2010. évi I. törvény

Lezárva: 2014. június 30. 11:50 Hatály: 2014.VII.1. Online - 2010. évi I. törvény - az anyakönyvi eljárásról

Jogtár Sz-Sz-B Megyei Levéltár/7USXXV19 1. oldal

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás vívmányainak összehangolásával biztosítsa az állami alapnyilvántartás hatékony és korszerő mőködését, továbbá - megteremtse az elektronikus anyakönyvet, a következı törvényt alkotja: Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény az anyakönyvekrıl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrıl szóló 1982. évi 17. törvényerejő rendeletet korszerő új törvényi szabályozással kívánja felváltani. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaival való összhang megteremtése mellett a törvény célja, hogy az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa az ügyfélközpontúság és a szolgáltató közigazgatás követelményeit, továbbá a nyilvántartási tevékenység során hasznosítsa a modern technika vívmányait. A törvény kiemelt célja az elektronikus anyakönyv megteremtése. A komplex elektronikus anyakönyvi nyilvántartás kiépítése és adatokkal történı folyamatos feltöltése lehetıvé teszi, hogy a jelenleg széttöredezetten kezelt anyakönyvi nyilvántartás egységes, megnövelt szolgáltató képességgel rendelkezı rendszerré váljék. Magyarországon az állami anyakönyvezés 1895. október 1-jén indult. Anyakönyvet a születésekrıl, a házasságkötésekrıl, a bejegyzett élettársi kapcsolatokról és a halálesetekrıl kell vezetni. Az anyakönyvet községben, városban, megyei jogú városban és fıvárosi kerületben a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetıje, valamint az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezeti. Jelenleg a születési, házassági és halotti anyakönyvek vezetése fizikailag mintegy kétezer településen történik, a körjegyzıségi székhelytelepüléseken egyszerre több település anyakönyveit is vezetik. A magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeinek magyarországi anyakönyvezésére, a hazai anyakönyvezésre központosítottan kerül sor. Az anyakönyvek vezetése - több mint 100 éve létezı - jól szervezett klasszikus közigazgatási tevékenység. A rendszerrel szemben támasztott követelmények azonban az utóbbi 20 évben jelentısen megváltoztak, mivel ezen idıszakban jelentıs társadalmi, politikai, gazdasági változások mentek végbe, amelyek az anyakönyvezés folyamataira is hatással vannak. Mind európai uniós, mind hazai vonatkozásban az e-közigazgatás megvalósításának egyik alappillére a hatósági nyilvántartások elektronizálása, melynek köszönhetıen csökken az ügyfelek ügyintézési terhe, valamint gyorsul és egyszerősödik az ügyintézés. Az anyakönyv mint alapnyilvántartás elektronizálására azonban mindeddig nem került sor, ami számos ügytípus esetében jelentısen növelte az ügyfélre nehezedı ügyintézési terhet, valamint az ügyintézés idejét. A törvény célja a szolgáltató közigazgatás követelményének az anyakönyvi eljárásban történı érvényre juttatása, az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás vívmányainak összehangolásával az állami alapnyilvántartás hatékony és korszerő mőködésének biztosítása, továbbá az elektronikus anyakönyv megteremtése. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapvetı rendelkezések2 1. §2 (1) Anyakönyvi eljárás a) a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás, b) a házasságkötés, c) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárás, d) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, e) a névváltoztatási eljárás, f) a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás és g) az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése. (2) Az anyakönyv és az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartása az ellenkezı bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve azok változását. (3) Az anyakönyv a) a születéssel, b) a házassággal, c) a bejegyzett élettársi kapcsolattal és d) a halálesettel kapcsolatos, e törvényben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza. 2. §2 Az 1. § (1) bekezdése szerinti eljárások közül az a), c), e) és f) pontban meghatározott eljárások, valamint az anyakönyv vezetése és az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése közigazgatási hatósági eljárás.

1 2

Kihirdetve: 2010. I. 8. Hatálybalépésére lásd: 2013. évi LXXVI. törvény 120. §. A 2013. évi LXXVI. törvény 1. § szerinti szöveggel lép hatályba.



2/A. §1 Ha e törvény rendelkezései alapján a hazai anyakönyvezést végzı hatóság jár el, eljárására a „Hazai anyakönyvezés” alcím eltérı rendelkezése hiányában az anyakönyvvezetı eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény elfogadása óta egyértelmővé vált, hogy az elfogadott törvény koncepcióját az informatikai lehetıségek kiaknázása és az elektronikus anyakönyvi rendszer létrehozását szolgáló támogatás lehetı legcélszerőbb felhasználása (adott mennyiségő forrásból a legtöbb és legkorszerőbb funkcióra képes rendszer létrehozása) érdekében újra kell gondolni, ami fıleg a nyilvántartás szerkezetét és belsı logikáját illetıen strukturális változásokat is jelent. Példának okáért világossá vált, hogy szakmai szemmel nézve meghaladott az a szemlélet, amely a papíralapú anyakönyveknél külön könyvben vezette a különbözı anyakönyvi események - születés, házasság, haláleset bejegyzéseit. Papír alapon valóban így volt biztosítható a rendszer átláthatósága, elektronikus formában azonban ez indokolatlan adattöbbszörözést jelentene, hiszen a papíralapú logika szerint az ugyanahhoz a személyhez kapcsolódó, a személy azonosítását szolgáló adatokat az adott személy minden egyes anyakönyvi eseményénél, vagyis születése, házasságkötése és halálozása kapcsán is külön-külön be kell vinni a rendszerbe, míg elektronikusan ez szükségtelen és ellentétes az adattakarékosság elvével. Erre tekintettel a nyilvántartást a korábbi esemény alapú nyilvántartásból személyi alapú nyilvántartássá kell alakítani, ahol az egy adott személyhez kapcsolódó azonosító adatokhoz köthetı a továbbiakban az érintett személlyel kapcsolatos valamennyi anyakönyvi esemény. Ez a változás - ami a rendszer mőködését és funkcionalitását nagymértékben javítja - azonban a rendszer alapjául szolgáló jogszabályi környezet teljes újragondolását teszi szükségessé. Az új struktúra az anyakönyvi eljárás jelentıs egyszerősítését is jelenti, ami mind az anyakönyvvezetık és egyéb szakemberek munkáját, mind az állampolgárok ügyintézését megkönnyíti, összhangban a Magyary Egyszerősítési Programban is meghatározott célkitőzésekkel, valamint azzal a törekvéssel, hogy a XXI. század követelményeinek megfelelıen a közigazgatás is a legteljesebb mértékben kihasználja az informatika által nyújtott lehetıségeket. Az egyszerősítésre irányuló jelentıs elırelépések egyike, hogy az állampolgárok az új rendszerben az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból az országban bárhol igényelhetnek adatot, illetve anyakönyvi kivonatot, ami jelentıs elınyt jelent az ügyintézésben, tekintettel arra, hogy ma az élet számos területén kell anyakönyvi kivonattal igazolni bizonyos tényeket. Az új rendszer az anyakönyvvezetık munkáját is jelentıs mértékben megkönnyíti. Egyrészt az elvégzendı feladatokhoz igazodó eljárástámogató funkciók segítik ıket feladataik ellátásában, például felhívják a figyelmet az egyes feladatokhoz kapcsolódó értesítési vagy egyéb kötelezettségekre, vagy jeleznek, ha hiányzó adatot észlelnek. Másrészt az elektronikus anyakönyvi rendszer segítséget nyújt olyan feladatokban is, mint az anyakönyvi kivonat kiállítása. Az elektronikus anyakönyv és az ahhoz kapcsolódó támogató nyilvántartások struktúrájának átalakítása miatt indokolt a terminológia pontosítása. A törvény 2. §-a meghatározza, hogy az anyakönyvi eljárások közül mely eljárások minısülnek közigazgatási hatósági eljárásnak, illetve mely nyilvántartások a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) értelmében vett hatósági nyilvántartásnak. A nyilvántartások rendszerén belül az anyakönyv és az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartása minısül közhiteles hatósági nyilvántartásnak. A névváltoztatási eljárás sajátosságai, így különösen a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok eljárásban való részvétele miatt indokolt, hogy a névváltoztatási eljárás esetében a Ket. szabályait csak szubszidiárius módon alkalmazzák. Mivel a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél lehetıvé kell tenni a nem hivatásos nyelvi tolmács közremőködését, indokolt, hogy ı a házasulók vagy a felek kérelmére a házasságkötés bejelentésére irányuló eljárásban és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének bejelentésére irányuló eljárásban is részt vehessen, amire a Ket. szabályai nem biztosítanak lehetıséget, így ezen eljárások tekintetében is meg kell állapítani a szubszidiaritást. Tekintettel arra, hogy e kérdésrıl maga a Ket. rendelkezik, a névváltoztatási eljárás, valamint a házasságkötés bejelentésére irányuló eljárás és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének bejelentésére irányuló eljárás kivételként szerepeltetését is a Ket.-ben, nem pedig az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben kell szabályozni. 2/B. §2 Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy törvény ellenkezı rendelkezése hiányában a bejegyzett élettársi kapcsolatra fıszabály szerint a házasságra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Mindenképpen kivételt kell azonban tenni ez alól a rendelkezés alól éppen az anyakönyvi szabályozás területén, mivel a jogintézmények jellegébıl fakadó eltéréseknek a bejegyzendı adatok és egyes eljárási kérdések tekintetében alapvetı jelentısége van. Értelmezı rendelkezések3 3. §3 E törvény alkalmazásában a) anyakönyv: az elektronikus anyakönyv és a papír alapú anyakönyv, b) anyakönyvi esemény: a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset, c) anyakönyv vezetése: az adatoknak az anyakönyvbe történı bejegyzése, azok módosítása, valamint törlése, d) anyakönyvi alapirat: az anyakönyvi okirat kivételével az olyan elektronikus és papír alapú okirat, amely alapján az anyakönyvbe adatot jegyeznek be, vagy amely az anyakönyvi eljárás során keletkezik, e) családi állapot: hajadon, nıtlen, nıs, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszőnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszőnt, 1 2 3

A 2013. évi LXXVI. törvény 1. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 13. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 2. § szerinti szöveggel lép hatályba.



f) egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító: a központi nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító, amelynek célja az elektronikus anyakönyvben kezelt adatoknak az érintett személyhez történı hozzárendelése, g) elektronikus anyakönyv: az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás, h) hazai anyakönyvezés: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéhez, valamint a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó, e törvényben meghatározott adatoknak az anyakönyvbe történı bejegyzése, azok módosítása és törlése, i) munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét, május 1., pünkösd, július 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 24-26., j) nyilvántartó anyakönyvvezetı: az az anyakönyvvezetı, aki a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot ırzi, k) személyazonosításra alkalmas adat: az érintett születési családi és utóneve, házassági neve, neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi azonosítója, elızı születési családi és utóneve vagy házassági neve, állampolgársága, elızı állampolgársága, valamint lakcíme, l) születés: az élveszületés, m) tolmács: a tolmács és a jelbeszédben jártas személy, n) származási hely: az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén - kérelemre - az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye, o) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (4) bekezdésében meghatározott igazolványok. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének új struktúrája miatt indokolt a fogalom-meghatározások pontosítása. Az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító a papíralapú anyakönyvben szereplı, az érintett személyhez kötıdı anyakönyvi esemény azonosítására szolgáló folyószámot váltja fel, és célja, hogy a személyalapúvá váló elektronikus anyakönyvben az érintettel kapcsolatban nyilvántartott adatokat az érintetthez kapcsolja. Ez nem tekinthetı egy második személyazonosítónak, hiszen kizárólag az anyakönyvi rendszerben szolgálja az érintett azonosítását, az elektronikus anyakönyv személyiadat- és lakcímnyilvántartással való kommunikációja továbbra is a személyi azonosító jel alapján mőködik. A személyi azonosító jel az anyakönyvi rendszerben azért nem használható fel az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító céljára, mert az elektronikus anyakönyvbe bekerülı személyek nem teljes köre rendelkezik azzal. A munkaszüneti napok anyakönyvi törvényben való meghatározása kizárólag annak rögzítésére szolgál, hogy mely napokon nem lehet házasságot kötni vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni. Ezeknek a napoknak a száma szők körben került meghatározásra, és ennek folytán nem feltétlenül azonos a más jogterületek által alkalmazott munkaszüneti nap meghatározásokkal. Hatáskör1 4. §1 (1) Az anyakönyvbe adatot a) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkezı aa) polgármester, ab) jegyzı vagy ac) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: képviselı-testület hivatala) köztisztviselıje (a továbbiakban együtt: anyakönyvvezetı), b) az anyakönyvvezetı számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és kötelezettségeket teljesítve az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezetıje által kijelölt, kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkezı kormánytisztviselıje (e törvény alkalmazásában: hazai anyakönyvezést végzı hatóság), c) az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fıvárosi és megyei kormányhivatal, d) névváltoztatási ügyben az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter jegyezhet be. (2) A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetı közremőködik. (3)2 A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelemrıl az anyakönyvvezetı, ha a házasságot külföldön kötötték, a hazai anyakönyvezést végzı hatóság dönt. (4) A polgármester az anyakönyvvezetı által elıkészített házasság megkötésében, valamint bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetıre megállapított képesítési feltételek hiányában is közremőködhet, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet. (5) A hazai anyakönyvezés kivételével a fıvárosi és megyei kormányhivatal a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat vagy külföldi okirat, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítésérıl való döntésre a házassági ügyekben és a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó. (6) A fıvárosi és megyei kormányhivatal dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadhatóságáról.

1 2

A 2013. évi LXXVI. törvény 3. § szerinti szöveggel lép hatályba. A „vagy,” szövegrész nem lép hatályba a 2013. évi CCXVIII. törvény 35. § a) alapján.



(7)1 Anyakönyvi okirat kiállítására az (1) bekezdésben meghatározott szervek, valamint a hivatásos konzuli tisztviselı jogosultak. A hazai anyakönyvezést végzı hatóság és a fıvárosi és megyei kormányhivatal az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével, valamint az 5. § (2) bekezdésében és a 89. § (4) bekezdésében foglalt feladataival összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Ha a névváltoztatás iránti kérelmet hivatásos konzuli tisztviselınél nyújtották be, a névváltoztatási eljárással összefüggésben az anyakönyvi kivonatot a hivatásos konzuli tisztviselı állítja ki. 5. §2 (1) Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter dönt a névváltoztatási kérelemrıl. (2) A külföldi felhasználás céljából kiadott anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges közbensı felülhitelesítését az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter végzi. 6. §2 A központi nyilvántartó szerv mőködteti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást és ellátja az e törvényben meghatározott adatkezelési mőveleteket. Illetékesség 7. § (1)3 A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az anyakönyvvezetı jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt. (2) A születést - ha az mozgó jármővön történt - az az anyakönyvvezetı jegyzi be, akinek az illetékességi területén az anya a jármővet elhagyta. (3) Többes születéskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezetı jegyzi be, akinek az illetékességi területén az utolsó gyermek született. (4) Ismeretlen szülıktıl származó gyermek születését az az anyakönyvvezetı jegyzi be, akinek az illetékességi területét a gyámhatóság a határozatában születési helyként megjelölte. 8. §4 (1) A mozgó jármővön történt halálesetet az az anyakönyvvezetı jegyzi be az anyakönyvbe, akinek az illetékességi területén a holttestet a jármőrıl leemelték. (2) Talált holttest esetében a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezetı illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet megtalálták. (3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezetı illetékes, akinek az illetékességi területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett. (4) Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezetı jegyzi be az anyakönyvbe. 9. § A házasság megkötésére, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezetı illetékes, aki elıtt a felek a szándékukat bejelentik. 10. § A hazai anyakönyvezést végzı hatóság anyakönyvezi a) a magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítését és halálesetét, b) annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott, c) a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van, d) annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak, e)5 a Magyarországon lakóhellyel rendelkezı hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke főzıdik. 11. §6 (1) Ha nem állapítható meg, hogy az anyakönyvi esemény bekövetkezésének idıpontjában melyik anyakönyvvezetı lett volna illetékes, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az illetékes. (2)7 A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetı illetékes. (3)8 12. §9 (1) Az anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhetı adatról kért anyakönyvi okirat kiállítására az az anyakönyvvezetı vagy hivatásos konzuli tisztviselı illetékes, akinél az anyakönyvi okirat kiállítását kérték. (2)10 A papír alapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhetı adatról kért hatósági bizonyítvány kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság illetékes.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 1. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 3. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 4. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 5. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 7. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 2. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Nem lép hatályba a 2013. évi CCXVIII. törvény 35. § b) alapján. A 2013. évi LXXVI. törvény 8. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 3. szerint módosított szöveggel lép hatályba.



