A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.) kormányrendeletben előírt közzétételi kötelezettségének megfelelve jelen lényeges információkat hozza nyilvánosságra 2012. évre vonatkozóan
1. Bevezetés A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi 137/A §, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben előírtaknak – a belső szabályzatában meghatározott lényeges információk nyilvánosságra hozatalával - a következők alapján tesz eleget: A Bank évente egyszer, az éves beszámoló jóváhagyásától számított 30 napon belül tesz eleget nyilvánosságra hozatali kötelezettségének. A nyilvánosságra hozott információkat közzé teszi saját honlapján (www.szechenyibank.hu), valamint a nyilvánosságra hozatallal egyidőben megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A Bank a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. Nem minősül lényegesnek az az információ, amelynek elhagyása számottevően nem befolyásolja a nyilvánosságra hozott adatok tartalmát, továbbá nem tartozik a Számviteli törvényben és a Bank számviteli politikájában meghatározott lényeges események, folyamatok közé, valamint az összege sem éri el a lényegességi küszöböt. Védett információnak tekintendő az olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a Bank versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a Bank termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. Bizalmas információnak minősül az olyan információ, amelynek tekintetében a Bankot titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé.
Nyilvánosságra hozatali célok A szavatoló tőkével, a kockázatokkal és a tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalának célja: - transzparens módon biztosítani a piaci szereplők számára a Bank helyzetének megítélését; - hozzájárulni a Bank imázsának javításához, továbbá a piaci pozícióinak erősödéséhez; - megfelelni a jogszabályi követelményeknek és felügyeleti elvárásoknak, elősegítve ezzel a magyar pénzügyi piac átláthatóságának erősítését.
Nyilvánosságra hozatali alapelvek Lényegesség elve A Bank minden olyan információt nyilvánosságra hoz, amelyet jogszabály, vagy a Bank vezetése lényegesnek ítél abból a szempontból, hogy az információ nyilvánosságra hozatalának elmaradása, vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. Védett információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve A Bank nem hoz nyilvánosságra olyan információt, amely ronthatná versenyképességét, csökkenthetné a termékek vagy rendszerek fejlesztéseinek az értékét. Bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve A Bank semminemű olyan információt nem hoz nyilvánosságra, amelynek tekintetében titoktartási kötelezettség terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé.
Valódiság elve A Bank által nyilvánosságra hozott információk a valóságban is megtalálhatók, bizonyíthatók, kívülállók által is megállapíthatók. Az információk tartalma, az értékelések megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Világosság elve Az információkat jól strukturált, áttekinthető, érthető formában hozza nyilvánosságra a Bank. Összehasonlíthatóság elve A Bank a nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben mutatja be, hogy az információkat felhasználók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival, információival való összehasonlítás. Rendszeresség elve A Bank évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Bankra vonatkozó lényeges információkat. Kontrolláltság elve A Bank csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelő belső kontrollokkal ellenőrizte.
Vonatkozó jogszabályok: 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 234/2007.
kormányrendelet
a
hitelintézetek
nyilvánosságra
hozatali
követelményének
teljesítéséről 196/2007. kormányrendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményről 381/2007. kormányrendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről 244/2000. kormányrendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól.
2. Kockázatkezelési elvek, módszerek
A Bank mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Bank biztonságos működését. A Bank által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). A Bank úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) A Bank a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat,
együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) A Bank kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A Bank minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nemszámszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A kockázatok behatárolása érdekében a Bank által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A Bank a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Bank az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Bank minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések A Bank nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Bank számára veszteséget okozott. A Bank nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.
3. A prudenciális szabályok alkalmazása (KR. 4. §)
A Bank a kormányrendelet 4. §-ban előírt információkkal kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem merül fel, mivel nem kötelezett számviteli konszolidációra és nem tartozik összevont alapú felügyelet alá.
