BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT
a 2/2001. (1.23.) sz. önkormányzati rendelettel a 8/2001. (11.20.) sz. önkormányzati rendelettel és a 14/2003. (III. 20.) sz. önkormányzati rendelettel
MÓDOSÍTOTT
2112000. (IV.18.) sz. önkormányzati rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézményekről
Egységes szerkezetbe foglalva: 2003. szeptember 5.
2
BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 21/2000. (IV.18.) sz. önkormányzati rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézményekről
Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő testület) a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. § (l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
FEJEZET ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK
Jelen önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: R.) aGyvt., a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló módosított 133/1997. (VII. 29.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Tér.), a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997.(1X. 10.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Gyer.), a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX. 10.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Nevr.), a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Adr.), a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 28111997. (XII. 23.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Intr.), a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelettel (a továbbiakban: Szr.) együtt kell alkalmazni.
A rendelet célja 1.§
(l) A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekjóléti alapellátások - az e rendeletben részletesen szabályozott feltételek szerinti - biztosításával hozzájárul:
3
a) a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődéséhez,
jólétéhez,
b) a gyermek családban történő nevelésének elősegítéséhez, c) a családban kialakult veszélyeztetettség megelőzéséhez, d) a családban kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, e) a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez, valamint f) a családból kiemeit gyermek családba történő visszahelyezéséhez. (2) A gyermekjóléti alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani /Gyvt. 38. §(2) bekezdés/. (3) A képviselő-testület a gyermekjóléti alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást igénylő feladatait elsősorban saját fenntartású önkormányzati intézményeiben, valamint a jegyzővel ellátási szerződést kötött nem önkormányzati fenntartású intézményekben látj a el. (4) A képviselő-testület a gyermekjóléti alapellátások során biztosítja - a Gyvt. 6-13. §-iban részletesen szabályozott- az alapvető gyermeki és szülői jogokérvényre jutását, intézményein keresztül betartatja a gyermeki és szülői kötelességek maradéktalan teljesítését.
A rendelet hatálya 2.§
A rendelet hatálya kiterjed a Budapest X. kerület közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímme l, - kivéve a gyermekek napközbeni ellátását (elsősorban bölcsődét) igénybe vevő személyeket - vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező a) magyar állampolgárságú, b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal lamint szüleire /Gyvt. 4. § (l) bekezdés/.
felnőttre,
va-
4
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének módja
3.§
(l) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások igénybevétele - az R.-ben szabályozott esetek kivételével- önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselőjeteijeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjeszti elő /Gyvt. 31. §(l) bekezdés/. (2) A kérelmező a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás iránti kérelmét az intézmény vezetőjénél nyújthatja be /Gyvt. 31. § (3) bekezdés/. (3) Ha a kiskorú veszélyeztetettségéből fakadó védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás kötelező igénybevétele rendelhető el /Gyvt. 31. § (2) bekezdés/. (4) A gyermekjóléti alapellátás kötelezőigénybevételét-az illetékes intézményvezető, illetve a Kőbányai Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének javaslatát követően, azt figyelembe véve - a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóság határozata /Gyvt. 32. § (l) bekezdés c) pont/ rendeli el. (5) A gyermekjóléti napközbeni-, illetve átmeneti-gondozó alapellátást nyújtó intézmény vezetője az ellátásra jogosult gyermek soron kívül i elhelyezéséről - az azonnali végrehajtást elrendelő gyámhatósági, vagy gyámhivatali határozat alapján gondoskodik /Gyvt. 32.§ (2) bekezdés/. (6) A kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás elrendelését követően a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőj ét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell a) az ellátás tartamáról és
feltételeiről,
b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról, c) a gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezésnél, valamint a helyettes szülői személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről, d) az érték- és
vagyonmegőrzés
módjáról,
5
e) az intézmény
házirendjéről,
a helyettes
szülői
család meglátogatásának rendjé-
ről,
f) a panaszjog gyakorlásának módjáról, valamint
g) a
fizetendő
térítési, illetve gondozási díjról/Gyvt. 33. § (l) és (2) bekezdés/.
