NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 116/2006. (V. 31.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Turisztikai Koncepciójának elfogadásáról
A Közgyűlés 1.) az előterjesztést megtárgyalta és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Turisztikai Koncepcióját – a határozat melléklete szerint – elfogadja. 2.) egyetért azzal, hogy a koncepcióban megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében Intézkedési terv készüljön. Felelős: Határidő:
Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője 2006. szeptember 30.
3.) utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Irodát, hogy 2008. második félévében a Turizmusfejlesztési Koncepció végrehajtásának értékelését, felülvizsgálatát készítse elő. Felelős: Határidő:
Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője 2008. október 31.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
„ÉPÍTENI CSAK ALAPOKRA LEHET”
NYÍREGYHÁZA TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Nyíregyháza, 2006. május
Tartalomjegyzék Bevezetés .............................................................................................................. 3 1. Helyzetelemzés ................................................................................................. 4 1.1. A világturizmus és Magyarország turizmusának helyzete ............................... 4 1.1.1. Világturizmus ................................................................................................ 4 1.1.2. Magyarország ............................................................................................... 4 1.2. Észak-Alföld és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusának lehetőségei .. 5 1.2.1. Az Észak-alföldi régió ................................................................................... 5 1.2.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye .................................................................. 6 1.3. Nyíregyháza turizmusának helyzete ................................................................ 7 2. Nyíregyháza turizmusának SWOT-analízise................................................... 9 3. Fejlesztési koncepció....................................................................................... 12 3.1. Fejlesztési célok .............................................................................................. 12 3.2. Alprogramok, prioritások.................................................................................. 16 3.2.1. Sóstógyógyfürdő turisztikai fejlesztése ......................................................... 16 3.2.2. Nyíregyháza belváros turisztikai fejlesztése ................................................. 19 3.2.3. A bokortanyák turisztikai fejlesztése ............................................................. 23 3.3. A megvalósítás feltételrendszere..................................................................... 26 3.4. Várható eredmények ....................................................................................... 26 4. Nyíregyháza turizmusának humánerőforrása és finanszírozása ................. 27 4.1. Humánerőforrás............................................................................................... 27 4.2. Finanszírozás .................................................................................................. 28 5. Turizmusfejlesztési célpiramis........................................................................ 30 Mellékletek 1. Vonzerőleltár ...................................................................................................... 35 2. Kérdőív kiértékelése ........................................................................................... 37 3. Statisztikai adatok............................................................................................... 49
BEVEZETÉS A koncepció Nyíregyháza turizmusának középtávú fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázolja fel. A dokumentum Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntéseit hivatott előkészíteni arról, hogy a turizmus milyen szerepet játsszon a város életében. A koncepció kidolgozásának további céljai: •
elősegíteni a turizmus fejlesztésének integrálását a területfejlesztési tervekbe, illetve azokon keresztül a Nemzeti Turizmusfejlesztési Tervbe;
•
szakmai orientációt nyújtani a területfejlesztési és területrendezési tervek turisztikai vonatkozásainak elkészítéséhez, valamint a város és a Nyíregyházi kistérség helyi turizmusfejlesztési programjainak kidolgozásához;
•
megalapozni a város operatív turizmusfejlesztési programját, valamint a turisztikai projektek kidolgozását, s ezáltal elősegíteni a részvételt hazai és nemzetközi források – különösen az Európai Unió különböző alapjainak – megszerzését lehetővé tevő pályázatokon;
•
ösztönözni a vállalkozásokat, a turisztikai beruházásokat a városban
A fejlesztési program a koncepció távlati céljai közül azokra összpontosít középtávon, amelyek a rendelkezésre álló vagy mozgósítható források felmérése alapján nagy valószínűséggel megvalósíthatók. A koncepcióval párhuzamosan kidolgozott stratégiai program felvázolja a célpiramist és a megvalósítás feltételrendszerét. A város turizmusának fő jellemzői: az átutazó forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és a rövid tartózkodási idő. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A turizmus eddigi spontán alakulása, az idegenforgalmi marketing hiánya nem segítette elő a város nagy részének turizmusba való integrálását. A turizmust érintő célok és feladatok nem voltak egyértelműen megfogalmazva és szervezethez rendelve. Bár a turizmus több városi szervezet keretében helyet kapott, a hatékony működést biztosító, összehangolt turisztikai intézményrendszer kialakítása indokolt lenne. A helyi érdekek széthúzása, az ellenérdekeltség nagyban nehezítette a vendégforgalom megtartására, minőségének javítására, a további vendégkör megnyerésére irányuló törekvések megvalósulását. Az Idegenforgalmi Vállalkozói Klub megalakulásával Sóstógyógyfürdőn elindult a köz- és magánszektor összefogására irányuló folyamat. A városban található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a város életében, illetve jelentőségét a magyarországi turizmusban. E lehetőség kihasználásához azonban elengedhetetlen a fejlesztés, ugyanis a város vonzerői jelenlegi állapotukban jobbára helyi, ill. régiós jelentőségűek, rájuk alapozott, nemzetközi vagy országos jelentőségű komplex és versenyképes turisztikai termék nincs.
1. HELYZETELEMZÉS 1. 1. A világturizmus és Magyarország turizmusának helyzete, trendjei 1. 1. 1. Világturizmus A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, amely a nemzetközi szervezetek előrejelzései szerint további dinamikus fejlődés előtt áll. A turizmus keresletének szerkezetében az elmúlt években figyelemreméltó változások következtek be. A diszkrecionális, azaz rendelkezésre álló, szabadon elkölthető jövedelmek növekedtek, magasabb lett az egyéni utazások iránti igény a csoportos utazásokkal szemben. Nagyobb szerepet kapott az éves szabadság részleteiben történő eltöltése, előtérbe kerültek a rövid városlátogatások, nőtt a kulturális értékek, programok iránti kereslet, valamint nagy szerepet kaptak a hagyományok újraélesztésével kapcsolatos tevékenységek. Az egészséges életvitel felértékelődése és terjedése miatt az egészségturizmus iránti kereslet az egész világon növekvő tendenciát mutat. A több szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező senior korosztály utazásainak számában is növekedés tapasztalható, amihez hozzátartozik a minőségre, kényelemre és biztonságra való igény növekedése is. A Turisztikai Világszervezet adatai szerint a világ turizmusa a 2004. évi dinamikus, 10 %-os bővülést követően 2005-ben ismét növekedést mutatott: az előzetes adatok szerint az elmúlt évben a nemzetközi turistaérkezések száma 5,5 %-kal emelkedett. A világ turizmusát negatívan befolyásoló tényezők-úgymint terrortámadások, természeti katasztrófák, árfolyam ingadozások, valamint gazdasági és politikai konfliktusok-ellenére 2005-ben a nemzetközi turistaérkezések száma, minden korábban regisztrált értéket meghaladva, elérte a 808 millió főt. Ez a 2004. évinél 42 millióval több turistaérkezést jelent. Európa a világ turizmusában továbbra is vezető szerepet tölt be: a kontinens 2004ben a nemzetközi turistaérkezések 54,6%-át mondhatta magáénak. Európán belül Közép-Kelet-Európában 73 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely 17,6%-os részesedést jelent. A kontinensen belül a legdinamikusabb növekedés a közép-kelet-európai régiót és Észak-Európát jellemezte, amelynek hátterében fontos szerepet játszott az euró árfolyam-alakulása, illetve a közép-kelet-európai országok Európai Unióhoz történő csatlakozása. Magyarország a világ legkedveltebb turisztikai desztinációi között előkelő helyet foglal el, a nemzetközi turistaérkezések száma alapján a világ egyik leglátogatottabb fogadó országa. 1. 1. 2. Magyarország A World Travel & Tourism Council (WTTC) becslése szerint 2005-ben a turizmus a magyarországi GDP 9,3 %-át adja és 345 ezer munkahelyet biztosít, ami azt jelenti, hogy Magyarországon minden tizedik munkahely közvetve vagy közvetlenül a turizmusnak köszönhető. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2004-ben Magyarországon a turisztikai bevételek 3265 millió eurót tettek ki. A turisztikai kiadások elérték a 2302 millió eurót, aminek eredményeként a turizmus egyenlege 962 millió euró.
2005-ben 38,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami 6,9 %-kal több, mint a 2004. évben. A látogatók kétharmada egynapos látogató volt. Vásárlási, rokonlátogatási vagy nem kifejezetten turista céllal érkezett elsősorban Romániából, Ausztriából, Szlovákiából. Tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió külföldi vendég 10,6 millió vendégéjszakát töltött el. Elsődleges küldő piacainkbólNémetország, Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország- kivétel nélkül emelkedett a forgalom. A külföldiek minden 10 vendégéjszakából 8-at szállodában töltöttek. 2005ben a kereskedelmi szálláshelyek az elmúlt másfél évtized legjobb eredményét könyvelhették el: a vendégek száma 4,8 %-kal, a vendégéjszakák száma 2,3 %-kal emelkedett az előző évhez képest, elsősorban a magasabb kategóriájú szállodákban. A beutazó turizmus területi koncentrációját mutatja, hogy a külföldi vendégéjszakák közel 85 %-át regisztrálták a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régióban. 2005-ben a belföldi vendégforgalmat is növekedés jellemezte: a vendégek száma 5,3 %-kal, a vendégéjszakák száma 3,5%-kal emelkedett. 2005-ben 3,5 millió belföldi vendég összesen 8,7 millió vendégéjszakát töltött el hazánk kereskedelmi szálláshelyein, amely az elmúlt másfél évtized legmagasabb értéke. A belföldi turizmus szempontjából legjelentősebb három régió- a Balaton (a vendégéjszakák 23,1%-a), a Budapest-Közép-Dunavidék ( 15%) és Észak-Magyarország (13,3%)- a vendégéjszakák több, mint felét mondhatta magáénak. A belföldi turizmus népszerűségének növekedéséhez jelentősen hozzájárul az üdülési csekk forgalom. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2005ben hozzávetőleg 12 milliárd forint értékben bocsátottak ki üdülési csekket. 444 ezer munkavállaló kedvezményes üdülését támogatta munkahelye, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány saját forrásaiból mintegy 49 ezer szociálisan hátrányos helyzetű munkavállaló, nyugdíjas és családtagjai részére adott támogatást. A világ számos országához hasonlóan Magyarországon is több, egymást kiegészítő szervezet végzi a turizmus irányítását, hiszen az Országgyűléstől az önkormányzatokig a különböző szinteken számos szervezet feladatai között szerepel. Az Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Az idegenforgalom gazdaságban betöltött szerepének elismerését jelzi, hogy 2004 őszétől legmagasabb állami szintű képviseletét a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó tárca nélküli miniszter, valamint a 2005. január 1-től működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szervezet, a Magyar Turisztikai Hivatal látja el. 1. 2. Észak-Alföld és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusának lehetőségei 1. 2. 1. Az Észak-alföldi régió Az Észak-alföldi turisztikai régió 2001. január 1-jén alakult meg Jász-NagykunSzolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék gazdasági statisztikai régióbeosztásának megfelelően a korábbi Északkelet-magyarországi régió kettéválásával.
