MIKEPÉRCS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2003. (VIII. 13.) KT. SZÁMÚ RENDELETE melyet módosított a 21/2005. (IX.12.) és a 2/2007. (II.05.) számú KT rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról Mikepércs Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, figyelemmel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többszörösen módosított 1997. évi XXXI. törvény valamint a végrehajtása tárgyában megjelent többszörösen módosított 149/1997.(IX.10.) Kormány rendeletre az alábbi rendeletet alkotja - egységes szerkezetben I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §. (1) E rendelet célja, hogy meghatározza Mikepércs Község Önkormányzata által a gyermekek védelme érdekében pénzbeli, természetbeni és a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások formáit, feltételeit és mértékét, valamint ezek igénybevételének rendjét. (2) Alapelvként határozza meg a gyermekek alapvető jogainak biztosítását, a jogok érvényesítésének garanciáit. (3) A rendelet hatálya kiterjed Mikepércs Községben állandó lakóhellyel rendelkező, valamint a többszörösen módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. §-a alapján meghatározott gyermekre, fiatal felnőttre, valamint szüleikre. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés-oktatás, az iskolai nevelés oktatás keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény 114. §-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115. §-a alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik. (5) A rendelet meghatározza a pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, az ellátás finanszírozásának elveit, a gyermekvédelmi törvény és végrehajtási rendelete kiegészítéseképpen. 2.§ (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét az alábbi pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákkal biztosítja:
a) pénzbeli és természetbeni ellátások: 1) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, 2) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: 1 ) gyermekjóléti szolgáltatások 2 ) gyermekek napközbeni ellátása 3 ) gyermekek átmeneti gondozása 3. §. A pénzbeli és természetbeni ellátási formák közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a jegyző, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a szociális bizottság állapítja meg. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 4.§. (1) E rendeletben szabályozott ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő Mikepércs Község Polgármesteri Hivatalánál szóban vagy írásban terjesztheti elő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési, oktatási intézmény, gyámhatóság, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, valamint a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. (3) A benyújtott kérelmek elbírálása: a.) hk. b.) Az azonnali intézkedést igénylő esetekben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása hatáskört a Képviselő-testület a polgármesterre, egyéb ellátások tekintetében a Szociális Bizottságra ruházza át. (4) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény valamint a végrehajtása tárgyában megjelent 149/1997. (IX.10.) Kormány rendeletben nem szabályozott kérdésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (5) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénybe vevő kérelmére történik. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybe vételével nem biztosított, elrendelhető az ellátás kötelező igénybe vétele. (6) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybe vételét a. a települési önkormányzat jegyzőjének határozata b. átmeneti gondozását nyújtó intézmény esetében az intézmény vezető intézkedése c. a b) pontban foglaltakon túl az intézményvezető intézkedése alapozza meg. 5. §. (1) A támogatás igényléséhez csatolni kell a többszörösen módosított 149/1997.(IX.10) Kormányrendelet 65. §. (1)-(2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatokat és igazolásokat.
Amennyiben kétség merül fel a nyilatkozat és az igazolások valódisága tekintetében, a Polgármesteri Hivatal jogosult az igazolást kiállító szervet írásban megkeresni a jövedelem igazolása végett. (2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a Gyvt. 19. §. (3)-(4) bekezdéseit kell alkalmazni. (3) hk. (4) hk. (5) A személyes gondoskodás feltételeiről az ellátást tartalmazó – a rá vonatkozóan vezetett – nyilvántartásokról a kérelmezőt tájékoztatni kell. 6. §. (1) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére. (2) A visszafizetésre megállapított összeget Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testülete méltányosságból teljes egészében elengedheti vagy csökkentheti, ha kérelmező anyagi és szociális körülményei indokolják. II. FEJEZET PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 7. §. (1) Mikepércs Község Önkormányzat – figyelembe véve az ellátások magasabb szintű szabályait – a rendeletben meghatározott feltételek esetén a jogosult/ak részére: a.) hk. b.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (2) hk. RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS 8. §. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt) 19-20/B. §-ai alapján történik. RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS 9. §. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a Gyvt. 21. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén kell alkalmazni. (2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy az az átmeneti létfenntartási gondot, a veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet megoldja és a támogatás összege esetenként és gyermekenként a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegét ne haladja meg.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét a gyermeket gondozó szülő (törvényes képviselő) részére kell kifizetni. (4) Amennyiben a döntést hozó az eljárás során megállapítja, hogy a gondozó szülő vagy törvényes képviselő részére a kiutalt összeg felhasználása bizonytalan úgy, számára az egyedi államigazgatási határozatban elszámolási kötelezettséget ír elő. Ha a támogatott személy a felhasználásról írásbeli felszólításra sem számol el, részére további ellátás csak természetben biztosítható. (5) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek részére a beiskolázással kapcsolatban felmerülő kiadások /tankönyv, iskolai felszerelés, ruházat, stb./ biztosítására - tekintettel a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel együtt járó egyszeri kiegészítésre, étkezési kedvezményre és tankönyvtámogatásra -, abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. III. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK 10. §. (1) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény természetbeni ellátási formában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára, egyébként pedig akkor, ha az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a törvényes képviselő a pénzbeli támogatást nem a gyermek szükségleteire fordítja. A döntéshez be kell szerezni a nevelési- oktatási intézmény vezetőjének valamint a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatát, meg kell hallgatni a kiskorú törvényes képviselőjét, szükség esetén a kiskorút. (2) hk. (3) hk. TÉRÍTÉSI DÍJKEDVEZMÉNY RÁSZORULTSÁGI ALAPON 11.§ (1) A Gyvt. 148. § /5/ bekezdésében meghatározott normatív alapon kedvezményezetteken kívül rászorultsági alapon 50% étkezési térítési kedvezményben kell részesíteni azt az óvodás, vagy általános iskolás gyermeket, akit egyedülálló szülő nevel, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, vagy akinek a vele közös háztartásban élő valamelyik szülője munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és a család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, vagy aki gyámság alatt áll, függetlenül a család jövedelmi viszonyaitól.
