2008. Lencséné Szalontai Mária tel.:

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: [email protected]

Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.: 1 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése alapján Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 252/2004. (XII.17.) Kt határozatával elfogadta Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési alapkoncepcióját, majd 2006. novemberében felülvizsgálata. A koncepció feladata, hogy meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyet az önkormányzatnak követnie kell a szociális szolgáltatások fejlesztése során. A törvényi szabályozás értelmében a koncepció tartalmát a települési önkormányzatnak kétévente felül kell vizsgálnia. Az aktuális felülvizsgálati anyagban be kell mutatni az eltelt két évben a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változásokat (jogszabályi környezet, intézményrendszer strukturális átalakulása, stb.), valamint meg kell határozni a jövőre vonatkozó elképzeléseket. A felülvizsgálatról készült anyag összeállításában részt vettek a szociális, valamint gyermekvédelmi feladatok ellátó intézmények, továbbá véleményezésre megküldtük a Csongrád Megyei Önkormányzatnak, a Szociálpolitikai Kerekasztalnak, valamint a Senior Tanácsnak. Fentiek alapján terjesztem be a T. Képviselő-testületnek a koncepció felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és kérem annak megtárgyalását és a következő határozati javaslat elfogadását: …………./2008.(X.31.) Kt Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

2 HATÁROZATI

JAVASLAT

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést, és a következő határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület a mellékelt szövegezés szerint a felülvizsgálattal egyetért és az elfogadja. 2. A Képviselő-testület megállapítja, hogy a jelenlegi intézményrendszer alkalmas a szociális és gyermekvédelmi feladatok szakszerű ellátására, és a szakmai munka feltételeinek biztosítására. Megállapítja, hogy a szakemberek azon dolgoznak, hogy minél hatékonyabban tudják a munkájukat végezni. 3. A Képviselő-testület a koncepcióban megvalósítandó feladatokkal, a fejlesztés irányával egyetért, és felkéri a területen dolgozó szakembereket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, és erről a következő felülvizsgálat alkalmával számoljanak be. 4. A koncepció mellékletében felsorolt határozott idejű működési engedéllyel rendelkező ellátások esetében az ismételt engedélyeztetési eljáráshoz szükséges személyi feltételek biztosítását az esetleges szervezeti változtatások kapcsán, illetve a 2009. évi költségvetés készítésekor figyelembe kell venni. A határozatról értesítést kap: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szentes Város Polgármestere Szentes Város Alpolgármestere Szentes Város Jegyzője Szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetői Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály

Szentes, 2008. október 13.

Szirbik Imre

3

Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Készült Szentes Város Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályán 2008. október

4

Bevezetés Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2004. év decemberében fogadta el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A törvényi előírásoknak megfelelően, amely a koncepció kétévenkénti felülvizsgálatát írja elő, az alapkoncepció 2006. novemberében felülvizsgálatra került, bemutatva a bekövetkezett változásokat és megfogalmazva a további teendőket. Azokat a fejezeteket, információkat, amelyekben számottevő változás az alapkoncepció elfogadása óta nem következett be, vagy számszerű változás nincs, általában nem fogalmaztuk újra. Ilyenek a város bemutatása, a családszerkezet, a roma népesség, civil szervezetek bemutatása. Bővítettük azonban a jelenlegi működési engedélyek bemutatásával. Ennek megfelelően e felülvizsgálat a korábbi alapkoncepcióval és az első felülvizsgálati anyaggal együtt ad átfogó képet a változásokról. A felülvizsgálat módszerei lehetnek többek között az alapkoncepcióval történő összevetés, az ahhoz kapcsolódó dokumentumok áttekintése, adatgyűjtés, kérdőíves módszerrel megvalósuló adatfelmérés, melyeknek célja a bekövetkezett változások bemutatása és a jövőkép újrafogalmazása. A szolgáltatástervezési koncepció elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettségek keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének a módjait, a más fenntartókkal történő kapcsolattartás kérdéseit meghatározza. A koncepció 2004-ben megfogalmazott fő célja nem változott. A fejlesztések középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását, a segítők és segítettek együttműködését. Az azóta eltelt időszak is a szociális és gyermekvédelmi ellátások változását hozta, a folyamatosan módosuló jogszabályi környezet nagymértékben nehezíti a közép- és hosszú távú tervezést.

I. Demográfiai adatok alakulása Születések és halálozások változása 2005. év 2006. év 2007. év

Születések száma 251 246 255

Halálozások száma 362 300 363

5

A lakosság korösszetételének változása Korcsoportos bontás – állandó népesség adatállománya 2005. év Korcsoport férfi nő 0-18 éves 3109 2924 19-60 éves 9015 9111 61-110 éves 2541 3851 Összesen 14665 15886

együtt 6033 18126 6392 30551

Korcsoportos bontás – állandó népesség adatállománya 2006. év Korcsoport férfi nő 0-18 éves 3067 2877 19-60 éves 8953 9074 61-110 éves 2539 3852 Összesen 14559 15803

együtt 5944 18027 6391 30362

Korcsoportos bontás – állandó népesség adatállománya 2007. év Korcsoport férfi nő 0-18 éves 3019 2814 19-60 éves 8858 8951 61-110 éves 2566 3884 Összesen 14443 15649

együtt 5833 17809 6450 30092

A népesség korösszetétele hasonlóan az országoshoz az idősebb korcsoport felé tolódott el. Az idős, eltartott népesség növekedése és a gyermekek számának csökkenése számos társadalmi, gazdasági kihatással jár együtt, többek között csökken a tanulói létszám az iskolákban, fokozódik az egészségügyi és a szociális ellátás iránti igény. II. Munkanélküliség a városban Szentes és térsége 2008. szeptember havi adatai a következők: A regisztrált álláskeresők számának minimális csökkenése volt megfigyelhető az adott hónapban. A csökkenés elsősorban a különböző közhasznú, illetve közmunkaprogramok elindulásának tudható be. A regisztrált álláskeresők száma 1801 fő (Szentes 1225), amely 47 fő csökkenést jelent a megelőző havi értékhez képest (2008. augusztus hónap Æ 1848 fő). Munkanélküli ellátásban 651 fő részesült (Szentes 461). Népgazdasági ágak vonatkozásában kevés a változás az előző hónap adataihoz képest: az új ellátottak legnagyobb része elsősorban a feldolgozóiparral (34,4 %), a mezőgazdasággal (18,2 %), a kereskedelemmel(16,9 %) kapcsolatos. Iskolai végzettségük alapján jelenleg a szakmunkásképzőt (32,8 %) és az általános iskolát végzettek (26,6 %) vannak a legnagyobb számban, de jelentős a szakközépiskolát végzettek száma is (20,5 %).

6 A regisztráltak nemenkénti bontásáról elmondható, hogy nyilvántartásunk szerint a munkanélküli nők—férfiak aránya (975 fő-826 fő) 54,1 — 45,9 %, . Állománycsoportonkénti megoszlás alapján a fizikai foglalkozásúak képezik a döntő többséget: nagyságrendjük 75,9% (1367 fő). Az életkor szerinti megoszlást a következő táblázat mutatja be: Korcsoport 17 év alatt 17--20 éves 21--25 éves 26--35 éves 36--45 éves 46--50 éves 51--55 éves 56--60 éves 60 év felett Összesen

Férfi 44 152 222 172 74 96 64 2 826

Nő 1 54 157 291 230 94 96 46 6 975

Összesen 1 98 309 513 402 168 192 110 8 1 801

A pályakezdő munkanélküliek még mindig jelentős részét képezik a munkanélküliek számának. A havi számadatok tekintetében az előző hónaphoz képest csökkenés tapasztalható (253-235= 18 fő). Nemenkénti vonatkozásban a pályakezdők nő—férfi aránya 54,5—45,5 %. Korosztályukat megvizsgálva a 20-24 évesek vannak döntő többségben (178 fő – 75,7 %). Iskolai végzettségüket tekintve a legmagasabb létszámban a szakközépiskolát végzett fiatalok vannak (89 fő –37,9 %). A pályakezdők elhelyezkedési esélyei kedvezőbb lehetőségekkel nyilvánulnak meg a különféle támogatási programok útján. A nagyobb létszámmal megjelenő pályakezdők munkaerő-piaci érvényesülése mindezek ellenére több hónapos lefutású. Rendszeres szociális segélyben jelenleg 297 fő részesül; számuk az előző hónaphoz képest 47 fővel csökkent. A munkaügyi központnak továbbra is az a feladata, hogy minden lehetséges megoldást megkeressen annak érdekében, hogy a munkanélküliek mihamarabb visszakerüljenek a munkaerő-piac megfelelő oldalára. A Szociálpolitikai Osztály kiemelt feladatának tekinti továbbra is, hogy az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülőket minél több állásajánlattal keresse meg. 2008. év folyamán több munkáltatóval is felvettük a kapcsolatot, s állásbörzét szerveztünk. (Pl. Honvédség, Tesco, Widar Kft. ) Közcélú foglalkoztatást a költségvetési keret felhasználásával 40 fő részére tudtunk biztosítani az önkormányzati intézményekben, 10 hónapon keresztül. Közmunkaprogram megvalósítására pályáztunk sikerrel, 22 fő 4 hónapos foglalkoztatására, az őszi-tavaszi közterületi munkák elvégzésére. Közhasznú foglalkoztatást biztosítottunk a Munkaügyi Központtal közösen a városi csapadékelvezető árkok szintezésére, tisztítására 70 fő részére. A közfoglalkoztatás és az állásbörzék szervezése egyfajta szűrést is jelentett az aktív korú segélyezettek körében, hisz sokan nem vállalták az általunk biztosított munkalehetőséget, így segélyük megszüntetésre került, összességében 83 fő esetében. Bejelentette munkaviszonyát

