Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról Preambulum Sopron Megyei Jogú Város Magyarország történelmi hagyományokban, épített és természeti környezetben egyik leggazdagabb településeként büszkén vállalja és őrzi több ezer éves múltját és értékeit, s a jelenkorban is törekszik az utókor számára maradandó módon ápolni és gyarapítani hírnevét. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyarország Alaptörvényében biztosított jogával élve szabadon, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, az ezekhez szükséges feltételek megteremtéséről. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata. (2) Az önkormányzat székhelye: 9400 Sopron, Fő tér 1. (3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a közgyűlést illetik meg. A közgyűlést a polgármester képviseli. (4) Az önkormányzat működési területét, mely a közigazgatási területével megegyezik, a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. 3. § Az önkormányzat jelképei: a városi zászló, a városi címer és a polgármesteri díszlánc. 4. § (1) Sopron Megyei Jogú Város zászlója: téglalap alakban, hosszában középen osztott, piros-fehér színű, a színek egyeznek a magyar nemzeti színű zászló piros és fehér színével. A piros szín fekvő téglalapnál felül, függő téglalapnál baloldalt helyezkedik el. A címer mindkét helyzetben a zászló közepén helyezkedik el. A zászló lenyomata jelen rendelet 2. mellékletét képezi. (2) Sopron Megyei Jogú Város címere: hegyes talpú, vörös címerpajzs ezüstszínű máltai kereszttel elválasztott „SOPRON CIVITAS FIDELISSIMA” körirattal. A címerpajzson ezüstszínű ötormú várfal látható, öt csúcsíves ablakkal, a várfalból három torony emelkedik ki a két szélső torony egy-egy ablakkal és három orommal, a középső magasabb torony két ablakkal és három orommal. A pajzs felső sarkaiban aranyszínű kör alapon, dicsfénnyel övezve balról koronás női fej, jobbról szakállas férfifej látható, a háttérben kereszttel. A pajzstalpban aranyszínű olajág. A címer képe jelen rendelet 3. mellékletét képezi. 5. § A polgármesteri díszlánc soproni emlékérmekből álló, ezüstből készült díszlánc, a fő érme hátoldalán „Alapította Sopron Város Közgyűlése az 1921. évi népszavazás 80. évfordulója alkalmából” felirattal. 6. § A városi címer, zászló, és polgármesteri díszlánc használatát külön rendelet szabályozza. 7. § Sopron Megyei Jogú Város himnusza: Sarkady Sándor költő Soproni József zeneszerző művére írt Himnusz Sopronhoz című verse.
8. § Sopron Megyei Jogú Város hivatalos ünnepnapja minden év december 14-e, az 1921. évi népszavazás napjának tiszteletére, melynek emlékét az 1922. évi XXIX. törvénycikkel az Országgyűlés elismerte, és a városnak adományozta a „Civitas Fidelissima” címet. E napot a 244/2001. (XII. 14.) Korm. rendelet a Hűség Napjává nyilvánította. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hűség Napjáról helyi kitüntetések átadásával, ünnepi rendezvényekkel emlékezik meg. II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI A közgyűlés 9. § (1) Sopron Megyei Jogú Város közgyűlésének megnevezése „Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése” (a továbbiakban: közgyűlés). (2) A közgyűlésbe megválasztott települési képviselők (a továbbiakban: képviselők) száma a polgármesterrel együtt 18 fő. (3) A közgyűlés egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvény kibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok ülnökeinek megválasztása; k) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; m) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a közgyűlés ülésén; n) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; o) területszervezési kezdeményezés; p) amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal. A településrészi önkormányzat 10. § (1) A közgyűlés e rendeletben meghatározottak szerint valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból. 2
(2) A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át. (3) A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a közgyűlés hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. (4) A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A részönkormányzati testület tagjainak száma az elnökkel együtt legfeljebb 5 fő, legalább egy tagja települési képviselő. A részönkormányzat elnöke lehet települési képviselő, alpolgármester. 11. § (1) A részönkormányzat elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg. (2) A részönkormányzat elnöke a) összehívja és vezeti a részönkormányzat ülését, b) képviseli a részönkormányzatot, c) a részönkormányzat javaslatát, véleményét, kezdeményezését és döntését ismerteti a közgyűlés ülésén. (3) A részönkormányzat működését igény szerint a jegyző által kijelölt titkár segíti. A nemzetiségi önkormányzat 12. § A közgyűlés a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal. A közgyűlés a megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat számára a működéséhez szükséges iroda helyiséget, eszközöket, rezsit és igény szerint titkárt. A közgyűlés frakciói 13. § (1) A közgyűlésben az a jelölő szervezet és a jelölő szervezetben résztvevő politikai pártok alkothatnak – önállóan vagy közösen – frakciót, melyeknek egynél több jelöltje az önkormányzati választáson képviselői mandátumot szerzett. (2) A frakció megalapítását, feloszlását, a frakcióhoz való csatlakozást, a frakcióból való kiválást a polgármesternek tett írásos nyilatkozattal kell bejelenteni. (3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja. (4) A frakció köteles vezetőt és vezető-helyettest választani. Nevüket írásban kell bejelenteni a polgármesternél. (5) A frakció megszűnik, ha megszűnését elhatározza, vagy tagjainak száma két fő alá csökken. A közgyűlés bizottságai 14. § (1) A bizottság elnökét, helyettesét és tagjait a polgármester előterjesztésére a közgyűlés választja meg és hívja vissza. (2) A bizottság jogosult: a) bármely ügyet a közgyűlés elé terjeszteni, b) az előterjesztéseket a közgyűlés ülését megelőzően megtárgyalni. (3) A közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: a) Gazdasági Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), b) Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), c) Jogi és Ügyrendi Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), d) Költségvetési Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), e) Kulturális és Oktatási Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), f) Népjóléti Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő), g) Városfejlesztési Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő). 3
(4) A közgyűlés feladatainak eredményes ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes bizottságokat is létrehozhat. Ezek feladatait a közgyűlés a létrehozáskor állapítja meg. 15. § (1) A bizottság rendes ülését a közgyűlés ülését megelőzően tartja. A bizottság ülését az elnök hívja össze. Annak érdekében, hogy a bizottság megtárgyalja azokat az előterjesztéseket, amelyekről a közgyűlésen a bizottság állásfoglalásával hozható döntés, az elnök köteles összehívni a bizottság rendes, illetve sürgősségi előterjesztés vagy rendkívüli közgyűlésre benyújtott előterjesztés esetén rendkívüli ülését is. A bizottsági ülés meghívóját és a napirendi pontok anyagait a rendkívüli ülés kivételével legkésőbb az ülés előtt 3 nappal kell megküldeni a bizottság tagjainak. Ebbe a határidőbe a meghívó kiküldésének napja és a bizottsági ülés napja nem számít bele. (2) A bizottság általában nyílt ülést tart. Zárt ülés tartása kötelező, amennyiben a közgyűlés az előterjesztést zárt ülésen tárgyalja vagy tárgyalhatja. (3) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a közgyűlés következő ülésén határoz. (4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy személyes érintettség esetén a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak. (5) A közgyűlési előterjesztések részletes, szakmai vitáját elsősorban a bizottsági ülésen kell lefolytatni. A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság döntéseit meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. (6) A bizottság munkáját a polgármesteri hivatal dolgozói közül a jegyző által kijelölt bizottsági titkár segíti. (7) A bizottság elnöke a bizottság átruházott hatáskörben és ellenőrzési tevékenysége körében hozott döntéseiről évente írásban tájékoztatja a közgyűlést. Polgármester 16. § (1) A polgármester megválasztását követően esküt tesz a közgyűlés előtt és erről okmányt ír alá. (2) A polgármester megbízatását főállásban látja el. (3) A közgyűlés elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a közgyűlés ülését, valamint képviseli a közgyűlést. (4) A polgármester tagja a közgyűlésnek, a közgyűlés határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. (5) A közgyűlés gyakorolja a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos jogosítványokat. A polgármester előterjesztésére a közgyűlés minden év február 28. napjáig jóváhagyja a polgármester szabadságának ütemezését. A szabadságot az ütemezésben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság igénybevételéről a közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja. (6) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente írásban tájékoztatja a közgyűlést. Alpolgármester 17. § A közgyűlés – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legalább egy alpolgármestert választ. 4
A képviselő 18. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 28. § (2) bekezdése alapján esküt tesz. (2) A települési képviselő: a) a közgyűlés ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni; b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének – a közgyűlés által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését; d) megbízás alapján képviselheti a közgyűlést; e) a közgyűlés hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a közgyűlés hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal harminc napon belül érdemi választ köteles adni; f) köteles részt venni a közgyűlés munkájában. (3) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv.-ben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni. (4) A jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a közgyűlés legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. A jegyző és az aljegyző 19. § (1) A polgármester pályázat alapján határozatlan időre jegyzőt nevez ki. A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. (2) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, ellátja az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatait. (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáért a Polgármesteri Iroda vezetője felelős. 20. § A polgármester – a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére és az általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki, aljegyzőket nevezhet ki. Az aljegyzők tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat a polgármester, az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. Az önkormányzati főtanácsadó és önkormányzati tanácsadó 21. § A közgyűlés a polgármesteri hivatalban a közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkaköröket hozhat létre.
