KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI-171/2008
ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. január 31.-i ülésére
Tárgy: Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény-módosítási javaslat véleményezése Elıterjesztı: dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: Pengı Julianna megyei fıépítész
Tisztelt Közgyőlés! A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülı, mőszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvetı funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. Feladatuk nem a területfejlesztés céljainak, folyamatának, eszközeinek, ütemeinek meghatározása, hanem a fejlesztés, a fejlıdés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetıségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezet értékei védelmének biztosítása mellett. A területrendezési tervek között legjelentısebb az Országos Területrendezési Terv, amely az ország egészére határozza meg a léptéknek megfelelı mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövıképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. Az országos szinten, illetve országos érdekbıl meghatározott irányelvek és szabályok megszabják a kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek, és így közvetve a települések rendezési terveinek és helyi építési elıírásainak mozgásterét is. A jelenleg hatályos Országos Területrendezési Tervet (OTrT) az Országgyőlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel fogadta el. A törvény felülvizsgálata 2006-ban kezdıdött meg. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az Országos Területrendezési Terv módosító javaslatát 2007. március 29-én megtárgyalta, és határozatba foglalt észrevételeit megküldte az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter részére. A 70/2007 (III. 29.) sz. közgyőlési határozatban foglalt észrevételeinkre a mellékletben látható válaszokat a tervet készítı Váti Kht. honlapján keresztül kaptuk, melyeket 2007. szeptemberében a Közgyőlésnek bemutattunk. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról készült kormány-elıterjesztés véleményezésére 2008. január 4-én kaptunk felkérést az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Jogi Fıosztályától. Az elıterjesztés melléklete tartalmazza 70/2007 (III. 29.) sz. közgyőlési határozatban foglalt észrevételeinket, az azokra kapott tervezıi válaszokat, valamint a törvénytervezet jelen állapotáról, illetve a tervezıi válaszról szóló véleményt. A kormány-elıterjesztés mellékletét képezı térképek az ÖTM honlapján (http://www.bm.hu) a Jogszabályok/jogszabálytervezetek/2007.12.03. elnevezéső mappában tekinthetıek meg. Amennyiben a tervezet a Kormány és az Országgyőlés által elfogadásra kerül, a hatályba lépı új törvény a megyei területrendezési terv felülvizsgálatát, és a törvény szerkezetének megfelelı átalakítását is szükségessé teszi. Kérem a Tisztelt Közgyőlést, hogy ezek alapján az OTrT módosítás tervezetét megtárgyalni, és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék. 2008. január 22. Dr. Völner Pál
Határozati javaslat: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. tv. módosításáról készült kormány-elıterjesztést megtárgyalta, és véleményét a közgyőlési elıterjesztéshez mellékelt táblázat szerint adja meg. Határidı: Felelıs:
a vélemény megküldésére azonnal dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke
1.
2
3
2007. március 29. Megyei közgyőlés véleménye 70/2007 (III. 29.) Kgy. hat. alapján Az új fıúti kapcsolatok között beépült az országos szerkezeti tervbe a megyei területrendezési tervben már megjelenített Mór (81. sz. fıút) – Oroszlány – Kecskéd térsége (88. sz. fıút). Javasoljuk, hogy végpontként a Kecskéd térsége helyett a Tata (M1) kerüljön megjelölésre.
2007. szeptember Tervezıi válasz (forrás: www.vati.hu) Nem támogatjuk. A további fıútszakasz helyileg túlzott fıútsőrőséghez vezetne. Rövidebb összeköttetésekhez mellékúti szakaszok is megfelelnek, nagy forgalom esetén is.
Az (Ausztria / Szlovákia) – Hegyeshalom / Rajka − Budapest [Ferihegy] – Röszke / Kübekháza – (Szerbia / Románia) (IV. sz. transz-európai közlekedési folyosó hazai szakasza) nagysebességő vasútvonalnak az OTrT javaslatban megadott nyomvonala Környe, Kecskéd, Vértessomló, Várgesztes és Szárliget területén nem azonos a megyei területrendezési tervben elfogadott változattal, amely nem érinti Várgesztes területét, hanem Vértessomlót északról kerülve Tatabánya közigazgatási területén halad át. Az OTrT által javasolt átvezetés természetvédelmi és mőemlékvédelmi szempontból érzékenyebb területeken vezet, mely területeken a védelem és a turizmusfejlesztés szempontjait fokozottabban kell érvényesíteni. Javasoljuk az OTrT-be a megyei területrendezési tervben elfogadott változatot szerepeltetni.
