NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 70/2003. (XII. 17.) számú rendelete az Általános Rendezési Terv Benczúr tér és környékére (Széchenyi u. – Szarvas u. – Arany J. u. – Toldi u. közötti terület) vonatkozó módosításáról
A Közgyűlés az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya Nyíregyháza Széchenyi u. – Szarvas u. – Arany J. u. – Toldi u. közötti területére terjed ki. (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.), a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, az egyéb országos érvényű jogszabályok, a jelen rendelet, valamint jelen rendelet mellékletét képező 7/2001. törzsszámú, T-2 jelű Szabályozási terv együttes figyelembevételével lehet.
2
II. fejezet TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 2. § A terv területének felhasználása A terv területén az általános építési használat szerint a.) beépítésre szánt területen: - lakóterület, - és vegyes terület; b.) beépítésre nem szánt területen: - közlekedési és közműterület, - zöldterület - és egyéb terület került kijelölésre. 3. § Szabályozási elemek (1) A szabályozási terv kötelező jellegű elemeit a terv tartalmazza. (2) Kötelező szabályozási elemek: szabályozási vonal, szabályozási szélesség, építési övezetek határa, övezetek határa, területfelhasználás, övezeti besorolás, övezeti előírások, ezen beül − beépítési mód, − a telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület, − legkisebb-legnagyobb építménymagasság, − legnagyobb beépítettség, − építési határvonal, − építési vonal, − elő-, oldal- és hátsókert terv szerinti legkisebb mérete. − − − − − −
(3) A kötelező jellegű szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
3
4. § Az építés engedélyezése Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően a kötelező jellegű szabályozási elemek figyelembe vételével engedélyezhető. III. fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 5. § A területre vonatkozó általános előírások (1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező jellegű szabályozási elemeinek betartásával lehet. (2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. (3) Terepszint alatti építmény – a közművek és építményeik kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (4) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. (5) A telekre megengedett legnagyobb rendeltetési egységek számára vonatkozó előírást utólagos tetőtér beépítés (vagy ráépítés) esetén is be kell tartani. (6) Látható homlokzatfelületeken nem helyezhető el 2 m2 felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés. (7) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméretet minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani. A kialakult telek beépítése – ha telekalakítás nem történik – az egyéb kötelező jellegű előírások betartásával engedélyezhető, ha a telek megközelítése az OTÉK szerint biztosítható és telekmegszüntetési szabályozás nem érinti. (8) Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv a hátsókertek méretét külön nem jelzi, és ezt az építési hely lehetővé teszi, a hátsókertek mérete 0,0 méter is lehet. (9) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el: elő- és oldalkertben: − közműbecsatlakozási műtárgy, − hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
4
− kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel); oldal- és hátsókertben: − kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), − kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor − kerti épített tűzrakó hely, lugas, 2 − kerti tető legfeljebb 20 m vízszintes vetülettel, − kerti szabadlépcső és lejtő, pincelejáró, rámpa, − szabadon álló és legfeljebb 6 m magas antennaoszlop. (10) Közterületen épület és pavilon nem építhető. (11) Helyi gyűjtőutakon, városképileg védett útvonalak mentén, valamint 14,0 m vagy attól keskenyebb utak mentén az emeleti szinteken – a terepszinttől mért 3,0 men felül – a telekhatártól illetve a beépítés vonalától a közterület felé legfeljebb 30 cm-rel lehet eltérni. (12) Főút és helyi gyűjtőút mentén közterületről nyíló garázskapu – kapuátjáró, parkolóház és szint alatti parkoló, vagy udvar megközelítése kivételével – nem engedélyezhető. (13) A terv területén manzárdtető építése nem engedélyezhető. (14) A telek minimálisan előírt zöldterületébe nem számítható be sem a telek közlekedésre szolgáló területe, sem a telken térszínen elhelyezett bármilyen burkolatú parkolóállás függetlenül attól, hogy az burkolt vagy burkolatlan. 6. § A lakóterületekre vonatkozó általános előírások (1) A terv lakóterületei sajátos használatuk szerint nagyvárosias (Ln) és kisvárosias (Lk) lakóterületek. (2) Nagyvárosias lakóterületen nem helyezhetők el az OTÉK 11. § (2) bekezdése 4. pontjában meghatározott építmények. (3) A kisvárosias lakóterület telkein nem helyezhetők el az OTÉK 12. § (3) bekezdése 4., 5. pontjában meghatározott építmények. (4) A kisvárosias lakóterület telkein kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 12. § (3) bekezdés 4., 5. pontjában meghatározott építmények. (5) Megengedett legnagyobb épületszélesség utcai mélységének legfeljebb 2/3-a, de maximum 13 m.
szárny
esetén
a
telek
(6) Kisvárosias lakóterület építési telkén lakásegységenként legalább 80 m2 telekterületet kell biztosítani. Egyéb rendeltetés esetén, amennyiben a lakás és egyéb rendeltetés együtt kerül elhelyezésre a lakásra vonatkozó előírást kell betartani.