Az Észak-alföldi régió az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik. Az elmaradottság a turizmus szempontjából hátrányt jelent, hiszen a fejlett infrastruktúra és változatos szolgáltatások, illetve a helyi fizetőképes kereslet megléte a turizmus fejlesztésének általában fontos előfeltétele. A turizmussal szembeni várakozások azonban egyre fokozódnak, hiszen segítségével máshol megtermelt jövedelmeket lehet a térségbe bevonni, ami hozzájárul a helyi munkaalkalmak és jövedelmek növekedéséhez, valamint a gazdaság dinamizálásához. Fontos, hogy fejlesztése az általános gazdasági háttérrel összhangban történjen. A régió legnagyobb vonzerőit - melyekre a tematikus útvonalak kialakítása során figyelemmel kell lenni - a gyógy- és termálvizek, a Tisza és Tisza-tó, a Tiszai-víztúra, a természeti értékek és a Hortobágy képezik. A régió településeiben a vonzerőadottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottság-elemek összekapcsolásával idegenforgalmi „csomag” összeállítása szükséges. A város vonzáskörzetében található erőforrásokon túl a csomagokba be kell építeni a megye, a szomszédos régiók, sőt a határ menti térségek turisztikai kínálatát is. (pl. Tokaj, Sárospatak, Hortobágy, Kassa, Ungvár, Munkács, Verecke) A jövőben a gyógy- és wellnessturizmus, a kulturális és gasztronómiai rendezvények, az örökségturizmus (Hortobágy-világörökség, Debrecen), az egészségturizmus és a MICE kap nagy hangsúlyt. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 2004-ben a 9 régió rangsorában a 4. helyet foglalta el. Megfigyelhető, hogy a belföldi turisták többen, míg a külföldi turisták valamivel kevesebben vették igénybe a szálláshelyeket. Fő küldőpiac továbbra is Németország és Lengyelország. A Balaton után itt volt a legmagasabb (3,2 nap) a tartózkodási idő. A magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 2,9 %-os növekedés figyelhető meg. 1. 2. 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megye turizmusát jelenleg a földrajzi helyzetéből adódó tranzit forgalom túlsúlya, Nyíregyháza és Sóstógyógyfürdő, Vásárosnamény, Mátészalka, Tiszalök, Kisvárda, Máriapócs kirándulóforgalma, a Tisza és mellékfolyóinak szezonális vízparti turizmusa, komplex turisztikai termékek hiánya jellemzik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a turizmust tekintve a megyék rangsorának 14. helyén helyezkedik el, megelőzve Nógrád, Tolna, Fejér, Békés és KomáromEsztergom megyéket. A kereskedelmi szálláshelyek országos forgalmából 2 %-kal részesedik, ezen belül az országos átlagnál magasabb a belföldi (81 %, az országos 53 %-hoz képest) és alacsonyabb a külföldi forgalom (19 %, az országos 47 %-hoz képest) aránya. A megye turizmusára is jellemző az átutazó és a kiránduló forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és területi koncentráció. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A megyében található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok a jelenleginél sokkal
előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a megye életében, illetve a megye helyét az ország turizmusában. A lehetőségek kihasználásához azonban fejlesztések szükségesek, ugyanis a megye vonzerői jelenlegi állapotukban csak regionális és helyi jelentőséggel bírnak. 1. 3. Nyíregyháza turizmusának helyzete Nyíregyháza igen jól megközelíthető, a vízi közlekedési mód kivételével minden közlekedési eszközzel elérhető. A légi közlekedés egyelőre még kihasználatlan, többnyire a nem menetrendszerinti magángépek forgalma jellemző. Nyíregyháza lakosainak száma 2004-ben a KSH adatai alapján 116.000 fő volt. Az országos átlagnál itt magasabb a gyermekkorúak aránya. A gazdasági potenciállal, illetve a diplomás fiatalok migrációjával összefüggésben a népesség iskolai végzettségi szintje alacsonyabb az országos átlagnál. A lakossági jövedelmek tükrözik a munkaerő-piac viszonyait. Országos összehasonlításban az alkalmazottak keresete itt a legkisebb. A munkanélküliek száma a megyében a legmagasabbak között van, a várost ezzel szemben alacsony munkanélküliségi ráta (4,7%) jellemzi. Az inaktívakon belül magas a rokkant nyugdíjasok aránya, a családok eltartási kötelezettsége nagy. A város infrastrukturális adottsága megfelelő, a víz-, csatorna- és gázellátottság jónak mondható. Az utak kb. 65 %-a rendelkezik szilárd burkolattal. A szelektív hulladékgyűjtés országosan példaértékű a településen. Saját hulladék-feldolgozó hellyel rendelkezik, ami az egyre inkább környezettudatosabb életmód szempontjából elengedhetetlen, ez pedig kedvezően hat turizmusra. A közvilágítás éjjel-nappal biztosított, ami a biztonságérzetet befolyásolja, a turisták számára fontos tényező a város kivilágítottsága. Az egészségügyi ellátás biztosított, a fogorvosi és gyógyszer ellátás is kifejezetten jónak mondható. A városban a legtöbb felekezet rendelkezik saját hitközösséggel illetve a hitük gyakorlására alkalmas építménnyel. Több kisebb kihelyezett könyvtár is működik a városban, a legkorszerűbb a nemrégiben teljesen felújított Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. Nyíregyháza legjelentősebb természeti kincse Sóstógyógyfürdő, emellett említésre méltó a Tuzson János Botanikus Kert és az Igrice mocsár. A város számos építészeti értékkel és kulturális hagyománnyal rendelkezik, turisztikai hasznosításuk azonban nem számottevő és nem kellően kihasznált. A Nyíregyháza külterületén található, Európában egyedülálló bokortanyák a turizmus egyik igen fontos szereplőivé válhatnak. Egyedi hatókörrel rendelkező látványosság a Sóstói Múzeumfalu mellett az Állatpark. Nyíregyháza legfontosabb rendezvényei közé tartozik a Gyümölcskarnevál, VIDOR Fesztivál, Nemzetközi Cantemus Kórusfesztivál és a Nyírség Nemzetközi Néptáncfesztivál. Az egészséges életmódra való törekvést az aktív turizmus keretein belül a kerékpáros, horgász és lovas turizmus segíti. A kerékpárutak kiépítettsége nem megfelelő, a folyamatos fejlesztés és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása elengedhetetlen. Nyíregyházán több helyen is találhatók lovaglásra, lovas oktatásra alkalmas helyszínek, a környék egész évben ideális aszfaltmentes lovaglásra és kocsikázásra. A gyógy-és termálturizmus Sóstógyógyfürdőre koncentrálódik, ahol a Park- és Tófürdő mellett 2005. októberében megnyílt az Aquarius Élményfürdő, mely
több célcsoport igényeit hivatott kielégíteni. A Fürdőház gyógyászati kezeléseit elsősorban a lakosság illetve a panzió vendégei veszik igénybe. A megyében található kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek 39,9 %-a működik Nyíregyházán. A kereskedelmi szálláshelyek kb. 23 %-a szálloda, azon belül is a három csillagosok vannak többségben. Az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek jellemzően volt vállalati üdülőkből és egyéb szálláslehetőségekből a rendszerváltás során a privatizációval jöttek létre. A szezonalitástól és a környező országok határain kialakuló helyzettől függő forgalmuk miatt a tulajdonosoknak rövid távú fennmaradási problémáik vannak, a szolgáltatások és a minőség fejlesztése nagy anyagi megterhelést jelent. A három csillagos szállodák viszonylatában probléma, hogy egy nagyobb konferencia, vagy rendezvény alkalmával nem lehet a vendégeket egy helyre, vagy legalábbis ugyanazon szálloda közelében lévő másik szállodába elhelyezni, mivel igen szétszórtan helyezkednek el Nyíregyházán belül. Bár Sóstógyógyfürdőn több szálláslehetőség kínálkozik, azonban a belvárostól való távolság és a szórakozási lehetőségek hiánya miatt nem mindig részesítik előnyben az ide látogató vendégek. Ezek a szállodák már jóval több szolgáltatással rendelkeznek, mint az egy és két csillagosak, azonban szolgáltatási körüket folyamatosan bővíteni kellene a vendégek vonzása és megtartása érdekében. Nyíregyházán 4 db négycsillagos (Hotel Continent, Hotel Bíbic, Lugas SzállodaÉtterem, Sóstói Szindbád Hotel) szálloda található. Ezek megfelelő minőséget nyújtanak, azonban férőhelyeiket tekintve ezekben sem lehet nagyobb csoportokat elhelyezni, amely a vendégek elmaradásával járhat. A közeljövőben négy csillagos minősítésű szállodát alakít ki a Timpex Kft. a Pagony Panzió és Étteremből a Regionális Operatív Program pályázatán elnyert forrásból. A beruházás összértéke nettó 540 millió forint. A panziók és fogadók kínálatát egyre inkább a hosszabb időtartamra érkező, közepes igényű vendégek elvárásainak való megfelelés jellemzi. Több olyan egység is működik, ami csak egy keresleti szegmensre specializálódott. Nyíregyházán a fizető-vendéglátói tevékenység többnyire Sóstógyógyfürdőre koncentrálódik. Kemping mindössze kettő működik Sóstógyógyfürdőn, amelyek jelenlegi állapotukban nem alkalmasak magasabb igényű vendégkör kiszolgálására. A kempingek víz(part) közelében történő létesítése aktív üdülést tesz lehetővé. A mellette megtalálható szép természeti táj és kulturális környezet pedig változatos lehetőségeket kínál a turizmusban résztvevők számára a vízparti nyaralás tartalmas kiegészítéséhez. Mivel az utóbbi évtizedekben a kempingezési szokások jelentősen módosultak és megjelent a magasabb komfort iránti tartós kereslet, ezért indokolt a kempingek komfortfokozatának emelése.
2. NYÍREGYHÁZA TURIZMUSÁNAK SWOT-ANALÍZISE ERŐSSÉGEK • • • • • • • • • • • • • • • •
•
a turizmus számára előnyös földrajzi adottságok gazdag gyógy- és termálvízkészlet, javuló infrastrukturális alapellátottság kiemelkedő értékű természetvédelmi oltalom alatt álló területek (Sóstó erdő, Igrice mocsár.) M3 autópálya – Nyíregyházi repülőtér hagyományokon alapuló gazdálkodás Nyíregyháza iskolaváros, szellemi centrum jellege erős jelentős K+F intézményhálózat és tevékenység a város lakossága vendégszerető eltérő hagyományok találkozásának helyszíne gasztronómiai hagyományok továbbéltetése kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége stabil egészségügyi háttér országos hírű állatpark és múzeumfalu gazdag és egyre színvonalasabbá váló rendezvények és fesztiválok a bokortanyák megőrzött tradíciói, örökségi értékei (etnikai sokszínűség) kedvező törekvések, szándékok a turizmus szakmai és térségi szereplőinek az összefogására, a Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár -Bereg közötti együttműködésre jelentős pályázati aktivitás a nagy vonzerők hasznosításában
GYENGESÉGEK • a vendégforgalom hosszan tartó stagnálása, piacvesztés • kedvezőtlen területi és strukturális arányok kereskedelmi szálláshelyeknél, a magasabb színvonalú kínálat szűkössége • egységes és elfogadott nyíregyházi arculat, „Nyíregyháza imázs” hiánya • az egyedi vonzerők jelentős része kihasználatlan (pl. műemléki értékek, természeti értékek, helyi termékek) • kezeletlen környezeti problémák, tájsebek • nem kellő társadalmi igényesség a természeti és művi környezettel szemben • a városon belüli közlekedési infrastruktúra fejletlensége • kis- és középvállalkozások nem elég tőkeerősek • külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya • sok kényszervállalkozás hiányos felkészültséggel • magas képesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlása • foglalkoztatási lehetőségek szűkössége • alacsony jövedelmi színvonal • alacsony általános és speciális képzettségi színvonal • kevés nyelvet beszélő szakszemélyzet • komplex turisztikai termékek hiánya (fejletlensége)
LEHETŐSÉGEK
• •
•
•
• • • •
• • •
•
• • • • • •
Sóstógyógyfürdő a régió és a hazai turizmus meghatározó minőségi és forgalmi centrumává válhat Nyíregyháza erősödő kulturális turizmusa – remények szerint a kulturális fesztiválokkal – magával viszi a megye további örökségi helyszíneinek a turizmusát is Szabolcs–Szatmár-Bereg megye kínálati övezetei és turisztikai centrumai Nyíregyházával együtt közös termékeket fejleszthetnek és menedzselhetnek, turisztikai csomagot készíthetnek jelentős javulás következhet be a térség közlekedési elérhetőségében a tervezett közúti, vasúti és légiforgalmi fejlesztések eredményeként (interregionális és transznacionális kapcsolatok fejlesztése) megvalósuló eurorégiós (Kárpátok Eurórégió) együttműködések, turisztikai fejlesztések helyi termékek (tradicionális élelmiszerek és kézműves termékek) bekapcsolása a turizmusba bővülő kínálatok az ifjúsági turizmusban (programok, erdei iskolák stb.) konkrét tervek a szakképzési rendszer továbbfejlesztésére (BSC, MSC akkreditáció), új képzési irányok (örökség menedzseri képzés, egészségturizmus, aktív turizmus, bor és gasztronómia) kistérségi együttműködés növelése az infrastruktúra és turizmus fejlesztésben városfejlesztési és turisztikai terv összehangolása felértékelődhet a város határ közeli fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a határmenti együttműködés erősítésével vonzóbbá tehető a külföldi turisták számára jók a feltételek egy komplex turisztikai kínálattal rendelkező város kialakításához, fokozható a turisztikailag vonzó, kiajánlható rendezvények, események minősége pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése markánsan javulhat a turizmus preferálása, bővülhetnek a kormányzati források az egészségügy országosan fejlesztési prioritássá válhat, az egészségügyügy fokozott bevonása a gyógyturizmusba a gyógy- és wellness szolgáltatások bővítése javítható a testvérvárosi kapcsolatokon alapuló turisztikai vonzerő (nemzetiségi napok) jelentős mértékben javítható a város imázsa
VESZÉLYEK
• • • • • • • • • • • • • • • • •
változatlan, vagy romló közlekedési pozíció a késlekedő fejlesztések miatt elmaradó nagyobb volumenű fejlesztések, befektetések a turizmusban jó adottságokkal, vonzerőkkel rendelkező tanyák, továbbra is kimaradnak a turizmusból, a területi különbségek tovább mélyülnek állandósuló forráshiány a nonprofit turisztikai szervezeteknél a környezetvédelmi szempontok elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya környezetvédelmi beruházások elmaradása, levegő, talaj- és vízminőség romlása szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása tőkehiány állandósulása romló gazdasági környezet egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása a feketekereskedelem és a bűnözés erősödése a városban fizetőképes kereslet alacsony szintje a belföldi és a beutazó turizmus stagnálása nem javul az együttműködési készség a régió és a város turisztikai résztvevői között nehezen halad előre a turisztikai vállalkozások együttműködése csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források erősödik az országon belüli, illetve a határon túli konkurens desztinációk versenyképessége
3. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 3.1. Fejlesztési célok A helyzetelemzés, valamint a nemzetközi és hazai előrejelzések alapján a város számára a turizmus fejlesztésére három módszer kínálkozik: 1. csak a piac által vezérelt fejlesztés, 2. illúziók követése és 3. a tudatos fejlesztés. Az első gyakorlatilag az eddigi spontán fejlődés folytatását jelentené, ahol a piac utólagos szabályozó szerepe érvényesül ugyan, de a fejlődés szeszélyes és olykor túl nagy áldozatokkal járhat nemcsak a vállalkozók, hanem a város vagy az egész térség számára is. A második ma különösen veszélyes lehet, hiszen az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek hiánya, valamint a különböző forrásszerzési (támogatási) lehetőségek bővülése a város területén ott is gyakran a turizmus fejlesztésére ösztönöznek, ahol erre az adottságok egyszerűen hiányoznak vagy a piaci lehetőségek nem olyan kedvezőek, hogy a befektetések ezen a területen valaha is megtérüljenek. A harmadik fejlesztési irány, a tudatos fejlesztés célszerűsége tehát nem csupán a világtapasztalatok ésszerű adaptálásából következik, hanem a többi lehetőség kizárása miatt is az egyetlen követendő út, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ. A koncepció távlati célja A koncepció a gyakorlati megvalósítás elősegítése érdekében a fő célt részcélokra bontja le, amelyek között a természeti környezettel, a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos célkitűzések egészítik ki a szakmaiakat. A fenntartható fejlődés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tervek megvalósítása és a létesítmények működtetése során a szakmai szempontok mellett a környezetvédelmi és általános társadalmi-gazdasági célok és elvek is érvényesüljenek.