4. A szavatoló tőkével kapcsolatos információk (KR. 5. §)
4.1 Az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőke összege (millió HUF)
Alapvető tőke összege Járulékos tőke összege Kiegészítő tőke összege
1813 0 0
4.2 Az alapvető tőke pozitív és negatív összetevői (millió HUF)
Alapvető tőke pozitív elemei Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Befizetett jegyzett tőke Visszavásárolt saját részvény névértéke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Általános kockázati céltartalék Alapvető kölcsöntőke Alapvető tőke negatív elemei Alapvető tőkeként elismert tartalékok Egyéb levonások az alapvető tőkéből
4 910 4 910 2220 0 2690 0 0 0 -3 097 -2 997 -100
4.3 Az alapvető tőke pozitív és negatív összetevői (millió HUF)
Járulékos tőke pozitív elemei Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész Értékelési tartalékok Járulékos kölcsöntőke Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke Járulékos tőke negatív elemei Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke limit feletti része Járulékos tőke limit feletti része
0 0 0 0 0 0 0 0
4.4 A Hpt. 5. számú melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőkéje, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 14. pontjának c) alpontjában meghatározott levonandó érték (ezer HUF) Nemleges 4.5A Hpt. 5. számú melléklet 17. pontja szerinti érték Nemleges
5. A Bank tőkemegfelelése A Bank a Felügyelet ajánlásainak figyelembe vételével kialakította a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát és ennek megfelelően a Bank a működése során felmerülő kockázatokat rendszeresen áttekinti, elemzi és arra törekszik, hogy a beazonosított kockázatokat a megfelelő kockázatcsökkentő technikák alkalmazásával a minimálisra csökkentse. A Bank az általa végzett tevékenység kockázati elemzése alapján az alábbi kockázatokat vizsgálja: hitelkockázat; -
működési kockázat;
-
a banki könyv kamatkockázata;
-
likviditási kockázat;
-
koncentrációs kockázat (ügyfél,/ügyfélcsoport, szektorkockázat);
-
egyéb lehetséges kockázatok (pl. üzleti környezet változása).
A Felügyelet ajánlása alapján a Bank figyelembe vette a “Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata” (ICAAP) során alkalmazandó alapelveket, különös tekintettel az első 5 alapelvre. A Bank a tőkekövetelmény számítás során a tevékenysége során felmerülő vagy várhatóan felmerülő összes kockázatot megvizsgálja, azonosítja, méri és ellenőrzi. Amennyiben olyan kockázat merül fel, amely a fenti listában nem szerepel, a Bank azt a kockázatot is figyelembe veszi a tőkekövetelmény számítás során. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Bank a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert -
nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket.
A Hpt. 76/A. § (1) bekezdés szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonként az alábbiak voltak 2012-re vonatkozóan (millió HUF):
Megnevezés TŐKEKÖVETELMÉNY - MINIMÁLIS SZINTJE ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások ebből: rövid lejáratú követelések Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdések szerinti kitettségek Tartós mentesítés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékpapíro Központi kormányok és központi bankok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Részesedések Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
2012.12.31 1 139 1 078 1 078 1 078
38 937 327
37
66
Fokozatos bevezetés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékpapí Központi kormányok és központi bankok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Részesedések Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök Értékpapírosított pozíciók SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye FIRB módszer tőkekövetelménye, azaz nem saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) Központi kormányok és központi bankok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások AIRB módszer tőkekövetelménye, azaz saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) Központi kormány és központi bank Hitelintézetek és befektetési vállalkozások ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Részesedések IRB módszer szerinti tőkekövetelménye Értékpapírosított pozíciók IRB módszer szerinti tőkekövetelménye Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök tőkekövetelménye ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat sztenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként Kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények
7
7
Deviza Áruk Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belső model szerinti tőkekövetelménye ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer) Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelmény (TSA/ASA módszer) Működési kockázat fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelmény (AMA módszer)
