1O EVE BIZTOS ALAPOKON

öl- 03. te. u a

ELEKTROTECHNI KA

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Hivatalos lapja* Alapította Zipernowsky Károly 1908-ban

95. ÉVFOLYAM 8

2 0 0 2

JANUÁR

000001 301092

1O EVE BIZTOS ALAPOKON

t

>i

«w OS

•

m

•

*

M Adóigazgatási szám: 19815754-2-41

É E P I T Ó ,

P T E R V E Z Ő

T É $

E

S Z E R E L Ő I P A R I

S K O R L Á T O L T

Z

E

FELELÖSSÉOÜ

R T Á R 5 A S Á C

m

OBO

«9o/„

BETTERMANN

Egyedülállóan praktikus védőcső védőcső és nyitott csatorna kombinációja Minden olyan esetben ajánljuk, ahol vakolaton kívüli szerelés történik és a kábelt a sérüléstől, szennyeződéstől védeni szükséges

INDUSTRIA NAGYDÍJ-as termék 2001

A kábel behelyezése a nyitott védőcsőbe...

a védőcső elíardilásávai...

a hosszanti nyílás záródik,..

o

> MERT Ml MINDENRE GONDOLUNK... az iránytörés és toldás sem probléma ai Idomokkal a szerelés Ilyen egyszerű

OBO Beftermann Hungary Kft.

2347 Bugyi, Alsóráda 2. • Tel.: 29/349-000 Fax: 29/349-100

Egyre bővülő kínálattal... Egyre kedvezőbb áron... Egyre

Mile

MILE ÚJ VIDÉKI ÜZLETÁGAI

Miskolc 3527 Miskolc, Fbnoda u. 2. Tel: 06/46-506-222 Fax: 06/46-506-223 E-mail: [email protected] Dunaújváros 2400 Északi Ipari Park Tel.: 06/25-503-260 Fax: 06/25-503-271 E-mail: [email protected]

Veszprém 8200 Veszprém, Házgyári úl 24. Tel: 06/88-591-132 Fax: 06/88-401-266 E-mail: [email protected]

Kezdje ezt az évet is velünk

ELEKTROTECHNIKA A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ALAPÍTOTTA ZIPERNOWSKY KÁROLY 1908-BAN

Organ of the Hungárián Electrotechnical Association • Organ des Ungarischen Elektrotechnischen Vereins

Tartalom

Dr. Berta István - Orlay Imre: Újévi köszöntő A MEE 76. Közgyűlése: Orlay Imre: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökségi beszámolója Hatvani György: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Ellenőrző Bizottságának jelentése a MEE Közgyűlése számára A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Alapszabálya A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Befektetési szabályzata A 76. Közgyűlés jegyzőkönyve A 76. Közgyűlés határozatai Kakuk Béla: Szolnoki felvonó szimpózium Dr. Horváth József, a MEE tiszteletbeli elnökének szakmai önéletrajza Az Egyesület 2001. évi díjazottat Könyvszemle Gyurkó István: Gázmotoros létesítmények generátorainak hatása a hangfrekvenciás jelszintre Dr. Sebestyén Imre: Megjegyzések Tóth Ferenc cikkéhez Csukonyi Zoltán: A villamos távvezeték-hálózat szerepe az Egyesület Államok energia problémáinak kialakulásában és megoldásában Kosztolicz István: Beszámoló a Világítástechnikai Ankétról Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet Budapest, Óbuda bemutatása Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet Budapest, Óbuda bemutatása Kádár Aba: Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2001. okt. 3-i üléséről

Contents

5 II 12 16 37 IS 18 18 19 27 28 31 33 37 19 40 43

Inhalt

Dr. I. Berta -1. Orlay: New Year's Greetings The 76-th General Assembly ofihe H.E.A.: I. Orlay: The Presidential Account of the H.E.A. Gv. Hatvani: Report of the Control Commission of the H.E.A. for the General Assembly Constitution of the H.E.A. The Investment Regulation of the H.E.A. Minutes of the 76-th General Assembly Resolutions of the Assembly B. Kakuk: The Szolnok Lift Symposium The Professional Autobiography of the Honorary President of the H.E.A. Dr. J. Horváth List of the Prize Awarded Members of the Association in 2001 Book Review /. Gyurkó: The Effect of Gasmotor Establishment Generators on the Audio Frequency Signal Levél Dr. I. Sebestyén: Comments on the Article of F. Tóth Z. Csukonyi: The Role of Electric Transmission Network in the Formation and Solution of Power Problems in the U.S. A. /. Kosztolicz: Account of the Lighttechnical Conference The Introduction of the Budapest-Óbuda Automation Institute of the Kálmán Kandó Electrical Engineering Faculty of the Budapest Technical Academy The Introduction of the Budapest-Óbuda Electrical Power Engineering Institute of the Kálmán Kandó Electrical Engineering Faculty of the Budapest Technical Academy A. Kádár: Reminder on the 3-rd Oct. 2001 Session of the Touch Protection Working Committee

4 5 11 12 17 18 18 18 19 27 28 31 33 37 39 40 43

Dr. I. Berta -1. Orlay: Neujahrsgruss 76. MEE-Hauptversammlung I. Orlay: MEE-Prasidiumsbericht Gy. Hatvani: MEE-Kontrollkomitee Bericht für die MEE-Hauptversammlung MEE-Satzung M EE-Inv estition sstatut Protokoll der 76, Hauptversammlung Beschlüsse der 76. Hauptversammlung B. Kakuk: Aufzugs-Symposium in Szolnok Berufslebenslauf des MEE Ehrenprásidenten Dr. J. Horváth Preistrager des Vereins im Jahre 2001 Bücherschau /. Gyurkó: Wirkung der Generátorén von Gasmotor-Anlagen auf den Tonfrequenz- Pegel Dr. I. Sebestyén: Bemerkungen zum Artikel von F. Tóth Z. Csukonyi: Rolle des elektrischen Ferleitungsnetzes bei der Entstehung und Lösung von Energieproblemen in den USA /. Kosztolicz: Bericht über die Tagung der Beleuchtungstechnik Prásentation in Óbuda des Instituts für Automatik, Budapest, an der Budapester Technischen Hochschule K. Kandó, Fakultát Elektroingenieure Prásentation in Óbuda des Instituts für Elektrizitatsenergetik, Budapest, an der Budapester Technischen Hochschule K. Kandó, Fakultat Elektroingenieure A. Kádár: Bericht über die Sitzung des Arbeitskomitees für Berührungsschutz vom 3. Oktöber 2001

Szcrkcszlflbuottság: Dr. Szentirmai László elnök Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Bognár Sándor, Dr. Borosa Norbert, IU ff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth József, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Kársai Károly, Kovács Ferenc, Kőmíves István, Dr. Krómer István, Dr. Lantos Tibor, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztftség és kiadóVEditorship-Schriftleitung: 1055 Budaricsi V., Kossulh Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108. Telefax: 353-4069. E-mail: [email protected] http/www.mec.hii Kiadja és terjeszti a Magyar Elektrotechnikai Egyesüld - Felelős kiadó: Lerayei Péter Főszerkesztő: Dr. Kádár Péter - Főszerkeszl 6- helyei les: Dr. Vetési Emil - Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta -Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Rovatszerkesztők: Byff Miklós (Villamos fogy a sütőberendezések) - Farkas András (Automatizálás és számítástechnika) Kosztolicz István (Világít Is technika) - Dr. Mihálkovics Tibor (Villamos energia) - Tóth Elemér (Villamos gépek) - Somorjai Lajos (Szabványosítás) Előfizethető': a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél. Előfizetési díj egész évre: 4200 Ft + ÁFA. egy szám ára: 350 Ft + ÁFA. Egyes lapok korlátozott számban a kiadóban beszerezhetők. 1055 Budapest V., Kossulh Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 Hirdetésfelvétel: a kiadóban - Nyomda: Csaihó és Társa Nyomdaipari Kft. Csathó Emil ügyvezető igazgató -Index: 25 205 -HU ISSN 0367-0708 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések és a PR cikkek tartalmáért felelősségei nem vállal.

1% Adószámok: 1, Magyar Elektrotechnikai Egyesület 19815754-2-41 2. Elektrotechnikai Alapítvány: 19635765-1-41 2002. 95. évfolyam 1. szám

4

11 12 16 17 18 18 18 19 27 28 3! 33 37 39 40 43

Összefoglalás

Gyurkó István: Gázmotoros létesítmények generátorainak hatása a hangfrekvenciás jelszintre Az utóbbi időben egyre több tervezett kis erőmű, ül. villamos energiát termelő berendezés (VTB) közcélú hálózatra történő kapcsolási igénye jelentkezik. A hálózatra kapcsolás műszaki feltételeinek meghatározása komoly feladatot jelent a szolgáltatónak. A generátor az áramszolgáltató nagykiterjedésű közcélú villamos hálózatával kerül kapcsolatba, amely magában hordozza a kölcsönös veszélyeztetést. Ezért a biztonságos üzemvitel érdekében a fogyasztóval kölcsönösen elfogadható műszaki megoldásokat kell alkalmazni, az üzemeltetési magatartásbeli előírásokat pedig üzemviteli megállapodás formájában kell rögzíteni. A hálózatra kapcsolás műszaki feltételeinek egyike az hogy meg kell vizsgálni a VTB-nek a hangfrekvenciás központi vezérlő berendezésre (HKV) gyakorolt hatását. Az alábbiakban egy ilyen vizsgálati módszert ismertetünk. Csukonyi Zoltán: A villamos távvezeték-hálózat szerepe az Egyesület Államok energia problémáinak kialakulásában és megoldásában Az elmúlt években az Egyesült Államok villamos energia ellátásában jelentős zavarok léptek fel. Több helyen a feszültség csökkentéséhez, fogyasztói korlátozáshoz, sőt Kaliforniában lekapcsoláshoz is folyamodtak a rendszer üzemképességének fenntartása érdekében. A nehézségeket többnyire az erőmű kapacitás hiányának terhére írják, amit az elhamarkodott és nem kellően átgondolt dereguláció okozott. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a távvezeték rendszer elégtelensége is jelentős szerepet játszott a probléma kialakulásában.

Telaris ISO Plus Szigetelésvizsgáló

500 memória tárolása Bargraph kijelzés RS 232 , opcióként szoftver

Unigas 3000/4000 Füstgázelemzö

Mért paraméterek: 02, CO, NO, SO2, NO2 és a füstgáz hőmérséklet, nyomás és huzat 250 memóriás RS 232 interfész

Summary

/. Gyurkó: The Effect of Gasmotor Establishment Generators on the Audio Frequency Signal Levet Letely more and more demands arise for joining planned small power plants resp. electric power generating equipment's to public purpose network. (P.P.N.) The specification of the technical conditions (or the network connection presents considerable problems for the supplier. The generátor gets intő contact with the extensive public purpose network of the current supplier. This inherently bears the mutual endangering. Therefore for the safe operation mutually accepted technical solutions are to be applied. The service conduct rules are to be set in the form of Service Agreement. One technical condition of the network joining is the examination of the P.P.N.'S effect on the audio-frequency central control equípments. In the paper the method of such examination is introduced.

Z Csukonyi:The Role of Electric Transmission Network in the Formation and Solution of Power Problems in the U.S.A. In the recent years significant disturbances occured in the electric power supply of the U.S. In more districts voltage decrease, consumption limitations, moreover in California power disconnections were introduced maintaining the supply ability of the system. The difíiculties are attributed mainly to the lack of power plánt capacity, which was the result of thoughtless and unadvised deregulation. It became more and more obvious that evén the shortage of the transmission system played significant role in the evolution of the problem.

Zusammenfassung

/. Gyurkó: Wirkung der Generátorén von Gasmotor-Anlagen auf den Tonfrequenz-Pegel In letzter Zeit trat Bedarf auf, um geplante Kleinkraftwerke bzw. Energie produzierende Anlagen (VTB) an das öffentliche Netz anzuschliessen. Bedeutende Aufgabe für den Betreiber ist die Bestimmung der technischen Voraussetzungen für den Netzanschluss. Der Generátor gelangt mit dem weit ausgedehnten öffentlichen elektrischen Netz der EVU-s in Verbindung, die die gegenseitige Gefahr in sich birgt. lm Interessé des sicheren Betriebs müssen beiderseitig mit dem Verbraucher akzeptierbare technische Lösungen angewendet werden. Die Inbetriebshaltungsvorschriften müssen in Form einer Betriebsabmachung festgelegt werden. Eine der technischen Bedingungen für den Netzanschluss ist die Prüfung der VTB auf die Wirkung der zentralen Rundsteuerungsanlage. lm folgenden wird eine solche Prüfungsmethode vorgestellt. Z. Csukonyi: Rolle des elektrischen Ferleitungsnetzes bei der Entstehung und Lösung von Energieproblemen in den USA In den vergangenen Jahren traten bei der elektrischen Energieversorgung in den USA bedeutende Störungen auf. An mehreren Orten wurden zur Aufrechterhaltung des Betriebs Spannungsabspannen, Verbrauchereinschránkungen, in Kalifornien sogar Abschaltungen durchgeführt. Schwierigkeiten ergaben sich meistens aus dem Kraftwerks-Kapazitátsmangel, den übereilte und nicht entsprechend durchdachte Deregulierungsmassnahmen verrursachten. Klarwurdejedoch, dass bei der Problementstehung auch Mangel and den Fernleitungen eine bedeutende Rolle Spielte.

Áram, feszültség és teljesítmény távadók egy- és három fázisra PLP sorozat Programozható DC tápegység

Egyszeres, kétszeres, három szoros 32V/3A Beépített RS232 vagy GPIB interfész

GOS - 620FG Oszcilloszkóp

beépített 1 MHz-es f unkciógenerátor 20 MHz, két csatorna Nagy érzékenység (1mV/osztás)

Egyéb gyártmányok: Szigetelésvizsgálók, hurokellenállás mérők, földelési ellenállásmérők, teljesítménymérők, lakatfogók, hőmérsékletmérők, multiméterek, gép- és készülékvizsgáló műszerek, kábelhosszmérők, teszterek , feszültségőr....

RAPAS Kft.

1184 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 315. Tel.: 06-1-294-2900 Fax:294-5837 E-mail:[email protected], www.rapas-kft.com

ELEKTROTECHNIKA

Köszöntő

iévi köszöntő! Tisztelt Kartársnők és Kartársak! Kedves Barátaink! Az újesztendő, a 2002. év első napján köszöntjük a Magyar Elektrotechnikai Egyesület valamennyi tagját! Egy évvel ezelőtt az új Elnökség nevében köszöntöttük az Egyesület tagjait. Eltelt egy év, sok öröm és gond, egyre több munka és számos eredmény az elmúlt év mérlege. Változik a világ, változik az Egyesület is. A közelmúltban sok kollégánkat alapvetően érintették, egzisztenciájukat sodorták veszélybe a bekövetkezett változások Sok a bizonytalanság, az értékvesztés, a szerepzavar. Az Egyesületet - akár munkahelyünk, akár kevés szabadidőnk eltöltésének választott helyszíne ~ magunk választottuk. Az Egyesület olyan lesz, amilyenné formáljuk, akár tagjai, választott tisztségviselői, akár dolgozói vagyunk. Állítjuk, hogy minden dolgozni, tenni vágyó kollégára szükség van. Mindenkinek, akinekfontosak a közös dolgaink, megbízható helye, biztos háttere van az Egyesületben. De helyük van azoknak is, akik az elmúlt évtizedek során tettek sokat az Egyesületért, még akkor is, ha ma már kevesebbet tudnak tenni érte. Különös gonddal figyeljünk a nyugdíjasainkra! Tiszteljük, becsüljük meg egymást. Számítunk azokra, akik évek, évtizedek óta jogi tagvállalatainknál dolgoznak. Nem szabad elveszítenünk azokat, akik a közelmúltban munkahelyet változtattak. Meg kell nyerni a fiatalokat. Érthető és világos üzenettel, határozott, ha kell agresszív lépésekkel el kell érnünk, hogy csatlakozzanak hozzánk. Aki nem jön el közénk, az meg sem hallhatja, nem láthatja, hogy mi mit akarunk. Módot kell találni arra, hogy megismerjenek bennünket. Jöjjenek közénk már az oktatási intézményekben, és tartsuk meg Őket akkor, amikor belépnek az első munkahelyükre. Figyeljünk rájuk akkor is, ha nem olyan helyre kerülnek, ahol egyesületi helyi csoport működik. Az elmúlt hetekben mintegy 50 műegyetemi hallgató lépett be az Egyesületbe. Kedvezményekkel, alapítványi segítséggel, aktív fellépéssel sikerült közénk csa2002. 95. évfolyam 1. szám

Dr. Berta István elnök

lógatni őket. Bízom abban, hogy ha a következő évben kézhez kapják az Elektrotechnika folyóiratot, megkapják a legfontosabb információkat, eljönnek közénk, akkor itt is fognak maradni. Elhatározott szándékunk szerint folyamatosan fejlődik az Egyesület informatikai háttere. Megújult az Egyesület honlapja, a tagnyilvántartó-rendszere, és megkezdődött az Egyesület tagjainak tagi jogon járó elektronikus levelezési címek, e-mail címek kiadása. A kapcsolattartás korszerű eszközei révén tovább erősödik az Egyesület országos jellege. A szakmaiság erősítése és a munkaidő védelme, mint együttes cél egyaránt kedvező fogadtatásra talált a tagság és a jogi tagvállalatok részéről. El kívántuk választani a munkaidőt is érintő szakmai rendezvényeket, és a szabadidőnket terhelő, az egyesületi élettel kapcsolatos összejöveteleket. A 2001. évi Vándorgyűlés több mint 570 résztvevője, majd a szombat délelőtt megrendezett novemberi Közgyűlés több mint 250 résztvevője az egyértelmű támogatást mutatta. Köszönet érte! Nem szabad engednünk abból, hogy az Egyesület tagjai szívesen vannak együtt, a baráti kapcsolatok, a hangulatos események rendkívül fontosak, ugyanakkor határozottan válasszuk el a munkát a szórakozástól. Legyen újra öröm közénk tartozni, találkozni a régi barátokkal és új barátokra lelni. Mosolyogjunk többet. Legyen ebben a szokatlan, nehéz világban az Egyesület egy biztos'pont. Erezzük jól magunkat együtt, legyen újra jó az Egyesületbe jönni. Az újesztendő küszöbén további munkát és eredményeket ígérünk, együttműködést és támogatást kérünk a Magyar Elektrotechnikai Egyesület valamennyi tagjától. Boldog Uj Evet kívánunk!