Nyíregyháza távlati turizmusfejlesztési céljai Fő cél: A FENNTARTHATÓ TURIZMUS KIALAKÍTÁSA ÉS NYÍREGYHÁZA VERSENYKÉPES TURISZTIKAI CÉLTERÜLETTÉ TÉTELE
r
é
s
z
c
é
l
o
k
TERMÉSZET 1. Kevésbé romlott természeti környezet
TÁRSADALOM 1. Biztos megélhetés a lakosság növekvő hányada számára
GAZDASÁG 1. Egyéni, vállalati és közjövedelmek létrehozása
2. A természeti értékek folyamatos védelme, látogatásra övezetek kialakítása 3. Megfelelő területek biztosítása a turizmusfejlesztésr e 4. A táj javítása és hasznosítása környe-zetbarát turizmus fejlesztésével 5. A táj, a turisták és a lakosság védelme a túlterheléstől
2. A fiatalok megtartása a városban és a bokortanyákon
2. Forrás a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokra
3. A városrészek közösségi életének felélénkítése
3. Multiplikátor hatás a többi szektorra (termékek helyi értékesítése) 4. Kis- és középvállalkozások felélénkítése
6. Az ökoturizmus kiemelt fejlesztése
4. A kulturális értékek gazdagítása, hagyományok újjáélesztése 5. A korszerűsítési folyamat gyorsítása (infrastruktúra, szolgáltatások) 6. Korszerű szakképzési rendszer, környezetkultúra és szakszerűség
5. A gazdasági szerkezet korszerűsítése 6. A térségi együttműködés ösztönzése
TURIZMUS 1. Magas színvonalú szolgáltatások, megelégedett turisták, jól működő turisztikai szektor 2. Sajátos (exkluzív) turisztikai termékek, színvonalas részszolgáltatások 3. Új kép: sajátos és változatos élmények szép és ép természeti környezetben 4. Szezonszéthúzás, jelentős szezonon kívüli forgalom 5. Élénk belföldi és sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus 6. Pozitív turisztikai szemlélet a lakosság és az önkormányzat körében
A városi turisztikai koncepció a vonzerők közül azokra összpontosít, amelyek legalább megyei és országos hatókörrel rendelkeznek, tehát képesek a megyei és a megye területén kívül élő embereket ideutazásra és itteni tartózkodásra bírni, s ezáltal külső jövedelmeket bevonni a város életébe.
A fenti kritériumok alapján a fejlesztésre javasolt turisztikai termékek köre a következő: 1. arculatformáló, exkluzív turisztikai termékek (a gyógy-, hivatás-, az öko, a kulturális, a sport- turizmus); 2. egyéb, szokványosabb turisztikai termékek (falusi, lovas-, horgász-, kerékpáros, ifjúsági és családi turizmus); 3. színvonalas rész szolgáltatások kifejlesztése a turista forgalom gazdasági hozamának növelése, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező városrészek turizmusba való bekapcsolódásának elősegítése érdekében. A kialakítandó turisztikai termékek jellemzői és lehetséges helyszínei A turizmus formája
A turisztikai termék jellemzői
Lehetséges helyszínek
I. Exkluzív turisztikai termékek 1. GYÓGYTURIZMUS
2. HIVATÁSTURIZMUS
Gyógyszálloda, gyógyszolgáltatások, gyógyüdülőhelyi környezet, változatos kiegészítő szolgáltatások Színvonalas szolgáltatások és szabadidő programok
3. ÖKOTURIZMUS
Főleg természet- és tájvédemi területeken szervezett ökotúrák kijelölt zónákban és útvonalakon, jelzett utak, képzett szakmai kísérők
4. KULTURÁLIS TURIZMUS
Nemzetközi színvonalú fesztiválok, évente ismétlődő rangos művészeti rendezvények, hangversenyek; történelmi játékok, és hagyományok felélesztése, folklór túrák Eredeti környezet és a korabeli életmód hiteles reprodukálása
5. KULTURÁLIS ÉLMÉNYTURIZMUS
Sóstógyógyfürdő fürdői és szállodái
Főiskolák, Hittudományi Egyetem, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Bujtos, Igrice mocsár, Sóstói erdő
Sóstói Múzeumfalu Állatpark Bokortanyák (Antalbokor Rókabokor, Cigánybokor) Belváros Bokortanyák Sóstói Múzeumfalu
Országos jelentőségű versenyek, bajnokságok, versenypályák, edzőtáborok, konferenciák
6. SPORTTURIZMUS
Bujtosi Szabadidő Csarnok Városi Stadion Kabalás
II. Egyéb komplex turisztikai termékek 7. FALUSI TURIZMUS
8. LOVAS TURIZMUS
9. HORGÁSZAT
10. KERÉKPÁROS TURIZMUS
11. IFJÚSÁGI TURIZMUS
12. CSALÁDI ÜDÜLÉS
A falusi környezet, életmód, a hagyományok megismerése, közösségi animáció. Kiváló lóállomány, túraútvonalak, fedett lovarda, szálláshely és egyéb szolgáltatások Minőségi halastavak, halállomány, stégek, kapcsolódó szolgáltatások Kerékpárutak, tájékoztató táblák, megállóhelyek, útmenti pihenők és szolgáltatások Ifjúsági szállók, erdei iskolák, táborok, sport-, tánc- és kulturális animáció Szép természeti környezet, jó levegő, gyermekbarát szolgáltatások
Bokortanyák
Nyíregyháza környéki lovas-bázisok Bokortanyák Simai úti lőtér Sóstógyógyfürdő, Sóstóhegy Bujtos Császárszállás Sóstógyógyfürdő, Kabalás Sóstógyógyfürdő
Sóstógyógyfürdő Bokortanyák
III. Rész szolgáltatások ÁTUTAZÓ (TRANZIT) TURIZMUS
A szokásos útmenti Autópálya bevezető szolgáltatások – benzinkút, szakaszain vendéglátás, vizesblokk, telefon, szemétgyűjtés, üzletek – mellett: INFORMÁCIÓ a környék nevezetességeiről, szállásfoglalás, értékesítés, közvetítés
KIRÁNDULÁSOK (a kistérségben tartózkodó turisták számára)
Helyi nevezetességek bemutatása, jellegzetes vagy kiváló minőségű szolgáltatások (étterem, cukrászda, egy tájház kiállítása, táncegyüttes vagy kórus programja, és más kézműves műhelyek látogatása stb.) megszervezése és azokról a turisták tájékoztatása a turisztikai központokban, tranzit utak mentén.
Bokortanyák, Sóstói erdő, Tokaj, Szabolcsi földvár, Paszab, Harangod stb.
3.2. Alprogramok, prioritások 3.2.1. Sóstógyógyfürdő turisztikai fejlesztése Nyíregyháza legfontosabb turisztikai fogadó területe Sóstógyógyfürdő. Gyógyvizéről híres, hangulatos fürdőhely, a városközponttól alig 6 km-re. A várost északról övező tölgyes erdő szélén, a szikes vizű Sóstó körül fekszik. A városlakók hűségesen kiálltak léte mellett, még azokban az időszakokban is, amikor rossz döntések következtében romokban állt. Az elmúlt években megtörtént a műemléképületek rekonstrukciója, amely keretében új funkciót kapott a Víztorony, a Svájci Lak , Kádfürdő és a Krúdy Vígadó. Itt találhatók a város legfontosabb turisztikai vonzerői: az ország legnagyobb és leggazdagabb vidéki Állatparkja, Északkelet-Magyarország egyetlen élő szabadtéri néprajzi múzeuma, a Múzeumfalu, és az üdülőövezet legújabb attrakciója, az Aquarius Élményfürdő. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni, hogy Sóstógyógyfürdőt- természeti adottságainál fogva és az utóbbi idők fejlesztéseit figyelembe véve -, a városlakók is nagy számban látogatják. Meg kell vizsgálni a piaci potenciált – azaz, hogy van-e elég potenciális fogyasztó, akinek a szükségleteit és igényeit, ezen lehetőségekkel ki lehet elégíteni. A másik szempont a szolgáltatás elemzés – azaz, hogy még milyen szolgáltatások szükségesek a fogyasztók igényeink kielégítésére. A fejlesztéseket és turisztikai termékeket a következő szegmensekre célszerű irányítani: • Gyermekes családok (Állatpark, Strandok, Aquarius Élményfürdő, élhető természeti környezet) • Gyógyturizmus résztvevői (preventív életmód előretörése, Aquarius Élményfürdő, gyógykezelések, csend nyugalom) Ahhoz, hogy Sóstógyógyfürdő hosszabb tartózkodási idővel és magasabb költéssel párosuló minőségi turizmus fogadására alkalmas üdülőövezetté váljon, a következő feladatok megvalósítása szükséges: • Az Állatpark országos hírű, a legfőbb attrakció Sóstógyógyfürdőn, és a legtöbb látogatót vonzza. A modern állatkertek komoly kultúra-közvetítők, a családi kikapcsolódás, szórakozás színterei. Az állatkert oktat, nevel, szerepe van a
fajmegmentésben, ugyanakkor rekreációt, pihenést, szórakozást biztosít és terápiás célokat is szolgál. Ennek szellemében kell megtervezni az Állatpark fejlesztéseit, olyan komplex szórakozási lehetőséget ajánlva a családok részére, melyben különleges élmények részesei lehetnek egy mesés állatparkban. Az Indiai óceán állatvilágának bemutatása A márványcsarnokban egy darab 250 ezer literes óriás medence, és 10 darab összesen 50 ezer literes kismedence felépítése. A látogatókat egy tengeralatti világ fogadja cápákkal, korallokkal és a tenger élővilágával. Kongó a gorillák birodalma A park közepén egy 8500 m2-es területen egy kombinált állatbemutató kialakítása, amely egy 3500 m2-es kupolában 15 m magas csarnokot tartalmaz és e köré egy 5000 m2 területű szabad kifutó épül. Az afrikai őserdőt idéző élőhely a gorillák számára. Pampáktól az Andokig Dél-amerikai panoráma létesítése az Andok csúcsait idézve, a jellegzetes őshonos állatokkal. Kalandos Meseország Egy kalandos Meseország – interaktív játszóház – és egy vidámpark felépítése, illetve az Állatpark adottságainak kihasználásával létrejövő KalandZoo. A Meseország és az Állatgyűjtemény közös témaparkká egyesül. • Sóstógyógyfürdőn a gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódik a turizmus leglátványosabb része. A Sóstó-Gyógyfürdők Rt. kezelésében lévő strandok korszerűsítése elengedhetetlen. Szükségszerű a Parkfürdő teljes felújítása: az uszoda és úszómedencék funkcionális, építészeti és technológiai rekonstrukciója, illetve korszerűsítése, élmény elemek beépítése. A gyógymedence korszerűsítése, egy új, kombinált gyermek-felnőtt (családi) medence létesítése, a nyári öltöző korszerűsítése, új zuhanyzó és WC blokk építése. 300 m2 alapterületen kereskedelmi és vendéglátó pavilonok kialakítása, a főbejárati épület rekonstrukciója, 6,3 ha parkrekonstrukció megvalósítása. A gyermek-lubickoló medence kerámia burkolása, vízforgató technológiai rendszerének kiépítése már megvalósult. Új kínálatot jelent egy 50 m-es versenyuszoda megépítése, amely a nemzetközi versenyek, kontinensbajnokságok lebonyolítására alkalmas. Az Aquarius Élményfürdő működése féléves. Több célcsoport, korosztály igényeit kielégíti. Megjelenése esztétikus, időtálló, de lehetőségei nincsenek még kiaknázva. A közeljövőben szükséges az Élményfürdő gyógy- és termálrészlegének második ütemű fejlesztése, amely magában foglalja további medencék megépítését, a szaunavilág bővítését és újabb szolgáltatások bevezetését. Egy megépülő nagyobb szálloda – tárgyalások folyamatban – segít kihasználni a gyógyjelleggel kapcsolatos kapacitásait. Érdemes továbbfejleszteni a gyógyászati kezeléseket, mert hosszútávon a bel- és külföldi egészségbiztosítókkal lehet együttműködni. Az új piaci szereplők megnyerése érdekében az épülő szállodát mindenképpen össze kell kötni az Élményfürdővel. Ezt a célt szolgálja a Fórum (kereskedelmi egységek, turisztikai szolgáltatások stb.) megépítése. Az egészségturizmushoz kapcsolódnak a Fürdőház gyógyászati szolgáltatásai. Elsősorban a helyi lakosok veszik igénybe, bár megjelenik a szállással összekapcsolva konkrét programcsomagban is.
