Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 13/2005.(XI.10.) B. Önk. sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól
Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (1) bekezdés f) pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörben eljárva az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja azon helyi szabályok megalkotása, melyek elısegítik az állattartók és az állatok tartásával érintett személyek érdekeinek érvényesülését, meghatározzák jogaikat és kötelezettségeiket és ezzel biztosítják, hogy az állatok tartása és állati hulladékok elhelyezése mások nyugalmát, biztonságát ne veszélyeztesse, mások vagyonát, értékeit ne károsítsa és mindenkor feleljen meg a közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi elıírásoknak. 2. § E rendelet hatálya: Bakonykuti község közigazgatási területén (belterületen és külterületen) folytatott állattartásra terjed ki. 3. § E rendelet alkalmazásában: a.) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartásának célja állati eredető élelmiszer vagy termék (pl: hús, tej, tojás, szırme, gyapjú, bır, stb.) magán-, vagy közfogyasztásra történı elıállítása, illetve munkavégzés, valamint sportcélok elérése és kedvtelés. Magában foglalja a tenyésztést, szaporítást és végtermék elıállítását. Nem minısül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése, vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb 3 napig történı átmeneti tartása. b.) állattartó hely: olyan építési engedéllyel létesített építmény, amelyben egy háztartás állattartásból származó élelem igényének kielégítésére tartanak állatokat. c.) állatállomány: minden haszonállat és kedvtelésbıl tartott állat, d.) haszonállat: az e)-g) pontokban felsorolt állatok e.) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, póniló f.) közép haszonállat: sertés, juh, kecske g.) kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshova nem sorolt prémes állat és a méh h.) kedvtelésbıl tartott állat: minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek,(pl. eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér stb.) kivéve ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minısülnek. 1
Az állatok tartására vonatkozó szabályok 4. § 1.) Bakonykuti község közigazgatási területén állatot - a mindenkor hatályos közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett is - csak e rendeletben meghatározottak szerint lehet tartani. 2.) Az állattartó köteles az állat-egészségügyi és állatvédelmi jogszabályokban meghatározott, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelı életfeltételeket biztosítani. Köteles az állatokat megfelelıen gondozni, ellátásukról, élelmezésükrıl, gyógykezelésükrıl, tisztán tartásáról, -szállítás esetén- megfelelı feltételekrıl gondoskodni. Az állatok megbetegedését, elhullását az állatorvosnak haladéktalanul be kell jelenteni. 3.) Közterületen, külterületen állati hullát vagy tetemet elhelyezni nem lehet. 4.) Ha az állattartó az állatot nem kívánja tovább tartani, köteles az állat elhelyezésérıl gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezésérıl gondoskodni nem tud – a felmerülı költségek megtérítése ellenében – az állat elszállításáról az önkormányzat által megbízott gyepmester gondoskodik. 5.) Tilos az állatot bármilyen okból szabadon engedni, elhagyni, előzni, ellátás nélkül magára hagyni, kínozni, éheztetni, bántalmazni, viadaloztatni, annak szükségtelenül szenvedést vagy fájdalmat okozni, állandóan sötétben tartani. 6.) Tilos az állatok alom nélküli, hígtrágyás tartása. 7.) A község belterületén közterületen legeltetni tilos.
