NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 115/2006. (V. 31.) számú határozata az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról
A Közgyűlés
az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját – a határozat melléklete szerint – elfogadja.
k.m.f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
1. számú Melléklet a 115/2006. (V.31.) számú határozathoz Bevezetés Az 1997. évi XXXI. tv. 96. §. (6) bekezdése, valamint a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján önkormányzatunk feladata, hogy gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente beszámolót készítsen. Beszámolónk célja, hogy 2005. évben a gyermekek egészséges testi, szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében tett intézkedéseinket – ezek pénzbeli, természetbeni, alap és szakosított ellátások, hatósági intézkedések – számba vegyük, értékeljük. Valamennyi intézkedésünk arra irányul, hogy a gyermeket nevelő családok megerősödjenek, létfeltételeik javuljanak. A családok támogatása során különböző értékek és alapelvek segítenek a felmerülő kérdések, dilemmák eldöntésében. A legfontosabb értékek és alapelvek: • a gyerekeknek családra van szükségük, • az emberek minden életkorban – kevés kivételtől eltekintve – családjukban maradva tudnak a legjobban fejlődni, a családra, mint fontos forrásra támaszkodva, • a legtöbb esetben az a legjobb, ha a gyermek a vér szerinti családjában nőhet fel, így az elsődleges cél a vér szerinti család képessé tétele a biztonságos és a társadalmi elvárásoknak megfelelő gyermeknevelésre, • azokban a helyzetekben, ahol dönteni kell, a gyermek biztonsága a legfőbb érték, • a bajban lévő családok szeretnének változni, • a legtöbb családban a családtagok gondoskodnak egymásról, • a családtagok a tőlük telhető legjobbat teszik nehéz helyzetekben, • a családoknak nemcsak problémáik vannak, hanem lehetőségeik is, a változáshoz elsősorban az ő erejük szükséges, • a közös munka kiindulópontja a család panasza, • a családtagok és a segítő ebben a folyamatban munkatársak. Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (a továbbiakban Gyermekvédelmi törvény) meghatározza azokat a feladatokat is, amelyeket a családok hiánya esetén a szülői gondoskodás átmeneti vagy tartós pótlása érdekében szükséges tennünk. Ez utóbbiak is arra irányulnak, hogy gyermekeink, fiatal felnőtteink megfelelő környezetben nőjenek fel. I. Demográfiai jellemzők Nyíregyháza az ország legkeletibb fekvésű megyei jogú városa. A város közigazgatási területe 275 km2, lakónépessége 116.540 fő. Nyíregyháza a nyíregyházi kistérség központja. A kistérségben 9 település található.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakónépessége Nem és életkor szerint Férfi
Együtt
Nő
0-14 15-19 20-29 30-49 50-64 65-74 75-84 85--
Fő 9.584 4.380 9.788 15.894 9.415 3.335 1.610 224
% 17.6 8.1 18.1 29.4 17.3 6.2 3 0.4
Összesen
54.230
100
Fő 9.297 4.489 10.299 17.746 11.463 5.069 3.323 624
% 15 7.2 16.5 28.5 18.4 8.2 5.4 1.0
Fő 18.881 8.869 20.087 33.640 20.878 8.404 4.933 848
% 16.3 7.6 17.2 28.9 17.9 7.3 4.3 0.7
62.310 100 Forrás: KSH 2004.
116.540
100
A népesség 16,2 %-a gyermekkorú (0-14 éves), 18.881-en vannak. A városban közel 10 ezer fő 15-19 év és 20 ezren 20-29 év közöttiek. Így a lakosság 41,0 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-49 évesek (33.640 fő) aránya is magas, míg az idősebbek aránya (60 év felett) alacsonyabb így az időskorú népesség eltartottsága kisebb. A kedvező korstruktúra következménye a munkaképes korú népesség viszonylag magas aránya. A város demográfiai helyzete –elsősorban a születések csökkenő trendjét tekintve- egyre rosszabb tendenciát mutat, ugyanakkor az országos átlaghoz képest még mindig kedvezőbb a helyzet. 2005-ben 1.137 csecsemő született és 1.135-en haltak meg. A vándorlási egyenleg évek óta minimális, 0,5 % alatti. II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása Mint a Gyermekvédelmi törvény is megfogalmazza, ezen ellátások célja, hogy a hátrányos helyzetben lévő családoknak anyagi támogatást nyújtson, illetve a gyermek családi környezetben történő ellátását elősegítse. Hátrányos helyzetűnek tekinthető a család a következő tényezők alapján: - A szülők iskolázottsága. A mai 30-as, 40-es korosztály körében, az átlagos iskolai végzettségnek a középfokú (legalább szakmunkásképző) számít, ezért minden olyan gyermek hátrányos helyzetűnek tekinthető, akinek a szülei csak általános iskolát végeztek. - A szülők egzisztenciális biztonsága. Azokban a családokban, ahol egyik szülőnek sincs állandó munkahelye a gyermekek hátrányos helyzetűnek tekinthetők. - A családok stabilitása. A jelenlegi magyar gazdasági viszonyok között hátrányos helyzetűek a felbomlott családokban élő gyermekek, ahol csak az egyik szülő – rendszerint az anya – neveli őket. - Az eltartottak száma, a családok nagysága. Azok a családok, ahol az eltartottak száma meghaladja az eltartókét, tehát a szülők 3 vagy annál több gyermeket nevelnek, szintén hátrányos helyzetűnek számítanak. -A kisebbségi, etnikai helyzet. Ma Magyarországon a cigánysághoz tartozni – az esetek többségében – szintén hátrányos helyzetet jelent.
