Ballószög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2008.(VI.27.) rendelete az állattartás szabályairól
Irattári példány
Kapják: 1./ Katona Imre polgármester 2./ Bárdonné dr. Benda Mónika jegyző 3./ Nagy Krisztina tanácsos 4./ Varga Istvánné főelőadó 5./ Műszaki ügyintéző 6./ Közigazgatási Hivatal Kecskemét 7./ Községi Könyvtár Ballószög 8./ Település Honlapja 9./ Irattár
2
Ballószög Község Ö nkormányzat Képv iselő- te stü le tén e k 9/2008.(VI.27.) rendelete Az állattartás szabályairól Ballószög Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
I. Általános rendelkezések 1.§ A szabályozás célja, hogy Ballószög Község közigazgatási területén mindenki számára közérthető módon, a település érdekeit figyelembe véve, az építési és környezetvédelmi előírások, a közegészségügyi, állategészségügyi követelmények, valamint az állatvédelmi rendelkezések alapján, szabályozott keretek között tegye lehetővé az állattartást.
II. A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya Ballószög Község közigazgatási területére terjed ki. (2) Jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket minden állattartó köteles betartani, a rendelet szabályai a település területén tartott haszonállatra, egyéb (kedvtelésből tartott) állatra, ezek tartására szolgáló épületek és építmények elhelyezésére és fenntartására terjednek ki.
III. Értelmező rendelkezések 3.§ E rendelet alkalmazásában: a.) haszonállat: amelyet élelmiszer, vagy más állati eredetű termék termelése céljából tenyésztenek, tartanak, vagy hizlalnak, valamint az igás állatok és a hátasló. - nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, zárt körülmények között tenyésztett egyébként vadonélő, hasított körmű állatok (vaddisznó, dámszarvas, őz, szarvas, stb.) - közepes haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc - kis haszonállat: baromfi (tyúkfélék: tyúk, pulyka, gyöngyös, páva; vízi szárnyasok: liba, kacsa), galamb, nyúl, növényevő prémes állat (nutria, pézsma, stb.) - húsevő prémes állat: nyérc, róka, stb. - méhek b.) egyéb (kedvtelésből tartott) állat: mindaz, ami nem minősül haszonállatnak (kedvtelésből tartott állat elsősorban a kutya és a macska) c.) állattartó: az a személy vagy szervezet, aki, vagy amely az állattal rendelkezni jogosult d.) állatszaporulat: az állattartás helyén született állatok
2
3
e.) lakókörnyezetben élők: családi házas beépítésű területen a közvetlen oldal és kertszomszédok, lépcsőházas kiépítésű ingatlanban, a lépcsőház lakásaiban lakók f.) közvetlen szomszéd: az állattartás helyéül szolgáló, kettő vagy többlakásos lakóépületben lévő lakás mellett és fölött közvetlenül lévő lakásba, családi házas ingatlan esetén a közvetlen oldal- és kertszomszédok lakásaiba bejelentett, vagy ilyen ingatlan tulajdonjogával rendelkező személy g.) tartós zavarás: folyamatosan, napi rendszerességgel, vagy hetente több alkalommal előforduló, a lakó nyugalmát, vagy a mindennapi életmenetét zavaró, hang vagy szaghatás h.) terület-felhasználási egység: a helyi építési szabályokról szóló 12/2002.