5. §. Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, más ingatlanát ne szennyezze. Az esetleges szennyezıdést a tulajdonos, illetıleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
Az állattartó helyekre vonatkozó szabályok 6. § 1.) Az állatok tartására szolgáló állattartó hely és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények, mőtárgyak kialakítása csak az 1. § -ban felsorolt szakhatóságok elıírásainak figyelembevételével kiadott építési engedély alapján történhet. Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás nélkül – üzemszerően is – tartható a közegészségügyi, állategészségügyi és egyéb elıírások figyelembe vételével. 2.) Az állattartó építmények engedélyezésekor e rendelet 1. mellékletében meghatározott védıtávolságokat kell alkalmazni. 3.) Ahol a meghatározott feltételek nem biztosíthatók, oda építési engedély nem adható. 4.) E rendelet hatálybalépése után a meglévı építési engedéllyel vagy engedély nélkül épült és jóhiszemően mőködı állattartó helyek (ólak, istállók, karámok) és állattartó telepek csak akkor tarthatók továbbra is fenn, ha az 1. § -ban meghatározott érdekeket az állattartás nem sérti. 2
7. § 1.) Az állattartó helyeken az állat tartására szolgáló helyet, helyiséget -állatfajtól és a tartási technológiától függıen- úgy kell kialakítani, hogy az könnyen tisztítható, fertıtleníthetı legyen, hézag- és szivárgásmentes, egyenletes, megfelelı lejtéső, csúszásmentes, szilárd padozattal legyen ellátva. 2.) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó létesítmények, mőtárgyak állandó tisztán tartásáról, karbantartásáról, folyamatos fertıtlenítésérıl, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres és hatékony irtásáról valamint az állattartásból eredı kellemetlen szag közömbösítésérıl. A helyiségekben szükség szerint, de évente legalább kétszer fertıtlenítı meszelést kell végezni. 3.) Amennyiben az állatállomány kis állat esetén a 20 db-ot, nagy állat esetén az 5 db-ot meghaladja, elkerített gazdasági udvart kell kialakítani. Az így elkerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, a kerítéstıl számított legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni 4.) Az állattartásra szolgáló építmények szellızı nyílásait a saját udvar felé kell kialakítani, a pormentesített, bőzös gázokat természetes, vagy mesterséges szellızéssel az építmény tetısíkja fölé kell terelni. 8. § 1.) A község területén trágyalé (híg trágya) a kihordásig csak zárt trágyagyőjtı aknában tárolható. A trágyagyőjtınek megfelelı nagyságú, szivárgás- és résmentesnek kell lennie, amelyet jól záródó fedılappal kell ellátni úgy, hogy a csapadékvíz ne tudjon belefolyni. 2.) Belterületen a szilárd trágya tárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. 3.) A trágyatárolók ürítésérıl folyamatosan gondoskodni kell. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képzıdés és a kellemetlen szagok csökkentésére folyamatosan szagtalanító anyagokat kell használni Az állattartónak biztosítania kell, hogy a szennyvíz (trágyalé) a szomszéd telkére, vagy a közterületre ne folyhasson át, a talajt ne fertızze. 4.) Külterületen, mezıgazdasági tábla szélén a trágyát földdel, fóliával lefedve kell tárolni. 9.§. A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozzanak. 10. §. 1.) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a méhállományok védelmérıl és a mézelı méhek egyes betegségeinek megelızésérıl és leküzdésérıl szóló 70/2003.(VI.27.)FVM rendeletben meghatározott feltételek mellett a vonatkozó külön jogszabályok (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) megtartásával szabad. 2.) Méh család vándoroltatása csak állategészségügyi engedéllyel történhet. Méhcsaláddal ideiglenesen letelepedni a Körjegyzıség hivatalában történı elızetes bejelentéssel lehet. 3.) Családi házas ingatlanokon méheket csak a szomszédok zavarása nélkül lehet tartani úgy, hogy a röpnyílás a saját telek felé nyíljon. 3
11.§. Galamb csak abban az esetben tartható, ha számukra galambdúc, vagy megfelelı ketrec biztosított, a más jogszabályban elıírt védıtávolságok betartásával. Az eb- és macskatartás külön szabályai 12. § 1.) A belterületi lakóövezetben ingatlanonként 2 eb és 2 macska, valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig, illetıleg az anyától való elválasztásukig tartható. Ezek szakszerő tenyésztésével foglalkozók és különbözı létesítmények ırzése esetében egyedi elbírálás tárgyát képezi a fenti darabszámot meghaladó mennyiségő állat tartása, melynek alapja a korszerő, szakszerő elhelyezés tárgyi feltételeinek biztosítása. 