Az NSV nyomvonalsáv jelzett szakasza az OTrT léptékénél részletesebb, 1: 100 000 méretarányú feldolgozású hatásvizsgálat javaslata alapján került a módosító javaslatba. A kifogásolt nyomvonalszakasz a hatástanulmány szerint (a természetvédelmi hatóságokkal egyeztetett módon) Oroszlányt délrıl, Csákvárt északról kerüli el, és közben a Vértes hegység védett területeit alagútban kerüli ki, tehát fizikailag nem veszélyezteti a véleményben jelzett védett területeket. Összevetve az OTrT- ben javasolt nyomvonalsávot a megyei területrendezési tervben elfogadott változattal kiderül, hogy a véleményben jelölt kritikus területen ez utóbbi is az országos ökológiai hálózat területén – azon belül is a leginkább védett magterületen haladna, mintegy 2 km-rel hosszabb szakaszon az OTrT-ben jelöltnél.
A tervezıi válaszban szereplı, Oroszlányt délrıl, Csákvárt északról kerülı nyomvonal természetvédelmi szempontból valóban kedvezıbb, a megye számára elfogadható változat.
Az ország szerkezeti tervén nem került feltüntetésre három megyebeli lakott hely, az a három kistelepülés, amelyek közigazgatásilag városrészek: Esztergom – Pilisszentlélek, Kisbér – Hánta és Tata – Agostyán. Kérjük, hogy a tervezık ezt a javítást végezzék el.
Az ország szerkezeti tervén minden település – kiterjedésétıl függıen folthatárosan vagy piktogrammalcsak központi belterületéhez kapcsolódva került megjelenítésre. A jelzett külterületi lakott helyek feltüntetését a vonatkozó szabályok szerint a megyei területrendezési tervben kell elvégezni
Nem elfogadható a tervezıi válasz. A jelzett települések nem „külterületi lakott helyek”, hanem olyan falvak, melyek jelenleg közigazgatási szempontból városrésznek minısülnek. Települési (beépítésre szánt) területük nagyobb, mint a térszerkezeti terven egyébként megjelenı egyes vízgazdálkodási területeké (pl.: Tata és Szomód határában a Római-tó.) Ismételten kérjük Pilisszentlélek, Hánta és Agostyán települések feltüntetését.
2008. január 15. Megyei vélemény Nem elfogadható az indoklás. A megyei területrendezési tervben is szereplı Mór – Oroszlány – Tata – Komárom útvonal legfontosabb szakasza az Oroszlány – M1 összeköttetés, ami az oroszlányi ipari park forgalmát települési területek elkerülésével vezeti az autópályára.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a honlapon elérhetı térszerkezeti terv nem ezt, hanem továbbra is a korábban általunk – is – kifogásolt nyomvonalat tartalmazza!
Javasoljuk, hogy az országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete egészüljön ki az alábbi területekkel: Ács vasút és Duna közötti területei, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Réde, Ácsteszér, Héreg, Epöl, Sárisáp, Annavölgy, Csolnok, Dág, Úny, Máriahalom. Nem tartjuk feltétlenül indokoltnak viszont Tatabánya M1 autópályától délre esı területeinek, valamint Dorog, Tokod, Tokodaltáró és Tát iparosodott területeinek tájkép védelmét. Kérjük, hogy az említett települések a megyei területrendezési terv térképi melléklete alapján kerüljenek besorolásra.
Az OTrT az országos jelentıségő tájképvédelmi területek övezetét településhatárosan határolja le. Ez jelzés az alsóbb szintő terület- és településrendezési tervek felé, hogy az övezetet annak konkrét kiterjedésének megfelelıen az érdekelt államigazgatási szerv állásfoglalása alapján határolja le. A tájképvédelmi területek lehatárolása az ország teljes területére kialakított egységes módszer szerint készült. Az egységes értékelésben a természeti adottságok, a kulturális örökség, és a negatív tájképi tényezık együttes értékelése alapján kerültek kiválasztásra a legfontosabb területek. A több szempontú értékelésben a jelentıs nagyságú iparterület csökkenthette ugyan egy település összesített „pontszámát”, de nem jelentett feltétlenül kizáró okot. A jelzett, településen belüli pontosítások tehát az elıbbiek alapján fognak megjelenni.
5
Javasoljuk, hogy a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület övezete egészüljön ki a megyei területrendezési tervben jelentıs mőemléki értékkel rendelkezıként feltüntetett két településsel: Vértesszılıssel és Csatkával.