5
(7) A benyúló oldalszárnyak az építési helyen belül az oldalkertre vonatkozó előírások betartásával engedélyezhetők. (8) A benyúló szárnyak (oldal- vagy középső) építménymagassága az övezetre előírt építménymagasságot, ill. 6,0 m-nél magasabb építménymagasság esetén a 6,0 m építménymagasságot nem haladhatja meg. (9) Nagyvárosias lakóterületen az övezetre előírt építménymagasság +1,0 m-rel való megemelése engedélyezhető lapostetős épületek magastetős átépíthetőségének biztosítására az egyéb kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával akkor, ha a telken belül az előírt gépkocsi elhelyezés biztosítható. (10) Lakóterület és vegyes területfelhasználás övezeti határánál lévő vegyes övezetbe sorolt telkeken a lakóterület felé benyúló oldalszárnyakra a lakóterületre vonatkozó előírások vonatkoznak. 7. § Vegyes területek A terv vegyes területei sajátos használatuk szerint településközponti vegyes (Vt) illetve központi vegyes (Vk) területek. 8. § Településközponti vegyes területek (1) A településközponti vegyes terület Vt1 övezetén belül nem helyezhetők el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 6. pontjában meghatározott építmények. (2) Településközponti vegyes területen nem helyezhetők el az OTÉK 16. § (3) bekezdésében felsorolt építmények. (3) Helyi gyűjtőút mentén engedélyezhető.
az
övezetben
a
földszinten
lakófunkció
nem
(4) Épületszárnyak szélességének szabályozása: a) megengedett legnagyobb épületszélesség az utcai szárnyak esetében 15 m, b) legnagyobb épületszélesség oldalszárnyak esetében: – ha a telekszélesség kisebb mint 16 méter, 8 méter oldalkert, – ha a telekszélesség nagyobb mint 16 méter, 10 méter oldalkert biztosításával engedélyezhető. (5) A rendeltetési egységek maximális száma: a) Az övezetben egy telken maximum 8 rendeltetési egység (lakás, üzlet, iroda stb.) létesíthető az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület esetében. Ha a telekterület ettől eltér, úgy a rendeltetési egységek számát telekterület nagyságával arányosan kell megállapítani. Ütemezett építés esetén a több ütemben építendő építmény(ek)ben az elhelyezhető
6
rendeltetési egységek számát az első ütemben tervezett épület engedélyezési tervében kell meghatározni. (6) Homlokzatok építészeti elemeinek szabályozása: a) Homlokzati anyaghasználat: - A lábazat és burkolat elsősorban a környezetben kialakult anyagú és képzésű lehet, melyet a kialakult építészeti karakterelemek határoznak meg. - Függönyfalszerűen alkalmazott üveg homlokzatburkolat a homlokzatszélesség 1/3 részét meghaladó mértéken felül a települési főépítész által működtetett Önkormányzati Tervtanács véleményének figyelembe vételével, műemléki környezetben pedig csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével alkalmazható. - A tetőfedés anyagaként elsősorban a környezetben kialakult korcolt fémlemez, vagy annak megfelelő, textúrájában azt mintázó korszerű anyag, ill. cserép és pala használható, fém trapézlemez, eternit hullámpala nem. - A homlokzati tetőfelületen az utca felé eső tetőszakaszokon álló tetőablak nem építhető, de a homlokzattal együtt kialakított pártázat, oromzat részeként megengedett. Az oromzat hossza a homlokzat hosszának legfeljebb 1/3 lehet. - Az egyes épületek homlokzatfelületein a homlokzatszélesség 1/3 részét meghaladó mértékben összefüggő nyílásfelületek (szalagablakok, erkélysorok) nem jelenhetnek meg, de egyedi, a szomszédos épületek arányaihoz, valamint a védett egyedi épületek arányrendszerét követő, ahhoz igazított erkély, francia erkély alkalmazható. 9. § Központi vegyes területek (1) A központi vegyes (Vk) területen belül nem helyezhetőek el az OTÉK 17. § (2) bekezdés 5., 7. pontjaiban felsorolt létesítmények. (2) A központi vegyes területen belül az OTÉK 17. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti üzemanyagtöltő építése nem engedélyezhető. (3) Központi vegyes engedélyezhető.
