2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete

Budapest Józsefváros Önkormányzatának

37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete

a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól**

„Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1), 18.§ (1), 80.§ (1) bekezdése, illetve a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108.§-a, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján a vagyon védelme, a használat és működtetés folyamatában a vagyon értékének megőrzése és gyarapításának előmozdítása, az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásához rendelt vagyon eredményes és hatékony működtetése érdekében – az Európai Unió jogszabályaira is tekintettel - az alábbi rendeletet alkotja:1 I.

Rész2

Az önkormányzati vagyonra és a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályok I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya

*

Rendelkezései beépítve a 22/1998.(VII.06.)ök. sz., a 29/2000. (VII.14.) ök. sz., valamint a 38/2002.(XI.07.) ök. sz. rendeletekbe. Egységes szerkezetben a 48/2003.(IX.18.), a 65/2003.(XII.17.) ök. sz. rendelettel, a 23/2004.(V.15.) ök. sz., az 52/2004.(XII. 15.) ök. sz., a 18/2005.(IV.15.) ök. sz., a 27/2005.(VI.15.) ök. sz., a 29/2005.(VI.15.) ök. sz., a 6/2006.(II.15.) ök. sz., a 10/2006.(III.06.) ök. sz. a 33/2006.(IX.20.) ök. sz., a 47/2006.(XI.24.) ök. sz., a 45/2007.(VII.17.) ök.sz., az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz., a 29/2008. (IV.10.) ök. sz., az 59/2008.(XI.28.) ök.sz., a 17/2009 (IV.22.) ök.sz., a 34/2009.(IX.18.) ök. sz., a 41/2010.(X.22.) ök.sz., a 48/2011.(VII.22.) ök.sz., a 66/2011.(XI.18.) ök. sz., az 53/2012.(X.08.) sz. rendeletekben foglaltakkal. 1 A preambulumot módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 4.§-a. 2 Elnevezést módosította a 45/2007.(VII.17.) ök. sz. rendelet 1.§-a.

1

1.§.

(1) Jelen rendelet hatálya a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki, különösen a vagyon alábbi elemeire (a továbbiakban: vagyonelemek): a.) ingatlanok, aa.)lakások ab.)helyiségek ac.)beépítetlen ingatlanok ad.)egyéb ingatlanok b.) ingók, ide nem érve a d.) pontban említett vagyonelemeket, c.) a d.), e.) és f.) pontban nem szereplő vagyoni értékű jogok (pl. bérleti jog, használati jog, koncessziós jog stb.). d.) értékpapírok és értékpapírnak nem minősülő társasági részesedések, e.) követelések, f.) egyéb vagyonelemek (pl. szellemi termékek, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások stb.). (2) A vagyon fogalma alatt az önkormányzati – illetve a vagyon önkormányzat általi megszerzése esetén az egyéb - vagyon bármely olyan tetszőleges részét vagy részeit kell érteni, amely önkormányzati tulajdonosi (gazdálkodási) joggyakorlás tárgya lehet. (3) E rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett vagyont - szerződéskötés útján vagy más módon - érintő jogügyletekre, jognyilatkozatokra, tulajdonosi (önkormányzati) döntések meghozatalára és végrehajtására (a továbbiakban: vagyonügyletek) is. (4) E rendelet alkalmazása tekintetében vagyonügyletnek minősül: a.) a vagyon elidegenítése; a vagyon elidegenítésének minősül a vagyon tulajdonjogának az átruházása, ideértve a vagyoni értékű jogok és a követelések elidegenítését is, b.) 3 a vagyon cseréje; a vagyon cseréjének minősül vagyontárgyak (dolog) tulajdonjogának kölcsönös átruházása az adásvétel szabályainak megfelelő alkalmazásával; a vagyon értékesítésének minősülő cserére - versenytárgyalás nélkülözésével - csak 25 millió forintos értékhatár alatt kerülhet sor, c.) a vagyon gazdasági (közhasznú) társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása (a továbbiakban: apportálás); az apportálás a vagyoni értékkel rendelkező és forgalomképes (illetve végrehajtható) dolog vagy szellemi alkotás, illetve jog rendelkezésre bocsátása a gazdasági (közhasznú) társaságnak,

3

Módosította a 29/2008.(IV.10.) ök. sz. rendelet 1. §-a

2

d.) a vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása; a vagyon tulajdonjogának vagy a vagyoni értékű jognak (követelésnek) a forgalmi (ennek hiányában vagyonügyleti) érték alatti átruházása a vonatkozó jogszabályok keretei között, e.) 4 a vagyon hasznosítása, használatba, vagyonkezelésbe adása; a vagyon birtoklásának, használatának, hasznai szedésének vagy – az elidegenítés és/vagy a megterhelés kivételével – rendelkezési jogának tetszőleges mértékű átruházása azzal, hogy a vagyonkezelésbe adás esetén a magasabb szintű jogszabályok előírásait figyelembe kell venni.

f.) a vagyon megterhelése; a vagyont érintő bármilyen jellegű zálogjog, haszonélvezeti jog, elidegenítési, terhelési tilalom vagy egyéb dologi jellegű kötelezettség vállalása, illetve az önkormányzati tulajdonosi jogok bármilyen jellegű korlátozása, amennyiben az egyéb nevesített vagyonügyletnek nem minősül, g.) követelés(ek)ről való lemondás; a követelés elengedése a vonatkozó egyéb jogszabályok korlátai között, h.) gazdasági (közhasznú) társaságokkal összefüggő tulajdonosi (szervezeti, tagsági) jogok gyakorlása; a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott tagsági (alapítói) jogok gyakorlása, i.) az ingyenesen felajánlott vagyon elfogadása; ha a vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett szervezet elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, j.) a vagyont érintő egyéb döntések meghozatala, jognyilatkozatok kiadása (átsorolás, megterhelés feloldása stb.); a vagyonnal összefüggő tulajdonosi (rendelkezési) jogok gyakorlása körében meghozható összes egyéb, nem nevesített döntési, jognyilatkozat-adás engedélyezésére irányuló jogkör. k.)5 üzleti alapon nem hasznosítható nem lakás célú helyiség az a nem lakás célú helyiség, amely bérbeadására, illetve árverésen vagy árverésen kívül történő értékesítésére tett kísérlet eredménytelenül végződött.

(5) Egy jogügylet keretében több vagyonügylet is lebonyolítható.

Általános rendelkezések

2. §.

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. 4 5

Módosította a 6/2006.(II.15.) ök. sz. rendelet 1.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 3. naptól. Kiegészítette a 29/2008.(IV.10.) ök. sz. rendelet 2. §-a

3

(2) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. (3) A vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi (gazdálkodási) döntéseket a Képviselő-testület vagy az átruházott hatáskörben eljáró képviselő-testületi bizottság (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorló) hozza meg. A Képviselő-testület bármely ügyben magához vonhatja a tulajdonosi döntés jogát. (4) A Képviselő-testületet és az önkormányzatot a vagyonnal összefüggő jogviszonyok tekintetében a polgármester képviseli. A polgármester képviseleti jogát eseti vagy általános meghatalmazással más személyre átruházhatja. Az önkormányzat nevében a vagyonnal összefüggő jogviszonyok tekintetében a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget a vonatkozó jogszabályok keretei között. (5) Az önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik. (6) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (7) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni, továbbá az önkormányzat követeléseiről lemondani csak a jelen rendeletben meghatározott módon és esetekben lehet. (8) Az önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. (9)6 Az önkormányzati vagyon a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint vagy eljárás alapján lehet vagyonügylet tárgya. Az önkormányzati lakások és lakásnak nem minősülő helyiségek tekintetében önkormányzati rendelet a jelen rendeletben foglaltaktól eltérhet. (10)7 (11) A vagyonügyletek lebonyolítására a közbeszerzésekre és a közbeszerzésnek nem minősülő beszerzésekre (a továbbiakban: (köz)beszerzés) vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával vagyonügyleti közreműködőt lehet igénybe venni. (12) Vagyonügyleti közreműködő az lehet, aki rendelkezik a szükséges szakképzettséggel és működési engedéllyel. Indokolt esetben – amennyiben azt a Kbt. lehetővé teszi – versenyeztetés nélkül is ki lehet választani a vagyonügyleti közreműködőt. (13) A vagyonügyleti közreműködő (köz)beszerzésekkel összefüggő feladatait szerződésben kell rögzíteni a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság erre vonatkozó döntését követően. 6 7

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 8.§-a. Hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól.

4

(14)8

(15) Minden vagyonügylet esetében figyelembe kell venni az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. 2/A.§9 10

(1) A Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság dönt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a peres és nem peres eljárások indításával, vitelével, megszüntetésével kapcsolatos önkormányzati ügyekben. A kulturális örökségvédelem kérdésében illetékes szakbizottság véleményének kikérése mellett a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság gyakorolja a Budapest Józsefváros Önkormányzatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal önkormányzati vagyont érintő határozatai kapcsán megillető fellebbezési jogot.

(2) A Képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás, valamint az általános tartalék felhasználásának joga – rendkívüli sürgősség esetében, egymilliárd forintos egyedi értékhatárig, egyéb megkötések nélkül - a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságot illeti meg törvény eltérő rendelkezése hiányában azzal, hogy az átcsoportosításra ezen túlmenően a hatályos költségvetési rendelet szabályait kell alkalmazni. (3) Minden önkormányzati bizottság jogosult – törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elnevezésével és hatáskörével összhangban lévő szakterületen jogszabályban meghatározott önkormányzati támogatási célok megvalósítása érdekében támogatási döntést hozni, amennyiben a költségvetési forrás – bizottsági támogatási keretként vagy egyedi képviselő-testületi döntéssel előzetesen biztosítva van. Támogatási döntés esetében a támogatással kapcsolatos további döntéseket (pl. visszavonás) is az eljáró önkormányzati bizottság hozza meg. (4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában minden önkormányzati bizottság jogosult - hatáskörében eljárva - az azonos jellegű, tételesen nevesített ügyek tekintetében előzetes, keretjellegű döntést hozni. Azonos jellegűnek azon ügyek minősülnek, amelyek tárgya azonos vagy hasonló jogviszonnyal függ össze, illetve elbírálásuk (a döntéshozatal) azonos vagy hasonló szempontok alapján történik. 2/B.§11 (1) Átruházott képviselő-testületi hatáskör esetében a bizottsági határozat által tartalmazott pénzösszeget bruttó (ÁFÁ-s) értéken kell figyelembe venni, kivéve, ha a határozat eltérő rendelkezést tartalmaz vagy egyébként a bruttó érték az adott esetben nem értelmezhető. (2) Ahol önkormányzati rendelet önkormányzati érdeket említ, azon az önkormányzati döntések által tartalmazott - illetve az egyéb tételesen nevesített - önkormányzati célok és feladatok 8

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 5.§.(1) bekezdése. Majd hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól. 9 Beiktatta a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 5.§.(2) bekezdése. 10 Módosította a 33/2006.(IX.20.) ök. sz. rendelet 1.§-a. 11 Beiktatta a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 5.§.(3) bekezdése.

