2007. évi I. törvény. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

FreeA

2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról Az Országgyőlés az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésben biztosított szabad mozgás és tartózkodás joga gyakorlásának biztosítása, valamint a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkezı családtagjai tekintetében az egyenlı bánásmód megteremtése érdekében a következı törvényt alkotja:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Magyar Köztársaság az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzıdés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGTállampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkezı, az EGT-állampolgárt kísérı vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkezı, a magyar állampolgárt kísérı vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint d) annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérı vagy hozzá csatlakozó személynek, aki da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akirıl súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, db) - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akirıl súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi. (2) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvezı, illetve nemzetközi szerzıdés alapján beutazó EGT-állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik. (3) Ez a törvény nem alkalmazható a külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítı védelemben részesített személyre. 2. § E törvény alkalmazásában a) harmadik ország állampolgárságával rendelkezı személy: a magyar állampolgár kivételével minden olyan személy, aki nem EGT-állampolgár, ideértve a hontalant is; b) családtag: ba) az EGT-állampolgár házastársa, bb) a magyar állampolgár házastársa, bc) az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója, bd) a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója, be) - ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenıje, valamint bf) a magyar állampolgár vagy házastársa felmenıje, bg) a kiskorú magyar állampolgár felett szülıi felügyeleti joggal rendelkezı személy, bh) akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi; c) keresıtevékenységet folytat:

ca) aki jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére és vele alá-fölérendeltségi kapcsolatban végez munkát, cb) akinek a tevékenysége jogszabály szerint önállóan végezhetı és ellenérték fejében történik, ha az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetérıl a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy cc) a cb) pont hatálya alá nem tartozó személy, aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetıjeként, vezetıi, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét; d) úti okmány: a Magyar Köztársaság által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja; e) schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerzıdéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerzıdéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerzıdéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történı beillesztésérıl szóló jegyzıkönyv (a továbbiakban: Schengeni Jegyzıkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK tanácsi határozatban meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió intézményei által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljeskörően alkalmazó európai uniós tagállam és a Schengeni Jegyzıkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételérıl szóló megállapodásban részes más állam.

II. Fejezet A BEUTAZÁS, VALAMINT A TARTÓZKODÁS JOGA A beutazás, valamint a három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga 3. § (1) Az EGT-állampolgár érvényes úti okmánnyal vagy személyazonosító igazolvánnyal jogosult beutazni a Magyar Köztársaság területére. (2) Az EGT-állampolgárt, illetve a magyar állampolgárt kísérı vagy a Magyar Köztársaság területén tartózkodó EGT-állampolgárhoz, illetve magyar állampolgárhoz csatlakozó harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag érvényes úti okmánnyal és - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik - érvényes vízummal jogosult beutazni a Magyar Köztársaság területére. (3) Érvényes úti okmánnyal és - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik - érvényes vízummal családtagként jogosult beutazni a Magyar Köztársaság területére az a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı személy is, aki a) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akirıl súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, vagy b) - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akirıl súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott személy vízum nélkül utazhat be a Magyar Köztársaság területére, ha rendelkezik az e törvényben meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmánnyal, illetve az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes állam által az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtagja részére kiadott tartózkodási kártyával. (5) A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határellenırzési kódex) foglalt szabályokat is alkalmazni kell. (6) 4. § (1) Beutazásra jogosító vízumot az a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag kaphat, aki eleget tesz a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt feltételeknek. (2) Az érvényes vízum a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtagot arra jogosítja, hogy a vízum kiállításától számított három hónap alatt többször beutazzon. (3) Megszőnik a vízum alapján gyakorolt beutazási jog, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn. 5. § A beutazástól számított három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga az EGT-állampolgárt érvényes úti okmány vagy személyazonosító igazolvány, a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı, jogszerően beutazó családtagot érvényes úti okmány birtokában megilleti mindaddig, amíg tartózkodása nem jelent indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére.

A három hónapot meghaladó tartózkodás joga 6. § (1) A három hónapot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult, a) akinek tartózkodási célja keresıtevékenység folytatása, b) aki a tartózkodás teljes idıtartamára elegendı forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetérıl a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy c) aki tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnıttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a közoktatásról vagy a felsıoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és beutazásakor elegendı forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetérıl a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik. (2) Ha az EGT-állampolgár teljesíti az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeket, családtagja tartózkodásra jogosult. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeket teljesítı EGT-állampolgárnak a házastársa, valamint eltartott gyermeke jogosult tartózkodásra. 7. § (1) A keresıtevékenységet folytató magyar állampolgárnak a családtagja jogosult a három hónapot meghaladó tartózkodásra. (2) A magyar állampolgárnak az a családtagja is jogosult a három hónapot meghaladó tartózkodásra, aki vagy akire nézve a magyar állampolgár a) elegendı forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére, és b) külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetérıl a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik. (3) A kiskorú magyar állampolgár felett szülıi felügyeleti joggal rendelkezı személy részére a három hónapot meghaladó tartózkodás a (2) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is engedélyezhetı. 8. § (1) Az eljáró hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történı tartózkodását, aki a) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akirıl súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, b) - abban az országban, ahonnan érkeznek - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítı EGTállampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akirıl súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt személy tartózkodási joga megszőnik, ha az életközösség már nem áll fenn. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogszerő tartózkodása alatt a családtag jogállásával rendelkezik, azzal a kivétellel, hogy tartózkodási jogát e jogcímen nem tartja meg a) a magyar állampolgár halála vagy állampolgárságának megszőnése esetén, b) az EGT-állampolgár halála, tartózkodási jogának megszőnése esetén, vagy ha az EGT-állampolgár a tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. 9. § (1) Az EGT-állampolgár a 2. § c) pontjában meghatározott keresıtevékenysége megszőnése esetén a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási jogát megtartja, ha a) balesettel vagy egészségkárosodással összefüggı és gyógykezelést igénylı állapota miatt keresıképtelen, b) keresıtevékenysége megszőnését követıen külön törvényben meghatározott álláskeresıvé vált, vagy c) szakmai tevékenysége magasabb szintő gyakorlásához szakképzésben vesz részt, feltéve, hogy a szakképzéshez elıírt gyakorlatot a keresıtevékenysége során szerezte. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresıtevékenységén alapuló tartózkodási jogát a külön törvényben meghatározott álláskeresési támogatás folyósításának idıtartamára tartja meg. 10. § (1) A 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén az ott meghatározott jogcímen fennmarad a tartózkodási joga a családtagként tartózkodó EGT-állampolgárnak, ha az az EGT-állampolgár, akinek a családtagjaként tartózkodott, a) meghalt vagy b) tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. (2) A magyar állampolgár családtagjaként tartózkodó EGT-állampolgár tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben marad fenn. (3) Az EGT-állampolgár házastárs tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint fennmarad, ha a házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette.

(4) Az EGT-állampolgár tartózkodási joga családtagként marad fenn, ha magyar állampolgár családtagja vagy olyan EGT-állampolgár családtagja, aki a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesíti. 11. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag tartózkodási joga az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár halála esetén családtagként fennmarad, amennyiben a) keresıtevékenységet folytat, b) elegendı forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetérıl a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy c) olyan személy családtagjaként gyakorolja tovább a tartózkodási jogát, aki az a) vagy b) pontban foglalt feltételeket teljesíti. (2) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı házastárs tartózkodási joga a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén családtagként marad fenn, ha a) a házasság jogerıs felbontását vagy érvénytelenítését megelızıen a házasság legalább két évig fennállt, és a volt házastárs a házasság fennállása alatt legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén tartózkodott az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár családtagjaként, b) bírósági döntés szerint a volt házastárs is gyakorolja a szülıi felügyeleti jogot az EGT-állampolgár Magyar Köztársaság területén tartózkodó - gyermeke felett, vagy megegyezés alapján felelıs a kiskorú felügyeletéért, c) azt rendkívüli méltánylást érdemlı körülmények indokolják, különösen ha sérelmére az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár házastárs a házasság fennállása alatt szándékos bőncselekményt követett el, vagy a házasságkötés elıtt letelepedett jogállással rendelkezett, vagy d) megegyezés vagy bírósági döntés alapján a volt házastárs rendelkezik a kiskorú gyermek láthatásának jogával, feltéve, hogy a megegyezés vagy a bíróság rendelkezése szerint a láthatásra a Magyar Köztársaság területén kerül sor. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag tartózkodási joga fennmaradásának további feltétele, hogy teljesítse az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott követelményt. (4) Az (1) és a (3) bekezdéstıl eltérıen a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkezı házastársának tartózkodási joga minden feltétel nélkül fennmarad, ha a házasságból született gyermek feletti szülıi felügyeleti jogot a házastárs is gyakorolja. 12. § Ha az EGT-állampolgár meghal, tartózkodási joga megszőnik, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagy, gyermeke tartózkodási joga - életkorától függetlenül - a tanulmányainak befejezéséig fennmarad, ha tanulmányait már megkezdte és megszakítás nélkül folytatja. A gyermek felett szülıi felügyeleti jogot gyakorló másik szülı tartózkodási joga a kiskorú gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn. 13. § (1) Az eljáró hatóság határozatban megállapítja, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag a Magyar Köztársaság területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, ha az állandó tartózkodási jog megszerzéséig egy éven belül több mint hat hónapra elhagyta a Magyar Köztársaság területét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a távollét oka a) kötelezı katonai szolgálat vagy b) egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés. 14. § (1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodási joga megszőnik, ha a) a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti, vagy b) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. (2) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag tartózkodási joga megszőnik akkor is, ha a tartózkodási jog megszerzését követı hat hónapon belül a családi életközösség megszőnt, feltéve, hogy azt csak a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítették. (3) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı, szülıi felügyeleti joggal rendelkezı személy tartózkodási joga megszőnik, ha a szülıi felügyelet joga megszőnik, és más jogcímen e személy további tartózkodásra nem jogosult. 15. § (1) Az eljáró hatóság a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a tartózkodási jog megszőnését megállapító határozatot hoz. (2) A tartózkodási jog megszőnése esetén az EGT-állampolgár köteles a Magyar Köztársaság területét elhagyni. (3) A tartózkodási jog megszőnése esetén a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag köteles a Magyar Köztársaság területét elhagyni, kivéve, ha külön törvény alapján tartózkodásra jogosító engedélyt kap. (4) Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a határozat jogerıre emelkedésétıl számított harmadik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni.

Az állandó tartózkodás joga 16. § (1) Állandó tartózkodásra jogosult a) az az EGT-állampolgár, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerően a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, b) az a családtag, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerően a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, c) az a személy, aki az EGT-állampolgárra vagy a magyar állampolgárra tekintettel fennmaradó tartózkodási joggal rendelkezik, és öt éven át megszakítás nélkül, jogszerően a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, valamint d) az állandó tartózkodásra jogosult szülınek a Magyar Köztársaság területén született gyermeke. (2) Állandó tartózkodásra jogosult a) a magyar állampolgár családtagja - a házastárs kivételével -, ha megszakítás nélkül legalább egy éve magyar állampolgárral családi életközösségben él, b) a magyar állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot a kérelem benyújtását megelızıen legalább két éve megkötötték, és azóta életközösségük folyamatosan fennáll. (3) Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a Magyar Köztársaság területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, és a Magyar Köztársaság területére három hónapot meghaladó idıre visszatér, az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges idıtartam újrakezdıdik. 17. § (1) Az ellenkezı bizonyításáig a Magyar Köztársaság területén való megszakítás nélküli tartózkodás elsı napja a tartózkodás 21. § szerinti bejelentésének vagy a 22. § szerinti tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának napja. (2) Nem minısül a tartózkodás megszakításának a) az évente legfeljebb hat hónapig tartó, a Magyar Köztársaság területén kívüli tartózkodás, b) a kötelezı katonai szolgálat miatti távollét, c) az egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen a terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés miatti távollét. (3) A tartózkodás megszakításának minısül, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával a Magyar Köztársaság területén. 18. § (1) A Magyar Köztársaság területén keresıtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-állampolgár a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ötéves tartózkodási idı letelte elıtt állandó tartózkodásra jogosult, ha a) beutazásától számított több mint három évig megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, és keresıtevékenysége befejezésekor elérte az öregségi nyugdíjjogosultságra megállapított életkort, vagy keresıtevékenységét azért szüntette meg, hogy korengedményes nyugdíjba vonuljon, feltéve, hogy legalább az öregségi vagy korengedményes nyugdíjba vonulást megelızı tizenkét hónapban a Magyar Köztársaságban végzett keresıtevékenységet; b) beutazásától számított több mint két éven át megszakítás nélkül keresıtevékenység folytatása céljából tartózkodott a Magyar Köztársaság területén, és keresıtevékenységével balesettel vagy egészségkárosodással összefüggı és gyógykezelést igénylı állapota következtében hagyott fel; c) keresıképtelensége olyan munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye, amely alapján külön jogszabályban meghatározott ellátásra jogosult; vagy d) legalább három évig megszakítás nélkül folytatta keresıtevékenységét a Magyar Köztársaság területén, ezt követıen keresıtevékenységet folytat egy másik, az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes állam területén, de megtartja a Magyar Köztársaság területén lévı lakóhelyét. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a keresıtevékenység folytatásának idıtartamába beszámít az az idıszak is, amely alatt az EGT-állampolgár a) külön törvényben meghatározottak szerint álláskeresınek minısül, vagy b) betegség vagy baleset következtében nem folytat keresıtevékenységet. (3) Ha a keresıtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-állampolgár házastársa magyar állampolgár, az EGT-állampolgár az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tartózkodási, illetve keresıtevékenység folytatásával kapcsolatos idıtartamra vonatkozó feltételek hiányában is állandó tartózkodásra jogosult, ha a) öregségi vagy korengedményes nyugdíjra szerzett jogosultságot, vagy b) keresıtevékenységével balesettel vagy egészségkárosodással összefüggı és gyógykezelést igénylı állapota következtében hagyott fel. (4) Ha az EGT-állampolgár az (1) bekezdés alapján megszerezte az állandó tartózkodás jogát, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkezı személy is állandó tartózkodásra jogosult. (5) Ha a Magyar Köztársaságban keresıtevékenységet folytató EGT-állampolgár azt megelızıen meghal, hogy az állandó tartózkodás jogát az (1) bekezdés alapján megszerezte volna, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkezı személy állandó tartózkodásra jogosult, ha

a) az EGT-állampolgár a halálát megelızıen két évig megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, vagy b) az EGT-állampolgár halála munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye. 19. § (1) Az állandó tartózkodási jog megszőnik a) két év folyamatos távolléttel vagy b) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az állandó tartózkodási jog megszőnését az eljáró hatóság határozattal állapítja meg.

III. Fejezet BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A TARTÓZKODÁSI JOGOT IGAZOLÓ OKMÁNYOK A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag számára kiadott vízum 20. § (1) A vízum érvényességi ideje - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - hat hónap, amelyet a kiállítás napjától kell számítani. (2) A vízum érvényességi ideje az úti okmány érvényességi idejét nem haladhatja meg. (3) A vízum kiállítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes; (4) A vízumkérelmet az eljáró hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el. (5) A kiadott vízumot érvényteleníteni kell, ha a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag a beutazásakor nem tesz eleget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (6) A vízum iránti kérelem, illetve a vízum érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. (7) A vízum kiadására irányuló eljárásban soron kívüli eljárásnak kiskorú kérelmezı esetén akkor van helye, ha a beutazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése. (8) A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvıképes vagy a cselekvıképtelen kiskorú kérelmezıt is. A meghallgatás során törvényes képviselıjének, illetve a törvényes képviselı által adott meghatalmazással rendelkezı, nagykorú cselekvıképes személynek is jelen kell lennie.

Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodásának bejelentése és a bejelentést igazoló okmány 21. § (1) Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodás esetén - legkésıbb a beutazástól számított kilencvenharmadik napon - köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni. A tartózkodás bejelentésekor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló külön jogszabályban meghatározott - okiratokat. (2) Az e törvényben foglalt feltételek igazolása esetén a tartózkodás bejelentésérıl szóló igazolást (a továbbiakban: regisztrációs igazolás) az eljáró hatóság azonnal kiállítja. (3) A regisztrációs igazolás a bejelentkezés tényét és idıpontját tanúsítja. (4) A regisztrációs igazolás érvénytelen, ha a tartózkodási jog megszőnt.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag három hónapot meghaladó tartózkodási jogát igazoló okmány 22. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag három hónapot meghaladó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: tartózkodási kártya) tanúsítja, amelynek kiadását legkésıbb a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétıl számított kilencvenharmadik napon kell kérelmezni. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat. (2) Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejőleg igazolást ad ki, amely a kérelem elbírálásáig tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag tartózkodási jogát. (3) A tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság a tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el.

(4) A tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül hozza meg. (5) A tartózkodási kártya az érvényességi ideje alatt igazolja a tartózkodási jog fennállását. 23. § (1) Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje a tartózkodási joggal rendelkezı EGT-állampolgár tartózkodásának idıtartamához igazodik. A tartózkodási kártyát legfeljebb ötéves érvényességgel kell kiállítani. (2) A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje öt év. (3) A tartózkodási kártya érvénytelen, ha birtokosa a Magyar Köztársaság területén a tartózkodási joga gyakorlásával felhagyott, vagy a tartózkodási joga megszőnt.

Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány 24. § (1) Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: állandó tartózkodási kártya) tanúsítja. (2) Az állandó tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság az állandó tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el. (3) Az állandó tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül hozza meg. 25. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag köteles az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet a tartózkodási kártya érvényességének lejárta elıtt benyújtani. Ha a kérelmezı a tartózkodási kártya érvényességének lejárta után nyújtja be a kérelmet, és magát kimenteni nem tudja, az állandó tartózkodás jogának fennállását igazolnia kell. (2) Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásáról a benyújtással egyidejőleg igazolást ad ki, amely az állandó tartózkodási kártya kiállításáig tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag tartózkodási jogát. 26. § Az állandó tartózkodási kártya érvénytelen, ha az állandó tartózkodási jog megszőnt.

Bejelentési kötelezettségek 27. § (1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag elsı, a Magyar Köztársaság területén lévı lakóhelyét a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. (2) Az eljáró hatóság a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása céljából az EGTállampolgár, valamint a családtag nyilvántartott személyazonosító adatairól és lakcím adatairól, valamint regisztrációs igazolásának vagy tartózkodási kártyájának adatairól értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelı központi szervet. (3) A regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya érvénytelenségérıl az eljáró hatóság értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelı központi szervet. 28. § (1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve a tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, megsemmisülését, elvesztését, továbbá az elveszettnek hitt és bejelentett okmány megtalálását köteles bejelenteni. (2) Az eljáró hatóság az okmány körözését rendelheti el, ha az okmány holléte ismeretlen. (3) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik - köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag az új úti okmány és az (1) bekezdés alapján kiadott - bejelentésrıl szóló - igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét. (4) Az EGT-állampolgár az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmánya helyett akkor köteles új úti okmányt beszerezni, ha érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik. 29. § A három hónapot meghaladó tartózkodási jogát gyakorló EGT-állampolgár vagy családtag a személyes adatok közlésével köteles bejelenteni a) a vele együtt tartózkodó családtagjának a halálát, b) a névváltoztatást, ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményezı tény a Magyar Köztársaság területén kívül következett be. 30. § Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, köteles ezt az eljáró hatóságnak bejelenteni. 31. § (1) A tartózkodási jogcímben a 10. § és a 11. §-ban foglalt okból bekövetkezett változást a családtag köteles bejelenteni és a további tartózkodás feltételeit igazolni. (2) A családtag köteles bejelenteni, ha a 8. § (1) bekezdése szerinti tartózkodási jog alapjául szolgáló életközösség megszőnt.

32. § (1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a személyazonosság, illetve a tartózkodás jogszerőségének ellenırzésére feljogosított hatóság felhívására a tartózkodási jogot igazoló okmányát köteles bemutatni. (2) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a tartózkodás jogát az e fejezetben meghatározott okmányokon kívül bármely más, hitelt érdemlı módon is igazolhatja.

IV. Fejezet A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁNAK KÖZRENDI, KÖZBIZTONSÁGI VAGY KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OKBÓL TÖRTÉNİ KORLÁTOZÁSA 33. § Az e törvény hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való joga az arányosság elvének betartásával és az érintettnek kizárólag olyan személyes magatartása alapján korlátozható, amely valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvetı érdekére, így különösen a közrendre, a közés nemzetbiztonságra vagy a közegészségügyre. 34. § (1) A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhetı el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minısül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított személy kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, illetve halálbüntetésnek lenne kitéve (non-refoulement). (2) Ha az érintett menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás és a kiutasítás csak a menekültügyi hatóság kérelmet elutasító jogerıs és végrehajtható határozata alapján hajtható végre. 35. § Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek fennállását, valamint a bejelentési kötelezettségek teljesítését az eljáró hatóság ellenırizheti, amennyiben adat merül fel arra nézve, hogy e feltételek nem állnak fenn, vagy az érintett a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

A beléptetés megtagadása és a visszairányítás 36. § (1) A határforgalmat ellenırzı hatóság a beutazni kívánó EGT-állampolgár, illetve a családtag államhatáron történı beléptetését megtagadhatja, ha nem felel meg a 3. §-ban meghatározott beutazási feltételeknek, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. (2) A beléptetés megtagadása esetén az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot vissza kell irányítani a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett, b) annak az országnak a területére, amely visszafogadni köteles, c) annak az országnak a területére, ahol szokásos tartózkodási helye van, vagy d) bármely más államba, ahova beutazhat. (3) A visszairányítást indokolt határozattal kell elrendelni, és - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közléssel egyidejőleg intézkedni kell a végrehajtás iránt. A visszairányítást elrendelı határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (4) Ha a beléptetés megtagadására a 3. §-ban meghatározott beutazási feltételek hiánya miatt kerül sor, a határforgalmat ellenırzı hatóság - kérelemre - biztosítja az EGT-állampolgár, illetve a családtag számára annak a lehetıségét, hogy a visszairányítás elrendelésétıl számított hetvenkét órán belül a szükséges dokumentumokat megszerezze, vagy más módon bizonyítsa a beutazáshoz való jogának fennállását. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni arra a személyre is, aki valószínősíti személyazonosságát, valamint azt, hogy EGT-állampolgár. 37. § (1) Visszairányítás elrendelése esetén a visszairányított személy - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles a tovább- vagy visszainduló jármővön tartózkodni vagy a visszaszállítására köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni. (2) A visszairányított személy a visszairányítás végrehajtásáig, de legfeljebb hetvenkét óráig köteles a határforgalmat ellenırzı hatóság rendelkezése szerint a Magyar Köztársaság határterületén kijelölt helyen tartózkodni, ha a) a visszairányítás az (1) bekezdés szerint nem hajtható végre, vagy b) a visszairányított személy a 36. § (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elı.

(3) Ha a visszairányított személy a visszairányítás elrendelésétıl számított hetvenkét órán belül a szükséges dokumentumokat megszerzi, vagy más módon bizonyítja a beutazáshoz való jogának fennállását, a visszairányítást elrendelı határozat érvényét veszti. (4) Ha a visszairányítást a (2) bekezdésben meghatározott idıtartamon belül nem lehet végrehajtani, a beléptetést követıen a visszairányított személyt az eljáró hatóság kiutasíthatja.

A beutazási és tartózkodási tilalom 38. § (1) Beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni azzal szemben, a) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésérıl az Európai Unió Tanácsa döntött. (2) A beutazási és tartózkodási tilalmat az ismeretlen helyen, illetve nem a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személlyel szemben az eljáró hatóság határozattal rendeli el. (3) Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelendı beutazási és tartózkodási tilalmat az eljáró hatóság a kiutasításról rendelkezı határozatában rendeli el. (4) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésérıl az e törvény szerinti adatkezelı szervet értesíteni kell. (5) Ha a kiutasítást a bíróság rendelte el, a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vételérıl a kiutasítást végrehajtó hatóság gondoskodik. 39. § (1) A 38. § (1) bekezdése alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát az elrendelı hatóság határozza meg, amely elsı alkalommal legfeljebb három év lehet, majd alkalmanként legfeljebb további három évvel meghosszabbítható, amennyiben annak feltételei a beutazási és tartózkodási tilalom lejártakor továbbra is fennállnak. (2) A beutazási és tartózkodási tilalmat meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszőnt.

Az idegenrendészeti kiutasítás 40. § (1) Az eljáró hatóság - a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - közegészségügyi okból kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot, aki külön jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztetı betegségben szenved, fertızıképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van, és ezekre tekintettel nem veti alá magát kötelezı ellátásnak, kivéve, ha a beutazást követı három hónap elteltével válik beteggé vagy fertızıképessé, illetve alakul ki kórokozó hordozó állapot. (2) Az eljáró hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot, a) aki a Magyar Köztársaság területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének az elıírt határidın belül nem tett eleget, b) akinek a beutazási vagy a tartózkodási joga nem áll fenn, de aki ennek ellenére a beutazási vagy a tartózkodási joga igazolása céljából az eljáró hatóság elıtt hamis adatra vagy valótlan tényre hivatkozott. 41. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésével együtt egy évnél nem rövidebb és öt évnél nem hosszabb idıtartamú beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni. (2) Ha a kiutasítást közegészségügyi okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamára a közegészségügyi hatóság javaslatot tesz. (3) Az e törvény szerinti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani. (4) A kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom indokoltságát a kiutasítás végrehajtásának napjától számított két év elteltével kérelemre felül kell vizsgálni. (5) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének nincs helye, ha a) a kiutasításra azért kerül sor, mert a visszairányítást - a visszairányított személynek fel nem róható okból nem lehetett végrehajtani, vagy b) a kiutasítást kiskorúval szemben rendelték el. 42. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítás nem rendelhetı el azzal az EGT-állampolgárral, illetve azzal a családtaggal szemben, aki a) több mint tíz éve jogszerően tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, vagy b) kiskorú, kivéve, ha a kiutasítás a kiskorú érdekében történik. (2) A kiutasításról az e törvény szerinti adatkezelı szervet értesíteni kell. 43. § Az idegenrendészeti kiutasítás nem alkalmazható olyan bőncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során a bíróság nem rendelt el kiutasítást. 44. § A 40. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítást elrendelı határozat meghozatala elıtt a következı szempontokat kell mérlegelni:

a) az elkövetett cselekmény jellege és súlya, b) az érintett személy életkora, egészségi állapota, c) az érintett személy családi körülményei, a családi kapcsolat fennállásának idıtartama, d) az érintett személy gyermekeinek száma és életkora, a velük való kapcsolattartás módja és gyakorisága, e) amennyiben van olyan másik állam, ahol a családi együttélés folytatása nem ütközik jogi akadályba, azoknak a nehézségeknek a számbavétele, amelyekkel a családtagoknak kellene szembenézniük, ha annak az államnak a területén kényszerülnének letelepedni, f) az érintett személy gazdasági helyzete, g) az érintett személy magyarországi tartózkodásának idıtartama, h) az érintett személy társadalmi és kulturális integrációja, illetve a származási országgal fennálló kapcsolatainak szorossága. 45. § (1) Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag kizárólag az elrendelı hatóságnak a bíróság kezdeményezésére kiadott hozzájárulásával utazhat be a Magyar Köztársaság területére. (2) Az eljáró hatóság a kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGTállampolgár vagy családtag beutazását a kiutasítást elrendelı határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság elıtt történı megjelenés céljából engedélyezi, ha a bíróság az érintettet megjelenésre kötelezi, vagy azt lehetıvé teszi. 46. § (1) A kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. (2) Bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság a keresetet a keresetlevél beérkezésétıl számított nyolc napon belül bírálja el. A tárgyaláson az EGT-állampolgárt vagy a családtagot - erre irányuló kérelem esetén - személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás mellızhetı, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a megadott lakcímrıl nem idézhetı, illetve ismeretlen helyre távozott. (3) A bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 47. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag a kiutasítás végrehajtásától számított egy év elteltével kérheti a beutazási és tartózkodási tilalom törlését az egészségi állapotában vagy családi körülményeiben bekövetkezett olyan változásra hivatkozva, amely a Magyar Köztársaság területén való tartózkodását indokolja. (2) A kérelemrıl az eljáró hatóság három hónapon belül határoz. Ha az eljáró hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom hatályát megszünteti, intézkedik a beutazási és tartózkodási tilalom törlése iránt.

A kiutasítás végrehajtása 48. § (1) A bíróság által elrendelt vagy az idegenrendészeti kiutasítás esetén az eljáró hatóság intézkedik a) a kiutasítás ténye, végrehajtásának idıpontja, valamint - ha beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele, b) a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása iránt. (2) Ha a kiutasítás végrehajtásának a 34. §-ban meghatározott akadálya van, azt a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásakor is figyelembe kell venni. A végrehajtási akadály fennállását ebben az esetben a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetésvégrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni a büntetés-végrehajtási bírónak. (4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van. 49. § (1) Ha a kiutasítást elrendelı bírósági ítélet végrehajtásáig - a szabadságvesztés büntetés kivételével - az ítélet meghozatalától számított több mint két év telt el, az eljáró hatóság kezdeményezi a kiutasítást elrendelı bíróságnál az ítélet felülvizsgálatát. (2) A bíróság megvizsgálja, hogy a kiutasítás elrendelése óta történt-e jelentıs változás a kiutasított körülményeiben, illetve, hogy az érintett személy jelentıs és tényleges veszélyt jelent-e a közrendre és közbiztonságra, és dönt a kiutasítás fenntartásáról vagy törlésérıl.

A kitoloncolás 50. § (1) A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítást - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - a kiutasított személy hatósági kíséretével (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani.

(2) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelı határozatban kell rendelkezni. Bírósági kiutasítás esetén a kitoloncolást határozattal kell elrendelni, amellyel szemben - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogorvoslatnak nincs helye. (3) A kitoloncolást elrendelı határozat végrehajtásának felfüggesztése nem kérelmezhetı. (4) A kitoloncolás foganatosításának módja ellen az érintett végrehajtási kifogást terjeszthet elı. (5) A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha a) a kitoloncolt célországba történı beutazása meghiúsult, vagy b) a kitoloncolt sürgıs orvosi beavatkozást igénylı állapota miatt nem hajtható végre. (6) Az eljáró hatóság a légi úton történı kiutasítás céljából történı átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közremőködhet.

A kitoloncolási ırizet 51. § (1) Az eljáró hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében ırizetbe (a továbbiakban: kitoloncolási ırizet) veszi az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot. Kiskorút nem lehet kitoloncolási ırizetbe venni. (2) A kitoloncolási ırizetet az eljáró hatóság legfeljebb hetvenkét órára rendelheti el, amelyet a kitoloncolási ırizet helye szerint illetékes helyi bíróság a kitoloncolás végrehajtásáig, de legfeljebb harminc napra meghosszabbíthat. (3) A kitoloncolási ırizetet határozattal kell elrendelni, és a közléssel egyidejőleg végre kell hajtani. A kitoloncolási ırizetet azonnal meg kell szüntetni, ha a) elrendelésének oka megszőnt, b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani, vagy c) az elrendeléstıl számított harminc nap eltelt.

A kifogás 52. § (1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag a kitoloncolási ırizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti. A kitoloncolási ırizetet elrendelı határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A kitoloncolási ırizetet elrendelı határozat bírósági felülvizsgálata iránt az ırizetbe vett személy az elrendeléstıl számított hetvenkét órán belül kifogást nyújthat be. (3) A kitoloncolási ırizetbe vett személy kifogással élhet, amennyiben az idegenrendészeti hatóság az 58-59. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. (4) A kifogást a kitoloncolási ırizet helye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el. (5) A bíróság a) a (2) bekezdés szerinti kifogást haladéktalanul, de legkésıbb a kitoloncolási ırizet hetvenkét órán túli meghosszabbításával egyidejőleg, b) a (3) bekezdés szerinti kifogást nyolc napon belül bírálja el. 53. § (1) A bíróság döntése alapján a) a törvénysértı kitoloncolási ırizetet azonnal meg kell szüntetni, b) az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértı állapotot meg kell szüntetni. (2) A kifogás elbírálásával egyidejőleg az eljáró hatóság indítványára a bíróság dönt a kitoloncolási ırizet hetvenkét órán túli meghosszabbításáról.

A kitoloncolási ırizet bírósági meghosszabbítása 54. § (1) A kitoloncolási ırizetbe vételt elrendelı hatóság az ırizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstıl számított huszonnégy órán belül indítványozza a helyi bíróságnál. (2) Az eljáró hatóság az indítványt megindokolja. (3) A bíróság a kitoloncolási ırizet meghosszabbítására irányuló indítványról haladéktalanul határoz.