DK Berta István Elnök

Orlay Imre Főtitkár

iti *

e

* k

INDUSTRIA,

&

ahoTaz ipar üzletmmöv

elektronikai, elektrotechnikai szakágazat

2001. október 12-én, Budapesten a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében tartotta éves közgyűlését az EUREL (Convention of National Societies of Electrical Engineers of Europe Európai Nemzeti Elektrotechnikai Egyesületek Szövetsége)

Dr. Krómer István távozó elnök beszéde az EUREL 2001. évi Közgyűlésén Egy modern nemzetközi szervezetnek legalább négy fő célkitűzéssel kell rendelkeznie, amely működését meghatározza. Ezek a következők: specifikus célok kitűzése, együttműködés a tagokkal, alkalmazkodás a felmerülő problémákhoz, végül a kommunikáció. Külön örömömre szolgál, hogy működesünk megfelel ezeknek a cél-

kitűzéseknek. Visszatekintve a múlt évi munkánkra úgy találom, hogy előreléptünk szervezetünk különleges szerepének újrafogalmazásában és működésünket újjáformáltuk, A fő követelmény az, hogy az EUREL tagszervezetei érezzék az EUREL szerepét, legyenek felelősek sikeréért. Ez utóbbi sajnos még nem áll fenn. Szükséges, hogy elgondolkozzunk a felmerült kritikákon és javaslatokon, amelyek konvenciónk túlélésére, tagjaink szükségleteinek kielégítésére vonatkoznak egy erősödő verseny környezetben.

* * N

T A) * \,

Hungexpo Rt.

Postacím: 1441 Budapest Pf. 44 Tel.: 263-6494, 263-6443 Fax: 263-6086 Internet: www.industria.hu E-mail: [email protected]

Olyan környezetet kell létrehoznunk, amelyben minden tagunk felelősséget vállalhat konvenciónk jelenéért és jövőjéért. Van egy régi közmondás: Van egy kalapácsom, találj egy szöget nekem. A mai versenyben az a probléma, hogy nehéz szöget találni, azaz nehéz egy speciális célkitűzést találni. Mindazonáltal az EUREL-nek van egy világosan megfogalmazott célja, amely arra irányul, hogy koordinált erőfeszítésre bírja az Európai Unió szervezeteit, a kormányokat, ipart és az oktatási intézményeket, hogy minél több fiatalt ösztönözzenek arra, hogy az elektronikus és villamosmérnöki technológiai pályát válasszák hivatásuknak. Egy nagy rendezvényt is előirányoztunk, amelyen bemutatjuk a gondokat, amelyek abból adódnak, hogy egyre nagyobb hiány van olyan kvalifikált tudósokban és mérnökökben, akik képesek lennének fedezni a gyorsan fejlődő villamos, 1T, computer és telekommunikációs ipar szükségleteit. Egy másik nagy aggodalom a konvenció láthatósága. Az EUREL erőfeszítéseket tett arra, hogy számos úton kommunikáljon. Teljes egyetértés van abban, hogy egy részletes PR akció programra van szükség, amely jól meghatározott célokat tartalmaz. Ebben az összefüggésben nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy ebben az évben több EUREL tagszervezet csatlakozott a Lengyel Elektrotechnikai Egyesülethez, hogy évente megrendezzék a "Villamosság Nemzetközi Napját"-t. Nem mindig cselekszünk csapatként. Nem realizáljuk az összefogás lehetőségeit. Addig amíg együttesen nem tűzünk ki nagy célokat, nem fogunk nagy eredményeket elérni. Összefoglalva, úgy hiszem sikeres utat tettünk meg az elmúlt évben egy megújult szervezet kialakításában, de a munka még nincs befejezve. ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökségi beszámolója a 2001. november 24-i 76. Küldöttközgyűlésre Tisztelt Közgyűlés, Kedves Kartársnők, Kartársak! Az elmúlt esztendőben megválasztott vezetőség és ezzel együtt az egyesületi tagság életében ismét elmúlt egy esztendő, befejeződtek a centenáriumi ünnepségek és megkezdődött az egyesület életében egy újabb száz esztendő. Az újonnan megválasztott vezetőség programját két gondolat köré csoportosította, folytonosság és megújulás. Fontos, hogy egyesületünk valamennyi tagja érezze, hogy munkájára a jövőben is szükség van. A beköszöntőben az újesztendő, az új évszázad, évezred küszöbén munkát és eredményeket ígértünk, együttműködést és támogatást kértünk a Magyar Elektrotechnikai Egyesület valamennyi tagjától. A centenáriumi ünnepségek után a hétköznapok kezdődtek. Egyesületünk a környezetünk további folyamatos átalakulása mellett is egyenletes munkát tudott végezni. Az Egyesület tömegbázisát alkotó energiaiparban az átalakulási folyamatok felgyorsultak a piacnyitáshoz közeledve, de hasonló folyamatok figyelhetők meg más multinacionális cégeknél is. Az új vezetőség feladata ebben a helyzetben megtalálni azt a működési modellt, amely igazodik az Egyesület alapszabályához, a tagság elvárásához és biztosítja az egyesület továbbfejlődését, stabilitását. Ebben az évben ezt tartottuk az egyik alapgondolatnak, ennek érdekében folytattunk és folytatunk párbeszédeket az egyes területek és szakmai közösségek képviselőivel, a háttért biztosító cégek vezetőivel, hogyan látják Ók a MEE szerepét, helyzetét, milyen szerepet szánnak, tudnak biztosítani a MEE számára, hol kapcsolódhatunk a kitűzött céljaikhoz. Az utóbbi évtizedben megnőtt az úgynevezett civil szerveződések száma és ami még ennél is fontosabb j e lentőségük az egyén szempontjából, biztosítva a szakmai fejlődést, a sikerélmény megtalálását, demokratikus jogainak gyakorlását. Felértékelődött az együvé tartozás fontossága a közös múlt megbecsülése. Egy ellentmondás, hogy ugyanakkor másik oldalról a globalizáció miatt az egész világon háttérbe szorulnak a szakmai társadalmi szervezetek. Ennek jellemzői a csökkenő taglétszám, a folyamatos elöregedés, a befolyás csökkenése. Ezek csak részben igazak egyesületünkre és ezekre kell a megoldást keresnünk. Tagjaink emiatt is egyre inkább igénylik az egyesület által biztosított szakmai közösséget, a személyes kapcsolatok erősítését, a szervezett vélemény és tapasztalatcserét. Ez az igény mutatkozik meg a regisztrált tagságú szervezeteink aktív szakmai és társadalmi életében. Az Egyesület Elnöksége és én magam is úgy ítélem meg, hogy bár kiugró események nem történtek, alapjában eredményes évet tudhatunk magunk mögött. Regisztrált tagságú szervezeti egységeink, területi és üzemi szervezeteink, szakosztályaink a napi gondok mellett éves szinten tervezett, az aktualitásokhoz és a tagság igényeihez illeszkedő programokkal igyekeztek kiegyensúlyozott egyesületi életet folytatni. Az Egyesület tevékenységével igyekszik a megváltozott környezethez folyamatosan alkalmazkodni. Ezen belül nem csak a jogi és nem jogi tagvállalatainknál folyó változásokra gondolok, hanem a MTESZ-en belüli gondokra, problémákra is. Az alkalmazkodás lényege, hogy biztosítsuk az egyesület működésé-

2002. 95. évfolyam 1. szám

hez szükséges szakmai és anyagi hátteret. Eddig ezek a módszerek arra voltak elégségesek, hogy az életben maradást biztosítsák, hogy az egyesület az elmúlt évtizedben zajló változásokat átvészelje, kivédje. Ajövő szempontjából ez kevés lesz, új formákat, megoldásokat kell találnunk ahhoz, hogy biztosítsuk Egyesületünk helyét és jövőjét a következő száz esztendőben is. A nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetek hasonlóan a válság kezelésén dolgoznak, túlélési stratégiákat keresnek. Meggyőződésem, hogy egy olyan nagy múltú egyesületnek, mint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, természetes és leginkább eredményre vezető stratégiája a szakma erősítése, agresszív, fiatalos a szakmai eredményekre és sikerekre épített előrenyomulás lehet. Tisztelt Közgyűlés! A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az Elnökség beszámolóját az előző évi Tisztújító Küldöttközgyűlés határozatai végrehajtásának ismertetésével kezdem. 1. Az Alapszabály nem érdemi módosítását jóváhagyta, felhatalmazta az Egyesületi Elnökséget, hogy saját hatáskörében a szabályzatot dolgozza át és erről a közgyűlést tájékoztassa. Ez a folyamat ebben az évben lezajlott, amiről a napirendnek megfelelően a Szervezési Bizottság elnöke fog tájékoztatást adni. 2. A Közgyűlés elfogadta a Nyugdíjasok Bizottsága regisztrált tagságú szervezeti egység névváltoztatási kérelmét. A szervezeti egység Nyugdíjasok Kovács Pál Szervezete néven működik. 3. A Közgyűlés elfogadta az Automatizálási Szakosztály névváltoztatási kérelmét. A szakosztály 2001-től Automatizálási és Informatikai Szakosztály néven működik. 4. 200 Utol megszűnt a Szigetvári és az ENRON Rt. szervezet. 5. A Jelölő Bizottság javaslata alapján megválasztott vezetőség az Elektrotechnika januári számában megköszönte a tagság bizalmát és megkezdte működését. Egyesületi tevékenységünk Az Egyesületi Tanács 2001 május 9-én alakult újjá. Dr. Krómer István elnök felvázolt egy stratégiai modellt az egyesülettel való együttműködésre. A résztvevők a fiatalítást, a Szakosztályok újszerű szerepét és működését fogalmazták meg. A jelenlévők három súlyponti kérdés kidolgozására vállalkoztak: Villamosenergia-ipar átalakulása, verseny A MEE jövője Uj szolgáltatások. A témák aktualitását az adta, hogy az SZMSZ átdolgozása folyamatban van. Az Egyesület Elnöksége a jövőben is építeni kíván az Egyesületi Tanács nagy tapasztalattal rendelkező és az Egyesület iránt elkötelezett tagjainak segítségére, véleményére, javaslataira. A javaslatok célja, hogy felhívja az Elnökség figyelmét a környezet kihívásait kezelő lehetséges módszerekre, támogassa az Egyesület hosszú távú gazdasági stabilitását, szakmai kompetenciánkat, társadalmi presztízsünk megőrzését.

Egyesületi élet Az Egyesületi Elnökség 2001. évi programját a választások után összeállítottuk. Az Elnökségi üléseknek részben az Egyesület központja, egy-egy alkalommal az ERŐTERV a MAVIR és a SIEMENS adott otthont, illetve az Elnök Titkári tanácskozás Agárdon. Az Elnökségi ülések áttekintették az Egyesület három éves akció tervét, a szakosztályok és bizottságok munkáját és jövőképét, meghatározták a Szervezési bizottság feladatát, illetve egyéb aktuális kérdéseket tárgyaltak. Megválasztotta a hatáskörébe tartozó bizottságok vezetőit, tagjait, valamint az Egyesületi Tanács tagjait. Az Elnökségi ülések határozatképesek voltak, mivel a tagok többsége komolyan vette választott tisztségét, vállalt feladatát. Néhány elnökségi tag esetében továbbra is gond, hogy a nagyfokú munkahelyi leterheltség miatt nem tud megfelelni egyesületi feladatának. Erre a jövőbeli választásokon nagyobb figyelmet kell fordítani. A feladatok között megfelelő súlyt kapott a kiemelt programok előkészítése, utólagos értékelése. Fontos feladatként kezelte és figyelemmel kísérte az Elnökség az Egyesület gazdálkodását, a pénzügyi egyensúly meglétét. Az országos Elnök-Titkári tanácskozást ebben az évben az Egyesület megújulásának a kérdése foglalkoztatta. Atanácskozáson a provokatív szándékú bevezetést követően élénk vita alakult ki az Egyesület jövőjéről. Úgy érezzük hasznos volt a vita a Szervező bizottság számára is. Az Elnökség folyamatosan figyelemmel kísérte az Alapszabályból és a Szervezeti Működési Szabályzatból adódó kötelezettségeit. Újra szervezte a díjbizottságokat és az egyéb bizottságokat. Figyelemmel kísérte a szervezeti egységekben folyó munkát, a taglétszám alakulását. A jövő évben ezt a témát részletesebben kell tárgyalnunk. A tagnyilvántartás egyszerűsítése, illetve korszerűsítése érdekében új tagnyilvántartó program kidolgozására adott megbízást. A program bevezetése 2002-től történik. Ezzel egy időben korszerűsítettük az egyesület honlapját is. Megkezdtük az egyesületi tagok e-mail címrendszerének kialakítását. Ennek alapján valamennyi tagunk MEE e-mail címet kap. A MEE cím kizárólagos használatát a Szabadalmi Hivatal Védjegy Irodában levédettük, ugyanígy kizárólagos jogunk van a mee.hu domainra is. Elkészült a MEE új honlapja, feltöltése folyamatos, kiemelendő a VTT igen gazdag tartalommal rendelkező anyaga. Reméljük, hogy a szakosztályok, régiók a jövőben több energiát tudnak ennek a kérdésnek is szentelni. Nem elég tennünk valamit, kell egy kis energiát a PR tevékenységre is fordítanunk. A Gazdasági Bizottság előterjesztése alapján az Elnökség megvitatta és jóváhagyta a MEE Befektetési szabályzatát, amit a jelenlegi közgyűlés elé terjesztünk jóváhagyásra.. Az Elnökség számos gazdaságpolitikai témában foglalt állást. Ezek közül kiemelhető az a vita és állásfoglalás, (illetve levél a Gazdasági Minisztériumnak és a parlamenti pártoknak), amelyet a villamosenergia-törvénnyel kapcsolatban folytattunk,vagy az-az útkeresés, amelyet "Összefogás a magyar energetikáérf'néven neveztünk cl. Az ülésekről készült emlékeztetőket megjelentettük a havi programfüzetben, hogy tagságunk folyamatosan követhesse az eseményeket. Az elmúlt időszak alapján úgy érezzük, hogy az Elnökség összetételében jól képviseli az Egyesület szakmai és szervezeti működési feltételeit, az egyes szervezetek és régiók érdekeit. A szakosztályok és a régió képviselőik munkájának köszönhetően az Elnökség eredményes munkát végzett. Akkor, amikor megköszönjük a tisztségviselők munkáját, fel kell hívni a figyelmet a határidők és a kiadott feladatok fontosságára, pontosságára. A körlevelekben megfogalmazottak határidőre való végrehajtásával egymás idejével is gazdálkodunk és úgy érzem ezt

kértük és fogalmaztuk meg az év első Elnökségi ülésén. A jövőben fordítsunk erre nagyobb figyelmet. Területi és üzemi szervezetek egyesületünk regisztrált tagságának létszáma nem változott jelentős mértékben a választás óta (10%). Összetételében azonban bizonyára jelentősebb változások történtek, hiszen a szervezések, kiszervezések hatására többen elhagyták az egyesületet, érzékeltetve azt, hogy nem tudtunk részükre érdemi védelmet biztosítani, ugyanakkor új tagok jelentek meg a vállalkozók köréből. Jelenleg 6514 regisztrált taggal rendelkezünk. Ebből 652 hölgy, 5862 férfi. Főiskolát, egyetemet végzettek száma 3496, de szakmunkásképzőt végzett tagtársunk is 608, valamilyen nyelvismerettel 1643 tagtársunk rendelkezik. Területi szervezethez tartozik 4550 fő, üzemi szervezet tagja 1285 és egyéni tag 679. Kor összetétel szerint 30 év alatti 481 fő (20 év alatt csak 32), ami romlást mutat, hiszen tavaly még 550 fő volt. 30-50 év közötti3182 fő, 60 év feletti 1452 (tavaly 1311) fő. Aktív dolgozó 4865, nyugdíjas 1461, tanuló 188. Taglétszámunkra jellemző, hogy a MTESZ tagegyesületei között továbbra is a legnagyobb regisztrált és fizető taglétszámmal rendelkezünk. Tagjaink közül több mint 500 fő rendelkezik szaktanácsadó címmel és közel 400 fő szakértői címmel. Sajnos az utóbbi időben ezeknek sem meghosszabbítására, sem újabbak kiadására nem volt lehetőségünk a kamarai törvény miatt. Az elnökség elképzelése, hogy a szaktanácsadó cím felújítását, illetve tartalmi megújítását kezdeményezi -ami egyfajta erkölcsi elismerést jelentene kiemelkedő munkát végző tagjainknak- a Mérnök kamaránál. Ezek alapján jövőre szeretnénk a szaktanácsadó cím újbóli kiadását megkezdeni. Az egyesület jelenlegi alapszabálya a tagi regisztráció terén széles lehetőséget biztosít. Ennek eredményeként jött létre az Egyéni Tagok Szervezete. Az utóbbi időben igen sok vitát váltott ki a regisztráció kérdése, a tagság szervezeti egységekhez tartozása és részvétele az egyesületi munkában. Ebben a vitában kiemelt szerepetjátszott az egyéni tagok szervezete is. A vita lezárása érdekében a regisztrált tagságú szervezeti egységek ebben az évben megkezdett felülvizsgálatát tovább kell folytatni, különös tekintettel az agárdi OET-n szerzett tapasztalatokra. Tisztázni kell mikor szervezet egy szervezet, mi a működésének a mércéje., kell-e, vagy hogyan kell segíteni, beavatkozni. Kiemelten és az eddigi ígérgetésekkel ellentétben komolyan át kell gondolni a fiatalok eddigieknél nagyobb arányú bevonását az egyesület munkájába, különös tekintettel a BME és a Kandó szervezetek munkájának felülvizsgálatával. Nem elég a problémát konstatálni, sebeinket nyalogatni. A tagdíjfizetési morál megfelelő, bár a határidők betartásával, mint általában nem lehetünk elégedettek. Atagdíj fizetés hiányosságai általában személyi problémákra vezethető vissza. A választott tisztségviselőktől nagyobb aktivitást kell elvárnunk. Egyesületünk ebben az évben 823 525 Ft-ot, míg az alapítványunk 2312 Ft-ot kapott tagjaink 1%-os adó felajánlásából. Sajnos ezek az összegek elmaradnak az előző évi felajánlásoktól, különösen az alapítványi felajánlás. A közgyűlés előtt szeretném megköszönni azoknak, akik az egyesületet tüntették ki segítségükkel. Bár ma igen sok civil szerveződés kéri az adózók támogatását, szeretnénk, ha a jövőben többen az egyesületet választanák. A múlt évi felhasználásokról tagjainkat az Elektrotechnika októberi számában sajtóközleményben tájékoztattuk. Egyesületünk pártoló tagjainak száma 138 cég. Megoszlásukat tekintve a különböző gazdasági tevékenységet folytató kisvállalkoELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet zásoktól a részvénytársaságokig, intézmények és egyéb gazdálkodó szervezetek. Betűrendben az ABB Energir Kft.-től a Weidmüller Kereskedelmi Kft.-ig sorolhatjuk. Ezen a területen még van tennivalójuk a régióknak, hogy az alakuló kisvállalkozásokat szervezzék be a MEE jogi tagvállalatai közé és ezzel nyújtsanak támogatást, megfelelő szolgáltatást munkájukhoz. Tisztáznunk kell, kapcsolatainkban mit várnak a Egyesületünktől jogi tagvállalataink, illetve mi milyen segítséget tudunk számukra biztosítani napi és hosszú távú stratégiai feladataikhoz. Ehhez fel kell használnunk azokat a példákat, amelyek a nyugati egyesületeknél jól működnek. Az egyesület területi és üzemi szervezetei hat régióban fejlesztik és bővítik működésének értelmét, egyeztetik programjaikat, közös célokat tűznek ki, koordináló, érdekegyeztető tevékenységüket felhasználják a térség súlyának növelésére. A régiók továbbra is egy-egy fővel képviseltetik magukat az Elnökségben és két-két fővel az Egyesületi Tanácsban. Az Elnökség szeretne köszönetet mondani a régió vezetőknek, egyben továbbra is számít aktív munkájukra. 40 területi szervezetünkben változó aktivitású egyesületi élet folyik amelyre a nagy egyenlőtlenségek is jellemzők. A szervezeteket igényes szakmai rendezvények, tanfolyamok és szakmai tanulmányutak szervezése minősíti. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a hagyományos nagyobb létszámot mozgósító rendezvények ideje területi szervezeteknél jelenleg lejárt. A tagságot kisebb csoportokban, a szakmai érdeklődésüknek megfelelő klubszerű rendezvényeken kell összehoznunk. Ehhez igen jó segítséget biztosítanak a cégbemutatók, megismertetve a tagságot a legkorszerűbb technikákkal. Fel kell használni azt a lehetőséget, hogy akik egy-egy központi szakosztályi rendezvényre eljuthatnak tájékoztassák a helyi, érdeklődő tagságot az ott elhangzottakról. A fenti okok miatt sokkal nagyobb hangsúlyt kell az újság tájékoztató szerepére fordítanunk. A területi szervezeteink többsége az elmúlt években sikeresen gazdálkodott és anyagilag függetlenítette magát az anya cégtől. Ebben jelentős szerepet játszottak a tanfolyamok és egyéb vállalkozások. Az áramszolgáltatás területén a piacnyitással összefüggésben felgyorsultak az átszervezések, változások. Ez, az érintett területi szervezeteink tagsága körében jelentős fizikai és idegi igénybevételt jelent. Ez sajnos óhatatlanul rányomja bélyegét az egyesületi munkára is. Szerencsére a területi szervezetek tagsági, szakmai összetétele szélesebb körű mint az áramszolgáltatás, így ez az állapot ennek segítségével ideiglenesen kezelhető. Őszintén bízom abban, hogy az esetleges munkaköri, vagy munkahelyi változások nem vezetnek a tagsági viszony megszűnéséhez, tagjaink továbbra is igényelni fogják az egyesület nyújtotta baráti és szakmai hovatartozás lehetőségét, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület támogatását. Ennek érdekében szeretnénk kapcsolatot teremteni egy "fejvadász" céggel, lehetőséget teremtve tagjainknak a megújulásra, újrakezdésre. Reméljük, néhány év múlva hasonló folyamatként értékelhetjük majd ezt az időszakot, mint a kilencvenes évek elején az üzemi szervezeteknél, ahol az átalakítások, cégbezárások már lezajlottak és a kezdeti megtorpanás után mára már megújult egyesületi élet folyik. Be kell látnunk, hogy az átalakítást megakadályozni nem tudjuk, így azt kell vizsgálnunk, hogyan tudunk ebből a folyamatból a legkisebb rosszal kikerülni. A most zajló ki szervezéseknél látni kell, hogy nem a feladat szűnt meg, csak más cégben fog folytatódni. Ezt a céget kell megtalálnunk és a tagságot ott is megtartani, növelve jogi tagvállalataink számát is. 30 üzemi szervezetünk (ebből 5 szervezet a szakosztályok regisztrált tagjai, illetve a nyugdíjasok és egyéni tagok szervezete) kö2002. 95. évfolyam 1. szám