7 19 fő, ápolási díjat igényelt 5 fő. Nagyon magas a foglalkoztatásra az orvosilag alkalmatlanok száma, 38 fő. Esetükre is megoldást jelenthet a tervezett törvénymódosítás. A munkaerő-piaci helyzet alakulása nagy hatással van a szociális ellátások iránti igényekre. III. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások változásai, jelenlegi helyzete 2007. évben több jogszabályi változás érintette az osztály munkáját, amely változások év elejétől fokozatosan léptek hatályba, és módosították a pénzbeli és természetbeni ellátási formák megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. Év elején a nyugdíjminimum emelkedését figyelembe véve kellett a különböző ellátási formák felülvizsgálatát elvégezni. Nehezítette az év eleji munkát, hogy 2007. évben február 15-től ismét módosult – emelkedett – a nyugdíjminimum összege, így a felülvizsgálatokat annak megfelelően is el kellett újra végezni. 2007. február 15-től lépett hatályba a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) rendelet módosítása, amely a nem emelt összegű vizitdíj visszatérítését tette lehetővé az igénylők részére. Ez azt jelentette, hogy az egészségügyi ellátásban részesülők a 21. befizetett vizitdíj után visszaigényelhették a háziorvosi ellátásért, valamint a szakellátásért befizetett összegeket. A kórházi napidíjak esetében a visszatérítésre nem volt szükség, mivel a 20 befizetett napidíj után már nem kellett térítési díjat fizetni. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. LXXX. törvény módosítása értelmében mindenkinek kötelező egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága érdekében járulékot fizetni. A törvény szerint, aki szociális rászorult, annak nem kell járulékot fizetni, de a szociális rászorultság tényéről hatósági bizonyítványt kell kiállíttatni. Emiatt nagymértékben megnövekedett az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot kérelmezők száma. A már idézett jogszabályhoz kapcsolódott a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2007. április 1-jétől hatályba lépett módosítása, amely a járulékfizetés alapjának igazolásáról rendelkezett. Ezt a fajta hatósági bizonyítványt azok részére kellett kiállítani, akik más jogcímen nem voltak jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és a családjukban az egy főre eső jövedelem magasabb volt, mint a nyugdíjminimum összege, de alatta volt a minimálbér összegének. Az igénylőknek a hatósági bizonyítványban igazolt összeg után kellett az egészségügyi szolgáltatásra jogosító járulékot megfizetni. Ez a törvényi rendelkezés 2008. január 1-jétől hatályát vesztette. A nyilvántartások folyamatos egyeztetése érdekében az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításáról hetente a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz, míg a járulékfizetés alapjának igazolásáról kiadott hatósági bizonyítványok esetében az APEH által kiadott jelentés-nyomtatványon minden hónap 12. napjáig kellett a jogosultakról a jelentést megküldeni. Az egy főre eső jövedelem megállapításánál a szociális törvény rendelkezései alapján kellett eljárni, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság esetében vizsgálni kellett a vagyoni helyzetet is, ami viszont a járulékfizetés alapjának igazolásakor nem volt előírás.

8

2007. évben a legnagyobb mértékű növekedés az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyét igénylők esetében mutatható ki. Ennek fő oka valószínűleg összefügg a biztosítási jogviszonnyal, mivel sokan éltek folyamatosan alkalmi munkából, ami biztosította megélhetésüket, és nem kellett együttműködniük sem a munkaügyi, sem az önkormányzati szervekkel. Az alkalmi munka viszont nem biztosította a folyamatos biztosítási jogviszonyt, ezért döntöttek a rendszeres szociális segély mellett, amely alanyi jogon biztosítja az egészségügyi ellátásra való jogosultságot. 2007. január 1-jétől változott a rendszeres szociális segély összege is. A 2006. július 1-jén hatályba lépett rendelkezések alapján akár 60-70 eFt-os segélyösszegeket is meg lehetett állapítani, amely nem ösztönözte a munkanélkülieket, hogy munkát vállaljanak. Ennek megszüntetését vonta maga után az a rendelkezés, hogy a rendszeres szociális segély összege maximum 53.915,-Ft lehet, amely a legkisebb munkabér nettó összege. A közgyógyellátás területén 2007. június 30-án telt el az egy év az új szabályozási rendszeres bevezetése után. Gondot jelentett az igazolványok meghosszabbításának hosszadalmas ügyintézési határideje, ezért az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi LXXI. törvényben úgy rendelkeztek, hogy aki 2007. június 30-ig beadta kérelmét új igazolvány kiadására, annak az érvényességi időpont meghosszabbításra került, amelyről a jegyzőnek igazolást kellett kiállítani. Ugyancsak meghosszabbodott a 2007. július 1. és 2007. október 31-e között lejáró igazolványok felhasználhatósága is oly módon, hogy érvényessé váltak az új igazolvány kiadásáig, de legkésőbb a lejáratot követő 3 hónapig. Ezekről is folyamatos (heti) jelentéseket kellett küldeni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé, valamint a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának, amely nagyban nehezítette a napi munkát. 2008. évben a nyugdíjminimum legkisebb összege 28.500,-Ft-ra változott, így a támogatásokat ennek megfelelően kellett az év elején felülvizsgálni, és az új összegeknek megfelelően megállapítani és folyósítani. A szociális, valamint a gyermekvédelmi törvény módosítása értelmében az egy főre jutó havi jövedelem kiszámítása változott 2008. január 1-jétől. Eddig a kérelem beadását megelőző háromhavi nettó jövedelmet kellett alapul venni, ami a változással egy hónapra csökkent. Ez azt jelenti, hogy akinek egy hónapban valamilyen oknál fogva csökken a bevétele, jogosultságot szerezhet a különféle támogatásokra annak ellenére is, hogy a következő hónaptól már magasabb jövedelme van. Változott az egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyére jogosultak köre. 2008. január 1-jétől nemcsak a munkaképesség-csökkenését legalább 67%-ban elveszítettek igényelhetik a támogatást, hanem azok is, akiknek az egészségkárosodása legalább 50%-os. Ez alapján azok, akiknek egészségkárosodása legalább 50%-os, és akik eddig nem kaphattak rendszeres szociális járadékot, mert az ahhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkeztek, azoknak rendszeres szociális segélyt kell megállapítani. Az aktív korú rendszeres szociális segélyt igénylők száma már 2007. évben folyamatosan nőtt, ez a tendencia folytatódott az év első felében is, amelynek fő oka a viszonylag magas

9 támogatási összeg, valamint az, hogy aki erre a támogatásra jogosult, alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra is jogosulttá válik a támogatás ideje alatt. A közgyógyellátás területén változás, hogy amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb időtartamra magasabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, a különbözet 6 havi összegének 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére. Változást jelent az is, hogy nem a jogerő után kell a térítést átutalni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) részére, hanem már a határozat meghozatalát követő 3 napon belül, amely szintén az adminisztrációs munkát növeli. Amennyiben az önkormányzat a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a követelést azonnali beszedési megbízás benyújtásával érvényesíti a MEP. 2008. január 1-jétől kettő új feladattal bővült az osztály tevékenysége: •

A jegyző étkeztetés – kivéve a népkonyha -, házi segítségnyújtás, valamint idősotthoni ellátás esetében jövedelemvizsgálatot végez, és a vizsgálat alapján – tárgyévre szóló érvényességgel – igazolást állít ki a személyes gondoskodást kérő jövedelméről. A jövedelemvizsgálatot étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően, házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében az intézmény vezetője vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi. A megállapított egy főre jutó jövedelem lesz az alapja a személyi térítési díjak megállapításának, melyet az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százalékos arányban is meg kell határozni. A jövedelemvizsgálat szabályait a szociális törvény tartalmazza.

•

A házi segítségnyújtás igénybevételéhez kapcsolódik a gondozási szükségletet megállapító szakértői bizottság működtetése. A jegyző 3 fős szakértői bizottságot működtet, melynek tagja az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet városi jegyző székhelye szerint illetékes kirendeltségének vezetője által kijelölt orvosszakértő vagy szociális szakértő, a városi jegyző székhelye szerint illetékes település részére házi segítségnyújtást biztosító intézmény kijelölt ápolási-gondozási szakembere, valamint a városi jegyző által kijelölt szociális ügyintéző, aki egyben a bizottság elnöke. A gondozási szükséglet megállapítását lakóhelyen, illetve tartózkodási helyen kell megvizsgálni, majd a bizottságnak ez alapján kell a szakvéleményét megadni. A jogszabály rendelkezése szerint a városi jegyző által létrehozott bizottság látja el az ilyen irányú feladatokat a kistérség területén is.

