, BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT
42/2000. (X. 10.) sz. önkormányzati rendelettel 16/2001. (IV. 24.) sz. önkormányzati rendelettel 48/2001. (X. 30.) sz. önkormányzati rendelettel 20/2003. (IV. 17.) sz. önkormányzati rendelettel
MÓDOSÍTOTT
19/2000. (IV. 18.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről
Egységes szerkezetbe foglalva: Budapest, 2003. július 21.
2
•
A BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 19/2000. (IV.18.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről
A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 93. § (l) bekezdésében (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről- a Budapest Főváros Közgyűlésének 35/1993.(XI. 15.) sz. és 36/1993. (XL 15.) sz. rendeleteinek keretei között a következő rendeletet alkotja:
l. RÉSZ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1.§
(l) A rendelet hatálya a Budapest Kőbányai Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra tetjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók. (2) Az Önkormányzat költségvetési szervének épületében lévő - a rendelet hatálybalépésekor, a költségvetési szerv rendelkezésében álló, szolgálati lakásnak minősülő - lakás bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulás feltételeit a költségvetési szerv önállóan határozza meg. (3) A Vagyonátadó Bizottság hatáskörével vagy tulajdoni igény alapján indult bírósági eljárással érintett lakás bérbeadására az említett eljárásokban hozott jogerős és végrehajtható határozat meghozataláig e rendeletet kell alkalmazni.
3
A BÉRBEADÓJ JOGOKAT GYAKORLÓ ÉS A BÉRBEADÓJ KÖTELEZETTSÉGEKET TELJESÍTŐ SZERVEK
2.§
Képviselő-testület
a rendeletben foglaltak szerint a bérbeadó jogainak gyakorlásával és a bérbeadó kötelezettségének teljesítésével átruházott hatáskörben a Polgúnnestert bízza meg, kivéve a rendelet 7. §-ban, 13. ~-ában, 14. §-ában, a 14/A. ~-ában, 14/B. §-ában, a 14/C. §-ában és a 14/D. §-ában meghatározott bérbeadásokat, valamint a 16. §-ában meghatározott lakásállományból történő törlést.
(l) A
(2) A Polgármester feladatkörét a Polgármesteri Hivatal és a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. közreműködésével látja el. A Kőbányai Vagyonkezelő Rt. . a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatkörét közszolgáltató tevékenység keretében látja el, külön megállapodásban foglaltak szerint. (3) A Kőbányai Vagyonkezelő Rt. külön szerződésben meghatározott vagyongazdálkodással kapcsolatos közszolgáltató tevékenysége körében, így különösen a) a bérlőkijelölési-, vagy bérlőkiválasztási jog önkormányzati tulajdonú szaigálati bérlakások felajánlását megelőzően,
alapján bérbe elidegenítésre
adott történő
b) a közszolgálati bérlakások elidegenítésre történő felajánlását megelőzően, c) az R. 12. § (l) bekezdésében meghatározott cserelakást igénylő határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező bérlők végleges elhelyezése körében a lakásbérleti szerződés felmondását megelőzően, d) a rehabilitációs területen lévő épületekből - a felújítás alatt átmeneti jelleggel - elköltöztetésre kerülő határozott idejű jogviszonnyal rendelkező bérlők elhelyezése körében, e) az Lt. 23. § (4) bekezdésben meghatározott elemi csapás, vagy más ok miatt megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság által életveszélyesnek minősített önkormányzati bérlakásokból kiüritési, elhelyezési kötelezettség alapján elköltöztetésre kerülő határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező bérlők elhelyezése körében köteles a Lakásügyi Csoport illetékes ügyintézőivel egyeztetni.
4
A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE
3.§
(l) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő
szerződése
hozza létre.
(2) Az Önkom1ányzat tulajdonában lévő lakást csak az e rendeletben meghatározott jogcímen és módon lehet bérbe adni. (3) Amennyiben a bérlőül kijelölt az okirat alapján a bérleti szerződést a megállapított határidőn belül nem köti meg, úgy az érdekelt meghallgatását követően a kijelölés visszavonható.