7
54 54
EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNY Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet
A késedelem és hitel-minőségromlás belső szabályozása A hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitel-minőségromlás kezelésének módját a Bank a Sajátos értékelés keretébe tartozó eszközök minősítési, valamint értékvesztési és céltartalék képzési szabályzatában rögzítette. A Bank a hitelminősítést a Számvitelről szóló 2000. évi C. tv., valamint a 250/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet és a Hitkr. előírásai alapján készíti el. A Bankban a késedelmesek figyelése, a hitel-minőségromlás követése megfelelően működik, 2012. évben hitelezési veszteség leírására nem került sor. A Bank a tételek minősítését az alábbi általános szabályok szerint végzi: A sajátos értékelési szabályok a következő tételekre terjednek ki: a) hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredő követelések, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások (bevétel elhatárolások) (a továbbiakban együtt: kintlévőségek), b) befektetési célú és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő és tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok (a továbbiakban: befektetések), c) követelések fejében kapott és készletként nyilvántartásba vett eszközök (a továbbiakban: követelések fejében kapott készletek), d) függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségek (a továbbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek). A fenti bekezdésében meghatározott tételeket legalább negyedévente minősíteni kell és a tétel jellegétől függően alkalmazott a) Egyedi értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló eszközminősítési kategóriák, b) Csoportos értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló értékelési csoportok valamelyikébe kell besorolni a sajátos értékelési szabályok alapján meghatározott feltételeknek megfelelően.
Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések, módszerek A Bank az eszközök minősítését és a minősítési kategóriákhoz rendelt értékvesztést és annak visszaírását, illetve a céltartalék-képzést, felszabadítást és felhasználást, a követelés összegétől függően egyedi értékelés alapján és egyszerűsített minősítési eljárás szerint negyedévente végezte. A Bank a 250/2000 Korm. rendelet 7. számú melléklete II. fejezetének (11) és V. fejezetének (3) bekezdéseiben hivatkozott, kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatárt egy ügyfél kintlévőségeire összevontan ötmillió forintban állapította meg. Az egyedi minősítés az összeghatárt meghaladó kintlévőség, befektetés vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség esetében a kockázatok egyedi vizsgálatával, az értékvesztés vagy annak visszaírása, illetve a képzendő céltartalék mértékének meghatározása a minősítéshez kapcsolódó egyedi vizsgálat alapján a Sajátos értékelés keretébe tartozó eszközök minősítési, valamint értékvesztési és céltartalék képzési szabályzatában megadott sávokon belüli egyedi hozzárendeléssel történik. Az egyszerűsített minősítés az adott összeghatárt meg nem haladó kintlévőség, befektetés vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség esetében, amelyeknél a minősítés alapvetően a késedelmes napok számához kötődik. Ezekről a tételekről a Kockázatkezelési Osztály a lejárati késedelem sávjai szerinti bontású listát készít, ami a minősítés alapdokumentuma. A Bank, a követeléseinek minősítésére az alábbi 5 eszközminősítési kategóriát illetve hozzájuk tartozóan az alábbi értékvesztés illetve céltartalék képzési mértékeket (sávokat, értékeket) alkalmazza: Minősítés Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz
Egyedi minősítés esetén ill. Értékvesztés céltartalék 0% (%) 1-10% 11-30% 31-70% 71-100%
Egyszerűsített minősítés esetén Fizetési késedelem (napokban) <30 nap
Értékvesztés ill. céltartalék 0% (%)
31-60 nap 61-90 nap 91-180 nap >180 nap
1% 11% 31% 71%
Az eszközminősítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétől függően - a következő szempontok együttes mérlegelése alapján történik: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás,
e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettséget. Az értékvesztés vagy annak visszaírása, illetve a céltartalék-képzés, -felszabadítás, vagy felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést veszi figyelembe a Bank. A várható megtérülés meghatározásának szempontjai:
a várható veszteség valószínűsége és nagysága, a várható megtérülés valószínűsége, az eszköz minősítési kategóriája és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli előírások.