5
III. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Az önkormányzat feladat- és hatásköre 22. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a jelen rendelet 4. mellékletében meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat látja el. A részönkormányzat feladat- és hatásköre 23. § (1) A részönkormányzat feladatai: a) kezdeményezés, javaslattétel és véleményezés a közgyűlés, a bizottságok, illetve a polgármester hatáskörébe tartozó, a településrészt érintő ügyben, b) javaslattétel a részönkormányzat működési területén lévő önkormányzati vagyon felhasználására, c) a településrészt közvetlenül érintő településrendezési tervek (szerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat) véleményezése, d) a településrészen működő önkormányzati intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére, elnevezésére, nevének megváltoztatására vonatkozó javaslat véleményezése, 6
e) a településrészen működő önkormányzati intézmények vezetőinek megbízására illetve megbízásának visszavonására vonatkozó javaslat véleményezése, f) a településrészen lévő közterületek elnevezésére, névváltoztatására irányuló javaslat véleményezése, g) az önkormányzat éves költségvetésének és módosításának véleményezése, h) a településrészen lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítására vonatkozó javaslat véleményezése, i) az önkormányzat működésére vonatkozó – településrészt is érintő – (pl. egészségügyi, szociális, oktatási) koncepciók véleményezése. (2) A részönkormányzatra átruházott feladat- és hatáskörök: a) a településrészen művészi alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületeken való elhelyezésének, áthelyezésének, lebontásának engedélyezése, b) döntés a költségvetésben biztosított keret felhasználásáról. (3) A részönkormányzat által meghozott döntéseket tájékoztatásul meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. A közgyűlés bizottságainak feladatai 24. § (1) A Gazdasági Bizottság általános feladatai: a) Közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének kidolgozásában és javaslatot tesz az önkormányzat gazdasági programjának kidolgozásához. b) Javaslatot tesz önkormányzati gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek alapítására, létesítő okiratának módosítására. c) Közreműködik az önkormányzati gazdálkodás szabályainak kidolgozásában. d) Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyoni helyzetét. (2) A Gazdasági Bizottság állásfoglalásával hozható döntés: a) Az önkormányzati gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek alapításáról, létesítő okiratának módosításáról. b) Az önkormányzat vagyonát érintő előterjesztésekről. c) Egyes vagyontárgyak forgalomképességének átminősítésére vonatkozó javaslatokról. d) Az önkormányzati gazdasági társaságokhoz és egyéb jogi személyekhez delegált, választott személyekre vonatkozó javaslatokról. e) Az önkormányzati gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek üzleti tervére, beszámolójára vonatkozó javaslatokról. f) A helyi adókról szóló rendelet tervezetekről. g) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ár- és díjmegállapításokról szóló előterjesztésekről. (3) A Gazdasági Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Dönt a vagyonrendeletben meghatározottak szerint. b) Dönt az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint. c) Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott keret felhasználásáról. d) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti az ifj. Flandorffer Ignác díjra beérkező javaslatokat. (4) A Gazdasági Bizottság ellenőrzi: A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 25. § (1) Az Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság általános feladatai: a) Segíti az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak ellátását. b) Segíti az ifjúság nevelését, művelődését, életkörülményeinek javítását szolgáló önkormányzati, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok városi szintű ellátását. c) Javaslatot tehet a helyi Települési Értéktár Bizottság számára települési értékek meghatározására. (2) A Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: 7
a) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy elnevezéséről, alapító okiratáról. b) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy vezetőinek kinevezéséről, megbízásáról. c) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy üzleti tervéről, beszámolójáról, közszolgáltatási szerződéséről. d) Az ifjúsági, turisztikai és sport programokról, koncepciókról. (3) A Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Dönt a hatáskörébe tartozó önkormányzati általános és pályázati támogatások pályázati kiírásáról, a támogatásról. b) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti a Sopron Sportjáért díjra, valamint a Sopron Ifjú Tehetsége díjra beérkező javaslatokat. (4) A Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság ellenőrzi: a) Az általa jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatok hatályosulását. b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 26. § (1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság általános feladatai: a) Lebonyolítja a közgyűlésen a titkos szavazást. b) Közreműködik az önkormányzati rendeletek kidolgozásában, hatályosulásukat figyelemmel kíséri. c) Jogértelmezési kérdésekben állást foglal. d) A jogszabálynak megfelelően kezeli az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést. (2) A Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: a) Önkormányzati rendeletalkotásról. b) A közgyűlés hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekre vonatkozó javaslatról. c) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívásáról. d) A helyi népszavazás kiírásához szükséges jogszabályi feltételek meglétéről. e) A közgyűlési előterjesztésekhez kapcsolódó szerződésekről. (3) A Jogi és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Egyetértési jogot gyakorol a polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásakor és módosításakor. b) A vonatkozó jogszabályban és ügyrendjében foglaltaknak megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat, elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát. c) Intézi a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvétellel kapcsolatos feladatokat. d) A polgármester és alpolgármester esetében elbírálja az egyéb juttatás iránti igényeket a közszolgálati szabályzatban meghatározott feltételek alapján. e) Javaslatot tehet a Thurner Mihály emlékgyűrű adományozására. f) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti a Civitas Fidelissima díjra, valamint a Sopron Szolgálatáért díjra beérkező javaslatokat. (4) A Jogi és Ügyrendi Bizottság ellenőrzi: A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 27. § (1) A Költségvetési Bizottság általános feladatai: a) Közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének, költségvetési beszámolójának, zárszámadásának összeállításában. b) Figyelemmel kíséri a költségvetési gazdálkodást. c) Költségvetési ellenőrzéseket kezdeményezhet az önkormányzatnál és intézményeinél. d) Vizsgálja a hosszú távú fejlesztési programok hatásait. e) Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát. (2) A Költségvetési Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: 8
