1
Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete A települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. §. (3) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdésében és a 134/E. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1.§ (1) E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások szociális célú települési támogatás keretében nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját. (2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak, és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. 2. A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalakaros Város területén életvitelszerűen élő, állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.). 3.§ (1)-(4) bekezdéseiben, és a 6.§- ban meghatározott személyekre. (2) Életvitelszerűen él Zalakaros városában az a személy, aki számára zalakarosi lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.
1
2 1
(3) A rendelet hatálya a jelen rendelet 21.§-ban szabályozott ellátás tekintetében kiterjed a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Szociális Alapellátó Szolgálat által biztosított házi segítségnyújtás szolgáltatására, Garabonc, Orosztony, Zalaújlak, Gelse, Gelsesziget, Kerecseny, Kilimán, Nagyrada, Zalakaros, Zalamerenye, Pat, Csapi, Zalaszabar településeken élő az Sztv. 3. §-ban meghatározott személyekre. 3. Eljárási rendelkezések 3.§. (1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Sztv.-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait. (2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat. (3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Koordinációs és Hatósági Osztályán (továbbiakban Önkormányzati Hivatal) lehet benyújtani. (4) Az életvitelszerűséget a kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell. Ehhez szükséges közüzemi számlákat csatolni kell (a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról). (5) A kérelem elbírálása során a Hivatal környezettanulmányt készít az életvitelszerűség ellenőrzésének alátámasztásához. (6) A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. (7) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja illetve a háztartás tagjai jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ezt az igazolást elsősorban a NAV-tól kért igazolással teheti meg. (8) Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, vagy olyan vállalkozást folytat, amelyből származó jövedelme az adójogszabályok szerint nem képez adóalapot, vagy bármilyen más jövedelme van, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkozatot tenni. (9) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében az Önkormányzati Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében (10) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. (11) Amennyiben az érdekelt az Sztv.-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani. 12) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.
1
Módositotta a 3/2016. (II.12.) Ör. 1. §-a
2
3 (13) Az Önkormányzati Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult. (14) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani. 4.§ (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent. (2) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik. (3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama. 5.§ Az Önkormányzat Képviselőtestülete feladat- és hatáskörébe utalt – e rendeletben szabályozott - kérelmeket a Polgármester bírálja el. 4. Az ellátások rendszere 6.§ (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani. (2) A képviselő-testület az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a következő települési támogatásokat nyújthatja: a) iskoláztatási támogatás b) beteggondozási támogatás c) gyógyszerköltség támogatás d) „hazavárunk” támogatás e) Babakelengye támogatás f) lakásfenntartási támogatás (3) A képviselő-testület az Szt. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján az alábbi rendkívüli települési támogatást nyújtja: a) temetési támogatás b) eseti rendkívüli települési támogatás c) kamatmentes kölcsön (4) Az önkormányzat által megállapított ellátásokat az Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
3
4
II. fejezet Települési támogatások 1. Iskoláztatási támogatás 7. §. (1) Települési támogatás formájában adható iskoláztatási támogatás a tanköteles, illetve rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és a család nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal (2) A rendszeres iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell. (3) A támogatás összege általános iskolai oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 50%-a, közép- és felsőfokú oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 60%-a. (4) A támogatási összeg megállapításánál figyelembe kell venni a kérelmező gyermekére való tekintettel milyen állami és önkormányzati támogatásokban részesült a kérelem benyújtásának évében. (5) A kérelme benyújtásának határideje tárgyév július 15-től augusztus 15-ig terjed. (6) Az elbírálásra legkésőbb augusztus 31-ig kerül sor. 2. Beteggondozási támogatás 8. § (1) A Képviselőtestület beteggondozási támogatást állapít meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 8:1 §-ában meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi, b) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. (2) Az állandó és tartós gondozás tényének vizsgálata céljából, az Önkormányzati Hivatal a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít. (3) Az beteggondozási támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a, amely független az ápoltak számától. (4) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. (5) Nem jogosult beteggondozási támogatásra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási támogatás összegét, c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja. (6) A beteggondozási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, 4
5
(7) Az ápolt személy halála esetén a beteggondozási támogatás folyósítását a halál időpontja hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. 3. Gyógyszerköltség támogatás (pénzbeli ellátási forma) 9. §. (1) Gyógyszerköltség támogatásra jogosult az: a) akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200 % egyedülálló esetén 250 % nem haladja meg, és b) aki a közgyógyellátásról szóló szabályok szerint közgyógyellátásra nem jogosult, igazolt havi gyógyszerköltsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének 15 %-át. és c) családja az Szt.4.§ (1) bekezdés b.) pontjában meghatározottnál nagyobb vagyonnal nem rendelkezik. (2) A támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb havi 5000 Ft. A támogatás időtartama 12 hónap, folyósítására a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kerül sor minden harmadik hónap 15-ig (3 havi egy összegben). (3) A támogatás iránti kérelem jogosultság esetén ismételten igényelhető.