Tapasztalataink szerint a városban rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő 6.669 fő gyermeknél a fenti tényező közül legalább egy, de sok esetben több tényező együttesen fordul elő. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege 2005-ben 5435 Ft volt. Magasabb összegű támogatásra (10.800 Ft) 2005-ben 37 gyámság alatt álló gyermek volt jogosult. Ha a gyermek tartós betegségben, testi, érzékszervi, beszéd vagy más fogyatékosságban szenved, a részére megállapítható rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege szintén magasabb mértékű, mégpedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a (2005-ben 7.440-Ft), amelyben 310 fő részesült. A rendszeres ellátásokon túl eseti, átmeneti támogatással segítjük elsősorban azokat a családokat, akik az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi támogatásra szorulnak. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 2005 –ben összesen 1.603 esetben állapított meg a Szociális Iroda. A leggyakrabban előforduló okok az alábbiak: - egészségügyi problémák, - iskoláztatás rendkívüli költségei, - az évszaknak megfelelő szükséges ruhanemű hiánya, - a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának költségei. A támogatás összege esetenként 5.435 – 10.000 Ft. A törvényi kötelezettségen túl Önkormányzatunk területén az alsó-, illetve középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermeket helyi járatú autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy illeti meg. 2005 –ben összesen 1.465 gyermek részére támogattuk a tanulóbérlét összegének 50%-át, amely Önkormányzatunk számára 7.657e Ft kiadást jelentett. A gyermekek fejlődése szempontjából kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás. A törvényi szabályozás figyelmet fordít erre, és támogatja a gyermekétkeztetésben résztvevőket. A nevelő – oktató intézményekben a gyermekvédelmi törvény étkeztetés esetében normatív kedvezményt biztosít azon családok számára, amelyek három vagy több, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, valamint azok számára, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Önkormányzatunk, saját költségvetése terhére, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családoknak még további kedvezményt biztosít a rendeletében meghatározott mértékben. Ennek alapján térítési díj kedvezményben (ún. rászorultsági támogatásban) 2005-ben 1.657 gyermek részesült, összesen 26.156 e Ft összegben. A hátrányos helyzet egyik oka lehet a csonka családban történő nevelkedés. A szülők gyermektartásdíj kötelezettségüknek nem mindig tesznek eleget. A tartásdíjfizetés alól kibúvó szülők számának növekedése az emberi kötelesség, erkölcsi tartás, mint érték vesztésére, az „én-központúság”, az „önmegvalósítás” mindenek feletti szemléletére vezethető vissza. 2005. évben csökkent a gyermektartásdíj megelőlegezések száma, a 2004. évi 245 gyermeket érintő 145 eljárással szemben, 2005-ben 99 esetben 153 gyermeket érintően indult eljárás. 2005. december 31-ig 197 kiskorú részesült megelőlegezésben, az év
folyamán kifizetett összeg 15.821.000.-Ft volt. Az Otthonteremtési Támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek részére lakhatásuk megoldása érdekében nyújtson segítséget. A lakhatás esetleg önálló lakáshoz jutás a családalapítást is segíthetné az önálló életet kezdő fiatalok esetében. A Városi Gyámhivatal 2005. évben 16 fiatal részére állapított meg otthonteremtési támogatást, elsősorban lakásvásárlásra történő felhasználás céljából, összesen 18.802.000,-Ft összegben. III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása III.1. A Gyermekjóléti Központ tevékenységének bemutatása A gyermek családban történő nevelkedéséhez, a családból történő kiemelésnek a megelőzéséhez, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséhez illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez elsősorban a gyermekjóléti alapellátási formák járulnak hozzá. A Gyermekjóléti Központ jogelőde 1985-ben alakult, Családsegítő Központ néven, amely folyamatos bővüléssel, majd a Gyermekvédelmi törvény indukálta szakmai szempontú átalakulással 1997-től Családsegítő- és Gyermekjólét Szolgálatként működött tovább. Ebből az intézményből vált ki 2003. augusztus 1-től – immár letisztult gyermekjóléti feladatokkal – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Gyermekjóléti Szolgálata. A magasabb szakmai követelményeknek eleget téve 2005. február 15-én a szolgálat Gyermekjóléti Központtá alakult. Ezzel egy időben a gyermekjóléti szolgáltatás a kistérségi szinten megalakuló szakmai együttműködés keretébe is belépett, így az intézmény jelenlegi teljes neve: Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás Gyermekjóléti Központja. A Gyermekjóléti Szolgálat önállóvá válása után 5 részleggel működött, hatodik telephelyként a nyírpazonyi ellátási körzet bázisának, a Nyírpazonyi Polgármesteri Hivatal irodáját tekinthetjük. A Gyermekjóléti Központtá való alakulás a telephelyek számát és helyét nem érintette, szervezeti besorolását és az ott folyó szakmai munkát azonban igen. Nyíregyházán három gyermekjóléti központ kialakítására került sor, mely egységes szervezeti felépítésben – kiegészülve a Családok Átmeneti Otthonával – alkotja a Nyíregyháza és Nyírpazony IT Gyermekjóléti Központját1. Az intézmény telephelyei: - Igazgatóság és Megyei Módszertani Központ (Báthory u. 10.) – az intézmény vezetője, az intézmény ellátásáért felelős csoport (irattár, munkaügy, pénzügy), valamint a módszertani csoport munkatársai tevékenykednek itt. - Déli gyermekjóléti központ (Vécsey u. 15.) – Ellátási területe Nyíregyháza város déli területe és a közigazgatásilag a városhoz tartozó területek (Kistelekiszőlő, Borbánya, Butykatelep, Császárszállás, Nyírjes). - Északi gyermekjóléti központ (Tas u. 2.) – Ellátási területe Nyíregyháza város északi területe és a közigazgatásilag a városhoz tartozó területek (Oros, Nyírszőlős, Sóstóhegy, Sóstófürdő és a bokortanyák), valamint a nyírpazonyi ellátási körzet.
1
A gyermekjóléti központ elnevezés (kis betűvel írva) a Gyvt. 94. § (3) hivatkozva a speciális szolgáltatásokkal kiegészített gyermekjóléti szolgáltatásra, mint szakmai egységre utal. Ilyen egység Nyíregyházán három található. Gyermekjóléti Központként (nagy betűvel írva) a 6 telephelyet magába foglaló önkormányzati intézményre utalunk.
- Huszár lakótelepi gyermekjóléti központ (Dália u. 9.) – Ellátási területe a Huszár lakótelep – melyet a város legnépesebb roma közössége lakja –, valamint néhány bokortanya. - Családok Átmeneti Otthona (Tokaji u. 2.) – speciális, elkülönített feladatot lát el a veszélyeztetett családok védelme érdekében. Az intézmény férőhelye 40 fő. - Nyírpazonyi ellátási körzet, Polgármesteri Hivatal (Nyírpazony, Arany J. u. 14.) – szociális problémákkal kevéssé terhelt község, ahol az utóbbi évek demográfiai tendenciái sem jeleznek előre negatív irányú változásokat. Az ellátási körzet az Északi gyermekjóléti központhoz tartozik. Az 1997. évi XXXI. törvény négy főbb feladatot jelöl ki a gyermekjóléti szolgáltatásoknak, melyeket: - a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, - a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, - valamint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében kell végeznie. Ennek megfelelően a Gyermekjóléti Központ a munkáját a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, lelki egészségének és erkölcsi fejlődésének megőrzése érdekében a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. /IX.10./ Kormányrendelet, továbbá a Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények szakmai feladatairól szóló 15/1998. évi /IV.30./ NM rendelet, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és a fentiek módosításaiban meghatározottak alapján, a szociális munka etikai kódexe szellemében végezi. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási feladatai • • • • • • •
Alapellátás keretében történő családgondozás Védelembe vételi intézkedés előkészítése, javaslattétel Védelembe vett gyermekek és családjaik gondozása Javaslattétel ideiglenes hatályú elhelyezésre Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vér szerinti szüleivel való kapcsolattartás Utógondozás az állami gondoskodás megszűnése esetén Örökbefogadás esetében környezettanulmány
2005. folyamán Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén 1956 fő kis- és fiatalkorú gyermeket gondozott a Gyermekjóléti Központ. Ehhez társultak még – ellátási szerződés alapján – a Nyírpazony község közigazgatási területén gondozottak, 19 gyermek.