5

megvalósítását, valamint az önkormányzat károsodástól való megóvását és vagyonának védelmét kell érteni. (3) Önkormányzati rendelet alkalmazásában a rendkívüli sürgősség alatt az alábbiakat kell érteni: rendkívüli sürgősség akkor áll fenn, ha az önkormányzati döntés meghozatalának elmulasztása vagy késedelme előreláthatóan kárt okozhat, illetve jogszabálysértő helyzet kialakulásához vezethet, vagy egyéb - a (2) bekezdésben tételesen meghatározott - önkormányzati érdeket sértene. (4) Önk.ormányzati támogatási feladaton (önkormányzati támogatáson) az Ötv.-ben és egyéb jogszabályokban tételesen meghatározott önkormányzati támogatási célok (azok megvalósításai) értendők. (5) Az önkormányzati támogatásra vonatkozó és egyéb önkormányzati döntést (ideértve a tulajdonosi és beszerzési döntéseket is) nem lehet meghozni, illetve késedelem nélkül megfelelően – a vonatkozó jogszabályok keretei között - módosítani kell, amennyiben a döntés kötelező erejű európai uniós jogforrásba (szerződésbe) ütközne, vagy ütközik.

Az önkormányzati vagyon részei

3.§12

A vagyongazdálkodás irányelvei

4. §.

(1) A Képviselő-testület minden évben határoz a vagyongazdálkodásra vonatkozó adott évi vagyonpolitika irányelvekről és értékeli az elmúlt év irányelveinek megvalósulását. E tekintetben a vagyongazdálkodás részét képezi a lakásgazdálkodás is. (2) A tulajdonosi joggyakorló a vagyongazdálkodás során köteles érvényesíteni a vagyonpolitikai irányelveket. A vagyonpolitikai irányelvek nem minősülnek konkrét tulajdonosi döntéseknek. (3) A vagyonpolitikai irányelvek olyan, a vagyongazdálkodásra vonatkozó célkitűzések, amelyek az alábbiakat tartalmazzák különösen: a) az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális és stratégiai célkitűzéseket; b) a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon körében a hasznosítás fő célját és jellegét,

12

Hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól.

6

c) forgalomképességének megfelelő bontásban az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális, konkrét terveket, d.) az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon pontos, a lehetőségek szerint tételes felsorolását.

A vagyongazdálkodás ellenőrzése 5. §

(1) A Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság a vagyon változását (növekedés, csökkenés) alakulását a féléves és éves beszámoló keretében értékeli, a változást előidéző okokat megvizsgálja. (2) A vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi, gazdálkodási jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, az ahhoz kapcsolt célok érvényesülését a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság – szükség esetén megbízott szervezet útján - ellenőrzi. A Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság évente felülvizsgálhatja a vagyongazdálkodással összefüggő szerződések teljesítését is.

II. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEINEK GAZDÁLKODÁSA

6.§

(1) Az önkormányzat költségvetési szerveit (a továbbiakban: költségvetési szerv) használati jog illeti meg a birtokukban lévő és feladatellátásukat szolgáló önkormányzati vagyon felett. A költségvetési szervet megillető használati jog ingyenes, de emellett a költségvetési szerv köteles teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő pénzügyi kötelezettségeket. (2)13 Az (1) bekezdésben említett vagyon vonatkozásában – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a költségvetési szervekkel együttműködési megállapodást lehet kötni, amelyben – a vonatkozó jogszabályok keretei között - rögzíthetők többek között a költségvetési szerv használói, hasznosítási jogosítványai és a vagyongazdálkodás intézményi irányelvei, valamint a költségvetési szerv vagyonának tételes felsorolása. Az együttműködési megállapodással új használati, hasznosítási jogot nem lehet átengedni. (3) Az önkormányzati költségvetési szerv saját tulajdont - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával szerezhet.

13

A bekezdés első mondatát módosította az 52/2004.(XII.15.) ök. sz. rendelet 1-§-a. Majd módosította a 6/2006.(II.15.) ök. sz. rendelet 3.§-a. Hatályos a kihirdetést követő harmadik naptól.

7

7. § (1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. (2)14 Az önkormányzat költségvetési szerveinek (az intézmények) joga és lehetősége – az alapító okiratában foglalt feltételek szerint – a használatában lévő ingatlanok és egyéb eszközök, források alaptevékenységet nem sértő hasznosításával vállalkozási tevékenységet folytatni. A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért a szerv vezetője felel. (3) A költségvetési szerv az alaptevékenységén túlmenően vállalkozhat, ha e tevékenység a) az alapító okiratban, valamint szervezeti és működési szabályzatban - a b) pontban foglaltakra is figyelemmel - meghatározott feladatkörnek megfelel, és az ott megjelölt keretekben marad, és b) folyó évi bevétele és az előző év(ek) vállalkozási tartaléka fedezi a folyó évi kiadásokat. (4) A költségvetési szervnek szabályzatban rögzítenie kell a vállalkozási szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat. (5) A vállalkozásból származó bevétel teljes egészében a költségvetési szervet illeti meg, az nem vonható el, kivéve, ha az éves költségvetési rendelet ettől eltérően rendelkezik (6) A vállalkozási tevékenység körét, gazdasági tartalmát és működés körét a költségvetési szerv alapító okirata rögzíti. III. fejezet

A VAGYON NYILVÁNTARTÁSA

Vagyonleltár

8.§.

(1) Az önkormányzat a vagyonát a számviteli törvényben foglaltak szerint tartja nyilván. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvekkel összefüggésben kell elkészíteni és évente felül kell vizsgálni. Ingatlanok esetében az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével kell eljárni. (2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek, amelyeket a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvánítani.

14

Módosította a 6/2006.(II.15.) ök. sz. rendelet 2.§-a, „vagyonkezelésében” szövegrész törlésre került. Hatályos a kihirdetést követő harmadik naptól.

8

(3) A vagyonleltárt az éves zárszámadással egyidejűleg, annak részeként a Képviselő-testület fogadja el. (4) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon kimutatása, melynek célja a vagyontárgyak számbavétele, értékben és mennyiségben. (5) A vagyonleltárban szerepeltetni kell a vagyont terhelő kötelezettségeket is. (6) A vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében valamennyi feladat és hatáskörrel rendelkező szerv és személy köteles együttműködni, és adatot szolgáltatni. (7) A vagyonleltár részletes tartalmáról és a leltárszerkesztésről belső szabályzatot kell alkotni. (8)15

IV. fejezet A TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁS RENDJE

Bevezető szabályok

9.§

(1) Az önkormányzat tulajdonosi (gazdálkodási) jogainak gyakorlása a jelen fejezetben meghatározottak szerint történik. (2)16 (3)17 Törvény eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni vagy hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot - kivéve az ipari parkban lévő vagyontárgyat, amely esetében az 50,0 millió forintot – meghaladja.

15

Beiktatta a 65/2003.(XII.17.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet 1.§-a. Majd hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól. 16 Összegszerűséget módosította a 27/2005.(VI.15.) ök. sz. rendelet 38.§. (3) bekezdése. Módosította a 6/2006.(II.15.) ök. sz. rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő harmadik naptól. Majd hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól. 17 Módosította a 6/2006.(II.15.) ök. sz. rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő harmadik naptól. Majd módosította az 59/2008.(XI.28.) ök.sz. rendelet. Hatályos a kihirdetés napjától. Majd módosította az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 1. §. Hatályos 2012. okt. 8-tól.

9

(4)18 (5) 19 Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan az alábbi vagyonügyleti eljárások alkalmazhatóak a II. Részben foglalt részletes versenyeztetési szabályok figyelembevételével: a) nyilvános pályázat: (nyilvános versenytárgyalás), előre meg nem határozható ajánlattevőknek vagy előre nem ismert számú ajánlatkérők számára nyomtatott sajtó útján meghirdetett ajánlat. A pályázati ajánlatnak részletesen tartalmaznia kell azokat a pályázati feltételeket, amelyek teljesítésének hiányában a benyújtott pályázat érvénytelen. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az elbírálás feltételeit is, melyektől eltérni a későbbiekben nem lehet. A pályázat lehet többfordulós is. b) zártkörű pályázat: (zártkörű versenytárgyalás) az érdekeltek közvetlenül, írásban történő felhívása ajánlattételre. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor. Egyebekben a zártkörű pályázatra is a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. c)20 árverés: (nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalás), hirdetményi vagy más úton közzétett vagyonügyleti eljárás, melynek során a megjelent (nyilvános árverés) vagy kiválasztott (zártkörű árverés) résztvevők (az árverezők, illetve képviselőik) részére ismertetésre kerülnek az árverési feltételek, amelynek alapján az árverezőket felhívják ajánlatuk megtételére. Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt több lépcsőben (fokozatban) lejjebb kell szállítani. A kikiáltási ár, illetve a legalacsonyabb leszállított árverési ár mértékét a rendelet II. Része tartalmazza. d) nyilvános ajánlattétel: (nyilvános versenytárgyalás), egyedileg előre meg nem határozott lehetséges vásárlók részére nyomtatott sajtó útján közzétett általános és egyszerű írásbeli felhívás, amelyet követően jegyzőkönyvezett szóbeli versenytárgyalás(ok)at követően kerül kiválasztásra – a tulajdonosi joggyakorló döntésével – a nyertes; a versenytárgyalás lebonyolítóit a tulajdonosi joggyakorló választja ki. Az írásbeli felhívásban foglaltaktól nem lehet eltérni. e) zártkörű elhelyezés: versenytárgyalásnak nem minősülő olyan vagyonügyleti eljárás, amely során előre meg nem határozott számú – adott esetben akár egyetlen – résztvevővel (annak képviselőjével) közvetlen tárgyalás és szerződéskötés (illetve bármely vagyonügyleti jogügylet lebonyolítása) történik a tulajdonosi joggyakorló jóváhagyó döntése után; zártkörű elhelyezést kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor egyéb vagyonügyleti eljárás alkalmazása nem lehetséges vagy nem értelmezhető. f) vagyonügyleti megbízás: a tulajdonosi joggyakorló döntését követően – az abban foglaltak betartásával - a külön jogszabályokban meghatározott módon kiválasztott megbízottal kötendő szerződés, amelynek célja a megállapodásban meghatározott - az önkormányzat nevében, képviseletében és javára történő, a vagyont érintő – vagyonügyletek, egyéb tevékenységek lebonyolítása. A vagyonügyleti megbízás esetében – amennyiben ezt az önkormányzat és a vagyonügyleti megbízott a közöttük létrejövő szerződésben rögzíti - az a)-e) pontokban meghatározottaktól eltérő vagyonügyleti eljárások is alkalmazhatóak. 18

Módosította a 6/2006.(II.15.) ök. sz. rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő harmadik naptól. Majd módosította az 59/2008.(XI.28.) ök.sz. rendelet. Hatályos a kihirdetés napjától. Majd hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól. 19 Módosította a 45/2007.(VII.17.) ök. sz. rendelet 2.§-a. 20 Módosította a 45/2007.(VII.17.) ök. sz. rendelet 3.§-a.

