Balatonfőkajár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2011.(X.5.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 9/2007.(IX.28.) számú rendelete az egyes szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről ELSŐ RÉSZ az egyes szociális ellátásokról Balatonfőkajár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselőtestület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1.§ (2) bekezdésében, a 10.§ (1) bekezdésében, a 32.§ (3) bekezdésében és a 92.§ (1) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1.§ E rendelet célja, hogy Balatonfőkajár közigazgatási területén élő személyek és családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
II. Fejezet ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 2.§ (1) (2)
(3)
(4)
A pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmet szóban vagy írásban Balatonfőkajár Község Polgármesteri Hivatalában (Balatonfőkajár, Kossuth Lajos utca 8.) kell előterjeszteni. A helyi lakásfenntartási támogatás igényléséhez e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványt, valamint az abban foglalt jövedelem és a lakás nagyságának igazolására szolgáló iratot kell mellékelni. Az ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési segély iránti kérelemhez e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelem valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolást, és egyéb jövedelemigazolást) kell mellékelni. Az Sztv. eltérő rendelkezése hiányában a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év.
3.§ A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről. 4.§ Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a Polgármesteri Hivatalnál rendelkezésre áll.
III. Fejezet PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Rendszeres szociális segély Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek együttműködése 5.§ Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Balatonalmádi Kirendeltségével 8220 Balatonalmádi, Rákóczi út 43. (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) és a Balatonfőkajár Községi Önkormányzattal (2) A nem foglalkoztatott személy köteles megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, a segélyre való jogosultság feltételének felülvizsgálatában közreműködni, a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programról 30 napon belül megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel, az esetleges akadályoztatásáról a kijelölt szervet előzetesen értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 5 napon belül igazolni. (3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően: tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről, a nem foglalkoztatott személlyel közösen kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről az ügyféllel a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül megállapodást köt, a nem foglalkoztatott személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart, jelzi az önkormányzatnak a nyilvántartásba vétel megtörténtét, jelzi, ha a nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét megszegi. (4) A beilleszkedési program típusai: alapvető személyi higiéniájának kialakítása, (1)
segélyben részesülő külső-, belső lakókörnyezetének rendben tartása, a rend fenntartása, a családi kapcsolatok tiszteletben tartása, az együttélés szabályának megtartása, egészségének megőrzése, fenntartása, a munkaerő-piaci helyzetének erősítése érdekében. munkavállalási esélyének növelése érdekében a munkaadóknál rendszeres érdeklődés, jelentkezés, munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében szervezett csoportos megbeszéléseken, terápiás kezeléseken való részvétel. Az együttműködési kötelezettség megszegése 6.§ (1) Együttműködést nem vállalónak minősül a segélyezett, ha: a) a (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, b) a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, c) a felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg. (2) Az együttműködési kötelezettséget súlyosan megszegi, aki a) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy b) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. (3) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a segély összegét 6 hónapig 75 %os mértékben kell folyósítani. Lakásfenntartási támogatás 7.§ A helyi lakásfenntartási támogatást az önkormányzat a normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként nyújtja. 8.§ (1) A normatív lakásfenntartási támogatást kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az Sztv. 38.§ (2) bekezdésében meghatározott személy, amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege nem éri el az ötezer forintot. (2) A kiegészítő lakásfenntartási támogatás összege a megállapított normatív lakásfenntartási támogatás havi ötezer forintra történő kiegészítése. (3) A képviselő-testület a Sztv. 38.§ (1) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
Ápolási díj 9.§ (1)
(2)
(3) (4) (5) (6)
Méltányosságból ápolási díjra való jogosultsága megállapítható az Sztv. 41.§-ában meghatározottakon túl annak a hozzátartozónak, aki: - a településen egy lakásban életvitelszerűen együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel rendelkező és - 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végzi, és - a kérelmező jövedelemmel, rendszeres pénzellátással nem rendelkezik, kereső tevékenységet nem folytat és - családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg. Nem állapítható meg ápolási díj, ha a gondozott, vagy a gondozó személy vagy családja az Sztv. 4.§ b) pontjában meghatározott mértékű vagyonnal rendelkezik, kivéve az általuk lakott ingatlan. Ápolási díj mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 4. számú, 5. számú, 6. számú mellékleteit. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 27.§ (2) bekezdésében foglaltaknak az ápolást végző személy nem tesz eleget. A képviselő-testület a Sztv. 43/B.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át. Átmeneti segély 10.§
(1)
(2)
(3) (4) (5) (6)
A képviselő-testület átmeneti segélyben részesíti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. Átmeneti segélyben elsődlegesen azt részesíti, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élőnél pedig annak 150 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik. Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg: a) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, b) tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén, c) elemi kár, baleset esetén, d) egyedülálló ellátatlan személy részére e) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén. Átmeneti segély egy naptári évben legfeljebb két alkalommal állapítható meg. Az átmeneti segély alkalmankénti összege nem lehet kevesebb ezer forintnál, éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Kivételes méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi kár, baleset stb.) megállapítható a (3) és (4) bekezdésben megjelöltnél magasabb összegű átmeneti segélyt. Ha a kérelmező azt kéri, vagy a segély rendeltetésszerű felhasználása úgy biztosított, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás nyújtható.
