TÁRSASHÁZ-2 TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS
2015-16/2 FÉLÉV
1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy „A” munkacsoportja megbízta társaságunkat Budapest, XI. kerületében társasház tervezéséhez talajvizsgálati jelentés elkészítésére. A talajvizsgálati jelentés összeállításánál az MSZ EN 1997-1 és MSZ EN 1997-2 szabványok előírásait vettük figyelembe
1.1. Kiindulási adatok, geotechnikai kategória A kapott tájékoztatás szerint a vizsgált ingatlanon meglévő három szintes épület elbontását követően kb. 15x20 m alapterületű társasház létesítését tervezik. A geotechnikai adottságok átlagosnak tekinthetők, a társasház kialakítása, szerkezeti felépítése átlagos, kockázat szempontjából közepesnek minősíthető. Ezek együttes értékelése alapján a tervezett projekt tartószerkezeti tervezővel nem egyeztetve 2. geotechnikai kategóriába sorolandó. A kategóriába sorolás a tervezés további fázisában felülvizsgálandó, szükség esetén módosítható.
1.2. Talajfeltárás, laboratóriumi vizsgálatok A területről rendelkezésre álló geotechnikai információk szerint a vékony feltöltés alatt néhány méteres jó állapotú szemcsés réteg, majd a területre jellemző kötött alapréteg található. A talajvizsgálati jelentés elkészítéséhez a fentieket figyelembe véve és az Eurocode 7-2 (MSZ EN 1997-2) B mellékletének ajánlásaival összhangban két fúrást és egy dinamikus verőszondázást irányoztunk elő. A feltárások közül csak az utcafronti volt nagy fúróberendezéssel megközelíthető, így ott egy 10 m mély fúrás készült, mely mellett egy azonos mélységű MSZ EN ISO 22476-2:2005 szabvány szerinti dinamikus szondát hajtottunk le. A meglévő épület udvarán csak kisátmérőjű fúrásra volt mód, mely sajnos 2,7 m mélységben, tömör szemcsés rétegben elakadt. A kisátmérőjű fúrást és a dinamikus szondázást saját feltáró csoportunk, míg a nagyátmérőjű fúrást alvállalkozónk, az … Kft. készítette 2012. november 14-én. A feltárások magasságát az adatszolgáltatásként kapott geodéziai felmérés alapján állapítottuk meg interpolálással dm pontossággal. A feltárások elhelyezkedését az 1. mellékletként csatolt helyszínrajzon ábrázoltuk. A fúrásokból vett zavart minták hagyományos műanyag tasakban a fúrással megegyező napon kerültek a laboratóriumba. A talajminták megnyitására, szemrevételezésére saját laboratóriumunkban került sor, szintén a feltárásokkal azonos napon. Szemrevételezés alapján megállapítottuk a rétegek színét, összetételét és küllemük sajátosságait. A minták jellemzőit ezek alapján részletesen leírtuk és figyelembe véve a fúrási naplót is elkülönítettük a rétegeket. Valamennyi beérkezett minta víztartalmát meghatároztuk, ezt követően jelöltük ki az elvégzendő talajazonosító vizsgálatokat. A talajok azonosítása és osztályozása az MSZ14688-1:2005 és MSZ14688-2:2005, a talajok megnevezése az MSZ 14043-2:2006 alapján történt. A rétegek szemeloszolását az MSZ CEN ISO/TS 17892-4:2006, MSZ EN ISO 14688-1-2004 alapján vizsgálták, a konzisztencia határokat az MSZ 14043-4:1980 szabvány alapján határozták meg. A laboratóriumi vizsgálatokra a … Kft.. laboratóriumában került sor. A fúrásnapló, a kijelölés során meghatározott réteghatárok és a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján megrajzolt fúrásszelvényeket a 2. melléklet tartalmazza. 3. mellékletben közöljük a dinamikus szondázási diagramot, a várható rétegződést a 4. mellékletként csatolt rétegszelvényen ábrázoltuk. A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket az 5. mellékletben közöljük.
Talajvizsgálati jelentés
2
Társasház-2
2. HELYSZÍNI VISZONYOK A vizsgált helyszín Bp. XI. kerületében, Lágymányoson található. A környék jellemzően többszintes lakóépületekkel zártsorúan, sűrűn beépített. Az utca felőli oldalon a terepszint 104,3 – 104,4 mBf körüli. A vizsgált ingatlanon jelenleg egy kb. 10 m x 14 m befoglaló méretű, 3 szintes, szuterénnel rendelkező épület áll, amelyet elbontanak. A bontandó épület mögötti, 103,4 – 103,8 mBf szintű udvar középső részén egy medence található, körülötte rendezett kert. Az udvar hátsó részén 101,23 mBf padlószintű, kb. 7 m x 17 m alapterületű garázs található, amely az új beépítési koncepció szerint megmarad.
