Nagymaros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2010. (VI. 1.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függı pénzbeli, és természetben nyújtott szociális ellátásokról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELEKZÉSEK Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 25. § (3) b) pontjában és 26. §ában, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 148. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: A rendelet célja 1. § (1) A rendelet célja, hogy az Önkormányzat a jogosultak számára biztosítsa az alapvetı életfeltételek megteremtését. Ezen belül is a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) rendelkezéseinek megfelelıen elısegítse az aktív korú munkaképes lakosság foglalkoztatását és a körülményekhez igazodó egyéni (családi) életstratégiák kialakítását. (2) A szociális ellátás biztosítása során érvényesíteni kell az egyénnek az önmagáért és a családjáért viselt felelısséget. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya azon, az Önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı magyar állampolgárokra, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezı bevándoroltakra, a letelepedési engedéllyel rendelkezı, illetve a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre terjed ki, akik megfelelnek az Sztv.-ben és a jelen rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Abban az esetben, ha a kérelmezı bejelentett lakóhellyel és tartózkodási hellyel is rendelkezik, nyilatkoznia kell arról, hogy ezek közül életvitelszerően hol lakik. Ha kérelmezınek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerően lakik. 3. § (1) Jelen rendelet hatálya az Sztv. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak az Önkormányzat illetékességi területén jogszerően tartózkodó állampolgáraira is. (2) A rendelet hatálya kiterjed: a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban:Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás
1
jogával rendelkezı személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv.ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik az Önkormányzat illetékességi területén, valamint b) az Sztv. 32/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott idıskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik az Önkormányzat illetékességi területén. (3) A rendelet hatálya a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások tekintetében a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki. (4) E rendelet hatálya – jogszabály ezirányú rendelkezése esetén – az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre is kiterjed. (5) A gyermekjóléti ellátások esetében a jogosultságot a törvényes képviselı (azonos szülıi felügyeleti jogokkal rendelkezı szülık esetében az anya) lakóhelye alapozza meg. A szociális rászorultság 4. § (1) E rendelet alkalmazása során szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akinek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója, valamint az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárokat nem lépi túl. (2) A szociális rászorultság megállapításának, további feltétele, hogy az igénylı tulajdonában lévı vagyon mértéke ne haladja meg a Sztv. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében – a vagyoni körülmények vonatkozásában – a Gyvt.-ben foglalt rendelkezések az irányadók. (3) Nem tekinthetı szociálisan rászorultnak: a) az az aktívkorú munkaképes kérelmezı, illetve a vele közös háztartásban élı aktívkorú munkaképes közeli hozzátartozója, aki önhibájából munkát nem vállal, ideértve a közhasznú és a közcélú foglalkoztatást is; b) az a kérelmezı, aki valamely jogszabály által biztosított, vagy a bíróság által jogerısen megítélt rendszeres pénzellátásra szerzett jogát önhibájából nem érvényesíti. Értelmezı rendelkezések 5. § (1) E rendelet alkalmazása során az Sztv., illetve a Gyvt. értelmezı rendelkezései az irányadók. (2) E rendelet alkalmazása során fogyatékos személynek minısül: a) korhatárra való tekintet nélkül az a tartósan beteg, illetıleg fogyatékos gyermek, aki után szülıje emelt összegő családi pótlékban részesül, b) az a 18. életévét betöltött személy, aki: - fogyatékossági támogatásban részesül, vagy - I., II., vagy III. rokkantsági csoportba tartozik, és rokkantsági nyugdíjban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy vakok személyi járadékában részesül. (3) E rendelet alkalmazása során az egy fıre jutó jövedelem megállapításakor a nettó jövedelmet kell figyelembe venni.
