Nagy Erzsébet Györgyi A bizalmi vagyonkezelési tevékenység Trust as a business venture
[email protected] Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola, Doktorjelölt Szent István Egyetem, Bizalmi vagyonkezelő specialista - Szakirányú továbbképzés
1. Bevezetés A Polgári Törvénykönyv VI. könyvében egy új, Magyarországon korábban nem használt jogintézmény került bevezetésre, a bizalmi vagyonkezelés (2014. évi XV. törvény), a törvény módosítására 2017-ben került sor (2017. LXI. törvény). A vagyonkezelés szabályozása szükségessé vált, mivel más személy vagyonának kezelésére irányuló jogi megoldások nem voltak teljességgel alkalmasak a gazdasági feladatok kielégítésére. A bizalmi vagyonkezelési tevékenység kiváló lehetőség a magánvagyon kezelésére. Időszerű, hiszen huszonöt évvel a rendszerváltás után közép és kelet-európai családi vállalkozások válaszút előtt állnak. A fejlődésük során eljutottak olyan fázisba, amikor fontos stratégiai döntéseket kell hozni, amely a jövővel kapcsolatos. A vállalkozások 40%-a tervez tulajdonosválást, sok tulajdonos készül nyugdíjba vonulni. A családi vállalkozásokban lezajló utódlással kapcsolatos aggodalmak a kutatási eredmények alapján nem indokolatlanok. A generációk közötti vállalkozásátadás azaz a generációs vagyontranszfer napjainkban kevésbé egyértelmű, mint az korábban tapasztalható volt. A vállalkozók gyermekeinek többsége jól képzett, független világpolgár, akik egyre kevésbé tekinthetők konvencionális módon értendő örökösnek. Jellemző, hogy a vállalkozásra, mint egyfajta termékre tekintenek, ami megalakul, növekszik, majd eladásra kerül. Az alapítóknak lelki problémát okoz, amikor szembesülnek azzal, hogy az általuk létrehozott és irányított családi vállalkozás utód nélkül marad. A működés során gyakran jelentős családi magánvagyont is sikerül felhalmozni, amelynek kezelése az évek múlásával egyre terhesebb. Nyomasztó lehet az a tudat is, hogy a vállalkozás, amely hozamaival biztosítja a család számára a jólétet, a későbbi generációknak esetleg már nem áll rendelkezésre. A bizalmi vagyonkezelési tevékenység többek között ezen problémák megoldására ad lehetőséget. A családi vagyonkezelésben további nehézséget okoz, hogy egy olyan jogi konstrukcióban kell gondolkozni, amelyben az eddigi féltett vagyon átkerül egy vagyonkezelő tulajdonába. Ennek a feloldására adott az a lehetőség, hogy valaki a saját vagyonának a bizalmi vagyonkezelője legyen, azaz „nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelést” folytasson. Erre általában azok a személyek vállalkoznak, akik mögött olyan szakértői team van, aki a tényleges feladatokat képes elvégezni. Ehhez nyújthat segítséget egy „Family office”, amely szolgáltatásait tekintve a vagyonkezelés mellett számos más tevékenységet végez az ügyfél kívánságainak megfelelően.
2. A bizalmi vagyonkezelési tevékenység fogalmi keretei 2.1. A bizalmi vagyonkezelési tevékenység meghatározása A bizalmi vagyonkezelési tevékenység célja a kezelt vagyonnak egy, a vagyonkezelőtől eltérő személy (kedvezményezett) javára történő kezelése. A bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a
379
vagyonkezelő között jön létre, amelynek értelmében a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgokat, ráruházott jogokat és kötelezettségeket (kezelt vagyon) a saját nevében, de egy, a szerződésben a vagyonrendelő által megnevezett személy, azaz a kedvezményezett javára kezeli. Így az ügyfelek igényeit figyelembe vevő, személyre szabott megoldások születhetnek a meghatározott vagyontömeg védelmére, megőrzésére, kezelésére, és gyarapítására1.