1. táblázat. A 2005-ben gondozott gyermekek száma (fő) gyermekek száma kora alapellátás védelembe utógondozás összesen vétel 0-5 239 31 5 275 fiú 6-13 344 66 10 420 14-18 258 34 3 295 összesen fiú 841 131 18 990 0-5 222 29 2 253 lány 6-13 338 51 6 395 14-18 254 49 15 318 összesen lány 814 129 23 961 mindösszesen 1655 260 41 1956 Az elmúlt évek fejlesztési irányát követően tovább erősítették szolgáltatásaikat. Preventív, reaktív, illetve kuratív (terápiás) szerepüknek köszönhetően növelték a családgondozás során „bevethető” eszköztárukat, ezáltal teljesítették az előző évben megfogalmazott célt, az eredményes családgondozás miatt lezárható ügyek arányának növelését. Míg a 2004es évben a sikerrel lezárt ügyek aránya még csupán 1,8 % volt, addig 2005-re ez 3,8 %-ra nőtt. Reméljük, hogy ez a javulás egy tendencia része, és nem csupán egy egyszeri kiugrás. A gyermekjóléti gondoskodás formája a komolyabb veszélyeztető tényezők, vagy a szülők együttműködési hajlandóságának alacsony foka esetén a védelembe vétel. 2005 év folyamán Nyíregyházán 260 gyermek volt védelemben (az összes gondozási eset 13%-a), Nyírpazonyban pedig 5 fő (az összes gondozási eset 26 %-a). Ezek az adatok nem mutatnak értékelhető változást az elmúlt évhez képest. A védelembe vétel esetében igen gyakori, hogy a gyermek több évet tölt el a rendszerben, ezért rendkívül fontos, hogy mind az ellátórendszer szorosabb együttműködésével, mind a felkínált szolgáltatások bővítésével mihamarabb orvosolják a problémát, illetve enyhítsék a veszélyeztető tényezőket. 2. táblázat. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vér szerinti szüleivel való kapcsolattartások száma Északi gyk Déli gyk Huszár gyk Összesen
családok száma 62 75 55 192
gyermekek száma 87 111 104 302
Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vér szerinti szüleivel való kapcsolattartás estében jelentős, csaknem 20 %-os csökkenés mutatkozik az előző évhez képest, ha a gyermekek számát tekintjük. Ha azonban a családok számát, akkor 7 %-os növekedés mutatható ki. Ilyenkor indokoltabb a családszámra vonatkozó mutatót figyelembe venni, hiszen az átmeneti nevelésbe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás olyan formája, melyet a családban jelen lévő általános, súlyosan veszélyeztető tényezők megjelenése és rövid távú orvosolhatatlansága esetén alkalmazunk. Ilyen súlyos probléma tehát az elmúlt évben némileg gyakoribbá vált, mint 2004-ben volt, ám kisebb gyermekszámú családokat érintett.
Utógondozás az állami gondoskodás megszűnése esetén 41 gyermek esetében történt, amely 100 %-os növekedést jelent 2004-hez képest. Kevés kivételtől eltekintve az utógondozás egy hosszas gondozási folyamat pozitív eredményének tekinthető, melyben a családban meglévő veszélyeztető tényezők oly mértékben csökkentek, hogy a gyermekek kikerülhettek a szakellátásból, vissza a családi körbe. A Gyermekjóléti Központ a gyermekvédelmi törvény értelmében működteti az észlelő- és jelzőrendszert, a veszélyeztető okok feltárására, a már veszélyeztetett gyermekek mielőbbi segítség nyújtása érdekében, amelynek tagjai: védőnő, házi- és gyermekorvos, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, rendőrség, ügyészség, bíróság, egyházak, alapítványok képviselői. Városunkban az észlelő - és jelzőrendszer tagjaival való együttműködés hatékonysága a Gyermekvédelmi törvény megjelenése óta évről- évre javul. Mára már a családgondozók a szakmai kapcsolaton túl személyes kapcsolatot is kialakítottak a területükhöz tartozó jelzőrendszeri tagokkal, ennek köszönhetően a probléma észlelését követően azonnal be tudnak avatkozni, és a családnak, gyermeknek a segítséget minél hamarabb meg tudják adni. Az esetjelzések a jogszabály szerint írásban érkeznek, a visszajelzés a megtett intézkedésekről mára már szintén írásban történik. Jelzések leggyakrabban a nevelésioktatási intézmények és a védőnői szolgálat részéről érkeznek. Szakmaközi megbeszéléseket a három központ külön is szervez, de a téma és a közös jelzőrendszeri tagok függvényében előfordul, hogy közös szervezésű megbeszéléseket is tartottak. Az esetkonferenciák leggyakoribb résztvevői a gyermek – és ifjúságvédelmi felelősök, a védőnők, a probléma jellegétől függően a gyermekorvosok, a fiatalkorúak ügyésze, a pártfogó felügyelők, vagy a gyermekjogi képviselő is. Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gondozására az elmúlt évben 29 alkalommal került sor, 1 kórházi jelzésre, 28 egyéb jelzőrendszeri tag jelzésére. A jelzőrendszer működésének átfogó értékelése céljából a Szolgálat évente egy alkalommal városi jelzőrendszeri konferenciát szervez. A jelzőrendszeri tagok bevonásával az alközpontok mikro észlelő- jelzőrendszeri konferenciát működtetnek évente két alkalommal, valamint esetkonferenciákat szerveznek a nehezen megoldható eseteknél, védelembe vételi eljárást megelőzően, és szakmaközi megbeszéléseket tartanak egy - egy új probléma felmerülésekor (fiatalkorúak terhessége, családon belüli erőszak, több közösséget érintő magatartási problémák). III.2. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátását 9 önkormányzati fenntartású és egy nem állami fenntartású bölcsőde biztosítja. Az elmúlt években nőtt a bölcsődei felvételekkel kapcsolatos igény. A születésszám stagnált, de a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága nőtt. Olyan új munkahelyek jöttek létre városunkban, ahol fiatal nőket tudtak foglalkoztatni.
