéseik eredményeként megvalósult hulladékkezelő üzem 5 ezer t/év műanyaghulladék előkezelésére alkalmas.

Műanyag zacskók tilalma

2015. május 6-án jelent meg az EU Hivatalos Lapjában a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok fel használásának csökkentése tekintetében történő módosítá sáról szóló 2015/720/EU irányelv. A tagállamoknak 2016. november 27-ig kell átültetniük az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogrendjükbe. Az irányelv előírásai a könnyű (50 mikronnál kisebb fal vastagságú) műanyag hordtasakokra vonatkoznak. A legfon tosabb követelmény, hogy a tagállamoknak olyan intézke déseket kell hozniuk, amelyek ■ 2019. december 31-ig biztosítják, hogy az egy főre jutó éves felhasználási szint ne haladja meg a 90 db könnyű műanyag hordtasakot, 2025. december 31-ig pedig a 40 db könnyű műanyag hordtasakot (vagy ezekkel egyenértékű, tömegalapú célértéket), és/vagy ■ 2018. december 31-ig biztosítják, hogy a termékek érté kesítési pontjain könnyű műanyag hordtasakokat ne bo csássanak díjmentesen a vevők rendelkezésére. A tagállamok a nagyon könnyű műanyag hordtasakokat (amelyek falvastagsága kisebb 15 mikronnál) mentesíthetik az előbbi rendelkezések hatálya alól, és további intézkedése ket hozhatnak a felhasználás csökkentése érdekében.

Lebomló műanyag?

A „lebomló” műanyagra egyre nagyobb az igény, ahogy a környezettudatos gondolkodásmód terjed mind a lakosság, mind a vállalatok körében. Azonban kevesen vannak tisztá ban azzal, hogy ami biológiailag valóban lebomlik – azaz nem csak degradálódik –, az kizárólag a tejsavból vagy ku koricakeményítőből készülő műanyag. Mindkettő élelmi szer-alapanyagként is hasznosítható, ezért világszerte vita folyik arról, hogy erkölcsileg megengedhető-e csomagoló anyagként való alkalmazásuk akkor, amikor a Földön sok millió ember éhezik. Szükséges lenne a biológiailag lebomló műanyagokat egységesen és evidens formában minősítő jogi szabályozás bevezetése, valamint az oxo-biodegradálható műanyagok teljes életciklus-vizsgálata révén a lehetséges élettani kockázatot jelentő hatások feltérképezésére. ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

19

papírhulladék

Papírhulladék hasznosítása A papírhulladék feldolgozása különösen fontos mind a papír alapanyagául szol gáló fák megóvása, mind a vízfelhasználás csökkentése szempontjából. A hasz nosítás során a begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyaguk (újságpapír, kartonpapír, papírtartalmú többrétegű italosdoboz) szerint válogatják szét, majd bálázzák, és eladják a papírgyárnak, ahol hullámpapír készül belőlük.

A Duparec Kft. csarnoka

ból és szénből. A csúcstechnológiát képviselő létesítmény által termelt hő- és villamos energia elegendő lesz a papír gyár működtetéséhez, és biztosítja a korábban főként lera kókba kerülő termelési hulladék hasznosítását.

Vegyes hulladék utóválogatása

J

elenleg Magyarországon egyedüliként a Hamburger Hungária Kft. gyára képes a hazánkban begyűjtött hulla dék papír 95%-ának anyagában történő hasznosítására, lefedve ezzel csaknem a teljes képződő mennyiséget. Napon ta 1800 tonna hulladék papír érkezik az üzembe. A Duna újvárosi Papírgyár két papírgépe évente megközelítőleg 700 ezer tonna hulladék papírt dolgoz fel, amivel 90%-ban teljesíti az Európai Unió hulladék-keretirányelvében (2008/ 98/EK) Magyarország számára előírt papírhulladék-haszno sítási kötelezettséget. A papírgyárban hullámalappapírt állítanak elő, amelynek egy részét három, a cégcsoporthoz tartozó csomagolóeszközgyár (Csepeli, Dunaújvárosi, Nyíregyházi Papírgyár) dolgoz za fel, a fennmaradó részét pedig exportpiacon értékesítik. A Hamburger Hungária Kft. tavaly indult nagyberuházása keretében 172 MW teljesítményű hőerőmű épül a Dunaújvá rosi Papírgyárban, amely kapcsoltan hőt és villamos energiát állít elő szilárd tüzelőanyagokból, többek között a papír-elő állítás során keletkező hulladékból is, valamint biomasszá 20


A vegyes települési hulladékot utóválogató művek várható térnyerése – a műanyagokhoz hasonlóan – a papírhulladé kok esetében is felvet néhány kérdést. A hulladék papír pa píripari felhasználásának műszaki követelményeit rögzítő szabvány szerint a papírhulladék nem származhat vegyes gyűjtésből, mivel nem tartalmazhat mérgező, veszélyes anya gokat, továbbá nem lehet fertőző sem. A vegyes hulladékból kiválogatott papír fertőtlenítése jelenleg nem megoldott, ami aggályokat vet fel a módszer hatékonyságát illetően. A papírhulladékra vonatkozó szabályozás tekintetében a legfrissebb változás a nedvességmérés terén várható, ugyan is új szabványok kidolgozása van folyamatban az Európai Szabványügyi Bizottságnál (CEN) a papírhulladék mintavé telére, illetve a papírhulladék nedvességtartalmának megha tározására vonatkozóan, de ezek elfogadása akár 1-2 évet is igénybe vehet. A szabványok ugyanakkor nem kötelező ere jűek, csak akkor válnak azzá, ha jogszabály írja elő az alkal mazásukat, ezért ezek iparágat érintő hatását egyelőre nehéz lenne megjósolni.

Iskolai papírgyűjtés

Végül említést kell tenni a tavaly kialakult iskolai papírgyűj tési anomáliáról, amelyet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításával sikerült feloldani. Ennek értelmében az oktatási intézmények évi két alkalommal, leg feljebb öt-öt napon keresztül gyűjthetik a papírt. Ezt köve tően továbbértékesíthetik azt, amiből saját bevételhez jut hatnak.

Miért éri meg szelektíven gyűjteni az italos kartont 2015-ben? Milliók hevernek a lábunk előtt és a hulladéklerakó telepeken Magyarországon már 9,1 millió ember számára érhető el az italos karton dobozok szelektív hulladékgyűjtése, mivel a rendszer lefedettsége a fővá rosban 100%, a nagyvárosokban és nagyközségekben 88%, a községek ben pedig 81%. Az Italos Karton Egyesülés 11 éve segíti a kommunális szolgáltatókat abban, hogy az italos karton – mint rendkívül jó minőségű, értékes másod nyersanyag, amelynek 75%-a papír – minél nagyobb arányban hasznosí tásra kerüljön. Ennek a munkának köszönhető, hogy ez idő alatt 2%-ról 23%-ra nőtt a visszagyűjtött és hasznosított italos kartonok aránya.

A lehetőség a szemétbe megy. Ennek ellenére a hazai italoskar ton-begyűjtés jócskán elmarad a többi italos csomagolóanyag begyűjté si és hasznosítási arányától, ami azért is pénztárcába vágó kérdés a szol gáltatók számára, mert az italos karton szelektív gyűjtésének támogatása kiemelkedően magas. Míg az italos kartonért 60 Ft, addig az egyéb mű anyaghulladékért 55 Ft, a fém italcsomagolásokért, valamint az üvegért pedig mindössze 38 Ft támogatás kapnak kilogrammonként a szolgálta tók. Jelenleg még sok italos karton és ezzel együtt sok pénz a szemétle rakókba kerül.

Így gyüjtünk mi A kiürült tejes- és gyümölcsleves dobozok több mint felét, 53%-át a köz területen és az ingatlanon elhelyezett edényzetekben, 37%-át zsákos módszerrel, 10%-át pedig egyéb módon, pl. hulladékudvarokban gyűjtik be a szolgáltatók. Városonként eltérő, hogy a hulladékká vált italos kartont a papírral vagy a műanyaggal gyűjtik-e együtt. Ennek egységesítése nagyban segítené a lakosság környezettudatosabb viselkedését. Ezenfelül gyakorlati szempontból is érdemes és hatékonyabb lenne mindenhol átállni a műanyaghulladékkal történő együtt gyűjtésre, hiszen az italos karton a műanyagból sokkal kön�nyebben kiválogatható.

Jó hír: van még hova fejlődni. A kibocsátott évi 12 000 tonna ita los kartonból 9300 tonna még mindig a szelektív gyűjtési és hasznosítási rendszeren kívül marad. Ekkora tehát az a volumen, amit a lakosság aktív bevonásával a szolgáltatók a kommunális hulladék ból ki tudnának nyerni és hasznosíthatnának, tovább növelve ezzel árbevételeiket. Az italos kartonok hasznosítására 128,37 millió forint támogatást fizetett ki a hatóság a szolgáltatóknak 2014-ben. Amennyiben 2020-ra sikerül elérnünk az 50%-os visszagyűjtési arányt, úgy ez az összeg (a jelenlegi támogatási díjakon számolva) 570 millió forintra emelkedhet. Mit tehetnek a szolgáltatók? Ha a szolgáltatók a papírral együtt, azaz vegyesen hasznosítják az italos kartont, úgy mindössze 19 Ft támogatást kapnak kilogrammonként, míg ha tisztán, azaz a papír vagy műanyagfrakcióból kiválogatva hasznosítják ezt a hulladéktípust, akkor 60 Ft/kg támogatást érhetnek el; vagyis sokkal jövedelmezőbb számukra a hasznosítás. Az italos kartonok szelektív gyűjtésének lehetősége szinte teljes mértékben adott, a motiváció terén és a konkrét, gyakorla ti haszonnal járó ismeretek eljuttatásában azonban az érintettek összefogására van szükség. Ehhez nyújt segítséget az IKSZ. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés 2004 óta népszerűsíti az italos kartondobozok szelektív gyűjtését és hasznosítását a lakosság körében. Ennek köszönhető, hogy 11 év alatt több mint 11-szeresére, 23%-ra nőtt a visszagyűjtési arány, a maradék 77% begyűjtése és hasznosítása azonban nemcsak környezeti szempontból fontos, de a kommunális szolgáltatók számára is komoly anyagi lehetőséget rejt.


21

papírhulladék

A Prinzhorn Csoport Magyarországon ‒ Erő és folyamatos fejlődés

A

Az ausztriai székhelyű Prinzhorn Csoportot 1990 óta lépcsőzetesen három különálló vállalat képviseli Magyarországon, amelyek a „hulladékból értékte remtés” mellett elkötelezve, együttesen teszik lehetővé a teljes körűen integ rált értékláncban történő termelést.

Prinzhorn Csoport és annak magyar vállalatai a magyar környezetipar fontos részét alkotják. A hazai papírgyártásban el ért mintegy 85%-os részesedésével a Prinzhorn Csoport gyakorlatilag a teljes magyar papíripart képviseli, úgy is, mint a legjelentősebb magyar országi papírhulladék-gyűjtő (Du parec Kft.), papírgyártó (Hamburger Hungária Kft.) és a hullámpapírle mez-alapú csomagolóeszközök legna gyobb gyártója (Dunapack Kft.). A Prinzhorn Csoport valamennyi termelőüzemében jelen tős beruházásokat hajt végre ökológiai lábnyomának csök kentésére és magas környezetvédelmi sztenderdjeinek to vábbfejlesztésére. Az energiahatékonyság terén végzett beruházások és a csoport által a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló törekvés célja a fenntartható terme lés biztosítása és az üzemek önellátóképességének fokozása. E törekvés továbbvitelének bizonyítékául szolgálnak a ma gyarországi vállalataiban zajló jelentős beruházások.

Biomassza-tüzelésű integrált erőmű

Jelenleg mintegy 150 millió euró értékű beruházást hajtanak végre a dunaújvárosi termelőüzemben (Hamburger Hungária Kft.), amelynek célja egy biomassza-tüzelésű integrált erőmű kiépítése (főként a régióból származó biomassza, va lamint a papírgyártás során keletkező hulladék felhasználá sával) a dunaújvárosi létesítmény költséghatékony energia ellátásának biztosítására. Az új erőmű által termelt hő- és villamos energia fokozni fogja a hozzáadott értéket, továbbá jelentős mértékben növeli a megújuló energiaforrások fel használásának arányát Magyarországon. Az erőmű lehetővé 22


teszi a papírgyártás során keletkező hulladékok értékteremtő hasznosítá sát, a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés révén pedig kiemelkedően magas hatásfokot ér el. A kiválasztott csúcstechnológiával lehetővé válik a tüzelőanyagok széles választékának a használata (papírgyári hulladék, bio gáz, biomassza, szén), és képessé te szi az erőművet arra, hogy a különféle tüzelőanyagok felhasználását azok mindenkori rendelkezésre állásához igazítsák. Az erőműben az energiatermelés hatásfoka kiemelkedően magas – 75%-os – , ami a kedvező tüzelőanyag-összetétellel együtt jelentősen, legalább 35%-kal csökkenti a papírgyár működésével együtt járó szén-dioxid-kibocsátást. Az üzemszerű termelés kezdete 2015 de cembere. Az erőmű a beüzemelés után köz vetlenül mintegy 60, közvetetten további 150 főnek biztosít munkahelyet.

Innovatív fejlesztés a Dunapack nyíregyházi gyárában

A csoport hullámpapír-alapú csomagoló eszköz-gyártással foglalkozó vállalata, a Dunapack Kft. idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az eddig eltelt negyedszá zad eredménye 133 ezer fajta terméket érin tő közel 5,5 millió négyzetméter csoma golóanyag. Mivel a termékek egyik legfontosabb pro móciós eszköze maga a csomagolás, a vál

gyártók, nyomdák és hulladékkereskedők – előtt, valamint hogy ezáltal támogassa a hazai környezetipar fejlődését. Magyarország jelenleg az egyetlen olyan ország, ahol a Prinzhorn Csoport mindhárom ipari tevékenységével piac vezető szinten van. Évi 130 milliárd forintos forgalmat lebo nyolító magyar vállalatain keresztül az elmúlt 20 évben mintegy 600 millió eurót fektettek be hazánkban. A csoport erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarországon a papír cso magolóanyag 95%-ának újrafeldolgozását sikerült elérni, amellyel a csoport jelentős mértékben járul hozzá Magyaror szág részéről az EU hulladékhasznosítási célkitűzéseinek el éréséhez.

lalat is ennek megfelelően segíti partnerei munkáját. Évről évre új megjelenési formákat tervez, új lehetőségeket kínál, amelyekkel ügyfeleik nemcsak új termékeket vezethetnek be, de a régieket is megújíthatják, tovább növelve ezzel a ter mék értékét. A csoport legújabb beruházásai keretében nem rég fejeződött be a Dunapack nyíregyházi gyárának közel 1,7 milliárd forint értékű innovatív fejlesztése. A nyomda- és papíripari gépek beszerzése és azok technológiai sorba il lesztése azzal a céllal valósult meg, hogy a fejlesztett tech nológiával minél nagyobb mértékben legyenek képesek új rahasznosított papír használatára a nyomatminőség javítá sa, illetve szinten tartása mellett.

Egységes üzemi struktúra kialakítása a Duparec Kft.-nél

A Duparec Kft. Magyarország egyik legjelentősebb papír hulladék-gyűjtő vállalata, amelynek csepeli telephelyén 2016 első feléig egységes üzemi struktúra kialakítására kerül sor. A jelenleg működő papírüzem mellé egy új csarnok épül, amelyben helyet kap egy új bá lázó és egy hatékony válogatósor is. Az át adást és üzembe helyezést követően a jelen legi papírüzemben a termelés leáll, és folya matosan átadja helyét a műanyagfeldolgo zásnak, kiváltva a régi, félig nyitott üzem csarnokot. Az új műanyagüzemben működni fog egy új bálázó, valamint egy új válogató sor is. A technológiát korszerű munkagépek és modern rakodógépek támogatják. Ennek eredményeként a Duparec Kft. magasabb minőségű szolgáltatást tud nyújtani partne reinek. A fejlesztésekkel a cég célja az, hogy meg nyissa kapuit újabb partnerek – közszolgálta tók, iskolák, ipari cégek, csomagolótermék-

Prinzhorn Csoport: Vezető európai szereplő az újrafeldolgozás, a papírgyártás és az innovatív csomagolási megoldások terén A Prinzhorn Csoport a hulladékhasznosító ipar, a papír- és a csomagolóipar egyik vezető európai szereplője, valamint a közép- és kelet-európai régió piacvezetője. Három operatív divízióból tevő dik össze: Hamburger Recycling Group (hulladékpapír-gyűjtés és -kereskedelem), Hamburger Containerboard (hullámalappapír-gyártás) és Dunapack Packaging (hullámpapírlemez-alapú csomagolási megoldások), amelyek tevékenységével teljes körűen integrált értékláncot hoz létre. A vállalatcsoport 13 ország 56 termelőüzemében összesen 5335 alkalmazottat foglalkoztat. Az évi 1 millió tonna begyűjtött papírhulladékkal, a 2 millió tonna ‒ újrahasznosított papír alapú ‒ hullám alappapír-gyártói kapacitással és az 1,6 milliárd négyzetméter hullámpapírlemez-alapú csomagoló anyag-gyártással, valamint a mintegy 1,2 milliárd eurós éves forgalommal a Prinzhorn Csoport Európa harmadik legnagyobb vállalata az ágazatban.


23

üveghulladék

Üveg hasznosítása A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés elindulásával párhuzamosan kevesebb lett a lakosság számára elérhető hulladékgyűjtő szigetek száma. A színes és fehér üveg visszagyűjtése ezért komoly akadályokba ütközik, ami a begyűjtésre kerülő üveghulladék csökkenésével jár. Szerencsére úgy tűnik, a megoldás már a küszöbön áll.

Az

Országos Környezetvédelmi és Természetvé delmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgaz dálkodási Igazgatóságtól (OKTF NHI) szár mazó információ alapján 2016 januárjától a házhoz menő szelektív gyűjtés során elszállított anyagáramok kiegészül nek az üveggel, így elérhetővé válik a 2020-as célként meg jelölt 50%-os visszagyűjtési arány. A csomagolásra használt üveg óriási előnye, hogy újra használata könnyen megoldható. A betétdíjas üvegek – első sorban sörös- és borospalackok – lakosság körében is ismert és elfogadott visszagyűjtése hatékonyan működik. A főként csomagolásként felhasznált öblösüveg, valamint a síküveg kémiai összetétele és fizikai tulajdonságai jelentő sen eltérnek, és gyártási technológiáik is sok mindenben kü lönböznek egymástól. Emiatt nagyon fontos, hogy a külön böző típusú üveghulladékok gyűjtése is elkülönítetten való suljon meg.