Szentes Város Önkormányzat Bölcsődéje a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő 20 hetes – 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. 2000. január 1-től 60 fő bölcsődés korú kisgyermek napközbeni ellátását biztosította. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény hatására megnőtt a bölcsődei férőhelyek iránt az igény, s így az intézmény 2007. január 1-je óta 70 fő kisgyermek ellátására kapott működési engedélyt.

10

Bölcsőde kihasználtsági %-a gondozott gyermekekhez viszonyítva Bölcsőde kihasználtsági %-a a beírt gyermekekhez viszonyítva

2007. I félév 93 %

2007.II. félév 106 %

2008. I. félév 99 %

101 %

128%

130 %

A fenti táblázatból látható, hogy a bölcsődei ellátás iránt egyre nagyobb igény van. A felmerült igényeket az intézmény nem tudja maradéktalanul kielégíteni, ezért szükséges a bölcsődei férőhelyek számának emelése. Az intézmény a megnövekedett bölcsődei férőhelyek iránti igények miatt az alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatásokat – időszakos gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet - nem tudja biztosítani. A város kisgyermekes családjainak bölcsődei ellátására vonatkozó igényeinek maximális biztosítására, valamint az épület infrastrukturális fejlesztésére, a szobák bútorzatainak elengedhetetlen cseréjére, játékeszközök korszerűsítésére, bővítésére pályázat benyújtására került sor, melynek eredménye az elkövetkezendő időszakban válik ismertté. A Gyermekjóléti Szolgálat tekintetében 2008. évben jelentős személyi és szakmai változások történtek, melynek kapcsán javultak a feltételek. A szolgáltatás statisztikai mutatói: • gondozott összes gyermek: 438 gyermek (241 családból) • felvett esetek száma: 84 eset • lezárt esetek száma: 15 eset • jelenleg gondozott gyermek: 423 gyermek (234 családból) • jelenleg védelembe vett gyermek: 54 gyermek Az első félévben 1000 főt meghaladta azoknak a száma, akik az intézményben felkeresték a szolgálatot, és körülbelül hasonló számban került sor családlátogatásra is. A gyermekszám emelkedése mellett a problémák súlyossága is növekszik, továbbra is a komplex családi problémák a jellemzőek, melyekben a gyermeknevelési nehézségek, a családon belüli konfliktusok, a gyermek teljesítmény és magatartás zavarai, valamint az egészségügyi problémák vannak túlsúlyban, azonban egyre több bántalmazás, elhanyagolás válik ismertté, és fokozódik a pszichés megbetegedések száma is. A gyermekjóléti szolgálat 2008. szeptember 1-jétől ismét öt évre kapott megbízást a megyei módszertani feladatok ellátására, amely a szakmai munka elismerése mellett sok plusz feladattal is jár. A Családsegítő Szolgálat kihasználtsága fokozódott, az újonnan megjelenő ügyfelek, családok száma 241 volt, amiből 136 fő aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesül, tehát együttműködésre kötelezett.

11 Munkanélküli ügyfelek számára 6 alakalommal álláskeresési tréning került megtartásra, csoportonként 10-15 fő részvételével. Heti 20 órában családterapeuta segíti a családokat, amit eddig 17 család vett igénybe. Mediációval kapcsolatosan 2 család kért segítséget. A leggyakrabban felmerülő probléma a foglalkoztatásból, munkanélküliségből adódik, illetve az elmúlt évekhez hasonlóan az anyagi jellegű problémák okozzák a családok számára a legfőbb nehézséget, ami az adósságkezelési tanácsadáson megjelent családok számában is megmutatkozik. Az év első felében 111 család jelentkezett hátralékokból adódó problémákkal. A magas összegű hátralékok, melyek gyakorta érik el a támogatás szempontjából adható maximális 266 ezer forintos határt, a lakbér és vízdíj elmaradásoknál fordulnak elő, illetve jellemzően egyszerre több szolgáltató felé áll fenn tartozás. A Tanyagondnoki Szolgálat statisztikai adatai szerint 134 család került ellátásra, ami 404 főt jelent. Ez az adat a korábbi évekhez képest nem változott, a szolgálat által ellátott ügyfelek száma viszonylagos állandóságot mutat. Változott viszont az ellátottak összetétele, megnőtt az ellátásba bekerült gyermekek száma. Az elmúlt hat hónapban összesen 1454 alkalommal érkezett valamilyen igény, kérés a tanyagondnokok irányába, melyek többsége továbbra is az egészségügyi ellátás hozzájutásának biztosításához, az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek beszerzéséhez, illetve a közlekedés nehézségéből adódó problémákhoz kapcsolódik, illetve emelkedett azoknak a tanyáknak a száma, ahová heti egy-két alkalommal ivóvíz került kiszállításra. A magyartési lakosok háziorvoshoz való szállításában átlagosan és alkalmanként 4-5 fő részére nyújt segítséget a szolgálat. A gyermekek átmeneti gondozása Szentes városban 2005. évre a gyermekek átmeneti gondozásának törvényben meghatározott rendszere teljes körűen kiépült, melynek előnye, hogy a különböző típusú problémák minél gyorsabban történő rendezéséhez a legmegfelelőbb ellátási formát lehet választani. A Családok Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülői Hálózat és a Gyermekek Átmeneti Otthona mindösszesen, egyidejűleg 63 fő elhelyezését teszi lehetővé. Az ellátási formák széles köre a szakemberek és a rászorulók számára is lehetőset nyújt arra, hogy az egyéni élethelyzetekhez, problémákhoz igazodóan a legmegfelelőbb ellátást választhassák, ami a tapasztalatok alapján a gondozás hatékonyságára is jótékony hatással van. Az intézmények kihasználtsága:

GyÁO-ban gondozottak számának alakulása

CsÁO-ban gondozottak számának alakulása 80

61

58

60 50 40

60 37

27

40 20

64

70

17

26 16

25 12

40 25 14

0 2005

2006

2007

2008

összes ellátott személy az év során összes ellátott család az év során egy napra jutó gondozottak száma

30 20 10 0

60

53 30 12

6

2005

15

2006

14

20

21

2007

20 20

2008

összes ellátott személy az év során összes ellátott család az év során egy napra jutó gondozottak száma

12

CSÁO kihasználtságának alakulása 100% 83%

100%

91%

GYÁO kihasználtságának alakulása

96% 80%

76%

80%

80%

76%

60%

szobák

40%

férőhely

20% 0%

93% 92%

100%

96%

67% 65%

78% 75%

93%92%

60%

szobák férőhely

40% 20%

2005

2006

2007

2008

0%

2005

2006

2007

2008

A két intézmény 2007. évi forgalmi adatait az alábbi táblázat foglalja össze:

Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Egy napra jutó ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Új bekerülők az évben Átlagos gondozási idő Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága

CSÁO 2007. 2008. 37 fő 40 fő 24 fő 25 fő 13 fő 15 fő 12 cs 14 cs 25,0 fő 25,0 fő 15,0 fő 15,0 fő 10,0 fő 10,0 fő 13 fő 15 fő 9 hó 9 hó 96 % 96 % 76 %

GYÁO 2007. 2008. 64 fő 60 fő 20 fő 18 fő 44 fő 42 fő 20 cs 20 cs 21,2 fő 20,0 fő 6,3 fő 6 fő 14,9 fő 14 fő 33 fő 30 fő 4 hó 4 hó 93 % 93 % 92 %

Összesen 2007. 2008. 101 fő 100 fő 44 fő 43 fő 57 fő 57 fő 32 cs 34 cs 46,2 fő 45,0 fő 21,3 fő 21 fő 24,9 fő 24 fő 46 fő 45 fő 94,5 % 84,0 %

94,5 %

A Helyettes Szülői Hálózatban a Szentesi Kistérségben gondos kiválasztás után három olyan család tevékenykedik, akiket egy országos felkészítő program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben - a szülők és gyermekek számára egyaránt nehéz - helyzetekben képesek legyenek a gyermekek fogadására, gondozására. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) az elmúlt két évben is közreműködött a Bűnmegelőzési napok megrendezésében, hétvégenként Pepita Kupa néven ingyenes sportolási lehetőséget biztosított a fiataloknak, több, kábítószer-probléma kezelése tárgyában kiírt pályázat beadásában működött közre, és ugyancsak a pályázati lehetőségeket kihasználva folyamatosan hozzájárult a Pepita Macska ifjúsági klub működtetéséhez, tárgyi felszereltségének fejlesztéséhez. A Gondozási Központ esetében a szakmai munkát jelentősen befolyásolta a személyes gondoskodás körébe tartozó alap- és szakellátások esetében a térítési díjak megállapítására, valamint a szociális étkezés és a házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó jogszabály módosulás. A jogi háttér változás szerint az intézmény által nyújtott ellátásért a szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözete - mint intézményi térítési díj – kérhető