A bírósági eljárás közös szabályai 55. § (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint a kitoloncolási ırizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíró a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány elıterjesztésének nincs helye. 56. § (1) A bíróság az EGT-állampolgár, illetve a családtag számára ügygondnokot rendel ki, ha az EGTállampolgár vagy a családtag a magyar nyelvet nem ismeri, és képviseletérıl meghatalmazott útján nem tud gondoskodni. (2) A kitoloncolási ırizet hetvenkét órán túli bírói meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az ırizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az ırizetbe vett kérelmére személyes meghallgatást kell tartani. (3) A meghallgatást a kitoloncolási ırizet helyén és a jogi képviselı távollétében is meg lehet tartani. (4) A meghallgatást a bíróság mellızheti, ha a kitoloncolási ırizetbe vett személy megjelenésre fekvıbeteggyógyintézetben történı ápolása miatt képtelen, illetve ha a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik. (5) A meghallgatáson az EGT-állampolgár vagy a családtag, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban elıterjesztheti vagy szóban elıadhatja. A jelenlévıknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag, illetve az indítványozó hatóság képviselıje nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíró ismerteti. 57. § (1) A bíróság határozatát az érintett EGT-állampolgárral vagy családtaggal és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha az EGT-állampolgárnak vagy a családtagnak meghatalmazott jogi képviselıje van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A határozatot kihirdetés útján kell közölni, és az írásba foglalást követıen nyomban kézbesíteni kell. (2) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (3) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

A kitoloncolási ırizet végrehajtása 58. § (1) A kitoloncolási ırizetben lévı személyt - befogadásakor - jogairól és kötelezettségeirıl anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell. (2) A kitoloncolási ırizetet elrendelı hatóság az ırizetben lévı személy kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezıvé teszi, az ırizetbe vételrıl, illetve az ırizet idıtartamának meghosszabbításáról köteles késedelem nélkül értesíteni az ırizetbe vett személy magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. (3) A kitoloncolási ırizetbe vételt elrendelı hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az ırizetbe vett személy felügyelet nélkül maradó, illetve eltartott családtagja elhelyezésérıl, valamint ırizetlenül hagyott értéktárgyai biztonságba helyezésérıl. 59. § (1) A kitoloncolási ırizetet az eljáró hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja. (2) A kitoloncolási ırizet végrehajtása során a férfiakat a nıktıl el kell különíteni. (3) A kitoloncolási ırizetben lévı személy jogosult: a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelı ruházatra -, valamint egészségügyi sürgısségi és alapellátásra, b) képviselıjével, illetve a konzuli képviseletet ellátó szerv tagjával ellenırzés nélküli, valamint hozzátartozójával ellenırzés melletti kapcsolattartásra, c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására, d) az élelmezésének saját költségén történı kiegészítésére, e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint vallásának gyakorlására, f) a rendelkezésre álló közmővelıdési lehetıségek igénybevételére, g) kifogás, kérés, panasz, közérdekő bejelentés megtételére, h) napi legalább egy óra idıtartamú szabad levegın tartózkodásra. (4) A kitoloncolási ırizetben lévı személy köteles: a) a kitoloncolási ırizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggı utasításoknak eleget tenni, b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi kitoloncolási ırizetben lévı személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja, c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közremőködni, d) a személyét érintı vizsgálatoknak magát alávetni, ruházata átvizsgálását és a birtokában nem tartható személyes tárgyak elvételét tőrni.

Arcképmás és ujjnyomat rögzítése

60. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom betartásának ellenırzése céljából az idegenrendészeti kiutasítást elrendelı vagy a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti annak a személynek az arcképmását, valamint ujjnyomatát, akit a bíróság kiutasított, vagy akivel szemben az eljáró hatóság a kiutasítással együtt beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az arcképmása, valamint ujjnyomata rögzítését tőrni köteles.

A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai 61. § A kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı határozatnak tartalmaznia kell: a) a 44. § alapján mérlegelt szempontokat, b) a beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát, c) annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, d) az ország elhagyására elıírt kötelezettség teljesítésének határnapját, e) a határátlépés helyét, f) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén az arcképmás, valamint az ujjnyomat rögzítésének tőrésére vonatkozó kötelezettség elıírását. 62. § A kiutasítás kapcsán felmerülı költséget a kiutasított vagy - családtag esetén anyagi fedezet hiányában az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár viseli. Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthetı, mert a költségek viselésére kötelezett személy nem rendelkezik megfelelı anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét az eljáró hatóság megelılegezi.

A személykörözés elrendelése 63. § (1) Az eljáró hatóság körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó EGTállampolgárnak vagy családtagnak, aki a) a kitoloncolási ırizetbıl megszökött, vagy b) a 37. § (2) bekezdés alapján kijelölt tartózkodási helyrıl ismeretlen helyre távozott. (2) A körözést határozattal kell elrendelni, amelyet az elrendelı hatóság székhelye szerint illetékes rendırkapitánysághoz kell megküldeni. (3) A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszőnt. A körözést az elrendelı hatóság vonja vissza határozattal, amelyet meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti rendırkapitánysághoz.

A kiutazás korlátozása 64. § (1) Nem hagyhatja el a Magyar Köztársaság területét az az EGT-állampolgár vagy családtag, aki büntetıeljárás keretében elızetes letartóztatásban, házi ırizetben, lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt, ırizetben, kiadatási ırizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll. (2) Az eljáró hatóság az EGT-állampolgár vagy a családtag úti okmányának visszatartásáról határozattal dönt, ha az (1) bekezdés szerinti valamely kényszerintézkedés jogerıs elrendelésérıl a büntetıeljárást folytató bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság értesítette. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. (3) Az úti okmányt arra az idıtartamra kell visszatartani, ameddig az EGT-állampolgár vagy a családtag az (1) bekezdés szerinti valamely kényszerintézkedés hatálya alatt áll.

Felelısségi szabályok 65. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtagot légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedı járattal közúton a Magyar Köztársaság területére, illetve területén át más célállamba szállító természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely gazdasági célú személyszállítási tevékenység végzésére jogosult (a továbbiakban: fuvarozó) köteles a szállítást megelızıen megbizonyosodni arról, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal. (2) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtagot légi vagy vízi úton, közúton, illetve vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan utasát hozta, vagy amely köteles ıt befogadni, ha a) az általa szállított utasnak a Magyar Köztársaság területére történı beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg,

b) az általa szállított átutazó utast más célállamba történı beléptetésének megtagadása miatt a Magyar Köztársaság területére visszairányították, vagy c) a más célállamba történı szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az utasnak a jármőre történı felvételét. (3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag tartózkodásával összefüggésben felmerülı költségeket a fuvarozó viseli. (4) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az eljáró hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi. (5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítı fuvarozót - külön jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani. (6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenırzési kötelezettségének a tıle elvárható gondossággal eleget tett. 66. § (1) A légi fuvarozót a határforgalmat ellenırzı hatóság közrendvédelmi bírsággal sújtja, amennyiben a légi fuvarozó - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelezettségét megszegve - nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni államnak a területérıl szállít a Magyar Köztársaság területére. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légi fuvarozó hiányos adatokat vagy - az elvárható gondosság tanúsítása hiányában - valótlan adatot továbbít. 67. § (1) A munkáltató az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának megszüntetését három munkanapon belül köteles bejelenteni az eljáró hatóságnak. (2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújthatja. 68. § A fuvarozó és a munkáltató a felelısségének megállapítására irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.

V. Fejezet AZ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI 69. § Az eljáró hatóság köteles az ügyfelet az e törvényben biztosított jogairól és kötelezettségeirıl, különösen jogorvoslati jogáról, kártalanítási igényérıl, valamint jogai érvényesítésének módjáról az általa értett nyelven tájékoztatni. 70. § (1) Az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban az ügyfélnek kérelme elıterjesztésekor, valamint a regisztrációs igazolás kiadása érdekében az eljáró hatóság elıtt személyesen meg kell jelennie. A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétıl az eljáró hatóság eltekinthet, ha a kérelmezı a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a hiánypótlási felhívást részére az eljáró hatóság azonnal átadja. (3) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelezı, nincs helye elektronikus ügyintézésnek. 71. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban hozott döntéseket - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kézbesítés útján kell közölni. (2) A jelen levı ügyféllel anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell a) a határozatot, b) a bíróságnak a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban hozott határozatát, c) a kitoloncolási ırizet törvényességének bírósági felülvizsgálata és meghosszabbítása tárgyában hozott bírósági határozatot. (3) A közlés tényét és idıpontját jegyzıkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni. (4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel -, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. (5) Ha a beutazási és tartózkodási tilalmat a 38. § (1) bekezdése alapján rendelték el, a határozat rendelkezı részét külön jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni. 72. § (1) Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak sincs helye. (2) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsıfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek. 73. § (1) A vízum kiadására irányuló eljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmezı viseli.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban a döntés közlésével felmerülı, az anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az eljáró hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülı, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmezı viseli. (3) Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárásokban az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró hatóság viseli. 74. § Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárás során - halaszthatatlan esetben - az eljáró hatóság kirendelı végzés hiányában is igénybe vehet tolmácsot a hatóság és a tolmács között létrejött szerzıdés alapján.

VI. Fejezet ADATKEZELÉS 75. § (1) A tartózkodás jogszerőségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól a következı résznyilvántartásokat vezeti: a) a regisztrációs igazolással ellátott EGT-állampolgárok nyilvántartása, b) a tartózkodási kártyával rendelkezık nyilvántartása, c) az állandó tartózkodási kártyával rendelkezık nyilvántartása, d) a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása, e) a személyes szabadságukban korlátozott EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása, f) az úti okmány, illetve a személyazonosító igazolvány elvesztését bejelentı EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása. (2) A központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelı szerv a regisztrációs igazolással, valamint a tartózkodási kártyával rendelkezık személyi azonosítóját a személyi adat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartás, valamint a bőnüldözı hatóságok részére történı adatszolgáltatás céljából kezelheti. 76. § A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti résznyilvántartások az érintettek tartózkodási jogot igazoló okmányával kapcsolatos következı adatokat tartalmazzák: a) a születési és házassági nevet, a személyi azonosítót és a regisztrációs igazoláson szereplı lakcímet, b) a regisztráció idıpontját, illetve a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának idıpontját, c) az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány adatait, d) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány számát, típusát, érvényességét, meghosszabbításának idıtartamát, e) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonásának tényét, okát, idıpontját, f) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány leadásának tényét, idıpontját, g) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány cseréjének, pótlásának, az okmány elvesztésének, megsemmisülésének, a talált okmány visszaadásának tényét, h) az EGT-állampolgár családi állapotát, amennyiben ez más személy tartózkodási jogát alapozza meg. 77. § A tartózkodási jogot igazoló okmányokról vezetett résznyilvántartásokban az adatok a tartózkodási jog megszőnésétıl vagy a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás megállapításától számított öt évig kezelhetık. 78. § (I) A kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása a következı adatokat tartalmazza: a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét, b) a kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének jogalapját, idıtartamát, c) az intézkedés idıpontját, d) az elrendelı szerv megnevezését, e) a kilépés helyét, idejét, f) az EGT-állampolgár és a családtag arcképmását, ujjnyomatát. (2) A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyt - kérelmére - a nyilvántartott adatairól tájékoztatni kell. A tájékoztatást - nemzetbiztonsági és bőnüldözési érdekbıl - az idegenrendészeti hatóság korlátozhatja vagy megtagadhatja. A döntést indokolni kell. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az idegenrendészeti hatóság a tilalom megszőnését követı öt évig kezeli. (4) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat az eljáró hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom idıtartama alatt kezeli.

79. § (1) A konzuli védelem biztosítása érdekében a nemzetközi szerzıdésekben meghatározott értesítési kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából a személyes szabadságukban korlátozott, továbbá rendkívüli eseményekben (haláleset, baleset) érintettek nyilvántartása a következı adatokat tartalmazza: a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét, b) a büntetıeljárás adatait (a bőncselekmény törvényi minısítését és megnevezését, az elkövetés idejét, a bírósági döntés idıpontját), ügyszámát, c) a rendkívüli esemény adatait, ügyszámát, d) az eljáró szerv megnevezését, e) az intézkedés idıpontját. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a tájékoztatási kötelezettség teljesítését vagy a szabadságkorlátozás megszőnését követı három évig kezelhetık. 80. § (1) Az úti okmányuk, illetve személyazonosító okmányuk elvesztését bejelentı EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása a következı adatokat tartalmazza: a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét, b) az elveszettként bejelentett úti okmány típusát és számát, c) a bejelentés idıpontját, d) a bejelentést felvevı szerv megnevezését, e) a tartózkodási jogot igazoló okmány típusát, számát, érvényességét és a kiállító hatóság megnevezését, f) az új úti okmány vagy személyazonosító igazolvány típusát, számát és érvényességét. (2) Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány elvesztésével kapcsolatos adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstıl számított öt évig kezeli. 81. § (1) A 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságszolgáltatási és a bőnüldözı szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, az állampolgársági feladatokat ellátó hatóság, a menekültügyi hatóság, a munkaügyi hatóság a 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelı központi szervnek az EGT-állampolgárok és a családtagok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatai ellátásához törvény alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére, az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának megjelölése mellett szolgáltatható adat. (2) A munkaügyi hatóság csak arra a személyre vonatkozó adatot igényelhet a 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt résznyilvántartásokból, akit a Magyar Köztársaság más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke elıír. (3) Nemzetközi szerzıdés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusa alapján az abban meghatározott adatátvételre jogosult szerv részére szolgáltatható adat. (4) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelı szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat. A 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az adatok személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók. 82. § (1) Az eljáró hatóság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az EGT-állampolgár, valamint a családtag tartózkodási joga fennállásának ellenırzése céljából adatot igényelhet: a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, b) a bőntettesek nyilvántartásából, c) a körözési nyilvántartásból, d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezık nyilvántartásából, e) a cégnyilvántartásból, f) az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezık nyilvántartásából, g) az ingatlan-nyilvántartásból. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásból az eljáró hatóság csak akkor igényelhet adatot, ha az EGT-állampolgárt vagy a családtagot a Magyar Köztársaság más elbánásban részesíti, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke elıír. 83. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelı központi szerv értesíti a központi adatkezelı szervet az EGT-állampolgár és a családtag a) Magyarországon bekövetkezett haláláról, nevének megváltoztatásáról, b) bejelentett lakóhelyének megszőnésérıl, c) adatai nyilvántartásának megszüntetésérıl. (2) Az eljáró hatóság tájékoztatja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelı központi szervet a) a tartózkodási jog megszőnésérıl és a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás megállapításáról,

b) az EGT-állampolgár és a családtag külföldön bekövetkezett haláláról, nevének megváltozásáról. 84. § (1) A 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. (2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelıje vezeti. 85. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza: a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét, b) az adatkezelı nyilvántartási azonosítóját, c) az adattovábbítás idıpontját, d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört, e) az adatigénylı nevét vagy megnevezését. (2) Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. (3) Az adattovábbítási nyilvántartásba az eljáró hatóság, valamint az adatvédelmi biztos tekinthet be. (4) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell ırizni.

VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazó rendelkezések 86. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: a) az EGT-állampolgár és a családtag tartózkodásával összefüggı ügyekben eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás rendjét; b) a tartózkodás bejelentésével, valamint a tartózkodási kártya kiadásával kapcsolatos eljárás, valamint az EGT-állampolgár és a családtag e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatos eljárás részletes rendjét; c) a vízumkiadó hatóságok feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumkiadás részletes szabályait, valamint a vízum formáját; d) a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét; e) a kötelezı tartózkodási hely kijelölésével kapcsolatos szabályokat; f) a kitoloncolási ırizetbe vett, valamint a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személy ellátásának és támogatásának szabályait; g) a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelezı magatartási szabályokat; h) az EGT-állampolgár és a családtag magyarországi tartózkodásának részletes közegészségügyi szabályait, valamint az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolásának szabályait. (2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) az e törvény szerinti okmányok adattartalmát, érvényességi idejét, formáját, b) a kitoloncolási ırizet végrehajtásának szabályait, c) a kitoloncolás végrehajtásának szabályait, és d) a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatfeldolgozó szervét. (3) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter, hogy az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó eljárások díját. (4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelıs miniszter, hogy - az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszterrel egyetértésben - a közegészségügyet veszélyeztetı betegségeket rendeletben állapítsa meg. (5) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelıs miniszter, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy egyéb mentességet élvezı személyek beutazásának és tartózkodásának egyes szabályait rendeletben állapítsa meg. (6)

Hatálybalépés 87. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 3. § (6) bekezdése, valamint 86. § (6) bekezdése a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljeskörő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba. (3)

Átmeneti rendelkezések 88. § (1) Az EGT-állampolgárt a részére e törvény hatálybalépését megelızıen kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély vagy EGT tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártáig megilletik a regisztrációs igazolással rendelkezık jogai. (2) A családtag részére e törvény hatálybalépését megelızıen kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély, bevándorlási és letelepedési engedély az érvényességi idejének lejártáig a fenti engedélyek által tanúsított jogállás szerinti tartózkodásra jogosít. (3) A tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezı EGT-állampolgár vagy családtag kérelmére az eljáró hatóság - az (1) és (2) bekezdésben foglalt szerzett jogok sérelme nélkül - az engedély érvényességi ideje alatt az e törvényben meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmányt állít ki. (4) A letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezı EGT-állampolgár vagy családtag kérelmére - a feltételek vizsgálata nélkül - állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell kiállítani. (5) Az EGT-állampolgár és a családtag által e törvény hatálybalépése elıtt benyújtott, elsıfokú határozattal még el nem bírált tartózkodási vagy letelepedési engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Az EGT-állampolgárral és a családtaggal szemben e törvény hatálybalépése elıtt a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Idtv.) alapján elrendelt ırizetre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az ırizet elrendelésétıl számított harminc nap eltelt, az ırizetet e törvény hatálybalépésének napján meg kell szüntetni. (7) Ha a Bolgár Köztársaság, valamint Románia állampolgáraival és harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtagjaival szemben az Idtv. alapján elrendelt ırizet elrendelésétıl számított harminc nap eltelt, az ırizetet e törvény hatálybalépésének napján meg kell szüntetni. (8) E törvény hatálybalépésének napján érvényét veszti a Bolgár Köztársaság, valamint Románia állampolgáraival és harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtagjaival szemben az idegenrendészeti hatóság által a) az Idtv. alapján elrendelt kiutasítás és az azzal együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom, valamint b) az Idtv. 32. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom. 89. § (1) (2) 90. § (1) (2) 91. § (1) (2) (3) 92. § (1) (2) 93. § (1) (2) 94-126. § 127. § (1) (2) 128. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2003. évi LVI. törvény 4. §-a; b) az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 24. § (1) bekezdése, 27. és 28. §-a; c) az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggı jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 10. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 16. § (3) bekezdése és 26. §-a; d) a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XIX. törvény 1. § (2) bekezdése. (2)-(3)

Jogharmonizációs záradék 129. § (1) Ez a törvény a felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletekkel együtt az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a

68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló 2004/38/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a törvény a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. és 13. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

ThirdA

2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról Az Országgyőlés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség fokozatos létrehozásában történı közremőködés, valamint az Európai Unió és az azon kívüli országok társadalmi és gazdasági fejlıdésének elımozdítása érdekében - az Alkotmány 58. §-ában foglaltakra figyelemmel - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról a következı törvényt alkotja:

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A Magyar Köztársaság a harmadik országbeli állampolgárok számára az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának gyakorlását. (2) A harmadik országbeli állampolgár be- és kiutazási, valamint tartózkodási jogának gyakorlása az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint korlátozható. (3) E törvény - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem alkalmazható a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyekre. (4) A (3) bekezdésben meghatározott személyekre, feltéve, hogy nem az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, e törvény IV. fejezetének EK letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. (5) E törvény rendelkezéseit a (3) bekezdésben meghatározott személyekre akkor kell alkalmazni, ha külön törvény szerint harmadik ország állampolgárságával rendelkezı személyek, és a külön törvényben meghatározott tartózkodási jogosultságuk megszőnését követıen e törvény szerint tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelmet nyújtanak be. 2. § E törvény alkalmazásában a) harmadik országbeli állampolgár: az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan; b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának; c) schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerzıdéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerzıdéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerzıdéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történı beillesztésérıl szóló jegyzıkönyv (a továbbiakban: Schengeni Jegyzıkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK tanácsi határozatban meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió intézményei által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljes körően alkalmazó európai uniós tagállam és a Schengeni Jegyzıkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételrıl szóló megállapodásban részes más állam; d) családtag: a harmadik országbeli állampolgár da) házastársa, db) házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), dc) eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a harmadik országbeli állampolgár szülıi felügyeleti jogot gyakorol, dd) házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a házastárs szülıi felügyeleti jogot gyakorol; e) kísérı nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévet be nem töltött harmadik országbeli állampolgár, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelıs nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követıen maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül; f) befogadott: aki az állampolgársága - hontalan eseten a szokásos tartózkodási helye - szerinti országba átmenetileg azért nem küldhetı vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja, de nem jogosult sem menekültkénti vagy hontalankénti elismerésre, sem ideiglenes vagy kiegészítı védelemre;

g) úti okmány: a Magyar Köztársaság által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja; h) fuvarozó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely hivatásszerően foglalkozik személyszállítással; i) visszafogadási egyezmény: személyeknek az államhatáron történı átadás-átvételérıl, hatósági kísérettel történı átszállításának, illetve átutazásának engedélyezésérıl szóló nemzetközi szerzıdés; j) k) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja; l) meghívó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott harmadik országbeli állampolgár részére - a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodása idıtartamára - szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá - ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik - egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi. 3. § Harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni a) az ellenkezı bizonyításig azt a személyt, aki állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt használ fel, vagy b) azt a személyt, aki nem valószínősíti, hogy külön törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik. 4. § E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvezı, illetve nemzetközi szerzıdés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik. 5. § A külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítı védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra kizárólag e törvény IV. fejezetének nemzeti letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet A hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó tartózkodás szabályai Általános szabályok 6. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az elsı beutazástól számított hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó (a továbbiakban: három hónapot meg nem haladó) tartózkodás céljából a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenırzési kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be a Magyar Köztársaság területére. (2) Három hónapot meg nem haladó idıtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén, aki teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket. 7. § Ha valamely közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerzıdés, e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet másként nem rendelkezik, a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történı beutazásához és tartózkodásához vízum szükséges.

Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok 8. § (1) Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum: a) repülıtéri tranzitvízum, amely a repülıtér nemzetközi zónájába történı belépésre és ott a célállamba közlekedı járat indulásáig való tartózkodásra jogosít; b) átutazóvízum, amely - egyszeri, kétszeri vagy többszöri - alkalmanként öt napot meg nem haladó átutazásra jogosít; c) rövid idıtartamú tartózkodásra jogosító vízum, amely egyszeri, kétszeri vagy többszöri beutazásra és három hónapot meg nem haladó idıtartamú tartózkodásra jogosít. (2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum legfeljebb öt évig érvényes. 9. § (1) Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt feltételeknek. (2) Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl az a harmadik országbeli

állampolgár is kaphat, aki a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában foglalt valamely feltételnek nem felel meg. (3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a) a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában foglalt valamely feltételnek nem felel meg; b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; c) a beutazás és tartózkodás célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett. (4)-(5) (6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter, a külpolitikáért felelıs miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki. (7) (8) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, illetve a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 10-12. §

III. Fejezet A három hónapot meghaladó tartózkodás szabályai Általános szabályok 13. § (1) Három hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve három hónapot meghaladó idıtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén, aki a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal; b) rendelkezik ba) három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, bb) tartózkodási engedéllyel, bc) bevándorlási engedéllyel, bd) letelepedési engedéllyel, be) ideiglenes letelepedési engedéllyel, bf) nemzeti letelepedési engedéllyel vagy bg) EK letelepedési engedéllyel; c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel; d) igazolja beutazása és tartózkodása célját; e) a Magyar Köztársaság területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel; f) tartózkodása teljes idıtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel; g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minısül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja; h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit; i) (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl engedélyezhetı. (3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül az (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt feltételek igazolása alól.

A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok 14. § (1) Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum: a) tartózkodási vízum, amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó idıtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén; b) szezonális munkavállalási vízum, amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos szezonális munkavállalási célú tartózkodásra jogosít;

c) nemzeti vízum, amely - nemzetközi szerzıdés alapján - többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó idıtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén. (2) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje: a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb egy év, b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb öt év. 15. § (1) Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot - ha e törvény másként nem rendelkezik az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek. (2) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt valamely feltételnek; b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt. (3) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, illetve a vízum visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

Tartózkodási engedély 16. § (1) Az érvényes nemzeti vízummal rendelkezı harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idı lejártát követıen a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra - ha e törvény másként nem rendelkezik - tartózkodási engedéllyel jogosult. (2) A tartózkodási engedély három hónapot meghaladó, de legfeljebb kettı év határozott idıtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén. (3) A tartózkodási engedély - ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - két évvel meghosszabbítható. 17. § Tartózkodási engedélyt - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek, és a) rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal, illetve b) tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel. 18. § (1) A tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt valamely feltételnek; b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; c) közegészséget veszélyeztetı betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelezı és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok elıírásait nem tartja be; d) a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre. (2)

A három hónapot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok 19. § (1) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási vízummal, tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár, illetve külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezı személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: családegyesítı) családtagja. (2) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt kaphat a) a menekültként elismert személy családtagja, valamint b) a menekültként elismert kísérı nélküli kiskorú szülıje, ennek hiányában gyámja. (3) A menekültként elismert személyhez történı családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre. (4) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítı vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy a) eltartott szülıje; b) testvére és egyenesági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni. (5) A menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt akkor kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert személy Magyar Köztársaság területére történı beutazását megelızıen kötötték.

(6) A családegyesítı házastársa nem kaphat tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt, ha a családegyesítı másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (7) A családtag - amennyiben más jogcímen nem szerzett tartózkodási jogosultságot - további tartózkodásra jogosult, ha a tartózkodási engedélye elsı ízben történı kiadásától számított öt év eltelt, vagy a családegyesítı, illetve a menekültként elismert személy halála esetén, ha a tartózkodás feltételei biztosítottak. (8) A tartózkodási vízummal, nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani. (9) A (10) bekezdésben foglalt kivétellel a családegyesítési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje három év, amely alkalmanként három évvel meghosszabbítható. (10) A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítı tartózkodási vízumának, illetve tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. 20. § (1) Keresıtevékenység folytatása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy a) jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére és vele alá-fölérendeltségi kapcsolatban munkát végezzen; b) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhetı tevékenységet folytasson; c) a b) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezetı tisztségviselıjeként, vezetıi, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze tevékenységét. (2) Az (1) bekezdés szerinti keresıtevékenységet - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki a) szezonális munkavállalási vízummal, vagy b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá az, aki c) keresıtevékenység folytatása céljából, d) családegyesítés céljából, e) tanulmányi célból kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (3) A tanulmányi célú tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár keresıtevékenységet a szorgalmi idıszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi idıszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidıben. (4) A keresıtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható. (5) Munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység esetén a tartózkodási vízum, illetve a tartózkodási engedély érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességi idıtartamához igazodik. 21. § (1) Tanulmányi célból tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a Magyar Köztársaságban akkreditált közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányok folytatása, illetve a felsıoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását elıkészítı képzésben való részvétel érdekében kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje, ha a) a képzés idıtartama két évnél rövidebb, a képzés idıtartamához igazodik, b) a képzés idıtartama két év vagy annál hosszabb, akkor legalább egy, de legfeljebb két év, amely alkalmanként legalább egy, legfeljebb két évvel meghosszabbítható. 22. § (1) Kutatás céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, a) aki külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, és b) a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás idıtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket. (2) A kutatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik, de legfeljebb öt év, amely alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó idıtartammal, de legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. 23. § (1) Hivatalos célból tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a) diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvezı személyként vagy családtagjaként, b) külföldi állam vagy állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének tagjaként,

c) sajtótudósítóként, d) nemzetközi szerzıdés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos együttmőködés, valamint kormányszintő nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból, e) nemzetközi szerzıdés alapján a Magyar Köztársaságban mőködı tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzetének tagjaként vagy ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személyként kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) A hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a hivatalos szolgálat vagy a képzés, továbbképzés idıtartamával egyezik meg, de legfeljebb három év, amely alkalmanként a hivatalos szolgálat vagy képzés, továbbképzés érvényességi idejéhez igazodó idıtartammal, de legfeljebb három évvel meghosszabbítható. 24. § (1) Gyógykezelés céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a) gyógykezelés céljából kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, b) kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri a Magyar Köztársaság területére gyógykezelés céljából. (2) A gyógykezelési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a gyógykezelés idıtartamához igazodik, de legfeljebb két év, amely alkalmanként a gyógykezelés idıtartamához igazodó idıtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható. 25. § (1) Látogatás céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön jogszabályban meghatározott meghívólevéllel rendelkezik. (2) A látogatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a meghívólevélben foglalt kötelezettségvállalás idıtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, amely látogatás céljából nem hosszabbítható meg. 26. § (1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerzıdés alapján közérdekő önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási vízum érvényességi ideje a közérdekő önkéntes tevékenység idıtartamához igazodik, de legfeljebb egy év. (3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási vízum a harmadik országbeli állampolgárt tartózkodási engedély kérelmezésére nem jogosítja. 27. § (1) Nemzeti vízumot, illetve nemzeti tartózkodási engedélyt az a nemzetközi szerzıdésben meghatározott harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a) a magyar nyelv megırzése, ápolása, b) a kulturális, nemzeti önazonosság megırzése, c) államilag elismert közép- vagy felsıfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggı ismeretek gyarapítása, d) a családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erısítése érdekében kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) A nemzeti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként öt évvel meghosszabbítható. 28. § (1) A 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt feltételeket teljesítı harmadik országbeli állampolgár a 19-27. §-ban foglalt tartózkodási cél hiányában egyéb célból is kaphat tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. 29. § (1) Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni a) akit a Magyar Köztársaság hontalanként ismert el; b) akit a Magyar Köztársaság befogadottként ismert el; c) azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítı védelmet kért; d) azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a Magyar Köztársaság területén született és azt követıen a magyar jog szerint érte felelıs személy felügyelete nélkül maradt, illetve a kísérı nélküli kiskorút; e) jelentıs bőnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekbıl az ügyész, a bíróság, illetve a nemzetbiztonsági szerv indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bőncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentısen elısegítı módon együttmőködik. (2) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetben egy év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;

b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. (3) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély - a 18. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérıen - nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a) a kiadására okot adó körülmény már nem áll fenn; b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; c) a visszavonást a kiadást indítványozó hatóság vagy szerv az a) pontban meghatározott vagy más okból kezdeményezi. (4) Ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történı kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet. (5) Az (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetve a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idı meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetve az ıt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított. (6) A befogadottat megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezıknek, illetve a befogadottaknak külön törvényben biztosított jogok. A befogadott köteles személyazonosságának megállapítását elısegíteni, de a személyazonosság bizonyításának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg. (7) A befogadott, illetve az (1) bekezdés e) pontja alapján tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult.

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás 30. § (1) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt, a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig tartózkodási vízumának, nemzeti vízumának vagy korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni, továbbá akkor is, ha az 1. § (5) bekezdése alapján terjeszt elı tartózkodási engedély kérelmet; b) aki a Magyar Köztársaság területén tartózkodási vízum vagy ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtott be; c) aki azért tartózkodik a jogszerő tartózkodás idıtartamát meghaladóan a Magyar Köztársaság területén, mert kiutazását humanitárius, keresıtevékenységével összefüggı, nem önhibájából eredı személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza; d) aki a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szülı gyermekeként született a Magyar Köztársaság területén és jogszerő magyarországi tartózkodása az e törvényben szabályozott más engedéllyel nem biztosítható; e) aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítı hatóság indítványára, a gondolkodási idı tartamára; f) akinek beutazását a 13. § (2) bekezdése alapján engedélyezik, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik; g) akinek az úti okmányát külön törvény alapján visszatartották, és nem rendelkezik a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosító engedéllyel; h) akivel szemben jogellenes beutazás, illetve tartózkodás miatt idegenrendészeti eljárás van folyamatban; i) aki hontalansága megállapítását kérte, az eljárás idıtartamára, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik; j) akit a 62. § (1) bekezdés a), b), c), d) vagy f) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek. (2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint f)-h) pontjában foglalt esetekben három hónap, amely alkalmanként három hónappal meghosszabbítható; b) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a szülı tartózkodásának idıtartamához igazodik; c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben egy hónap, amely nem hosszabbítható meg; d) az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben hat hónap, amely alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható. (3) Az (1) bekezdés a) pont alapján ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár keresıtevékenységet akkor folytathat, ha keresıtevékenység folytatására jogosító tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély birtokában keresıtevékenység folytatására jogosító tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be. (4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a kiállítására okot adó körülmény már nem áll fenn.

(5) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kizárólag a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosít, ki- és visszautazást nem tesz lehetıvé, a harmadik országbeli állampolgár kiutazásakor érvényét veszti, és azt kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárnak le kell adnia. A leadott igazolást meg kell küldeni a kiállító hatóságnak.

Az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamai közötti, fegyveres erıik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása 31. § (1) Az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamai közötti, fegyveres erıik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, az I. Cikk b) pontjában meghatározott polgári állomány tagjai, valamint az I. Cikk c) pontjában meghatározott hozzátartozók (a továbbiakban: polgári személy) beutazására és tartózkodására - a III. Cikk 3. pontja szerinti státuszuk igazolása esetén - e törvény rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (2) A polgári személy mentesül a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum beszerzésének kötelezettsége, valamint a 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjaiban meghatározott feltételek igazolása alól. (3) A polgári személlyel szemben indult büntetıeljárásról és annak befejezésérıl, valamint kiutasításáról az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelıs miniszter által kijelölt szervet, a küldı állam tájékoztatása céljából.