(X.15.) számú rendeletben foglalt övezeti besorolás, az alábbiak szerint: Beépítésre szánt terület: - Vegyes terület (Településközpont vegyes terület-Vt) - Lakóterület (Falusias lakóterület-Lf) - Gazdasági terület (Kereskedelmi szolgáltató terület-Gksz, Ipari terület-Gip) - Különleges terület (Temető-Kt, Sportterület-Ksp, Hulladéklerakó-Kh, Bányatelek-Kb, Termálturisztikai terület-Kter Beépítésre nem szánt terület: - Mezőgazdasági terület (M) - Közlekedési és közműelhelyezési terület (KÖu-KÖk) - Zöldterület (Z) - Erdőterület (E) - Vízgazdálkodási terület (V) i.) veszélyes állat: mindazok az állatok, melyet jogszabály veszélyesnek minősít, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság annak minősített. j.) védőtávolság: az állatok elhelyezésére szolgáló építmény, épület, trágya, trágyalétároló lakóépülettől, utcától, fúrt kúttól való távolsága
IV. Az állattartásra alkalmas területek meghatározása 4.§ A település közigazgatási területén belül a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület-felhasználási egységek szerint kerülnek meghatározásra az állattartási szabályok, az alábbiak szerint. 5.§ Településközpont vegyes területen (Vt) haszonállat tartása tilos. Ennek értelmében tilos haszonállatot tartani bölcsőde, óvoda, oktatási intézmény, a lakosság ellátását végző egészségügyi-, kulturális-, szociális intézmény, gyógyszertár, középület, üzemi konyha, melegkonyhás vendéglátóegység udvarán, épületében. A felsorolt épületekbe állatot – kivéve: vakvezető, szolgálati kutya - bevinni, csak az abban működő intézmény, társaság, vagy szervezet vezetőjének engedélyével lehet.
3
4
6.§ Falusias lakóterületen (Lf1-4) belül: (1) 600m2 alatti ingatlanon az alábbi állatok tarthatók, a darabszám és a tartás módjától függő védőtávolság meghatározása mellett:
Kistestű haszonállatok: Tyúkfélék Vízi szárnyas Nyúl, egyéb növényevő prémes állat Kedvtelésből tartott állat
Maximális darabszám:
Védőtávolság:
20 db 10 db 6 db
5-10 m 5-10 m 5-10 m
2 db
(2) 600-900 m2 közötti ingatlanon az alábbi állatok tarthatók, a darabszám és a tartás módjától függő védőtávolság meghatározása mellett: Kistestű haszonállatok: Tyúkfélék Vízi szárnyas Nyúl, egyéb növényevő prémes állat Közepes testű haszonállat Nagytestű haszonállat Kedvtelésből tartott állat
Maximális darabszám:
Védőtávolság:
35 db 15 db 20 db
5-10 m 5-10 m 5-10 m
5 db 2 db 2 db
10-15 m 20 m
(3) 900 m2 feletti ingatlanon az alábbi állatok tarthatók, a darabszám és a tartás módjától függő védőtávolság meghatározása mellett: Kistestű haszonállatok: Tyúkfélék Vízi szárnyas Nyúl, egyéb növényevő prémes állat Közepes testű haszonállat Nagytestű haszonállat Kedvtelésből tartott állat
Maximális darabszám:
Védőtávolság:
50 db 25 db 30 db
5-10 m 5-10 m 5-10 m
10 db 4 db 3 db
10-15 m 20 m
(4) A meghatározott darabszámba az állatok szaporulata az elválasztási időig nem számít bele. (5) A kettő vagy ennél több lakásos lakóépület közös udvarában haszonállatot tartani az ingatlan használóinak egyetértésével lehet. Kedvtelésből tarható állat tartása esetén a társasházi alapító okiratban foglaltakra is figyelemmel kell lenni az általános szabályok megtartása mellett. (6) Galamb lakóházak padlásterében is tarható, maximum 200 db. Melléképületben történő elhelyezésük esetén a tyúkfélék tartására vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy 1 db tyúkfélének 2 db galamb felel meg.