13 el. A szabályoknak megfelelő térítési díj bevezetését nehezítette, hogy 2008. évtől jövedelemhatárok szerint különböző normatívák kerültek megállapításra, mely szerint különbséget kellett tenni a régi (2007. december 31-én ellátásban lévő), illetve a 2008. január 1. után ellátásba kerülők között. Jelentősen változott a térítési díj alapját képező egy főre eső jövedelem megállapításának szabályozása, amely 2008. január 1-jétől nem az intézményvezető, hanem a jegyző hatásköre. A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás esetében jövedelemvizsgálatot kell végezni, mivel a térítési díj alapja az ellátást igénylő családjának az egy főre jutó jövedelme. A házi segítségnyújtást kérő ellátottak esetében kötelező a jogszabály által meghatározott gondozási szükséglet megállapítását vizsgáló bizottság létrehozása, melynek egyik tagja az intézmény dolgozói közül került kijelölésre. Az ellátottakat negatívan érintette – mely átmenetileg az igénybe vevők létszámában is megmutatkozott -, hogy nemcsak az étkezésért, hanem nappali ellátás igénybe vételéért, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért is térítési díjat kellett megállapítani. A fentiek miatt kiemelt feladat volt a széleskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás, ami fórumok, a média adta minden lehetőséget kihasználva szolgálta az érintettek tájékoztatását a változásokról, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és szolgáltatásokról, a helyben igénybe vehető ellátások, szolgáltatások köréről, feltételeiről, az ellátások igénybevételéhez szükséges iratokról. Az intézmény szakmai munkája több szempontból is ellenőrzött volt az elmúlt félévben. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal munkatársa a közösségi ellátás működését, jogszabályi előírásoknak való megfelelését vizsgálta, a Csongrád Megyei Önkormányzat Aranysziget Szociális Otthon Módszertani Intézmény munkatársai pedig valamennyi szociális alapszolgáltatatási feladatra vonatkozó szakmai ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzés kiterjedt az alkalmazott igénybevételi eljárások megfelelőségének, a szolgáltatások szakmai tartalmának, az alkalmazott dokumentációk formai és tartalmi elemeinek és a személyi, tárgyi feltételeknek a vizsgálatára. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok kijavítására azonnali intézkedés történt, a munkafolyamatba épített ellenőrzés során pedig kiemelt figyelem irányul a hibák elkerülésére. A közösségi pszichiátriai és nappali ellátáshoz 2009-től pályázat segítségével lehet a működési feltételeket biztosítani és szigorodnak az ellátás feltételei is oly módon, hogy legalább 40 fő ellátottról szükséges gondoskodni egy szolgáltatáson belül az eddigi 25 fő helyett. Az ellátási formára van igény, hiszen egy hosszú távú, közösségi alapú gondozás, ahol a család aktív részvételével történik a segítségnyújtás, melynek segítségével megelőzhető, vagy lerövidíthető az intézeti elhelyezés a betegek számára. A jelbeszéddel felépített koreográfia, melyet a pszichiátriai betegek tanultak meg gondozóik segítségével, nemcsak a város és térsége kulturális színfoltjává vált, hanem a produkcióból készült film bemutatásra került az „Együttérzések” című országos filmfesztiválon.

14

A szakmai mutatókból megállapítható, hogy az ellátottak száma magas. Egyre többen igényelnének szociális étkeztetést kiszállítással. Tényleges ellátotti létszám alakulása

Idősek nappali ellátása Fogyatékosok nappali ellátása Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Közösségi ellátás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Átmeneti szállást biztosító klub Összesen:

2004. év 2005. év 2006. év 06. 30. 06. 30. 06. 30. 194 150 190 11 11 12 42 32 28 172 239 243 – 30 20

adatok: főben 2007. év 2008. év 06. 30. 06. 30. 185 172 21 19 33 48 249 261 25 26

40

40

47

47

48

14 473

12 473

13 553

13 573

12 584

Házi szociális gondozás 100%

90 év felett 80-89 év

80%

75-79 év

60%

70-74 év 65-69 év

40%

60-64 év

20% 0%

40-59 év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év

18-39 év

15

Szociális étkeztetés 100% 90 év felett 80%

80-89 év 75-79 év

60%

70-74 év 65-69 év

40%

60-64 év

20% 0%

40-59 év 18-39 év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év

Idősek nappali ellátása 100%

90 év felett 80-89 év

80%

75-79 év

60%

70-74 év

40%

65-69 év

20%

60-64 év

0%

40-59 év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év

18-39 év

Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon a szociális törvényben meghatározott ápolást, gondozást, valamint nappali ellátást nyújtó szolgáltatást fog nyújtani oly módon, hogy a korszerű, segítő gondozási modell megvalósítását célozza a magas színvonalú elhelyezési körülmények és szakmai szolgáltatások biztosításával. A bentlakásos intézményben a különböző szolgáltatásokat igénybe vevő, gondozásra szoruló ember részére a szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása a fő cél, amelynek mértékét és módját a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális-, és pszichés állapota alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően biztosít hagyományos szintű ellátást, amely a törvényi szabályozásban előírt alapszolgáltatások maximális elérését teszik lehetővé. Az új, bentlakásos életformával való fokozatos megismerkedés elvére épül a nappali ellátás, melynek keretében 50 fő idős ember ellátása kerül megszervezésre, ahol módjuk lesz a társas

16 kapcsolatok ápolására, ünnepek, rendezvények, előadások megszervezésére, természetesen étkezetés biztosítása mellett. Az otthon komplex gondozást kíván nyújtani. Nem megoldott az idősek rehabilitációja, ezt kívánja megvalósítani a 24 férőhelyes rehabilitációs részleg, amely az otthoni önálló életre készíti fel az idős személyt. Az idősek otthonaiban lakók magas százaléka számára ugyancsak nagyon fontos a fokozottabb gondozás, intenzív ápolás, személyre szóló egyéni foglalkoztatás. Ezt valósítja meg a 24 fős demens betegek elhelyezését szolgáló ellátási forma, ahol az egészségügyi ellátás kap kiemelt szerepet. Jelenleg a felvételi kérelmek feldolgozása van folyamatban, a jelentkezők előgondozása, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatkérése a feladat a működési engedélyezési eljárás mellett. Ennek birtokában kerülhet sor az ellátottak felvételére, a bentlakásos és a nappali ellátás működtetésének megkezdésére. A tartós bentlakásos szociális intézményt érintő új felvételi eljárás, valamint a megváltozott finanszírozás a későbbiekben nehézségeket okozhat. A lakosság részéről pedig továbbra is igény jelentkezik a szolgáltatások igénybevételére. A Hajléktalan Segítő Központ az a felülvizsgálat óta eltelt időszakban is étkezést biztosított azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az ún. népkonyhai ellátás 100 %-os kihasználtsággal működik, naponta 20 adat meleg étel kiosztására van lehetőség. A nappali melegedő a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A nappali ellátás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. A hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása az önellátásra képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy tartózkodására szolgáló intézmény. A hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Városunkban jelenleg négy nem állami fenntartó rendelkezik működési engedéllyel szociális, valamint gyermekjóléti alapellátások nyújtására. A „Nyanyus háza” gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi. A NOSZA 2005 Szociális Alapellátó Kht támogató szolgáltatást, valamint közösségi ellátást, míg a TÁMASZ 2005 Szociális Szolgáltató Kht szintén támogató szolgáltatást nyújt a rászorulóknak. 2008. januárjában nyitotta meg kapuit a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában a Szentesi Református Idősek Otthona. Az Otthon korszerűen kialakított épületében minden az idős emberek kényelmét és igényeik magas színvonalú ellátását szolgálja. Az egész intézmény akadálymentesített. Az 1, 2, illetve 3 ágyas lakószobák mindegyike rendelkezik fürdőszobával. Tízszemélyenként felszerelt teakonyha áll a lakók rendelkezésére. A házaspári lakóegységekben felszerelt teakonyha és fürdőszoba van. Minden helyiségben az idős emberek igényeit figyelembe vevő igényes, átgondolt bútorzat