2.2. A bizalmi vagyonkezelési tevékenység főbb jellemzői - a vagyonrendelő az általa meghatározott vagyontárgyak (forgalomképes javak, jogok, követelések) tulajdonjogát átruházza a vagyonkezelőre - a vagyonkezelő tulajdonjogot szerez a kezelt vagyon felett - a vagyonkezelő a kezelt vagyont a kedvezményezett érdekében köteles gondozni - egy lehetséges protektor a kedvezményezett érdekében tanácsadóként segíti a vagyonkezelő tevékenységét A bizalmi vagyonkezelés jellemzően háromalanyú jogügylet. A szerződés alanyai: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. Mindhárom jogalany lehet akár természetes, akár jogi személy. A jogügylet azonban lehetővé teszi több vagyonrendelő, több vagyonkezelő, ill. több kedvezményezett részvételét. Megengedett, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő ugyanaz a személy legyen, de ilyenkor kötelező több kedvezményezettet megjelölni. A vagyonkezelés során a szerződés rögzíthet egy vagy több tanácsadó személyt, protektort is, aki a kedvezményezett érdekében közreműködik. Mindenképpen olyan személy ideális a protektornak, aki mind a vagyonrendelő szándékát, mind a kedvezményezette(ke)t jól ismeri, ezáltal segítséget nyújthat krízishelyzetekben is. A bizalmi vagyonkezelés szerződéssel jön létre, de a Ptk. lehetőséget ad arra, hogy az alapító egyoldalú jognyilatkozattal és végrendelettel is létrehozza a bizalmi vagyonkezelést2. (1) Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díjfizetésére köteles. (2) A szerződést írásba kell foglalni.
B. Szabó Gábor – Illés István – Kolozs Borbála – Menyhei Ákos – Sándor István (2014): A bizalmi vagyonkezelés. HVG-ORAC, Budapest 1
2
380
Ptk. 6:310. § [Bizalmi vagyonkezelési szerződés]
vagyonrendelő
szerződés, végrendelet,
vagyonkezelő
egyoldalú jogügylet
vagyonkezelői jogviszony
kedvezményezett
1. ábra: A bizalmi vagyonkezelés modellje
A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. Törvény (Bvktv.) 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a bizalmi vagyonkezelői tevékenység nem üzletszerű és üzletszerű formában folytatható, melyekre vonatkozó bejelentési, engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások lefolytatására a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) jelölte ki a jogalkotó. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszony bejelentés-köteles, azaz a nem üzletszerű vagyonkezelési jogviszony bejegyzése érdekében a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő köteles bejelenteni az MNB részére a vele kötött bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét a szerződés megkötését követő 30 napon belül, valamint meg kell küldenie a Bvktv. 20. §-ában meghatározott adatokat, mellékleteket is. Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatása engedélyköteles, melyet a Bvktv. 9. § (1) bekezdése szerint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kérelmére az MNB bocsát ki. Az engedély kiadásának pénzügyi, személyi, tárgyi követelményeit a Bvktv. II. és III. fejezetei részletesen meghatározzák, valamint a Bvktv. 10. § (2) bekezdése felsorolja mindazon feltételeket, melyek igazolása nélkülözhetetlen a működési engedély megszerzéséhez. Az engedély kiadását követően az adott intézmény megkezdheti működését és az MNB honlapján is megjelennek tájékoztató jelleggel a Bvktv. szerinti nyilvános adatai.
Kezelt vagyon meghatározása • • • • • • •
ingatlan társaságbeli részesedés pénz értékpapír ingóságok különböző jogok követelések
381
A bizalmi vagyonkezelés létrehozásának egyik meghatározó motivációja a vagyon megfelelő jogi védelemben való részesítése.