Il. RÉSZ A LAKÁSOK BÉRBEADÁSA
4.§ A LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK JOGCÍME! ÉS l\1ÓDJAI
A lakásokat: a) szociális rászorultság alapján; b) bérlökijelölési és bérlő kiválasztási jog alapján; c) törvényben előírt elhelyezési kötelezettség alapján; d) törvényben előírt bérbeadási kötelezettség alapján; e) az e rendeletben előírt - másik lakás biztosítására vállalt - kötelezettség alapján; f) az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásának érdekében;
g) az e rendeletben meghatározott más közérdelm célok megvalósítása érdekében; h) közszolgálati lakás céljára;
5
i) lakáscsere alapján, j)
p~11yázat
útján,
k) garzonházi lakás bérbeadása átmeneti elhelyezésként ( fecskeház) l) költségalapon meghatározott
lakbérű
bérlakásként
lehet bérbe adni.
SZOCIÁLIS, JÖVEDELMI ÉS VAGYONI HELYZET ALAPJÁN TÖRTÉNŐ BÉRBEADÁS
5.§
(l) Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján lakást bérbe adni a Budapest Főváros Közgyűlésének 35/1993. (XI.15.) számú renqeletében előírtak fennállása esetén lehet. (2) Szociális bérlet esetén a lakásigény mértéke: l személy - l lakószoba, 2-3 személy- l +fél lakószoba, minden további személy esetén + fél lakószoba/személy, de maximum összesen négy lakószoba lehet. (3) A lakásigény mértékének a megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba. A bérbeadó hozzájárulása nélkül a bérlő által befogadható személyek: a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája. (4) A (3) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, illetve bérleti jogával rendelkeznek.
6
BÉRBEVÉTELI AJÁNLAT--
6. §
(l) Szociális lakásra bérbevételi ajánlatot nyújthat be. aki:
a) magyar állampolgár vagy állandó letelepedési engedéllyel {!llampolgár. b)
rendelkező
külföldi
Kőbánya
közigazgatási területén legalább 5 éve lakó.- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és ténylegesen, életvitelszerűen is a keruletben tartózkodik.
(2) A bérbevételi ajánlatokról nyilvántartást kell vezetni. (3) Bérbevételi ajánlatot az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. (4) A bérbevételi ajánlat a benyújtástól számított egy évig érvényes, lejártakor megújítható.
BÉRBEADÁS SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN 7.§
(l) A Népjóléti Bizottság döntése alapján szociális bérlakás annak az érvényes bérbevételi ajánlattal rendelkező igénylőnek adható bérbe, akinek vagy akivel együtt költöző családtagoknak a) tulajdonában vagy haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakás, b) bérletében nincs önkormányzati tulajdonú bérlakás, c) egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét1 d) pénzbeli térítés ellenében nem mondott Ie önkormányzati lakása bérleti jogáról, e)
beköltözhető
magántulajdonú ingatlanát- l O éven belül - nem idegenítette el,
f) bérlakását - 10 éven belül magántulajdonú lakásra,
nem cserélte el önkormányzati-, vagy
7
g) építésügyi szakhatósági vélemény alapján éleweszélyes, i!letve egészségügyi szakhatósági vélemény alapján súlyosan egészségkárásító lakásban él, h) a családban szakorvosilag igazolt, tartósan beteg személynek nem biztosított különszoba, valamint i) ( 1)
a családban együtt lakó önálló család részére nem biztosított különszoba.
Szociális rászorultság alapján bérlakásra újab b kérelmet - a Népjóléti Bizottság elutasitó határozatát követően 6 hónap elteltével lehet ismét benyújtani. A kérelmezőket az elutasító határozatban a hivatal erről írásban tájékoztatja.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt időtartamon belül benyújtott és beiktatott szociális lakáskérelmeket a Népjóléti Bizottság- az utolsó elutasító határozatát követően - 6 hónap elteltével tárgyalja ismételten. A bizottsági. döntésről a hivatal 30 nap,on belül írásban tájékoztatja az igénylőket
BÉRBEADÁS BÉRLÖKIJELÖLÉSI ÉS BÉRLŐKIVÁLASZTÁSI JOG ALAPJÁN
8.§
(l) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, melyre jogszabály vagy megállapodás fel jogosítja. (2) A jogosult figyeimét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének meg felelő összeget és a lakás bérbeadójának számlázott közüzemi és (társasházi) közös költségeit köteles megtériteni. BÉRBEADÁS TÖRVÉNYBEN ELŐÍRT KÖTELEZETTSÉG ALAPJÁN
9.§
(l) Ha az - Ltv. 67. § (l) bekezdésén alapuló - lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget az Ltv. 94. § (l) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg, a bérleti szerződést a jogerős és végrehajtható határozat bérbeadó által történt kézhezvételétől számított 60 napon belül kell megkötni.
