A biztosításüzemgazdaságtan elıadások 1. rész Biztosítás-üzemgazdaságtan 2008/2009. II. félév Dr. Farkas Szilveszter egyetemi docens
1. elıadás
1
A Biztosítás-üzemgazdaságtan tartalma és módszerei 1. A „biztosítástudomány” fı területei 2. A biztosítás-üzemgazdaságtan tárgya 3. A biztosítás-üzemgazdaságtan módszerei
1. A biztosítástudomány fı területei • Biztosításgazdaságtan • Biztosítási jog • Biztosítási matematika
2
1. A biztosítástudomány fı területei (1.) • Biztosításgazdaságtan – Mikroökonómiai szemlélet • Biztosítási üzemgazdaságtan • Szerzıdı, mint a biztosítás felhasználója (RM …)
– Makroökonómiai szemlélet • Kereslet-kínálat (piac) • Hatás a nemzetgazdaságra
1. A biztosítástudomány fı területei (2.) • Biztosítási jog – – – –
Szerzıdések joga Felügyeleti jog Társasági (konszern) jog Egyéb jogszabályok (pl. foglalkoztatás …)
3
1. A biztosítástudomány fı területei (3.) • Biztosítási matematika – Kockázat-matematika – Díjmatematika
2. A biztosítás-üzemgazdaságtan tárgya • A biztosítás gazdaságtudományi vizsgálatának részterülete • Tárgya a biztosító gazdálkodása • Biztosító gazdálkodása = biztosítási fedezet formájában megjelenı új javak elıállítása – a transzformációs folyamat szervezeti kerete a vállalat – a biztosítási védelem létrehozását döntésekkel irányítják
4
3.1. A biztosításüzemgazdaságtan módszerei • Dedukció = vállalatgazdaságtanból kiindulva (általános → egyes) • Indukció = megfigyelésekbıl nyert adatok alapján (egyes → általános) • Önálló „szempontok” – biztosításmatematika (pl. kockázatkiegyenlítés, sztochasztikus folyamatok magyarázatai)
2. elıadás
5
Pénzügyi piacok4
Biztosító1
Biztosítási termék3
Szerzıdı
Biztosítási piacok2
1. A biztosítás-üzemgazdaságtan elméletei • Sokféle biztosítás-üzemgazdaságtan elmélet • Fontosabb irányzatok: – – – –
Vállalat-központú (1) Piacközpontú (2) Termékközpontú (3) Finanszírozás-, tıkepiac-elméleti (4)
6
1.1. A vállalat-központú biztosítás-üzemgazdaságtan (1.) • A biztosító vállalat (gazdasági és jogi szerkezet + szervezeti keret) a vizsgálódás középpontjában – belsı folyamatok – biztosító és környezet kapcsolata
1.1. A vállalat-központú biztosítás-üzemgazdaságtan (2.) • Megközelítések: – Döntéselméleti (1.) – Termeléselméleti (2.) – Funkcionális (3.)