4
5
(7) Méheseket létesíteni és fenntartani a hatályos jogszabályok és előírások szerint lehet. (8) A lakóterületen meglévő, az (1), (2), (3) bekezdésben meghatározott mértéken felüli állattartás felszámolásáról folyamatosan gondoskodni kell, az előírt mértéken felüli haszonállat tartást pedig 2010. december 31-ig meg kell szüntetni. (9) A Falusias lakóterületen belül tervezett lakópark ( Lf-4) területén új állattartó telep nem létesíthető, a meglévő telepet illetőleg állatállományt 2010. december 31-ig fel kell számolni. 7.§ A Kereskedelmi szolgáltató területen (Gksz) valamint a nem zavaró hatású, egyéb ipari területeken (Gip-2) a területtel határos lakóterületre vonatkozó szabályok szerint megengedett az állattartás. 8.§ (1) Ipari (zavaró hatású) területen és volt majorok területén (Gip-1) a kialakult állattartás folytatható a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok betartásával. (2) Új állattartó épület, építmény építése, állattartó telep létesítése megengedett, a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok betartásával, létszámkorlátozás nélkül. 10.§ (1) Különleges területen a termálturisztikai területet kivéve haszonállatot tartása nem megengedett. (2) A Termálturisztikai területen (Kter) turisztikai célt szolgáló lótartás, és lóistálló létesítése engedélyezett a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok betartásával. 11.§ (1) Mezőgazdasági területen belül a Mezőgazdasági tanyás övezetben (Má-1) a kialakult állattartás folytatható a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok betartásával. (2) Új állattartó épület, építmény építése, állattartó telep létesítése megengedett, a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok betartásával, létszámkorlátozás nélkül. (3) A Kertes mezőgazdasági területen (Mk) a lakóterületre vonatkozó (6.§) állattartási szabályok alkalmazandók, a telekméretek figyelembe vételével. 12.§ Az egyéb, beépítésre nem szánt területeken (KÖu, KÖk, Z, E, V) állatokat tartani nem lehet, azonban az E és V területeken az állatok legeltetése megengedett, a tulajdonos, használó hozzájárulásával.
V. Az állatok tartására vonatkozó igazgatási és építési szabályok 13.§ Ballószög Község közigazgatási területén állatot tartani a közegészségügyi, az állatvédelmi, az építésügyi, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások betartásával úgy lehet, hogy az mások jogos érdekét ne sértse, nyugalmát, ingatlanhasználatát ne zavarja, másoknak kárt ne okozzon. 14.§ (1) Az állattartás céljára szolgáló létesítmények építésére, berendezések elhelyezésére és karbantartására az építésügyi, az állatvédelmi, az állategészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, a közegészségügyi jogszabályok, a helyi építési szabályokról szóló 12/2002.(X.15.) számú önkormányzati rendeletben foglaltak, valamint a szakhatósági előírások az irányadók.
5
6
(2) Állattartás célját szolgáló épület építési engedély alapján a jelen rendelet szabályainak figyelembe vételével építhető, illetve alakítható át. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek könnyen tisztán tarhatónak, szilárd burkolatúnak, szivárgásmentesnek kell lenniük. (3) A védőtávolságon belül lévő, meglévő, állattartás célját szolgáló épület, építmény használata megengedett, a jelen rendeletben meghatározott tartási követelmények fokozott betartásával. (4) Az állattartás során keletkezett trágya és trágyalé tárolására fedett, zárt építményű, szigetelt tárolót kell létesíteni. (5) Az ingatlan kerítését az állattartó köteles olyan állapotban tartani, hogy azon keresztül az ingatlanon tartott állat ne juthasson ki közterületre, vagy a szomszédos ingatlan területére, azt állat ne tudja átharapni. (6) Állatokat csak kipányvázva, vagy biztonságos őrzés mellett szabad legeltetni úgy, hogy azok személyekben, és más birtokában kárt ne tehessenek.