(3)1 Az elektronikus anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésrıl elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy hazai anyakönyvezést végzı hatóság illetékes. Az elektronikus anyakönyvben szereplı bejegyzésrıl elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat iránti kérelemben megjelölt kézbesítési cím szerinti anyakönyvvezetı illetékes. Ha a kérelmezı az elektronikus anyakönyvben szereplı bejegyzésrıl elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt települési önkormányzat anyakönyvvezetıje illetékes. A rendelkezés az elektronikus, és országosan minden anyakönyvvezetı által azonos adattartalommal elérhetı rendszerhez kapcsolódó elınyöket kihasználva biztosítja a polgárok számára azt a lehetıséget, hogy elektronikus úton igényeljenek anyakönyvi okiratot, és az elektronikus anyakönyvbıl kiállított anyakönyvi okirat tekintetében azt választásuk szerint megjelölt anyakönyvvezetınél vehessék át. Ez a lehetıség csökkenti az okirat megküldésével kapcsolatos postai költségeket, mivel azt a megjelölt kézbesítési címhez legközelebbi anyakönyvvezetı állítja majd ki, és kényelmesebbé teszi az ügyfél számára az ügyintézést azzal, hogy választást enged a személyes átvétel, illetve postai kézbesítés között, azzal, hogy az elsı esetben az ügyfél választhatja meg az átvétel helyét is. 12/A. §2 (1) Az apai elismerı nyilatkozatot és - ha azt nem az apai elismerı nyilatkozattal együtt tették meg - az apai elismerı nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot az az anyakönyvvezetı rögzíti az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában, aki elıtt a nyilatkozatot tették. (2) A nem az anyakönyvvezetı elıtt tett apai elismerı nyilatkozatot és - ha azt nem az apai elismerı nyilatkozattal együtt tették meg - az apai elismerı nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a) - ha a gyermek a nyilatkozattétel idıpontjában még nem született meg aa) azon szerv székhelye szerinti anyakönyvvezetı, amely elıtt a nyilatkozatot megtették, ab) a konzul elıtt tett nyilatkozatot az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter, b) - ha a gyermek a nyilatkozattétel idıpontjában már megszületett - a születést nyilvántartó anyakönyvvezetı, illetve a hazai anyakönyvezést végzı hatóság rögzíti az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában. A törvény új jogintézményként vezeti be az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartását. Apai elismerı nyilatkozatot nemcsak anyakönyvvezetı elıtt lehet tenni, hanem bíróságnál, gyámhatóságnál, közjegyzınél és a hivatásos konzuli tisztviselınél is. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartás funkcióját akkor képes betölteni, ha az a lehetı legteljesebb körben tartalmazza mind a teljes hatályú, mind a nem teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatot, ki kell jelölni a nem az anyakönyvvezetı elıtt tett apai elismerı nyilatkozatokat a nyilvántartásba rögzítı anyakönyvvezetıket. Szükséges megállapítani az arra vonatkozó hatásköri szabályokat is, hogy a hozzájáruló nyilatkozatokat - ha azokat nem az apai elismerı nyilatkozattal együtt tették meg - mely szerv rögzíti az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában. Szakmai irányítás és felügyelet 13. § (1) Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter - e feladatok tekintetében - ellátja az anyakönyvi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkezı szervek szakmai irányítását. (2)3 Az anyakönyvvezetı tevékenysége felett a fıvárosi és megyei kormányhivatal gyakorol felügyeletet. (3)4 A fıvárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott döntésével szemben benyújtott fellebbezést az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter bírálja el. Az anyakönyvi eljárásokban a fıvárosi és megyei kormányhivatalok részére megállapított azon hatáskörök tekintetében, ahol a kormányhivatalt döntési jogosultság illeti meg (anyakönyvi bejegyzést teljesít vagy a külföldi okirat elfogadhatóságáról dönt, de az anyakönyvi bejegyzést nem ı teljesíti), indokolt megállapítani az ilyen döntésekkel szembeni jogorvoslat elbírálására jogosult másodfokú szervet. A fıvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fıvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggı törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény ugyan rendelkezik a fıvárosi és megyei kormányhivatalok irányításáról, e hatáskörök tekintetében azonban mindenképpen szükséges rögzíteni, hogy ilyen esetekben az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter jár el másodfokon. Okirat és személyes nyilatkozat 14. § (1) Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendı adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal kell bizonyítani. (2) Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehetı, ha az okirat az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhetı be külföldrıl. Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter a nyilatkozat megtétele elıtt a külpolitikáért felelıs miniszternek vagy az okiratot kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének az állásfoglalását kérheti. (3)5 A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel a külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerzıdésbıl, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erıvel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselı diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. (3a)6 Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem mőködik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. 1 2 3 4 5 6

Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 14. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 9. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § a) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 10. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § b) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 11. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



(3b)1 A külföldi állam Magyarországon mőködı külképviselete által kiállított anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. (4) Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel, az ügyfél adatait az anyakönyvben ellenırizni kell. Ha a bemutatott okiratokban valamely adat eltér, az anyakönyvi bejegyzés kijavításáig az anyakönyvi eljárásban az anyakönyvben szereplı adat az irányadó. A törvény tartalmazza az anyakönyvi eljárásban bemutatásra kerülı okiratokra vonatkozó alapvetı szabályokat. Az okirati és ezen belül lehetıleg közokirati bizonyítás elıírásának célja a közhitelesség biztosítása. Ennek érdekében a törvény a személyes nyilatkozat megtételének lehetıségét csak kivételes esetekben teszi lehetıvé. Ha az anyakönyvi eljárás során bemutatott okiratok, hatósági igazolványok, bizonyítványok adattartalma az anyakönyv adataitól eltér, annak kijavításáig az anyakönyvi adatot kell irányadónak tekinteni. Ebben az esetben az anyakönyv közhitelességét garantálja, hogy mindaddig, amíg a kijavítási eljárás eredményeként az anyakönyv adata meg nem változik, az anyakönyvben szereplı adatot köteles mindenki elfogadni. Elıfordul, hogy az alapbejegyzés, illetve az utólagos bejegyzés valamely adata hibásan kerül bejegyzésre az anyakönyvbe, a bejegyzett adat nem felel meg a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése vagy a haláleset idıpontjában fennállott állapotnak, az alapbejegyzés és utólagos bejegyzés teljesítése nem felel meg az anyakönyvek vezetésére vonatkozó rendelkezéseknek, vagy a bejegyzést hiányos adatokkal teljesítették, és azokat csak késıbb állapították meg. Ezekben az esetekben az anyakönyvezett adatok kijavításával, illetve kiegészítésével van lehetıség a helyes adattartalom rögzítésére. 14/A. §2 (1) Ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata, a fıvárosi és megyei kormányhivatal a határozat elfogadhatóságáról az igazságügyért felelıs miniszter véleményét kéri. (2) Ha a hazai anyakönyvezést végzı hatóság jár el és a) a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata vagy b) nem állapítható meg, hogy a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejött és érvényes, a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az igazságügyért felelıs miniszter véleményét kéri. (3) Nem kell az igazságügyért felelıs miniszter véleményét kérni, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítésérıl való döntésre a házassági ügyekben és a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó. (4) A fıvárosi és megyei kormányhivatal vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az igazságügyért felelıs miniszter véleményét kéri, ha a) a kiskorú magyar állampolgárt magyar állampolgár fogadta örökbe külföldön, és az anyakönyvi bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadott gyermek már nagykorú és a bejegyzést ı maga kéri, b) a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadásának anyakönyvbe történı bejegyzését a már nagykorú örökbefogadott maga kéri. Elektronikus úton történı kapcsolattartás 15. § (1) Az anyakönyvi eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a tájékoztatást kivéve - a hatóság nem tart elektronikus úton kapcsolatot az ügyféllel. (2)3 Az ügyfél az anyakönyvi okiratát és névváltozási okiratmásolatát írásbelinek minısülı elektronikus úton is kérelmezheti. Az állampolgárság vizsgálata és anyakönyvezése 16. § (1) Az anyakönyvi eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell. (2)4 Ha az ügyfél a magyar állampolgárságát nem tudja igazolni, az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a magyar állampolgárság megállapítása céljából megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró szervet. (3) A nem magyar állampolgárság érvényes külföldi úti okmánnyal, a más állam által kiállított állampolgársági okirattal, valamint a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy úti okmánnyal igazolható. (4)5 Annak a személynek az anyakönyvi bejegyzésében, akinek az állampolgársága vagy hontalansága nem igazolt, az anyakönyvben - az ellenkezı bizonyításáig - az ismeretlen állampolgárságra történı utalást kell szerepeltetni. (5)5 Ha valakinek több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, ezt a személyt az anyakönyvi eljárás tekintetében magyar állampolgárnak kell tekinteni. (6) Ha valakinek több nem magyar állampolgársága van, ezek közül csak az az állampolgársága anyakönyvezhetı, amely állam területén a lakóhelye van, ha több állam területén van lakóhelye, az az állampolgárság, amely állammal a kapcsolata a legszorosabb. Az anyakönyvi nyilvántartás személyi hatálya a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett valamennyi anyakönyvi esemény érintettjére kiterjed függetlenül az érintett személy állampolgárságától. Mivel az anyakönyvi nyilvántartás családjogi szabályokon alapuló személyi nyilvántartás, ebbıl következıen az érintettek személyes adatait, így többek között az állampolgárságra vonatkozó adatokat is kezeli. Ezek alapján lényeges, hogy az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell az ügyfél állampolgárságát. Az állampolgárság megállapítása az alkalmazandó személyes jog megállapítása céljából nélkülözhetetlen az anyakönyvi eljárásokban.

1 2 3 4 5

Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 11. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 12. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 13. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § c) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 14. § szerinti szöveggel lép hatályba.



A törvény megállapítja a nem magyar állampolgárság igazolására és anyakönyvezésére vonatkozó részletes szabályokat, a magyar állampolgárság igazolásának szabályairól a magyar állampolgárságról szólót 1993. évi LV. törvény rendelkezik. II. FEJEZET A HÁZASSÁGKÖTÉS A házasságkötési szándék bejelentése 17. § (1) A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetınél bejelenthetı. (2)1 A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyrıl az anyakönyvvezetı az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzıkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezetı és - ha közremőködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezetı gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a házasulók is gondoskodhatnak. (3)1 A magyarországi lakcímmel nem rendelkezı házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselınél is bejelentheti, amelyrıl a konzuli tisztviselı jegyzıkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetınek továbbítja. (4) A kiskorú számára a gyámhatóság által kiadott elızetes házasságkötési engedély a kiadástól számított hat hónapig érvényes. (5) Ha az anyakönyvvezetı a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellızi. A házasságkötés helyszíne 18. § (1) A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget. (2)2 A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidın kívüli megkötésének engedélyezésérıl a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyzı a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt. (3)2 A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyzı akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják, b) gondoskodnak az anyakönyvvezetı helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történı lebonyolítást lehetetlenné tevı körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg. (4) Az anyakönyvvezetı kizárólag akkor mőködik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésénél, ha a jegyzı a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik. (5)3 Ha a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidın kívüli megkötését a jegyzı nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap. 19. § (1)4 Ha a települési önkormányzat a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidın kívül történı házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékő díjat kell fizetni. A rendelkezés egyértelmővé teszi, hogy amennyiben a települési önkormányzat a hivatali helyiségen és a munkaidın kívüli házasságkötésért, mint szolgáltatásért ellenszolgáltatást kíván megállapítani, akkor ezt csak önkormányzati rendeletben teheti meg. E rendelet megalkotása nem kötelezı, de hiányában a hivatali helyiségen és munkaidın kívüli házasságkötésért ellenszolgáltatás sem állapítható meg. (1a)5 Az anyakönyvvezetı kizárólag akkor mőködik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidın kívüli házasságkötésben, ha a házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették. (2)6 A hivatali munkaidın kívül történı házasságkötésben közremőködı anyakönyvvezetıt választása szerint a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvényben meghatározott szabadidı helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékő díjazás illeti meg. A törvény fıszabályként továbbra is elıírja a házasságkötéshez szükséges és arra alkalmas hivatali helyiség települési önkormányzat általi biztosítását. Egyre szélesebb társadalmi igény mutatkozik ugyanakkor a hivatali helyiségen kívüli házasságkötésre. Ezen igényeket kívánja kielégíteni a törvény azzal, hogy bizonyos - részletesen szabályozott - feltételek teljesülése esetén, jegyzıi engedéllyel lehetıséget biztosít a házasulóknak a külsı helyszínen történı házasságkötésre. A jegyzı által a helyszín engedélyezése körében mérlegelhetı körülményeket a helyi sajátosságokra figyelemmel az önkormányzat rendeletben szabályozza. A törvény a gyakorlatban általános problémát orvosol azzal, hogy szabályozza a hivatali helyiségen kívüli, illetve a hivatali munkaidın kívüli házasságkötés esetén felmerülı díjazás kérdéseit. Ezzel az önkormányzatok mozgásszabadságának fenntartása mellett az alkalmazott eltérı formájú és tartalmú szabályok egységes keretek közé kerülnek.

1 2 3 4 5 6

A 2013. évi LXXVI. törvény 15. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 16. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 16. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 17. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 18. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § d) szerint módosított szöveggel lép hatályba.



A házasulók bejelentése a névviselésrıl 20. § A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható. Megállapodás a gyermek családi nevérıl 21. § (1) Ha a szülık a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelızı eljárás során megállapodhatnak a - házasságukból származó - születendı gyermek családi nevérıl. A megállapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni. (2) A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésıbb az elsı közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható. (3)1 A felek kérelmére a megállapodást az anyakönyvbıl törölni kell, kivéve, ha a felek házasságából gyermek született. Tekintettel arra, hogy a házasulóknak a házasságkötést megelızı eljárásban nem kötelezı megállapodniuk a születendı gyermek családi nevében, lehetıvé kell tenni azt is, hogy - amennyiben a házasságból gyermek még vagy egyáltalán nem született - a felek kérjék ennek a nem kötelezı adattartalomnak a törlését. Ez a lehetıség nemcsak a házasság fennállása alatt, hanem azt követıen is megilleti a feleket. A házasságkötésnél való közremőködés megtagadása 22. § (1) Házassági akadályt bárki bejelenthet. (2) Az anyakönyvvezetı a házasságkötésnél való közremőködést megtagadja, ha a) a közremőködésre nem illetékes, b) az eljárásból ki van zárva, c) a házasságkötésnek jogi akadálya van, d) a házasulók a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták, e) a házasulók a házasságkötésükhöz a jogszabályban elıírt felmentést vagy engedélyt nem mutatták be, f) a bíróság valamelyik házasuló cselekvıképességét a házasságkötésre vonatkozó jognyilatkozat tételében korlátozta, és a gyámhatóság a házasságkötésre engedélyt nem adott, vagy a házasuló a házasságkötés idıpontjában olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik. (3) Az anyakönyvvezetı a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetén sem adhat felmentést házassági akadály alól. (4)2 A házasságkötés helye szerint illetékes jegyzı a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a házassági akadály alól a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésrıl. Nem magyar állampolgár házasságkötése 23. § (1) A nem magyar állampolgár részére a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejő rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alól adott felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. (2) A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenı házasulók a házasság megkötésére jogosult anyakönyvvezetınél nyújthatják be. (3) Azonos nem magyar állampolgárságú házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is köthetnek házasságot, feltéve, hogy nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetıvé teszi. A nem magyar állampolgárok Magyarországon történı házasságkötésérıl rendelkezı szabályok az általánostól eltérıek. Az anyakönyvvezetı a külföldi jog által meghatározott házassági akadályokat nem ismerheti, ezért ha nem magyar állampolgár Magyarországon kíván házasságot kötni, a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejő rendeletnek megfelelıen a hazája hatósága által kiállított tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Ha ennek beszerzésére valamely okból nincs lehetıség, mert például az érintett állam nem állít ki tanúsítványt, vagy annak kiadására polgárháborús helyzet miatt nem kerülhet sor, a Kormány általános hatáskörő területi államigazgatási szerve indokolt esetben felmentést adhat. 24-26. §3 A házasságkötés 27. § (1) Az anyakönyvvezetı a házasságkötés idıpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követıen tőzi ki. (2) Nem köthetı házasság munkaszüneti napon. (3)4 Ha a házasságkötést megelızı eljárásról készített jegyzıkönyv felvétele óta egy év eltelt, a házasságot nem kötötték meg és a házasságkötési szándék továbbra is fennáll, a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárást meg kell ismételni. Ha a házasság a házasságkötési szándék bejelentésérıl szóló jegyzıkönyv felvételétıl számított egy éven belül nem jött létre és a házasságkötést megelızı eljárást nem ismételték meg, a jegyzıkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell. 28. § (1) A házasság megkötésekor az anyakönyvvezetı és két tanú elıtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek.

1 2 3 4

Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 20. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A korábbi alcímmel együtt nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 81. § a) alapján. A 2013. évi LXXVI. törvény 21. § szerinti szöveggel lép hatályba.



(2) Az anyakönyvvezetı elıbb az egyik, majd a másik házasulónak külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévı másik féllel házasságot köt? (3)1 Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezetı kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvrıl szóló törvény értelmében házastársak. 29. § (1) A házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. (2)2 Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezetı a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. (3)3 A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthetı, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közremőködı anyakönyvvezetı nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. 30. §4 (1) A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezetı, továbbá - ha a házasságkötésnél közremőködik - a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat. (2) Ha valamelyik házasuló a 28. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy idıhöz köti, a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezetı a jelenlévık elıtt kijelenti. (3) Ha a házasság a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzıkönyvet és a házasságkötést megelızı eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezetı haladéktalanul törli. (4) Ha valamelyik házasuló, a tanú vagy a tolmács a házasságkötési lap aláírását megtagadja, de a házasság a 28. §-ban foglaltaknak megfelelıen létrejött, az anyakönyvvezetı a házasságkötési lapra e tényt feljegyzi. (5) Házassági tanú nagykorú és cselekvıképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak. Az elektronikus anyakönyv mőködésének megkezdését követıen a papíralapú anyakönyvek nem vezethetık tovább, a házassági bejegyzést a házasfelek, a tanúk és az anyakönyvvezetı nem tudja aláírni. A házassági lap, amely alapirat, ennek az aktusnak a pótlását teszi lehetıvé. Értelemszerően, ha megállapítást nyer, hogy a házasság nem jött létre, az anyakönyvvezetınek e tény megállapítását követıen az addigi eljárás során rögzített valamennyi adatot törölnie kell a nyilvántartásból, mivel az adatkezelés célja megszőnt. III. FEJEZET A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése 31. § (1)5 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fıvárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselı-testület hivatalának anyakönyvvezetıjénél lehet bejelenteni. (2)5 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot együttesen, személyesen kell bejelenteni, amelyrıl az anyakönyvvezetı az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzıkönyvet vesz fel, amelyet a felek, az anyakönyvvezetı, és - ha közremőködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezetı gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a felek is gondoskodhatnak. (3)5 A magyarországi lakcímmel nem rendelkezı fél vagy - ha a felek egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselınél is bejelentheti, amelyrıl a konzuli tisztviselı jegyzıkönyvet vesz fel, és azt a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett helye szerinti anyakönyvvezetınek továbbítja. Az elektronikus anyakönyv mőködésének elısegítése, valamint az anyakönyvvezetı munkaterhének könnyítése érdekében a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésérıl elektronikus jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet a kitöltést követıen az anyakönyvvezetı kinyomtat, a felek, az anyakönyvvezetı és közremőködése esetén a tolmács aláírnak. A kinyomtatott jegyzıkönyv alapirat, amelyet a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerinti anyakönyvvezetı ıriz, az elektronikus jegyzıkönyv pedig olyan alapirat, amelyhez az arra jogosultak elektronikus úton, közvetlenül hozzáférhetnek. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızı eljárásban a felek anyakönyvvezetı elıtt történı személyes megjelenése kötelezı, ez alóli kivételként fogalmazza meg a törvény, hogy az a fél, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát a konzuli tisztviselınél is bejelentheti. Ha egyik fél sem rendelkezik magyarországi lakcímmel, csak az egyiküket illeti meg ez a lehetıség, a másik félnek mindenképpen az anyakönyvvezetı elıtt kell bejelentenie szándékát. (4) Ha az anyakönyvvezetı a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellızi. A törvény a hatályos bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel, valamint az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvével összhangban szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése az anyakönyvvezetı elıtt történik, aki személyesen és elsıdlegesen tartozik meggyızıdni mindazon tények és körülmények fennállásáról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöjjön, szabályszerő és ennek alapján az anyakönyvbe bejegyezhetı legyen. A törvény rendelkezik a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésének helyérıl, valamint külön szabályozza azt az esetet, amikor az érintett fél magyarországi lakcímmel nem rendelkezik. 1 2 3 4 5

A 2013. évi LXXVI. törvény 22. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § e) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 23. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 24. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 25. § szerinti szöveggel lép hatályba.



