47/2007. (OT 30.) ORFK utasítás a Rendőrség Védőoltási Szabályzatáról Szám: 5-1/47/2007. TÜK Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 57-58. §-aiban, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 4., 614. §-aiban, valamint a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet 3. § (1)(2) bekezdéseiben meghatározottak végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást: 1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott rendőri szervekre terjed ki. 2. A védőoltásokkal kapcsolatos részletes szabályokat ezen utasítás 1. és 2. számú melléklete határozza meg. 3. A védőoltásokon való megjelenés biztosításáért a parancsnokok (munkahelyi vezetők) a felelősek. 4. A védőoltások beadásához szükséges megjelenést úgy kell szervezni, hogy a szolgálat, ellátása, a munkavégzés biztosított legyen. 5. A védőoltások anyagi fedezetét a költségvetési szervek saját költségvetésük terhére biztosítják. 6. Az oltóanyagok központi beszerzésének technikai lebonyolítása (pl. tender kiírás, szerződéskötés) és a beszerzett oltóanyag szervekhez történő eljuttatása az ORFK Gazdasági Főigazgatóság feladata. 7. Felhatalmazom a Rendőrség vezető főorvosát, hogy a védőoltásokkal kapcsolatos egyéb szakmai feladatok végrehajtását Vezető Főorvosi Tájékoztatók kiadásával segítse. 8. Ezen utasítás 2008. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rendőrség Védőoltási Szabályzatának kiadásáról szóló 25/1998. (XI. 18.) ORFK utasítás, valamint az ORFK szervezeti korszerűsítésével összefüggő egyes ORFK utasítások és intézkedések módosításáról, valamint egyes normák hatályon kívül helyezéséről szóló 18/2004. (XII. 20.) ORFK utasítás VIII. fejezete.
1. számú melléklet a 47/2007. (OT 30.) ORFK utasításhoz A RENDŐRSÉG VÉDŐOLTÁSI SZABÁLYZATA I. Általános tudnivalók 1. A Rendőrség Védőoltási Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) alkalmazása szempontjából: a) védőoltás: olyan beavatkozás, melynek célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása; b) aktív immunizálás: fertőző betegség megelőzését célzó olyan beavatkozás, melynek célja hogy a védőoltás során a szervezetet ellenanyagok termelésére serkentse; c) passzív immunizálás: ellenanyagokat tartalmazó állati vagy emberi savó (szérum) bejuttatása a szervezetbe fertőzés megelőzése, illetőleg leküzdése céljából; d) környezet: a fertőző vagy fertőzésre gyanús személlyel (beteg, kórokozó-hordozó) lakásban, közösségben stb. együtt élő, vagy hat éven aluli gyermekek gondozására, illetve nevelésére szolgáló ún. gyermekvédelmi intézményben, iskolában, munkahelyen stb. vele érintkezett azon személyek köre, akiktől a beteg fertőződhetett, illetve akik a betegtől fertőződhettek, vagy fertőződhetnek, továbbá akikre a kórokozó-hordozó a fertőzést átvihette, vagy átviheti. 2. Védőoltást csak orvos végezhet, kizárólag orvosi rendelőben, egyszer használatos tűvel és fecskendővel. 3. A vonatkozó népjóléti miniszteri rendelet (a továbbiakban: Vhr.) értelmében életkorhoz kötötten, megbetegedési veszély esetén, munkakörhöz kapcsolódóan, illetve külföldre történő kiutazás esetén áll fenn - a Szabályzat II. fejezetében részletezett - védőoltási kötelezettség a személyi állomány meghatározott körében. A
megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybevehető térítésmentes védőoltásokkal a Szabályzat III. fejezete foglalkozik. 4. A védőoltások ellenjavallatait a Szabályzat IV. fejezete tartalmazza. 5. A védőoltási kötelezettség alól csak egészségi okok miatt és csak a védőoltást végző orvos adhat felmentést. A védőoltás alóli mentesítést igazoló orvosi szakvéleményt dokumentálni kell az alapellátási egység és az oltásra kötelezett személy oltási nyilvántartásában. 6. Az elvégzett védőoltásokról - figyelemmel a Szabályzat VI. fejezetében foglaltakra - nyilvántartást kell vezetni. 7. Az oltások megtörténtéről az oltottat egyéni dokumentációval is el kell látni. 8. A védőoltásokkal kapcsolatos jelentési kötelezettség részletes előírásait a Szabályzat VI. fejezete tartalmazza. 9. A személyi állomány védőoltásokkal kapcsolatos kötelezettségeit a Szabályzat VIII. fejezete sorolja fel. 10. A védőoltásokat úgy kell megszervezni, hogy a védőoltásra jelentkezők - akár térítésmentesen, akár térítés ellenében - ténylegesen hozzájussanak a védőoltáshoz. 11. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Osztálya - a helyi személyügyi szolgálatokkal együttműködve - ellenőrzi a személyi állomány Rendőrségen belüli áthelyezése során a védőoltások megtörténtét, gondoskodik a hiányzó oltások pótlásáról.