zül egyesek kiemelkedő munkát végeznek, míg vannak, ahol a szervezeti életnek komoly akadályai vannak. Ennek "köszönhetően" 2000-ben két üzemi szervezet szűnt meg, újabbak nem létesültek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem folyik munka az üzemekben, csak egy-egy területi szervezet üzemi csoportjaként. Azt is látni kell, hogy a jól működő üzemi szervezetek mögött sem áll minden esetben az adott "anyavállalat", a jó működés záloga néhány agilis, tenni akaró tag, akik megfelelő szervező-munkával megteremtik a működés anyagi bázisát, legyőzik a cég ellenállását és mozgósítják a tagságot. Meg kell mutatnunk a tagvállalatainknak miért érdemes támogatniuk a MEE tevékenységét erkölcsileg és anyagilag. Szakosztályok tevékenysége A korábbi évekhez hasonlóan szakosztályaink komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy magas színvonalú programokat biztosítsanak tagjaink részére, a műszaki tevékenység fellendítésére. Programjaikkal igyekeztek az aktuális szakmai kihívásokhoz illeszkedni. Bár továbbra is eltér egymástól a Szakosztályok aktivitása és eredményessége a 2001. évi munkájukat a mindennapi tevékenységben az előrelépés jellemezte. Továbbra is kiemelkedő tevékenységet folytat a Világítástechnikai Társaság mind a rendezvények szervezésében, mind a szakmai bizottságok keretein belül. A VTT a MEE célkitűzéseinek szigorúan szó szerinti megvalósításáért dolgozik figyelembe véve a maga speciális szakmai, szervezeti, anyagi lehetőségeit és korlátjait. Olyan szervezeti felépítésre törekszik, amely az egyéni és pártoló tagok érdekérvényesítését úgy teszi lehetővé, hogy az ne sértse a Társaság szervezetté alakításának folyamatát (cégképviselet, de azonos szakmai alapokon az egymással a piacon versenyben lévő vállalkozások között). Szakmai programjaik keretein belül a hagyományos nagyrendezvények mellett (Közvilágítási Ankét, Világítástechnikai Ankét) szakmai klubnapok, baráti találkozók, szakmai kirándulások szervezésével, társasági szakvéleményezéssel, a tanulmánykészítés szakmai függetlenségének biztosításával kívánják céljaikat elérni. Az ismeretterjesztést is kiemelt feladatként tekintik (világítástechnikai évkönyvek, kisenciklopédia). Sajnálatos, hogy ez az ismeretterjesztés "elkerüli" az Elektrotechnikát. Ezen a területen van még mit tenni. Anyagi bázisuk megteremtésében jelentó's feladatra vállalkoztak. Az ELI programban a belsőtéri világításkorszerűsítés tervezői és vállalkozói körének oktatását végzik. A Világítástechnikai Társaság ebben az évben a Közvilágítási Ankéton Nyíregyházán új lógóval és jelvénnyel lepte meg tagjait. A Villamosenergia Szakosztály ebben az évben is aktívan kivette részét az egyesületi munkából. Hagyományos feladat az éves Vándorgyűlésekre a Szakosztály szereplésének jó előkészítése. A szakmai ismeretterjesztés kiemelt feladat, aminek csak részben sikerült még megfelelni. A kitűzött célt, hogy a rendezvényeket vigyük le a régiókba nem, vagy csak részben valósult meg. így ezen a területen még van tennivaló. Hasonlóan még további lehetőségek vannak a szakterülethez kapcsolódó cégek körében az érdekérvényesítés támogatásában. Ebben az évben az Industrián megtartott szakmai nap téma választása is részben a szakosztályhoz kötődött. A szakosztály szakemberei részt vettek azokban a bizottsági munkákban, amelyek a liberalizált energia piac megnyitását készítik elő, vagy az energia ipart érintő egyéb kérdések véleményezésében. Külön ki kell emelni a Szakosztály jó szereplését az Elektrotechnika folyóiratban. A Villamos Fogyasztó Berendezések Szakosztály elsősorban a villanyszereléssel, installációval foglalkozó szakemberek gondjait

Egyesületi élet -a tervezőtől a kivitelezőkön keresztül az üzemeltetőkig-, információ igényét igyekszik megoldani. Ebben a munkában továbbra is támaszkodnak a munkabizottsági módszerekre. A téma fontosságát az áramszolgáltatók is felismerték, minősítő tanfolyamokkal segítenek a szakemberek felkészítésében. Jelentős szervezőmunka folyik a vállalkozók körében. Ebben is támaszkodnak az áramszolgáltatókra. A hagyományos programok közül továbbra is kiemelt helyet foglal el és nagy érdeklődésre számít a Villámvédelmi konferencia. A szakosztály számára is fontos feladat a jövőben a szakterülethez kapcsolódó cégek körében az érdekérvényesítés, azonos szakmai alapok megteremtése. Ugyancsak a jövőben fokozni kell a Szakosztálynak a publikációs tevékenységét az egyesület lapjában. A Gép- és Készülék Szakosztály jövőképéből kiemelném a következő gondolatot: "A jövő feladataira, kihívásaira ma kell felkészülni. Ha nem bíznánk abban, hogy a magyar ipar a következő években (évtizedekben) intenzív fejlődésnek indul, értelmetlennek tartanánk minden szakmai munkát egyesületünk keretében és csak kellemes klubéletet élnénk." Ennek érdekében az eddigi évek gyakorlatát követve gyárlátogatásokon, szakmai kirándulásokon biztosítják tagjaik számára a tapasztalatszerzést, a személyes kapcsolatépítést. A munkabizottsági munka az utóbbi időben háttérbe szorult. Nem a szervezeti forma vált elavulttá, azok a gyárak, intézmények szűntek meg, amelyek a mubik bázisául szolgáltak. Ezért felül kell vizsgálni ezt a tevékenységet és szélesebb, általánosabb alapokra helyezni a konkrét gyártmány, vagy termék vizsgálatánál. A Szakosztály a Vándorgyűlésen önálló blokkal jelent meg, amelyről hiányoztak forgógépes témák. Reméljük, hogy ez csak átmeneti "hiányosság". Az Automatizálási és Informatikai Szakosztály az elmúlt évben vette fel új nevét. Ennek megfelelően programjában is nyitott szélesebb értelemben az automatizálás, informatika irányában. Ebben az évben a vándorgyűlésen a "bőség" zavara volt az előadásokban. Nehéz volt válogatni az előadások között, hiszen az energia piac nyitása bőségesen kínál témát a szakosztály részére. Jól sikerült szakmai látogatások teszik érdekessé a szakosztály programjait. Úgy érezzük, hogy ezekben a programokban a tagság széles köre találhatja meg a szakmai érdeklődésének megfelelőt. Elnökségi Bizottságok Az Elnökségi Bizottságok tevékenységükkel 2001-ben is különböző mértékben járultak hozzá az Egyesületi Elnökség munkájához. A Propaganda és Kiállítási Bizottság tevékenységének középpontjában az Egyesület Vándorgyűlése és kiállításának szervezése áll. Ebben az évben is ezt a tevékenységet sikeresnek ítélhetjük, 42 kiállító cég jelent meg a Vándorgyűlésen. Hasonlóan jelentős és évek óta egyre nagyobb figyelmet érdemel az INDUSTRIA kiállításon megrendezésre kerülő szakmai nap és a MEE stand kialakítása, sikere. Ebben az évben külön köszönőlevelet kaptunk a Vásár rendezőitől. Az INDUSTRIA-n jogi tagvállalataink részére zászlót adtunk át, aminek nagy sikere volt. A Gazdasági Bizottság az Elnökség pénzügyi, gazdasági tanácsadó testülete. Munkájával elősegíti a Titkárság és a többi szervezet gazdálkodási tevékenységét. Az elmúlt években egyre több szervezetünk a megtakarításait igyekezett forgatni, hogy a banki kamatoknál kedvezőbb eredményeket érjen el. Ennek legalizálására, illetve jogi kereteinek megteremtésére elkészült a Befektetési szabályzat, valamint kidolgozta az Egyesület új számviteli politikáját. Szervezési Bizottság 2001-ben nagyon jelentős munkát végzett. Az elmúlt évi közgyűlés felhatalmazta az Elnökséget az Alapsza-

bály módosítására, ehhez kapcsolódóan az SZMSZ átdolgozására. Az Elnök-Titkári tanácskozásra elkészült egy vitaindító anyag, amelyre igen sok értékes vélemény hangzott el. A bizottság az elhangzott vélemény alapján folytatta munkáját, rendszeresen tájékoztatva az Elnökséget. Ennek alapján alakult ki az a javaslat, amelyet a Küldöttek előzetesen írásban megkaptak, és amelyet ma jóvá kell hagynunk. Az Elnökség a Bizottsággal való közös munkát sikeresnek ítéli és bízik abban, hogy a jövőben is hasonló segítségre számíthat. A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága feladata a nemzetközi konferenciák, külföldi társegyesületekkel közösen megrendezésre kerülő szakmai napok, rendezvények szervezése. 35 külföldi egyesülettel tartunk kapcsolatot, ebből 15 szervezettel a MEE központon keresztül, 20 szervezettel pedig a területi, üzemi szervezeteken keresztül. Az elmúlt év tapasztalatai alapján ezek egy részét célszerű lesz felülvizsgálni, illetve az új megkereséseknek meg kell felelnünk. Az Egyesületünk külföldi megítélését emeli, hogy ebben az évben az EUREL elnöke Dr. Krómer István volt, egyesületünk korábbi elnöke. Ebben az évben az EUREL a vándorgyűlés idején Budapesten tartotta éves tisztújító közgyűlését. Nemzetközi kapcsolataink közül kiemelkedő az EUREL, a lengyel SEP, a francia SEE, a román SIER és az erdélyi EMT kapcsolat. A VDE kapcsolatban a miskolci és a Düsseldorfi szervezetek közötti kapcsolat említhető meg. Ha alaposabban megvizsgáljuk a jó működés okait, akkor mindenhol személyes aktivitást találunk. Ezt kellene a többi esetben is újra kialakítanunk. Az együttműködés keretein belül rendezvényeken csere részvétel, előadókkal való jelentkezések, szakmai közös együttműködések, tapasztalatcserék szerepelnek. Aromán kapcsolatban az akadály a szorosabb együttműködésre a tagjaink részéről megmutatkozó érdektelenség. Ezt a kérdést rövidesen felül kell vizsgálnunk. Tudományos és Oktatási Bizottság ez évi programjában nem szerepelt oktatási konferencia. Ennek ellenére a Bizottság a tagok levelei és egyéb forrásokból igen komoly munkaprogramot állított össze. A programból kiemelhetők a következő gondolatok: Villamos felsőfokú oktatási intézmények és villamosipari társaságok együttműködésének felülvizsgálata, Oktatók szakmai tapasztalatszerzésének kérdése Milyen módon készíthetők fel szakembereink a változásokhoz való alkalmazkodásra OKJ szakképzés felülvizsgálata MEE szakértői testület létrehozása. Reméljük, hogy a következő évben a megfogalmazott kérdések elemzésén túljut a bizottság és konkrét lépésekről adhatunk számot. Szakmai Bizottságok A Nyugdíjasok Bizottság kiemelkedő tevékenységét jelzik a rendszeresen megrendezett MEE Nyugdíjas Klub rendezvények A havonta többször megtartott szakmai tapasztalatcserére, klubnapokra vidékről is szívesen jönnek nyugdíjas tagtársaink. A Szabványosítási Bizottság a meglévő kapcsolatok fenntartásával és további építésével folytatta munkáját a hazai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben. A Bizottság képviseli a MEE-t a Szabványosítási Testületben, azon belül a Szabványügyi Tanácsban és gondozza a szabvány rovatot az Elektrotechnikában. A jövőbe szeretnék javítani a kapcsolatot az egyesületet képviselő szakértők és a szakosztályok között. AjÖvőben is a MEE lehetőségeit felhasználva kell pályázni szabványosítási, illetve egyéb szakértői, műszaki szabályzatok kidolgozására. Ilyen pályázat alapján született meg a GM 8\2001 VMBKSZ rendelete is. Elkészült az új ÉV és EBF ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet jegyzet is a bizottság közreműködésével. A szabványok kötelező hatályának megszűnésével a rendeletek és szabályzatok a jövőben kiemelt jelentőségűvé válnak, ezért a bizottság az új feltételeknek megfelelően felméri a teendőket, meghatározza a feladatokat. A Technikatörténeti Bizottság tevékenységét az elmúlt időszak elvárásainak megfelelően megújította és részt vett más szervezetekhez kapcsolódó technika történeti rendezvények szervezésében. Elsősorban a Magyar Elektrotechnikai Múzeummal és a Jedlik Ányos Társasággal működött együtt. Ez évi programjai közül kiemelendő a "100 éves villámjelzők" konferencia és kiállítás szervezése, illetve az EUREL felhíváshoz kapcsolódva a villamosság Nemzetközi Napjáról megemlékezés. Tevékenységének fő profilja a jövőben is a MEE történetére vonatkozó anyagok mentése a vállalatok megszűnő könyvtárából, archívumaiból. Az Ifjúsági Bizottság a korábbiakban ambiciózus programot fogadott el, amelynek kiemelkedő eleme volt a fiatalok bevonása az egyesületi életbe. A program ezen a szinten megrekedt, a statisztikai számok egyenlőre az eredményeket még nem mutatják. Nem elég csak a feladatot meghatározni, a végrehajtáshoz nagyobb lelkesedésre és pozitív példamutatásra van szükség. Az Elektrotechnika Szerkesztő Bizottsága a választásokat követően megújult. A megújult szerkesztőbizottság foglalkozott a folyóirat szakmai tartalmának irányelveivel. Cél a lap színvonalának megőrzése, a megjelent cikkek elismertségének fokozásával, ugyanakkor a lap szélesebb rétegek számára is kielégítő cikk választékával. Meg kell találni a lap tudományos és olvasmányos cikkei helyes arányát. Nem mondható el minden egyes szakosztályról, hogy azonos módon támogatnák a lap megjelenését cikkeikkel. Ezen a területen még sok a tennivaló a szerkesztőbizottság számára. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találhatók megfelelő cikkek az egyesületi élet bemutatására. Ezt a jövőben is meg kell tartanunk a tagság széles körének informálására, Folyóíratunk a hirdetéseknek köszönhetően nyereséges, bár nem lehetünk teljesen elégedettek. Ennek eredményeként tudjuk biztosítani, hogy a lap minden tagunkhoz eljusson, valamint a több mint 500 előfizetőnkhöz. A Program és Tájékoztató lehetővé teszi az információk gyors közreadását, segíti szervezeteink munkáját és a tagság számára közvetíti a bizottságok tevékenységével, rendezvényekkel kapcsolatos információkat. Sajnos a szervezetek egy része nem küldi az általa rendezendő programokról a tájékoztatót, így ezek nem juthatnak a szélesebb közönség tudomására. Hasonlóan gond, hogy egyesek nem kellő körültekintéssel olvassák ezeket a sorokat, így előfordul, hogy valaki azért marad le a vándorgyűlésről mert nem küldtek neki személyes meghívót. Kérjük a titkár és elnök urakat, hogy a jövőben nagyobb odafigyeléssel segítsék a tájékoztatási igyekezetünket. Reméljük a rendezvények látogatottságát ezzel is segíteni lehet. A tájékoztatásra jó példa a Nyugdíjas Bizottság tevékenysége. A lap szerkesztését az elmúlt évben is Dr. Bencze János és Barki Kálmán közösen végezte. Barki Kálmán halálával a szerkesztésben új felállást kell megvalósítanunk. Erről az Elnökség még ebben az évben dönteni fog. Az Energiahatékonysági Bizottság munkájáról ebben az évben tudomásunk nincs. A Szupravezetők Alkalmazása Bizottság aktív fiatalokkal bővült. Ebben az évben is megtartották hagyományos tavaszi iskolájukat "Az ötlettől a megvalósulásig" címmel. A SupraTech az elmúlt év őszétől az Európai Unió SCENET tematikus hálózatának teljes jogú tagja lett. Jelentős figyelmet fordítanak külföldi diákok foga-