A szülők gyermekeiket döntően a Gyermekgondozási díj (a továbbikban:Gyed) megszűnése után – két éves kor után – adják bölcsődébe. Ennek oka a Gyed és Gyermekgondozási segély (Gyes) közötti jövedelemcsökkenés. A bölcsődékben a felvétel egész évben folyamatos. Az óvodák a bölcsődékből a gyermekeket szeptember hónapban veszik át. Ennek következtében a bölcsődék férőhely kihasználtsága szeptembertől júniusig folyamatosan nő. 2005 áprilisától már nem tudták kielégíteni az új felvételi igényeket. Nyíregyháza Város Önkormányzata 2005. november 01-től 20 férőhellyel növelte a bölcsődei férőhelyek számát (435 – 455 férőhelyre). A férőhelyek számának növelése nem okozott jelentős terhet a városnak, mivel az előző években végrehajtott férőhely csökkenéseknél a felszabadult foglalkoztatókat és hozzájuk kapcsolódó vizesblokkokat csak minimálisan alakították át más feladatok ellátására. A férőhelybővítés 10 – 10 férőhellyel a Sarkantyú utcai és az Tőke u-i bölcsődékben volt. ( 229/2005. (IX.28.) sz. Közgyűlési határozat ) Az állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a bölcsődék konyháinak felújítására kötelezte a fenntartó önkormányzatot. A Közgyűlés 22/2005.(VI.30.) sz. rendeltében 9.029 e Ft-ot biztosított a működési engedélyek kiadásához szükséges feltételek biztosítására. Ugyanebben a rendeletben a Malom utcai bölcsőde teljes felújítására 34,5 Mó Ft – fedezetet biztosított. A felújítás jelenleg folyik, és a bölcsőde használatbavétele 2006. június hónapra tervezett. A Malom utcai bölcsődében elhelyezett gyerekeket saját gondozónőikkel együtt a Krúdy Gy. utcai bölcsődében kerültek elhelyezésre. Igyekeztek javítani a bölcsődei ellátás szolgáltatás jellegét. Az előző években szokásos egy hónapos nyári zárva tartást két hétre csökkentették. Ezzel lehetővé tették, hogy a szülőknek gyermeküket csak két hétig kell bölcsődén kívül ellátni, a férj és feleség egy időben vehesse ki szabadságát, melyet gyermekével együtt tölthet. A szülők munkaidejéhez is alkalmazkodnak. Ahol indokolt 17 óra után is ott maradhat a bölcsődében a gyermek. Ezeket az eseteket nagyon megfontolják és mindenkor a gyermek érdekeit tartják szem előtt. 2006-tól az édesanyák a Gyes megtartása mellett is visszamehetnek dolgozni. Ilyen esetben jogosan igényelhetik gyermekük bölcsődei elhelyezését. Ez a lehetőség tovább növeli a bölcsődei elhelyezésekkel kapcsolatos igényeket. A bölcsődékre vonatkozó adatok Engedélyezett férőhelyek száma: Bölcsődébe járó gyermekek száma Naponta beíratott gyermekek száma2: (bölcsődébe járó gyermekek száma) Kihasználtság gondozott gyermekekhez viszonyítva: Kihasználtság beíratott gyermekekhez viszonyítva:
2
485 675 fő 1.064 fő 99,65 % 139,00 %
Mivel a bölcsődébe a felvétel, és a bölcsődéből való távozás egész évben folyamatos, ebből adódik, hogy ez a szám eltérést mutat a bölcsődébe járó gyermekek számától. Tehát ez a szám mutatja meg, hogy tárgyévben, hány gyermekkel kerültek kapcsolatba a bölcsődék.
Nyíregyházán 2005-ben a 0-3 éves korú gyermekek száma 3.295 fő volt. Ebből adódóan a bölcsődébe járó gyermekek (675 fő) százalékos aránya a korcsoporti népességhez viszonyítva 20,48 %-ot mutat. A gyermek elhelyezését kérelmezők/kezdeményezők • A szülő: • A szülő hozzájárulásával: - a védőnő: - a házi gyermekorvos: - gyermekjóléti szolgálat: - családsegítő szolgálat: - nevelési tanácsadó: - Védelembe vételi határozat alapján a település jegyzője: A bölcsődei ellátást igénybevevő családok Száma: Struktúrája: − Kiterjesztett családok(nagyszülők, szülők, gyermekek) száma: − Nukleáris családok(szülők, gyermekek): − Egyszülős családok (szülő, gyermek):
1.018 esetben 2 esetben 7 esetben 21 esetben 3 esetben 2 esetben 11 esetben 1.001 fő 54 840 107 0,79%-a lakik.
Szülők iskolai végzettségének százalékos megoszlása: - felsőfokú: - középfokú: - alapfokú:
30% 46% 24%
Munkanélküliség a szülők3 körében: - munkanélküliséggel érintett családok száma: - munkanélküli szülők száma: munkanélküli anyák száma: munkanélküli apák száma:
92 107 28 79
A korrektív gyermekvédelem körébe tartozó gyermekek Hátrányos helyzetű gyermek: Veszélyeztetett gyermek:
161 fő 11 fő
Térítési díj kedvezményben részesülő gyermekek / családok: Gyermekek száma Rászorultsági kedvezményben részesülők 41 50%-os normatív támogatásban részesülők (3 v. több 78 gyermekes családok) 100%-os normatív támogatásban részesülők (rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak. Összesen
3
A szülők száma összesen: 1.895 fő.
Családok száma 39 67
120
111
239
217
III.3. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek családból történő kiemelését előzik meg a gyermekjóléti alapellátások közül az átmeneti elhelyezési formák. Előnyük, hogy a gyerekek biztonsága a család szétszakítása nélkül garantálható és a család megerősítése, a szülői képességek erősítésére olyan kontextusban kerül sor, amely egyszerre jelent védelmet, kontrollt és segítséget, ugyanakkor a lehető legtöbb elég jól működő családi funkciót érintetlenül hagyja. Átmeneti elhelyezésre általában akkor kerül sor, ha napi 24 órában van szüksége segítségre a családnak a gyermeknevelésben, de nagy valószínűséggel a szülői képességek fejlődésével, megfelelő források igénybevételével a helyzet viszonylag rövid időn belül megváltozik. A Gyermekek Átmeneti Otthona azzal a céllal jött létre, hogy teljes körű ellátást biztosítson a krízishelyzetbe került gyermekek számára, ezzel is megelőzve a családból való kiemelésüket. Ez az ellátási forma alapellátás keretében működik, s jól illeszkedik a város szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerébe. A Szőlőskerti Általános Iskola Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona 1999. szeptember 1-én nyílt meg 16 férőhellyel. Széles korhatárú befogadásra ad lehetőséget, mely 6-18 éves korig terjedhet, s a testvéreket sem szakítják el egymástól. Az elmúlt öt év is azt mutatja, hogy erre az ellátási formára szükség van, kihasználtsága egyre nő, segítségével sok család vészeli át nehéz helyzetét és a problémák megoldódása után a gyerekek visszakerülnek családjukba. Az átmeneti gondoskodás - a gyermekvédelmi törvény szerint – legfeljebb 12 hónapig tart, ha ez alatt az idő alatt nem szűnik meg a gondozásba vétel alapjául szolgáló ok, úgy az átmeneti gondozás 6 hónappal meghosszabbítható. Ez a szabályozás az előző 6+3 hónappal szemben jobb, hiszen azokban az esetekben, ahol családterápiát kell folytatni több hónap (8 – 10) is szükséges a sikeres munkához. Bizonyítja a hosszabb időt az is, hogy emelkedett a bent tartózkodás ideje. Egy gyerek átlagban 7 – 8 hónapot tölt az intézményben. A jellemző bekerülési okok a következők: - családi konfliktusok - válás okozta krízisek (új apuka, anyuka) - szülő (szülők) tartós betegsége, kórházi ápolása - szenvedély betegségek - munkanélkülivé, hajléktalanná válás - kommunikációs zavarok a szülő –gyermek viszonyban - kamaszkori krízisek A gyermekvédelmi törvény módosítása szerint a felvételt már nem csak a szülő kezdeményezheti, hanem a gyermek védelme érdekében az ellátás kötelező igénybevételét is elrendeli. A felvételkor sokszor az Otthon segítségére vannak a Gyermekjóléti Központ családgondozói is, akik a szülővel egyeztetve kérik a gyermek vagy gyermekek felvételét intézményünkbe. Ezt követően naprakész kapcsolatot tartanak fent egymással, figyelemmel kísérve a változásokat a család és a gyermek életében. A benntartózkodás ideje alatt személyre szabottan, egyénenként foglalkoznak a gyermekkel, családjukkal, hisz a kiváltó okok is egyéniek, sajátosak.