8
(2) A Ln·. 67. § (2) -(3) bekezdés, illetve a 94. § (!)bekezdése alapján másik lakás bérbeadására előírt, vagy elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni önkonnányzati kötelezettségnek - a teljesítés időpontját illetően - a Polgám1estcr döntése alapján kell eleget tenni.
10. §
A 9. ~ (2) bekezdésében említett rendelkezéseken alapuló önkom1ányzati kötelezettséget - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a rendelet alapján jár.
BÉRBEADÁS MÁSIK LAKÁS BÉRBEADÁSÁRA VÁLLAL KÖTELEZETTSÉG ALAPJÁN
ll.§
(l) Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a bérleti jog megszűnése után maradt vissza a lakásban, ha a bérleti jog megszűnését megelőző 5 évben állandó jelleggel jogszerűen a lakásban lako n. (2) Nem adható másik lakás bérbe az (l) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha: a) a lakásbérletijog folytatásárajogosult lakik a lakásban; b) a visszamaradt személynek - kiskorú esetében neki vagy szülőjének bármilyen beköltözhető lakás tulajdonjoga, bérleti, illetve haszonélvezeti joga van. (3) Az (l) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő befogadását. (4) Ha az (l) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni.
9 A jogosultak kérelmére a lakást bérlőtársi jogviszonyban kell bérbe adni.
(5) Másik lakásként - a jogosult (jogosultak) és a vele számától függetlenül - egyszabás lakás adható bérbe.
költöző
személyek együttes
(6) Ha az a lakás, amelyben az (l) bekezdésben meghatározott személy lakik, megfelel az (5) bekezdésben rögzítetteknek, úgy az általa használt lakás is bérbe adható
reszere. (7) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a felhívást újabb hatámap kitűzésével meg kell ismételni, s annak eredménytelensége esetén a másik lakás bérbeadására való jogosultságot nem lehet megállapítani. (8) A szociális intézményből távozó részére, ha a lakásáról a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le, az intézményből történő elbocsátásakor legfeljebb egyszabás lakás adható bérbe.
BÉRBEADÁSLAKÁSGAZDÁLKODÁSI FELADATOKKERETÉBEN 12.§
(l) Másik lakás bérbe adható annak, akinek a bérbeadó a részére cserelakást biztosít.
szerződést
felmondta, s
(2) Masik lakás bérbe adható annak, akinek a bérbeadó a szerződést felmondta, és megállapodott vele, hogy pénzbeli térítés mellett másik lakást ad bérbe. (3) A Népjóléti Bizottság hozzájárulásával másik, nagyobb alapterületű és/vagy magasabb komfortfokozatú és/vagy magasabb szobaszámú lakás adható bérbe annak, aki erre külön megállapodást köt az önkormányzattal. (4) Az (l) - (2) bekezdésben foglalt esetekben a másik lakás bérbeadására vonatkozó a rendeletben meghatározott - szabályokat nem kell figyelembe venni.
10
BÉRBEADÁS KÖZSZOLGÁLATI LAKAS CÉLJÁRA 13. §
(l) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni. ha
a bérbeadás: a) az Önkonnányzat szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselő; b) az Önkormányzat költségvetési szerve által foglalkoztatott közalkalmazott részére történik. (2) Az egynaptári évben az (l) bekezdés.a)-b) pontjábanjelölt célokra felhasználható közszolgálati lakások számáról folyó év július 31-éig dönt a képviselő-testület - a munkáltató által a Lakásügyi Csoporthoz - a legkésőbb június 15-ig beérkezett kérelmek figyelembevételével. (3) A közszolgálati lakáskeret felhasználására a munkáltatók- a Népjóléti Bizottság vezetőjével történő egyeztetést követően -tesznek javaslatot. (4) A munkáltató közszolgálati lakásra azt a munkavállalóját javasolhatja. aki nem rendelkezik a Budapest Főváros közigazgatási területén: a) tulajdonában, illetve haszonélvezetében
lévő
ingatlannal, valamint
b) önkormányzati tulajdon ú lakásban bérleti-, vagy bérlőtársi jogviszonnyal. (5) A közszolgálati lakás bérbeadása határozott időtartamra (3 év) vagy a adott szervnél fennálló munkaviszonyának időtartamára történhet.