(7) (8)
Ha az átmeneti segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segélyt közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható. A képviselő-testület az Sztv. 45 §-ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át. Kamatmentes szociális kölcsön 11.§
(1)
(2)
(3)
A képviselő-testület kérelemre az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-ig terjedő mértékű kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti azt a rászoruló személyt, a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik, b) átmeneti segélyt nem kaphat, c) továbbá rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely biztosítékot jelent a kölcsön visszafizetésére, vagy részére 3 hónapon belül igazoltan legalább az a) pont szerinti összegű rendszeres havi jövedelem folyósítása várható. A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell a Polgármesteri Hivatal felé visszafizetni. Kivételes méltánylást érdemlő esetben (különösen elemi kár, baleset, tartós táppénzes állomány esetén, vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezésekor) egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, de a visszafizetés időtartama a 18 hónapot nem haladhatja meg. A képviselő-testület a kamatmentes kölcsön megállapítására biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át. Temetési segély 12.§
(1)
(2) (3) (4) (5)
A képviselő-testület temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családban az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át nem haladja meg. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000,- Ft. A temetési segély minimum összege a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a. A temetési segélyt a temetés napját követő 30 napon belül lehet igényelni. Az Sztv. 46.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
Temetési támogatás 13.§ (1)
Rászorultságtól függetlenül 10.000 Ft temetési támogatásban kell részesíteni azt a személyt, aki balatonfőkajári állandó lakóhellyel rendelkező elhunyt közeli hozzátartozója vagy testvére eltemettetéséről gondoskodott.
(2)
A támogatás feltétele, hogy a temettető személy a haláleset időpontjában balatonfőkajári állandó lakos legyen.
(3)
A temetési támogatást a halotti anyakönyvi kivonatot és a névre szóló temetési számlát bemutató személynek lehet kifizetni a halálesetet követő hat hónapig, és a kifizetés tényét a anyakönyvi kivonat hátoldalán fel kell tüntetni.
IV. Fejezet TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Közgyógyellátás 14. § A jegyző megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében az alábbi feltételeknek együttesen fennállnak: a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200%-át és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, feltéve, hogy az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.
V. Fejezet SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Étkeztetés 15.§ A képviselő-testület szociális alapszolgáltatásként étkeztetést biztosít. 16.§ (1) (2)
Az önkormányzat a szociálisan rászorultak számára munkanapokon ebédet biztosít. Szociálisan rászorultak azok a személyek, akik az étkeztetést a) koruk, b) egészségi állapotuk,
(3) (4)
c) fogyatékosságuk, pszichikai betegségük, d) szenvedélybetegségük, e) hajléktalanságuk miatt kívánják igénybe venni. Az étkeztetést az önkormányzat a Napközi-otthonos Óvoda közreműködésével biztosítja. Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjakat külön önkormányzati rendelet szabályozza. 17.§
Az étkeztetést meg kell szüntetni, ha: a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt, b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki, c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza, d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.
MÁSODIK RÉSZ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Balatonfőkajár Község Önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18.§ (1) bekezdés b) pontjában, a 18.§ (2) bekezdésében, a 29.§ (1)-(2) bekezdéseiben, és a 162.§ (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
VI. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 18.§ E rendelet célja, hogy Balatonfőkajár közigazgatási területén élő személyek és családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes gyermekvédelmi, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
VII. Fejezet ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 19.§ (1)
(2)
(3)
(4)
E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális rászorultságtól függő gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál (Balatonfőkajár, Kossuth Lajos utca 8.) kell előterjeszteni. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatáshoz, az étkezési térítési díjkedvezmény iránti kérelemhez e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelem valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolást, és egyéb jövedelemigazolást) kell mellékelni. A Gyvt. eltérő rendelkezése hiányában, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év. A vagyoni helyzettől függő gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről. 20.§
(1)
(2)
A pénzbeli gyermekvédelmi ellátások megállapítására vonatkozó jogosultság megállapításához környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmányt – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója készíti el a jegyző felkérésére. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a Polgármesteri Hivatalnál rendelkezésére áll.