IV. Fejezet A letelepedés 32. § (1) Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki a) e törvény hatálybalépése elıtt letelepedési engedélyt, b) ideiglenes letelepedési engedélyt, c) nemzeti letelepedési engedélyt, d) EK letelepedési engedélyt kapott. (2) A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alkotmányban és külön jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. (3) A letelepedett - az ideiglenesen letelepedett kivételével - a Magyar Köztársaság területén határozatlan idıtartamú tartózkodásra jogosult. (4) A letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezık külön jogszabályok szerinti jogosultságai is. (5) A letelepedett külön jogszabályban foglaltak szerint köteles lakóhelyét bejelenteni és személyazonosító igazolvány kiadását kérni. 33. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt, a) akinek a Magyar Köztársaság területén lakhatása és megélhetése biztosított, b) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minısül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja, és c) akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (2) Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, a) aki büntetett elıélető, és a büntetett elıélethez főzıdı joghátrányok alól még nem mentesült; b) akinek a letelepedése veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát; c) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, hatálya alatt áll. (3) Ha a letelepedett vagy bevándorolt harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, a születés bejelentését követıen a gyermek részére a) ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezı szülı esetén ideiglenes letelepedési engedélyt; b) bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkezı szülı esetén nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani.

Ideiglenes letelepedési engedély

34. § (1) Az Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezı állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyt kaphat, ha a) keresıtevékenység folytatása céljából, kivéve a szezonális munkavállalás esetét, b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából vagy c) egyéb, igazolt célból kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes letelepedési engedélyt együtt kérelmezı harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes letelepedési engedélyt kaphat, amennyiben a családi kapcsolat az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt. (3) Az ideiglenes letelepedési engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. (4) A (2) bekezdésben meghatározott családtag ideiglenes letelepedési engedélyének érvényessége megegyezik a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének érvényességével. (5) Az ideiglenes letelepedési engedély visszavonható, ha a harmadik országbeli állampolgár a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg. (6) Az ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el. (7) A harmadik országbeli állampolgár családtagja részére a (2) bekezdés alapján kiállított ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha a) a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyét visszavonták; b) a családi kapcsolat megszőnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár halálát követıen a családtag a 33. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeket teljesíti. (8) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiállításáról, illetve visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével - értesíti az Európai Unió azon tagállamát, amely a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállította.

Nemzeti letelepedési engedély 35. § (1) A Magyar Köztársaságban történı letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási vízummal, tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelızıen legalább három éven át jogszerően és megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott; b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelızıen legalább egy éve - a házastárs kivételével - családtagként vagy eltartott felmenıként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral; c) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelızıen legalább két éve megkötötték; d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszőnt, illetve akinek felmenıje magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt. (2) Nem minısül a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodás megszakításának a Magyar Köztársaság területének alkalmanként négy hónapnál rövidebb idıre történı elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidıtartama a kérelem benyújtását megelızı három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot. (3) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodás (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb megszakítása esetén is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár letelepedését, amennyiben a tartózkodás megszakítására méltányolható okból - különösen külföldi gyógykezelés, illetve a harmadik országbeli állampolgár keresıtevékenységével összefüggı külföldi kiküldetések miatt - került sor. (4) A menekültügyi hatóság által menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár a nemzeti letelepedési engedélyt tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is kérelmezheti. 36. § (1) Különös méltánylást érdemlı körülmény esetén a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter döntése alapján a 33. § (1) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában is kaphat nemzeti letelepedési engedélyt. (2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter az (1) bekezdés szerinti eljárása során a kérelmezı egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát értékeli különös méltánylást érdemlı körülményként, valamint figyelembe veszi a Magyar Köztársaság közérdekét.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. 37. § (1) A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a) az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentısen megváltoztak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná, feltéve, hogy az engedély kiadásától számítva öt év még nem telt el; b) családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedély esetén a házasság az engedély kézhezvételétıl számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szőnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár szülıi felügyeleti joga megszőnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár már négy éve letelepedettként vagy bevándoroltként a Magyar Köztársaság területén tartózkodik; c) a harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta. (2) Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha a) az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; b) a kiskorú harmadik országbeli állampolgár esetében a szülıi felügyelet jogát gyakorló harmadik országbeli állampolgár szülıt a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosító engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a kiskorú további tartózkodásának feltételei a szülıi felügyeletet gyakorló másik szülınél a Magyar Köztársaság területén nem biztosítottak; c) a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedélye esetén magyar állampolgár házastársa a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta, vagy a harmadik országbeli házastárs Magyar Köztársaság területén történı jogszerő tartózkodása megszőnt; d) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el.

EK letelepedési engedély 38. § (1) A Magyar Köztársaság területén történı huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelızıen legalább öt éven át jogszerően és megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott. (2) Nem kaphat EK letelepedési engedélyt: a) felsıfokú tanulmányok folytatása, illetve szakképzés céljából a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár; b) a szezonális munkavállalás céljából vagy önkéntesként a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár; c) a diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár; d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítı védelmet kért; e) a befogadott. (3) A harmadik országbeli állampolgár (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti korábbi jogszerő tartózkodásának idıtartama az (1) bekezdésben meghatározott idıtartamba nem számít bele. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott idıtartamba a (2) bekezdés a) pontja szerinti korábbi jogszerő tartózkodás idıtartamának fele számít bele. (5) Az az idıtartam, amely során a harmadik országbeli állampolgár menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítı védelemben részesített személyként tartózkodott a Magyar Köztársaság területén, az (1) bekezdésben meghatározott idıtartamba beleszámít. (6) Nem minısül a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb idıre történı elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidıtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot. (7) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedély kiadásáról az érintett tagállamot értesíti. 39. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt visszavonja, ha a) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió tagállamainak területét tizenkét hónapnál hosszabb ideig elhagyta; b) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió másik tagállamában szerez huzamos tartózkodói jogállást; c) a harmadik országbeli állampolgár hat évet meghaladóan nem tartózkodik a Magyar Köztársaság területén; d) az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;

e) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el. (2) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek EK letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján vonta vissza, ismételt kérelmezés esetén a 38. § (1) bekezdésében foglalt feltétel vizsgálata nélkül EK letelepedési engedélyt kap.

V. Fejezet A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendészeti szabályok A beléptetés megtagadása és a visszairányítás 40. § (1) A határforgalmat ellenırzı hatóság a három hónapot meg nem haladó idıtartamú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár államhatáron történı beléptetését a Schengeni határellenırzési kódex rendelkezései alapján megtagadja, és - érdekeinek figyelembevételével - visszairányítja a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett; b) annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles; c) annak az országnak a területére, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van; d) bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat. (2) Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, az e törvény alapján kiadott vízum érvénytelen. (3) A beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye. 41. § (1) A visszairányítás végrehajtásának biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles a) legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló jármővön tartózkodni, b) legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy - amennyiben légi úton érkezett - legfeljebb nyolc napig a repülıtér meghatározott helyén tartózkodni, illetve c) a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni. (2) Ha a visszairányítás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott idıtartamon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgár beléptetését követıen kiutasítása érdekében intézkedni kell. Amennyiben a kiutasításra nem a 43. § (1) bekezdés vagy (2) bekezdés f) pontja alapján kerül sor, a harmadik országbeli állampolgárral szemben nem lehet beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelni.

Kötelezés a Magyar Köztársaság területének elhagyására 42. § (1) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a továbbiakban már nem jogosult, a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozatában a harmadik országbeli állampolgárt a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezi. (2) A kötelezettség teljesítésére legfeljebb harminc napos határidıt kell biztosítani. (3) A Magyar Köztársaság területének elhagyására történı kötelezés ellen külön jogorvoslatnak nincs helye. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a) a tartózkodási jogosultság megszőnésének oka az, hogy a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll; b) a harmadik országbeli állampolgár az ország területének önkéntes elhagyását kifejezetten megtagadja.

Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom 43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság idegenrendészeti kiutasítást és beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetén önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, a) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésérıl az Európai Unió Tanácsa döntött. (2) Az idegenrendészeti hatóság idegenrendészeti kiutasítást és beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetén önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, a) aki jogellenesen lépte át a Magyar Köztársaság államhatárát, vagy azt megkísérelte;

b) aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti; c) aki a Magyar Köztársaság területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének az elıírt határidın belül nem tett eleget; d) aki az elıírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben elıírt engedély nélkül folytatott keresıtevékenységet; e) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelılegezett költséget nem térítette vissza; f) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti; g) akinek a beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti; h) akit nemzetközi szerzıdés alapján kiutasítás mellızésével adtak vissza más állam hatóságának; i) aki a kiszabott helyszíni bírságot vagy szabálysértési bírságot az elıírt határidıig nem fizette meg, illetve annak behajtására nincs lehetıség vagy sikertelen volt. 44. § (1) Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát az elrendelı idegenrendészeti hatóság határozza meg. A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb három évre rendelhetı el, amely alkalmanként legfeljebb további három évvel meghosszabbítható. A beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszőnt. (2) Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalommal szemben fellebbezésnek nincs helye. 45. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelı határozat meghozatala elıtt az idegenrendészeti hatóság a következı szempontokat mérlegeli: a) a nemzetbiztonságra, a közbiztonságra, a közrendre vagy a közegészségre jelentett veszély, tekintettel az elkövetett cselekmény súlyosságára és típusára; b) a tartózkodás idıtartama; c) a harmadik országbeli állampolgár kora, családi körülményei, kiutasításának lehetséges következményei a családtagjaira nézve; d) a harmadik országbeli állampolgár kötıdése a Magyar Köztársasághoz, illetve származási országához főzıdı kapcsolatainak hiánya. (2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a) bevándoroltként vagy letelepedettként tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, b) bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárral házassági vagy családi életközösségben él, és tartózkodási engedéllyel rendelkezik, csak akkor utasítható ki, ha további tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet súlyosan sérti. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat kérelmének jogerıs elbírálásáig a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérı, a menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítı védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott közvetlen családtagja esetében is alkalmazni kell. (4) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára biztosított gondolkodási idı alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti. (5) Kísérı nélküli kiskorú csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelıen biztosított. (6) Az idegenrendészeti hatóság a 43. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott okból történı idegenrendészeti kiutasítástól eltekinthet, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár vállalja a Magyar Köztársaság területének önkéntes elhagyását. Az idegenrendészeti hatóság - a 42. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - meghatározza az önkéntes távozásra nyitva álló határidıt, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. (7) Idegenrendészeti kiutasítás, valamint önálló beutazási és tartózkodási tilalom nem alkalmazható olyan bőncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság önállóan, fıbüntetés kiszabása nélkül, illetve mellékbüntetésként nem rendelt el kiutasítást a harmadik országbeli állampolgárral szemben. 46. § (1) A kiutasítást elrendelı határozatnak tartalmaznia kell: a) a 45. § alapján mérlegelt szempontokat, b) a beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát, c) annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, d) az ország elhagyására elıírt kötelezettség teljesítésének határnapját, e) a határátlépés helyét, f) az arcképmás készítésének, valamint az ujjnyomat rögzítésének tőrésére vonatkozó kötelezettség elıírását. (2) A kiutasítást elrendelı határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírói felülvizsgálatát annak közlésétıl számított nyolc napon belül lehet kérni. A bíróság a keresetet a keresetlevél beérkezésétıl számított tizenöt napon belül bírálja el. (3) A bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

47. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítással együtt - ha e törvény másként nem rendelkezik - beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, amely egy évnél rövidebb és tíz évnél hosszabb nem lehet. (2) A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani. (3) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár csak az elrendelı hatóság külön engedélyével utazhat be a Magyar Köztársaság területére. 48. § (1) A kiutasítást elsısorban visszafogadási egyezmény rendelkezései alapján kell végrehajtani. (2) A kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát elveheti, amellyel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye. (3) A kiutasítás végrehajtását a kiutasítás feltételeinek biztosításáig, így különösen az úti okmány, vízum, menetjegy beszerzéséig fel lehet függeszteni. A felfüggesztést elrendelı végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása 49. § (1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre. (2) A jogerıs kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot. (3) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását.

A kiutasítás költségeinek viselése 50. § (1) A kiutasítás végrehajtásának költségeit a kiutasított vagy - a kiutasított rendelkezésére álló anyagi fedezet hiányában - a meghívó viseli. (2) A kiutazás költségeinek biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévı menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható - a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. (3) Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthetı, mert sem a kiutasított, sem a meghívó nem rendelkezik megfelelı anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítás végrehajtását elrendelı hatóság megelılegezi. (4) A (3) bekezdés szerint megelılegezett kiutaztatás költséget köteles megtéríteni: a) a kiutasított; b) meghívás esetén a meghívó; c) a munkáltató, ha a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján rendelték el; d) a kutatószervezet, ha a beutazásra kutatási célból került sor, és a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján rendelték el. (5) A kutatószervezet (4) bekezdés d) pont szerinti felelıssége a fogadási megállapodás megszőnését követı hat hónapig áll fenn.

A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom 51. § (1) A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhetı el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minısül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított harmadik országbeli állampolgár halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve (non-refoulement). (2) Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, illetve a kiutasítás csak a menekültügyi hatóság kérelmet elutasító jogerıs és végrehajtható határozata alapján hajtható végre. 52. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a non-refoulement követelményét a visszairányítás, illetve a kiutasítás elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárásában köteles vizsgálni. (2) A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának tilalmát a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetésvégrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni a büntetés-végrehajtási bírónak. (4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.

Arcképmás és ujjnyomat rögzítése 53. § (1) A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezı, az idegenrendészeti kiutasítást, a kijelölt helyen való tartózkodást, a beutazási és tartózkodási tilalmat, valamint idegenrendészeti ırizetet elrendelı, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujjnyomatát. (2) A harmadik országbeli állampolgár az arcképmása, valamint az ujjnyomata rögzítését tőrni köteles.

Az ırizet 54. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti ırizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a) a hatóság elıl elrejtızött, vagy a kiutasítás végrehajtását más módon akadályozza; b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehetı, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja; c) a kötelezı tartózkodásra kijelölt helyen az elıírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette; d) a számára elıírt megjelenési kötelezettségét felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti eljárás lefolytatását; e) szándékos bőncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésbıl szabadult. (2) Az idegenrendészeti ırizetet határozattal kell elrendelni és azt a közléssel egyidejőleg végre kell hajtani. (3) Az idegenrendészeti ırizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhetı el, amelyet az ırizet helye szerint illetékes helyi bíróság a harmadik országbeli állampolgár kiutazásáig, alkalmanként legfeljebb harminc nappal, meghosszabbíthat. (4) Az idegenrendészeti ırizetet meg kell szüntetni, ha a) a kiutasítás végrehajtásának feltételei biztosítottak; b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani; c) az ırizet elrendelésétıl számítva hat hónap eltelt. (5) A (4) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az ırizet idıtartamába a kiutasítást elıkészítı ırizet idıtartama is beleszámítandó. (6) Az idegenrendészeti ırizet (4) bekezdés b) és c) pontja alapján történı megszüntetése esetén az ırizetet elrendelı idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelezı tartózkodási helyet jelöl ki. 55. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében kiutasítást elıkészítı ırizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága vagy tartózkodásának jogszerősége nem tisztázott. (2) A kiutasítást elıkészítı ırizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejőleg végre kell hajtani. (3) A kiutasítást elıkészítı ırizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhetı el, amelyet az ırizet helye szerint illetékes helyi bíróság a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerőségének tisztázásáig, de legfeljebb harminc napig meghosszabbíthat. 56. § (1) Kiskorú harmadik országbeli állampolgárral szemben idegenrendészeti vagy kiutasítást elıkészítı ırizet (a továbbiakban együtt: ırizet) nem rendelhetı el. (2) Az ırizetet azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszőnt.

A kifogás 57. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az ırizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti. (2) Az ırizetet elrendelı határozat ellen az ırizetbe vett harmadik országbeli állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - az ırizet elrendelésétıl számított hetvenkét órán belül kifogással élhet. (3) Az ırizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kifogással élhet, amennyiben az idegenrendészeti hatóság a 60-61. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. (4) A kifogást az ırizet végrehajtásának helye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el. (5) A bíróság döntése alapján a) a törvénysértı ırizetet azonnal meg kell szüntetni; b) az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértı állapotot meg kell szüntetni. (6) A bíróság

a) a (2) bekezdés szerinti kifogást haladéktalanul, de legkésıbb az ırizet hetvenkét órán túli meghosszabbításával egyidejőleg, b) a (3) bekezdés szerinti kifogást nyolc napon belül bírálja el.

Az ırizet bírósági meghosszabbítása 58. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az ırizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstıl számított huszonnégy órán belül indítványozhatja a helyi bíróságnál. (2) A bíróság az idegenrendészeti ırizetet alkalmanként legfeljebb harminc nappal hosszabbíthatja meg. Az idegenrendészeti ırizet további harminc nappal történı meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelızı nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen. (3) Az idegenrendészeti hatóság az indítványát megindokolja.

A bírósági eljárás közös szabályai 59. § (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint az ırizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz. (2) Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány elıterjesztésének nincs helye. (3) A bírósági eljárás során a harmadik országbeli állampolgárt csak jogi képviselı képviselheti. (4) A bíróság a harmadik országbeli állampolgár számára ügygondnokot rendel ki, ha a harmadik országbeli állampolgár a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletérıl meghatalmazott útján nem tud gondoskodni. (5) Az ırizet hetvenkét órán túli bírói meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az ırizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az ırizetbe vett kérelmére személyes meghallgatást kell tartani. (6) A meghallgatást az ırizet helyén és a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselıje távollétében is meg lehet tartani. (7) A meghallgatást a bíróság mellızheti, ha a harmadik országbeli állampolgár a megjelenésre fekvıbeteggyógyintézetben történı ápolása miatt képtelen, illetve ha a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik. (8) A meghallgatáson a harmadik országbeli állampolgár, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban elıterjesztheti vagy szóban elıadhatja. A jelenlevıknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha a harmadik országbeli állampolgár vagy az indítványozó idegenrendészeti hatóság képviselıje nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíróság ismerteti. (9) A bíróság határozatát az érintett harmadik országbeli állampolgárral és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak meghatalmazott jogi képviselıje van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követıen nyomban kézbesíteni is kell. (10) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (11) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

Az ırizet végrehajtása 60. § (1) Az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgárt jogairól és kötelezettségeirıl anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell. (2) Az ırizetet elrendelı hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezıvé teszi, az idegenrendészeti ırizetbe vételrıl vagy a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségérıl, illetve az ırizet idıtartamának meghosszabbításáról köteles a külpolitikáért felelıs miniszter útján, késedelem nélkül értesíteni a harmadik országbeli állampolgár magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár konzuli képviselete nem biztosított, az értesítést a külpolitikáért felelıs miniszternek kell továbbítani. (3) Az ırizetbe vételt elrendelı hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az ırizetbe vett harmadik országbeli állampolgár felügyelet nélkül maradt vagy eltartott családtagja elhelyezésérıl, illetve ırizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezésérıl. 61. § (1) Az ırizetet az idegenrendészeti hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja. (2) Az ırizet végrehajtása során a férfiakat a nıktıl el kell különíteni. (3) Az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgár jogosult:

a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelı ruházatra -, valamint - a külön jogszabályban meghatározott - egészségügyi ellátásra; b) képviselıjével, illetve a konzuli képviselete tagjával ellenırzés nélküli, valamint hozzátartozójával ellenırzés melletti kapcsolattartásra; c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására; d) az élelmezésének saját költségén történı kiegészítésére; e) vallásának gyakorlására; f) a rendelkezésre álló közmővelıdési lehetıségek igénybevételére; g) kifogás, kérés, panasz, közérdekő bejelentés megtételére; h) napi legalább egy óra idıtartamú szabad levegın tartózkodásra. (4) Az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgár köteles: a) az ırizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggı utasításoknak eleget tenni; b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi ırizetben lévı személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja; c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közremőködni; d) a személyét érintı vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tőrni.

A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése 62. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha a) a harmadik országbeli állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni, illetve végrehajtani; b) kiskorú, és vele szemben ırizet elrendelésének lenne helye; c) vele szemben ırizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt a Magyar Köztársaság területén tartózkodó kiskorú gyermeke az ırizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna; d) az ırizet határideje letelt, de az ırizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll; e) a harmadik országbeli állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik; f) a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez szükséges anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik. (2) A határozat rendelkezı részében meg kell határozni: a) a kötelezı tartózkodás helyét; b) a tartózkodás magatartási szabályait; c) ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás, a hatóság elıtti idıszakonkénti megjelenésre való kötelezést. (3) A kötelezı tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelı lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, eltartásra köteles meghívóval, eltartásra kötelezhetı hozzátartozóval nem rendelkezik. (4) A közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történı tartózkodással összefüggésben felmerülı költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár kivételével - a harmadik országbeli állampolgár viseli. (5) A kijelölt helyen történı tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár nem kérheti. Az elrendelı határozat ellen méltányossági eljárásnak nincs helye. (6) A kijelölt helyen történı tartózkodást elrendelı határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogásra az 57. § és az 59. § rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (7) A kifogást a bíróság nyolc napon belül bírálja el. 63. § (1) Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történı kötelezı tartózkodás elrendelésétıl tizennyolc hónap eltelt, de az elrendelés alapjául szolgáló körülmény a harmadik országbeli állampolgárnak fel nem róható okból továbbra is fennáll, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére - kivételesen, humanitárius okból - engedélyezheti a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson való további tartózkodást. 64. § Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság elrendelte, az elrendelı idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával - érvényes munkavállalási engedéllyel - jogosult arra, hogy keresıtevékenységet folytasson.

A kitoloncolás 65. § (1) A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelı bírósági vagy idegenrendészeti hatósági határozatot hatósági kísérettel (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár a) szándékosan elkövetett bőncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésbıl szabadult; b) idegenrendészeti ırizet alatt áll; c) kiutazásának ellenırzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerzıdésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges. (2) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelı határozatban kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal kell elrendelni. (3) (4) A kitoloncolással történı végrehajtás ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elı. (5) A kitoloncolással történı végrehajtás ellen a harmadik országbeli állampolgár méltányossági eljárást nem kezdeményezhet, a kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését nem kérheti. (6) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történı kiutasítás céljából történı átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közremőködhet. (7) A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha a) a kitoloncolt célországba történı beutazása meghiúsult, b) az a kitoloncolt sürgıs orvosi beavatkozást igénylı állapota miatt nem hajtható végre, c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történı biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását, d) a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.

Külföldre utazási tilalom 66. § (1) Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az idegenrendészeti hatóságot értesítette. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat elrendelı határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja. (3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. (4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási tilalom feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási tilalmat haladéktalanul törli, és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.

A harmadik országbeli állampolgárok ellenırzése 67. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott szabályok megtartását ellenırizheti. (2) A harmadik országbeli állampolgár az ellenırzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni. (3) Az ellenırzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja, és - amennyiben nem indul büntetıeljárás továbbítja az azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek hiányában a külpolitikáért felelıs miniszter útján megküldi az azt kiállító szervnek. (4) Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerőségét vagy személyazonosságát hitelt érdemlıen nem tudja igazolni, illetve az e törvényben foglalt szabályokat megsérti, az idegenrendészeti hatósághoz elı kell állítani. (5) Ha az elıállítás idıtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra idıtartamra visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.

A személykörözés elrendelése

68. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak, aki a) e fejezetben meghatározott idegenrendészeti eljárás alatt áll; b) az ırizetbıl megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelezı tartózkodási helyet az elıírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta; c) a jogerıs kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget. (2) A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszőnt.

VI. Fejezet Felelısségi szabályok 69. § (1) Harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedı járattal közúton a Magyar Köztársaság területére, illetve területén át más célállamba szállító fuvarozónak a szállítást megelızıen meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal. (2) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton vagy vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan harmadik országbeli állampolgár utasát hozta, vagy amely köteles ıt befogadni, ha a) az általa szállított utas Magyar Köztársaság területére történı beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg; b) az általa szállított átutazó utast más célállamba történı beléptetésének megtagadása miatt a Magyar Köztársaság területére visszairányították; vagy c) a más célállamba történı szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az általa szállított utasnak a jármőre történı felvételét. (3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásával összefüggésben felmerülı költségeket a fuvarozó viseli. (4) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi. (5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítı fuvarozót - külön jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani. (6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenırzési kötelezettségének a tıle elvárható gondossággal eleget tett. 70. § (1) A légifuvarozót a határforgalmat ellenırzı hatóság - külön jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal sújtja, amennyiben a légifuvarozó - a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegve - nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni állam területérıl szállít a Magyar Köztársaság területére. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légifuvarozó hiányos adatokat vagy - az elvárható gondosság tanúsítása hiányában - valótlan adatot továbbít. 71. § (1) A munkáltató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelızıen köteles meggyızıdni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik az e törvény alapján keresıtevékenység folytatására jogosító engedéllyel. (2) A munkáltató három munkanapon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve a munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszőnik. (3) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót külön jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal sújthatja. 72. § A meghívó a kötelezettsége elmulasztásával másnak okozott kárt köteles megtéríteni.

VII. Fejezet Bejelentési kötelezettségek A harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentési kötelezettsége 73. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét köteles a következı adatok közlésével az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni: a) a 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatok;

b) az úti okmány azonosító adatai; c) a szálláshely címe; d) a szálláshely igénybevételének kezdı és várható befejezı idıpontja; e) a vízum vagy tartózkodási engedély száma és f) a beutazás idıpontja, helye. (2) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatairól a szállásadó az elıírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást (vendégkönyvet) vezet.

A születés bejelentése 74. § Ha a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal, három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkezı, illetve a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következı adatok közlésével bejelenteni: a) a gyermek 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatai; b) a gyermek úti okmányának azonosító adatai; c) a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme.

A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések 75. § (1) A harmadik országbeli állampolgár köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésrıl az idegenrendészeti hatóság igazolást állít ki. (2) Az elveszettnek hitt és az errıl szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. (3) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának, illetve tartózkodásra jogosító engedélyének körözését rendelheti el, ha az okmány holléte ismeretlen. (4) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik - a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgár az új úti okmány, valamint az (1) bekezdésben foglalt - a bejelentésrıl szóló - igazolás vagy a lejárt úti okmány birtokában hagyhatja el az ország területét. (5) Az idegenrendészeti hatóságnak a külpolitikáért felelıs miniszter útján gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkezı állam külképviseletére történı eljuttatásáról.

VIII. Fejezet A hontalan státusz megállapítása és a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal ellátása Hontalanság megállapítására irányuló eljárás 76. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó kérelmezı által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a hontalankénti elismerését kérı (a továbbiakban: kérelmezı) szóban vagy írásban terjeszthet elı. (2) A szóban elıterjesztett kérelmet az idegenrendészeti hatóság köteles jegyzıkönyvbe foglalni. (3) A kérelem elıterjesztésekor a kérelmezıt az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeirıl, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeirıl és a kijelölt szálláshelyrıl. (4) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzıkönyvben kell rögzíteni. 77. § (1) A kérelmezı az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelezı. (2) A kérelmezı az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért. (3) A kérelmezınek lehetıséget kell biztosítani, hogy jogi segítséget vegyen igénybe. 78. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, amennyiben a kérelmezı

a) a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik, vagy b) állampolgárságát szándékosan, a hontalan státusz megszerzésének céljából szüntette meg. (2) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmezı a) meghal; b) kérelmét írásban visszavonja; c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja; d) ismeretlen helyre távozott, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította. 79. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során a kérelmezınek a hontalanságát igazolnia vagy valószínősítenie kell, különösen: a) a születési helye, b) a korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, továbbá c) a családtagjai, illetve szülei állampolgársága szerinti állam vonatkozásában. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban - kérelemre - az idegenrendészeti hatóság a magyar külképviseletek útján igazgatási segítséget nyújt. 80. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozat közlésétıl számított tizenöt napon belül az idegenrendészeti hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a keresetet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. (3) A keresetrıl a perben kizárólagos illetékességgel eljáró Fıvárosi Bíróság - a keresetlevél beérkezésétıl számított - kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezıt személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás akkor mellızhetı, ha a kérelmezı a megadott lakcímrıl nem idézhetı, illetve ismeretlen helyre távozott. A bíróság a határozatot megváltoztathatja. (4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes. 81. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Fıbiztosságának képviselıje a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében a) jelen lehet a kérelmezı meghallgatásán; b) a kérelmezınek igazgatási segítséget nyújthat; c) betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot készíthet; d) az idegenrendészeti hatóság megküldi részére a közigazgatási, illetve a bírósági határozatot.

A harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal ellátása 82. § A Magyar Köztársaság külképviselete úti okmányt ad ki egyszeri utazásra annak a bevándorolt, illetve letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak, akinek külföldön elveszett vagy megsemmisült úti okmánya külföldön nem vagy csak aránytalan nehézségek árán pótolható, és emiatt a Magyar Köztársaság területére történı visszatérésére nincs lehetıség. 83. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, illetve a letelepedett harmadik országbeli állampolgárt kérelmére, külföldre utazás céljából - a Magyar Köztársaság területére visszatérésre jogosító úti okmánnyal láthatja el, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik, és az rajta kívül álló okból nem pótolható. (2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes. 84. § Az idegenrendészeti hatóság egyszeri utazásra jogosító úti okmányt adhat ki a harmadik országbeli állampolgár részére az állandó tartózkodási helye szerinti országba történı visszatéréséhez, ha elveszett vagy megsemmisült úti okmánya nem pótolható. 85. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területén tartózkodó hontalant - kérelmére, külföldre utazás céljából - az érvényesség idején belül a Magyar Köztársaság területére történı visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el. (2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes. 86. § Amennyiben az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkezı harmadik országbeli állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén élı hontalan úti okmányát a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetıeljárás során elvette, vagy annak visszatartása érdekében az idegenrendészeti hatóságot értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt visszavonja.

IX. Fejezet

Az eljárás közös szabályai 87. § (1) A vízumkérelmet az eljáró hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el. (2) A vízumeljárásban soron kívüli eljárásnak kiskorú kérelmezı esetén akkor van helye, ha a beutazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése. (3) A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvıképes vagy a cselekvıképtelen kiskorú kérelmezıt is. A meghallgatás során törvényes képviselıjének, illetve a törvényes képviselı által adott meghatalmazással rendelkezı, nagykorú cselekvıképes személynek is jelen kell lennie. 88. § (1) Az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban kérelme elıterjesztésekor az ügyfélnek az eljáró hatóság elıtt személyesen meg kell jelennie. A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétıl az eljáró hatóság eltekinthet, ha a kérelmezı a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban - a vízumeljárás kivételével - a kérelem hiányosan történı benyújtása esetén a hiánypótlási felhívást az ügyfél részére az eljáró hatóság azonnal átadja. (3) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelezı, nincs helye elektronikus ügyintézésnek. 89. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban hozott döntéseket - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kézbesítés útján kell közölni. (2) A jelen levı ügyfél elıtt az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell a) a határozatot; b) a bíróságnak a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban hozott határozatát; c) az ırizet törvényességének bírósági felülvizsgálata és meghosszabbítása tárgyában hozott bírósági határozatot. (3) A közlés tényét és idıpontját jegyzıkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni. (4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. (5) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı határozat rendelkezı részét a külön jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni. 90. § (1) Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak sincs helye. (2) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsıfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek. 91. § (1) A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmezı viseli. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban a döntés közlésével felmerülı anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az eljáró hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülı, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmezı viseli. (3) Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárásokban az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró hatóság viseli. 92. § Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárás során - halaszthatatlan esetben - tolmácsot az eljáró hatóság kirendelı végzés hiányában is igénybe vehet a hatóság és a tolmács között létrejött szerzıdés alapján.

X. Fejezet A harmadik országbeli állampolgárok adatainak kezelésére vonatkozó szabályok 93. § Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár e törvény alapján nyilvántartott személyes adatait személyazonosítás, az okmányok hitelességének ellenırzése, a jogszerő tartózkodás idıtartamának megállapítása, illetve a párhuzamos eljárások megakadályozása céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezeli. 94. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás az idegenrendészeti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek következı természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok) tartalmazza: a) családi és utónév (nevek); b) születési családi és utónév (nevek); c) elızı családi és utónév (nevek); d) születési hely és idı;

e) nem; f) anyja születési családi és utóneve (utónevei); g) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz.

