Hulladékgazdálkodás 2006/2007. tavaszi félév
A hulladékgazdálkodási törvény, hulladékgazdálkodási tervek Buruzs Adrienn PhD hallgató
Tartalom • 2000. XLIII. évi törvény a hulladékgazdálkodásról • 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről • 15/2003. (XI. 7.) KvVm rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről
1
EU szabályozás • •
Közösség hulladékgazdálkodási stratégiája (1989) 5 irányelv 1. Megelőzés. A megelőzésnek két lehetősége van: • •
A technológia útján történő megelőzés, illetve A termékek útján történő megelőzés.
2. Újrafelhasználás, újrafeldolgozás – amennyiben már hulladék keletkezett. 3. A végleges ártalmatlanítás optimalizálása (lerakás és égetés)
Magyar szabályozás • A hulladékgazdálkodásról elfogadott 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) A törvény célja: a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel; b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.
2
A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. Nem terjed ki a törvény hatálya a) a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, a levegőbe kibocsátott anyagokra, b) a radioaktív hulladékokra c) állati hulladékokra.
Hulladékfajták • A hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. - Veszélyes hulladék - Települési hulladék - Folyékony hulladék - Semleges (inert) hulladékok
3
Esettanulmány • A hulladék fogalmának értelmezése – G. Vessoso és G. Zanetti büntetőügye: a vádlottak hulladékot gyűjtöttek, szállítottak és tároltak, az olasz jogszabály által megkívánt engedély nélkül. Ez az olasz jog szerint bűncselekmény. – A vádlottak azzal védekeztek, hogy az általuk gyűjtött, kezelt anyagok nem hulladékok, mert azok további gazdasági hasznosításra alkalmasak.
A hulladék fogalma • A direktívák értelmében mindaz hulladék, amelytől birtokosa megszabadul, illetve akar vagy köteles megszabadulni. • Az ilyen hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése szükségképpen előfeltétele a megfelelő hasznosításnak, újrahasználatnak, de ettől még az adott anyag hulladék minősége nem változik. • A hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni, hanem ehhez szükséges a birtokos szándékának, illetve az ő szándékát érintő jogi kötelezettségeknek a megismerése.
4
Hulladékgazdálkodás = a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere • • • • •
a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és vezsélyességének csökkentése kezelése, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelőberendezések és létesítmények, üzemeltetése, bezárása, utógondozása, • a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint • az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatés.
A hulladékgazdálkodás alapelvei a) a megelőzés (integrált szennyezésmegelőzés) elve: a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; b) az elővigyázatosság elve: a veszély, kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; c) a gyártói felelősség elve: a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvező megválasztásáért;
5
A hulladékgazdálkodás alapelvei d) a megosztott felelősség elve: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük; e) az elvárható felelős gondosság elve: a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen; f) az elérhető legjobb eljárás elve: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyagés energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére;
A hulladékgazdálkodás alapelvei g) a szennyező fizet elv: a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; h) a közelség elve: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; i) a regionalitás elve (területi elv): a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni;
6
A hulladékgazdálkodás alapelvei j) az önellátás elve: a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni; k) a fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni; l) a példamutatás elve: az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; m) a költséghatékonyság elve: a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.
A hulladékgazdálkodás általános szabályai • Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy: – az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, – ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, – biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. • Előnyben kell részesíteni: a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
7
A hulladékgazdálkodás általános szabályai A hulladékgazdálkodás prioritást állít fel, amelynek alapvető elemei: • a hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, • hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználása, • a keletkezett hulladékok hasznosítása, • ártalmatlanítás.
Alapfogalmak a) hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (1. számú melléklet); b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék; c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;
8
Alapfogalmak e) gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója; f) termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik; g) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli; h) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; i) újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása;
Alapfogalmak j) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása (4. számú melléklet); k) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása (3. számú melléklet); l) kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység; m) gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében;
9
Alapfogalmak n) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén; o) szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása; p) előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár; q) tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése; r) forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.
Egyes alanyok kötelezettségei A gyártó kötelezettségei a) b) c) d) e) f)
a termék és csomagolás kialakítása; nyers-, félkész- és késztermék, csomagolóanyag – előnyben részesítés; tájékoztatás; hulladék visszafogadása; gondoskodás a hulladékról; betétdíjas/letéti díjas termék visszavétele
10
Egyes alanyok kötelezettségei A forgalmazó kötelezettségei a) b)
a termék és csomagolása hulladékáról gondoskodni; betét- vagy letétdíjas termék visszavétele
Egyes alanyok kötelezettségei A fogyasztó kötelezettségei a) b)
köteles a szervezett hulladékgyűjtést igénybe venni; hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni
11
Egyes alanyok kötelezettségei A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei a)a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni; b)a kötelezettségét saját maga teljesítheti (ártalmatlanító vagy hasznosító berendezés); c)vagy feljogosított kezelőnek történő átadással teljesíti Általában a hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélykötelesek.