4. „Hazavárunk” támogatás (pénzbeli támogatási forma) 10. §. (1) Zalakaros Város Önkormányzata a felsőoktatásban tanuló zalakarosi fiatalok számára lakóhelyükhöz történő kötődés céljából és az oktatási intézménybe történő eljutás költségeinek enyhítésére települési támogatást biztosít. (2) Támogatás iránti kérelmet az a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező hallgató nyújthatja be, aki lakóhelyén kívül, államilag elismert magyarországi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, első diploma megszerzése érdekében folytat tanulmányokat. (3)A támogatásra jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg. (4) A támogatásra való jogosultság megállapítása két egymást követő tanulmányi félévre, azaz 10 hónapra, havi egy alkalomra (oda- visszaút) szól. A család jövedelmi viszonyainak figyelembevételével 2 x 5 hónapra, utazási jegy ellenében, amely az érvényes másodosztályú vasúti-, illetve vasúti összeköttetés hiányában autóbuszjegy diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményes ára alapján történik. (5) A kérelmeket a hallgatók az Önkormányzati Hivatalban az ott igényelhető adatlapon a (6) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásával nyújthatják be minden év szeptember 30-ig. A kérelmek elbírálását követően a jogosultság fennállása esetén az utazást dokumentáló jegyek leadására két alkalommal kerülhet sor félévente február 15-ig illetve július 15-ig. (6) A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszony igazolást és a diákigazolvány másolatát, a közös háztartásban élő családtagok kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelmére vonatkozó igazolást. Az utazást dokumentáló jegy (ek) eredeti példányait, az (5) bekezdésben meghatározott időtartamig egyszeri leadással a félévre vonatkozóan. összegyűjtve kell a Hivatalhoz benyújtani, ezt követően kerülhet sor a kifizetésre. (7) A támogatásra jogosulatlanná válik az a hallgató, aki évközben a tanulmányait megszakítja, vagy a félévét halasztja. (8) Az támogatás folyósítása megszűnik a pályázó Zalakarosról való elköltözésével. (9) A támogatás összege a családban az egy főre jutó jövedelem alapján: 5
6
öregségi nyugdíjminimum 250 %-ig az utazási költség 100 %-a öregségi nyugdíjminimum 300 %-ig az utazási költség 80 %-a öregségi nyugdíjminimum 350 %-ig az utazási költség 60 %-a öregségi nyugdíjminimum 400 %-ig az utazási költség 50 %-a.