Idegenrendészeti résznyilvántartások 95. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítı engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás; c) az úti okmány azonosító adatai; d) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett idıtartama; e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplı adatok; f) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka; g) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje; h) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye; i) a szálláshely címe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak idıpontjától, a kiadott (meghosszabbított) vízum esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követı öt évig kezeli. 96. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem és a kiadott tartózkodási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás; c) az úti okmány azonosító adatai; d) a tartózkodás célja és tervezett idıtartama; e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplı adatok; f) a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a tartózkodási engedély visszavonásának ténye, azok indoka; g) a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje; h) az elsı beutazás és az utolsó kiutazás idıpontja; i) a szálláshely címe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása esetén annak idıpontjától, a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követı öt évig kezeli. 97. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a meghívó, továbbá a meghívott harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a meghívó természetes személy természetes személyazonosító adatai, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet megnevezése; b) a meghívó természetes személy lakcíme, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet székhelye (telephelye); c) a meghívott harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai; d) a kötelezettségvállalás idıtartama;. e) a hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevél sorszáma; f) a hatósági hozzájárulás megtagadásának ténye és annak indoka. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezettségvállalás megszőnését követı öt évig kezeli. 98. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás; c) az úti okmány azonosító adatai; d) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka; e) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghosszabbítása, valamint a visszavonásának ténye, azok indoka; f) a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma, sorozatszáma, érvényességi ideje; g) a szálláshely címe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követı öt évig kezeli. 99. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás; c) az úti okmány azonosító adatai; d) az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplı adatok; e) az engedélyek kiadása iránti kérelem elutasításának vagy visszavonásának ténye, azok indoka; f) a kiadott (meghosszabbított) engedélyek száma, sorozatszáma, érvényességi ideje; g) az elsı beutazás és a végleges kiutazás idıpontja; h) a lakcím; i) a személyi azonosító; j) a személyazonosító igazolvány okmányszáma. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedélyek iránti kérelem elutasítása esetén annak idıpontjától, illetve a jogállás megszőnésétıl számított húsz évig kezeli. 100. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését bejelentı harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az elveszettként, eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett úti okmány típusa és azonosító adatai; c) a bejelentés idıpontja; d) az elsı beutazás helye, ideje; e) a szálláshely címe, lakcím; f) a bejelentést felvevı szerv megnevezése; g) a tartózkodásra jogosító igazolás száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése; h) az új úti okmány típusa, száma és érvényessége. (2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az úti okmány megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstıl számított öt évig kezeli. 101. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének, lakóhelyének bejelentésével összefüggı következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) a bejelentkezés, kijelentkezés idıpontja; c) a szálláshely címe, lakcím. (2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szálláshely, lakóhely bejelentésétıl, illetve a vendégkönyv leadásától számított öt évig kezeli. 102. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint idegenrendészeti ırizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás és az ujjnyomat; c) az elrendelı szerv megnevezése, az elrendelı határozat száma; d) az intézkedés, kötelezés elrendelı határozat szerinti jogalapja, határideje vagy idıtartama; e) az idegenrendészeti vagy bírói kiutasítás hatálya alatt álló ujjnyomata. (2) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történı kiutasítás céljából történı átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtás kérése, illetve engedélyezése céljából a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezelheti: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az úti okmány típusa, száma és érvényessége; c) a kiutasítás végrehajtásához igénybe vett légijárat (-járatok) adatai (járatszám, indulási és érkezési hely, az indulás és érkezés ideje); d) a hatósági kíséret indokoltsága; e) az orvosi ellátásra, azonosítható járványos betegségre vonatkozó adatok; f) a korábbi sikertelen kiutasítási kísérletekre vonatkozó adatok. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezés vagy a tilalom megszőnését követı öt évig kezeli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az átszállítás kezdeményezését követı öt évig kezeli. 103. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) a külföldre utazási tilalmat kezdeményezı szerv megnevezése. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tilalom megszőnéséig kezeli. 104. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a nemzetközi szerzıdésekben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából a Magyar Köztársaságban ırizetbe vett, elızetesen letartóztatott vagy személyi szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) a szálláshely címe, lakcím; c) a büntetıeljárás adatai (a bőncselekmény törvényi minısítése és megnevezése), az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma; d) a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tájékoztatási kötelezettség teljesítésétıl számított három évig kezeli. 105. § Az idegenrendészeti hatóság a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i, 2725/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikk (1) pontjában meghatározott adatokat kezeli. 106. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben a) az igazságszolgáltatási szervek, b) a nyomozó hatóságok, c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, d) a menekültügyi hatóság, e) az adóhatóságok, f) az idegenrendészeti eljárásban közremőködı szakhatóságok, g) a vámhatóság, h) az állampolgársági ügyekben eljáró hatóság, i) a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, j) a munkaügyi hatóság, k) a munkavédelmi hatóság és l) a közegészségügyi hatóság részére továbbíthat adatot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbításról az idegenrendészeti hatóság adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza, hogy mely szervnek, milyen célból továbbított adatokat. Az idegenrendészeti hatóság az adattovábbítási nyilvántartásban az adatokat az adat továbbításától számított öt évig kezeli. (3) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplı adatokkal kapcsolatos tájékoztatás nemzetbiztonsági és bőnüldözési érdekbıl megtagadható. (4) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet: a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, b) a bőntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetıeljárás alatt állók nyilvántartásából, c) a körözési nyilvántartásból, d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezık nyilvántartásából, e) a cégnyilvántartásból, f) az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezık nyilvántartásából és g) a közegészségügyi hatóságtól. 107. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból külföldi bőnüldözı, határırizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervnek közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerzıdés alapján - az azokban meghatározott adatkörben - továbbíthat adatot. (2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szervektıl, szervezetektıl közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerzıdés alapján - az azokban meghatározott adatkörben vehet át adatot. 108. § Az e törvény alapján kezelt adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célból továbbíthatók.

XI. Fejezet Záró rendelkezések Hatálybalépés 109. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E törvény a) 2. § j) pontja, b) 9. §, (4)-(5), valamint (7) bekezdései, c) 10-12. §-ai, d) 13. § (1) bekezdés i) pontja, e) 16. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész, f) 18. § (2) bekezdése, g) 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı SIS figyelmeztetı jelzés” szövegrész, h) 42. § (4) bekezdés a) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı SIS figyelmeztetı jelzés” szövegrész, i) 65. § (3) bekezdése, valamint j) 95. § (1) bekezdés g) pontjában a „valamint a területi érvényességére vonatkozó adat” szövegrész a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba. (3) a) b) c) d) (4) a) b) c) d) e) f) (5) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény a) 9. § (2) bekezdése; b) 19. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve”, valamint a „tartózkodási vízummal” szövegrész; c) 19. § (2), (4), (5) és (6) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész; d) 19. § (8) bekezdésében a „tartózkodási vízummal” szövegrész; e) 19. § (10) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve”, valamint a „tartózkodási vízumának, illetve” szövegrész; f) 20. § (1) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész; g) 20. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész; h) 20. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízummal, illetve” szövegrész; i) 20. § (5) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve” szövegrész; j) 30. § (1) bekezdés a) pontjában a „tartózkodási vízumának” szövegrész; k) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész; l) 30. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész; m) 35. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal,” szövegrész hatályát veszti. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény; b) c) az európai uniós csatlakozással összefüggı egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 5780. §-a, az azt megelızı „NYOLCADIK FEJEZET” fejezetcím és „A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról” cím, továbbá 145. §-a; d)

e) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVI. törvény 10-31. §-a, 32. § a)-f) pontja, valamint 32. § (1) bekezdésének felvezetı szövegében az „ezzel egyidejőleg” szövegrész; f)

Átmeneti rendelkezések 110. § (1) Az e törvény hatálybelépése elıtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít. (2) Az e törvény hatálybalépése elıtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít. (3) Az e törvény hatálybalépése elıtt benyújtott, jogerısen el nem bírált vízum és tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tartózkodási engedélyt kérelmezı harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata alapján kérelmét ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelemnek kell tekinteni. (4) Az e törvény hatálybalépése elıtt benyújtott, jogerısen el nem bírált letelepedési kérelemmel kapcsolatos eljárásban - a kérelmezı nyilatkozata szerint - e törvény nemzeti letelepedési engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A harmadik országbeli állampolgárral szemben e törvény hatálybalépése elıtt elrendelt kiutasítást elıkészítı ırizetre e törvény kiutasítási ırizetre vonatkozó rendelkezéseit, az e törvény hatálybalépése elıtt elrendelt visszautasítási ırizetre és idegenrendészeti ırizetre e törvény idegenrendészeti ırizetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Felhatalmazó rendelkezések 111. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: a) az idegenrendészeti eljárás során, valamint a szálláshely, illetve a lakóhely bejelentésével, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatban eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás részletes rendjét; b) a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumeljárás részletes szabályait, a vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányok körét, valamint a vízumok kötelezı formáját; c) a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély és az EK letelepedési engedély kiállításának feltételeit és az okmányok formáját; d) az érvényes úti okmányok körét; e) a humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetve a bőnüldözı szervek együttmőködésének részletes szabályait; f) a meghívólevél hatósági záradékkal történı ellátásának feltételeit és az eljárás részletes szabályait; g) a kiutasítást elıkészítı, valamint az idegenrendészeti ırizet és a kötelezı tartózkodási hely létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait, továbbá az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásának és támogatásának részletes szabályait; h) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának részletes közegészségügyi szabályait, valamint az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolásának szabályait; i) a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét; j) a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelezı magatartási szabályokat; k) a repülıtéri tranzitterületen tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellátásának szabályait; l) a befogadottak, a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának, támogatásának szabályait; m) a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét; n) a NATO-SOFA Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazásának és tartózkodásának részletes szabályait; o) a tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes szabályait; p) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait; q) a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történı ellátásának részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza:

a) az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi elıírásait és mellékleteit; b) a harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásával, valamint tartózkodásával, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállításra kerülı úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások díját; c) a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet irányadó mértékét; d) az idegenrendészeti eljárással összefüggı költségek viselésének szabályait; e) a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított úti okmányok formáját. (3) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelıs miniszter, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvezı személyek ki- és beutazásával, valamint tartózkodásával kapcsolatos egyes szabályokat rendelettel határozza meg. (4) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter és az igazságügyért felelıs miniszter, hogy - az érintett miniszterekkel egyetértésben - az idegenrendészeti ırizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg. (5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelıs miniszter, hogy - az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszterrel egyetértésben - a közegészséget veszélyeztetı betegségeket rendeletben állapítsa meg. (6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter, a külpolitikáért felelıs miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelızıen a központi vízumhatósággal egyeztet. 112. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) 113. § 114. § (1) (2) (3) (4) 115-119. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés 120. § (1) E törvény a következı közösségi jogi aktusoknak történı részleges megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítésérıl; b) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról; c) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezı állampolgárainak jogállásáról; d) a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történı kiutasítás céljából történı átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról; e) a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkezı hatóságokkal együttmőködı állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyrıl; f) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségérıl; g) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történı beutazása feltételeirıl; h) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról; i) a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésrıl a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetıségérıl; j) a Tanács 1994. november 30-i állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történı belépésének korlátozásáról; k) a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenırzés eredményes módjainak fejlesztésérıl; l) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a repülıtéri tranzitintézkedésekkel kapcsolatos közös fellépésrıl;

m) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a helyi konzulátusok együttmőködésérıl a vízumokkal kapcsolatosan; n) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérı nélküli kiskorúakról; o) a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében elfogadott intézkedésekrıl. (2) E törvény a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

GovDecFreeA

113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról A Kormány a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 86. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el:

Értelmezı rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) EGT-állampolgár: a Tv. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy; b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzıdés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez; c) schengeni állam: a Tv. 2. § e) pontjában meghatározott állam; d) háztartás: az EGT-állampolgárral vagy magyar állampolgárral egy lakásban együtt élı, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı személyek közössége.

Eljáró hatóságok 2. § A Tv.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárások során a következı hatóságok járnak el: a) az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter; b) a külpolitikáért felelıs miniszter; c) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal); d) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: regionális igazgatóság); e) a vízumkiadásra feljogosított magyar konzuli tisztviselı (a továbbiakban: konzuli tisztviselı); f) a Határırség.

A beutazás, valamint a három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga 3. § A Tv. 3. § (1)-(4) bekezdése szerinti feltételek fennállását a Magyar Köztársaság területére történı beléptetést megelızıen a Határırség ellenırzi.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag számára kiadott vízum 4. § A Tv. 4. § (1) bekezdése szerinti vízum (a továbbiakban: vízum) kiadása a) a külpolitikáért felelıs miniszter, b) a konzuli tisztviselı, c) a Hivatal (a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik. 5. § A vízum iránti kérelmet - a 6-7. §-ban meghatározott kivétellel - a konzuli tisztviselı bírálja el. 6. § A külpolitikáért felelıs miniszter bírálja el - külön jogszabály szerint - a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvezı személyek családtagjainak vízumkérelmeit. 7. § (1) A vízum kivételes esetben kiadható a Magyar Köztársaság közúti, légi, valamint vízi határátkelıhelyén (a továbbiakban: határátkelıhely) is, feltéve, hogy a harmadik ország állampolgárságával

rendelkezı családtag megfelel a Tv. 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és valószínősíti, hogy nem volt abban a helyzetben, hogy elızetesen vízumot igényelhessen. (2) A határátkelıhelyen elıterjesztett vízum iránti kérelmet a Határırség köteles elektronikus úton haladéktalanul döntésre felterjeszteni a Hivatalhoz. (3) A Hivatal a kérelemrıl a kézhezvételt követıen azonnal, de legkésıbb három órán belül határoz, és döntését - a Határırség útján - elektronikus úton közli a kérelmezıvel. (4) A vízummal kapcsolatos ügyintézés folyamatossága érdekében a Hivatal állandó ügyeleti szolgálatot szervez. (5) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a vízumot a Határırség állítja ki a kérelmezı részére. 8. § (1) A vízum iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bármely magyar konzuli tisztviselınél vagy a Magyar Köztársaság nevében vízum kiadása iránti kérelem átvételére feljogosított más állam külképviseletén vagy az ilyen kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani. (2) A vízumkérelmet a 7. §-ban meghatározott esetben a határátkelıhelyen kell benyújtani. 9. § (1) A vízum iránti kérelmet az e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell elıterjeszteni. (2) A vízum iránti kérelem az utazás tervezett idıpontját legfeljebb három hónappal megelızıen terjeszthetı elı. (3) A vízum iránti kérelem elıterjesztésekor a kérelmezınek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmánynak - a 13. §-ban foglalt kivétellel - legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad lapot kell tartalmaznia. (4) A vízum iránti kérelemhez mellékelni kell a tartózkodás célját igazoló okiratokat. (5) A vízumkiadó hatóság a tartózkodás teljes idıtartamára, valamint a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét vélelmezi. 10. § A vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság, illetve - a 7. § alkalmazásában - a Határırség illetékes szerve a vízumkérelmezı úti okmányába bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevı hatóság nevét. 11. § A konzuli tisztviselı a vízum iránti kérelemrıl a kézhezvételtıl számított 15 napon belül dönt. 12. § A vízumot az e rendelet 2. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani. 13. § (1) Ha a vízumkötelezett harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag úti okmányát a Magyar Köztársaság nem ismeri el, a vízumot az e rendelet 2. mellékletének 2. pontja szerinti formában és adattartalommal, vízum beillesztésére szolgáló őrlapon (a továbbiakban: külön lap) kell kiadni, feltéve, hogy a kérelmezı eleget tesz a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelıen alkalmazandók abban az esetben is, ha a vízumkötelezett harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag Magyar Köztársaság által elismert úti okmányában nincs a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldal. 14. § (1) A külpolitikáért felelıs miniszter, valamint a konzuli tisztviselı a vízum iránti kérelemrıl a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek tíz napon belül eleget tenni. 15. § A vízum érvénytelen, ha a) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; b) hamis adatot tartalmaz vagy meghamisították; c) a jogosultja a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott; d) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett vagy olyan ország állampolgárságát szerezte meg, amely ország állampolgárainak - közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerzıdés alapján - a Magyar Köztársaság területére történı beutazásához nincs szüksége vízumra; e) jogosultja meghalt. 16. § (1) Az a vízumkiadó hatóság, amely eljárása során a vízum érvénytelenségére okot adó körülményrıl tudomást szerez, a vízumot visszavonja, és a 15. § a) pontjában meghatározott esetben gondoskodik a vízum pótlásáról. (2) 17-18. §

A három hónapot meghaladó tartózkodás feltételeinek igazolása 19. § (1) Az EGT-állampolgár a Tv.-ben meghatározott feltételeket a tartózkodás jogcímének megfelelıen okirattal vagy más irattal igazolhatja. (2) A Tv. alkalmazásában az eljáró hatóság a kérelmezı által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot bizonyító erejő okiratként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 52. § (2) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is elfogadhatja.

20. § (1) Ha a tartózkodás célja keresıtevékenység folytatása, azt a kérelmezı különösen a következı módon igazolhatja: a) munkavégzésre irányuló jogviszony keletkezését igazoló okirattal; b) érvényes szerzıdéssel vagy cégmásolattal, cégkivonattal, illetve cégbizonyítvánnyal, amely igazolja, hogy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetıjeként, vezetıi, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét; c) érvényes vállalkozói igazolvánnyal vagy azzal egyenértékő - más tagállam hatósága által kiállított vállalkozási tevékenység folytatására jogosító engedéllyel; d) munkát keresı személy esetén olyan dokumentumokkal, amelyek alátámasztják, hogy munkát keres, és a keresıtevékenység megkezdése valószínő, vagy e) egyéb hitelt érdemlı módon. (2) Azon EGT-állampolgárok esetében, akiket a Magyar Köztársaság más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 25-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 16. cikke elıír, a munkavállalási engedély csatolása is szükséges. 21. § (1) Elegendı forrással rendelkezik a kérelmezı, ha a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem eléri a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot. (2) Ha a kérelmezı háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, az eljáró hatóság a kérelmezı jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata után megállapítja, hogy a kérelmezı elegendı forrással rendelkezik-e önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére. (3) Ha a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, az eljáró hatóság az elegendı forrás meglétét a (2) bekezdésben foglalt vizsgálat lefolytatása nélkül megállapítja, ha a kérelmezı nyilatkozik arról, hogy elegendı forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére. (4) A (2) bekezdésben foglalt vizsgálat során különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) az egy háztartásban jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezık száma; b) az egy háztartásban eltartottak száma; c) a kérelmezı a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa, haszonélvezıje vagy használója-e. (5) A kérelmezı az elegendı forrás meglétét különösen a megélhetését biztosító vagyonával vagy olyan jövedelmével igazolhatja, amely a) EGT-állam társadalombiztosítása vagy egyéb szociális ellátórendszere alapján jár; b) tagdíjfizetésen vagy rendszeres befizetésen alapuló részesedésbıl vagy ellátásból származik; c) EGT-államban vezetett névre szóló betét vagy betétszerzıdés vagy más banki, illetve befektetési eszköz, EGT-állam hitelintézete által vállalt bankgarancia vagy EGT-állam székhelyén mőködı jogi személy által vállalt készfizetı kezesség alapján garantált; d) tartásdíj esetén az errıl szóló közokiraton alapul. (6) Nem lehet az (5) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni különösen a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat; b) az EGT-állampolgár olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja; c) a mozgáskorlátozott személy gépjármővét, és d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek az EGT-állampolgár jövedelmének megszerzéséhez szükségesek. (7) A havi jövedelem kiszámításakor a) rendszeres jövedelem esetén a tartózkodás bejelentését megelızı három hónap, b) nem rendszeres jövedelem esetén a tartózkodás bejelentését megelızı tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. (8) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minısül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon. 22. § A Tv. hatálya alá tartozó személy jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, ha a magyarországi tartózkodás teljes idıtartamára a) részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerzıdés vagy megállapodás alapján rendezett; ennek hiányában b) külön törvényben meghatározottak szerint jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére. 23. § Ha a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, azt a kérelmezı különösen a) a közoktatásról vagy a felsıoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmény felvételi igazolásával, b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal, vagy c) egyéb hitelt érdemlı módon

igazolhatja. 24. § (1) A családtag családtagi jogállását a családi kapcsolat fennállását igazoló okirattal, így különösen a) születési anyakönyvi kivonattal, b) házassági anyakönyvi kivonattal, c) örökbefogadásról szóló okirattal, vagy d) egyéb hitelt érdemlı módon igazolhatja. (2) Ahol e rendelet anyakönyvet említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékő okiratot is érteni kell. 25. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az EGT-állampolgár és a magyar állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: eltartási nyilatkozat) nyilatkozik arról, hogy a családtag eltartására kötelezettséget vállal. (2) Eltartási nyilatkozat tételére nincs szükség, ha az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár keresıtevékenységet folytat. (3) Az eltartási nyilatkozatot az EGT-állampolgár családtag tartózkodásának bejelentésekor, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag tartózkodási kártya kiállítására irányuló kérelmével egyidejőleg csatolni kell. 26. § (1) Az EGT-állampolgár családtagjának - kivéve, ha az EGT-állampolgár regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik - igazolnia kell, hogy az az EGT-állampolgár, akit kísér, vagy akihez csatlakozik, teljesíti a Tv. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket. (2) A magyar állampolgár családtagjának igazolnia kell, hogy ı maga vagy az a magyar állampolgár, akinek jogán kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, megfelel a Tv. 7. §-ában meghatározott feltételeknek. 27. § (1) Aki a Tv. 8. § (1) bekezdése alapján kéri a tartózkodás engedélyezését, a) okirattal köteles igazolni, hogy tartási vagy életjáradéki szerzıdés, illetve külön törvényben meghatározott tartási kötelezettség vagy a 25. § (1) bekezdése szerinti eltartási nyilatkozat alapján magyar állampolgár eltartottja, illetıleg jogszabály vagy szerzıdés alapján az EGT-állampolgár a tartására köteles; b) a kezelıorvos által kiállított igazolással köteles igazolni, hogy súlyos egészségügyi okból az EGTállampolgár, illetve a magyar állampolgár személyes ápolására szorul; c) arra hivatkozva, hogy - abban az országban ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgárral legalább egy évig egy háztartásban élt, köteles ezt okirattal - különösen az errıl kiállított hatósági bizonyítvánnyal - igazolni. (2) A regionális igazgatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényel arra vonatkozóan, hogy a kérelmezınek legalább egy éve a magyar állampolgár lakóhelyével vagy a tartózkodási helyével azonos-e a lakóhelye vagy a tartózkodási helye. 28. § (1) A keresıtevékenység megszőnésére vonatkozó - különösen a munkáltató bejelentésébıl származó adat felmerülése esetén az EGT-állampolgár a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság felhívására köteles a tartózkodás feltételeinek fennállását igazolni. (2) Ha az EGT-állampolgár a Tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási jogát a Tv. 9. §-a alapján tartja meg, a tartózkodás feltételeinek fennállását az alábbiakkal igazolhatja: a) a keresıképtelenséget az orvosszakértıi szerv szakvéleményével, illetve az orvosszakértıi szerv szakvéleményére alapozott egyéb olyan okirattal, amelybıl a munkaképesség-változás mértéke megállapítható; b) az álláskeresıvé vált EGT-állampolgár az álláskeresési támogatás folyósítását a regionális igazgatóság felhívására a munkaügyi központ erre vonatkozó igazolásával; c) a szakképzésben részt vevı EGT-állampolgár a beiratkozást és a képzés várható idıtartamát az errıl kiállított igazolással. (3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolásnak tartalmaznia kell az álláskeresési támogatás folyósítása lejártának várható idıpontját. 29. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát az alábbiakkal igazolhatja: a) a házasság legalább kétéves fennállását házassági anyakönyvi kivonattal; b) a szülıi felügyeleti jogot az azt megalapozó bírósági döntéssel vagy okiratba foglalt megállapodással; c) a rendkívüli méltánylást érdemlı körülményt annak hitelt érdemlı bizonyításával; d) a kiskorú gyermek láthatásának jogát az azt megalapozó bírósági döntéssel vagy okiratba foglalt megállapodással. (2) A regionális igazgatóság a Tv. 75. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján vezetett résznyilvántartásból ellenırzi, hogy a volt házastárs legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén tartózkodott az EGTállampolgár vagy a magyar állampolgár családtagjaként. (3) Ha a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát a volt házastársa által a sérelmére elkövetett szándékos bőncselekményre alapítja, erre nézve a regionális igazgatóság a Tv. 82. § (1) bekezdés b) pontja alapján adatot igényel a bőntettesek nyilvántartásából.

(4) Ha a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát a házasságkötés elıtt fennálló letelepedett jogállására alapítja, azt a regionális igazgatóság a letelepedett jogállással rendelkezık nyilvántartásában ellenırzi. 30. § (1) Ha az EGT-állampolgár gyermekének a Tv. 12. §-a alapján marad fenn a tartózkodási joga, a gyermek vagy törvényes képviselıje köteles minden tanulmányi félévben az oktatási intézmény által kiállított igazolással a tanulmányok folytatását, valamint a tanulmányok befejezésének várható idıpontját igazolni. (2) Az igazolást a gyermek vagy törvényes képviselıje köteles legkésıbb az adott tanulmányi félév elsı napját követı harmincadik napon a gyermek regisztrációs igazolását vagy tartózkodási kártyáját kiállító regionális igazgatóságnál bemutatni. 31. § (1) A Tv. 13. § (1) bekezdése, valamint 15. § (1) bekezdése alkalmazásában az eljáró hatóság a regisztrációs igazolást, illetve a tartózkodási kártyát kiállító regionális igazgatóság. (2) Ha az EGT-állampolgár vagy családtag tartózkodása veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát, a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezi a regionális igazgatóságnál a Tv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott határozat meghozatalát. 32. § Az állandó tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásakor az EGT-állampolgár vagy a családtag a kérelem benyújtását megelızı, megszakítás nélküli és jogszerő tartózkodását a 19-30. §-ban meghatározott módon köteles igazolni. 33. § (1) A Tv. 16. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel igazolására a születési anyakönyvi kivonat szolgál. (2) A regionális igazgatóság a Tv. 16. § (2) bekezdése alkalmazásában - az életközösség Tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelı fennállásának ellenırzése céljából - a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényel a magyar állampolgár és családtagja lakóhelyérıl vagy tartózkodási helyérıl. (3) A magyar állampolgár házastársa házassági anyakönyvi kivonattal igazolja, hogy a házasságot a kérelem benyújtását megelızıen legalább két éve megkötötték. 34. § (1) A Tv. 18. § (1) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga az alábbi módon igazolható: a) az öregségi vagy korengedményes nyugdíj folyósítását megállapító határozattal, valamint az azt igazoló okirattal vagy más irattal, hogy a nyugellátás iránti igény bejelentését megelızı tizenkét hónapban a Magyar Köztársaság területén folytatott keresıtevékenységet; b) a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggı és gyógykezelést igénylı állapot az orvosszakértıi szerv szakvéleményével, illetve az orvosszakértıi szerv szakvéleményére alapozott egyéb olyan okirattal, melybıl a munkaképesség-változás mértéke megállapítható; c) a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredményeként bekövetkezett keresıképtelenség a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását megállapító határozattal; d) a valamely EGT-állam területén folytatott keresıtevékenység az azt igazoló okirattal vagy más irattal. (2) A Tv. 18. § (3) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga a) az öregségi vagy korengedményes nyugdíj folyósítását megállapító határozattal, vagy b) a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggı és gyógykezelést igénylı állapotról az orvosszakértıi szerv által kiállított szakvéleménnyel, illetve az orvosszakértıi szerv szakvéleményére alapozott - a munkaképesség-változás mértékét megállapító - egyéb okirattal igazolható. (3) A Tv. 18. § (5) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga az EGT-állampolgár halálának körülményeit megállapító munkabaleseti jegyzıkönyvvel igazolható. 35. § (1) Indokolatlan terhet jelent a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére az az EGT-állampolgár vagy családtag, aki hat hónapnál hosszabb ideig részesül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32/B. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján idıskorúak járadékában vagy az Szt. 37/A-37/H. §-ai alapján rendszeres szociális segélyben. (2) Az indokolatlan teher megállapításánál az eljáró hatóság figyelembe veszi az EGT-állampolgár vagy a családtag egyéb személyes körülményeit is, így különösen az ellátás igénylését megelızıen a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás idıtartamát, az ellátás folyósításának idıtartamát, valamint az anyagi nehézség átmeneti vagy tartós jellegét.

Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodásának bejelentése és a bejelentést igazoló okmány 36. § (1) Az EGT-állampolgár a három hónapot meghaladó tartózkodását a jövıbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál jelenti be. (2) A bejelentéskor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni. Csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló - e rendeletben meghatározott - okiratokat vagy más iratokat.

(3) A regisztrációs igazolás - érvényes úti okmánnyal vagy személyi igazolvánnyal - határozatlan ideig érvényes.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag három hónapot meghaladó tartózkodási jogát igazoló okmány 37. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a jövıbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál nyújtja be. (2) A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt és - a 13. §-ban meghatározott esetben - a külön lapot be kell mutatni, valamint csatolni kell az e rendeletben meghatározott, a családi kapcsolat és a tartózkodási jog egyéb feltételeinek fennállását igazoló okiratokat vagy más iratokat. (3) Ha a tartózkodási kártyát nem ötéves érvényességgel állították ki, a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag kérelmezheti a tartózkodási kártya meghosszabbítását. (4) A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésıbb a tartózkodási kártya érvényességi idejének lejártát megelızı harmincadik napon kell benyújtani a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál. (5) A meghosszabbításra irányuló eljárásban a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külön lap bemutatása nem szükséges.

Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány 38. § (1) Az EGT-állampolgár és a családtag az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál nyújthatja be. (2) A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni, illetve csatolni kell a megszakítás nélküli és jogszerő tartózkodást igazoló, e rendeletben meghatározott okiratokat vagy más iratokat. (3) A regionális igazgatóság az állandó tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárása során ellenırzi a tartózkodás jogszerőségét, tartamát és folyamatosságát. (4) Az állandó tartózkodási kártyát a lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóság tízévente a feltételek vizsgálata nélkül megújítja.

A tartózkodási jogot igazoló okmányokra vonatkozó közös rendelkezések 39. § (1) A tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelen, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a Magyar Köztársaság területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, továbbá, ha a tartózkodási jog, illetve az állandó tartózkodási jog megszőnt. (2) A tartózkodási jogot igazoló okmány akkor is érvénytelen, ha a) - a lakcím kivételével - az okmányban foglalt adatok megváltoztak; b) az okmány érvényességi ideje lejárt; c) az okmány megrongálódott, és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; d) hamis adatokat tartalmaz vagy meghamisították; e) tulajdonosa meghalt; f) az érintett magyar állampolgárságot szerzett. (3) Érvénytelen a regisztrációs igazolás és a tartózkodási kártya, ha jogosultja részére állandó tartózkodási jogot igazoló okmány kerül kiállításra. (4) Az okmányt kiállító hatóság az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt visszavonja. A visszavonásról az érvénytelenséget megállapító határozatban rendelkezik. (5) Az okmányt visszavonó regionális igazgatóság gondoskodik az okmány érvénytelenítésérıl, valamint a visszavonás tényének, okának és idıpontjának a Tv. 75. § (1) bekezdésében meghatározott megfelelı résznyilvántartásba történı bejegyzésérıl, továbbá a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben az új okmány kiadásáról. 40. § A külpolitikáért felelıs miniszter bírálja el - külön jogszabály szerint - a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvezı személyek családtagjainak tartózkodási jogot igazoló okmány iránt kérelmeit.

Bejelentési kötelezettségek

41. § A Tv. 27. § (2) bekezdésében meghatározott értesítést a regionális igazgatóság közvetlenül, elektronikus úton teljesíti. 42. § (1) A regionális igazgatóság az úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, megsemmisülését, illetıleg elvesztését bejelentı EGTállampolgárnak vagy családtagnak - az állampolgárság valószínősítése esetén - díjmentesen igazolást állít ki a bejelentés tényérıl. (2) Ha az EGT-állampolgár vagy családtag az úti okmányának, illetve személyazonosító igazolványának eltőnése miatt a rendırségnél feljelentést tesz, a rendırség az úti okmány, illetve személyazonosító igazolvány eltőnésének tényérıl haladéktalanul értesíti az illetékes regionális igazgatóságot. (3) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt tulajdonosa megtalálja, és részére új úti okmányt vagy tartózkodási jogot igazoló okmányt még nem adtak ki, a tartózkodási jogot ideiglenes igazoló igazolást a kiállító hatóságnak le kell adnia. (4) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt tulajdonosa megtalálja, de idı közben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt a kiállító hatóságnak le kell adnia. (5) Az a hatóság, amely talált úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt átvett, köteles azt a Hivatalnak megküldeni. (6) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott úti okmányokról, személyazonosító igazolványokról, valamint tartózkodási jogot igazoló okmányokról, továbbá a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadható, kitöltetlen tartózkodási jogot igazoló okmányokról külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az úti okmány, személyazonosító igazolvány, valamint tartózkodási jogot igazoló okmány típusát, azonosító adatait, számát, sorozatszámát és érvényességi idejét. (7) Ha a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadható, kitöltetlen tartózkodási jogot igazoló okmány holléte ismeretlen, a Hivatal az okmány körözését rendeli el. 43. § A családtag a tartózkodási jogcímnek a Tv. 10. és 11. §-ban foglalt okból bekövetkezett változását köteles az annak alapjául szolgáló tény bekövetkeztétıl számított harminc napon belül a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejő csatolásával bejelenteni.