1. kép: Vizsgált ingatlan az utca felől
2. kép: Vizsgált ingatlan az utca felől
3. kép: A meglevő épület kertje, a megmaradó garázzsal
A szomszédos épületek csatlakozó falszakaszainak alapozási viszonyai jelenleg még nem ismertek. A keleti oldalon kapcsolódó épület szuterén szintjének padlóvonala a saját udvari terepünknél kb. 20 cm-rel mélyebb, közelítőleg 103,2 mBf szintű. Minimális alaptakarást feltételezve az épület alapsíkja 102.5 mBf szintre tehető. Az nyugati oldali épület másik oldalán korábban készült alapfeltárás (ld. 1. ábra). Ebben az épület túlsó oldali szélső falának Talajvizsgálati jelentés
3
1. ábra: Alapfeltárás – nyugati oldali épület
Társasház-2
alapozási síkját mindösszesen 50 cm talajtakarás mellett a 102,8 mBf szinten tárták fel. A feltárt falszakasz a szomszédos épület kapubejárójának fala, feltételezhető, hogy a ház egyéb részei legalább kismértékben (néhány dm-rel mélyebb) alapozással rendelkeznek. Az alapozási viszonyokat a meglevő épület bontásával egyidejűleg feltárással kell ellenőrizni.
3. GEOLÓGIAI ÉS SZEIZMICITÁSI VISZONYOK 3.1. Geológiai leírás A vizsgált terület a Sas-hegy - Gellért-hegy lábánál elhúzódó Kelenföldi - Lágymányosi lapály sík felszínén helyezkedik el, amelynek kialakításában a Duna játszotta a döntő szerepet. A terület alapkőzetét oligocén korú kiscelli agyag alkotja. A pleisztocén elején a Duna átvágta a Visegrádi-hegységet, a Budai-hegység lábát mosva lehordta a domboldalakat. A Duna erodáló tevékenységét a nyugatról lefolyó patakok, s a lerohanó záporok vizei is segítették. Így a vizsgált területen is a kiscelli agyag egész takaróját elvitte a víztömeg. A folyó szállítóerejének csökkenésével megkezdődött az akkori meder térségében a hordaléklerakás. Kavicsteraszok keletkeztek, melyek azután tovább változtatták a meder alakulását. A térségben több helyen partmenti lapály volt, ahova a kavicsos homok, kavics lerakás már nem terjedt ki. A mély fekvésű, mocsaras területen először mezőgazdasági művelést folytattak, majd a századforduló környékén fokozatosan feltöltötték és megkezdődött a beépítés.
3.2. Szeizmicitás A Magyarországon alkalmazott szeizmikus zónatérkép alapján a vizsgált terület a 4. zónába tartozik, azaz veszélyeztetett térségben található. Az MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulást az alapkőzeten agR = 0,14∙g = 0,14∙9,81 = 1,373 m/s2 értékkel lehet figyelembe venni. A szeizmikus hatás lokális módosulásának figyelembevételéhez C talajtípust lehet figyelembe venni.
2. ábra: Szeizmikus zónatérkép
Talajvizsgálati jelentés
4
Társasház-2
4. TALAJRÉTEGZŐDÉS, TALAJÁLLAPOT A feltárási eredmények összhangban vannak a geológiai adatokkal, a rétegződés az alábbiak szerint foglalható össze: A feltárások 1,7-1,9 m vastag szürke színű fedőréteget tártak fel, amelyek a geotechnikai osztályozás szerint iszap - sovány agyag talajnak minősülnek, plasztikus indexük (Ip) 12 20% közötti. A rétegek kemény állapotúak, konzisztenciájuk Ic = 1,2-1,6. A fedőréteg a felszín közelében kissé humuszos, a felszín közelében az udvari fúrásban feltöltésnek minősül. Feltételezhető, hogy itt korábbi munkálatok során a helyi anyagok átmozgatására kerülhetett sor. A szondázási eredmények alapján a fedőréteg közepesen tömör településű. A fúrásokban ezt követően szürke, sárgásszürke kavicsos homok - homokos kavics réteg jelentkezett, ami az alábbi szemszerkezettel jellemezhető: mértékadó szemcseátmérő: Dm = 0.36 - 5.0 mm, 10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérő: D10 = 0.0044 - 0.21 mm, egyenlőtlenségi mutató: CU = 3.3 - 530. A geológiai viszonyok között már jelzett korábbi partszegélyi helyzetének megfelelően a rétegsor heterogén anyagú, helyenként iszapos kifejlődésű, néhol a homok, másutt a kavics frakció dominál inkább. A szondázási eredmények (30 feletti ütésszámok