5. Babakelengye támogatás 11. §. (1) A gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklése céljából az(ok) a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen Zalakaroson tartózkodó szülő(k) jogosult(ak), aki(k): - ha az újszülött első lakóhelye a Zalakaros város területén található, - vállalják a gyermek születését követően legalább 5 évig tartó helybennlakást, - csatolják a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, az igazolást csatolják arról, hogy az újszülött vonatkozásában a kérelmező a Magyar Államkincstártól megigényelte a családtámogatási ellátásokat, és - a Védőnői Szolgálattól igazolást arról, hogy a kérelmező a gyermeket ténylegesen a településen bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén neveli. (2) A gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó támogatás iránti kérelem a gyermek születését követő 60 napon belül terjeszthető elő, a határidő jogvesztő. (3) A támogatás mértéke: a tárgyév január 1-jén érvényes mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege, melynek biztosítása vásárlási utalvány formájában történik. (4) Amennyiben a támogatott állandó lakóhelyét a gyermek születését követő 5 éven belül megváltoztatja, úgy a támogatást időarányos részét vissza kell fizetnie. 6.Lakásfenntartási támogatás (elsősorban természetbeni támogatási forma) 12. §. (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt. E támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatásnak minősül. (2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. (3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, 6
7 d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (2b)Ha a háztartás a) (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (2c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (3) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft/m2.(ezt az éves költségvetési tv. határozta meg) (4) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (5) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (6)224 A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3-
J-0,5 NYM ───── x 0,15, NYM
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. 2 (7) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, mely a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. 13. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
2
Módositotta a 11/2015. (V.1.) Ör.
7
8
III. Fejezet Rendkívüli települési támogatások 1. Temetési támogatás 14. §. (1) Temetési támogatásban részesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A jogosultság feltétele, hogy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (3) Nem részesíthető e jogcímen segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv alapján temetési hozzájárulásban részesül. (4) A kérelemhez mellékelni kell: a) a jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az igénylőnek vissza kell adni. (5) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos. (6) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a támogatást megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe. 2. Eseti rendkívüli települési támogatás 15. §. (1) Eseti rendkívüli települési támogatásban részesíthető az aki: a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha aa) a kérelmező, vagy a kérelmező családjában élő személy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és emiatt a kérelmezőnél, illetőleg a kérelmező családjában jelentős alkalmi kiadások merültek fel, vagy ab) a kérelmezőt, vagy a kérelmező családjában élő személyt elemi kár, vagy súlyos baleset érte, vagy a nevezettek valamelyike bűntény áldozata lett, vagy ac) a kérelmező valamely rendszeres pénzellátásának (pl.: valamely társadalombiztosítási nyugellátási forma) kifizetése a kérelmező önhibáján kívüli okból késik, vagy ad) a kérelmező az aa)-ac) pontokban leírtakon kívüli egyéb alkalmi többletkiadást teljesít és ennek eredményeképpen maga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud 8
9 gondoskodni, 16. §.(1) Az eseti támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára családban élő esetén, az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%- át. (2) Egyedülálló, egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%- át. (3) Az eseti támogatás egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb hat alkalommal adható, melynek mértéke az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladhatja meg. (4) Azon személyek, akik az önkormányzattól és a Járási Hivataltól más jogcímen rendszeres ellátásban részesülnek, eseti támogatást évente legfeljebb két alkalommal kaphatnak, melynek együttes összege az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg. 3. Kamatmentes kölcsön 17.§. (1) Az eseti támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsön összege az öregségi nyugdíjminimum 12-szeresét nem haladhatja meg. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 1 év. (2) A szociális kölcsön folyósításának feltételei: - a családban az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 3-szorosát nem haladja meg. - a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő családtagjának ne legyen az önkormányzattal szemben fennálló lakásvásárlási kölcsön hátraléka, illetve egyéb tartozása, - a kölcsön megtérülése biztosított legyen.(pl. munkaviszonnyal rendelkezzen a kérelmező). - a család Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik - rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően igazolni kell: pl. orvosi igazolás vagy zárójelentés, ellátás iránti kérelem benyújtásáról igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv, stb.. (3) A kölcsön felhasználható elsősorban - lakásfelújításra, korszerűsítésre, a család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén: különösen hosszantartó és /vagy súlyos betegség, háztartási berendezések meghibásodása, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek. (4)Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszélyes, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre. (5)A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás esetén a kölcsön egy összegben 8 napon belül visszafizetendő. (6)Az /1/ bekezdésben meghatározott összegnél magasabb igény, illetve hosszabb lejáratú kölcsön kérelem elbírálásáról a képviselőtestület dönt. (7) Kamatmentes kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt
9
10 (8)A kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását az Önkormányzati Hivatal a helyszínen ellenőrzi. 4. Köztemetés 18.§. (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Sztv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről. (2) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el. (3) Az Sztv. 48. §. (3) bekezdés b) pontja alapján a köztemetés költségének megtérítésére kötelezett személy részére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítést ad, ha a a költségek viselésére kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.
IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 19.§ (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó – az önkormányzat által biztosított – szociális alapellátási formák: a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés (2) Az ellátás iránti kérelem az Sztv. 93.§ /1/ bekezdésében meghatározott módon: a) Étkeztetés esetén a szociális gondozónál b) Házi segítségnyújtás és családsegítés esetén a Szociális Alapellátó Központban nyújtható A kérelem benyújtható a kérelmező/ellátást igénylő lakóhelye/tartózkodási helye szerinti Polgármesteri Hivatalánál/Közös Önkormányzati Hivatalnál, aki kérelmet az intézmény vezetőjéhez haladéktalanul továbbítja. (3) Sürgősség esetén – ha annak elmulasztása életveszéllyel járna – külön eljárás nélkül köteles az intézmény ellátást nyújtani. (4)Az alapellátás megszűnik, ha: a) a jogosult meghal, b) az ellátás alapjául szolgáló körülmények nem állnak fenn, c) a /1/bek. a. pontja szerinti ellátást – indokolatlanul – 30 munkanapon át folyamatosan nem veszi igénybe a jogosult. (5)A személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjat a képviselőtestület évente 2 alkalommal e rendelet 19.§. /1/bekezdés a. pontjában meghatározott ellátás esetében 11. számú mellékleteként, a 19.§. /1/bekezdés b. pontjában meghatározott ellátás esetében 12. számú mellékleteként állapíthatja meg az Szt térítési díjra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével. (6)A családsegítés szolgáltatásért térítési díj nem állapítható meg. (7)Térítésmentes ellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, vagyona nincs, tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
10
11 1.) Étkeztetés 20.§ (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, d) pszichiátriai betegségük, e) szenvedélybetegségük, vagy f) hajléktalanságuk miatt. (2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 62. életévét betöltötte. (3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud. (4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja. (5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21.§ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni. (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. (7) Az étkeztetést az önkormányzat a Zalakarosi Óvoda, Bölcsőde, Közösségi Ház és Könyvtár konyháján keresztül biztosítja a) elviteli lehetőséggel, b) indokolt esetben házhoz szállítással. (8) Az étel házhoz történő szállítására vonatkozó igény esetén az egészségügyi rászorultságot – háziorvosi igazolással kell – bizonyítani. 2.) Házi segítségnyújtás 21.§. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás szociális alapellátását a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Szociális Alapellátó Központ útján biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint, az Sztv. 92 §-a alapján. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az Sztv. 63. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást. (3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükségletet. (4) A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási szükségletet. 3.) Családsegítés
11
12 22.§ (1)A családsegítés keretében biztosítani kell az Sztv. 64. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást. (2) Az Önkormányzat a családsegítés szociális alapellátást a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Szociális Alapellátó Központ által biztosítja, a társulási megállapodásban foglaltak szerint.
V. Fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal 23. § (1) A képviselő-testület az Sztv. 58/B.§. (2) bekezdésére hivatkozással Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepció kialakítása, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (3) A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a polgármester; a jegyző; a Pénzügyi, Városfejlesztési és Humánpolitikai Bizottság elnöke, a háziorvos; a védőnő; a Szociális Alapellátó Központ vezetője, a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Zalakarosi Óvoda, Bölcsőde, Közösségi Ház és Könyvtár vezetője. VI. Fejezet Záró rendelkezés 24.§ (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 38/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelet.
Novák Ferenc polgármester
Szabóné dr. Csányi Marianna jegyző
Záradék: Kihirdetve: 2015. február 26.
12
13 Szabóné dr. Csányi Marianna jegyző
13