7
1.1.1. Döntéselméleti biztosításüzemgazdaságtan • Biztosító gazdálkodása = vállalati célokról és azok eléréséhez szükséges eszközökrıl szóló döntések összessége
1.1.2. Termeléselméleti biztosítás-üzemgazdaságtan • Biztosító gazdálkodása = biztosítási fedezet (védelem) termelése (elıállítása) [termelési tényezık kombinálása] – Ráfordítás – termék kapcsolata (termelékenység) – költség-elmélet
8
1.1.3. Funkcionális biztosításüzemgazdaságtan • Biztosító gazdálkodása = a gazdálkodás általános feladata részfeladatokra bontható, amelyeket vállalati egységek hajtanak végre, egységek – funkciók • Funkciók megkülönböztetése (pl.): • termelési tényezık beszerzése, termelés, értékesítés, finanszírozás, adminisztráció
1.3. Termékközpontú biztosításüzemgazdaságtan (1.) • 1. A biztosítás (termék, üzletág) gazdaságelmélete • 2. Szükségletelmélet – Biztosítás = biztosítási védelem • „egyenként bizonytalan, összességében becsülhetı eszközszükségletnek a fedezése közösségi és idıbeni kockázatkiegyenlítés alapján” • kockázat-áthárítás (kockázat-transzfer)
9
1.3. Termékközpontú biztosításüzemgazdaságtan (2.) • 3. Háromszintő (- elemő) termékkoncepció – 1) biztosítási védelem, 2) 1)-hez kapcsolódó szolgáltatások, 3) „kiegészítı” szolgáltatások
• 4. Információs koncepció – piaci szereplık közötti kapcsolat elemzése, tudás, információs aszimmetria értékelése
• 5. Opciós koncepció – opciós szerzıdések
1.4. Finanszírozás-, tıkepiac-elméleti biztosítás-üzemgazdaságtan • • • •
Biztosító speciális pénzügyi közvetítı Biztosítások = pénzügyi szerzıdések Vagyonkezelési üzletág Biztosító = vagyoni értékek és kötelezettségek összessége (‘portfólió’)
10
Biztosítás-üzemgazdaságtan további megközelítései • Genetikus vagy tényalapú ~ – biztosító fejlıdése, mőködése
• Rendszerelméleti ~ – biztosító = szervezeti szabályokkal összekapcsolt elemek rendszere
• Társadalom- és viselkedéstudományi ~ – érdekelt emberek szükségletei, viselkedése
3. elıadás
11
A biztosító gazdálkodásának tényezıi: a biztosítás és a biztosítási üzletág
Fı témák 1. A biztosítás és a biztosítási üzletág jellemzıi 2. A kockázati üzletág 3. A befektetési üzletág 4. A szolgáltatási üzletág 5. A biztosítás fı ismérvei
12
1. A biztosítás és a biztosítási üzletág jellemzıi 1.1. A biztosítás elméleti definíciója – biztosítási védelem és kockázat-áthárítás – kockázattranszfer és kockázatkiegyenlítés
1.2. A biztosítási üzletág – biztosító – szolgáltatáscsomag – felhasználó – „haszoncsomag”
A biztosítás részei 1. kockázati elem (üzletág) 2. befektetési elem (üzletág) •
tıkefelhalmozás (befektetés) – tıkefelélés (járadék)
3. szolgáltatási elem (üzletág)
13
Kockázati elem • a szerzıdı a kockázatot valószínőségi káreloszlás formájában hárítja a biztosítóra, • a biztosító biztosítási szolgáltatásra tesz ígéretet biztosítási esemény bekövetkeztekor • szerzıdı gazdasági helyzete biztosított • kockázat kiegyenlítés a biztosítóban: veszélyközösség(ek)ben és idıben
Befektetési elem • különösen fontos az élet-, baleset- és betegségbiztosítási ágazatokban
14
Szolgáltatási elem • Kockázati és befektetési elem „csomagolása” • Tanácsadás, szerzıdéskezelés, kárrendezés • Külsı (extern) és belsı (intern) szolgáltatások
Biztosító
← Biztosítás →
Biztosítási védelem nyújtása
Kockázati üzletág Valószínőségi káreloszlás átvállalása Fedezetnyújtás - biztosítási védelem ígérete - biztosítási esemény bekövetkeztekor biztosítási szolgáltatás nyújtása Kockázatkiegyenlítés veszélyközösségben és az idıben
Befektetési üzletág (Élet-, baleset, betegbiztosítás) Tervszerő befektetések tıkefelhalmozási/ járadékfizetési céllal