A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódhatnának a kisebb szálláshelyek is, ha megfelelő mennyiségű termálvízhez jutnának. Érdemes lenne olyan programot kidolgozni – esetleg újabb termálkút fúrásával -, amely kapcsán a kisebb beruházások számára is elérhető, megfizethető lenne a termálvíz. A magas költségei miatt egyelőre a szobaárba nem beépíthető, mert nem versenyképes a piacon. • A kulturális turizmushoz a Múzeumfalu nem csak a korabeli életmód hiteles reprodukálásával kapcsolódik, hanem ötletes, hagyományokat felélesztő rendezvényeivel is. Ezeket a rendezvényeket a szálláshelyadóknak jobban ki kell használni, beépíteni ajánlatukba, hiszen a programok már egy évre előre adottak. • A kultúrához és a városi rendezvényekhez való kapcsolódási pont lehet, hogy a VIDOR-fesztivál színházjegyeiből, bizonyos darabszámot a szálláshelyek beépítenek program-csomagjaikba. Ezzel az akcióval a szezon is nyújtható és a rendezvény is könnyebben elérhető az ország több pontjáról. • A Krúdy Vigadó a nyári hónapokban zenével csalogatja a vendégeket a teraszára, ennek ellenére hiányzik a központban a kulturális élet. Könnyen megoldható a probléma egy egyszerű faszerkezetű dobogó, színpad felállításával, amelyen folyamatosan fellépnének a város művészeti iskolájának gyermekei, bemutatva tudásukat. Ezek a műsorok kicsalogatják a városlakókat, a turistáknak pedig programként szolgálnak. Szintén programot biztosítana, ha a nyári időszakra kiköltözne a régiségvásár a Blaha Lujza sétányra. • A sóstói parkot 1912-ben alakították ki, a fák korosodásával és az idegenforgalom növekedésével Sóstógyógyfürdő közterületeink teljes felújítása indokolt: a tervezett új létesítmények és a meglévő idegenforgalmi látványosságok összekötése sétányokkal, új parkok létesítése, új parkolók kialakítása és az azokhoz vezető utak megépítése. Szükséges a tó rehabilitációja, mederkotrása, a be- és kifolyás biztosítása, a partszakasz rekonstrukciója, kandelláberek felállítása, a tó teljesen körüljárhatóvá tétele. A horgászturizmus fejlesztése érdekében elkerülhetetlen a hozzá kapcsolódó infrastruktúra továbbfejlesztése. • Ötletes és sikeres az új játszótér, mely az osztálykirándulások időszakában már használhatatlanul zsúfolt. Célszerű lenne még egy ilyen tér kialakítása, a központot szélesítve egy távolabbi ponton. • A központi rész nagy hiányossága a tájékoztatás nem megfelelő megoldása. A Tourinform iroda eldugott helyen található a Víztorony aljában. Lényegesen láthatóbb helyre kell költöztetni és táblákkal jelölni az elérhetőségét. Az információs táblarendszer kialakítás alatt van, de fontos lenne üdvözlő táblák elhelyezése is, hiszen néha a turista azzal sincs tisztában, hogy már megérkezett Sóstógyógyfürdőre. Fontos a többnyelvűség, hiszen jelenleg egyetlen ilyen jellegű tábla sincs! Az egységes információs táblarendszerhez jó lenne, ha csatlakozna, egy szintén egységes a szálláshelyeken is jól használható információs állványrendszer. • Szálláshelyek tekintetében színes a paletta, de nem teljes. A szállodák különböző színvonalúak. Hiányzik egy magasabb kategóriájú szálloda, amely 150-200 vendég egyidejű és egy helyen történő elhelyezésére alkalmas. Az önkormányzat
értékesíteni kívánja a tulajdonában lévő -volt Szeréna-lak helyén található- területet, amelyen kizárólag 4 vagy 5 csillagos szálloda építhető. Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele, hogy a pályázat nyertese szállodalánccal kössön előzetes megállapodást a szálloda működtetésére. A beruházás kapcsán valószínűleg megjelenik egy erősebb fizetőréteg, akinek érdemes bővíteni a szolgáltatásokat. Ösztönözni kell a szálláshelyeket, hogy legalább részben váljanak gyermekbaráttá. Ha ez sikerül, akkor a hirdetésekben vagy szlogeneken feltüntethető lesz Sóstógyógyfürdő, mint gyermekbarát üdülőövezet. A gyermekcentrikusságot erősíti az Állatpark új szálláshelye a Hotel Dzsungel, a Zoo-suli, vagy a Kis Vakond gyermektábor. A panziók a hosszabb időt eltöltő, „nyaraló”, középréteget célozzák meg. Mivel a szálláshelyek különböző tulajdonban vannak, rugalmasságuk is ennek megfelelően változik. Minőségben, szolgáltatásban különbözőek, de figyelembe kell venni, hogy egyelőre a Sóstógyógyfürdőre érkező vendégek nagy része nem tudja megfizetni a túl sok szolgáltatást, ezért szükség van az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyekre is. A kempingek idényjellegűek. Az állatpark fejlesztései (Meseország parkolóigénye) és a tó körbejárhatósága kapcsán felmerül az Igrice Camping áthelyezésének lehetősége a jelenlegi Parkfürdő területére. Az új kemping kialakításánál minimális komfortfokozatnak a 45/1998 (VI.24.) IKIM rendelet szerinti 3 csillagos kategóriát kell tekinteni, mert ezt már meg lehet feleltetni a FICC besorolásnak is. A FICC besorolásnak való megfelelés a nemzetközi piacra jutásához elengedhetetlen. • Vendéglátóhelyek több ponton, több stílusban is megjelennek. A választék elég széles, de tény, hogy a helyi jellegzetességeket, tájételeket kínáló vendéglőt nem találni. Ösztönözni kell a vállalkozókat alkalmi vendéglátóhelyek létrehozására (fagylalt, üdítő) és ajándéktárgyakat árusító sátrak felállítására. Pályázatot kell kiírni Sóstógyógyfürdőt megjelenítő ajándéktárgyak készítésére. • A termékek kialakításánál ki kell használni a Tisza közelségét, a kerékpáros turizmus erősödését és a jól kialakult falusi turizmushoz kapcsolódó gasztronómiai rendezvényeket. A kerékpáros turizmus fejlesztése, kapcsolódása a bokortanyák rendezvényeihez, a lovasiskolák programjaihoz, együtt adják azokat a turisztikai termékeket, amelyek a Sóstógyógyfürdő adta lehetőségeket és szálláshelyeket is tartalmazza. • Az önkormányzatnak vállalkozókat kell csábítania Sóstógyógyfürdőre adókedvezménnyel vagy egyéb, hosszútávon megtérülő kedvezménnyel, hiszen évek óta nincs új befektető ezen a területen. • Az önkormányzatnak szorosan együtt kell működnie az Idegenforgalmi Vállalkozói Klubbal, amely szinte valamennyi turisztikai szolgáltatót összefogja az üdülőterületen. 3.2.2. Nyíregyháza belváros turisztikai fejlesztése A belváros – a körút által határolt terület - jelenlegi állapotban hosszabb időtöltésre nem marasztalja sem az ide látogató turistákat, sem a helyi lakosokat. Az ún.
sétálóutca rész kicsi, alig akad minőségi termékkínálattal és portállal rendelkező kereskedelmi üzlet, ellenben a kínai üzletek egységei lepik el a területet. Hiányzik a terasszal rendelkező igazi magyar étterem, cukrászda, kevés a kávézó. Bár tavasszal virágosítják az utcákat, de a kihelyezett utcabútorokat elfoglaló hajléktalanok nem megfelelő magatartása ellenérzéseket vált ki a közterületeken, és nem csábít hosszabb üldögélésre, ugyanez jellemző a parkokra is. Komoly problémát okoz a parkolóhelyek hiánya, illetve a nem helyi lakosok nehezen ismerik ki magukat a parkolási rendszeren (parkolóautomata hiányában hol vásárolható parkolójegy). A belvárosnak két célt kell szolgálnia a városba látogatók számára: egyrészt a kulturális turizmus igényeit kell kielégítenie, másrészt nézelődésre, beszélgetésre, szabadidő eltöltési lehetőségre kell csábítani, marasztalni a turistákat. A kultúra megismerése a városlátogatások egyik fontos motivációja. A kulturális turizmus igényeinek kielégítése érdekében fontos, hogy a múzeumokat látogatóbaráttá alakítsák, azaz tömegeket vonzó állandó és időszaki kiállításokat rendezzenek. A bemutatásra kerülő műtárgyakat korszerű formában, új ismeretátadó módszerekkel jelenítsék meg, ami érdekessé, egyedivé teszi a kiállításokat. Olyan kiállításokat kell bemutatni, amiért érdemes a vendégeknek felkeresni a múzeumokat. A külföldi turisták számára fontos, hogy az ismertetők több nyelven készüljenek. A Jósa András Múzeum felújítása során figyelemmel kell lenni a mozgáskorlátozottak igényeire, a látogatókat kiszolgáló helyek kialakítására, valamint célszerű a kijárat felé a vendégeket egy kiadványokat, albumokat, ajándéktárgyakat értékesítő helyen keresztül „terelni” és pénzköltésre ösztönözni. Nyíregyházán érdemes lenne a templomokat is jobban bevonni a turizmusba. A felkeresni szándékozó turisták érdekében egyértelmű tájékoztatást kellene adni a nyitva tartási időről, koncertekről, orgonahangversenyekről. Egy belvárosi attrakció lehetne az evangélikus templom naponta, azonos időben jelentkező harangjátéka. A belvárosban megrendezésre kerülő kulturális rendezvényeket két céllal kell szervezni: a rendszeresen megrendezésre kerülő nagyrendezvényeknek önmagukban is vonzerőt kell szolgáltatniuk a város felkeresésére, az egyéb zenei, színházi programoknak pedig az itt tartózkodók számára kell kiegészítő programot nyújtani. Fontos, hogy a nagyrendezvények éves szinten ismétlődjenek, programtervük legalább egy évvel korábban ismert legyen, 3-4 évre szóló koncepcióval rendelkezzenek és célcsoportnak megfelelő marketinget folytassanak, mert csak ebben az esetben lehet nagyszámú látogatót vonzani. A városban már kialakultak a hagyományos nagyrendezvények (Gyümölcskarnevál, VIDOR Fesztivál, Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál,), amelyek továbbfejlesztve, színes programokkal kiegészítve és az infrastrukturális feltételeket is kialakítva tömegeket vonzhatnak. A kisebb programoknak színes választékot kell nyújtaniuk az itt tartózkodók számára. El kell érni a rendezvények időpontjának, valamint összetételének koordinálását. Ne legyen olyan időszak nyaranta a városban, amikor nem lehet megfelelő programot ajánlani a turisták számára. A rendezvények lebonyolítására megfelelő helyszínt kell választani. Könnyűzenei koncertekre a Kossuth tér nem alkalmas. Célszerű lenne a Bujtosi tónál kialakítani egy erre megfelelő helyet, ami kiegészítő infrastruktúrával is ellátott (külterületi illemhely, szeméttárolók, hangosítás megoldhatósága stb.).
Az egykor az ország egyik legszebb Szabadtéri Színpadjának felújítása időszerűvé vált. Infrastruktúrája nem felel meg a modern kor követelményeinek, nem megfelelő az öltözők állapota, a színpad, vendégtér, valamint a kert is átalakításra, felújításra szorul. A színpad kezelésével is tartósan kellene megbízni egy intézményt, mert az elmúlt években a gyakori kezelő intézmény cseréje is hátráltatta a megfelelő működését. A színpadon nem évről-évre ismétlődő produkciókat kellene megjelentetni, hanem érdeklődésre számot tartó színdarabokat, zenés darabokat. A rózsakertben a nagyszínpadi előadások előtt a kisebb közönség igényét kielégítő komolyzenei hangversenyeket lehetne rendezni. A Kossuth tér is alkalmas kisebb zenei programok lebonyolítására, amely inkább a délutáni és esti szórakozást, hangulatot biztosítja a téren sétálók, kávéházi teraszokon üldögélők számára. A karácsonyi vásár egy kiemelkedő belvárosi programmá válhat, amennyiben hangulatosabbá és vonzóbbá tesszük: egységes faházak kialakításával, karácsonyi ajándékkörbe illeszkedő portékák, népi- és iparművészek által készített termékek, hagyományos ételek, italok árusításával. A látványosságokat tovább lehet bővíteni: pld. közösen meggyújtani egy adventi koszorú gyertyáit, vagy a városháza ablakait adventi naptárként használni. A kulturális programok, rendezvények mellett a belvárost turistabaráttá, vendégmarasztalóvá kell alakítani. • Növelni kell az autós forgalom elől elzárt területet. A Dózsa György út Vay Á. körúttól a római katolikus templomig tartó részét sétálóutcává kell alakítani, valamint a Hősök terén is megszüntetni az autós forgalmat. Érdemes lenne látványosságként kialakítani egy szökőkutat körülötte padokkal, zöld felülettel, amely körül hosszabb időt lehetne eltölteni olvasgatással, üldögéléssel. Egy hasonlóra szükség lenne a Hősök terén is, hogy ne csak az „átmenő forgalmat” bonyolítsa. • A belváros műemlék épületei felújításra szorulnak, városképet rontó hatásuk jelentős (Dózsa Gy. u., Zrínyi I. utca, Széchenyi utca). Az Egyház és Síp utca közötti jelenleg romos épületeknek és ideiglenesen parkolónak helyet adó területen közteret lehetne kialakítani minél több zöld felülettel. A belváros közvilágításának, utcai bútorzatának, illemhelyeinek korszerűsítése, a megfelelő mennyiségű szemétkosár kihelyezése, és azok rendszeres ürítése hozzájárul a kellemes környezet kialakításához. Ösztönözni kell a belvárosi üzlettulajdonosokat a vonzó kirakatok kialakítására, cégérek kihelyezésére. • Szorgalmazni kell egy terasszal rendelkező, helyi ételeket és italokat kínáló étterem kialakítását a sétálórészen. Amennyiben megnő a gyalogosforgalom területe, több „kiülős” kávéházat, cukrászdát, éttermet lehetne üzemeltetni. Érdemes lenne az egyik étteremben rendszeresen, meghatározott napokon cigányzenét szolgáltatni, ami iránt nagy a kereslet. A vendéglátóhelyek színvonalának emelése érdekében évenként versenyt lehetne hirdetni. Minden évben a legszínvonalasabb vendéglátóhely díjat kapna, amelyet nagy gasztronómiai rendezvény keretében osztanának ki, illetve a város marketing kommunikációjában is megjelenne. A verseny a minőség iránti elkötelezettség növelésére és a minőségben való gondolkodás motiválására szolgálna.