A hulladékgazdálkodás tervezése a)
Országgyűlés: NKP részeként – Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (országos terv) fogad el; felügyelőségek: területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek;
b) • •
c) d) e)
résztvevők: önkormányzatok, környezetvédelmi társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek érdekképviseletei; a területi hg-i tervet a miniszter rendeletben hirdeti ki
megyei önkormányzatok: megyei hulladékgazdálkodási terv települési önkormányzatok: helyi hulladékgazdálkodási terv a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló gazdálkodó szervezetek: egyedi hulladékgazdálkodási terv
12
A hulladékgazdálkodás tervezése Hulladékgazdálkodási terv • 6 évre kell elkészíteni, 2 évente beszámolót összeállítani a végrehajtásról; • a tervben meghatározottakat a terület-és településrendezési tervek jóváhagyása során érvényesítnei kell
A hulladékgazdálkodás tervezése A hulladékgazdálkodási terveknek tartalmazni kell: a) a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét; b) a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket; c) az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket; d) a hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepeket és létesítményeket, a kezelésre felhatalmazott vállalkozásokat; e) az elérendő hulladékgazdálkodási célokat; f) a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési programot.
13
Az engedély A hulladékgazdálkodás alapvető jogintézménye az engedély. Minden egyes hulladékgazdálkodási, -kezelési kérdésnél alapvetőnek kell tekinteni az engedélyezési kötelezettséget.
Hatósági hatáskörök a) elsőfokú hatóság: környezetvédelmi felügyelőség; b) főfelügyelőség első fokon jár el: – – –
•
ország területén történő átszállítás, hulladék behozatala és kivitele egész országra területére kiterjedő tevékenység.
A települési önkormányzat jegyzője jár el elsőfokon: – –
a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása során az elhagyott hulladék egyes kérdései kapcsán.
14
Felelősség Aki a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, az jogi felelősséggel tartozik. •Köteles: – az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést megszüntetni, illetőleg környezetkárosítást abbahagyni; – az általa okozott károkért helytállni; – a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani.
Felelősség Fedezetbiztosítás • Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, illetőleg a veszélyes hulladék kezelője köteles a keletkező, illetve a kezelt hulladék mennyiségével arányosan, az okozható károk felszámolására, illetve a veszélyes hulladék ártalmatlanítására fedezetet biztosítani.
Felelősségbiztosítás • Egyik lehetősége a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása
15
Hulladékgazdálkodási bírság Aki tevékenységével vagy mulasztásával a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat megsérti, illetve a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez, c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,
hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki. A felügyelőség csak a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül szabhatja ki.
Állampolgári részvétel Tájékoztatási kötelezettség • A Kormány az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet hatévente, és ezt követően annak minden felülvizsgálatakor közzéteszi. • A megyei és a települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási terveikben meghatározottak teljesüléséről szóló beszámolókban teszik közzé a területükön keletkező hulladékok mennyiségét, a hulladékgazdálkodás helyzetét, a hulladékkezelő létesítmények állapotát, üzemeltetését.
16
Állampolgári részvétel Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség a) b)
hulladék termelője, birtokosa, kezelője: nyilvántartás vezetése (fajta, kezelés, üzemnapló); ingatlantulajdonosok: a közszolgáltató gondoskodik a nyilvántartásról és bejelentésről
Állampolgári részvétel Hulladékgazdálkodási információs rendszer a)
b)
az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként a környezetvédelemért felelős miniszter alakítja ki és működteti; a környezetvédelmi hatóság eljárásához szükséges adatokat valamennyi hatóság, állami, önkormányzati szervezet és közszolgáltató köteles a hatóság rendelkezésére bocsátani.
17
Állampolgári részvétel Részvétel a hulladékgazdálkodásban • Lakossági közmeghallgatás (települési önkormányzati döntés meghozatala előtt): – hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítése és – hulladék szelektív gyűjtését elrendelő döntés előtt.