A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne 32. § (1) A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget. (2)1 A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidın kívüli létesítésének engedélyezésérıl a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésének helye szerinti jegyzı a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt. (3)1 A jegyzı a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják, b) gondoskodnak az anyakönyvvezetı helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történı lebonyolítást lehetetlenné tevı körülmények bekövetkezte esetére a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiséget jelölnek meg. (4) Az anyakönyvvezetı kizárólag akkor mőködik közre a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítésénél, ha a jegyzı a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik. (5)2 Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidın kívüli létesítését a jegyzı nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap. 33. § (1)3 Ha a települési önkormányzat a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli, továbbá a munkaidın kívül történı létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékő díjat kell fizetni. A rendelkezés egyértelmővé teszi, hogy amennyiben a települési önkormányzat a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen és a munkaidın kívüli létesítéséért mint szolgáltatásért ellenszolgáltatást kíván megállapítani, akkor ezt csak önkormányzati rendeletben teheti meg. E rendelet megalkotása nem kötelezı, de hiányában a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen és munkaidın kívüli létesítéséért ellenszolgáltatás sem állapítható meg. (1a)4 Az anyakönyvvezetı kizárólag akkor mőködik közre az (1) bekezdés szerinti eljárásban, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették. (2)5 A hivatali munkaidın kívül történı bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közremőködı anyakönyvvezetıt választása szerint a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvényben meghatározott szabadidı helyett az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékő díjazás illeti meg. A törvény fıszabályként továbbra is elıírja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges és arra alkalmas hivatali helyiség települési önkormányzat általi biztosítását. Minden bizonnyal a házasságkötéshez hasonlóan igény mutatkozik ugyanakkor a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítésére is. Ezen igényeket kívánja kielégíteni a törvény azzal, hogy bizonyos - részletesen szabályozott - feltételek teljesülése esetén, jegyzıi engedéllyel lehetıséget biztosít a feleknek a bejegyzett élettársi kapcsolat külsı helyszínen történı létesítésére. A jegyzı által a helyszín engedélyezése körében mérlegelhetı körülményeket a helyi sajátosságokra figyelemmel az önkormányzat rendeletben szabályozza. A törvény szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli, illetve hivatali munkaidın kívül történı létesítése esetén felmerülı díjazás kérdéseit. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának megtagadása 34. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének akadályát bárki bejelentheti. (2) Az anyakönyvvezetı a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történı közremőködést megtagadja, ha a) a közremőködésre nem illetékes, b) az eljárásból ki van zárva, c) a létesítésnek jogi akadálya van, d) a felek a létesítés törvényes feltételeit nem igazolták, e) a felek a létesítéshez a jogszabályban elıírt felmentést, illetve engedélyt nem mutatták be, vagy f) a bíróság valamelyik fél cselekvıképességét a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó jognyilatkozat tételében korlátozta, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére a gyámhatóság nem adott engedélyt, vagy a fél a létrehozás idıpontjában olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik. (3) Az anyakönyvvezetı a felek valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetén sem adhat felmentést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének jogi akadálya alól. (4)6 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyzı a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai alóli a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésrıl.

1 2 3 4 5 6

A 2013. évi LXXVI. törvény 26. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 26. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 27. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 28. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § d) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 29. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése 35. § (1) A nem magyar állampolgár részére az Nmjt. 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alól adott felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. (2) A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenı felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult anyakönyvvezetınél nyújthatják be. (3) Azonos nem magyar állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetıvé teszi. 36-38. §1 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 39. § (1) Az anyakönyvvezetı a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének idıpontját a felekkel folytatott egyeztetést követıen tőzi ki. (2) Nem létesíthetı bejegyzett élettársi kapcsolat munkaszüneti napon. (3)2 Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelızı eljárásról készített jegyzıkönyv felvétele óta egy év eltelt, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésérıl szóló jegyzıkönyv felvételétıl számított egy éven belül nem jött létre, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızı eljárást nem ismételték meg, a jegyzıkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell. 40. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor az anyakönyvvezetı és két tanú elıtt a felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló nyilatkozatot tesznek. (2) Az anyakönyvvezetı elıbb az egyik, majd a másik félnek külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévı másik féllel bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít? (3)3 Ha a feltett kérdésre mindkét fél igennel válaszolt, az anyakönyvvezetı kijelenti, hogy a felek a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak. 41. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a fél az anyanyelvét is használhatja. (2)4 Ha a fél vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezetı a fél vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak. (3)5 A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is létesíthetı, ha az adott nyelvet mindkét fél és tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közremőködı anyakönyvvezetı nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak. 42. §6 (1) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezetı, továbbá - ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közremőködik - a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lapot aláírják. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lap anyakönyvi alapirat. (2) Ha valamelyik fél a 40. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy idıhöz köti, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezetı a jelenlévık elıtt kijelenti. (3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzıkönyvet és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızı eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezetı haladéktalanul törli. (4) Ha valamelyik fél, a tanú vagy a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lap aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat a 40. §-ban foglaltaknak megfelelıen létrejött, az anyakönyvvezetı a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lapra e tényt feljegyzi. (5) Tanú nagykorú és cselekvıképes személy lehet. A tanúkról a felek gondoskodnak. Az elektronikus anyakönyv mőködésének megkezdését követıen a papíralapú anyakönyvek nem vezethetık tovább, az anyakönyvi bejegyzést a bejegyzett élettársak, a tanúk és az anyakönyvvezetı nem tudja aláírni. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lap, amely alapirat, ennek az aktusnak a pótlását teszi lehetıvé. Értelemszerően, ha megállapítást nyer, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre, az anyakönyvvezetınek e tény megállapítását követıen az addigi eljárás során rögzített valamennyi adatot törölnie kell a nyilvántartásból, mivel az adatkezelés célja megszőnt. IV. FEJEZET NÉVVISELÉS, NÉVVÁLTOZTATÁS Névviselés 43. §7 (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár az anyakönyv szerint ıt megilletı születési vagy házassági nevet viseli.

1 2 3 4 5 6 7

A korábbi alcímmel együtt nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 81. § b) alapján. A 2013. évi LXXVI. törvény 30. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 31. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § e) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 32. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 33. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 34. § szerinti szöveggel lép hatályba.



(2) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a bejegyzés alapjául szolgáló esemény idıpontjában megillette. A születési név 44. § (1)1 A születési név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévbıl áll. (2) A születési családi név egy- vagy kéttagú. A kéttagú családi név tagjait kötıjel köti össze. (2a)2 Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettıs családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoktól eltérı írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettıs családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak megfelelı írásmóddal jegyezzék be az anyakönyvbe. (3) Anyakönyvezni a szülık által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelı utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékbıl. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé. (4)3 Ha a szülık által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetıségérıl. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhetı, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi. (5)4 Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyezı utónevet. (6)4 Élve született, de a születés anyakönyvezése elıtt meghalt gyermek utóneve helyett - ha a szülık a gyermek utónevérıl nem nyilatkoztak - az erre történı utalást jegyzi be az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság. (7)4 Ha valamelyik szülı nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. (8)5 A anyakönyvben és az ennek alapján kiadott okiratokban a családi név az utónevet megelızi. (9) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az érintett kérelmére az Nmjt. 10. §-a alapján a születés anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni. 45. §6 (1) A magyar állampolgár anyakönyvi kivonatán a (2) bekezdésben foglalt kivétellel két utónevet lehet feltüntetni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzése kettınél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben a viselni nem kívánt utónevét törölni kell. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonaton az anyakönyvben szereplı utónevei közül az elsı kettıt kell feltüntetni. A nyilatkozatban a viselni kívánt utónevek sorrendje nem módosítható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magyar állampolgár nevének viselésére a más állampolgársága szerinti jog alapján jogosult. (3) Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettınél több utónevet tartalmaz, az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplı utóneveket kell a viselt utónevek tekintetében alapul venni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a születési - és 1953. január 1. elıtti házassági bejegyzés esetében a házassági anyakönyvben az elhalt utónevének bejegyzését a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság értesítése alapján kell elvégezni. A magyar jog alapján a magyar állampolgár két utónevet viselhet. Az Európai Unió Bírósága a C-148/02. sz. Garcia Avello kontra Belgium ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy „nem a tagállam feladata, hogy a másik tagállam által nyújtott állampolgárság hatásait csökkentse, és a Szerzıdés által szabályozott alapvetı szabadságok gyakorlásához további feltételeket írjon elı ezen állampolgárság elismeréséhez”, és a közösségi jogba ütközınek találta, hogy egy tagállam nem teszi lehetıvé egy másik tagállam állampolgárságával is rendelkezı állampolgára számára, hogy a másik tagállam állampolgársága szerinti jog alapján ıt megilletı nevet viselje. Ennek megfelelıen egyértelmővé kell tenni, hogy az utónév választására vonatkozó rendelkezés hatálya alá csak azok a magyar állampolgárok tartoznak, akik nem rendelkeznek más állam állampolgárságával is, amely alapján megilletné ıket a kettınél több utónév viselésének joga. 46. §7 (1) A nemzetiséghez tartozó személy a) kérheti a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelı anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelı utónevet adhat, b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelı nemzetiségi utónév bejegyzését, c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és d) kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven, vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék. (2) A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja. (3) A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza.

1 2 3 4 5 6 7

A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § f) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 35. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § g) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 36. § szerinti szöveggel lép hatályba. A „magyar” szövegrész nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 82. § a) alapján. A 2013. évi LXXVI. törvény 37. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 38. § szerinti szöveggel lép hatályba.



(4) Az utónévjegyzékben nem szereplı nemzetiségi utónév anyakönyvezhetıségérıl az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstıl számított harminc napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni. A nemzetiséghez tartozó személynek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelı megválasztásához. E jog gyakorlásához a nemzetiséghez tartozó személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a választott utónevet mely nemzetiség használja. Az anyakönyvvezetı e nyilatkozat alapján a választott utónevet megkeresi az országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzékben. Ha a nevet az utónévjegyzék nem tartalmazza, akkor az anyakönyvvezetı az országos nemzetiségi önkormányzathoz fordul az utónév bejegyezhetıségének megállapítása érdekében. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat az utónév anyakönyvezhetıségét jóváhagyja, a nevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének eljárásával analóg módon felveszi a nemzetiségi utónévjegyzékbe. A nemzetiséghez tartozó személynek joga van arra, hogy kérje nevének az adott nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelı anyakönyvezését, valamint nemzetiségi nyelven történı anyakönyvezését. Abban az esetben, ha a nemzetiséghez tartozó személy nevét az anyakönyv nemzetiségi nyelven tartalmazza, az anyakönyvbe adattartalomként bekerül a névadat magyar ábécé betőinek alkalmazásával átírt változata is. A házassági név 47. § (1)1 A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. (2)2 A házassági név családi nevekbıl képzett része egy- vagy kéttagú lehet. A kéttagú házassági név családi nevekbıl képzett tagjait kötıjel köti össze. (3) Ha az egyik vagy mindkét házastárs születési családi neve vagy az elızı házassági nevének a családi nevekbıl képzett része kéttagú, a házastársaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik két családi nevet kívánják összekapcsolt házassági névként viselni. (4) Ha a házasulók legkésıbb a házasság megkötéséig nem nyilatkoznak a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevükrıl, házassági névként a házasságkötést megelızıen viselt nevüket kell bejegyezni. (5)3 Ha a feleség a házasságkötést megelızıen olyan nevet visel, amelyet az újabb házasságkötést követıen nem viselhet tovább, és a házasság megkötéséig nem nyilatkozott a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevérıl, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni. (6)4 Ha a bíróság a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétıl jogerıs ítéletében eltiltotta, és a volt feleség nem nyilatkozott a viselni kívánt házassági névrıl, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni. 48. § (1)5 A házassági névviselési forma az érintett kérelmére módosítható. (2)6 A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetınél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselınél személyesen lehet elıterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselı az elsı diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetınek vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezést végzı hatóság hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezetı a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak. A törvény biztosítja a polgár számára azt az ügyintézést megkönnyítı megoldást, hogy bármelyik anyakönyvvezetınél elıterjesztheti a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmet, ugyanakkor a módosítás biztosítja azt is, hogy a kérelem elbírálását a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság végezhesse el, akinél a helyszínen rendelkezésre áll valamennyi ezzel kapcsolatos alapirat is. (3)7 Ha a kérelmezı a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságát külföldön kötötte, a kérelem elbírálásának feltétele a házasság hazai anyakönyvezése. A törvény meghatározza a házassági név fogalmát, valamint a házassági név családi név részének képzésére irányadó szabályokat összhangban az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének vonatkozó rendelkezéseivel. A törvény rugalmasan határozza meg a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem benyújtásának a helyét, egyúttal a külföldön élı magyar állampolgárok számára lehetıvé teszi az illetékes konzuli tisztviselınél történı kérelem-elıterjesztést. A törvény e helyen szabályozza a házassági névviselés formáját arra az esetre, ha a házasulók a házasság megkötéséig nem nyilatkoztak a viselni kívánt házassági nevükrıl. (4)8 (5)9 Ha a bíróság a volt feleséget eltiltotta a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétıl, a bíróság értesíti a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. Az értesítés tartalmazza a) a volt házastársak természetes személyazonosító adatait, b) a házasságkötés helyét és idıpontját, valamint c) a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétıl eltiltás tényét.

1 2 3 4 5 6 7 8 9

A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § h) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § i) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 39. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. Az „- a házasság fennállása alatt, illetve annak megszőnése után -” szövegrész nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 82. § b) alapján. A 2013. évi CCXVIII. törvény 15. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § j) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Nem lép hatályba a 2013. évi CCXVIII. törvény 35. § c) alapján. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 42. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



A névváltoztatás 49. §1 (1) Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter engedélyezheti. (2) A szülı családi nevének megváltoztatása a szülık erre irányuló kérelmére kiterjed a szülı családi nevét viselı cselekvıképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülı családi nevének megváltoztatása a szülık erre irányuló kérelme és a korlátozottan cselekvıképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a korlátozottan cselekvıképes kiskorúra. (3) Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed. (4) Az (5) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem lehet engedélyezni a) a magyar hagyományoktól eltérı hangzású, magyartalanul képzett nevet, b) történelmi nevet, c) régies írásmóddal írott családi nevet, d) az elızı névváltoztatás hatálybalépésétıl számított 5 éven belül újabb névváltoztatást és e) személyhez főzıdı jogot sértı családi nevet. (5) Különös méltánylást érdemlı körülmények fennállása esetén engedélyezhetı a) a (4) bekezdés a)-c) pontja alá tartozó név és b) az elızı névváltoztatás hatálybalépésétıl számított 5 éven belül újabb névváltoztatás. (6) Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés. A névviselés a korlátozottan cselekvıképes kiskorút olyan mértékben érintı kérdés, amelyhez a teljes hatályú apai elismerı nyilatkozathoz hasonlóan indokolt hozzájárulását beszerezni. 50. §2 (1) A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetınél. A külföldön élı magyar állampolgár a kérelmét bármely hivatásos konzuli tisztviselınél is elıterjesztheti. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmezı aa) születési családi és utónevét, ab) házassági nevét, ac) születési helyét, ad) anyja születési családi és utónevét, ae) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, af) családi állapotát, ag) házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét és idejét, ah) lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét, valamint ha ilyennel rendelkezik, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét vagy azt a címet, amelyen a hatósággal kapcsolatot kíván tartani, ai) személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát, számát és érvényességi idejét, b) - ha a kérelmezı családi állapota férjes vagy nıs - a névváltoztatással érintett házastársa ba) születési családi és utónevét, bb) házassági nevét, bc) születési helyét, bd) anyja születési családi és utónevét, be) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, c) a kérelmezı kiskorú gyermeke vagy gyermekei ca) születési családi és utónevét, cb) születési helyét, cc) anyja születési családi és utónevét, cd) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, ce) a korlátozottan cselekvıképes kiskorú hozzájáruló nyilatkozatát, d) a kérelem indokolását, e) a kérelmezı nyilatkozatát arról, hogy a választott családi név nem sért személyhez főzıdı jogot, f) a kérelmezı nyilatkozatát arról, hogy a - születési vagy házassági - nevét az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter korábban megváltoztatta-e, g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Polgári Törvénykönyv névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti. (3) A születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, amelyet a kérelmezı új névként kíván viselni. 51. § (1) A névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter okiratot állít ki. A névváltoztatási iratok nem selejtezhetık, ırzésükrıl és nyilvántartásukról az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter gondoskodik. (2)3 A névváltoztatást engedélyezı határozat a meghozatalát követı tizenhatodik napon válik jogerıssé. (3)3 A névváltoztatást - a (2) bekezdés szerinti idıponttal - az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter jegyzi be az anyakönyvbe. (4)3 A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap. (5)3 Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétıl számított tizenöt napon belül kell kibocsátani.

1 2 3

A 2013. évi LXXVI. törvény 43. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 44. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 45. § szerinti szöveggel lép hatályba.