17 (szék, fotel, asztal, könyvespolcok) található. Minden szobában biztosított a kábeltelevízió, telefon, számítógép/internet használata. A közösségi helyiségekben külön térítés nélkül használható a számítógép, az internet és a televízió. A lakókat, vendégeket barátságosan berendezett közösségi terek várják. Az Otthon kertjében pergolák, padok, szökőkút szolgálják a lakók pihenését, kikapcsolódását. A park mellett lévő földterület kisebb parcellákra került felosztásra, hogy ott - a beköltözők igénye szerint - kertészkedésre nyíljon lehetőség. Az intézmény egyházi hátteréből adódóan kiemelkedő szerepe van a lelki gondozásnak. Az intézmény alapvető célja a pihenésre vágyó, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása. Ezt szolgálják a jól felkészült szakemberek által szervezett foglalkoztatások, csoportfoglalkozások, beszélgetések, istentiszteleti alkalmak, kulturális programok. A civil szervezetekkel szoros kapcsolata van mind az önkormányzat szakmai osztályának, mind a szociális intézményeknek. Nagy sikerrel kerül megrendezésre minden év szeptember közepén a „Szeretet mindent elfogad” elnevezésű térségi fogyatékkal élők kulturális találkozója, melyet a NOSZA 2005 KHT, a Mozgáskorlátozottak Csongrád megyei Egyesülete Szentesi Csoportja, a Mentálisan Sérült Személyek Szentesi Egyesülete és a Gondozási Központ szervez meg. Terveik között szerepel a fogyatékkal élők szülei számára segítő csoport létrehozása személyiségfejlesztés céljából. Összegzés A felülvizsgálat alkalmával megállapítható, hogy a jelenlegi intézményrendszer alkalmas a szociális és gyermekvédelmi feladatok szakszerű ellátására és a szakmai munka biztosítására. a szakemberek azon dolgoznak, hogy minél hatékonyabban tudják a munkájukat végezni. Az önkormányzat a különböző ellátási formákra a mellékletben szereplő táblázatban felsoroltműködési engedélyekkel rendelkezik. Látható, hogy vannak olyan intézmények, ahol a határozott idejű működési engedélyek 2008. december 31-én lejárnak, ezért kiemelt feladat az év hátralévő részében az esetlegesen hiányzó tárgyi és személyi feltételek biztosítása annak érdekében, hogy az intézmények a működési engedélyt meg tudják szerezni. A továbbiakban az alapkoncepcióban megfogalmazott cél változatlan, hogy minden területen valóban érvényesüljenek az ellátottak mindenek feletti jogai, a rászorulók kapják meg a leghatékonyabb segítséget helyzetük javítása érdekében. Ezek érvényesüléséhez a megvalósítandó feladatokat, a fejlesztés irányát a Képviselőtestület az alábbiak szerint határozza meg: 1. Észlelő-jelző rendszer erősítése kistérségi szinten az ellátásban érintett szolgáltatókkal történő együttműködéssel. 2. Munkaerő-piaci és társadalmi reintegráció elősegítése. Elsődleges feladat a motiváció erősítése, a rendszeres foglalkoztatás, valamint az erre irányuló tréningek biztosítása. 3. Utcai szociális munka és lakhatási program folytatása, továbbra is kistérségi szinten.

18 4. Az ellátórendszer infrastruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti fejlesztése, az épületek rekonstrukciója és korszerűsítése. Az ez irányú pályázatok felkutatása, és az azokon való részvétel. 5. A szociális és gyermekvédelmi feladatokat akadálymentesítésének megtervezése, ütemezése, megkezdése.

ellátó és a

intézmények teljes lehetőségek szerinti

6. Szolgáltatási kapacitás, illetve struktúra szükség szerinti módosítása, bölcsődei férőhelyek bővítése, népkonyhai szolgáltatás bevezetése a város más területén is. 7. A településről történő elvándorlás csökkentése, a fiatalok társadalmi aktivitásának növelése és a közösségi szemléletű tevékenységek fokozása érdekében közösségi tér létrehozása, ennek működtetéséhez megfelelő épület, tárgyi és személyi feltétel kialakítása. 8. A kötelező feladatok ellátása mellett, azt kiegészítő speciális, korrekciós vagy preventív, illetve az integrációt segítő alternatív szolgáltatások meghatározása, megvalósításukhoz források felkutatása és megszerzése, és a programok lebonyolítása. 9. Az esélyegyenlőség biztosítása területén intézményekre vonatkozóan egységes szemléletben és az uniós normák figyelembevételével szükséges: a. kijelölni az esélyegyenlőség általunk felvállalandó célterületeit az alábbiak közül: b. családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése; c. nemek közötti esélykülönbségek csökkentése; d. akadálymentesítés előrehaladása; e. fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása; f. romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása; g. más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása h. meghatározni az adott célterülethez tartozó, szükségszerűen és kötelezően vállalandó feladatokat. 10. A külterületen élők házi segítségnyújtásához összehangolása a tanyagondnoki szolgálattal.

való

hozzáférés

biztosítása,

11. A finanszírozás megváltozása ellenére szükséges a jövőben is a közösségi ellátások biztosítása. 12. Pszichiátriai betegségben szenvedők, fogyatékkal élők átmeneti elhelyezése, rehabilitációs jellegű foglalkoztatásának elősegítése. 13. A humán erőforrás bővítése önkéntes személyek bevonásával. 14. Az új törvényi szabályozás tükrében hatékonyan megszervezni a közfoglalkoztatást, és együttműködve a társszervekkel minél több munkanélkülit visszavezetni a nyílt munkaerő-piacra. Ennek érdekében minden olyan pályázat támogatása, mely a foglalkozatás bővítéséről, és a háttérszolgáltatások színvonalának emeléséről szól.

Családsegítés

Szentes Város Önkormányzata 15354752-2-06


Házi segítségnyújtás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


Étkeztetés



Tanyagondnoki szolgáltatás

Szociális, gyermekvédelmi szolgáltatás megnevezése

Fenntartó megnevezése, adószáma

Működési engedélyre vonatkozó adatok Intézmény Működési Működési Működési megnevezése*, engedélyt kiállító engedély engedély kelte adószáma, ágazati hatóság száma azonosítója, megnevezése telephelye, ágazati azonosítója Magyartési Szentesi körzet 08Családsegítő 8981-1/2007. Központ Szentes, Cserebökényi 2007.07.25. Csongrád Város Csallány Gábor part körzet 082007.12.18. Jegyzője 1. 7979-3/2007. 2007.12.18. 16684801-1-06 Lapistói S0037165 körzet 087980-3/2007. Gondozási Központ Dél-alföldi Szentes, Horváth Regionális M. u. 10. Közigazgatási 02-37/2006. 2006.02.16. 15357418-2-06 Hivatal Szociális S0022180 és Gyámhivatala Gondozási Központ Dél-alföldi Szentes, Horváth Regionális M. u. 10. Közigazgatási 02-166/2008. 2008.01.02. 15357418-2-06 Hivatal Szociális S0022180 és Gyámhivatala Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csongrád Város Csallány Gábor part 3585-2/1997. 1997.12.31. Jegyzője 1. 16684801-1-06 S0037165 Gondozási Központ Dél-alföldi Szentes, Horváth Regionális 02-184/2006. 2006.01.01. M. u. 10. Közigazgatási 15357418-2-06 Hivatal Szociális határozatlan

határozatlan

határozatlan

határozatlan

határozatlan határozatlan határozatlan

Működési engedély érvényessége (határozatlan idejű, határozott idejű)**

SZENTES VÁROSBAN JELENLEG NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ADATAI

Szenvedélybetegek ala-csonyküszöbű ellátása

Szenvedélybetegek alapellátása

Pszichiátriai alapellátás

Támogató szolgáltatás

Támogató szolgáltatás

Közösségi ellátások

NOSZA 2005. Szociális Alapellátó Közhasznú Társaság 22175618-2-06

TÁMASZ 2005. Szociális Szolgáltató Közhasznú Társaság 22141868-1-16

-

NOSZA 2005. Szociális Alapellátó Közhasznú Társaság 22175618-2-06


S0033189

S0033014

S0033189

Telephely: Szentes, Nagyörvény u. 53. S0022180S0071041 Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u. 10. 15357418-2-06 Telephely: Szentes, Munkás u. 54. S0022180S0071065

Szentes Város Jegyzője



05-135472/2005.

C-69382/2008.

C-69373/2008.

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási 372-11/2005. Hivatal Szociális és Gyámhivatala

és Gyámhivatala

2005.06.23.

2008.02.28.

2008.04.21.

2005.08.08.

határozatlan

2010.12.31.

határozatlan

határozatlan

Nappali ellátás

Hajléktalanok (nappali melegedő)

Fogyatékosok, autisták

Idősek




1379-2/2003.

Hajléktalan Segítő Központ Szentes, Rákóczi F. u. 183. 15358718-1-06 S0022813

Telephely: Szentes, Dózsa Gy. u. 86/a S002218S0071058 Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u. 10. 15357418-2-06 S0022180 Dél-alföldi Regionális 02-132Közigazgatási 2/2006. Hivatal Szociális és Gyámhivatala

Dél-alföldi Regionális 02-37Közigazgatási 21/2006. Hivatal Szociális és Gyámhivatala

02-517/2005.

Dél-alföldi Regionális 1378/2003. Telephely: Szentes, Közigazgatási Nagyörvényu. 53. Hivatal Szociális S0022180S0071041 és Gyámhivatala

Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u. 10. 15357418-2-06 S0022180

2006.01.15.

2006.12.29.

2005.11.30.

2003.05.14.

2003.05.14.

2008.12.31.

határozatlan

határozatlan

2008.12.31. 2008.12.31.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények


Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség



Idősek otthona

Időskorúak gondozóháza

Éjjeli menedékhely

Fenntartó megnevezése, adószáma

Idősek otthona

Szakosított ellátás megnevezése

Ápolást, gondo-zást nyújtó int.

Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u. 10. 15357418-2-06 Telephely: Szentes, Nagyörvény u. 53. S0022180S0071041 Hajléktalan Segítő Központ Szentes, Rákóczi F. u. 183. 15358718-1-06 S0022813

Szentesi Református Idősek Otthona

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala

2007.12.20.

02-132-2/2006.

2006.01.15.

02-1056-2/2006. 2006.06.29.

02-171019/2007.

Működési engedélyre vonatkozó adatok Intézmény Működési Működési Működési megnevezése*, engedélyt engedély száma engedély kelte adószáma, ágazati kiállító hatóság azonosítója, megnevezése telephelye, ágazati azonosítója Dr. Sipos Ferenc Működési Parkerdő Otthon engedélyeztetése folyamatban

2008.12.31.