10

(6)21 22 23 A versenytárgyalás mellőzése során az (5) bekezdés e) és f) pontjában említett vagyonügyleti eljárásokat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – értékesítés esetében csak 25 millió forintos egyedi értékhatár alatt lehet alkalmazni. (7) A városgazdálkodással, városüzemeltetéssel összefüggő stratégiai jellegű tulajdonosi (gazdálkodási) döntések meghozatala előtt az előterjesztéseket a Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottság véleményezi. A Képviselő-testület tulajdonosi döntése előtt az előterjesztéseket minden esetben a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság is véleményezi. (8) A hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorlónak minden vagyont érintő jogügyletet megelőzően döntenie kell a vagyonügylet és – amennyiben ez értelmezhető - a vagyonügyleti eljárás típusáról.

A vagyon értékének megállapítása

A vagyonügyleti érték

10.§

(1) A vagyonnal (egy jogügylet által érintett vagyontárgyak összességével) összefüggő bármilyen vagyonügyletet megelőzően a vagyon vagyonügyleti értékét – az e rendeletben foglalt kivételekkel - a jelen paragrafusban foglaltak alapján meg kell állapítani és a tulajdonosi joggyakorlóval közölni kell. Ha a vagyonügylet nem jár vagyonátruházással (vagyonmozgással), vagyonügyleti értéknek az érintett vagyon nyilvántartási értékét kell tekinteni. (2) 24 Amennyiben a tulajdonosi döntés meghozataláig rendelkezésre álló idő rövidsége ,miatt a vagyonügyleti értéket nem lehet megállapítani, akkor a vagyonügyleti értéknek a vagyon nyilvántartási értékét kell tekinteni. Egyebekben a vagyonügyleti érték megállapítása az alábbiak szerint történik: a.) ingatlanok esetében 3 hónapnál nem régebbi vagy nem régebben aktualizált forgalmi értékbecslést kell alapul venni, b.) ingók esetében a vagyon értéke annak nyilvántartási értéke azzal, hogy 10 millió forint feletti érték esetén forgalmi értékbecslést kell készíttetni, c.) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén: 21

Módosította a 48/2003.(IX.18.) ök. sz. rendelet 1.§.(3) bekezdése. Az összegszerűséget módosította a 27/2005.(VI.15.) ök. sz. rendelet 38.§. (3) bekezdése 22 A bekezdés utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a 6/2006.(II.15.) ök. sz. rendelet 5.§-a. 23 Majd kiegészített a 10/2006.(III.06.) ök. sz. rendelet 1.§-a. Hatályos 2006. III.6. napjától. Módosította a 45/2007.(VII.17.) ök. sz. rendelet 4.§-a. Majd módosította az 59/2008.(XI.28.) ök.sz. rendelet. Hatályos a kihirdetés napjától. 24

Módosította a 48/2003.(IX.18.) ök. sz. rendelet 1.§.(3) bekezdése, majd módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§. (1) bekezdése.

11

ca.) ha az a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban: tőkepiaci törvény) hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, s arra a tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagértéket kell figyelembe venni, vagy cb.) a tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a tőkepiaci törvény ezen szakaszaiban megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyamot kell alapul venni, vagy cc.) egyéb, nem a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltakat kell figyelembe venni, d.) egyéb társasági részesedés esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelést kell alapul venni, e.) egyéb értékpapír esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelést kell figyelembe venni, f.) a városrehabilitációs célú önkormányzati vagyonkörbe tartozó ingatlan esetében a vagyonügyleti értéket a vagyoni körbe történő bevonásakor az egész vagyoni körre (telek, lakás, helyiség) költségelemzést is tartalmazó üzleti értékelemzés alapján kell meghatározni, g.) egyéb vagyon esetében a nyilvántartási értéket kell alapul venni. (3) 25 Amennyiben az adott vagyontárgy elidegenítése, illetve hasznosítása időpontjában 3 hónapnál régebbi, de egy évnél nem korábban készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés rendelkezésre áll, annak aktualizált változata a vagyonügyleti érték megállapítására felhasználható, ide nem értve a 11.§ (1) bekezdésének második mondatát. (4) A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját e rendelet alapján az adott vagyon vagyonügyleti értéke alapján kell meghatározni. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg, vagyonösszesség), akkor a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinél a vagyontárgyak együttes vagyonügyleti értéke az irányadó. Összesített vagyonügyleti érték alatt az adott vagyonügylet által érintett vagyonösszesség részeinek összeadott vagyonügyleti értékét kell tekinteni. (5) A vagyoni értékű jogok egy évi vagyonügyleti értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. (6) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog vagyonügyleti értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát. (7) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog vagyonügyleti értéke az egy évi érték ötszöröse. (8) Az (5)-(7) bekezdésben foglaltaktól jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló eltérhet és a vagyoni értékű jogok megállapításának más módját is meghatározhatja. (9) A vagyonügyleti értékre vonatkozó rendelkezéseket a tulajdonosi döntés előkészítés során kell alkalmazni. (10) A vagyonügyleti és – amennyiben megállapításra került – a becsült forgalmi értéket a tulajdonosi döntés meghozatalánál figyelembe kell venni.

25

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§.(2) bekezdése.

12

(11) Az önkormányzati lakások és lakásnak nem minősülő helyiségek vagyonügyleti és forgalmi értékének meghatározását külön rendelet szabályozza. Forgalmi érték 11.§

(1)26 A vagyontárgy becsült forgalmi értékét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megfelelő képzettséggel és engedélyekkel rendelkező forgalmi értékbecslő igénybevételével, forgalmi értékbecslés, illetve a vagyonügyleti (forgalmi) értékbecslés aktualizálása útján kell meghatározni. Önkormányzati ingatlan elidegenítése esetében – az elidegenítésre vonatkozó tulajdonosi döntés meghozatalának időpontjában, törvény eltérő rendelkezése hiányában - 6 hónapnál nem régebbi, vagy nem régebben aktualizált forgalmi értékbecslésnek kell rendelkezésre állni. (2) A forgalmi érték megállapításának részletes szabályait lakások és helyiségek esetében külön rendelkezések tartalmazzák. (3) 27 Az önkormányzati vagyon értékesítése során az értékbecslés költségeit – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vételár részeként a vevő viseli, illetve törekedni kell arra, hogy a vevő fizesse meg. A nyilvántartási érték 12. §

Az önkormányzat (a) ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben (bekerülési értéken) és mérlegértéken (nettó értéken) (b) ingó vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, (c) vagyoni értékű jogait a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, (bekerülési értéken) (d) részesedés állományát névértéken és saját tőke arányos értéken tartja nyilván.

26 27

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§. (3) bekezdése. Beiktatta a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9. §.(4) bekezdése.

13

A vagyongazdálkodással kapcsolatos szerződések megkötése és nyilvántartása 13. §

(1) A tulajdonosi joggyakorló döntését követően a szerződéskötések előkészítését és az ezzel összefüggő feladatokat a Polgármesteri Hivatal, illetve a tulajdonosi joggyakorló ilyen tartalmú döntése esetén a vagyonügyleti közreműködő végzi el. A szerződések megkötésére a képviseleti és kötelezettségvállalási jogosultsággal rendelkező személy jogosult. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintő szerződésekről egységes nyilvántartást kell vezetni, amelynek folyamatos vezetéséről a polgármester a Polgármesteri Hivatalon keresztül gondoskodik. Az ügyleti nyilvántartásról belső szabályzatot kell alkotni.

DÖNTÉSI HATÁSKÖRÖK

Elidegenítés

14.§

(1) 28 A vagyon jelen rendeletben meghatározott vagyonügyleti eljárások útján történő elidegenítésére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - : a.) 100 millió Ft egyedi értékhatárig a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, b.) 100 millió Ft feletti egyedi érték tekintetében a Képviselő-testület jogosult. (2) A Képviselő-testület által a vagyongazdálkodási irányelvekben (4.§ (3) bekezdés d.) pont) megjelölt – értékesítendő – ingatlanok esetét kivéve a Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottságot - ingatlanok tekintetében - együttdöntési jog illeti meg a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsággal. A Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottság a vagyonügylettel kapcsolatos egyetértő döntés meghozatalát megtagadja, ha az értékesítés ellentétes a kerületi vagyongazdálkodás stratégiai érdekeivel. A Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottság döntéséig az ingatlan tekintetében kötelezettség nem vállalható (szerződés nem köthető). (3) Az önkormányzati vagyont különösen a következő okok bármelyikének fennállása esetén lehet elidegeníteni: a) az adott vagyontárgy az önkormányzati feladat ellátásához szükségtelenné válik, 28

Módosította a 47/2006.(XI.24.) ök. sz. rendelet 2.§-a.

14

b) az adott vagyonhoz kapcsolt önkormányzati feladat megszűnik, és a vagyon más önkormányzati feladat teljesítéséhez nem kerül felhasználásra, c) az önkormányzati feladat ellátásához célszerűbb vagy gazdaságilag előnyösebb a vagyontárgy értékesítése d) a vagyon az önkormányzati vagyongazdálkodáshoz fűzött célok megvalósításához nem szükséges, e) a vagyon tárgyának más személy tulajdonába kerülésével a vagyonhoz kapcsolódó önkormányzati feladat hatékonyabban, költségkímélőbb módon oldható meg, f) a vagyon értékesítése közcélokat szolgál (különösen pl. városgazdálkodás, városrehabilitáció vagy intézményrehabilitáció segítése, költségvetési bevétel-növelés, lakásgazdálkodási célok megvalósítása stb.), g) jogszabályi kötelezettség teljesítése érdekében. (4) Az önkormányzati vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak önkormányzati vagyoni körből történő kikerülését a tulajdonosi joggyakorló jóváhagyja. (5) A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlanban (lakóházban) lévő lakások értékesítését a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság kizárólag tervszerűen, a lakóházat érintő összes értékesítésre, illetve hasznosításra tekintettel, a stratégiai vagyongazdálkodási tervekkel összhangban hagyhatja jóvá. Csere

15.§29

A vagyon zártkörű elhelyezés útján történő cseréjére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában : a.) 100 millió Ft egyedi értékhatárig a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, b.) 100 millió Ft feletti egyedi értékre vonatkozó döntés tekintetében a Képviselő-testület, jogosult.