2
(4) Az e rendeletben szabályozott rendszeres pénzbeli ellátások összege – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a további segélyek megállapításánál jövedelemnek minısül. Eljárási rendelkezések 6. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodájánál lehet benyújtani. (2) Az e rendeletben meghatározott valamennyi szociális ellátás iránti kérelemhez – ha a rendelet másként nem rendelkezik – a jogosultság megállapításához, illetve a jogosultság fennállásának idıszakonkénti felülvizsgálatához (a továbbiakban együtt: kérelem) csatolni kell: a) a kérelmezı és a vele közös háztartásban élı családtagjai rendszeres és nem rendszeres jövedelmérıl kiállított igazolásokat (nyilatkozat), valamint nyilatkozat arról, hogy van-e érvényes tartási, életjáradéki vagy öröklési szerzıdése, b) a kérelmezı és a vele közös háztarásban élı családtagjai vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat (nyilatkozatot), c) nyilatkozatot a kérelmezı és a vele egy háztartásban életvitelszerően együttlakó személyek számáról és családi állásáról, d) a tartásra köteles és képes hozzátartozók adataira vonatkozó nyilatkozatot, e) 16. életévet betöltött gyermekek esetén iskolalátogatási igazolást, f) hajléktalan személy esetén, nyilatkozatot a tényleges tartózkodási helyrıl, g) munkanélküli személy esetén a Munkaügyi Központ igazolását, h) vállalkozó, társas vállalkozás vezetı tisztségviselıje esetében az APEH által kiadott jövedelem-igazolás, valamint nyilatkozatot a le nem zárt adóév átlagos havi jövedelmérıl, i) a jogszabály által elıírt és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb nyilatkozatokat és igazolásokat. (3) A jogosultság megállapításakor az Sztv. 10. §-a alapján kell a jövedelmet számítani. 7. § A kérelmezı szociális körülményeinek vizsgálata céljából környezettanulmányt kell készíteni, ha a benyújtott okiratok vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján a szociális rászorultság tekintetében kétely merül fel. 8. § Ha a kérelmezı a szociális ellátás megállapításának alapjául szolgáló eljárás során szándékosan hamis adatot közöl, adatot eltitkol, vagy valamely elıírt kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, ıt az adott támogatásból legalább 12 hónapra ki kell zárni, és az ügyfelet a jogosulatlanul felvett támogatás visszatérítésére kell kötelezni. Az alanyi jogú ellátások tekintetében felfüggesztı kizárásnak helye nincs. 9. § Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igény jogerısen megállapításra kerül, a jogosultság a kérelem benyújtásától esedékes. (2) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege – ha jogszabály vagy jelen rendelet eltérıen nem rendelkezik – az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás a jogosultság megállapítása esetén a kérelem benyújtását követı hónap elsı napjától kezdıdıen tárgyév december 31-ig kell megállapítani. A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítása esetén az ellátás a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától esedékes, egy naptári év idıszakra.
3
(4) A rendszeres pénzbeli ellátásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a tárgyhónapot követı hónap 10.5. napjáig kell folyósítani. (5) Az eseti pénzellátásokat a megállapítást követı 15 napon belül kell folyósítani. 10. § (1) A határozatlan idıre, illetve az egy évnél hosszabb idıtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását új nyilatkozatok és igazolások beszerzésével – ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik – 2 évenként felül kell vizsgálni. 11. § (1) A Képviselı-testület - ha e rendelet másként nem rendelkezik – az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat – és hatáskörök gyakorlását a polgármesterre, illetve a Humánügyi-bizottságra ruházza. (2) A polgármester gyakorolja a Képviselı-testület által átruházott hatásköröket e rendelet 12. § (1) I. c), II. a), b), c) pontjában meghatározott pénzbeli, ill. a 12. § (2) a) pontjában meghatározott természetbeni ellátás tekintetében. (3) A humánügyi bizottság jár el elsı fokon – az átruházott hatáskört gyakorolva – a rendelet 12. §. (1) I. d), f) pontjában meghatározott pénzbeli ellátások, valamint a 12. § (2) d) pontjában meghatározott természetbeni ellátás vonatkozásában. (4) Az Sztv. alapján a jegyzı gyakorolja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításával, a közgyógyellátásra való jogosultság szociális rászorultság alapján történı megállapításával, az idıskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély és az alanyi jogon járó ápolási díj megállapításával kapcsolatos hatásköröket. (5) A polgármester és a Humánügyi Bizottság e rendelet alapján hozott határozata ellen a Képviselı-testülethez lehet fellebbezni. A jogorvoslati kérelmeket a Humánügyi bizottság elızetesen véleményezi, és azokat a Képviselı-testület bírálja el. (6) A Képviselı-testület e rendelet alapján hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A Képviselı-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni, a határozat közlésétıl számított 30 napon belül. (7) A jogtalanul felvett, a Képviselı-testület hatáskörébe tartozó ellátás visszatérítésének méltányosságból történı elengedésére a Képviselı-testület jogosult. (8) Az egyéb különös eljárási szabályokat a jelen rendeletnek az egyes ellátási formákra vonatkozó rendelkezései körben kerülnek meghatározásra. A pénzbeli és természetbeni ellátások 12. § (1) A pénzbeli szociális ellátások a következık: I. Rendszeres (havonta folyósított) ellátások: a) aktív korúak ellátása: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, b) idıskorúak járadéka, c) normatív lakásfenntartási támogatás, d) helyi lakásfenntartási támogatás, e) ápolási díj (alanyi jogon) f) ápolási díj (méltányossági alapon), II. Eseti ellátások: a) átmeneti segély, b) temetési segély, c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. (2) A természetben nyújtott szociális ellátások a következık: a) köztemetés,
4
b) c) d) e)
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, közgyógyellátásra jogosultság szociális rászorultság alapján, étkezési térítési díjtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.