Szolgáltatási üzletág - belsı (üzemi) - külsı (ügyfélnek) - tanácsadás a kockázati és befektetési ügyletekhez, valamint lebonyolítás - kockázati és befektetési ügyletek ügyvitele (szerzıdésadminisztráció, kárrendezés) és értékesítése
Szerzıdı (ügyfél) Biztosítási védelem haszonélvezıje
← Kockázat → transzfer
← Befektetés → transzfer
← Szolgáltatás → transzfer
Kockázati ügylet Valószínőségi káreloszlás átadása Gazdálkodás biztosítása - biztosítási védelem jogosultjaként - biztosítási esemény bekövetkeztekor a kárt fedezi a biztosítási szolgáltatás
Befektetési ügylet (Élet-, baleset, betegbiztosítás) Tervszerő befizetések vagy járadékok
Szolgáltatási ügylet A kockázati és befektetési ügyletekhez kapcsolódó tanácsadás és ügyvitel igénybevétele
15
2. A kockázati üzletág Felbontása üzemgazdaságtani szempontból: 1. kockázatkezelést (bizonytalanságot) tárgyaló döntéselmélet 2. vállalat-gazdaságtani kockázatkezelés (RM) 3. a biztosító kockázatkezelése és kockázatpolitikája 4. matematikai kockázatelmélet
2.1. A kockázat fogalma 2.1.1. A kockázat, mint eredmények valószínőségi eloszlása 2.1.2. Biztosított kockázatok 2.1.3. A kockázat jellemzıi
16
A kockázat cselekvések eredményének valószínőségi eloszlása Bizonytalanság a cselekvés következményeit illetıleg a hiányos információk miatt
Környezet Véletlenek Lehetséges eredmények A gazdasági szereplık döntései
Cselekvések
Okozati és célzati kapcsolatok
1. 2. 3. . .
Bizonytalanság
Kockázat
Bizonytalanság
a cselekvés következményeivel kapcsolatban
a cselekvés eredményének valószínőségi eloszlása
a (lehetséges) eredményeket illetıen
A gazdálkodás eredményének valószínőségi eloszlása f(x)
Kedvezı eltérések tartománya
Kedvezıtlen eltérések tartománya x1 x2
x3 x4 Várható érték
gazdasági helyzet
x
17
Tipikus káreloszlás Kár bekövetkezési f(x) valószínősége
Kárnagyság
x
2.1.2. Biztosított kockázatok Biztosított kockázatok jellemzıi: • lehetséges károkra vonatkoznak • a kár bekövetkezése véletlenszerő (bizonytalan) – idıpontja, mértéke
Biztosítástechnikai egység – egyéni kockázat, pontos meghatározás
18
2.1.3. A kockázat jellemzıi • Kockázat leírása: – kárgyakoriság, kárnagyság, várható érték – kockázati osztályok – hasonló (homogén) kockázati jellemzık
• Objektív kockázati jellemzık – emberi magatartástól független jellemzık
• Szubjektív kockázati jellemzık – emberi magatartástól függı jellemzık
2.2. A biztosítás – kockázattranszfer • A kockázattranszfer egyik lehetséges módja a kockázatnak biztosítási szerzıdésben történı áthárítása biztosítási díj fejében • Feltétel: mindkét fél nettó haszna (elınyök és hátrányok egyenlege) pozitív
19
A biztosítás kockázat-áthárításának hasznossági tényezıi Biztosító
Szerzıdı
Hátrány
Elıny
a káreloszlás átvállalása biztosítási kifizetések várható értéke és szóródása formájában (biztosítástechnikai kockázat)
Biztosítási védelem → ← Káreloszlás
a káreloszlás várható értékének és szóródásának áthárításával a kockázati pozíció javítása (veszélyeztetettség csökkentése ill. biztonság növelése)
↓
↓
Nettó haszon:
Nettó haszon:
elınyök és hátrányok egyenlege ↑
elınyök és hátrányok egyenlege ↑
Elıny
Hátrány
díjbevételek
← Biztosítási
díj
díjfizetés
A biztosítás - kockázattranszfer • A biztosító szempontjai – vállalati célok, kockázatpolitika – meglévı állomány, ‘kapacitásai’ – biztosítandó kockázat jellemzıi • • • •
véletlenszerőség becsülhetıség függetlenség kárnagyság
20
A biztosítás - kockázattranszfer • Biztosíthatóság korlátai a szerzıdı részérıl – alacsony bekövetkezési valószínőség – csekély kárnagyság
4. elıadás
21
Fı témák 1. Kockázati üzletág (folyt.) 2. A befektetési üzletág 3. A szolgáltatási üzletág