jellemzőek) alapján a durva szemcsés összlet tömör településű. A feltárási eredmények alapján a rétegsor kb. 5,5 6 m mélységig települt. A 2 sz. kisátmérőjű fúrás a kavicsos rétegben 2,7 m mélységben elakadt. Az 1. sz. 10 mély fúrásban a szemcsés rétegsor alatt, 5,6 m mélységtől (98,3 mBf) kezdődően a területre jellemző oligocén alapkőzet jelent meg. A keleti oldalon levő telken készült fúrás 98,4 mBf szinten jelezte ezen réteg megjelenését. A feltárt tömör állapotú, vízzárónak tekinthető réteg felső része már közvetlenül a szürke színű ép kiscelli agyag, mely az azonosító vizsgálatok alapján közepes, illetve kövér agyagnak minősül (Ip = 28 - 31%), merev, illetve kemény állapotú (Ic = 0,9-1,1). A kiscelli agyag környékbeli fúrásokban jelentkező sárgás színű felső oxidált zónája itt nem jelentkezett, feltehetően az egykori mederág lehordó, erodáló tevékenysége miatt. Korábban a szomszédos telken a rétegsor felső zónájából, 6,8 m mélységből zavartalan talajmintát is vettünk. Az ezen elvégzett laboratóriumi vizsgálatok az alábbi eredményeket adták: hézagtényező: e = 0,64, telítettségi fok: Sr = 0,93, térfogatsúly: γ = 20,1 kN/m2, egyirányú nyomószilárdság: qu = 185 kN/m2. A dinamikus szondázások során a kiscelli agyagban a mélységgel folyamatosan növekvő 15 60 közötti ütésszámokat regisztráltak. A rendelkezésre álló információk alapján az alapkőzet felső kb. 1,5 – 2,0 m vastag zónája közepesen tömör településű, mélyebben már tömör állapot, kiváló teherbírás jellemző. A feltárt rétegek talajfizikai paramétereinek szélső értékeit a laboratóriumi vizsgálatok és tapasztalati értékek alapján táblázatos formában adjuk meg. A táblázatban szereplő adatok szélső értékek, az egyes méretezési feladatokhoz a talajfizikai paraméterek tervezési értékei a vizsgált jelenséghez igazodóan, annak értékelésével, az előírt határállapot figyelembevételével határozhatóak meg. Az alkalmazott jelölések: - súrlódási szög; c kohézió; - térfogatsúly; ES - összenyomódási modulus; k - áteresztőképességi együttható.
Talajvizsgálati jelentés
5
Társasház-2
Talajfizikai jellemzők Iszap - sovány agyag jele és mértékfedőréteg egysége
Homokos kavics kavicsos homok
Szürke közepesen kövér agyag (oligocén)
21 - 25
32 - 38
16 - 20
c[kN/m2]
10 - 25
0
50 - 150
γ[kN/m ]
18 - 19
19 - 21
19 - 22
ES[MN/m ]
8 - 12
15 - 30
10 - 30
3
2
k [cm/sec]
-3
-4
-0
10 - 10
-1
10 - 10
10-7 - 10-9
5. TALAJVÍZVISZONYOK A 2 sz. kisátmérőjű fúrásban a szemcsés rétegek összefolyása miatt vízészlelés nem történt. Az 1 sz. nagyátmérőjű fúrásban a talajvizet 2,4 m mélységben (101,5 mBf) mérték. Az szomszédos ingatlanon készült fúrásokban a talajvizet 1,9-2,9 m mélységben (101,4 – 101,6 mBf) észlelték (2010. május). A korábbi környékbeli feltárások a felszín alatt jellemzően mélyebb vízszinteket mértek (3 - 4 m), az abszolút értékeket tekintve azonban beilleszkednek a környezet vízszintjeihez. Az FTV Építéshidrológiai Atlasza a vizsgált területe a becsült maximális talajvízszintet kb. 102,7 mBf szintre adja meg. A rendelkezésre álló adatok alapján a becsült maximális talajvízszintet a 103,0 mBf szinten adjuk meg. A mértékadó vízszint efölött 0,5 m-rel vehető fel. Az építési vízszint átlagos időszakban 101,5 mBf szinten várható. A térségi talajvízminták vegyvizsgálati eredménye szerint, a talajvíz XA1 kitéti osztályba tartozik (MSZ EN 206-1:2002). A szomszédos telken készült 1 sz. fúrás vízmintájának vizsgálati eredményei az alábbiak: SO4 = 508 mg/l, Cl = 135 mg/l, pH = 6,7. Mellékletek: 1. Helyszínrajz 2. Fúrásszelvények 3. Szondázási eredmények 4. Rétegszelvény 5. Laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek* 6. Fúrásnaplók* * Terjedelmi okok miatt a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket és a fúrásnaplókat nem közöljük.
Talajvizsgálati jelentés
6
Társasház-2