• A 2005. nyarán elkezdett, Kossuth téren felállított ajándéktárgyakat árusító fapultok üzemeltetését célszerű a továbbiakban is folytatni és bővíteni a megyére jellemző kézműves termékek, szőttesek árusításával. • Létre kell hozni Nyíregyháza város ajándéktárgyait. A turisták gyakran vinnének emlékbe vagy ajándékba apró dolgokat. Ez a hagyományos megyei termékeken, szőtteseken kívül lehetne egy a város jelképét ábrázoló bögre, póló vagy kulcstartó. A hagyományos megyei termékek árusításával fel lehetne kelteni az érdeklődést a megyei települések iránt, arra ösztönözve a turistákat, hogy Nyíregyházáról kiindulva látogassák meg a megye többi települését is. • Amennyiben kialakul az autós forgalom elől elzárt végleges terület, két végén célszerű lenne valamilyen figyelemfelkeltő látványosságot, jelzésértékű attrakciót létre hozni. Ez egyrészt lehetőséget adna a vendégek tájékozódására, másrészt turisztikai látványosságként, fotózási helyként is szolgálna. • Szükséges a Váci Mihály Városi Művelődési Központ és környezetének felújítása, alkalmassá tétele kulturális programok lebonyolítására. A Központ előtti tér felújításával ezt a teret is jobban be lehet vonni a kulturális életbe, szabadtéri programok szervezésébe. • A Benczúr téren található, jelenleg városkép romboló Jereván eredeti funkcióban történő helyreállítása és üzemeltetése elkerülhetetlen. Hangulatos söröző üzemeltethető, mely nemcsak a fiatalok törzshelye lehetne megint, hanem a Szabadtéri Színpad vendégeinek színház utáni kulturált szórakoztatására is alkalmas lehetne. • A turistafogadás feltételeinek javításához szükséges a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A vasúton érkezők fogadása megfelelő színvonalú. A nyári szezonban meg kellene oldani, hogy bizonyos időpontokban a kisvasút a gőzmozdonnyal működjön. Amennyiben az időpontok meghatározottak, turisztikai attrakcióként is szolgálhat, elsősorban gyermekes családok, iskolacsoportok számára. • A helyi tömegközlekedés infrastruktúráján nehéz változtatni, de a megfelelő információszolgáltatás nem követel nagyobb beruházást (külföldiek számára is érthető információs anyagok elhelyezése az autóbuszokon, a vasútállomással szemben lévő jegyértékesítő hely komfortosabbá tétele). Autóbusszal a városba érkező vendégek kulturált fogadására szükséges a buszvégállomás rekonstrukciója. A gépkocsival közlekedők számára megfelelő mennyiségű parkoló kialakítása szükséges parkolóórák vagy parkolóházak biztosításával együtt. A kerékpáros turisták számára elengedhetetlen a megfelelő kerékpárutak kialakítása a szükséges háttér-infrastruktúrával együtt (biztonságos kerékpártárolás, szerviz, kölcsönző), és fontos, hogy a kerékpárutak rendszerré kapcsolódjanak. • Komoly keresletet támasztanak a segítséggel élők a turisztikai szolgáltatások iránt. Annak érdekében, hogy jobban be tudják vonni őket is Nyíregyháza turisztikai vérkeringésébe, fontos a belváros, valamint a közintézmények akadálymentesítésének megoldása (múzeumok, illemhelyek, vendéglátó-egységek, szálláshelyek, közterek, tömegközlekedési eszközök).
Ha egy város kellően felkészül arra, hogy a turisták, a látogatók részére minden információt előkészítetten rendelkezésre tud bocsátani, akkor biztos lehet abban, hogy elégedetten fognak távozni és jó hírét fogják kelteni a településnek. A turisták élményéhez jelentős mértékben hozzájárul a turistafogadás feltételeinek javítása. Ehhez egy komplex turisztikai információs rendszer kialakítása szükséges. • Ki kell helyezni a városban azonos információs táblarendszert. Fel kell állítani a vasútállomáson, az autóbuszállomáson és a belváros több pontján várostérképet ábrázoló táblákat a szükséges magyar és idegen nyelvű információkkal. • Fontos, hogy a város egy folyamatosan karbantartott, hiteles turisztikai adatbázissal rendelkezzen. • Az internet lehetőségeit fokozottabban kell kihasználni. Az internetről kapott információnak azonosnak kell lenni mind tartalmában, mind kivitelében, de legalább az utalás szintjén a nyomtatott formában kapott promóciós eszközökkel. • Az információs anyagok grafikai kivitelezése és a város szlogenje, logoja ne változzon évente, legalább öt-hét évre készüljön, hogy a kiadványok színe, formája bevésődjön a potenciális turisták képzeletébe. A kialakított táblarendszert összhangba kell hozni a kiadványok színével, felépítésével. • A turisták tájékozódását, információval való ellátását a vasútállomáson és a belvárosban (pld. Városházánál) elhelyezett érintőképernyős monitorral kell segíteni. • A turisták személyes információval való ellátására, illetve a bajba jutott turisták segítésére a már működő Tourinform irodákban van lehetőség. Fontos, hogy a város turisztikai vállalkozói felismerjék annak szükségességét, hogy a szükséges információkat eljuttassák ezekbe az irodákba. • A turisták informálását a szálláshelyeken is érdemes megoldani. Az információs anyagot egységes kivitelű tárolókban célszerű elhelyezni. A kihelyezett prospektusok információt szolgáltatnak a rendezvényekről, látnivalókról, közlekedésről. A marketingkommunikációban a következő eszközökkel érdemes élni: kiállítások, internet, kiadványok, hirdetések, tanulmányutak. • A kiadványok területén a már elkészült szálláshelykatalógus, programajánló, várostérkép, eseménynaptár és invitatív kiadvány mellé szükséges elkészíteni egy Nyíregyháza A-Z-ig kiadványt, amely minden fontos információt tartalmaz a látnivalóktól kezdve az éttermeken keresztül a közlekedési információkig. A programajánlót mindig el kell látni az aktuális évre vonatkozó árakkal. Célszerű lenne még egy fiataloknak szóló kiadványt is elkészíteni, mely diákoknak, illetve iskoláknak terjeszthető. Fontos lenne egy városról szóló turisztikai DVD elkészítése. A kiadványokat több nyelven kell megjeleníteni (legalább angol, német, lengyel, ukrán, román, szlovák). • Nyíregyháza városnak valamennyi jelentős belföldi közönség és szakmai kiállításon meg kell jelennie, és célszerű külföldi közönség vásárokon is részt venni. A külföldi kiállítások esetében olyan országokat, városokat kell kiválasztani több éves folyamatos megjelenésre, amelyek legfontosabb küldő országaink közé tartoznak. • A média felé irányuló kommunikációban elsősorban a nagyközönségnek szóló híreket, promóciós anyagot kell közölni. Az országos lapokba történő bekerülést az
újságírók számára szervezett tanulmányutak szervezésével lehet elérni. A rendezvényeket az MTV 1-es csatornáján jelentkező „Itthon otthon van” televíziós programajánló műsorában célszerű népszerűsíteni. Érdemes lenne Nyíregyháza honlapján egy oldalt kialakítani, mely a sajtó számára hasznos háttéranyagokat tartalmazna. A médiában megjelenő hirdetések és óriásplakátok a nagyrendezvényekre, illetve turisztikai újdonságokra koncentráljanak nagy költségigényük miatt. Óriásplakátokat a Nyíregyháza felé vezető utakon, a fővárosban, nagyobb városokban és a határátkelőhelyeknél érdemes elhelyezni. • Nyíregyháza turizmusának interneten való megjelenítésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Az információkat több nyelven kell közreadni, és az adatbázist folyamatosan frissíteni. Érdemes lenne az interneten közvetlenül foglalható programokat közzétenni. • Egyik hatékony módja a turisztikai kínálat bemutatásának az újságírói tanulmányutak szervezése, amelyek lehetőséget adnak az országos lapokba való bekerülésre. Célszerű kiegészíteni az utazási irodák képviselőinek szervezett utakkal, melyek segítenek az irodák ajánlataiba való bekerülésbe, valamint a Magyar Turizmus Rt. külképviseletei segítségével a fontosabb küldő-országok újságírói számára is, hiszen ez az egyik leghatékonyabb eszköz a turisztikai kínálatok külföldi népszerűsítésére. A külföldre irányuló kommunikáció egyik lehetséges és költségkímélő módja a Magyar Turizmus Rt. külképviseletei részére eljuttatott információ, cikk az újdonságokról, nagyrendezvényekről, attrakciókról. 3.2.3. A Bokortanyák turisztikai fejlesztése Történelmi múltjuk, kialakulásuk turisztikai hasznosíthatóságuk A tanya szó sok emberben az egyedülálló lakóépületet és a hozzá kapcsolódó gazdasági épületet jelenti földterülettel, vagy a nélkül. Kevesen ismerik a tanyáknak azt a speciális egyedi arculatát amit a Nyíregyháza vonzáskörzetében található bokortanyák mutatnak. Arculatuk kialakulásuk körülményeiben keresendő. Számos tanulmány foglalkozott e tanyavilág felbomlásával a tanyák elnéptelenedésével, de igazi turisztikai hasznosításukról még kevés írás jelent meg. Kit vonz a tanya? Sok- sok embert, aki kíváncsi az itt élő ember életére, népszokására és népi hagyományára. A bokortanyák kialakulásának időpontjául az 1752. április 28-át jelölhetjük meg amikor a vármegye hozzájárult ahhoz, hogy Szarvas környékéről tót ajkú evangélikus vallású, kiváltságokkal rendelkező lakosok telepedjenek Nyíregyháza környékére. A vármegye Cserkesz határát engedélyezte, de Károlyi gróf nem Cserkeszen, – ahol vízhiánytól féltek – hanem Nyíregyházán engedi meg a letelepedést; Ekkor Nyíregyháza lakossága kevés volt, határa annál nagyobb, 600 lelkes, de 30.000 holdas falu. A bokortanyák ősi formája a szállásföld (1. ábra). E föld a faluban lakó gazdák tulajdona volt. Az uradalom földjét elsősorban az állattartó és csak azután a földművelő nép között szétosztották, s erre a földre az egyes gazda ideiglenes hajlékot, szállást, istállót épített. Eleinte birtokközösségben éltek, a szállásra csak dolgozni jártak, és ott csak cselédek laktak. A rokonfamíliák együtt kapták ki földjüket. Az ilyen ideiglenes tanya-csoportokból, szállásokból alakultak ki a bokor-
tanyák. A bokor elnevezés újabb keletű ráadás, régebben csak a szállás szó járta. Minden szálláscsoportnak az ott legjobban elterjedt, vagy legősibb településű család adta meg a nevét. A tanyabokrok mintegy 100 éven keresztül tartozéktelepülésként működtek, kettős szálláselv szerint, időszakosan használt településegységei voltak a városnak. Fenntartásuk a földművelés és állattenyésztés érdekeit szolgálta.
1. ábra. Az egykori szállásföldek az 1782-85. évi katonai felmérés térképén. Kiemelve Sulyán- és Benkőbokor. Jól látszanak a Nyíregyházától nyugatra sugarasan induló dűlőutak A bokortanyák szervesen hozzátartoznak Nyíregyháza külterületéhez és történelmi múltjához, örökségéhez. A későbbi rendezési tervekben az adottságokból adódó lehetőségeket úgy kell kihasználni, hogy a különféle gazdálkodási igények és a lakhatási igények együttélését lehetővé tegye és biztosítsa a turisztikai hasznosításukat is. A társadalmi rétegzettség tükröződése elkerülhetetlen, de befolyásolni szükséges a tanyaképet. Az egykori zárt közösségek nyitottabbá válhatnak, még ha elszármazottak költöznek is vissza, de a kezdeményezés bátorsága példaértékű kell hogy legyen. A rogyott tanyák rendbehozatala sok helyütt elkezdődött. Meg kell kezdeni a tanya rehabilitációt. A tanyabokrok egyéni karaktere, a tanyák között elfoglalt helye határozza meg létüket, befolyásolja az ott lakók és a megtelepedők választását. Salamon- és Szélsőbokor a várossal egybeépülve ma a kertváros része. Rókabokor-Gerhátbokor, Jánosbokor-Zomboribokor, VajdabokorKazárbokor, Vajdabokor-Benkőbokor egymás mellett összeépülve helyezkednek el. A még meglévő tanyaszerkezet bemutathatósága az egyik lehetséges vonzerő amely a bokortanyákra irányítja a turizmus figyelmét. Sajnos az átalakulás minden területen elindult és alig van ma már olyan bokortanya ahol a régi településszerkezet felismerhető. Miután a bokortanyák (a szállások) szerves részét képezik a város múltjának és örökség turizmusunk részei, ezért bemutathatóságuk legalább annyira fontos mint a Múzeumfalu vagy a belváros. Az a törekvés pedig, amit a rendezvény turizmussal szerettek volna elérni a szervezők és ezzel új turisztikai terméket előállítani, szolgálná az itt élő nemzetiség identitástudatának és néphagyományának a megőrzését, és hosszabb távon biztosítana a város környékének turisztikai vonzerőt. Ehhez viszont fontos lenne legalább egy vagy két még romjaiban lévő bokortanya eredeti helyreállítása és a tirpák lakosság hagyományainak hatékonyabb ápolása.
Sulyánbokor településszerkezete jellegzetes, a központi térre és a bekötő utcákra szerveződő kis település. A 36-os számú főútról leágazó 800 m-es bekötőútról lehet megközelíteni, szervesen kapcsolódik a külterületi dűlőútrendszerhez is, mely sugarasan ágazik el a központ körül. Telekhasználata az elmúlt évekig követte a hagyományos gazdálkodási módot. Az utcák és a tanyaköze felé a lakóudvar helyezkedik el, mögötte, részben mellette a gazdasági udvar található, folytatásaként kert, vagy gyümölcsös volt, leghátul pedig a szántó. Állandó lakosainak száma 1990-ben 57 fő volt, 30 lakásban, 2002-ben 41 fő. Romos, régi, használaton kívüli lakóházakat is találunk itt, elszórtan kocka-házakat. Épületállománya részben elavult. A régi parasztházak mellett ma 4-5 új és újszerűen felújított ház is megfigyelhető. A szőlőt, gyümölcsöst részben kiírtották, részben a főutca mellé telepítettek fiatal fákat. Egymástól független vállalkozások működnek itt: falusi turizmushoz hagyományosan kialakított vendégfogadó porta, zöldség és gyümölcstermesztésre berendezkedett családi gazdálkodó úszómedencés családi házzal, egy másik gazdálkodó, aki a téli tárolásra is berendezkedett, állateledel készítő üzem, és egy nagy lovasistálló, a hozzá kapcsolódó nádfedeles új épületek sorával. Megváltozik ezáltal a tanya szerkezete, a tanyaköze érintése nélkül, új utakon lehet megközelíteni ezek egy részét. Örvendetes, hogy Sulyánbokor így nem sorvad el, de ez az átalakulás más jellegű, nem követi a “tanyasi“ hagyományokat. A hagyományok megőrzésének egyetlen járható útja a tirpák rendezvények szervezése. „Tirpák hétvége” a hagyományápolás és a turizmus kapcsolata Több éves hagyománnyal kerül megrendezésre a „TIRPÁK HÉTVÉGE” című turisztikai rendezvénysorozat, amelynek várható turisztikai eredményét az alábbiakban foglalhatjuk össze: • • • • • • •
növeli Nyíregyháza turisztikai vonzerejét hagyományápoláson kívül olyan kultúrát örökít meg, amely már a feledés határára került hozzájárul a BOKORTANYA rendszer megismeréséhez gasztronómiai élvezetet nyújt a turisták számára működésben tartja a néphagyományok ápolását természetes környezetben elősegíti a lovas hagyományok elterjesztését nemzeti identitástudatot erősít
Az eddigi rendezvényeken alkalmanként mintegy 5000 fő vett részt elsősorban a városból és a régióból. A szlovák (tirpák) lakosság hagyományápolása jó lehetőséget biztosított az anyaországi hagyományőrző csoportok meghívására és ennek kapcsán mintegy 150 szlovák vendég is felkereste az eseményt. A tavaszi rendezvénnyel elsősorban a turistaszezon szezonalitásának megváltoztatásán és kiszélesítésén fáradoztak a szervezők azzal a céllal, hogy a nyári idényben idelátogató szlovák turistákat az elő és utószezonban is idecsalogassák. A turisták bepillantást kaptak olyan építészeti, gasztronómiai, néprajzi és kulturális hagyományápolásba, amely az ország más vidékén nem látható. A bokortanyákban egyre több falusi vendégfogadó működik. A vendégfogadók turisztikai programajánlatának egyik fontos eleme azoknak a helyeknek a felkeresése, amelyek a rendezvények során kerültek felfedezésre és váltak a turisztikai látványosság bemutatóhelyéül.