2008.12.31.

határozatlan

Működési engedély érvényessége (határozatlan idejű, határozott idejű)**

Családok Átmeneti Otthona

Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat

Gyermekjóléti szolgáltatás

Hajléktalan személyek átmeneti szállása



Szentes Város Önkormányzata 15354752-2-06 Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szentesi Dél-alföldi Családsegítő Regionális Központ Szentes, Közigazgatási Csallány Gábor part Hivatal 1. Szociális és 16684801-1-06 Gyámhivatala S0081603S0081610

Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csallány Gábor part 1. 16684801-1-06 S0037165 S0081603

Hajléktalan Segítő Központ Szentes, Rákóczi F. u. 183. 15358718-1-06 S0022813 1998. 09.10.

2006.01.15.

02-17-3/2001.

2001.01.30.

02-343-11/2008. 2008. 08.26.

49142/1998.

02-132-2/2006.

határozatlan

2013.09.01.

határozatlan

2008.12.31.




Erdőhátiné Bocskay Zsófia

Gyermekek Átmeneti Otthona

Helyettes Szülői Hálózat

Bölcsődei ellátás

Családi napközi

Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csallány Gábor part 1. 16684801-1-06 S0081603S0082146 Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csallány Gábor part 1. 16684801-1-06 S0081603 Szentes Város Bölcsődéje Szentes, Vásárhelyi út 2. S0056593 Szentes, Mező u. 1/a S0055694 Szentes Város Jegyzője

Csongrád Város Jegyzője

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2000.09.01.

2005.12.30.

05-186365/2002.

2002.12.05.

08-4619-4/2000. 2000.10.10.

02-574-3/2000.

02-57-15/2005.

határozatlan

határozatlan

határozatlan

határozatlan

Kérdőívek elemzése 2008. A lakossági igények feltérképezéséhez, a jelenlegi szolgáltatásokkal való elégedettség vizsgálatához a kérdőívezés módszerét alkalmaztuk. • • • •

A Szuperinfó mellékleteként kiküldtünk 2000 kérdőívet (a célunk ezzel a módszerrel az volt, hogy Szentes város lakosságának minden rétegét elérjük, ne csak a Szociálpolitikai Osztály ügyfélköre nyilatkozhasson) Szentes város szociális intézményeiben az ügyfelek kaptak kérdőívet Az aktívkorú munkanélküliek rendezvényén adtunk kérdőívet A Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályán és portáján osztottunk ki kérdőíveket

A kérdőív megtalálható a mellékletben. A lakossághoz összességében 2500 kérdőívet jutattunk el, melyből 180 érkezett vissza. Ebben az évben nem postáztuk ki névre szólóan ügyfeleinknek a kérdőívet, így a visszaküldési arány mindössze 7.2 %-os volt. Korábbi felmérésünk tapasztalatai alapján a névre szóló postázás lényegesen hatékonyabb volt. Feltételezhető, hogy adott témakörben elsődlegesen az érintettek mondják el a véleményüket, így a szociális szolgáltatásokról azok, akik kapcsolatba kerülnek vele. Általános tapasztalat, hogy a nők és az idősebbek töltik ki nagyobb számban a kérdőíveket. Az összesen visszaérkezett 180 kérdőívből 171-t (95%-ot) nőktől kaptunk. 1. A válaszadó neme: 9 férfi (5%) és 171 nő (95%) a kérdőívet kitöltők neme

férfi nő

2. Családi állapota: Családi állapot 60 50 40 30 20 10 0

51 53

nőtl./haj.

48

házas élettárs 19

elvált 8

Fő

1

özvegy nem vál.

1

A válaszadók 29,4%-a él házasságban, 10,6% élettársi kapcsolatban, gyakorlatilag 40% él valamilyen párkapcsolatban. A felmérésünk is alátámasztja azt a statisztikát, miszerint magas az elváltak száma, ebben az esetben 180 főből 48 fő (26,7%). 8 fő özvegy, 51 fő nőtlen vagy hajadon. A státuszuk szerint egyedülállók közül valójában egyedül 30 fő él. Ezekben az egyszemélyes háztartásokban valamennyi költséget egyetlen jövedelemből kell (kellene) fedezni, segítésük az Önkormányzat kiemelt feladatai közé tartozik. 3. Egy háztartásban élők száma: Egy háztartásban élők 1 fős

50

2 fős

40

3 fős

30

4 főd

20

5 fős

10

6 fős

0

fő

8 fős nem v.

A diagram bemutatja, hogy legnagyobb számban 2 személyes háztartások vannak (46 esetben), ez azonban nem jelent minden esetben párkapcsolatot, gyakran szülő-gyerek együttélése. Közel azonos a 3 (42 fő) és 4 (34 fő) személyes háztartások száma, ez legtöbbször házaspárokat jelent 1 vagy 2 gyermekkel. Igen magas az egyszemélyes háztartások száma (30 fő). Nagycsaládban összesen 27 válaszadó él, 20 fő 5 személyes, 6 fő 6 személyes, és 1 fő 8 személyes háztartásban. 4. Gyermekek száma: Gyermekszám 60 50 40 30 20 10 0

nincs

58

1 gyerek

43 46

2 gyerek 3 gyerek

26

4 gyerek 3 2 1 1

fő

5 gyerek 6 gyerek 7 gyerek

Külön kértük a kiskorú és a felnőtt gyermekek számát. A családok segítése, a támogatások személyre szabottsága szempontjából nagyon fontos mutató a gyermeklétszám. Egyre gyakoribb, hogy a felnőtt korú gyermekeket is a szülők tartják el, hisz egyre hosszabb ideig tart a szakképzettség megszerzése, s egyre többen folytatnak felsőfokú tanulmányokat. Ekkor már nincs családi pótlék sem, sok családnak jelent erőn felüli terheket az iskoláztatás. Nincs gyermeke 43 főnek. Az 1 gyermekesek száma 46, a 2 gyermekeseké 58 fő. 3 gyermeke 26 főnek van, 4 gyermeke 3, 5 gyermeke 2, 6 illetve 7 gyermeke 1-1 főnek van. Kiskorú gyermekek számát tekintve 81 kitöltőnek egyáltalán nincs kiskorú gyermeke. 1

2

kiskorú gyermeke 51 főnek, 2 kiskorúja 33 főnek, 3 vagy több kiskorú gyermeke 15 főnek van. Nincs nagykorú gyermeke 112 főnek, 1 nagykorú gyermeke van 31, 2 nagykorú gyermeke van 32, 3 vagy több nagykorú gyermeke van 5 főnek. 5. Együtt élő családtagok: Együtt élők E +H +É +SZ +GY +H+GY +É+GY EGYÉB

Számtalan variációt találtunk az egy háztartásban élők összetételében. Egy háztartásnak tekintjük azon személyek életközösségét, akik egy lakásban életvitelszerűen együtt élnek, megosztva a kiadásokat. 30 fő él egyedül, 7 fő a házastársával, 12 fő az élettársával. Magas azoknak a száma, akik házastársukkal és gyermekeikkel élnek együtt, 35 fő. Lényegesen alacsonyabb az élettársi kapcsolatban gyermeket nevelők száma, 10 fő. A legnépesebb csoport, 53 fő, a gyermekével közös háztartásban élőké. Néhány esetben (11 fő) találkoztunk többgenerációs együttéléssel, ahol a nagyszülő is együtt él a családdal. A továbbiakban 1-2 fő jelölte a variációkat, melyekben találhattunk szülővel, nagyszülővel, élettárssal, unokával, testvérrel való együttélést, ezek minden kombinációjában. Fentiek tükrében látható, hogy a gyermektelen párkapcsolatok esetében gyakoribb az élettársi kapcsolat, mint a házasság. Viszont a gyermekek születésével változik az arány, lényegesen magasabb a házassági kapcsolatok száma, ez azt is jelentheti, hogy a párok a gyermekek születésével törvényesítik kapcsolatukat. Riasztóan magas a gyermekével, (gyermekeivel) egyedülállók száma, 68 fő, ez a kérdőívet kitöltők arányában 37%. Nehezebb életfeltételeik miatt ez a réteg nagymértékben az ellátórendszer segítségére szorul. Kevés család él együtt a nagyszülőkkel, így a kérdőív ismételten alátámasztja, hogy az idősgondozásban a családok segítése, a bentlakásos intézmények építése valós igényekre épült. Korábban nem vizsgáltuk, hogy kinek a háztartásában él fogyatékkal élő személy. 17 fő esetében van fogyatékkal élő családtag, 5 fő látás, 1 fő hallás, 6 fő mozgás és 5 fő értelmi fogyatékkal él. Ezen családok segítését a törvényi változásoktól függetlenül is kiemelt feladatként kell a jövőben kezelni.

6. Jelenlegi státusz: Arányában a munkanélküliek és rendszeres szociális segélyesek száma igen magas, mivel ők a részükre szervezett rendezvényen töltötték ki a kérdőíveket. 99 fő részesül az aktív korúak rendszeres szociális segélyében, 24 fő munkanélküli. Aktív munkavállaló 28 fő. Nyugdíjas 16 3

fő, rokkantnyugdíjas 6 fő. Gyermekével otthon van 5 fő, 2 fő főállású anya, 3 fő GYES-es. 1 fő tanuló és 1 fő egyéb kategóriát jelölt meg (őstermelő).