(7) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes
képviselője,
illetve a fiatal
a) a (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tudomásul
felnőtt
vételéről
köteles:
nyilatkozni,
b) az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, c) nyilatkozni ajogosultsági feltételekben, valamint a természetes személyazonosító adatokban beállott változásokról. (8) A gyermekek átmeneti otthonában-, valamint a helyettes
szülőnél
elhelyezett
gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartás formái: a) a folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelénekjogával és viszszaadásának kötelezettségével, b) a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés /Gyvt. 34.§ (l) bekezdés/. (9) A
szülő
vagy más hozzátartozó a gyermekek átmeneti otthonában a gyermeket a házirendben meghatározott időben és helyiségben látogathatja meg.
(l O) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek a gyermekek átmeneti otthona vezetőjénél vagy a helyettes szülői tanácsadónál
a) az ellátást érintő kifogások orvosiása érdekében, b) a gyermeki jogok sérelme érdekében, c) az átmeneti otthon dolgozóinak, illetve a helyettes es etén.
kötelezettségszegése
illetve a helyettes szülői tanácsadó a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról.
(ll) A gyermekek átmeneti otthona
vezetője,
szülő
6
(12) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt az intézményfenntartó szervhez fordulhat, ha a gyermekek átmeneti otthona vezetője, illetve a helyettes szülői tanácsadó 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssei nem ért egyet /Gyvt. 36. § (2) bekezdés/.
Il. FEJEZET FELADAT-ÉSHATÁSKÖRÖK A
képviselő-testület
4.§
(l) A gyermekek védelmét ellátó intézmények fenntartója a Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: fenntartó) irányítási jogkörében; a) dönt az intézmény alapító okiratáról, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, tevékenységi körének módosításáról, átszervezéséről, b) jóváhagyja az intézmény szervezeti- és ramját,
működési
szabályzatát és szakmai prog-
c) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi térítési díjat(Tér.), d)
ellenőrzi
az intézmény gazdálkodását, valamint működésének törvényességét,
e) gondoskodik a szakemberek továbbképzéséről /Gyvt. 104. §(l) bekezdés/, t) pályázat útján kinevezi, illetve felmenti az intézmény magasabb beosztású vezetőjét /Kjt. 23. §/.
(2) A fenntartó az intézmény szervezeti - és működési szabályzatának jóváhagyását jogszabálysértés esetén megtagadhatja. A szakmai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az nem felel meg a Gyvt.-ben meghatározott, valamint a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek /Gyvt. l 04. § (2) bekezdés/. (3) A fenntartó a törvényesség biztosítása érdekében ellenőrzi az intézmény működési rendjét, házirendjét, belső szabályzatának jogszerűségét /Gyvt. 104. § (3) bekezdés/.
7
(4) A fenntartó ellenőrzési jogkörében felhívja az intézmény vezetőjét a jogsértő gyakorlat megszüntetésére, a jogszabálysértés orvoslására, annak eredménytelensége es etén megsemmisítheti a jogsértő házirendet, belső szabályzatot /Gyvt. l 04. § (4) bekezdés/. (5) A fenntartó a munkatervében meghatározott testületi ülésén elfogadja a kőbányai gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények vezetőinek, intézményeik éves szakmai munkájáról szóló beszámolóit.
Népjóléti Bizottság
5.§
A Népjóléti Bizottság feladata: (l) javaslattétel a képviselő-testület részére gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény alapítására, átalakítására, megszüntetésére, (2) javaslattétel a gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények téritési díjának illetve téritési díjkedvezményének meghatározására, (3) javaslattétel a helyettes szülői és ehhez kapcsolódó díjak megállapítására, (4) javaslattétel a jogosulatlanul, illetve rosszhiszeműen igénybevett ellátással kapcsolatos méltányosságból történő csökkentésére vagy elengedésére.
A polgármester
6.§
A gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények - a képviselő-testület által pályázat, illetve egyéb úton kinevezett - vezetői feletti egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A munkáltatói jogok részletes szabályozását külön jogszabály tartalmazza.
8
A Népjóléti Iroda
7.§
(l) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények (a továbbiakban: intézmény) szakmai munkájának ellenőrzésé~, valamint a szakmai munka eredményességének értékelését a Népjóléti Iroda vezetője vagy az általa megbízott személy végzi /Gyvt. 104. §(l) bekezdés e) pont/. (2) A szakmai ellenőrzési jogkör nem sértheti az intézmény szakmai programjában meghatározott önállóságát /Gyvt. 104. §(6) bekezdés/. intézményvezető
a szakmai munka eredményessége érdekében folyamatosan együttműködik a Népjóléti Irodával.