Legfőbb eszközük az egyéni beszélgetés, családlátogatás, családterápia és az ebből kiinduló nevelés-gondozás. A teljes körű ellátás keretében fontos a probléma kezelése, a gondozás és a nevelés. A bekerült gyermekek majd mindegyike krízishelyzetben van, hiszen családja, szülője olyan helyzetbe került, aminek megoldásához segítségre van szüksége és az egyik segítség a szociális szolgáltatások közül a Gyermekek Átmeneti Otthona. Az intézményben a gyermekek napi ötszöri étkezésben részesülnek. A ruházatot személyre szabottan az évszak szerint és a szükségleteknek megfelelően biztosítják. A gondozottak havonta jogszabályban előírt zsebpénzt kapnak. 2005. évben az összes gondozott száma: 50 fő Az átmeneti időszak utáni alternatívák 2005. évben: Családba visszakerült: 22 fő Nagykorúság miatt befogadó szülőhöz került: 1 fő Lakásotthonba került: 1 fő Nevelőszülőhöz került: 1 fő Gyermek otthonba került: 4 fő Családok Átmeneti Otthonába került: 4 fő III.4. Családok átmeneti gondozása A Családok Átmeneti Otthonában (a továbbiakban:CSÁO) az otthontalanná vált szülők kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket e miatt el kellene választani szülőjétől. A Családok Átmeneti Otthona: - Biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást a szükség szerinti további ellátást. - Segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. - Közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének rendezésében. Nyíregyházán 2002. május óta a Tokaji út 3. szám alatt működik a Gyermekjóléti Központ szervezeti egységeként a CSÁO. Az Otthonban a város közigazgatási területén élő krízishelyzetbe került teljes és csonka családokat, illetve várandós anyákat tudják elhelyezni, ha azt a férőhely engedi, valamint a bekerülési feltételeknek megfelelnek. Az otthonnak biztosítani kell a családok számára: - az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét, - tisztálkodási, mosási, főzési lehetőséget, - szükség esetén textíliával, élelmiszerrel való ellátást, - elsősegélyhez szükséges felszereléseket, - a szülő munkavégzése, vagy egyéb indokolt távolléte esetén segítséget kell nyújtani gyermeke ellátásához, gondozásához, - pszichológiai, jogi tanácsadást, -szabadidős programok szervezését.
Az Otthon 40 férőhellyel működik két szinten, 18db, 3 férőhelyes (ami szükség esetén összenyitható) lakószobával. A lakók szobáikat saját bútoraikkal rendezhetik be, akiknek nincs, az intézmény biztosít ágyakat, szekrényt, ágyneműt. A családok önellátók, az Otthon étkezést nem biztosít, szintenként, közös konyha, étkező nyújt lehetőséget a háztartás vezetésére. Arra törekedtek, hogy azok a lakók, akik nem rendelkeznek háztartási gépekkel, biztosítják a mosás és ételtárolás lehetőségét, ezért az intézmény több automata mosógéppel, illetve hűtőszekrénnyel is rendelkezik. Mindkét szinten női-férfi vizesblokk, tároló helyiség illetve közösségi helyiség áll a lakók rendelkezésére. A családok a szobájukat maguk tartják rendben. A közös konyhát és a vizesblokkot heti váltásban, a takarítási rendben meghatározott család takarítja. A tisztítószert az intézmény biztosítja. Az ellátottak száma 2005-ben
Felnőtt Gyermek Összesen
Összesen (fő)
Kiköltözött (fő)
46 63 109
20 29 49
Beköltözött (fő) 23 28 51
Gondozási napok száma 6136 8737 14873
Az elmúlt évek tapasztalata, hogy erre az intézményre nagyon nagy szükség van. Ezt mutatja, hogy a beadott kérelmek nagysága többszöröse, mint a rendelkezésre álló férőhely. Nagyon sokan nem ismerik az önkormányzati bérlakáshoz jutás feltételeit, lehetőségeit, így többen csak az Otthonba jutás után adják be kérelmeiket, jóllehet, már több éve megfelelnének a feltételeknek. Az itt élő családok nem rendelkeznek stabil családi háttérrel, vagy egyáltalán nem működik a rokoni háttér. Több esetben egyedül nevelik gyermekeiket, így ha néhány hónapra ki is tudnak költözni albérletbe, rövid időn belül visszakerülnek, így számukra az intézményes elhelyezési forma ad lehetőséget a lakhatás megoldására. IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések valamelyikét akkor alkalmazza a gyámhatóság, ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti. A települési önkormányzat jegyzőjének gyermekvédelmi feladata: - a védelembe vétel - az ideiglenes hatályú elhelyezés. A gyámhatóság 1911 gyermek esetében folytatott le védelembe vételi eljárást, ebből 590 gyermek védelembe vétele lett elrendelve. Az 590 védelembe vett gyermek esetében 2005.12.31-ig 112 gyermek esetében lehetett megszüntetni a védelembe vételt.