bérlőnek
az
(6) Ha a közszolgálati lakás bérlőjének munkaviszonya nem a munkáltató érdekkörében felmerülő ok folytán szűnik meg, a bérlő köteles a lakást minden elhelyezési igény nélkül a munkaviszony megszűnését követő 15 napon belül kiüríteni. Ha a munkaviszony megszűnésére a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, úgy a lakás bérleti joga a bérlő részére határozott időre, legfeljebb l évre biztosítható, a határidő lejártával a bérlőnek minden elhelyezési igény nélkül azonnal el kell hagynia a lakást.
ll
14. §
( 1) Fegyveres testületek és rendvédelmi szervek dolgozói számára a rendeletben meghatározott feltételektől történő eitekintéssel önkormányzati lakás adható bérbe. (2)
Lakás bérlökijelölési jog biztosításávaL az ( 1) bekezdésben meghatározott szerv által kijelölt személy számára adható bérbe határozott időre, az adott szervnél fennálló szolgá]ati, illetve munkaviszonva célra ~ - időtartamára. Az ilven felhasználható lakások számáról, a fegy·veres testületek és rendvédelmi szervek közöni elosztásról a Népjóléti Bizottság javaslata alapján a képviselö-testület dönt.
LAKÁS BÉRBEADÁSA P ÁL YÁZAT ÚTJÁN
14/A. §
Pályázati feltételek
(l) Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján lehet lakást bérbe adni annak a pályázónak, aki megfelel a Budapest Főváros Közgyűlésének 35/1993. (XI. 15.) számú rendeletébe foglalt szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek, feltéve, hogy vele szemben e rendeletben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (2) A pályázaton kizárólag érvényes bérleti jogviszonnyal rendelkező kőbányai lakosok vehetnek részt, akik a pályázat kiírójával, illetve megbízottjával, a Kőbányai Vagyonkezelő Rt-vel szerzödéses lakásbérleti jogviszonyba állnak, és vállalják jelenlegi bérleményük téritésmentes leadását. (3) A pályázónak nem lehet a lakásszolgáltatással, ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokból, illetve a lakásban igénybe vett egyéb szolgáltatásból hátraléka. (4) A pályázat benyújtását megelőző 6 hónapra visszamenő legesen a pályázó a díjfizetési kötelezettségeinek rendszeresen eleget tett. (5) A lakás várható bérleti és a szerződés-tervezetben meghatározott külön szolgáltatásokért járó díja a pályázó és a vele költöző személyek nettó összjövedelmének 20 %-át nem haladja meg. (6) A megpályázott lakásra vonatkozóan az együttköltözők száma alapján számított egy főre jutó alapterület nem kevesebb 12 m2-nél.
12
(7) A kiírásban meghatározott pályázati biztosíték befizetése.
A pályázati biztosíték a pályázók számára a bírálat közzététclétől számított 15 napon belül, a megjelölt bankszámlára átutalással, visszafizetésre kerül. A befizetett biztosíték után kamat nem jár. A pálvázatot kiíró a biztosítékot nem fizeti vissza annak. aki eredménvcscn pályázott, de nem tett eleget a szerződéskötési, bérlemény-leadási kötelezettségének. (8) Házastársak pályázatot csak közösen nyújthatnak be. (9) Pályázat alapján nem adható bérbe lakás annak, aki, a) a pályázat benyújtását megelőzően 5 éven belül birtokháborítással költözött bármilyen lakásba vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségbe; b) a pályázatában valótlan adatot közöl; --
c) bármilyen beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy lakás bérleti, illetve haszonélvezeti jogával rendelkezik, ( kivéve, ha a Kőbányai Önkormányzat tulajdonában lévő lakását a bérbeadó részére térítésmentesen visszaadja). Aki pályázatában valótlan adatot közöl, annak a pályázat útján lakás nem adható bérbe.
cselekményétől
számított 3 évig
PÁLYÁZATIELJÁRÁS 14/B. §
(l) A pályázat az önkormányzat saját eszközeiből létesített, valamint teljes felújításban részesült lakások esetében irható ki. Pályázati úton hatáskörben.
történő
bérbeadásról a Népjóléti Bizottság dönt átruházott
(2) A pályázatot a helyben szokásos módon kell meghirdetni helyi lapban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin).
(Kőbányai
Hírek
című
(3) A pályázó számára a pályázat ideje alatt a lakás megtekintését a műszaki állapottól függően lehetövé lehet tenni.