(3) Az
(4) A Népjóléti Iroda vezetője - illetve az általa kijelölt személy - a gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézményvezetők éves beszámolója alapján, az intézmények szakmai munkájáról, a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról átfogó értékelést készít. Az átfogó értékelésről tájékoztatja a Fővárosi Gyámhivatalt és az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetet /Gyvt. 96.§ (3) bekezdés/. (5) Szakmai-módszertani ellenőrzésre a Gyvt. 102. §-a értelmében az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet is jogosult. (6) A Népjóléti Iroda (a továbbiakban: gyámhatóság) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedést tesz, ha a) a veszélyeztetettség megszüntetése a ható,
szülő(k) együttműködésével
nem biztosít-
b) a gyermeknek nincs a szülői felügyeleti jog gyakorlására képes és jogosult szülője, és a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítása gyám kirendelésével sem biztosítható, c) a gyermek saját családjában történő gondozása, a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt nem biztosított /Gyvt. 82. § (4) bekezdés/. Kőbányai
Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) akkor kezdeményezi a gyámhatóság hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható /Gyer. 82. §.l
9
(7) A gyámhatóság az általa folytatott eljárás során; a) felhívja a Gyermekjóléti Szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására, ha a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, illetve b) az iratok egyidejű rnegküldésével megkeresi a Kőbányai Qyárnhivatalt a hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedés rnegtételére, ha a gyermek veszélyeztetettségének rnegszüntetése sem az alapellátás keretében, sem a gyámhatóság által alkalmazott gyermekvédelmi intézkedéssei nem biztosítható. (9) A védelembe vételi eljárás részletes szabályait a Gyvt. 68-69. §-i, a Gyer. 84-91.§i és az Szt. 20-22.§-i tartalmazzák. (l O) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás kötelező igénybevételét- az illetékes intézrnényvezető, illetve a Kőbányai Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének javaslatát követően, azt figyelembe véve - a gyámhatóság határozata /Gy vt. 32.§ (2) bekezdés c) pont/ rendeli el.
III. FEJEZET A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK INTÉZMÉNYRENDSZERE
A gyermekjóléti alapellátások célja 8.§
(l) A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség rnegszüntetéséhez, valarnint a gyermek családból történő kiemelésének a rnegelőzéséhez. (2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani /Gyvt. 38. §(l) és (2) bekezdés/.
10
A
Kőbányai
Gyermekjóléti Szolgálat 9.§
(l) A Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete gyermekjóléti alapellátást nyújtó feladatait elsősorban az önálló intézményként létrehozott Kőbányai Gyermekjóléti Szolgálat által biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének érdekében a) a gyermeki jogokról, a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a szociális válsághelyzetben ellátása,
lévő
várandós anya támogatása, tanácsokkal való
d) a hivatalos ügyek intézésének segítése, e) a szabadidős programok szervezése. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzé se érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint a magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b) a veszélyeztetettséget szítése,
előidéző
okok feltárása és ezek megoldására javaslat ké-
c) az a) pontban meghatározott személyekkel, és intézményekkel, valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, így különösen a védőnői szolgálattal, a háziorvossal, a házi gyermekorvossal, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatókkal, így különösen a családsegítő szolgálattal, a családsegítő központtal, a közoktatási intézményekkel, így különösen a nevelési-oktatási intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, a menekülteket befogadó állomással, a menekültek átmeneti szállásával, a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.
ll
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) családgondozás a
családbanjelentkező működési
zavarok ellensúlyozására,
b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d) javaslat készítése a gyermek családjából helyére vagy annak megváltoztatására.