A vélemény indoklás nélküli elfogadása nem javasolt Indoklás és a „jelentıs mőemléki érték” fogalom megállapítását követıen a jelentıs mőemléki értékkel rendelkezı valamennyi települést magába foglaló új térségi övezet bevezetése szükséges, amely módosítja a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület országos övezetét.
A jelentıs mőemléki ill. történeti értéket Vértesszılısön a feltárt ısember-telep, Csatkán pedig a gótikus eredető templom, és a szentkúti búcsújáróhely (Mária-kegyhely) jelenti. Javaslatunkat fenntartjuk.
6
Javasoljuk, hogy a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület egészüljön ki a két darab Komáromban, illetve egy Ács-Ernımajorban található termálkút védelmével.
A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıségvédelmi terület övezete a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet helyébe lépı, a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak és a VITUKI Kht. 2004-ben készített digitális térképe alapján került lehatárolásra. A rendelet alapján a véleményben jelzett termálkutak nem tartoznak a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetébe.
A KvVM véleménye alapján ismételten javasoljuk, hogy a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításától függetlenül, illetve azt megelızıen is egészüljön ki a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület a két darab Komáromban, illetve egy ÁcsErnımajorban található termálkút védelmével.
4
A tervezıi válasz elveit elfogadjuk. Örömmel vettük, hogy a Bakonyalja települései és Héreg bekerültek az országos jelentıségő tájképvédelmi területek övezetébe. Továbbra is fenntartjuk javaslatunk azon részét, hogy Ács vasút és Duna közötti területei, valamint Epöl, Sárisáp, Annavölgy, Csolnok, Dág, Úny, Máriahalom települések részesüljenek országos tájképi védelemben.
KvVM kiegészítése: Az érzékenységi térkép, valamint az alapjául szolgáló felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2008-ban kerül módosításra, amely során a felvetett problémát figyelembe kell venni. 7
Javasoljuk, hogy ne szerepeljen az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetében a több szempontból is védett (kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület övezete, országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete, elıkészített a terület védett történeti tájjá nyilvánítása, mint középkori királyi vadászbirtok, illetve a Dunakanyar részeként világörökség-várományos terület) a Pilisben Esztergom és Pilismarót közigazgatási területe. Kérjük, hogy tekintsék át az övezetbe sorolás indokoltságát az alábbi települések tekintetében is: Vértessomló, Dunaszentmiklós, Tardos, Vértestolna Tarján, Bajna, Mogyorósbánya, Bajót, Kisbér.
Az övezetbe az állam kizárólagos tulajdonát képezı, kutatással lehatárolt, valamint a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogén, ércek, lignit és barnakıszén, ásványbányászati és építıipari nyersanyagok) területek tartoznak, amelyek bányatelekkel még nincsenek lefedve. Az övezeti lehatárolás bányászati tevékenység végzését még nem teszi lehetıvé, az továbbra is a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben szabályozott egyedi engedélyezési eljárás alapján történhet. Az övezet lehatárolása országos szinten településhatáros, így az nem más, mint figyelemfelhívás a települési önkormányzatok számára, hogy a településrendezési eszközök készítésénél az ásványi nyersanyagot, mint helyhez kötött természeti erıforrást is figyelembe kell venni.
Ismételten javasoljuk, hogy ne szerepeljen az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetében a több szempontból is védett (kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület övezete, országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete, elıkészített a terület védett történeti tájjá nyilvánítása, mint középkori királyi vadászbirtok, illetve a Duna-kanyar részeként világörökségvárományos terület) Pilisben Esztergom és Pilismarót közigazgatási területe, valamint a Vértesi Naturpark területén fekvı Vértessomló.