II. Kötelező védőoltások A) Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások 1. Akut fertőzési veszély esetében a legrövidebb időn belül aktív immunizálásban kell részesíteni: a) A hastífuszos beteg és baktériumhordozó környezetében élő személyeket. Hastífusz megelőzésére szolgáló poliszacharid vakcina a „TYPHIM VI”, egyszeri adagja 0,5 ml subcutan vagy intramuscularisan beadott oltóanyag 3 évenként újraoltás szükséges. A hastífusz fertőzési veszélynek kitett azon személyeknél, akiknél a liofilezett, tisztított tífusz vakcina adása ellenjavallt, az oltásokat „Vivotif-Berna” elnevezésű, élő attenuált kórokozót tartalmazó, per os vakcinával kell elvégezni. (1-1 kapszula bevétele szükséges az 1. a 3. és az 5. napon). b) A diftériás beteg környezetében élőket. Az oltást a „Tisztított és adszorbeált diftéria-tetanusz oltóanyag felnőttek részére” megnevezésű oltóanyaggal (0,5 ml) kell elvégezni. c) A tetanusz fertőzési veszélynek kitett személyeket. A tetanusz fertőzésre gyanús sérülések alkalmával a sebészi ellátáson kívül a sérülteket az alábbiak szerint kell védőoltásban részesíteni: - a korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült (1940. december 31. után születettek, ill. az ennél idősebbek közül főként az 1986. évtől megkezdett kampányoltások során oltottak) sérültek számára elegendő 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid adása. (Azoknál a személyeknél, akik 10 éven belül diphtheria elleni védőoltásban nem részesültek, ajánlott a „Tisztított és adszorbeált diftéria-tetanusz oltóanyag felnőttek részére” oltóanyag adása.) Ha a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult elő, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn, a toxoid mellett 1 ampulla 500 NE TETIG 500-at, vagy 1500 NE tetanusz elleni lóvérsavót kell adni. - ha az alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült személy utolsó oltását egy éven belül kapta, és sérülése nem súlyos, nem szükséges tetanusz toxoidot sem adni. - az alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban nem részesült (vagy ezt igazolni nem tudó) sérültet 500 NE TETIG 500 immunglobulin, vagy 1500 NE tetanusz elleni lóvérsavó és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell aktív/passzív immunizálásban részesíteni. A sérülés ellátását és az ehhez társuló aktív/passzív immunizálást folytatni kell a tetanusz elleni teljes védettség (2 oltásból álló alapimmunizálás és legalább l emlékeztető oltás) eléréséig. d) A veszettség expozíciónak kitett személyeket. Veszettségre gyanús sérülés esetén az oltásokat haladéktalanul meg kell kezdeni (posztexpozíciós oltás). A 0., 3., 7., 14., 30. és a 90. napon kell beadni egy-egy adagot. A 6. dózis beadása a kontaktus jellegétől függően elhagyható. e) Kanyarós beteg környezetében élő veszélyeztetett személyeket. Kanyaró megbetegedés előfordulása esetén a beteg környezetében élő, 1969-ben illetve ezután született, oltási dokumentációval nem rendelkező, továbbá a korábban újraoltásra kötelezett, de revakcinációban nem részesült személyeket, akiknél kontraindikáció nem áll fenn, élő, attenuált kanyaróvírus tartalmú oltóanyaggal kelt oltani.