Üvegből üveg

Az üveghulladék számtalanszor újra olvasztható, azaz ismé telten felhasználható üvegtermékek gyártására. Magyaror szágon jelenleg két kiemelkedő üveghulladék-gyűjtő, -válo gató és -előkezelő üzem működik, a Maltha Hungary Kft. és a Zalai HUKE Hulladékkezelési Kft. A Maltha Hungary Kft. által átvett üveghulladék évente

24


mintegy 15 000 tonna, üvegválogató gépsorukon percenként 133 kg üveget tisztítanak meg. A cég megoldást kínál az üvegmegmunkálásból (csiszolás, szabászat) és a gépjármű vekből származó üveghulladékok kezelésére is, amennyiben azokat külön gyűjtik, de épületbontásból származó üveghul ladékot nem vesz át. A Zalai HUKE Kft. üveghasznosító üzeme 2010 óta mű ködik Zalaegerszegen. Elsősorban üvegpalackok, síküvegek és szélvédőüvegek feldolgozása – azaz válogatása, tisztítása, darálása – történik itt. 2014-ben negyedik generációs üveg feldolgozó gépsorral egészült ki a gyár, amivel kapacitása a korábbi háromszorosára, évi 60 000 tonnára nőtt. A hulladékkezelők által előállított másodnyersanyagot az üveggyárak hasznosítják, ezekből sajnos kevés van Magyar országon, emellett kizárólag színtelen (fehér) üveg feldolgo zására alkalmasak. Síküveg (edzett üveg, szigetelőüveg) gyártásával az OROSházaGLAS Kft. foglalkozik, a többiek fehér üvegből készítenek öblösüvegeket és italosüvegeket. A színes üveg hasznosítására nincsenek hazai kapacitások, így a begyűjtött üveghulladék jó része exportra kerül, első sorban Ausztriába, illetve Csehországba.

Felhasználás az építőiparban

Az üvegcserép építőipari felhasználásra is alkalmas, mint azt a következő néhány példa is bizonyítja. Hang- és hőszi getelésre régóta használják az üveggyapotot, amely a termé szetes homok és az újrahasznosított üveg 1450 °C-on törté nő összekeverésével és az ezt követő szálhúzással előállított, összefonódó, rugalmas üvegszálakból álló anyag. Mechani kai tulajdonságai a hozzáadott kötőanyag mennyiségének és a préselés módjának függvényében változtathatók. Az apróra zúzott színesüveg-hulladék cementtel vagy bi tumennel való keverésével olyan anyag jön létre, amelyet az útépítés során érdesítés céljából hengerelnek az útfelületre. Ígéretes lehetőség a hulladék üvegből készülő habüveg szemcsék, az ún. Geofil-Bubbles különböző típusainak hő szigetelő, illetve szerkezeti könnyűbeton adalékanyagaként történő felhasználása.

gumiabroncs-hulladék

Gumiabroncs-hulladék hasznosítása

A

Magyarországon évente mintegy 40 ezer tonna gumiabroncs válik hulladékká, amely a legális és illegális forgalomba hozatalból, valamint hulladékimportból származik. Meglévő hasznosítókapacitásaink bőven elegendők a gumiabroncshulladék kezelésére.

használt gumiabroncsoknak vagy azok aprított hul ladékainak hulladéklerakóban történő elhelyezése tiltott, ennek következtében elkerülhetetlen a hulla dékká vált gumiabroncsok hasznosítása. A jelenleg hatályos nemzeti szabályozás (a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény) a forgalomba hozott mennyiség 75%-ban történő gyűjtését és a begyűjtött gumiabroncs-hul ladék 100%-ban történő hasznosítását írja elő. A hulladék abroncsok többnyire a kereskedőknél, autója vítóknál maradva jutnak el a hulladékkezelőkhöz. A haszno sításra jogosult cégeket közbeszerzési eljárás keretében vá lasztja ki az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szerve zet, az OKTF NHI. A hasznosítás történhet újrafutózás, újrafeldolgozás, piro lízis és energetikai hasznosítás útján. Az újrafutózás, az abroncs elkopó futófelületének felújítá sa az újrahasználatra történő előkészítés tipikus esete, ame lyet manapság leginkább a teherautó-abroncsok esetében al kalmaznak. A magyarországi gumiabroncs-újrafutózási ka pacitás évi 1800–2000 tonna, az OHT 2014–2020 szerint. Az újrafeldolgozás célja lehet a fogyasztási szférában fel használható termékek (pl. játszótéri esésvédő gumilapok, sportpályák, műfüves focipályák, istállószőnyegek) gyártá sa és műszaki, elsősorban építőipari felhasználásra alkalmas másodnyersanyagok előállítása is. Mindkét esetben a feldol gozás során – a mechanikai darabolásnak, aprításnak, őrlés nek köszönhetően – az abroncsokból különböző szemcse méretű gumiőrleményt vagy gumilisztet állítanak elő, a ben nük található acélt és textilt elkülönítik. A gumiőrlemény az építőipariparban az alacsonyabb rendű utak vagy térburkolatok alépítményeiben váltja ki a hagyo mányosan alkalmazott zúzottkő- vagy kavicsréteget. A mód szer előnye, hogy az aprított gumiabroncsból lerakott réteg vízáteresztő képessége, rugalmassága, fagytűrése a kő- vagy kavicsrétegénél lényegesen magasabb. Szintén a műszaki al kalmazások sorába tartozik a finomított gumiőrlemény fel

használása aszfaltmodifikáló szerként. Bitumenekhez kever ve nemcsak a gumiabroncsok környezetkímélő hasznosítá sát, hanem jó minőségű útépítési gumibitumen előállítását is jelenti.

Gumibitumen

A gumibitument évtizedek óta ismerik, de elterjedését elő állításának és felhasználási lehetőségeinek korlátai akadá lyozták. A MOL és a Pannon Egyetem több mint 10 éves közös kutatása révén ezekre talált megoldást. Egy új kötő anyag felhasználásával kémiailag stabilizálták a terméket, ami lehetővé tette a korábbi helyszíni keverés helyett a szál líthatóságot, illetve a hagyományos gépekkel történő fel használását is. A gumibitumen 2008-ban építőipari műszaki engedélyt (ÉME 13/2008) kapott közlekedésépítési célú fel használásra. A termék és az előállítási eljárás 2009-ben sza badalmi oltalmat nyert. Az új útburkolatot már országszerte több helyütt tesztelték. A tapasztalatok szerint élettartama kétszerese a hagyomá nyos bitumenburkolaténak, kiváló a tapadása, nagyobb a te herbírása, kevésbé hajlamos a „kátyúsodásra”, emiatt kisebb a karbantartási igénye. A tapasztalatok tükrében a MOL évi 5 ezer tonna kapaci tású zalaegerszegi üzemében 2013 októberében elkezdte a gumibitumen gyártását. Ezáltal évente 150 ezer gumiabroncs őrleményét hasznosítják, a kész gumibitumennel pedig 100–150 kilométernyi út burkolata készíthető el. ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

25

gumiabroncs-hulladék

Magyar világszabadalom a hulladékhasznosításban

A

Európában évente 200 millió, míg világszerte közel egymilliárd gumiabroncs használódik el és válik hulladékká. Ennek a hatalmas mennyiségnek a jelen leg működő technológiák csak kis részét képesek hasznosítani. A HungaroJet Kft. által kifejlesztett új, környezetbarát technológia először kínál széles körű újrafeldolgozási lehetőséget a gumi- és műanyagipar számára. A Norvég Alap támogatásával idén tovább bővülő üzem a Dél-Alföld régiókban további mun kahelyeket is teremt.

HungaroJet Kft. szabadalma olyan gumiabroncs hulladék-hasznosítási technológia, amely ultranagy nyomású vízsugaras őrlési eljáráson alapul. Ennek fő jellemzője, hogy a kiindulási alapanyag az egész gumiab roncs, amelyet más technológiáktól eltérően nem szükséges felaprítani. Az abroncsokon található három különböző tu lajdonságú anyagot (futófelület, oldalfal és belső felület) az eljárás szelektíven képes leőrölni, ezzel lehetővé téve a kü lönböző minőségű gumiőrletek szeparált felhasználását. Az előállított nagy tisztaságú (fémmentes) gumiőrletek spe ciális fizikai és kémiai tulajdonságaik révén – további költ séges kezelések nélkül – a gumi- és műanyagipar számos területén közvetlen alapanyagként használhatók fel. A hulladék gumiabroncsokból előállított finom gumipor ból így újra autóabroncs készülhet, de a HungaroJet termé kei számos más területen is hasznosíthatók. A gumipor alkal mas különféle műszaki gumiáruk előállítására, a szállítósza lagtól a tömítő gumigyűrűig. A technológia mellékterméke ként keletkező fémhulladék pedig acélipari betétanyagként a kohászatban is hasznosítható.

A technológia

A hulladék gumiabroncsot hasznosító, egyik hagyományos technológia az úgynevezett mechanikus őrlés, azonban ennek több hátránya is van. Az egyik, hogy a mechanikus eljárás az abroncsokat teljes egészében összeőrli, ezáltal az abroncs különböző anyagai keveréket alkotnak. A személygépkocsiés haszonjárműabroncsok nagymértékben eltérő gumianya gai is keverednek, ráadásul előre nem megjósolható mérték ben, a különböző típusú abroncsok adagolásától függően változó arányban. A felhasználókhoz szállított mechanikus gumiőrlet összetétele emiatt időben is változik, ezért a ha 26


gyományos mechanikus őrlet a szigorú gumigyártási tech nológiában másodnyersanyagként közvetlen felhasználásra nem alkalmas. A mechanikus eljárás hátránya az is, hogy többlépcsős előzetes aprításra van szükség. További hátrány, hogy az őrleménynek csak 15–20%-a olyan kis átmérőjű, hogy az alkalmas lenne abroncsgyártásra. A terjedőben lévő mélyhűtéses (kriogén) mechanikus őr lés során a gumit rendkívül alacsony hőmérsékletre hűtik, amely az üveghez hasonlóan törékennyé válik. Ebből már előállítható túlnyomórészt apró szemcsés őrlet, de az eljárás drága, és a keletkező végtermék további vegyi kezelés nél kül önmagában csak töltőanyagként hasznosítható. A HungaroJet által kifejlesztett ultranagy nyomású vízsu garas őrlési technológia egész gumiabroncsokat használ, azok előzetes aprítására nincs szükség. Az abroncsok futófelüle tét, oldalfaltányérjait és belső gumirétegét az eljárás külön tudja leőrölni, ezzel lehetővé téve a különböző tulajdonságú gumianyag-végtermékek szeparálását. A megmaradt fémváz hulladékként értékesíthető. A végeredményül kapott szelek tív és nagy tisztaságú – teljesen fém- és műszálmentes – finom gumiőrlet számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik. Egy részt semmilyen hozzáadott módosító vegyi anyagot nem tartalmaz, másrészt az őrletszemcsék fajlagos felülete (felü let/tömeg aránya) az iparágban egyedülállóan magas. Mind ezek eredőjeként a HungaroJet gumiporterméke többféle gumiipari alapkeverékkel közvetlenül újravulkanizálható. Kiemelendő, hogy a HungaroJet terméke eleget tesz az Európai Parlament és Tanács 2005/69/EK irányelvének is, amely fontos egészségvédelmi szabály a gumiabroncsok gyártása során felhasználásra kerülő anyagokat illetően. Mint ismeretes, a gumiabroncsokat hagyományosan olyan adalékolajok felhasználásával állítják elő, amelyek különbö

Fejlesztési támogatás

ző mennyiségekben policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH) tartalmazhatnak. E szénhidrogének jelenléte az egész ségre káros következményekkel járhat, ezért az irányelv 2010. január 1-jétől jelentős mértékben korlátozta ezek meg engedhető mennyiségét a gumiabroncsokban. Tekintettel arra, hogy a HungaroJet gumiporterméke gu miipari másodnyersanyagnak minősül, megfelelőségének ellenőrzése céljából az előírt vizsgálatokat elvégezték, ame lyek megállapították, hogy a gumipor teljes mértékben meg felel a vonatkozó előírásoknak, azaz PAH-kompatibilisnak tekinthető. A HungaroJet technológiája több nemzetközi fórumon, így 2008-ban Franciaországban a POLLUTEC nemzetközi környezetvédelmi szakkiállításon is díjat nyert, 2013-ban pedig Németországban a Tire Technology Expón jelölték az „Environmental achievement of the year” díjra.

A Norvég Alap Zöld Ipari Innováció Program támogatásá nak köszönhetően az ISO 9001 minősítéssel működő üzem nagy fejlesztések előtt áll. A projekt teljes költsége megha ladja a 600 millió forintot, amelyből a program vissza nem térítendő támogatás formájában 412 millió forintot biztosít. A tervezett K+F tevékenységek keretében a kapacitásnövelés mellett a technológia hatékonyabbá válik, egyben szélese dik a feldolgozható abroncsok típusválasztéka is. A Norvég Alapok és az EGT Alapok révén Norvégia hoz zájárul a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentésé hez, valamint a kedvezményezett európai országokkal való kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez. A 2009–2015 közötti idő szakban a támogatás összege 1,7 milliárd euró. Fő támogatá si területek: környezetvédelem és éghajlatváltozás, kutatás és ösztöndíjak, civil társadalom, egészségügy, a gyermekek és nemek közötti esélyegyenlőség, az igazságosság és a kul turális örökség védelme. Kapcsolat: www.hungarojet.hu


27

energetikai hasznosítás

Energetikai hasznosítás Az Európai Unió szigorú intézkedéseket határoz meg a hulladékok égetése és együttégetése által okozott levegő-, víz- és talajszennyezés, valamint ezek embe ri egészségre jelentett kockázatainak megelőzése vagy csökkentése érdekében. Hazánkban jelenleg egyetlen kommunálishulladék-tüzelésű erőmű létezik, de az erőművi együttégetés terjedőben van.

Az

EU intézkedései többek között engedélyhez kötik a hulladékégető és együttégető művek üzemeltetését, valamint kibocsátási határérté keket állapítanak meg a légkörbe és a vizekbe juttatott szen� nyező anyagok tekintetében. Emellett az üzemeltetés feltéte leit is meghatározza az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/ EU irányelv, amely úgy rendelkezik, hogy a hulladék teljes elégésének biztosítása érdekében az égetés és az együttége tés során keletkező gázok hőmérsékletét legalább 2 másod percen keresztül minimum 850 °C-on kell tartani. Ezt a hő mérsékletet legalább 2 másodpercig 1100 °C-ra kell növelni az 1%-nál nagyobb, klórban kifejezett, halogénezett szerves anyag-tartalommal rendelkező veszélyes hulladék esetén. Az irányelv előírja azt is, hogy az égetési folyamat során ke letkezett hőt a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani kell, ennek a hazai erőművek is igyekeznek mindjobban megfelelni.

Kommunális hulladék energetikai hasznosítása

Települési hulladék termikus hasznosítására egyetlen hazai létesítményben, a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. 1982-ben üzembe helyezett Fővárosi Hulladékhasznosí tó Művében (HUHA) van mód. Az égetőmű maximális éves kapacitása korábban 350 000 tonna volt, a 2005-ben befeje zett rekonstrukció óta viszont 420 000 tonna/év kommunális hulladék hasznosítására képes. A hulladék eltüzelésével an� nyi energiát állítanak elő, ami mintegy 50 000 háztartás éves villamosenergia-fogyasztását és 15 000 lakás távhőigényét fedezi. A HUHA a maga 27 MW-os teljesítményével kiserőműnek minősül, Budapest távhőjének csupán 4%-át adja. Épp ezért szakemberek tucatjai kutatják évek óta egy második fővárosi hulladékhasznosító mű építésének a lehetőségeit, mint az anyagában nem újrahasznosítható hulladék energetikai hasz nosulásának egyik hatékony módját. Úgy tűnik, a tárgyalá sok lassan a célegyenesbe érnek, és hamarosan elkezdődhet nek a második hulladékhasznosító mű építési munkálatai. 28


Habár az égetés nincs előkelő helyen a hulladékhierar chiában, vitathatatlan érdeme, hogy általa fosszilis energia hordozók – földgáz, kőolaj, szén – spórolhatók meg, és csök kenthető az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátása (a bio massza égése során képződő szén-dioxid klímasemleges). Az energetikai hasznosítás másik előnye, hogy jelentős térfogatcsökkenést eredményez, azaz sokkal kevesebb lesz a megmaradó salakanyag, mint amennyi a hulladék volt. Ez az anyag ráadásul már egy steril, nem fertőző hulladék. A salak összetétele nagyon inhomogén, található benne ásványi anyag (kő, üveg, kerámia) és fém (vas, alumínium, réz) is.

A füstgázból leválasztott pernye az összes égetési maradék 5–10%-át képezi, azonban sokkal kedvezőtlenebb tulajdon ságokkal rendelkezik, mint a salak. A pernye illékony nehéz fémeket, fluoridokat, kloridokat és szerves szennyező anya gokat (pl. dioxinokat) is tartalmazhat. A szilárd égetési maradékok további, a környezetet és az egészséget nem károsító módon történő kezelése fokozott gondosságot igényel. A kizárólag rendezett, biztonságos le rakókban való elhelyezés mellett hazánkban is egyre több kutatás-fejlesztés irányul különösen a salak hasznosítására, például útépítésben való alkalmazására, valamint a salakban található vasfémek és nem mágnesezhető fémek leválasztá sára és hasznosítására.

Együttégetés

Jó iránynak vélik a hulladékgazdálkodási szakemberek a hul ladék erőművekben vagy különösen cementgyárakban való hasznosítását, a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, föld gáz) egy részének kiváltását magas fűtőértékű hulladékkal vagy hulladékból előállított alternatív tüzelőanyagokkal (fá radtolaj, gumiabroncs, RDF stb.). Ezek a tüzelőanyagok – amennyiben megfelelnek a minőségi követelményeknek – a cementgyártás során a nyersanyag-előkészítés és a klin

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű

kergyártás technológiájában egyaránt felhasználhatók ener giahordozóként. Utóbbi esetben anyagában és energetikailag is hasznosul a hulladék, ugyanis éghetetlen alkotói (pl. vas) beépülnek a késztermékbe. A villamosenergia-termelésre létesített széntüzelésű erő műveink a biomassza mellett egyes hulladékok mint alterna tív tüzelőanyagok kőszénnel történő együttégetésére is al kalmasak. A Mátrai Erőmű ipari parkjában 2013 nyarán ad ták át a Geosol Kft. 2. üzemét, ahol évi 200 ezer tonna alter natív tüzelőanyagot és kommunális hulladékot, valamint 50 ezer tonna szennyvíziszapot tudnak kezelni. A technológia nagyrészt azonos a veszélyes és nem veszélyes hulladék esetén. A különbség abban áll, hogy az utóbbinál az össze tétel pontos ismeretén alapuló, speciális óvintézkedéseket kell tenni a hulladék szállítása, tárolása és adagolása, a tűz zóna megfigyelése, valamint a káros emissziók kézben tartá sa végett.