A Bank az ügyfélkövetelések esetében akkor számol el értékvesztést, amikor a követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. Amikor a várható megtérülés magasabb a könyv szerinti értéknél (a minősítési kategória javul), a Bank maximum a bekerülési érték erejéig, az értékvesztés visszaírásával a könyv szerinti érteket növeli. A minősítés és értékvesztés megállapítása folyamán a Bank a követelések és a mérlegen kívüli tételek értékét csökkenti az elfogadott fedezetek becsült értékével és az így adódó nettó kockázatot veszi az értékvesztés és céltartalék-képzés alapjául. Kockázati céltartalékoknál a Bank a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre képzett céltartalékot veszi nyilvántartásba. Általános kockázati céltartalékként kell kimutatni a Hpt. 87.§ (2) bekezdése alapján képzett kockázati céltartalékot, mely a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható veszteségek fedezetére szolgál. A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembe vétele előtti összegét és a kitettség értékek átlagos értékét kitettségi osztályonkénti bontása Kitettség eredeti értéke Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, Vállalkozással szembeni kitettség, Lakossággal szembeni kitettség, Ingatlannal fedezett kitettség,
Kitettség bruttó összege millió Ft.
Átlagos kitettség millió Ft.
Darabszám 0
0
0
0
0
0
0 0
0 0
0
0 3 561
0 5
712
10 551 0 0
505 0 0
20,9 0 0
Késedelmes tétel, Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, Értékpapírosítási pozíció, Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy Egyéb tétel Összesen
519 0 0 0
9 0 0 0
57,6 0 0 0
1 000 15 631
109
9,2
Kitettségek földrajzi megoszlása, kitettségi osztályonként A Bank határon átnyúló tevékenységet nem folytatott. Kitettségek ügyfél kategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként Összeg (millió HUF)
Megnevezés Jogi személyiségű vállalkozások Nem jogi személyiségű vállalkozások Lakosság Egyéni vállalkozó Egyéb Összesen
13 947 0 1604 15 0 15 566
Kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, Vállalkozással szembeni kitettség, Lakossággal szembeni kitettség, Ingatlannal fedezett kitettség, Késedelmes tétel, Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, Értékpapírosítási pozíció, Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy Egyéb tétel
Rövidtávú
Hosszú-távú
Összesen
0
0
0
0
0
0
0 0
0 0
0 0
0 3 561
0 0
0 3 561
4 942
8 207
13 149
218
1 430
1 648
0 0 0
0 0 0
813 0 0 0
1 000
1 000
Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek ügyfél-kategóriánkénti megoszlásban, bruttó állomány Összeg (millió HUF)
Megnevezés Jogi személyiségű vállalkozások Nem jogi személyiségű vállalkozások Lakosság Egyéni vállalkozó Egyéb Összesen
413 0 106 0 0 519
Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék ügyfél-kategória szerinti összegei Értékvesztés képzés (millió HUF) Értékvesztés képzése
Visszaírás - az adott évi bevételek növelésével (előző évek képzése miatt)
Visszaírás - az adott évi ráfordítások csökkentésével
Megnevezés Értékvesztés nyitó állománya
MINŐSÍTENDŐ MÉRLEGTÉTELEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÖSSZESEN Értékpapírok
Veszteség mérséklés miatt
Értékvesztés változása összesen
Értékvesztés záró állománya
3
105
404
534
3
96
353
474
3
3
3
3
3
3
340
460
Minősítés miatt
Minősítés miatt
Eszköz értékesítés miatt
130
583
64
3
121
519
64
3
Veszteség mérséklés miatt
Minősítés miatt
4
Eszköz értékesítés miatt