a) Az Éves Ellenőrzési Jelentésről, valamint az Éves Összefoglaló Ellenőrzési Jelentésről szóló tájékoztatóról. b) Alapítvány alapítására és alapítványi forrás átvételére, átadására vonatkozó javaslatról. c) Az önkormányzat éves költségvetéséről, a költségvetési rendelet módosításáról, költségvetési beszámolóról, pénzmaradvány felhasználására irányuló előterjesztésről, zárszámadásról. (3) A Költségvetési Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Dönt az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az intézmények esetenként 100 000 Ftot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára be nem hajtható követeléseinek nyilvántartásaikból történő kivezetéséről. b) Írásos véleményt ad hitelfelvételről és az igénybevétel feltételeiről, valamint a készfizető kezességről. c) Kijelöli pályázat alapján az önkormányzati biztosnak jelölteket. (4) A Költségvetési Bizottság ellenőrzi: a) Az önkormányzat éves költségvetésének előkészítését, végrehajtását, annak szabályszerűségét. b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. c) A jegyző beszámoltatását az adózásból származó bevételek alakulásáról. d) A pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. 28. § (1) A Kulturális és Oktatási Bizottság általános feladatai: a) Javaslatot tehet a feladatkörébe tartozó szervezetek magasabb vezetői beosztású dolgozóinak kitüntetésére, jutalmazására. b) Javaslatot tesz a közművelődési feladatok ellátásának formáira, részt vesz a közművelődési célok meghatározásában. c) Közreműködik az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények munkájának értékelésében. d) Közreműködik az önkormányzat közneveléssel kapcsolatos koordinációs feladatainak ellátásban. e) Segíti az önkormányzat, továbbá a város területén működő nem önkormányzati köznevelési, valamint a felsőoktatási és tudományos intézetek kapcsolatrendszerének fejlesztését. f) Segíti a köznevelést, közművelődést szolgáló önkormányzati feladatok városi szintű ellátását g) Segíti az önkormányzat pedagógiai és közművelődési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatainak végrehajtását. (2) A Kulturális és Oktatási Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: a) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy elnevezéséről, alapító okiratáról. b) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy vezetőinek kinevezéséről, megbízásáról. c) A feladatkörébe tartozó önkormányzati gazdasági társaság és egyéb jogi személy üzleti tervéről, beszámolójáról, közszolgáltatási szerződéséről. d) A közművelődési, köznevelési programokról, koncepciókról. (3) A Kulturális és Oktatási Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Dönt a feladatkörébe tartozó önkormányzati általános és pályázati támogatások pályázati kiírásáról, a támogatásról. b) Ellátja a közművelődésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. d) Jóváhagyja a Széchenyi István Városi Könyvtár feladatait és használati szabályzatát, szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza nyitva tartási rendjét. 9
e) Értesíti a területileg illetékes megyei, fővárosi könyvtárat és a Könyvtári Intézetet a Széchenyi István Városi Könyvtár által a tárgyévet megelőző évben állománygyarapításra fordított összegről. f) Dönt a jogszabályoknak megfelelően a költségvetési törvényben a helyi önkormányzat kiegészítő támogatásaira – a könyvtári, közművelődési és köznevelési feladatellátással kapcsolatban – kiírt pályázatok benyújtásáról. g) Jóváhagyja az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nevelési programját. h) Meghatározza az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények működési körzetét, a kötelező felvételt biztosító intézményeket és azok felvételi körzetét, az óvodák nyitva tartásának rendjét, és gondoskodik ezek közzétételéről. i) Értékeli az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nevelési programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét. j) Elbírálja a rendkívüli szünet elrendeléséről beérkezett intézményi kérelmeket. k) Szakmai ellenőrzést indíthat a települési szinten a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése, és az egyes önkormányzat által fenntartott intézményekben végzett nevelő munka színvonalának értékelése céljából. l) Ellátja a Települési Értéktár Bizottság magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló rendeletben meghatározott feladatokat. m) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti a Sopron Kultúrájáért díjra, valamint a Sopron Kiváló Pedagógusa díjra beérkező javaslatokat. n) Engedélyezi az oktatási intézményekben a költségvetési támogatást nem igénylő új szakmai program indítását. (4) A Kulturális és Oktatási Bizottság ellenőrzi: a) A feladatkörébe tartozó önkormányzati támogatások és pénzeszközök felhasználását. b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 29. § (1) A Népjóléti Bizottság általános feladatai: a) Segíti az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátás körébe tartozó feladatok megvalósítását. b) Segíti az önkormányzat és a város területén működő egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények, egyházak, karitatív szervezetek közötti együttműködést. c) Vizsgálja és figyelemmel kíséri a foglalkoztatási helyzet alakulását. (2) A Népjóléti Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: a) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények alapítására vonatkozó javaslatról. b) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezésére, megbízására, annak visszavonására vonatkozó javaslatról. c) A szolgáltatástervezési koncepcióról. (3) A Népjóléti Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Jóváhagyja az egészségügyi, szociális, és a gyermekvédelmi intézmények SZMSZ-ét, házirendjét, továbbá a szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai programját, nyitvatartási rendjét, és szabályozza közzétételét. b) Dönt az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezései szerint. c) Dönt a feladatkörébe tartozó önkormányzati támogatások pályázati kiírásáról, a támogatásról. d) Dönt a magyar és külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről. e) Ellátja a pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket.
10
f) Egészségügyi ellátási szerződést köt a területi ellátási kötelezettségű háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátást, valamint iskola-egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval. g) Egészségügyi ellátási szerződést köt a háziorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval, és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint felmenti a háziorvost az ügyelet ellátási kötelezettség alól. h) Dönt a tagjai közül történő delegálásról a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében ellátottak érdekeit biztosító intézményi Érdekképviseleti Fórum, a Kábítószer Egyeztető Fórum, illetve a Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai sorába. i) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti a Dr. Király Jenő díjra, valamint a Humanitás díjra beérkező javaslatokat. j) Jóváhagyja az Egyesített Bölcsődék nyári és téli zárva tartását. k) Dönt a fiatal családok lakáshoz jutását elősegítő „Otthonteremtő program”-ról szóló önkormányzati rendelet szerint. l) Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a személyes gondoskodást nyújtó, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény szakmai munkájának eredményességét. m) Gyakorolja az önkormányzat, mint fenntartó képviselőjének kijelölésével kapcsolatos hatáskörét a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vonatkozásában. (4) A Népjóléti Bizottság ellenőrzi: a) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények SZMSZ-ének hatályosulását és házirendjének érvényesülését. b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását. 30. § (1) A Városfejlesztési Bizottság általános feladatai: a) Segít a településfejlesztési koncepció, a város településszerkezeti terve, a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok megvalósulását. b) Figyelemmel kíséri a város lakosságának közszolgáltatásokkal való ellátottságát. c) Figyelemmel kíséri a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat. d) Figyelemmel kíséri városüzemeltetési feladatok ellátását, a köztisztaság helyzetét. (2) A Városfejlesztési Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés: a) A településfejlesztési koncepcióról, a településszerkezeti tervről, a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervekről, azok módosításairól. b) A környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos előterjesztésről. c) A zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos előterjesztésről. d) A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos előterjesztésről. e) A közterületek elnevezéséről. (3) A Városfejlesztési Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök: a) Megvizsgálja a rendeletben foglalt feltételek fennállását és az önkormányzat nevében nyilatkozik a belterületbe vonási kérelmekről. b) Dönt az éves költségvetési rendeletben foglaltak alapján az egyházi, városképi jelentőségű és egyéb ingatlanok homlokzat, illetve egyéb felújítási pályázati források odaítéléséről. c) Dönt a lakossági közút és közműépítési közösségek pályázatának támogatásáról. d) Nyilatkozik a földgázellátásról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott engedélymódosítási kérelem elbírálása során. e) A településrendezési tervek figyelembe vételével osztályba sorolja a helyi közutakat. f) Dönt az utak forgalmi irányának megváltoztatásáról. g) Kijelöli a cirkuszi sátor felállítására használható közterületeket. h) Dönt az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására benyújtott pályázatokról. 11