Pirolízis

Végül, de nem utolsósorban említést kell tennünk a hulladé kok termikus kezelési-bontási eljárásairól is, amelyek szá mos előnnyel rendelkeznek az égetéssel szemben. Kevesebb a légnemű emisszió és a maradék anyag, a szennyezők sza bályozása könnyebben elvégezhető, az üzemek általában modulárisak, könnyű növelni a kapacitást, nagyobb hozzá adott értékű terméket állítanak elő, és még a „hulladékból energia” elv is érvényesül. A hőbontás (pirolízis) során a szerves hulladékból keletke ző végtermék elsősorban energiahordozóként (fűtőgáz, tüze lőolaj, koksz), ritkábban vegyipari másodnyersanyagként (pl. metanol előállításánál) és esetenként egyéb célokra (pl. talajjavítás szilárd, szénben dús maradékkal; fakonzer válás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építőipari adalékanyagként) hasznosítható. Érdemes kiemelni az Alcufer Kft. fehérvárcsurgói pirolí zisüzemét, amelyet a gépkocsik és az elektronikai beren dezések shreddermaradéka vegyes szerves – azaz műanyagés gumitartalmú – részének hasznosítására hoztak létre. A shreddermaradék az eljárás végén olajként hasznosul. ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

29

BIohulladék

Biológiailag lebomló hulladék hasznosítása A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) előírja, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülő, biológiailag lebomló szervesanyag-mennyi séget az 1995-ös szinthez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra (azaz 820 000 tonna alá) kell csökkenteni. Szerencsére ez a hulladékfajta számos hasznosítási lehe tőséget rejt, így a célszám elérésére minden esélyünk megvan. A hulladék vagy melléktermék kérdése

A biológiailag lebomló hulladék nagy részét – a települési hulladék szervesanyag-tartalma mellett – a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladék adja. A 2014–2020 közötti időszakra szóló Országos Hulla dékgazdálkodási Terv (OHT) sze rint a mező- és erdőgazdálkodás, va lamint az élelmiszer-előállítás során évente mintegy 30–35 millió tonna biomassza képződik, amelynek jelentős része, megközelítőleg négyötöde a növény termesztésben vagy az állattenyésztésben közvetlenül fel használásra kerül, vagyis nem hulladéknak, hanem mellék terméknek tekintendő. A maradék rendszerint aerob vagy anaerob hulladékkezelést követően kerül vissza a biológiai körforgásba, vagy tüzelőanyagként, megújuló energiaforrás ként hasznosul. A hulladékként kezelt mennyiség a 2011-es adatok szerint közel 750 ezer tonna volt.

Komposztálás

A biológiailag lebomló szerves hulladék hasznosításának egyik közismert módja a komposztálás, amelynek alapja, hogy a szerves anyagok megfelelő környezeti feltételek mel lett, elsősorban mikroorganizmusok és oxigén hatására le bomlanak, ezáltal szervetlen ásványi és stabil szerves anya gok keletkeznek. Az eljárás végterméke a földszerű, 40– 50% nedvességtartalmú anyag, amely humuszképző szer vesanyag- és növényi tápanyagtartalma miatt a mezőgazda ságban talajerő-utánpótlásra hasznosítható. Magyarországon elsőként a Főkert Nonprofit Zrt.-nek épült komposzttelepe Budapest X. kerületében, amely a fő város és agglomerációja parkfenntartási hulladékait kom posztálja. A közel 1 hektáros területen éves szinten mintegy 50-60 ezer m3 szerves hulladékot dolgoznak fel, amelyből 30


5-6000 m3 komposzt keletkezik. Ennek 70%-át a Főkert vissza juttatja az általa gondozott te rületekre, a fennmaradó men� nyiséget értékesítik. A legtöbb hulladékgazdálko dási közszolgáltatónak ma már szintén van komposzttelepe, és kiépítésre került a zöldhulladékgyűjtési rendszere is.

Biogáz-előállítás

A biogázképződés teljes folyamata alapvetően három sza kaszra osztható. Az első szakaszban a vízben oldhatatlan cel lulózmolekulákat a mikrobák – hidrolízis útján – vízben old ható kisebb molekulákra bontják. Ezt követően, a savképző szakaszban további lebontás történik, amelynek során széndioxid, hidrogén, alkoholok, szerves savak, a fehérjék bom lásából származó nitrogén-, valamint kéntartalmú vegyüle tek keletkeznek. A szerves savak közül az ecetsav fordul elő a legnagyobb mennyiségben. A fermentáció harmadik szaka szában a további baktériumcsoportok tevékenységének ered ményeként az ecetsavból, valamint redukció útján a szén-di oxidból és hidrogénből metán képződik, amely az energetikai célokra hasznosítható biogáz legfőbb komponense. A biogáz energiaértékét a tiszta metán részaránya határozza meg, amely az egyes eljárások és a feldolgozott hulladékok függvé nyében 50–70% között mozog. A legegyszerűbb és leggya koribb hasznosítás a fűtési célból történő elégetés, valamint a hőenergia-ellátással kapcsolt villamosenergia-termelés. A biogáz-előállítás különleges, hazánkban is terjedőben lévő területe a települési hulladéklerakóban képződő biogáz kinyerése a lerakott hulladékba telepített gázkivételi kutak segítségével. A viszonylag kis beruházási és üzemeltetési költségekkel járó megoldás a véglegesen lerakott szerves hulladékok hasznosításának egyetlen lehetséges módja.


31

építési-bontási hulladék

Építési-bontási hulladék hasznosítása Hulladékainak nagy mennyisége révén az építőipar jelentősen terheli a környe zetet, ezért különösen fontos lenne a hasznosítás jelenlegi szintjének növelése. Évente megközelítőleg 4 millió tonna építési-bontási hulladék keletkezik, óriási kihasználatlan potenciállal van tehát dolgunk.

Az

építési-bontási hulladék (ÉBH) körébe jellem zően az építmények építőipari kivitelezése so rán keletkező kitermelt talaj, betontörmelék, aszfalttörmelék, fahulladék, fémhulladék, műanyaghulladék, vegyes építési és bontási hulladék, valamint ásványi eredetű építőanyag-hulladék tartozik, amelyeket konkrétan a hulla dékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 17-es főcsoportja sorol fel. Bár előfordul közöttük veszélyes hulla dék, mint pl. az azbeszt, többségük nem veszélyes, sőt inert hulladék. Felhasználásukat tekintve többek között kötés nél küli útalapok, kötőanyaggal ellátott útalapok, mezőgazdasá gi utak építésénél, beton/aszfalt előállításakor adalékanyag ként, sportpályák alapozásánál hasznosíthatók. Az ÉBH elkülönített gyűjtésével és kezelésével nemcsak fontos alapanyagok nyerhetők ki költséghatékonyan, hanem egyúttal e hulladékok elhelyezési problémái is megoldódnak. Az ÉBH közel 80%-ban hasznosítható lenne megfelelő gyűj tő- és feldogozórendszerek kiépítésével, ösztönző szabályo zás és forgalmazási lehetőségek kialakítása mellett. Az egyik legfőbb cél tehát az, hogy a megyeszékhelyek, sőt a nagyobb városok közelében, elérhető távolságban le gyen megfelelő átvevő és további hasznosítást végző, forgal mazó telephely.

32


A 2003–2008 közötti időszakban a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) támogatásával öt térségi, ÉBH-t feldolgozó mű került kialakításra (Bodrog keresztúron, Egerben, Szelevényen, Kecskeméten, Kapos váron). További eredménynek tekinthető, hogy a mobil fel dolgozóberendezések és azok alkalmazása is elterjedt. Jó példával szolgál az ÉBH hasznosítására a tavaly átadott FTC Stadion (Groupama Aréna), ahol a bontás során kelet kező építési hulladékot a telken belül hasznosították, így minden kültéri burkolt felület feltöltése, illetve a padlók alj zatának több mint negyede 100%-ban hasznosított építési törmelékből (beton) készült. Ennél is ambiciózusabb célt je lölt meg a beruházó a jelenleg is zajló Hidegkuti Nándor Sta dion újjáépítése során, amellyel nemzetközi zöld minősítést szeretnének elérni. Ennek érdekében a bontási munkálatok során keletkezett közel 24 ezer tonna kitermelt talaj, illetve 15 ezer tonna betontörmelék jelentős részét az MTK további létesítményeinek fejlesztése során szeretnék felhasználni.

Kihasználatlan potenciál

A néhány biztató projektet leszámítva azonban megállapít ható, hogy jelenleg az ÉBH nem versenyképes a primer nyers anyagokkal, pl. a kaviccsal szemben, mert sokkal drágább az előállítása. Ez részben a bányajáradék nagyon alacsony ös� szegének köszönhető, de annak is, hogy a feldolgozott ÉBH termékké minősítése igen költséges. Ha hulladékot akar va laki betenni például egy épületalapba, ehhez hulladékhasz nosítási engedélyt kell beszereznie, amely nagyságrendileg 500 000 Ft. Ahhoz, hogy termékként lehessen felhasználni, az Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) tanúsítványa szükséges. Ez szintén jelentős összeg, amelyet kevés beruházó engedhet meg magának. Ezek a „nehezítő” tényezők oda vezettek, hogy jelenleg a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból in dokoltnál jóval alacsonyabb a kereslet a feldolgozott ÉBH-ra.

környezetvédelem

vízminőség

Pontos és átfogó monitoring ‒ a biztonságos ivóvíz záloga A jó minőségű víz előállítása és fogyasztóhoz való eljuttatása jelentős és összetett feladat, amelynek ellenőrzése komoly szakmai hátteret és folyamatos odafigyelést igényel. Ezt a munkát rövidíthetné le az automatizált monitoring. Szerző: Papp Keve

Helyzetjelentés az ivóvízről

Alapvető emberi jog és életben maradásunk feltétele az egészséges ivóvízhez való hozzáférés. Az urbanizáció, a né pességnövekedés és a jóléti társadalom elvárásai azonban egyre nagyobb terhet rónak az ivóvíz-infrastruktúrákra. A vízkészletek megóvása rövid időn belül kulcsfontosságúvá válhat, ezért a vízszolgáltató cégeknek megbízhatóan és egy re hatékonyabban kell végezniük a munkájukat. Ha figye lembe vesszük, hogy a bolygónkon található vízmennyiség nek alig 1%-a fogyasztható ivóvízként, akkor egyértelmű, hogy az említett célok elérése igen nagy kihívást jelent. Szerencsére ritkán hallunk a vízhálózatok elszennyezésé ről vagy az ebből fakadó egészségügyi károkról. Annak elle nére, hogy sok ország követi az Egészségügyi Világszerve zet (World Health Organization – WHO) ivóvízminőséggel kapcsolatos iránymutatásait, a világon még mindig több mil lió ember van kitéve veszélyes mértékű mikrobiológiai szen� nyezettségnek. A WHO szerint még Európában is, ahol a legbiztonságosabb az ivóvíz minősége, 2006–2010 között mintegy 330 ezer esetben jelentettek vízzel összefüggő meg betegedéseket. Ezért lenne fontos, hogy a közüzemi vezetők, a politikusok és a vízügyi hatóságok kiemelten kezeljék az ivóvízminőség témáját.

A monitoring jelentősége

Annak ellenére, hogy egyre több vízminőségi mérést – pél dául a hőmérsékletet és a pH-t – lehet automatizálni és kihe lyezett monitoringeszközökkel folyamatosan mérni, más pa ramétereket, mint például a víz mikrobiológiai összetételét (baktériumok és magasabb rendű férgek/véglények) még mindig a hagyományos, kézi mintavételezéssel begyűjtött minták mikroszkopikus vizsgálatával végzik. Ezeknek az el járásoknak az automatizálása már régóta esedékes lenne a vízrendszerekben felmerülő esetleges fertőzések gyorsabb 34


felfedezése, illetve a vízhálózat hatékonyabb működtetése érdekében. A valós idejű mikrobiológiai monitoring a következő ese tekben nyújt segítséget: ■ aktív szénszűrők folyamatos ellenőrzésében, figyelve az azokon kialakuló mikrobiológiát, amely ronthatja a szűrők hatékonyságát; ■ a biofilmképződés azonnali jelzésében; ■ különböző vegyszerek adagolásának optimalizálásában; ■ megfelelő rendszerben, akár a megfelelő UV-dózis hasz nálatának automatikus meghatározásában a különböző fertőtlenítő állomásokon; ■ a klórral való fertőtlenítésből származó melléktermékek kialakulásánál az automatikus riasztásban; ■ az üzemeltetés hatékonyságának finomhangolásában, így csökkentve az energia és a vegyszerek használatát, ami akár költségcsökkenést is eredményezhet.

Miért mérjük a mikrobiológiai jellemzőket?

1993-ban az Egyesült Államokban, Milwaukee-ban 10 nap leforgása alatt egy aprócska Cryptosporidium parazita által kiváltott járvány több mint 400 ezer megbetegedést okozott, amelybe 69-en bele is haltak. Három napba telt, mire sikerült azonosítani a kórokozót. A járvány közvetlen és közvetett költségét közel 100 millió dollárra becsülik. Az ehhez ha sonló egysejtű paraziták a baktériumoknál is ellenállóbbak a tradicionális fertőtlenítési eljárással (klórozás) szemben. Az MTA tagját, dr. Somlyódy Lászlót idézve: „...a mil waukee-i eset alapvetően változtatta meg a szemléletünket az ivóvízellátásban: a járvány annak ellenére tört ki, hogy az összes előírást betartották. Rájöttünk, hogy »teljes« bizton ság nem létezik, és alapvető a kockázati szemlélet beveze tése. Tudjuk, mi minden lehet még a vízben?”

ganizmusok életciklusáról és ellenálló képességéről, egyre fontosabbá teszi azok pontos és átfogó követését.

Automatizált monitoring

A WHO szerint Európában még mindig nagyon sokan be tegednek meg parazita által fertőzött víztől. A főbb kóroko zók a Cryptosporidium spp, a Giardia lamblia, illetve egyéb véglények jelenléte az ivóvízben. Magyarországon az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet írja elő, hogy milyen mik robiológiai vizsgálatokat kell az ellenőrző szerveknek elvé gezniük. Érdekességként megemlíthető, hogy a magyar környezet védelmi szabványok és normák szigorúbbak, mint sok más európai országban. Hazánkban a vízművek, illetve azok a szervezetek, amelyek hivatottak a rendelet betartására, az alábbi mikrobiológiai jellemzőket mérik: ■ vas- és mangánbaktériumok, ■ szennyezettséget jelző baktériumok, ■ gombák, ■ fonálférgek, ■ kénbaktériumok, ■ cianobaktériumok és algák, ■ házas amőbák és egyéb véglények, ■ egyéb férgek. A mikrobiológiai paraméterek mérése hosszú folyamat, amelyhez komoly szakmai felkészültség és sok idő szüksé ges. Tény, hogy a baktériumok többsége 48–72 órás kite nyésztést igényel különleges környezetben – adott táplálék és hőmérsékleti közegben –, hogy fel lehessen ismerni jelen létüket és fajukat. Ugyanakkor bizonyos magasabb rendű lé nyeket – mint a parazitákat, véglényeket, gombákat és algá kat – a formájuk és/vagy színük alapján azonosítják be, ami alkalmas lehet automatizálásra. A környezeti változások, il letve az a felismerés, hogy milyen keveset tudunk a mikroor

A geopolitikai események, a globális felmelegedés (2015 nyarán ismét melegrekord született), illetve a tiszta és biz tonságos víz iránti igény növekedése sürgetővé tette az egy re nagyobb mértékben automatizált monitoringrendszer ki fejlesztését. Léteznek már különböző megoldások. Vannak eszközök, amelyek nagy felbontású képet készítenek a parazitákról, véglényekről vagy algákról, illetve részecskeszámlálók, ame lyek minden eltérést vagy idegen részecskét megszámolnak a vízben, de azok mivoltáról nemigen adnak információt. Ismert egy magyar találmány, amely holografikus mikroszkóp segítségével képet alkot a vízben előforduló idegen testekről, felismeri, katalogizálja és megszámolja azokat, mindezt át folyásos üzemben, automatikusan. (Lásd keretes írásunkat) Függetlenül a technológiától, ha le tudjuk rövidíteni a mikrobiológia felismerési ciklusát, illetve automatikusan közbe tudunk lépni a vízellátás folyamatában, azzal lénye gesen javul a hálózatban lévő víz minősége és biztonsága. A fenti előnyöket nemcsak az ivóvíz, hanem más, vizet használó iparágak esetében is kamatoztathatjuk, úgymint a halgazdaság, a palackos víz előállítása és az élelmiszeripar. A halak például nagyon érzékenyek mindennemű, a vizet érintő változásra, egy algavirágzás akár pár óra alatt elpusz títhatja egy tó halállományát. Egy automatizált rendszer gyors riasztást tenne lehetővé, amely bizonyos üzemekben automatikusan zárhatna tolózárakat, és indíthatna be szivat� tyúkat a kár elkerülése érdekében. A tapasztalatok Magyarországon és külföldön is azt mutat ják, hogy a pontos és átfogó monitoringrendszer garantálni tudja a vízminőséget, illetve a fenntartható fejlődés jegyében akár energiát és különböző vegyszerek használatát is meg spórolhatjuk általa.

A Knot Kft. és a SZTAKI közös fejlesztése, a Water Scope (www.waterscope.eu) már több hazai vízműben teljesít szolgálatot, közel valós időben felismerve a különböző lényeket, így megtámogatva a hagyományos mikroszkopikus eljárást. Átfolyásos üzem módban ez az automatikus képalkotó rendszer on line kommunikálja az ivóvízrendszer mikrobiológiai paramétereit.


35

KONTAKTELEMEKKEL KOMBINÁLT GAZDASÁGOS SZENNYVÍZ-ELŐTISZTÍTÓ AZ ÉLELMISZERIPARBAN Szerző: Gyulavári Imre okl. építőmérnök ügyvezető, Gyulavári Consulting Kft.