történő
kiemelésére,
leendő
gondozási
(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemeit gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása- az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez /Gyvt. 39. §/. (6) A Szolgálat - tevékenységét összehangolva a kerületi védőnői szolgálattal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Térítésmentes tevékenysége körében a (2) -(5) bekezdésekben felsoroltakon túl; a) folyamatosan figyelemmel kíséri a kerületben veszélyeztetettségét,
élő
gyermekek szociális helyzetét,
b) meghallga~ a a gyermek panaszát, és annak orvosiása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, d) szervezi a helyettes
szülői
hálózatot,
e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít,
12
g) kezdeményezi az önkormányzatoknál új ellátások bevezetését, h) felkérésre megvizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit /Gyvt. 40. §(2) és (3) bekezdés/, i) megvizsgálja az igazolatlanul hiányzó tanulók iskolai mulasztásának okait, közreműködik ezen okok megszüntetésében,
-
j) folyamatosan vezeti a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek nyilvántartását, k) szervezi az esetmegbeszélőket, esetkonferenciákat, gyermekvédelmi tanácskozásokat (7) A Szolgálat további feladatainak részletes szabályozását, működését a Gyvt. 39-40. §-i, a Gyer. 82-84. és 88-89. §-i, az Szr. 6-24. §-i, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
Gyermekek napközbeni ellátása 10. §
(l) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetésétkell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői (a továbbiakban: szülő) munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni /Gyvt.41. §/. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani; a) akinek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, c) akivel együtt a családban 3 vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben vagy ápolási díjban részesül, d) akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.
13
(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető napközbeni - az óvodai, iskolai napközis foglalkozás megszervezése a közoktatási törvény hatálya alá tartozó intézmények feladata - vagy hetes időszakra a)
bölcsődében,
hetes
bölcsődében,
b) családi napköziben, c) házi gyermekfelügyelet keretében. (4) Az R. 10. § (3) bekezdésében felsorolt gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények alapításának, engedélyezésének, működtetésének, ellenőrzésének részletes feltételeit külön kormányrendelet szabályozza.
Bölcsőde
ll.§
a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében /Gyvt. 42. § (l) bekezdés/.
(l) A
(2)
bölcsőde
Bölcsőde
a feladat csőde lehet.
jellegétől fiiggően
napos
bölcsőde,
vagy hetes (5 napos) böl-
(3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel, játszócsoport működtetésével és más családsegítő szolgáltatásokkal (pl. sóbarlang) segítheti a családokat. (4) A hetes bölcsődébe azt a gyermeket lehet felvenni, akinek egészsége, testi vagy szellemi fejlődése a család szociális helyzete, illetve otthoni körülményeimiatt otthonában hét közben nem biztosítható /Szr. 38.§ (l) bekezdés/. (5) A bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától 3 éves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31-ig vehető fel, amelyben 3. életévét betölti. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig /Szr. 36. §l.
14
(6) A szülőnek, törvényes képviselőnek a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a kezelőorvosának igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható /Szr. 39. §(l) bekezdés/. (7) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell;
a) a gondozás-nevelés feltételeit, és az étkeztetést. Az étkeztetés térítési díjait e rendelet IV. fejezete, valamint az l. sz. melléklet 1/A. és 1/B. táblázatai tartalmazzák. (8) A bölcsődei ellátás megszűnik a) a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, illetve speciális esetekben, b) orvosi igazolással bölcsődében gondozható gyermek 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ével, fogyatékos gyermek pedig 6. életévének betöltésével /Szr. 43. §(l) bekezdés/. (9) A bölcsődei tevékenység részletes szabályozását a Gyvt. 42. § (2) és (3) bekezdései, az Szr. 35-45. §-i, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazzák.
Családi napközi 12.§
(l) A családi napközi a családban nevelkedő - bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, az iskolai oktatásban részesülő iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást nem igénybevevő- gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást /Gyvt. 43. § (2) bekezdés/. (2) Családi napközi
működtethető
a) az ellátást nyújtó saját otthonában, b) e célra kialakított helyiségben /Szr. 46. §l, (3) A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell nyújtani.
15
(4) Családi napközit csak büntetlen előéletű, érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező olyan személy működtethet, akinek vér szerinti gyermeke nincs ideiglenes hatályú elhelyezésben, átmeneti vagy tartós nevelésben. (5) A családi napközi t igénybevevők térítési díjfizetésének feltételeit, mértékét e rendelet IV. fejezete, valamint az l. sz. melléklet I/C. pont l. táblázata tartalmazza.
-
(6) A családi napközi alapítás ának, engedélyezésének, működésének és ellenőrzésének részletes szabályozását külön kormányrendelet tartalmazza. A családi napközi mű ködésének részletes szabályozását az Szr. 47-50. §-i tartalmazzák.