A bokortanya rendszer megmentésének egyik záloga, hogy értelmes turisztikai programokkal töltsük meg. A „tirpák napok” szerves része lehet a város környéki lovas turisztikai programoknak, mivel a rókavadászatok és a kocsiztatásokon részvevő turisták azokat a helyeket keresik majd fel, amelyeket a tirpák hétvégék során alkalmassá tettünk a turistafogadásra, és mint bemutatóhelyek az év minden szakában attrakciót jelentenek. 3.3. A megvalósítás feltételrendszere A koncepció megvalósításának feltételei rendszert képeznek: csak együttes biztosításukkal várható a célok maradéktalan megvalósítása. A fő feltételek: • a koncepció elfogadása és beépítése a városi területfejlesztési tervekbe; • a turizmus városi intézményrendszerének kialakítása és a személyi feltételek biztosítása; • megfelelő jogi és közgazdasági szabályozás, a fejlesztési források biztosítása, valamint ösztönzőrendszer létrehozása; • marketing stratégia kialakítása; • középtávú fejlesztési program kidolgozása és elfogadása; • projektek kidolgozása, menedzselése és megvalósítása; • ellenőrzés és visszacsatolás. A koncepció távlati céljainak megvalósításához a feltételeket fokozatosan kell kialakítani, azonban vannak olyan lényegi tényezők, amelyeket fontos rövid távon megvalósítani, hogy megszűnjön a turizmus hanyatlása, a meglévő kínálat is több jövedelmet hozzon, és a leendő befektetők számára is vonzóbbá váljék a térség. 3.4. Várható eredmények A koncepció megvalósításától várható eredmények: tudatos fejlesztés révén megvalósítható a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése Nyíregyházán, amely kedvező módon egészíti ki az ipari és a mezőgazdasági termelést, elősegíti a természeti és kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítását, az elmaradott tanyás városrészek, külterületek felzárkózását, a lakosság megtartását és gyarapodását, életminőségének javítását. A koncepcióban felvázolt feltételekkel a turizmus gazdasági hozama Nyíregyházán hosszú távon a bruttó belső termék 4-5 %-át érheti el, és hasonló arányt érhet el a foglakoztatásban is. Tekintettel a kevésbé jó mezőgazdasági adottságokra és a földrajzi helyzetre, a turizmus gazdasági szerepe a városban „fontos kiegészítő szektor” lehet. A külső kapcsolatok bővítésével és a megfelelő vonzerővel rendelkező térségek turisztikai kínálatának komplex fejlesztésével a turizmus lehetőséget teremt Nyíregyháza stratégiai céljainak megvalósítására (ahol ez csak a turizmus által érhető el, pl. az emberi kapcsolatok bővítése, a természeti és kulturális örökség hasznosítással egybekötött megőrzése) vagy annak meggyorsítására (ahol a turizmus kedvező módon kiegészítheti az egyéb tevékenységeket).
4. NYÍREGYHÁZA TURIZMUSÁNAK HUMÁNERŐFORRÁSA ÉS FINANSZÍROZÁSA 4.1.
Humánerőforrás
A város turizmusának fejlődése, a vonzerőkben rejlő lehetőségek minél jobb kihasználása, a hatékony turisztikai marketing munka elképzelhetetlen a szakma szervezeti rendszerének és személyi feltételeinek megteremtése és átalakítása nélkül. A turisztikai szektor szereplői Nyíregyházán: Önkormányzati szféra • Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése • A Megyei Jogú Város Vezetői Testülete, élén a Polgármesterrel, akihez közvetlenül tartozik az idegenforgalmi terület • Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság • Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Irodája, valamint a Városfejlesztési Iroda • Tourinform Iroda (idényszerűen: május 15 – szeptember 15.) Vállalkozói szféra • Kereskedelmi és magánszálláshelyek, éttermek, utazási irodák és egyéb idegenforgalmi szolgáltatók • Idegenforgalmi Vállalkozói Klub Civil szféra • Alapítványok, egyesületek A terület erősödése és előretörése egyre több operatív feladatot jelent a jelenleg egy fő idegenforgalmi referens számára, akinek elsődleges feladata: • a városi idegenforgalommal, illetve annak fejlesztésével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátása • együttműködés és kapcsolattartás az idegenforgalmi szervezetekkel, tevékenységük segítése • az idegenforgalmi feladatok éves ütemtervének elkészítése • az idegenforgalmi alap tervezésével, kezelésével kapcsolatos hivatali teendők ellátása, felhasználásának figyelemmel kísérése • idegenforgalmi témában előterjesztés készítése a Kulturális és Idegenforgalmi bizottság, a Közgyűlés elé, közreműködés a testületi döntések, határozatok végrehajtásában • a városban megrendezésre kerülő nagyrendezvények szervezésének, bonyolításának figyelemmel kísérése, idegenforgalmi szempontból véleményezése Jelenleg a városi Tourinform Irodát az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság működteti időszakos jelleggel Sóstógyógyfürdőn a Víztoronyban. A megnövekedett feladatok
ellátása érdekében szükséges egy egész évben nyitva tartó, minimum 3 főt foglalkoztató iroda létrehozása vagy a megyei Tourinform iroda létszám bővítése. Felmerülő feladatok: • Nyíregyháza teljes turisztikai adatbázisának folyamatos frissítése, karbantartása • kérésre és megkeresésre adatok és információk közlése • kiadványok terjesztése • a kiadványok adatainak folyamatos frissítése • közönségkapcsolatok ápolása, PR munka • /a turisták mellett a lakosság, a sajtó, a hatóság tájékoztatása a változásokról, a turisztikai alternatívákról, a fejlesztési elképzelésekről • internetes, WEB marketing folytatása • /minél több honlapon legyen jelen Nyíregyháza/ • kiállításokon, vásárokon a város képviselete • study tourok szervezése és lebonyolítása az utazásszervezői szakma és a médiák képviselői részére, majd folyamatos kapcsolattartás • prezentációk, road-showk szervezése • garantált programok szervezése (pl. idegenvezetés) Az emberi tényezők szerepe a gazdasági élet valamennyi ágazatában fontos, de különösen az a turizmusban, melynek lényege a személyes szolgáltatás. A szektorban dolgozóknak három követelménynek kell egyidőben megfelelni: szakmaiság, helyes viselkedés és nyelvtudás. A szakmaiság a turizmusban vendégszeretetet, hozzáértést, igényességet és széles körű informáltságot jelent. A szakmaiság egyik kulcsa a szakképzettség. Nyíregyházán felsőfokú idegenforgalmi képzés folyik a Nyíregyházi Főiskolán és a Kodolányi János Főiskola kihelyezett tagozatán. A középfokú képzés központja a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola. Fakultációs képzés keretein belül a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban oktatnak turisztikai ismereteket. Alapvető probléma, hogy a szakma iránt igazán érdeklődő, jeles eredményt elért diákok nem maradnak Nyíregyházán, tanulmányaik befejezése után az ország más részein, illetve külföldön helyezkednek el, és nem térnek vissza a városba. Szükségszerű lenne az idegenforgalomban már évek óta dolgozók továbbképzése, nyelvtudásának fejlesztése, gyarapítása, motivációjának növelése. A siker további feltétele a városban élők lokálpatriotizmusának erősítése, az idegenforgalmi szemlélet elterjesztése. Ezen a téren Nyíregyháza szép eredményeket tudhat magának, hiszen évről-évre megszervezi egy-egy turizmushoz közeli iparág dolgozói számára az idegenforgalmi szezonra felkészítő tanfolyamot (taxisok,helyi-járatú autóbuszvezetők). A helyi szereplők aktivitásának ösztönzése érdekében tovább kell folytatni az előremutató kezdeményezések felkarolását, a pozitív minták bemutatását.
4.2.
Finanszírozás
A turizmus fejlődését alapvetően meghatározza annak gazdasági-pénzügyi szabályozó közege, a turizmus szereplőinek (állam, önkormányzat, vállalkozások) szerepvállalása és feladat megosztása. Ezen belül a legfontosabb kérdések közé tartozik a turizmusban működő vállalkozásokat terhelő adórendszer felépítése, a fejlődés lehetőségét magában hordozó támogatási rendszer, a befizetett elvonások szektoron belül megvalósuló visszaforgatása. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. április 1-től közigazgatási területén bevezette az idegenforgalmi adót, melynek mértéke 100.-Ft/fő/nap/éj. Idegenforgalmi adóbevétel (ezer Ft) Megnevezés/év IFA bevétel Állami támogatással együtt
2003 6 724 20 172
2004 6 928 20 784
2005 6 964 20 892
A beszedett idegenforgalmi adót és a hozzátartozó állami támogatás teljes összegét a város a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítására használja fel. Ebből finanszírozza többek között az idegenforgalmi kiadványokat, a kiállításokon és vásárokon való megjelenést, az idegenforgalmi témájú hirdetéseket, az idegenforgalmi szezonra felkészítő tanfolyamot, a beutaztatási tevékenység ösztönzését. Az adó közvetlenül a szakmába való visszaforgatásának garanciája, annak elkülönített kezelése a hivatali költségvetésben, az idegenforgalmi célfeladatok címsoron. A koncepcióban felvázolt programok lényegében két csoportba sorolhatók: •
•
megvalósításához
szükséges
források
közpénzekből kell finanszírozni a közcélú feladatokat (tervezés, vonzerő és infrastruktúra fejlesztés, a magánforrások mozgósítására felhasznált ösztönzők nyújtása, helyi marketing, mint pl. a tájékoztatás, szakképzés) többségében magánforrásokból és pályázati pénzből kell megvalósítani a nyereséget hozó tevékenységekhez szükséges beruházások zömét (turisztikai vállalkozások létesítményei, mint pl. szállodák, panziók, üzletek, lovardák)
Az elkövetkező időszakban az EU által biztosított finanszírozási eszközök egyre nagyobb lehetőséget nyújtanak a turizmus számára. Elsősorban a Regionális Operatív Program keretében kiírt pályázatokon keresztül lehet majd forráshoz jutni. A külső források megszerzésének alapfeltétele a pályázati kiírások megismerése és az azokban közölt feltételek pontos betartása. Tekintettel a külső források alapvető fontosságára az önkormányzatnál a stratégiai csoport foglalkozik a pályázatok folyamatos figyelemmel kísérésével és elkészítésével. A komolyabb pályázatok egyre inkább megkövetelik, hogy azok a városi turisztikai koncepcióra és arra épülő projektekre támaszkodjanak. A jelen közép távú fejlesztési program biztosítja az első feltételt, a projekteket illetően azonban csak javaslatokat tartalmaz. Ezért a program megvalósításának legelső teendői között kell szerepelnie a projektek
kidolgoztatásának. A projektek megléte emellett nem csupán a pályázatokon való részvétel feltételét jelenti, hanem a magántőke beruházásainak ösztönzéséhez és irányításához is elengedhetetlen. Mindez nemcsak a finanszírozás szempontjából alapvető, hanem egyben a fenntartható fejlődésnek is alapfeltétele, hogy az eddigi spontán fejlődést tudatos fejlesztés válthassa fel. A finanszírozás megszervezéséhez fontos lenne ismerni a program költségvetésének nagyságrendjét és a források várható szerkezetét. A koncepció készítésekor azonban sem a részprogramok költségvetése, sem a források várható nagyságrendje nem ismert. Mindez aláhúzza annak fontosságát, hogy a tervezést folyamatnak és ne egyszeri aktusnak fogjuk fel. Változó világunkban a tervek folyamatos karbantartása és aktualizálása alapkövetelmény. A tervek megvalósítása ezért elképzelhetetlen azok szakszerű menedzselése nélkül. 5. TURIZMUSFEJLESZTÉSI CÉLPIRAMIS Jövőkép Komplex turisztikai kínálattal rendelkező város, amelyben a turizmus fontos húzóágazat
Átfogó célok Élhetőökológiai ökológiaiállapot állapot megteremtése, megteremtése, fenntartása - Élhető fenntartása Innovatív, versenyképes gazdaság - Innovatív, versenyképes gazdaság Fejlett infrastruktúra,magas magas szintű elérése - Fejlett infrastruktúra, szintűéletminőség életminőség elérése Magas színvonalú humánerőforrások - Magas színvonalú humánerőforrások Összefogás a turizmusszolgáltatói szolgáltatói között, között, együttműködés, a kohézió erősítése - Összefogás a turizmus együttműködés, a kohézió erősítése