i) Rendelkezik és gazdálkodik a Környezetvédelmi Alappal. j) Kijelöli a parkoló építésre alkalmas közterületeket. k) Rangsorolja és a közgyűlés elé terjeszti a Wälder József díjra beérkező javaslatokat. (4) A Városfejlesztési Bizottság ellenőrzi: A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását A polgármesterre átruházott hatáskörök 31. § (1) Önkormányzat működésével kapcsolatos hatáskörök: a) Ellátja a mindenkori átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. b) Ellátja a mindenkori költségvetési önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. c) Ellátja a polgármesteri hivatal közszolgálati tisztviselői jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. d) Ellátja a Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése által alapított cím, valamint díjak és elismerések adományozásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feladat- és hatásköröket. e) Ellátja a Sopron név használatáról, a városi jelképek és azok használatáról, valamint a középületek és közterületek fellobogózásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feladat- és hatásköröket. f) Jóváhagyja a polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát. g) Ellátja az adóigazgatási feladatokat ellátók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. h) Dönt az önkormányzat képviseletében peres eljárások megindításáról, továbbá folyamatban lévő peres eljárásban valamennyi szükséges jogcselekmény elvégzéséről, jognyilatkozat megtételéről, ideértve 30 millió Ft értékhatárig a perbeli egyezségkötés jóváhagyását is. Döntéséről köteles a közgyűlést tájékoztatni. i) Dönt az önkormányzat képviseletében a költségvetési rendeletben elkülönített keret terhére 30 millió Ft-ot meg nem haladó pályázati önrész vállalásáról. j) Dönt pályázat benyújtásáról. k) Sürgős esetben az önkormányzat elővásárlási jogáról lemond összeghatárra tekintet nélkül. l) Ellátja az önkormányzati tervtanácsról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. m) Önkormányzati biztos kirendelését kezdeményezheti. (2) Igazgatási-hatósági hatáskörök: a) Gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról. b) Ellátja a településképi bejelentési és véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatásköröket. (3) Városüzemeltetési hatáskörök: a) Közút melletti ingatlanon hóvédmű, műtárgy, közúti jelzés elhelyezéséről jogosult intézkedni. b) Helyi közutak tekintetében – ha az út megszüntetését engedélyezték – mint kezelő intézkedik az út elbontásáról. c) Gondoskodik a közút információs és forgalmi rendjének kialakításáról. d) Jogosult az önkormányzat kezelésében lévő közúton álló, illetve tárolt járművek elszállításáról intézkedni a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén. e) Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkosság elleni védekezéséről az éves költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzat mértékéig. 12
f) A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően az éves költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzat mértékéig. g) Ellátja a helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos feladatokat. h) Gondoskodik a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról. i) Előzetesen véleményezi a területét érintő külön jogszabályban meghatározott villamosenergia-korlátozás sorrendjének megállapítását. j) Ilyen irányú igény esetén a köztemetőben a hamvak szétszórásához megfelelő elkülönített temetőrészt jelöl ki. k) Kezdeményezi a közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetését. l) Ellátja a fizető parkolás rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. m) Ellátja a belváros forgalmi rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. n) Dönt a helyi tömegközlekedésre vonatkozó közszolgáltatási szerződésnek a menetrendváltozás miatti módosításáról. o) Jogosult szmogriadó elrendelésére. p) A távhőrendszer egészét érintő karbantartási, felújítási munkák elvégzésére rendkívüli esetben a jogszabályban meghatározottól eltérő időtartamot is engedélyezhet. q) A városrehabilitációs program keretében benyújtott pályázatok befogadását felfüggesztheti. r) Ellátja a közterületek használatáról és a közterületek felbontásáról szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatásköröket. s) Közút nem közlekedési célú igénybevételéért meghatározott mértékű díj megfizetése alól mentességet adhat. t) Ellátja a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott közútkezelői feladat- és hatásköröket a Városfejlesztési Bizottságra és a jegyzőre átruházott hatáskörök kivételével. u) Ellátja az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. (4) Intézményirányítással kapcsolatos hatáskörök: a) A szakirodalom vásárlására fordítható hozzájárulás kifizetéséhez szükséges fedezetet megigényli. b) Intézmények egy évet meghaladó futamidejű pályázatai esetén 20 millió Ft támogatási értékhatárig önkormányzati kezességet vállalhat. c) Gyakorolja a közművelődési feladatokkal kapcsolatos alapítói, fenntartói és más jogköröket. (5) Szociális hatáskörök: a) Ellátja a pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. b) Ellátja a fiatal családok lakáshoz jutását elősegítő „Otthonteremtő Program”-ról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. c) Ellátja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatásköröket. d) Ellátja a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. e) Dönt a fiatalok életkezdési támogatása ügyében benyújtott kérelmekről. (6) Tulajdonosi hatáskörök: a) Ellátja a vagyonrendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. b) Ellátja az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 13
c) Dönt a lakbér mértékéről a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint. d) 30 millió Ft forgalmi értékig az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti kártalanítással kapcsolatosan megállapodást köt, ha a kártalanítási kötelezettség az önkormányzatot terheli. e) Megteszi a közgyűlés határozatához kapcsolódó, azokból származó és szükséges jognyilatkozatokat a közgyűlés képviseletében eljárva. f) Tulajdonosi hozzájárulást ad a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján. g) Dönt államháztartáson kívüli forrás átvételéről – amennyiben többlet kötelezettségvállalást az önkormányzat részére nem jelent –, melyről a soron következő rendelet módosításakor tájékoztatja a közgyűlést. h) Ellátja a közbeszerzés helyben központosításáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. A jegyzőre átruházott hatáskörök 32. § A jegyző átruházott hatáskörben 1. Kiveti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján az útépítési és közművesítési hozzájárulást. 2. Dönt az útépítési és közművesítési együttműködésben részt nem vevő érdekeltek érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezéséről. 3. Beszerzi a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott nemzetiségi önkormányzati állásfoglalásokat. 4. Szakhatósági hozzájárulást adhat ki játékterem létesítéséhez. 5. Elbírálja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogásokat. 6. Gyakorolja a közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatos hatáskört. 7. Ellátja a Lackner Kristóf Közigazgatási Ösztöndíjról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 8. Ellátja a mindenkori költségvetési önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 9. Ellátja a települési hulladékról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatés hatásköröket. 10. Ellátja a polgármesteri hivatal közszolgálati tisztviselői jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 11. Ellátja a vagyonrendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 12. Behajtási engedélyt ad ki a belváros forgalmi rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerint. 13. Dönt a lakbér mértékéről a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint. 14. Ellátja az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 15. Ellátja az adóigazgatási feladatokat ellátók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 16. Ellátja a fizető parkolás rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 17. Ellátja a távhőszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 18. Ellátja a köztisztasággal összefüggő tevékenységekről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 14
