2012. május
I. évfolyam
Tartalom Május
története
Májusfa
Elballagtak
Anyák napja Pünkösdi ünnepkör
TÁMOP -3.2.11/10-1-2010-0178 Együtt- M köd k
8. szám
I. évf 8. szám
NyÚz-tung
Május
2/8
története
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások véd szentje (Jézus nevel apja) tiszteletére. (Az ugyanerre a napra es kereszténység el tti európai pogány ünnepek, mint például a Beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása, más eredet ek és tartalmúak.) El zményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza. Robert Owen gyártulajdonos 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaid nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel. Ja tehát nem NAGY FERÓ m ve! A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni ket. Habár 1847-ben a n k és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-éig a kérdésben nem történt el relépés. Ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a k vesek és épít munkások, hogy a Melbourne-i Egyetemt l az ausztrál Parlamentig menetelve követeljék a 8 órás munkaid bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaid ellenére, így egyben a világon els alkalommal sikerült egy szervezett munkáscsoportnak (kés bbi nevén szakszervezetnek) bármiféle sikert is elérni retorziók nélkül. Ez a siker is nagyban inspirálta a munka ünnepének ötletét, illetve a majálisok megszületését. 1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaid bevezetéséért. A negyedik napon, azaz május 4-én a tüntet munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rend rök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. A történelembe Haymarket-i zavargás néven bevonult esemény során öszesen 11 ember (7 rend r és 4 tüntet ) vesztette életét Május 1-jén nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevel atyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa. Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március volt, Magyarországon is.
TÁMOP -3.2.11/10-1-2010-0178 Együtt- M köd k
NyÚz-tung
I. évf 8. szám
3/8
Májusfa A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. A májusfát csoportba szervez dve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.
Májusfaállítás Egy bajor májusfán lév díszít elemek Ez a szokás falvakban még napjainkban is komolyan jelen van. A májusfát vagy májusi gallyat világosig rizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagyk rösön, amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követ en a lány kiment és borral kínálta a legényeket.
Májusfa kitáncolása A májusfák kidöntése járt együtt általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal. A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott kérg , magas fát megmászni. Azé lett a tetejére er sített ital, akinek ez sikerült. A legények gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.
TÁMOP -3.2.11/10-1-2010-0178 Együtt- M köd k
I. évf 8. szám
NyÚz-tung
4/8
Elballagtak Iskolánkban május 5-én tartottuk a végz sök ballagását. Mindenki nagy izgalommal várta ezt az eseményt. Egyrészt a ballagás ünnepélyessége miatt, másrészt azért, mert ebben az intézményben valószín leg utoljára szólalt meg a Ballag már a vén diák… kezdet búcsúzó nóta. Az idei tanévben 15 gimnáziumi, 16 feln tt-nappali képzésben részt vev tanuló, és 7 keresked tanuló ballagott végig az iskolában, az utolsó hosszú csengetést követ en. Szépen feldíszített termekben járták végig utoljára az iskolát, majd a díszes hátsó ajtón az udvarra léptek ki, ahol már szüleik, meghívott vendégeik várták ket. Az intézmény diákjai ünnepélyes m sorral búcsúztak a végz sökt l. El ször az énekkar a Himnuszt énekelte el, majd a résztvev k köszöntése után Reszegi Boglárka szavalta el Sík Sándor A tornyos ház cím versét. Ezt követ en az énekkar a Jut még eszembe cím ballagási éneket énekelte el, ezúttal angolul. Az alsóbb évesek nevében Fincza Georgina búcsúzott a ballagó diákoktól, míg a ballagók nevében Nézics Edina mondott köszönetet tanáraiknak, szüleiknek, diáktársaiknak, majd a ballagó diákok jelképesen átadták az iskola zászlaját a 11-es tanulóknak. Ezután következett a ballagás talán „legizgalmasabb” része, a jutalmak átadása, amit már mindenki kíváncsian várt. Igazgató úr a jó m vészeti, sport, kulturális tevékenységért oklevelet adott át a 12. a osztályos tanulóknak, majd könyvjutalmat a közösségben kiemelked en tevékenyked diákoknak. Ezután következett az intézmény legrangosabb díjának, a Béri Balogh Ádám Plakettnek az átadása, melyet az idei tanévben Varga Vivien 12. a osztályos tanuló vehetett át. Az Év diákja díjat Kiss Imre adta át, a tantestület és a kuratórium közös döntése alapján Horváth Cintia 12. e osztályos tanulónak. Polgármester úr is felajánlott egy díjat, egy kiemelked zalaszentgróti diáknak, aki a sport vagy a tanulmányok terén kimagasló eredményt ért el. Az idén ezt a díjat Kovács Alex 12. a osztályos tanuló kapta. A díjátadás után Beke László, a Humán Bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, a ballagóknak minden jót kívánt az érettségihez, a maradóknak pedig kitartást az iskola szerkezeti átalakulásához. Virágátadások következtek, majd ismét egy zeneszám Szabó Zsanett el adásában, illetve egy vers (Reményik Sándor Mi mindig búcsúzunk) Nagy Bence tolmácsolásában. Végül Bóbics Lajos tagintézmény-vezet úr mondott beszédet. Felhívta a ballagók figyelmét, hogy mondjanak köszönetet családjuknak az eddigi támogatásért, illetve felhívta figyelmüket arra, hogy ezután az életnek már nagyobb „megpróbáltatásai” várják ket. A beszéd végén útjukra bocsátotta a ballagókat, akik a városban tett tiszteletkörrel fejezték be középiskolai éveiket. Az érettségihez mindenkinek sok sikert kívánunk! TÁMOP -3.2.11/10-1-2010-0178 Együtt- M köd k
I. évf 8. szám
NyÚz-tung
5/8
Anyák napja Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. különböz országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május els vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. történelem során kés bb is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában, az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban húsvétot követ negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és napot édesanyjukkal tölthessék. látogatás el tt külön erre napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét. Az Egyesült Államokban el ször 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.