Turisztikai stratégiai célok a.) A város kiváló gyógyvizének és egészségügyi hátterének kihasználása, az egészségturizmus, mint vezető turisztikai ágazat fejlesztése b.) Kulturális örökségre épülő turisztikai fejlesztések a belvárosban c.) A természetvédelemmel és környezetfejlesztéssel összehangolt öko és falusi turizmus megteremtése a bokortanyákban d.) Lovasturizmus nemzetközi szintre emelése e.) Az adottságok és képességek bázisán kialakított fenntartható gazdaság, melyen belül a turizmus fontos húzóágazat f.) Fejlett helyi infrastruktúra, amely maximálisan kielégíti a minőségi turizmus követelményeit g.) A humánerőforrások fejlesztése a turizmus alapvető követelménye
Stratégiai programok 1. Attrakció- és vonzerőfejlesztés
2. Fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejleszt
3. Városi turisztikai marketing
4. Szervezeti és működési feltételek javítása
Kiemelt fejlesztési program - prioritás
1. Sóstógyógyfürdő komplex fejlesztése
2. A belváros kulturális örökségének továbbfejlesztése
3. Tirpák hagyományápolás a bokortanyákon
Fejlesztési irányok
1.1 2.1 Szálláshelyek Gyógy- és wellnessturizmus minőségi 1.2 kínálatának Üzleti- és bővítése konferenciaturizmus 2.2 1.3 Vendéglátás Örökségturizmus mennyiségi és 1.4 minőségi Öko- és falusi feltételeinek javítása turizmus 2.3 1.5. Közlekedési helyzet Sport-, golfturizmus és elérhetőség javítása 2.4 Turistabarát környezet kialakítása
3.1 Kommunikációs stratégia kidolgozása 3.2 Városmarketing eszközök fejlesztése 3.3 Turisztikai információs szolgáltatások fejlesztése 3.4 Turisztikai márkaképzés támogatása
4.1 Humán erőforrások fejlesztése 4.2 Információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése 4.3 Turisztikai szervezetek és hálózatok
Intézkedések
1. ATTRAKCIÓ –ÉS VONZERŐFEJLESZTÉS
STRATÉGIAI PROGRAMOK
ALPROGRAMOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
INTÉZKEDÉSEK
1.1.1. Kapcsolatépítés az egészségüggyel 1.1.2. Modern fejlesztési stratégia kialakítása 1.1.3. Gyógyfürdő részleg korszerűsítése, 1.1. gyógyszálló építése Gyógy- és 1.1.4. Gyógyturizmus centrumhoz kapcsolt wellnessturizmus rehabilitációs, fizioterápiás és rekreációs központok fejlesztése 1.1.5. Komplex egészségturisztikai csomagok kialakításának támogatása 1.2.1. Szakmai kapcsolatépítés, önkormányzati, üzleti, országos és külföldi konferenciaszervező szakmai szervezetek között 1.2.2. Szolgáltató-csomagok kialakítása és üzleti tudományos szervezeteknek való kiajánlása 1.2. 1.2.3. Hazai és nemzetközi üzleti, Üzleti- és tudományos szervezetekkel való konferenciaturizmus kapcsolatépítés 1.2.4. Az üzleti és konferencia turizmushoz kapcsolódó (kísérő) programkínálat kialakítása 1.2.5. Konferenciák, kiállítások rendezéséhez szükséges technikai bázis, fejlesztése
1.4.1. Múzeumok turistabarát fejlesztése 1.4.2. Városi örökséghez kötődő turisztikai fejlesztések 1.4.3. Hagyományos kézműves mesterségek megőrzése és turisztikai célú alkalmazása 1.4.4. 3-4 kiemelkedő, elsődleges turisztikai 1.3. vonzerőt jelentő nagyrendezvény fejlesztése Örökségturizmus és azok megerősítése 1.4.5. Gasztronómiai rendezvények fejlesztése 1.4.6. Lovasturizmus minősített bázisainak fejlesztése, lovastúra útvonalak kiépítése 1.4.7. Temetők, történelmi emlékhelyek turisztikai célú hasznosítása 1.5.1. Ökológiai állomások kialakítása 1.5.2 Ökoturisztikai látogató központok, tanösvények fejlesztése 1.4. 1.5.3. Programkínálat különböző Öko- és falusi ökoturisztikai célcsoportok (ifjúsági, felnőtt, turizmus külföldi stb.) számára 1.5.4. Falusi szálláshelyek fejlesztése a bokortanyákon. 1.6.1. Nemzetközi szintű létesítmény létrehozása a városban 1.6.2. A golfturizmus feltételeinek 1.6. Sport, Golfturizmus megteremtése 1.6.3. Kiegészítő fejlesztések, oktató pályák kialakítása Kabaláson
2. FOGADÁSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA, SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS
2.1 Szálláshelyek kínálatának bővítése
2.2 Vendéglátás mennyiségi és minőségi feltételeinek javítása
2.3 Közlekedési helyzet és elérhetőség javítása
3. VÁROSI TURISZTIK AI MARKETIN G
2.4 Turistabarát környezet kialakítása 3.1 Kommunikációs stratégia kidolgozása
2.1.1. Kereskedelmi szálláshelyek fogadókapacitásának növelése, minőségi szolgáltatások fejlesztése, akadálymentesítése 2.1.2. Új, vagy bővülő igényeket kielégítő minőségi szálláshelyek integrált fejlesztése (gyógy-és wellness szálloda) 2.1.3. Speciális szálláshelyfejlesztés, ifjúsági, falusi, kemping fejlesztés 2.1.4. Kiemelt célcsoportokhoz kapcsolódó turisztikai infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés 2.1.5. Magánszálláshelyek korszerűsítése, szolgáltatások bővítése 2.2.1. Vendéglátóhelyek minőségi fejlesztése 2.2.2. Tradicionális, régió arculatát meghatározó vendéglátóhelyek fejlesztése. 2.2.3. Tájjellegű termékeket árusító boltok és vendéglátó egységek fejlesztése 2.3.1. Az autópálya és a közutak mentén lévő pihenőhelyek korszerűsítése, WC kialakítása 2.3.2. Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó, azok elérhetőségét szolgáló infrastrukturális fejlesztések: kerékpárutak, logisztikai központok, parkolóhelyek kialakítása 2.4.1. Közterületek, parkok fejlesztése, pihenőhelyek WC-k kialakítása, zöldfelületek fejlesztése 2.4.2. Közbiztonság javításához kapcsolódó beruházások 3.1.1 Városi kommunikációs kampány tervezése és lebonyolítása 3.1.2. Egységes turisztikai arculat fejlesztése
4. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA
3.2.1. Magas színvonalú városi marketing kiadványok készítése 3.2.2. Tematikus turisztikai kiadványok 3.2 készítése Városmarketing 3.2.3. Kártyarendszerek kidolgozása és eszközök fejlesztése megvalósítása. Sóstó vagy Nyírség kártya. 3.2.4. E-marketing tartalom fejlesztése, reklámfilm készítése 3.3.1. Turisztikai portálok fejlesztése 3.3 3.3.2. Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódóan Turisztikai helyi és térségi turisztikai tájékoztató és információs szolgáltatások információs rendszerek fejlesztése, fejlesztése táblarendszer javítása 3.4 3.4.1. Márkatermékek kifejlesztése Turisztikai 3.4.2. Ajándéktárgyak értékesítési márkaképzés rendszerének kidolgozása és megvalósítása támogatása 4.1.1. A város specifikus igényei alapján a szakmai (OKJ) képzések támogatása 4.1.2. A felsőoktatásban a turisztikai alapképzés (BsC) bevezetésének, fejlesztésének támogatása, a gyakorlati képzés infrastrukturális fejlesztése 4.1.3. Hosszabb távon a felsőoktatásban a turisztikai mesterképzés (MsC) kialakítása 4.1 4.1.4. Szakirányú továbbképzések, rövid Humán erőforrások ciklusú szakmai képzések támogatása fejlesztése (marketing-menedzsment, minőségmenedzsment, környezet- és fogyasztóbarát szemlélet) 4.1.5. A turisztikai ágazatban dolgozók idegen nyelvi kommunikációjának fejlesztése 4.1.6. A turistabarát szemlélet erősítése a városban 4.2.1. Turisztikai telekommunikációs 4.2 rendszerek fejlesztése Információs és telekommunikációs 4.2.2. Foglalási rendszerek rendszerek összehangolása, a TOURINFORM iroda fejlesztése bekapcsolása a rendszerbe
4.3 Turisztikai szervezetek és hálózatok
4.3.1. Tourinform iroda kialakítása a megyei iroda létszámának bővítésével 4.3.2. Városi és kistérségi desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése
1. melléklet NYÍREGYHÁZA VONZERŐ LELTÁRA A vonzerő lehetséges hatóköre Helyi Nemzetközi Országos Regionális
Vonzerő
Természeti örökség Sóstó Bujtosi tavak Igrice mocsár Tuzson János Botanikus Kert Védett helyi természeti értékek Tiszafa, Páfrányfenyő, stb.
x X X x X
Társadalmi örökség Megyeháza Városháza Korona Szálloda épülete Móricz Zsigmond Színház épülete Evangélikus Általános Iskola épülete Takarékpalota Nyírvíz Palota Krúdy Gyula szülőháza Bessenyei György sírja Jósa András Múzeum Kállay gyűjtemény Görögkatolikus Egyháztörténeti Gyűjtemény Városi galéria Pál Gyula terem Evangélikus templom Római katolikus templom Görög katolikus templom Református templom Zsinagóga Zsidó temető Állatpark Múzeumfalu Aquarius Élményfürdő Krúdy Vigadó
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x x X x
Víztorony Kilátó Bokortanyák Benkőbokor 11. lakóház Rókabokor 10. lakóház
műemlék
x x x x
műemlék
x
Rendezvények – események Nyírségi Gyümölcskarnevál VIDOR Fesztivál
ősz-
x x
Az idelátogató turisták progjamjának kiegészítésére szolgáló rendezvények: Nyíregyházi Művészeti Hetek, VAKÁCIÓ Nemzetközi Utazás Kiállítás, Kelet-Nyugat EXPO, SULIEXPO, Sóstó Fiesta, Repülőnap, Nyári Színházi Esték, Országos Juhásztalálkozó, Sóstói Színházi Esték, Nemzetközi Cantemus Kórusfesztivál, Nyírség Nemzetközi Néptáncfesztivál, Adventi Ünnepségsorozat, Krúdy karácsony, Múzeumfalu rendezvényei: Pünkösdi Királyválasztás, Szent Iván-éj, Aratónap, Nyírségi Lakodalmas, Szent Mihály havi munkálkodások, Kóstolja meg Magyarországot, Mihály Napi Lovasfesztivál, Kendernap, Tengerifosztás, Katalinnapi disznótor, Sport rendezvények.
2. melléklet A KÉRDŐÍVEK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE A kérdőíves felmérés során 524 főt kérdeztek meg kérdezőbiztosok 2005. július és augusztus hónapban a város különböző helyszínein. Előfordul, hogy az egyes kérdéseknél a válaszok száma ennél kevesebb, aminek oka, hogy nem minden kérdésre adtak választ a megkérdezettek. Elsősorban az egy napra érkezők töltötték ki hiányosan a kérdőívet, mivel ők nem minden pontot tudtak értékelni (pld. szállás, étkezés, pénzváltás). A válaszadók többsége (514 fő) elégedett volt a várossal, összesen 10 (kb. 2%) fő az, aki nem ajánlja Nyíregyházát meglátogatásra. Ők 18 éven aluli diákok, és fő problémájuk a szórakozóhelyek hiánya, illetve a nem megfelelő ifjúsági szálláshely. Legfőbb élményként az állatparkot (51%), a múzeumfalut (33%) és a strandot (20%) jelölték meg. (Az Aquarius Élményfürdő ekkor még nem működött.) 1 fő több választ is adott-, de általánosságban elmondható, hogy az idelátogatók pozitív véleményt alkottak a városról, értékelték fejlődését, a lakosság vendégszeretetét. A pozitív vélemények mellett sokan jegyezték meg problémáikat és a tapasztalt hiányosságokat. • A válaszadók 10%-a hiányolta Sóstógyógyfürdőn a bankautomatát (azóta már működik egy az Aquarius Élményfürdőnél), a kevés és nem megfelelő tisztaságú illemhelyet (10%), a kevés szeméttárolót (10%) és csemegeboltot (10%) Sóstógyógyfürdőn. A bolt hiányát elsősorban a kempingben ill. magánszálláshelyen, vállalati üdülőben megszálltak hiányolták. • 16% marasztalta el a közlekedést (kevés parkoló, útfelbontások, nem megfelelő közlekedési kultúra, 8-as busz ritka járatszáma). A nem megfelelő mennyiségű kerékpárutat hiányosságként a válaszadók 5%-a jelölte meg. A helyközi buszok ritka járatszáma nemcsak a megyében élőknek probléma, hanem a városba vasúttal, busszal érkezőké is, akik viszont szeretnék megnézni a megye látnivalóit is. Ezáltal szinte lehetetlen felkeresni egy-egy napos kirándulásra a beregi, szatmári falvakat azoknak, akik a tömegközlekedést választanák. • A kulturált és elsősorban a középkorúak által igénybe vehető szórakozóhelyek hiánya is a főbb hiányosságok (11 %) közé tartozik. • A válaszadók kb. 9 %-a jelezte, hogy a Múzeumfalut nehezen találták meg a nem megfelelő táblázottság miatt. • A hosszabb ideig a városban tartózkodók hiányolták a kulturális programokat (10%). • A többnyelvű információ hiányát a megkérdezettek 5% kifogásolta.
Mennyi időre érkezett a városba?
15%
7% 37%
19% 22%
1 napra 2-3 napra 4-6 napra 7-9 napra 10 vagy annál több
A megkérdezettek több mint 1/3-a érkezett 1 napra elsősorban vásárlási céllal vagy egy konkrét programra (pld. augusztus 20-a). Jelentős az egy napos tartózkodók között a csoporttal érkezők száma, akik nyaralásukba kirándulást iktattak be Nyíregyháza látnivalóinak megtekintésére. Közel azonos arányt képviseltek a 2-3, 46, illetve 7-9 napra érkezők, akik nyaralásukat töltötték a városban.