Az anyakönyvi eljárás egyszerősítését célozza, hogy a névváltoztatási eljárás eredményeként a névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter nem értesíti az anyakönyvvezetıt, hanem az adatokat közvetlenül ı jegyzi be az elektronikus anyakönyvbe. Tekintettel arra, hogy a papíralapú anyakönyvek korábbi bejegyzéseit nem automatikusan töltik fel az elektronikus anyakönyvbe, azokban az esetekben, ahol az anyakönyvi bejegyzést az elektronikus anyakönyv még nem tartalmazza, a születést nyilvántartó anyakönyvvezetı belföldi jogsegély keretében rögzíti ezeket. (6)1 A névváltoztatási okiratmásolatot az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter állítja ki. 52. § (1) A volt házastársa nevét viselı személy házassági neve a kérelmére megváltoztatható, ha a) a házasság megszőnt, és b)2 személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa a nevét a kért formában használta. (2)3 Amennyiben a magyar állampolgár neve külföldön történt házasságkötés következtében a magyar névviselési szabályoktól eltérıen megváltozik, a hazai anyakönyvezéskor a név bejegyzése során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter engedélyezte volna. (3) Az (1) bekezdés szerinti névváltoztatásra a 49. § (2)-(4) bekezdése, valamint az 50. § (2) bekezdés b), c) és f) pontja kivételével a 49-51. §-ban foglaltakat megfelelıen alkalmazni kell. A házassági nevet viselı személyek körében a XX. század második felében az anyakönyvezésre és a személyazonosító okmányokra vonatkozó szabályozás változásai nyomán több esetben olyan helyzet jött létre, amely indokolttá tette a házassági névváltoztatás intézményének a létrehozatalát. A törvény a házasság megszőnése után teszi lehetıvé a házassági név névváltoztatási eljárásban történı korrekcióját, ha a kért nevet a volt házastárs okirattal igazolhatóan viselte. Megkülönböztetı betőjel és egyéb jelzés 53. § (1) Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevőek megkülönböztetésére szolgáló betőjelet a családi név részének kell tekinteni, az nem minısül külön tagnak. (2) A betőjelet a családi nevet megelızıen vagy azt követıen nagybetővel kell írni, és a betőjel után pontot kell tenni. 54. §4 55. § (1)5 Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betőjel és egyéb jelzés - az 53. §-ban foglaltak kivételével - nem viselhetı, és azt az anyakönyvi kivonat kiállításánál, valamint az anyakönyvi kivonat adattartalmát képezı adatokra vonatkozó adattovábbítás során figyelmen kívül kell hagyni. (1a)6 A doktori cím és más tudományos fokozat, valamint az egyes címek és rangok megszüntetésérıl szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni. A rendelkezés a hatályos szabályozásnak megfelelıen kimondja, hogy a doktori címek az anyakönyvbe nem jegyezhetıek be, tekintettel arra, hogy azok családjogi relevanciával nem bírnak. Ez a doktori címnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való bejegyzését és ennek alapján igazolványokban való viselését nem érinti. (2) A születési anyakönyvbe 1953. január 1-je elıtt bejegyzett megkülönböztetı betőjelet az érintett akkor jogosult és köteles viselni, ha az erre irányuló nyilatkozatát az anyakönyv tartalmazza. V. FEJEZET AZ ANYAKÖNYVEK VEZETÉSE Az elektronikus és a papír alapú anyakönyv7 56. §7 Az elektronikus anyakönyvi bejegyzés hiányában a papír alapú anyakönyvi bejegyzést kell hitelesnek tekinteni. 57. §7 (1)8 Az e törvény hatálybalépését követıen bekövetkezett vagy az e törvény hatálybalépésekor az anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi eseményekre vonatkozó bejegyzéseket az elektronikus anyakönyvbe kell teljesíteni. (2) Az e törvény hatálybalépését megelızıen teljesített bejegyzéshez - a 60. § (1)-(3) bekezdésében foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépését követıen az elsı bejegyzés teljesítésekor a papír alapú anyakönyvnek az adott bejegyzésre vonatkozó adatait be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe. (3) A (2) bekezdésben foglalt bejegyzés teljesítését követıen az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzést e tény feltüntetésével lezárja.

1 Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 16. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. 2 A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § k) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 3 Az „, azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról az anyakönyvi ügyekért felelıs minisztert és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt értesíteni kell” szövegrész nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 82. § c) alapján. 4 Nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 81. § c) alapján. 5 Az „és 54.” szövegrész nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 82. § d) alapján. 6 Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 47. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. 7 A 2013. évi LXXVI. törvény 48. § szerinti szöveggel lép hatályba. 8 A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 4. szerint módosított szöveggel lép hatályba.



(4)1 Ha a (2) bekezdés szerinti bejegyzés házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, a (2) bekezdés szerinti bejegyzést teljesítı anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélı házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel kapcsolatban elsı alkalommal rögzítenek adatokat korábbi - nem születési bejegyzéshez az elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidı kellıen hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetıvé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az adatok és az idıpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját. 57/A. §2 (1) Ha a születés anyakönyvezésekor a szülık születési és házassági anyakönyvi bejegyzésének adatai nem szerepelnek az elektronikus anyakönyvben, a születést bejegyzı anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság megkeresi a szülık születését és házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a születési és házassági bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. (2)3 A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv megkereséssel érintett anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. 58. §2 (1) A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése esetén a szándékukat bejelentı felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait, ha azok az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel legkésıbb a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének idıpontjáig az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni. (2) A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésérıl a jegyzıkönyvet felvevı anyakönyvvezetı az érintett személyek születési anyakönyvi bejegyzésének az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl értesíti a megkeresıt. (3)4 Közeli halállal fenyegetı állapot esetén a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot bejegyzı anyakönyvvezetı a felek születési anyakönyvi bejegyzésben szereplı adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított tizenöt napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. (4)5 A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezése esetén a felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait, ha azok az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek, az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni. A hazai anyakönyvezést végzı hatóság a bejegyzés érdekében megkeresi a felek születését nyilvántartó anyakönyvvezetıt, aki a megkeresés kézhezvételétıl számított százhúsz napon belül gondoskodik a születési anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl, és errıl értesíti a megkeresıt. Ha a felek születését a hazai anyakönyvezést végzı hatóság anyakönyvezte, a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló eljárás megindulásától számított százhúsz napon belül jegyzi be a születési anyakönyvi bejegyzés adatait az elektronikus anyakönyvbe. Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel kapcsolatban házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése folytán elsı alkalommal rögzítenek adatokat az elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidı kellıen hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetıvé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az adatok és az idıpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját. 58/A. §6 (1) A haláleset bejegyzése esetén a halálesetet bejegyzı anyakönyvvezetı vagy hazai anyakönyvezést végzı hatóság az elhalt születési anyakönyvi bejegyzésben szereplı adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. (2) Ha az elhaltnak halálakor házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata állt fenn, a halálesetet bejegyzı anyakönyvvezetı vagy hazai anyakönyvezést végzı hatóság az elhalt házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzésben szereplı adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. 1 2 3 4 5 6

Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 48. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 5. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 6. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 18. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 19. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az elhalt házastársa vagy bejegyzett élettársa születési anyakönyvi bejegyzésében szereplı adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel (az elhunyttal, illetve túlélı házastársával, bejegyzett élettársával) kapcsolatban elhalálozás következtében elsı alkalommal rögzítenek adatokat az elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidı kellıen hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetıvé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az adatok és az idıpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját. A haláleset bejegyzésével egyidejőleg, ha az elhunytnak érvényes házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata állt fenn, a túlélı házastárs vagy bejegyzett élettárs családi állapota megváltozását is be kell jegyezni az anyakönyvbe. Ehhez a törvény szabályai szerint szükséges a házasság rögzítése, amely a fentiekben kifejtettekre tekintettel magával vonja a házastárs születésének bejegyzését is. Mindezen rendelkezések biztosítják, hogy az elhalálozás kapcsán az elektronikus anyakönyvbe kerülı adatok kiindulópontját biztosan tartalmazza az elektronikus anyakönyvi rendszer. 59. §1 (1)2 A papír alapú anyakönyv adatait azon bejegyzés esetében is be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, amelyrıl az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság - a papír alapú anyakönyvbe történı betekintés engedélyezését ide nem értve - adattovábbítást végez, vagy a hivatásos konzuli tisztviselı anyakönyvi okiratot állít ki. (2) Az adattovábbítást teljesítı anyakönyvvezetı, hazai anyakönyvezést végzı hatóság vagy az anyakönyvi okiratot kiállító hivatásos konzuli tisztviselı az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzés érdekében megkeresi az adattovábbítással érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A papír alapú anyakönyvet kezelı anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság öt napon belül gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl, és errıl értesíti a megkeresıt. (3)3 Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, az adattovábbítással érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélı házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel kapcsolatban adattovábbítás eredményeként elsı alkalommal rögzítenek adatokat az elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidı kellıen hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetıvé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az adatok és az idıpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját. 59/A. §1 (1)4 Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy születésére, fennálló házasságára vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére (a továbbiakban együtt: névváltoztatással érintett esemény) vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a névváltoztatási kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezetı vagy - ha a névváltoztatási kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselınél nyújtották be - az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter megkeresi a névváltoztatással érintett eseményre vonatkozó anyakönyvi bejegyzést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a névváltoztatással érintett esemény az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított nyolc napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresı szervet, ha a megkeresı szerv az anyakönyvvezetı volt, akkor az anyakönyvi ügyekért felelıs minisztert is. (2)5 Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy házastársának vagy bejegyzett élettársának a születésére vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az (1) bekezdés alapján megkeresett, a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetı megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt.

1 2 3 4 5

A 2013. évi LXXVI. törvény 48. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 7. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 20. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 8. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 9. szerint módosított szöveggel lép hatályba.



(2a)1 Ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızıen házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult, és a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra vonatkozó anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az az anyakönyvvezetı, akinél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot bejelentették, megkeresi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének idıpontjáig gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. Közeli hallállal fenyegetı állapot esetén a megkeresett anyakönyvvezetı az 58. § (3) bekezdésében meghatározott határidın belül teljesíti a bejegyzést. A rendelkezés speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a korábban házasságban élı személy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, és a névviselésre irányadó szabályok szerint ezt követıen nem viselheti a korábbi házassági nevet. Ebben az esetben a névviselés megváltozását be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvi rendszerbe, ehhez azonban fel kell vinni az elektronikus anyakönyvbe a korábbi névviselésre jogosító házassági esemény adatait. A rendelkezés kitér arra is, hogy a közeli halállal fenyegetı állapotban létesíteni kívánt bejegyzett élettársi kapcsolat esetén az elızmény rögzítésére hosszabb határidı irányadó annak érdekében, hogy az ne legyen akadálya a bejegyzett élettársi kapcsolat azonnali létesítésének. (3)2 Ha a teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatban megjelölt anya és apa születési anyakönyvi bejegyzésének adatai az elektronikus anyakönyvben nem szerepelnek, a nyilatkozatot az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyzı anyakönyvvezetı értesíti az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot az anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe rögzítése érdekében. Az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a bejegyzés adatait az értesítéstıl számított százhúsz napon belül bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe, és errıl értesíti a megkeresıt. 60. §3 (1) Az elektronikus anyakönyvbe az e törvény hatálybalépése elıtt megnyitott papír alapú anyakönyv adatai közül azokat az adatokat lehet bejegyezni, amelyek e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képezik. (2)4 (3)5 Az e törvény hatálybalépése elıtt tett anyakönyvi bejegyzés adatait nem kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha arra kizárólag a tévesen megkezdett vagy azon bejegyzés bejegyzés törlése miatt kerülne sor, amelyet nem az eljárásra jogosult személy teljesített. (4) Ha az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzéskor a papír alapú anyakönyv nem tartalmazza a személyi azonosítót, azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján kell bejegyezni az anyakönyvbe. A törvény hatályba lépését követıen bekövetkezı anyakönyvi eseményeket az elektronikus anyakönyvbe kell rögzíteni. Az elektronikus anyakönyvrıl másodpéldányt nem vezetnek. A törvény hatályba lépését megelızıen bekövetkezett anyakönyvi események adatait az anyakönyvvezetık akkor jegyzik be az elektronikus anyakönyvbe, ha valamelyik adat megváltozása miatt az anyakönyvbe újabb bejegyzést kell teljesíteni. E kötelezettség alól a törvény szők körben enged kivételt. A papíralapú anyakönyvben szereplı adatokat azokban az esetekben is be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha olyan eljárás van folyamatban, amelynek eredményeként olyan adatokat kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe, amelyekkel kapcsolatban a bejegyzés teljesítésére e törvény alapján nem a papíralapú anyakönyv ırzésének helye szerinti anyakönyvvezetı illetékes. Bejelentés 61. § (1)6 A születést és a halálesetet anyakönyvezés céljából - legkésıbb az azt követı elsı munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetınél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejőleg a bejelentı közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A bejelentésrıl az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzıkönyvet kell felvenni. (2)7 A születés tényét és idıpontját szülész-nıgyógyász szakorvos, a haláleset tényét és idıpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. A születés tényét tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésrıl szóló kormányrendeletben meghatározott felelıs személy igazolja. (3) Az intézetben történt születést és halálesetet az intézet vezetıje jelenti be. (4)8 Az intézeten kívüli születést a szülı, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésrıl szóló kormányrendeletben meghatározott felelıs személy jelenti be. (5) Ha az anya a személyazonosságát sem a születéskor, sem annak bejelentését követı 30 napon belül nem igazolja, és a gyermeket a kórházban felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen szülıktıl származó talált gyermeknek kell tekinteni. (6)9 Az intézeten kívüli halálesetet az elhalttal együtt élı vagy az elhalt hozzátartozója, illetve az jelenti be, aki a halálesetrıl tudomást szerzett. (7)10 Bejelentés hiányában is be kell jegyezni az anyakönyvbe a Magyarországon történt születést és halálesetet, ha bejelentésre kötelezett nincs, vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezetı gondoskodik a szükséges adatok beszerzésérıl.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 21. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 10. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 48. § szerinti szöveggel lép hatályba. Nem lép hatályba a 2013. évi CCXVIII. törvény 35. § d) alapján. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 11. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 49. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 49. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 49. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § l) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 49. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.



(8)1 Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésrıl szóló kormányrendeletben meghatározott felelıs személy nem mőködött közre, a születés szülész-nıgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhetı. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét. 61/A. §2 (1) Ha a bíróság a) az apasági vélelem megdöntése iránti perben az anyakönyvbe apaként bejegyzett személy apaságát megdönti, b) az apaság megállapítása iránti perben az érintett személy apaságát megállapítja, vagy c) az anyasági perben megállapítja, hogy a gyermek anyja nem a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy, a bíróság értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a) az apa vagy az anya természetes személyazonosító adatait, b) a gyermek születésének helyét és idıpontját, valamint c) az apaság vélelme megdöntésének, az apaság megállapításának vagy az anyaság negatív megállapításának a tényét. 62. §3 (1) A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezetı részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentı rendelkezésére áll - az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni. (2) A haláleset bejelentésekor a Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként lakóhellyel rendelkezı személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentı rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetınek át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni. (3) Az anyakönyvvezetı az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzılenyomattal - érvényteleníti. Az anyakönyvvezetı az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezetı a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésıbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak. (4) Bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállással nem rendelkezı nem magyar állampolgár halálesetének bejelentésekor az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetınek be kell mutatni. Az anyakönyvvezetı az elhalt úti okmányában lévı érvényes magyar vízumon, illetve a tartózkodási jogosultságra vonatkozó bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító feltüntetésével „érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a bejelentınek visszaadja. 62/A. §4 Az anyakönyvvezetı elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult a) a személyazonosság és az állampolgárság ellenırzése, valamint az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott adatokat, valamint b) a személyazonosság ellenırzése, valamint az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak bevonása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatokat megismerni. A rendelkezés lehetıséget biztosít az anyakönyvvezetınek arra, hogy a személyazonosság és az állampolgárság ellenırzése céljából, valamint a halálozás anyakönyvezésével összefüggésben ellenırizze a halálesetkor bevonandó okmányok, így a személyazonosító igazolvány, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az útlevél és a vezetıi engedély adatait tartalmazó nyilvántartásban azt, hogy az elhunytnak van-e érvényes ilyen okmánya, hogy ezt követıen intézkedhessen annak bevonásáról vagy a hozzátartozó általi átadásáról, illetve felszólíthassa a hozzátartozót az érintett okmány beszolgáltatására. Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyvi rendszer automatikusan megteremti az elektronikus kapcsolatfelvétel feltételeit, indokolatlan a jelenlegi szabályozás, amely a technikai feltételek fennállásához köti az adatok közvetlen elektronikus hozzáféréssel történı megismerését. Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást támogató rendszer megteremti annak a lehetıségét, hogy az anyakönyvvezetı közvetlen hozzáféréssel ellenırizze az állampolgárságot és a személyazonosságot az okmánynyilvántartásokban. Az anyakönyvezés helye és idıpontja5 63. §5 (1) A települési önkormányzat jegyzıje gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetınek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére. (2) Az anyakönyvvezetı a születést és a halálesetet a bejelentést követıen azonnal, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - annak létrejöttét követıen azonnal anyakönyvezi.

1 2 3 4 5

Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 22. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 51. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 52. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 53. § szerinti szöveggel lép hatályba.