2.) Az eb tulajdonosa köteles az ebet úgy tartani, különös tekintettel a gyalogos közlekedés céljára szolgáló járdákra, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha az eb tulajdonosa e feltételeket tartósan nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell tiltani. 3.) Az ebet az ebtartó úgy köteles tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen, hogy az elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni ne tudjon, a telekhatáron kívül tartózkodókban és egyéb eszközökben kárt ne okozhasson. 4.) Az ebtartó felelısséggel tartozik kutyája minden cselekedetéért, az eb magatartásából, vagy egészségi és idomítottsági állapotából származó veszélyhelyzetek létrejöttéért és fennmaradásáért, az általa okozott kár megtérítéséért. Az ebtartó (családtagja, alkalmazottja, megbízottja) felismeréskor vagy bárki felszólítására az ebbel kapcsolatos veszélyhelyzetet haladék nélkül köteles megszüntetni, az ilyen veszélyhelyzet megszüntetését bárkitıl köteles tőrni. 5.) Közös használatú udvaron ebet csak a szomszédok beleegyezésével szabad tartani. 6.) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. 7.) Harapós vagy kiszámíthatatlan támadó természető ebet nappal biztonságos módon megkötve vagy kennelben, éjszaka bekerített és lezárt helyen kell tartani. Ilyen eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratánál a harapós kutyára utaló figyelmeztetı táblát kell - szembetőnı módon - elhelyezni. 8.) Az eb tulajdonosának ingatlanát olyan kerítéssel kell ellátnia, hogy az eb ne tudjon kiharapni. 9.) Ebet csak az vezethet, aki féken is tudja tartani. Az ingatlanról ebet póráz nélkül közterületre vinni tilos. A harapós, támadó természető, továbbá a nagytestő (45 cm marmagasság feletti vagy 20 kg testsúly feletti) ebet szájkosárral is el kell látni. 10.) Közforgalmat lebonyolító jármővön ebet póráz és szájkosár nélkül szállítani tilos.
4
13. § 1.) Az eb tulajdonosa vagy tartója a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett, az elhullást, eltőnést vagy végleges elszállítást pedig a nyilvántartásból törlés végett 72 órán belül köteles bejelenteni a Körjegyzıségnél. 2.) Az egy év feletti ebet az eb tartó évente egyszer az arra jogosult állatorvossal köteles beoltatni. A veszettség elleni oltás melyet az arra kijelölt állatorvos végez el szervezetten és meghatározott idıszakban. A kötelezı védıoltásért az ebtartó a külön jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni. A jegyzı a lakossági igények felmérése alapján szükség szerint kezdeményezi a szervezett eboltást. 3.) Az ebtulajdonos köteles az eboltási könyvet, vagy igazolást a legközelebbi védıoltásig megırizni, az ellenırzésre jogosult hatósági szerveknek felmutatni, elvesztése esetén megfelelı igazolásról gondoskodni. 4.) Amennyiben az ebtartó elmulasztja az eb veszettség elleni kötelezı oltását, vagy ennek igazolását felszólításra nem pótolja, az 1995. évi XCV. törvény szerint az eb életét ki kell oltani, melynek költsége az ebtartót terheli. 5.) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles, közremőködni, tőrni a szükséges vizsgálatokat, az illetékes állatorvost, illetve a házi vagy ügyeleti orvost haladéktalanul értesíteni.
14. § 1.) Az ebtartásra vonatkozó szabályok betartását rendszeresen ellenırizni kell. Amennyiben az ebtartó az elızı bekezdésekben foglaltakat megszegi és elızetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének felszólításra nem tesz eleget az eb eltávolítását az ebtartó költségére a jegyzı végezteti el. 2.) A község közigazgatási területén (belterületen, közterületen, külterületen) szabadon kóborló ebeket - amennyiben tartásra utaló jelek (nyakörv, biléta) az állaton nem láthatók, vagy a járókelık nyugalmát zavarják - az önkormányzat befogatja és az erre a célra kijelölt telepre szállíttatja kártérítési igény kizárásával. E feladat ellátásáról az önkormányzattal szerzıdést kötött vállalkozó gondoskodik. 3.) Az eb tartója köteles az eb elhullását, eltőnését vagy tartási helyének végleges megváltoztatását 72 órán belül a körjegyzınek kell bejelenteni. 4.) Az ebtartó köteles ebét gondozni és fajtájának megfelelı mozgásigénye kielégítésérıl gondoskodni. 5.) Az ebtartó köteles az eb tartási helyét az ürüléktıl legalább hetente megtisztítani. Az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletét ellátó személy köteles az eb által közterületen vagy közhasználatú helyiségekben okozott szennyezés eltávolításáról azonnal gondoskodni. A feladat késedelem nélküli elvégzésének érdekében a közterületen vagy közhasználatú helyiségben tartózkodó ebet felügyelı személy köteles alkalmas tisztítóeszközt (kis lapátot) és a szennyezés összegyőjtésére használható mőanyag zacskót magánál tartani, felkérésre a Körjegyzıség megbízottjának bemutatni.