a vagyon védelme, NAV, végrehajtók, hitelezők elleni védelem
az öröklési kérdések tisztázása vagy az öröklési szabályoktól való eltérés a vagyon kezeléséhez kapcsolódó szakmai ismeretek pótlása anonimitás biztosítása adóoptimalizálás
2.3. A bizalmi vagyonkezelés alkalmazási területei3 Generációs vagyontranszfer Adótervezés Közös tulajdon Szavatossági jogok biztosítása Szindikált hitelezés Értékpapírok Anonimitás Vagyonvédelem Vállalatfelvásárlás Közös vállalkozás Biztosítékok Reorganizáció Jótékonyságmegszűnésével Vagyonkezelés Vagyongyarapítási, befektetési célú vagyonkezelés Vagyonmegőrzési, egységképzési vagyonkezelés (passzív vagyonkezelés) Biztosítéki célú bizalmi vagyonkezelés Kvázi képviselet Pénzügyi műveletek Ingyenes jogügyletek és öröklés Kényszer-vagyonkezelés
Illés István, Mire jó a bizalmi vagyonkezelés? Jogtudományi közlöny, A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata, 2011. november, 550-557. oldal 3
382
3. A bizalmi vagyonkezelési tevékenység támogatása Family office rendszerrel 3.1. A Family office definíciója Az angolszász területről származó "családi hivatal" kifejezés olyan szervezeti formákat és szolgáltatásokat takar, amelyek a magán-nagyberuházások kezelésével foglalkozik. Integrált pénzügyi szolgáltatást jelöl, ami az egyes családok terveinek megfelelően magában foglalja a pénzügyi-, befektetési-, adó-, biztosítási tanácsadást, ingatlan- és ingóbefektetések vizsgálatát és kezelését, az ezekkel összefüggő ügyvédi szolgáltatásokat, a könyvelői, banki- és vagyonkezelési tevékenységeket egyaránt. A Family office fő feladata, hogy a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelést, azaz a családi trust munkáját eredményessé tegye széleskörű tevékenységével. A szervezeti formák közé tartoznak azok a családi tulajdonú társaságok is, amelyekben a családi vagyontárgyak megtartása a cél. Létezik Family office, amely kizárólag egy család részére nyújt szolgáltatást, a multi Family office egyidejűleg több család számára tevékenykedik. Eredetileg nagyon gazdag családok hoztak létre saját Family office-t a magán- és üzleti vagyonuk és kötelezettségeik optimalizálásához. Európában több mint 4000 cég működik Family office szolgáltatással, melyből 750 kizárólag egyetlen család igényeit elégíti ki. Mindegyik Family office családonként legalább 100 millió dollár értékű eszközt kezel. Az úgynevezett Multi Family office-ok családonként alacsonyabb összegekkel dolgoznak. Az Európában működő 2000 iroda portfoliója az átlagosan 10-15 ügyfelével, 25-50 millió USD. Svájcban, amely az európai családi irodák központja, 300-400 Family office létezik, amelyek főként külföldi ügyfeleket szolgálnak. Egy tucat közülük 10-15 milliárd dollárnyi egyedi vagyont kezel. A kereskedelmi és a privát bankok egyre inkább reklámozzák ügyfeleiknek a saját működtetést végző Family office lehetőségét. A független Family office cégek azzal vádolják ezeket a banki üzletágakat, hogy nem hoznak objektív döntést befektetések esetében, és a jutalékok túl magasak. A független Family office cégek jutaléka a megkötött szerződés szerint egyedi megoldásokkal alakítható, így szabadabb.