2002. 95. évfolyam 1. szám

dására és a magyar diákok, fiatal kutatók külföldi tanulmányútjainak szervezésére. Az Etikai Bizottságnak ebben az évben sem "akadt" feladata, bizonyítva az egyesületen belül meglévő baráti légkörre. A bizottság előkészített egy új szabályozást, azonban az Elnökség úgy ítéli meg, hogy a jelenleg érvényes szabályozás megfelelő nincs szükség szigorításra. Az Ellenőrző Bizottság munkájáról a bizottság elnöke Hatvani György kartárs külön napirendi pontként számol be. Gazdálkodás A korábbi évekhez hasonlóan az egyesület gazdálkodása kiegyensúlyozott. A részleges önálló gazdálkodást folytató területi szervezetek és a VTT megfelelő pénzügyi alapokkal rendelkeznek, elsősorban bevételes rendezvényeik, vállalkozásaik révén és nem utolsó sorban a visszajuttatott egyéni tagdíj, illetve az önálló jogi tagság létesítésére vonatkozó korábbi Elnökségi felhatalmazás lehetősége kapcsán. Sajnos nem minden esetben jelzi a szervezetek egy része a Titkárság felé vissza az újonnan belépő jogi tagokat. A központi gazdálkodást a Gazdasági Bizottság munkája segíti, felügyeli éves rendszerességgel, az Ellenőrző Bizottság a mérlegbeszámoló kapcsán a könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével tekinti át azt. Az Egyesület mint önálló jogi személy rendszeresen és határidőre eleget tesz a jogszabályokból adódó fizetési kötelezettségeinek (APEH, TB stb.). Ez év december 15-ig átfogó leltározásra kerül sor. Kérjük a szervezeteink ehhez kapcsolódó feladatainak maradéktalan és határidőre történő végrehajtását. A gazdálkodáshoz kapcsolódó szabályzatokat a törvényi háttér változásai miatt a GB által szabott ütemtervnek megfelelően aktualizáljuk és kiadjuk. A Gazdasági Bizottság meghatározta az Egyesület 2002. évi költségvetésének főbb számait, amit a Közgyűlés meghívottjai előzetesen kézhez kaptak. Alapítványok Az Elektrotechnika Alapítvány 1989 óta működik. Alapítója a MEE, kuratóriumi elnök 2001 szeptemberéig Barki Kálmán volt. Elhunytával a megüresedett posztra az Egyesületi Elnökség november 8-i ülésén hozott határozata értelmében Rózsa Sándort egyhangú szavazatával megválasztotta. Az Alapítvány székhelye a MEE székhelye, törzstőkéje 9 millió Ft. A kuratórium az éves kamatokból elsősorban az egyetemi, főiskolai, szakközépiskolai MEE tagok munkáját támogatja. Ebben az évben az adózók 1%-ból 2312 Ft-ot kaptak. Az Alapítvány fedezi az évente meghirdetett diplomaterv és szakdolgozat pályázat nyerteseinek díjait is. Alapítvány az idős nyugdíjas szakemberek megsegítésére 1996 óta működik. A Kuratórium elnöke Dr. Friedrich Márta, az Ellenőrző Bizottság elnöke Lernyei Péter. Az Alapítvány székhelye a MEE székhelye, törzstőkéje 12 926 285Ft. A Kuratórium az éves kamatokból negyedéves segélyként 30 idős nehéz anyagi helyzetben lévő villamos szakembert támogat. Ebben az évben az adózók 1%-ból 556.185-Ft-ot kaptak. Nagyrendezvények Egyesületünk 2001-ben is több nagyrendezvényt szervezett, amelyek közül az alábbiakat emelném ki: Országos Elnök-Titkár tanácskozás Agárdon. Ebben az évben az OET-t kizárólag az egyesületi élet megújításának szenteltük. Úgy éreztük, hogy a körülöttünk zajló változásokat nem figyelembe venni az új vezetőség részéről felelőtlenség lenne. Ajól sikerült, élénk vitát provokáló rendezvényről már korábban említést tettem, és a Szervezési Bizottság beszámolójában az eredményről is számot fog adni. Az összefoglalóban többek részéről megfogalmazódott: nem az vezérelt bennünket, hogy mindenképpen változtassunk ajelenle-

Egyesületi élet gi módszereken, de a változásokat követnünk kell. Az Egyesület nem beteg, csak egy kicsit koros, ami kezelést igényel, hogy a nagyobb bajokat elkerüljük. Elektrotechnikai Nap a Tavaszi BNV-n. Többéves hagyományokhoz híven a Kiállítás és Propaganda Bizottság szervezésében került megrendezésre egy három előadásból álló rendezvény "A fogyasztók szolgálatában" főcímmel. A három előadás a túlfeszültség és fogyasztói panaszok kérdéskört járta végig az áramszolgáltató, a hálózat és a fogyasztói túlfeszültség védelem oldaláról közelítve a problémát. A HUNGEXPO-val való együttműködés keretében ismét lehetőségünk nyílt a tagjainknak ingyenes belépést biztosítani a vásár területére.

zösen, sajnos eredménytelenül. Jelenleg a MTESZ elnöksége vizsgálatot folytat külső szakértők bevonásával a felelősség megállapítására, valamint a veszteséges gazdálkodás felszámolására. A veszteségek zöme a MTESZ központ (Multi Center, Oktatási Központ, Központi Titkárság stb.) valamint a MTESZ területi technika házak veszteségéből képződött. Az elmúlt időszakban a Villamosenergiatörvény tervezete kapcsán jó együttműködés alakult ki a MAE, MET szervezetekkel, furcsán alakult az ETE-vel való kapcsolatunk. A MET-tel elviekben megállapodtunk, hogy a jövőben rendezvényeinken kölcsönösen szerepeltetjük egyesületeink neveit. A MAE-val a villamos energiát érintő műszaki, gazdasági kérdésekben működünk együtt, legutóbb a VMBKSZ kapcsán.

Vándorgyűlés és Kiállítás A XLV1I. Vándorgyűlés és Kiállításnak ebben az évben ismét Balatonszéplak adott otthont. Házigazda a DÉDÁSZ Rt., támogatója a Geometria Rendszerház Kft. volt. A Vándorgyűléssel kapcsolatban megfogalmazódott már a rendezvényen, hogy a leg-ek vándorgyűlése volt. 42 kiállító 570 résztvevő, 22 plenáris és 57 szekcióelőadás. A Vándorgyűlés mottója: "A választás szabadsága, - lehetőségek, kockázatok" jól jellemzi a szakma előtt álló kihívásokat, dilemmákat. Ebbe beletartozik a várható piacnyitás és az ezzel összefüggő kérdések, feladatok, de a Kalifornia-szindróma is, amely sok tanulsággal szolgálhat a hazai deregulációhoz is. A plenáris előadások során a piac minden szereplője megfogalmazhatta, hogyan látja ő a problémát, milyen kezelési módszerek lehetségesek. A hazai előadásokat néhány színvonalas külföldi előadás is kiegészítette. Külön öröm, hogy évek óta a Vándorgyűlés adhat otthont a szakdolgozat-pályázat díjkiosztásának. Reméljük, hogy a nyertesekkel rövidesen mint MEE tagokkal és előadókkal is találkozhatunk újra.

A MATE vezetői újra jelezték szorosabb együttműködési készségüket, a folyóiratuk megszűnését követően javasolták, hogy a közel 1500 fős tagsága a jövőben külön megállapodás szerint kapja meg az Elektrotechnika c. folyóiratot. A HTE-vel hagyományosan korrekt kapcsolat van, jelenleg az EMC szakterületen.

A felsorolás nem lehet teljes, meg kellene említenünk a Nyíregyházán megrendezett nagyon sikeres Közvilágítási Ankétot és kiállítást, a Budapesten megtartott Világítástechnikai Ankétot, a hagyományos Villámvédelmi konferenciát, és még sorolhatnánk. Titkárság Az Egyesület titkársága napi munkáját szakértelemmel és lelkesedéssel végzi. Rugalmasan alkalmazkodik az Elnökség, az egyes szervezetek és a tagság igényeihez. Jelentős feladatuk az egyesület eredményes gazdálkodásának megszervezése, biztosítása, az adó, tb. és egyéb kötelezettségek határidőre történő teljesítése, amelynek minden esetben eleget tesz. Munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a rendezvények sikeres lebonyolításához, szakmai és gazdasági sikerességükhöz és ezzel az egyesület gazdasági stabilitásához. Folyamatosan és szervezetten informálják a regisztrált tagságú szervezeti egységeket a gazdasági és egyéb jogszabályi változásokról, az azokkal kapcsolatos tevékenységekről, ami sokszor igen nehéz feladat, mert sajnos a kapott feladatok végrehajtásában, a határidők betartásában nem vagyunk következetesek és precízek. Lelkes és eredményes munkájukat köszönjük az Elnökség nevében és a jövőben is számítunk aktivitásukra, munkájukra. Kapcsolatok társegyesületekkel A MTESZ Szövetségi Tanácsban egyesületünket a mindenkori elnök képviseli, állandó helyettese az ügyvezető igazgató. Jelenleg 43 tagegyesülete van a MTESZ-nek, amelyből 33-nak van osztatlan vagyoni része a MTESZ vagyonból (Egyesületünknek 6,1%). A MTESZ becsült vagyona 3 Mrd Ft, amely elsősorban budapesti és vidéki technika házakban, tárgyi eszközökben testesül meg. A MTESZ gazdálkodása évek óta veszteséges, amely jelenleg mintegy 400 millió Ft összegű. Évek óta szorgalmazzuk a Szövetségi Tanácsban a vagyoni jogunk érvényesítését több egyesülettel kö10

A KTE, GTE, ÉTE egyesületekkel eseti, jónak értékelhető kapcsolatot tartunk fenn. Jövő évi feladataink Akkor, amikor büszkén tekintettünk vissza az elmúlt száz esztendő eredményeire, az elért sikerekre, jól eső érzés fogott el bennünket, hogy ennek az egyesületnek lehetünk tagjai. Éppen ezért fontos számunkra, hogy a következő száz évre megalapozzuk az egyesület jövőjét is. A következő évek feladata az Egyesület stílusváltásának, megújulásának előkészítése és megvalósítása lesz. Az idei OET-n többen feltették a kérdést: mi szükség az Egyesület megújítására, mit akarunk, jó ez nekünk ahogy van. A választ korábban már megfogalmazta Balázs Péter: "Az Egyesület megújulására nem azért van szükség, mert most rosszul és sikertelenül működünk, hanem éppen azért tartom a stílusváltást aktuálisnak, mert akkor kell változtatni és korszerűsíteni, amikor jól mennek az ügyek és elég lendület, akarat és tartalék van a közösségben új utak kereséséhez. Egy lefelé menő, mélyponton lévő folyamatot sokkal nehezebb megváltoztatni." A külső változások kényszerítenek bennünket arra, hogy az Egyesület megújulását belülről és időben kell kezdeményezzük. Ma Magyarországon nagyon gyors kapitalizálódás történik, amit sokan (főleg az idősebb korosztály) megsínylenek. E korosztály leszakadása óriási társadalmi szakadékkal fenyeget. Nekünk itt kell tennünk azért, hogy az idősebb aktív korosztály ne csupán vesztese legyen az eljött szabadságnak. Biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk azokat az új kereteket, amelyeken belül az Egyesületünk továbbra is a tagság demokratikus egyenlőségén alapul, sikeresen működő civil szakmai szervezet marad, ahol tagjaink továbbra is szívesen találkoznak egymással vitatják meg mindennapi szakmai kérdéseiket. Beszámolóm befejezéseként megállapítom, hogy az Egyesületünk 2001-ben mind gazdálkodási, mind szakmai szempontból sikeres évet zár, amelyért ezúton mondok köszönetet valamennyi tagtársunknak, tisztségviselőnek. Egyben kérem a Küldöttközgyűlést, hogy fogadja el az Egyesületi Elnökség beszámolóját, valamint a közgyűlési meghívottaknak előzetesen kiküldött Közhasznúsági Jelentést és a 2002. évi költségvetés főbb számait. Budapest, 2001. november 8. Köszönöm figyelmüket Orlay Imre s.k. főtitkár

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Ellenőrző Bizottságának jelentése a MEE Közgyűlése számára A 2000. november - 2001. november közötti időszakról. Az Ellenőrző Bizottság az elfogadott éves munkaterve alapján végezte tevékenységét. Alakuló ülésünkön célul tűztük ki a szervezeti ellenőrzések gyakoriságának növelését, ezért kidolgoztuk az EB komplex ellenőrzési tematikáját, amelyet minden ellenőrzésre kerülő szervezet előre megkap , valamint az ellenőrzések egységes metodikáját. A munkatervben kitűzött feladatokat maradéktalanul végrehajtottuk, a beszámolási időszakban komplex ellenőrzést végeztünk a Csepeli-, a Pécsi-, a Kecskeméti-, a Tatabányai- és az Oroszlányi Területi Szervezeteknél, valamint a Ganz TE Üzemi Szervezetnél. Ezen túlmenően természetesen részletesen foglalkoztunk az Egyesület 2000. évi mérlegével, a könyvvizsgálói- és a közhasznúsági jelentésben foglaltakkal is. A 2000. évi mérleg fő mutatóiról és az abból kiolvasható lényeges tendenciákról az alábbiakban számolunk be: - Az Egyesület összes bevétele kereken 291 millió Ft (ebből a tagdíjbevétel 22,6 millió Ft), az összes kiadása pedig 261 millió Ft volt. Az eredmény a tárgyévben is a vállalkozási tevékenység mintegy 45 millió Ft-os nyereségéből adódott, míg a működési egyenleg 16 millió Ft veszteséget mutatott. A kereken 29 millió Ft összeredmény jelenti egyben az Egyesület 2000. évi adózott eredményét is. Az éves bevétel az előző évihez képest 17,8%-kal nőtt, a költségek viszont csak 6%-kal, így érthető, hogy a tárgyévi eredmény több mint négyszerese lett az előző évinek. - Az Egyesület saját tőkéje 99 millió Ft volt, ami eszközökben, értékpapírokban, illetve készpénzállományként állt rendelkezésre. Ez 41 %-os vagyongyarapodást jelent egy év alatt, ugyanis tárgyévben sem kellett az Egyesületnek a vagyonából felhasználnia. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a tárgyévi kiegyensúlyozott gazdálkodás eredményeként az Egyesület pénzügyi helyzete 2000. év végén jónak mondható. Az Ellenőrző Bizottság által a beszámolási időszakban végrehajtott komplex ellenőrzések tapasztalatai azt igazolták, hogy területi és üzemi szervezeteinknél gazdálkodási rendellenességek nem voltak. Javasoljuk azonban, hogy azoknál a területi szervezeteknél, ahol a könyvelést a helyi MTESZ szervezet adminisztrációja végzi gondoskodjanak az ezt legitimáló szerződés megkötéséről. Az ellenőrzött szervezetek kifogásolták azt, hogy a MEE belső szabályzatai nem naprakészek. Ezt figyelembe véve javasoljuk a szabályzatok haladéktalan átvizsgálását és az Alapszabály, az SZMSZ, valamint a vonatkozó hatósági rendeletek előírásainak figyelembe vételével azok mielőbbi véglegesítését. Naprakész belső

szabályzatok rendelkezésre állása nélkül ugyanis nem lehet elvárni a szervezeti egységek folyamatos, szabályszerű működését. Az Ellenőrző Bizottság kiemelten foglalkozott a szervezeti élet kérdéseivel is. Tapasztalataink szerint a tagság aktivitása kielégítő, az egyesületi élet színvonala általában jó. Kiemelkedőnek ítélték a centenáriumi év helyi és központi rendezvényeit. A közvetlen élményszerzés mellett ezek -tapasztalataink szerint - megerősítették a tagságban az Egyesülethez való tartozás tudatát, ami további lendületet adhat az egyesületi élet jövőbeni fejlődéséhez. Tisztelt_Közgyűlés ! Beszámolónkhoz mellékelünk egy táblázatot a 2000. év , valamint a folyó év I-IX. hónapja gazdálkodási tényadataival. Ez utóbbiakat összevetve az ugyancsak e táblázatban közölt 2001. évi tervszámokkal az látható, hogy a gazdálkodás egyensúlyának megtartásában a folyó év végére is joggal bízhatunk. A táblázatban láthatók a 2002. év gazdálkodási tervszámai is, amelyek egy mérsékelt általános növekedés melletti egyensúlyi állapotot vetítenek elénk, kellő realitással. Tájékoztatom Önöket, hogy a tagság személyi jövedelemadójának szabadon diszponálható 1 %-ából a beszámolási évben 823 ezer Forintot fizetett be az Egyesület számlájára , ami 75 ezer Forinttal kevesebb az elmúlt évi ilyen befizetésnél. Az Elektrotechnikai Alapítvány gyakorlatilag változatlan értékű -10,4 millió Ft-pénzforrással rendelkezett. Ennek kamataiból a beszámolási időszakban kereken 960 ezer Ft-ot használt fel különféle, az alapítvány céljainak megfelelő támogatásokra (pl. diplomaterv- és szakdolgozat pályázatok, konferenciák stb.).A személyi jövedelemadók 1 %-ából az Alapítvány mindössze 2312 Ft-ot kapott. Tisztelt Közgyűlés ! Összefoglalva: az Ellenőrző Bizottság a beszámolási időszak alatt szerzett tapasztalatai alapján megállapítja, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület a hatályos jogszabályok, rendeletek és belső szabályzatok szerint tevékenykedett. A pénzügyi fegyelem megfelelő, a gazdálkodás kiegyensúlyozott volt, s mindezek nagymértékben hozzájárultak az Egyesület normális működéséhez. Kérem a T. Közgyűlést, hogy az Ellenőrző Bizottság beszámolóját fogadja el. Budapest, 2001. november 12. Hatvani György s.k. az Ellenőrző Bizottság elnöke 2000 évben 122 adományozó támogatásával havonta 29 rászorulón segíthettünk.

„ALAPÍTVÁNY AZ IDŐS NYUGDÍJAS VILLAMOS SZAKEMBEREK M E G S E G Í T É S É É R T " köszönetet mond HOLUX Kft INTERCON Kft. • Kiss László dr., Bp. • KÖZVILLSZER Kft. • MAXIMA PLUS Kft. • Mátyás László, Pécs Pap Sándor, Bp. • RAPAS Kft. • Sztanó András, Bp. • TECHNIKA G.K.M. Kft. • WEIDMÜLLER Kft.

i f

•-

\ t á m o g a t ó k n a k 2001 november 20. és december 20. között beérkezett pénzadományokért, i. továbbá a POSTABANK Rt-nek és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek a működési támogatásáért.

2002. 95. évfolyam 1. szám

Kérjük támogassák továbbra is alapítványunkat

Számlaszám:

POSTABANK 11991102-02181147 I Köszönjük!

;

11

Egyesületi élet

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Alapszabálya 2.3.4.

1999. november 26-i Közgyűlésen elfogadott Alapszabály módosítása: dőlt vastagbetűs szöveg

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK l.§ Az Egyesület neve és székhelye 1.1.

1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

1.6. 1.7. 1.8.

1.9.