13
(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a lakás címét; b) a lakás
alapterű letét,
szobaszámát, komfortfokoza tát;
c) a lakásra megállapított bérleti és a különszolgáltatások díjait; d) a p~ílyázati feltételeket; e) a lakás
megtekinthetőségének időpon~át;
f) a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját;
g) a pályázati eredmény közlésének módját és
időpontját.
(5) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül legfeljebb három lakás bérbevételére nyújthat be pályázatot (6) A pályázatot az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. (7) A pályázatnak tartalmaznia kell a bérbevételi ajánlatot tevő nevét, a lakásba költöző személyek számát, nevét, a pályázóval fennálló rokoni kapcsolatát. (8) Az eredményesen pályázó a közzétételtől számított 15 napon belül, de legkésőbb az erről szóló külön értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül, köteles a bérleti szerződést megkötni. (9) A bérleti szerződés a pályázó bérleti jogviszonyának megfelelően, azzal azonosan,
határozon időre (előbérleti jog biztosításával) vagy határozatlan időre köthető meg.
GARZONHÁZILAKÁSBÉRBEADÁSAÁTMENETIELHELYEZÉSKÉNT (FECSKEHÁZ) 14/C. §
(l) Garzonházban (fecskeházban) csak olyan 35 év alatti fiatalok nyerhetnek elhelyezést, akik a Kőbányai Önkormányzatnál érvényes bérbevételi ajánlattal rendelkeznek, valamint nincs önálló ingatlantulajdonuk, vagy önkormányzati bérlakásuk és házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élnek.
14
(2) A bérbeadásról és időtartamáról a Népjóléti Bizottság dönt átruházott hatáskörben.
A bérbeadás határozott haladhatja meg. A bérleti jogviszony hagy111.
időre
történik, melynek
megszűnése
időtartama
az öt évet nem
esetén a lakást, elhelyezési igény nélkül el kell
(3) Lakás l1lyan fiataloknak adható bérbe, akik kereső tevékenységet végeznek, vagy
valamely felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói. (4) Garzonházban (fecskeházban) csak azok a fiatalok kerülhetnek elhelyezésre, akik lakáscélú előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek, kivéve a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói .. A lakáscélú megtakarítás minimális összege éves szinten a garzonházi lakás bekerülési költségének 5 %-a. Nem új lakás bérbeadásakor a lakás becsült forgalmi értéke alapján kell megállapítani az előtakarékosság összegét. Az előtakarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel vagy biztosítóintézettel kell megkötni, legalább a bentlakás időtartamára. A bérlőnek hozzájárulást kell adnia, hogy az előtakarékossági szerződésben foglaltak időarányos teljesítéséről a pénzintézet az önkormányzatot tájékoztathassa, illetve hogy felhívásra erre ő is köteles. (5) A lakást el kell hagyni a vállalt lakáscélú megtakarítás nem miatt, vagy ha a kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre hallgatói jogviszony megszűnése esetén.
megfelelő
teljesítése megszűnik, illetve a
A lakást határozott időre kötött lakásbérleti szerződés lejártakor vagy a jogosultság megszünését kiváltó ok keletkezésétől számított hat hónapon belül a saját ingóságoktól kiürítve, tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére át kell adni.
15
KÖLTSÉGALAPON l\1EGHATÁROZOTT LAKBÉRŰ LAKÁSOK BÉRBEADÁSA 14/D. §
(l) Az önkom1ányzati pénzeszközök felhasználásával tulajdonába kerülő bérlakások esetében az önkom1ányzat költségalapon meghatározott lakbérű lakásokat is működtcthet. A költségalapon meghatározott lakbérű lakások körét a képviselő testület határozza meg. A bérlők kiválasztása nemaszociális rászorultság, hanem az önkormányzat egyéb lakáspolitikai céljai és gazdálkodási érdekei alapján történik. (2) A Képviselő-testület a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások esetében a bérbeadéi jogokat külön megállapodás keretében átadhatja a Kőbányai Vagyonkezelő Rt-nek.
BÉRBEADÁS KÖZÉRDEKŰ FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 15.§
A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételek nem vonatkoznak: a) az Önkormányzatnak kisajátítási kérelme alapján le folytatott eljárására; b) más Önkormányzattal történt megállapodására; c) az Ltv. 23.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
LAKÁS BÉRBEADÁSA NEM LAKÁS CÉLJÁRA
16. § (l) Azokat a megüresedett lakásokat, amelyek műszaki állapotuk miatt bérlakásként nem, vagy aránytalan anyagi ráfordítással használhatók, a lakásállományból ki kell vonni, és a továbbiakban nem lakás célú helyiségként is hasznosíthatók.