Foglalkoztatási státusz RSZS Munk.n. Dolgozó Nyugd. R.nyugd. GYES Egyéb

7. Lakás típusa Lakás típusa kertes 120 100 80 60 40 20 0

társas panel régi bh sorház ikerház tanya fő

egyéb fólia

A kisvárosi jellegzetességeknek megfelelően a legtöbben kertes házban élnek, 101 fő. Ebből adódóan a lakások alapterülete is átlagosan magasabb. 8. Lakások alapterülete: Alapterület 50

-40

40

41-50

30

51-60

20

61-70

10

71-80

0

81-100 fő

101-

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nagyon sok nagy alapterületű lakásban egyedülálló idős él, és ezért a lakásfenntartás költségei aránytalanul magasak. A jövedelmi viszonyokat tekintve, míg a kitöltők 34%-a (61 fő) 70m2 – nél nagyobb alapterületű lakásban él, mindössze 8% (14 fő) él 50.000.-Ft-nál magasabb egy főre jutó jövedelemből. Ennek következtében nagymértékben megnövekednek az igények a lakásfenntartási támogatások iránt. 4

9. Lakások tulajdoni viszonya: Lakástulajdon 60 50 40 30 20 10 0

magán részt. csal.tagé albérlet önk.lakás Fő

egyéb

A lakások nagy része magántulajdon (56), sokan élnek a családtag tulajdonát képező ingatlanban (52). Jelentős a résztulajdonok (20) és az albérletek száma (20). Az önkormányzati bérlakások száma is jelentős (15). 10. A család összes havi nettó jövedelme: Család össz.nettó jövedelme

-50e 50-100e 100-150e 150-200e 200-300e 300e-

A családok nettó jövedelmére voltunk kíváncsiak, ebből számoltuk ki az egy főre eső havi jövedelmeket. 50.000.- Ft alatt 32 fő, 50.001-100.000.-Ft között 89 fő, 100.001-150.000.-Ft között 30 fő, 150.001-200.000 között 15 fő, 200.001-300.000.-Ft között 1, efölötti jövedelemmel 1 család rendelkezik. Ennél lényegesen többet mutat a családokban az egy főre jutó jövedelem mértéke, hisz az összes jövedelemből nem mindegy hány tagú család megélhetését kell biztosítani. 11. Az egy főre jutó havi nettó jövedelmek: 25.000.- Ft alatti 61 fő, 25.001-30.000.- Ft közötti 38 fő, 30.001-40.000.- Ft közötti 41 fő, 40.001-50.000.- Ft közötti 13 fő, 50.001-75.000.- Ft közötti 9 fő, 75.001.- Ft fölötti 5 fő, nem nyilatkozott 13 fő. Összességében 99 fő esetében az 1 főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot sem, ami 28.500.-Ft, és mindössze 14 fő esetében él a család 50.000.- Ft feletti egy főre jutó összegből. A számok tükrében egyértelmű, hogy a szociális juttatásokra nagyon sok családban

5

az alapvető életfeltételek biztosításához van szükség. Nettó jöv./fő -25e 25-30e 30-40e 40-50e 50-75e 75enem

12. Anyagi helyzet alakulása az elmúlt 5 évben: Anyagi helyzet alakulása 80 jel.jav.

60

javult

40

u.olyan romlott

20 0

jel.roml. Fő

A kérdés nagyon szubjektív, hisz nemcsak a jövedelmek bruttó emelkedéséről van szó, az anyagi helyzet megítélését az is befolyásolja, hogy mennyire őrzi meg a pénz a vásárlóértékét, s azt is, hogy mennyire tudja az egyén megőrizni megszokott életszínvonalát. 1 fő ítélte meg helyzetét úgy, hogy az jelentősen javult. 12 fő látja úgy, hogy javult, 42 fő pedig, hogy ugyanolyan maradt. 72 fő szerint romlott, 48 fő szerint pedig jelentősen romlott a család helyzete, tehát 120 fő (66%) ítéli meg rosszabbnak a helyzetét. Ez újabb feladatokat ró az önkormányzatra, hisz ahogy romlik a családok fizetési mérlege, olyan arányban nő a segítséget kérők száma. Néhány érdekesség: 26 főnek van autója, 5-nek 3 évesnél fiatalabb, 6 főnek földje, 1-nek üdülője és 1-nek teherautója, 7-nek pedig garázsa. 13. Az összjövedelem százalékos felhasználása: (%) -10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90

Felhasználás (fő) Élelem: Víz: 9 78 19 9 38 2 14 18 8 4 2

Villany: 63 27 3 1

Fűtés: 9 66 14 5 1

Rezsi össz: 12 13 20 20 35 15 8 1 3 6

A jövedelmek felhasználásában igen nagyok az eltérések, hisz volt olyan válaszadó aki egyáltalán nem fizet rezsit. Az is elgondolkodtató, ha valaki a jövedelme 90%-át költi rezsire, hisz akkor sem ennivalóra, sem egyéb kiadásokra nem marad. Élelemre fordítják bevételeik 31-50 %-át 32-en. 10% alatt és 70% felett senki nem költ a táplálkozásra. A rezsiköltségek közül a víz a legolcsóbb, de sajnos sok helyen még nincs csatorna, s a szippantás költségeit nem jelöltük, ami megemelné a vízfogyasztás díját. 78-an jövedelmük kevesebb, mint 10%ából tudják fedezni a vízszolgáltatást. Áramdíjat 63 fő 10% alatt, 27 fő 10-20% között fizet, a teljes bevételt figyelembe véve. A legdrágább szolgáltatás a fűtés, akár gázzal, akár hagyományos módon fűtenek. 20 fő fizeti ki összjövedelme 21-30%-át fűtésre. Mindenképpen a megkérdezetteknek a fűtés finanszírozása jelenti a legnagyobb anyagi terhet, amelyet a lakásfenntartási támogatással tudunk segíteni. Jelentős tétellel terheli meg a családok költségvetését a különböző hitelek törlesztő részleteinek a fizetése. Sokan hitelek felvételével próbálják megőrizni életszínvonalukat, a kérdőív is alátámasztja, hogy nő a lakosság körében az „eladósodás” folyamata 37 főnek van hosszúlejáratú lakáshitele, és 28 főnek egyéb hitele. A törlesztő részletek nagysága 3000.- Fttól 60.000.- Ft-ig terjed. Ezek a részletek az átlagos 30.000 Ft-os jövedelmet tekintve igen megnehezítik a megélhetést. A válaszadók között 17 fő több, mint 20 évre terhelte le jövedelmét. A rezsi és a hitelköltségek fizetése a nyugdíjminimum alatti jövedelmekből az adósságkezelési támogatás iránti igényeket jelentősen emeli. 14. Az igénybe vett támogatások: A támogatások közül egy-egy személy többfélét is igénybe vehet. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: 64 fő Napközi térítési díj: 38 fő Időskorúak járadéka: 1 fő Rendszeres szociális segély: 53 fő Lakásfenntartási támogatás: 25 fő Ápolási díj: 1 fő Közgyógyellátás: 15 fő Mozgáskorlátozottak támogatása: 2 fő Beiskolázási segély: 29 fő Temetési segély: 12 fő Élelmiszerutalvány: 19 fő Segély ruhaneműre: 11 fő Segély megélhetésre: 11 fő Gyógyszertámogatás: 5 fő Önkormányzati ösztöndíj: 2fő Adósságkezelési támogatás: 4 fő Családsegítő szolgáltatás: 35 fő Tanyagondnoki szolgáltatás: 4 fő Gyermekjóléti szolgáltatás: 4 fő CSÁO szolgáltatásai: 2 fő GYÁO szolgáltatásai: 2 fő Szociális étkeztetés: 9 fő 7

• •

Átmeneti szálló szolgáltatásai: 2 fő TÁMASZ és NOSZA szolgáltatásai: 5 fő

A fenti lista megerősíti hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény az egyik leghatékonyabb segítség, hisz 64 fő veszi igénybe. A gyermekek után járó napközi támogatás egészíti ki a juttatásokat 38 családnál. Az elmúlt két évben csökkent a közgyógyellátásban részesülők száma, a feltételek változása miatt. A folyamatosan dráguló gyógyszerek ellenében szigorúbb feltételekkel lehet megszerezni a jogosultságot, pedig az időseknek nagy szüksége lenne erre a támogatásra. A kérdőív alapján nem derült ki az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők magas száma, holott a részükre szervezett rendezvényen töltötték ki a kérdőívek jelentős részét, de ebben a felsorolásban mindössze 53 fő jelezte ezt a támogatást, holott a munkaügyi státusz választásánál 99 fő jelölte meg ezt a segélytípust. Jelentősen megnőtt a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatás iránti igény is. Sok család (39) vette igénybe a segítségüket, a nehéz élethelyzeteken. 15. Az ügyfelek elégedettségének vizsgálata: Az elégedettség mérésénél 5 fokozatú értékskálát alkalmaztunk (teljesen elégedett – inkább elégedett – is-is – inkább elégedetlen és teljesen elégedetlen). Osztályunk számára igen örvendetes, hogy dolgozóink munkájával (59 fő) és a támogatások összegeivel (55 fő) elégedettek az ügyfelek.. Itt figyelembe kell vennünk a fogyasztási egység alapján számított juttatásokat, melyek sok esetben egyenlő összegűek a nettó minimálbérrel. Az elmúlt időszakban lényegesen javult az elégedettség a tájékoztatással kapcsolatosan, 69 fő jelezte elégedettségét. Már nemcsak az intézményeinken és a szociálpolitikai osztályon keresztül tájékozódhat a lakosság, hanem rendszeresen használjuk a helyi médiát, valamint az Ön hivatala internetes honlapunkon naprakész információkat nyújtunk. Az alábbi diagramon főre lebontva láthatóak az értékek:

Elégedettség vizsgálat 100%

nem vál.