Apportálás 16.§

A vagyon zártkörű elhelyezés útján történő apportálására – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Képviselő-testület jogosult.

29

Módosította a 47/2006.(XI.24.) ök. sz. rendelet.

15

A vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása 17.§

(1)30 A vagyon jelen rendeletben meghatározott vagyonügyleti eljárások útján történő ingyenes vagy kedvezményez átruházására - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -; a.) 100 millió Ft egyedi értékhatárig a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, b.) 100 millió Ft feletti egyedi érték tekintetében a Képviselő-testület jogosult. (2)31 Hasznosítás, használatba, vagyonkezelésbe adás

18.§/A32 A vagyon e rendeletben meghatározott vagyonügyleti eljárások útján történő hasznosítására, használatba, vagyonkezelésbe adására jogszabály eltérő rendelkezése hiányában: a) nettó 100 millió Ft összesített vagyonügyleti értékhatárig a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság, b) nettó 100 millió Ft összesített vagyonügyleti érték felett a Képviselő-testület jogosult. 18/B §33 A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a Rendelet 2. melléklete tartalmazza. 18/C §34 (1) Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. (2) Az (1) bekezdés szerinti közfeladatokat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése határozza meg.

30

Módosította a 47/2006.(XI.24.) ök. sz. rendelet. Hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól. 32 Módosította a 6/2006.(II.15.) ök. sz. rendelet 6.§-a. Hatályos a kihirdetést követő harmadik naptól. Majd módosította a paragrafus elnevezését az 52/2007.(VIII. 31.) ök. sz. rendelet 1.§-a. Majd módosította az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 2. §. Hatályos 2012. okt. 8-tól. 33 Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelet 2.§-a. Majd módosította az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 3. §. Hatályos 2012. okt. 8-tól. 34 Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelet 3.§-a. Majd módosította az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 4. §. Hatályos 2012. okt. 8-tól. 31

16

(3) A vagyonkezelői jog ingyenesen történő átadása az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézménynek, költségvetési szervnek, valamint a 100%-ban az önkormányzat tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságok részére történhet. 18/D §35

18/E §36 (1) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. A vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. (2) Az önkormányzati közfeladat ingyenes átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítése, a vagyonkezelési szerződés megkötése, megszüntetése, módosítása a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át. 18/F §37

18/G §38 A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, azzal a kikötéssel, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását, b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a tételes jegyzéket értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, d) a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait, e) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, 35

Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelet 4.§-a. Majd hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól. 36 Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelet 5.§-a. Majd módosította az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 5. §. Hatályos 2012. okt. 8-tól. 37 Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelet 6.§-a. Majd hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól. 38 Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelet 7.§-a. Majd módosította az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 6. §. Hatályos 2012. okt. 8-tól.

17

f)

g) h) i) j)

az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a 18/A. §-a foglalt szerinti hatáskört gyakorló szerv egyedi döntése alapján a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, a vagyonkezelési szerződés időtartamát. 18 H.§39

A vagyonkezelő jogai, kötelezettségei: /1/ A vagyonkezelő jogosult – az Önkormányzat hozzájárulása esetén – a kezelésbe átadott vagyon használatát a feladatai ellátásához igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek kizárólag a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra átadni. Az Önkormányzat a hozzájárulásáról képviselő-testület dönt. A használat tényleges átadásáról a vagyonkezelő köteles az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységet 15 napon belül értesíteni. A vagyonkezelő köteles a birtokából kikerült vagyon használatának ellenőrzésére. A használó jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáért a vagyonkezelő sajátjaként felel. /2/ A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni. /3/ Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a képviselő-testület dönt. /4/ A vagyonkezelő köteles az azonnali hatályú felmondás esetén a kezelt vagyon azonnali birtokba adására, oly módon, hogy szükség esetén biztosítsa az Önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját. /5/ A kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat – kötelezettségeket a felek megállapodása határozza meg. /6/ A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra (statisztikai jelentés, stb.), melyet vagy közvetlenül, vagy az Önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz meg. /7/ A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell a számviteli adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

39

Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök.sz. rendelet 8.§-a.

18

(8)40 A vagyonkezelő köteles az Európai Uniós forrásból megvalósuló projektek megvalósítása során a projekt ideje alatt, valamint a vállalt fenntartási kötelezettség időtartam alatt a támogatási szerződésben foglaltakat figyelembe venni. 18/I §41 A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adására – vételére vonatkozó szabályok: /1/ A birtokba adás előtt: • az önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket, vagy teljesítéseket, • a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat, /2/ A birtokba adási- és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egység részére 15 napon belül meg kell küldeni. 18/J §42 A vagyonkezelési feladatokhoz kapcsolódóan szükségessé váló engedélyeztetési eljárás szabályai • A vagyonkezelőnek a tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a képviselő-testület jogosult megadni. • Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indoklását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell. • A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.

18/K §43 A kezelt vagyon nyilvántartása: /1/ A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

40

Beiktatta az 53/2012. (X..08.) ök. sz. rendelet 7. §. Hatályos 2012. okt. 8-tól. Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelet 9.§-a. 42 Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelet 10.§-a. 43 Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök.sz. rendelet 11.§-a. 41

19

/2/ A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. /3/ Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni. 18/L §44

18/M §45 A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat évente ellenőrzi.

A vagyon megterhelése 19.§

(1) A vagyon zálogjoggal való vagy egyéb módon történő megterhelésére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –: a.) 100 millió forint egyedi értékhatárig a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, b.) 100 millió forint egyedi értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult. (2) A vagyon megterhelése különösen: a biztosítékul adás, a zálogjog és jelzálogjog, illetve a szolgalmi jog alapítása, az elidegenítési és terhelési tilalom, az elővásárlási, a vételi- vagy visszavásárlási jog, bérlő-kiválasztási jog biztosítása. 19/A.§46 (1) Az önkormányzat által kötendő támogatási (vagy egyéb) szerződésben a felek a támogatás (pénzösszeg) visszafizetésének biztosítására jelzálogjog alapításáról állapodhatnak meg. Elidegenítési és terhelési tilalmat szerződéssel csak a (2) bekezdésben fennálló feltételek esetén lehet kikötni. 44

Beiktatta az 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelet 12.§-a. Majd hatályon kívül helyezte az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 12. §-a 2012. okt. 8-tól. 45 Módosította az 53/2012.(X.08.) ök. sz. rendelet 8. §. Hatályos 2012. okt. 8-tól. 46 Beiktatta a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§(5) bekezdése.

20

(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. (3) Az önkormányzati követelés visszafizetése (megszűnése, elengedése) esetén a kapcsolódó jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törléséről (a törléshez való hozzájárulás kiadásáról) intézkedni kell, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. Ezen törlés esetében a hozzájáruló tulajdonosi döntést külön nem kell meghozni. A Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság önkormányzati érdekből ezzel ellentétes döntést hozhat.

Követelésekről való lemondás 20.§

(1) A követelés(ek)ről való – részben vagy egészben történő - lemondásra – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -: a.) 20 millió Ft egyedi értékhatárig - a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság egyetértése esetén - a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, b.) a 20 millió Ft egyedi értékhatár feletti esetekben a Képviselő-testület, jogosult az egyéb vonatkozó vagyongazdálkodási szabályok figyelembevételével. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon történő követelésről való lemondás – törvény eltérő rendelkezése hiányában - az alábbi esetekben lehetséges: a.) amennyiben a vagyonügylet városgazdálkodási, szociális, intézménygazdálkodási közérdeket, közcélokat szolgál, vagy b.) amennyiben a vagyonügylet önkormányzati támogatási feladatokat szolgál (ideértve a szociális, gyermekvédelmi okokból történő követeléselengedést is), vagy c.) amennyiben önkormányzati érdek kívánja.

21

(3)47 A gazdasági, finanszírozási és piaci körülmények pályázati eljárás során bekövetkezett, előre nem látható megváltozásának nyertes által történő hitelt érdemlő igazolása esetén – a nyertes kérelmére – az Önkormányzat a pályázati biztosítékról lemondhat és kamatmentesen visszafizetheti, ha a nyertestől szerződéskötés nem várható el és a szerződést nem köti meg. (4)48 Hitelt érdemlően igazoltnak számít a banki igazolás a hitelfeltételek jelentős megváltozásáról, vagy könyvvizsgáló szakvéleménye arról, hogy a várható beruházási költségek a korábbi számításokhoz képest jelentősen növekedtek. (5) 49 A (3) bekezdés alkalmazásához arra is szükség van, hogy a nyertes igazolja, hogy az Önkormányzattal vagy az Önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal szemben semmilyen tartozása nem áll fenn. (6)50 A (3) bekezdés alkalmazásáról – értékhatártól függetlenül –a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságnak a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság egyetértésével előterjesztett javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

Tulajdonosi (szervezeti, tagsági) jogok

21.§51

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság alapításáról, a társaság megszüntetéséről, a többszemélyes gazdasági társaság létrejöttéről és megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. (2) A polgármester az önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes és többszemélyes gazdasági társaságokkal kapcsolatos hatásköreit a 19/2009. (V.06.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint gyakorolja. (3) Az önkormányzat tagságával érintett gazdasági társaságok esetén az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt önkormányzati tulajdonosi jogokat a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság gyakorolja.

Ingyenes felajánlás elfogadása 22.§

(1) 52 Az önkormányzatnak vagy az önkormányzati költségvetési szerveknek ingyenesen felajánlott vagyon elfogadására – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -:

47

Beiktatta a 17/2009.(IV.22.) ök. sz. rendelet 1.§-a Beiktatta a 17/2009.(IV.22.) ök. sz. rendelet 1.§-a 49 Beiktatta a 17/2009.(IV.22.) ök. sz. rendelet 1.§-a 50 Beiktatta a 17/2009.(IV.22.) ök. sz. rendelet 1.§-a 51 Módosította alpontokkal együtt a 29/2008.(IV.10.) ök. sz. rendelet 4. §-a. Majd módosította a 48/2011.(VII.22.) sz. rendelet. Hatályos 2011. július 22-től 52 Módosította a 47/2006.(XI.24.) ök. sz. rendelet. 48

22

a.) 100 millió forint egyedi értékhatárig a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, b.) 100 millió forint egyedi értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult. (2)53 A polgármester a) a helyi önkormányzat öröklése vagy a vagyonáról történő lemondás esetén dönt az öröklés vagy a vagyon elfogadásáról, elfogadás esetén intézkedik annak átvételéről. b) dönt a LÉLEK-Programmal felhasználásáról.

kapcsolatos

pénzbeli

adományok

elfogadásáról

és

(3) A vagyon kedvezményes, de nem ingyenes beszerzéséről a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság dönt a vonatkozó jogszabályok keretei között.