19. Ellátja a közbeszerzés helyben központosításáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 20. Ellátja a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 21. Dönt a korlátozottan cselekvőképes és törvényes képviselője között a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában. 22. Ellátja a házszámozásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket. 23. Ellátja a meghatározott össztömeget meghaladó járművek közlekedéséről szóló rendeletben meghatározott feladatokat. 24. Ellátja a Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése által alapított cím, valamint díjak és elismerések adományozásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feladat- és hatásköröket. 25. A központi közműnyilvántartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítését előzetes bejelentés nélkül ellenőrizheti. 26. Önkormányzati biztos kirendelését kezdeményezheti. 27. Közszemlére teszi a háziorvosi körzetek elhelyezkedését, a háziorvosok nevét és adatait. 28. Reklámhordozó eltávolítását megtagadóval szemben intézkedik. 29. Jóváhagyja a sírnyilvántartási térképet, engedélyezi a temetési rend megváltoztatását. 30. Nyilvántartást vezet a Sopron név, illetve címer használata kapcsán kiadott engedélyekről. 31. Ellátja az egyes településrészek Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatásköröket. IV. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE A munkaterv 33. § A Közgyűlés üléseit a fél évre meghatározott munkaterv szerinti időpontokban tartja. A munkatervet a polgármester terjeszti elő. Az előterjesztések 34. § (1) Az előterjesztés készítője lehet: a) képviselő b) bizottság c) polgármester d) alpolgármester e) jegyző f) aljegyző. (2) Az előterjesztő az előterjesztést a jegyzőnek átadja. Az előterjesztések napirendi javaslatba vételéről a polgármester dönt. 35. § (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések tartalmazhatnak rendelet tervezet, illetve határozati javaslat elfogadására irányuló döntési javaslatot, vagy döntési javaslat és az elfogadás igénye nélküli tájékoztatót. A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés elemző részében meg kell jelölni, hogy a határozat normatív vagy egyedi határozat. Kizárólag beszámolójának elfogadására irányuló határozati javaslatot és tájékoztatót a fentieken túl a napirendben érintett szerv vezetője is benyújthat. (2) A tulajdonosi döntést tartalmazó előterjesztések benyújtását a polgármesternél kezdeményezheti: 15
a) a társaság vezető tisztségviselője, b) a társaság felügyelő bizottságába a közgyűlés által választott, illetve jelölt tag, c) a társaság igazgatóságába a közgyűlés által választott, illetve jelölt tag. (3) A számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozathozatalra előterjesztés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésével, és a társaság könyvvizsgálójának véleményével együtt nyújtható be. E szabálytól eltérni nem lehet. (4) Az előterjesztéseket az azt benyújtó előterjesztő utasításai alapján az előadó készíti el. Az előterjesztések előadói lehetnek: a) a jegyző, vagy az általa kijelölt köztisztviselő, b) az előterjesztéssel érintett társaság vezető tisztségviselője, intézmény vezetője, c) az előterjesztő által felkért más személy (pl. szakértő). (5) Az előterjesztésekhez jelen rendelet 5. melléklete szerinti, kitöltött előlapot csatolni kell. (6) Az előterjesztések tartalmi elemei: a) Elemző rész, amely rendelet tervezet esetén tartalmazza a hatásvizsgálatot, b) Döntési javaslat, amely lehet határozati javaslat és/vagy rendelet tervezet, elé szerkesztve a döntéshozatal módjának megjelölése, végül felelős, határidő megjelölésével, c) Záró rész: – dátum, – az előterjesztő aláírása, d) Melléklet: – konkrétan megjelölve, hogy az elemző részhez vagy a döntési javaslathoz tartozik. A határozati javaslat 36. § A határozati javaslat tartalmi elemei: a) az előterjesztéshez tartozó, de önálló döntésként megjelenő javaslatok időrendi vagy logikai sorrendben megfogalmazva, külön római számmal sorszámozva, b) döntési javaslat, döntési alternatíva esetén a választási lehetőségek nagybetűvel történő jelzésével, c) a döntéshez szükséges pénzügyi fedezet megjelölése, d) felelős személy (képviselő, bizottság, polgármester, jegyző) megnevezése, e) végrehajtás határideje, konkrét határidő megjelölésével. A rendelet tervezet 37. § (1) A rendelet tervezetek egy- és kétfordulós közgyűlési tárgyalásra is előterjeszthetők. (2) Egyfordulós közgyűlési tárgyalás esetén a rendelet tervezetről a közgyűlés azonnal dönt. Kétfordulós közgyűlési tárgyalás esetén az első fordulóban a közgyűlés nem a rendelet tervezetről, hanem az alábbi tartalmú határozati javaslatról dönt: „Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a ..........-ról szóló rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztést és a vitában elhangzott javaslatokkal együtt a végleges tervezet kidolgozására alkalmasnak minősíti. Felkéri ....... (az előterjesztőt), hogy a szükséges egyeztetéseket követően a rendelet tervezetet terjessze a Közgyűlés elé. Felelős: ......(előterjesztő) Határidő: ......” 38. § (1) Az önkormányzati rendelet szerkesztésére vonatkozóan a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. (2) A hatályban lévő rendelet nagyobb arányú módosítása esetén új, egységes rendelet tervezetet kell készíteni. 16
Sürgősségi előterjesztés 39. § (1) A már összehívott rendes ülésre a 34. §-ban meghatározottak nyújthatnak be sürgősséggel előterjesztést. Sürgősséggel rendelettervezet nem terjeszthető elő. (2) A sürgősségi előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző hétfőn 12.00 óráig kell a jegyzőhöz írásban benyújtani, aki azt legkésőbb az ülés megkezdéséig eljuttatja a képviselőkhöz. (3) A sürgősségi előterjesztés címében fel kell tüntetni, hogy az előterjesztés sürgősséggel került benyújtásra. A módosító indítvány 40. § (1) A benyújtott előterjesztéshez módosító indítvány benyújtására a 34. §-ban meghatározottak jogosultak. (2) A módosító indítványt írásban kell benyújtani a) az ülés megkezdéséig a jegyzőhöz, aki eljuttatja a képviselőknek, b) az ülésen a levezető elnöknek, aki a szavazás megkezdése előtt felolvassa. (3) Határozati javaslathoz módosító indítványt legkésőbb a szavazás megkezdéséig lehet benyújtani. Rendes ülésre benyújtott rendelettervezethez a Jogi és Ügyrendi Bizottság módosító indítványának kivételével a közgyűlést megelőző hétfő 12.00 óráig lehet módosító indítványt benyújtani. Rendkívüli ülésre benyújtott rendelettervezethez legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig nyújtható be módosító indítvány. A közgyűlés ülése 41. § (1) A közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A közgyűlés ülése nyilvános. A közgyűlés nyilvános ülésén a hallgatóság és a sajtó a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Az ülésrendről egyebekben a közgyűlés dönt. (3) A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt: a) a város országgyűlési képviselője és a Sopronban lakóhellyel rendelkező országgyűlési és európai parlamenti képviselő, b) a nemzetiségi önkormányzatok elnöke, c) a Helyi Érdekegyeztető Tanács szóvivői, d) az önkormányzat könyvvizsgálója. (4) A közgyűlés a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (5) A zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a jegyző, aljegyző, az előterjesztés előadója, meghívása esetén az érintett vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (6) Az érintett a zárt ülés meghatározott részére is meghívható. Több ellentétes érdekű érintett esetén az érintetteket a közgyűlés külön-külön hallgatja meg, ezt meghívójukban jelezni kell.