Pesterzsébeti iskolák vöröskeresztes csoportjai által felállított szobor az édesanyák tiszteletére (1933)
1907-ben philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára zte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg id és energiát szánt arra, hogy az ünnepet el bb állami, majd nemzetközi ismertség vé tegye. Jarvis célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Sajnos azonban Anna Jarvis népszer sítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” virágkeresked k, üdvözl lap-gyártók, cukorka- és ajándék-keresked k, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszer vé vált kontinensen is. Az eredeti elképzeléshez képest az él és elhunyt anyák tisztelete az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig képp virágkeresked hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni. Magyarországon 1925-ben Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az els ünnepet, májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül sárnapjára esik.
legtöbb helyen május második va-
TÁMOP -3.2.11/10-1-2010-0178 Együtt- M köd k
I. évf 8. szám
NyÚz-tung
6/8
Az ezüstös Betyárok! 2012. május 6-án rendezték meg a "Tiszán innen - Dunán túl" országos népdaléneklési min sít versenyt Budapesten, amin a Gróti Betyárokkal (Balázs Róbert, Katona László, Farkas Miklós, Nagy Richárd, Csarmasz Mátyás, K halmi Bence és Bohár Erik) mi is részt vettünk. A versenyre októbert l kezdtünk el készülni. sszel a területin, majd februárban a megyein szereztünk arany min sítést, ahol minket választott ki a zs ri, hogy tovább mehetünk egyedüli zalai csapatként az országosra. A versenyre a Néprajzi Múzeumban került sor. A gyönyör aulába gyülekeztünk és ott tartották a megnyitót, amit Kucsák László országgy lési képvisel nyitott meg. Majd három teremben, termenként két zs ri értékelte a hallottakat. Minket Bodza Klára és Mankó Mária min sített. Mind eddig, most is az utolsók között léptünk színpadra, a 16 énekegyüttes közül ezért verseny el tt a sok program közül a parlamenti 1 órás látogatáson vettünk részt. Majd a Duna parton beénekeltünk és végig próbáltuk azt a 10 zalai népdalt, amivel a versenyre jöttünk. Ránk háromnegyed négykor került a sor, ahol csak a 4 népdalból álló népdalcsokrot kérték. El tte hallottunk pár nagyon magas színvonalú el adást, amit l kicsit meg is ijedtünk. A fiaink, nagyon szépen helyt álltak és végül ezüstmin sítést hoztak el. A zs ri is megjegyezte díjátadáskor, hogy jöv re feltétlenül induljanak és biztos lehetnek a kiemelt aranyba. Most, hogy nem sikerült, az csak a kevés rutinon múlott. Én személy szerint nagyon büszke vagyok rájuk és köszönöm nekik az éves odaadó munkájukat és ezt a nagyon szép eredményt, amit sszel még csak álmodni mertünk! (Horváth Zsoltné)
TÁMOP -3.2.11/10-1-2010-0178 Együtt- M köd k
NyÚz-tung
I. évf 8. szám
7/8
Pünkösdi ünnepkör Áldozócsütörtök A húsvétot követ negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybe menetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek els áldozásának napja is. Mit ünneplünk Pünkösdkor? Pünkösd a húsvétot követ ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, el bb a befejezett aratást, kés bb pedig a Sínaihegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istent l a törvényeket k táblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követ ötvenedik napon Sabouthkor. A keresztény egyházi ünnep története a következ : Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegy ltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. "És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És l n nagy hirtelenséggel az égb l mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek el ttük kett s tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk
tehát az egyház születésnapja is.
Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az els keresztény gyülekezetek. Pünkösd Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az si pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban els sorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istenn a római mitológiában a növények, virágok istenn je. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, els sorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. Pünkösdikirály-választás A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta él szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob cím regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
TÁMOP -3.2.11/10-1-2010-0178 Együtt- M köd k
I. évf 8. szám
NyÚz-tung
8/8
Pünkösdölés "Elhozta az Isten piros pünkösd napját, Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem, Piros pünkösd napján hajnalban születtem."
Adománygy jt népszokás. Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királyn " feje fölé kend l sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszönt t mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja"). Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és v legény vonul a kíséretével házról-házra. El fordult, hogy a v legény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelel ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kit nt a menetb l. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gy jtötték az adományokat. A csíksomlyói búcsú A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földr l érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dics íteni. Története 1567-re nyúlik viszsza, amikor is a székelyek legy zték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a gy zelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hív is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Sz z Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.
A csíksomlyói kegytemplom 1930-as levelez lapon
TÁMOP -3.2.11/10-1-2010-0178 Együtt- M köd k