Házi gyermekfelügyelet
13.§
(l) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő otthonában gondozó, gyermekfelügyelő biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy idő szakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani /Gyvt. 44. § (l) bekezdés/. (2) A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás unkarendjéhez igazodik /Gyvt. 44.§ (2) bekezdés/.
időtartamaaszülő
(3) Különösen indokolt a házi gyermekfelügyelet biztosítása; a) az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén, b) ikergyermekek gondozásának, nevelésének segítésére, c) a váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő gyermekének a kora reggeli, illetve késő esti órákban /Szr. 51. § (2) bekezdés/. (4) Házi gyermekfelügyeletet hivatásos és társadalmi gondozó végezhet, aki csak a gyermek gondozására vehető igénybe. (5) A házi gyermekfelügyelet térítési díj fizetésének feltételeit és mértékét e rendelet IV. fejezete, valamint az l. sz. függelék IIC. pont 2. táblázata tartalmazza. (6) A házi gyermekfelügyelet engedélyezését, működtetését és ellenőrzését külön kormányrendelet, működésének részletes szabályozását az Szr. 51. §-a tartalmazza.
16
Gyermekek átmeneti gondozása 14. §
(l) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állap
étkeztetésről,
b) ruházattal való ellátásról,
c) mentálhigiénés és egészségügyi ellátásról, gondozásról, nevelésről, lakhatásról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. /Gyvt. 45. § (l) bekezdés/ (2) A gyermekek átmeneti gondozását, a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban: szülő) kérelmére vagy beleegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő;
a) egészségügyi körülménye, b) életvezetési problémája, c) indokolt távolléte vagy d) más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani /Gyvt. 45. § (2) bekezdés/. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. (3) A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető hetes vagy hosszabb időtartam ra;
a) helyettes
szülői
hálózat,
b) gyermekek átmeneti otthona és c) családok átmeneti otthona keretében /Gyvt. 48. §(l) bekezdés/. (4) Az R. 14. § (3) bekezdésében felsorolt gyermekek átmeneti gondozását végző intézmények alapításának, engedélyezésének, működtetésének, ellenőrzésének részletes feltételeit külön kormányrendelet szabályozza.
17
(5) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig tart, amely egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbítható. (6) A gyermekek átmeneti gondozása körében végzett tevékenység részletes szabályozását a Gyvt. 45-48. §-i, az Szr. 52-58. §-i tartalmazzák.
Helyettes szülő
15. §
(l) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosító személy. /Gyvt. 49. § (l) bekezdés/ Helyettes
szülő
az a
a) nagykorú, b)
cselekvőképes,
c) büntetlen előéletű, d) helyettes szülői tanfolyamot eredményesen elvégzett személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, továbbá vállalja, hogy aszülő által meghatározott ideig a nála elhelyezett gyermeket gondozza, neveli /Gyvt. 49.§ (2) bekezdés/. (2) A Kőbányai Gyermekjóléti Szolgálat közreműködik a gyermekek átmeneti gondozását saját háztartásukban helyettes szülőként vállaló személyek, családok felkutatásában, továbbá tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról, illetve a helyettes szülői jogviszonyról /Szr. 25. § (l) bekezdés/. (3) A Szolgálat nyilvántartást vezet a helyettes
szülői férőhelyekrőL
(4) A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti. Különösen indokolt esetben azonban a helyettes szülő kérelmére vagy beleegyezésével a gyermekek érdekében az 5 fős gyermeklétszámtól ellehet témi /Gyvt. 49. §(3) és (6) bekezdés/.
18
(5) A Szolgálat a hálózat szervezése, működtetése érdekében folyamatos segítséget nyújt a helyettes szülőnek. A Szolgálat helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával segíti a helyettes szülőt feladatainak ellátásában, szakmai tanácsadással segíti, illetve ellenőrzi tevékenységét A helyettes szülő köteles együttműködni a helyettes szülői tanácsadóvaL (6) A helyettes szülői tanácsadó jelzi a gyámhatóságnak, ha a helyettes mek teljes körű ellátását nem biztosítja.