Az Egyesület neve: Magyar Elektrotechnikai Egyesület, rövidítése: MEE Angolul: Hungárián Electrotechnical Association Franciául: Association Electrotechnique Hongroise Németül: Ungarischer Elektrotechnischer Vérein Oroszul: Vengerszkoje Elekrotyehnyicseszkoje Obscsesztvo A MEE országos szintű szakmai, közhasznú társadalmi szervezet, amely mint önálló jogi személy nemzetközi tevékenységet is folytat. Az Egyesület székhelye: Budapest V., Kossuth Lajos tér 6-8. Az Egyesület bélyegzője (köriratban): MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1900. Az Egyesület jelvénye: ezüst színű egyenlő oldalú háromszögre ráhelyezett, ezüst színű körgyűrű, amelynek körirata MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1900, belül kék alapon ezüst színű M E E betűkkel. Az Egyesület zászlója: kék alapon, ezüst színű jelvénnyel. Az Egyesület alapítási éve: 1900. Az Egyesület - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény előírásai szerint - a Fővárosi Bíróság 390. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette a 6. PK. 60421/1. számú végzésével 1989. október 5-én. A Fővárosi Bíróság 13.Pk.60.421/1989/11.számú végzésével a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet közhasznú szervezetté minősítette 2000. év január hó 20. napján.

2.§ Az Egyesület célja és feladatai 2.1

2.2.

2.3.

12

Az elektrotechnika gyakorlata és fejlesztése általában, különös tekintettel a hazai viszonyokra, az elektrotechnika tudományával és gyakorlatával foglalkozók közötti kapcsolat építése, a szakmai kultúra közhasznú terjesztése, a hagyományok ápolása, az oktatási, tanácsadási, képviseleti, szakértői és véleményezési tevékenység és ennek elősegítése. Az Egyesület mint független közhasznú, tudományos szakmai szervezet, közvetlen politikai és vallási tevékenységet nem folytat és nem támogat, szervezete pártoktól független és azoktól anyagi támogatást nem kap és nem nyújt. Országgyűlési, önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. Az Egyesület feladata különösen: 2.3.1. az elektrotechnika körét érintő állami, gazdasági és szakmai döntések kezdeményezése, véleményezése, közreműködés ezek végrehajtásában, 2.3.2. javaslatok kidolgozása az elektrotechnikára vonatkozó jogi rendezés fejlesztésére; az Egyesület a szakmai területet érintő kodifikációs munkában szakmai-társadalmi bázis, 2.3.3. az elektrotechnikával összefüggő jogalkalmazás figyelemmel kísérése és értékelése, javaslatok kidolgozása a jogalkalmazás fejlesztésére,

2.4. 2.5.

2.6. 2.7.

közhasznú fórum biztosítása a tevékenységi körét érintő kérdések megvitatására; ennek érdekében az Egyesület többek között előadásokat, vitaüléseket, konferenciákat, kiállításokat rendez, szakmai tanulmányutakat szervez, publikációs tevékenységet fejt ki, ezzel összefüggésben kiadói jogot gyakorol, szakkönyvtárat létesít és tart fenn, részt vesz a szakemberek tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében, 2.3.5. az elektrotechnikát, az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztést, innovációt, a műszaki alkotó tevékenységet érintő gyakorlatot figyelemmel kíséri; ennek során vizsgálatokat szervez, fórumot biztosít a kívánatos és az ettől eltérő gyakorlat megvitatására és elemzésére; szorgalmazza a kívánatos gyakorlat elterjesztését, 2.3.6. szakmai segítséget nyújt tagjai részére, bel- és külföldi kapcsolatok megszervezésével; fórumot biztosít az elektrotechnika szempontjából sajátos tevékenységi körű jogi tagok (kutató intézetek, fejlesztő vagy menedzser vállalatok és vállalkozások stb.) problémáinak feltárására és a megoldások kidolgozására, 2.3.7. szakértői tevékenységet végez, az Egyesület - erre vonatkozó belső szabályzatának megfelelően - tagjai, illetőleg más szervezetek és személyek megbízása, továbbá hatóságok bíróságok és egyéb szervek megkeresése alapján a tevékenységével összefüggő kérdésekben szakvéleményt ad, feladatkörében szakértői tevékenységet fejt ki, 2.3.8. részt vesz az Egyesület tevékenységi körét érintő nemzetközi szervezetek hazai konferenciáinak előkészítésében és szervezésében, 2.3.9. az elektrotechnikai és az egyesületi munka elismerésére és ösztönzésére pályázatokat ír ki; javaslatot tesz kitüntetésekés díjak alapítására, és adományozására. Az Egyesület feladatainak teljesítése során és érdekében együttműködik az Egyesület tevékenységi körét érintő állami és társadalmi szervekkel, valamint más egyesületekkel. Az Egyesület feladatkörében végzett közhasznú tevékenységek (1997. évi CLVI. törvény) kiemelten a következők: - az elektrotechnikával kapcsolatos tudományos tevékenység és kutatás; az eredmények hasznosításának gyakorlati tanulmányozása, művelése, az elektrotechnikai alkotások és az alkotók jogvédelme 26.§ c/3 pont, c/12. pont), - az elektrotechnikai kultúra ápolása és terjesztése ( 26.§ c/4. pont), - az elektrotechnikával összefüggő ismeretek közhasznú elterjesztése ( 26. § c/4. pont), - az alkotó tevékenység és az alkotások hasznosításának szakmai-társadalmi eszközökkel való elősegítése. - elősegíti az eruoatlanti integrációt bekapcsolódik az Európai Elektrotechnikai Egyesületek Szövetsége (EUREL) munkájába. (26.§ c l 9 ) - közreműködik az elektrotechnikai vonatkozású nemzeti kulturális javak és más értékek védelméről szóló 1997. évi CXI.tv., valamint-az ipari műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV.tv. körében meghatározott célok érdekében (26.§ c.6). Az Egyesület tagságán kívülálló személyek és szervezetek részére is végzi közhasznú tevékenységét. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait, azok igénybevételének módját, illetve a közhasznú működésről, a határozatokba való betekintés módjáról szóló tájékoztatást az Egyesület ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet

2.8. 2.9.

hivatalos lapjának mellékleteként, az Egyesület hirdetőtábláján hozza nyilvánosságra. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet; Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

5.4.

gei vannak és ennek, továbbá a jelen alapszabályban foglaltak alapján részt vesz az Egyesület életében. Az Egyesület társult tagja olyan jogi személy, aki kétoldalú szerződésben meghatározott célok érdekében együttműködik az Egyesülettel.

6.§ A tagsági viszony megszűnése

II. NYILVÁNOSSÁG

6.1.

3.§ Az Egyesület tevékenysége nyilvános. Az Egyesület döntéshozó szerveinek határozatai, és az Egyesület működéséhez érkezett támogatásokat tartalmazó nyilvántartások nyilvánosak. Az Egyesület irataiba, a nyilvántartásokba, a közhasznúsági jelentésbe - a titkárságon tett előzetes bejelentés alapján, a titkárság vezetőjének engedélye alapján - bárki betekinthet. Az előzőek nyilvánosságra hozatalát az Egyesület a rendszeresen kiadott Elektrotechnika című hivatalos lapjának mellékleteként, továbbá hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztése biztosítja, ugyancsak ki kell függeszteni az Egyesület működési módjának, a szolgáltatásai igénybevétele módjának rendjét és beszámolóit.

III. TAGSÁGI VISZONY

6.2.

4.§ Az Egyesület tagjai Az Egyesület önkéntesség alapján a 2.§-ban meghatározott célok érdekében közösen tevékenykedő természetes és jogi személyiségű tagokból áll. 4.1. Az Egyesület tagja lehet minden nagykorú természetes személy, illetőleg gazdálkodó és egyéb szervezet (jogi személy), aki, illetve amely az Egyesület Alapszabályát és célkitűzéseit elfogadja, tagfelvételi kérelmét az Egyesület valamely tagnyilvántartási joggal rendelkező Szervezeti Egységéhez benyújtja, és azt az Egyesület tagfelvételre feljogosított szerve elfogadja. 4.2. Tagsági formák: 4.2.1. rendes tag 4.2.2. pártoló tag 4.2.3. társult tag

5.§ Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei 5.1.

5.2.

5.3.

Az Egyesület minden tagja 5.1.1. részt vehet az Egyesület tevékenységében és nyilvános rendezvényein, 5.1.2. köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározottaknak, 5.1.3. az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja, 5.1.4. igényt tarthat az Egyesület tevékenységével kapcsolatos információkra. Az Egyesület rendes tagja 5.2.1. az Egyesület bármely tisztségére jelölhető és megválasztható, ha a jelölést elfogadta, 5.2.2. az Egyesület tisztségére jelölteket javasolhat és érdekükben propagandát fejthet ki, 5.2.3. küldöttet választhat és küldötté választható, 5.2.4. A közgyűlés által megállapított tagdíjat fizet. Az Egyesület természetes vagy jogi személyiségű pártoló tagjának az 5.1. pontban megfogalmazottakon túlmenően kétoldalú szerződésben meghatározott jogai és kötelezettsé-

2002. 95. évfolyam 1. szám

6.3.

Az Egyesületi tagság megszűnik: 6.1.1. a tag kilépésével, bármely tagnak joga van az Egyesületből - indokolás nélkül - írásbeli bejelentéssel bármikor kilépni, 6.1.2. a tag fegyelmi határozattal történő kizárásával, az Alapszabály megszegése, az Egyesület érdekeit sértő, taghoz nem méltó magatartás vagy tevékenység esetén az Etikai Bizottság előzetes állásfoglalása alapján a nyilvántartó szervezet kizáró határozatot hozhat, 6.1.3. a tagdíjfizetés egyéves elmaradását követő felszólítás után 30 napos határidő eredménytelen eltelte alapján a nyilvántartó szervezet által hozott, a tagságot megszüntető határozattal, 6.1.4. természetes személyeknél a tag halálával, a gazdálkodó és egyéb szervezet tag esetén a tag megszűnésével. A kizárást és/ vagy törlést kimondó határozat ellen 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni az Egyesület elnökéhez. A tagság megszűnésének időpontja a 6.1.1. pont esetén a kilépés bejelentésének napja, a6.1.2. és 6.1.3. pont esetén a jogerős határozat keltének napja, a 6.1.4. pont esetén pedig a tag halálának, illetőleg a gazdálkodó és egyéb szervezet megszűnésének napja.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 7.§ Az Egyesület szervei 7.1. Közgyűlés 7.2. Egyesületi Elnökség (Képviselő szerv) 7.3. Ellenőrző Bizottság (Felügyelő szerv) 7.4. Etikai Bizottság 7.5. Egyesületi Tanács 7.6. Titkárság 7.7. Szakosztályok 7.8. Szervezeti Egységek A Közgyűlés, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, és az Etikai Bizottság döntéseit az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként közzé kell tenni, továbbá az Egyesület hirdetőtábláján 30 napra ki kell függeszteni. A döntésekről az érintetteket az Egyesületnél ismert címükre küldött postai küldeménnyel is tájékoztatni kell.

8.§ A Közgyűlés 8.1.

8.2.

Az Egyesület legfelső szerve. Az Egyesület közgyűlése a három éves időszakra megválasztott küldöttekből, és az Egyesület vezető tisztségviselőiből álló országos testület. A küldötteket a szervezeti egységeken belüli tagok választják, minden megkezdett 25 tag után egy személy a küldött. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 8.2.1. az Alapszabály megállapítása és módosítása, 8.2.2. az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság évi beszámolójának elfogadása, 8.2.3. az Egyesület elnökének és főtitkárának, az Elnökség tagjainak, vezető tisztségviselőinek, továbbá az Egyesületi Tanács elnökének megválasztása, felmentése, visszahívása,

13

Egyesületi élet 8.2.4.

az Egyesületnek más egyesületbe vagy szövetségbe történő belépése, onnan történő kilépése, más egyesülettel való egyesülése, valamint az Egyesület feloszlása tárgyában hozott döntés, 8.2.5. a közhasznúsági jelentés elfogadása, 8.2.6. az Egyesület éves költségvetésének meghatározása, gazdasági beszámolójának elfogadása, 8.2.7. a regisztrált tagságú szervezeti egységek létesítésének és megszűntetésének jóváhagyása, 8.2.8. a tagdíj megállapítása. 8.3. A Közgyűlés rendes és rendkívüli közgyűlés lehet. A rendes közgyűlést az elnök évenként köteles összehívni. Minden harmadik évi közgyűlés egyben tisztújító közgyűlés is. Az Elnökség határozata, az Ellenőrző Bizottság javaslata, illetve a tagság legalább 10 %-ának írásban előterjesztett - az okot és célt is megjelölő - indítványa alapján rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A rendkívüli közgyűlés összehívását a bíróság is elrendelheti. 8.4. A Közgyűlést 30 napos (sürgős esetben 15 napos) határidővel az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként a napirend közlésével - továbbá a küldöttek nyilvántartott címére küldött, napirendet tartalmazó meghívóval - kell összehívni. 8.5. AKözgyúlés nyilvános, azon minden érdeklődő részt vehet. A Közgyűlésen a meghívó szerint napirendre tűzött kérdéseken kívül egyéb kérdések és javaslatok csak akkor tárgyaihatók, ha azok tárgyalását a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elhatározta. •? 8.6. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező küldötteknek legalább a fele + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját és napirendjét az eredeti közgyűlési meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a változatlan napirenddel megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 8.7. A Közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés elnökének szavazata dönt. A szavazás általában nyílt, ha azonban a jelenlévő tagok legalább 10 %-a erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell elrendelni. Személyi kérdésekben a szavazás amennyibenaza8.2.3.alá tartozik, mindenesetben titkos. 8.7.1. a Közgyűlés csak minősített többségű szavazással dönthet a 8.2.4. pontban rögzített, továbbá a minősített többségű szavazás alá tartozó tényállások bővítése kérdésében, 8.7.2. Minősített többségű szavazáshoz a jelenlévők legalább 2/3-ának egybehangzó szavazata szükséges. 8.8. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás. 8.9. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvben szereplő határozatokról nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A döntések nyilvántartásáról a főtitkár gondoskodik (17.§ 3.). 8.10. A hitelesített jegyzőkönyvből rövid összefoglalást kell készíteni, amit az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként kell közzétenni. 8.11. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.

9.§ Az Elnökség (Képviselő szerv) 9.1.

14

Az Elnökség 7 választott tagból, továbbá a hivatalbóli tagokból áll. Választott tagok: - Elnök

9.2. 9.3.

9.4.

9.5.

9.6. 9.7. 9.8.

- Főtitkár - a Gazdasági Bizottság elnöke - a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke - a Tudományos és Oktatási Bizottság elnöke - a Szervezési Bizottság elnöke - a Propaganda és Kiállítási Bizottság elnöke Hivatalból tagjai az Elnökségnek a szakosztályok által választott szakosztályi képviselők, és a területi, üzemi szervezetek (régiók) által választott területi képviselők. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés 3 évi időtartamra választja. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: 9.3.1. a Közgyűlés határozatainak végrehajtása, 9.3.2. az Egyesület működtetése, 9.3.3. az előző elnökségi ülés óta eltelt idő alatt végzett egyesületi munka megvitatása és jóváhagyása, továbbá a következő időszak legfontosabb feladatainak meghatározása, 9.3.4. a munkaterv és a költségvetés, illetőleg az ezek végrehajtásáról szóló beszámoló jóváhagyása a Közgyűlés elé terjesztése előtt, 9.3.5. az Egyesületi Tanács tagjainak megválasztása, 9.3.6. az Egyesület szabályzatainak meghatározása, 9.3.7. új szervezeti egységek (szakosztályok, körök, bizottságok, területi szervezetek) megalakulásának jóváhagyása, 9.3.8. képviselő küldése más szervezetekbe, 9.3.9. kitüntetési javaslatok elbírálása. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer tart ülést. Az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár, 8 napos határidővel, a napirend közlésével a tagokhoz intézett levélben hívja össze. A meghívólevél egy példánya az egyesületi hirdetőtáblán kifüggesztendő. Az ülés nyilvános. Az elnökségi ülésekre tanácskozási joggal bármely egyesületi tag meghívható. Az Elnökség legalább 3 tagjának indítványára az elnök zárt ülést rendelhet el abban az esetben, ha az ülés nyilvánossága üzleti titkot, személyiségi jogokat, vagy adatvédelmi szabályokat sértenek. A zárt ülésen az elnökség tagjain kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha azon az ülés időpontjában a 9.1. pont szerinti elnökségi tagok legalább fele + 1 főjelen van. Határozatképtelenség esetére megismételt elnökségi ülés időpontját és napirendjét az eredeti meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Elnökség határozatait írásban rögzíteni kell és a közgyűlési határozatokkal megegyező módon (8. § 8.9. pont) kell nyilvántartani. A 8. § 8.8. pontjában meghatározott összeférhetetlenségi szabály az Elnökség tagjaira is vonatkozik.

1O.§ Az Ellenőrző Bizottság (Felügyelő szerv) 10.1.

Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület alapszabályszerű működését, vagyonának és pénzügyeinek szabályszerű kezelését, és a vonatkozó előírások betartását. Ellátja az Egyesület működésével kapcsolatosan szükséges ellenőrzési feladatokat. Közvetlen intézkedési joggal rendelkezik. Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a titkárságtól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Tevékenységére, eljárására, valamint hatáskörére az 1997. évi CLVI. törvény ll.§-ában foglaltak az irányadók. ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet 10.2. Az Ellenőrző Bizottság elnökét, öt tagját és két póttagját a Közgyűlés választja meg. Működéséért a Közgyűlésnek felelős. 10.3. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai jogosultak az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt venni. Az éves költségvetés elfogadása és a végrehajtásáról szóló beszámoló, továbbá a közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a Közgyűlés, illetve az Elnökség csak az Ellenőrző Bizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet. 10.4. Az Ellenőrző Bizottság évközben szükség szerint tart ülést. Az évi rendes közgyűlés előtt azonban feltétlenül ülést kell tartania, amelyen az Egyesület éves költségvetéséről, zárszámadásáról, valamint a közhasznúságról szóló jelentést megvitatják és elfogadják. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a jelentés, véleménye és javaslata a Közgyűlés előtti időpontig az Elnökséghez eljusson. 10.5. Az Egyesület titkárságának munkatársai, valamint az Egyesület tisztségviselői kötelesek az Ellenőrző Bizottság tagjai által kért felvilágosításokat megadni, a vizsgálandó anyagot rendelkezésére bocsátani, az Egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani. 10.6. Az Ellenőrző Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az írásos meghívót a hely, időpont, napirend feltüntetésével legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal ki kell küldeni névre szóló értesítésben. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is. 10.7. Az Ellenőrző Bizottság üléseinek határozatképességéhez négy tag jelenléte szükséges. Az Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt - személyi kérdésekben titkos - egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 10.8. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségének megállapítására alkalmas tény merült fel. 10.9. A8. § 8.8. pontjában írt, továbbá az 1997. évi CLVI. tv. 8.§ (2) bekezdése szerinti Összeférhetetlenségi szabály az Ellenőrző Bizottság tagjaira is irányadó.

11.6.