Bankközi betétek Hitelek Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalatok ebből: Hitelek - Belföld Pénzügyi vállalkozások Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) Hitelek - Belföld - Háztartások Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság ebből: Jelzáloghitel
120
504
63
3
2
96
1
12
1
1
10
11
1
12
1
1
10
11
1
11
1
1
9
10
9
64
51
60
Hitelek - Belföld - Háztartások - Egyéni vállalkozók Hitelek - Belföld - Egyéb ebből: Hitelek - Belföld Egyéb - Önkormányzatok Hitelek - Külföld Egyéb követelések Egyéb eszközök
4
9
Céltartalék képzés (millió HUF) Felhasználás Megnevezés
Nyitó állomány
MÉRLEGEN KIVŰLI TÉTELEKRE KÉPZETT CÉLTARTALÉK ÖSSZESEN Függő kötelezettségekre képzett céltartalék peres ügyekkel kapcsolatos állományok követelésértékesítés miatt fennmaradó függő kötelezettség egyéb függő kötelezettség Jövőbeni kötelezettségekre képzett kockázati céltartalék Származtatott termékekre képzett kockázati céltartalék Egyéb CT összesen Számviteli előírások szerinti CT Szmt. szerint függő, jövőbeni ügyletekre képzett egyéb számviteli CT Szmt. szerint származtatott ügyletekre képzett számviteli CT LPT kiegyenlítési CT Egyéb CT Általános kockázati CT Mindösszesen Mérlegtételekre képzett céltartalék Lakáscélú hitelek halasztott kamatára CT Tandíjhitelek kamatához CT
Képzés
Felszabadítás minősítés javulása miatt
értékvesztegyéb éshez veszteséghez
egyéb
Árfolyam
nyereség
veszteség
Változ. érték. Záró különb.miatt állomány
6
5
1
6
5
1
6
5
1
13
13
13
13
13
13
19
5
Hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek – az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve országonkénti megoszlásban A Bank határon átnyúló tevékenységet nem folytatott.
Sztenderd módszer A Bank a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § szerinti sztenderd módszer szerint számítja. A különböző kitettségi osztályok kockázati súlyát a Bank a Hkr. sztenderd módszerhez tartozó kockázati súlyozása alapján határozza meg és a Felügyelet által elismert S&P és Moody’s
14
Investors Service hitelminősítő szervezet hitelminősítéseit használja fel illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A Bank vállalkozásokkal szembeni kitettség-portfoliójában nincs külső hitelminősítő szervezet által minősített adós A központi kormányok és központi bankok kockázattal súlyozott kitettség értéke meghatározásakor a kitettségi osztályra alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése alapján a következő kockázati súlyokat használja a Bank: Hosszúlejáratú kitettség Hitelminősítési besorolás
Fitch
Moody’s
S&P
1 2 3 4 5 6
AAA AAA+ ABBB+ BBBBB+ BBB+ BCCC+ és rosszabb
Aaa Aa3 A1 A3 Baa1 Baa3 Ba1 Ba3 B1 B3 Caa1 és rosszabb
AAA AAA+ ABBB+ BBBBB+ BBB+ BCCC+ és rosszabb
Vállalkozással szembeni kitettség kockázati súlya 20% 50% 100% 100% 150% 150%
Rövidlejáratú kitettség Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6
Fitch
Moody’s
S&P
F1+, F1 F2 F3 Rosszabb, mint F3
P-1 P-2 P-3 NP
A-1+, A-1 A-2 A-3 B-1, B-2, B-3, C
Vállalkozással szembeni kitettség kockázati súlya 20% 50% 100% 150% 150% 150%
Elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése hiányában a vállalkozással szembeni kitettséghez a száz százalékos kockázati súly és a vállalkozás székhelye szerinti központi kormányhoz tartozó kockázati súly közül a magasabbat kell rendelni. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Bank minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A Banknak értékpapír-kitettsége 2012 évben nem volt.
6. Hitelezési kockázat mérséklése
A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei A Bank a tőkekövetelmény mérséklésénél nem alkalmaz mérlegen belüli és kívüli nettósítást.