II. FEJEZET A RENDSZERES PÉNZBELI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Aktív korúak ellátása 13. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. (2) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, megszüntetésére, valamint a keresıtevékenység mellett folyósított ellátásra, továbbá a közcélú munkavégzésre az Sztv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az Önkormányzattal kötött hatósági szerzıdésben vállalhatja az Sztv. 35. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A hatósági szerzıdés egyéves idıtartamra jön létre. A hatósági szerzıdést kötı személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. (4) Az Sztv. 37/B. § (1) b)-c) pontjában felsorolt személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként, illetve az a rendelkezésre állási támogatásban részesülı személy, aki a közfoglalkoztatásban nem vesz részt, köteles az Önkormányzat által kijelölt szervvel együttmőködni, amelynek keretében a) az együttmőködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát; b) a beilleszkedését segítı programról írásban megállapodik az együttmőködésre kijelölt szervvel, c) teljesíti a beilleszkedését segítı programban foglaltakat. (5) Az együttmőködésre kijelölt szerv a Mosoly Mikro-térségi Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat. (6) A Családsegítı Szolgálat a) figyelemmel kíséri az aktívkorúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidı betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerıs határozat alapján nyilvántartásba veszi; b) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedést segítı program elkészítésének menetérıl, a program típusairól, az együttmőködés eljárási szabályairól; c) a nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül a jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítı programot, és arról az ellátásban részesülı személlyel írásban megállapodást köt; d) folyamatosan kapcsolatot tart az ellátásra jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítı programban foglaltak betartását; e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elısegítı programban foglaltak végrehajtásáról, szükség esetén módosítja a programot, az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a Hatósági Csoportot. f) jelzi a Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportjának, ha az ellátásra jogosult személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget; g) a kapcsolattartásról a családsegítésre kötelezett esetnaplót vezet.
5
(7) A beilleszkedést segítı program típusai: a) életmódot formáló program; b) konfliktust kezelı program; c) munkavégzésre történı felkészítési program; d) gyermekgondozási és háztartási teendık ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erısítésére való felkészítési program. (8) A rendszeres szociális segélyben részesülı, egészségkárosodottnak nem minısülı személyek együttmőködésének eljárási szabályai: a) a támogatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül köteles felkeresni az együttmőködésre kijelölt szervet, továbbá b) a nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül köteles írásban megállapodást kötni a beilleszkedést segítı programról. (9) A rendszeres szociális segélyben részesülı, egészségkárosodottnak nem minısülı személyek együttmőködés megszegésének esetei: a) a megállapító határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül nem keresi fel az együttmőködésre kijelölt szervet; b) a beilleszkedést segítı program összeállításában nem mőködik közre vagy a programról írásban nem állapodik meg; c) neki felróható okból nem teljesíti a beilleszkedést segítı programban foglaltakat. (10) Az Önkormányzat a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából – az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és elırejelzések alapján - egyéves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester elızetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, a kisebbségi önkormányzatoknak, illetve a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. (11) A Képviselı-testület a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig fogadja el.
Idıskorúak járadéka 14. § Az idıskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az idıskorúak járadékát a jegyzı az Sztv. 32/B.§, 32/C.§, 32/D.§ rendelkezései alapján a jogosult személyek részére állapítja meg.