szülő
a gyer-
(7) A helyettes szülői jogviszony a gyámhatóság és a helyettes szülő között jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás, amely az alapjául szolgáló ok fennállásáig - de legfeljebb 6 hónapra -létrejövő jogviszony /Gyvt. 45. § (6) bekezdés, Nevr. 29.§ (l) bekezdés). (8) Helyettes szülői jogviszony létesítésére irányuló megállapodás azzal a Magyarországon élő magyar állampolgárral, valamint bevándorolt vagy menekültként elismert -(2) bekezdésben körülírt- személlyel köthető, aki; a) 24. életévét betöltötte és a gondozásába helyezett gyermeknéllegalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb, b) gyermeknevelésre való fizikai alkalmasságát háziorvosi szakvéleménnyel igazolja, c) pszichés alkalmasságát - indokolt esetben - erre felkért szakorvos szakvéleményével igazolja, d) a gyermek nevelésére alkalmas környezettel rendelkezik. (9) Házasságban illetve élettársi kapcsolatban élő személy helyettes szülőként csak akkor foglalkoztatható, ha e tevékenységhez házastársa, illetve élettársa írásos hozzájárulását adja. (10) A helyettes
szülőijogviszony
a) a kiskorú
szülőjének
létesítésére irányuló megállapodást;
kérésére,
b) a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára köti meg. (ll) A helyettes gondozása-
jegyzői
hatáskörben - a gyámhatóság
szülő
kijelölése során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti lehetőség szerint- óvoda, illetve iskolaváltoztatás nélkül történjen.
(12) A helyettesszülő befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket, ha az átmeneti gondozásra irányuló megállapodást megkötötték.
19
( 13) A helyettes szülő és a helyettes szülői tanácsadó az átmeneti gondozás megkezdésekor közösen elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, amelynek alapján a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja a megfelelő ellátást, gondozást /Szr. 53. §(2) bekezdés és 61. §(2) bekezdés/. ( 14) Az átmeneti gondozott gyermek elhelyezésére száraz, világos, jól fűthető lakás alkalmas. Biztosítani kell a helyettes szülők és a gyermek( ek)_külön szabában való elhelyezését, ahol a gyermek személyes élettere legalább 6 m2 legyen. A lakásnak a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltnek kelllennie /Szr. 105. §(2) bekezdés/. ( 15) A helyettes szülő - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően - elősegíti, hogy az átmeneti gondozott gyermek sikeresen visszailleszkedjen vérszerinti családjába /Szr. 105. §(4) bekezdés/. ( 16) A helyettes szülőt a nála elhelyezett gyermek ellátására a gyámhatósággal megkötött megállapodás alapján; a) nevelési díj, b) ellátmány - gondozási, nevelési feladatainak ellátásáért - és c) helyettes szülői díj illeti meg /Szr. 32-33. §/. (l 7) A nevelési díj összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-a. ( 18) Az ellátmány éves összege - gyermekenként - az éves nevelési díj 25 %-a. (19) A helyettes szülői díj összege a minimálbér 30 %-a. (20) A nevelési díj, a nevelési ellátmány, illetve a helyettes szülői díj fizetésének mértékét e rendelet IV. fejezete, valamint az l. sz. rendelet II. pont II/A. táblázata tartalmazza.
Gyermekek átmeneti otthona 16.§
(l) A gyermekek átmeneti otthona folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény - a Kőbányai Gyermekjóléti Szolgálat telephelye - amely az alapellátás keretében a gyermekek számára alaptevékenységként átmeneti gondozást biztosít /Szr. 62. §/
20
(2) A gyermekek átmeneti otthonában az a gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valarnint akinek ellátása a családja életvezetési nehézségei rniatt veszélyeztetett /Gyvt. 50. § (l) bekezdés/. (3) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt a gyermek családjába szatéréséhez.
történő
visz-
(4) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált, szülője is - ideiglenesen - elhelyezhető. A 14. életévét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A szülő gyermeke ellátásában rnunkarendjéhez igazodóan vesz részt. (5) A gyermekek átmeneti otthonában speciális ellátást és éjszakai bentlakást kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt. (6) A gyermekek átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti a Szolgálatot, valarnint a gyermekkel kapcsolatos rninden lényeges eseményről a törvényes képviselőt /Szr. 119. §(l} bekezdés/. (7) A gyermekek átmeneti otthona 12 gyermek elhelyezésére, ellátására alkalmas gyermekintézrnény. (8) Az átmeneti gondozott gyermekek nevelését, gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított csoportokban kell biztosítani. A csoportok kialakításánál figyelembe kell venni a gyermekek nernét, életkorát, a testvérek együttes elhelyezését. (9) Az intézmény belső életének rendjét a házirend tartalmazza. (l O) A csoport számára önálló lakóteret kell biztosítani, amely háló-, tanuló-, közös
nappali szobából, konyha/étkezőből, fürdőszobából, W.C.-ből áll. A gyermekekkel foglalkozó gyermekfelügyelő (gondozó) éjszakai elhelyezésére önálló helyiséget kell biztosítani. (ll) A gyermekek átmeneti otthonában való tartózkodás az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig tart. (12) A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő téritési díj megállapításának feltételeit, rnértékét e rendelet IV. fejezete, valarnint az l. sz. rnelléklet II. pont 11/B. táblázata tartalmazza.