A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei A Bank elsődleges tevékenysége, kölcsön-megállapodások megkötése és kölcsönök nyújtása elsődlegesen vállalati ügyfelek számára. E mellett a Bank követeléseket vásárol (pl. követelésvásárlás a Bankhoz nem kapcsolódó vállalkozástól), amelyek biztosítéka (többek között) árbevétel engedményezés. A Bank, jellemzően (de nem szükségszerűen) egyéb, a hitelfelvevő vagy annak leányvállalatai által nyújtott biztosítékkal is rendelkezhet az általa nyújtott kölcsönök vagy vásárolt követelések tekintetében. A Bank kockázatvállalása mögött óvadéki betét illetve ingatlanon alapított zálogjog elsődleges biztosítéknak tekintendő. Minden egyéb biztosíték másodlagos biztosítéknak tekintendő. Egyéb biztosítékok A Bank egyéb, az alábbiakban részletezett biztosítékokat fogadja el a hitelkockázat fedezetként. Az óvadéki betét és a garancia kivétel ezek a biztosítékok nem csökkentik a hitelezési kockázat tőkekövetelményét, mivel ezek nem minősülnek hitelezési kockázat mérséklő eszközöknek, ameddig a Bank a sztenderd módszert alkalmazza a hitelezési kockázat tőkekövetelményének a kiszámítására. Az alábbi táblázat tartalmazza a Bank által elfogadott fedezeteket: Fedezet típusa
Hitelezési kockázat mérséklő fedezetek Basel2 szerinti elismerhetőségi feltételei a tőkekövetelmény számítása során
Óvadéki betét
Az óvadéki betét devizaneme és lejárata megegyezik az általa fedezett kitettség devizanemével és lejáratával.
Garanciák (ideértve kockázatátvállalási megállapodást)
a
Amennyiben a garancia kibocsátója nem központi kormány, központi bank vagy hitelintézet akkor a vállalkozás elismert külső hitelminősítő intézet általi minősítésének legalább 2-es besorolásúnak kell lennie. Amennyiben a garancia kibocsátója hitelintézet abban az esetben a hitelintézethez tartozó kockázati súlyt kell figyelembe venni a tőkekövetelmény számítása során
Amennyiben lejárati vagy devizanem eltérés van a garancia és a kitettség között akkor korrekciós tényezővel korrigált értéket kell figyelembe venni. A Bank a Felügyelet által meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazza. Lakó vagy kereskedelmi ingatlanon alapított zálogjog
Belső minősítési eljárást alkalmazó hitelintézetek vehetik figyelembe a hitelezési kockázat tőkekövetelményének kiszámítása során. A Bank sztenderd módszert alkalmaz, ezért ezek a fedezetek csak akkor vehetők figyelembe hitelezési kockázat mérséklő eszközként, amennyiben ezek minden jogszabályban előírt feltételnek megfelelnek.
Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték
Csak belső minősítési eljárást alkalmazó hitelintézetek vehetik figyelembe a hitelezési kockázat tőkekövetelményének kiszámítása során. A Bank sztenderd
Fedezet típusa
Hitelezési kockázat mérséklő fedezetek Basel2 szerinti elismerhetőségi feltételei a tőkekövetelmény számítása során módszert alkalmaz, ezért ezek a fedezetek nem vehetők figyelembe hitelkockázat mérséklő eszközként.
Árbevétel engedményezés
Csak belső minősítési eljárást alkalmazó hitelintézetek vehetik figyelembe a hitelezési kockázat tőkekövetelményének kiszámítása során. A Bank sztenderd módszert alkalmaz, ezért ezek a fedezetek nem vehetők figyelembe hitelkockázat mérséklő eszközként.
Egyéb biztosítékok (védjegy, szabadalom, kölcsönvevő részvényei stb.)
Basel2 szerint nem minősülnek hitelkockázat mérséklő eszköznek.
A Bank a Hpt. 78. § (3) szerint nem fogad el hitelfedezetként:
a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. a Vht. szerint végrehajtás alá nem vonható jövedelmeket.