Állampolgári részvétel A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés • a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell (a Nemzeti Alaptanterv részét képezik) • lakosság tájékoztatása
18
A települési hulladékok szabályozása Alapvető kötelezettség, hogy az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója a) köteles gyűjteni az ingatlanán keletkező települési szilárd és folyékony hulladékot, azt hulladékkezelőnek átadni; b) a hulladékgyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre maga is beszállíthatja; c) a veszélyes hulladékot köteles elkülönítetten gyűjteni
A települési önkormányzatok kötelezettségei a) az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési szolgáltatást szervez és tart fenn: gyűjtőedényt rendszeresít, a hulladékot rendszeresen elszállítja, ártalmatlanító létesítményt létesít és működtet; b) a közterület szervezett, rendszeres tisztántartása szintén a feladata.
19
A települési önkormányzatok kötelezettségei • A kötelező közszolgáltatás kiterjed: – a hulladékkezelő szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon oösszegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására, – a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására, – a települési hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére, illetve – kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító telepek létesítésére és működtetésére is.
A közszolgáltatást végző • Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az a közszolgáltató végezhet, aki – biztosítani tudja a közszolgáltatás azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi maradéktalanul megflelő ellátást, – megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik, – megfelelő mértékű biztosíték, garancia meglétét igazolja, – a fenti feltételek megléte mellett a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött
20
A közterület tisztán tartása a) a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata; b) a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg
Elhagyott hulladék a) b) c)
kezelési kötelezettség: hulladék vagy ingatlan tulajdonosa; közterületen elhagyott hulladék: települési önkormányzat; a környezetvédelmi hatóság kötelezhet
21
A gazdálkodó szervezetek hulladéka • A gazdálkodó szervezetet nem a lakossággal azonos feltételek szerint kell elbírálni. • Ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről nem megfelelően gondoskodik, akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére.
A hulladékkezelési közszolgáltatási díj a)
b)
A fizetendő közszolgáltatási díj = az egységnyi díjtétel x szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának száma; a díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.
22
Egyes hulladékkezelési megoldások Hulladékkezelés a) b) c) d)
= hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, ártalmatlanítása; kizárólag hatósági engedéllyel végezhető; nyilvántartás és adatszolgáltatás; a hulladékkezeléshez használt technológia, berendezés alkalmazása és forgalmazása engedélyhez kötött
Egyes hulladékkezelési megoldások Hulladékgyűjtés és begyűjtés a) b)
c)
a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége, telephelyen belüli gyűjtés engedély nélkül végezhető; Amennyiben az önkormányzat a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése mellett dönt, az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladéka összetevőit szelektíven köteles gyűjteni; begyűjtés = a hulladékkezelő a hulladékot a termelőtől/birtokostól rendszeresen összeszedi és a begyűjtőhelyre szállítja (engedélyhez kötött tevékenység)
23
Egyes hulladékkezelési megoldások Hulladékgyűjtő udvar – települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek, valamint a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok átvétele – olyan zárt begyűjtőhely, amelyet felügyelettel látnak el annak érdekében, hogy a lakosságnak az udvar használatában segítségére legyen a személyzet
Egyes hulladékkezelési megoldások Hulladékgyűjtő sziget - olyan gyűjtőedények csoportja, amelyet bárki korlátozás nélkül igénybe vehet, és a háztartásokban elkülönítetten gyűjtött különböző fajtájú, hasznosításra alkalmas hulladék begyűjtésére szolgál
24
Veszélyes hulladékok Veszélyes hulladék minden olyan hulladék, amely a törvény 2. mellékletében megadott tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, és eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent.
Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladék birtokosának kötelezettségei a) ismeretlen összetételű hulladékot veszélyességének/veszélytelenségének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni; b) a besorolást a termelő saját felelősségére végzi; c) tilos más hulladékkal/anyaggal összekeverni; d) termelő: anyagmérleg készítése, nyilvántartás, bizonylatolás, adatszolgáltatás, hulladékgazdálkodási terv készítése; e) mindenfajta kezelése engedélyhez kötött tevékenység
25
Hulladékszállítás a) a környezet ne szennyeződjék (szállító felelőssége) b) környezetvédelmi hatósági engedéllyel folytatható
A hulladékok határon túli mozgása Az ország területére hulladékot a) csak hasznosítás céljára; b) a környezet állapotát nem veszélyeztető módon; c) környezetvédelmi hatósági engedéllyel; d) nemzetközi szerződéssel összhangban
26
Hulladékhasznosítás a) újrafeldolgozás (a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával); b) visszanyerés (a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával); c) energetikai hasznosítás (a hulladék energiatartalmának kinyerésével); d) hulladékhasznosító berendezés csak hatósági engedéllyel üzemelhet
Hulladékártalmatlanítás a) b) c) d) e)
hulladéklerakóban történő lerakás; termikus ártalmatlanítás; más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárás; hatósági engedélyhez kötött tevékenység; új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhető; f) hulladéklerakóban előkezelés nélkül hulladék nem ártalmatlanítható
27
1. számú melléklet a Hgt-hez Hulladékkategóriák Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.) Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, reve stb.) Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok
2. számú melléklet a Hgt-hez A veszélyességi jellemzők jegyzéke H4 „Irritáló vagy izgató”: nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak H5 „Ártalmas”: anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H6 „Mérgező”: anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak
28
3. számú melléklet a Hgt-hez Hulladékártalmatlanítást szolgáló műveletek • D2 Talajban történő kezelés (folyadékok, iszapok talajban történő biológiai lebontása stb.) • D5 Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban stb.) • D7 Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is
4. számú melléklet a Hgt-hez Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek
•
R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása • R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása • R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata
29
126/2003. (VIII. 15.) KORM. RENDELET A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYÉRŐL
A rendelet hatálya – a hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezett és jogosult, valamint a terv előkészítésében részt vevő szervezetekre, jogi és természetes személyekre, illetve – a területi, a helyi, és az egyedi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére terjed ki.