VI. Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi, és környezetvédelmi rendelkezések 15.§ Az állattartó köteles az általa tartott állat részére megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani, egyúttal köteles betartani az állategészségügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi, valamint állatvédelmi előírásokat. 16.§ (1) Az állattartáshoz olyan épületet, telepet, karámot stb. kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását, és biztosítja, hogy az állati termék közvetlen emberi fogyasztásra, vagy élelmiszer előállítására alkalmas legyen. (2) Az állattartásra szolgáló létesítményeket és azok helyiségei naponta legalább egyszer, de szükség szerint többször is ki kell takarítani, és rendszeresen fertőtleníteni kell. Az állattartással együtt járó rovarok és kártékony rágcsálók irtását rendszeresen kell végezni. (3) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről. (4) Gondoskodni kell arról, hogy a trágyalé a szomszédos telekre, vagy az utcára ne folyhasson, és a saját ingatlant se szennyezze. A felgyülemlett trágyát szükség szerint, de legalább három havonta egyszer el kell szállítani. A trágyát csak olyan módon szabad szállítani, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, illetve csepegés ne keletkezzen. A település mezőgazdasági művelés alatt álló lakóterületein a kiszállított trágyát haladéktalanul be kell dolgozni. (5) A híg trágyalé kihordását és elhelyezését a vonatkozó környezetvédelmi és közegészségügyi előírások betartásával kell megoldani. (6) A haszonállat és a kedvtelésből tartott állat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos haladéktalanul köteles eltávolítani. (7) Fertőző vagy járványos állatbetegség esetén a fertőtlenítés módjára és gyakoriságára a mindenkori állategészségügyi rendelkezések az irányadók. Az ember és a környezet fertőződésének megelőzése céljából az állattartó költségére a szükséges fertőtlenítést el kell végezni, melynek helyét, módját és szabályszerűségét az illetékes hatósági állatorvos rendeli el illetve ellenőrzi.
6
7
17.§ Az állattartó, akinek az ebe, vagy macskája embert megmart, vagy megharapottvalamint a megsérült ember- haladéktalanul köteles bejelentést tenni az illetékes hatósági állatorvosnak, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. Az állat megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. 18.§ Ha a jegyző bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségről, betegség gyanújáról, fertőzöttségről vagy fertőzöttség gyanújáról tudomást szerez, haladéktalanul köteles a vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján eljárni. 19.§ Az állatok tartási körülményeinek, valamint az állategészségügyi szabályok betartásának vizsgálata során a jegyző a szakvélemény beszerzése érdekében megkeresi a kerületi főállatorvost, és a szakvéleményben javasolt egészségügyi szabályok betartására megfelelő határidő biztosításával felszólítja az állattartót. A határidő eredménytelen eltelte után az állattartást a jegyző megtilthatja.
VII. Az állatok védelmének szabályai 20.§ (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő állatok elkülönített tartását. (2) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. (3) A megkötve tartott, vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés, és sérülésmentes mozgás lehetőségét. 21.§ Tilos az állatok kínzása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, kitétele. 22.§ Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.
VIII. Az állati hullák és állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása 23.§ (1) Az Állati hullák kezelésére, elhelyezésére irányadó a 71/2003 (VI. 27.) FVM rendeletben előírtak. (2) Az állat hulláját, az állat eredetű hulladékot a jogszabályi előírásoknak megfelelően ártalmatlanítani kell. 24.§ Közterületen, baleset következtében elhullott állat tetemét el kell szállítatni. A szállításig zárt, csurgásmentes göngyölegben kell tárolni. 25.§ Az állat betegségre gyanús állapotát, valamint az elhullását a tulajdonos köteles a területileg illetékes hatósági állatorvosnak bejelenteni.