A Hkr. 108. § (1) bekezdésben foglalt szervezetek által nem történt garancia vagy kezesség nyújtása a Bank részére. A Bank a portfolióban esetlegesen felmerülő különböző potenciális koncentrációkat folyamatosan nyomon követi és szükség esetén megteszi a lehetséges lépéseket a koncentráció mérséklésére. A Bank a finanszírozás során hitelkockázat mérséklésként bevonható biztosítékok körét, ezek értékelésének a módját és rendszeres ellenőrzésüket külön szabályzatban rögzítette. Az ügyfelek által nyújtott ingatlan- és ingó biztosítékok esetén a Bank által meghatározott szakértők által készített értékbecslés alapján történik a vagyontárgy értékelése, ill. a piaci érték közelítő prudens meghatározása. A Bank a Hkr. sztenderd módszerre vonatkozó rendelkezései alapján az alábbi főbb hitelkockázati fedezeteket ismeri el tőkekövetelmény mérséklő tételként (amennyiben azok a Hkr.-ben meghatározott kritériumoknak megfelelnek) a) a mérlegen belüli nettósítás, b) a repó ügyletre, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletre, és egyéb tőkepiac vezérelt ügyletre vonatkozó szabványosított nettózási megállapodás, c) a biztosíték,
d) a 107. § szerinti egyéb, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti biztosítéknak minősül: a) a pénzügyi biztosíték (különösen az óvadék), b) az ingatlant terhelő dologi biztosíték (különösen az ingatlanon alapított zálogjog), c) az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték (különösen az ingó dolgot terhelő zálogjog), d) a pénzügyi lízing, és e) követelést terhelő dologi biztosíték (különösen a követelésen fennálló zálogjog). (3) A hitelintézet által elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet a garancia és a készfizető kezesség. (4) A hitelintézet által – az (1)–(3) bekezdésen kívül – elismerhető hitelkockázati fedezet a hitelderivatíva. Kitettségek – mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni – értéke, amelyek esetében készfizető kezességet, óvadéki betétet, garanciát vagy hitelderivatívát vettek figyelembe: Kitettségi osztály
Vállalkozás Lakosság Ingatlannal kitettség
Kitettség nettó értéke (millió HUF)
fedezett
Garancia, óvadéki Nettó kitettség értéke betét kezességvállalás (millió HUF) összege (millió HUF) 1 666 657 1 009 0 0 0 0 0 0
7. Kereskedési könyv (13. §)
A Banknak nincs kereskedési szándékkal tartott pozíciója, 2012. évben kereskedési könyvet nem vezetett.
8. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók
Kereskedési könyvben nem szereplő tételekkel a Bank nem rendelkezett 2012. évben.
9. Értékpapírosítás
Értékpapírosításra a Bank nem számít tőkekövetelményt.
10. Partnerkockázat kezelése
A Banknak nincsenek származtatott ügyletei, ezért partnerkockázatra nem számol tőkekövetelményt.
11. Működési kockázat
A Bank a működési kockázat tőkekövetelményét a „200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről” alapján az alapmutató módszerével határozza meg. A Bank nem rendelkezik három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóval ezért a rendeletben meghatározottak szerint a Bank az üzleti tervében szereplő, becsült adatokat veszi figyelembe. Jövő évtől a lezárt éves beszámoló adatait figyelembe véve a tény számok alapján kerül kiszámításra a működési kockázat tőkekövetelménye. Működési kockázat
2011 (Terv)
Nettó kamatbevétel Nettó jutalékbevétel Nettó pénzügyi eredmény Összesen
Budapest, 2013.03.25
2012 (Terv)
2013 (Terv)
Átlag
144 413
243 446
338 313
242 057
46 675
137 522
167 283
117 160
-393 190 695
0 380 968
0 505 596
-131 359 086
Működési kockázat tőkekövetelménye
53 863