A veszélyeztető okok nem választhatók szét egymástól, hiszen szoros összefüggésben vannak egymással. Az anyagilag veszélyeztetett gyermek általában nem csak anyagilag van veszélyeztetve, hanem környezeti, magatartási és egészségügyi okból is veszélyeztetve lehet. A gyámhatóság által lefolytatott védelembe vételi eljárások során a veszélyeztető okok fő kategóriáin belül, szerteágazó konkrét veszélyeztetettségi okokat lehet találni. környezeti okoknál - a szülő, más hozzátartozó magatartása, életmódja, deviáns viselkedése, - az elhanyagolt, nagyon rossz lakáskörülmények, - a gyermeket érő nevelési hatások, - a családon belüli szocializációs tényezők, - a gyermek bántalmazása, elhanyagolása. magatartási okok a gyermeknél - bűncselekmény, szabálysértés elkövetése, - deviáns viselkedés, - súlyos magatartási zavarok, - agresszív viselkedés, - csavargás, - a gyermek megszökik otthonról, - ön- és közveszélyes viselkedés, - tanulási, oktatási problémák a gyermeknél. Anyagi veszélyeztető ok A gyámhatóság által folytatott eljárások során a legmarkánsabban megjelenő veszélyeztető ok. Az eljárások által érintett gyermekek szinte 80%-ánál megjelenik az anyagi veszélyeztetés. Az ilyen családoknál jellemző, hogy csakis a gyermekekre kapott ellátásokból él (GYES, családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás). Ezeknél a családoknál, a szülőknek nincs jövedelme, ezért úgy is lehet fogalmazni, a gyermekek tartják el a szülőket, és saját magukat. Ha egy család a gyermekekre kapott ellátásokból él, akkor a gyermek más okokból is veszélyeztetve lesz, mert ezekből az ellátásokból nem lehet megfelelően biztosítani a gyermek szükségleteit. Egészségügyi veszélyeztető ok a szülő vagy más hozzátartozó betegsége, szenvedélybetegsége a gyermek betegsége az egészségügyi ellátások hiánya (nem kapja meg a gyermek a védőoltást, nem viszi el a szülő betegség esetén az orvoshoz, nem váltja ki a gyermeknek felírt gyógyszert) A veszélyeztetett gyermeknél tehát, a veszélyeztető okok szoros összefüggést mutatnak. 2005. évben Nyíregyházán az alábbi tapasztalatok voltak a gyermekek helyzetét illetően: Az eljárással érintett családok 60 %-nál lehetett látni, a nagyon rossz lakáskörülményeket, az elhanyagolt higiénés környezetet, ez a gyermek egészségét, fejlődését veszélyeztette és általában a szülők hibájából következett be.
Tapasztalni lehetett nagyon sok esetben a szülők italozó életmódját, deviáns, agresszív viselkedését. A szülők agresszivitása abban nyilvánult meg, hogy egymást vagy a gyermeket bántalmazták. Az ilyen családi légkörben nevelkedő gyermekek szinte mindegyikénél tapasztalni lehetett az érzelmi sérülést, a pszichés-lelki problémák kialakulását. A gyermekeknél káros nevelési hatások voltak jelen: érzelmi elhanyagolás, értelmi elhanyagolás, a családi szocializáció hiánya. Egyre több az olyan család, ahol a szülő vagy más hozzátartozó valamilyen idegi, vagy pszichiátriai betegségben szenved, és ez súlyosan veszélyezteti a gyermek nevelését és fejlődését. A problémás családoknál, rossz az egészségügyi ellátás igénybevétele is, tehát a szülők nem biztosítják a gyermek számára az egészségügyi ellátás igénybevételét: terhes anyák nem járnak orvoshoz és tanácsadásra, gyermeküket betegség esetén nem viszik orvoshoz, a felírt gyógyszereket nem váltják ki, csecsemőknél gyakran előfordul a védőoltás hiánya, elmaradása. A gyermekeknél nagyon összetett magatartási problémák jelentkeznek: Sok gyermeknél fordul elő a bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetése, ez a családi szocializációs problémákra vezethető vissza. A tanköteles gyermeknél óriási mértékű az igazolatlan hiányzás, az iskolából való kimaradás. Nagy mértékben nő minden évben a súlyos magatartási zavarokkal küszködő gyermekek száma. Kritikus helyzetnek számít, a gyermekek testi fenyítése, bántalmazása, az érzelmi, értelmi elhanyagolásuk. Ezeket a veszélyeztető okokat nagyon nehéz bizonyítani, leginkább akkor lehet, ha a gyermek maga is elmondja, hogy mi történik vele a családon belül. 2005. évi tapasztalatok az ideiglenes hatályú elhelyezéseknél: Az ideiglenes hatályú elhelyezés különböző okait számszerűsíteni nem lehet, mert nagyon összetett és összefüggő okokról van szó. Az elhelyezett gyermekekből 62 gyermekből csak 1 gyermek került elhelyezésre a külön élő másik szülőhöz. A többi 61 gyermek szakszolgáltatás keretében nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban lett elhelyezve. A gyámhivatalok döntése után a családból kiemelt 61 gyermek átmeneti nevelt lett. Az ideiglenes hatályú elhelyezések fő oka az volt, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése súlyosan veszélyeztetve volt, de előfordultak olyan esetek is, amikor a gyermeket a szülő otthagyta magára, felügyelet nélkül hagyta, vagy a születés után a kórházból az anya eltávozott, és nem vitte ki a kórházból a csecsemőt.
Az ideiglenesen elhelyezett gyermekeknél a súlyos veszélyeztetés összetett okokban jelent meg: nagyon elhanyagolt lakáskörülmények a gyermek testi, értelmi, érzelmi elhanyagolása a gyermek egészségügyi veszélyeztetése a gyermek bántalmazása a szülők életvitele, magatartása, italozó életmódja (más egyéb okok) a gyermeket nevelő szülő pszichiátriai, idegi eredetű betegsége A gyermekvédelemben jelenleg is negatív tendencia, hogy a családok vándorolnak a megyében és megyén kívülre. Több esetben kideríthetetlen, hogy a védelembe vett gyermek családja hová költözött. Az állandóan költöző családoknál veszélyeztetve vannak a gyermekek, mert kimaradnak az oktatásból, nem veszik igénybe az egészségügyi ellátást, - ha szükséges-, és az ilyen családoknál a gyermekek állandó bizonytalanságban élnek. 2005. évben védelembe vett gyermekek száma: 590 fő a védelembe vétel okai: környezeti okok:113 esetben szülőnek felróható magatartási okok: 154 esetben gyermeknek felróható magatartási okok: 211 esetben. Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek száma 2005-ben:62 fő Az elhelyezett gyermekeknél az elhelyezés helyei: külön élő másik szülőnél: 1 esetben nevelőszülőnél: 16 esetben gyermekotthonban: 45 esetben. Az ideiglenes eredménye:
hatályú
elhelyezést
követően
a
gyámhivatalok
felülvizsgálatának
- 61 esetben a családból kiemelt gyermek átmeneti nevelt lett, így nem került vissza egy sem a saját családjába.
2005. évben a veszélyeztetett kiskorúak száma: környezeti okokból magatartási okból anyagi okokból egészségi okokból alkoholizmus miatt lakáskörülmények miatt
17.592 fő, ebből 2.963 fő, 2.846 fő, 11.331 fő, 452 fő, 3.005 fő, 1.078 fő volt veszélyeztetett.