területen
az
épület
földszintjén
lakófunkció
nem
(4) A központi vegyes területek zártsorú beépítésű övezeteiben összetett tetőidomú magastető építhető utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzat szélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani. (5) Az egyes zártsorú beépítésű övezetekben a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét az alábbiak szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni: – Az oldalszárnyak és hátsószárnyak építménymagassága nem haladhatja meg a - Vk1 övezetben a 7,5 métert, - Vk2 övezetben a kialakult építménymagasság – 3,0 métert,
7
- Vk3 övezetben a kialakult építménymagasság + 1,0 métert, melyet azonban csak a magastetős átépítés biztosításához lehet igénybe venni. Ebben az esetben a magastetős átépítés során a tetőtér alatt hasznos alapterületet csak akkor lehet kialakítani, ha a telekre vonatkozó egyéb előírások, illetve a telken belüli gk. elhelyezés teljes mértékben – a zöldfelület megtartásával – biztosítható. (6) A zártsorú beépítésű övezetekben a teljes zártsorúsítás kötelező, kivételt képez a műemléki, illetve a helyi építészeti értékvédelem alatt álló épület melletti 1-1 telek esetében, ahol K=kialakult épület elhelyezési mód alkalmazható. (7) Épületszárnyak szélességének szabályozása: a) Megengedett legnagyobb épület szélesség utcai szárnyaknál lakóépület, vagy lakás rendeltetési egységet tartalmazó épület esetén 15 méter, a védett épületeknél K=kialakult. Nem lakás rendeltetési egység esetén 30 m, amennyiben az építési hely ezt lehetővé teszi. b) Megengedett épületszélesség oldalszárnyak esetében - A Vk1 és Vk2 övezetekben nem korlátozott, de a tűztávolságra vonatkozó szabványok betartandók. - A Vk3 övezetekben ha a telek szélessége kisebb, mint 16 méter, 8 méter, ha a telekszélesség nagyobb, mint 16 méter, 10 méter széles oldalkert kötelezően megtartandó. Kialakult beépítések esetében két oldalszárny és keretes épületelhelyezés is engedélyezhető az egyéb előírások betartásával. (8) Homlokzatok építészeti elemeinek szabályozása: a 8. § (6) bekezdésében megadottak szerint. 10. § Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai (1) A beépítésre szánt területek sajátos építési használatának megfelelő övezeti előírásait az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni:
8
8 Alkalm azható Sajátos használat szerint
Nagyvárosias lakóterület
építési övezet jele
Ln Lk1
Kisvárosias lakóterület
Településközponti vegyes terület
Központi vegyes terület
Lk2
szélesség m
Z 60 * K=kialazártsorú K+1m K kult Z(SZ*) 7,5
m élység m 30
K
20
K+1m
60*
50 K
zártsorú SZ=K
18
35
K
30
7,5
50
50 K
zártsorú SZ=K
16
30
K
30
7,5
50
50 K
zártsorú SZ=K
18
35
K
30
6,0
50
50 500
zártsorú
18
30
500
20
9,0
50
Z 60 zártsorú 7,5-10,5 500
20
25
500
20
10,5
50
Z 7,5
Lk3
Z(SZ*) 6,0
Vt1
Z 7,5-9
Vt2
beépítési m ód
Telekre vonatkoztatott (legkisebb) legnagyobb legnagyobb beépítelekzöldépítm énytettség terület felület m agasság % m2 % m
legkisebb
Vk1
Z 7,5-9
60 800
zártsorú K=kialaSZ=K kult
K
800
20
9,0
60
Vk2
SZ K
40 1500
szabadonálló
K=kialakult
K
1500
30
K+1,0m
40
Vk3
SZ K
K K
szabadonálló
K=kialakult
K
-
20
K+1,0m
K=kialakult
Az épület-elhelyezési mód K=kialakult, amely a helyi védelem alatt álló épületek melletti 1-1 telek beépítésekor, valamint a terv szerinti védett épületek esetén alkalmazandó SZ*= csak a védett és kialakult állapotú telekre (2) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke a *-gal jelölt esetben a telekméretek függvényében az alábbiak szerint engedélyezhető: Ha a telekterület - < 250 m2, a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 60 %-a, - 250-350 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 60%-a 250 m2 feletti telekrész 60%-a, - 350-400 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 60%-a 250 m2 feletti telekrész 50%-a, - 400-450 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 60%-a 250 m2 feletti telekrész 35%-a, - 450-500 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 60%-a 250 m2 feletti telekrész 25%-a, - 500-550 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 60%-a 250 m2 feletti telekrész 20%-a, - nagyobb mint 550 m2, a beépítettség legnagyobb mértéke 40%.