Megfontolásra javasoljuk továbbra is az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetébıl való törlést az alábbi, a tájképvédelmi terület övezetébe tartozó települések esetében: Dunaszentmiklós, Tardos, Vértestolna, Tarján, Bajna, és Az övezetet tényleges kiterjedésének megfelelıen Mogyorósbánya. lehatárolni és szabályokat megállapítani a A KÖH véleményével egyetértve javasoljuk, hogy településrendezési tervben kell. érdekek ütköztetésére, az övezet tényleges Az országos övezeti lehatárolás tehát nem jelent kiterjedésének megfelelı lehatárolására és szabályok összeütközést a védett területek lehatárolásával. megállapítására a megyei területrendezési tervben KÖH: A tervezıi válasz elfogadása nem javasolt, legyen lehetıség. tekintettel a területileg korlátozott hatáskörre :”Az övezetet tényleges kiterjedésének megfelelıen lehatárolni és szabályokat megállapítani a településrendezési tervben kell.” Az érdekek ütköztetése és szabályok megállapítása a megyei vagy a térségi tervben indokolt, az ásványi nyersanyagvagyon kevéssé igazodik a települések közigazgatási kiterjedéséhez! MBFH: Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület olyan speciális övezet, amely ebben a formájában nem
tényleges területfelhasználást jelöl, hanem a döntés elıkészítés része. Az állami tulajdonban lévı, kutatási zárójelentés alapján nyilvántartásba vett ásványi nyersanyagok területei által érintett települések teljes igazgatási területe alkotja az övezetet. Az övezeti lehatárolás bányászati tevékenység végzését nem teszi lehetıvé, az továbbra is a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben szabályozott egyedi engedélyezési eljárás alapján történhet. Az övezet megjelenítésének célja a figyelem felhívása a területhez kötıdı helyhez kötött természeti potenciálra, gazdasági értékre. 8
Együtt tervezendı térségek övezete tekintetében javasoljuk, hogy a Tatabánya, Oroszlány, Tata település-együttes övezetében Vértestolna ne szerepeljen.
Az övezet a Központi Statisztikai Hivatal 2003. évi A tervezıi választ elfogadjuk. felülvizsgálata és fogalommeghatározása egységes módszertan és adatbázis felhasználásával történt lehatárolás eredményeként tartalmazza a kapcsolatok intenzitása alapján differenciált és lehatárolt sajátos – agglomerációk, agglomerálódó térségek, településegyüttesek -települési térségeket. Ezek kiegészítése, bıvítése egyedi indokok alapján az OTrT-ben nem lehetséges, konkrét tervezés esetén azonban az adott települési térség vonzásterületének módosítására specifikus jellemzık alapján sor kerülhet.
9
A jogszabály-elıkészítı a területi tervek hierarchiáját, Nem támogatjuk. A kedvezıtlen természeti egymásra épülését figyelembe véve vizsgálja felül a folyamatokat a támogatási rendszerrel kell területfelhasználásnak a térségi és megyei mérsékelni. területrendezési tervekben való szabályozására vonatkozó felhatalmazás kiterjesztését a kedvezıtlen természeti folyamatok térségi és megyei szintő korlátozása érdekében.
A megfelelı támogatási rendszer csak az egyik pillére a kedvezıtlen természeti és területi folyamatok mérséklésének. A megyében jelentkezı agglomerációs hatások és zöldmezıs ipartelepítési igények pusztán ezzel nem befolyásolhatók a kellı mértékben. Fenntartjuk azon véleményünket, hogy a megyei és térségi rendezési tervek számára tágabb mozgásteret, a szabályozásra vonatkozó nagyobb felhatalmazást szükséges biztosítani annak érdekében, hogy a bennük elhatározott fejlıdési irányok tarthatóak legyenek.
10
Javasoljuk, hogy a fıutak településeket elkerülı szakaszai közé az országos szerkezeti tervbe emeljék be a 10. sz. fıút Tát, Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttı, Dunaszentmiklós, Szomód és Tata közigazgatási területét érintı, a települések által elkészíttetett tanulmányterv szerinti nyomvonalát.
Nehezen megvalósítható a környezeti adottságok figyelembe vételével, fıútként nem javasoljuk. A nagytávolságú tranzitforgalommal nem terhelt térségben megjelenı forgalom térségi célforgalom. Az ipari forgalom esetén a körültekintı ipartelepítés lehet megoldás.
Javaslatunkat fenntartjuk, az indoklással nem értünk egyet. Az érintett térségben tradicionálisan jelen van az ipari területhasználat, a Duna mentén Komáromtól Esztergomig 5 Ipari Park mőködik: Komárom, Almásfüzitı, Nyergesújfalu, Dorog és Esztergom. Ezek jelentıs szerepet játszanak a megye, sıt a régió kiemelkedı gazdasági teljesítményében, a „szocialista nagyiparral” sújtott térség gazdasági szerkezetváltásában. A javasolt fıúti elkerülı szakaszra az érintett kistérség készíttetett nyomvonaltervet, melyet elızı véleményünkhöz csatoltunk. A hozzá tartozó tanulmányterv a térségben jelentıs tranzit teherforgalmat is kimutatott. A helyi jellegő közúti teher- és személyforgalom mérséklése érdekében javaslatunkat kiegészítjük azzal, hogy kérjük a Komárom-Esztergom vasútvonalon a személyszállítás fenntartását, a munka- és tanításkezdethez igazodó, utasbarát menetrend kialakítását.