1.1. Kockázatkiegyenlítés modelljei 1. 2. 3. 4. 5.
Egyéni kockázatok elmélete Csoportos kockázatok elmélete Tiszta kockázatkiegyenlítési modellek Kockázatkiegyenlítési díj-modellek Kockázatkiegyenlítési-(díj) és tartalékmodellek 6. Statikus modellek 7. Eloszlások típusai (pl. binominális)
22
Közösségi kockázatkiegyenlítés • A közösségi kockázatkiegyenlítés az egyes egyéni kockázat kártöbbleteinek és kárhiányainak egymás közötti kiegyenlítıdését jelenti → néhány nagykárt sok kárhiányos kis kockázat egyenlít ki • Célja: a kollektív tényleges és várható kárérték különbségének minimalizálása
1.1.2. Kockázatok idıbeni kiegyenlítése • Közösségi kockázatkiegyenlítés egy (naptári) évre – hosszabb idejő szerzıdések – állományok idıbeni változása
• ‘Alapmodell’ = n homogén egyéni kockázat m idıszakig – az idıszakok kártöbbletei és kárhiányai hoszszabb távon kiegyenlítıdnek (→ káringadozási tartalékok alapja)
23
2. A befektetési üzletág • Megtakarítási ügyletek – vegyes életbiztosítás – állandó díjas életbiztosítások
• Tıkefelélési (járadék) ügyletek
3. A szolgáltatási üzletág Belsı (üzemi) szolgáltatások
Külsı (ügyfél-) szolgáltatások
Tanácsadás
A tanácsadáshoz szükséges üzemi feltételek megteremtése
Ügyféltanácsadás - kockázatkezelési, - befektetési és - ügyviteli kérdésekben, a következı területekre és idıbeni alakulásukra vonatkozólag: - értékesítés - szerzıdésfeldolgozás - kárrendezés.
Ügyvitel
A külsı ügyviteli folyamatok üzemi feltételeinek megteremtése, különösen - a mőködöképesség biztosítása, - nem a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások, - a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások az értékesítés, a szerzıdések kezelése és a kárrendezés területén.
A kockázati és befektetési ügyletek bonyolítása, beleértve a be- és kifizetéseket is, a(z) - értékesítésre (a szerzıdéskötésig), - szerzıdések kezelésére, - szerzıdéskötésre, - szerzıdések gondozására, - szerzıdések lezárására, - és a kárrendezésre vonatkozólag.
24
5. elıadás
Témák A biztosítás fı ismérvei 1. 2. 3. 4.
Biztosítási díj Kockázati költségek Üzemi költségek Díj-költség modellek
25
1. Biztosítási díj • a biztosítási védelem ára • ár-érték és költség-haszon viszony • biztosítás-üzemgazdaságtan tárgya – díjelméletek (díjak szerkezete és mértéke) – díjszámítás (díjszabások, tarifák) – díjpolitika (piaci díjak kialakítása)
2. Kockázati költségek • Kockázatátvállalás költségei – biztosítási szolgáltatások – viszontbiztosítási költségek – biztosító tıkeköltsége
26
3. Üzemi költségek • • • •
Dologi és személyi költségek Beruházások Üzemi költségek Kárrendezés (?)