5
15. § Tilos az ebet - vakvezetı eb kivételével - bevinni: - játszótérre - élelmiszert, italt árusító üzletbe - oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére, közösségi épületbe, közintézmény épületébe. 16. § 1.) Az eb- és macskatartás, amennyiben az állatok száma meghaladja az e rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minısül. 2.) Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a körjegyzı engedélye szükséges. 3.) A tenyészet létesítéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell az ÁNTSZ, az állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint a Magyar Ebtenyésztık Országos Egyesülete és az építési telekkel határos telek tulajdonosainak, használóinak beleegyezését is. 4.) A macskatartásra az ebtartásról szóló rendelkezések értelemszerően alkalmazandók.
Szabálysértési rendelkezések 17. § 1.) Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható: a) aki a megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatát szabadon engedi vagy elhagyja, b) aki bekerítetlen telken ebet szabadon tart, c) aki nem gondoskodik arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el, d) aki ebet a rendelet 15. §-ában foglalt területekre, helyiségekbe beenged, bevisz, illetve ott tart e) közterületen, külterületen állati hullát vagy tetemet elhelyez f) község belterületén közterületen legeltet 2.) A szabálysértés tetten ért elkövetıjét 500 – 10.000,- Ft-ig terjedı helyszíni bírsággal sújthatja a körjegyzı.
Egyéb rendelkezések 18. §. 1.) A körjegyzı az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, vagy megtilthatja. 2.) Az állattartás korlátozásáról, megtiltásáról – az illetékes hatósági állatorvos, az ÁNTSZ Mór városi Intézete, a Környezetvédelmi, valamint az Építési Hatóság szakvéleménye alapján – a körjegyzı határozattal dönt.
6
19.§. Ha az állattartó az állattartást az e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja, köteles e rendelet hatálybalépésétıl számított két éven belül azt megszüntetni vagy a rendelet rendelkezéseinek megfeleltetni. Záró rendelkezések
20. § 1.) E rendelet 2005. november 10-én lép hatályba. Ezzel egyidejőleg hatályát veszti Bakonykuti Önkormányzatának az állatok tartásáról és védelmérıl szóló 5/2000.(VI.24.) B.Önk. sz., valamint az 5/2000. (VI.24.) sz. rendelet módosításáról szóló 8/2000. (IX.1.) B. Önk. sz. rendelet. 2.) Az e rendeletben részletesen nem érintett kérdésekben a mindenkor hatályban lévı közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályokat kell alkalmazni.
Bakonykuti, 2005. október 26.
Marics Józsefné polgármester
Csendesné Kovács Edit körjegyzı
7
1. számú melléklet
Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények és trágyatároló elhelyezkedésének védıtávolságai
Kisállat ólja, kifutója, trágya vagy trágyalé tárolója Lakóépülettıl, közúttól, utcai kerítéstıl, közterülettıl
Fúrt telepített kúttól
1-20 db-ig
10 m
5m
21-50 db-ig
20 m
10 m
50-100 db-ig
30 m
30 m
vízvezetéktıl 3m 3m 3m
Közepes és nagyállat istállója, ólja, trágya vagy trágyalé tárolója Lakóépülettıl, közúttól, utcai kerítéstıl, közterülettıl
Fúrt telepített kúttól
1-3 db-ig
20 m
10 m
4-6 db-ig
25 m
15 m
7-10 db-ig
30 m
20 m
vízvezetéktıl 5m 5m 5m
Amennyiben 50 m távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény, egyéb közintézmény, élelmiszer elıállító vagy értékesítı egység van, állattartás céljára szolgáló építmény engedélyezése tilos. Amennyiben az elıbb megjelölt egységek 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védıtávolságot meghatározni.
8