17
(7) A zárt ülésen elhangzottakról a jelenlevők kívülállóknak a közérdekből nyilvános adatok kivételével semminemű felvilágosítást nem adhatnak. A zárt ülésen hozott döntések is nyilvánosak. (8) A közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. 42. § A közgyűlés alakuló ülésére az Mötv. 43. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok mellett a rendkívüli ülés szabályait kell alkalmazni. 43. § (1) A közgyűlésen megtárgyalásra javasolt előterjesztéseket egy eredeti aláírt példányban a jegyzőhöz kell benyújtani. (2) A közgyűlés rendes ülésén megtárgyalni javasolt előterjesztés benyújtásának határideje az ülést megelőző 15. nap. 44. § (1) A közgyűlés rendkívüli ülésének minősül a munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés. A rendkívüli ülés összehívásánál a határidőre vonatkozó követelmények – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – mellőzhetők. (2) A rendkívüli ülésen megtárgyalni javasolt, határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés bármikor benyújtható, a jegyző azt legkésőbb az ülés megkezdéséig átadja a képviselőknek. Rendelet tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a polgármester a rendkívüli közgyűlést az előterjesztés egyidejű megküldésével úgy hívja össze, hogy a bizottsági ülések megtartására még legalább egy nap álljon rendelkezésre. Ebbe a határidőbe a meghívó kiküldésének napja és a közgyűlés napja nem számít bele. A rendkívüli ülésen a meghívóban jelzett előterjesztéseken kívül más téma nem tárgyalható. 45. § (1) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a) az ülés pontos időpontját, b) helyszínét, c) a megtárgyalásra javasolt napirendi pontok megnevezését, d) azok előterjesztőit és előadóit, e) utalást a napirend zárt ülés keretében való megvitatására. (2) A közgyűlési meghívót és a megtárgyalásra javasolt napirendi pontok előterjesztéseit a képviselők részére legkésőbb az ülés előtt tíz nappal meg kell küldeni. (3) A közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevők számára a meghívót az ülés előtt legalább öt nappal korábban meg kell küldeni. (4) A zárt ülés keretében megtárgyalandó előterjesztést csak a képviselők, az előterjesztést tárgyaló közgyűlési bizottságok és településrészi önkormányzatok nem önkormányzati képviselő tagjai, a napirend tárgyalásán tanácskozási joggal résztvevők, a szakértők és a személyükben érintettek kaphatják kézhez. (5) A közgyűlési meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és a város honlapján közzé kell tenni, a közgyűlés időpontját és helyét a helyi sajtóval közölni kell. 46. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a közgyűlést a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. V. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL Az ülést levezető elnök jogai és kötelességei 47. § (1) A levezető elnök gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult: a) figyelmeztetni a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgyalt témától, másokat sértő a megfogalmazása, vagy az e rendeletben foglalt időkorlátokat túllépi, 18
b) rendre utasítani azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, c) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására utasítani és rendelkezése teljesítéséig az ülést felfüggeszteni, d) több titkos szavazás együttes lebonyolításáról dönteni az 52. § (3) bekezdés alapján, e) a napirend tárgyalásának felfüggesztéséről dönteni az 51. § (11) bekezdése alapján. (2) A levezető elnöknek az (1) bekezdésben foglalt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. (3) A levezető elnök a napirend tárgyalása során, illetőleg két napirendi pont tárgyalása között szükség szerint szünetet rendelhet el. A napirend tárgyalása során – napirendenként egyszer – bármikor, de legkésőbb a szavazás megkezdéséig a frakcióvezető legfeljebb öt perces tanácskozási szünetet kérhet, melyet a levezető elnök köteles elrendelni. (4) A levezető elnök a tárgyalás során két napirendi pont tárgyalása között ülésnaponként legalább egy óra ebédszünetet rendelhet el. Tárgyalási sorrend a közgyűlés ülésein 48. § A közgyűlés ülése az alábbi tárgyalási sorrend figyelembe vételével folyik: a) határozatképesség megállapítása, b) döntés a napirendről, c) előterjesztések megtárgyalása, döntés, d) kérdések, e) egyebek. Határozatképesség 49. § A közgyűlés akkor határozatképes, ha a közgyűlésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Döntés a napirendről 50. § (1) A közgyűlés ülésének megnyitását követően a levezető elnök megállapítja a határozatképességet, majd ismerteti a sürgősségi előterjesztéseket, amelyek napirendre vételéről a közgyűlés vita nélkül határoz. Amennyiben a közgyűlés tárgyalni rendeli a sürgősségi előterjesztést, úgy a levezető elnök azt napirendi javaslatának megtételénél besorolja a tárgyalandó napirendek közé. Ha a sürgősségi előterjesztés tárgyalását a közgyűlés elutasítja, azt nem sürgősségi előterjesztésként újra be lehet nyújtani. (2) A sürgősségi indítványokról való döntést követően a levezető elnök javaslatot tesz a napirendre. A képviselők javasolhatják a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását, egyes előterjesztések levételét a napirendről. A javaslatokról a közgyűlés külön-külön ügyrendi döntést hoz, e kérdésekben azonban vita nem nyitható. A levezető elnöknek az ügyrendi döntéseknek megfelelően kialakult napirendi javaslatot kell feltennie szavazásra. (3) A napirendi javaslatról a közgyűlés vita nélkül dönt. A napirendi javaslat elutasítása esetén egy alkalommal öt perces tanácskozási szünetet kell tartani, ezt követően a levezető elnök új napirendi javaslatot tesz. Ha a közgyűlés ezt a javaslatot nem fogadja el, a közgyűlés ülése nem folytatható. (4) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a közgyűlés köteles a következő közgyűlésen napirendre tűzni.
19
Az előterjesztések megtárgyalása 51. § (1) A napirendi pont tárgyalása során elsőként az előterjesztő és az előadó fűzhet szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez, legfeljebb három-három perces időtartamban. A levezető elnök ismerteti az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokat. (2) A szóbeli kiegészítéseket megelőzően vagy legkésőbb azt követően a képviselő köteles bejelenteni az esetleges személyes érintettséget. A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a közgyűlés dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő szankcióként a tiszteletdíja 10%-nak megfelelő összeg megfizetésére köteles. (3) Az esetleges szóbeli kiegészítéseket és személyes érintettségről való döntést követően az előterjesztést megtárgyaló bizottságok, az érintett településrészi önkormányzatok elnöke és a Helyi Érdekegyeztető Tanács önkormányzati oldalának képviselője legfeljebb kettő-kettő percben ismertetik az előterjesztést megtárgyaló bizottságok, az érintett településrészi önkormányzatok és a Helyi Érdekegyeztető Tanács véleményét az előterjesztésről. Ha a jelen rendelet a döntést bizottsági állásfoglalástól teszi függővé, és az nem áll rendelkezésre, a közgyűlés a bizottsági állásfoglalás figyelembe vételét ügyrendi döntéssel mellőzheti, kivéve a Költségvetési Bizottság Mötv. 120. § (1) bekezdése alapján adott véleményét. (4) A vélemények ismertetése után a kérdések következnek. A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők tehetnek fel kérdéseket összesen legfeljebb három perc időtartamban, az előterjesztőnek, az előadónak, vagy jogi, törvényességi kérdésben a jegyzőnek. A kérdezett a válaszadásra jelen lévő érintettet, szakértőt, vagy a hivatal köztisztviselőjét is kijelölheti, illetve felkérheti. A három perces időkorláton túl a közgyűlés ügyrendi döntéssel engedélyezheti a kérdésfeltevést. (5) A kérdések és válaszok után a hozzászólások következnek. A napirendi pont vitája során a képviselő, vagy más tanácskozási joggal jelen lévő hozzászólásra három alkalommal kaphat szót, hozzászólásainak együttes időtartama legfeljebb hat perc lehet azzal, hogy ezen rendelkezések az előterjesztőre nem terjednek ki. Amennyiben valamely hozzászólás képviselőt, vagy tanácskozási joggal jelen lévőt személyében érint, ügyrendi döntést követően legfeljebb kettő percben válaszolhat, amely felszólalása nem számít külön hozzászólásnak. (6) Kérdés és hozzászólás esetén a levezető elnök adja meg a szót. (7) Ha több hozzászólás nincs, a levezető elnök lezárja a vitát. A vita lezárása után a levezető elnök, vagy döntése alapján az előterjesztő, illetve az előadó legfeljebb kettő percben zárszó megtartására jogosult. (8) A jelen rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekkel kapcsolatos ügyrendi javaslattételre legkésőbb a szavazás megkezdéséig, legfeljebb kettő perces időtartamban a képviselők és a jegyző jogosultak. Az ügyrendi javaslatról a közgyűlés vita nélkül, ügyrendi szavazással dönt. (9) Az előterjesztő előterjesztését, vagy azon belül egyes döntési javaslatait a szavazás megkezdéséig módosíthatja, vagy visszavonhatja, ebben az esetben az előterjesztésről, vagy a visszavont javaslatról döntéshozatalra nem kerül sor. A szavazás megkezdése előtt az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy támogatja-e az előterjesztéséhez benyújtott módosító javaslatokat, továbbá – amennyiben az előterjesztés több egymást kizáró javaslatot tartalmaz – arról, hogy azok közül melyiket támogatja. (10) A szavazás megkezdése előtt a jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján törvényességi jelzéssel él, ha a döntési javaslattal, a módosító indítványokkal vagy a döntés meghozatalának módjával kapcsolatban jogszabálysértést észlel.