3.2. A Family office célja, működési alapelvei A Family office szolgáltatás lehetővé teszi az ügyfelek és családjuk számára, hogy minden vagyonnal kapcsolatos feladatot egy megbízható partner segítségével intézzenek. A vagyon kezelése szerteágazó ismereteket igényel, ehhez pedig partnerekre van szükség. A családi vagyon tulajdonosainak számos, anyagi helyzetükkel kapcsolatos kezelési, adózási döntést kell meghozni. Családi vagyonkezelési szolgáltatásokat nagyon kevesen nyújtanak a magyar piacon. Tekintettel arra, hogy egy családot érintő vagyontervezési, -strukturálási és –kezelési tevékenység rendkívül szerteágazó ismereteket igényel, sok esetben igen bonyolult jogi, illetve adótanácsadói kérdéseket eredményez. Ezeket a feladatokat külső tanácsadók segítségével lehet szakszerűen, kiemelt minőségben megoldani úgy, hogy rendszerint egy pénzügyi tanácsadó cég és partnerei, szaktanácsadói vállalják a feladatot. A Family trustnak kiemelt a jelentősége a generációs vagyontranszfer esetében. A gyakorlati életben gyakran megfigyelhető, hogy egy cég tulajdonos-ügyvezetőjének a betegsége vagy a halála és a hagyatékátadás időpontja között eltelt gyakran két éves időszak alatt a cégek nem tudják tovább folytatni a tevékenységet megfelelő vezetés és döntéshozatal nélkül. A korábban létrehozott Family trust segítségével ez az időszak áthidalható és a cég munkája megszakítás nélkül folytatható.
383
3.3. A Family office szolgáltatásai A Family office szolgáltatásai széleskörűek, aminek köszönhetően, a vagyonos családok meggyőződhetnek arról, hogy a megfelelő tudással, szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személyek/team gondoskodik vagyonukról, emellett pedig megfelelő, személyre szabott tanácsadásban és segítségnyújtásban is részesülhetnek. A Family office hasonlít a privát banking tevékenységhez, ami a vagyonkezelést illeti, de túlmutat rajta.
3.4. A Family office-ban közreműködő tanácsadók, szakemberek
- bizalmi vagyonkezelő specialista - jogi képviselő, ügyvéd - pénzügyi tanácsadók
portfóliókezelők, bankok, befektetési tanácsadók alapkezelők, adószakértők könyvelők, könyvvizsgálók brókerek, ingatlanszakértők
- informatikusok, - döntéstámogatók, coachok - menedzserek, - mentális szakemberek, - egyéb, a család igényeit kielégítő szakemberek
A vagyonkezelés gondolata családi vagyonok esetén legtöbbször akkor alakul ki, amikor - a vagyon birtokosa megteremtette a maga és családja számára a stabil anyagi hátteret, ami anyagi függetlenséget jelent és ezt a jövőben is biztosítani szeretné; - fontos a hosszú évek alatt megszerzett vagyon és jövedelem, ezek értékállóságát szeretnék biztosítani; - szeretnék élvezni a megszerzett vagyon hozamait anélkül, hogy állandó elfoglaltságot jelentene a vagyonról való gondoskodás; - hatékonyabb, gyorsabb ügyintézés folytán több idő jutna a családi együttlétekre, a pihenésre; - a családi vállalkozásban generációváltás következik, és nincs megfelelő utód a családban; - a család krízishelyzetbe kerül, fontos az anyagi stabilitás, a vagyon összetartása
384
2. ábra: Family office szolgáltatásai
4. Összegzés: A magyarországi viszonyok között nagyon nehéz a bizalmi vagyonkezelés abból a szempontból, hogy a tradíciók nem támogatnak egy olyan konstrukciót, amikor a tulajdonjog végleges átadásával történik a vagyon gondozása. A legtöbb család nehezen mond le önszántából a nehezen összegyűjtött vagyonról, hogy a következő generációk élvezzék azt majd egyszer. A nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység során a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött bizalmi vagyonkezelési szerződés tartalmazza azokat a feltételeket, előírásokat, körülményeket, amelyek meghatározzák a vagyonkezelés kereteit. Amennyiben a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, megoldódni látszik az a probléma, miszerint idegen kezébe kerül át a családi vagyon. Ebben az esetben több kedvezményezett megjelölése kötelező. A vagyonkezelést ekkor egy olyan tanácsadó szervezet segítheti, amelynek tagjai, együttműködő partnerei szakértelme nyújtja azt a hátteret, amelyet a vagyonkezelő számára a Bvktv. előír: 45. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettségének teljesítése körében - ha a felek eltérően nem állapodnak meg – köteles
385
d) a kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó szakmai tanácsadást igénybe venni, ha a kezelt vagyon mérete, illetve jellege alapján, annak hatékony és óvatos hasznosításhoz szükséges ismerettel maga nem rendelkezik.