12.§ Egyesületi Tanács Országos vagy egyesületi elvi és szakmai kérdésekben véleményező, egyesületi célokra és feladatokra elemzéseket és irányelveket kidolgozó tanácsadó testület. Elnökét a Közgyűlés, tagjait az Egyesület Elnöksége választja meg. Munkarendjét és munkatervét maga határozza meg.

13.§ Titkárság Az Egyesület munkájával kapcsolatos ügyviteli-szervezési teendőket a függetlenített Titkárság látja el. A Titkárság vezetője (ügyvezető igazgató) és dolgozói felett a munkáltatói jogokat az Egyesület elnöke gyakorolja.

14.§ Szakosztályok A szakosztály a tagság önszervező tevékenységéből az Egyesület szakmai tevékenységének országos szervezése és koordinálása céljából az Egyesületi Elnökség előterjesztésére a közgyűlés által létrehozott szervezeti egység. A szakosztály saját szervezetét maga alakítja ki.

15.§ Szervezeti egységek 15.1.

U.§ Az Etikai Bizottság; fegyelmi eljárás 11.1.

11.2. 11.3.

11.4.

11.5.

Az Etikai Bizottság elnökét, Öt tagját és két póttagját a közgyűlés választja. Munkarendjét maga határozza meg. A 8.§ 8.8. pontjában írt összeférhetetlenségi szabály az Etikai Bizottság tagjaira is irányadó. Az Etikai Bizottság közreműködik az Egyesület tagjai és szervezetei között keletkezett viták megoldásában. Állást foglal etikai és fegyelmi kérdésekben. Fegyelmi vétség: Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen megszegi, önként vállalt vagy tisztségéből folyó egyesületi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy az egyesületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít. A fegyelmi eljárást a tag nyilvántartó szervezetének vezetője rendeli el, lefolytatására 3 tagú ad hoc fegyelmi bizottság köteles. A fegyelmi határozat meghozatala - az Etikai Bizottság véleményének figyelembe vételével - a nyilvántartó szervezet hatáskörébe tartozik. Fegyelmi büntetések: 11.5.1. írásbeli figyelmeztetés; 11.5.2. a tagot megillető kedvezményekből meghatározott időre - legfeljebb két évre - történő kizárás; 11.5.3. az egyesületi tisztségből való visszahívás; 11.5.4. kizárás az Egyesületből.

2002. 95. évfolyam 1. szám

A fegyelmi határozat ellen - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A fellebbezés tárgyában az egyesület elnöke dönt.

15.2.

Regisztrált tagságú szervezeti egységek (szakosztályok, üzemi, területi szervezetek) a Közgyűlés jóváhagyásával hozhatók létre vagy szüntethetők meg. 15.1.1. Szabályzataikat az Egyesület Alapszabályával összhangban maguk alakítják ki, 15.1.2. taglétszámuknak megfelelő számú választott küldött útján részt vesznek az Egyesület Közgyűlésén, 15.1.3. évente legalább egyszer (helyi, szakosztályi stb.) Tagértekezletet vagy Küldöttgyűlést tartanak. Ha a létszám indokolja választott küldöttek képviselik a tagságot. 15.1.4. A Tagértekezlet vagy Küldöttgyűlés hatásköre: 15.1.4.1. küldöttek választása az Egyesületi Közgyűlésbe, 15.1.4.2. a Szervezeti Egység saját Szabályzatainak kialakítása, 15.1.4.3. a tisztségviselők ismételt megválasztására vonatkozó korlátozás meghatározása, 15.1.4.4. a Szervezeti Egység tisztségviselőinek választása és felmentése, 15.1.4.5. az-éves munkaterv és gazdálkodás meghatározása, 15.1.4.6. a Szervezeti Egységben tiszteletbeli címek adományozása. Egyéb szervezeti egységek az Egyesületi Elnökség jóváhagyásával hozhatók létre vagy szüntethetők meg, szervezetüket és működési szabályaikat az Egyesület Alapszabályával összhangban maguk alakítják ki, tagságuk nincs regisztráláshoz kötve.

V. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK 16.§ Az Egyesület vezető tisztségviselői 16.1.

Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, a főtitkár, továbbá az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság elnöke és tagjai, póttagai.

15

Egyesületi élet Az Egyesület vezető tiztségviselőit a Közgyűlés választja 3 év időtartamra de legfeljebb két egymást követő ciklusra. 16.2. Az elnök az Egyesület első számú vezető tisztségviselője, aki egyszemélyben képviseli az Egyesületet. Akadályoztatása esetén a főtitkár helyettesíti. Az elnök aláírási joga önálló, a hiteles aláírási címpéldány szerint. 16.3. A főtitkár vezető szerepet tölt be - az elnök munkatársaként is - az Egyesület tevékenységének irányításában. Ennek során a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően - dönt az olyan egyesületi kérdésekben, amelyek nem tartoznak más egyesületi szerv hatáskörébe, ideiglenes intézkedéseket tesz az érintett szervek ülései közötti időszakban. A főtitkár gondoskodik az egyesületi szervek döntéseinek nyilvántartásáról. Tevékenységéről köteles a közgyűlésnek és az Elnökségnek beszámolni. 16.4. A tisztségviselői funkció a Közgyűlés által történt megválasztással és a tisztség elfogadásával keletkezik. 16.5. A tisztség megszűnik: 16.5.1. a tagság megszűnésével (7.§ 3.), 16.5.2. lemondással, 16.5.3. felmentéssel, 16.5.4. visszahívással, 16.5.5. törvényben meghatározott egyéb okokból. 16.6. Atisztség megszűnésének időpontja felmentés és visszahívás tárgyában a megválasztásra jogosult szerv által hozott jogerős határozat, lemondás esetén pedig a benyújtás napja. 16.7. Nem lehet tisztségviselő a cselekvőképtelen személy, vagy aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll vagy az Egyesületi Törvény szerint nem lehet tisztségviselő. Nem lehet tisztségviselő az 1997. évi CLVI. törvény 9. § (1) bekezdése szerint kizárt személy sem. 16.8. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 16.9. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 17.§ 17.1.

Az Egyesület a hatályos jogszabályoknak megfelelően a jóváhagyott költségvetése keretei között a 2.§ 2.8. és 2.9. pontjai figyelembe vételével önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályait az 1997. évi CLVI. törvény 3. fejezete, továbbá az évente felülvizsgálatra kerülő számviteli politika c. egyesületi szabályzat határozza meg. 17.2. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által eU fogadott "befektetési Szabályzat" alapján, közhasznú feladatainak ellátását nem veszélyeztetve folytathat. 17.3. Az Egyesület bevételei tagdíjakból, adományokból, támogatásból, az egyesületi rendezvények, szakértői tevékenység, kiadványok bevételeiből, az esetleges vállalkozási tevékenység bevételeiből illetőleg átmenetileg szabad pénzeszközeinek kamataiból keletkeznek. 17.4. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

VII. HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18.§ 18.1.

18.2. 19.2. 19.3.

Az Egyesület tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók. Ajelen, a korábbi módosításokat is értelemszerűen tartalmazó egységes szerkezetű Alapszabályt az Egyesület 1999. november 26-án Budapesten tartott közgyűlése fogadta el. Az alapszabály módosítását 2001. november 244 Közgyűlés elfogadta. Jelen alapszabály mellékletét képező "Befektetési szabályzatot" a 2001. november 24-i Közgyűlés elfogadta.

DK Berta István s.k. elnök

Orlay Imre s.k. főtitkár

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Befektetési szabályzata (az Alapszabály melléklete) 1

2. 3. 4.

5.

16

Aközhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tőrvény szerint befektetési tevékenységnek minősül: "Aközhasznú szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység." Az Egyesület bármilyen befektetést csak az Alapszabályban rögzített céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A befektetésekből származó haszon az Egyesület Alapszabályában meghatározott közhasznú céljaira fordítandó. Értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek megkötéséről a közgyűlés által megállapított éves költségvetési tervben jóváhagyott feltételek figyelembevételével az Egyesületi Elnökség 2/3-os többséggel határoz. Gazdasági társaság Az Egyesületi Elnökség 2/3-os többségi határozata szükséges az alábbi döntések meghozatalához: gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságban tulajdonrész megszerzéséhez, a meghatározó döntési súlyú tulajdoni

arány lecsökkentéséhez, valamint bármely az Egyesület tulajdonát képező vagyonelem apportállásához, gazdasági társaságban való részvétel esetén az Egyesület tulajdonosi viselkedését meghatározó kérdések eldöntéséhez, gazdasági társaságban, többségi tulajdonosként való részvétel esetén a gazdasági társaság átalakításához, más társasággal való egyesüléséhez, megszűntetéséhez, alaptőke (törzstőke) felemeléséhez illetve, leszállításához, gazdasági társaságban való részvétel esetén, az Egyesületet, mint tulajdonost képviselő vezető tisztségviselő kijelöléséhez. . Ingatlan és más egyéb hosszú távú (azaz egy évnél hosszabb időre szóló) befektetést szolgáló, nem értékpapír jellegű vagyontárgy megszerzéséhez az Egyesületi Elnökség 3/4-es többségi határozata és a közgyűlés jóváhagyása szükséges. . Az Egyesület közgyűlése által jóváhagyandó éves közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell az Egyesület befektetési tevékenységéről készült beszámolót is. . Jelen befektetési szabályzat összhangban van az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseivel Budapest, 2001. november 24.

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet

A 76. Közgyűlés jegyzőkönyve Készült a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 2001. november 24-én Budapesten, a MTESZ Pesti Konferencia Központ (Budapest, 1055 Kossuth L. tér 6-8.) Lem.135. termében megtartott nyilvános Közgyűléséről Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint. Dr. Berta István elnök köszöntötte a MEE 76. nyilvános Közgyűlés meghívottait, vendégeit és a megjelent érdeklődőket. Elnöki megnyitójában hangsúlyozta, nehéz változó világban élünk és dolgozik egyesületünk, becsüljük meg egymást ameddig lehetőségünk van rá, erősítsük tovább az oktatási intézményekben szerepünket a fiatalok megnyeréséért. A centenáriumi évünk után sok nagysikerű rendezvényt szerveztünk, gondok közül kiemelte a MTESZ válságos gazdasági helyzetét. Feladatok végrehajtása közül elkészült az új tagnyilvántartó rendszer, megújult a honlapunk, elsőként az országban tagjaink E-mail címet kapnak. Felolvasta a 2000. évi Közgyűlés óta elhunyt MEE tagok nevét, emléküknek néma felállással adóztak a résztvevők. Bejelentette, hogy a MEE nyilvános Közgyűlés időpontját, helyszínét és az Elnökség által jóváhagyott napirendet, az Elektrotechnika c. folyóirat Program és Tájékoztatójában több alkalommal meghirdettük, a MEE hirdetőtábláján kifüggesztettük. A küldöttek a Közgyűlés előtt postai úton megkapták a meghívót és mellékleteit (szavazójegy, elnökségi jelentés, közhasznúsági jelentés, 2000 évi mérleg, határozati javaslat tervezet, Ellenőrző Bizottság jelentése, gazdálkodási adatok, és a 2002. évi költségvetés főbb számai, Dr. Horváth József szakmai életrajza, Alapszabály módosítási javaslat egységes szerkezetbe foglalva, Befektetési Szabályzat tervezet, 2001. évi díjazottak). A Közgyűlésről készülő jegyzőkönyv vezetésére Lernyei Péter ügyvezető igazgatót, hitelesítésére Dr. Friedrich Márta és Dr. Szandtner Károly tagokat kérte fel. A határozatképesség megállapítására és a szavazatok összeszámlálására Arató Csabát, Baji Gál Jánost, Fodor Lászlónét és Papp Zoltánt kérte fel. Baji Gál János jelentette a közgyűlésnek 10.15 órakor, hogy a 290 választott küldött közül regisztráltatta magát (ajelenléti ívet aláírta) és a teremben helyet foglalt 171 fő küldött. Megállapította, hogy a MEE 76. nyilvános Közgyűlése határozatképes. A Közgyűlés nyílt szavazással elfogadta az előzetesen meghirdetett napirendi pontokat 171 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett. Orlay Imre főtitkár megtartotta az Egyesületi Elnökség beszámolóját és ismertette az közhasznúsági jelentést. Hatvani György, az Ellenőrző Bizottság elnöke megtartotta a bizottság beszámolóját. A két napirendi ponthoz, a beszámolókhoz és az előterjesztéshez nem kapcsolódóan két hozzászólás volt: 1. Király Árpád, a Jedlik Ányos Társaság főtitkára tájékoztatást adott a Jedlik jubileumról és a hozzá kapcsolódó eseményekről. 2. Tüdős Tibor, a SIEMENS Szervezet tagja a 48. Vándorgyűlés sikerét hangsúlyozta és néhány észrevételt tett a jövő évi rendezvény szervezésére és szakmai munkájára. Felhívta a Közgyűlés figyelmét a Magyar Mérnöki Kamara három tagozatának munkájára, amely a MEE tevékenységéhez is kapcsolódik, egyben kérte a kamarával való központi és területi együttműködés támogatását. A Közgyűlés 171 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett a Közgyűlés elfogadta az Egyesületi Elnökség beszámolóját.

2002. 95. évfolyam 1. szám

A Közgyűlés 171 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadta a közhasznúsági jelentést. A Közgyűlés 171 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadta az Ellenőrző Bizottság jelentését, a 2000. évi mérlegbeszámolót és a 2002. évi költségvetés főbb számait. Dr. Berta István elnök az Egyesületi Elnökség nevében javaslatot tett a Közgyűlésnek, hogy Dr. Horváth Józsefet - aki az elmúlt évtizedekben kiemelkedő tevékenységet folytatott az oktatás, publikáció, egyesületi élet szervezése területén - az Egyesület tiszteletbeli elnökévé válassza meg. A Közgyűlés 171 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett Dr. Horváth Józsefet a MEE tiszteletbeli elnökévé megválasztotta. Dr. Horváth József tiszteletbeli elnök felszólalásában köszönetét fejezte ki az Egyesületnek. Dr. Benkó Balázs, a Szervezési Bizottság elnöke ismertette az Alapszabály módosítással kapcsolatos elnökségi állásfoglalást és a Befektetési Szabályzat tervezetet, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítására vonatkozó előterjesztést. Dr. Horváth Tibor tiszteletbeli elnök hozzászólásában javasolta külföldön élő magyar származású elektrotechnikai szakemberek részére történő tagsági viszony, illetve tiszteletbeli tagi cím bevezetését. Jancsich Imre - 59 éve MEE tag - javasolta "a rendes tag" SZMSZ-ben történő meghatározását továbbá az egyéni - regisztrált tag kategóriának a pontosítását. Felvetette továbbá a korábban kezdeményezett "szakmai érdeklődési kör" ügyének továbbvitelét. Dr. Berta István elnök válaszában elmondta, hogy a jelenlegi Alapszabály és SZMSZ lehetővé teszi külföldiek részére is a MEE tagsági viszony létesítését. Az SZMSZ módosítással együtt a Szervezési Bizottság pontosítja és meghatározza az elnevezéseket, melyről a soron következő Közgyűlést tájékoztatjuk. A Közgyűlés 171 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadta a MEE Alapszabály módosítást és a Befektetési Szabályzatot. A Közgyűlés 171 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett az SZMSZ módosításával kapcsolatos határozatot elfogadta. Orlay Imre főtitkár előterjesztette a 2002. január 1 -jétől javasolt tagdíjakat. A Közgyűlés 166 igen, 4 nem, 1 tartózkodás mellett elfogadta a tagdíjemelést. Dr. Berta István elnök átadta az Egyesület 2001. évi díjait. Hatvani György Elektrotechnika Nagydíj kitüntetett személyes hangvételű hozzászólásában köszönetét fejezte ki a díjazottak nevében. Dr. Berta István elnöki zárszavában köszönetet mondott a Közgyűlésnek a hatékony és konstruktív munkáért, jó kívánságait fejezte ki a közelgő ünnepek és az újév alkalmából, majd a Közgyűlést bezárta. kmf Lernyei Péter sk. jegyzőkönyvvezető Dr. Friedrich Márta sk. jkv. hitelesítő

Dr. Szandtner Károly sk. jkv. hitelesítő

Dr. Berta István sk. elnök

17

Egyesületi élet

A 76. Közgyűlés határozatai 1. 2. 3.

—

A Közgyűlés elfogadta az Egyesületi Elnökség éves beszámolóját. A Közgyűlés elfogadta a közhasznúsági jelentést. A Közgyűlés elfogadta az Ellenőrző Bizottság beszámolóját, a gazdasági beszámolót, a 2000. évi mérleg, valamint a 2002. évi költségvetés főbb számait A Közgyűlés egyhangú szavazatával tiszteletbeli elnöknek megválasztotta Dr. Horváth Józsefet A Közgyűlés módosította az alapszabályt és egyhangú szavazatával elfogadta az Egyesület befektetési szabályzatát. A Közgyűlés az SZMSZ módosítására felhatalmazza az Egyesületi Elnökséget. Közgyűlés 2002. január 1-jétŐl az egyéni tagdíjakat az alábbiak szerint állapítja meg: aktív tagok 2500.-Ft/év,

—

ifjúsági és nyugdíjas tagok lOOOFt/év,

4. 5. 6. 7.