21
IV. FEJEZET TÉRÍTÉSI DÍJ A térítési díj megállapításának általános szabályai
17. §
(l) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények szolgáltatásainak igénybevételéért - a Kőbányai Gyermekjóléti Szalgálat szolgáltatásait és az R. 17. § (5) bek. b) pont, (6), és (8) bekezdéseiben foglalt ellátásokat kivéve - téritési díjat kell fizetni. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények téritési díját a) a Kőbányai Önkormányzat által fenntartott intézmény estén a képviselő-testület, b) nem önkormányzati szerv által fenntartott intézmény estén a tulajdonos (fenntartó) évenként kétszer állapíthatja meg. /Gyvt. 147. §(l) bekezdés/ (3) A fizetendő térítési díjak összegét a jelen önkormányzati rendelet l. számú mellékletében meghatározott díjtáblázat tartalmazza. (4) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények szolgáltatásainak igénybevétele iránti kérelmeket az intézmény vezető jénél kell benyújtani. (5) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező havi rendszeres nettó jövedelmeinek igazolását, b) az ingyenes, illetve kedvezményes ellátás iránti kérelemhez annak írásos bizonyítékait, hogy kérelmező egyáltalán nem rendelkezik, illetve nem megfelelő mértékű jövedelemmel rendelkezik, c) a kérelmezővel közös háztartásban élő, vagy más intézményben elhelyezett 16 éven aluli, 25 évesnél fiatalabb és felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanuló, valamint súlyos fogyatékos gyermekeinek számát. (2) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, - kivéve a gyermekhotelbeli és játszócsoportbeli ellátásért megállapított térítési díjat - ha a térítési díj fizetésére kötelezett
22
a) a jövedelemmel nem rendelkezik, /Gyvt. 147. §(3) bekezdés/ b) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét nem haladja meg, c) amennyiben az intézményvezető mérlegelési jogkörében szociális rászorultságot állapít meg. Az e pontban biztosított étkezések száma az összes étkező számának 15 %-át nem haladhatja meg. (7) A térítési díj összege csökkenthető gyermekétkeztetés esetén
a) 3 illetve több gyermekes családoknál gyermekenként a megállapított intézményi térítési díj 50 %-át, b) fogyatékos gyermek után gyermekenként /feltéve, hogy az a) pontban meghatározott kedvezményben nem részesül/ a megállapított intézményi térítési díj 30 %-át kell megfizetni. Normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (8) Gyermekhotel, játszócsoport igénybevétele esetén fizetési kedvezmény nem adható.
A térítési díj mértéke 18.§
(l) A gyermekétkeztetés intézményi térítési dijának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (2) A díjat az intézményvezető a napi összeg ÁFA-val növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a 17. §(6) és (7) bekezdéseiben megjelölt normatív kedvezmények figyelembevételével állapítja meg /Gyvt. 148. §(3) és (4) bekezdések/. (3) A Kőbányai Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott valamennyi szolgáltatás ingyenes. (4) A gyermekek napközbeni ellátása keretébe tartozó bölcsődei, játszócsoportbel i, hetes bölcsődei, és gyermekhotelbeli gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának mértékét, valamint a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet igénybevétele során megállapított térítési díj mértékét e rendelet l. sz. melléklete tartalmazza.
23
(5) A gyermekek átmeneti gondozása keretébe tartozó helyettes szülőt megillető dij, valamint a gyermekek átmeneti otthonában fizetendő térítési díj mértékét e rendelet l. sz. melléklete tartalmazza.
V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések 19.§ E rendelet alkalmazásában:
(l) Gyermek: Az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 12. § (2) bekezdése szerinti kiskorú személy.
(2) A gyermek közeli hozzátartozói: A szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a testvér /Gyvt. 5. §e) pont/. (3) Gyermekjólét A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása /Gyvt. 5. §e) pont/. (4) Veszélyeztetettség: Olyan- magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza /Gyvt. 5.§ n.) pont/.