Az

élelmiszeriparon belül a húsipar, tejfeldolgo zás, sajtgyártás és konzervgyártás jelentősége az elsők között van mind a belföldi fogyasz tás, mind az exportrészesedés alapján. A hazai adottságok mellett a közeljövőben további lényeges fejlődés várható eb ben a szektorban. Az említett iparágak egy része általában a települések bel területén létesült. Az utóbbi években az új telepek, üzemek már a külterületre épültek, de ebben az esetben is szükség van közcsatorna esetén előtisztításra, más esetekben komplett, teljes körű szennyvíztisztításra az adott helyen lehetséges be fogadóra előírtak függvényében. A tisztítási követelményeket a mindenkor érvényes jogszabályok alapján kell meghatározni. Az egyes iparágak különböző szennyvíz-, illetve nyersvízparaméterekkel rendelkezhetnek. A húsiparban például a legfontosabb paraméter a KOI (kémiai oxigénigény), amely 3000–6000 mg/l közötti érték lehet. Hasonló a helyzet a tej feldolgozásnál, ahol a 4000–6000 mg/l közötti KOI a jel lemző. A konzerviparban, pl. a csemegekukorica-feldolgozás során a KOI elérheti a 10 000–15 000 mg/l közötti értéket is. Ismeretes, hogy ezeket a szennyvizeket közcsatorna esetében az üzemeknek 1000 mg/l KOI érték alá kell tisztítani. A hagyományosnak nevezhető megoldások esetében me chanikai előtisztítással (pl. ívsziták, dobszűrők, dobsziták stb. alkalmazása), illetve kondicionált nagy nyomású flotációs lépcsővel (DAF) kívánjuk biztosítani az előírt határértékek betartását. További vegyszerigényes megoldások már csak azért sem látszottak gazdaságosnak, mert a korábbi rendszereknél ke letkező vegyszeres iszapok kezelése, azok sűrítése, gépi víz telenítése újabb vegyszereket igényelne. Jelentős költségté

nyező és gazdasági teher a gyáraknak a maradék iszapok ve szélyes hulladékként történő elszállítása, és annak kezelési költségei is. Korszerűnek tekinthetők, de az üzemeltetés szempontjából esetenként bizonytalanok és nagy üzemeltetésiköltség-igé nyűek a membrántechnikai eljárások (ultraszűrés, nanoszűrés stb.), amelyek ilyen formában nem jelenthetnek megoldást. A membránok cseréje, öblítése szintén költségekkel jár. A korszerű és gazdaságos ipari előtisztító az alábbi kom binációkból állhat, ahol alapvető előny, hogy a kombináció vegyszermentes és környezetkímélő. a) Mechanikai előtisztító lépcső, amely feltétlenül szüksé ges. Kombinált finom rácsokból, szitákból áll, amelyek leg alább 1,00 mm-es finomságúak. Ezek a korszerű gépek már összepréselik a leválasztott anyagokat, és azokat zárt mű anyag zsákokban vagy konténerben könnyen el lehet szállítani. b) Direkt flotációs lépcső: teljes mértékben vegyszer nél-

küli megoldás. Míg a hagyományos, nyomás alatti flotációs lépcsőben (DAF) relatíve nagyon sok vegyszer, koaguláló-, flokkulá lószer szükségeltetik, addig a direkt flotációs lépcső vegy szermentes üzemeltetésű, ezért gazdaságos. Ennél speciá lis levegőztetőgépekkel, intenzív levegőztetéssel (80 W/m3 értékkel) biztosított a lebegő anyagok, vagyis a viszonylag szabad zsírszemcsék felúsztatása és az üzemi vízfelszínen történő koncentrálódása. Innen ezek az anyagok lefölözhe tők, míg az ülepedő anyagok a medence alján koncentrálód nak, ahonnan szivattyúzással időszakosan el lehet távolítani. Mivel nincs vegyszeradagolás, a koncentrált felszíni zsír anyagok gazdaságos hasznosítása is lehetséges. Gépi centri fugázással pl. hasznos ipari zsír nyerhető ki, ami a hagyomá nyos DAF esetében – a vegyszer alkalmazása miatt – nem lehetséges. A direkt flotációs eljárás összhatékonyságának értéke nem éri el a jól üzemelő, nyomásos DAF flotációs módszer haté konyságát, de a következőkben ismertetett kontaktelemes biológiai lépcsővel együtt, sorba kapcsoltan, lényegesen na

gyobb összhatékonyságot biztosít, mint a hagyományos meg oldások. Németországi példák alapján megállapítható, hogy közel 100 ilyen kombinált rendszer üzemel eredményesen. Magyar tervezéssel és szereléssel Szlovákiában, pl. az érsek újvári (Nové Zámky) húsipari vállalatnál készült direkt flo tációs + kontaktelemes utótisztító megoldás. c) Kontaktelemes-biofilmes megoldás mint utótisztító, polishing lépcső, nem eleveniszapos kialakítással. Oldott szennyező anyagok lebomlása, eltávolítása sorba kapcsolt utótisztító részben, kaszkádos kialakítással, amely biztosítja a kellő mértékű tisztítási hatékonyságot a kontakt elemeken kialakuló fix biofilmen koncentrált mikroorganiz musok által. A kontaktelem köbméterenként 150 m2 felületet biztosít a biofilm kialakulásához. Az aerob folyamathoz a levegő (oxigén) légbefúvók, illet ve Jet levegőztetők által biztosítható. Általában nem szüksé ges utóülepítő, és nincs szükség iszaprecirkulációra sem. Azon esetekben, amikor nem közcsatorna a befogadó, a rendszer hatékonysága kiegészítő biolépcsővel és utószűrés sel tovább fokozható, akár 200, 150, 50 mg/l KOI értékig. A kombinációs előtisztító relatíve kis területigényű, tér szín alatti vagy feletti kialakítással is létesíthető, a helyileg kialakult ipari környezetbe integrálva. Üzemeltetése viszony lag egyszerű, biztonságos biolépcső szükségessége esetén könnyen bővíthető, a fix kontaktelemek közötti aerob térben, csatornákban mobil kontaktelemekkel kiegészíthető. (Lásd: 229 918 lajstromszámú magyar szabadalom.) A hagyományos DAF rendszer és a kontaktelemes bioló

giai megoldás üzemeltetési költségeit összehasonlítva – egy napi 1200 m3 kapacitású, átlagos profilú húsipari üzem pél dáján, az elmúlt 10 év költségátlagai alapján –, a táblázatban összefoglalt eredményeket kapjuk. Összefoglalásként megállapítható, hogy a kezdeti beruhá zási költség 2–5 év alatt már megtérül, illetve a kedvező üzemköltség miatt a jelenleg már üzemelő, hagyományos DAF flotáló-, előtisztító rendszerek átépítése is indokolható és gazdaságos lenne. A meglévő rendszereknél a mechani kai, gépi előtisztítók megmaradhatnak, a meglévő flotálók átalakíthatók vegyszer nélküli üzemre, továbbá új lépcső lenne a kontaktelemes, aerob bio-utótisztító egység. Új üze mek létesítésénél figyelembe kell venni a gazdaságos üze meltetési lehetőséget. A relatíve kisebb helyen, magasabb hatékonysággal, stabil üzemben, kisebb kezelési igénnyel működő rendszerek korszerű komponensek révén minimum 20–25 éves garantált üzemelési lehetőséget biztosítanak.

1. táblázat. A hagyományos DAF rendszer és a korszerű direkt flotációs, kontaktelemes rendszer üzemeltetési költségeinek összehasonlítása egy 1200 m3/d kapacitású, átlagos profilú húsipari üzem példáján Hagyományos DAF flotációs rendszer Költségtényező

Direkt flotációs kontaktelemes rendszer

Fajlagos mennyiség (egységár)

Napi költség

Költségtényező

Vegyszerfelhasználás pl. PREFLOC

350 g/m3 44 Ft/m3

52 800 Ft/d

Nincs vegyszer-felhasználás

pl. PRAESTOL k2 S5L

3 g/m3 14 Ft/m3

16 800 Ft/d

Elektromos energia

Vegyszeres iszap kezelése Összesen

0,4 kW/m3 ~15 Ft/kWh

20 m3/d 2 000 Ft/m3

7 200 Ft/d

40 000 Ft/d 116 800 Ft/d

Fajlagos mennyiség (egységár)

Napi költség

Levegőztetőgép elektromosenergia-felhasználása folyamatos üzem esetén

52,8 kWh ~15 Ft/kWh

792 Ft/d

Biológiai utótisztító elektromosenergia-felhasználása folyamatos üzem esetén

30,0 kWh ~15 Ft/kWh

10 800 Ft/d

Bioiszap kezelése

5 m3/d 2 000 Ft/m3

10 000 Ft/d 21 592 Ft/d


37

Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere A napokban zárul az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasága által lerontott talajminőség javítását, a talaj új élettel való megtöltését célul tűző európai program, a Refertil projekt. A magyar vezetésű program a sikerét több tényező nek is köszönheti: az új, biztonságos technológia kiválthatja a hagyományos foszfát műtrágyákat, a termés értékét 20, mennyiségét pedig 10 százalékkal növelheti, ráadásul a rövidesen megújuló, a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK rendelet is részben a Refertil projekt eredményeire épül. A Refertil projekttel kapcsolatban legelőször is a bioszén fogalmát kell tisztázni. Az ABC (Ani mal Bone bioChar, vagyis állati csont bioszén) 2–5 millimé teres, fekete színű granulátum, amelyet ugyanúgy alkalmaz nak, mint a hagyományos műtrágyákat. Pirolízissel, vagyis magas hőfokú szenesítési eljárással állítják elő, levegő kizá rásával. A bioszén előállítása, használata és forgalmazása a talajvédelmi, környezetvédelmi stb. hatóságok engedélyei hez kötött tevékenység, emellett 1 tonna/év termelési kapa citás felett a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére, en gedélyezésére és korlátozására vonatkozó REACH rendelet hatálya alá is tartozik. A bioszén talán legfontosabb előnyös tulajdonsága, hogy az élővilág számára nélkülözhetetlen foszfortartalma annyi ra magas (30% P2O5), hogy teljes mértékben helyettesítheti a hagyományos, foszforalapú műtrágyát. Ez utóbbi az egész ségre ártalmas nehézfémeket is tartalmazhat (kadmium, urán). A Terra Humana Kft. 2002 óta – az Európai Bizottság által közvetlenül finanszírozott kutatás-fejlesztéseken belül – szá mos bioszéntermelésre vonatkozó projekt koordinátora és főtervezője. A vállalat vezetője, Edward Someus elmondta, hogy az Európai Unió már régóta célul tűzte ki kutatás-fej lesztési programjain keresztül a mezőgazdasági (szalma, ku korica, trágya stb.) és élelmiszer-ipari (állati csont) mellék termékek hasznosítását. Különös jelentőséggel bír a csont liszt, mivel a táplálék útján felvett foszfor főként a csont rendszerben koncentrálódik.

Az ABC a termés mennyiségét 10, míg a termék értékét 20 százalékkal emeli, emellett növeli a talaj termékenységét, helyreállítja annak természetes egyensúlyát, ellenőrzött mó don szolgáltatja, adagolja a foszfort (szemben a műtrágyák kal, amelyekre a gyors és esetenként környezetszennyező foszforkioldódás a jellemző). A tápanyag gyors kioldódásá nak a megakadályozása különösen fontos nemzeti érdek a Kárpát-medencében az érzékeny vízbázisok védelme érde kében. A bioszén termék a csont szerkezetéből adódóan üre ges (makroporózus), ami magas víz- és tápanyagmegtartó képességet eredményez, és pozitív hatással van a talaj mikro biológiájára is. (Ezek a tulajdonságok a szintetikus műtrá gyák esetében nem állnak fenn.) Mindezt a WESSLING Hungary Kft., Magyarország egyik vezető független laboratóriuma állapította meg, amely akk reditált vizsgálatai keretében arra a következtetésre jutott, hogy a bioszén környezetvédelmi szempontból is maximáli san biztonságos termék.

Miért nyit új környezetvédelmi, technikai, gaz dasági és jogi lehetőségeket a Refertil projekt? A cég vezetője szerint elsősorban azért, mert ez a techno lógia biztonságosabb, olcsóbb és legfőképpen hatékonyabb, mint minden eddig ismert szenesítési eljárás (az új techno lógia a zéróemissziós megoldás lehetőségét is magában fog lalja).

Magyar nyelvű információk a projektről: http://www.refertil.info/sme/hu

38


A Refertil projekt mögött álló technológiát Magyarországon fejlesztették ki, és az első EU bioszén hatósági engedélyt is itt adták ki. Ezért amennyiben sikerül magyar pályázati alapokat realizálni az első mintaüzem 2016-os felállítására Kajászón, úgy Magyarország az egész Európai Unión belül az új technológiára épülő, foszforalapú műtrágya gyártásának tudományos és ipari tudásközpontjává és elsődleges ipari beszállítójává válhat.


39

egészségvédelem

Azbesztcsapda

Miért fontos az azbeszt vizsgálata? Az azbesztet kitűnő fizikai-kémiai tulajdonságainak köszönhetően korábban gyakran használták, azonban jelenléte ma már a legtöbb helyen nem engedé lyezett, mert kiderült: súlyosan károsítja az egészséget. Vizsgálata ‒ az épüle tek azbesztmentesítével összefüggésben ‒ korunk egyik legfontosabb kihívása. Szerző: Six Éva, Wessling Hungary Kft.

Az

azbeszt rostszerkezetű ásvány, amelynek két csoportját – szerpentin és amfibol – különböz tetjük meg. A mindenki által ismert palatetők és azbesztcement csövek mellett sokáig az úgynevezett szórt azbesztet alkalmazták födémszigetelésre. Amíg a kemény kötésű cementtermékek azbeszttartalma 15%, addig a szórt födémszigetelésé legalább 80%. Az azbesztet (az ógörög szó jelentése: éghetetlen) remek hőszigetelő tulajdonságának köszönhetően fékbetétek, tűz védelmi kesztyűk és ruhák mellett jellemzően az építőipar ban használták – a 20. század második felétől már ipari mé retekben is. E tulajdonsága azonban csapdába ejtette az em berek jelentős részét!

Káros az egészségre

Az azbeszttartalmú anyagok sérülése vagy kopása következ tében az azbesztszálak a levegőbe kerülve potenciális ve szélyt jelentenek a helyiségben tartózkodók számára. Az az besztről ugyanis bebizonyosodott, hogy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag. A tüdőbe kerülve irreverzíbilis szövetbur jánzást okoz, kialakulhat az azbesztózis, a mesothelioma és akár a tüdőrák is. Már igen régóta széleskörűen alkalmazták, mire felismerték rendkívül súlyos egészségkárosító hatását. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az azbesztózis lappangási ideje húsz év is lehet. Az Európai Unióban az 1990-es évek től fokozatosan tiltották be, Magyarországon 2005 óta tilos az azbeszt felhasználása az építőiparban, és a jogszabályok a lebontandó vagy átépítendő épületeknél előírják a kötelező azbesztvizsgálatot is.

Azbesztmentesítés

Hazánkban 1999 és 2003 között számos felmérést végeztek panel-lakóépületekben azért, hogy felderítsék, tűzvédelmi célból alkalmaztak-e korábban azbeszttartalmú szigetelést. 40


Közismert, hogy az EU számos országában, így hazánkban sem korlátozta jogszabály az azbeszt e célú felhasználását. A méréseket akkor az azóta megszűnt Környezetvédelmi Minisztérium és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordi nálta. Az eredmények tanúsága szerint főleg a Nyugat-Du nántúl régióban 1970 és 1990 között épített panelépületek ben lévő szigetelés „érintett”, ez közel 250 ezer m2 felületet jelent. Az azbesztmentesítések azonban elakadtak, részben azért, mert az erre szánt európai uniós források csak akkor használ hatók fel, ha a lakás önkormányzati tulajdonban van. Magyar országon a rendszerváltozás után ez viszonylag kis számú

ingatlanra igaz. Ezenkívül az azbesztmentesítés nagyon költ séges eljárás, amelyet a társasházak lakói nem tudnak finan szírozni. Ezért érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a különböző panelprogramok közé az azbesztmentesítés is fel kerüljön mint támogatott felújítási lehetőség. Lényegesen jobb a helyzet az ipari létesítményeknél, ezek felújításakor ugyanis a jogszabályok szigorúan előírják, hogy az adott épületet alaposan át kell vizsgálni, és ki kell deríte ni, hogy tartalmaz-e azbesztet. Amennyiben igen, a vizsgá latok és az azbeszttartalmú szigetelőanyagok eltávolítása

rendkívüli körültekintést igényel. Ilyenkor ugyanis az azbeszt mentesítés során felszabaduló azbesztrostok nem juthatnak ki a bontást körülzáró zónából, nem szennyezhetik a környe zeti levegőt, nem veszélyeztethetik az emberek egészségét.

Hogyan zajlik az azbesztvizsgálat?

1. Háttérmérés után az adott helyiséget lezárják és negatív nyomás alá helyezik. 2. Zsilipkamrát létesítenek, hogy a zónából az azbesztszeny nyezés ne juthasson ki. 3. Az ott dolgozók túlnyomásos maszkot viselnek, és így végzik el az azbeszt eltávolítását. 4. A laboratórium levegőmonitoringgal ellenőrzi a környe zeti levegő azbesztmentességét. A helyszíni szemle után identifikálják az azbesztet a be gyűjtött anyagmintákban, meghatározzák a levegő rostszám szerinti koncentrációját fáziskontraszt-mikroszkóppal, illet ve elektronmikroszkóppal. Az épületek azbesztmentesítését a szigorú nemzetközi és hazai szabályozások alapján erre szakosodott cégeknek kell elvégezniük. Az azbesztmérések akkreditált vizsgálatok keretében tör ténnek, a legszigorúbb előírásoknak megfelelően. Ezzel fog lalkozó laboratórium a WESSLING Hungary Kft. is, ahol immár 10 éve végzik az azbesztfelméréseket az ország leg felkészültebb szakemberei.


41

levegőtisztaság

Lakossági bűzpanaszok kivizsgálásának műszaki lehetőségei Az emberi tevékenység környezeti elemekre gyakorolt káros hatásai között a környe zeti levegő, illetve a zárt légterek bűzzel történő terhelése sajátos helyet foglal el. Ez abból adódik, hogy a bűzterhelés jellegét és mértékét a lakosság közvetlenül is érzékeli, így gyakoriak a bűzpanaszok, amelyek megalapozottságának kivizsgálása, a kibocsátás csökkentésére, esetleges megszüntetésére vonatkozó hatósági dönté sek műszaki megalapozása (a bűzprobléma objektív számszerűsítése) jelentős apparátust és nagy felkészültséget igénylő mérési feladat.

Szerző: Dr. Ágoston Csaba, KVI-Plusz Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft.

A bűzproblémák értékelésének módszerei

Légcsere mértéke

Tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabályi vagy műszaki előírás sem javít a környezet állapotán, ha annak betartása nem ellenőrizhető objektíven, szükséges, hogy a bűzkibo csátás (emisszió), illetve a környezetben megjelenő szagha tás (immisszió) számszerűsíthető, mérhető legyen. A KVIPlusz Kft. a témában fellelhető nemzetközi módszereket áttanulmányozva, valamint módszer- és műszerfejlesztések sorozatát végrehajtva kidolgozta a bűzproblémák értékelé sének módszereit. Ennek köszönhetően: ■ bűzkibocsátó forrásoknál vett minták olfaktometriás elem- zését követően, majd a kibocsátási adatokkal terjedésmo- dellezést végezve, meghatározható a forrás hatásterülete; ■ a környezeti levegőből vett minták olfaktometriás elem zését követően számszerűsíthető és értékelhető a bűz által okozott zavarás; ■ szaghatáscsökkentő berendezések esetén számszerűsít hető és értékelhető a csökkentés mértéke, a berendezés megfelelősége; ■ vitás esetekben azonosítható a zavarást okozó forrás.