Lakásfenntartási támogatás 15. § A lakásfenntartási támogatás formái: a) normatív lakásfenntartási támogatás, b) helyi lakásfenntartási támogatás. 16. § A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét és a jogosultság megállapításának egyéb feltételeit az Sztv. 38 §-ának (2)-(4) bekezdése határozza meg. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás havi mértékét az Sztv. 38. §-ának (6) és (7) bekezdése alapján kell meghatározni. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez – a 5. §-ban foglaltakon túlmenıen – csatolni kell: a) a lakásban lakó személyek ott tartózkodásának jogcímére vonatkozó okiratokat, b) a lakás alapterületének nagyságát igazoló okiratot, nyilatkozatot.
6
17. § (1) Helyi lakás fenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki az Önkormányzat illetékességi területén fekvı lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: lakás) – tulajdonosként, haszonélvezıként, bérlıként vagy albérlıként – él, és a) akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, és b) a lakásfenntartás figyelembe vehetı havi költsége a háztartás havi összjövedelmének - egyedülálló vagy egyedül élı személy esetében a 20 %-át, - egyéb esetekben a 30 % -át meghaladja. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás mértéke: a) 5 000 Ft/hó, amennyiben a kérelmezı családjában az egy fıre esı jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 160 %-át; b) 3 500 Ft/hó, amennyiben a kérelmezı családjában az egy fıre esı jövedelem meghaladja az a) pontban meghatározott mértéket, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 180 %-át; c) 3 000 Ft/hó, amennyiben a kérelmezı családjában az egy fıre esı jövedelem meghaladja a b) pontban meghatározott mértéket, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás alkalmazásában figyelembe vehetı lakásfenntartási költségen a tényleges fogyasztás alapján meghatározott lakásfenntartási költséget kell érteni. (4) A lakásfenntartás figyelembe vehetı költségei körébe az alábbi igazolt kiadások tartoznak: a) lakbér vagy albérleti díj, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részlete, c) közös költség, d) szemétszállítás költsége, e) villanyáram költsége, f) vízfogyasztás költsége, g) gázfogyasztás költsége, h) tüzelıanyag költsége. (5) Nem állapítható meg helyi lakásfenntartási támogatás annak a személynek, a) aki más jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesül, b) akinek a tényleges lakásfenntartási költsége meghaladja az elismert lakásfenntartási költséget. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez – 5. §-ban foglaltakon túlmenıen csatolni kell: a) a (4) bekezdésben felsorolt költségek vonatkozásában a kérelem beadását megelızı három hónapra vonatkozó bemutatott számlákat, igazolásokat, b) a lakásban lakó személyek ott tartózkodásának jogcímére vonatkozó okiratokat, c) a lakás alapterületének nagyságát igazoló okiratot. (7) Amennyiben a kérelmezı a (6) bekezdés a) pontjában foglaltaknak azért nem tud eleget tenni, mert a lakásban nem lakik legalább egy éve, úgy a támogatás megállapítása során az elismert lakásfenntartási költséget kell figyelembe venni. (8) A lakásfenntartási támogatást tárgyév december 31-ig, vagy – ha a támogatást a főtési szezonban a főtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel nyújtják be – egy főtési szezonra kell megállapítani. (9) A lakásfenntartási támogatást a lejártát követıen ismételten benyújtott kérelemre lehet megállapítani.
7
18. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) Bérlıtársak, illetve tulajdonostársak esetében a lakásfenntartási támogatás csak az egyik bérlı, illetve tulajdonos jogosultsága alapján állapítható meg.
Ápolási díj alanyi jogon 19. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) A jegyzı ápolási díjat állapít meg az Sztv. 41-43/A. §-ai, és 44. §-a alapján annak a hozzátartozónak, aki állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyos fogyatékos, vagy b) tartósan beteg, 18 év alatti személy gondozását, ápolást végzi.
Ápolási díj méltányossági jogcímen 20. § (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a 18 életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és a családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át. (2) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. Az ápolási díj megállapítása határozatlan idıre szól, de a fennállásának feltételeit évente kell vizsgálni. (3) Ápolási díj csak egy fı után állapítható meg, függetlenül a gondozottak számától. (4) Nem állapítható meg ápolási díj, ha az ápoltnak érvényes tartási szerzıdése áll fenn. (5) Meg kell szüntetni az ápolási díjat, ha az ápolt személy az ápolásra már nem szorul rá, illetve akkor is, ha az ápolási díj megállapításának feltételei már nem állnak fenn. 21. § Az ápolási díj iránti kérelemhez – a 6. §-ban foglaltakon túlmenıen – csatolni kell a) a háziorvos arra vonatkozó igazolását (szakvéleményét), hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul, b) az ápoló nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fel az Sztv. 42. § (1) bekezdésében szabályozott kizáró okok.