Egyéb döntési jogok 23.§

(1) 54 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyont érintő egyéb, az e rendeletben nem nevesített tulajdonosi jognyilatkozatok megtételének engedélyezésére, döntések meghozatalára (különösen átsorolás, megterhelés megszüntetése, építési (bontási) engedélyhez tulajdonosi hozzájárulás megadása, a tulajdonost megillető birtokvédelem igénybevétele, kártérítési (kártalanítási) igény érvényesítése, használóval (bérlővel) szembeni követelés érvényesítése, a vagyont érintő – (köz)beszerzésnek nem minősülő – szerződés (megállapodás) megszegésével összefüggő igény érvényesítése, perbeli és peren kívüli egyezség stb.) a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság, valamint azonnali döntést igénylő és késedelmet nem tűrő esetben – a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottságnak történő utólagos beszámolási kötelezettséggel – a polgármester, valamint az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok jogosultak. (2) Az (1) bekezdés esetében a vagyon vagyonügyleti értékét nem kell megállapítani. (3) Az önkormányzati tulajdonban lévő értékpapír–állomány technikai kezeléséről és az ezekkel összefüggő beszerzésekről a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság dönt a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előzetes véleményezését követően. (4) 55 Értékpapírok megszerzéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - egymilliárd forintos egyedi értékhatárig a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, az egymilliárd forintos egyedi értékhatár felett pedig a Képviselő-testület dönt a vonatkozó egyéb jogszabályok keretei között. Értékpapírnak nem minősülő vagyon beszerzése tekintetében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési

53

Módosította a 66/2011.(XI.18.) ök. sz. rendelet 1. §. Hatályos 2011. november 18-tól. Módosította a 45/2007.(VII. 17.) ök. sz. rendelet 5.§-a. Majd módosította az 53/2012. (X.08.) ök. sz. rendelet 9. §. Hatályos 2012. okt. 8-tól. 55 Módosította a 48/2003.(IX.18.) ök. sz. rendelet 1.§.(2) bekezdése. 54

23

Bizottság 500 millió forintos egyedi értékhatárig jár el. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a cserére. (5) Ingatlan, értékpapír illetve értékpapírnak nem minősülő társasági részesedések megszerzése esetében a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előzetes egyetértését meg kell kérni, kivéve, ha az önkormányzati érdekek miatt szükségessé vált sürgősség miatt az nem lehetséges. (6) 56 A Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hozza meg – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a (köz)beszerzésekkel összefüggő szerződésekkel (különösen: felmondások, elállások, közös megegyezés, szerződésszegések, szerződésmódosítások stb.), illetve az egyéb (köz)beszerzési önkormányzati ügyekkel kapcsolatos döntéseket, ide nem értve a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó beszerzések esetét, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények, illetve a polgármester hatáskörébe tartozó beszerzéseket. Egyéb önkormányzati szerződések esetében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság dönt. 57 Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos veszélyelhárítási feladatok ellátása, valamint egyebekben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokhoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatást ellátó vezetékszakaszok azonnali javítása, felújítása, a szolgáltatás újbóli biztosítása (visszaállítása) esetén szükséges szerződéseket – ajánlatkérői joggyakorlóként - a polgármester saját döntése alapján köti meg a vonatkozó egyéb jogszabályok és belső szabályzatok keretei között, az ott meghatározott eljárási szabályok figyelembevételével. 58 A polgármester dönt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az önkormányzat közbeszerzési eljárásai során szükséges formai helyesbítésekről és helyreigazításokról, a jogszabályi előírások miatt szükséges korrekciók átvezetéséről (a továbbiakban: helyreigazítás) azzal, hogy ezen döntés a képviselő-testület vagy átruházott beszerzési hatáskörben eljáró bizottság döntésével – a helyreigazítási kérdéseken túlmenően – nem lehet ellentétes, illetve azt lényegi – helyreigazítási kérdésnek nem minősülő – kérdésekben nem módosíthatja. A Képviselő-testület átruházható költségvetési, gazdálkodási és tulajdonosi hatásköreit – törvény eltérő rendelkezése hiányában, két képviselő-testületi ülés közötti időszakban, rendkívüli sürgősséget igénylő döntések tekintetében, egyéb megkötések nélkül - a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság gyakorolja, ideértve a pályázati önrész biztosítására és a szabad pénzeszközök felhasználására irányuló átruházható hatásköröket is. A Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésével kapcsolatos keretszerződések megkötéséről is értékhatár nélkül. (7) 59

(8)60 A jelzálogjoggal terhelt lakás- vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a tulajdonos írásbeli kérelmére a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet dönt a kölcsönt folyósító részére történő jelzálogjog, illetve a terhelési és elidegenítési tilalom – az önkormányzatot követő rangsorban történő – bejegyzéséhez való hozzájárulás kiadásáról. A polgármester engedélyezi házassági vagyonközösség megosztása esetén az önkormányzati jelzálogjoggal biztosított tartozás átvállalását és a jelzálogjog átjegyzését, amennyiben az ügyben már született jogerős bírósági határozat. 56

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 6.§-a. A bekezdés utolsó mondatát módosította a 18/2005.(IV.15.)ök. sz. rendelet 1.§-a. 58 Beiktatta a 18/2005.(IV.15.) ök. sz. rendelet 1/A §-a. 59 A rendelet 23.§-át (7) bekezdéssel kiegészítette, s beiktatta a 48/2003.(IX.18.) ök. sz. rendelet 1.§.(6) bekezdése. Majd módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 6.§-a. 60 Beiktatta a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§. (6) bekezdése, majd a a 29/2008.(IV.10.) ök. sz. rendelet 5. §-a 57

24

(9)61 A polgármester hozza meg - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzati forrásokból nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásokkal kapcsolatos ügyekben szükséges - a támogatás nyújtásával, a támogatási szerződés módosításával, a jelzálogjoggal, az elidegenítési és terhelési tilalommal, illetve rangsor(ranghely)változással kapcsolatos és egyéb önkormányzati döntéseket a hatályos költségvetési rendeletben biztosított pénzügyi keretek között. A korábbi támogatásokkal összefüggő, pénzügyi fedezetet nem igénylő döntések esetében a pénzügyi kereteket nem kell figyelembe venni. A jelen bekezdés hatálybalépését megelőzően nyújtott önkormányzati lakáscélú munkáltatói támogatásokat – törvény vagy kormányrendelet kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - minden esetben jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben a korábban már biztosított előirányzatok terhére kerültek nyújtásra. Az önkormányzati forrásból származó lakáscélú munkáltatói támogatás esetében a kapcsolódó jelzálogjog és/vagy terhelési és elidegenítési tilalom jogosultja – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzat. A fenti rendelkezések nem terjednek ki a nem munkáltatói jellegű, de egyébként önkormányzati forrásból származó támogatásokra. (10)62 A Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati célú mobiltelefon- és vezetékes telefon előfizetésekkel kapcsolatban keletkezett tartozások kiegyenlítése céljából, a használó részére részletfizetés – 100.000 Ft- összeghatárig maximum 12 havi részletben – engedélyezésére a Polgármester jogosult. 24.§

(1) A társasházak közgyűlésein az önkormányzati tulajdont illetően az önkormányzatot a polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli a vonatkozó önkormányzati döntések figyelembevételével. A meghatalmazott – a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság döntése alapján - az önkormányzat hivatalának köztisztviselője, illetve a vagyonügyleti közreműködő és a 2.§ (14) bekezdésében meghatározott társaság (annak alkalmazottja) lehet. A meghatalmazottal szükség esetén külön szerződést kell kötni. (2) A társasházakkal kapcsolatos tulajdonosi döntéseket - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hozza meg. A meghatalmazott számára a Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság döntésével általános tulajdonosi (képviseleti) keretszabályokat is meghatározhat, amelyek alapulvételével a meghatalmazott önállóan jár el. (3) A meghatalmazott eljárásának szabályait részletesen – írásban, a meghatalmazásban rögzíteni kell. (4)63 A társasház megszüntetésének kérdésében csak a Képviselő-testület dönthet. Ugyancsak a Képviselő-testület döntése kell 100 millió forint értékhatár felett a társasházat érintő vagyonügyletekhez.

61

Beiktatta a 29/2005.(VI.15.) ök. sz. rendelet 1.§-a. Új bekezdéssel kiegészítette a 41/2010.(X.22.) sz. rendelet 1. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 63 Módosította a 47/2006.(XI.24.) ök. sz. rendelet. 62

25

(5) A meghatalmazott azon társasház esetében, amelynél az önkormányzat nevében jár el, köteles a közgyűlési határozatokat beszerezni és nyilvántartani, továbbá a határozat szövegét legalább öt évig megőrizni és kérésre az önkormányzatnak vagy az önkormányzat által megnevezett személynek (szervezetnek) megküldeni. A meghatalmazott az önkormányzatra, illetve annak megbízottjára, vagyonkezelőjére kötelezettséget tartalmazó közgyűlési határozatokat, jegyzőkönyveket a feladattal érintett rész tekintetében kérés nélkül is köteles a szükséges intézkedés megtétele érdekében haladéktalanul megküldeni az érintettnek. 25.§

(1) Önkormányzati ingatlan (ingatlanrész) elidegenítése vagy önkormányzati ingatlannal kapcsolatos vagyoni értékű jog hasznosítása úgy is lehetséges, hogy a jogszabályi feltételek fennállása esetén az önkormányzat vállalja, hogy az ingatlanra önállóan vagy a nyertes ajánlattevővel együtt társasházat alapít. Ajánlattevőnek az minősül, aki a tulajdonosi joggyakorló által kiválasztott vagyonügyleti eljárásban résztvevő és az önkormányzat számára szerződési ajánlatot tesz. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat különösen akkor indokolt alkalmazni, ha az önkormányzat bontási és újjáépítési vagy átalakítási kötelezettséggel ad el épületrészeket, vagy tetőtér beépítésre vagy emeletráépítésre, illetve közös használatú épületrész társasházi külön tulajdonná való átalakítására (a továbbiakban együtt: építési munka) biztosít jogi lehetőséget. (3) Az önkormányzat vállalhatja, hogy hozzájárul a társasházi alapító okirat értelemszerű módosításához, ha a nyertes ajánlattevő az építési szabályok betartásával saját költségére új társasházi külön tulajdont hoz létre vagy a meglévő külön tulajdont bővíti, ideértve azt az esetet is, ha a meglévő külön tulajdon elbontásával (átalakításával) annak helyébe új külön tulajdont hoz létre. (4) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén előzetesen meg kell állapítani, hogy mely külön tulajdonok lesznek az önkormányzat kizárólagos tulajdonai és azt, hogy a társasházi közös tulajdonú épületrészekből az önkormányzat melyekre igényel kizárólagos használatot és hasznosítási jogot. (5) Az építési munka elvégzésének céljával vagy feltételével hasznosított épületek esetén az önkormányzat előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevő a társasházi közös tulajdonú épületrészek felújítását is végezze el, ideértve indokolt esetben az egyes társasházi közös tulajdonú közművezetékek cseréjét is.