Dúsítócella

A technológiai fejlődés velejárójaként a lakosság által hasz 42


nált belső terekben (lakásokban, iro dákban) alkalmazott anyagféleségek száma megsokszorozódott, egyúttal megjelentek a legkülönbözőbb sok komponensű anyagok, amelyek al kotóelemei között szaghatást okozó anyagok is megtalálhatók. Ezek a la kások, irodák zárt légterébe kerülve feldúsulhatnak, és az ott tartózkodók nál panaszokat okozhatnak. A zárt terekben alkalmazott anyagok bűzhatásának vizsgálatára a cég egy módszert dolgozott ki, amelynek lé nyege a zárt dúsítócella. A módszer alkalmazása során az állandó térfogatú cellá ban elhelyezzük a vizsgált anyag részletét, és időszakos lég cserét biztosítunk steril, szagmentes levegővel. Adott idejű várakozást követően a cella légteréből mintát veszünk, és megmérjük a minta szagkoncentrációját. A méréssorozat eredményeként értékelhető az anyag beépítését követően okozott zavaró szaghatás. A belsőépítészetben használt, zavaró szagot okozó anyag féleségeket alapvetően két csoportba oszthatjuk az okozott bűzprobléma szempontjából. Az egyik csoportba azok az anyagok tartoznak, amelyek szaghatása sokszoros légcserét követően sem csökkenthető olyan mértékben, hogy az álta luk okozott zavarás az érintett helyiségekben tartózkodók számára tolerálható legyen. Ezeknek az anyagoknak a be építése nem javasolt. A második csoportba azok az anyagok tartoznak, amelyek szaghatása sokszoros légcserével megszüntethető vagy olyan mértékűre csökkenthető, hogy már nem okoznak zavarást az érintett helyiségben tartózkodóknál. Ezeknek az anyagoknak a beépítése levegőtisztaság-védelmi szempontból nem kifo gásolt.

Szagkoncentráció csökkenése anyagfajtánként

Szagkoncentráció SZE/m3

A bűz („lakosságot zavaró környeze ti szag”), illetve az ezzel kapcsolatos feladatok a hazai környezetvédelmi szabályozásba is beépültek, így pél dául a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza a bűz definícióját, és jogkört ad az illetékes hatóságnak a bűzt kibocsátó technológiák esetén az üzemeltetésre vonatkozó előírá sok megtételére.

zöld energia

zöld energia

Beköszöntött a megújulóalapú energiatermelés kora A megújuló energia már nem a jövő, hanem a jelen energiaforrása. 2013-ban az Európai Unió teljes energiafogyasztásának 15%-a származott megújulókból, és nagyjából 1 millió embernek biztosít munkát ez az iparág. Ennek révén évente 326 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe. Ennek révén az uniós tagországok évente 326 millió tonnával, vagyis kb. egy spanyolországnyi kibo csátással kevesebb szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe. Szerző: Fülöp Orsolya szakmai igazgató, Energiaklub Szakpolitikai Intézet

Tényadatok

Az adatokból jelenleg úgy látszik, hogy az Európai Unió or szágai nagy valószínűséggel képesek lesznek elérni a 2020-ra kitűzött célt, azaz a megújuló energia 20%-os részarányt az energiafelhasználásban. Az uniós országok kétévente tesz nek jelentést az Európai Bizottságnak, amelyben bemutat ják, hogyan állnak a megújuló energiaforrások felhasználása terén. A bizottság legfrissebb jelentése [Renewable energy progress report Brussels, 15.6.2015 COM(2015) 293 final] a közelmúltban készült el. Eszerint a tagországok 2013-ban összességében az áram 26%-át, míg a felhasznált hő 17%-át termelték megújuló forrásokból. Az Európai Parlament és Tanács RED (Renewable Energy Directive) irányelve (a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2008/28/EK irányelv) Magyar ország számára 2020-ra – jogilag kötelező módon – legalább 13%-ban határozta meg a megújuló energiaforrásokból elő állított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve azonban ennél magasabb, 14,65%-os célt tűzött ki hazánk számára. A megújulókból termelt áram te kintetében az elérendő cél 2020-ra 11%, a hő esetében pedig 19%. A bizottság adatai szerint 2013-ban közel 10% volt a meg újulókból termelt energia részaránya Magyarországon – az áram esetében ez az arány 6,6%, a hő esetében 13,5% volt. Az örömteli fejlődés mellett meg kell jegyezni, hogy a fel használt megújuló energiaforrások legnagyobb része – a hő termelésben felhasznált megújulók 80-90%-a, az áramter melésben felhasznált zöld energiaforrások mintegy 60%-a – 44


biomassza (elsősorban tűzifa). Az EU-ban a hőtermelés ese tén hasonló a helyzet, ugyanakkor az áramfogyasztásban jóval alacsonyabb, 12-13%-ot tesz ki a biomassza. Az unió egészében a vízenergia adja a zöldáram legnagyobb részét, 42%-át, ami nálunk igen kis arányú.

Naperőművek beépített kapacitása az összes villamos erőművi kapacitáson belül (%) 12 10

9,9

8,7

8

6,1

6 4

1,6

2 0

Csehország

Bulgária

Ausztria

0,1 Szlovákia

Magyaro.

0,0 Lengyelo.

Forrás: A magyar villamosenergia-rendszer 2013. évi adatai, MAVIR

Szélerőművek beépített kapacitása az összes villamos erőművi kapacitáson belül (%) 12 10 8

5,8

6

7,3 5,7

4 2 0

3,5

1,3 Csehország

0,0 Bulgária

Ausztria

Szlovákia

Magyaro.

Forrás: A magyar villamosenergia-rendszer 2013. évi adatai, MAVIR

Lengyelo.

Áramtermelő kapacitások, 2030 (MW)

Hivatalos forgatókönyv, Paks II-vel

4592

Az Energiaklub forgatókönyve, Paks II nélkül

2909

4400

2800

2653

2226

2000

850

190

1400

90

260

Forrás: Energiaklub

Magyarország a biomasszán kívül a többi megújuló ener giaforrás hasznosításában nem áll túl jól, a régió országaihoz képest is nagyon alacsonyak az egyéb megújulós kapacitások. 2013-ban az összes termelt áram alig több mint 2%-át adták a szélerőművek, a naperőművek pedig mindössze 0,01%-át.

Lehetőségek

Bár az uniós célkitűzést várhatóan el fogjuk érni, energetikai szimulációk igazolják, hogy ennél többre lenne lehetősé günk. Az Energiaklub statisztikai adatok, szakmai előrejel zések és kutatások alapján a közelmúltban olyan energetikai jövőképet dolgozott ki, amelynek elérése 2030-ra reális és kívánatos lenne. A modell legfontosabb sarokpontjai: ■ az összes áramtermelő kapacitás mintegy fele (5500 MW) megújuló, főleg szél- és naperőmű lesz; ■ nem épül plusz 2400 MW-nyi atomerőművi kapacitás (Paks 2), de a jelenlegi paksi blokkok még termelnek; ■ a MAVIR előrejelzésének megfelelően az elöregedett erő művek leállnak; ■ a villamosenergia-igények kismértékben, átlagosan évi 0,88%-kal nőnek; ■ 1,5 millió háztartás hajt végre energetikai korszerűsítést, így az országos hőigény negyedével csökken. A szimuláció eredményei szerint a termelt áramnak akár a 27%-át is előállíthatnánk megújulókból, az igények akkor is biztonságosan, minden órában elláthatók lennének – a jelen leginél jóval kisebb áramimport mellett. Tény, hogy mindez a jelenleginél több és összetettebb, de nem lehetetlen feladatot ró a rendszer-üzemeltetőre, és az is tény, hogy egy ilyen rendszer üzemeltetése egészen más szemléletet igényel. Két paradigma áll szemben egymással: a centralizált, néhány nagy, fosszilis és nukleáris alapú áram termelőnek elsőbbséget adó energiapolitika, illetve a helyi erőforrásokat felhasználó, kis léptékű beruházásokat felka roló szemlélet. Egy centralizált energiarendszerben a napés szélenergiát használó termelők szerepe elenyésző. Ezzel

szemben a rugalmas energiarendszer célja a megújulók minél nagyobb arányú felhasználá Hagyományos erőmű sa: a termelés alapját a megújulók adják, ame lyekhez minden másnak rugalmasan alkalmaz Atomerőmű kodnia kell. Kapcsolt A modellezett és a jelenlegi energiarendszer erőmű különbözőségét jól szemlélteti 2011. legnagyobb Szélenergia fogyasztású nyári napja, augusztus 25. példája. A bal oldali diagramon jól látható, hogy ezen a Napenergia napon szinte folyamatos volt az áramimport (fe Geotermia, víz. hulladék kete sáv), és elenyésző a megújuló energiafor rások részaránya. Egy ugyanilyen nap energia termelése egészen másképp alakulna 2030-ban a modellezett energiarendszerünkben. Napközben jelentős lenne a naperőművek termelése (narancs sáv), a hajnali órákban pedig a szélerőművek (kék sáv) működnének. A rendszer ennek megfelelően szabályozná a többi erőmű mű ködését, így jelentős mennyiségű fosszilis erőforrás és im portáram lenne megspórolható.

A magyar villamosenergia-rendszer terhelése egy valós múltbéli, és egy fiktív jövőbeli napon Atomenergia Kapcsolt erőmű Szélenergia Hulladék

2011

2030

Hagyományos erőmű Csúcserőmű Vízenergia Import

Atomenergia Kapcsolt erőmű Szélenergia Vízenergia Hulladék

MW 7000

Hagyományos erőmű Csúcserőmű Napenergia Geotermia Import

6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

0 2

4

6

8

10 12 14 16 18 20 22 24

0

2

4

6

8

Óra

10 12 14 16 18 20 22 24

Forrás: Energiaklub

Érthető, hogy a jelenlegi, centralizált, fosszilis alapú ener giarendszer érdekeltjei ezt a helyzetet szeretnék minél tovább fenntartani. Ezért arra törekednek, hogy a zöld alternatívákat ne lehessen igazán komolyan venni. Ez az ő szempontjukból természetes védekező folyamat. A lényeg azonban az, hogy mi észrevegyük: eljárt felettük az idő. Energiagazdálkodá sunknak gyökeresen meg kell változnia, és ennek a lehetősé ge most jött el, amikor a régi erőműveink a következő évti zedekben fokozatosan leállnak. ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

45

zöld energia

Új trendek a biogáziparban

2013-ban több mint 14 500 biogázerőmű működött az EU-ban, de a dinamikus növekedés az utóbbi másfél évben drámai módon lelassult ‒ még a „biogáznagyhatalomnak” számító Németországban is. Vajon mi állhat ennek a hátterében? Szerzők: Dr. Kovács Kornél, Szegedi Tudományegyetem és Magyar Biogáz Egyesület Dr. Kovács Attila, EMBS Kft. és Európai Biogáz Egyesület

M

íg Németországban ma is 9000 biogázüzem ter meli az alternatív energiát, és átlagosan 40 négy zetkilométerre jut egy biogázüzem, addig Ma gyarországon 1300 négyzetkilométerenként találunk egyet. Pedig rengeteg potenciális alapanyag keletkezik a mezőgaz daságban és az élelmiszeriparban csakúgy, mint a kommuná lis szférában (szennyvíz, háztartási hulladék).

A megtorpanás okai

Egyesek szerint a rendkívül olcsóvá vált fotovoltaikus (PV) rendszerek szorítják vissza a biogázt a megújuló energiahor dozók piacán, mások a széles körben alkalmazott technoló gia hátulütőit hibáztatják. Pedig a biogáz több olyan előnnyel is rendelkezik, amilyen 46


nél más megújulóenergia-termelési eljárás nem dicsekedhet. a) A biogázerőműben csaknem bármilyen szerves anyag, hulladék, melléktermék biogázzá alakítható mikrobák segít ségével. Ezzel szemben a többi, biomasszát hasznosító meg újulós technológia (bioetanol, biodízel) vagy csak a bio massza egy kis és meghatározott részét (az erre a célra ter mesztett növények magját) hasznosítja, vagy elégeti bio massza-erőművekben, és ezzel nehezen tárolható és szállít ható hőenergiává és szervetlen hamuvá alakítja az értékes szerves anyagot. b) A biogázból tisztított biometán viszonylag könnyen és veszteségek nélkül tárolható, szállítható. Felhasználása a föld gázrendszer igénybevételével a fogyasztáshoz igazítható. c) A szerves hulladékok és melléktermékek kezelése: hasz

nosítása vagy ártalmatlanítása fontos környezetvédelmi fel adat. A levegőtől elzárt térben történő anaerob lebontás so rán jól kezelhető, metánban gazdag gáz képződik, emellett a le nem bontott szerves anyagból (fermentációs maradék) ugyanolyan jó talajjavító anyag válik, mint a komposzt. Ha a biogáz ennyi kiváló tulajdonsággal rendelkezik, miért torpant meg a terjedése az egyre környezettudatosabb és megújuló energiahordozókra vágyó társadalmakban? A kérdésre több válasz is adható. Az egyik lehetséges ok a korlátozott biomassza-mennyiség. Ez részben igaz az energianövényekre (alapvetően silóku koricára) alapozott eljárások esetében. Az energianövények termesztése elvben elveheti a mezőgazdasági területet az élelmiszer-ipari növények termesztése elől. Világszerte folyik a vita az „élelmet vagy energiát termeljünk a szántóföldön” témakörben. A konfliktus csak látszólagos, és Európát egyál talán nem érinti, mert itt a termőterület egy részének energia növényekkel történő hasznosítása nem zavarná az élelmi szer-ellátást. Egy másik magyarázat szerint a döntéshozók egyszerűen nem ismerték még fel a biogáztechnológia és a többi meg újuló közötti lényeges különbségeket és az előbbi előnyeit. Hazánkban is a jogszabályok és támogatások szintjén a bio massza levegőn történő hasznosítását preferálják, komposz tálás formájában, szemben a levegőtől elzárt térben végzett, biogázt eredményező technológiával. Harmadik magyarázatként lehet említeni a biogáziparban az utóbbi 30 évben elkövetett koncepcionális tévedéseket. A meghatározó német biogázipar két alapvető szempontot követett: egyrészt alapanyagként elsősorban állati trágya és silókukorica keverékét használták, másrészt a megtermelt biogázt gázmotorban elégetve és generátorokkal átalakítva, elektromos áram formájában hasznosították, annak ellenére, hogy a megtermelt biogáz energiatartalmának fele így el veszhet. A további fejlődés érdekében tehát meg kell újítani a bio gázipar technológiai felépítését.

Gázból áram

Ma még a legtöbb biogázüzemben gázmotorokban elégetik és generátorokban elektromos árammá alakítják a keletkező energiát. A robbanómotorokban való elégetés során a biogáz metántartalmában lévő energia 55–60%-a hő formájában szabadul fel. Ezt a biogázüzemek legtöbbje nem tudja egész évben hasznosítani, ezért a megtermelt energiának legalább a fele veszendőbe megy. A biogázalapú villamosáram-termelés rugalmasan szabá lyozható, ami nem igaz az időjárástól függő megújulóener gia-termelő rendszerekre, mint a szél- és a PV-technológiára. Ennek ellenére az áramelosztó és -szállító cégek egy kalap

alá veszik a hullámzóan termelő többi technológiával, és nem tesznek különbséget az átvételi szerződések feltételei nek tekintetében sem.

Gázból gáz

A „gázból áram” problémának már van egyszerű megoldása. A biogázt a szén-dioxidtól meg lehet tisztítani, és az így ke letkező megújuló biometán a fosszilis földgázzal egyenérté kű energiahordozóvá válik. A biometán-tisztítási technológi ák az utóbbi években óriási fejlődésen mentek keresztül, ma már a megfelelő méretű biogáztisztító berendezések olcsób bak, mint a gázmotor és generátor bekerülési és üzemelteté si költsége. Az energetikai veszteség minimális, a biometán pedig betáplálható a földgázelosztó rendszerbe, amely sok kal rugalmasabban „tűri” azt, mint az elektromosáram-ellá tó rendszer. Világszerte egyre több épülő biogázüzem vá lasztja ezt a kézenfekvő megoldást, a már meglévők azonban nehezen szánják rá magukat a költséges technológiaváltásra. Magyarországon és még néhány EU-tagországban további (szabályozási és engedélyezési) nehézséget jelent a biometán földgázhálózatba táplálása. Ilyen feltételek mellett nem cso da, hogy a magyarországi nagyjából 70 biogázerőmű közül csak egyben (Zalavíz Zrt.) tisztítják a megtermelt biogáz egy részét, és ott is a saját gépjárműpark üzemanyagaként hasz nosítják, a földgázhálózattól részben függetlenítve magukat. A már működő hazai biogázüzemekben jelentős földgázim port-megtakarítást lehetne elérni, ha ezek áram helyett bio metán formájában hasznosítanák az energiát. A hazai biomasz sza-tartalékokat figyelembe véve, 750–800 biogázüzemre elegendő alapanyaggal rendelkezünk, ezeket megépítve a földgázimportból 30-40% kiváltható lenne hazai forrásból, hazai munkahelyek teremtésével, a hazai mezőgazdaság fel lendítése közben. A Magyar Biogáz Egyesület (www.biogas. hu) az EU BIOSURF (H2020-LCE-2014-2015/H2020-LCE2014-3) projektjének tagjaként azon dolgozik, hogy ez minél hamarabb megvalósuljon hazánkban.

Áramból gáz

Nemzetközi szinten nő az igény a hálózati terhelés ingado zásainak kezelésére. Ez részben megoldható az ún. „okos hálózatok” kialakításával, amikor az éppen túltermelésben lévő területekről az igényeket átmenetileg átcsoportosítják az áramhiányban szenvedő területekre. De az elektromos energia nagy távolságokra történő szállítása komoly veszte ségekkel jár. Egyre népszerűbbé válik megoldásként a „power-to-gas” („áramból gázt”) elképzelés. Ennek az a lé nyege, hogy az átmeneti feleslegben termelt és nehezen tá rolható elektromos áramot úgy alakítják át, hogy a végén me tángáz keletkezzen belőle, amelyet a földgázrendszerbe táp lálva alacsony veszteséggel szállíthatnak és tárolhatnak. A hatékony átalakítás kémiai és biológiai úton egyaránt megoldható, a jelenleg világszerte folyó kutatás-fejlesztési projektek eredménye dönti majd el, melyik megoldás lesz a gazdaságosabb. A Szegedi Tudományegyetemen folyó kuta tások a biológiai megoldások eredményességét támasztják alá, mikrobákkal már ma hatékonyan lehet biometánt előál lítani. Külön előnye az „áramból gázt” megoldásnak, hogy a me tán előállításához hidrogént és szén-dioxidot használnak fel (kivonják a levegőből vagy a biogázból), így az eljárás nem csak mentes az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásától, de egyenesen negatív szén-dioxid-emisszióval jár.