f) Rubeolás beteg környezetében élő veszélyeztetett személyeket. Rubeolás beteg környezetében élő 1973-ban, illetve ezután született, oltási dokumentációval nem rendelkező személyeket „M-M-R II” trivalens vakcinával kell védőoltásban részesíteni. g) Mumpszos beteg környezetében élő veszélyeztetett személyeket. 2. Akut fertőzési veszély esetében a legrövidebb időn belül passzív immunizálásban kell részesíteni: a) Gamma-globulinnal: - járványos májgyulladásos beteg környezetéhez tartozó személyeket minél hamarabb, de feltétlenül az expozíciót követő 7-14 napon belül, testsúly-kilogrammonként 0,02 ml (16%-os oldat) adásával. - a kanyarós beteg fogékonynak tekinthető környezetéből az expozíciót követő 6 napon belül 0,25 ml (16%-os oldat) adásával azon 1969-ben illetve ezután született, kanyarón át nem esett, kanyaró ellen nem oltott személyeket, akiknél az aktív immunizálás ellenjavallt. b) Hepatitis B specifikus immunglobulinnal (HBIG): A személyi állomány - korábban aktív immunizálásban nem részesült - tagját, aki bizonyítottan HBsAg pozitív személy vérével szennyezett eszközzel (pl. tűvel) sérült. AUNATIV a járványügyi gyakorlatban - a sérült számára - térítésmentes. A sérülést követtő 24 órán belül be kell adni (5 ml) im. HEPATECT a gyógyszertárakból szerezhető be társadalombiztosítási hozzájárulás mellett. Posztexpozíciós profilaxisként 0,12-0,2 ml/tskg adandó iv. Tartós hepatitis B veszély fennállása esetén 10 ml-t kell adni. c) „FSME-Bulin”-nal. Az „FSME-Bulin” azonnali védelmet nyújt a kullancsencephalitisszel szemben. A specifikus immunglobulin, a kullancs-csípést követő 96 órán belül alkalmazható eredményesen. Az expozíciót követő 48 órán belül 0,1 ml/tskg; 48-96 órán belül 0,2 ml/tskg adandó. d) „TÉTIG 500”-zal. A tetanusz fertőzésre gyanús sérülteket a II/A fejezet 1. pontjának c) alpontjában részletezettek szerint szükséges oltani.
B) Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettség 1. Hastífusz elleni védőoltás Hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni a foglalkozásuknál, munkakörüknél fogva veszélyeztetett személyeket munkaköri foglalkoztatásuk kezdetekor, majd ötévenként. Az oltást „Typhim Vi” vakcinával kell egyszeri alkalommal 0,5 ml oltóanyagot subcutan vagy intramuscularisan beadni. 2. Hepatitis elleni védőoltás Hepatitis-B elleni védőoltás foglalkoztatás feltételeként kötelező a személyi állomány mindazon tagjainak, akik szolgálatuk ellátása során vérrel és/vagy egyéb testváladékkal, emberi váladékokkal kerülhetnek kapcsolatba. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Az első és második oltás között egy hónapos intervallum tartandó, a harmadikat az első oltás után 6-12 hónappal kell beadni. Jelenleg Magyarországon a gyógyszertári forgalomban az „ENGERIX-B” és a „H-B-VAX II” hepatitis B vakcina áll rendelkezésre. 3. Kullancsencephalitis elleni védőoltás Kullancsencephalitis elleni inaktivált vírus tartalmú vakcinát biztosítani kell térítésmentesen a személyi állomány mindazon tagjainak, akik szolgálatuk ellátása kapcsán állandóan vagy átmenetileg endémiás területen tartózkodnak (Magyarország egész területe ennek tekintendő). Mivel a kullancsszezon áprilistól októberig tart, az oltásokat lehetőleg már a téli hónapokban kell megkezdeni. Magyarországon jelenleg két oltóanyag van gyógyszertári forgalomban: az „Encepur”, továbbá az „FSMEIMMUN Inject”. a) Encepur Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást és az ezt követő 9-12 hónap múlva a harmadikat (általános séma). Amennyiben gyors védettség kialakítása szükséges, akkor a 2. oltást az elsőt követő 7. napon, a 3-at pedig az oltás megkezdését követő 21. napon lehet beadni (gyorsított séma). A védettség legkorábban a második oltást követő 14 nap múlva alakul ki. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztető oltás szükséges.