(5) Fenntartó: Az a természetes és jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, egyesület és más jogi személy), illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely gondoskodik az ellátásokhoz, az intézmények működésé hez szükséges feltételekről /Gyvt. 5. § s.) pont/. (6) Az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke 2000-ben: 16.600,-Ft 19111999. (XII.l8.) Kormányrendelet 2.§ (l) bekezdés /1998-ban = 13.500,- Ft, 1999-ben = 15.350,Ft/ A minimálbér mértéke 2000-ben: 25.500,- Ft 21511999. (XII.26.) Kormányrendelet 2.§ (l) bekezdés /1998-ban = 19.500,- Ft, 1999-ben = 22.500,- Ft!
24
20.§
(l) Az önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre-a még el nem bírált kérelmekre is- alkalmazni kell. (2) A helyben szokásos módon történő kihirdetésről a jegyző gon~oskodik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermek intézménybeni ellátások igénybevételének módjáról és az intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló többször módosított 3/1998. (1.20.) sz. önkormányzati rendelet.
György István polgármester
Akihirdetés napja: Budapest, 2000. április 19.
dr.
~eszteli
István
jegyző
25
l. sz. melléklet
A gyermekek napközbeni ellátása keretébe tartozó bölcsődei-, hetes bölcsődei- és gyermekhotelbeli gyermekétkeztetés intézményi térítési-díj, illetve játszócsoportbeli szolgáltatási-díj és gyermekhotelbeli gyermekfelügyeleti-dij mértéke, valamint a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet igénybevétele során megállapított térítési díj mértéke A rövidítések jelentése:
J
= egy főre jutó nettó jövedelem (Ft)
T = a megállapított térítési díj (Ft/nap vagy Ft/óra) NY= az öregségi nyugdíj legkisebb összege (Ft)
liA.
Bölcsődei
gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának és a játszócsoport szolgáltatási-díjának összege
bölcsődei
T (Ft/nap) J (Ft)
Tízórai
Ebéd
Uzsonna
Összesen
46
143
31
220
NY (Ft)- tól
lA játszócsoport szolgáltatásainak díja: 80 Ft/óra l A sóbadang szolgáltatásainak díja: 100, Ft/óra 1/B. Hetes bölcsődei- és gyermekhotelbeli gyermekétkeztetés intézményi térítési
díj, illetve a gyermekhotelbeli gyermekfelügyeleti-díj összege
T (Ft/nap)
NY (Ft)- tól
tízórai
Ebéd
uzsonna
vacsora
Összesen
46
143
31
150
370
A gyermekhotelben fiZetendő gyermekfelügyeleti díj összege gyermekenként:lOO-, Ft l óra
26
1/C. A családi napközi és a házi gyermekfelügyelet térítési díjának összege
l.
A családi napközi térítési díjának összege:
A családi napközi szolgáltatásának összegét az intézmény fenntartója határozza me .
2. A házi gyermekfelügyelet térítési díjának összege:
J (Ft)
T (Ft/óra)
O Ft-NY
o
MY+l Ft-1,5x NY
45
1,5x NY+ l Ft- 2x NY
125
2x NY+ l Ft- 2,5x NY
190
2,5x NY+ l Ft felett
250
27
II.
A gyermekek átmeneti gondozása keretébe tartozó helyettes szülőt megillető díj, valamint a gyermekek átmeneti otthonában fizetendő térítési díj mértéke
A rövidítések jelentése:
T= a megállapított térítési díj (Ft/óra, Ft/nap, Ft/hónap) NY= az öregségi nyugdíj legkisebb összege (Ft) M = minimálbér (Ft/hónap) N = nevelési díj (Ft/hónap) E = nevelési ellátmány (Ft/év) H = helyettes szülői díj (Ft/hónap)
IllA. A helyettes szülőt megillető díjak összege:
T (Ft/hónap) N
NY(18.310,-Ft) x 150%
27.465,- Ft/hónap
E
(N x 12) x 25% (82.395,- Ft/év)
6.866,- Ft/hónap
H
M(40.000,- Ft) x 30%
12.000,- Ft/hónap
11/B. A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő térítési díjak összege:
A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő térítési díj egy gyermek esetében a kötelezett havi jövedelmének 20 o/oa, minden további gyermek esetében + 5 o/o, de a térítési dí.i nem haladhat.ia meg a kötelezett havi jövedelmének 50 °/oá t.