A fermentációs maradék is hasznos termék

A biomassza anaerob átalakításának és a biogáztermelésnek még egy fontos következménye van. A biogázüzemben – ahogyan a komposztálótelepen is – a biomasszának csak a könnyen és viszonylag gyorsan lebontható részét hasznosít ják a munkát végző mikrobák. A kezelés végén hátrahagyott, gyakorlatilag stabilizált biomasszatömeg kiváló talajerőutánpótlást biztosító anyag. A termőföldön a komposztot és a vele egyenértékű anaerob fermentációs maradékot a talaj ban élő baktériumok a növények számára felvehető táplálék ká alakítják, és néhány hónap alatt beosztással adagolják a növényeknek. Ezzel biztosítják a növénytermesztés jelentős tápanyagigényének utánpótlását, a szerves anyag körfor gását. Ha nem komposzttal vagy fermentációs maradékkal biztosítjuk a termőföld ellátását, akkor műtrágyát kell hasz nálni. A szervetlen molekulákból álló műtrágya előállítása óriási energiabefektetést igényel, amit általában fosszilis energiahordozókból fedeznek. Ráadásul a műtrágyák hatása nem hosszú, mert az eső gyorsan kimossa azokat a talajból, ahonnan a talajvízbe és végül az ivóvizünkbe kerülve, egész ségkárosító hatásuk érvényesül. Paradox módon nálunk a komposzt fontos növényi táp anyag-utánpótló szerepét elismerik a szabályozások, a bio 48


gáztechnológia fermentációs maradékáét azonban nem. Jel lemző példa erre, hogy ha nyers állati trágyát hord ki a gaz da a földjére, az viszonylag egyszerűen engedélyeztethető, ellenben a fermentációs maradék kihelyezésére több száz ezer forintba kerülő környezetvédelmi hatástanulmány után lehet csak engedélyt kapni.

Hulladékokból hasznos energia

A biogáz-technológia egyik nagyszerű sajátossága, hogy a legkülönbözőbb szerves anyagokból, hulladékokból és mel léktermékekből értékes gázt tudnak termelni a fermentorok ban serénykedő mikrobaközösségek. Ezek megismerésére, tanulmányozására és befolyásolására a modern molekuláris biológiai módszerek kiváló lehetőséget kínálnak, amivel él nek is az EU-ban működő biogázüzemek, és ezáltal jelentős költségcsökkenést tudnak elérni. Két megközelítési lehetőség között lehet ma választani: vagy az adott alapanyag-keveréket hatékonyabban lebontó mikrobaközösséget alakítunk ki, vagy olyan alapanyagok (például fehérjében vagy lignocellulózban gazdag hulladé kok) hatékony átalakítására és biogázzá bontására alkalmas mikrobákat vetünk be, amelyek maguktól a természetes fo lyamatokban csak lassan és kevésbé hatékonyan dolgoznak. A német biogázipar sok évvel ezelőtt kidolgozott straté giájában az akkor még nem látható hiba az energianövények (elsősorban silókukorica) kiterjedt használata volt. A legtöbb európai országban ezt a hibás gyakorlatot vették át. Jellemző módon a mintegy 40 hazai, mezőgazdaságból származó bio masszát hasznosító biogázerőmű közül 39 is ezt használja. Az üdítő kivételt a kaposvári Magyar Cukor Zrt. képviseli, ahol magyar mérnökök a helyi alapanyag (cukorrépa) fel használásával kitűnően működő, saját fejlesztésű technoló giát dolgoztak ki. Magyarország legnagyobb biogázerőműve sikeresen működik Kaposváron, példát mutatva a hazai fej lesztéseknek. Ez felhívja a figyelmet arra is, hogy az európai és főleg a hazai biogázpiacon a szerves hulladékok hasznosítására, bio gázzá alakítására érdemes a hangsúlyt fektetni. A biogáztechnológia hulladékkezelési előnyeit kell(ene) kiaknázni. Ezen a területen sok lehetőség kínálkozik a fejlesztésre, in novációra és előrelépésre. A modern molekuláris biológiai eljárásokat ismerő kutatók értékes, biogázt termelő mikroba közösségeket tudnak előállítani olyan biomassza alapanya gok kezelésére is, amelyeket eddig nem volt tanácsos a bio gázüzemben feldolgozni. Ideje lenne ezeket a kutatási ered ményeket a gyakorlatban is alkalmazni. A biogáz hívei abban bíznak, hogy a hazai döntéshozó és végrehajtó szervek felismerik a környezetbarát technológia előnyeit, és az engedélyezési, szabályozási nehézségeket meg oldva, nálunk is lendületes fejlődésnek indulhat az iparág.


49

zöld energia

Napelem egy életre

A felgyorsult világban gyakran összezavarodik az ember, hogy mire van valójában szüksége, mi a jó, és mi a rossz. Nagymértékben igaz ez a napelemes piacra is.

Szerző: Beleznai Nándor, Wagner Solar Hungária Kft.

Piaci áttekintés

A szilíciumalapú napelem-technológia 1954-től létezik, ame lyet eleinte az űrkutatásban használtak. Németországnak kö szönhetően a 80–90-es években elindult a napelemes iparág fejlődése, ami ekkor már a háztartásokat célozta meg. A 2000es évekre a fejlesztéseknek köszönhetően tömeggyártás ala kult ki, és a gyártás helye fokozatosan áthelyeződött Kínába. Ennek eredményeként manapság a napelemgyártás 80-90%ban Ázsiában zajlik. Európán belül Németország fektette a legnagyobb energi át a napelemes fejlesztésekbe, ami 2009-ben azt eredményez te, hogy nagyobb lett a kereslet, mint a kínálat. 2012-re nagy mértékben nőtt a gyártási kapacitás, ezt viszont nem követte a felvevőpiac, ami többlettermeléshez vezetett. Az eladatlan, 50


hatalmas készlet óriási mértékű áresést okozott. A napelem árak a korábbi évekhez képest 1/3-ára csökkentek. Ennek következményeként Magyarországon 2012-től rob banásszerűen kezdtek elterjedni a napelemes rendszerek. Míg cégünk, a Wagner Solar 2002-ben néhány kW teljesítményű napelemes rendszert telepített, addig 10 év elteltével, 2012-ben a telepített rendszerek teljesítménye meghaladta a 200 kW-ot. A nagymértékű árcsökkenés a kereslet növekedése mellett azt eredményezte, hogy sorra csődöltek be az európai nap elemgyártó cégek, és Kínába helyeződött át az iparág köz pontja, de az alacsony napelemárak veszteséget termeltek még az ottani gyártóknak is. A kialakult helyzet miatt az USA és az Európai Unió a kínai napelemekre vámot vetett ki, ezzel próbálta óvni a gyártókat.

Még nincs minden veszve

Az ázsiai napelemekkel szemben a legnagyobb fenntartá sunk az lehet, hogy sok gyártó eltűnik a piacról. Jogosan me rül fel bennünk: mi lesz így a garanciával? Egy átlagos nap elemre a gyártók 10 év termékgaranciát és 25 év teljesít ménygaranciát vállalnak. Nos, amennyiben megvásárolunk egy távol-keleti terméket, már csak az a kérdés, hogy 10-20 év múlva, szükség esetén ki és hogyan fogja a napelemet ga ranciában kicserélni. Itt megtehetnénk egy apró szakmai kitérőt. A napelemes rendszereket a magyar kivitelezők általában sorba kötik. A napelemes rendszer mindig a leggyengébb teljesítményű napelemhez igazodik, ami ahhoz vezet, hogy ha egy el romlik, a rendszer teljesítménye nagymértékben lecsökken. A forgalomban lévő inverterek 90%-ánál igaz, hogy csak azonos márkájú és teljesítményű napelemeket tud kezelni, így az évek elteltével félő, hogy a napelem nem lesz pótol ható. Az ilyen és ehhez hasonló eseteket érdemes átgondol ni, mielőtt eldöntjük, hogy európai vagy ázsiai napelemet vásárolunk. Természetesen az ázsiai napelemek gyártói között is talál hatók stabil háttérrel rendelkező cégek, ettől függetlenül mi az európai termékeket részesítjük előnyben.

Újdonság a napelempiacon

A kereslet-kínálat, az árverseny és a minőségi küzdelmek közepette egy német napelemgyártó cég Drezdában kifej lesztette az üveg-üveg napelemeket. A SolarWatt 1993 óta gyárt napelemeket. Kellő tapaszta lattal és olyan stabil anyagi háttérrel rendelkezik, ami garan tálja, hogy még sokáig meghatározó szereplője lesz a piac nak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 2015 márciu sában felvásárolták a nagy múltú francia Centrosolar-gyárat. Nem kell aggódnunk az esetleges garanciális ügyintézés miatt sem, a német gyár elérhető távolságon belül van drez dai székhelyével, nem úgy, mint a távol-keleti gyártók. Sokan kizárólag az ár alapján döntenek vásárláskor, mert azt gondolják, hogy a drágább termék nem éri meg a többletköltséget. Ezeknek a vásárlóknak később gyakran csalódniuk kell a választásukban, mert bebizonyosodik, hogy ami most 20-30%-kal drágább, az hosszú távon megtérül, sőt a teljes használati időt tekintve gyakran olcsóbb, mert tartósabb és megbízhatóbb.

Német minőség és 30 év garancia

A Németországban gyártott üveg-üveg napelemek különle gessége, hogy a napelemcellák a panel mindkét oldalán 2 mm

Általános adatok Modulkialakítás

Üveg-üveg lapok alimíniumkeretben

Fedőanyag

Edzett biztonsági szolárüveg, 2 mm

Cellák beágyazása

EVA-szolárcellák-EVA (etil-vinil-acetát), fehér

Hátoldal

Edzett biztonsági szolárüveg, 2 mm

Cellák

60 db polikristályos cella

Cellák mérete

156×156 mm

Bypass dióda

3 db

Felhasználási osztály

A osztály (az IEC 61730 szerint)

Maximális rendszerfeszültség

1000 V

Mechanikus terhelés (IEC 61215 Ed.2. szerint)

Soglast 2400 Pa, terhelés 5400 Pa-ig

Engedélyezett terhelések

Keresztirányú szerelés esetén 3500 Pa

Engedélyek és tanúsítványok

IEC 61215 Ed.2, IEC 61730 (beleértve II. védelmi osztály) Méretek

Méret (hosszúság × magasság × vastagság)

1680 × 990 × 40 mm (+/–2 mm)

Csatlakozás

2 × 1,0 m/4 mm2 szolárkábel MC4 csatlakozóval

Súly

22,6 kg (keresztirányú kiegészítővel 24 kg) ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

51

vastag edzett üvegbe vannak ágyazva, ellentétben a hagyo mányos panelekkel, amelyek előlapját üveg borítja, és hát lapján egy speciális fóliaréteg található. A dupla üveg tech nológiának köszönhetően a napelem sokkal tartósabb, és jobban ellenáll a környezeti hatásoknak. A nyugat-európai minőségű, üveg-üveg technológiával készült panelek a legmagasabb hozambiztonságot és maga sabb mechanikai ellenállást biztosítanak, mint más panelek. A napelemek jellemzője a rendkívül alacsony teljesítményhőmérséklet együttható (–0,34%/K), a 100%-os védelem PID-vel szemben és a magasabb tűzvédelem. A gyártó 30 év termékgaranciát ad üveg-üveg napelemeire. Ráadásul a teljesítménygarancia is több, mint amelyet más, akár európai gyártók biztosítanak. 30 évig garantált a modu lok minimum 87%-os teljesítményleadása. Ez 5 évvel hos� szabb és 7%-kal több, mint a piacon általánosan kapható napelemek teljesítménygaranciája. A hosszabb termék- és teljesítménygaranciának köszön hetően 35%-kal több energiát lehet megtakarítani, mint egy hagyományos napelemes rendszert használva, ahogy azt az ábra is szemlélteti.

Garantált teljesítmény 100 90 80

%

100%

105%

135%

30 20 10 0

5

10

15

20

25

30

Év

Mindezek mellé a gyártó 5 éves teljes körű biztosítást is nyújt, amely magában foglalja az elemi károk és a lopás el leni védelmet is. Sőt ez az 5 év nem csupán a napelemekre, hanem a teljes rendszerre érvényes, amely az invertert is tar talmazza. A biztosítás a termeléskiesésre is kiterjed, amen� nyiben biztosítási esemény áll fenn.

Többféle változatban

Manapság már nem csak a ház tetején lehet napelemet elhe lyezni, bátran elengedhetjük a fantáziánkat! A korszerű technológiának köszönhetően akár az autóbe álló is lehet az áramszolgáltató. Ennek a megoldásnak több előnye is van, hiszen egy elektromos autó innen könnyedén tölthető, de a termelt áram háztartási jellegű felhasználása is megvalósítható. Fogyasztástól függően 1 vagy 2 parkoló helyet ki is lehet építeni. A gyártó a napelemeken kívül biz 52


tosítja a teljes vázat, de ez más speciális napelemes tartó szerkezettel is megoldható. Hasonlóan különleges megoldás az épület szerkezetébe építhető üveg-üveg modul, amelynek nincs kerete, és maga a napelem átlátszó. Ezzel a tulajdonságával nemcsak beépül az épület szerkezetébe, de fényáteresztő hatásával kelleme sen árnyékol, és mégse sötétíti be a benti teret, miközben ter meli számunkra az elektromos energiát. Megfelelő méretű terasz esetén akár a teljes háztartás áramellátása biztosítható ezzel a módszerrel, de választható az a megoldás is, hogy a teraszon kívül a tetőre is szerelünk modulokat. A napelem manapság dísze a tetőnek, amely környezetkí mélő és hatékony módon biztosítja a háztartások számára az ingyenes energiát. Mint látható, a lehetőségek tárháza igen széles, így mindenki megtalálhatja a pénztárcájának és igé nyeinek legjobban megfelelő megoldást. Amire mi ösztö nöznénk a környezetünket, az az, hogy a szakemberek tudá suk legjavával kivitelezzék a napelemes rendszereket és ajánl ják azokat ügyfeleiknek, hogy Magyarországon is oly mér tékben elterjedhessen a technológia, mint Németországban. A lakosság pedig legyen nyitott, így együtt tegyünk meg mindent egy jobb, élhetőbb jövőért.

Pályázati dömping vette kezdetét Az idei év számos lehetőséget kínál a hazai vállalkozások fejlesztésére. A pályá zatok elsődleges célja, hogy elősegítsék a vállalkozások gazdasági eredményének javulását, az ország exportképességének növekedését, valamint új munkahe lyek teremtését. Fókuszban a vállalkozásfejlesztés

2015 nyarán elindult a várt pályázati dömping, sorra jelen nek meg a vállalkozásfejlesztést célzó pályázatok. Első kör ben a gazdaságfejlesztési pályázatok, többek között a vállal kozások külföldi piacra jutását támogató pályázatok, vala mint a vállalatok termelési kapacitásait bővítő pályázatok je lentek meg, amelyeket a keret kimerüléséig folyamatosan, de legkésőbb 2017 nyaráig lehet benyújtani. Hamarosan érkeznek a hazai vállalkozások energetikai korszerűsítését támogató pályázatok is. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében idén lehetőség nyílik új gépek és eszkö zök beszerzésére, telephelyfejlesztésre, infrastruktúra-fejlesz tésre, valamint az épületek energetikai korszerűsítésére. Szá mos pályázat esetében a szabad vállalkozási zónák (szv. zóna) területein működő cégek igényelhetnek támogatást. Nagy előny, ha a cég szv. zónában tevékenykedik, mert a pályázat elbírálásakor pluszpontot kaphat, illetve akár nagyobb mérté kű támogatási intenzitást érhet el az adott pályázati kiírásban. Várhatóan nagy összegű támogatási keret jut az épületek energetikai fejlesztésére. Kiemelt cél az épületek energiata karékosságának és energiahatékonyságának javítása, ami egyszerre erősíti a gazdasági versenyképességet, és csök kenti a környezetterhelést. A pályázni vágyók 40–50%-os tá mogatási intenzitásra számíthatnak. Támogatható tevékeny ség lesz a napelemes és a napkollektoros rendszerek telepíté se, az épületek hőszigetelése, a világítási rendszerek, illetve az épületek fűtési/ hűtési és használati melegvíz-rendszerei nek korszerűsítése.

Megújuló energiaforrások hasznosítása vállalkozásoknak

Korábban nagy dilemmát okozott, hogy a napelemes vagy a napkollektoros rendszerek alkalmazása a hasznosabb, hiszen az egyikkel a villamosenergia-fogyasztás, a másikkal a hasz nálati meleg víz költségei csökkenthetők. Napjainkban inkább a napelemes rendszereket ajánljuk,

mert a vállalkozások a magas villamosenergia-költségeket ezzel jelentősen mérsékelhetik. További előnye a napelemes rendszereknek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mini malizálása. Amennyiben meleg vizet is szeretnénk előállíta ni, a napelemes és hőszivattyús rendszer a legjobb megoldás.

A GINOP után érkeznek a Vidékfejlesztési Program pályázatai is

Brüsszel elfogadta a hazai Vidékfejlesztési Programot, így hamarosan magas keretösszeggel startolnak a pályázatok. Ezek keretében a gazdaságoknak lehetőségük lesz technoló gia- és eszközfejlesztésre, új gépek és berendezések vásárlá sára, gazdaságaik energiafelhasználásának javítására, vala mint a piacra jutást elősegítő fejlesztésekre. Várhatóan 50– 60%-os támogatási intenzitásra lehet számítani a pályázati kiírás keretében.

GoodWill ‒ a sikeres pályázatok írója

Vállalkozásunk 11 éves szakmai tapasztalattal, számos refe renciával és komplex szolgáltatásnyújtással áll minden pá lyázni vágyó ügyfél rendelkezésére. Szolgáltatásaink palet tája széles körű, ezáltal biztosítjuk az Ön vállalkozása sike rét is. Ügyfeleink körében megtalálhatók mikro-, kis- és kö zépvállalkozások, önkormányzatok és nonprofit szervezetek egyaránt. Szolgáltatásainkat határainkon túl Romániában, Bulgáriában, Horvátországban, illetve Németországban is igénybe vehetik. Nemzetközi jelenlétünknek köszönhetően Közép-Európa legnagyobb pályázatíró cégévé váltunk, ami nagy büszke séggel tölti el minden munkatársunkat. Forduljon hozzánk bizalommal, igényeljen ingyenes hely színi konzultációt, és kérje személyre szóló ajánlatunkat! 1162 Budapest, Timur u. 74. Tel.: 06-1-321-1173 E-mail: [email protected] ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

53

zöld közlekedés

E-autózás: töltőrendszerek, töltőállomások Az elektromos autók elterjedésének jelenleg két fő akadálya van: az egyik a dízel-, vagy benzines autókkal megtehetőhöz képest jóval rövidebb hatótáv, a másik a jár művek ára. Ennek ellenére az elektromos autók száma ‒ ha lassan is, de ‒ nő. Érde mes áttekinteni, hogy jelenleg hol és milyen berendezésekkel lehetséges a töltésük Magyarországon. Szerző: Kertész Dávid, ELMŰ Nyrt.