+a +a +a +a +a
(3) Kisvárosias lakóterületen és településközponti vegyes területen, ahol a legnagyobb beépítettség mértéke 60% alatti, saroktelek beépítésénél legfeljebb
9
60%-os beépítés engedélyezhető. A rendeltetési egységek számának emelése a megengedett beépítés nagyságával arányos mértékben engedélyezhető. (4) Kialakult K jel értelmezése, használata 1.
K
2.
kialakult legnagyobb beépítettség A meglévő beépítettségi mérték nem növelhető.
kialakult építménymagasság A meglévő építménymagasság értéke a magasabb rendű út felé, a kialakult épületmagasság (homlokzatmagasság) +1 m-el növelhető. K
3.
kialakult telekterület A meglévő telekterület nem csökkenthető és nem osztható meg. K
4. A telekre vonatkozóan K – kialakult telekszélesség, mely nem csökkenthető K – kialakult telekmélység, mely nem csökkenthető K – kialakult beépítési mód, a helyi védelem alatt álló épületre jellemzően szabadonálló.
IV. fejezet A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 11. § A közlekedési és közműterületek (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott (K) közterületek, amelyek a közlekedési- és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az utak szabályozási szélességeit a terv szerint kell kialakítani az alábbiak szerint: szabályozási szélessége − helyi gyűjtőút Széchenyi utca min. 28 m Szarvas utca min. 30 m Arany J. utca 30 m − kiszolgáló utak min. 12 m − gyalogos forgalom számára kijelölt terület korlátozott célforgalommal min. 8 m.
10
(3) Az övezeten belül a parkolókat fásítottan, a meglévő fasorok megőrzésével kell megvalósítani. (4) A közlekedési- és közműterületen belül az alábbi létesítmények helyezhetők el: – járda, gyalogút, mindezek csomópontjai és közműkiszolgáló rendszere (vízelvezetés, térvilágítás) – terepépítmények – utcabútorok, köztéri műalkotások – egyéb föld alatti és föld fölött közművezetékek, szabványoknak megfelelően. (5) A növényzettel való fedettség aránya legalább 20%. (6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
mentén
12. § A közművesítés és a közművek létesítményei (1) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. (2) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. (3) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad. (4) Új trafóházat közterületen sem a településképi védelem alatt álló, sem a műemléki jelentőségű területen, sem pedig a helyi értékvédelem alatt lévő területen nem lehet elhelyezni. 13. § Zöldterületek (1) A zöldterületeket a szabályozási terv tünteti fel közpark terület-felhasználási besorolással. (2) A közparkok területén belül közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki. (3) A közpark területén belül új épület nem helyezhető el. A meglévő helyi védelem alatt álló volt Jereván felújítása csak a KÖH előírásai szerint engedélyezhető. (4) A közpark jelentőségének, a városszerkezetben és a városképben betöltött szerepének megfelelően díszparknak minősül, így tornapályák, sportterületek nem helyezhetők el. (3) A terv zöldterületei beültetési kötelezettségű területek, melyeket kertészeti engedélyes terv szerint a tulajdonos kötelezettségével kell megvalósítani.
11
14. § Egyéb területek A terv egyéb területei vízgazdálkodási területek. A VIII. sz. főfolyás mindkét partján a karbantartáshoz szükséges 6-6 m kezelési sávot biztosítani kell. V. fejezet 15. § A környezet védelme (1) Levegőtisztaság-védelem szempontjából a külön jogszabályban megállapított zónák szerinti terhelési határértékeket kell alkalmazni. (2) Zaj- és rezgésvédelem terén az övezetre vonatkozó határértékeket kell alkalmazni (jelenleg a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. rendelet kategóriája szerint) a terv területén a „lakó- és intézményterület tömör városias beépítéssel” besoroláshoz rendelt határértékkel. (3) A települési gyűjtőutak mentén a főútra nyíló, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeket fokozott zajvédelmi paraméterekkel rendelkező nyílászárókkal kell ellátni. (4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről gondoskodni kell, melyet legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út kezelőjének kell elvégezni kertészeti kiviteli tervek alapján. (5) A terv területe a felszín alatti vizek védelme érdekében, az itt végezhető tevékenységek szempontjából „B” érzékeny terület, melynek az intézkedési szennyezettségi határértéke C2. VI. fejezet 16. § A rendelet alkalmazása (1) Jelen rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet elfogadásával egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 28/1996. (VI. 3.) sz. rendeletével a Szarvas u. – Kiss E. u. – Ér u. – Széchenyi u. közötti területére elfogadott részletes rendezési terv hatályát veszti.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
12
Jelen rendeletet 2003. december 23. napján kihirdetem.
Dr. Szemán Sándor jegyző