(2a) A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozók kérelmére az anyakönyvvezetı a megkötendı házasságot és a létesítendı bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett idıpontját megelızı utolsó munkanapon elızetesen anyakönyvezi. Ha a házasság megkötésére vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére nem került sor, az anyakönyvvezetı a bejegyzés adatait a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett idıpontját követı elsı munkanapon törli az anyakönyvbıl. Az anyakönyvvezetı a kiállított anyakönyvi kivonatot csak a házasság megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követıen adhatja ki. A házasság megkötéséig, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig a bejegyzésbıl nem teljesíthetı adattovábbítás és az adatok közvetlen hozzáféréssel sem ismerhetıek meg. (3) Az anyakönyvezést a meglévı adatokkal kell teljesíteni, ha az ügyintézési határidı letelt, és az anyakönyvezéshez szükséges minden adat nem áll rendelkezésre. 64. §1 Ha az anyakönyvi bejegyzést nem az eljárásra illetékes anyakönyvvezetı teljesítette, az anyakönyvi alapiratokat megküldi az eljárásra illetékes anyakönyvvezetınek. Fıszabály szerint a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot annak megkötését, illetve létesítését követıen kell anyakönyvezni. Az annak érdekében történı korábbi anyakönyvezéshez, hogy a felek az anyakönyvi kivonatukat a szertartást követıen azonnal megkapják, közérdek nem főzıdik, ez nem indokolja a nyilvántartás közhitelességének csorbítását azzal, hogy az nem valós adatokat tartalmazzon, és azt sem, hogy kötelezı adatkezelési szabályok megállapításával ez a gyakorlat általánossá váljon. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a házasulók vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozók jelentıs része igényli, hogy részükre az anyakönyvi kivonat haladéktalanul kiállítható legyen. A törvény ezért lehetıvé teszi, hogy az anyakönyvi bejegyzés adatait az anyakönyvvezetı már a házasságkötést megelızıen bejegyezze az anyakönyvbe. Annak érdekében azonban, hogy a nyilvántartás közhitelessége ne sérüljön, és az valótlan adatok igazolására ne legyen felhasználható, a törvény garanciális szabályként megtiltja az ilyen adatokról történı adattovábbítást, vagy az ilyen adatokhoz való közvetlen hozzáférést. Szintén garanciális jellegő szabály, hogy az ilyen adatok kezelése idıtartamának lehetı legrövidebbre korlátozása érdekében az anyakönyvvezetı legkorábban a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızı munkanapon jegyezheti be a házassággal vagy a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben rögzítendı adattartalmat. Az adatkezelés jogalapja a házasság megkötéséig vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig az érintettek hozzájárulása lesz, aminek az alapiratokból ki kell derülnie. A bejegyzett adatok alapján az anyakönyvi kivonat kiállítható, de az a feleknek csak a házasság megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követıen adható át. Ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre, az anyakönyvvezetınek az ily módon bejegyzett adatokat legkésıbb a tervezett idıpontot követı elsı munkanapon törölnie kell az elektronikus anyakönyvbıl, a kiállított anyakönyvi kivonatot pedig meg kell semmisítenie. Az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetésével indokolatlan a bejegyzés törlése, majd ismételt teljesítése azzal, hogy a késıbbi kereshetıség érdekében az ilyen eljárásban keletkezett iratokat meg kell küldeni a bejegyzésre egyébként illetékes anyakönyvvezetınek. Hazai anyakönyvezés 65. § A magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint a magyar állampolgárságú házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke és szülıje külföldön történt halálának hazai anyakönyvezését. 66. § (1)2 A magyar állampolgár születését, házasságkötését, valamint - a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény hatálybalépését követıen létesített - bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését az anyakönyv akkor is tartalmazza, ha a magyar állampolgárságot a születése, házasságkötése, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után szerezte meg. (2) Ha a hontalan személy lakóhelye Magyarországon van vagy volt, külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét a hazai anyakönyvezést végzı hatóság anyakönyvezi, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke főzıdik. 67. § (1)3 A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely képviselı-testület hivatalának anyakönyvvezetıjénél vagy bármely konzuli tisztviselınél elıterjeszthetı. Ha magyar állampolgár külföldön történt születésérıl, házasságkötésérıl, bejegyzett élettársi kapcsolata külföldi létesítésérıl vagy külföldön történt halálesetérıl az anyakönyvvezetı vagy - a fogadó állam hatósága által megküldött anyakönyvi kivonat alapján - a konzuli tisztviselı tudomást szerez, a hazai anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselınél postai úton is elı lehet terjeszteni. (1a)4 Az állampolgárság megszerzésére vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elı kell terjeszteni. (1b)4 Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell - ha a kérelmezı a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezetı vagy a hivatásos konzuli tisztviselı ellenırzi, hogy a kérelmezı a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e. A Magyary Egyszerősítési Program kiemelt célja volt az állampolgársági ügyek tekintetében a hazai anyakönyvezés egyidejő megindítása, ennek megfelelıen a rendelkezés rögzíti, hogy az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor - ha a hazai anyakönyvezés nem történt még meg - az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elı kell terjeszteni, és ahhoz csatolni kell a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történı automatikus felvételhez szükséges adatokat is. 1 2 3 4

A 2013. évi LXXVI. törvény 53. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § m) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 54. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 55. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



(2)1 A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje két hónap. (3)2 Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétıl számított tizenöt napon belül kell kibocsátani. (4)3 A hazai anyakönyvezés iránti kérelemhez csatolni kell a külföldi anyakönyvi okiratot. Ha a hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak hivatalos tudomása van arról, hogy az okirat külföldrıl nem szerezhetı be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, az anyakönyvi esemény tanúsítására alkalmas egyéb okiratot kell csatolni. Kétség esetén az eljáró hatóság az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter útján a külpolitikáért felelıs miniszternek vagy az adott állam Magyarországra akkreditált külképviseletének állásfoglalását kéri arról, hogy az okirat külföldrıl nem szerezhetı be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg. 68. § (1) Magyar állampolgár külföldön született gyermeke születésének hazai anyakönyvezése során a gyermek utóneveként a külföldi okiratban szereplı utónevet kell bejegyezni. (2) A magyar állampolgár a születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének a külföldi anyakönyvi okiratban szereplı utónévnek megfelelı magyar utónévre történı kijavítását. (3) A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplı valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettıt kíván viselni, nyilatkozata alapján a többi utónevét a bejegyzésbıl törölni kell. A hazai anyakönyvezés célja, hogy a külföldön bekövetkezett anyakönyvi eseményt a magyar anyakönyvbe a belsı jognak megfelelıen rögzítse, és ezáltal az anyakönyvezés belföldön joghatást válthasson ki. A magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeit Magyarországon is anyakönyvezni kell. A magyar állampolgár születését és házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését a magyar anyakönyv akkor is tartalmazza, ha a magyar állampolgárságot születése, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítése után bármely állampolgárság-szerzési jogcím alapján (honosítás, visszahonosítás, nyilatkozat) szerezte meg. A törvény a hontalan személyek külföldön történt anyakönyvi eseményei esetén is lehetıséget biztosít a hazai anyakönyvezésre, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez valamilyen jogi érdeke főzıdik. A törvény szabályozásának célja, hogy az anyakönyv és a rá épülı egyéb személyi nyilvántartások közhitelességének javítását elısegítendı a hazai anyakönyvezés a lehetı legszélesebb körben megtörténjék. Ennek érdekében rögzíti, hogy a hazai anyakönyvezés kezdeményezése az érintette kötelezettsége. A törvény egyúttal szélesíti a hazai anyakönyvezés hivatalból történı kezdeményezésének körét is. A törvény meghatározza a kérelem benyújtásának módját, valamint a csatolandó okiratok körét. VI. FEJEZET4 AZ ANYAKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSOK RENDSZERE4 69. §4 (1) Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének része a) az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás és b) a papír alapú anyakönyvi nyilvántartás. (2) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás része a) az elektronikus anyakönyv, b) az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartása, c) az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartása (a továbbiakban: okiratnyilvántartás), d) a jogosultsági nyilvántartás és e) a papír alapú anyakönyvek nyilvántartása. (3) A papír alapú anyakönyvi nyilvántartás részei: a) a papír alapú anyakönyv és b) a papír alapú anyakönyvbe tett bejegyzések betőrendes névmutatója. (4)5 A központi nyilvántartó szerv az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter és az e-közigazgatásért felelıs miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási mőveletek, technikai feladatok elvégzésével, kivéve, ha az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter elıterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelıs miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmérıl szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmérıl szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (1) bekezdése garanciális rendelkezésként lehetıséget biztosít arra, hogy törvény az adatfeldolgozással megbízható szervek vagy személyek körét korlátozza. Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyv a személlyel kapcsolatos legérzékenyebb információkat személyi alapnyilvántartásként, közhitelesen tartalmazza, indokolt annak biztonsága érdekében az adatfeldolgozói kör korlátozása.

1 2 3 4 5

A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § n) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § o) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § p) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 56. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 23. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



Elektronikus anyakönyv1 69/A. §1 Az elektronikus anyakönyv a személyazonosság, az anyakönyvi események bekövetkezésének, az azok alapján létrejövı családi kapcsolatoknak, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszőnésének igazolása céljából személyi alapnyilvántartásként határidı nélkül nyilvántartja a) az érintett személyazonosító adatait és b) az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó, a 69/C-69/H. §-ban meghatározott adatokat. 69/B. §1 (1) A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza a) az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítót, b) az érintett ba) születési családi és utónevét, bb) születési helyét, bc)2 születési idejét, ennek hiányában életkorát, bd) személyi azonosítóját, be) nemét, bf) anyjának születési családi és utónevét, bg) apjának születési családi és utónevét, bh) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszőnését, bi) házassági nevét, bj) családi állapotát, c) annak a házassági névviselési formának a megjelölését, amelynek viselésére az érintett törvény vagy bírósági határozat alapján nem jogosult, d) a b) pontban foglalt adatok változását, e) az adatot bejegyzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, f) a bejegyzés idejét, g) a b) pont ba), bf), bg) és bi) alpontjában foglalt adatok esetén - ha azok a magyar ábécében nem szereplı betőt tartalmaznak azoknak a magyar ábécé betőivel való átírását és h) a b) pont ba), bf), bg) és bi) alpontjában foglalt adatok esetén a családi és utónevet az adott nemzetiségi nyelven is, ha ezt a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérték. (1a)3 A szülı születési nevének megváltozását a kiskorú gyermek anyakönyvi bejegyzésébe akkor is rögzíteni kell, ha a szülı nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történı kiterjesztését, vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülı születési családi nevét viseli. (2) A szülı születési családi és utónevének megváltozását nagykorú személy esetében kizárólag a nagykorú személy kérelmére kell az anyakönyvbe bejegyezni. (3) Nem jegyezhetı be az anyakönyvbe a szülı utónevének megváltozása, ha az a nemének megváltozásával összefüggésben történt. (4)4 A nem megváltozásának anyakönyvbe való bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll. A hatályos szabályozással összhangban indokolt rendelkezni a nem megváltoztatása bejegyzésének tilalmáról abban az esetben, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll, tekintettel arra, hogy így olyan személyek között állna fenn a bejegyzést követıen a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat, amely személyek között ezt az ezen jogviszonyokat szabályozó törvény nem teszi ezt lehetıvé. 69/C. §1 Az elektronikus anyakönyv a születéssel kapcsolatban nyilvántartja a)5 a szülık 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) és bd), annak hiányában bc), valamint bh) alpontjában foglalt adatait és az anyának a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontjában foglalt adatát, ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezik, és az anya házassági nevét a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvény 4:27. § (1) bekezdés d) pontja vagy (3) bekezdése szerinti formában viseli, b) a származási helyet, c) a többes születést, d)6 a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vér szerinti szülı vagy szülık 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú anyakönyvbe az örökbefogadás tényét jegyezték be - az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadó szülı vagy szülık 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) és bi) alpontjában foglalt adatait, e) ha valamelyik vagy mindkét szülı képzelt, ennek tényét, f)7 az a), d) és e) pontban foglalt adatok változását az anya házassági neve változásának kivételével, g) az adatot bejegyzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, h)8 a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelızıen teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és 1 2 3 4 5 6 7 8

A 2013. évi LXXVI. törvény 56. § szerinti szöveggel lép hatályba. Az „elhalt személy esetén” szövegrész nem lép hatályba a 2013. évi CCXVIII. törvény 35. § e) alapján. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 24. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 25. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 12. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 13. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 14. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 15. szerint módosított szöveggel lép hatályba.



i) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát. 69/D. §1 (1) Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja a) a házasságkötés helyét és idejét, b) a házastárs 69/B. § (1) bekezdés b), g) és h) pontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, c) a házasságkötésnél közremőködött anyakönyvezetı nevét, d) a házassági tanúk és a tolmács családi és utónevét, e) a megállapodást a születendı gyermek születési családi nevére, f) az érvényes házasság magyar jog szerinti kezdı idıpontját, g) a házasság megszőnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét, h) a b) pontban szereplı adatoknak a házasság fennállása alatt bekövetkezett változását, valamint a házasság megszőnését követıen a magyar állampolgárság megszerzését, megszőnését és a házassági névviselési forma módosítását, i) az e)-g) pontban szereplı adatok változását, j) az adatot bejegyzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, k)2 a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelızıen teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és l) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát. (2)3 Ha a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezetı, más hatóság vagy bíróság megállapítja a házasság nem létezését, a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezetı törli az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvbıl, az elektronikus anyakönyvbe a nem létezı házasságra vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz az (1) bekezdés j)-l) pontja szerinti adatokkal, valamint gondoskodik a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) és bj) alpontjában, valamint g) és h) pontjában foglalt adatok megváltozásának bejegyzésérıl. 69/E. §1 (1) Az elektronikus anyakönyv a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben nyilvántartja a) a létrehozás helyét és idejét, b) a bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés b), g) és h) pontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, c) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásánál közremőködött anyakönyvvezetı nevét, d) a tanúk és a tolmács családi és utónevét, e) az érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerinti kezdı idıpontját, f) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszőnésének, megszüntetésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét, g) a b) pontban szereplı adatoknak a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt bekövetkezett változását, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszőnését követıen a magyar állampolgárság megszerzését és megszőnését, h) az e) és f) pontban szereplı adatok változását, i) az adatot bejegyzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, j)2 a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelızıen teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és k) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát. (2)4 Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezetı, más hatóság vagy bíróság megállapítja a bejegyzett élettársi kapcsolat nem létezését, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezetı törli az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvbıl, az elektronikus anyakönyvbe a nem létezı bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz az (1) bekezdés i)-k) pontja szerinti adatokkal, valamint gondoskodik a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglalt adat megváltozásának bejegyzésérıl. 69/F. §1 (1) Az elektronikus anyakönyv a halálesettel kapcsolatban nyilvántartja a) a haláleset helyét és idejét, b) a holtnak nyilvánítás tényét vagy a halál tényének bírósági megállapítását, c) az a) és b) pontban foglalt adatok megváltozását, d) az adatot bejegyzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, e)2 a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelızıen teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és f) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát. (2) Ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat az egyik házastárs vagy bejegyzett élettárs halála miatt szőnt meg, a halálesetet az anyakönyvbe bejegyzı személy gondoskodik a túlélı házastárs vagy bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglalt adata megváltozásának bejegyzésérıl. 69/G. §1 (1) Az elektronikus anyakönyv az ismeretlen holttest személyazonosságának megállapításáig nyilvántartja a) az elektronikus anyakönyvi egyedi azonosítót, b) az ismeretlen holttestnek a rendırség feladat- és hatáskörrel rendelkezı szerve által megállapított adatait, c) az értesítést küldı rendıri szerv megnevezését, d) az ügyirat számát, e) az adatot bejegyzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, f) a bejegyzés idejét és g) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát. (2)5 Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az elhalt halálesetének elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követıen az (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt adatokat az anyakönyvvezetı törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyzı személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével. 1 2 3 4 5

A 2013. évi LXXVI. törvény 56. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 15. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 16. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 17. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 18. szerint módosított szöveggel lép hatályba.



(3)1 Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatot akkor kell törölni, ha az elhalt személy az elektronikus anyakönyvben már szerepel. Az ismeretlenként anyakönyvezett holttest személyazonosságának ismertté válása esetén két eset lehetséges: vagy szerepelt már az érintett személy az elektronikus anyakönyvben, vagy nem. Ha már a haláleset bejegyzését megelızıen szerepelt az elektronikus anyakönyvben az érintett személy, akkor rendelkezett egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóval is, így ebben az esetben az ismeretlen holttesthez kapcsolódó egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító szükségtelenné válik. Ha az érintett személy még nem szerepel az elektronikus anyakönyvben, úgy az ismeretlen holttest adatainak bejegyzésekor keletkezett egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóhoz kell hozzárendelni valamennyi, az ehhez a személyhez kapcsolódó bejegyzésben foglalt adatot. 69/H. §2 Ha az anyakönyvbe bejegyzett adatváltozás alapja bíróság vagy más hatóság határozata, az anyakönyv nyilvántartja a) a bíróság vagy más hatóság megnevezését, b) a határozat számát és c) a határozat jogerıre emelkedésének idıpontját. 69/I. §2 Az anyakönyvi alapiratok nem selejtezhetık, ırzésükrıl és nyilvántartásukról az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratok tekintetében a központi nyilvántartó szerv gondoskodik. Az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartása2 70. §2 (1) Az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartása a gyermek családi jogállásának igazolása érdekében az apai elismerı nyilatkozat tekintetében határidı nélkül a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazza. (2) Az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza a) az apa aa) születési családi és utónevét, ab) házassági nevét, ac) születési helyét, ad) születési idejét, ae) személyi azonosítóját, af) lakcímét, ag) személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét, ah) állampolgárságát, ai) állampolgárságát igazoló okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét, aj) nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket magáénak elismeri, b) az anya ba) születési családi és utónevét, bb) házassági nevét, bc) születési helyét, bd) születési idejét, be) személyi azonosítóját, bf) lakcímét, bg) családi állapotát, bh) elvált családi állapota esetén a házasságot felbontó határozatot meghozó bíróság vagy más hatóság megnevezését, az ítélet jogerıre emelkedésének idıpontját és a határozat számát, bi) az anya özvegy családi állapota esetén a haláleset idıpontját, a haláleset anyakönyvezésének helyét és anyakönyvi folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, bj) nyilatkozatát arról, hogy a nyilatkozatnak az apaként megjelölt személy általi megtételéhez hozzájárul, c) - ha a gyermek még nem született meg -, ca) a magzat fogantatásának vélelmezett idejét, cb) a szülés várható idıpontját, cc) a terhességet igazoló egészségügyi intézmény megnevezését, cd) a terhességet igazoló szakorvos nevét, ce) a terhességet igazoló igazolás kiállításának idıpontját, d) - ha a gyermek már megszületett - a gyermek da) utónevét, db) születési idejét, dc) születési helyét, dd) személyi azonosítóját, de) hozzájáruló nyilatkozatát, ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, e) a szülıi felügyeletet gyakorló szülık vagy a nagykorú gyermek nyilatkozatát a gyermek születési családi nevének viselésérıl, f) ha az apa vagy anya jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselıjének hozzájárulása szükséges, a törvényes képviselı fa) születési családi és utónevét, fb) házassági nevét, fc) születési helyét, 1 2

Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 26. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 56. § szerinti szöveggel lép hatályba.