Töltési módok

Az elektromos meghajtású járművek töltési módjaira, vala mint a töltéshez használható csatlakozókra vonatkozó elő írásokat két nemzetközi szabvány tartalmazza: IEC 62196, IEC 61851. Jelenleg az autókba épített csatlakozók nem egy ségesek, és a töltési módokban (AC – váltóáramú vagy DC – egyenáramú) sincs egységes álláspont, így elsőre ijesztően sokféle lehetőség adódik. Az AC töltési módokat 4 kategóriába sorolják aszerint, hogy a töltőponton csatlakozókábel áll rendelkezésre, vagy aljzat került beépítésre. A töltőpontokon általánosan haszná latos Type2-es csatlakozó lehetővé teszi az 1 fázisú 16 A-es és a 3 fázisú 63 A-es töltést is. Az AC töltést alkalmazó jár műveken jellemzően Type1, Type2 vagy CCS (Combined Charging System) csatlakozó található, attól függően, hogy a jármű mekkora áramerősséggel és hány fázison tölthető. A Type1-es 1 fázisú, míg a Type2-es csatlakozó 3 fázisú töltést tesz lehetővé. Ha az autó DC töltésre is alkalmas, akkor CHAdeMO csatlakozó vagy CCS csatlakozó van rajta. A japán gyár tók a DC töltésre a CHAdeMO csat lakozót, a német gyártók pedig a CCS csatlakozót használják. A CCS csatlakozó különlegessége, hogy az autóba épített kombinált aljzaton keresztül oldható meg az AC és a DC töltés is. A szabvány közterületi (felügyelet nélküli) töltés esetén csak Type2–Type2, Type2–Type1, Type1–Type1, illetve CHA deMO vagy CCS csatlakozójú kábelek használatát engedé lyezi, ugyanis a kábelen keresztül az erősáramú kapcsolaton 54


kívül gyengeáramú jelátvitel is történik külön vezetékeken a töltés biztonsága érdekében. Mivel a „hagyományos” F típusú (Schuko) háztartási csat lakozó nem rendelkezik jelátviteli képességgel, ezért ilyen csatlakozóval nem engedélyezett a közterületi töltés. Jelenleg Budapesten a töltőpontok többsége AC töltést biztosít, Type2-es reteszelős aljzatot tartalmaz, és Mode3-as töltési módot használ. Az elérhető maximális töltési teljesít mény 3×32 A (22 kW). Sajnos a jelenleg kapható járművek többsége nem tudja ki használni a maximális töltési teljesítményt (ezzel akár 1 óra alatt fel lehetne tölteni az akkumulátort), mivel jellemzően Type1 és CHAdeMO csatlakozóval szereltek. DC töltés csak néhány helyen lehetséges az országban, nagyszámú elterje désének ugyanis gátat szab, hogy egy ilyen töltő ára össze mérhető egy elektromos autó árával. A járművek feltöltési ideje több tényező együttesének a függvénye, amelyek a következők: ■ a töltőpont által leadható maximális teljesítmény, ■ a töltőponton található csatlakozó típusa,

Elektromos járművek várható töltési ideje a különböző töltési teljesítményeknél Váltóáramú (AC) töltés Töltési teljesítmény

Csatlakozótípusok

Jellemző töltési időtartam*

3,7 kW (1x16 A)

Type1, Type2, Schuko, CCS

6 óra

7,4 kW (1x32 A)

Type1, Type2, CCS

3 óra

11 kW (3x16 A)

Type2, CCS

2 óra

22 kW (3x32 A)

Type2, CCS

1 óra

44 kW (3x63 A)

Type2, CCS

30 perc

Egyenáramú (DC) töltés** Töltési teljesítmény

Csatlakozótípusok

Jellemző töltési időtartam*

20 kW

CHAdeMO, CCS

55 perc

45 kW

CHAdeMO, CCS

25 perc

90 kW

Type2 (DC, TESLA)

13 perc

* A töltési idő kiszámítása során az alábbiakat feltételeztük: ■ a jármű akkumulátorának kapacitása 22 kWh, ■ az akkumulátor a töltés megkezdésekor „üres”, ■ a használt kábel és csatlakozótípusok lehetővé teszik a megadott töltési teljesítmény továbbítását a járműhöz. ** DC töltés esetén az „üres” akkumulátor általában a teljes kapacitás 80%-ára tölthető fel

■ az alkalmazott kábel típusa (ezek száma és áramterhelhe-

tősége),

■ a kábelen lévő csatlakozók típusa, ■ a járművön lévő csatlakozó típusa, ■ a járműben lévő akkumulátortelep maximális kapacitása

(kWh), ■ az akkumulátortelep pillanatnyi töltöttsége.

Töltőpontok

Több szakcikk is azt vetíti előre, hogy az elektromos autók töltése a jövőben jellemzően otthon fog történni, és kis telje sítményű AC töltéssel valósul majd meg. Viszont ahhoz, hogy az elektromos autók a városi, elővárosi közlekedésből átlépjenek a nagyobb távolságok megtételére, mindenkép pen szükséges az autópályák és a főutak mellé maximum 100 kilométerenként nagy teljesítményű DC töltőket telepí teni. Ehhez is lendületet adhat az e-mobilitás terjedését segí tő Jedlik Ányos Terv. Folyamatosan gyarapodnak a bevásárlóközpontokban is a töltők, itt az üzemeltető pluszszolgáltatásként biztosítja a töltést, amelyet általában a parkolási díj magában foglal. Ta pasztalatok szerint ezeken a helyeken legalább 1,5–2 órát töltenek el a vásárlók, és szintén az AC töltők a jellemzők. Budapesten a legtöbb közterületi töltőpontnál a parkolást követően csatlakoztatni kell a megfelelő töltőkábelt a töltő höz és az autóhoz, majd egy mobiltelefonos alkalmazással lehet elindítani a töltést. A töltőpont biztonságos használatát

több megoldás is garantálja (pl. töltéskor a töltőkábelt a töl tőpont reteszeli, és a töltés végéig így is marad). A töltés ide jére a parkolás a közterületen díjmentes. A Balatonon már ringatóznak elektromos hajók, és néhány kikötőben fellelhetők elektromos hajótöltők is. Ezekhez a hajókhoz rendszerint Schucko csatlakozót adnak, így tölté sük egy kültéri 230 V-os dugaljon keresztül történik. Ezen a területen is komoly fejlődés várható a közeljövőben. Nehéz megmondani, hogy mikor köszönt be Magyarorszá gon az elektromos autók aranykora, de az biztos, hogy már most minden jelentős autógyártónak van vagy tisztán elekt romos, vagy plug-in hibrid autó a termékpalettáján. Ezeknek az autóknak a terjedésével a töltő-infrastruktúrában is jelen tős fejlődés várható a következő években. ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

55

zöld közlekedés

Jön az üzemanyagváltás kora Tavaly ősszel sokéves előkészítés eredményeként jelent meg az alternatívüzem anyag-töltő hálózatokra vonatkozó uniós irányelv, amely kötelező kiépítést ír elő az EU tagállamaiban. Milyen változásokat jelent ez a CNG- és LNG-üzemű járművek tekintetében? Utánajártunk! Szerző: Domanovszky Henrik közlekedésmérnök szakértő

A

megújuló energiaforrásból előállított energia támo gatásáról szóló 2009/28/EK irányelvében foglaltak alapján: „Rövid és középtávon valószínűleg tovább ra is a belső égésű motor marad a legelterjedtebb a közúti járművekben. A jövőben azonban egyre fontosabbá válnak az alternatív üzemanyagok és meghajtási technológiák. A zöld járművek – amelyek nagy arányban képesek elektromossá got, hidrogént, bio- és földgázt, valamint folyékony bioüzem anyagokat felhasználni – egész életciklusuk során csupán kis mértékű hatást gyakorolnak a környezetre: alacsony szén tartalmú energiaforrásokat használnak, nagyon alacsony a légszennyezőanyag- és a zajkibocsátásuk, továbbá könnyen újrahasznosíthatók.” Az uniós szakpolitika Fehér könyve, amelyet „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” alcímmel adtak ki 2011-ben, a 2050-ig meg valósítandó közlekedésátalakítás hajtóerejét írja le. A meg határozó célok között 2030-ig 20%-os, 2050-ig 60%-os kibocsátáscsökkentés szerepel a közlekedés egészére nézve (2008-hoz képest). Fontos alapvetése, hogy „az uniós szintű koherencia életbevágó”, azaz a stratégia csak egységesen ki alakított háttér, infrastruktúra stb. mellett valósulhat meg. A mit kell tenni kérdésére a Fehér könyv megfogalmazza azt az összetett választ, amelynek részelemeit egyaránt szem előtt kell tartani: ■ „A kőolajfüggőség megszüntetéséhez nem hagyatkoz hatunk mindössze egy technológiai megoldásra. Egyszerre több új technológiára támaszkodó, újfajta mobilitáskoncep cióra és fenntarthatóbb magatartásformákra van szükség.” ■ „A hatékonyabb és fenntarthatóbb európai közlekedési rendszerre való átállás felgyorsítása és olcsóbbá tétele érde kében a technológiai innováció három fő tényezőre lehet hatással: újfajta motorok, anyagok és tervezési megoldások révén növelheti a járművek hatásfokát; új üzemanyagok és 56


meghajtórendszerek révén környezetbarátabbá teheti az ener giafelhasználást; információs és kommunikációs rendszerek alkalmazásával növelheti a hálózat kihasználtságát, és fo kozhatja az üzembiztonságot. Az egyéb fenntarthatósági cél kitűzésekkel, például a kőolajfüggőség csökkentésével mu tatkozó szinergiák, az európai gépjárműipar versenyképes sége és az egészségügyi előnyök – különösen a városok le vegőminőségének javulása – feltétlenül amellett szólnak, hogy az Európai Uniónak fokozott erőfeszítéseket kell ten nie a tiszta járművek fejlesztésének és már korai fejlesztési fázisban történő bevezetésének felgyorsítására.”

Tehergépjárművek hatékonyságának növelése

A közlekedés és benne az áruszállítás hatékonyságának ja vítására az európai fő közlekedési folyosókból (korridorok) álló, ún. TEN-T törzshálózat egységesen magas színvonalra emelését célozta meg az EU. Jelenleg ennek alapján az unió által társfinanszírozott közlekedésfejlesztés mint közösségi cél teljesülése érdekében történik. Ha pedig egy fejlesztés nem elégíti ki a meghatározott „Közösségi célok” elvárásait, uniós támogatás nem várható.

Fotó: Zalavíz Zrt.

A Fehér könyv számos meghatározó érvényű kinyilatkoz tatása mellett kiemelendők a törzshálózatra vonatkozó té telek: ■ „Az áruszállítmányok a rövid és közepes (körülbelül 300 km-ig terjedő) távolságokat ezután is jelentős részben teher gépkocsin teszik meg. Ezért az alternatív közlekedési meg oldások (vasút, vízi közlekedés) szorgalmazásán túl a teher gépjárművek hatékonyságát is fontos lenne újfajta motorok és tisztább üzemanyagok kifejlesztése és bevezetése révén, az intelligens közlekedési rendszerek használatával, vala mint a piaci mechanizmusokat javító további intézkedések kel javítani.” ■ „Európában olyan, közlekedési folyosókból álló »törzs hálózatra« van szükség, amely – (…) a tiszta üzemanyagok kal való ellátást biztosító infrastruktúra révén – hatékonyan és csekély kibocsátással bonyolít le nagy mennyiségű, ös� szevont áru- és személyforgalmat.” A városokra vonatkozóan a Fehér könyv többek között a következő alapmegállapítást teszi: „ A városi autóbuszokból, taxikból és kisáruszállítókból álló nagy járműállományok különösen alkalmasak az alternatív meghajtórendszerek és üzemanyagok bevezetésére.”

Nem kényszer, hanem megoldás

A Fehér könyv kiadását követően a brüsszeli szakpolitika képviselői – bevonva a szakértői körök széles táborát – a tagállamok véleményalkotási lehetősége mellett kidolgoz ták, majd pedig az Európai Parlament és Tanács elfogadta a 2014/94/EK irányelvet, amely az alternatív üzemanyagok

infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó feladatokat hatá rozza meg a tagállamok számára. Ez az irányelv 2016 őszéig hagy időt a tagállamoknak, hogy a végrehajtásra vonatkozó útiterveiket meghatározzák. A Fehér könyvben megfogalmazott stratégia megvalósítá sához a kiválasztott hajtóanyagok egységes, a különböző közlekedési módok számára minimális szintű elérhetőségét méltányos határidővel teszi szükségessé az unió. Mindezek alapján fontos felismerni, hogy az alternatív üzemanyagok elérhetősége nem egyfajta uniós kényszer, költséges diktátumvállalás, hanem a Közösség és minden egyes nemzet közlekedésének fejlődéséhez, az energiastra tégiai célok, valamint az externáliák csökkentésének eléré séhez vezető – tudományos szelekció során kiválasztott – fő megoldás. Az irányelv következetesen azt is meghatározza, hogy „új infrastruktúra-hálózatokat kell kiépíteni, például a villamos energia, a földgáz (cseppfolyósított földgáz [LNG] sűrített földgáz [CNG]) és adott esetben a hidrogén számára”. Te kintettel arra, hogy „az összehangolt fejlesztések hiánya a kínálati oldalon megakadályozza a méretgazdaságosság ki alakítását, a keresleti oldalon pedig az uniós szintű mobi litást”.

Töltőpontok távolsága

Az irányelv világossá teszi villanyautókra vonatkozó straté giai célokat, miszerint 2020 végéig a városokban és agglo merációkban elérhetővé kell tenni annyi elektromosjárműtöltő pontot, amennyi a tagállam számítása szerint szükséges ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

57

a villanyautók terjedéséhez (iránymutatásként: járművenként két pont). A városokban az utcai parkolók és a közforgalmat bonyolító szolgáltatók parkolóhelyeit kell megcélozni. Kizárólag a hidrogén esetében teszi feltételesen vállalandó feladattá az irányelv a nyilvánosan hozzáférhető infrastruk túra kiépítését, tekintettel arra, hogy azok „jelenleg igen ke véssé elterjedtek”. Ezzel szemben a CNG- és az LNG-infrastruktúra kiépíté sére vonatkozóan egyértelmű a megfogalmazás: „A tagál lamoknak nemzeti szakpolitikai kereteik révén gondoskod niuk kell a gépjárművek CNG-vel vagy sűrített biometánnal történő ellátását biztosító, megfelelő számú nyilvánosan hoz záférhető töltőállomásból álló infrastruktúra kiépítéséről, hogy biztosított legyen a CNG-üzemű gépjárművek városi/ elővárosi agglomerációkban és más sűrűn lakott területeken, illetve az unió egészében, de legalábbis a meglévő TEN-T törzshálózatban való közlekedése.”

Fotó: BKK

Vagyis a városi és elővárosi infrastruktúra rendelkezésre állásán felül (2020-ig), ha nem is mindjárt az unió minden útvonalán, de legalább a TEN-T hálózatban legfeljebb 150 kilométerenként biztosítani kell az utántöltés lehetőségét. A földgáz-infrastruktúra a „fejlett uniós földgázelosztó há lózatból biztosítható” a CNG-technológia szélesebb körű el terjesztéséhez. A szöveg igazolja továbbá, hogy a CNGtechnológia alapját jelentő „jelenlegi földgázelosztó hálóza tot ki lehetne egészíteni helyben előállított biometánt értéke sítő, helyi üzemanyagtöltő állomásokkal is”. Szemben a villanyautókkal, az irányelvben szereplő gáz üzemanyagok a közúti közlekedés minden kategóriáját ki szolgálják. Megállapítva azonban, hogy a cseppfolyósított fosszilis és megújulóalapú földgáz, azaz LNG a nehézgép járművek számára biztosít alternatívát. „Az LNG – és a cseppfolyósított biometán – ezenfelül költséghatékony tech nológiát kínálhat a nehézgépjárművek számára az (…) Euro VI szabványok szennyezőkibocsátásokra vonatkozó szigorú határértékeinek betartásához.” 58


Az LNG-üzemanyag-töltő hálózat kiépítésére vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása az irányelv szerint: „A TEN-T törzshálózatnak kell alapul szolgálnia, mivel ez lefedi a legfőbb forgalmi áramlatokat, és hálózati előnyöket biztosít. Az LNG-üzemű nehézgépjárművek üzemanyag-el látását biztosító hálózatuk kiépítése során a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nyilvános töltőállomások elhelyezésére legalább a meglévő TEN-T törzshálózat men tén, az LNG-üzemű nehézgépjárművek minimális hatótávol ságának figyelembevételével, egymástól megfelelő távolság ra kerüljön sor. Irányadó jelleggel a töltőállomások között átlagosan hozzávetőleg 400 km távolságnak kell lennie.” Tekintettel arra, hogy az LNG-tartállyal szerelt nehézgép járművek akár 750 km-t is képesek lesznek meghaladni két utántöltés között, a nem nagyobb, mint 400 kilométeres töl tőtávolság látszólag megfelelő. Azonban logisztikai szem pontból vizsgálva könnyen belátható, hogy a fuvarfeladatok jelentős részénél komoly kitérő megtételét igényli az újratöl tés, amely nemcsak többletköltség, de a mai rendkívül szigo rú, sofőröket érintő menetidő-korlátozás mellett minden többletkilométer aránytalanul ronthat a fordulási időn, a szállítási teljesítményen, vagyis a technológia versenyképes ségén. Nem elégséges tehát tudomásul venni, hogy az LNGtartály megtöltési ideje egy gázolajtartály feltöltésénél nem nagyobb, azt is biztosítani kell a fuvarozók számára, hogy a járművek szállítási feladataik végzése közben mindenkép pen elhaladjanak egy-egy töltőpont mellett kevesebb mint 700 kilométerenként. A törzshálózatról letérő áruszállítási feladatok fő csapásirányait felmérve, és vizsgálva a három szögelések, kitérők jövőbeli alakulását, arra az eredményre juthatunk, hogy Magyarország területén például 50 km kö rüli légvonalbeli távolságot szükséges megvalósítani egyegy LNG-töltő pont között a nem törzshálózaton, annak ér dekében, hogy a stratégiában lefektetett dekarbonizáció és az alternatívüzemanyag-váltás reális eséllyel megvalósul hasson. Minthogy az irányelv célja nem a minimális töltőpontok meglétének kikényszerítése, hanem a dekarbonizáció és a közlekedés kőolajfüggőségének megszüntetése, ezért a benne szereplő minimális elvárásokra mint eszközre kell tekinteni, és a stratégiai célok megvalósulásához szükséges infrastruk túra-hálózatot fel kell építeni. Az irányelvnek nem az a célja, hogy a tagállamokra gaz dasági terhet rójon. Azonban a szabályozók és ösztönzők se gítségével minden tagállamnak meg kell teremtenie azt a környezetet, amely lehetővé teszi az uniós stratégia megva lósulását. Ez pedig azt jelenti, hogy a gazdasági szereplők nek fel kell tudniuk állítani mindazokat a beruházásmegté rülési modelleket, amelyek alapot szolgáltatnak a töltőháló zatok kellően gyors kialakítására.

szigeteléstechnológia

szigeteléstechnológia

Az Urbanscape rendszer A Knauf Insulation tavaly kezdte meg új terméke, a nagy mennyiségű víz felvéte lére és tárolására képes ásványgyapot gyártását. Elsősorban zöldtetők építésénél, kertészetekben és parképítéseknél javasolják az alkalmazását.

Az

ásványgyapot vízfelvételi és -tárolási képes ségét annak köszönheti, hogy kötőanyag hoz záadása nélkül, tűzéssel (steppeléssel) készül. Gyártási formája lehet tekercs, kisméretű kocka vagy a vá gási hulladékok feldolgozásával nyert darálék.