III. FEJEZET ESETI PÉNZBELI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Átmeneti segély 22. § (1) Átmeneti segély annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a) egyedülálló személy esetében a nyugdíjminimum 200 %-át, b) 2 fıs család esetében a nyugdíjminimum 160 %-át, 8
c) 3 fıs család esetében a nyugdíjminimum 130 %-át, d) 4 fıs család esetében a nyugdíjminimum 110 %-át, e) 5 vagy ennél több fıs család esetében a nyugdíjminimum 100 %-át, (2) Amennyiben a családban fogyatékos személy él, az (1) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott jövedelemhatár 20 %-kal emelkedik. (3) Átmeneti segély az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén annak az egyedülálló személynek, vagy családnak állapítható meg, aki létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, vagy idıszakosan illetve tartósan létfenntartási gondokkal küzd. 23. § (1) Átmeneti segély – betegség, elemi kár miatti kérelem kivételével – három havonta legfeljebb egy alkalommal adható (2) Az átmeneti segélyt természetben, vagy készpénzben lehet megállapítani. (3) A készpénzben megállapított átmeneti segély összege közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás esetén közvetlenül a szolgáltatók részére átutalható. 24. § (1) Az átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 1 000 Ft-nál, azonban az egy család részére évente megállapítható átmeneti segélyek együttes összege (a továbbiakban: segélykeret) nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, illetve amennyiben a családban fogyatékos személy él, a nyugdíjminimum 220 %-át. (2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben meghatározott éves segélykeret a polgármester saját hatáskörében a nyugdíjminimum 100 %-ával emelhetı. (3) Az (1)-(2) bekezdés alapján meghatározott keretösszeget meghaladó mértékő, átmeneti segélykérelem elbírálásról az eset összes körülményének figyelembe vételével a Humánügyi Bizottság dönt. (4) Akit elemi kár (elemi csapás) ért, annak egyszeri, legfeljebb 30.000 Ft összegő azonnali átmeneti segélyt állapíthat meg a polgármester. A jelen bekezdés szerinti átmeneti segélyt méltányosságból a polgármester akkor is megállapíthatja, ha a kérelmezı nem felel meg a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltételeknek. (5) Az egyedülálló személy vagy az egy család részére megállapított éves segélykeret összegébe az átmeneti segély címen pénzben, vagy élelmiszerutalvány formájában megállapított juttatások összege számít be. (6) Az átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került igénylı részére kivételesen, halasztást nem tőrı esetben a 6. §.-ban meghatározott nyilatkozatok és igazolások nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az elmaradt nyilatkozatot és igazolásokat a támogatott személy utólag – a támogatás megállapításától számított 15 napon belül – köteles benyújtani. Ellenkezı esetben a 8. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
Temetési segély 25. § (1) Temetési segély – a temetési számla keltétıl számított három hónapon belül – annak nyújtható, aki meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély állapítható meg annak, akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át. (3) Nem állapítható meg temetési segély annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.
9
26. § (1) A temetési segély alapösszege a temetkezési tevékenységet ellátó Maros Kft. által meghatározott legolcsóbb temetés ( a továbbiakban: legolcsóbb temetés ) költségének 10 %-a. (2) A megállapítható temetési segély összege a legolcsóbb temetés költségeinek a) 10 %-áig terjedhet, ha az igénylı családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át. b) 30 %-áig terjedhet, ha az igénylı családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét. (3) Különösen indokolt esetben a temetési segély az (1) -(2) bekezdésben meghatározott összeghatártól eltérıen is megállapítható, de összege ebben az esetben sem haladhatja meg a legolcsóbb temetés költségét. (4) Indokolt esetben – utólagos elszámolási kötelezettség megállapítása mellett – a temetési segély megelılegezhetı, ha a kérelmezı – az elhunyt, és a megrendelı nevét tartalmazó – elılegszámlát vagy megrendelıt csatol. Ilyen esetben a temetési segély összegét a temetkezési vállalkozás részére kell átutalni. (5) A temetési segély iránti kérelemhez – a 6. §-ban foglaltakon túlmenıen – csatolni kell a) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, b) névre szóló eredeti temetési számlát.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 27. § (1) A gyermek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthetı, ha a gyermeket gondozó család idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsısorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akinek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezı többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévı várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerüléséhez elısegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A támogatás mértéke alkalmanként legalább 3.000.-Ft és legfeljebb a nyugdíjminimum összege. (4) A támogatás megállapítását nevelési-oktatási intézmény , gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. (5) Ha ugyanazon család részére a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy éven belül 3 alkalommal megállapításra került, részére az adott naptári évben újabb támogatás csak a Humánügyi Bizottság döntése alapján állapítható meg.