20
(11) Rendelettervezetről való végszavazás előtt a levezető elnök a végleges tervezet elkészítése és tanulmányozása céljából legfeljebb egy órányi időtartamra a napirend tárgyalását felfüggesztheti. Szavazás 52. § (1) Nyílt szavazás esetén a határozati javaslatokat az előterjesztésben meghatározott sorrendben kell szavazásra feltenni, kivéve ha a közgyűlés ügyrendi döntéssel más szavazási sorrendet határoz meg. Amennyiben a határozati javaslathoz módosító indítványokat nyújtottak be, először azokat kell szavazásra feltenni, egymást kizáró módosító indítványok esetén, ha az egyiket a közgyűlés elfogadta, az utána következőről már nem szavaz. Ezután a levezető elnök ismerteti az elfogadott módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot, és azt teszi fel szavazásra. Az előterjesztő által benyújtott módosító indítványról nem kell külön szavazni. Ha a határozati javaslat egymást kizáró változatokat tartalmaz, az előterjesztő által támogatott változatot, ennek hiányában az előterjesztés szerinti sorrendben kell szavazásra bocsátani, ha azt a közgyűlés elfogadta, az utána következőről már nem szavaz. (2) A rendelet tervezetről való szavazás az alábbi eljárási szabályok szerint és sorrendben történik: a) Ha a rendelet tervezethez módosító indítványokat nyújtottak be, a közgyűlés ezekről a rendelet tervezet szövege szerinti sorrendben szavaz. Egymást kizáró módosító indítványok esetén, ha az egyiket a közgyűlés elfogadta, az utána következőt nem kell szavazásra bocsátani. b) Ha a rendelet tervezet egyes részeiben egymást kizáró változatokat tartalmaz, a közgyűlés ezekről a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata, ennek hiányában a rendelet szövege szerinti sorrendben szavaz. Az egyik elfogadása esetén a következőt nem kell szavazásra bocsátani, illetve ha már csak egy döntési variáció maradt, akkor azt a rendelet tervezet egészével együtt kell szavazásra bocsátani. c) A rész-szavazásokat (a)-b) pont) követően a rendelet tervezet végszavazása következik. (3) Titkos szavazás esetén amennyiben több titkos szavazást igénylő előterjesztés van napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók. 53. § (1) A közgyűlés döntéséhez általában egyszerű többség szükséges az Mötv. 47. § (1)(2) bekezdése szerint. (2) A közgyűlésnek az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint minősített többségű döntése szükséges az Mötv. 50. §-a alapján a következő kérdésekben: a) rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; f) önkormányzati képviselő kizárásához; g) összeférhetetlenség, valamint méltatlanság megállapításához; képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez; h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott zárt ülés elrendeléséhez. (3) Minősített többségű döntés szükséges továbbá a következő kérdésekben: a) a közgyűlés megbízásának lejárta előtti feloszlása, b) a polgármester ellen bírósági kereset benyújtásának elhatározása, c) helyi népszavazás kiírása, 21
d) önkormányzati bizottságok tagjainak és elnökeinek megválasztása, visszahívása, e) önkormányzati részvétellel járó vállalkozás elhatározása, ideértve gazdasági társaság alapításában, átalakításában, megszüntetésében való bármilyen részvételt, városi kötvény kibocsátása, alapítványi célra tett kötelezettségvállalás, hitelfelvétel, f) a közgyűlés rendkívüli ülésén történő határozathozatal, g) költségvetési rendeletre kihatással járó előzetes kötelezettségvállalásról szóló döntés, h) ügyrendi döntés, i) a törvény által a közgyűlés hatáskörébe utalt esetben – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó esetek kivételével – a fegyelmi felelősségre vonás kimondása, j) kitüntetés, k) önkormányzati többségi tulajdonú, vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság teljes, vagy részleges privatizációja. 54. § (1) A közgyűlés a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tart a 41. § (4) bekezdés a) és b) pontban felsorolt ügyekben, a hatósági ügyek kivételével. (2) A nyílt szavazás a levezető elnök rendelkezése szerint számítógépes szavazási móddal, vagy kézfeltartással történik. Ha a nyílt szavazás érvényessége iránt kétség merül fel, a közgyűlés ügyrendi döntése alapján azt meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig kerülhet sor. (3) A titkos szavazás a helyszínen lebélyegzett szavazólapon, külön helyiség és urna igénybevételével történik. Titkos szavazás során igen szavazatot leadni a szavazólapon feltüntetett döntés, vagy támogatott jelölt neve melletti négyzetben két egymást metsző vonallal tett jelzéssel lehet. Nem szavazatnak számít, ha a szavazó a szavazólapot a fenti módon nem tölti ki, vagy az átvett szavazólapot nem dobja be az urnába. Érvénytelen a szavazat, ha a szavazó szándékát a kitöltött szavazólapról nem lehet megállapítani. (4) A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság jelenlévő képviselő tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, melynek elnöke a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, távolléte esetén képviselő tagja. A szavazatszámláló bizottság kiadja a szavazólapokat, a szavazás befejezése után összeszámolja a szavazatokat. Megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét és napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a bizottság megállapításait, határozatait és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a közgyűléssel. A titkos szavazással meghozott határozatot a levezető elnök nyilvános ülésen ismerteti. (5) Választás, kinevezés és kitüntetés esetén a szavazólapon a jelölteket határozati javaslati pontonként, illetve ABC-sorrendben kell feltüntetni. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a minősített többséghez szükséges számú szavazatot, a két legtöbb szavazatszámot elért jelölt(ek)ről egy alkalommal újra kell szavazni. (6) Az (5) bekezdésben foglalt szabálytól ügyrendi döntéssel el lehet térni, amennyiben több jelölt egyidejű megválasztása szükséges. (7) A közgyűlés név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben. 55. § A polgármester, ha a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A
22
kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a közgyűlés a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. Kérdés 56. § A képviselő kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez. 57. § (1) Kérdés nyújtható be az önkormányzatnak az önkormányzati törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben felvilágosítás kérése céljából. (2) A kérdést a címzett megjelölésével az ülésen írásban lehet benyújtani a polgármesterhez. „Egyebek” tárgyalása 58. § (1) A napirend megtárgyalása után „egyebek” között lehet előadni: a) a polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, bizottság, részönkormányzat közérdeklődésre számot tartó tájékoztatását, b) a képviselői kérdés jegyző által történő ismertetését, c) a megkérdezett válaszát. (2) Az „egyebek” között előadott ügyekben vita nem nyitható, és határozat nem hozható. VI. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSA Jegyzőkönyv 59. § (1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A közgyűlés ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak. (2) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a közgyűlés előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (3) A jegyzőkönyvben a szavazati arány feltüntetésével, határozatszám nélkül kell rögzíteni az ügyrendi döntést, a módosító indítványról, a döntési változatokról és a rendelet tervezet rész-szavazása során hozott döntést. (4) A közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv eredeti irattári példányához csatolni kell a közgyűlés ülésének jelenléti ívét, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet, az ahhoz használt szavazólapokat, az írásbeli előterjesztéseket, módosító indítványokat, kérdéseket, írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat, valamint az ülésen kiosztott írásbeli tájékoztatókat. Frakcióvezető kérésére ki kell nyomtatni, és a jegyzőkönyv eredeti irattári példányához csatolni kell a nyílt szavazás számítógépen rögzített eredményét is. Az önkormányzati rendelet és normatív határozat kihirdetése 60. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendelet és a normatív határozat kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik. A jegyző a rendelet és a normatív határozat kihirdetéséről legkésőbb az elfogadásától számított nyolc napon belül gondoskodik. 23
(3) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak és a Városi Levéltárnak. A lakosság széles körét érintő rendelet esetén a jegyző intézkedik a rendelet tartalmának a helyi sajtó útján vagy külön kiadványban való ismertetéséről. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak. (4) A hatályos rendeletek nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról, azok más jogszabályokkal való összhangjának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik. A határozatok végrehajtása 61. § A határozatok végrehajtásáról a jegyző évente beszámol a közgyűlésnek. A jelentésnek ki kell térnie az elmaradt teljesítések esetén arra, hogy milyen okok miatt nem került sor a határozat teljesítésére. VII. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A LAKOSSÁG KAPCSOLATA Közmeghallgatás 62. § (1) A közgyűlés évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és témáját legalább a közmeghallgatás előtt nyolc nappal a helyi sajtóban és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. (3) A közmeghallgatás eljárási rendjére a közgyűlésre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon bárki ügyrendi döntés nélkül is hozzászólhat, és a közmeghallgatáson a közgyűlés nem hoz döntést. A közérdekű ügyben hozzászólótól a szót megvonni nem lehet, de a levezető elnök köteles figyelmeztetni, ha előadása során eltér a tárgytól, illetve ha hozzászólása az öt perces időtartamot meghaladja. Lakossági fórumok 63. § (1) A lakosság véleményének megismerésére szükség szerint lakossági fórumot lehet összehívni. (2) Lakossági fórumot kell szervezni különösen: a) a szabályozási tervek jóváhagyásáról, b) a meglévő közterületek nevének megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztések előkészítése során. (3) A lakossági fórum szervezéséről a kezdeményezők – az egyéni választókerületi képviselőkkel együtt – a jegyző segítségével gondoskodnak. (4) A lakossági fórum időpontjáról, helyéről és témájáról szóló tájékoztatást a fórum napja előtt tizenöt nappal a helyi sajtóban és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. (5) A lakossági fórumon elhangzottakról a jegyző emlékeztetőt készít. Képviselői fogadóóra 64. § A képviselők szükség szerint, egyénileg vagy csoportosan fogadóórát tartanak. A helyiség biztosításához, és a hírközlő szervek útján a választók értesítéséhez a jegyző szükség szerint segítséget nyújt.