26

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása esetén az önkormányzat vállalhatja, hogy az adott épületrész hasznosítása tekintetében a nyertes ajánlattevő által az önkormányzat számára teljesítendő ellenérték terhére hozzájárul a társasházi közös tulajdonú épületrészek (közművezetékek) felújításához, illetve cseréjéhez. (7) Az építési munka elvégzésének céljával vagy feltételével hasznosított épület esetén az önkormányzat a (6) bekezdésben foglaltak helyett kikötheti annak tudomásulvételét, hogy az adott épületrész hasznosítása tekintetében nyertes ajánlattevő által az önkormányzat számára teljesítendő ellenérték terhére az önkormányzat a tulajdonát képező lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítására, korszerűsítésére vagy egyéb munkálatok elvégzésére (köz)beszerzési eljárást folytat le. 26.§

(1) Ha az önkormányzat építési munkára kíván jogi lehetőséget biztosítani kizárólag önkormányzati tulajdonban álló épületen, a vagyonügylet előkészítése keretében a Polgármesteri Hivatal - szükség esetén vagyonügyleti közreműködő bevonásával - a következőket állapítja meg: a.) az önkormányzat által értékesítendő ingatan(rész) vagy beépítési lehetőség igényelhető ellenértékének legkisebb összegét, b.) 64az érintett épület(rész) állapota miatt szükség van-e arra, hogy az önkormányzat kötelezze a nyertest az épület közös használatú épületrészeinek és/vagy egyes közös használatú közművezetékek cseréjének az elvégzésére, c.) meghatározható-e az Önkormányzat rendelkezésére álló adatok alapján a munkálatok pontos műszaki tartalma és az önkormányzati társasházi közös tulajdoni hányada alapján számított várható költsége, ha a b.) pontban foglalt kötelezettség előírásra kerül. (2) A jelen paragrafusban említett vagyonügylet során be kell kérni/be kell szerezni: a.) az ajánlattevőtől az ingatlanra érvényes valamennyi jogszabályi és hatósági előírás figyelembe vételével a részletes programot (leírást) a tekintetben, hogy a projektépület bontása és újjáépítése, átalakítása, a tetőtér beépítése, emeletráépítés, illetve közös használatú épületrész társasházi külön tulajdonná való átalakítás során milyen munkát kíván végezni (a megvalósítandó épület funkciója, az új épületrészek alapterülete, elhelyezkedése, kapcsolódása a megmaradó épületekhez), b.) a projekt épületen az ajánlattevő által szükségesnek tartott azon felújítási, átalakítási munkálatok részletes műszaki tartalmát és költségvetését, amelyek a közös használatú épületrészeket és közös közművezetékeket, berendezéseket érintik, annak a megválaszolásával, hogy ezen munkálatok mennyiben szükségesek az ajánlattevő által elvégezni kívánt építési munkálatokhoz, c.) a b.) pont szerinti – az ajánlattevő által elvégezni kívánt, az újjáépítési, átalakítási, a tetőtér beépítési, emeletráépítési stb. építési munkálatokkal össze nem függő - felújítás (átalakítás) költségeihez az ajánlattevő által az önkormányzattól igényelt hozzárulás mértékét és a források átadásának igényelt ütemét, 64

Módosította a 45/2007.(VII. 17.) ök. sz. rendelet 6.§-a.

27

d.) az ajánlattevő kivitelezési organizációra vonatkozó elgondolásait és részletes ütemtervét a kivitelezésre, a közös épületrészeket érintő munkálatok műszaki és pénzügyi ütemtervére kiterjedően, e.) az önkormányzat számára felajánlott pénzbeli ellenérték mértékére vonatkozó nyilatkozatot, f.) az ajánlattevő által vállalt garanciák megjelölését a felajánlott pénzbeli ellenérték megfizetésére és az elvégezni kívánt munkálatokra, g.) a társasház szervezeti és működési szabályzatának ajánlattevő által javasolt szövegét az építési munkák elvégzése utáni időszakra, ideértve a társasház működési költségei meghatározásának az elveit is. (3) A 25.§-26.§ tekintetében a tulajdonosi joggyakorló a Képviselő-testület. II. Rész65 I. fejezet Bevezető rendelkezések 27. §

(1) A versenyeztetési eljárás résztvevője az lehet, aki a) b)

a vagyontárgyra vagyonügyleti ajánlatot tett, vagy előreláthatóan ilyen ajánlatot fog tenni, az egyéb (pl. hirdetményben vagy a tulajdonosi joggyakorló által meghatározott) feltételeket teljesíti.

(2) A résztvevőt meghatalmazottja (képviselője) is képviselheti. (3) 66 Az e Részben megállapított versenyeztetési szabályokat minden vagyonügylet esetében alkalmazni lehet azzal, hogy az adott vagyonügylet tekintetében nem értelmezhető rendelkezéseket nem kell figyelembe venni.

28. §

Az önkormányzati vagyont érintő versenyeztetési eljárást a tulajdonosi joggyakorló (a továbbiakban: Kiíró) döntését követően, a döntésben foglaltak szerint lehet megindítani.

65 66

Elnevezést módosította a 45/2007.(VII.17.) ök. sz. rendelet 1.§-a, majd a a 29/2008.(IV.10.) ök. sz. rendelet 6. §-a Módosította a 29/2008.(IV.10.) ök. sz. rendelet 7. §-a.

28

II. fejezet Részletes szabályok 29. §

(1) A pályáztatást – a jelen rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – nyilvános eljárással kell lebonyolítani. (2) Zártkörű pályázat kiírására csak kivételes esetekben, a pályázat Kiírójának döntése alapján kerülhet sor, különösen, ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárul, és az ott szereplő pályázók közül a legjobb három ajánlattévő várhatóan újabb értékelhető ajánlatot tesz. 30. §

(1)67 A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni a Kiíró döntésének megfelelően: a) a Polgármesteri Hivatal Okmányiroda és Ügyfélszolgálati Osztályán, továbbá a vagyonügyleti közreműködő ügyfélfogadására szolgáló helyiségében, vagy b) az előző pontban írtakon túlmenően a Józsefváros című helyi lapban, vagy c) a pályázati felhívás jellegének megfelelően szükség szerint az a)–b) pontokban foglaltakon felül a Kiíró döntése szerint más helyen illetve módon. (2) A hirdetmények kifüggesztésének időtartama, valamint a megjelentetés és a pályázat határideje között legalább 15 napnak kell eltelni. (3)68 A hirdetmények közzétételének költsége a vagyontárgy forgalmi értékének 1%-át nem haladhatja meg. A Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság döntése alapján ettől el lehet térni. Ezen rendelkezés alól kivételt képez a versenyeztetési eljáráson értékesítendő üres lakások és nem lakás helyiségek hirdetményének közzétételi díja, amelyeket a lehetőségekhez képes legalacsonyabb összegen kell meghirdetni.

31. §

(1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen: a) a Kiíró megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásából kerül sor, az erre való utalást, b) a pályázati eljárás jellegét (nyilvános vagy zártkörű), c) a pályázat célját, d) az önkormányzati vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat (cím, helyrajzi szám, tulajdoni lapszám, az ingatlan jellege, alapterülete, közmű ellátottsága és/vagy komfortfokozata, az ingatlan helyiségeinek száma, méretei, műszaki állapota stb.) 67 68

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§.(7) bekezdése. Módosította a 45/2007.(VII.17.) ök. sz. rendelet 7.§-a.

29

illetve a per-, teher- és igénymentesség bármilyen korlátozását), vagyonkezelőjét, forgalmi értékét, e) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben, f) a fontosabb feltételeket, az árra (díjra), a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat, g) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját, h) az ajánlattevő - szerződés teljesítését biztosító - mellékkötelezettségének megjelölését, i) az ajánlati kötöttség időtartamát, j) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, k) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, és az arra szóló felhívást, hogy az ajánlattevő a bontásnál jelen lehet, l) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát, továbbá információt a vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről, m) a vagyontárgyra vonatkozó (esetlegesen készített) részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit, n) a pályázat nyelvének meghatározását, o) esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások stb.) p) a pályázati ajánlatok elbírálási, illetőleg a versenytárgyalás időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját, r) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy - a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, - a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa, - szükség esetén az ajánlattevőtől az ajánlat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti a pályázati ajánlatában megfogalmazott feltételek olyan megváltozását, amely az értékelés során a beérkezett ajánlatok sorrendjét módosítaná, s) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit. (2) Az (1) bekezdésben említett tartalmi elemek közül nem kell figyelembe venni azokat, amelyek alkalmazása az adott vagyonügyletnél nem értelmezhető. 32. §

(1) A Kiíró a nyilvános pályázat esetében az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg a pályázati felhívás közzétételétől számított 15 naptári napnál rövidebb időtartamban. (2) A Kiíró az ajánlattételi határidőt indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja, de ezt a tényt – az indok megjelölésével – a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken, az eredeti benyújtási határidő lejárta előtt legalább 10 nappal köteles hirdetményben megjelentetni. Zártkörű pályázat esetén az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról hirdetményt nem kell megjelentetni, de az érdekelt pályázókat erről a tényről értesíteni kell. (3) A Kiíró jogosult a pályázati felhívását az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de erről a pályázati felhívás közlésével megegyező módon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni.

30

(4) A zártkörű pályázat esetén a hirdetményt nem kell megjelentetni, de a visszavonásról az érdekelt pályázókat értesíteni kell. (5) A pályázati felhívás visszavonása esetén – amennyiben a dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg – a Kiíró köteles az ellenértéket visszafizetni, ha a pályázó a dokumentációt visszaadja. (6) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók. 33. §

(1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik. (2) Az ajánlattevő köteles legalább 60 napos ajánlati kötöttséget vállalni. (3) A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez lehet kötni. Ennek összege – megjelölt forgalmi érték esetén – a Kiíró által rögzített érték, amely nem lehet több a forgalmi érték 10%-ánál. (4) A Kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet, kivéve, ha a visszafizetési határidőt elmulasztja. 34. § (1) A Kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni. (2) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték az ajánlattevő által fizetendő ellenértékbe beszámításra kerül, azonban ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elvesztett biztosíték az önkormányzatot illeti meg. (3) A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a Kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. Az ajánlatok felbontásánál a Kiírón, illetve az azt képviselő személyen kívül jelen lehetnek az ajánlattevők, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek. (4) A pályázati ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint az általuk felkínált vételárat, megfizetésének módját és időpontját. Az ajánlattevő a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg. (5) A Kiíró a pályázati ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. 35. § (1) Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha

31

a) azt a pályázati felhívásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be, b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki az önkormányzattal szembeni, korábbi fizetési kötelezettségét (helyi adó, bérleti díj stb.) nem teljesítette, c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, d) az ajánlatevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb, az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége), e) az nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. (2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen pályázati ajánlatot tett. (3) A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a Kiíró jegyzőkönyvet köteles készíttetni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell minden ügydöntő, fontos adatot. A jegyzőkönyvet a pályázók közül kijelöltek hitelesítik. 36. § (1) A pályázati ajánlatokat a tulajdonosi jogkört gyakorló – szükség szerint szakértő(k) bevonásával – bírálja el. (2)69 A pályázati ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni. Az elbírálási határidő egy alkalommal meghosszabbítható. Az új elbírálási határidőről, illetve annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról a Kiíró köteles ajánlott levélben tájékoztatni az összes pályázót. (3) A Kiíró a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette. 36/A.§70 (1) A Kiíró jogosult megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti. (2) A pályázati ajánlatok elbírálása során a Kiíró írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatban foglaltak pontosítása érdekében. A Kiíró a felvilágosítás kéréséről és annak tartalmáról haladéktalanul írásban értesíti a többi pályázót. 37. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha a) b) c) d) 69 70

nem érkezett pályázati ajánlat, kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot, a Kiíró az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§.(8) bekezdése. Beiktatta a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§.(9) bekezdése.