V. A városi gyámhivatal hatósági intézkedései, feladatai vonatkozó adatok Gyermekvédelmi gondoskodás keretében az elmúlt évben a gyámhivatal 36 gyermeket vett átmeneti nevelésbe, 1 gyermeket pedig tartós nevelésbe, ami az előző évi adatokkal hasonló nagyságrendű. 2005. december 31-én az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek száma 329 fő hasonló az előző évekhez. Ez sajnos azt jelenti, hogy továbbra sem sikerült elérni, hogy a nevelésbe vett gyermekek száma csökkenjen. A családból történő kiemelés oka változatlanul a munkanélküliség, alkoholizmus és egyéb szenvedélybetegségek, életvezetési torzulások, ritka esetben a gyermekkel kapcsolatos súlyos magatartási gondok, melyeket a szülő már segítséggel sem tud orvosolni. A gyámhivatal 31 volt átmeneti, vagy tartós nevelt fiatal felnőtt számára rendelte el az utógondozást, és 23 gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőtt részére az utógondozói ellátást. Az utógondozó életvezetési tanácsokkal segíti a fiatal felnőtt önálló életének megkezdését. Az utógondozói ellátás a fiatalok 24 éves koráig (felsőfokú, nappali tagozatos tanulmányok folytatása esetén 25 éves korukig) lakhatást, teljes vagy részleges ellátást biztosít a tanulmányok folytatásához, az önálló élet megkezdéséhez történő felkészüléshez. E két jogintézmény célja, hogy a volt átmeneti és tartós nevelt fiatal felnőttek ne reménytelen életkilátással, felkészületlenül, egyedül kezdjék önálló életüket. Az átmeneti problémák megoldására nyújt lehetőséget a családba fogadás intézménye. A szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett személy (általában hozzátartozó) átmenetileg a családjába befogadja, gondozza, neveli és ellátja a gyermek törvényes képviseletét is. Jelenleg 28 gyermek áll családba fogadó személy gyámsága alatt, melyből 2005 évben 3 fő családba fogadásához járult hozzá a gyámhivatal. Harmadik személy (nagyszülő, nagykorú testvér, más rokon, stb.) gyámsága alatt 73 kiskorú áll. Ezen gyermekek harmadik személynél történő elhelyezésére a szülők halála vagy a szülők gyermeknevelésre alkalmatlan életvitele miatt kerül sor. Az utóbbi esetben a gyámhivatal ideiglenes hatállyal helyezi el a kiskorút a harmadik személynél, pert indít gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve indokolt esetben a szülői felügyelet megszüntetése iránt és a harmadik személyt gyámul kirendeli. 2005 évben 7 gyermek örökbefogadását engedélyezte a gyámhivatal, melyből 6 titkos és 1 nyílt –házastárs általi örökbefogadás volt. Külföldi szülők általi örökbe fogadásra 2005-ben nem került sor. Egy kiskorú örökbe fogadásának felbontásáról rendelkezett a gyámhivatal a felek kölcsönös kérelme alapján. 2005. december 31-én 8 örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermeket tartott nyilván a gyámhivatal. 12 házaspár és 1 egyedülálló személy örökbefogadásra alkalmasságát állapította meg a gyámhivatal 2005 évben. A társadalmi szokások változásával, az élettársi kapcsolatok elfogadásával egyre több gyermek születik házasságon kívül, akiknek a családi jogállását rendezni kell. Ez történik apai elismeréssel, apaság bírói úton történő megállapításával, illetve képzelt személy apaként történő megállapításával. A gyámhivatalnál 2005 évben 50 gyermeknek apai elismeréssel, 8 gyermeknek apaság bírósági megállapításával és 32 gyermeknek képzelt apa adatainak megállapításával rendeződött a családi jogállása.
Sajnálatos módon emelkedő tendenciát mutat a családi jogállás képzelt apa adatainak megállapításával történő rendezése, mellyel a gyermek származásának megismeréséhez való joga csorbul. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a gyermekétől különélő szülőnek pedig joga és kötelessége a gyermekével való rendszeres kapcsolat tartása, melyet a gyermeket nevelő szülő biztosítani köteles. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a kapcsolattartás ellentétes a gyermek érdekével. Az elmúlt évben 146 kapcsolattartási ügyben járt el a gyámhivatal, melyből 65 esetben a kapcsolattartás szabályozásáról rendelkezett, a többi esetben a bíróság vagy a gyámhatóság által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásában folytatott eljárást. A végrehajtási eljárások során 26 esetben alkalmaztak végrehajtási cselekményt: a kapcsolattartást akadályozó szülő figyelmeztetését, illetve a figyelmeztetés eredménytelensége esetén bírságolást. A válások szenvedő alanya mindig a gyermek, szenvedésüket a szülők gyűlölködése tovább növeli. A szülők egymás közti harcának folyamatos színtere a kapcsolattartás gyakorlása, melynek vesztese szintén a gyermek. A gondnokság alá helyezettek száma évről-évre emelkedik, 2005. december 31-én a számuk 541 fő volt. A veleszületett betegségek és az időskori szellemi leépülés mellett egyre több az alkoholizmus és más szenvedélybetegség következtében kialakult elmeállapot miatt kezdeményezett eljárás. A bíróság gondnokság alá helyezést kimondó jogerős ítéletét követően gondnokot rendeltünk, az 541 főből 134 személy gondnoki teendőit látja el 3 fő hivatásos gondnok. A gyámhivatal 2005. december 31-én 1.673 kiskorú és 256 gondnokolt ingatlanvagyonát, valamint 401 kiskorú 159.881.000.-Ft értékű és 255 gondnokolt 103.851.000.-Ft értékű gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezett készpénzvagyonát tartotta nyilván. E vagyon kezelését a törvényes képviselők (szülő, gyám, gondnok) a gyámhivatal felügyelete, engedélye és jogszabályban meghatározott esetekben a gyámhivatal hozzájárulása mellett végzik. A gyermek tartását a gyermeket gondozó személy természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben – gyermektartásdíjként – biztosítja. Ha a különélő szülő e kötelezettségének átmenetileg nem tud eleget tenni – jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – a gyámhivatal elrendeli a gyermektartásdíj megelőlegezését. A gyámhivatal 2005. évben 7 esetben tett feljelentést, kezdeményezett büntető eljárást gyermek bántalmazása, súlyos veszélyeztetése, kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. Tapasztalatuk szerint feltételezhető, hogy ettől lényegesen több gyermek él családjában védtelenül, kiszolgáltatottan. A családon belüli erőszak továbbra is a következő okokra vezethető vissza: a munkanélküliség, az alkoholizmus, a szegénység, az egyéb szenvedélybetegségek, melyek miatt csökken a szülők konfliktus megoldó képessége, tűrőképessége. Ugyanakkor nagyon kevés információval rendelkezünk a lelkileg bántalmazott gyermekekről.