24
A rendelet tervezet társadalmi véleményezése 65. § (1) A rendelet tervezetet azzal a közgyűlési meghívóval egyidejűleg, melyben a tervezetről szóló előterjesztés szerepel, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel közzé kell tenni. A rendelet tervezettel kapcsolatos véleményt, javaslatot írásban lehet benyújtani a jegyzőhöz, rendes ülésre benyújtott rendelet tervezet esetén a közgyűlést megelőző hétfő 12 óráig, rendkívüli ülésre benyújtott rendelet tervezet esetén az ülést megelőző munkanapon 12 óráig. A beérkezett vélemények feldolgozásáról, és a közgyűlés ülésén való ismertetéséről a jegyző gondoskodik. (2) A Helyi Érdekegyeztető Tanács a rendelet tervezeteket megtárgyalja és véleményét a közgyűlés ülésén ismerteti. VIII. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI 66. § (1) A közgyűlés hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat a felelős. A gazdasági program tervezetét vagy a ciklusidőn túlnyúló gazdasági program kiegészítésének, módosításának tervezetét az Mötv. szabályainak megfelelően, a polgármester útmutatása alapján a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé. (2) A közgyűlés az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Áht., a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A rovatszámot az éves költségvetési rendelet határozza meg. (3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő. A polgármester lefolytatja a Kjt. és a Kttv. szerinti érdekegyeztetést. A költségvetési rendelet tervezetét a könyvvizsgáló írásbeli jelentésével együtt a polgármester terjeszti a közgyűlés elé. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 67. § E rendelet alkalmazásában: a) állásfoglalást igénylő személyi ügy: az olyan kitüntetésről, kinevezésről, választásról, visszahívásról való állásfoglalás, amelyben a döntés nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe, b) üzleti érdek: minden olyan kérdés, amelynek nyilvános közgyűlési tárgyalása az önkormányzat, gazdasági társaságai valamint az azokkal kapcsolatban álló nem önkormányzati személyek, gazdasági társaságok jogát, jogos érdekét, üzleti érdekeit sérti vagy veszélyezteti, c) intézmény, gazdasági társaság és egyéb jogi személy alapítása: intézmény, gazdasági társaság és egyéb jogi személy alapítása, átszervezése, megszüntetése. A rendelet hatályba lépése 68. § Jelen rendelet 2015. február 26. napján 15 óra 25 perckor lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 23/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelete.
25
1. melléklet az 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának működési területe
27
2. melléklet az 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
Sopron Megyei Jogú Város zászlója
28
3. melléklet az 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
Sopron Megyei Jogú Város címere
29
4. melléklet az 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai
Kötelező feladatok
Önként vállalt feladatok
Kormányzati Megnevezés funkció kód
Kormányzati Megnevezés funkció kód
011130
013390
Egyéb kiegészítő szolgáltatások
011220
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
016080
013320
Köztemető-fenntartás és -működtetés
021020
013350
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Út, autópálya építése
031030
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Védelmi képesség fenntartása, fejlesztése, honvédelmi felkészítés Közterület rendjének fenntartása
045120 045130 045140 045160 045170 047320 047410
051040
Híd, alagút építése Városi és elővárosi közúti személyszállítás Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása Turizmusfejlesztési támogatások
061020 061030
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Lakóépület építése Lakáshoz jutást segítő támogatások
063020
Víztermelés, -kezelés, -ellátás
074052
084031
Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei Fogyatékossággal élők versenysport tevékenysége és támogatása Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés Civil szervezetek működési támogatása
084032
Civil szervezetek programtámogatása
084040
Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása Érdekképviseleti, szakszervezeti tevékenységek támogatása A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Színházak tevékenysége
081042
064010
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése Közvilágítás
066010
Zöldterület-kezelés
084070
066020
081041
072111
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások Háziorvosi alapellátás
081043
072112
Háziorvosi ügyeleti ellátás
081044
072311
Fogorvosi alapellátás
081045
072312
Fogorvosi ügyeleti ellátás
082020
051030
052020 063080
30
081071
084060
072313
Fogorvosi szakellátás
082030
074011
Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
096025
074031
101110 101131 101132
Pszichiátriai betegek átmeneti ellátása Szenvedélybetegek átmeneti ellátása
101213
Fogyatékossággal élők átmeneti ellátása
101222
082044
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Bentlakásos, nem kórházi ellátás, ápolás
082061
Múzeumi gyűjteményi tevékenység
102050
082062
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység Múzeumi kiállítási tevékenység
107016
Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzések, támogatások Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok Utcai szociális munka
074032 081030 082042 082043
082063 082064 082070 082091 082092 082094 084020 086020 091110 091120
091130 091140 091220
091250 092120
092260
101240
101150
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok 31
Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások
096010 096020
Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés
096015
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai Pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai Fogyatékossággal élők nappali ellátása Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása Időskorúak, demens betegek átmeneti ellátása Idősek, demens betegek nappali ellátása Gyermekek átmeneti ellátása Gyermekek napközbeni ellátása
096030 098022 098032 101221 102021 102022 102030 104012 104030 104035 104036 104051 105010 106020 107013 107015 107051 107052 107054 107060 109010
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében Munkahelyi étkeztetés bölcsődében Gyermekvédelmi pénzbeli ellátások Munkanélküli aktív korúak ellátásai Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások Hajléktalanok átmeneti ellátása Hajléktalanok nappali ellátása Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások Szociális szolgáltatások igazgatása
32
5. melléklet az 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
Az előterjesztések előlapja
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.)
Ügyiratszám:
CÍM:
Előterjesztő:
Az előterjesztést megkapta:
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
Meghívottak:
33