Encepur oltási sémái Oltások 1. 2. 3.
Általános séma 0. nap 1-3 hónap 9-12 hónappal a 2. oltás után
Gyorsított séma 0. nap 7 nap múlva 21 nap múlva
b) FSME-IMMUN Inject A védettség kialakításához 3 oltásra van szükség. A második oltást az első után 1-3 hónappal; a 3. oltást a második oltás után 9-12 hónap múlva szükséges beadni. Amennyiben gyors védelem kialakítása szükséges, abban az esetben a 2. oltás az első után 14 nappal adandó. A tartós immunitás biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztető oltás szükséges. Ha kullancscsípést észlelnek az első oltást követő 4 napon belül, abban az esetben specifikus immunglobulin (FSME-Bulin) adása szükséges. Ha az expozíció 4 nappal az 1. oltás után fordult elő, abban az esetben a 2. oltást azonnal be kell adni. Ha kullancscsípés a 2. oltás után következett be, nincs teendő. FSME-IMMUN Inject oltási sémái Oltások 1. 2. 3.
Általános séma 0. nap 1-3 hónap 9-12 hónappal a második után
Gyorsított séma 0. nap 14. nap 9-12 hónappal a második után
Az oltás helye: az egyik oldali deltaizom. Megjegyzés: A védőoltásra jelentkezőket tájékoztatni kell arról, hogy a fenti oltóanyagok a Lyme kór ellen nem védenek.
C) A külföldre történő kiutazás esetén fennálló védőoltási kötelezettség 1. A magyar állampolgárok sárgaláz elleni védőoltása a Vhr. 8. § (1) bekezdésében foglaltakon túl kötelező, ha olyan országba utaznak, ahol sárgaláz veszély van. Sárgaláz elleni védőoltást csak az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) végezhet, és adhat ki erről oltási bizonyítványt. 2. A külföldi ország járványügyi helyzete és a kiutazó veszélyeztetettségének figyelembe vétele alapján egyéb oltások is végezhetők (pl. diftéria, tetanusz, kolera, hastífusz, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitis A és B, járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás, gamma-globulin). 3. Kolera endémiás vagy epidémiás területre utazás esetén a kolera oltás elvégzésével egyidejűleg az oltandó személyt az oltóanyag alacsony hatékonyságáról és a szükséges higiénés magatartásról fel kell világosítani. A külföldre utazó magyar állampolgároknak a 2. pontban említett védőoltásait az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetei és az OEK nemzetközi oltóhelye végzi. 4. A személyi állomány hivatalos külföldi kiküldetése esetén, a 2. pontban említett védőoltásait az Egészségügyi Osztály szervezésében a Magyar Honvédség Honvéd Egészségügyi Központ és/vagy az OEK nemzetközi oltóhelye végzi. Nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt csak a 3. és 4. pontban foglalt nemzetközi oltóhelyek állíthatnak ki. 5. Maláriával fertőzött országba utazók számára a nemzetközi oltóhelyek által előírt megelőző gyógyszeres kezelés alkalmazandó.
III. Megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások 1. Tetanusz fertőzés elleni védőoltás Tetanusz fertőzés elleni aktív immunizálásban részesíthetők - fertőzésre gyanús aktuális sérülés nélkül is - az 1941 előtt született, oltatlan személyek. A védőoltások az év során korlátozás nélkül végezhetők. 2. Diftéria megbetegedés elleni védőoltás
A személyi állomány mindazon tagjának, aki szolgálata ellátása kapcsán állampolgárokkal kerülhet kapcsolatba, így elsősorban az egészségügyi dolgozóknak, a bűnügyi, a közrendvédelmi, a közlekedés- és igazgatásrendészeti állomány tagjainak - amennyiben 10 éven belül diftéria elleni védőoltásban nem részesültek - fel kell ajánlani a diftéria-tetanusz védőoltást (az eddig alkalmazott tífusztetanusz oltás helyett). A szervezés az ország keleti felében különösen aktív legyen. A védettség szinten tartása érdekében a védőoltást 10 évenként meg kell ismételni. Az oltásra lehetőleg április-június hónapban kerüljön sor, de indokolt esetben az év második felében is el lehet végezni. Az oltás helye: az egyik oldali deltaizom. Az oltás a hepatitis B vakcinákkal egy időben adható, de más-más helyre. Az oltásokat a „Tisztított és adszorbeált diftéria-tetanusz oltóanyag felnőttek részére" elnevezésű vakcinával kell végezni. 3. Hepatitis B elleni védőoltás A hepatitis B fertőzést vér, szövetnedvek, testváladékok is közvetítik. A megbetegedés megelőzése érdekében a munkájuk során rendszeresen kontaminálódhatnak vérrel, testváladékokkal a dializált betegek és az akut vagy krónikus hepatitis B megbetegedésben és szenvedő beteg környezetéhez tartozó személyek részesíthetők védőoltásban. 4. Influenza megbetegedés elleni védőoltás Influenza megbetegedés ellen - veszélyeztetettségük miatt - térítésmentes védőoltásban részesíthetők körét, az oltásokkal kapcsolatos aktuális indikációkat illetve a gyógyszertári forgalomban kapható egyéb térítéses influenza oltóanyagokat, az ORFK HSZ Egészségügyi és Pszichológiai Osztály - az influenza szezont megelőzően, évente kiadott - ún. influenza körlevele tartalmazza. Influenza vakcinák kizárólag egyetlen influenza szezonban használhatók fel. Felhasználhatósági idejük az adott influenzaszezont követő június 30-ig tart.
IV. Az oltásokkal kapcsolatos kontra-indikációk A védőoltásoknak abszolút kontra-indikációja nincs. A kontra-indikációk figyelembe vételét a járványügyi helyzet, valamint az oltással kivédhető betegség veszélyessége határozza meg. Általános oltási kontra-indikációk: 1. Lázas betegség. 2. Immunológiai károsodás (élő vírustartalmú vakcina, illetve BCG nem adható). 3. Súlyos oltási szövődmény korábbi előfordulása. Amennyiben egy oltott személynél az oltás következtében anafilaxiás reakció, kollapszus, sokk, encephalitis/encephalopathia vagy nem lázas konvulzió alakult ki, nem szabad ugyanazzal az oltóanyaggal a későbbiekben védőoltásban részesíteni. 4. Terhesség Terhes nőknél csak a legindokoltabb esetben végezhetők oltások, akkor, ha a fertőzés lényegesen jelentősebb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő fokozott oltási reakció vagy esetleges szövődmény. Élő vírus tartalmú vakcinák közül a kanyaró, rubeola és mumpsz nem adható terhes nőnek, mivel e vakcinavírusok magzatkárosító hatása még nem kellően ismert. A gyakorta lázas reakciót okozó vakcinák (pl. tífusz vakcina) használata egyedi elbírálást igényel. 