A bizalmi vagyonkezelői tevékenység Magyarországon változatos és rugalmas felhasználási módjának köszönhetően a befektetési piac minden szegmensében részt vehet. A bizalmi vagyonkezelés a különböző vagyonelemek jellegének megfelelően mind a befektetési alapok, mind az egyre jobban teret nyerő alternatív befektetési formák tekintetében a kezelt vagyon értékének jelentős növekedése mellett várhatóan a befektetési piac jelentős szereplőjévé válik. A befektetési piacot elérő technológiai innováció a bizalmi vagyonkezelést is érinteni fogja, hiszen az online befektetési módok mellett a vagyonnyilvántartása, értékének meghatározása szintén napra kész ismereteket igényel majd. A bemutatott adatok alapján elmondható, hogy - a befektetési piac nemzetközi viszonylatban is gyorsan változik, jelenleg felfutóban vannak a befektetési alapok, a kezelt vagyonok összértéke növekszik a pénzügyi válság óta; - Magyarországon általában a befektetők a magasabb hozamot elérni képes alapokat részesítik előnyben. - Az alternatív befektetési alapok térnyerése hazánkban is megfigyelhető, amelyek a nagyobb kockázat mellett, jóval nagyobb hozammal kecsegtetnek. - A hazai műkincspiac elszigetelten működik, a nemzetközi tendenciák késve, vagy egyáltalán nem érvényesülnek. A vagyonkezelési üzletágnak ebben az irányban is nyitnia kell a jövőben, a piac megélénkülése a befektetői érdeklődést mutatja4. A felhasznált irodalmak és statisztikai adatok igazolják, hogy a bizalmi vagyonkezelési üzletág fejlődőben van, és egyre nagyobb teret nyer hazánkban. A fenti megállapítások azt a jövőbeli trendet vetítik előre, hogy a bizalmi vagyonkezelési tevékenység eredményeképpen a vagyonkezelésbe vont vagyontárgyak befektetése egyre diverzifikálódik. A pénzügyi kultúra megítélése nem egyszerű egy gazdaságra és társadalomra vonatkoztatva. Elmondható azonban az is, hogy a globális pénzügyi világban egy gazdaság és társadalom tagjainak fejlettségére utal ennek a területnek a mérése5. A bizalmi vagyonkezelés, a pénzügyi kultúrához tartozó jogintézmény, amely napjainkban, a gazdasági világválság után Magyarországon is aktuálissá vált. A magyar viszonyokra és jogrendre szabott bizalmi vagyonkezelés hozzáadott értéket tud teremteni. Alkalmazása gazdasági és pénzügyi tudatosságot, jártasságot feltételez. A pénzügyi tudatosság fényében jobban megismerhető a bizalmi vagyonkezelés és a Family office szolgáltatásainak előnye, emellett alkalmazásukkal lehetőség van a befektetések optimális szinten tartására. A nyugat-európai országokban végzett felmérések szerint, ahol a bizalmi vagyonkezelés (Trust, Treuhand) és a Family office intézménye hagyományokkal rendelkezik, az utóbbi években jelentősen
Fodorné Zagyi Orsolya 2017. A bizalmi vagyonkezelési tevékenység piaci megítélése. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, Szakdolgozat 4
Bárczi J. – Zéman Z.2015. A pénzügyi kultúra és annak anomáliái. Polgári szemle: Gazdasági és társadalmi folyóirat 11:(1-3) 101-108 oldal 5
386