32

(2) Az eredménytelen nyilvános pályáztatást követően a Kiíró dönt a további vagyonügyleti eljárást illetően. (3) Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy akkor is, ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el. (4) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését, c) a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait, d) a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat), e) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait, f) a döntés(ek) indokát, g) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését (ha erre mód van), h) egyéb, a bíráló(k) által fontosnak tartott körülményeket, tényeket. (5) A (4) bekezdésben részletezett jegyzőkönyvet a Kiíró, illetve annak képviselője aláírásával hitelesíti. (6) Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívás, a részletes dokumentáció, a részletes dokumentációt megvásárló személyekről/szervezetekről készített lista, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a benyújtott ajánlatok egy-egy eredeti példányát. (7)71 A Kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről írásban, a döntéstől számított 15 napon belül valamennyi ajánlattevőt írásban értesíti.

38. § (1) A Kiírónak a szerződést a pályázat nyertesével kell megkötnie. A nyertes visszalépése esetén – ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel – a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata megfelelő a Kiíró számára. (2) A Kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles 5 évig megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani. 39. § (1) 72 A zártkörű elhelyezés során a Kiíró megkötések nélkül tárgyalhat az általa tetszés szerint kiválasztott szerződőképes féllel.

71 72

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§.(10) bekezdése. Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 7.§-a.

33

(2) Zártkörű elhelyezést, mint vagyonügyleti eljárást lehet tartani különösen, ha a.) az értékesítés vagy hasznosítás feltételei csak rövid ideig állnak fenn és a kedvező feltételek igénybe vétele más típusú eljárással meghiúsulna, illetve b.) ha az értékesítésre vagy hasznosításra kerülő vagyontárgy sajátos természete miatt csak korlátozott számú ajánlattevőre lehet számítani, vagy az ügylet sajátos természete miatt (pl. több építési tömböt érintő átfogó városrehabilitáció) a jogok és kötelezettségvállalások csak a Kiíró és az ajánlattevők részletes tárgyalásai alapján határozhatók meg. (3) A zártkörű elhelyezés során a nyertes ajánlat kiválasztásáról értékhatártól függően a tulajdonosi joggyakorló határoz, vagy a zártkörű elhelyezést eredménytelennek nyilvánítja. 40. § (1) A nyilvános árverést az e rendeletben meghatározott közzétételi módon (ahol pályázati felhíváson árverési hirdetményt, forgalmi értéken kikiáltási árat, pályázaton árverést kell érteni), és a pályázati felhívásra vonatkozó szakaszban leírt tartalommal (ahol pályázati felhíváson árverési hirdetményt, értékesítési ár alatt kikiáltási árat, pályázaton és versenytárgyaláson árverést kell érteni) a kikiáltási ár megjelölésével kell meghirdetni. 73

(2) a.) A kikiáltási árat első ízben a vagyon becsült forgalmi értékének 80%-a képezi. Ha az első árverés azért volt sikertelen, mert nem licitáltak a kikiáltási árra és nem tettek a kikiáltási árat meghaladó árajánlatot sem, a következő árveréstől kezdve a kikiáltási árat az első kikiáltási ár 50%-án kell meghirdetni.

b.)74 Amennyiben új árverés kiírására azért kerül sor, mert az eljárás eredménytelen volt (sem az első, sem a második ajánlattevő nem kötötte meg az adásvételi szerződést, illetve a licitárat többen is tartották és a licitálók között nem jött létre megállapodás), a kikiáltási árat az eredménytelen árverés kiírásában meghatározott összeg képezi. A forgalmi értéket a vagyontárgyak értékesítésére és hasznosítására vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a Gazdasági, Kerületfejlesztési, Költségvetési Pénzügyi Ellenőrző Bizottság állapítja. c.)75 A második sikertelen árverést követően, a kikiáltási ár max. 5 éves részletekben történő megfizetésére is tehet ajánlatot a licitáló. Ebben az esetben a nyertes ajánlatnak azt kell tekinteni, amelyik a vételárelőleg adásvételi szerződéskötéssel egyidejű megfizetésére a legmagasabb összegű ajánlatot, és a fennmaradó vételárhátralék megfizetésére a legrövidebb idejű ajánlatot tartalmazza. d.)76 Amennyiben az első árverés azért nem vezetett eredményre, mert a 25 millió forint forgalmi érték alatti ingatlanra nem volt licitáló, úgy az ingatlant vételi kérelemre a tulajdonosi jogokat gyakorló döntése alapján árverésen kívül is értékesíteni lehet a forgalmi érték egyösszegű megfizetésével, az eladási ajánlat átvételétől számított 15 munkanapos ajánlati kötöttség mellett.

73

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§.(11) bekezdése. Majd módosította az 59/2008.(XI.28.) ök.sz. rendelet. Hatályos a kihirdetés napjától. Majd módosította a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 1. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 74 Kiegészítette a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 2. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 75 Kiegészítette a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 3. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 76 Kiegészítette a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 4. §. Hatályos a kihirdetés napjától.

34

(3)77 A legalacsonyabb leszállított árverési ár (nyertes árverési ajánlat) nem lehet alacsonyabb, mint az aktuális kikiáltási ár. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. (4) 78 A nem lakás célú helyiség bérbeadására meghirdetett (zárt és/vagy nyílt) versenyeztetési eljárások esetében a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a minimális bérleti díjat első esetben a mindenkor hatályos rendeletek szerinti bérleti díj 100%-a képezi. Ha a versenyeztetési eljárás nem vezet eredményre, a következő pályázati kiírásban a mindenkor hatályos rendeletek szerinti bérleti díj 80%-át, a következő pályázatok során pedig annak 50%-át kell minimális bérleti díjként szerepeltetni. 41. § (1) Az árverés levezetéséről az önkormányzat képviselője vagy meghatalmazottja, megbízottja gondoskodik. Az árverési jegyzőkönyv hitelesítésére lakás és helyiség értékesítés esetén közjegyző részvétele kötelező. Egyéb esetekben megbízott jogi képviselő jelenléte a kötelező. (2) Az árverést levezető tartozik ismertetni: - az árverés tárgyának adatait (hrsz., tulajdoni lapszám, tulajdoni hányad) - a hirdetés hitelességének körülményeit, - a kikiáltási árat, - a lebonyolítás szabályait. (3)

79

A licitlépcsők mértéke minimum a kikiáltási ár felfelé, 10.000 Ft-ra kerekített összegének 2 %-a, de legalább egyezer forint. Az árverési megbízott a licitlépcső mértékét, a jelentkezők egybehangzó megállapodása alapján ettől eltérően is meghatározhatja. 42. §

(1) 80 a.) Az árverés nyertese az, aki a többi érvényes ajánlathoz képest a legmagasabb összegű – de az aktuális kikiáltási árat elérő vagy meghaladó – érvényes árajánlatot teszi. b.)81 Azok közül, akik a kikiáltási árat, vagy az azt meghaladó ajánlatot többen is tartják – és nincs aki azt meghaladó ajánlatot tesz –, az árverés nyertesét sorsolással kell kiválasztani. 82

(2)

A nyertes ajánlattevő – az árverést követő 15 munkanapon belül – köteles az általa megajánlott licitösszeg és a letétbe helyezett bánatpénz közötti összeg különbözetét a Kiíró által megjelölt pénztárba vagy bankszámlára befizetni, valamint a szerződés megkötéséhez szükséges adatait a pályázat Kiírójának megadni és az árverésen vállalt feltételek szerinti szerződést megkötni.

(3)

83

a.) A (2) bekezdésben meghatározott 15 munkanapos fizetési határidő 30 munkanapra módosul annál a nyertes ajánlattevőnél, aki munkáltatói támogatás, lakás-takarékpénztári

77

Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§.(12) bekezdése. Új (4) bekezdéssel kiegészítette az 59/2008.(XI.28.) ök.sz. rendelet. Hatályos a kihirdetés napjától. 79 Módosította a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 5. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 80 Módosította a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 9.§.(13) bekezdése. Majd módosította a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 6. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 81 Kiegészítette a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 7. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 82 Módosította a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 8. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 83 Módosította a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 9. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 78

35

kifizetés, állami gondozásból kikerült személy részére nyújtott támogatás igénybevételére alapozva vesz részt az árverésen, és az erről szóló hiteles igazolást a versenytárgyalás (licitálás) megkezdése előtt a Kiírónak átadja. A 15 munkanapos fizetési határidő további 30 munkanappal (összesen 45 b.)84 munkanap) nő annál, aki a vételárat banki hitel felhasználásával kívánja kiegyenlíteni. Ebben az esetben az árverés napjától számított 15 napon belül a vevő köteles a letétbe helyezett bánatpénz és a megajánlott licitösszeg 50 %-a közötti különbséget megfizetni és tulajdonjog fenntartással adásvételi szerződést kötni. A vevő által megajánlott teljes vételárat az árverés napjától számított 45 munkanapon belül kell kiegyenlíteni. Az adásvétel során vevő az általa megajánlott licitösszeg 20 %-át, foglaló címén fizeti meg vevő részére. A tulajdonjog bejegyzéséhez az árverési megbízott a teljes vételár beérkezését követő 5 napon belül köteles kiadni a hozzájáruló nyilatkozatot. (4)

85

Ha a nyertes ajánlattevő a (2) és (3) bekezdés a.) pontjában meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, szerződéskötési jogosultságát és az általa megfizetett bánatpénz teljes összegét elveszti. A lakás-takarékpénztári kifizetés elmaradása; a támogatás elutasítása a nyertes ajánlattevőnek felróható körülménynek minősül. Amennyiben a nyertes ajánlattevő a (3) b.) pontjában meghatározott kötelezettségeinek bármilyen okból nem tesz eleget, a szerződéskötési jogosultságát elveszti, és a megajánlott, bánatpénzként/foglalóként megfizetett összeg (a kikiáltási ár 10 %-a) az Önkormányzatnál marad, a fennmaradó rész 15 napon belüli kamatmentes visszafizetése mellett.