IV. FEJEZET SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK 12.§ Általános szabályok (1)A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik, kivéve a gyermekvédelem egyes eseteit. (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét az intézményvezető engedélyezi. Az ellátás feltételeiről a kérelmezőt vagy hivatalból indult eljárás esetén az érintett klienst tájékoztatni kell. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell: - az ellátás tartalmáról és feltételeiről - az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról - az intézmény házirendjéről - a fizetendő térítési díjról - panaszjoga gyakorlásának módjáról (4) Az ellátásra jogosult köteles: - a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásulvételéről nyilatkozni, - az intézményi nyilvántartáshoz adatot szolgáltatni, - a jogosultsági feltételekhez, illetve a nyilvántartáshoz adatokat szolgáltatni, - a jogosultsági feltételekben illetve a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni. Gyermekjóléti alapellátások 13.§ (1) Mikepércs Önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti alapellátást a.) a gyermekjóléti szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgálat, b.) a gyermekek napközbeni ellátását óvodai elhelyezés és iskolai napközi, c.) a gyermekek átmeneti gondozását helyettes szülői gondozás formájában biztosítja. (2) A gyermekjóléti alapellátás célja: hogy hozzájáruljon a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelés elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez. Az alapellátásnak hozzá kell járulni a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához. Gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálat 14.§ a./ Gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgáltatást az Önkormányzat a Családsegítő, Gyermekjóléti és Szolgálat intézményi keretében, annak önálló szakmai egységeként nyújtja. A gyermekjóléti szolgálat igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes
képviselője kérelmére történik, kivéve ha a jegyző a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételét elrendelte. b./ Gyermekjóléti szolgálat: 1. A gyermekjóléti szolgálat szervezési szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el és együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézményekkel és szervezetekkel. 2. A szolgálat feladatai a gyermek testi, lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutások segítése - a családtervezési, pszichológiai a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az azokhoz való hozzájutás megszervezése. - A szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása - A szabadidős programok szervezése, - A hivatalos ügyek intézésének segítése 3. a szolgálat feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése - a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése , a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben - az a. pontban valamint a GYVt. 17. §. (1). bek. -ben meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása 4. a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: - családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására - a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében - az egészségügyi és szociális ellátás valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése - javaslat készítése a gyermek családból történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy ennek megváltoztatására 5. a szolgálat feladata a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: - a családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához - utógondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéshez 6. a 2-5 bekezdésben foglaltakon túlmenően a szolgálat: - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét - meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést. - Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási, nevelési tervét - Szervezi és ellenőrzi a helyettes szülői hálózatot és nyilvántartást vezet róla. - Segíti a nevelési, oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását - Felkérésre környezettanulmányt készít - Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését - A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit - Családjogi. Illetve gyermekvédelmi, gyámügyi kérdésekben ingyenesen jogi tanácsadást lát el. A gyermekjóléti szolgáltatás bármilyen formában történő igénybevétele térítésmentes.
Gyermekek napközbeni ellátása 15.§ (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik , gondozóik, munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátást elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani - akiknek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége - akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel - akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül - akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi. Gyermekek átmeneti gondozása 16. §. (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az Önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról gondoskodik. Mikepércs Önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását helyettes szülővel biztosítja. A helyettes szülő a gyermek átmeneti gondozását a saját háztartásában biztosítja. (2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére vagy beleegyezésével történhet. (3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem megoldható. (4) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb hat hónapig tart. (5) A gondozást meg kell szüntetni, ha: - a megszüntetést a szülő kéri, - annak okai már nem állnak fenn. V. FEJEZET TÉRÍTÉSI DÍJAK 17.§. (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátás keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátási szolgáltatások személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.
(3) Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület évente költségvetési rendeletében határozza meg. (4) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (5) A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma, továbbá a Gyermekvédelmi Törvény szerinti normatív kedvezmények figyelembevételével. VI. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 18.§. a.) Gyermek: az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve a házasságot kötött (Ptk. 12.§. (2) bek.) b.) Fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be. c.) Gyermekvédelmi gondoskodás: a törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. d.) Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. e.) A gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek. f.) A gyermek közeli hozzátartozói: a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, saját gyermek. g.) A gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámhatóságról szóló 1952. évi IV. törvény 61. §. (4) bekezdésében és a 62. §. (1) bekezdésében, a 69/a. §-ában, valamint a 69/d. §. (2) bekezdésében meghatározott személy. h./ Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározottak. i.) Vagyon: a módosított 1997.évi XXXI. törvény 19.§.(7) bekezdésében meghatározottak. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. §. (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a módosított 8/2000. (VI.03.) számú önkormányzati rendelet – módosításaival együtt – hatályát veszti.
(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. tv., a 133/1997. (VII.29.) Korm. rendelet és a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
Tímár Zoltán sk. polgármester
Kovács Károlyné sk. helyettes jegyző P.H.
A rendelet kihirdetve: 2003. 08. 18.