megnövekedett az igény a szolgáltatásra. A Magyarországon kodifikált törvények segítségével a külföldi tőkebefektetőknek is ideális formát lehet biztosítani. Bár a bizalmi vagyonkezelés piaca Magyarországon még csak kialakulóban van, minden leendő piaci szereplő érdeke, hogy az intézmény széles körben váljon ismertté, és a kialakult félelmek megszűnjenek. Szakmai szervként megalakult a Society of Trust & Estate Practitioners (STEP), bizalmi vagyonkezeléssel, adó- és vagyontervezéssel foglalkozó szakemberek nemzetközi szövetségének magyarországi egyesü̈lete, a STEP Hungary, amely tájékoztató, érdekképviseleti és oktatási feladatokat lát el. STEP (Society of Trust and Estate Practitioners) bizalmi vagyonkezelésről szóló nemzetközi konferenciáját 2015. április 23-án Francesco A. Schurr, az Universität Liechtenstein professzora nyitotta meg, aki kiemelte, hogy igen jó irány, hogy Magyarország – bár néhány tekintetben a liechtensteinitől eltérő szabályozással – csatlakozott azokhoz a civiljogi országokhoz, ahol a trust intézménye bevezetésre került. Ez ugyanis nem pusztán egy eddig ismeretlen jogintézmény adaptálása, hanem komoly versenyelőnyt is jelenthet régióbeli országokkal szemben abban az esetben, ha Magyarország vonzó adójogi és rugalmas szabályozással befektetők tud vonzani, és ez által a vagyontervezéshez szakmai támogatást nyújtó rezsimek térképére fel tud kerülni.6
Irodalomjegyzék Jogszabályi háttér •
Ptk. 6:310 – 6:330. § a bizalmi vagyonkezelési szerződés
•
a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
•
a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítékainak egyes szabályairól szóló 87/2014. (III. 20.) Kormányrendelet
•
Magyarország Kormánya T/15362. számú törvényjavaslat, http://www.parlament.hu/irom40/15362/15362.pdf [2017. 09. 03.]
•
2017. évi LXI. Törvény egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1700061.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000 001.TXT [2017. 09. 03.]
Szakkönyvek: B. SZABÓ Gábor – ILLÉS István – KOLOZS Borbála – MENYHEI Ákos – SÁNDOR István 2014. A bizalmi vagyonkezelés. HVG-ORAC, Budapest BÁRCZI Judit – ZÉMAN Zoltán 2015. A pénzügyi kultúra és annak anomáliái. Polgári szemle: Gazdasági és társadalmi folyóirat 11:(1-3) 101-108. Oldal
6
http://ptk2013.hu/szakcikkek/ghira-marton-masodik-lepesnemzetkozi-step-konferencia-budapesten-a-bizalmivagyonkezelesrol/5518
387
FODORNÉ ZAGYI Orsolya 2017. A bizalmi vagyonkezelési tevékenység piaci megítélése. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, Diplomadolgozat HAUPT, F. - HILGER, T. 2006. Das Family Office: Integrierter Dienstleister oder strategischer Berater? Forschungspapier Nr. 113, WHU – Otto Beisheim School of Management ILLÉS István 2011. 11. Mire jó a bizalmi vagyonkezelés?, Jogtudományi közlöny, A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata, 550-557. oldal NAGY Péter – TÓTH Zsófia 2012. „Értelem és érzelem” - A lakossági ügyfelek gazdasági magatartása és a bankokkal kapcsolatos attitűdjei, Hitelintézeti Szemle, 2012. különszám, 13-24.oldal RICHTER, F. – EIBEN, J. 2009. Der Family Office Manager – Anforderungsprofil und institutionenökonomische Betrachtung seiner Beziehung zur Eigentümerfamilie. Forschungspapier Nr. 123. WHU – Otto Beisheim School of Management WERKMÜLLER, M. A. 2009. Family Office Management als (Bank-)Dienstleistung für vermögende Privatkunden. Heidelberg ISBN 978-3-936974-83-6
Internetforrások: Family Office https://de.wikipedia.org/wiki/Family_Office [2017. 09. 03.]
NEMZETKÖZI STEP-KONFERENCIA BUDAPESTEN A BIZALMI VAGYONKEZELÉSRŐL http://ptk2013.hu/szakcikkek/ghira-marton-masodik-lepesnemzetkozi-step-konferencia-budapesten-a-bizalmivagyonkezelesrol/5518 [2017. 09. 03.]
388