fd) születési idejét, fe) anyja születési családi és utónevét és ff) hozzájárulását az apai elismerı nyilatkozat megtételéhez, g) ha az apai elismerı nyilatkozat tételében gondnok vagy gyám közremőködik, ga) a gondnokot vagy gyámot kirendelı szerv megnevezését, gb) a kirendelı határozat számát, gc) a kirendelt gondnok vagy gyám nevét, gd) a kirendelt gondnok vagy gyám nyilatkozatát, h) az anya nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint apaság megállapítása iránti per van-e folyamatban, ha igen ha) az eljáró bíróság megnevezését, hb) a per ügyszámát, i) a nyilatkozattal érintett nem magyar állampolgár nyilatkozatát arról, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli, j) ha a nyilatkozat megtételében közremőködött, a tolmács ja) nevét, jb) lakóhelyét, jc) személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét, k) az apai elismerı nyilatkozat és a hozzájáruló nyilatkozatok megtételének és rögzítésének helyét és idejét, l) az apai elismerı nyilatkozat azonosító számát, m) - ha az apai elismerı nyilatkozatot vagy a hozzájáruló nyilatkozatot nem az anyakönyvvezetı elıtt tették - a nyilatkozatot felvevı szerv megnevezését és személy nevét, n) az apai elismerı nyilatkozatot vagy a hozzájáruló nyilatkozatot rögzítı személy nevét és felhasználói azonosítóját, valamint o)1 az elektronikus anyakönyv adatai alapján az a) pont aa)-ae) alpontjában és ah) alpontjában, a b) pont ba)-be) alpontjában és bg) alpontjában, továbbá a d) pont da)-dd) alpontjában foglalt adatok, valamint a szülıi felügyeletet gyakorló szülık e) pont szerinti nyilatkozatának változását. (3)2 Az apai elismerı nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat törölni kell, ha az apai jogállást nem az apai elismerı nyilatkozat alapján töltötték be. Az apai elismerı nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat az apa adatait az anyakönyvbe bejegyzı személy a nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a törlés idejének feltüntetésével a bejegyzéssel egyidejőleg törli az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásából. (4) Az anyakönyvvezetı az elıtte tett apai elismerı nyilatkozatot az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában rögzíti. Az apai elismerı nyilatkozatnak az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásából kinyomtatott példányát az apa, a kiskorú apa vagy anya törvényes képviselıje, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és az anyakönyvvezetı aláírják. Az apai elismerı nyilatkozatot rögzítı anyakönyvvezetı az apai elismerı nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetınek vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak. (5) A nem az anyakönyvvezetı elıtt tett apai elismerı nyilatkozat a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint az apa, a kiskorú apa vagy anya törvényes képviselıje, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és a nyilatkozatot felvevı személy aláírását tartalmazza. Az apai elismerı nyilatkozatot felvevı szerv a nyilatkozat aláírt példányát megküldi az adatok rögzítésére illetékes anyakönyvvezetınek, illetve hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak vagy az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszternek. Ha az apai elismerı nyilatkozatot születendı gyermekre tették, a gyermek születésének az arra illetékes anyakönyvvezetı általi anyakönyvezését követıen az adatokat az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában rögzítı anyakönyvvezetı vagy az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter az apai elismerı nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetınek vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak. (6) Ha a megszületett gyermekre tett apai elismerı nyilatkozat teljes hatálya megállapítható, az anyakönyvvezetı, illetve a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az adatok apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában történı rögzítésével egyidejőleg az adatokat az elektronikus anyakönyvbe is bejegyzi. Az okirat-nyilvántartás3 71. §3 (1) Az anyakönyvi eljárásban fel nem használt anyakönyvi kivonatokról, az anyakönyvbıl kiállított anyakönyvi okiratokról, a névváltoztatási eljárásban fel nem használt és a kiállított névváltoztatási okiratokról a közhitelességet szolgáló ellenırzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából nyilvántartást kell vezetni. (2) Az okirat-nyilvántartás tartalmazza a) a fel nem használt anyakönyvi kivonat aa) felhasználására jogosult szerv megnevezését és azonosítóját, ab) egyedi azonosítóját, ac) típusát, ad) bevételezésének helyét és idejét, ae) tényleges tárolási helyét és af) a selejtezésére vonatkozó adatokat, b) az a) pont aa)-ad) alpontjában foglalt adatok mellett a kiállított anyakönyvi kivonat ba) kiállításának idejét, bb) tartalmát képezı anyakönyvi bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, bc) kiállítását kérı természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait és lakcímét, illetve a nem természetes személy ügyfél nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselıjének nevét, bd) kiállítását elvégzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, 1 2 3

A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 19. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 20. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 56. § szerinti szöveggel lép hatályba.



c) a kiállított anyakönyvi hatósági bizonyítvány ca) kiállításának idejét, cb) tartalmát képezı anyakönyvi bejegyzés folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, valamint az igazolt adatok körét, cc) kiállítását kérı természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait és lakcímét, illetve a nem természetes személy ügyfél nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselıjének nevét, cd) kiállítását elvégzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, d) a fel nem használt névváltoztatási okirat da) felhasználására jogosult szerv megnevezését és azonosítóját, db) egyedi azonosítóját, dc) bevételezésének helyét és idejét, dd) tényleges tárolási helyét és de) a selejtezésére vonatkozó adatokat, e) a d) pont da)-dc) alpontjában foglalt adatok mellett a kiállított névváltoztatási okirat esetén ea) az okirat kiállításának idejét, eb) a névváltoztatást kérelmezı személy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, ec) a névváltoztatást kérelmezı személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, ed) az okirat kiállítását elvégzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, f)1 a kiállított névváltoztatási okiratmásolat esetén fa) a d) pont da)-dc) alpontjában foglalt adatokat, fb) az okirat kiállításának idejét, fc) a névváltoztatást kérelmezı személy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, fd) a névváltoztatást kérelmezı személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, fe) az okirat kiállítását elvégzı személy nevét és felhasználói azonosítóját, ff) az okiratmásolat jellegére utaló megjegyzést. (3)2 A (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, c) pont ca) és cb) alpontjában, e) pont ea) és eb) alpontjában, valamint f) pont fb) és fc) alpontjában meghatározott adatokat az okirat-nyilvántartás határidı nélkül tartalmazza, a (2) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, c) pont cc) és cd) alpontjában, e) pont ec) és ed) alpontjában, valamint f) pont fd) és fe) alpontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat kiállítását követı öt év elteltével törölni kell. 71/A. §3 Az okirat-nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében - az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter rendeletében meghatározott rend szerint adatszolgáltatásra kötelezett a) az anyakönyvvezetı, b) a képviselı-testület hivatalának jegyzıje, c) a hazai anyakönyvezést végzı hatóság, d) a fıvárosi és megyei kormányhivatal, e) az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter, f) a központi nyilvántartó szerv és g) a külpolitikáért felelıs miniszter. A jogosultsági nyilvántartás3 72. §3 (1) A jogosultsági nyilvántartás a) az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személynek az e törvényben meghatározott feladatai ellátása, valamint e feladatok ellátásának ellenırzése céljából a (2) bekezdésben, b) az elektronikus anyakönyvi rendszerhez közvetlen hozzáférésre jogosult személynek a személyazonosság megállapítása, a hozzáférés biztosítása és a hozzáférés ellenırzése céljából a (3) bekezdésben foglalt adatait tartja nyilván. (2) A jogosultsági nyilvántartás nyilvántartja az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személy a) születési családi és utónevét, b) házassági nevét, c) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, d) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételeknek való megfelelését igazoló okiratának számát és a kiállító hatóság megnevezését, e) kinevezése szerinti települési önkormányzat vagy konzuli kerület megnevezését, f) kinevezésének kezdı és befejezı idıpontját, g) tevékenysége szünetelésének ga) tényét és gb) idıtartamát, h) helyettesítésére kirendelt anyakönyvvezetı a)-c) és e) pontban meghatározott adatait, ha az adatok rögzítésére jogosult személy az anyakönyvvezetı, i) telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, j) hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói azonosítóját, k) hozzáférési jogosultságának idıtartamát, ha az határozott idejő és l) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és megszőnésének idıpontját. 1 2 3

Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 27. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 21. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 56. § szerinti szöveggel lép hatályba.



(3) A jogosultsági nyilvántartás nyilvántartja a közvetlen hozzáférésre jogosult személy a) születési családi és utónevét, b) házassági nevét, c) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, d) beosztását, e) szervezeti egységét, f) hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói azonosítóját, g) hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének és megszőnésének idıpontját és h) számára közvetlen hozzáférési jogosultságot kérı szerv ha) megnevezését, hb) címét, hc) telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét és hd) hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének és megszőnésének idıpontját. (4)1 Az anyakönyvvezetı (2) bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását a fıvárosi és megyei kormányhivatal, az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult egyéb személyek (2) bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását, továbbá a közvetlen hozzáférésre jogosult személy (3) bekezdésben meghatározott adatait a központi nyilvántartó szerv jegyzi be a jogosultsági nyilvántartásba. (5) Az (1) bekezdésben foglalt személyek (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatait a jogosultsági nyilvántartás a jogosultság megszőnésétıl számított öt évig tartja nyilván. A papír alapú anyakönyvek nyilvántartása2 72/A. §2 (1) A papír alapú anyakönyvek nyilvántartása a papír alapú anyakönyvben szereplı bejegyzések elektronikus anyakönyvben történı rögzítésének megkönnyítése, valamint a papír alapú anyakönyvekbıl való adattovábbítás megkönnyítése céljából anyakönyv-típusonként tartalmazza a) a papír alapú anyakönyvet ırzı település nevét, b) annak a településnek vagy településeknek a nevét, amely, illetve amelyek anyakönyvi eseményeit az adott papír alapú anyakönyv tartalmazza, c) a papír alapú anyakönyv ca) típusát, cb) okmányazonosítóját, cc) megkülönböztetı betőjelét, d) a papír alapú anyakönyvbe tett elsı és utolsó bejegyzés sorszámát és e) a papír alapú anyakönyvbe tett elsı és utolsó bejegyzés idıpontját. (2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az ırizetében levı anyakönyvek tekintetében az anyakönyvvezetı, vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság jegyzi be a papír alapú anyakönyvek nyilvántartásába. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerén belül meg kell különböztetni az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásokat és a papíralapú anyakönyvi nyilvántartásokat. Az anyakönyv mellett elektronikusan kell vezetni az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartását, az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartását (ún. okirat-nyilvántartás), az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosultak nyilvántartását (ún. jogosultsági nyilvántartás), valamint a papíralapú anyakönyvek nyilvántartását. Amiatt, hogy a papíralapú anyakönyvekbe az elektronikus anyakönyvi rendszer indulását követıen - a szükséges szők körben, a papíralapú anyakönyvezés lezárásához - továbbra is teljesíthetık legyenek bejegyzések, valamint az anyakönyvekbıl adatszolgáltatás, a papíralapú anyakönyvben a bejegyzések megtalálását támogató betőrendes névmutató is további használatban marad, a rendszer indulását követı átmeneti ideig ezeket szintén tovább kell vezetni, így e nyilvántartások a papíralapú anyakönyvi nyilvántartások részeként az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének részét képezik. Az elektronikus anyakönyv új struktúrájában az adattakarékosság elvét szem elıtt tartva az adatok nyilvántartása nem anyakönyvi események alapján történik, hanem személyhez kötötten. Az informatikai lehetıségek minél hatékonyabb kiaknázása, az eljárás egyszerősítése és a nyilvántartás átláthatóbbá tétele érdekében a korábban vezetett négy típusú anyakönyvet egy váltja fel, amivel felszámolhatók az egyes anyakönyvi bejegyzések aktualizálását szolgáló, anyakönyvek közötti értesítési kötelezettségek. Ahhoz, hogy a rendszerbıl az anyakönyvi bejegyzés generálható legyen, az érintettıl különbözı személyek adatait is nyilván kell tartani - például a házassági bejegyzés esetén a házastárs adatait - ez azonban nem jár adattöbbszörözéssel, ugyanis a rendszer az érintett személyhez kapcsolódóan nem tartja nyilván más személyek adatait, hanem adatigénylés vagy közvetlen hozzáférés esetén a releváns adatokat e másik személytıl veszi át.

1 2

A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 22. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 56. § szerinti szöveggel lép hatályba.



Az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartása elektronikus okirat formájában tartalmazza mind a méhmagzatra, mind a megszületett gyermekre tett apai elismerı nyilatkozatokat. Ha az apai elismerı nyilatkozatot az anyakönyvvezetı elıtt teszik, akkor azt az anyakönyvvezetı elektronikus dokumentum formájában elkészíti, kinyomtatja, majd az érintettek aláírják. Különbséget kell tenni a megszületett gyermek és a méhmagzat között. Elıbbi esetben - feltéve, hogy a gyermek adatait az elektronikus anyakönyv már tartalmazza - nem a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetı jegyzi be az apa és a gyermek adatait az anyakönyvbe, hanem azokat a teljes hatályú elismerı nyilatkozat alapján a rendszer automatikusan generálja. Amennyiben a gyermek és a szülık adatait az elektronikus anyakönyv még nem tartalmazza, a rendszer értesítést küld a gyermek, az apa, valamint az anya születését nyilvántartó anyakönyvvezetı számára, akik gondoskodnak a papíralapú anyakönyvben szereplı adatok elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl, amely bejegyzés automatikusan kiegészül az apa, a gyermek és az anya teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatban már szereplı adataival. Az apai elismerı nyilatkozatot felvevı anyakönyvvezetı pedig az aláírt példányt megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetınek vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak. Méhmagzat esetén a születés helye szerinti anyakönyvvezetı az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában szereplı apai elismerı nyilatkozatok adatait felhasználva anyakönyvezi a gyermek születését. Apai elismerı nyilatkozat nem csak anyakönyvvezetı elıtt tehetı. A nyilvántartás teljessé tétele érdekében ezek a szervek megküldik az elıttük tett apai elismerı nyilatkozatok aláírt példányát a székhelyük szerinti anyakönyvvezetınek, aki gondoskodik annak elektronikus formában való rögzítésérıl, valamint a születést nyilvántartó anyakönyvvezetınek vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak történı megküldésérıl. Az elektronikus nyilvántartás mőködése következtében az ügyfelek terhei csökkennek, hiszen nem nekik kell gondoskodniuk az apai elismerı nyilatkozatok illetékes anyakönyvvezetı részére történı továbbításáról. Az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartása a kiállított anyakönyvi és névváltoztatási okiratok, valamint a kiállításra még nem került anyakönyvi kivonatok és névváltoztatási okiratok meghatározott adatait tartalmazza. Az anyakönyvi okiratok közhitelességének ellenırzéséhez és a velük kapcsolatos visszaélések felderítéséhez arra is szükség van, hogy a nyilvántartásból megállapítható legyen, hogy az anyakönyvi okiratokat milyen adattartalommal állították ki. Tekintettel arra, hogy a kivonat adattartalma törvényben rögzített és az elektronikus anyakönyv az érintetthez tartozó adatokat történetiségükben is tartalmazza, a kivonat típusa, kiállításának idıpontja, valamint az elektronikus anyakönyvi azonosító alapján az elektronikus rendszer egyértelmően képes meghatározni, hogy az adott kivonatot milyen adattartalommal állították ki. Az anyakönyvi hatósági bizonyítványok esetén a kivonattól eltérıen az anyakönyvi okiratok nyilvántartása azt is tartalmazza, hogy a hatósági bizonyítványt mely adatok igazolására állították ki. Mivel az anyakönyvi hatósági bizonyítvány tartalma változó, az elektronikus rendszer csak az adatkörök nyilvántartásával tudja meghatározni a kiállított okirat adattartalmát. Az adattöbbszörözés elkerülése érdekében az anyakönyvi okiratok nyilvántartása tehát nem tartalmazza a kiállított anyakönyvi okiratokban szereplı személyes adatokat, de azokat a rendszer az elektronikus anyakönyv adatai és az okirat-nyilvántartásban szereplı adatok alapján képes megállapítani. Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásokban adatok rögzítésére nem csak az anyakönyvvezetık jogosultak, e résznyilvántartás hatálya alá tartozik mindenki, aki az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásokban adatok rögzítésére jogosult, valamint azok is, akik számára a központi nyilvántartó szerv közvetlen hozzáférést biztosított. A nyilvántartás célja kettıs. Egyrészt a jogosultak feladatainak ellátását és ellenırzését támogatja, másrészt pedig ebben a nyilvántartásban kezeli a központi nyilvántartó szerv a közvetlen hozzáféréssel történı adatátvételek biztosításához szükséges adatokat. A nyilvántartás az adatokat a jogosultság megszőnését követı öt évig tartja nyilván. Ennek indoka, hogy a jogosultság megszőnését követıen nincs olyan szerv, amely az esetleges adatváltozásokat átvezetné a nyilvántartáson, így sérülhetnek az adatok pontosságára és naprakészségére vonatkozó adatvédelmi követelmények, és így a személyes adatok további nyilvántartásának célja is megkérdıjelezhetı. A papíralapú anyakönyvek nyilvántartásának elsıdleges célja, hogy tájékoztatást adjon a papíralapú anyakönyvek fellelhetıségérıl. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartás kizárólag közérdekő adatokat tartalmaz, ahhoz bárki hozzáférhet. VII. FEJEZET1 AZ ANYAKÖNYVI OKIRATOK1 73. §1 (1) Az anyakönyvbıl a következı anyakönyvi okiratok állíthatók ki: a) anyakönyvi kivonat, b) anyakönyvi hatósági bizonyítvány. (2) Anyakönyvi hatósági bizonyítványt a papír alapú anyakönyvbıl kizárólag akkor lehet kiállítani, ha az igazolni kért adatot az elektronikus anyakönyv nem tartalmazza. (3) Az anyakönyvi okirat hatósági bizonyítvány. (4) A 73/A. §-ban és a 74. §-ban meghatározott adatokon kívül az anyakönyvi okirat tartalmazza a) az anyakönyvi okirat okmányazonosítóját vagy számát, b) a kiállító szerv nevét, c) az anyakönyvi okirat kiállításának helyét, idejét, d) a kiállító szerv bélyegzıjének lenyomatát, e) a kiállító nevét és aláírását, f)2 az anyakönyvi bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhetı adatról kiállított anyakönyvi okirat esetén az anyakönyvi bejegyzés folyószámát, évszámát, az anyakönyv megkülönböztetı betőjelét. (5) Az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetınél vagy hivatásos konzuli tisztviselınél elı lehet terjeszteni. A hazai anyakönyvezést végzı hatóságnál anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet a hazai anyakönyvezés során lehet elıterjeszteni. 1 2

A 2013. évi LXXVI. törvény 57. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 23. szerint módosított szöveggel lép hatályba.