5. Tojásfehérje és antibiotikum iránti hiperszenzitív, anafilaxiás reakció. Azok, akiknek anamnézisében tojás fogyasztása után fellépő anafilaxiás reakció generalizált urtikária, a száj és torok duzzanata, nehézlégzés, gégeödéma, hipotenzió, sokk) szerepel, tojáseredetű vakcinával csak az oltóanyaggal történt előzetes bőrpróba után oltható. Az 1-5. pontban felsorolt kontra-indikációk egy része átmeneti (láz, terhesség), mások (immundeficiencia, korábbi súlyos oltási szövődmény, neurológiai rendellenesség, tojásfehérje, vagy antibiotikum iránti anafilaxiás reakció) állandóak. Az oltási kontra-indikációk megítélése sokat változott az elmúlt években. A korábban oltási kontra-indikációk közé sorolt állapotok egy részénél jelenleg inkább a védőoltások elvégzésének fokozott jelentősége hangsúlyozott. Ledált egészségi állapot esetén ugyanis egy fertőzés, fertőző betegség kialakulása lényegesen nagyobb veszélyt jelent az esetleges oltási reakciónál. Fentieknek megfelelően az alábbiakban felsorolt állapotok/betegségek nem tekinthetők kontraindikációknak, tehát az oltásokat el kell végezni:
allergia, asztma vagy más atópiás manifesztációk nyugalmi szakasza; konvulziók a családi anamnézisben; lokális szteroid kezelés; dermatózisok, ekcéma vagy más lokalizált bőrbetegség; krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség; alultápláltság; betegség inkubációs ideje. Amennyiben az oltóorvos bizonytalan egy esetleges oltási kontra -indikáció megítélésében, célszerű, ha a klinikai védőoltási szaktanácsadást vagy az ÁNTSZ megyei epidemiológusának segítségét veszi igénybe.
V. Különböző védőoltások adása között betartandó legrövidebb időközök Inaktivált oltóanyagok (pl. tífusz, influenza, diftéria-tetanusz, hepatitis B, kullancs-encephalitis vakcina stb.) egyidőben vagy meghatározott időköz tartása nélkül bármikor beadható, de más-más helyre. Ugyancsak egyidejűleg vagy időköz tartása nélkül adható inaktivált kórokozó tartalmú és élő vírus tartalmú vakcina vagy a BCG is (pl. diftéria-tetanusz és morbilli) ugyancsak más-más helyre. Különböző élő vírus vakcinák egyszerre is adhatók (pl. rubeola és morbilli). Ha azonban nem egyszerre történt a beadásuk, az élő vírus vakcinák adása között legkevesebb 4 hét intervallumot kell tartani. Ugyancsak 4 hét intervallum tartandó az élő vírus vakcinák és BCG, illetve BCG és élő vírus vakcinák beadása között. Morbilli vagy morbilli komponensű (MMR) vakcina beadását követően egy hónapos intervallum után végezhető el a tuberkulin próba (morbilli fertőzés vakcináció hatására az egyébként tuberkulin pozitív egyének reakciója negatív lehet). Élő vírus tartalmú vakcinák gamma-globulinnal egyszerre nem adhatók. Gamma-globulin oltást követően ezen vakcinák csak 3 hónap intervallum után adhatók be. Fenti élő vírus vakcinák adását követő 2 héten belül megbetegedési veszély elhárítása céljából - adott gamma-globulin az előző oltás hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja, ezért ebben az esetben az élő vírus tartalmú oltóanyag adását a gamma-globulin beadását követő 3 hónap múlva meg kell ismételni.
VI. Védőoltási nyilvántartások, igazolások A védőoltások végrehajtását listásan és az egyéni egészségügyi dokumentációban (pl. karton, egészségügyi törzskönyv, oltási könyv, számítógépes adatbázis stb.) kell nyilvántartani. A lista tartalmazza az oltottak nevét, az oltás megnevezését és időpontját, valamint, hogy hányadik oltás került végrehajtásra (pl. X.Y Engerix B/I, 1998. 09. 06.). A listák 5 évig megőrzendők. Az oltásokat a „Védőoltási könyv 14 éven felüli személyek részére” című személyi oltási könyvbe is be kell jegyezni.