80%

telj.el.len.

60%

elég.len

40%

is-is

20%

elégedett

0%

önk.seg.

tájékozt.

szemsza.

telj.elég.

A Szociálpolitikai Osztály ügyintézésével 96 fő elégedett, a támogatások személyre szabottságával 71 fő. A támogatások sokszínűsége is elégedettségre ad okot 75 fő esetében. Az összesített értékekből kiolvasható, hogy a lakosság viszonylagos elégedettsége mellett 8

vannak olyanok is, akik teljesen elégedetlenek. Addig, amíg a Polgármesteri Hivatalból elégedetlenül távoznak az emberek, ha csak néhányan is, az azt jelenti, hogy valakinek nem tudtunk megfelelő módon segíteni. (A 180 főből 32–szer jelezték, hogy valamelyik területtel teljes egészében elégedetlenek.) A koncepció rendszeres felülvizsgálata pont azt a célt szolgálja, hogy a helyi lakossági igényekhez igazítsuk a szolgáltatásainkat a lehető legjobban Természetesen jó ezzel szembeállítani a teljes elégedettség mérőszámát is: A 180 fő valamennyi kategória összesítésében 184-szer választotta a teljes egészében elégedett mérőfokot. (6 kategóriában vizsgáltuk az elégedettséget, 5 fokozatú értékskálán) 16. A kérdőíven megfogalmazott szöveges vélemények, javaslatok: 15 javaslatot fogalmaztak meg a foglalkoztatással kapcsolatosan. Több munkahelyet, több közmunkát, kisgyermekes anyák és romák foglalkoztatását, pályakezdők munkába segítését, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, a külterületeken élők munkába járásának közlekedési támogatását, a végzettségnek megfelelő munkalehetőségek biztosítását, a munkáltatók támogatását javasolták, ha munkanélkülit alkalmaznak. Ezek az ötletek alátámasztják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatása nagyobb figyelmet igényel, ezért pályázunk meg minden lehetséges forrást. A segélyek összegének emelésére, és a segélytípusok bővítésére vonatkozott 9 javaslat. Többen javasolták a fűtési támogatás visszaállítását, a nagycsaládosok kiemelt támogatását. Új javaslat, hogy az önkormányzat adjon kisösszegű kölcsönöket, alacsony kamattal, támogassa a magánházak felújítását, vezessen be ösztöndíjat az általános iskolai tanulók részére is, finanszírozzon lelki-segély szolgálatot, tegye rendbe a kisebb utcákat is, és a csatornázás után rendezze a terepet. .

9

Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés - melyet Szentes Város Önkormányzata Szociálpolitikai Osztálya készít – célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek és a hasonló élethelyzetben lévőknek a 2008. évben felülvizsgálatra kerülő Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójával. Kérjük, töltse ki az alábbi kérdőívet (név nélkül), a megfelelő válaszokat húzza alá, vagy jelölje x-el! 1. Neme:

férfi

nő

2. Családi állapota: nőtlen/hajadon élettárs özvegy

házas elvált

3. Hányan élnek egy háztartásban?

……….. fő

4. Hány gyermeke van? …………. fő kiskorú, …………. fő nagykorú Önnel élő nagykorú gyermeke: tanuló

aktív munkavállaló

munkanélküli

5. Kikkel él közös háztartásban? házastárs élettárs gyermek

szülő nagyszülő egyéb rokon

6. Van-e fogyatékkal élő a családban?

Nincs

Van

Fogyatékosságának jellege: látássérült

hallássérült

mozgássérült

értelmi sérült

7. Mi a jelenlegi státusza: aktív munkavállaló rendszeres szociális segélyes nyugdíjas időskorúak járadékában részesül főállású anya őstermelő tanuló

munkanélküli ápolási díjon van rokkantnyugdíjas háztartásbeli GYES,GYED vállalkozó egyéb:

8. Amennyiben aktív munkavállaló, főmunkahelye mellett végez-e kiegészítő tevékenységet? igen nem 9. Ha igen, akkor milyen jellegű ez a tevékenység? őstermelői tevékenység egyéb alkalmazotti munka kisegítő családtag

egyéni vállalkozás gazdasági társaság tagja alkalmi munkavállaló

10. Mennyi a család havi összes nettó jövedelme? 50 000 Ft-nál kevesebb 50 000 – 100 000 Ft között 100 000 – 150 000 Ft között 500 000 Ft felett

150 000 – 200 000 Ft között 200 000 – 300 000 Ft között 300 000 – 500 000 Ft között

11. Milyen típusú lakásban él? kertes magánház panellakás sorház hajléktalan szálló 12. Lakása alapterülete:

társasház régi bérházi lakás ikerház tanya …………..m2

13. Az ön lakása… saját tulajdonú családtag tulajdona önkormányzati bérlemény hajléktalan szálló egyéb:

résztulajdon albérlet haszonélvezet szolgálati lakás

14. A család vagyoni helyzete: vagyontárgy típusa lakóingatlan telek üdülő termőföld garázs személygépkocsi típusa:

alapterület (m2)

évjárata:

tehergépkocsi típusa:

évjárata:

érték (Ft)

15. Hogyan változott az anyagi helyzetük az elmúlt 5 évben? jelentősen javult romlott

javult jelentősen romlott

ugyanolyan maradt

16. Pénzintézeti tartozások: Típusa Lakáscélú hitel Szabad-felhasználású hitel Egyéb (személyi, áruvásárlási, stb) hitel:

Összege (Ft)

Megtakarítások: ………………………….Ft

Lejárata (év)

Havi részlete (Ft/hó)

17. Összjövedelmük kb. hány százalékát költik havonta Élelemre Hiteltörlesztésre Fűtésre:

% Vízdíjra: % Villanyra: % Rezsire összesen:

% % %

18. Igénybe vett-e már valamilyen támogatást az önkormányzattól Ön vagy a családja, amennyiben igen, milyen típusút? rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény napközi térítési díj támogatása időskorúak járadéka egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye aktív korúak rendszeres szociális segélye temetési segély élelmiszerutalvány ruhaneműre segély adósságkezelési támogatás

lakásfenntartási támogatás ápolási díj közgyógyellátás mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása beiskolázási segély segély megélhetésre gyógyszer támogatás önkormányzati ösztöndíj

19. Igénybe vette-e már valamelyik intézményünk ellátását Ön vagy a családja, amennyiben igen, milyen típusút? Családsegítő Központ Családsegítés Tanyagondnoki Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Bölcsődei ellátás Gondozási Központ Étkeztetés Átmeneti szállást biztosító klub Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Hajléktalansegítő Központ Nappali melegedő Éjjeli menedék

Családok Átmeneti Otthona Gyermekek Átmeneti Otthona

Nappali klubok Házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Népkonyha Átmeneti szálló

20. Igénybe vette-e már valamelyik támogató szolgálat ellátását Ön vagy a családja? NOSZA Kht. TÁMASZ Kht. 21. Mennyire elégedett azzal, amennyire az Önkormányzat segíti a rászorulókat? teljesen elégedett inkább elégedett elégedett is meg nem is inkább elégedetlen teljesen elégedetlen 221. Mennyire elégedett az Önkormányzat szociális támogatásainak összegeivel? teljesen elégedett inkább elégedett elégedett is meg nem is inkább elégedetlen teljesen elégedetlen 23. Mennyire elégedett azzal, ahogyan az Önkormányzat tájékoztatja a lakosokat az igénybe vehető szolgáltatásokról? teljesen elégedett inkább elégedett elégedett is meg nem is inkább elégedetlen teljesen elégedetlen

24. Mennyire elégedett a Szociálpolitikai Osztály ügyintézésével? teljesen elégedett inkább elégedett elégedett is meg nem is inkább elégedetlen teljesen elégedetlen 25. Mennyire elégedett az igénybe vehető támogatások személyre szabottságával? teljesen elégedett inkább elégedett elégedett is meg nem is inkább elégedetlen teljesen elégedetlen 26. Mennyire elégedett a szociális támogatások sokféleségével? teljesen elégedett inkább elégedett elégedett is meg nem is inkább elégedetlen teljesen elégedetlen 27. Ön szerint milyen szociális támogatásokra lenne szükség a városban? (sorolja fel!) …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 28. Észrevételek, javaslatok: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... A kitöltött kérdőívet kérjük, juttassa vissza a Polgármesteri Hivatalba 2008. szeptember 15ig postán, vagy dobja be a Hivatal portáján elhelyezett gyűjtőládába! Köszönjük együttműködését!

2008. Lencséné Szalontai Mária tel.:

Recommend Documents