(6) Az anyakönyvi okirat adatainak kijavítása kicseréléssel történik. A hibás adattartalmú, hamis vagy meghamisított anyakönyvi okiratot be kell vonni. (7) Az okirat kiegészítésének nincs helye. Az anyakönyvi kivonat1 73/A. §1 (1) Az anyakönyvi kivonat közhitelesen tanúsítja a kiállítás idıpontjában az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan az anyakönyvben szereplı adatokat. (2) A születési anyakönyvi kivonat tartalmazza a) a gyermek aa) születési családi és utónevét, ab) nemét, ac) születési helyét és idejét, ad) származási helyét, b) az apa és az anya születési családi és utónevét, c)2 a bejegyzett személy halálának tényét, helyét és idejét, d)3 a gyermek és a szülık igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszőnését, e)4 a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vér szerinti szülı vagy szülık 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú anyakönyvbe az örökbefogadás tényét jegyezték be - az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadó szülı vagy szülık 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) és bi) alpontjában foglalt adatait, f) az örökbefogadott gyermek magyar állampolgárságát, ha nem magyar állampolgár szülık fogadták örökbe, g) a hontalan szülık Magyarországon született gyermeke magyar állampolgárságának tényét. (3) A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza a) a házasságkötés helyét és idejét, b) a férj és a feleség ba) születési családi és utónevét, bb) házassági nevét, bc) születési helyét és idejét, bd)5 igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszőnését, c) a születendı gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást, d) a házasság da) megszőnésének tényét, db) érvénytelenné nyilvánításának tényét, e) a házastársak házassági nevének módosítását a hatálybalépés megjelölésével, f) az érvényes házasságnak a magyar jog szerinti kezdı idıpontját. (4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl kiállított anyakönyvi kivonat tartalmazza a) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének helyét és idejét, b) a bejegyzett élettársak ba) születési családi és utónevét, bb) születési helyét és idejét, bc) nemét, bd)6 igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszőnését, c) a bejegyzett élettársi kapcsolat ca) megszőnésének tényét, cb) érvénytelensége megállapításának tényét, d) az érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerinti kezdı idıpontját. (5) A halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza a) az elhalt aa) házassági nevét, ab) születési családi és utónevét, ac) nemét, ad) családi állapotát, ae) születési helyét és idejét vagy életkorát, af)7 igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszőnését, b) a haláleset helyét és idejét, 1 2 3 4 5 6 7

A 2013. évi LXXVI. törvény 57. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 24. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 25. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 26. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 28. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 29. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 30. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



c) az elhalt apjának és anyjának születési családi és utónevét, d) az elhalt házastársának vagy bejegyzett élettársának születési családi és utónevét, e) a halál tényének bírósági határozattal történt megállapítása esetén ea) a bíróság megnevezését, eb) a határozat számát, ec) a határozat jogerıre emelkedésének idıpontját, f) a holtnak nyilvánítás esetén fa) a határozatot hozó bíróság megnevezését, fb) a határozat számát, fc) a határozat jogerıre emelkedésének idıpontját. (6) A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján nemzetiséghez tartozó személy kérelmére, ha az anyakönyv az anyakönyvi kivonaton szereplı személy nevét a nemzetiségi nyelv szabályai szerint is tartalmazza, az anyakönyvi kivonaton a névadatot az adott nemzetiségi nyelven is fel kell tüntetni. (7) Ha az anyakönyvbe a nemzetiségi nyelv szabályai szerint bejegyzett születési családi és utónév vagy házassági név a magyar ábécében nem szereplı betőt tartalmaz, az anyakönyvi kivonat tartalmazza a születési családi és utónévnek vagy házassági névnek a magyar ábécé betőivel való átírását. (8) Külföldi felhasználás céljából diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbensı felülhitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint Apostille-tanúsítvánnyal a 2006. március 1-jét követıen kiállított anyakönyvi kivonatot lehet ellátni. 73/B. §1 (1) A központi nyilvántartó szerv elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével tájékoztatást ad a kiállított anyakönyvi kivonaton szereplı adatok tekintetében bekövetkezett változás tényérıl. (2) A tájékoztatásra irányuló, kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a kiállított anyakönyvi kivonaton szereplı, a 73. § (4) bekezdés a)-c) és f) pontjában, valamint az anyakönyvi kivonat típusának megfelelıen a 73/A. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot fel kell tüntetni. Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány1 74. §1 (1) Ha az anyakönyvi kivonat adattartalmától eltérı adatkör igazolását kérik, az anyakönyvvezetı, a hazai anyakönyvezést végzı hatóság vagy a hivatásos konzuli tisztviselı anyakönyvi hatósági bizonyítványt állít ki. (2) A törölt anyakönyvi bejegyzésrıl anyakönyvi hatósági bizonyítvány nem állítható ki. (3) Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány tartalmazza a kérelmezı a) által igazolni kért adatot, b) természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, vagy - ha a kérelmezı nem természetes személy - nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselıjének nevét. Az anyakönyvbıl kiállítható anyakönyvi okiratok a Ket. értelmében vett hatósági bizonyítványnak minısülnek, két típusuk van: az anyakönyvi kivonat és az anyakönyvi hatósági bizonyítvány. Az anyakönyvi kivonat adattartalmát törvény határozza meg. Bár az elektronikus anyakönyvben szereplı adatok nyilvántartása személyhez és nem anyakönyvi eseményhez kötötten történik, az elektronikus anyakönyvi rendszer továbbra is képes lesz anyakönyvi eseményhez kapcsolódó kivonatok kiállítására. A korábbi szabályozás értelmében hatósági bizonyítványt csak olyan adatról lehetett kiállítani, amely az anyakönyvi kivonatnak nem tartalma, vagyis ha az ügyfél olyan adat igazolását kérte a hatóságtól, amely az anyakönyvi kivonatban szerepel, akkor függetlenül attól, hogy az anyakönyvi kivonat teljes adattartalmára szüksége volt-e, csak anyakönyvi kivonat kiállítását kérhette. Ezt a korábbi korlátozást oldja a törvény azon szabálya, hogy ha a kivonat adattartalmától eltérı vagy annál kevesebb adat igazolását kérik, az anyakönyvvezetı hatósági bizonyítványt állít ki. Hatósági bizonyítványt kell kiállítani a papíralapú anyakönyvekben szereplı azon adatokról is, amelyek nem tartoznak az elektronikus anyakönyv adattartalmába. Az anyakönyvi kivonat biztonsági okmány, errıl azonban a törvényben nem szükséges külön rendelkezni, tekintettel arra, hogy a biztonsági okmányok védelmének rendjérıl szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok körében nevesíti azt. A hatósági erkölcsi bizonyítványhoz hasonlóan az elektronikus rendszeren keresztül megteremtıdik annak a lehetısége is, hogy a kivonatok felhasználására jogosultak ellenırizhessék, hogy a kivonat adattartalmában a kiállítása óta történt-e változás. A lekérdezéssel nem nyílik lehetıség annak tisztázásra, hogy mely adatok és hogyan változtak, hanem csak arra, hogy a kivonatot felhasználó tájékoztatást kapjon az adatváltozás tényérıl, és így a kivonat felhasználhatóságáról meggyızıdjön. VIII. FEJEZET ADATTOVÁBBÍTÁS, AZ ANYAKÖNYVI ADATOK VÉDELME 76. §2 Az adattovábbítás módja és tartalma 3

77. § Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásában, a jogosultsági nyilvántartásban nyilvántartott adatok, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratok tekintetében a) a központi nyilvántartó szerv az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít, b) a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság törvényben meghatározott kötelezı adattovábbítást végez, 1 2 3

A 2013. évi LXXVI. törvény 57. § szerinti szöveggel lép hatályba. A korábbi alcímmel együtt nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 81. § d) alapján. A 2013. évi LXXVI. törvény 58. § szerinti szöveggel lép hatályba.



c) a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, d) a 4. § (1) bekezdésében felsoroltak és a hivatásos konzuli tisztviselı az arra jogosult részére anyakönyvi okiratot állít ki, vagy e) a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az érintett számára teljesíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást. 78. §1 (1) Az anyakönyvbıl a kizárólag a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a) az arra jogosult részére engedélyezi a betekintést, b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, c) az arra jogosult kérelmére anyakönyvi hatósági bizonyítványt állít ki, vagy d) az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezelésérıl. (2) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által ırzött másodpéldányában nyilvántartott adatok tekintetében az érintettet a levéltár az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezelésérıl. 79. §2 Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által ırzött másodpéldányából a 78. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás és a 93/A. § szerinti kutatás kivételével adattovábbítás nem teljesíthetı és adat nem tehetı megismerhetıvé. Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek másodpéldányát a levéltár ırzi. Nem indokolt, hogy az ezekben tárolt adatok megismerhetıségét az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerinti szabályoktól eltérı rendelkezések szabályozzák, erre tekintettel a törvény kimondja, hogy ezekbıl az anyakönyvekbıl az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megilletı tájékoztatáson és kutatáson kívül adattovábbítás nem teljesíthetı, és adat nem tehetı megismerhetıvé. 80. §3 Az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a statisztikáról szóló törvényben meghatározott népmozgalmi adatgyőjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából az anyakönyvi eljárás során a népmozgalmi adatszolgáltatás teljesítéséig kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat. Az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság által kezelt, a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére teljesítendı adattovábbítás kivételével adattovábbítás nem teljesíthetı. A rendelkezés megteremti azon adatok kezelésének törvényi alapját, amelyek kezelésére az anyakönyvvezetı az anyakönyvi nyilvántartások rendszerében nyilvántartott adattartalom alapján nem jogosult, de a népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alapján átmenetileg mégis köteles. A közvetlen hozzáféréssel történı adatátvétel és a betekintés 81. §4 Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából a) az anyakönyvvezetı, b) a hazai anyakönyvezést végzı hatóság, c) a fıvárosi és megyei kormányhivatal, d) az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter. 81/A. §5 (1) Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával a) a bíróság az elıtte folyamatban lévı eljárásban részt vevı személyek személyazonosságának, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenırzése céljából, b) a nyomozó hatóság a bőncselekmények megelızése, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, c) az ügyészség az ügyészségrıl szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bőncselekmények megelızése, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belsı biztonsági és bőnmegelızési ellenırzési célból. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból és alapiratokból. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott célokból közvetlen hozzáféréssel jogosultak átvenni az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét.

1 2 3 4 5

A 2013. évi LXXVI. törvény 59. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 60. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 61. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 62. § szerint megállapított és a 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 27. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 63. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



81/B. §1 (1) Az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képezı adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával a) a külpolitikáért felelıs miniszter a konzuli érdekvédelem ellátása és az anyakönyvi kivonatok miniszteri felülhitelesítése céljából, b) a hivatásos konzuli tisztviselı a konzuli érdekvédelem ellátása, anyakönyvi okirat kiállítása, az úti okmány kiadása iránti eljárásban és a névváltoztatási eljárásban a névviselés ellenırzése, valamint a bemutatott anyakönyvi kivonat ellenırzése céljából. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személyek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek az ott meghatározott célokból közvetlen hozzáféréssel jogosultak átvenni az okirat-nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét. 81/C. §1 (1) Az elektronikus anyakönyvben kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képezı adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával a) az állampolgársági ügyekért felelıs miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárásban az érintett anyakönyvezett adatainak, névviselésének, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása céljából, b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetése céljából, c) a gyámhatóság a gyermek családból történı kiemelése, a családi jogállás rendezése, a származás megismeréséhez való jog biztosítása, az örökbefogadás, a kiskorú házasságkötésének elızetes engedélyezése, a szülıi felügyelettel kapcsolatos ügyek, a gyám és gondnok kirendelése, valamint a bíróság vagy más hatóság elıtti eljárás megindítása céljából, d) a közjegyzı a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárás lefolytatása, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése, valamint a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából, e) a jegyzı a hagyatéki leltár elkészítése céljából. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból. 81/D. §1 (1)2 Az elektronikus anyakönyvbıl közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvbıl jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képezı adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából, b) az útlevélhatóság az úti okmány kiadására irányuló eljárás lefolytatása céljából, c) a kincstár a hatáskörébe tartozó támogatási eljárás lefolytatása céljából, d) az egészségbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából, e) a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából, f) a kárpótlási hatóság az életüktıl és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlására való jogosultság megállapítása céljából. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból. (3) Az okirat-nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság. Az elektronikus anyakönyv bevezetésével olyan adatvédelmi garanciákat szükséges a rendszerbe építeni, amelyek képesek megakadályozni az érintettek magánéletébe történı túlzott beavatkozást. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréhez történı közvetlen hozzáférés erre tekintettel differenciáltan kerül kialakításra. A bejegyzés teljesítésére jogosultak kivételével a többi szerv számára a különbözı nyilvántartásokhoz csak abban az esetben biztosítható közvetlen hozzáférés, ha megadják a lekérdezett személy azonosításához szükséges adatokat. Ennek hiányában egyedi adatigényléssel fordulhatnak az adatkezelıhöz. 81/E. §3 (1) A 81/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból a külpolitikáért felelıs miniszter, a 81/C. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célokból - a hagyatéki eljárás lefolytatása kivételével - a közjegyzı, és a 81/D. § (1) bekezdésében meghatározott célokból az ott felsorolt szervek az örökbefogadott személynek csak az örökbefogadás következtében változatlan, valamint az örökbefogadás tényére utaló adatok kivételével az örökbefogadás következtében megváltozott adatait ismerhetik meg. (2) Az adatok az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nélkül megismerhetıek, ha a) az örökbefogadó szülık, b) az örökbefogadó szülık és a 14. életévét betöltött gyermek, vagy c) a nagykorúság elérését követıen az örökbefogadott gyermek a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nyilatkozatot tett.

1 2 3

Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 63. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 28. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 31. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



82. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett azon személyek adatairól, akik a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának hatálya alá tartoznak, a bejegyzéskor a központi nyilvántartó szerv automatikusan értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. (2) Ha az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adattartalma eltér, az ellenkezı bizonyításáig az anyakönyvet kell hitelesnek tekinteni. (3)1 Törvény eltérı rendelkezése hiányában az anyakönyvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyvbe, valamint az anyakönyvi alapiratokba történı betekintésrıl, a papír alapú anyakönyvbıl történı adatátvételrıl, valamint a papír alapú anyakönyvi alapiratról történı másolat készítésérıl hivatalos feljegyzést készít, amely tartalmazza a betekintı személy nevét, azt, hogy mely állami vagy önkormányzati szerv nevében jár el, valamint a betekintés célját és jogalapját. (4)2 A betekintésrıl készített hivatalos feljegyzést az anyakönyvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság öt évig köteles megırizni. 83. §3 (1) A központi nyilvántartó szerv az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban, a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatokhoz, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik. (2) Közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott. (3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának a 72. § (3) bekezdésében meghatározott adatairól, valamint az azokban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv a felhatalmazás kiadását, valamint az adat változását követıen haladéktalanul értesíti a központi nyilvántartó szervet. A rendelkezések meghatározzák a közvetlen hozzáférés biztosításának feltételeit. Azon személyek adatait, akiket a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv az adatok átvételére felhatalmazott, a szerv közli a központi nyilvántartó szervvel. E személyek adatait a központi nyilvántartó szerv egyedi felhasználói azonosító alapján kezeli, és csak olyan személyek részére biztosít hozzáférést az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásokban kezelt egyes adatokhoz, akiknek a jogosultsága az érintett adatok tekintetében igazolt. Eltérı adatkezelési szabályok vonatkoznak az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásokban adatok rögzítésére jogosult személyekre, mivel az ı esetükben az adatok strukturált nyilvántartás keretében történı kezelését más szempontok is indokolják. 83/A. §4 Közvetlen hozzáféréssel - a 81. §-ban meghatározott kivételekkel - nem vehetı át az adatátvétellel érintett személy anyakönyvi eseményével kapcsolatba hozható más személy személyi azonosítója. Az adatigénylés alapján történı adattovábbítás feltételei 84. §5 (1) A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylınek és abban a körben továbbíthat adatot, amely adatigénylı tekintetében törvény az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehetı adatok körének pontos meghatározásával elıírja. (2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylı közölte a következı adatokat: a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik aa) születési családi és utónevét, ab) - ha arra vonatkozóan információval rendelkezik - elızı születési családi és utónevét, valamint házassági nevét, ac) a születési helyét és idejét, ad) az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja elızı születési családi és utónevét, ae) az állampolgárságát, valamint b) az adatigénylı pontos megnevezését és címét. (3) A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az anyakönyvi nyilvántartások rendszerében meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelı részére adatigénylésre az adatokat - törvény rendelkezése alapján - akkor továbbíthatja, ha az adatigénylı pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította. (4) Az adatigénylésre történı adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg. Az egyedi adatigénylésekrıl a törvény általánosságban rendelkezik, és külön ágazati törvények határozzák meg azokat az eseteket, amikor egyedi adatigénylés alapján az anyakönyvvezetı az anyakönyvi nyilvántartásokból adatot szolgáltathat. Az adatigénylés teljesítésének feltételeit a törvény úgy határozza meg, hogy abból ellenırizhetıvé váljon az adatigénylés jogszerősége. 84/A. §6 Az adatigénylı számára nem továbbítható az adatigényléssel érintett személy anyakönyvi eseményével kapcsolatba hozható más személy személyi azonosítója. 85-86. §7

1 2 3 4 5 6 7

A 2013. évi LXXVI. törvény 64. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § q) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 65. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 66. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi LXXVI. törvény 67. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 68. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A korábbi alcímmel együtt nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 81. § e) alapján.