Hódítanak a zöldtetők

Nyugat-Európában egyre több zöldtető létesül a kellemesebb beltéri klíma elérése, a városi hőszigethatás csökkentése, a záporok elleni védelem javítása érdekében. Itt az előírások, jogszabályok is a zöldtetők terjedését segítik, ennek köszön hetően az extenzív tetők aránya nagyon magas.

Hazánkban az országos településrendezési és építési kö vetelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásai miatt – lásd az alábbi táblázatot – az ún. tetőkertet csak nagyon kis részben lehet beszámítani a zöld területbe, emiatt a kisebb mennyiségben létesülő, de jóval költségesebb intenzív tetők készítése a jellemző.

Urbanscape Green Roof

Az extenzív tetőkhöz a Knauf Insulation az Urbanscape Green Roof rendszert ajánlja. Ennek fejlesztése során ugyanis az volt a cél, hogy csekély fajlagos tömegű, kis szerkezeti vastagságú, akár közepes

Az egybefüggő, legalább 10 m2-t elérő területű tetőkertek beszámítása a zöldfelületbe Az épített szerkezet feletti termőföld rétegvastagsága

A telepíthető növényállomány szerkezete, zöldtető jellege

8‒20 cm termőréteg vagy könnyített szerkezetű talaj (szubsztrát)

Egyszintes növényállományú, extenzív zöldtető

15%

21‒40 cm termőréteg

Egyszintes növényállományú, félintenzív zöldtető

25%

41‒80 cm termőréteg

Kétszintes növényállományú, intenzív zöldtető

40%

81 cm termőréteg felett

Háromszintes növényállományú, intenzív zöldtető (pl. mélygarázs felett, járószinten)

75%

60


A tetőkert összterületéből zöldfelületként számítható rész

hajlású tetőkön is alkalmazható, gyorsan kivitelezhető zöld tetőt lehessen kínálni a felhasználóknak olyan területeken is, ahol ezt korábban statikai, éghajlati stb. okok nem tették le hetővé. A rendszer alapeleme a tekercses Green Roll kőzetgyapot paplan, amely két alaptípusban, 2 cm és 4 cm vastagságban készül, a környezettől függő igények figyelembevételével. Kivitelétől függően a vízmegtartó képessége 17–60 l/m2 között változik. A kötőanyag nélküli szerkezetnek köszönhetően vízfelve vő és -megtartó képessége kiemelkedő. A víztároló réteg és az ültetőközeg funkcióit egyesíti magában, mivel a növény zet fejlődése során a gyökerek képesek belenőni a termő közeg alatt elhelyezett ásványgyapot paplanba. A Green Roll tömege átlagosan 8-10-szer kisebb, vízmeg tartó képessége 3-4-szer jobb, mint a zöldtetőkben alkalma zott, hasonló rendeltetésű anyagoké. Az Urbanscape Green Roof rendszer az elkészült vízszige telésre fektethető, szükség esetén gyökérzet elleni védőréteg elhelyezésével. A felületszivárgó réteg az éghajlati körülmé nyektől függően egy vagy két oldalon dombornyomott típus lehet, amelyre a Green Roll kőzetgyapot paplan kerül. A növényzet telepítése az ásványgyapotréteg felületére fektetett, előnevelt vegetációs paplannal végezhető. A kivi telezés az öntözéssel fejeződik be, amellyel telítik az ásvány gyapot paplant a gyökérzet fejlődéséhez szükséges vízzel. A teljes zöldtető száraz fajlagos tömege 15–20 kg/m2, a vízzel telítetté 32–80 kg/m2 lehet. Kisebb tetőkhöz 50×50 cm-es, összepattintható modulok is készülnek, amelyek a teljes Green Roof rendszert tartal mazzák. Ilyen módon még egyszerűbbé és gyorsabbá tehető a kivitelezés. További előnyei a hőszigethatás és a hőingadozás csök kentése, a záporesők elnyelése révén a csatornarendszer ter helésének csökkentése, valamint a hatékony kivitelezés.

A Green Roll kőzetgyapot paplan parképítés, rézsűvéde lem, rossz adottságú talajok javítása során is alkalmazható.

Felhasználás a zöldségés virágtermesztésben

Az 1 cm vagy 2 cm oldalhosszúságú kockákból álló Green Cubes az ásványgyapot termék zöldség- és virágtermesztés hez ajánlott változata. Önálló termőközegként is használha tó, de általában 50:50 százalékos arányban a termőtalajhoz keverik. Mindkét változatban jelentős mértékben javítja a talaj víz felvételét, átszellőzését, növelve ezzel a növények életfelté teleit, és csökkentve az öntözésre használt víz mennyiségét. ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

61

szigetelés technológia

Kőzetgyapot homlokzati rendszer

A Debrecen belvárosában megvalósuló Párizsi Udvar projekt az Ybl-díjas Kováts András tervei alapján készül. Jelenleg a beruházás első üteme zajlik. A beruhá zó által választott hőszigetelés az ECOROCK vakolható homlokzati rendszer lett.

A

debreceni Hunyadi és Péterfia utca sarkán lévő te rületen épül fel a Párizsi Udvar három ütemben, amire már az engedélyeztetési eljárás is lezajlott. A teljes komplexum 300 lakást és 4000 négyzetméternyi üzletterületet foglal majd magába, felépítésének költségei várhatóan elérik a 9 milliárd forintot. „Tavaly tavasszal kaptuk meg a területre az építési enge délyt. Azóta a munka gőzerővel halad, idén márciusra elér tük a hatszintes épület legmagasabb pontját. Jelenleg – az első ütemben – egy 9 és fél ezer négyzetméteres épületet hú zunk fel, amelynek földszintjén 3000 négyzetméteren boltok és vendéglátóegységek várják majd a látogatókat. A Párizsi Udvar projekt első ütemében a lakások átadás-átvételére szeptemberben kerül sor, míg az üzletsorok nyitását novem berre tervezzük” – nyilatkozta dr. Kelemen György, a pro jekt beruházója. 62


„A kiválasztott homlokzati hőszigetelő rendszer a ROCKWOOL által gyártott és forgalmazott ECOROCK, amelyre az Európai Műszaki Engedélyben leírtaknak, vala mint a hazai előírásoknak való megfelelés mellett a kiváló minőség miatt esett a választásunk” – nyilatkozta Pataki László, a beruházás műszaki vezetője.

Dr. Kelemen György szerint erre a homlokzati hőszigetelő rendszerre jellemző a kiemelkedően magas műszaki paramé terekhez igazodó, versenyképes ár, ehhez társul a kőzetgya pot hosszú élettartama, így tökéletes választást és megtérülő befektetést jelent.

Miben más a kőzetgyapot hőszigetelés?

A beruházásnál alkalmazott kőzetgyapot hőszigetelő rend szer a fűtésszámlák érezhető csökkenésén túlmenően tűzvé delmet, zajvédelmet, kellemes belső klímát, valamint a va

kolatszínek széles választékát kínálja, bármilyen homlokzat ról legyen is szó. A kőzetgyapot alapanyaga természetes bazaltkő, ennek köszönhetően környezetbarát termék, kiemelkedően tartós, nem zsugorodik, nincs hőmozgása, és ideális belső lakóklí mát eredményez. A homlokzati hőszigetelő rendszer részét képezik a szigo rú vizsgálatokkal kiválasztott és ellenőrzött egyéb „kötött” alkotóelemek is – például a rendszerragasztó, az üvegszövet háló, a mechanikai rögzítőelemek, a vékonyvakolatok –, amelyek teljes mértékben megfelelnek az Európai Műszaki Engedélyben (European Technical Approval – ETA) leír taknak (ETA-12/0044), valamint a hazai előírásoknak. A homlokzati rendszer tűzvédelmi szempontból korláto zás nélkül beépíthető, sőt kifejezetten ajánlott tűzgátló szer kezeteken. A rendszer szilikon és szilikát vékonyvakolatok széles skáláján, közel 200 színben érhető el. Egyaránt alkalmazható új épületeknél és épületfelújításoknál, felhasználható beton pórusbeton falakon, égetett kerámia falazóelemeken, vályog falakon, szárazépítő lemezeken is. ÖKOINDUSTRIA ZIP Magazin |

63

Passzív és pluszenergiájú irodaház Magyarországon elsősorban családi házak rendelkeznek a Darmstadti Passzívház Intézet minősítésével, azonban a kilométerben nem is annyira távoli ‒ ám menta litásban fényévekkel előttünk járó ‒ Bécsben már 20 emeletes irodaház is kiér demelte e kitüntető címet. Szerző: Doró Viktória

Passzívház, ami…

…nem egy különleges, egyedi, másutt nem használt techno lógiák és anyagok felhasználásával tervezett és megvalósí tott épület, hanem „mindössze” a már ismert építési eljárá sokkal és anyagokból létrehozható, nagyon jó minőségű ház, amely annyiban tér el bármely más épülettől, hogy megfelel az alábbi három peremfeltételnek: ■ fajlagos fűtésienergia-igénye maximum 15 kWh/m2/év, ■ fajlagos összes primerenergia-igénye maximum 120 kWh/ m2/év (összehasonlításul: egy átlagos téglaházé 300–400 kWh/m2/év), ■ légtömörsége maximum 0,6 1/h. A fűtésienergia-igényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-(a német Passzívház Intézet által kifejlesztett, az EN 64


832 európai energiamérleg-eljáráson alapuló, Microsoft Ex cel alatt futó tervezési segédlettel végzett) számítással, a lég tömörségi értéket pedig méréssel (Blower Door-teszt) kell igazolni. Már az épület formája (legjobb a kocka), illetve az üvege zett felületek aránya és tájolása is jelentősen befolyásolhatja a ház energiafogyasztását. Passzívház építése esetén az ab lakfelületek legalább 50 százalékának déli tájolásúnak kell lennie. A rendkívül hatékony hőszigetelést a 25–50 cm vastagsá gú falakkal érik el, az ablakok pedig háromrétegű, nemes gázzal töltött üvegezésűek. A fűtési energia műszaki berendezésekkel előállított hő ből, a szellőző levegő utófűtéséből, esetleg napkollektorból érkezik. A hőcserét nem szellőztetéssel, hanem egy nagy ha

tékonyságú hőcserélővel ellátott – földhőhasznosítású – be rendezés segítségével oldják meg. Végül, de nem utolsósorban a ház lakói is hozzájárulnak a fűtéshez csupán azzal, hogy folyamatosan hőt adnak le – még a légzés során is, csakúgy, mint a lakásban lévő számí tógép, a villanykörték, a csapból folyó meleg víz vagy éppen a sütő használata. A passzívházban ez a hőmennyiség jelen tős tényezővé lép elő. A felsorolt technológiák alkalmazásának köszönhetően a passzívházak rendszere számos előnnyel rendelkezik. A ház télen-nyáron kellemes hőérzetet biztosít, és szellőztetés nél kül is egész évben az összes helyiségben friss a levegő. A hő cserélős szellőzésnek köszönhetően a levegőben található pollen 70 százaléka kiszűrhető, ez az allergiában szenvedők nek jelenthet gyógyírt. Ezenkívül a passzívházakban élők alacsony fűtési költség gel számolhatnak, ami egyúttal minimális energiafelhaszná lást és károsanyag-kibocsátást is jelent. Az első passzívház – amely a hőveszteség minimalizálá sára és a termelt hő maximális hasznosítására törekedett – 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. 1996 óta ez a város ad otthont a minősítést kiadó Passzívház Intézetnek (Passivhaus Institut Darmstadt) is. A Prof. Dr. Wolfgang Feist által vezetett privát vállalat cél ja elsősorban a passzívház-technológia kifejlesztése, rend szerbe foglalása. A Passzívház Intézet számos tudományos kiadványt jelentet meg a passzívházak témakörében, évente megrendezi a Nemzetközi Passzívház Konferenciát, minősít passzívház-komponenseket, elkészült passzívházakat, illet ve passzívház-szakembereket. A szervezet adatbázisában jelenleg 19 magyar épület talál ható, ám hiányzik közülük a tavaly átadott angyalföldi 100 lakásos passzívház, amely a XIII. kerületi önkormányzat be ruházásaként valósult meg.

A MAPASZ minősítőrendszere

Ha valaki passzívházat szeretne építtetni, annak már a terve zésnél, sőt a telek kiválasztásakor figyelembe kell vennie az említett követelményeket, például a telek déli tájolását, és olyan szakértők bevonásával kell a kivitelezést végeztetnie, akik nagy rutinnal rendelkeznek a passzívházak építése te rén, mivel a Passzívház Intézet követelményrendszerének való megfelelést – már az építés különböző fázisaiban is – szigorúan ellenőrzik. Ráadásul, ha mindez nem lenne elég, a minősítés komoly költséget ró a beruházóra (és a német gyakorlattal ellentétben nálunk erre nincs állami támogatás). Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy ez áll a kevés minősített hazai passzívház hátterében. A szakembe rek szerint ugyanis több mint 100 magyar lakóépület van na gyon közel a passzívházszinthez, mégsem nevezhető annak,

hiszen a minősítés megszerzése – az ismert okok miatt – nem történt meg. Manapság egyre energiatudatosabb gondolkodásra van szükség, így az építészetben is mind több alternatív, innova tív megoldással találkozunk. A MAPASZ (Magyar Passzívház Szövetség) 2007-es ala kulásakor a passzívház-minőségű épületek terjesztését, nép szerűsítését tűzte ki célul. A technológiák fejlődése, a tapasz talatok bővülése és a nemzetközi trendek figyelembevétele mellett az egyesület is szélesebb alapokra terjesztette ki szemléletét, amit nevében is ki szeretne fejezni, ezért határo zott amellett, hogy nevet változtat, és immár MAPASZ In novatív Épületek Egyesület néven folytatja tevékenységét. Ennek a szemléletváltásnak az eredménye az egyesület (IÉE) által bevezetett Innovatív Épület Minősítés rendszere, amely illeszkedik a hazai épületenergetikai jogszabályi kör nyezetbe [lásd az épületek energetikai jellemzőinek megha tározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet], ugyanak kor megfelelő pontossággal kezeli az alacsony energiafel használású épületek energiaáramait. A MAPASZ IÉE minő sítőrendszere mennyiségi és minőségi értékelési elemeket is

tartalmaz, közvetlen, az építtetők számára is értelmezhető segítséget nyújt egy minőségibb épület létrehozásához, mindazonáltal a költségoldalt is figyelembe veszi, segít az esetlegesen felesleges intézkedések kiszűrésében is. Az ér tékelési rendszer három – arany, ezüst, bronz – fokozatot kü lönböztet meg, így nem csak az extrém épületek minősítését szolgálja. Az egyik első, MAPASZ által minősített épület a Virtuális Erőmű Program székesfehérvári bemutatóháza lehet. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor idén ősszel nyitja meg kapuit a kétszintes, összesen 302 m2 alapterületű épület Szé kesfehérváron.

A bemutatóház egy olyan helyszínt jelent majd, ahol a kü lönböző technológiák (hőszivattyú, napelem, napkollektor, hővisszanyerő szellőztetőrendszer, hőszigetelő nyílászárók, LED világítótestek, homlokzati hőszigetelés, szürkevíz-hasz nosítás, természetes és mesterséges árnyékolás, házi kom posztálás, szelektív hulladékgyűjtés) egy helyen megtalál hatók, és ahol a látogatók pontos felvilágosítást kaphatnak ezek előnyeiről, költségeiről és a várható megtérülési időkről.

Az osztrák példa

A bécsi RHW-2 irodaház, a Raiffeisen-Holding NÖ-Wien bankcsoport székhelye a Duna-csatorna partján épült. A 3 tömbből álló épület tervezésekor maximálisan igyekeztek kihasználni a környék adottságait. Ez az első irodaházként működő felhőkarcoló, amely megkapta a Passzívház Intézet minősítését. Az épület a Dunát is használja hőforrásként, il letve hidegenergia-forrásként. A tervezést 2008-ban kezd ték, és 2012-ben – határidőre – át is adták az irodaház-együt 66


test. Az épület csaknem 80 méter magas, üvegezett homlok zata beengedi a természetes fényt anélkül, hogy befolyásol ná a komfortot. A 20 ezer m2-es ingatlanban 900-an dolgoz nak, kényelmes környezetben, ahol minimális az energiafo gyasztás, és kiváló a belső terek levegőjének minősége. Persze Bécsben sem törekszik minden beruházó a darm stadti passzívház-minősítés megszerzésére. A Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien) Gépészmérnöki és Gazdaságtudományi Kara költözhetett be Ausztria első olyan irodaházába, amely több energiát termel egy év alatt, mint amennyit felhasznál. 2006-ban kezdtek el azon gondolkodni, hogyan lehetne az 1970-es években épült 11 emeletes magasházat energiahaté konnyá tenni. Végül arra jutottak, hogy nem állnak meg itt, hanem – mint műszaki egyetemet, a példamutatás szándéka is hajtotta őket – pluszenergiájú ház szintjére emelik az épü letet. Első körben felmérték, milyen megújuló energiafor rások állnak rendelkezésükre a város közepén. A Duna mes� sze volt, erdő nem volt a közelben, így a biomassza sem jö hetett szóba, a földhőt már más hasznosította, a szélenergia túl hangos lett volna. Végül a napenergia-hasznosítás ma radt, amelyet a magasház jelleg – az árnyék hiánya miatt – még inkább megerősített. Az épület nettó alapterülete 13 500 négyzetméter, homlok zatán és a tetején összesen 2199 négyzetméternyi napelem termel energiát, ami Ausztria legnagyobb fotovoltaikus felü lete. A hűtést nyáron az ablakok éjszakai automatikus kinyi tásával oldják meg, a levegő egy légaknából újra a szabadba távozik. A pluszenergiás házban ezenkívül fűtésre használják a szerverek által megtermelt hőt, energia-visszanyerő rend szert alkalmaznak a lifteknél, és optimalizálták az árammal működő berendezéseket is. A cél, hogy az épület 56 kWh/m2 értéknél ne fogyasszon több energiát, ugyanakkor 61 kWh/m2 energiát állítson elő, azaz négyzetméterenként összesen 5 kWh pluszenergiát ter meljen, amit a szomszédos – szintén az egyetemhez tartozó – épületnek adnak át. A beruházás kezdete óta az épület energiafelhasználása az 1/14-ed részére csökkent. A magasház két minősítést is elnyert: a Klimaaktiv Goldot és az ÖGNB-t (986 pont az 1000-ből). A beköltözéssel azonban még nem ért véget a projekt, a jö vőben az egész épület kutatás tárgya lesz. Szakemberek se gítségével arra szeretnének választ kapni, hogy mekkora egy irodaház tényleges energiafogyasztása, valamint a munka klímára gyakorolt hatását is vizsgálják majd. A TU Wien számításai szerint az épületre fordított költ ségek 20 év alatt térülnek meg, és a város számos további irodaházprojektje számára példaként szolgálhat.

2015. ÖKOINDUSTRIA. hulladékgazdálkodás. megújuló energia AJÁNDÉK KÜLÖNSZÁM

Recommend Documents