16
A lakásállományból történő Bizottsúg javaslata alapján.
törlésről
a
Képviselő-testület
dönt a Tulajdonosi
(2) Lakás nem lakás céljára csak közérdekű hasznosításra - meghatározott tevékenységre - használható vagy adható bérbe.
időre
és
(3) A lakás egy részét az alábbi feltételek együttes fenn állása esetén lehet nem lakás céljára használni: a) a bérlő a saját jogán kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási teYékenységet végezni; b)
bérlőtársak
esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra használatához hozzájárul; ~ ..,
c) olyan tevékenységet folytat, ami a lakás többi lakó nyugalmát nem zavmja;
műszaki
történő
állapotát nem károsítja, a
.,
d) a lakás alapterületének felét a nem lakás célú használat nem haladja meg. (4) A lakás teljes vagy részleges nem lakás célú használatához a bérbeadó hozzájárulása szükséges. (5) Ha a bérlő a lakását a bérbe adó engedélye nélkül nem lakás céljára használja, a bérleti jogviszonyt fel kell mondani.
BÉRBEADÁS BÉRLŐTÁRSAK RÉSZÉRE
17.§
(l) Házastársak részére írásbeli kérelmükre lakást bérbe adni.
bérlőtársi
jogviszony keretében kell a
(2) Ha a lakásbérleti szerződés e rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a jogviszony az (l) bekezdésben meghatározott esetekbenjöhet létre.
bérlőtársi
(3) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostohaés nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést megkötheti, ha a gyermek, illetőleg az unoka a 18. életévét betöltötte, és a bérlővellegalább 2 év óta együtt lakik.
17
Bérlő tár~! szerződés
(4)
Főváros
nem köthető, ha .~ (3) bekezdésben említett hozzátartozó a területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.
MEGÜRESEDETT TÁRSBÉRLETI LAKRÉSZ BÉRBEADÁSA 18. §
megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy legfeljebb egy szobával haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét.
(l) A
(2) A visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál csak azokat a lakásban állandó jelleggellakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő.. a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba. (3) Egyedülálló visszamaradt adható bérbe.
társbérlő
részére megüresedett társbérleti lakrész nem
(4) Ha az (l) - (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a visszamaradt társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett [elmondhatja.
III. RÉSZ A BÉRBEADÁS IDŐTARTAMA 19.§
(l) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni. A
bérlőnek
a határidő letelte után
előbérleti joga
van.
(2) Ha a bérlő előbérleti jogával nem él, illetve szociális bérletre nem jogosult, elhelyezésre nem tarthat igényt. (3) Szociális bérlet esetén - határozott időre szóló bérbeadáskor -, ha a Fővárosi Közgyűlés a 3511993. (XI. 15.) számú rendeletében foglalt feltételek a határidő lejártakor a bérlőre vonatkozóan továbbra is fennállnak, a szerződést a bérlő kérelmére meg kell hosszabbítani.
18
(4) Határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlökijelölési vagy a bérlő kiválasztási jog jogosuJtja így rendelkezik. (5) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama- valamely feltétel bekövetkezése-,
más esetekben legfeljebb öt év, melynek lejártakor a szociális bérletre jogosult újabb, legfeljebb öt évre szóló előbérlet illeti meg.
bérlőt
(6) Ha a bérlő a határozott időre szóló szerződés megszűnésekor szociális bérletre nem jogosult, akkor a lakást a bérbeadó részére rendeltetésszerú használatra alkalmas állapotban át kell adnia. (7) Ha a bérlő a törvény hatálybalépéséig kiutalt átmeneti lakásának - kivéve a bérleti jogviszony szüneteltetése miatt bérbe adott lakást- határozatlan időre történő bérbe adását kéri, részére azt határozatlan időre bérbe kell adni.
IV. RÉSZ A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
20.§ (l) A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a lakást a használatra alkalmas állapotúvá, illetve korszerűsítheti.
bérlő
teszi rendeltetésszerií
(2) A bérbeadó hozzájárulásával az elvégzett munkák igazolt költségeit a bérbeadó megtéri ti. (3) a) A bérbeadó a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezési tárgyainak karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről, pótlásáról akkor köteles gondoskodni, ha a bérlő vállalja a külön szolgáltatás díjának megfizetését. b) Amennyiben a (3) a.) pontjában foglaltak szerint a bérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetve rongálás idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.