VIII. Fejezet PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 21.§ (1)
(2)
Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult az a gyermek (kiskorú, fiatalkorú, fiatal felnőtt – a továbbiakban: gyermek), akinek neveltetése családjában megfelelően biztosított, és a családjában – az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét is figyelembe véve – az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy törvényes képviselő terjesztheti elő, a következő mellékletekkel: - e rendelet 1. sz. mellékletében szereplő nyilatkozat + jövedelemigazolások - e rendelet 2. sz. mellékletében szereplő vagyonnyilatkozat - a 149/1997.(IX.10.) Korm. sz. rendelet 65.§ (1) bekezdésében felsorolt okiratok.
(3)
(4)
(5)
(6)
A jövedelemnyilatkozatot a kérelem benyújtását megelőző hat havi kereset átlaga szerint kell kitölteni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításánál a vagyoni viszonyokat vizsgálni kell. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. E § alkalmazásában vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, vagyoni értékű jog, amelynek az egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a. 22.§
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás – a kérelem benyújtásának napjától – egy évre állapítható meg. Az egy éves időtartam lejárta után a támogatás ismételt megállapításához új kérelmet kell előterjeszteni. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 23.§ (1)
(2)
(3) (4) (5)
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult az a gyermek, akinek családja létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. Elsősorban azokat a gyermekeket kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akikről családjuk más módon nem tud gondoskodni, akiknek a támogatás elősegíti a családjukkal történő kapcsolattartását, családjukba történő visszahelyezését, illetve betegség, baleset vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításakor csak az illetékességet kell vizsgálni, a jövedelmi- és vagyoni viszonyokat nem. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke alkalmanként és gyermekenként legfeljebb 10.000,- Ft A képviselő-testület a Gyvt. 21.§-ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
IX. Fejezet TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK
Étkezési térítési díjkedvezmény 24.§ (1)
(2) (3) (4) (5)
A képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés személyi térítési díjának megfizetéséhez a szociálisan rászoruló gyermeket étkezési térítési díjkedvezményben (a továbbiakban: étkezési kedvezmény) részesítheti. Az étkeztetés intézményi térítési díját a fenntartó minden évben külön rendeletben állapítja meg. A személyi térítési díjat, az étkeztetést biztosító intézmény vezetője - a normatív kedvezmények figyelembevételével - állapítja meg. Az étkezési kedvezmény megállapítására a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörében a polgármester jogosult. Az étkezési kedvezmény – a kérelem benyújtásának napjától – egy évre állapítható meg. 25.§
Az étkezési kedvezmény mértéke: a) a védelembe vett és a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére kötelezett gyermekek esetén a személyi térítési díj 100 %-a, b) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén a személyi térítési díj 100 %-a, c) 5-8. évfolyamon, középiskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után a személyi térítési díj 75 %-a, d) azoknak a gyermekeknek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak, de családjukban az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg, a személyi térítési díj 25 %-a, kedvezményként biztosítható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor állapítható meg az étkezési kedvezményre való jogosultság, ha a kérelmező családja a Gyvt. 19.§ (7) bekezdésében meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.
(1)
Természetben is nyújtható pénzbeli gyermekvédelmi ellátások 26.§ (1)
(2)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, elsősorban a védelembe vett és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára, különösen az alábbi formákban: a) általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszertámogatása, b) a tandíj átvállalása, c) étkezési térítési díj kifizetése, d) egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás konkrét formájáról (pénzben, vagy természetben való nyújtásáról) a döntésre jogosult a megállapító határozatban rendelkezik.
X. Fejezet GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás 27.§ (1) (2) (3)
Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást – megállapodás alapján - a Balatonkenesei Területi Szociális Szolgáltató Intézmény útján biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Gyvt. 39.§-a, a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét a Gyvt. 40.§-a szabályozza. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Gyermekek napközbeni ellátása 28.§
(1) (2) (3) (6)
Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását óvodában és az általános iskolai napközi otthonos foglalkozás keretében biztosítja. Az ellátás igénybevétele általában önkéntes, az igény elbírálásáról az intézményvezető dönt. Az (1) bekezdésben biztosított napközbeni ellátás igénybevételekor csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg a fenntartó által rendeletben meghatározott intézményi térítési díj és a normatív kedvezmények figyelembe vételével.
XI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 29.§ (1) (2)
E rendelet 2011. november hó1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonfőkajár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról, támogatási rendszerről és a gyermekek védelmének rendszeréről szóló többször módosított 12/2000. (X.03.) ÖR. sz. rendelete valamint az azt módosító 1/2004. (VII. 19.) ÖR. számú önkormányzati rendelet, továbbá a 15/2004. (XI. 15.) ÖR. számú önkormányzati rendelet.
Balatonfőkajár, 2011. Október 5. Forró Zsolt sk. polgármester
Polgár Beatrix sk. jegyző