VII. A védőoltással kapcsolatos jelentések 1. A végrehajtott védőoltásokról a rendőri szervek egészségügyi szolgálatai - az előre rendelkezésükre bocsátott nyomtatványokon - negyedévente részjelentésben, majd évente összesítő jelentésben kell, hogy beszámoljanak. A jelentéseket a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője összesíti, és negyedévente felterjeszti az országos rendőrfőkapitány részére. 2. A védőoltásokkal kapcsolatban előforduló fokozott oltási reakciót, szövődményt, balesetet az oltó-, illetve észlelő orvos haladéktalanul köteles jelenteni az ORFK HSZ Egészségügyi és Pszichológiai Osztálya felé.
VIII. A személyi állomány védőoltásokkal kapcsolatos kötelezettségei 1. A személyi állomány védőoltásra kötelezett tagja köteles védőoltás, továbbá ha a védőoltást megelőzően szűrővizsgálat, vagy azt követően a védőoltás eredményének ellenőrzése szükséges - szűrő, illetőleg ellenőrző vizsgálat céljából - a megállapított helyen és időben megjelenni, és magát az oltásnak, illetőleg vizsgálatnak alávetni.
A védőoltás megtagadható, erről írásos dokumentumot kell készíteni, a megtagadás okának megjelölésével. A megtagadás tényét az oltásra kötelezett aláírásával igazolja. A megtagadásról készült dokumentum az adott személy állományban való tartózkodása idejéig megőrzendő. 2. Ha a védőoltásra kötelezett bármilyen okból a védőoltás helyén a megjelölt időben nem tud megjelenni, ezt a körülményt köteles a megjelölt helyen és időben a védőoltást végző orvosnak bejelenteni. Ez esetben a védőoltás új időpontjáról a védőoltásra kötelezett személy, értesítést kap. Ha védőoltása korábban máshol már megtörtént, vagy ha a védőoltás alól végleges mentességet kapott, ezt is köteles bejelenteni, és hitelt érdemlően igazolni. 3. Az oltási dokumentációt a személyi állomány minden tagja köteles megőrizni, és azt újbóli védőoltás, illetőleg szűrő- vagy ellenőrző vizsgálat alkalmával az orvosnak átadni. 4. Elveszett, megrongálódott oltási könyvet az oltási nyilvántartás adatai alapján az oltóorvos jogosult pótolni. Más oltóhelyen végzett oltásokra vonatkozó igazolásokat a személyi állomány érdekelt tagja köteles beszerezni.
IX. Az oltóanyagok beszerzése, tárolása és felhasználása 1. Beszerzés lehetséges és javasolt helyei a) Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont. b) ÁNTSZ Regionális Intézete. c) Oltóanyaggal rendelkező központi (megyei) gyógyszertár. 2. Tárolás és felhasználás Az oltóanyagok különleges érzékenysége miatt a tárolás, szállítás és felhasználás különös figyelmet követel. Az oltóanyagokat hűtőtáskában kell szállítani és a felhasználásig +2°C-+8°C hőmérsékleten (hűtőszekrényben) kell tárolni. A folyékony állapotban letöltött vakcinákat lefagyasztani tilos. A hőérzékeny MMR vakcinát feloldás előtt ajánlatos +4°C alatt, a fagyasztótérben tárolni. Fénytől védendő. A hűtőtérrel való takarékoskodás érdekében az oldószert tartalmazó ampulla szobahőmérsékleten is tárolható. A feloldott vakcinát az ampullában sötét helyen, 2-8°C-on kell tárolni, és ha 8 órán belül nem használják fel, meg kell semmisíteni. A fel nem használt vagy egyéb okból fel nem használható oltóanyagokat a veszélyes hulladékra vonatkozó szabályok szerint meg kell semmisíteni.