A LAKBÉR MÉRTÉKE
21.§
A lakás lakbérének mértékét külön önkormányzati rendelet határozza meg.
19
JOGCÍM NÉLKÜLI LAKÁSHASZNÁLA T
22.§
(l) A lakás jogcím nélküli használói azok a személyek, akik a lakásbérleti jogviszony megszünése után az önkon11ányzati lakásban visszamaradtak és a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak. (2) A jogcím nélküli lakáshasználó a lakást a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hatvan napon belül köteles elhagyni.
(3) A (2). bekezdés nem alkalmazható, ha a lakásban visszamaradt jogeim nélküli lakáshasználó elhelyezésre tarthat igényt.
HASZNÁLATI DÍJ
23.§
(l) Az önkormányzati bérlakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. Ha a lakásban több jogcím nélküli személy maradt vissza, akkor használati díj fizetési kötelezettségük egyetemleges. (2) A bérleti díjjal azonos összegű használati díjat kell fizetni, ha a jogcím nélküli lakáshasználó a bérbeadóval kötött megállapodás alapján elhelyezésre igényt tarthat. (3) A használati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított; a) 6 hónapig a lakásra megállapított bérrel azonos összeg; b) 6-12 hónapig a lakásra megállapított bér négyszerese; c) 12-24 hónapig a lakásra megállapított bér hétszeres e; d) 24 hónap után a lakásra megállapított bér tízszerese.
------------------------------------
20
V. RÉSZ A BÉRBEADÓJ HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI HOZZÁJÁRULÁS A LAKÁSBA TÖRTÉNŐ BEFOGADÁSHOZ
24.§
(l)
Bérbeadó a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a törvényben előírt személyeken kívül a bérlő a) b) c) d) e) f) g) h)
a testvérét, az élettársát, a gyermekének házastársát, a gyermekének élettársát, az unokáját, az eltartóját, az albérlőjét, továbbá a jogszerűen befogadott személyeknek az együtt lakás ideje alatt született gyermekét
a lakásba befogadhatja. (2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a megszűnése
bérlő
lakásbérleti jogviszonyának esetén a befogadott személy a lakásból közteles kiköltözni.
(3) A befogadott személy a bérlő halála esetén akkor tarthat igényt másik lakásra, ha a lakásban visszamaradt személyek egyike sem jogosult a bérleti jog folytatására, s a befogadáshoz történő hozzájárulástól számított legalább öt évig folyamatosan, állandó jelleggel a lakásban lakott.
HOZZÁJÁRULÁSTARTÁSISZERZÖDÉSESETÉN
25.§
(l) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a határozatlan időre szóló bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön, azzal akinek önálló lakása nincs, valamint ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizárá feltételek. (2) Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartóta lakásba befogadha~a.
21
.. •
{3) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az eltartónak más eltartottal ts tartási szerzödése van.
HOZZÁJÁRULÁS ALBÉRLETBE ADÁSHOZ 26.§
(l) Az aibcrletbe adáshoz hozzájárulás akkor adható, ha legalább egy lakószoba a bérlő
használatában marad és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a már lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakó-alapterület jut. (2) .Az önkormányzati bérlakás egésze vagy az (l) bekezdést .meghaladó része abban az esetben és arra az időre adható albérletbe, ha a bérlő: a) a
Főváros
területén kívül dolgozik vagy folytatja tanulmányait;
b) lakóhelyén kívül gyógykezelésben részesül; c) sorkatonai szalgálatot teljesít; d) szabadságvesztés büntetését tölti. (3) A lakásból a (2) bekezdés szerinti tartós távollét okát a igazolni köteles.
bérlő
hitelt
érdemlően
(4) Egy szobás lakás albérletbe adása csak a (2) bekezdésben felsorolt esetekben engedélyezhető.
HOZZÁJÁRULÁS LAKÁSCSERÉHEZ
27.§ (l) A lakáscseréhez való hozzájárulást a Fővárosi Önkormányzat 36/1993. (XI.l5.) számú rendeletének keretei között kell megadni, illetve megtagadni. (2) A lakás bérleti joga csak más lakás, illetve lakások bérleti, illetve tulajdonjogára cserélhető el.