Értesítés 87. §1 A fıvárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) bekezdése szerinti anyakönyvi bejegyzés teljesítését követıen az anyakönyvi alapiratot haladéktalanul megküldi a nyilvántartó anyakönyvvezetınek. 88. §2 Az anyakönyvi bejegyzést teljesítı anyakönyvvezetı értesíti a gyámhatóságot a) a 73/A. § (2) bekezdésében foglalt adatok, valamint az anya természetes személyazonosító adatainak és lakcímének továbbításával a gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás megindítása céljából, b) ha a gyermeket a 61. § (5) bekezdése alapján ismeretlen szülıktıl származó talált gyermeknek kell tekinteni, vagy c) a 73/A. § (3) bekezdésében foglalt adatok továbbításával, ha kiskorú személy köt házasságot. 89. §3 (1) Az anyakönyvvezetı a születés anyakönyvezésével egyidejőleg a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása érdekében a törvényes képviselı kérelmére a törvényes képviselık nevét és telefonszámát a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság részére megküldi. (2) Az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvben található bejegyzés lezárásáról a bejegyzés folyószámának és az anyakönyv azonosító adatainak továbbításával az illetékes levéltárat értesíti. A levéltár az értesítés alapján a bejegyzést lezárja. (3) Az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság - a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó nem magyar állampolgár kivételével - a nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezésérıl a 69/B. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont ba)-bc), bf) és bh) alpontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbításával értesíti a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezetı szervet. Az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az idegenrendészeti hatóság által kiállított, tartózkodásra jogosító engedélyt az eljárása során bevonja, és azt az anyakönyvi értesítéshez csatolja. (4)4 Az anyakönyvvezetı a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményérıl értesíti az anyakönyvi ügyekért felelıs minisztert. Az értesítés tartalmazza a nem magyar állampolgár - gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülık - természetes személyazonosító adatait, menekült vagy oltalmazott jogállását, valamint - ha rendelkezésre áll - az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezését, okmányazonosítóját és érvényességi idejét. Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményérıl - nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság alapján - az anyakönyvi kivonat és az anyakönyvvezetı által küldött értesítésben szereplı adatok továbbításával értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelıs minisztert. 90. §5 Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter a névváltoztatás bejegyzését követıen haladéktalanul értesíti a bőnügyi nyilvántartó szervet a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplı személynek a névváltoztatást megelızı és megváltozott születési családi és utónevérıl, a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb), bc) és bf) alpontjában, valamint g) pontjában foglalt adatairól. A bőnügyi nyilvántartó szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint az idegenrendészeti nyilvántartásban szereplı adatok változásáról értesül. Vannak olyan személyek, akik egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, így az adatok naprakészségének és pontosságának biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy az ilyen - egyébként anyakönyvben szereplı - személyek névváltoztatásának engedélyezése esetén az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter értesítse a bőnügyi nyilvántartó szervet az adatváltozás átvezetése érdekében. 91. §6 Az anyakönyvezetı a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány érvénytelenítésének tényérıl és idıpontjáról az elhalt halálesetének anyakönyvezését követıen haladéktalanul elektronikus úton értesíti a személyazonosító igazolvány nyilvántartását és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezetı szervet. Adattovábbítási nyilvántartás 7

92. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerőségének ellenırzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a központi nyilvántartó szerv adattovábbítási nyilvántartást vezet. (2) Az adattovábbítási nyilvántartás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatokon kívül tartalmazza a) az adattovábbítás alanyának természetes személyazonosító adatait, b) az ügyszámot, anyakönyvi folyószámot vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítót. (3) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítások (2) bekezdésben foglalt adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell ırizni. Ha az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítás különleges adatokat is tartalmaz, az adattovábbítás (2) bekezdésben foglalt adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell ırizni. Az adattovábbítási nyilvántartás célja az érintett tájékoztatáshoz való joga érvényesülésének valamint az adatkezelés jogszerősége ellenırzésének elısegítése. Az adattovábbítási nyilvántartás adattartalmával kapcsolatban csak azokról az adatokról szükséges rendelkezni, amelyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattartalmat bıvítik. 93. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet 1 2 3 4 5 6 7

A 2013. évi CCXVIII. törvény 32. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 70. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 71. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 34. § 29. szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 72. § szerinti szöveggel lép hatályba. A korábbi alcím nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 81. § f) alapján. A 2013. évi LXXVI. törvény 73. § szerinti szöveggel lép hatályba. A korábbi alcím nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 81. § g) alapján. A 2013. évi LXXVI. törvény 74. § szerinti szöveggel lép hatályba.



a)1 az adatkezelés jogszerőségének ellenırzése céljából a fıvárosi és megyei kormányhivatal és az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter, b)1 az érintettnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatása céljából az anyakönyvvezetı és a hazai anyakönyvezést végzı hatóság, c) az adatokkal való visszaélésre utaló bőncselekmények megelızése, felderítése, valamint büntetıeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá d) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belsı biztonsági és bőnmegelızési ellenırzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok. (2)2 A központi nyilvántartó szerv az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellızi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejőleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése a) a bőncselekmények megelızésének, felderítésének, a büntetıeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza, b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belsı biztonsági és bőnmegelızési ellenırzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti. Az okmánynyilvántartáshoz hasonlóan - garanciális okok miatt - az adattovábbítások tekintetében is indokolt az események rögzítése, vagyis a törvény által létrehozott nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról is napló készül az adattovábbítás jogszerőségének megállapítása, valamint az érintettek esetleges tájékoztatása céljából. A törvény konkrétan meghatározza azon szervek körét, amelyek az adattovábbítási nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek, vagy abból adatokat igényelhetnek. Az anyakönyv kutathatósága3 93/A. §3 (1) Az anyakönyvbe bejegyzett adatok a) az érintett halálozási évét követı harminc év, b) ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétıl számított száz év, vagy - ha az késıbbi - a bejegyzés keletkezésétıl számított hetvenöt év, c) ha sem a születés, sem a halálozás idıpontja nem ismert, a bejegyzés keletkezésétıl számított hetvenöt év után válnak bárki számára kutathatóvá. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi idı lejárta elıtt is kutatható az anyakönyv, ha a) a kutatáshoz saját bejegyzése tekintetében az érintett, az érintett halálát követıen leszármazója, leszármazó hiányában bármely, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, hozzátartozó hiányában más örököse a kutató kérésére hozzájárult, b) a kutató a hozzájárulás megadására az a) pont szerint jogosult személy, vagy c) a kutatás - a kérelmezı költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulás megadásakor a hozzájáruló személy írásban nyilatkozik a kutató által megismerhetı személyes adat - kutatás célja szerinti - felhasználásának elfogadásáról, valamint a személyes adatot tartalmazó iratok másolhatóságáról. (4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti különleges adatok az anyakönyv kutatása során személyazonosításra alkalmas módon nem rögzíthetık és nem használhatók fel, kivéve, ha az érintett vagy az érintett halálát követıen leszármazója ahhoz hozzájárult, vagy a kutatást ı végzi. (5) Ha a kutató a kutatást tudományos célból végzi, a kutatás a bejegyzés keletkezését követı harminc év elteltével az (1) bekezdésben meghatározott védelmi idın belül is lefolytatható, feltéve, hogy a kutatás a közlevéltárakról szóló törvényben meghatározott, a kutatási tervre és az arra jogosult intézmény támogató állásfoglalására, továbbá a személyes adatok kezelésére vonatkozó elıírásoknak és a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelel. 93/B. §3 (1) A kutatási kérelmet az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek esetén a levéltárnál kell benyújtani. (2) A kutatási kérelem elbírálásának határideje a kérelem benyújtásától számított harminc nap. A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását írásban indokolni kell. (3) A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadása esetén a kérelmezı bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás lefolytatására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a közérdekő adat megismerése iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó szabályai az irányadóak. A törvény megszünteti az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek levéltár és anyakönyvvezetı által ırzött példányainak kutathatóságára vonatkozó eltérı szabályokat. A módosítás az adatvédelmi követelményeket és az anyakönyvek sajátosságait figyelembe és a közlevéltárakról szóló törvény kutatásra vonatkozó szabályait alapul véve egységes szabályokat állapít meg az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek kutathatóságára, amelyekkel egyensúlyt kíván teremteni az érintettek jogainak védelme és a múlt megismerésére irányuló érdek között. A hatályos jogszabályokban biztosított lehetıségeket meghaladóan megteremti továbbá az 1981. január 1-j e óta vezetett anyakönyvek kutathatóságát, amelyre sem a hatályos törvényi rendelkezések, sem a 2010. évi I. törvény nem biztosítanak lehetıséget. Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek tekintetében a kutatás továbbra is a levéltári példányokban lesz lehetséges, ami az anyakönyvvezetık munkaterhének csökkentését célozza. A védelmi idıre vonatkozó szabályok megállapításával arra törekszik, hogy élı személy személyes adatai csak hozzájárulása alapján vagy megfelelı garanciák mellett tudományos célú kutatás keretében váljanak megismerhetıvé. A védelmi idı lejárta elıtt a kutatáshoz az érintett vagy leszármazójának, más hozzátartozójának, végsı soron pedig örökösének hozzájárulása szükséges, vagy a kutatást a hozzájárulás megadására jogosult maga is végezheti. 1 2 3

A 2013. évi LXXVI. törvény 75. § szerinti szöveggel lép hatályba. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § r) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 76. §. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.



A módosítás eltérı szabályokat állapít meg az anyakönyvekben kezelt különleges adatok (tipikusan a régebbi anyakönyvekben nyilvántartott vallási vagy a halál okaként megjelölt egészségügyi adatok) kutathatóságára, védelmi idıtıl függetlenül megkövetelve a leszármazók hozzájárulását az ilyen adatok adott személlyel összefüggı (nem anonimizált) rögzítéséhez vagy felhasználásához. Az anyakönyvek jellemzıire tekintettel a különleges adat kutató általi megismerését nem, csak ezen adatok személyazonosításra alkalmas módon való rögzítését és felhasználását köti a leszármazók hozzájárulásához. A hozzájárulás megadására jogosultak körének szőkítését a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény is indokolja, amely alapján az állami hatóság által a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben a törvény hatálybalépésekor nyilvántartott különleges adat kizárólag az érintett hozzájárulásával - halála esetén leszármazója hozzájárulásával - továbbítható és hozható nyilvánosságra. A módosítás megállapítja azokat a szabályokat, amelyek az általános védelmi idın belüli, tudományos célú kutatást lehetıvé teszik, e lehetıséghez indokolt és méltányos adatvédelmi garanciákat támasztva. A kutatási kérelmet értelemszerően annál a szervnél szükséges elıterjeszteni, amely az anyakönyvet ırzi, így a levéltárakra vonatkozó speciális szabályt leszámítva erre nézve további rendelkezések megállapítása nem szükséges. Megállapítja a kérelem elbírálásának határidejét, valamint a közlevéltárakról szóló törvényhez hasonlóan bírósági jogorvoslati lehetıséget biztosít a kérelem elutasítása esetére. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazások 94. §1 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki a központi nyilvántartó szervet, b) határozza meg az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételeket.2 95. § (1)3 Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter, hogy a) az anyakönyvi nyilvántartások rendszere vezetésének,4 b) a névviselés, a névváltoztatás,4 c) a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás,4 d) az anyakönyvi szakvizsga, e) az anyakönyvi nyilvántartások rendszerébıl teljesítendı adattovábbítás4 részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot.5 (3)6 96. § Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy a) rendeletben határozza meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidın kívül történı házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait, b)7 rendeletben állapíthassa meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidın kívül történı házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezetı részére fizetendı díj mértékét. Hatálybalépés 97. §8 Átmeneti rendelkezések9 98. §9 E törvény hatálybalépését követı, de 2014. november 1-jét megelızı házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ezen idıszakban történı létesítése esetén az 58. § (1)-(3) bekezdésétıl eltérıen a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot bejegyzı anyakönyvvezetı a felek születési anyakönyvi bejegyzésben szereplı adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. 99. §9 A bejegyzett élettársi kapcsolat az e törvény hatálybalépését követı, de 2014. november 1-jét megelızı létesítése esetén az 59/A. § (2a) bekezdésétıl eltérıen a megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl a megkereséstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. 1 2 3 4 5 6 7 8 9

A 2013. évi LXXVI. törvény 77. § szerinti szöveggel lép hatályba. Lásd: 76/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. A 2013. évi LXXVI. törvény 78. § szerinti szöveggel lép hatályba. Lásd: 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. Lásd: 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet 1. §. Nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 81. § h) alapján. A 2013. évi LXXVI. törvény 80. § s) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Nem lép hatályba a 2013. évi LXXVI. törvény 81. § i) alapján. A 2013. évi CCXVIII. törvény 33. § szerinti szöveggel lép hatályba.



100. §1 Az 59/A. § (1) és (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követıen benyújtott névváltoztatási kérelemre kell alkalmazni. 1. melléklet a 2010. évi I. törvényhez2 a) Jegyzıkönyv a születés bejelentésérıl 1.3 A szervet megjelölı azonosító. 2. Egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító. 3. A gyermek 3.1.4 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja, 3.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, 3.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, 3.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, 3.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja, 3.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja, 3.7. 69/C. § b) pontja szerinti adata. 4. Az apa és az anya 4.1.4 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja, 4.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja, 4.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, 4.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti adata, 4.5. lakóhelye, 4.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata, 4.7.5 menekült vagy oltalmazott jogállása, 4.8. nyilatkozata arról, hogy a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérik a gyermek születési családi és utónevének nemzetiségi nyelven is történı bejegyzését. 5. Az anya 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja szerinti adata. 6. A szülık 6.1. 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata vagy 6.2. élettársi kapcsolata nyilvántartásba vételének helye és ideje. 7. Ha az anya özvegy, a férj 7.1. 69/F. § (1) bekezdés a) pontja és 7.2. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata. 8. Ha az anya elvált, a jogerıs határozat 69/H. § szerinti adatai. 9. Az egyes vagy ikerszülés ténye, ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született. 10. Megjegyzés a titkolt terhesség tényérıl. 11. A jegyzıkönyvet felvevı anyakönyvvezetı aláírása. 12.6 A szülı vagy a szülık aláírása. 13. A kiállítás kelte. 14.7 A születést bejelentı intézmény neve és címe. b) Jegyzıkönyv a házasság bejelentésérıl 1.8 A szervet megjelölı azonosító. 2. A 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat. 3. A házastársak 3.1.9 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja, 3.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, 3.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, 3.4.9 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja és g) vagy h) pontja, 3.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja, 3.6.9 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja, 3.7.9 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja, 3.8. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja, 3.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata, 1 2 3 4 5 6 7 8 9

A 2013. évi CCXVIII. törvény 33. § szerinti szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi LXXVI. törvény 79. §, 1. melléklet. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 3. a) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 1. a) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 2. a) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 4. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 37. §, 3. melléklet 1. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 3. b) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 1. b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.



3.10. lakóhelye, 3.11.1 menekült vagy oltalmazott jogállása, 3.12. elızı állampolgársága, 3.13. elızı lakóhelye. 4. A bemutatott okiratok tekintetében 4.1. a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje, 4.2. a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám, 4.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma, 4.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése, 4.5. a házassági engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje, 4.6. az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje. 5. Megjegyzés 5.1. a termen kívüli házasságkötés tényérıl, 5.2. az egyik fél közeli halállal fenyegetı állapotáról. 6. A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vılegény nyilatkozata arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni, és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs. 7. A menyasszony és a vılegény nyilatkozata a születendı közös gyermekeik családi nevérıl. 8. A házasság hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidın kívüli megkötése iránti kérelem és a nyilatkozatok. 9. A harmincnapos várakozási idı alóli felmentés iránti kérelem és indokolása. 10. A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása. 11. A jegyzıkönyvet felvevı anyakönyvvezetı aláírása. 12. A menyasszony aláírása. 13. A vılegény aláírása. 14. A tolmács aláírása. 15. A házasságkötésnél közremőködı anyakönyvvezetı családi és utóneve. 16. A tanúk és a tolmács 16.1. családi és utóneve, 16.2. lakcíme, 16.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje, 16.4. aláírása. 17. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történı házasságkötésrıl. 18. A kiállítás kelte. c) Jegyzıkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésérıl 1.2 A szervet megjelölı azonosító. 2. A 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat. 3. A bejegyzett élettársak 3.1.3 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja, 3.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, 3.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában bc) alpontja, 3.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, 3.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja, 3.6.3 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja, 3.7.3 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja, 3.8. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja, 3.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata, 3.10. lakóhelye, 3.11.4 menekült vagy oltalmazott jogállása, 3.12. elızı állampolgársága, 3.13. elızı lakóhelye. 4. A bemutatott okiratok tekintetében 4.1. a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje, 4.2. a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám, 4.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma, 4.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,

1 2 3 4

A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 2. b) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 3. c) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 1. c) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 2. c) szerint módosított szöveggel lép hatályba.



4.5. a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje, 4.6. az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje. 5. Megjegyzés 5.1. a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívüli létesítésének tényérıl, 5.2. az egyik fél közeli halállal fenyegetı állapotáról. 6. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte akadályai elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a felek nyilatkozata arról, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni, és legjobb tudomásuk szerint ennek törvényi akadálya nincs. 7. A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen vagy hivatali munkaidın kívüli létesítése iránti kérelem és a nyilatkozatok. 8. A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása. 9. A jegyzıkönyvet felvevı anyakönyvvezetı aláírása. 10. A felek aláírása. 11. A tolmács aláírása. 12. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közremőködı anyakönyvvezetı családi és utóneve. 13. A tanúk és a tolmács 13.1. születési családi és utóneve, 13.2. lakcíme, 13.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje, 13.4. aláírása. 14. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történı bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl. 15. A kiállítás kelte. d) Jegyzıkönyv a haláleset bejelentésérıl 1.1 A szervet megjelölı azonosító. 2. Egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító. 3. A 69/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat. 4. Az elhalt hozzátartozójának nyilatkozata az elhalt eltemetésének, az urna elhelyezésének helyérıl. 5. Az elhalt 5.1.2 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja, 5.2.2 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja és g) vagy h) pontja, 5.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, 5.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, 5.5.2 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja, 5.6.2 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja, 5.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja, 5.8. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja, 5.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata, 5.10. lakóhelye, 5.11.3 menekült vagy oltalmazott jogállása. 6. Az életben levı házastárs vagy bejegyzett élettárs 6.1.2 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja, 6.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja, 6.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja szerinti adata. 7. Ha az elhalt családi állapota házas vagy bejegyzett élettárs volt, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a 69/D. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata. 8. Az elhalt állampolgárságát igazoló okiratának típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje. 9. Az elhalt személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje. 10. Az elhalt személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolvány száma. 11. A bejelentı 11.1. születési családi és utóneve, 11.2. minısége, amelyben a bejelentést tette, 11.3. lakcíme, 11.4. személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje, 11.5. nyilatkozata arról, hogy a jegyzıkönyvbe bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek. 12. A jegyzıkönyvet felvevı személy neve és aláírása. 13. Ha a jegyzıkönyvet nem az anyakönyvvezetı vette fel, az anyakönyvvezetı neve és aláírása. 14. A kiállítás kelte. 1 2 3

A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 3. d) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 1. d) szerint módosított szöveggel lép hatályba. A 2013. évi CCXVIII. törvény 36. §, 2. melléklet 2. d) szerint módosított szöveggel lép hatályba.


15.1 A halálesetet bejelentı intézmény neve és címe.

1

Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 37. §, 3. melléklet 2. Hatályos: 2014. VII. 1-tıl.


2010. évi I. törvény

Recommend Documents