X. Az Egészségügyi Osztályok védőoltásokkal kapcsolatos feladatai 1. Az asszisztensnő a) a védőoltás megkezdése előtt tájékoztatja az oltandó személyt az oltás jelentőségéről és céljáról; b) gondoskodik az oltottak nyilvántartásáról, az oltásról készült jelentések elkészítéséről, c) gondoskodik a biztosított oltóanyag előírásoknak megfelelő tárolásáról, d) elszámol az oltóanyaggal. 2. Az oltást végző orvos a) egyedileg elbírálja az oltás végrehajthatóságát, b) gondoskodik a védőoltáshoz szükséges segédanyagokról (pl. fecskendők, tűk stb.), c) azonnal jelenti az Egészségügyi Osztályra az oltásokkal kapcsolatos fokozott reakciókat, szövődményeket, d) dokumentálja az oltások megtörténtét, e) ellenőrzi az asszisztensnő 1. pontban felsorolt feladatainak végrehajtását. 3. Az ORFK HSZ Egészségügyi és Pszichológiai Osztály a) a felterjesztett védőoltási igények összesítése alapján megtervezi a következő évi védőoltások végrehajtásához szükséges oltóanyagok országos mennyiségét, b) javaslatot tesz a központilag beszerzett oltóanyagok megfelelő szétosztására, d) gondoskodik a védőoltások Szabályzatban foglaltaknak megfelelő végrehajtásáról, e) vizsgálja az oltási nyilvántartásokat, f) ellenőrzi az oltások végrehajtását, g) kivizsgálja a fokozott oltási reakcióval, szövődménnyel járó eseteket.
2. számú melléklet a 47 /2007. (OT 30.) ORFK utasításhoz
Azok a munkakörök, amelyekben dolgozók részére a foglalkoztatás feltételeként védőoltás biztosítása, valamint 6 hónaponként biológiai monitoring (vér-, és vizelet) vizsgálatok elvégeztetése szükséges és indokolt Védőoltás megnevezése Munkakör megnevezése**
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
bűnügyi technikus és szakértő bűnügyi nyomozó bűnjel kezelő járőr (közrendvédelmi) járőr (vízirendészeti) járőr (kutyás) járőr (lovas) járőr (határrendészeti) baleseti helyszínelő fogda, - kísérőőr tűzszerész búvár állatgondozó lövészeti kiképző, lőtérmester különleges szolgálatok (terrorelhárító, felszámoló, akciós, beavatkozó, stb.) műszaki karbantartók kertész bűnügyi orvos gyógyító orvos felcser boncmester fogorvos egészségügyi asszisztens laboráns mentő gk. vezető munkabiztonsági szakemberek közegészségügyi szakemberek híradástechnikai szolgálat (felügyeletes külterületi URH objektumok) lőtérvezető szakoktató (bű. technikai, stb.) garázsmester hajóvezető, helikoptervezető, műhelyvezető
Hastífusz elleni
Kullancsencephalitis elleni
+
+ +
+
+ + +
+ + + + + + + + + + +
+
Hepatitis-B elleni + + + + + + + + + + + + +
Biológiai monitoring vizsgálat indokolt* + +
+
+ +
+
+
+ +
+
+
+ +
+ + + + + +
+ + + + + + + + + +
+
+
+ + + + +
* ha olyan vegyi-, és egyéb fizikai-, kémiai anyagokkal dolgozik, amelyek valamely vonatkozó jogszabály hatálya alá esnek ** a táblázatban nem nevesített egyéb munkakörök esetében, valamint egyes járványos megbetegedések tekintetében endémiás terültnek minősülő külföldi országba történő vezénylés során, az egészségügyi szakszolgálatok tehetnek javaslatot az állomány illetékes parancsnokok, illetve a munkáltatói jogkört gyakorlók felé - a fenti táblázatban minimum követelményként megjelölt védőoltásokon és munkakörökön túl - egyéb védőoltások indokoltságáról.