Igénybevett szállás
20%
29%
9% 3% 6%2% 1% 7%
4% 2%
15%
2%
rokoni, baráti szállás szálloda apartman saját nyaraló, üdülő panzió vállalati üdülő kemping fizető magánszállás ifjusági szállás turistaszállás egyéb nem vett igénybe
A megkérdezettek közel 1/3-a nem vett igénybe szállást, amely az egy napos érkezések hasonló arányából következik. Magas az aránya a rokonoknál, barátoknál megszálltaknak. A kereskedelmi és az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a panzió és a szálloda emelhető ki. A válaszadók közül legkevesebben a saját nyaralót, a fizető magánszállást, a vállalati üdülőt és az egyéb kategóriát jelölték meg.
Az úti cél eléréséhez igénybe vett közlekedési eszköz személygépkocsi 1% 2% 0% 1%
1%
bérelt személygépkocsi
1%
bérelt busz
19%
menetrendszerű busz vonat repülőgép 54%
11% 8%
lakókocsi motorkerékpár
2%
kerékpár stop egyéb
A megkérdezettek több mint fele személygépkocsival érkezett. Nagyobb számban érkeztek még vonattal és elsősorban a vásárlási céllal érkezők menetrendszerű busszal. Bérelt busszal a csoportok érkeztek. A többi közlekedési eszköz elhanyagolható nagyságrendű.
Igénybevett ellátás
önellátás
18% 37%
csak reggeli félpanziós ellátás teljes ellátás
14% 12%
rokonok gondoskodnak róla
12%
7%
nem vett igénybe
A válaszadók több mint 1/3-a önellátással gondoskodott magáról, azaz ha több napra is érkeztek, nem vették igénybe a szálláshely étkezési lehetőségét. A „nem vett igénybe ellátást” magas aránya az 1 napos, és ezen belül is a vásárlási céllal érkezettek nagy száma miatt jelentős. Nem elhanyagolható azok száma (14%), akikről rokonok gondoskodtak. Összesen kb. 1/3-ot tesz ki azok aránya, akik valamilyen ellátást vettek igénybe a szálláshelyen.
Utazás során végzett tevékenységek tábor konferencia színház, hangverseny látogatása lovaglás üzleti tevékenység
1% 17%
1%
1%
1% 1% 1% 2% 2%
kerékpározás
3%
5% 5% 5%
14%
kulturális, gasztronómiai rendezvények meglátogatása sport gyógyfürdő, gyógykezelés vásárlás
7% 14%
7% 14%
helyi ételspecialitások megkóstólása rokonok, ismerősök fellátogatása szórakozás, diszkó, tánc műemlék meglátogatása természeti látnivalók megtekintése strandolás, fürdőzés múzeumlátogatás Állatpark megtekintése
A válaszadók ennél a kérdésnél több választ is adhattak. Ebből adódik, hogy az ábra nem azt mutatja, hogy a válaszadók hány %-a végzett egy-egy tevékenységet, hanem hogy a nyaralás során végzett tevékenységek hogyan aránylanak egymáshoz. Legtöbben az állatparkba látogattak el (a válaszadók 67%-a), de jelentős, azonos arányú tevékenység a múzeumlátogatás (57%), természeti látnivalók megtekintése (53%) és a strandolás (55%). Legkevesebben az „aktív” turisztikai lehetőségeket (kerékpározás, lovaglás, sport) illetve a tábort választották nyaralásuk alatt. A színház, hangversenyek felkeresését (4%), illetve a kulturális programokat (6%) elsősorban azok választották, akik hosszabb időt töltöttek a városban (7-9 nap).
Milyen módon tájékozódott úticéljáról?
Barátoktól, rokonoktól, ismerősöktől Tourinform irodától utazási irodától helyi lakosoktól
9%
az ország magyar nagykövetségétől utazási kiállításon
0%
2%
4%
2%
34%
9%
külképviselet prospektusokból korábban járt már ott útikönyvekből
13% 9%
0% 0%
6%
5%
6%
térképekből sajtóból
1%
televíziós, rádiós műsorból határállomáson internetről
Ennél a kérdésnél is több választ jelölhettek meg a megkérdezettek., ezért az ábra a tájékozódások egymáshoz viszonyított arányát jelöli meg. A válaszadók legtöbben a „barátoktól, ismerősöktől” való tájékozódást jelölték meg (47%). Nagyobb arányt képviselnek még az útikönyvek (12%) és a térképek (11%), prospektusok (12%) , illetve, akik már korábban jártak a városban (17%). Tourinform irodától közel 9% szerzett információt, a csoportok pedig leginkább utazási irodától, ez 7%-ot tesz ki. Figyelemre méltó, hogy az internet aránya csak 5%. Elhanyagolható a külképviseletektől, határállomáson szerzett információk mennyisége. Kivel érkezett?
3%
13%
15%
9%
egyedül
1%
üzleti partnerrel 29%
kétgenerációs családdal partnerrel barátokkal
30%
háromgenerációs családdal csoporttal
Elsősorban a partnerükkel, illetve kétgenerációs család tagjaiként érkeztek a városba a válaszadók. Jelentős még a barátokkal és a csoporttal érkezők aránya. A felmérésnél legkevesebben a háromgenerációs családot és az üzleti partnert jelölték meg.
Hányan érkeztek?
2% 3%
8%
9%
1
9%
23%
2 3-5 6-10 11-20 21-40 41 fölött
46%
A 3-5 fővel érkezők aránya a legnagyobb, illetve jelentős a ketten érkezettek száma is. Járt-e már itt korábban?
22% igen nem 78%
A megkérdezettek majdnem 78%-a járt már Nyíregyházán korábban. Elsősorban azok, akik már régen jártak a városban nyilatkoztak úgy, hogy Nyíregyháza hatalmasat fejlődött itt jártuk óta, igazi nagyváros lett.
Mennyi pénzt költött az itt-tartózkodása során?
15%
20 ezer alatt
33%
11%
20-50 ezer Ft 50-80 ezer FT 80-100 ezer FT
12%
100 ezer felett
29%
A válaszadók 1/3-a költött kevesebb, mint 20 000,- Ft-ot, amely az egy napos érkezők magas arányára vezethető vissza. Elsősorban azok, akik szállodában szálltak meg, 7-9 napra vagy üzleti céllal érkeztek, költöttek a legtöbbet. Mennyire elégedett a következőkkel? 400
1
350
2 3
300 250
4 5
200 150 100 50 Turisztikai tájékoztató
Ár-érték arány
Turisztikai információs
Szórakozási lehetőség
Közbiztonság
Tisztaság, higiénia
Vendégszeretet
Természeti környezet
Vásárlási lehetőség
Közlekedési lehetőség
Pénzváltás
Tankolás
Étkezés
Szállás
0
1. nem 2. kevésbé 3. közepesen 4. többnyire 5. elégedett
Leginkább a természeti környezettel és a vendégszeretettel voltak megelégedve a megkérdezettek. Legkevésbé a közlekedéssel, ár-érték aránnyal, szórakozási lehetőséggel, pénzváltással és tankolással voltak elégedettek. A turisztikai információs anyag és tájékoztató rendszer esetében is vannak problémák.
Ajánlja-e barátainak, ismerőseinek?
2%
igen nem
98%
Alacsony azok aránya, akik nem ajánlják a várost. Ők azok, akik majdnem mindennel elégedetlenek voltak, a fiatal korosztály köréből kerültek ki, és turistaszállást vettek igénybe. Életkor
9%
6%
9%
18 év alatt 18-30 év
13%
31-40 év 36% 27%
41-50 év 51-60 év 61 év felett
A megkérdezettek több mint 70%-a 40 év alatti volt. Állampolgárság
13%
magyar külföld
87%
A megkérdezettek 13%-a volt külföldi, ők számos országból érkeztek, többek között: Lengyelország, Szlovákia, Németország, Hollandia, Olaszország, USA, Ukrajna, Románia, Franciaország, Spanyolország. Lakóhely
21%
13% 13%
külföld Budapest nagyváros város
15% 38%
község
A megkérdezett belföldiek leginkább városból érkeztek. Csak a megkérdezettek 21%-a érkezett községből.
Lakóhely régiója Budapest és KözépDunavidék 3%
18%
Észak-Magyarország 21%
29%
Alföld és Tisza-tó Balaton
29% Dunántúl
Azonos arányt képviselt az Alföld és Tisza-tó, illetve az Észak-Magyarország régiókból érkezettek száma. Legkevesebben a Balaton környékéről érkeztek. Iskolai végzettség
5% 38%
11%
8 osztálynál kevesebb 13%
8 osztály szakmunkásképző középiskola
33%
főiskola, egyetem
A megkérdezettek nagy része végzett főiskolát, egyetemet (38%), illetve középiskolát(33%). A „8 osztálynál kevesebb” iskolai végzettség a 18 év alatti válaszadókból került ki.
Foglalkozása háztartásbeli tanuló
8%
2% 3%
4% 1% 25%
11%
szellemi foglálkozású alkalmazott vállalkozó katona szellemi foglálkozású vezető nyugdíjas
9%
1%
fizikai foglalkozású
25%
11%
GYES-en, GYED-en lévő munkanélküli egyéb
A megkérdezettek közül nagyobb arányt a szellemi foglalkozású alkalmazottak (26%) és a tanulók (25%) képviseltek. Legkevesebb részarányt képviseltek a katonák, GYES-GYED-en lévők és a háztartásbeliek.
Nyíregyházi látogatása során megtekinti-e a megyei látnivalókat?
26%
igen nem
74%
A megkérdezettek csak 26%-a válaszolt igennel. Elsősorban azok tekintik meg a megyei látnivalókat, akik több napra érkeznek a városba.
Mennyire elégedett az itt-tartózkodással?
0% 1%
6%
1osztályzat 2 osztályzat
46%
3 osztályzat 47%
4 osztályzat 5 osztályzat
A válaszadók többsége elégedett volt az itt tartózkodásával. Több mint 90% értékelte 5 illetve 4-es osztályzattal nyíregyházi tartózkodását.
3. melléklet STATISZTIKAI ADATOK Sorsz. Megnevezés 1. Szállodák száma 2. Szobák száma a szállodákban Szállodák szállásférőhelyeinek 3. száma 4. Vendégek száma a szállodákban Külföldi vendégek száma a 5. szállodákban Vendégéjszakák száma a 6. szállodákban Külföldiek által eltöltött 7. vendégéjszakák száma a szállodákban 8. Panziók száma Panziók szállásférőhelyeinek 9. száma 10. Vendégek száma a panziókban Külföldi vendégek száma a 11. panziókban Vendégéjszakák száma a 12. panziókban Külföldiek által eltöltött 13. vendégéjszakák száma a panziókban 14. Turistaszállások száma Turistaszállások férőhelyeinek 15. száma Vendégek száma a 16. turistaszállásokon Külföldi vendégek száma a 17. turistaszállásokon Vendégéjszakák száma a 18. turistaszállásokon Külföldiek által eltöltött 19. vendégéjszakák száma a turistaszállásokon 20. Ifjúsági szállók száma Ifjúsági szállók férőhelyeinek 21. száma Vendégek száma az ifjúsági 22. szállókban Külföldi vendégek száma az 23. ifjúsági szállókban
2000 12 291
2001 13 319
2002 13 312
2003 13 313
2004 12 278
617
700
677
687
590
29260 32853 32125 26930 21977 9779
10160 10416
8230
6779
60311 66333 62798 49708 41858 25096 25558 25834 17637 14598 15
14
17
19
16
1933
2011
2097
2344
965
23836 26574 25698 24398 18234 3680
4049
5116
3978
3640
43894 44485 46317 43513 36568 14650 11990 13841 10343
9939
3
3
2
3
4
491
491
245
358
1172
3194
6402
2936
1516
5371
582
1076
453
244
113
9513
19486
5815
4104
9533
2549
5295
1072
962
208
2
2
2
2
2
114
114
114
112
270
2094
1906
1802
3405
3397
551
568
527
476
278
24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
Vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban Üdülőházak száma Üdülőházak szállásférőhelyeinek száma Vendégek száma az üdülőházakban Külföldi vendégek száma az üdülőházakban Vendégéjszakák száma az üdülőházakban Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az üdülőházakban
Sorsz. Megnevezés 32. Kempingek száma Kempingek 33. szállásférőhelyeinek száma Vendégek száma a 34. kempingekben Külföldi vendégek száma a 35. kempingekben Vendégéjszakák száma a 36. kempingekben Külföldiek által eltöltött 37. vendégéjszakák száma a kempingekben Összes kereskedelmi 38. szálláshely szállásférőhelyeinek száma Vendégek száma összesen a 39. kereskedelmi szálláshelyeken Külföldi vendégek száma a 40. kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a 41. kereskedelmi szálláshelyeken Külföldiek által eltöltött 42. vendégéjszakák száma a ker.-i szálláshelyeken Magánszállásadás 43. vendéglátóinak száma Magánszállásadás 44. férőhelyeinek száma Vendégek száma a 45. magánszállásadásban
6701
7112
6801
7165
6856
2272
2577
2324
1223
1051
3
3
4
4
5
142
142
162
182
251
1537
1377
1616
1579
1755
1019
917
1067
542
772
6184
7164
6227
5027
4691
4505
5936
5085
2357
2556
2000 2
2001 2
2002 2
2003 2
2004 2
330
330
330
350
325
1898
1135
1333
2261
1027
1719
835
552
901
843
5833
6388
3562
5387
3428
5618
5303
2581
3572
3025
3627
3788
3625
4033
3573
61819
70247
65510
60089
51761
17330
17605
18131
14371
12425
132436 150968 132120 114304 102934 54690
56659
50737
36094
31377
43
54
58
58
58
313
362
449
409
412
2764
2740
2791
2044
1834
46. 47. 48.
Külföldi vendégek száma a magánszállásban Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a magánszállásadásban
1599
1466
1460
1183
949
12402
15047
17274
12332
8070
7358
8061
8951
7342
4398