A tartózkodás közegészségügyi szabályai 44. § (1) Az EGT-állampolgár a tartózkodás bejelentésekor, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásakor köteles nyilatkozni arról, hogy külön jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztetı betegségben szenved-e, fertızıképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetve ezekre tekintettel részesül-e kötelezı és rendszeres ellátásban. (2) Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervnek az EGT-állampolgár vagy a családtag lakóhelye szerint illetékes kistérségi (fıvárosi kerületi) intézetét (a továbbiakban: Intézet). (3) Az Intézet az EGT-állampolgárt vagy a családtagot kötelezheti arra, hogy a szükséges orvosi vizsgálatoknak alávesse magát. (4) Amennyiben az Intézet megállapítja, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag közegészséget veszélyeztetı betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, az Intézet a) megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket, vagy b) a Tv. 40. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - egyidejőleg javaslatot téve a beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamára - az EGT-állampolgár vagy a családtag kiutasítását kezdeményezi.

A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom 45. § (1) Az eljáró hatóságnak az EGT-állampolgár vagy a családtag visszairányítására vonatkozó hatósági intézkedés, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása, illetve a bírósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása elıtt vizsgálnia kell a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. Ennek során az eljáró hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. (2) Nem kell vizsgálni a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, ha a visszairányítás vagy a kiutasítás EGT-állam területére történik. (3) Ha az EGT-állampolgár, illetve a családtag származási országa vagy az az ország, amely ıt visszafogadni köteles, nem felel meg a biztonságos származási vagy a biztonságos harmadik országokra vonatkozó követelményeknek, az (1) bekezdésben foglalt kényszerintézkedések nem rendelhetık el, illetve nem hajthatók végre.

(4) A visszaküldési tilalom vizsgálata az EGT-állampolgárral, illetve a családtaggal szemben elrendelt kitoloncolási ırizet végrehajtását, illetve a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségét nem érinti. (5) Az eljáró hatóság az idegenrendészeti eljárást, illetve a határozat végrehajtását felfüggeszti, és az illetékes regionális igazgatóságnál kezdeményezi a humanitárius tartózkodási engedély kiállítását, ha eljárásában megállapítja a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. (6) A Tv. 34. § (1) bekezdése szerinti tilalom fennállását nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy az EGTállampolgár vagy a családtag részére a származási államának külképviselete nem állítja ki a hazatérésre szolgáló úti okmányt. (7) A regionális igazgatóság a visszaküldés akadályának fennállását folyamatosan, de a központi idegenrendészeti nyilvántartó szerv megkeresése alapján legalább évente felülvizsgálja. A visszaküldés akadályának megszőnése esetén az eljáró hatóság az EGT-állampolgárral vagy a családtaggal szemben a felfüggesztett idegenrendészeti eljárást lefolytatja.

A beléptetés megtagadása és a visszairányítás 46. § (1) A visszairányításról rendelkezı határozatnak tartalmaznia kell a visszaküldési tilalom vizsgálatának eredményét, annak az országnak a megjelölését, ahová a visszairányítás történik, valamint a visszairányítás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedéseket. (2) A Tv. 37. § (2) bekezdésében foglalt határidıt a beléptetés megtagadásának idıpontjától kell számítani. (3) Ha a Határırség az EGT-állampolgárt vagy családtagot a Tv. 37. § (2) bekezdése alapján a határterület vagy a repülıtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülıtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségében a) elhelyezést, b) napi háromszori étkezést, valamint c) személyi felszerelést köteles biztosítani. (4) A Tv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a Határırség az érintett EGT-állampolgárt vagy a családtagot a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elı.

A beutazási és tartózkodási tilalom és az idegenrendészeti kiutasítás 47. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag részére kivételes méltánylást érdemlı körülmények fennállása esetén a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı hatóság - a tilalom fenntartása mellett - engedélyezheti a Magyarországra történı egyszeri, három hónapot meg nem haladó idıtartamú beutazást. (2) A beutazási engedély iránti kérelmet a konzuli tisztviselınél kell elıterjeszteni. 48. § (1) A Tv. 38. § (1) bekezdés szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szükségességérıl a külpolitikáért felelıs miniszter tájékoztatja a Hivatalt. (2) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom, valamint az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére a regionális igazgatóság jogosult. (3) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 40. § (1) bekezdése alapján kizárólag a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére rendelhetı el. (4) Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtását követı harminc napon belül a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt a személy- és lakcímnyilvántartás központi szervének kell megküldeni. 49. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelı határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtás idıpontját, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik. (2) A kiutasító határozatban fel kell tüntetni a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom vizsgálatának eredményét. 50. § A Tv. 42. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén a regionális igazgatóság a kísérı nélküli kiskorú elhelyezése érdekében megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot. 51. § A beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát években kell meghatározni.

A kiutasítás végrehajtása 52. § (1) A jogerıs bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását a kiutasítást elrendelı bíróság székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság határozattal rendeli el. A határozat tartalmazza az ország elhagyásának határidejét, a határátlépés helyét, az EGT-állampolgár vagy a családtag arcképmásának és ujjnyomatának rögzítésére való kötelezést, valamint a kitoloncolásról való rendelkezést.

(2) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltı EGT-állampolgár vagy családtag kiutasításának végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelızıen értesíti a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot.

Kitoloncolás 53. § (1) A kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Határırség intézkedik. (2) A kitoloncolást a Határırség foganatosítja. 54. § (1) A kitoloncolást a Magyar Köztársaság államhatáráig, ha a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerzıdés (visszafogadási egyezmény) kötelezıen elıírja, az EGT-állampolgár, illetve családtag származási államáig vagy más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni. (2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeirıl (a továbbiakban: végrehajtás), továbbá a végrehajtási kifogás benyújtásának lehetıségérıl az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a) a végrehajtás idıpontjára, amelyet légi úton történı toloncolás esetén a végrehajtás megkezdését megelızıen legalább harminchat órával kell közölni, b) a célállomás megjelölésére, c) arra, hogy a végrehajtás milyen jármővön, továbbá arra, hogy kísérettel történik. (3) Külön jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közremőködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni. (4) A kitoloncolás végrehajtását csak az idegenrendészeti kiutasítást elrendelı vagy a jogerıs bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását elrendelı határozat birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. (5) A végrehajtás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy az EGT-állampolgáron, illetve a családtagon vannak-e látható külsérelmi nyomok, és azok dokumentálásáról gondoskodni kell. 55. § (1) Az érintett a végrehajtás módja ellen végrehajtási kifogással élhet, amelyet a végrehajtás befejezését követı nyolc napon belül írásban, postai úton kell elıterjeszteni. (2) A végrehajtást foganatosító szervnek a kifogás tárgyában hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstıl számított nyolc napon belül a kifogást elbíráló szervnél lehet elıterjeszteni. (3) A felettes szerv a fellebbezésrıl annak beérkezésétıl számított tizenöt napon belül dönt. 56. § (1) A célországba történı beutazást meghiúsultnak kell tekintetni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a) a légi jármő parancsnoka megtagadja a toloncolt EGT-állampolgár, illetve családtag felvételét a légi jármőre; b) a toloncolt EGT-állampolgáron, illetve családtagon nem dokumentált külsérelmi nyomok vannak, vagy ha az EGT-állampolgár, illetve a családtag olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel és az EGT-állampolgár, illetve a családtag életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani. (2) A kitoloncolás a kitoloncolt sürgıs orvosi beavatkozást igénylı állapota miatt nem hajtható végre, ha a végrehajtás során a toloncolt EGT-állampolgár, illetve családtag egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a toloncolt életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható. (3) A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 50. § (5) bekezdésben meghatározott okok elhárultak. (4) A végrehajtást határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy a toloncolást nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszőnésekor a kitoloncolást ismételten el kell rendelni. (5) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a Tv. 37. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni, és az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot - a további intézkedésig - légi úton történı kitoloncolás esetén a repülıtér, vízi úton, vasúton vagy közúton történı kitoloncolás esetén a határterület kijelölt részén kell elhelyezni. (6) A (2) bekezdés szerinti egészségi vagy pszichés állapotváltozást szakorvos, illetve pszichológus állapítja meg. (7) A kitoloncolás végrehajtásának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg.

A kitoloncolási ırizet

57. § (1) Az ırizetbe vételt elrendelı határozatnak tartalmaznia kell az ırizet kezdı és befejezı idıpontját, a végrehajtás helyét, valamint az ideiglenes intézkedést vagy azt, hogy ideiglenes intézkedésnek nincs helye. (2) Az ırizet idıtartamát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - órákban kell számítani. (3) Ha a helyi bíróság az ırizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az ırizet tartamába minden megkezdett nap beszámít. 58. § Az EGT-állampolgár vagy családtag által szóban vagy írásban elıterjesztett kifogást a) a Tv. 58. § (2)-(3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén az ırizetet elrendelı regionális igazgatóság, b) a Tv. 58. § (1) bekezdésében, illetve a Tv. 59. §-ában foglalt kötelezettségek elmulasztása esetén az ırizetet foganatosító szerv haladéktalanul továbbítja a kitoloncolási ırizet helye szerint illetékes helyi bíróságnak. 59. § (1) Az ırizetet elrendelı regionális igazgatóság az ırizet idıtartamát az eljárás lefolytatásához szükséges legrövidebb idıtartamban határozza meg. (2) Az ırizetet elrendelı hatóságnak az ırizet meghosszabbítására irányuló indítványa tartalmazza az EGTállampolgár, illetve a családtag kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást is. Az indítványt az EGT-állampolgár, illetve a családtag jogi képviselıjének is meg kell küldeni. (3) Ha az ırizet idıtartamát a bíróság meghosszabbította, de az elrendelés oka már nem áll fenn, az ırizetet elrendelı hatóság az ırizetet a bíróság egyidejő értesítése mellett megszünteti.

Az ırizet végrehajtására szolgáló intézmény létesítésének feltételei 60. § (1) İrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthetı, ahol 3 a) az ırizetben lévı személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben személyenként legalább 15 m légtér és 2 5 m mozgástér, b) az étkezés, a szabadidı eltöltésére és a látogatók fogadására alkalmas külön közösségi helyiségek, c) az engedélyezett férıhelyek számának megfelelı számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiség, d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelı orvosi rendelı, e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítı helyiség, f) szabadlevegın való tartózkodásra alkalmas terület, g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági elıírások szerinti megvilágítás, h) az intézmény szünetmentes áramellátása, i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség, j) telefonhasználati lehetıség, k) az ırizetben lévı személyek és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellızés biztosítható. (2) İrzött szállás rendırségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthetı. (3) Az ırizetben lévı férfiakat és nıket külön épületrészben kell elhelyezni.

Az ırizetben lévık egészségügyi ellátása 61. § (1) Ha az ırizetbe vett EGT-állampolgár vagy családtag nem áll biztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés e) és i) pontjaiban meghatározott ellátásokra. (2) Az elhelyezett EGT-állampolgár vagy családtag jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelezı védıoltásra. 62. § (1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag háziorvosi ellátása az ırzött szálláson történik. (2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel mőködı egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. (3) A külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzıvel rendelkezı orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az ırzött szállást fenntartó hatóság megtéríti. 63. § (1) Az ırzött szállást fenntartó hatóság a 61. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta. (2) Az egészségbiztosítási szolgáltatások ellátási igazolvánnyal vehetıek igénybe. A megtérítésre a 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet 13. § (5)-(6) bekezdései az irányadóak. 64. § (1) Az ırizet végrehajtási helyének kijelölése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az ırizet végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Arcképmás és ujjnyomat rögzítése 65. § A Tv. 60. § (1) bekezdése alapján az arcképmás és ujjnyomat adatokat a regionális igazgatóság rögzíti. 66. § (1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehetı legkevesebb költséget okozza. (2) A Tv. 62. §-ában meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstıl számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidı eredménytelen eltelte esetén a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

A személykörözés elrendelése 67. § Körözés elrendelésére a) a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ırizetet elrendelı, b) a Tv. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelı hatóság jogosult. 68. § A Tv. 64. § (2) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt az EGT-állampolgárral vagy a családtaggal szembeni büntetıeljárási kényszerintézkedés végrehajtási helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik a) a külföldre utazási tilalom nyilvántartásba történı bejegyzése, illetve törlése, b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása érdekében.

Felelısségi szabályok 69. § (1) A Tv. 65. §-ában foglaltak során a Határırség a fuvarozót terhelı közrendvédelmi bírságot határozattal állapítja meg, továbbá a visszaszállítási, illetve a költségviselési kötelezettség teljesítését határozatban rendeli el, amely azonnal végrehajtható. (2) Ha a fuvarozó a Tv. 37. § (2) bekezdésében foglalt határidın belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Határırség megelılegezi a költségeket, és más fuvarozó gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról. (3) Ha a fuvarozó a megelılegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Határırség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti. (4) A fuvarozót nem terheli visszaszállítási kötelezettség, ha a szállított harmadik ország állampolgárságával rendelkezı családtag menekültkénti elismerését kéri, illetve ha ideiglenes vagy kiegészítı védelmet kér. 70. § (1) A Tv. 65. § (1) bekezdése szerinti ellenırzési kötelezettségét nem teljesítı fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedı, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani. (2) A bírságot a Határırségnek a Magyar Köztársaság területére történı belépés megkísérlésének helye szerint illetékes szerve állapítja meg. 71. § (1) A Tv. 66. §-a szerinti közrendvédelmi bírság mértéke legalább 3000, legfeljebb 5000 euró, amelyet forintban kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén - minden olyan útra vonatkozóan, amellyel kapcsolatban az utasok adatait nem vagy helytelenül közölték - halmozottan is kiszabható. (2) A bírságot az adatszolgáltatási kötelezettségét megszegı légi fuvarozóval szemben a Határırségnek a Magyar Köztársaság területére történı belépés helye szerint illetékes szerve állapítja meg. 72. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 67. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként ötszázezer forintig terjedı közrendvédelmi bírsággal sújthatja. (2) A bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményrıl való tudomásszerzésétıl számított egy éven túl nincs lehetısége. 73. § (1) A 70-72. §-ban meghatározott bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértés ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni. (2) A 70-72. §-ban meghatározott bírság behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni. (3) A 70-71. §-ok szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést másodfokon a Hivatal, a 72. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést a Határırség központi szerve bírálja el.

Adatkezelés

74. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelı szerve a Hivatal (a továbbiakban: központi adatkezelı szerv). 75. § A regionális igazgatóság a Tv. 76. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 76. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 78. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. (2) A Tv. 60. § (1) bekezdése alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter rendeletében meghatározott szerv. 77. § A regionális igazgatóság a) a nyomozó hatóság vagy igazságszolgáltatási szerv tájékoztatása alapján a Tv. 79. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban, b) a Rendırség tájékoztatása alapján a Tv. 79. § (1) bekezdés a) és c)-e) pontjaiban meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 78. § A regionális igazgatóság a Tv. 80. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja.

Hatálybalépés 79. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet a) 16. § (2) bekezdése, b) 17. és 18. §-a a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba. (3) a) b) (4) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e rendelet 3. melléklete hatályát veszti.

Jogharmonizációs záradék 80. § (1) E rendelet a Tv.-vel együtt az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet 70. §-a a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségérıl szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez Fénykép

Schengeni vízumkérelem Ez a nyomtatvány ingyenes

Nagykövetség vagy konzulátus bélyegzıje

Kizárólag nagykövetségi/konzulátusi használatra

1. Családi neve(i)

2. Születéskori családi neve(i) [korábbi családi neve(i)] A kérelem kelte: 3. Keresztneve(i) 4. Születési ideje (év-hó-nap) 6. Születési helye és országa

5. Személyazonosító száma (nem kötelezı)

Ügyintézı:

7. Jelenlegi állampolgársága(i)

8. Eredeti (születéskori) állampolgársága

9. Neme □ Férfi

10. Családi állapota: □ Házas Egyedüláll □ ó □ Elvált □ Özvegy 12. Anyja neve

□ Nı

11. Apja neve

□ Külön élı □ Egyéb

Igazoló okmányok: □ Érvényes útlevél □ Anyagi fedezet

□ Meghívás □ Közlekedési eszköz □ Egészségbiztosítás □ Egyéb:

13. Az útlevél típusa: Magánútlevél □ Diplomata□ Szolgálati □ Úti okmány □ útlevél útlevél (1951. évi Külföldi útlevél □ Tengerész□ Más úti okmány egyezmény) □ útlevél (kérjük, részletezze): .......................................................................................................................... 15. Kiállítója 14. Az útlevél száma 16. A kiállítás ideje

17. Érvényességi ideje

18. Amennyiben nem a származási országában lakik, van engedélye az abba az országba történı visszautazáshoz? Nincs □ Van, (szám és érvényesség) □ ........................................................................ * 19. Jelenlegi foglalkozása * 20. Munkáltató neve, címe és telefonszáma. Diákok esetében az iskola neve és címe.

21. Fı úti cél

22. Vízum típusa: □ Repülıtéri tranzit

□ Rövid idejő tartózkodás 24. Kért beutazások száma

□ Átutazó

23. Vízum □ Egyéni □

□ Hosszú idejő tartózkodás

Vízum □ Elutasítva □ Megadva

A vízum jellemzıi: □ LTV □A □B □C □D □D+C

Csopor tos

25. Tartózkodás idıtartama □ Egyszeri □ Kétszeri □ Többszöri A vízumot ...... napra beutazás beutazás beutazás kéri. 26. Egyéb vízumok (az elmúlt három év során kiadottak) és érvényességi idejük

Beutazások száma: □1

□ 2 □ Többszöri.

Érvényes-tól ..................... □ Nincs □ Van, érvényes: Kiállító hatóság: -ig ..................................... Érvényes: * 28. Elızı tartózkodások ebben a schengeni államban vagy másik shengeni ........................................... államban * A *-gal jelölt kérdésekre az EU- vagy EGT-állampolgárok családtagjainak (házastárs, gyermek vagy eltartott leszármazott) nem kell válaszolniuk. Az EU vagy EGT állampolgárok családtagjainak ezt a kapcsolatot okmánnyal kell igazolniuk. 27. Átutazás esetén van beutazási engedélye a végsı úti cél szerinti országba?

29. Az utazás célja

Kizárólag

□ Turizmus

□ Üzleti

□ Családi vagy □ Kulturális / baráti látogatás Sport

□ Hivatalos

□ Egyéb (kérjük, részletezze): ........................................................... Egészségügy i okok * 31. Elutazás idıpontja * 30. Érkezés idıpontja * 33. Közlekedési eszköz * 32. A határ, ahol az elsı belépés történt, vagy az átutazás útvonala □

* 34. A schengeni államban vendégül látó személy vagy fogadó vállalat és a vállalat kapcsolattartója. Ha ez nem alkalmazható, a schengeni államokbeli szálloda neve vagy az ideiglenes tartózkodási cím. Telefon és fax Név Teljes cím

e-mail cím

* 35. Ki fizeti az utazási és a tartózkodás során felmerülı megélhetési költségeket? □ Én □ Vendéglátóm/vendéglátóim □ Fogadó vállalat. (Kérjük, jelölje meg, hogy ki és hogyan, és mutassa be az igazoló dokumentumokat): .............. .............................................................................................................................................. ........... * 36. Megélhetési eszközök a tartózkodás során □ Készpénz □ Utazási □ Hitelkártyák □ Szállásadó □ Egyéb: csekk □ Utas és/vagy egészségbiztosítás Érvényes: ...................................................................-ig 37. A házastárs családi neve

38. A házastárs születéskori családi neve

40. A házastárs születési 41. A házastárs születési 39. A házastárs ideje helye keresztneve 42. Gyermekek (A kérelmeket minden egyes útlevélre külön kell benyújtani) Keresztnév Születési idı Vezetéknév 1. 2. 3. 43. Annak az EU- vagy EGT-állampolgárnak a személyi adatai, aki eltartja önt. Erre a kérdésre csak az EU- vagy EGT-állampolgárok családtagjainak kell válaszolni. Keresztnév Vezetéknév Állampolgárság Útlevél száma Születési idı EU- vagy EGT-állampolgárral való rokoni viszony: Családi kapcsolat: 44. Tudatában vagyok és elfogadom az alábbiakat: az ezen vízumkérelmen megadott személyes adataimat a Schengeni Egyezményt megkötı államok illetékes hatóságaihoz továbbítják, amely hatóságok azokat, ha szükséges, a vízumkérelmemrıl történı döntés meghozatala céljából feldolgozhatják. Ezen adatokat a Schengeni Egyezmény államainak illetékes hatóságai által hozzáférhetı adatbázisokban rögzíthetik és tárolhatják. Kifejezett kérésemre a kérelmemet feldolgozó konzuli hatóságok tájékoztatnak arról a módról, ahogyan a személyes adataim ellenırzésére vonatkozó jogaimat gyakorolhatom,

nagykövetségi/konzulátu si használatra

és ahogyan az érintett állam nemzeti jogával összhangban a pontatlan adatok módosítását és törlését kérhetem. Kijelentem, hogy legjobb tudomásom szerint az általam megadott személyes adatok pontosak és teljesek. Tudatában vagyok annak, hogy bármely hamis nyilatkozat a kérelmem elutasításához, illetve a már megadott vízum érvénytelenítéséhez vezet, és a kérelmet feldolgozó schengeni állam joga értelmében büntetıeljárást vonhat maga után ellenem. Vállalom, hogy a schengeni államok területét elhagyom a vízum lejártakor, amennyiben a vízumot megadják. Tájékoztattak arról, hogy a vízum birtoklása a schengeni államok európai területére történı beutazásnak csak egyik elıfeltétele. A vízum megadásának puszta ténye nem jelenti azt, hogy kártérítésre leszek jogosult, ha a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 5. cikke (1) bekezdésében foglalt vonatkozó rendelkezéseknek nem teszek eleget és ezért beutazásomat megtagadják. A beutazás elıfeltételeit a schengeni államok európai területére történı belépéskor ismételten ellenırzik. 46. Telefonszáma 45. A kérelmezı lakcíme 48. Aláírás (kiskorú esetén a szülı / 47. Kelt (hely és idı) gondviselı aláírása)

2. melléklet a 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez Vízumokmányok 1. Vízumokmány: a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i, 1683/95/EK tanácsi rendeletben meghatározott formájú és adattartalmú okmány. 2. Vízum beillesztésére szolgáló külön lap: az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló őrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i, 333/2002/EK tanácsi rendeletben meghatározott formájú és adattartalmú okmány.

3. melléklet a 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez Fénykép

Vízumkérelem a Magyar Köztársaság területére történı beutazáshoz Ez a nyomtatvány ingyenes

Nagykövetség vagy konzulátus bélyegzıje

Kizárólag nagykövetségi/konzulátusi használatra

1. Családi neve(i)

2. Születéskori családi neve(i) [korábbi családi neve(i)] A kérelem kelte: 3. Keresztneve(i) 4. Születési ideje (év-hó-nap)

5. Személyazonosító száma (nem kötelezı)

Ügyintézı:

6. Születési helye és országa 7. Jelenlegi állampolgársága(i) 9. Neme □ Férfi

□ Nı

8. Eredeti (születéskori) állampolgársága 10. Családi állapota: □ Házas Egyedüláll □ ó

□ Külön élı

Igazoló okmányok: □ Érvényes útlevél □ Anyagi fedezet

□ Elvált □ Özvegy 12. Anyja neve

11. Apja neve

□ Egyéb

□ Meghívás □ Közlekedési eszköz □ Egészségbiztosítás □ Egyéb:

13. Az útlevél típusa: Magánútlevél □ Diplomata□ Szolgálati □ Úti okmány □ útlevél útlevél (1951. évi Külföldi útlevél □ Tengerész□ Más úti okmány egyezmény) □ útlevél (kérjük, részletezze): .......................................................................................................................... 15. Kiállítója 14. Az útlevél száma 17. Érvényességi ideje

16. A kiállítás ideje

18. Amennyiben nem a származási országában lakik, van engedélye az abba az országba történı visszautazáshoz? Nincs □ Van, (szám és érvényesség) □ ........................................................................ * 19. Jelenlegi foglalkozása * 20. Munkáltató neve, címe és telefonszáma. Diákok esetében az iskola neve és címe.

21. Fı úti cél

22. Vízum típusa: □ Repülıtéri tranzit

□ Rövid idejő tartózkodás 24. Kért beutazások száma

□ Átutazó

23. Vízum □ Egyéni □

Vízum □ Elutasítva □ Megadva

A vízum jellemzıi: □ LTV □A □B □C □D □D+C

Csopor tos

□ Hosszú idejő tartózkodás

25. Tartózkodás idıtartama □ Egyszeri □ Kétszeri □ Többszöri A vízumot ...... napra beutazás beutazás beutazás kéri. 26. Egyéb vízumok (az elmúlt három év során kiadottak) és érvényességi idejük

Beutazások száma: □1

□ 2 □ Többszöri.

Érvényes-tól ..................... □ Nincs □ Van, érvényes: Kiállító hatóság: -ig ..................................... Érvényes: * 28. Elızı tartózkodások ebben a schengeni államban vagy másik shengeni ........................................... államban * A *-gal jelölt kérdésekre az EU- vagy EGT-állampolgárok családtagjainak (házastárs, gyermek vagy eltartott leszármazott) nem kell válaszolniuk. Az EU vagy EGT állampolgárok családtagjainak ezt a kapcsolatot okmánnyal kell igazolniuk. 27. Átutazás esetén van beutazási engedélye a végsı úti cél szerinti országba?

29. Az utazás célja □ Turizmus □ Üzleti

Kizárólag □ Családi vagy □ Kulturális / baráti látogatás Sport

□ Hivatalos

□ Egyéb (kérjük, részletezze): ........................................................... Egészségügy i okok * 31. Elutazás idıpontja * 30. Érkezés idıpontja □

nagykövetségi/konzulátu si használatra

* 32. A határ, ahol az elsı belépés történt, vagy az átutazás útvonala

* 33. Közlekedési eszköz

* 34. A schengeni államban vendégül látó személy vagy fogadó vállalat és a vállalat kapcsolattartója. Ha ez nem alkalmazható, a schengeni államokbeli szálloda neve vagy az ideiglenes tartózkodási cím. Telefon és fax Név Teljes cím

e-mail cím

* 35. Ki fizeti az utazási és a tartózkodás során felmerülı megélhetési költségeket? □ Én □ Vendéglátóm/vendéglátóim □ Fogadó vállalat. (Kérjük, jelölje meg, hogy ki és hogyan, és mutassa be az igazoló dokumentumokat): .............. .............................................................................................................................................. ........... * 36. Megélhetési eszközök a tartózkodás során □ Készpénz □ Utazási □ Hitelkártyák □ Szállásadó □ Egyéb: csekk □ Utas és/vagy egészségbiztosítás Érvényes: ...................................................................-ig 37. A házastárs családi neve

38. A házastárs születéskori családi neve

40. A házastárs születési 41. A házastárs születési 39. A házastárs ideje helye keresztneve 42. Gyermekek (A kérelmeket minden egyes útlevélre külön kell benyújtani) Keresztnév Születési idı Vezetéknév 1. 2. 3. 43. Annak az EU- vagy EGT-állampolgárnak a személyi adatai, aki eltartja önt. Erre a kérdésre csak az EU- vagy EGT-állampolgárok családtagjainak kell válaszolni. Keresztnév Vezetéknév Állampolgárság Útlevél száma Születési idı EU- vagy EGT-állampolgárral való rokoni viszony: Családi kapcsolat: 44. Tudatában vagyok és elfogadom az alábbiakat: az ezen vízumkérelmen megadott személyes adataimat a Schengeni Egyezményt megkötı államok illetékes hatóságaihoz továbbítják, amely hatóságok azokat, ha szükséges, a vízumkérelmemrıl történı döntés meghozatala céljából feldolgozhatják. Ezen adatokat a Schengeni Egyezmény államainak illetékes hatóságai által hozzáférhetı adatbázisokban rögzíthetik és tárolhatják. Kifejezett kérésemre a kérelmemet feldolgozó konzuli hatóságok tájékoztatnak arról a módról, ahogyan a személyes adataim ellenırzésére vonatkozó jogaimat gyakorolhatom, és ahogyan az érintett állam nemzeti jogával összhangban a pontatlan adatok módosítását és törlését kérhetem. Kijelentem, hogy legjobb tudomásom szerint az általam megadott személyes adatok pontosak és teljesek. Tudatában vagyok annak, hogy bármely hamis nyilatkozat a kérelmem elutasításához, illetve a már megadott vízum érvénytelenítéséhez vezet, és a kérelmet feldolgozó schengeni állam joga értelmében büntetıeljárást vonhat maga után ellenem.

Vállalom, hogy a schengeni államok területét elhagyom a vízum lejártakor, amennyiben a vízumot megadják. Tájékoztattak arról, hogy a vízum birtoklása a schengeni államok európai területére történı beutazásnak csak egyik elıfeltétele. A vízum megadásának puszta ténye nem jelenti azt, hogy kártérítésre leszek jogosult, ha a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 5. cikke (1) bekezdésében foglalt vonatkozó rendelkezéseknek nem teszek eleget és ezért beutazásomat megtagadják. A beutazás elıfeltételeit a schengeni államok európai területére történı belépéskor ismételten ellenırzik. 46. Telefonszáma 45. A kérelmezı lakcíme 48. Aláírás (kiskorú esetén a szülı / 47. Kelt (hely és idı) gondviselı aláírása)

GovDecThirdA

114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról A Kormány a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 111. § (1) bekezdés a)-c), valamint e)-q) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Tv.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárások (a továbbiakban: idegenrendészeti eljárások) során a következı hatóságok (a továbbiakban: idegenrendészeti hatóságok) járnak el: a) az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter; b) a külpolitikáért felelıs miniszter; c) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal); d) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: regionális igazgatóság); e) a vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselı (a továbbiakban: konzuli tisztviselı); f) a Határırség. 2. § (1) Az idegenrendészeti eljárás során a magyar állampolgárság érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. (2) A magyar állampolgárság fennállását az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás során a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján vizsgálni köteles. (3) Kétség esetén, az idegenrendészeti hatóság megkeresése alapján a Hivatal állampolgársági feladatokat ellátó szerve állapítja meg a magyar állampolgárság fennállását.

II. Fejezet A HAT HÓNAPON BELÜL HÁROM HÓNAPOT MEG NEM HALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI Általános szabályok 3. § (1) A Határırség a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területére történı beléptetését megelızıen ellenırzi a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határellenırzési kódex) foglalt feltételek fennállását. (2) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történı beutazáshoz és tartózkodásához nem szükséges vízum, úti okmánya érvényességi idejének legalább egy hónappal meg kell haladnia a Magyar Köztársaság területére történı beutazás idıpontját. (3) A Határırség a (2) bekezdésben foglalt feltételtıl csak - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl tekinthet el. 4. § (1) Figyelemmel a külsı határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esı, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i, 539/2001/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: 539/2001/EK rendelet), három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából vízummentes beutazásra és három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosult a) az a menekültként vagy hontalanként elismert harmadik országbeli állampolgár, aki az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplı állam által kiállított úti okmánnyal rendelkezik;

b) katasztrófa vagy baleset során a segély- vagy mentı légijáratok személyzetének tagjaként szolgálatot teljesítı, továbbá a segítségnyújtásban közremőködı harmadik országbeli állampolgár; c) az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács vagy a Nemzetközi Büntetıbíróság által kiállított úti okmánnyal rendelkezı harmadik országbeli állampolgár. (2) 5. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel annak a harmadik országbeli állampolgárnak kell repülıtéri tranzitvízumot beszereznie, aki a) a Vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítás a diplomáciai és konzuli képviseletek számára (a továbbiakban: KKU) 3. mellékletének I. részében, vagy b) e rendelet I. mellékletében felsorolt harmadik ország állampolgára, vagy ilyen harmadik ország által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkezik. (2) Mentesül a repülıtéri tranzitvízum beszerzésének kötelezettsége alól az a harmadik országbeli állampolgár, aki a) diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkezik; b) légi jármő személyzetének tagja, feltéve, hogy a Nemzetközi Polgári Repülésrıl Chicagóban, 1944. év december hó 7. napján aláírt Egyezmény valamely szerzıdı felének állampolgára; c) rendelkezik a KKU 3. mellékletének III. részében felsorolt EGT-tagállam vagy Andorra, Japán, Kanada, Monaco, San Marino, Svájc vagy az Amerikai Egyesült Államok által kiadott, a mellékletben meghatározott tartózkodási engedéllyel. 6. § Nincs szüksége átutazóvízumra annak a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgárnak, aki rendelkezik az átutazás teljes - legfeljebb öt napig tartó - idıtartamára érvényes a) schengeni állam által kiállított, a személyek külsı határokon történı, egyes dokumentumoknak a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által a területükön történı átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékőként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenırzése egyszerősített rendszerének bevezetésérıl szóló, 2006. június 14-i 895/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban: 895/2006/EK határozat) 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott vízumok valamelyikével, illetve tartózkodási engedéllyel; vagy b) a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Szlovénia vagy Szlovákia által kiállított, a 895/2006/EK határozat mellékletében meghatározott okmányok valamelyikével; vagy c) Svájc vagy Liechtenstein által kiállított, a személyek külsı határokon történı, Svájc és Liechtenstein által a területükön történı átutazás céljából kiadott egyes tartózkodási engedélyeknek a tagállamok által történı egyoldalú elismerésén alapuló, ellenırzése egyszerősített rendszerének bevezetésérıl szóló, 2006. június 14-i 896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 2. cikkének megfelelıen, a határozat mellékletében felsorolt tartózkodási engedélyek valamelyikével.

Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok 7. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a) a külpolitikáért felelıs miniszter, b) a konzuli tisztviselı, c) a Hivatal (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik. 8. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemrıl - a 9. és a 10. §-ban meghatározott kivétellel - a konzuli tisztviselı dönt. (2)-(4) 9. § A külpolitikáért felelıs miniszter külön jogszabály szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvezı személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeirıl, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek főzıdik. 10. § (1) Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kivételes esetben kiadható a Magyar Köztársaság közúti, légi, valamint vízi határátkelıhelyén (a továbbiakban együtt: határátkelıhely) is, feltéve, hogy a harmadik országbeli állampolgár megfelel a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt feltételeknek, és valószínősíti, hogy nem volt abban a helyzetben, hogy elızetesen vízumot igényelhessen. (2) A határátkelıhelyen kiadott vízum a) egyszeri beutazásra és legfeljebb öt napos átutazásra jogosító átutazóvízum,

b) egyszeri beutazást és legfeljebb tizenöt napos tartózkodást biztosító rövid idıtartamú tartózkodásra jogosító vízum. (3) A határátkelıhelyen elıterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a Határırség köteles haladéktalanul - elektronikus úton - döntésre felterjeszteni a Hivatalhoz. (4) A Hivatal a kérelemrıl a kézhezvételt követıen azonnal, de legkésıbb három órán belül határoz, és döntését - a Határırség útján - közli a kérelmezıvel. (5) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Határırség állítja ki a kérelmezı részére. (6) 11. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselınél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmezı állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban mőködik. (2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérı olyan országban mőködı konzuli tisztviselınél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen is benyújtható, amelyben a kérelmezı jogszerően tartózkodik, feltéve, hogy a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem mőködik konzuli tisztviselı vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely, vagy b) igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétıl eltérı harmadik országban történı kérelmezés méltányolható indokait, vagy c) beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentıs gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke főzıdik. (3) A 10. §-ban meghatározott esetben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a határátkelıhelyen, a Határırségnél kell benyújtani. 12. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem az utazás tervezett idıpontját legfeljebb három hónappal megelızıen nyújtható be. (3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezınek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább három hónappal meg kell haladnia a Magyar Köztársaság területérıl történı kiutazás tervezett idıpontját és - a 18. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia. (4) A konzuli tisztviselı a (3) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességére vonatkozó feltételtıl kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a Magyar Köztársaság területérıl történı kiutazás tervezett idıpontját. (5) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemhez mellékelni kell: a) egy darab arcfényképet; b) a tartózkodás célját és idıtartamát igazoló okiratokat; c) a tartózkodás teljes idıtartamára, valamint a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét igazoló okiratokat; d) a kérelmezı rendelkezésére álló szállásra vonatkozó okiratokat; e) (6) (7) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a konzuli tisztviselı a kérelmezıt - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja. 13. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság - a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkezı kérelmezı, illetve a 10. §-ban meghatározottak szerint a határátkelıhelyen benyújtott vízumkérelem kivételével az úti okmányba bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevı hatóság nevét. 14. § (1) A konzuli tisztviselı a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemrıl - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kézhezvételtıl számított harminc napon belül dönt. (2) Soron kívül, de legkésıbb a kérelem kézhezvételétıl számított hét napon belül kell elbírálni: a) a kiskorú kérelmezı, valamint a kiskorú kérelmezıvel együtt utazó törvényes képviselı vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése; b) a kísérı nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelıs személy vízumkérelmét;

c) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ha a kérelmezı beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentıs gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke főzıdik. 15. § (1) A külpolitikáért felelıs miniszter, valamint a konzuli tisztviselı a hatáskörébe tartozó, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemrıl a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek a) a 14. § (2) bekezdésben foglalt esetben hét, b) egyéb esetben tíz napon belül eleget tenni. 16. § (1) A vízumkiadó hatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum által lehetıvé tett tartózkodás idıtartamát és a vízum érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a beutazás, átutazás, illetve a tartózkodás igazolt célja, a tartózkodás tervezett idıtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmezı egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg. (2) A vízumkiadó hatóság többszöri beutazásra jogosító, egy évet meghaladó érvényességő átutazóvízumot vagy rövid idıtartamú tartózkodásra jogosító vízumot csak kivételes esetekben adhat ki, melynek során figyelembe kell vennie az alábbi szempontokat: a) a kérelmezı gyakori, illetve rendszeres utazását foglalkozásából eredı vagy családi okok indokolják; b) a kérelmezı jóhiszemősége, különös tekintettel korábbi vízumai jogszerő felhasználására, a kérelmezı származási országához főzıdı - gazdasági és személyes - kapcsolataira, valamint a származási országába történı visszatérésre irányuló valós szándékára. 17. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani. 18. § (1) Ha a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár úti okmányát a Magyar Köztársaság nem ismeri el, a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 2. pontja szerinti formájú és adattartalmú, vízum beillesztésére szolgáló őrlapon (a továbbiakban: külön lap) kell kiadni. (2) A vízumot nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl külön lapon kell kiadni, ha a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság által elismert úti okmányában nincs a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldal. 19. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha a) a vízum - érvényességi idejére, az engedélyezett tartózkodási napok és beutazások számára tekintettel - a Magyar Köztársaságba történı beutazásra, illetve a Magyar Köztársaság történı tartózkodásra nem használható fel; b) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot visszavonták; c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a vízumokmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban vagy a vízum érvényességi idejének meghosszabbítása miatt - új vízumokmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot, ideiglenes letelepedési engedélyt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott; g) jogosultja meghalt. 20. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a Magyar Köztársaság területére történı beutazást megelızıen az a vízumkiadó hatóság dönt, amely eljárása során a vízum visszavonására okot adó körülményrıl tudomást szerez. (2) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumának visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt. (3) 21. § (1) A központi vízumhatóság Tv.-ben meghatározott feladatait a Hivatal látja el. (2) Amennyiben - a Tv. 9. § (6) bekezdése alapján - a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a központi vízumhatóság hozzájárulása szükséges, a konzuli tisztviselı köteles a vízumkérelmet a benyújtást követıen haladéktalanul felterjeszteni a központi vízumhatósághoz. (3) A központi vízumhatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásáról vagy a hozzájárulás megtagadásáról a vízumkérelem felterjesztésétıl számított hét napon belül tájékoztatja a konzuli tisztviselıt. 22-23. § 24. § (1) A központi vízumhatóság a Tv. 9. § (6) bekezdésében meghatározott hozzájárulás megadása elıtt köteles a vízumkérelemrıl a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérni.

(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a központi vízumhatóság megkeresésében foglaltaknak hét napon belül eleget tenni. 25-28. §

III. Fejezet A HÁROM HÓNAPOT MEGHALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI Általános szabályok 29. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tovább- vagy visszautazása akkor tekinthetı biztosítottnak, ha a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt országba történı beutazáshoz vagy a kiindulási országba történı visszautazáshoz szükséges engedélyekkel és érvényes menetjeggyel, illetve az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel vagy jogszerő használatában lévı közlekedési eszközzel. (2) A beutazás és a tartózkodás célja akkor tekinthetı igazoltnak, ha a kérelmezı a Tv. 19-28. §-ában meghatározott valamely célból vagy célokból kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, és tartózkodása indokait okirattal is alátámasztja. (3) A lakhatás feltételével az a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik, aki az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan tulajdonosa vagy ilyen ingatlan használatára bármely jogcímen jogosult. (4) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a lakhatás különösen az alábbiakkal igazolható: a) a kérelmezı magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, harminc napnál nem régebbi tulajdonilapmásolattal; b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerzıdéssel; c) hatósági hozzájárulással ellátott érvényes meghívólevéllel; d) lefoglalt és kifizetett szálláshely meglétét igazoló okirattal; e) a Magyar Köztársaság területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezı, illetve menekültként elismert családtag közjegyzıi okiratba foglalt, a kérelmezı lakhatását biztosító nyilatkozatával vagy f) más hitelt érdemlı módon. (5) A harmadik országbeli állampolgár a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ı maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jövedelembıl, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja. (6) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható: a) magyar fizetıeszközzel vagy magyarországi pénzintézetnél átváltható külföldi fizetıeszközzel; b) a harmadik országbeli állampolgárt magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (bankszámlaszerzıdés, betétkönyv stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó pénzintézeti igazolással; c) magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítı fizetıeszközzel (csekk, hitelkártya stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó pénzintézeti igazolással; d) hatósági hozzájárulással ellátott érvényes meghívólevéllel; e) lefoglalt és kifizetett szálláshely és ellátás meglétét igazoló okirattal; f) megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékő jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal; g) a kérelmezı által a Magyar Köztársaság területén folytatni kívánt vagy folytatott jogszerő keresıtevékenységbıl származó jövedelem igazolásával; h) külföldrıl folyósított rendszeres jövedelemrıl szóló igazolással; i) a Magyar Köztársaság területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezı, illetve menekültként elismert családtag közjegyzıi okiratba foglalt, a kérelmezı eltartását és ellátását biztosító nyilatkozatával, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal, vagy j) más hitelt érdemlı módon.

(7) A Tv. 13. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodása teljes idıtartamára rendelkezik a következı feltételek valamelyikével: a) a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján aa) biztosítottnak minısül, vagy ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetıleg a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása nemzetközi szerzıdés vagy megállapodás alapján rendezett, vagy ac) egészségügyi szolgáltatásra jogosult; b) a külön törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján; c) nemzetközi szerzıdés vagy megállapodás alapján jogosult a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra; d) a megélhetését igazoló okiratok alapján egészségügyi ellátása költségeit biztosítani képes. 30. § (1) A Határırség a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területére történı beléptetését megelızıen ellenırzi a Tv. 13. §-ában foglalt feltételek fennállását. (2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a Tv. 13. §-ában foglalt feltételeknek, úgy kell tekinteni, hogy három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából kíván a Magyar Köztársaság területére beutazni, és meg kell vizsgálni, hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra elıírt beutazási és tartózkodási feltételeknek megfelel-e.

A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok 31. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a) a konzuli tisztviselı, b) a Hivatal, c) a regionális igazgatóság (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik. 32. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemrıl - a 37. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a) tartózkodási vízum és nemzeti vízum esetén a Hivatal, b) szezonális munkavállalási vízum esetén a konzuli tisztviselı dönt. 33. § 34. § (1) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselınél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmezı állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban mőködik. (2) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérı olyan országban mőködı konzuli tisztviselınél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen is benyújtható, amelyben a kérelmezı jogszerően tartózkodik, feltéve, hogy a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem mőködik magyar konzuli tisztviselı vagy a vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely, vagy b) igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétıl eltérı harmadik országban történı kérelmezés méltányolható indokait, vagy c) beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentıs gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke főzıdik. (3) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási vízum iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is elıterjesztheti, ha a) a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlı körülmény - így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés - indokolja; b) a három hónapot meghaladó tartózkodás célja kutatás. 35. § (1) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon kell elıterjeszteni. (2) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elıterjesztésekor a kérelmezınek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább három hónappal meg kell haladnia a Magyar Köztársaság területérıl történı kiutazás tervezett idıpontját és legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia.

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodásának célja tanulmányok folytatása vagy kutatás, úti okmányának legfeljebb a tartózkodás tervezett idıtartamára kell érvényesnek lennie. (4) A vízumkiadó hatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtıl - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a Magyar Köztársaság területérıl történı kiutazás tervezett idıpontját. (5) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell: a) egy darab arcfényképet, valamint b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat. (6) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a vízumkiadó hatóság a kérelmezıt - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja. 36. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság - a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkezı kérelmezı kivételével - az útlevélbe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevı hatóság nevét. 37. § (1) A konzuli tisztviselı a tartózkodási vízum vagy nemzeti vízum iránti kérelmet a kérelem benyújtását követıen haladéktalanul felterjeszti a Hivatalnak. (2) A 34. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a tartózkodási vízum iránti kérelemrıl a regionális igazgatóság dönt. 38. § (1) A vízumkiadó hatóság a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemrıl a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kézhezvételtıl számított harminc napon belül dönt. (2) Soron kívül, de legkésıbb a kérelem kézhezvételétıl számított hét napon belül kell elbírálni a) a kiskorú kérelmezı, valamint a kiskorú kérelmezıvel együtt utazó törvényes képviselı tartózkodási vízum iránti kérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése; b) a kísérı nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelıs személy tartózkodási vízum iránti kérelmét; c) a tartózkodási vízum iránti kérelmet, ha a kérelmezı beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentıs gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke főzıdik. (3) Tizenöt napon belül kell elbírálni a) a tanulmányok folytatása vagy kutatás céljából beutazó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási vízum iránti kérelmét; b) a szezonális munkavállalási vízum iránti kérelmet; c) a nemzeti vízum iránti kérelmet. 39. § (1) A vízumkiadó hatóság a tartózkodási vízum vagy nemzeti vízum iránti kérelemrıl a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kéri. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek a) a 38. § (2) bekezdésben foglalt esetben hét, b) egyéb esetben tíz napon belül eleget tenni. 40. § A vízumkiadó hatóság a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum által lehetıvé tett tartózkodás idıtartamát és a vízum érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a beutazás és tartózkodás igazolt célja, a tartózkodás tervezett idıtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmezı egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg. 41. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani. 42. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt. 43. § A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha a) a vízum - érvényességi idejére, az engedélyezett tartózkodási napok és beutazások számára tekintettel - a Magyar Köztársaságba történı beutazásra, illetve a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra nem használható fel; b) a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot jogerısen visszavonták; c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a vízumokmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban új vízumokmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja tartózkodási engedély okmányt, letelepedett státuszt igazoló okmányt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott;

g) jogosultja meghalt.

Tartózkodási engedély 44. § A tartózkodási engedély kiadására, illetve meghosszabbítására irányuló idegenrendészeti eljárás a) a külpolitikáért felelıs miniszter, b) a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik. 45. § A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmérıl (a továbbiakban együtt: tartózkodási engedély iránti kérelem) - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a regionális igazgatóság dönt. 46. § A külpolitikáért felelıs miniszter külön jogszabály szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvezı személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek tartózkodási engedély iránti kérelmeirıl, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek főzıdik. 47. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély iránti kérelmét - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elı. (2) A tartózkodási engedély iránti kérelmet a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, legkésıbb a tartózkodási engedély kérelmezésére jogosító engedély lejártát megelızı harminc nappal kell benyújtani. (3) A tartózkodási engedély iránti kérelem elıterjesztésekor a kérelmezınek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. (4) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell: a) egy darab arcfényképet, valamint b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat. (5) Amennyiben a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, az eljáró idegenrendészeti hatóság a kérelmezıt - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja. (6) Ha a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor a Magyar Köztársaság területén kiadott tartózkodási vízum vagy a korábbi tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, a kérelmezınek a változatlan feltételekre vonatkozó okiratokat nem kell ismételten csatolnia. 48. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy tudomása szerint az egészségügyért felelıs miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved-e, fertızıképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetıleg közegészséget veszélyeztetı betegség, fertızıképes, illetve kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül-e kötelezı és rendszeres ellátásban. (2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv a harmadik országbeli állampolgárt kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére vagy származási országa hatósága által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására. (4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztetı betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot. (5) Ha a regionális igazgatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében értesíti a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szervet. 49. § 50. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemrıl a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kéri. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek a) a 49. § (2) bekezdésben foglalt esetben hét, b) a 49. § (3) bekezdésben foglalt esetben tizenöt, c) egyéb esetben húsz napon belül eleget tenni. 51. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a tartózkodás célja és tervezett idıtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmezı egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg.

(2) Az engedélyezett tartózkodás idıtartamát - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább három hónapig érvényes legyen. (3) Ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának célja tanulmányok folytatása vagy kutatás, úti okmánya érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás idıtartamát kell lefednie. (4) A regionális igazgatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtıl - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja az engedélyezett tartózkodás idıtartamát. 52. § A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt az e rendelet III. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani. 53. § A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha a) az engedélyezett tartózkodási idı lejárt; b) a tartózkodási engedélyt jogerısen visszavonták; c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a tartózkodási engedély okmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban vagy a tartózkodási engedély meghosszabbítása miatt - új tartózkodási engedély okmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja letelepedett státuszt igazoló okmányt, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott; g) jogosultja meghalt. 54. § 55. § A tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító, valamint a tartózkodási engedély visszavonását elrendelı határozat elleni fellebbezést a határozat közlésétıl számított öt munkanapon belül lehet elıterjeszteni.

A három hónapot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok 56. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja családi együttélés biztosítása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását különösen az alábbiakkal igazolhatja: a) születési anyakönyvi kivonattal, b) házassági anyakönyvi kivonattal, c) örökbefogadásról szóló okirattal vagy d) más hitelt érdemlı módon. (2) Ahol e rendelet anyakönyvet említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékő okiratot is érteni kell. 57. § (1) A menekültként elismert személy családtagja tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély iránti kérelmérıl a menekültügyi hatóságot értesíteni kell. (2) A menekültként elismert személyhez történı családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlı módon igazolható. (3) A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Tv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között hat hónapnál hosszabb idıtartam telt el. 58. § Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási vízumát vagy tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát, a házasság felbontására vonatkozó jogerıs ítélet kézhezvételétıl, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejő csatolásával bejelenteni. 59. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja keresıtevékenység folytatása, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása különösen az alábbiakkal igazolható: a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt igazoló okirattal; b) alkalmi munkavállalói könyvvel; c) a gazdasági tevékenységre vonatkozó üzleti tervvel; d) egyéni vállalkozói igazolvánnyal; e) mezıgazdasági ıstermelıi igazolvánnyal; f) magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerzıdéssel, vagy g) más hitelt érdemlı módon. (2) A Tv. 20. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthetı igazoltnak, ha

a) a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy (a továbbiakban ezen bekezdés alkalmazásában együtt: gazdasági társaság) legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyt foglalkoztat teljes munkaidıben, vagy b) a kérelmezı harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a Magyar Köztársaság területén a gazdasági társaság mőködése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt üzleti terv alapján valószínősíthetı, hogy a gazdasági társaság a kérelmezı megélhetését is biztosító bevételt fog elérni. 60. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja tanulmányok folytatása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását, különösen a) a képzést végzı oktatási intézmény felvételi igazolásával; b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal vagy c) más hitelt érdemlı módon igazolhatja. (2) Elıkészítı képzésen történı részvétel esetén a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély tanulmányok folytatása céljából csak akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár az elıkészítı képzést követıen a Magyar Köztársaságban akkreditált felsıfokú oktatási intézménybe felvételt nyert. 61. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja kutatás, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a kutatószervezettel kötött fogadási megállapodással igazolhatja. 62. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja gyógykezelés, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a gyógykezelést végzı intézmény igazolásával támaszthatja alá. 63. § Látogatási célú beutazás és tartózkodás esetén a Tv. 13. § (1) bekezdés d)-g) pontjában foglalt feltételek fennállása hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevéllel (a továbbiakban: meghívólevél) igazolható. 64. § (1) Meghívólevél iránti kérelmet a) magyar állampolgár, b) bevándorolt, letelepedett, a Magyar Köztársaság által menekültként elismert, tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár, c) külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy, valamint d) magyar vagy a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet terjeszthet elı. (2) A meghívólevél iránti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a kérelmezı lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell benyújtani. (3) A regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelmet tizenöt napon belül, ha a meghívott harmadik országbeli állampolgár beutazásához a Magyar Köztársaságnak jelentıs gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke főzıdik, hét napon belül bírálja el. 65. § A meghívólevél kérelmezıjének igazolnia kell, hogy rendelkezik a Tv. 2. § l) pontjában meghatározott kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel. 66. § (1) Ha a regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelemnek helyt ad, a meghíváshoz hatósági hozzájárulását adja, és a kérelmezı részére meghívólevelet állít ki. (2) A meghívólevelet külön jogszabályban meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani. (3) A meghívólevél érvényességét napokban, a meghívás céljára és a meghívás összes körülményére tekintettel kell megállapítani. A meghívólevél legfeljebb 365 napig érvényes. (4) A meghívólevélnek a meghívott harmadik országbeli állampolgárhoz történı eljuttatásáról a meghívó gondoskodik. 67. § (1) A meghívólevél iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmezı a) nem rendelkezik a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel; b) a korábbi meghívás alkalmával a meghívólevélben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette; c) kérelmében hamis adatot vagy valótlan tényt közölt. (2) A meghívót tájékoztatni kell arról, hogy a meghívólevél önmagában nem jogosítja a harmadik országbeli állampolgárt a Magyar Köztársaság területére történı beutazásra. 68. § A meghívólevél beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek az Országgyőlés, a köztársasági elnök, a Kormány, ezek hivatali szervezetei, az Állami Számvevıszék, az országgyőlési biztos, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi államigazgatási szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a közigazgatási hivatalok, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok. 69. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja önkéntes tevékenység folytatása, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a harmadik országbeli állampolgárt fogadó szervezettel kötött önkéntes szerzıdéssel igazolható. 70. § (1) A humanitárius célú tartózkodási engedélyt

a) a Tv. 29. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben a hontalanként, illetve befogadottként történı elismerésrıl rendelkezı regionális igazgatóság, b) a Tv. 29. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a menekültügyi hatóság, c) a Tv. 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben - a gyámhatóság kezdeményezésére - a kísérı nélküli kiskorú szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság, d) a Tv. 29. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból állítja ki, illetve hosszabbítja meg. (2) A menekültkénti elismerését kérı, továbbá a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítı védelmet kérı harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt a kérelme benyújtásától számított három napon belül ki kell állítani. (3) A Tv. 29. § (1) bekezdés a)-e) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási engedély kiadásához, illetve meghosszabbításához ki kell töltenie a külön jogszabály szerinti adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab arcfényképet. 71. § (1) A harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelet III. mellékletének 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani. (2) A Tv. 29. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt az e rendelet III. mellékletének 3. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani. 72. § (1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgárra a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, a kísérı nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy a) a harmadik országbeli állampolgár kiskorú-e, b) van-e olyan személy, aki jogszabály vagy szokás alapján a kiskorú harmadik országbeli állampolgár felügyeletére köteles. (2) A kísérı nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság köteles ügygondnok kirendelése iránt az eljárás megindításakor haladéktalanul intézkedni. (3) A kísérı nélküli kiskorú elhelyezése érdekében az idegenrendészeti hatóság megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot, valamint a kiskorú állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársaság területén mőködı konzuli képviseletét.

A befogadott és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ellátása, támogatása 73. § A befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált, tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár) alapvetı létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Hivatal ellátásokkal és támogatásokkal járul hozzá. 74. § (1) A befogadottat és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások, pénzbeli ellátások és pénzbeli támogatások illetik meg. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások: a) közösségi vagy annak megfelelı szálláson való elhelyezés és ellátás, b) egészségügyi ellátás, c) oktatási intézményben való étkeztetés. (3) A pénzbeli ellátások: a) egyszeri kiköltözési segély, b) beiskolázási támogatás. (4) A pénzbeli támogatások: a) lakhatási támogatás, b) az ország végleges elhagyásának támogatása, c) a munkavállaláshoz szükséges munkaalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek, valamint a szakmai képesítést igazoló dokumentumok fordítása költségeinek megtérítése. 75. § (1) A 74. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ne rendelkezzék vagyonnal, valamint jövedelme - a vele közös háztartásban élı házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona összes jövedelme szerint számított egy fıre jutó havi jövedelem esetén - ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minısül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon. 76. § (1) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a 74. §ban foglalt ellátások, támogatások kérelmezése esetén - írásbeli kérelme benyújtásával egyidejőleg - az e rendelet VI. mellékletében foglalt nyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetérıl. (2) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár az ellátásra, illetve támogatásra irányuló kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság bírálja el. (3) Az ellátásra, támogatásra jogosult személy a regionális igazgatóság által kiállított, e rendelet VII. mellékletében foglalt ellátási okmánnyal igazolja jogosultságát. Az ellátási okmány csak a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének egyidejő felmutatásával együtt érvényes. 77. § (1) A befogadottat közösségi szálláson vagy menekülteket befogadó állomáson, az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomáson vagy szerzıdés alapján fenntartott más szálláshelyen (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: közösségi szállás) lehet elhelyezni. (2) A befogadottnak, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárnak közösségi szálláson történı elhelyezése esetén a közösségi szálláson történı kötelezı tartózkodás elrendelésétıl számított tizennyolc hónapig nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 75. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg. (3) A befogadottra, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárra a közösségi szálláson történı tartózkodása során a 130-133. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A 14. életévét betöltött befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a (3) bekezdésben foglalt ellátáson túl a közösségi szálláson való térítésmentes tartózkodás harmadik hónapjától szabad felhasználású havi költıpénzben részesül, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a. Ha a költıpénzben részesülı a közösségi szállás házirendjét ismételten vagy súlyosan megszegi, a költıpénzt a közösségi szállás vezetıje határozott idıtartamra megvonja. A költıpénz megvonásának idıtartamát az elkövetett cselekmény jellege és súlya alapján kell meghatározni. (5) Ha a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár jövedelme a 75. § (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetıje állapítja meg. 78. § (1) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást a kiköltözés szándékával a regionális igazgatóság engedélyével hagyhatja el. E szándékáról a kiköltözést megelızıen köteles nyilatkozni (a továbbiakban: kiköltözési nyilatkozat). (2) Attól a befogadottól, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgártól, aki kiköltözési nyilatkozat nélkül 48 órát meghaladóan hagyja el a közösségi szállást - és távolmaradását késıbb sem tudja hitelt érdemlıen igazolni -, a közösségi szállás vezetıje határozott idıtartamra megvonhatja. (3) Amennyiben a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár magánszállásra költözik, a regionális igazgatóság engedélyével visszatérhet a közösségi szállásra, ha vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján a közösségi szállás igénybevételére jogosult. (4) A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár tizennyolc hónapon túli közösségi szálláson tartózkodását - ha vagyoni és jövedelmi viszonya alapján indokolt - a regionális igazgatóság kivételes méltányosságból engedélyezheti. 79. § (1) Ha a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 138. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni. (2) A közösségi szálláson tartózkodó befogadott, valamint emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik. (3) A közösségi szálláson kívül lakó befogadott, valamint emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra. (4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel mőködı egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. 80. § A befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár óvodai nevelésével, általános iskolai, középiskolai, kollégiumi és gyermekvédelmi intézményben történı elhelyezésével kapcsolatos étkezési költségeket a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselıjének kérelmére Hivatal - a regionális igazgatóság javaslatára - az ellátást biztosító intézménynek közvetlenül megtéríti. 81. § Az a befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár, aki a tartózkodási engedély elsı alkalommal történı kiállítását követı fél éven belül magánszállásra költözik ki, a

regionális igazgatósághoz egyszeri kiköltözési segély iránti kérelmet nyújthat be. A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, valamint a lakásbérleti szerzıdést vagy a magánszállás tulajdonosának a költözéshez való hozzájáruló nyilatkozatát, és igazolni kell a kérelmezı szálláshelyének bejelentését. 82. § (1) Az egyszeri kiköltözési segély iránti kérelemrıl a kérelmezı szociális helyzetét mérlegelve a regionális igazgatóság dönt. A kiköltözési segély csak egy alkalommal nyújtható. (2) A segély összege felnıtt személy részére az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-a, 18. életévét be nem töltött kiskorú részére 170%-a, azonban egy család esetében sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát. (3) A segélyt a Hivatal a kérelemben megadott, igazolt bejelentett szálláshely szerinti címre a kérelmezı személynek postai úton utalja át. (4) Az egyszeri kiköltözési segélyt igénybe vevık közösségi szálláson történı elhelyezésre és ellátásra csak a 78. § (4) bekezdésben foglaltak szerint tarthatnak igényt. 83. § (1) Az általános iskolai, valamint a középiskolai tanulmányokat folytató befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselıje az oktatási intézménybe való beíratkozáskor beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a regionális igazgatósághoz. A Hivatal - a regionális igazgatóság javaslatára - szociális alapon való rászorultság megállapítása esetén egyszeri beiskolázási támogatást folyósíthat. (2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a. 84. § (1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban, szálláson lakó befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére lakbérének, albérleti díjának, szállásköltségének megfizetéséhez a regionális igazgatóság támogatást nyújthat. A támogatás csak érvényes bérleti, albérleti szerzıdés vagy befogadó nyilatkozat alapján, elızetes környezettanulmány után folyósítható. Az elızetes környezettanulmányt a kérelmezı szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság folytatja le. (2) Lakhatási támogatás a tartózkodási engedély elsı alkalommal történı kiállításától számított legfeljebb tizennyolc hónapig folyósítható. (3) A támogatás összege a bérbeadó által igazolt lakbér, albérleti díj, szállásköltség 50%-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege egy fı esetén, egy család esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. Ugyanabban a lakásban együtt élı, családtagnak nem minısülı befogadottakra, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárokra a családra vonatkozó szabályok irányadóak. 85. § A regionális igazgatóság a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére, végleges hazatérése vagy harmadik országba történı végleges távozása esetén a célállomásig érvényes menetjegye árának és a kiutazással összefüggı egyéb költségének részben vagy egészben történı megtérítésérıl dönthet. A regionális igazgatóság által megállapított összeget a Hivatal folyósítja. 86. § A regionális igazgatóság a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére egy alkalommal átvállalhatja a munkavállaláshoz szükséges munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek, valamint a szakmai képesítést igazoló dokumentumok fordítása költségeinek megtérítését. Az átvállalt összeget a Hivatal folyósítja. 87. § (1) A Hivatal társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, jogi személlyel, egyesülettel, alapítvánnyal, ezek intézményeivel, gazdasági társasággal (a továbbiakban: szolgáltató) szerzıdést köthet a) a befogadottak, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elszállásolására; b) az ellátások teljesítésére; c) a befogadottak, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok szociális és mentálhigiénés gondozására; d) a befogadottak, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatásra. (2) A szerzıdésnek tartalmaznia kell: a) az ellátásban részesítendık körét, a nyújtandó ellátások megnevezését és idıtartamát; b) a szerzıdés tárgyát képezı ellátások, feladatok teljesítésének módját és ellenértékét; c) az ellátások, feladatok nyilvántartására, valamint teljesítésük ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket; d) a Hivatalnak a szerzıdés teljesülésére irányuló ellenırzési jogosultságát és az ellenırzés módját; e) a szerzıdés felmondásának módját, hónapokban meghatározott idejét, valamint az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó kikötéseket.

88. § (1) Az ellátást vagy támogatást nyújtó szerv, intézmény, személy a Hivatal költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve köteles nyilvántartani, és köteles a támogatást kérı jogosultságának fennállását ellenırizni. (2) Az e rendelet alapján nyújtott ellátás, támogatás költségeit a Hivatal utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítést - az ellátásban, támogatásban részesített befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nevének és a hatóság által kiadott dokumentum sorszámának vagy ügyiratszámának feltüntetésével - az ellátás, támogatás biztosításától számított egy hónapon belül, részletezett számla alapján lehet igényelni a Hivataltól. (3) A Hivatal a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelılegezheti. (4) Amennyiben a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár magyarországi temetésérıl a települési önkormányzat képviselı-testülete gondoskodott, ezzel járó igazolt kiadásait a jegyzı igénylésére a Hivatal megtéríti.

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás 89. § (1) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítása a) a Tv. 30. § (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában meghatározott esetekben az idegenrendészeti ügyben eljáró regionális igazgatóság, b) a Tv. 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság, c) a Tv. 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szülı magyarországi szálláshelye vagy lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság, d) a Tv. 30. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság, e) a Tv. 30. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a Határırség, f) a Tv. 30. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben az úti okmányt visszatartó, illetve visszavonó regionális igazgatóság, g) a Tv. 30. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik. (2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti, ha a harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítására alapul szolgáló eljárás eredményeként tartózkodási vízumot, tartózkodási engedélyt vagy ideiglenes letelepedési engedélyt kap.

Az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamai közötti, fegyveres erıik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása 90. § A Tv. 31. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási vízum, illetve a tartózkodási engedély iránti kérelméhez - a 35. § (5), illetve a 47. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérıen - az alábbi okiratokat kell mellékelnie: a) egy darab arcfényképet, b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat, valamint b) a honvédelemért felelıs miniszter által kiállított, magyarországi státuszára vonatkozó igazolást.

IV. Fejezet A LETELEPEDÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI A letelepedett harmadik országbeli állampolgár lakóhelyének bejelentése és személyazonosító igazolványa kiállítása 91. § (1) Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély iránti kérelmet elıterjesztı harmadik országbeli állampolgár az elsı magyarországi lakóhelyének létesítését amennyiben magyarországi lakóhellyel még nem rendelkezik - a kérelem elıterjesztésével egyidejőleg jelenti be.