22
--
(3) Bérleti jog és tulajdoncsere esetén csak egész lakás tulajdonjoga
,cserélhető
el
bérleti jogra. (4) Ha a csere folytán többlakásos épületben tulajdoni hányadot szereznek, a tulajdoni
hányad megszerzésével együtt önálló lakásnak kizárólagos használatát is meg kell szerezni.
alkalmas
helyiségcsop01i
(5) A csere folytán a lakásba költöző személlyel bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő cserélte. Azoknak a személyeknek a befogadásához, akik a csere folytán a lakásba költöznek, a bérbeadónak hozzá kell járulnia, de a befogadott személyek a bérleti jogviszony megszűnése esetén nem tarthatnak igényt lakás bérbeadására.
VI. RÉSZ __ LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK BÉRLETI JOGVISZONY MEGSZÜNTETÉSE KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL ÉS FELMONDÁSSAL 28.§
(l) A határozatlan idejű bérleti jogviszony megszűntetéséről akkor lehet megállapodni. ha a bérlő kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri. (2) Az (l) bekezdés esetén, pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás üres forgalmi értéke különbségének 50 %-a fizethető ki. (3) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszüntetni, hogy térítést kér, térítésként a lakás üres forgalmi értékének meghatározott része fizethető ki. a) Ha a bérbeadó felmondása esetén a bérlő cserelakás helyett pénzbeli térítést elfogad, pénzbeli térítésként a felmondással érintett lakás üres forgalmi értékének l 00 %-a fizethető meg.
23
--
b) Ha a-bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja-megszüntetni, hogy pé~zbeli térítést kér, térítésként a lakás üres forgalmi értékének 75 %-a fizethető meg, kiYéve, ha a lakást a rendelet hatályba lépése után önkormányzati eszközökből létesítették vagy teljes felújításban részesült. Ebben az esetben a térítés mértéke a lakás üres forgalmi értékének 40 %-a az építést vagy a teljes tC>Iújítást követő 15 évig. bérlő
másik lakást kér, s az azonos szobaszámú, vagy közel azonos alapterületű és komfmifokozatú, mint a határozatlan idejű bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás, a bérlő ajánlatát ilyen lakás rendelkezésre állásától függöen lehet teljesíteni.
(4) Ha a
(5) A pénzbeli térítés 50 %-a a megállapodás aláírásakor, a fennmaradó része pedig a lakás ússzaadásakor fizethető ki.
A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY FOLYTATÁSÁNAK ELISMERÉSE 29.§
A bérlő halála esetén a lakásbérletijogviszony folytatásának elismerésére az Ltv. 32. §a az iránvadó.
ADATVÉDELMISZABÁLYOK
30. §
(l) A Polgármesteri Hivatal a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket a Ltv, a Fővárosi Önkormányzat rendeletei és e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetőleg a bérbeadéi hozzájárulásról történő döntés érdekében igényelhet. (2) A szociális bérletre jogosultat a rendeletben foglalt feltételek teljesítéséhez a bérbeadó adatszolgáltatásra hívja el. (3) A vagyoni és jövedelmi helyzetről az érintettnek nyilatkoznia kell. (4) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában szerepe l.
24
(5) A kötelezett közokirat esetén cs2k annak bemutatására hívható fel.
(6) A nyilvántartás adatait kizárólag a rendeletben szabályozott bérbeadáshoz es bérbeadói hozzájáruláshoz, illetve a szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet vizsgálatához lehet felhasználni.
HATÁLYBALÉPÉS 31.§
(l) Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba. -(2) A bérbevételi ajánlatokat a rendelet hatálybalépésétől számított 90.napon belül meg kell újítani. Ennek elmaradása az ajánlattétel megszűnését eredményezi. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, illetve a Fővárosi Önkormányzat 35/1993. (XI. 15.) és 3611993. (XI.15.) rendeleteit megfelelően kell alkalmazni. (4) E rendelet hatálybalépésével hatályátveszíti a 17/1994. (IV. 19.) sz., a 31/1994. (V. 17.) sz .. a 16/1995. (V. 2.) sz., a 3/1996. (I. 30.) sz., a 17/1996. (IV. 2.) sz., a 311997. (II. 4.) sz., az 111998. (1. 20.) sz., a 2/1999. (1. 19.) sz., a 711999. (II. 9.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított 3/1994. (1. 25.) számú önkormányzati rendelet.
György István polgármester
Akihirdetés napja: Budapest, 2000. április 19. A hatálybalépés napja : Budapest, 2000. május l.
dr. ~eszíeliistván jegyző