A területi hulladékgazdálkodási tervre vonatkozó külön rendelkezések • a területi hulladékgazdálkodási terveket a tervezési statisztikai régiókra vonatkozóan kell elkészíteni; • meghatározott közigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, az érintett érdek-képviseleti szervek, valamint a környezetvédelmi társadalmi szervezetek által delegált személyek véleményének bekérése; • a területi hulladékgazdálkodási terv biztosítsa a szervesanyag-tartalom csökkenést
30
A helyi hulladékgazdálkodási tervre vonatkozó külön rendelkezések • biztosítsa a Hgt-ben meghatározott szervesanyag-tartalom csökkenést és a települési hulladék lebomló szervesanyagtartalmának lerakási aránya egyezzen meg a Hgt-ben meghatározott csökkentési aránnyal;
Az egyedi hulladékgazdálkodási tervre vonatkozó külön rendelkezések • készítésére köteles az a gazdálkodó szervezet, amelynek gazdálkodása során évente 10 tonna mennyiséget meghaladó veszélyes hulladék keletkezik, vagy az évente keletkező összes hulladék mennyisége meghaladja a 200 tonnát • elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség határozatban hagyja jóvá
31
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről, 1. számú melléklet I. fejezet Általános adatok Tervezési szint: A Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye) Készítette: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Cím: 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Időtartama: 2003-2008 A tervezés bázis éve: 2001
Éves keletkezett hulladékmennyiség Nem veszélyes hulladékok A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük Hulladék
Régió összesen (t/év) Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 1 664 620 Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok 1 793 478 Települési szilárd hulladékok 412 632 Települési folyékony hulladékok 941 854 Kommunális szennyvíziszap 340 000 Építési bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 725 777 Összesen: 5 878 361
32
Éves keletkezett hulladékmennyiség Veszélyes hulladék A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük Hulladék Vegyipari gyógyszeripari műanyagipari hulladékok Gépipari hulladékok Alumíniumipari hulladékok Egyéb ágazati hulladékok Összesen:
Régió összesen (t/év) 3 025 77 461 94 475 159 714 334 675
Éves keletkezett hulladékmennyiség Kiemelten kezelendő hulladékáramok A keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük Hulladék Régió összesen (t/év) Veszélyes hulladékok PCB és PCT tartalmú hulladékok 11 Hulladékolajok 4 372 Akkumulátorok és elemek 2 081 Elektronikai hulladékok 1 851 Kiselejtezett gépjárművek 11 342 Egészségügyi hulladékok 742 Állati eredetű hulladékok 48 862 Azbeszt 17 Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik 388 Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok 54 572 Biomassza 200 000 Gumi hulladék 6 223
33
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE • LEHETSÉGES INTÉZKEDÉSEK – Gazdasági ösztönzők kidolgozása: a hulladékok csökkentésére és a hasznosítás növelésére – Termelő felelősségének növelése: termékeik hulladékként történő hasznosítására vagy ártalmatlanítására, önkéntes és jogi eszközök által – A hulladékválogatás ellenőrzésének és a hulladékártalmatlanítás minimum követelményeinek előírása – A környezetre káros vagy hulladékként nehezen kezelhető termékek gyártásának és használatának törvénykezésben való szabályozása
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE • A hulladékgazdálkodási tervek 6 évre készülnek. • Főbb tartalmi követelmények: – a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete; – a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények; – az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések; – a hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások; – az elérendő hulladékgazdálkodási célok
34
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE • A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program: a hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása, végrehajtásuk sorrendje és határideje, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása, valamint ezek becsült költsége.
35