(2) A harmadik országbeli állampolgár az elsı lakóhelyének bejelentéséhez köteles okirattal igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságát. A kérelemnek a lakóhely bejelentésére szolgáló rovatát a bejelentınek, valamint a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak mint szállásadónak is alá kell írnia. (3) A regionális igazgatóság az elsı lakóhely bejelentésére vonatkozó kérelmet a letelepedési engedély iránti kérelmet elutasító határozatában utasítja el. (4) A letelepedett harmadik országbeli állampolgár köteles a letelepedési engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását az új lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıjénél - a külön jogszabályban foglaltak szerint - bejelenteni. (5) A lakóhely megváltozása nem jár a tartózkodási okmány cseréjével. A lakóhelyváltozás bejelentését a (4) bekezdés szerinti eljárásban a jegyzı által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímrıl szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a tartózkodási okmánnyal együtt kell ırizni és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni. (6) A letelepedett harmadik országbeli állampolgár a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban az elsı lakóhelyét a regionális igazgatóság által kiadott, az idegenrendészeti hatóság által nyilvántartott személyes adatokat és a tartózkodási okmány okmányazonosító adatait is tartalmazó hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A lakóhelyváltozás bejelentését a továbbiakban a személyi azonosítóról és a lakcímrıl szóló hatósági igazolvány igazolja. 92. § A letelepedett harmadik országbeli állampolgár a letelepedett jogállását igazoló okmány kiállításától számított három munkanapon belül köteles a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fıvárosi kerületi) önkormányzat jegyzıjénél személyi- és lakcímadatait bejelenteni, továbbá köteles a személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

Az eljáró hatóságok illetékessége 93. § (1) Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a kérelmezı harmadik országbeli állampolgár jövıbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell benyújtani. (2) A harmadik országbeli állampolgár bevándorlási engedélyét, letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság vonhatja vissza.

A kérelemhez csatolandó okiratok 94. § (1) Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély és EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezınek be kell mutatnia az érvényes úti okmányát, valamint kérelméhez csatolnia kell: a) a születési, házasságban élı kérelmezı esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszőnése esetén az azt megállapító jogerıs hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmezı személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár letelepedésének nincs törvényes akadálya; b) a Magyar Köztársaságba történı beutazását megelızı állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, a büntetlen elıéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot; c) a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot; d) a biztosítotti jogviszonyt igazoló okiratot. 95. § (1) A magyarországi megélhetés különösen a következı okiratokkal igazolható: a) magyarországi pénzintézetnél készpénz-megtakarítást igazoló, pénzintézeti igazolással; b) a megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékő jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal; c) a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó adóköteles jövedelem igazolásával; d) egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerzı tevékenységbıl származó, közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel; e) külföldrıl folyósított rendszeres jövedelemrıl szóló magyar pénzintézeti igazolással; f) a Magyar Köztársaságban élı családtag által tett, közjegyzıi okiratba foglalt, a kérelmezı eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal. (2) A magyarországi megélhetés értékelésekor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) az egy háztartásban jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezık száma; b) az egy háztartásban eltartottak száma; c) a kérelmezı a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa-e.

(3) Nem lehet a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnak tekinteni különösen a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat; b) a harmadik országbeli állampolgár olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja; c) a mozgáskorlátozott személy gépjármővét és d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek a harmadik országbeli állampolgár jövedelmének megszerzéséhez szükségesek. (4) A havi jövedelem kiszámításakor a) rendszeres jövedelem esetén aa) ha a jogszerő tartózkodás idıtartama az egy évet meghaladja, a kérelem benyújtását megelızı évben szerzett adózott jövedelem, valamint a kérelmezést megelızı három hónapban szerzett jövedelem, ab) egyéb esetben a kérelmezést megelızı három hónapban szerzett jövedelem; b) nem rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. (5) A magyarországi lakhatás különösen a következıkkel igazolható: a) a kérelmezı magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi tulajdonilapmásolattal; b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerzıdéssel; illetıleg c) a Magyar Köztársaságban élı családtag közjegyzıi okiratba foglalt, a kérelmezı lakhatását biztosító nyilatkozatával. (6) Nem kell csatolni a lakhatás feltételeit igazoló okiratot, ha a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárásban a kérelmezı azt már csatolta, és a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelye nem változott meg. 96. § A 94. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt okirat csatolása alól felmentés adható, ha az okirat beszerzése a harmadik országbeli állampolgár önhibáján kívüli okból lehetetlen, vagy aránytalan nehézséggel járna. Ilyen esetben az okiratot a kérelmezı nyilatkozata pótolja.

A Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági eljárása 97. § (1) Annak megállapítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát, be kell szerezni a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági állásfoglalását. (2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély elsı ízben történı kiadása, a nemzeti letelepedési engedély vagy az EK letelepedési engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a Nemzetbiztonsági Hivatalnak. A Nemzetbiztonsági Hivatal megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít. (3) A Nemzetbiztonsági Hivatal a szakhatósági állásfoglalását a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül, b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén negyvenöt napon belül írásban megküldi a regionális igazgatóságnak. (4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követıen a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság az illetékes regionális igazgatóságot haladéktalanul értesíti.

A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén született gyermeke bejelentésével kapcsolatos eljárás 98. § A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén született gyermeke részére - a születés bejelentésére szolgáló, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alapján - a regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedélyt vagy nemzeti letelepedési engedélyt soron kívül, de legkésıbb öt napon belül adja ki.

Ideiglenes letelepedési engedély 99. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelmét legkésıbb a három hónapot meg nem haladó jogszerő tartózkodása utolsó napján, illetve három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélyének lejártát harminc nappal megelızıen nyújthatja be. (2) Az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezınek be kell mutatnia az Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezı

állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv (a továbbiakban: 2003/109/EK irányelv) alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyét. (3) A Tv. 34. § (1) bekezdésben foglalt tartózkodási cél igazolására az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelemhez a következı okiratokat kell benyújtani: a) keresıtevékenység folytatása céljából történı tartózkodás esetén az 59. § (1) bekezdésében meghatározott okiratot; b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából történı tartózkodás esetén a 60. § (1) bekezdésében meghatározott okiratot; c) egyéb célból történı tartózkodás esetén a tartózkodás célját igazoló okiratot; d) családtagként történı kérelmezés esetén a Tv. 34. § (2) bekezdésében meghatározott családi kapcsolatot igazoló okiratot. (4) Az ideiglenes letelepedési engedély meghosszabbítása esetén a kérelmezınek - amennyiben nyilatkozata szerint a megelızı kérelmezéshez képest megélhetési és lakhatási körülményei változatlanok - csak a (3) bekezdésben meghatározott okiratot kell benyújtania. 100. § (1) Az ideiglenes letelepedési engedély érvényességi idejét a tartózkodás - a kérelmezı nyilatkozata szerinti - várható idıtartamára, valamint a tartózkodás célját igazoló okiratokban foglaltakra figyelemmel kell megállapítani. (2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiadása esetén az e rendelet IV. mellékletében meghatározott tartózkodási okmányt állítja ki. 101. § Az ideiglenes letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha a) az engedélyezett tartózkodási idı lejárt; b) az ideiglenes letelepedési engedélyt jogerısen visszavonták; c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban vagy az ideiglenes letelepedési engedély meghosszabbítása miatt - új okmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja nemzeti letelepedési engedélyt, EK letelepedési engedélyt, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott, illetve magyar állampolgárságot szerzett; g) jogosultja meghalt. 102. § A Tv. 34. § (8) bekezdése szerinti értesítést - a visszavonás jogerıssé válását követıen - az elsı fokon eljárt regionális igazgatóság továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának.

Nemzeti letelepedési engedély 103. § (1) A Tv. 35. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásáig - a Tv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - hároméves jogszerő tartózkodását nem szakította meg. (2) A jogszerő tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idı számítása újra kezdıdik. (3) A Tv. 35. §-a alkalmazásában jogszerő tartózkodásnak minısül a) a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, b) a tartózkodási engedéllyel, c) az ideiglenes letelepedési engedéllyel, d) a Tv. 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, e) a külön törvény szerinti tartózkodási kártyával a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodás. (4) A Tv. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt családi életközösség akkor valósul meg, ha a kérelmezı harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral életvitelszerően közös háztartásban él. (5) A jogszerő tartózkodás méltányolható okból történı megszakítását a nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezınek okirattal kell igazolnia, így különösen: a) külföldi intézményben történı gyógykezelésrıl szóló igazolással; b) a gyakori külföldi kiküldetéssel járó munkakör betöltésérıl szóló igazolással, illetve a kiküldetések - a munkáltatói jogkör gyakorlója által hitelesített - listájával. 104. § (1) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet az elsı fokon eljáró regionális igazgatóság százhúsz napon belül, az elsı fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal hatvan napon belül bírálja el. (2) A regionális igazgatóság a nemzeti letelepedési engedély kiadása esetén az e rendelet IV. mellékletében meghatározott tartózkodási okmányt állítja ki. (3) A (2) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje öt év, melyet a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság - a harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elıterjesztett kérelmére - további öt évvel meghosszabbít.

(4) Ha a letelepedési engedély okmány érvényességi ideje lejárt, vagy az okmányt ki kell cserélni, illetve ha a bevándorolt új úti okmányt kapott, a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság - a harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elıterjesztett kérelmére - a (2) bekezdésben meghatározott okmányt állítja ki. 105. § (1) A Tv. 37. § (1) bekezdés a) pontja szerint a letelepedés engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények különösen akkor változtak meg jelentısen, ha a letelepedett harmadik országbeli állampolgár a) önmaga, illetıleg tartásra jogosult hozzátartozói megélhetését vagy lakhatását biztosítani nem tudja; b) munkaképessége ellenére - önhibájából - rendszeres szociális ellátásra és támogatásra szorul; c) tartását vagy lakhatását vállaló családtagja e kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki letelepedési vagy nemzeti letelepedési engedélyét családi kapcsolatra tekintettel kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerıs ítélet kézhezvételétıl, illetıleg a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított hatvan napon belül a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejő csatolásával bejelenteni. (3) A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár köteles értesíteni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóságot, ha a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja. (4) A bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel vagy nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területének hat hónapnál hosszabb ideig történı elhagyásának szándékáról a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot - az okok és a külföldi tartózkodás várható idıtartamának megjelölésével - írásban értesítheti. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területét két évet meg nem haladó idıtartamra és nem a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyja el, a regionális igazgatóság a külföldi tartózkodás - az értesítésben foglalt várható idıtartamán belül a bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt, illetve nemzeti letelepedési engedélyt a Tv. 37. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem vonhatja vissza, feltéve, hogy a harmadik országbeli állampolgár az értesítést megelızı egyéves idıtartamon belül legalább száznyolcvan napot a Magyar Köztársaság területén tartózkodott. 106. § A bevándorlási engedély, letelepedési engedély és nemzeti letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha a) érvényességi ideje lejárt; b) a bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt vagy nemzeti letelepedési engedélyt jogerısen visszavonták; c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban vagy az okmány érvényességi idejének meghosszabbítása miatt - új okmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja EK letelepedési engedélyt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott, illetve magyar állampolgárságot szerzett; g) jogosultja meghalt.

EK letelepedési engedély 107. § (1) A Tv. 38. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki az EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásáig - a Tv. 38. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - ötéves jogszerő tartózkodását nem szakította meg. (2) A jogszerő tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idı számítása újra kezdıdik. (3) A Tv. 38. §-a alkalmazásában jogszerő tartózkodásnak minısül a) a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, b) a tartózkodási engedéllyel, c) az ideiglenes letelepedési engedéllyel, d) a bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel vagy nemzeti letelepedési engedéllyel, e) a Tv. 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, f) a külön törvény szerinti tartózkodási kártyával a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodás. 108. § (1) Az EK letelepedési engedély iránti kérelmet az elsı fokon eljáró regionális igazgatóság százhúsz napon belül, az elsı fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal hatvan napon belül bírálja el. (2) A regionális igazgatóság az EK letelepedési engedély kiadása esetén az e rendelet IV. mellékletében meghatározott tartózkodási okmányt állítja ki. (3) A (2) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje öt év, melyet a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság - a harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elıterjesztett kérelmére - további öt évvel meghosszabbít.

109. § Amennyiben az Európai Unió tagállamának kijelölt hatósága értesítést küld arról, hogy a Magyar Köztársaságban EK letelepedési engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgárnak a 2003/109/EK irányelv alapján huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt állított ki, az illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár EK letelepedési engedélyét visszavonó határozat jogerıssé válását követıen a visszavonás tényérıl értesíti az érintett tagállam kijelölt hatóságát. 110. § Az EK letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha a) érvényességi ideje lejárt; b) az EK letelepedési engedélyt jogerısen visszavonták; c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban, vagy az okmány érvényességi idejének meghosszabbítása miatt - új okmányt kapott; d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították; f) a jogosultja a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott, vagy magyar állampolgárságot szerzett; g) jogosultja meghalt.

Értesítés a bevándorolt vagy letelepedett státusz visszavonása esetén 111. § (1) A bevándorlási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély visszavonásáról a regionális igazgatóság a jogerıs és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével öt munkanapon belül értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelı központi szervet (a továbbiakban: személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve), továbbá a harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt elveszi. (2) Az (1) bekezdés szerint elvett okmányokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének kell megküldeni.

V. Fejezet A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROKRA VONATKOZÓ RENDÉSZETI SZABÁLYOK A beléptetés megtagadása és a visszairányítás 112. § (1) A Tv. 41. § (1) bekezdésében foglalt határidıket a beléptetés megtagadásának idıpontjától kell számítani. (2) Amennyiben a Határırség a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határterület vagy a repülıtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülıtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségében a 132. § szerinti ellátásokat köteles biztosítani. (3) A Tv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a Határırség az érintett harmadik országbeli állampolgárt a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján lépteti be, majd a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elı, amely a kiutasítási feltételek fennállásának vizsgálatára irányuló idegenrendészeti eljárást soron kívül folytatja le.

Kötelezés a Magyar Köztársaság területének elhagyására 113. § (1) A Tv. 42. § (2) bekezdésében foglalt határidıt a tartózkodás jogcímére, valamint a harmadik országbeli állampolgár visszautazásának elıkészítéséhez szükséges idıtartamra figyelemmel kell meghatározni. (2) A Magyar Köztársaság területének elhagyására vonatkozó kötelezettség határidejének elsı napja a tartózkodásra jogosító okmány kiadását vagy meghosszabbítását elutasító, illetve a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozat jogerıssé válásának napja. (3) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodása jogszerőségét a teljesítési határidı leteltéig a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezı határozattal igazolja.

Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése

114. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az illetékes regionális igazgatóság jogosult. (2) A Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Határırség jogosult idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság államhatárának jogellenes átlépését vagy ennek kísérletét a Schengeni határellenırzési kódex 2. cikk 9. pontjában meghatározott határellenırzési tevékenysége kapcsán, a határterületen észlelte, és a harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtására visszafogadási egyezmény alapján kerülhet sor. (3) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a) a Tv. 43. § (1) bekezdése alapján a Hivatal, b) a Tv. 43. § (2) bekezdése alapján az illetékes regionális igazgatóság, c) a Tv. 43. § (2) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Határırség által elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának költségeit nem térítette meg, a Határırség jogosult. (4) Idegenrendészeti kiutasítás vagy önálló beutazási és tartózkodási tilalom a) a Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Határırség, b) a Tv. 43. § (2) bekezdés f) pontja alapján kizárólag a nyomozó hatóság vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal, c) a Tv. 43. § (2) bekezdés g) pontja alapján kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv, d) a Tv. 43. § (2) bekezdés i) pontja alapján kizárólag a szabálysértési hatóság, bíróság vagy helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság javaslatára rendelhetı el. (5) A Tv. 43. § (1) bekezdés szerinti kiutasítási vagy önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelési ok fennállásáról a külpolitikáért felelıs miniszter a Hivatalt értesíti. (6) A beutazási és tartózkodási tilalom törlésére - a 115. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel - az azt elrendelı idegenrendészeti hatóság jogosult. 115. § (1) A Tv. 43. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott okból a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a helyszíni bírságolásra jogosult szerv a pénzbírságot kiszabó határozata jogerıre emelkedésétıl, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított negyvenhatodik naptól a székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak javaslatot tehet a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére. (2) A szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti megkeresésében közli a bírságot meg nem fizetı harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nem magyarországi lakóhelyét, a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv megnevezését, a szabálysértési határozat számát és a jogerıre emelkedésének napját, a helyszíni bírság ügyszámát, a számlaszámot, a kiszabott pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegét. (3) A regionális igazgatóság a megkeresés alapján a harmadik országbeli állampolgár adatait a nyilvántartásban ellenırzi. Ha az ellenırzés során megállapítja, hogy a külföldi a szabálysértés elkövetését követıen tartózkodási jogosultságot szerzett, errıl értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szervet. (4) A Tv. 43. § (2) bekezdés i) pontja alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiszabott pénzbírságot vagy helyszíni bírságot megfizette. (5) Ha a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történı megérkezését követıen a beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot. (6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság utólag történı megfizetését, a konzuli tisztviselı - a beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében - a befizetés tényérıl a befizetı természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, úti okmánya számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetésre került bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı regionális igazgatóságot. (7) Amennyiben a Határırség a határátkelıhelyen történı személyellenırzés során megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben kizárólag a pénzbírság, illetıleg helyszíni bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el beutazási és tartózkodási tilalmat, köteles a harmadik országbeli állampolgárt tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti. (8) Ha a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetés banki átutalását igazoló bizonylattal, a Határırség a beutazási és tartózkodási tilalom törlését követıen engedélyezi beléptetését. 116. § Jogerıs kiutasítása esetén a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát az idegenrendészeti kiutasítást elrendelı vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság harminc napon belül megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének.

117. § A Tv. 45. § (5) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén az idegenrendészeti hatóság a kísérı nélküli kiskorú elhelyezése érdekében haladéktalanul megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot. 118. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás esetén az ország elhagyására elıírt kötelezettség határnapját a jogorvoslat iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidıre, a harmadik országbeli állampolgár által a közrendre, a közbiztonságra, illetve a nemzetbiztonságra jelentett veszélyre, valamint a visszautazásának elıkészítéséhez szükséges idıtartamra figyelemmel kell meghatározni. (2) Azt az államot, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, a következı sorrend figyelembevételével kell meghatározni: a) b) az Európai Unió valamely tagállama, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár ezen tagállam által a 2003/109/EK irányelv alapján kiállított, huzamos tartózkodói jogállást igazoló tartózkodási engedéllyel rendelkezik, c) az az állam, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles, d) az az állam, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van, e) a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága szerinti állam, f) bármely más állam, ahová a harmadik országbeli állampolgár beutazhat. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével a kiutasítás végrehajtása nem történhet az Európai Unió valamely tagállamának területére. 119. § A beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát években kell meghatározni. 120. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére különös méltánylást érdemlı körülmények fennállása esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı hatóság - a tilalom fenntartása mellett - engedélyezheti a Magyar Köztársaság területére történı egyszeri beutazást és a beutazás céljának megfelelı idıtartamú, három hónapot meg nem haladó tartózkodást. (2) A beutazási engedély iránti kérelmet a 11. §-ban meghatározott konzuli tisztviselınél kell írásban elıterjeszteni. (3) A beutazási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra vonatkozó szabályok szerint utazhat be a Magyar Köztársaság területére. (4) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár beutazásához vízum szükséges, a beutazás (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén a konzuli tisztviselı a harmadik országbeli állampolgár részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti. 121. § A jogerıs és végrehajtható határozattal kiutasított harmadik országbeli állampolgár kiléptetésérıl a Határırség - a Tv. 102. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok, továbbá a kiléptetés idıpontjának és helyének közlésével - haladéktalanul értesíti a központi adatkezelı szervet.

A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása 122. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltı harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelızıen értesíti a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot. (2) A bíróság, illetve - szabadságvesztés-büntetés végrehajtásából szabadult harmadik országbeli állampolgár esetén - a büntetés-végrehajtási intézet a Tv. 49. § (2) bekezdés szerinti értesítést a bíróság, illetve a büntetésvégrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak továbbítja. (3) A regionális igazgatóság határozatában - a 118. §-ban foglaltaknak megfelelıen - meghatározza a Magyar Köztársaság területének elhagyására elıírt kötelezettség határnapját és azt az országot, ahova a kiutasítás végrehajtása történik. (4) A regionális igazgatóság intézkedik a) a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele, b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének visszavonása iránt.

A kiutasítás költségeinek viselése 123. § (1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehetı legkevesebb költséget okozza. (2) A Tv. 50. § (4) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstıl számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidı eredménytelen eltelte esetén a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom vizsgálata 124. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 52. § (3) bekezdése szerinti kérelmével közvetlenül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordult, a büntetés-végrehajtási bíró megkeresi a menekültügyi hatóságot, amely soron kívül véleményt nyilvánít a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében. (2) Ha a visszairányítás elrendelése vagy végrehajtása során a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel, az eljáró idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. (3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelésére irányuló eljárásban vagy a kiutasítás végrehajtása során a non-refoulement követelmény fennállásának vizsgálata érdekében beszerzi a menekültügyi hatóság véleményét, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. (4) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos eljárásban köteles tájékoztatni az érintettet, hogy jogi képviselıt bízhat meg, illetve valamely bejegyzett jogvédı szervezet jogi segítségét kérheti. (5) Amennyiben nincs olyan biztonságos ország, amely az érintett harmadik országbeli állampolgárt befogadja, a) visszairányítás végrehajtásának tilalma esetén a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatóság, b) kiutasítás végrehajtásának tilalma esetén az eljáró regionális igazgatóság határozatban megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárt a Magyar Köztársaság befogadottként ismeri el, és a Tv. 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján intézkedik a humanitárius tartózkodási engedély kiadásáról. (6) A befogadottkénti elismerés feltételeinek megszőnése esetén a befogadott szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság a befogadott státuszt határozattal visszavonja. 125. § A Tv. 53. § (1) bekezdése alapján az arcképmás és ujjnyomat adatokat a regionális igazgatóság, illetve a Határırség rögzíti.

Az ırizet 126. § (1) Idegenrendészeti ırizetet a kiutasítást elrendelı hatóság rendelhet el. (2) Kiutasítást elıkészítı ırizetet a) ha a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága tisztázatlan, a Határırség, b) ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogszerősége tisztázatlan, a regionális igazgatóság rendelhet el. (3) Az ırizet idıtartamát - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - órákban kell számítani. (4) Ha a helyi bíróság az ırizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az ırizet tartamába minden megkezdett nap beszámít. (5) Az ırizetet elrendelı hatóságnak arra kell törekednie, hogy az ırizet a lehetı legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás végrehajtása feltételeinek megteremtésére, valamint a kiutasítást elıkészítı ırizet elrendelése esetén a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerőségének megállapítására soron kívül kell intézkedni. (6) A Tv. 54. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínősíthetı, hogy a kiutasítást az ırizet elrendelésétıl számított hat hónap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az ırizetes a) kiutazásának feltételei nem biztosíthatóak; b) egészségi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel. 127. § A harmadik országbeli állampolgár által szóban vagy írásban elıterjesztett kifogást az ırizetet elrendelı, illetve az ırizetet foganatosító hatóság haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságnak. 128. § Az ırizetet elrendelı hatóságnak az ırizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és tartózkodása jogszerőségének megállapítására, illetve kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, melyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselıjének is meg kell küldeni.

Az ırizet végrehajtására szolgáló létesítményre vonatkozó követelmények 129. § (1) İrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthetı, ahol a) az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló helyiségekben fejenként 3 2 legalább 15 m légtér és 5 m mozgástér, b) az étkezés, a szabadidı eltöltésére, illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség,

c) az engedélyezett férıhelyek számának megfelelı számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek, d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelı orvosi rendelı, e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítı helyiség, f) szabadlevegın való tartózkodásra alkalmas terület, g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági elıírások szerinti megvilágítás, h) az intézmény szünetmentes áramellátása, i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség, j) telefonhasználati lehetıség, k) az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgárok és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellızés biztosítható. (2) İrzött szállás rendırségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthetı. (3) Az ırizetben lévı férfiakat és nıket külön épületrészben kell elhelyezni.

A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése 130. § (1) A regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár számára - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - kötelezı tartózkodási helyként a) a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét, b) meghívás esetén a meghívó lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy a meghívó által biztosított szálláshelyet, c) a harmadik országbeli állampolgár eltartására kötelezhetı hozzátartozó szálláshelyét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, d) a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshelyet, e) heveny egészségkárosodás elhárítása idıtartamára - az egészségügyi államigazgatási szerv egyetértésével az indokolt gyógykezelés végzése céljából fekvıbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézményt, valamint f) az igénybevétel egyéb jogszabályi feltételeinek megfelelı harmadik országbeli állampolgár esetén személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményt jelölhet ki. (2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetıségek hiányában a harmadik országbeli állampolgárt közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet elhelyezni. (3) Befogadó állomáson kizárólag a) befogadott, b) kiskorú harmadik országbeli állampolgár és a felügyeletét gyakorló szülı helyezhetı el. (4) A kísérı nélküli kiskorú számára kötelezı tartózkodási helyként kísérı nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomást, ennek hiányában gyermekvédelmi intézményt, szerzıdés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy magánszállást lehet kijelölni. A kísérı nélküli kiskorú magánszálláson a közvetlen családtagjának nem minısülı hozzátartozójánál helyezhetı el, ha a hozzátartozó a kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá, ha nyilvánvaló, hogy a kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kiskorú érdekeit szolgálja. (5) Ha harmadik országbeli állampolgár az emberkereskedelem áldozata, részére az emberkereskedelem áldozatai elhelyezését szolgáló befogadó állomást vagy szerzıdés alapján fenntartott más szálláshelyet lehet kijelölni. (6) Ha a harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az ı, valamint a felügyeletét gyakorló szülınek a Tv. 63. § (2) bekezdése szerinti kérelmét minden esetben megalapozottnak kell tekinteni.

A közösségi szállás 131. § (1) Közösségi szállás a regionális igazgatóság által e célból fenntartott szálláshely. (2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthetı, ahol 3 2 a) személyenként legalább 15 m légtér és 5 m mozgástér, b) a lakóhelyiségek mellett étkezés, a szabadidı eltöltése és látogatók fogadása céljából közösségi helyiség, c) alap- és sürgısségi ellátás céljából a háziorvosi minimum feltételeknek megfelelı orvosi rendelı, d) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítı helyiség, e) higiénés célra, az engedélyezett férıhelyek számának figyelembevételével kialakított számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek állnak

rendelkezésre, és a harmadik országbeli állampolgárok által tartózkodás céljára szolgáló valamennyi helyiség esetén természetes szellızés és természetes fény biztosítható. 132. § A közösségi szállás fenntartásáért felelıs szerv köteles a harmadik országbeli állampolgárok részére biztosítani a) az elhelyezést, b) napi háromszori étkezést, c) személyi felszerelést. 133. § (1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történı elhelyezés során el kell különíteni a férfiakat a nıktıl. A családtagokat együttesen kell elhelyezni, kivéve, ha ez ellentétes a harmadik országbeli állampolgár érdekeivel. (2) A közösségi szálláson csak a befogadóképességének megfelelı számú személyt szabad elhelyezni. Ha nincs lehetıség az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására, a harmadik országbeli állampolgárt más közösségi szállásra kell szállítani. 134. § (1) A közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok részére vallási elıírásaikra is figyelemmel kell az étkezést biztosítani. (2) A közösségi szállásra történı befogadáskor a harmadik országbeli állampolgárt személyi felszerelésként étkészlettel, tisztálkodási eszközökkel, illetve ágynemővel kell ellátni. A közösségi szállás fenntartója gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott ágynemő és törölközık kéthetente történı cseréjérıl. 135. § (1) A közösségi szálláson való tartózkodás rendjét a házirend állapítja meg, amelyet e rendelet V. melléklete tartalmaz. (2) A közösségi szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó elıírásokat teljesíteni; b) környezetét tisztán tartani; c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek (beleértve a védıoltásokat is) magát alávetni; d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni; e) 24 órát meghaladó, legfeljebb 120 órás átmeneti távollétét elızetesen - a távozás helyének és idıtartamának megjelölésével - a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságnál bejelenteni. 136. § (1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár kivételével - a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság a szállás elhagyásakor végzésben állapítja meg. Az összeg számításának módját külön jogszabály határozza meg. (2) A harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállás fenntartója által megelılegezett költségek összegét köteles a szállás elhagyását vagy az országból történı kiutazását követıen - külön jogszabályban meghatározott módon - visszatéríteni. 137. § (1) Az elrendelı hatóság a kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezésrıl - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgárok kivételével - tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgár konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Amennyiben a Magyar Köztársaság területén nincs ilyen konzuli vagy diplomáciai képviselet, a tájékoztatást a külpolitikáért felelıs miniszter útján kell teljesíteni. (2) Humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett kérésére a regionális igazgatóság haladéktalanul teljesíti.

Az ırizetbe vett, illetve közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátása 138. § (1) Ha az ırizetbe vett vagy a közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés e) és i) pontjában meghatározott ellátásokra. (2) Az elhelyezett harmadik országbeli állampolgár jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelezı védıoltásra. 139. § (1) A harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása az ırzött szálláson vagy a közösségi szálláson (a továbbiakban együtt: idegenrendészeti szállás) történik. (2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel mőködı egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. (3) A külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzıvel rendelkezı orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság megtéríti.

140. § (1) Az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság a 138. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta. (2) Az egészségbiztosítási szolgáltatások ellátási igazolvánnyal vehetık igénybe, a megtérítésre a 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet 13. § (5)-(6) bekezdései az irányadóak.

A kitoloncolás 141. § (1) A Tv. 65. § (6) bekezdésében foglalt közremőködés alatt a 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam (a továbbiakban: kérelmezı állam) által kiutasított harmadik országbeli állampolgárnak, illetve a kíséretnek - ideértve a hatósági kísérıket, továbbá minden olyan személyt is, aki a harmadik országbeli állampolgár elkísérésért felelıs, például az orvosi ellátásért felelıs személyt és a tolmácsot - a Magyar Köztársaság területén légi úton történı kitoloncolás végrehajtása céljából történı áthaladásának engedélyezését és az abban történı segítségnyújtást kell érteni. (2) A Hivatal a kérelmezı állam külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elıterjesztett kérelmének kézhezvételét követıen hozzájárulásáról haladéktalanul, de legkésıbb két napon belül tájékoztatja a kérelmezı állam kijelölt hatóságát. E határidı kellıen indokolt esetben - a kérelmezı állam kijelölt hatóságának egyidejő értesítésével - legfeljebb 48 órával meghosszabbítható. (3) A légi átszállításhoz történı hozzájárulás megadásáról a Hivatal - a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elıterjesztett kérelmet mellékelve - haladéktalanul értesíti a Határırséget. (4) A Magyar Köztársaság területén történı légi átszállításhoz történı hozzájárulását a Hivatal megtagadja, illetve visszavonja, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában a Tv. 51. §-ban meghatározott visszaküldési tilalom áll fenn. (5) A Magyar Köztársaság területén történı légi átszállításhoz történı hozzájárulását a Hivatal megtagadhatja, illetve visszavonhatja, ha: a) a harmadik országbeli állampolgárt a magyar jogszabályok alapján bőncselekmény elkövetésével vádolják vagy büntetés végrehajtása céljából kiadatását kérik; b) a más államokon keresztüli átszállítás, illetve a célország részérıl a befogadás nem biztosított; c) a légi átszállítás végrehajtásához több repülıtér közötti szárazföldi átszállítás lenne szükséges; d) a külön jogszabályban meghatározott segítségnyújtás személyi vagy tárgyi feltételei a kért idıpontban nem állnak rendelkezésre, illetve a légi átszállítás más gyakorlati okból nem lehetséges; e) a harmadik országbeli állampolgár átszállítása veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, közegészségügyi érdekeit vagy nemzetközi kapcsolatait. (6) A légi átszállításhoz való hozzájárulás visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével -, illetve az átszállítást lehetetlenné tevı egyéb okokról a kérelmezı állam kijelölt hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell. (7) A légi átszállításhoz történı hozzájárulás esetén a Határırség a légi átszállításhoz külön jogszabályban meghatározott segítséget nyújt. 142. § (1) Visszairányítás végrehajtása esetén a kitoloncolást a Határırség, kiutasítás végrehajtása esetén az idegenrendészeti kiutasítást elrendelı idegenrendészeti hatóság vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság rendeli el. (2) A kitoloncolásról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kitoloncolás elrendelésének indokát, a végrehajtás idejét, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik. (3) (4) A kitoloncolás feltételeinek megteremtésére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a Határırség intézkedik. (5) Ha a kitoloncolás kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Hivatal intézkedik. (6) A kitoloncolást a Határırség foganatosítja. 143. § (1) A kitoloncolást a Magyar Köztársaság államhatáráig, amennyiben a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerzıdés (visszafogadási egyezmény) kötelezıen elıírja, a harmadik országbeli állampolgár származási államáig, illetve más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni. (2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeirıl (a továbbiakban: foganatosítás), továbbá a panasz benyújtásának lehetıségérıl az anyanyelvén, illetve az általa értett nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a) a foganatosítás idıpontjára, amelyet légi úton történı toloncolás esetén a foganatosítás megkezdését megelızı legalább harminchat órával kell közölni, b) a célállomás megjelölésére, c) arra, hogy a foganatosítás milyen jármővön, továbbá arra, hogy kísérettel történik.