— 70 év feletti nyugdíjasok, munkanélküliek, GYED-en lévők (regisztrációs tagdíj) 500Ft/év Kérjük tagjainkat: akiknek lehetősége van, nagyobb összegű tagdíj befizetésével támogassa egyesületünket. Atagdíj befizetése, illetve a regisztrált tagságú szervezeti egységek tagrevíziójának határideje tárgyév március 31-e. A tagdíjat fizető tagjaink rendszeresen kézhez kapják az Elektrotechnika folyóiratot, valamint a Program és Tájékoztatót. 2001. november 24. Dr. Berta István s.k. Orlay Imre s.k. elnök főtitkár

Dr. Horváth József a MEE tiszteletbeli elnökének szakmai életrajza Született Budapesten, 1940. december 2-án. Iskolai végzettség: — Okleveles villamosmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar, Erősáramú szak — Okleveles fényforrás-technológiai szakmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar , Gyengeáramú Szak — Műszaki doktor, Budapesti Műszaki Egyetem Munkahelyek: — Budapesti Elektromos Művek Közvilágítási Osztály (1958-1977), osztályvezető 1969-1977 — TUNGSRAM Rt. Fényrendszer Iroda (1978-1990), irodavezető 1981-1990 — TUNGSRAM-Schréder Rt. (1991- elnök-vezérigazgató, 2001-től elnök) — LISYS Fényrendszer Stúdió (1990- ügyvezető igazgató, 2001-től elnök) — Kandeláber Rt. (1999- elnök-vezérigazgató) Szakmai tevékenység: — Magyar Elektrotechnikai Egyesület — Világítástechnikai Szakbizottság titkára, illetve alelnöke 1970-1989; Világítástechnikai Szakbizottság elnöke; 1989-1994 MEE Ellenőrző Bizottság elnöke 1994-2000 — Országos Intézőbizottság illetve Elnökség tagja illetve állandó meghívottja megszakításokkal 1977 óta — LUXEURÓPA Igazgatátanácsának magyar tagja 1989 óta C.l.E. (Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) az 5. Divízió magyar tagja 1983 óta az 5. Divízió igazgatója 1995 óta — az Igazgatótanács tagja 1995 óta — a Technikai Bizottság vezetője 1991óta — a Jedlik Ányos Társaság alelnöke 1999 óta — Az ELDA (European Lighting Designer's Association) magyar tagja Szakmai irodalmi tevékenység:, — Mintegy száz cikk és tanulmány különböző hazai és külföldi szakmai lapokban és kiadványokban — Két főiskolai jegyzet társszerzőkkel, (Kandó Kálmán Műszaki Főiskola) — Könyv "Budapest díszkivilágítása" címmell989 magyar és angol nyelven Szakmai kitüntetések: — Budapest centenáriumi emlékplakett, Fővárosi Tanács, 1973, Elektrotechnikai Nagydíj, MEE, 1993, Aschner Lipót díj "Az év menedzsere", Aschner-alapítvány , 1995, Zipernowsky-díj, MEE 1996

18

Szolnoki felvonó szimpózium A 2001. szeptember 12-én megtartott 2. SZOLNOKI FELVONÓ SZIMPÓZIUM-ot ismételten nagy érdeklődés kísérte. A tavaly első ízben megrendezett, és a kis- és középvállalati kategóriában működő felvonós cégek bemutatkozását, információcseréjét, beszállítói pozíciókat segítő konferencia és kiállítás méltán vívta ki a hazai és külföldi szakemberek figyelmét. így volt ez, ez évben is. A rendezvény szervezői és házigazda tisztét változatlanul a szolnoki székhelyű ÉPÜLETTECHNIKA Kft. vállalta. A MEE Felvonó Munkabizottságának éves programjában szereplő eseményen részt vettek a felvonó tervezés, gyártás, szerelés javítás, ellenőrzés, és kereskedelem területén dolgozó vállalkozások, EMI-FMF Kht., a döntéshozó minisztériumok, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Logisztikai Egyesület, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselői. Német és olasz cégcsoportok delegáltjai előadásaikban a tapasztalataik átadásával kívántak hozzájárulni a nap sikeréhez. Az elhangzott előadások a délelőtti ülésszakban az EU harmonizáció következtében módosuló szabványok, előírások, a megjelent MSZ/TEN.81-1,-2:2001 felvonó szerkezeti és telepítési szabvány-tervezetek, valamint a megváltozott minőségtanúsítási rendszer várható hatásait elemezték. A délutáni ülésszakban az így felmerülő jogi és műszaki szabályozási hézagok miatt egy felvonó biztonságtechnikai szabályzat szükségességéről, valamint tervezői-etikai és szakmapolitikai kérdésekről, pályázati lehetőségekről esett szó. Először vetődött fel a felvonóipari regisztráció szükségessége, amely - mint minden más biztonságtechnikai ágazatban-, itt is alapvetően fontos kérdés. Erre világított rá hozzászólásában többek között a MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA (Anyagmozgató- Építőgép és Felvonó Igazgatóság) AMG-ÉPG-FELVONÓ Tagozatának elnöke, Dr. Sváb János professzor úr is. A szimpózium a szemléleti, szabályozási, tervezési, kivitelezési és konstrukciós változásokra való figyelemfelhívó előadásaival a tervező mérnökök, a hazai kis- és középvállalkozások esélyeinekjavításához, kockázataik csökkentéséhez kívánt hozzájárulni, annál is inkább itt, mert a szolnoki szimpóziumok váltak az egyik leglátogatottabb szakmai informális fórummá. A száznál is több résztvevőt vonzó országos jelentőségű rendezvény fölött ez évben védnökséget vállalt a (Jász-Nagykun-Szolnok megyei) JNKSZM-i KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA, felkarolva, és elismerve a kezdeményezés szakmai-, vállalkozás-, és gazdaság-fejlesztési jelentőségét. KakukBéla ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet

Az Egyesület 2001. évi díjazottal Elektrotechnikai nagydíj: Hatvani György A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet 1964-ben. A Magyar Villamos Művek Trösztnél kezdett dolgozni beosztott mérnökként, majd 1968-tól az MVMT csoportvezető mérnöke, 1983-tól üzemviteli vezérigazgató helyettese, 1987-től vezérigazgatója. 1991 -93 között az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium miniszteri szaktanácsadója volt, ezt követően a Transelektro Rt. vezérigazgató helyettese, majd 1996-tól a Transelektro Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója lett. 1994-95-ben az MVM Rt. Igazgatóságának elnöke volt. 1997-99 között a Magyar Energia Hivatal főigazgatójaként ténykedett. Jelenleg a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. főtanácsosa. Több, mint tíz éven át meghívott előadóként oktatott a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán. Jegyzeteket írt, számos publikációt jelentetett meg, sok előadást tartott hazai és nemzetközi fórumokon. Számos hazai és nemzetközi társadalmi és szakmai egyesület tagja és tisztségviselője. Több, mint harminc éve tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. Ez idő alatt folyamatosan aktív résztvevője az egyesületi élet alakításának. Kezdetben főleg a Villamosenergía Szakosztály munkabizottságaiban fejtette ki tevékenységét. 1984-90 között a MEE alelnöke, majd 1990-92 között annak elnöke volt. 1994-től két cikluson át töltötte be az Egyesületi Tanács elnöki posztját, 2000-ben az Ellenó'rző Bizottság elnökévé választották. Az Egyesület elnökeként jelentős szerepe volt a MEE rendszerváltás utáni új arculata kialakításában, a jeles hagyományokat megőrző megújulás folyamatának következetes elindításával. Ezt a vezérelvet követve dolgozta ki vezetésével az Egyesületi Tanács a MEE középtávú stratégiáját és vett részt az Egyesület akciótervének létrehozásában. Az Egyesületi Tanács elnökeként egyik fő kezdeményezője volt a MEE centenáriuma méltó megünneplésének. Vezetésével a Tanács dolgozta ki az ünnepség-sorozat koncepcióját, amelynek megvalósítása érdekében személyesen is nagyon sokat tett. Bármilyen pozícióban mindig is lelkes és odaadó tagja maradt az Egyesületnek, s hosszú időn keresztül végzett eredményes munkája nagymértékben hozzájárult a MEE sikeres működéséhez.

Bláthydíj: Szakacsits Károly 1970 óta tagja a MEE-nek, tevékeny szerepet vállalt az 1972-ben megalakult helyi csoport megszervezésében. 2000. év novemberéig alapszervezet titkáraként irányította a munkát. Nagy szakmai hozzáértéssel vezette a közel 50 fos tagságot, megfelelő programot biztosítva számukra. Különösen sokat tett a szakmai képzések, így például érintésvédelem időszakos felülvizsgáló, villámvédelem szabványossági felülvizsgáló, villamosmű-kezelő, stb. tanfolyamok lebonyolítása érdekében. Titkársága idején területi szervezetük nagy szakértelemmel vett részt a helyi csoport által végzett megbízásos munkákban, többek között ilyen volt a Zalakarosi geotermikus erőmű mérési és hálózattal együttjárási feltételeinek tervezése és helyszíni művezetése (a geotermikus eró'mű megvalósítására nem került sor), Kanizsa-Trend villamosenergia ellátásának tanulmányterv készítése, Tungsram Rt.

2002. 95. évfolyam 1. szám

Nagykanizsai Gyárának elektronikus elszámolási mérés és távleolvasási rendszer kialakításának tanulmányterve, MOL Rt. csurgói olajszivattyú állomás ellátási mérési rendszer kialakításának tanulmányterve, kommunális transzformátor körzetek meddő igényének vizsgálata és kompenzálás! lehetősége. Jó és szoros kapcsolatot alakított ki a város és környéke szervezeteivel (GTE, ETE, SZVTE), a szomszédos MEE Területi Szervezetekkel, valamint a MTESZ Zala megyei Szervezetével. Tevékenységét MTESZ Dicséretben, kitüntetésben részesítették. A MEE Központ elvárásainak megfelelően illesztette a helyi programokat, lehetőség szerint támogatva azok megvalósítását. Pollich János 1950-ben született Kaposváron. ABudapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Erősáramú szakán szerzett oklevelet. 1979-80-ban elvégezte az első posztgraduális világítástechnikai kurzust a KKMF-en. 1976. óta dolgozott a Tungsram Rt. alkalmazásában. 1976-79 között a Tungsram Elektromos Üzemében szerzett tervezői és kivitelezői gyakorlatot. 1979 óta a Tungsram Világítástechnikai Állomásának mérnöke. Munkahelyén fényforrás-elméleti és világításalkalmazási szaktanácsadással, kiadványszerkesztéssel, ismeretterjesztéssel, oktatással, típustervezéssel, belsőtéri és díszki világítási berendezések tervezésével és különleges alkalmazások szakértésével foglakozott. Megvalósult tervei Magyarországon kívül Pozsonyban és Moszkvában láthatók. 1986-ban a Tungsram Gyártörténeti Gyűjtemény tervezésében és kivitelezésében működött közre, 1988-89-ben az Elektrotechnikai Múzeumban dolgozott, a Bródy terem létrehozásának szakértőjeként. 1989-tó'I világítástechnikai szakértőként is tevékenykedett. Meghívottként a BME és a KKMF kurzusain oktatott. 1980 óta tagja a MEE-nek. A Világítástechnikai Szakosztályban először a Belsőtéri Mubi munkájában - az iskola-, kórház-, bölcsőde világítási ajánlások kidolgozásában - vett részt, később szabványosítási bizottságokban dolgozott. Az utóbbi négy évben a Szakosztály titkári feladatait látta el. Ez év szeptemberében a Világítástechnikai Szakosztály elnökévé választották. 1989-ben szervezője a VI. Lux Európa Kongresszusnak és társ szerkesztője kétkötetes kiadványának. 1990 óta az évenkénti Világítástechnikai Ankét szervezője. 1990-től dolgozik a C1E (Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) 7. divíziójában. Különböző rendezvények (vállalati, MEE) tucatnyi ismeretterjesztő előadásán túl külföldi tudományos konferencián társszerzőként egy, hazai konferenciákon hat alkalommal tartott előadást.

Kandó-díj: Czövek Barnabás 1942-ben született Miskolcon. Szakmai tanulmányait a miskolci Bláthy Ottó Villamos-energiaipari Technikumban végezte. A technikum után munkáját az EMASZ Rt. jogelődjénél kezdte. Innen került egy év után ösztöndíjjal a Budapesti Műszaki Egyetemre. Az egyetem elvégzése után a salgótarjáni, majd a gyöngyösi üzemigazgatóságokon dolgozott, mint kivitelező, tervező, kirendeltségvezető, szakszolgálati csoportvezető, majd üzemeltetési csoportvezető.

19

Egyesületi élet 1970-től a gyöngyösi MEE szervezet tagja. Kezdettől fogva bekapcsolódott a MEE szervezet munkájába, annak aktív szervezője volt. A csoportnak 3975-től titkára, kiszolgálva azóta 5 elnököt, szervezi annak tevékenységét, összefogja munkáját. Tevékenységének köszönhetően nem okoztak törést a szervezet működésében az elnökváltások. Ő irányította és szervezte a 80-as években a MEE keretében un. társadalmi munkaként az iskolavilágítás felmérését, óvodák, bölcsődék villanyszerelési munkáit. Jelentős szerepe volt a 70-es, 80-as években folyó szakmai tanfolyami szervezésekben. Ezeknek a tanfolyamoknak nem csak összefogója, de állandó előadója is volt. Aktuális előadásokkal, szakmai klubnapokkal gondoskodott a tagság szakmai fejlődéséről. Rendszeressé váltak az évenkénti kirándulások. így jutott el a csoport Paksra, Albertirsára, a Recski Rézbányába, Bősre, a bécsi egyenáramú betéthez, stb. Jó kapcsolatot alakított ki a GTE helyi szervezetével. Egy-egy tanfolyamon előadók felkérésével újította meg kapcsolatainkat. Részt vett a KIOSZ munkájában is a mestervizsgák előkészítésében. Több országos rendezvény szervezésében is sikeresen részt vett, ilyen volt az 1994-ben a Bérc Hotelben megrendezett titkári találkozó is. A vezetőségi tagokkal együttműködve szervezi a területi szervezet mindennapi ügyeit, melynek sajátossága, hogy négy cégből és több egyéni vállalkozóból tevődik össze. Kemper Károly 1930 szeptember 6-án született Budapesten. Gimnáziumi érettségije (1949) után a Kandó Kálmán Híradásipari Technikumban szerzett technikusi oklevelet 1957-ben, majd villamosmérnöki oklevelet 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. 1949-ben kezdett dolgozni a Kábel- és Műanyaggyárban (jelenleg Villamosszigetelő- és Műanyaggyár), 1957-tŐI a fizikai laboratórium vezetőjeként. 1966-tól 1993-ig (nyugdíjba meneteléig) a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kábel- és Szigetelőanyag szakosztályának voít a helyettes vezetője. 1994 óta nyugdíjasként, mint lektor dolgozik a Magyar Szabványügyi Testületnél. 1970 óta hazai kábelipari szabványok javarészét ő dolgozta ki. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1968 óta tagja, 1981 óta a Gép- és Készülék szakosztály Kábel- munkabizottságának vezetője.

<-f~rc^

Sándorfi György Több diplomával rendelkezik. Szakmai vonalon állandóan képezte magát, pályázatokban vett részt, projekt munkában aktívan kivette részét. 1969 novemberétől dolgozott az áramszolgáltatónál. 1972-től folyamatosan, a szervezet gazdasági munkájában részt vett, gazdasági felelősként. Vezetőként 1992 óta a MEE Zalaegerszegi Területi Szervezet titkára. 2000 évtől a Területi Szervezet elnöke. 1996 óta a Zala megyei Mérnöki Kamara Felügyelő Bizottságának elnöke, MTESZ Területi szervezet alelnöke. Oktatást, szaktanfolyamok szervezését kiemelt fontosságúnak tartja, aktív szereplő a műszaki haladás útján. Szabó Iván 1927. május 6-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán az erősáramú szakon 1951-ben villamosmérnöki oklevelet szerzett. Rövid ideig a Villamosipari Központi Kutató Laboratóriumában (VKKL), majd a Közlekedésüzemi Épülettervező Vállalatnál (KÖZÉPTERV), végül 1954-től nyugdíjazásáig, 1989-ig az Épületgépészeti és Villamossági Tervező Vállalatnál (ÉVITERV) dolgozott.

20

Műszaki tevékenysége az ipari villamos berendezések és villamos próbatermek, vonalválasztók tervezésére, mérésére és biztonságtechnikai felülvizsgálatára, villámhárító berendezések tervezésére terjedt ki. Megszervezte és vezette az ÉVITERV ezekkel foglalkozó osztályát. Végül, mint műszaki-gazdasági tanácsadó a műszaki fejlesztés, minőség-ellenőrzés és információ területén dolgozott, kiemelten az országos és iparági szabványosításában. Nyugdíjazása előtt és jelenleg is a villámvédelem, érintésvédelem és villamos biztonságtechnika szabványainak kidolgozásában illetve a nemzetközi szabványok magyar nyelvű átvételében működik közre. Ezeken a szakterületeken igazságügyi szakértő 1973 óta. Tervezői tevékenységéért a Munka Érdemrend bronz fokozatával és többször „Kiváló Munkáért" oklevéllel tüntették ki. A MEE-nek 1951 óta tagja, hosszabb ideig volt az Országos Elnökség tagja is, jelenleg a Villamos Fogyasztóberendezések Intézőbizottságának tagja. A Villámvédelmi Szakbizottság választott alelnöke volt. A „Robbanásveszélyes környezetek villamos berendezése érintésvédelmi és villámvédelmi bizottságát" vezeti és évtizedek óta részt vesz több munkabizottság munkájában. AMEE által szervezett „Erősáramú berendezések felülvizsgálata", „Az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálata" és „A villámvédelem felülvizsgálata" tanfolyamok állandó előadója. Az érintésvédelmi jegyzet társszerzője, szerkesztője és szakmai ellenőre volt (1999). Az MSZ 274 szabványsorozat magyarázatos kiadásának lektorálását végezte (1989). Ezekben a tárgykörökben jelentős pedagógiai munkát végez az egész ország területén. Több hazai és nemzetközi ankét szervezésében vett részt. A CIGR Magyar Nemzeti Bizottság tagja, a MEE szaktanácsadója. A MEE 1989-ben Bláthy díjjal tüntette ki.

Csáki-díj: Görgey Péter A magyar villamosenergia-rendszer hálózati irányítástechnikája területén végez jelentős tervező és szervező munkát. Fontos tevékenysége volt korábbi munkahelye, az LRI korszerűsített energiaellátó és irányítástechnikai rendszerének üzembe helyezése, majd üzemeltetése. 1987 óta az OVIT-nál alállomási irányítástechnikai rendszerek fejlesztésével, létesítésével, ezekkel kapcsolatos projektek irányításával foglalkozott. Fontos szakmai munkát végzett a számítógéppel segített alállomási kezelés alapelveinek kidolgozása terén. Jelentős újító munkája volt az alállomási tréning szimulátorok fejlesztésének vezetése, PC alapú alállomási helyi megjelenítő feladatanalízise, létesítése, és projekt irányítása. Idén van 10 éve annak, hogy Debrecenben üzembe lépett az első - mai értelemben is annak tekinthető alállomási irányítástechnika, amelynek létrehozásában alapvető szerepetjátszott. Szakember-nevelése eredményeként fiatal beosztott munkatársai közül sokan szakterületük elismert képviselőivé váltak az elmúlt kb. 10 év alatt. Jelenleg az OVIT Rt. Létesítési Igazgatóságán a Központi Szakszolgálati Üzem vezetőjeként részt vesz elvi megalapozó munkálatokban (pl. az ÜRIK RTU-k implementációja az alaphálózati alállomásokba, alaphálózati távkezelés). A MEE-nek 1975 óta tagja. Aktív egyesületi tevékenységét elsődlegesen az Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztályban folytatja. Számos munkabizottság vezetőjeként, ill. tagjaként folyamatosan tevékenykedett az alállomási szekunder megújításában, a számítógépes alállomás kezelési rendszeres a digitális technika meghonosításában. A villamosenergia-rendszer szekunder és irányítástechnikai rendszereivel kapcsolatosan jelentős publikációi vannak - többek között MEE munkabizottsági jelentések és Elektrotechnika cikkek formájában is.

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet Straub-díj: |

Bogdán György

1964-ben technikusként kezdett dolgozni, majd 1977-ben szerzett diplomát a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Erősáramú Karán. A DÉDÁSZ Rt.-nél dolgozott 1983-ig művezetőként, 1986-ig kivitelezés vezetőként, majd 10 évig hálózatszerelési osztályvezető volt. 1998. január 1 -tői a DH-SZER Kft. ügyvezető igazgatója. Egyesületi tevékenységében és munkahelyén is a világítás, ezen belül is a közvilágítás korszerűsítését tekintette egyik fő céljának. 1981-86 között az iskola világítást program egyik aktív résztvevője. Keszthely általános és középiskolái világítás korszerűsítési feladataiban (pályázatok készítése, megvalósítás) közreműködik. Tevékeny szerepet vállalt a Keszthelyi Üzletigazgatóság területein elhelyezkedő valamennyi város, nagyközség, Balaton-parti település közvilágítási tanulmányterveinek elkészítésében és megvalósításában. A kivitelezés munkájának köszönhetően példaértékű volt a Dunántúlon. Jelentős szerepet vállalt a Na-lámpák elhelyezésében. 10 év alatt a MEE Keszthelyi Területi Szervezete 30 tanulmánytervet készített BalatonlellétŐl Hévízig terjedően. A közvilágítás korszerűsítésében kifejtett munkájáért 1996-ban Tungsram-Schréder díjat kapott. A közvilágítási társaság 1997. évi Balatongyörökön tartott nagyrendezvényének előkészítésében, lebonyolításában is jelentős munkát végzett. 1970 óta a MEE Keszthelyi Területi Szervezetének tagja, 1979 óta az egyesület helyi titkára.