VI. A felügyeleti szervek által végzett szakmai tapasztalatainak bemutatása A gyermekvédelmi törvény alapján a működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal, és - nem állami fenntartó esetén - a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással. Ennek alapján a települési önkormányzat jegyzője, valamint a megyei gyámhivatal, a módszertani intézmény bevonásával végez szakmai ellenőrzéseket, ezenkívül Önkormányzatunk, mint fenntartó is ellát ellenőrzési feladatokat. Az elmúlt évben, mint fenntartó ellenőriztük a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás Gyermekjóléti Központja tevékenységét. Ellenőrzésünk során kisebb adminisztrációs hiányosságokat tapasztaltunk, amelyek azonban a működést alapvetően nem befolyásolják. Az intézményben megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala, mint működést engedélyező szerv ellenőrizte a Gyermekjóléti Szolgálat szervezeti keretében működtetett Családok Átmeneti Otthona, valamint a Gyermekek Átmeneti Otthona működését. Ez utóbbi vizsgálat során csak kisebb hiányosságokat állapítottak meg. A Családok Átmeneti Otthonában a személyi és tárgyi feltételek azonban nem teljes körűen voltak biztosítva, amely hiányosságok pótlására a szükséges intézkedések megtörténtek. A gyámhivatalnál a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2005. decemberében tartott célvizsgálatot a kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásának gyakorlata és a törvényes képviselő vagyonkezelésével kapcsolatos eljárások végzése tárgyában. A vizsgálat összességében megállapította, hogy a gyámhivatal a törvényes képviselők vagyonkezelésére vonatkozó eljárásokban a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket apróbb hiányosságok mellett betartotta, a kapcsolattartás végrehajtására irányuló eljárásokban azonban az anyagi és eljárási jogszabályi rendelkezések pontosabb betartására hívta fel a figyelmet. VII. A bűnmegelőzési program bemutatása A bűnmegelőzési program főbb pontjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által elkészített és a Közgyűlés által elfogadott, 2003-2007. évekre vonatkozó Közbiztonsági Koncepciójában tekinthetők át. A stratégiai prioritás egyik pontja a család-gyermek- és ifjúságvédelem. A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermek és az őt nevelő szülő tartózkodási helyére vonatkozóan a szolgáltató, a hivatal megtagadhatja a bántalmazó szülő tájékoztatását, korlátozhatja az iratbetekintési jogát. Hatékonyabban kell publikálni a titkolt terhesség humánus és jogszerű kezelését. A drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése érdekében a Közgyűlés külön határozatban fogadott el stratégiát a drog terjedésének
visszaszorítása tárgyában. A bűnmegelőzési koncepción túl Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője és a Városi Gyámhivatal Együttműködési Megállapodást kötött a Nyíregyházi Városi Rendőrkapitánysággal, gyermekvédelemmel kapcsolatos megelőző tevékenység hatékonyságának növelésére, a gyermekvédelemmel összefüggő teendők, valamint a családon belüli, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorítására, meghatározott feladatok végrehajtására. Az együttműködés folyamatos és eredményes. VIII. Az Önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében megvalósult tevékenységek bemutatása VIII.1. Alternatív napközbeni ellátások Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Periféria Egyesülettel kötött ellátási szerződés keretében támogatja az alternatív napközbeni ellátásokat, lakótelepi és az utcai szociális munka programot. A Periféria Egyesület gyermekjóléti programjainak céljai: a hátrányos helyzetben lévő, tanulási, magatartási, kapcsolatteremtési és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok elérése, problémáik azonosítása, valamint számukra célzott segítségnyújtás. Mindezen belül: 1. A foglalkozások folyamatos működtetésével, új szolgáltatások bevezetésével a gyerekek, fiatalok minél szélesebb körben történő elérése és bevonása a programba. 2. Az iskolában beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok integrációjának elősegítése, a bennük rejlő képességek kibontása, új nézőpontok, viselkedésmódok tanítása. 3. A szabadidős foglalkozások során célunk, hogy a gyerekek, fiatalok megtapasztalják a közösség megtartó és formáló erejét. 4. Az önismereti és kommunikációs csoportfoglalkozások szervezése a gyerekek pszichés, magatartási és kommunikációs problémáinak kezelésére. 5. Egészséges életmódra irányuló szokások kialakítása és erősítése, valamint egészségügyi prevenciós foglalkozások biztosítása, védőnő bevonásával.
A gyermekjóléti programok keretében megvalósult tevékenységek: Foglalkozás típusa Fejlesztő Játszóház Kirándulás Nyári szünetben Táborozás Kommunikációs csoport Önismereti csoport Drámapedagógiai csoport Pályaorientációs csoport Prevenciós programok Egyéni esetkezelés, szociális munka
Szőlőskerti Általános Iskola és Diákotthon heti 1,5 óra
Mustárház
Örökösföld Közösségi Ház
Huszár - telep
-
heti 3 óra
heti 1,5 óra
-
heti 8 óra
-
heti 8 óra
-
2005. július 10-16
-
2005. július 10 - 16
-
-
-
heti 1,5 óra
-
heti 1,5 óra
-
-
-
-
-
heti 1 óra
-
-
-
heti 1 óra
heti 1,5 óra
-
heti 3 óra
heti 1,5 óra
heti 1 óra
heti 1 óra
heti 3 óra
heti 1,5 óra
VIII.2. Gyermekek napközbeni ellátása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hétszínvirág '98 Gyermekjóléti Khtval kötött ellátási szerződés keretében támogatja a gyermekek napközbeni ellátást. Az 50 férőhelyes Hétszínvirág Bölcsőde egész évben nyitva tart, nyári bezárás nélkül, folyamatosan működik. Szolgáltatásaik: - egész napos gyermekfelügyelet, - időszakos gyermekfelügyelet - játszóház - speciális étkeztetés - óvodai érettségre felkészítés - gyermekek háztól-házig szállítása - nyári tábor (bölcsődébe járó gyermek testvéreinek nyári szünet alatt) - szülői társalgókör havonta csoportonként - többgenerációs rendezvények 2005. évben a bölcsődére vonatkozó adatok: Engedélyezett férőhelyek száma: 50 fő Nyitvatartási napok száma: 246 nap A bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma: 121 fő
IX. A jövőre vonatkozó javaslatok célok meghatározása A jövőben is feladatunk hatóság és a szolgáltatást nyújtók együttműködésének erősítése, a kapcsolattartás módjainak meghatározása, a gyermekbántalmazás, a családon belüli erőszak jeleinek korai felismerése, a jelzőrendszer hatékony működtetése, a szükséges intézkedések megtétele. Fontosnak tartjuk a jövőben is a civil kapcsolatok erősítését. A városban számtalan szociális és gyermekvédelmi célú alapítvány, egyesület működik, s segítik a szolgáltatók munkáját. Ezek közül néhány, az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján hangsúlyosan van jelen az intézmények napi életében, vesznek részt programjaik megvalósításában, működtetésében (pl.: Periféria Egyesület, Családvédő Egyesület, Segítő Kéz Alapítvány, Nagycsaládosok Egyesülete ). E társadalmi szervezetek alkalmasak arra, hogy önállóan működtessenek preventív, terápiás jellegű programokat, foglalkozásokat az intézményekkel kötött együttműködési megállapodások keretében, kiegészítve és egyben szélesítve azok körét.
Nyíregyháza, 2006. május 8.
Deme Dóra irodavezető