(3) Külön jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közremőködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni. (4) A kitoloncolás foganatosítását csak az elrendelı határozat birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A foganatosítás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgáron vannak-e látható külsérelmi nyomok, ebben az esetben azok leletezésérıl kell gondoskodni. (5) Az érintett a foganatosítás ellen panasszal élhet, a foganatosítás befejezését követı nyolc napon belül, amelyet írásban, postai úton kell elıterjeszteni. A panasz kivizsgálása során a Rendırségrıl szóló törvény megfelelı alkalmazásával kell eljárni. 144. § (1) A kitoloncolt célországba történı beutazását meghiúsultnak kell tekinteni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a) a légi jármő parancsnoka megtagadja a kitoloncolt felvételét a légi jármőre, vagy a légi jármőre történı felszállás egyéb okból sikertelen volt; b) a kitoloncolt belépését egy tranzitországba vagy a célországba megtagadták; c) a kitoloncolton nem dokumentált külsérelmi nyomok vannak, vagy olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani. (2) A kitoloncolt sürgıs orvosi beavatkozást igénylı állapota miatt a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a végrehajtás során a kitoloncolt egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a kitoloncolt életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható. (3) A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 65. § (7) bekezdésben meghatározott okok elhárultak. (4) A kitoloncolás foganatosítását határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy azt nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszőnésekor a kitoloncolást ismételten el lehet rendelni. (5) A kitoloncolás foganatosításának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg. 145. § A Tv. 66. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt a harmadik országbeli állampolgárral szembeni büntetıeljárási kényszerintézkedés végrehajtási helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik a) a külföldre utazási tilalom nyilvántartásba történı bejegyzése, illetve törlése, b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása, c) a Tv. 86. §-ban meghatározott esetben az úti okmány visszavonása érdekében.

A harmadik országbeli állampolgárok ellenırzése 146. § (1) A Tv. 67. § (4) bekezdésének alkalmazása során a rendır vagy a határır azt a harmadik országbeli állampolgárt, a) aki az ellenırzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta, vagy az ellenırzés során magyarországi tartózkodásának jogszerőségét nem tudta igazolni, aa) ha vele szemben a 114. § (2) bekezdése alapján a Határırség rendelhet el idegenrendészeti kiutasítást, a Határırség ellenırzés helye szerint illetékes helyi szervéhez, ab) egyéb esetben az ellenırzés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz, b) aki a személyazonosságát nem tudta igazolni, a Határırség ellenırzés helye szerint illetékes helyi szervéhez - ha a harmadik országbeli állampolgárral szemben büntetıeljárás lefolytatásának nincs helye - elıállítja, illetve visszatartás intézkedést alkalmazhat. (2) Az elıállítás idıtartamát az intézkedés kezdetétıl kell számítani. Az elıállítás a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb nyolc órán át korlátozhatja. Ha az elıállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az idıtartamot az elıállító szerv vezetıje egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja. A visszatartás idıtartama az elıállítás idıtartamának lejártakor kezdıdik, és nem haladhatja meg a tizenkét órát.

A személykörözés elrendelése 147. § A Tv. 68. §-a alapján személykörözés elrendelésére a) a Tv. 68. § (1) bekezdés a) pontja alapján az idegenrendészeti eljárást folytató, b) a Tv. 68. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ırizetet foganatosító vagy a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelı, c) a Tv. 68. § (1) bekezdés c) pontja alapján az idegenrendészeti kiutasítást elrendelı vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó

idegenrendészeti hatóság jogosult.

VI. Fejezet FELELİSSÉGI SZABÁLYOK 148. § (1) A Tv. 69. §-ában foglaltak során a Határırség a fuvarozót terhelı közrendvédelmi bírságot határozattal állapítja meg, továbbá a visszaszállítási, illetve a költségviselési kötelezettség teljesítését határozatban rendeli el, amely azonnal végrehajtható. (2) Ha a fuvarozó a Tv. 41. § (1) bekezdésében foglalt határidın belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Határırség megelılegezi a költségeket, és más fuvarozó gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról. (3) Ha a fuvarozó a megelılegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Határırség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti. (4) A visszaszállítási kötelezettség nem rendelhetı el, ha a szállított harmadik országbeli állampolgár menekültkénti elismerését kéri, illetve ideiglenes vagy kiegészítı védelmet kér. 149. § (1) A Tv. 69. § (1) bekezdése szerinti ellenırzési kötelezettségét nem teljesítı fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedı, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani. (2) A bírságot a Határırségnek a Magyar Köztársaság területére történı belépés megkísérlésének helye szerint illetékes helyi szerve állapítja meg. 150. § (1) A Tv. 70. §-a szerinti közrendvédelmi bírság mértéke legalább 3000, legfeljebb 5000 euró, amelyet forintban kell meghatározni, minden olyan útra, amellyel kapcsolatban az utasok adatait nem vagy helytelenül közölték. (2) A bírságot az adatszolgáltatási kötelezettségét megszegı légifuvarozóval szemben a Határırségnek a Magyar Köztársaság területére történı belépés helye szerint illetékes helyi szerve állapítja meg. 151. § (1) A munkáltató székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a Tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként ötszázezer forintig terjedı közrendvédelmi bírsággal sújthatja. (2) A bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményrıl való tudomásszerzésétıl számított egy éven túl nincs lehetısége. 152. § (1) A 149-151. §-okban meghatározott bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértés ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni. (2) A 149-151. §-ban meghatározott bírság behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni. (3) A 149-150. §-ok szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést másodfokon a Hivatal, a 151. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést a Határırség központi szerve bírálja el.

VII. Fejezet A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK A harmadik országbeli állampolgárok szálláshelyének bejelentési kötelezettsége 153. § (1) A Tv. 73. § (2) bekezdésében meghatározott vendégkönyv a kereskedelmi szálláshelyeken (szálloda, panzió, kemping, üdülıház, turistaszálló, ifjúsági szálló), magánszálláshelyeken (fizetı-vendéglátó szálláshely, falusi szálláshely) és a nem üzleti célú, szabadidıs szálláshelyeken (a továbbiakban együtt: vendégkönyv vezetésére köteles szálláshely) manuális módszerrel (könyv formájában) vagy számítógéppel egyaránt vezethetı. A harmadik országbeli állampolgárok adatait külön vendégkönyvben kell vezetni. (2) A nyilvántartás vezetésének módját a kereskedelmi szálláshely üzemeltetıje határozza meg. 154. § A vendégkönyvek beszerzésérıl, a nyilvántartás folyamatos vezetésérıl, illetıleg a vendégkönyvnek a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság részére a tárgyévet követı március 31-ig történı leadásáról a vendégkönyv vezetésére köteles szálláshely üzemeltetıje köteles gondoskodni. 155. § (1) A vendégkönyv vezetésére köteles szálláshelynek nem minısülı szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének bejelentésére akkor köteles, ha magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot meghaladja.

(2) A bejelentési kötelezettséget a beutazástól számított három napon belül az e célra rendszeresített formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentılap) kell teljesíteni a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon. (3) A bejelentılapot az úti okmány adataival egyezıen kell kiállítani, és a szálláshely bejelentésére kötelezettnek, valamint a szállásadónak alá kell írnia. (4) A harmadik országbeli állampolgár úti okmányát a bejelentkezés teljesítésekor a regionális igazgatóságon be kell mutatni. A regionális igazgatóság a bejelentett szálláshely címének valódiságát a személyi adat- és lakcímnyilvántartás címnyilvántartásában ellenırizheti. (5) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshely bejelentésének tényét a bejelentılap második példányával igazolja. 156. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének megváltozását köteles három napon belül bejelenteni az új szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon. (2) A szálláshely megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség nem terjed ki annak a szállásnak a bejelentésére, amelyrıl a tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár átmeneti távollét után a bejelentett szálláshelyére visszatér. Ha az átmeneti távollét helye vendégkönyv vezetésére köteles szálláshely, ebben az esetben azt a vendégkönyvben rögzíteni kell, és abban fel kell tüntetni a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét is.

A születés bejelentése 157. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a gyermekének születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülı lakóhelye, illetıleg szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a gyermek születésétıl számított három hónapon belül. (2) Ha a Magyar Köztársaság területén tartózkodó, a szülıi felügyeletet közösen gyakorló szülık tartózkodási jogcíme eltérı, a gyermek tartózkodási jogosultsága megállapításánál mindkét szülı együttes nyilatkozatát kell figyelembe venni. A szülık megegyezése hiányában a gyermek részére a számára kedvezıbb tartózkodási jogosultságot kell biztosítani.

A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések 158. § (1) A harmadik országbeli állampolgár úti okmányának, illetve tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását, illetıleg megsemmisülését a regionális igazgatóságnak vagy a Határırségnek jelentheti be. A bejelentı harmadik országbeli állampolgár részére - az állampolgárság valószínősítése esetén igazolást kell kiállítani a bejelentés tényérıl. (2) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt jogosultja megtalálja, és részére új úti okmányt vagy tartózkodásra jogosító engedélyt még nem adtak ki, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a kiállító hatóságnak le kell adnia. (3) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt jogosultja megtalálja, de idı közben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt a kiállító hatóságnak le kell adnia. (4) Az a hatóság, amely talált úti okmányt átvett, köteles azt a Hivatalnak megküldeni. (5) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá az idegenrendészeti eljárások során kiadható, kitöltetlen úti okmányokról, valamint tartózkodásra jogosító engedélyekrıl külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az úti okmány, valamint tartózkodásra jogosító engedély típusát, azonosító adatait, számát, sorozatszámát és érvényességi idejét. (6) Amennyiben az idegenrendészeti eljárások során kiadható, kitöltetlen úti okmány, illetve tartózkodásra jogosító engedély holléte ismeretlen, a Hivatal körözését rendeli el.

VIII. Fejezet A HONTALAN STÁTUSZ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ÚTI OKMÁNNYAL ELLÁTÁSA A hontalanság megállapítására irányuló eljárás megindítása

159. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet a kérelmezı lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon személyesen, szóban vagy írásban lehet benyújtani. A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes. (2) Az írásban benyújtott kérelmet a kérelmezınek saját kezőleg alá kell írnia. A kérelmezı írásképtelenségét a szóbeli kérelem benyújtásakor jegyzıkönyvbe kell venni. (3) Ha a kérelmet szóban terjesztik elı, és a kérelmezı a magyar nyelvet nem beszéli, számára a regionális igazgatóság az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélı tolmácsot biztosít. A tolmács kirendelésétıl el lehet tekinteni, ha az eljáró ügyintézı a kérelmezı anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszél, és a kérelmezı a tolmács mellızéséhez írásban hozzájárul. (4) Az írásban benyújtott kérelem benyújtásának napja az a nap, amelyen a kérelem a regionális igazgatósághoz megérkezett. A szóban elıterjesztett kérelem benyújtásának napja az arról felvett jegyzıkönyv keltezésének napja.

A kérelmezı jogai és kötelezettségei 160. § (1) Amennyiben a Tv. hatálya alá tartozó eljárások kapcsán a harmadik országbeli állampolgár hontalanságának eshetısége felmerül, az idegenrendészeti hatóságnak tájékoztatnia kell az érintettet a hontalan státusz kérelmezésének lehetıségérıl, az eljárás menetérıl, illetve a hontalan státusszal járó jogokról és kötelezettségekrıl. Az errıl szóló tájékoztatást és annak tudomásulvételét jegyzıkönyvbe kell foglalni. (2) A kérelmezı az eljárás idıtartama alatt köteles a regionális igazgatósággal együttmőködni. A kérelmezıt erre írásban is figyelmeztetni kell, egyidejőleg rögzítve a figyelmeztetés tudomásulvételét. (3) A hontalanság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmezı személyazonosságot igazoló külföldi okmányait, úti okmányait, továbbá minden olyan iratot, amely alkalmas lehet a kérelmezı által elıadottak alátámasztására. (4) A csatolt okmányokat - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügy érdemében hozott határozat jogerıre emelkedésének napján a kérelmezınek vissza kell adni.

Elızetes meghallgatás 161. § (1) A kérelem benyújtását, illetve a szóban elıterjesztett kérelem jegyzıkönyvbe foglalását követıen a regionális igazgatóság elızetes meghallgatást tart. (2) Az elızetes meghallgatás során a regionális igazgatóság jegyzıkönyvben rögzíti a) a Tv. 76. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás tényét és annak tudomásulvételét, b) - amennyiben a kérelem nem tartalmazza ba) a kérelmezı személyazonosító adatait (családi és utónevét, elızı, illetve születési családi és utónevét, korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét), bb) a rendelkezésére álló személyazonosító és úti okmányok adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító hatóság nevét), c) családi állapotát, házasságkötésének helyét, d) foglalkozását, iskolai végzettségét, e) szokásos tartózkodási helye szerinti országban lévı lakhelyét, valamint f) magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét. (3) A jegyzıkönyvet a kérelmezınek, tolmács közremőködése esetén a tolmácsnak, kísérı nélküli kiskorú esetében a kirendelt eseti gondnoknak is alá kell írnia.

Meghallgatás 162. § (1) A regionális igazgatóság a kérelem elıterjesztését követı elızetes meghallgatás után részletes meghallgatást tart. (2) A meghallgatáson a kérelmezınek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtásának okairól, és át kell adnia a rendelkezésére álló, a kérelmet alátámasztó és még elı nem terjesztett bizonyítékait. E kötelezettségére a kérelmezıt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell. (3) Ha a kísérı nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére kijelölt eseti gondnok a meghallgatáson elızetes értesítés ellenére nem jelenik meg, a meghallgatásra új idıpontot kell kitőzni, ezzel egyidejőleg az eseti gondnokot kijelölı gyámhatóságot értesíteni kell.

A kérelmezı képviselete az eljárásban

163. § (1) A kérelmezı mellett az eljárásban törvényes képviselıje és meghatalmazottja is eljárhat, aki képviseleti jogosultságát köteles igazolni, illetve írásba foglalt meghatalmazását csatolni. Kísérı nélküli kiskorú helyett az eljárásban kijelölt eseti gondok jár el. (2) Az eljárásban a korlátozott cselekvıképességgel rendelkezı személyt is megilleti az eljárási képesség. (3) A meghatalmazott, illetve - a kérelmezı beleegyezésével - az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Fıbiztossága budapesti Regionális Képviseletének (a továbbiakban: Képviselet) képviselıje jelen lehet a kérelmezı meghallgatásán. A meghallgatás idıpontjáról a regionális igazgatóság a meghallgatás napját megelızı legalább három munkanappal értesíti a meghatalmazottat és a Képviseletet.

A bizonyítás 164. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 79. § (1) bekezdése szerint érintett államok állampolgársági jogszabályaira és nyilvántartásaira vonatkozó információk, így különösen az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Fıbiztossága véleményének és a magyar külképviseletektıl kapott, illetve a külföldi hatóságok által szolgáltatott információk, továbbá a kérelmezı által elıadott bizonyítékok figyelembevételével állapítja meg, hogy a kérelmezıt saját joga alapján egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának. (2) A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a regionális igazgatóság a kérelmezı által benyújtott, külföldön kiállított okiratot bizonyító erejő okiratként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt feltételek hiányában is elfogadhatja. (3) A regionális igazgatóság - kérelemre, az igazgatási segítség keretében - a kérelmet alátámasztó iratok beszerzésének érdekében megkeresi a magyar külképviseleteket. (4) A Képviselet a kérelmezı beleegyezésével a) nyújthat igazgatási segítséget; b) tekinthet be a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban keletkezett iratokba, illetve készíthet róluk másolatot.

Szakhatósági eljárás 165. § (1) A regionális igazgatóság a Nemzetbiztonsági Hivataltól szakhatósági állásfoglalást kérhet. A regionális igazgatóság megkeresése a következı adatokat tartalmazza: a) a kérelmezı személyazonosító adatait (családi és utónevét, elızı, illetve születési családi és utónevét, korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét), b) a kérelmezı személyazonosító és úti okmányának adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító hatóság nevét), c) a kérelmezı magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét, magánszállás esetén a szállásadó nevét is. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal a kérelmezıt meghallgathatja. (3) A szakhatósági állásfoglalás határideje a megkereséstıl számított tizenöt nap, kivéve, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal a nyilatkozattételre további tizenöt napot kért.

A határozat 166. § (1) A regionális igazgatóság a hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában határozatot hoz. (2) A határozatot a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül kell meghozni. (3) A hontalan státusz megállapításáról szóló határozatot az ügyiratra is fel kell jegyezni. (4) A határozatot meg kell küldeni a Képviseletnek és a Nemzetbiztonsági Hivatalnak. (5) A kísérı nélküli kiskorú hontalanságának megállapítása esetén az errıl szóló határozatot a kiskorú lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes gyámhatóságnak is meg kell küldeni a kiskorú hontalan jogainak védelme, a róla való gondoskodás, illetve annak figyelemmel kísérése érdekében.

A harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal ellátása 167. § (1) A Tv. 82-85. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelmet külön jogszabály szerinti formanyomtatványon, - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - személyesen kell benyújtani a) a Tv. 82. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelem esetén a konzuli tisztviselınél; b) a Tv. 83-85. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelem esetén a kérelmezı lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon. (2) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülı vagy a törvényes képviselı nyújthatja be.

(3) Meghatalmazott útján is elıterjeszthetı a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmezı egészségi állapota - a kezelıorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetıvé. (4) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell - amennyiben azzal rendelkezik - a kérelmezı birtokában lévı elızı úti okmányt, továbbá kettı darab, a kérelmezı felismerésére alkalmas arcfényképet. (5) A kiskorú vagy gondnokság alatt álló harmadik országbeli állampolgár kérelméhez csatolni kell a szülıknek (törvényes képviselıknek) a közjegyzı, gyámhatóság vagy a regionális igazgatóság elıtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülıi felügyelet megszőnését, illetve szünetelését igazoló jogerıs bírósági határozat másolatát.

Az úti okmány kiállítása és cseréje 168. § (1) A bevándorolt, illetve a letelepedett harmadik országbeli állampolgár számára kiállított úti okmányban fel kell tüntetni a „bevándorolt”, illetve „letelepedett” jogcímet. (2) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó hontalan részére „Utazási igazolvány hontalan személy részére/Travel document for Stateless Person” elnevezéső magyar-angol nyelvő úti okmányt kell kiállítani, a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény Függelékének 1. Cikk 1. bekezdésében szereplı bejegyzéssel ellátva. A hontalan úti okmány érvényességi ideje egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. (3) Az úti okmány cseréjét kell kérni, ha a) a harmadik országbeli állampolgárnak az úti okmányban szereplı adatai megváltoztak; b) az úti okmány betelt, illetve c) az megrongálódott, vagy egyéb ok miatt személyazonosításra alkalmatlanná vált. (4) Az úti okmány kicserélésére vonatkozó kérelemhez kettı darab, a kérelmezı felismerésére alkalmas arcfényképet kell csatolni.

A hontalan úti okmányra vonatkozó különös rendelkezések 169. § (1) A hontalan személy részére más állam illetékes hatósága által kiadott elızı úti okmányt a regionális igazgatóság bevonja, és azt a kiállító hatóság részére - az érintett állam diplomáciai vagy konzuli képviselete útján - megküldi. (2) Ha a hontalan személy állampolgárságot szerzett, az úti okmányt tizenöt napon belül le kell adni a lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál.

IX. Fejezet A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ADATAINAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK Az adatkezelı szerv 170. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelı szerve a Hivatal (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: központi adatkezelı szerv).

Az idegenrendészeti résznyilvántartásokra vonatkozó részletes szabályok 171. § A vízumkiadó hatóság a Tv. 95. § (1) bekezdésében, a Határırség a Tv. 95. § (1) bekezdés h) pontjában, a regionális igazgatóság a Tv. 95. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 172. § A külpolitikáért felelıs miniszter és a regionális igazgatóság a Tv. 96. § (1) bekezdésében, a Határırség a Tv. 96. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 173. § A regionális igazgatóság a Tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 174. § A regionális igazgatóság és a Határırség a Tv. 98. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 175. § A regionális igazgatóság a Tv. 99. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja.

176. § A regionális igazgatóság a Tv. 100. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 177. § A regionális igazgatóság a Tv. 101. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 178. § A regionális igazgatóság és a Határırség a Tv. 102. § (1) bekezdésében, a Hivatal a Tv. 102. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 179. § A regionális igazgatóság a Tv. 103. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 180. § A regionális igazgatóság a) a nyomozó hatóság vagy igazságszolgáltatási szerv tájékoztatása alapján a Tv. 104. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, b) a Rendırség tájékoztatása alapján a Tv. 104. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjaiban meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja. 181. § A regionális igazgatóság a Tv. 105. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat a központi adatkezelı szerv részére továbbítja, amely intézkedik az Eurodac központi egységéhez történı továbbítás érdekében.

X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 182. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet a) 4. § (2) bekezdése, b) 8. § (2)-(4) bekezdése, c) 10. § (6) bekezdése, d) 11. § (1) bekezdésében és 11. § (2) bekezdés felvezetı szövegében a „ , nemzetközi szerzıdés alapján a Magyar Köztársaság nevében történı vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviseletén” szövegrész, e) 11. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , nemzetközi szerzıdés alapján a Magyar Köztársaság nevében történı vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviselete” szövegrész, f) 12. § (5) bekezdés e) pontja, g) 12. § (6) bekezdése, h) 19. § a) pontjában a „vagy a schengeni államok területére” és a „vagy a schengeni államok területén” szövegrész, i) 19. § f) pontjában a „tartózkodási engedélyt,” szövegrész, j) 20. § (3) bekezdése, k) 22. és 23. §-a, l) 24. § (1) bekezdésében a „ , valamint a Tv. 111. § (6) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti egyeztetés során történı válaszadás” szövegrész, m) 25-28. §-a, n) 33. §-a, o) 49. §-a, p) 54. §-a, q) 118. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdésében az „a) és” szövegrész, r) 142. § (3) bekezdése a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba. (3) a) b) c) d) e) (4) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e rendelet a) 12. § (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 35. § (2) és (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „schengeni államok” szöveg,

b) 34. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 35. § (1), (2) és (5) bekezdésében a „három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum” szövegrész helyébe a „szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum” szöveg, c) 40. §-ában a „három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum” szövegrész helyébe a „szezonális munkavállalási vízum” szöveg lép. (5) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e rendelet a) 6. §-a, b) 10. § (2) bekezdése, c) 34. § (3) bekezdése, d) 35. § (3) bekezdése, e) 37. § (1) bekezdésében és 39. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész, f) 37. § (2) bekezdése hatályát veszti. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet; b) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 99/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 1-7. §-a; c) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó egyes külföldiek nyilvántartásba vételével és lakcímbejelentésével összefüggı kormányrendeletek módosításáról szóló 9/2004. (I. 31.) Korm. rendelet 27. §-át megelızı alcíme, 28. és 31. §-a, 32. § (2) bekezdés f) pontja; d) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 122/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésében a „ , továbbá a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkezı 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet 130. §-ának (1)-(3), valamint (6) és (7) bekezdése” szövegrész; e) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet és a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 191/2004. (VI. 12.) Korm. rendelet 1-20. §-a, 23-42. §-a, 44-46. §-a, 47. § (2) bekezdése, 48. § (2) bekezdése, 1., 2. és 4. számú melléklete; f) a menekültügyi eljárás részletes szabályairól és a menedékesek okmányairól szóló 172/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet, valamint a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásáról szóló 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 278/2004. (X. 12.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés b) pontja; g) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 119/2005. (VI. 28.) Korm. rendelet; h) a vagyonnyilatkozat tételérıl, átadásáról, kezelésérıl, az abban foglalt adatok védelmérıl, valamint a Közszolgálati Ellenırzési Hivatal szervezetérıl, mőködésérıl és az ellenırzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 137/2005. (VII. 15.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés b) pontja; i) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 178/2006. (VIII. 23.) Korm. rendelet; j) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérıl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés s) pontja; k) az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés h) pontja; l) a közigazgatási hivatalokat érintı egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 183. § (1) E rendelet - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénnyel együtt - a következı közösségi jogi aktusoknak történı megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2001/40/EK irányelve (2001. május 28.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismerésérıl; b) a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítésérıl;

c) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról; d) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezı állampolgárainak jogállásáról; e) a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történı kiutasítás céljából történı átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról; f) a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkezı hatóságokkal együttmőködı állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyrıl; g) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségérıl; h) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történı beutazása feltételeirıl; i) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról; j) a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésrıl a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetıségérıl. (2) E rendelet a) a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i, 1683/95/EK tanácsi rendelet, b) a külsı határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esı, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i, 539/2001/EK tanácsi rendelet, c) az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló őrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i, 333/2002/EK tanácsi rendelet, d) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i, 1030/2002/EK tanácsi rendelet, e) a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történı kiadásáról szóló, 2003. február 27-i, 415/2003/EK tanácsi rendelet, f) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i, 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

I. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez Repülıtéri tranzitvízum beszerzésének kötelezettsége alá esı országok Fülöp-szigetek Guinea Kamerun Libanon Libéria Ruanda Sierra Leone Szenegál Szíria Szudán

II. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez Vízumokmányok 1. Vízumokmány: a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i, 1683/95/EK tanácsi rendeletben meghatározott formájú és adattartalmú okmány. 2. Vízum beillesztésére szolgáló külön lap: az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló őrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i, 333/2002/EK tanácsi rendeletben meghatározott formájú és adattartalmú okmány.

III. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez

Tartózkodási engedély okmányok 1. Tartózkodási engedély okmány: a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i, 1030/2002/EK tanácsi rendeletben meghatározott formájú és adattartalmú okmány. Az okmány formátuma: matrica 2. Humanitárius tartózkodási engedély okmány: a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i, 1030/2002/EK tanácsi rendeletben meghatározott formájú és adattartalmú okmány. Az okmány formátuma: ID-2 kártya Megjegyzések: „humanitárius célú tartózkodási engedély” 3. Humanitárius tartózkodási engedély okmány menedékjogot kérı számára Az okmány megnevezése: humanitárius tartózkodási engedély menedékjogot kérı részére Az okmány formátuma: ID-2 kártya Az okmány adattartalma a következı: 1. okmányazonosító 2. név - családi és utónév (nevek) 3. állampolgárság (hontalanság) 4. nem 5. arcképmás 6. az engedély kibocsátásának helye és idıpontja 7. érvényességi idı 8. a tartózkodás célja 9. születési hely, idı 10. szálláshely 11. saját kező aláírás 12. egyéb megjegyzések

IV. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez Bevándorolt és letelepedett státuszt igazoló okmányok A harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i, 1030/2002/EK tanácsi rendeletben meghatározott formájú és adattartalmú okmány. Az okmány formátuma: matrica Megjegyzések: 1. Bevándorlási engedély esetén: „bevándorlási engedély” 2. Letelepedési engedély esetén: „letelepedési engedély” 3. Ideiglenes letelepedési engedély esetén: „ideiglenes letelepedési engedély” 4. Nemzeti letelepedési engedély esetén: „nemzeti letelepedési engedély” 5. EK letelepedési engedély esetén: „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezı - EK”

V. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez A közösségi szállás házirendje 1. A szálláson elhelyezésre kerülı személy az elhelyezéskor (szállásra érkezéskor) tartózkodásra jogosító okmányát, valamint a kötelezı tartózkodási helyet kijelölı határozatot köteles bemutatni. 2. Az elhelyezést követıen a harmadik országbeli állampolgár köteles magát egészségügyi, ruházat- és csomagellenırzésnek alávetni. 3. A közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: elhelyezett) az elhelyezéskor pénzét, értékeit megırzıben elhelyezheti vagy magánál tarthatja, de ez esetben megırzésükrıl önmagának kell gondoskodnia. 4. Az elhelyezett nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét veszélyeztetheti (fegyver, ütı-, vágó-, szúróeszköz, gázspray, kábítószer, alkohol stb.).

5. A elhelyezett a részére átadott leltári tárgyakkal a közösségi szállás elhagyásakor köteles elszámolni. 6. Az elhelyezett a közösségi szállás helyiségeit, berendezési tárgyait, felszereléseit csak rendeltetésszerően használhatja. Köteles a helyiségek tisztaságára ügyelni, környezetét tisztán tartani, a berendezési tárgyak épségét megóvni. 7. Az elhelyezett egészségügyi panaszával az ügyeletes orvoshoz fordulhat. Az orvosi rendelés idıpontjait a napirend tartalmazza. 8. Az elhelyezett az erre kijelölt helyiségben, a napirend szerinti idıpontokban látogatót fogadhat, saját költségén távbeszélést és levelezést folytathat. 9. Az elhelyezett vallását egyénileg vagy csoportosan szabadon gyakorolhatja. A vallásgyakorlás a szálláshely mőködési rendjét nem sértheti. 10. Az elhelyezett a szállás kijelölt helyiségeiben szabadon mozoghat, a mővelıdéshez és a sportoláshoz rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket szabadon használhatja. 11. Az elhelyezett a szálláshelyen köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel a többi elhelyezett jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja.

VI. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez A befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagyon- és jövedelemnyilatkozata NYILATKOZAT a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli vagyonáról, jövedelmérıl és az azokban bekövetkezett változásokról A) Személyes adatok A nyilatkozó neve: ...................................................................................................................................... születési helye: ...................................................................................................................... szálláshelyének (tartózkodási helyének) címe: ..................................................................... ................................................................................................................................................ tartózkodási engedély száma: ................................................................................................ B) Vagyoni adatok A nyilatkozat benyújtásának idıpontjában az alábbi - Magyarországon rendelkezésre álló vagyontárgyakkal rendelkezem - nem rendelkezem: 1. ingatlan: nem rendelkezem - rendelkezem, forgalmi érték: ................................................................................................................... Ft (olyan ingatlan, melyben nem lakik életvitelszerően) 2. gépjármő: nem rendelkezem - rendelkezem, forgalmi érték: ................................................................................................................... Ft 3. gépi meghajtású termelı- és munkaeszköz: nem rendelkezem - rendelkezem, forgalmi érték: ................................................................................................................... Ft 4. készpénz: nem rendelkezem - rendelkezem, összeg: ............................................................................................................................... Ft 5. takarékbetét: nem rendelkezem - rendelkezem, összeg: ............................................................................................................................... Ft 6. értékpapír: nem rendelkezem - rendelkezem,

érték: .................................................................................................................................. Ft 7. vagyoni értékő jog (tartós földhasználat, földhasználat, haszonélvezet, használat, külföldiek ingatlanhasználati joga stb.): nem rendelkezem - rendelkezem, érték: .................................................................................................................................. Ft 8. összes vagyonom (1-7.) összege: ............................................................................................................................. Ft C) Jövedelmi adatok A nyilatkozat benyújtásának idıpontjában az alábbi - Magyarországon rendelkezésemre álló jövedelemmel rendelkezem - nem rendelkezem: 1. munkaviszonyból származó havi jövedelem: nem rendelkezem - rendelkezem, összeg: ............................................................................................................................... Ft 2. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó havi jövedelem: nem rendelkezem - rendelkezem, összeg: ............................................................................................................................... Ft 3. vagyontárgyak értékesítésébıl származó jövedelem: nem rendelkezem - rendelkezem, összeg: ............................................................................................................................... Ft 4. egyéb jövedelem: nem rendelkezem - rendelkezem, összeg: ............................................................................................................................... Ft 5. összes jövedelmem (1-4.) összege: ............................................................................................................................. Ft A nyilatkozat benyújtásának idıpontjában a velem közös háztartásban élık (házastárs, élettárs, testvér, egyenes ági rokon) összes jövedelme szerint számított egy fıre jutó havi jövedelem összege: .................................. Ft D) Változás bejelentése A kérelmezı köteles haladéktalanul, de legkésıbb 15 napon belül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) bejelenteni, ha vagyontárgyai külön-külön számított forgalmi értéke (összege) elérte a ........................ Ft-ot, együttes forgalmi értéke (összege) a ........................ Ft-ot havi jövedelme meghaladta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (200............-ben a ........................... Ft-ot). Nyilatkozat Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban foglalt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy: a) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítést kell fizetnem, amennyiben vagyonom Ft értéke (összege) vagy jövedelmem havi összege meghaladja a jelen Nyilatkozat D) pontjában meghatározott értéket (összeget); b) a Hivatal - amennyiben térítésmentes ellátásban, illetıleg támogatásban részesülök - újabb vagyon- és jövedelemnyilatkozat benyújtására kötelezhet, amelynek 15 napon belül köteles vagyok eleget tenni; c) a Hivatal a nyilatkozatban szereplı adatok valódiságát ellenırizheti; d) a vagyoni, jövedelmi helyzetemben bekövetkezett, a jelen nyilatkozat D) pontja szerinti változás bejelentésének elmulasztása esetén a Hivatal az ellátás és a pénzbeli támogatás folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggesztheti; e) a vagyoni és jövedelmi helyzetemrıl, valamint az abban bekövetkezett változásról kitöltött Nyilatkozatban valótlan adatok közlése esetén a Hivatal megvonhatja az ellátást és a támogatást. Dátum: ............................, 200....... év ......................... hónap ...... nap .....................................................

a nyilatkozó (törvényes képviselıje) aláírása

A nyilatkozatot átvettem: Dátum: ............................, 200....... év ......................... hónap ...... nap ..................................................... a Hivatal képviselıjének aláírása Minden kérelmezı és befogadott (tehát az együtt érkezı házastárs, kiskorú helyett a törvényes ügygondnok) külön nyilatkozatot tölt ki. A nyilatkozatot nyomtatott betővel kell kitölteni!

VII. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez Ellátási igazolvány befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár részére Az okmány adattartalma: 1. családi és utónév 2. születési idı 3. születési hely 4. tartózkodási engedély száma 5. tartózkodási engedély érvényességi ideje 6. hatósági bejegyzések 7. okmányazonosító szám 8. kiállító szerv