IX. Az eb tartásának külön szabályai 26.§ (1) A tulajdonos -nyilvántartásba vétel céljából- a település jegyzőjéhez köteles bejelenteni, ha az eb a.) a három hónapos kort elérte, b.) elhullott, vagy elveszett, c.) tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, 7
8
d.) új tulajdonoshoz, vagy más állattartó birtokába került. (2) Az ebet tulajdonosa vagy tartója köteles jogszabályban meghatározottak szerint saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni. (3) Az évi szervezett eboltás időpontját, helyét, és költségét a jegyző a helyben szokásos módon kihirdeti. (4) Az oltás megtörténtéről adott állatorvosi igazolást meg kell őrizni. 27.§ (1) Az ebtartó köteles az állattartásra, és az ebtartásra vonatkozó külön szabályok betartására. (2) A tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az a közvetlen lakókörnyezetben élők, szomszédok nyugalmát tartósan ne zavarja, mások testi épséghét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. (3) Az ebtartó köteles biztosítani hogy az ebek felügyelet nélkül sem közterületre, sem más magánterületére ne juthassanak ki. Amennyiben a telekhatároló kerítés nem képes biztonságosan megakadályozni az eb kijutását, illetve kerítés hiányában az ebet tartására alkalmas, zárt helyen kell tartani. (4) Közterületen az ebet biztonságos módon pórázon kell tartani illetve vezetni, harapós vagy támadó természetű eb esetén szájkosárral felszerelni. (5) Az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakótársak közös használatú helyiségeit, udvarát ne szennyezze be. Az esetlegesen okozott szennyeződést köteles azonnal eltávolítani. (6) Harapós vagy támadó természetű ebet biztos, esetleges kiszabadulását megakadályozó módon kell tartani, az ingatlan valamennyi bejáratán a harapós kutyára figyelmeztető tábla szembetűnő elhelyezése mellett. (7) Tilos ebet beengedni, bevinni illetve bent tartani(vakvezető kutya kivételével): a.) bölcsődébe, óvodába, iskolába b.) játszótérre, homokozók területére, c.) egészségügyi, szociális, kulturális, sportlétesítmény, egyéb oktatási intézmény területére. d.) ügyfélforgalmat bonyolító közintézmény épületébe, e.) élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, üzletbe, vágóhídra f.) vendégforgalmat bonyolító nyilvános helyiségbe. 28.§ A település területén talált gazdátlan, kóbor, veszélyes, vagy veszélyessé minősített illetve a közterületen szabadon engedett ebek befogása, és elszállíttatása a jegyző feladata. 29.§ A veszélyes eb tartására, veszélyes ebbé történő minősítésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések a vonatkozó külön jogszabályokon alapul, a jelen rendeletben meghatározott általános szabályok megtartásával.
X. Vegyes rendelkezések 30.§ (1) Az e rendeletben nem nevesített állatok tartásához, így elsősorban a természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állatok tartására, az állategészségügyi hatóság és az illetékes természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásával a jegyző ad engedélyt. (2) A természetvédelmi oltalom alatt álló veszélyes állat tartására, a természetvédelem illetékes szerve ad engedélyt, a jegyző szakhatósági hozzájárulásával. 8
9
(3) Nincs szükség engedélyre a díszmadarak, a díszhalak és kisebb díszrágcsálók tartásához. (4) Természetvédelmi területen állatot tartani a természetvédelmi szakhatóságok hozzájárulásával lehet. 31.§ (1) Amennyiben az állattartás nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi feltételeknek, a jelen rendeletben foglalt szabályoknak, valamint ha a feltételeket az állattartó felhívás ellenére sem biztosítja, a jegyző a meghatározott ingatlanra vonatkozóan az állattartást megtilthatja vagy az állatok számát korlátozhatja. (2) Az állattartási szabályok megsértésére utaló bejelentéseket a jegyző vizsgálja ki.
XI. Záró rendelkezések 32.§ (1) Ez a rendelet 2008. augusztus 1-én hatályba. (2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Ballószög Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi állattartás helyi szabályairól szóló 13/2004.(III.31.) számú rendelete, valamint az azt módosító 21/2005. (XI.4.) számú rendelet. (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Katona Imre sk. polgármester
Bárdonné Dr. Benda Mónika sk. jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2008. június 27. Bárdonné Dr. Benda Mónika sk. jegyző
9