Köztemetés 28. § (1) Az Önkormányzat illetékességi területén bekövetkezett haláleset esetében – a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 22 munkanapon belül – a polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, ha nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik.
10
(2) Ha utólag jut az Önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelybıl temetés költsége fedezhetı lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként az eljárásra illetékes közjegyzınél be kell jelenteni. (3) Ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartására köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni. (4) Ha az eltemettetésre köteles személyt a polgármester a köztemetés megtérítésére kötelezi – kérelemre – részletfizetést engedélyezhet. (5) Részletfizetés esetén a havi törlesztı részletek összegét a kérelmezı vagyoni-jövedelmi viszonyai, és egyéb szociális körülményeinek figyelembevételével kell meghatározni. (6) Amennyiben a részletfizetésre kötelezett két havi törlesztı részlet megfizetését elmulasztja a megtérítés egy összegben válik esedékessé, és a behajtásáról intézkedni kell. (7) Az eltemettetésrıl köteles személy a köztemetés költségének megtérítése alól a) részben mentesíthetı, amennyiben a családjában az egy fıre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élı esetén 200 %-át. b) egészben mentesíthetı, amennyiben a családjában az egy fıre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedül élı esetén 150 %-át. (8) Ha a meghalt személyt utolsó lakóhelye nem az Önkormányzat illetékességi területén volt, akkor a köztemetés költségeinek megtérítését az elhunyt utolsó lakóhelye szerint települési önkormányzattól kell igényelni. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 29. § (1) A szociálisan rászoruló személy részére a jegyzı társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító hatósági bizonyítványt állít ki, ha a társadalombiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult. (2) A megállapítás részletes szabályait z Sztv. 54.§.-a határozza meg.
Étkezési térítési díjtámogatás 30. § (1) Étkezési térítési díjtámogatásra az a gyermek jogosult, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül, és családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át. (2) Az étkezési térítési díjtámogatás iránti kérelemhez a 6. §-ban foglaltakat kell csatolni. (3) Az étkezési térítési díjtámogatás mértéke: a) 90%, amennyiben a családban az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130%-át, b) 75%, amennyiben a családban az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, c) 50%, amennyiben a családban az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, (4) Az étkezési térítési díj támogatás legfeljebb az oktatási, nevelési év végéig állapítható meg. Közgyógyellátásra jogosultság szociális rászorultság alapján 31. § Szociális rászorultság alapján a jegyzı közgyógyellátásra való jogosultságot állapít annak a személynek, aki más címen közgyógyellátásra nem jogosult, rendszeres havi gyógyszerköltsége meghaladja a nyugdíjminimum 25 %-át, és családjában az egy fıre jutó
11
havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élı esetén 200 %-át. Átmeneti és záró rendelkezések 32. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. és a Gyvt., valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. 33. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel – 2010. június 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követıen benyújtott kérelmekre, illetve a már korábban megállapított ellátásoknak a hatályba lépést követıen esedékes felülvizsgálata során kell alkalmazni. (2) A rendelet 17-18. §-ai, valamint 20-21. §-ai 2011. január 1. napján lépnek hatályba. (3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejőleg a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 14/2006. (VII. 27.) önkormányzati rendelet hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévı ügyeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések alapján kell elbírálni.
Petrovics László polgármester
dr. Horváth Béla jegyzı
Záradék! A rendelet 2010. június 1. napján kihirdetésre került. Dr. Horváth Béla jegyzı
12