(5) Amennyiben a nyertes ajánlattevő szerződéskötési jogosultságát elvesztette, mindazokat az ajánlattevőket, akik a licitárat elérő vagy meghaladó ajánlatot tettek, erről írásban értesíteni kell. Az értesítésben, 15 napos véghatáridő tűzésével fel kell őket hívni ismételt írásos ajánlattételre. Ha a felhívási határidőben érvényes, és a licitárat legalább elérő írásos ajánlatok érkeznek, a Kiíró az előző bekezdésekben foglaltak értelemszerű alkalmazásával a szerződést a legjobb ajánlattevővel köti meg. 43. § Új árverést kell kiírni abban az esetben, ha: a) a második legkedvezőbb vételi ajánlatot tevő vásárlása valamilyen okból meghiúsul, b) az árverésen részt vevők a kikiáltási árra nem licitálnak, illetve a kikiáltási árat, vagy azt meghaladó ajánlatot többen is tartják, és nincs aki azt meghaladó ajánlatot tesz, kivéve, ha az azonos ajánlatot tevők közösen kívánják a vagyontárgyat megvásárolni. 86 c) az olyan kettőnél többször meghirdetett árverés esetén, ha nincs olyan ajánlattevő, aki előlegként a kikiáltási ár legalább 60%-ának megfizetését az adásvételi szerződés aláírásának napjáig készpénzben, a fennmaradó vételárhátralék megfizetését 5 év alatt vállalja, d) 87

84

Kiegészítette a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 10. §. Hatályos a kihirdetés napjától. Módosította a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 11. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 86 Módosította a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 12. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 87 Törölte a 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelet 13. §. Hatályos a kihirdetés napjától. 85

36

44. § E rendelet alkalmazásában összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha az elbírálásban az a természetes személy, szervezet, illetőleg képviselőjük vesz részt, aki maga is ajánlattevő vagy - annak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), - annak munkaviszony alapján felettese, vagy alkalmazottja, - annak más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja, - ha bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése. III.Rész88 45. §89 46. §90

IV. Rész91

47. §

(1) Ez a rendelet 2003. augusztus 1-én lép hatályba. E rendeletet a hatálybalépését követően a folyamatban lévő eljárásokban – önkormányzati döntéssel le nem zárt ügyekben is - alkalmazni kell. A jelen rendeletben foglaltak végrehajtásának segítésére a Képviselő-testület belső szabályzatokat fogadhat el. (2) A rendeletben meghatározott értékek – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ÁFA nélküli értéket jelentenek. (3)92 (4)93 (5)94 (6)95

88

A címet törölte a 23/2004. (V.15.) ök.sz. rendelet 53.§ (8) bekezdése. Elnevezést módosította a 45/2007.(VII.17.) ök. sz. rendelet 1.§-a. 89 Hatályon kívül helyezte a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 53.§.(8) bekezdése. 90 Hatályon kívül helyezte a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 53.§.(8) bekezdése. 91 Elnevezést módosította a 45/2007.(VII.17.) ök. sz. rendelet 1.§-a., majd a 29/2008.(IV.10.) ök. sz. rendelet 10. §-a 92 Hatályon kívül helyezte a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 53.§.(8) bekezdése. 93 Hatályon kívül helyezte a 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelet 53.§.(8) bekezdése.

37

1. sz. melléklet

A VAGYONLELTÁR TARTALMA ÉS A LELTÁR SZERKESZTÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE I. A vagyonleltárral szemben támasztott törvényi követelmények Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része. Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős. Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követő 4. hónap utolsó napjáig terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. II. A vagyonleltár tartalma (1) A vagyonleltár a Bp. VIII. ker. önkormányzat vagyonának a költségvetési és zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja, alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele, de nem célja az összes vagyontárgy értékének vagy az összvagyon értékének meghatározása. Az egyes vagyontárgy csoportokban azonban elengedhetetlen a számviteli nyilvántartásban kimutatott értékek leltári megjelenítése (pl. ingatlan vagyon, portfolió vagyon). A vagyonleltár két részre tagozódik, számba veszi a jogosultságokat, (aktívák), valamint a kötelezettségeket (passzívák). (2) Az aktíva az ingó- és ingatlantulajdont, valamint a vagyoni értékű jogokat, tovább a portfolió vagyont (befektetésenként feltüntetve) veszi számba. A passzíva a pénzügyi kötelezettségeket foglalja magában. Az aktív vagyont (a jogosultságokat) a rendeletben meghatározott vagyoncsoportok szerint az alábbi adatokkal jellemezve kell számba venni oly módon, hogy a forgalomképes vagyoni körben minden egyes vagyonelemnél utalni kell arra, hogy az adott vagyontárgya a Vagyongazdálkodás Irányelveivel összhangban stratégiai vagy üzleti kategóriába kerül besorolásra. Amennyiben a vagyonelemek forgalomképessége alapján felállított csoportokon belül az alábbi szabályok szerint képzett alcsoportba (azonos alpontba)

38

sorolt minden egyes vagyontárgy azonos besorolás alá esik, úgy elegendő az alcsoport megnevezése mellett utalni ezen tényre. II/1. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező törzsvagyon 1.1/ Helyi közút és műtárgya a) közutakat ingatlanonként a cím, helyrajzi száma, a hossz és a terület feltüntetésével b) műtárgyak közül a hidakat, alul- és felüljárókat a cím (fekvés) feltüntetésével

1.2/ Terek és parkok a) tereket ingatlanonként a cím, helyrajzi szám és terület feltüntetésével b) parkokat ingatlanonként a cím, helyrajzi szám és terület feltüntetésével 1.3/ Erdők Ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület tulajdoni hányad feltüntetésével.

II/2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 2.1/ Közművek a) építmények a cím, rendeltetés és a nyilvántartott érték feltüntetésével b) vonalas létesítmények a rendeltetés, használó, átmérő, hossz és a nyilvántartott érték feltüntetésével. 2.2/ az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, melyeket ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés és a számviteli törvényben meghatározott érték feltüntetésével, utóbbiakat egy ingatlan vonatkozásában összesítve. a) ingókat intézményenként összesített mérleg szerinti értékben. b) a befektetéseket tételesen a társaság neve, alaptőkéje /törzstőkéje/ szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik - névértéken, továbbá az intézmény részesedésének feltüntetésével, valamint utalással arra, ha az adott befektetés vagyonkezelési szerződés révén került a szervhez. 2.3/ az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, valamint gazdasági társaságonként. 2.5/ Sportpályák és sportcélú létesítmények Ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével.

II/3. Üzleti vagyon

39

a) ingatlanokat cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével, külön megjelölve azt a tény, ha az ingatlan üzemeltetésére átadott vagy más önkormányzati, illetve állami szerv használatában van, továbbá a nyilvántartott értékek. b) Az ingókat értékben összesítve, amennyiben lehetséges pénzértéken, ba) Vagyoni értékű jogokat a jog megjelölésével bb) A befektetéseket tételesen a társaság nevének, alaptőkéjének /törzstőkéjének/ a Budapest Főváros VIII. kerületi önkormányzati részesedés mértékének, értékének, részvénytársaság esetén a részvényfajták és a címletérték (névérték) feltüntetésével, továbbá utalással arra, ha az adott befektetés vagyonkezelési szerződés révén került a szervhez. II/4. Kötelezettségek A passzív vagyont (a kötelezettségeket) az alábbiak szerint kell számba venni: 4.1/ Pénzügyi kötelezettségek - az önkormányzati vagyonkezelőket a mérleg szerint terhelő kötelezettségeket, intézményenként, vállalatonként külön értékben összesítve a kötelezettségeket. 4.2/ Vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek - az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket (pl. zálogjog), esetleg más vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket, azok megjelölésével. III. A leltár szerkesztése A leltárba kizárólag az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak vehetők fel, várományi vagyon nem szerepeltethető. A vagyonleltárt a zárszámadáshoz csatolva kell a Képviselő-testületnek bemutatni. A testület a leltárt határozatilag veszi tudomásul. A leltárt a határozat hozatalt követő 1 hónapon belül meg kell küldeni az ügyfélszolgálatnak. A vagyonleltár mellékleteként be kell mutatni a Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, amelyeket a vagyonnyilvántartástól függetlenül az illetékes osztályok külön is nyilvántartanak. Tartalmaznia kell a helyiségek tekintetében egyébként a használat jogcímét, a bármilyen jogcímen használó személy nevét, cégét, használat ellenértékének, díjának havi mértékét. A vagyonleltár megjegyzés rovataiban fel kell tüntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot, ami a vagyontárgy értékénél, hasznosításánál stb. különös jelentőséggel bír. Egy vagyontárgyat több helyen is fel lehet tüntetni, de ebben az esetben utalni kell arra, hogy a leltárban még hol fordul elő. Az ingatlanokat - figyelemmel a tulajdonjog megszerzésére, illetve megszüntetésére - akkor kell a vagyonleltárban szerepeltetni, ha azok az ingatlankataszterben is szerepelnek. Ezen eljárási rend rendelkezéseit a vonatkozó jogszabályok keretei között kell alkalmazni.

40

2.sz. melléklet

Ingatlan helyrajzi száma 35218/A/4 35217/1/A/1 35217/1/A/4 35217/1/A/16 35217/1/A/3 35217/1/A/21 35723/A/27 35298/0 34924/A/24 35332/0 35333/0 35282/0 35086/0 34675/2/A/33 35331/0 35123/11 35086/0 35643/A/1 35643/A/2 35645/A/19 35645/A/17 35645/A/18 36128/1/A/3 36615/0

Ingatlan címe

József utca 15-17. földszint 2/U Német utca 17-19. földszint 1. Német utca 17-19. földszint 3/U Német utca 17-19. földszint 4/U Német utca 17-19. földszint 2/U Német utca 17-19. földszint . Baross utca 81. földszint 5/U Dankó u. 3-5. Déri Miksa utca 3. földszint 2/Ü Karácsony S. u. 1. Karácsony S. u. 3. Koszorú u. 4-6. Mátyás tér 15. Népszínház utca 14. A ép. UT pince 1. Szerdahelyi u. 17. Teleki tér piac Mátyás tér 15. József körút 68. pince 1/U József körút 68. pince 2/U József körút 70. félemelet 3. József körút 70. földszint 4. József körút 70. földszint 5. Szigony u. 16/b. fszt. 3/ü Horánszky utca 13.

ingatlan területe (m2) 181 198 521 85 115 50 94 1970 156 840 278 2127 1055 80 712 3795 1055 120 76 250 78 158 390 726

41