4. Díj-költség modellek 4.1. Kamatmentes modellek 4.2. Kamatos modellek 4.3. Ekvivalencia-elvek 4.4. Díj-szegmentáció (díj-differenciálás) 4.5. Díjfizetési rendszerek 4.6. Díjvisszatérítés
27
4.3. Ekvivalencia-elvek • Biztosítástechnikai ekvivalencia elve: tiszta kockázati díj = várható kárérték – egyéni – közösségi
• Gyakorlatban: bruttó díjak, összköltségek egyensúlya
4.4. Díjszegmentáció • • • •
~ ekvivalencia gyakorlati megvalósítása ~ díj – kockázat arányosítása Elsıdleges Másodlagos (utólagos)
28
6. elıadás
Fı téma: Biztosítástechnikai kockázat 1. Biztosítástechnikai kockázat modelljei 2. A biztosítástechnikai kockázat elemei
29
1. Biztosítástechnikai kockázat – Áttekintés • Kockázati üzletág: káreloszlások átvállalása és kiegyenlítése kockázatközösségben valamint idıben – nem lehet tökéletes • Tényleges és várható közösségi kárérték eltér • „Maradék” kockázat a biztosítóé – biztonsági pótlék illetve nyereség (biztosító RM)
1. Biztosítástechnikai kockázat – Modellek • Biztosítástechnikai kockázat = közösségi kárérték valószínőségi eloszlása – Jellemzıi: eloszlás típusa, várható értéke és szóródása
• Közösségi káreloszlás (modellek) – – – –
a) közösségi kárérték valószínőségi eloszlása b) kiegészítve kockázati díjjal c) további kiegészítés biztonsági pótlékkal d) kockázati tartalékkal (is) kiegészítve
30
f(x) a) káreloszlás Ráfordításbevétel értékek valószínősége
Kockázati üzletág nyeresége/vesztesége
Ráfordítások
kVK
Bevételek x f(x)
b) + kockázati díj
kVE=0 Veszteség
kVE
Nyereség x
f(x) c) + biztonsági pótlék
kVNy=BP BP Veszteség
kVNy f(x)
Nyereség x Nyereség (< BP) [B]
Kockázati nyereség (Ny=Bp) [A]
d) + kockázati tartalék Veszteség (< KeTa) [C] Veszteség (≥ KeTa) [D]
B D Kockázati tartalék
C
A
BP KeTa VZáTa
Kockázati tartalék x
31
2. A biztosítástechnikai kockázat elemei • A biztosítástechnikai kockázat okai: 1. A véletlen kockázata 2. A változás kockázata 3. A tévedés kockázata
• Diagnosztikus kockázat = 3. • Prognosztikus kockázat = 1.+2.
2.1. A véletlen kockázata • Károk számának és összegének kedvezıtlen alakulása – eltérés a tényleges és várható kárérték között • Típusai: – Kumulkockázat – Továbbterjedési kockázat – Nagykár-kockázat (katasztrófa)
32
2.2. A változás kockázata (1.) • Kockázatok idıbeni változása • Egyéni és közösségi kockázatokra (is)
2.2. A változás kockázata (2.) • A változás kockázatát meghatározó kockázati rendszerek területei/tényezıi: – – – – – – –
természeti erık technika gazdaság társadalom állam nemzetközi kapcsolatok biometrikus tényezık
33
2.2. A változás kockázata (3.) • A változások típusai: – iránya (+/−) – a megváltozott jellemzı: kárnagyság – kárgyakoriság – változás gyakorisága • • • •
periodikus gyakori – ritka rendszeres – rendszertelen trendszerő
f(x) x
x
x
b A várható kárérték (kiindulási helyzet)
a c t0
t1
t2
idı (t)
a = kiindulási várható kárérték b és c = várható kárértékek változásai x = egy biztosítási közösség összkára
34
2.3. A tévedés kockázata • Kiindulópont: a közösségi káreloszlás ismert – gyakorlatban ez nem teljesül → hibás becslés(ek) • Véletlen kockázattól nem lehet elkülöníteni
35