Urbanek-díj: Nagy János Erdély és azon belül is Marosvásárhely jelenti az indulást 1957-ben, ahová a középiskolai tanulmányok befejeztével, a brassói Műszaki Egyetemről már csak vakációkba tér haza. Tanulmányai befejeztével egyre ritkábban látogat szülővárosába Székely keresztúrról az Acélmű gyakornokaként, majd Szatmárnémetiből az Áramszolgáltató Vállalat villamos üzemmérnökeként. Eletében a nagy fordulatot 1988 márciusa jelenti, amikor családjával az akkori rezsim menekültjeként Magyarországot választja új hazájául. A Budapesti Elektromos Művek Üzemviteli Osztályának munkaközössége fogadta be és biztosított minden segítséget emberi, szakmai és anyagi vonatkozásban, ami az újrakezdéshez, beilleszkedéshez nélkülözhetetlen volt. A közvilágítás területén, majd a Vizsgálóállomáson végzett munkája során az újítások és találmányok továbbfejlesztéséhez szükségét érzi a továbbtanulásnak. 1991-ben elvégzi a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán a világítástechnika szakmérnökit kiváló oklevéllel és MEE díjas szakdolgozattal. A rendszerváltás újabb kihívást jelent számára, 1991 decemberétől a Prolux Világítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatójaként és társtulajdonosaként folytatja jelenleg is szakmai tevékenységét. Munkája során számos referencia értékű világítási feladatot valósított meg. Az általa vezetett cég folyamatos növekedés mellett egyre ismertebbé válik szakmai körökben. Az egyesületi munkába az ELMÜ-nél kapcsolódik be. Munkaköri feladataiból adódóan rendszeres és aktív résztvevője a Világítástechnikai Szakosztály munkabizottsági üléseinek, ahol egyre gyakrabban előadóként jelenik meg. 1991-ben a szakma, aktivitását egy szakosztály vezetőségi tagsággal honorálja, hogy a bizalom ne maradjon viszonzatlan 1993-tól öt évig szervezője, szakmai koordinátora a LUXEXPO Világítástechnikai Szakkiállításnak. A rendezvény kere-

2002. 95. évfolyam 1. szám

tében kezdeményezi és megszervezi a világítástechnika szakirányú végzősök szakdolgozatának bemutatóját a „Hallgatói Ankét"-ot, ami azóta is minden évben sikeres szakmai fórum. Munkájának köszönhetően, a LUXEXPO színvonalával és szervezettségével, kivívja a Hungexpo Rt. vezetésének elismerését és különdíjjal jutalmazzák a Világítástechnikai Szakosztályt (1994). Ennek eredményeként 1994 szeptemberében beválasztják a Világítástechnikai Szakosztály elnökségébe és a MEE Bláthy-díjban részesíti. Az elnökségi tagságát megtartja az 1995-ben alakult Világítástechnikai Társaságban is, kezdeményező készségével és szakmai tevékenységével kiérdemelve kétszer is (1995 és 1996) a „Világítástechnikai Társaságért" kitüntetést valamint tagság további bizalmát az 1997-es és 2000 évi választásokon történő újraválasztásával. Az időközben szerzett szakmai és gazdasági tudását 1997-től a MEE Gazdasági Bizottságában is kamatoztatja. Segítséget nyújt a 2000. évi Közvilágítási Ankét szervezésében és a tapasztalatok felhasználásával főszervezője az ez évi nyíregyházi rendezvénynek. Ez alkalommal a szakmai programon kívül észak-erdélyi kirándulást is szervez az ankét résztvevőinek. Fontosnak tartja a társaság önálló arculatának kialakítását. Megragadva a lehetőséget felkér egy grafikust a VTT iogó elkészítésére amit a nyíregyházi ankéton már be is mutatnak. A résztvevők jelvény formájában kapják meg a VTT jelképét. A szakma iránti elkötelezettségét bizonyítja az évek során megtartott tizenöt előadása, a legkülönfélébb folyóiratokban, évkönyvben megjelent huszonhét szakcikke, két nagyobb tanulmány elkészítésére alakult munkabizottság vezetése és a „Világítástechnikai kislexikon" felelős szerkesztői feladatainak ellátása. Az utánpótlás képzés vonatkozásában az évek során számos főiskolai szakdolgozatot vezetett és a kooperatív képzés keretében több végzős hallgatónak, nyújtott segítséget gyakorlati ismeretek tekintetében. Évek óta szívesen „mesél" világítástechnikáról különféle iskolákban lakberendezőknek, belsőépítészeknek. Jelenleg szaktanácsadója az ELI programnak, és a Világítástechnikai Társaság elnökségének megbízásából vezeti a „világítástechnikai továbbképző", valamint az „energiahatékonysági vállalkozó" távoktatási képzést.

Liska-díj: Kovács András 1954. 11. 03-án született Miskolcon. 1973-ban érettségizett a miskolci Bláthy Ottó Erősáramú Technikumban, majd 1980-ban szerezte meg diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán erősáramú szakon. 1980-ban helyezkedett el a Paksi Atomerőmű Vállalatnál és jelenleg is jogutódjának a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságnak alkalmazottja, műszaki tanácsadó. Vállalatánál az első öt évben a villamos védelmek és turbógenerátor szabályozók beállításával és üzembe helyezésével foglalkozott, majd 1986-tól 1999-ig vezette a villamos szakterületet fűosztály vezetői és igazgatói beosztásban. 1999 és 2001 között a társaság műszaki igazgatója volt. A Magyar Elektrotechnikai" Egyesületnek 1980-tól tagja, 1989-től szaktanácsadója. 1993-ban megválasztották a MEE paksi szervezetének elnökévé és ezt a tisztséget látja el azóta is. 1994-ben a MEE VerebélI díj elismerésben részesült. Szakmai tevékenysége során több MEE munkabizottság munkájában vett részt, tanulmányok társszerzője: - „a Paksi Atomerőmű tranziens stabilitásának vizsgálata..." - „frekvencia letörések hatása a PAE üzemére" - „A magyar VER teljes összeomlásával, illetve a PAE teljes kiesésével járó üzemzavarok modellezése" - „A villamosmű műszaki-biztonsági szabályzata" Az egyesületi élet aktív résztvevője. 1993-ban Paks rendezte az elnök-titkári találkozót. A paksi szervezet kihasználva az erőmű különleges státuszát évente több MEE csoportot fogad üzemlátogatásra, részükre előadást szervez. 1999-ben Paks látta vendégül az Automatizálási Munkabizottságot az ÜRIK program bemutatására. 21

Egyesületi élet A paksi MEE csoport tagsága számára legalább kétévente külföldi szakmai utak lebonyolítására került sor (Ausztria Svájc, Németország), A tagságnak minden évben lehetősége nyílik az INDUSTRIA kiállítás megtekintésére, közös kiránduláson. A szakmai tájékozottság fenntartása érdekében évi 3-4 szakmai-beszállítói előadásra kerül sor. A Jedlik Ányos születésének 200. évfordulójára szervezett megemlékezés során, közreműködésével a Paksi AE elkészíttette a dinamó másolatát, melyet a szlovákiai Szimó'n a Jedlik emlékszobában helyeztek el. 1998-ban ellátta DÉDIKO ügyvezetői elnöki teendőit, 2001 -tői tagja az Egyesületi Tanácsnak. Az 1996-ban megalakult Magyar Mérnöki Kamara Tolna-megyei elnökségének 2001 -ig tagja volt, részt vesz az MMK Elektrotechnikai Tagozat Elnökségének munkájában, 2001-től az MMK felügyelő bizottságának tagja.

Verebély-díj: Tóth Kálmán 1956-ban született Tiszafüreden. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolára felvételizett, melynek villamosenergiaipari szakán 1979-ben végzett. 1986-ban világítástechnikai szakmérnöki diplomát szerzett. Leszerelése után 1981-ben kezdett dolgozni a MÁV kiskunfélegyházi Villamos Vonal főnökségén. A Budapest-Szeged vasútvonal villamosítása akkoriban zajlott, és így részt vett a MÁV kiskunfélegyházi és kisteleki 120/25 kV-os vontatási alállomásainak építésében, és üzembe helyezésébe. Az 1984, év nagy fordulatot hozott életében, mert áthelyezték a Debreceni Igazgatóság Vontatási Osztályának Villamos Csoportjába. Itt a vasúti térvilágítás és általános célú villamos energia ellátás előadója lett. Ebben a munkakörben dolgozik ma is. Szakmailag kiemelkedő tevékenységét olyan nagy térvilágítási rekonstrukciók fémjelzik mint Mátészalka, Biharkeresztes, Nagykáta, Nyíregyháza. Az új lámpatest konstrukciók bevezetésében úttörő szerepet vállalt, az Ebes és Hajdúszoboszló, állomásokon alkalmazta a MÁV először a Segédtükrös síklap lezárású lámpatesteket. Az alkalmazás technika - beleértve a tervezést is - példaértékű. Nemcsak a világítástechnika területén végzett kiemelkedő tevékenységet, hanem a MÁV szolnoki 10 kV-os kábelhálózata és alállomásainak rekonstrukciója is nevéhez fűződik. Külön kell szólni a MEE MÁV üzemi szervezetében végzett lelkes tevékenységéről. Ennek 1993. augusztusi alapítása óta titkára. Munkáját közmegelégedésre végzi, melyei az is mutat, hogy a tisztségviselők időközben esedékes választásán elsöprő többséggel újraválasztották.

Déri-díj: Dr. Szandtner Károly 1941. január 24-én született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán az erősáramú szakon 1967-ben villamosmérnöki oklevelet, majd posztgraduális képzés keretében 1976-ban az erősáramú hálózat számító szakmérnöki oklevelet szerzett. Az egyetem előtt elektroműszerészként a Ganz Villamossági Műveknél dolgozott, ahol elkötelezte magát az elektrotechnikának. Az egyetem elvégzése után 1967-1975 között a VBKM Ganz KK Gyár Villamos Laboratóriumában dolgozott, először fejlesztő labormérnökként, majd később, mint laboratórium vezető. 1975-ben hívták meg a BME

22

Erősáramú Intézet Nagyfeszültségű Technika és Készülékek Tanszékre adjunktusnak. Ma is ennek a tanszéknek az oktatójaként dolgozik főállásban. Gyári és egyetemi munkájával párhuzamosan 10 éven át oktatott a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, és 10 éven keresztül látta el a Művelődési Minisztériumban a villamos és műszaki informatika szakág szakreferensi teendőit. 1987-ben műszaki egyetemi doktori címet szerzett, a villamos készülékek tudományágban. Az erősáramú mérnökképzésben a villamos gép- és készülékek szak, 1990-től pedig az Energia átalakító és Villamos energia rendszerek főszakirányok kialakításában a tanszék képviseletében meghatározó munkát végzett. Oktatási munkája során a Villamos készülékek, a Villamos készülékek és hálózatok, az Elosztó berendezések és védelmek, a Villamos berendezések technológiája, az Épületinformatika és a Világítástechnika és villamos fényforrások gyártása című önálló tárgyak előadója illetve társelőadója. Rendszeresen irányít önálló laboratóriumi és diplomatervezési gyakorlatokat, TDK munkákat. Feladata továbbá az új tárgy programok kidolgozása, oktatási segédletek, jegyzetek és könyvek megírása, szakmai korszerűsítése. Kutatási, szakértési és tervezési tevékenységének munkaterületei a kis- és középfeszültségű kapcsolókészülékek, berendezések illetve hálózatok tématerülethez kapcsolódik. Külön érdemes kiemelni az épületvillamosítást, a nagy megbízhatóságú villamos energia ellátó és elosztó rendszerek tervezésének speciális kérdéseit, valamint a korszerű épületinformatikai rendszer elemeinek, rendszer terveinek kutatását és fejlesztését. Munkájának eredményét több mint száz tanulmányban, közel félszáz hazai és nemzetközi publikációban, és számos előadásban ismertelte, és ismerteti ma is. A MEE tagjaként 1968 óta vesz részt folyamatosan a "Kisfeszültségű készülékek", megszűnéséig a "Villamos érintkezők", továbbá a "Szabványosítási" munkabizottságok és a "Gép- és Készülék Szakosztály" munkájában. 1999-től az egyéni tagok szervezetének alelnöke, a 2000. évtől pedig a MEE Tudományos és Oktatási Bizottságának elnöke. A MEE szervezeti keretei között (munkabizottsági ülések, vándorgyűlések, Elektrotechnika folyóirat stb.) az elmúlt 30 évben rendszeresen számolt be szakterületi kutató és fejlesztő munkájáról, az elektrotechnikai szakterület felsőfokú szakképzésének problémáiról és eredményeiről. Tagja a Nemzeti Akkreditáló Testületnek, a BME Szakmai Akkreditáló Tanácsnak, a Magyar Szabványügyi Testületnek, a Budapesti és Pestmegyei Mérnöki Kamarának. Az utóbbi szervezet jóváhagyásával ipari műszaki szakértő, vezető tervező és felsőfokú szakvizsgával rendelkező műszaki ellenőr. Több vállalati, egyetemi, minisztériumi és tudományos egyesületi kitüntetés tulajdonosa.

MEE Életpálya-elismerés díj: Barki Kálmán 1930-ban született Acsádon. 1949-ben érettségizett Faludi Ferenc gimnáziumban, 1953-ban szerezte meg a villamosmérnöki oklevelet. A BME Villamosgépek Üzemtana Tanszéken 1953-ban lépett munkába tanársegédként. 1954-1966-ig az ÉVIG Villamos Kismotorgyár (Dinamó Vifogy) próbatermének vezetője, 1966-7l-ig termelési főmérnöke, 1971 -79-ig g y á r v e z e t ő főmérnöke, 1979-90-ig az ÉVIG Egyesült Villamosgépgyár vezérigazgatója. Szakmai tevékenysége elsősorban a villamosgépgyártás területére terjedt ki. Gyárvezető főmérnökként az ÉVIG Villamos Kismotorgyár rekonstrukciójának eló'készítésétés megvalósítását irányította, amelynek eredményeként a magyar villamosgépgyártó-ipar legkorszerűbb gyárává vált. Vezérigazgatói működése alatt a vállalat főprofilját alkotó közép- és nagyteljesítményű forgógépek gyártására kialakult az NC-géppark, automatizált gépsorok léptek működésbe. A gyártmányfejlesztések eredményeit a szerszámgép-hajtástól az atomerőművi kazettaátrakó mikroprocesszoros vezérlésig a BNV nagydíjai is fémjelzik.

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet Az iparban kifejtett munkája mellett eredményesen vett részt a tanszéki tárgyak oktatási anyagának összeállításában jegyzetek írásában, laboratóriumi munkában. Társszerzője a Dr. Csáki - Barki - Dr. Ganszky -Ipsits: Ipari elektronika, Dr. Csáky-Barki: Vezérléstechnika, Dr. Szalay: Folyamatirányító rendszerek, Dr. Csáky: Irányítástechnikai kézikönyvnek, kilenc egyetemi jegyzetnek. Felelős szerkesztője a Magyar Elektrotechnikai Egyesület története c. könyvnek. A Magyar Gazdasági Kamara Elektrotechnikai Tagozatának elnöke 1983-90 között, a Magyar Elektrotechnika Egyesület főtitkára 1985-90-ben, alelnöke 1990-92-ben, 1998-tól az „Elektrotechnika" főszerkesztő helyettese. Szakmai tevékenységét 1973-ban Munka Érdemrend ezüst, 1984-ben Munka Érdemrend arany, 1989-ben Eötvös Lóránd díj kitüntetéssel ismertek el. 1990. december 1 -el az ÉVIG vezérigazgatójaként ment nyugdíjba. Bartók Józsefné Pécsett született 1939. március 15-én. 1957-ben a Zipernowsky Károly Gépipari Technikumban gépésztechnikusi oklevelet szerzett, majd a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságon helyezkedett el. 1965-ben került a DÉDÁSZ Vállalathoz és még ebben az évben lépett be a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Szervezetébe. 1974-től vezetőségi tag napjainkig. A pécsi szervezet gazdasági ügyintézője volt nyugdíjba vonulásáig. Mint nyugdíjas 1995-től vezeti a DÉDÁSZ Rt. Elektrotechnikai és Történeti Gyűjteményét. Tagja a pécsi szervezet által alapított „Az Elektrotechnika Nagyjai" alapítvány kuratóriumának. Jelentős szerepet vállalt a Pécsett felavatott - eddig 6 db - dombormű elkészíttetésében. Számos szakmai tanulmányutakat szervez és vezet. Az első pécsi elektrobál szervezője, azóta 13 elektrobálnak volt a „háziasszonya". Elismerésképpen 1994-ben Elektro-Sopianae Díjban részesült. A Centenárium évében az Elektro-Sopianae Emlékplakettet kapta meg. A Pécsett megrendezésre került Országos Vándorgyűlések előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vett. Novak István 1909. október 16-án Szobon született. Polgári iskola elvégzése után műszerész szakmát tanult, majd 1926-ban kezdett dolgozni - az ÉDÁSZ Rt egyik jogelődjénél az Esztergomi Közüzemi Részvénytársaságnál villanyszerelő munkakörben. Részt vett Esztergom, Visegrád, Dunabogdány, Nagymaros környéke villamos hálózatainak építésében. 1931 -ben a megszűnt Közüzemi Rt jogutódjánál, a Hungária Villamossági Rt Esztergomi Üzem főnökségénél folytatta munkáját, ahol hamarosan főszerelő, majd 1941-től műszaki segédtiszt lett. A háborút követően fontos szerepet töltött be a lerombolt villamos hálózat újjáépítésében, az áramszolgáltatás beindításában. 1947-ben műszaki tisztviselőnek nevezték ki, majd az államosítást követően 1948. július I-től az ÁVESZ V. Esztergomi Üzletigazgatóságának igazgatója lett. Az üzletigazgatóság területén korábban működő 6 kisebb-nagyobb magán villamosművekből egy korszerű szervezetet, egy eredményesen működő, több megye területéi ellátó üzletigazgatóságot szervezett. Az üzletigazgatóság élén tevékenyen részt vett a falu, majd a mezőgazdaság villamosítási feladatokban, a területen érintett nagyipari üzemek villamos energia ellátásának megvalósításában. Irányításával az üzletigazgatóság területén több közép/közép feszültségű tápállomás létesült, kiépült a Kisigmánd - Lábatlan - Dorog Esztergom - Nagymaros Vác 35 kV-os fó'elosztóhálózat rendszer, kialakították az üzembiztos íves-gyűrűs 20 kV-os elosztóhálózatot, a lakott településeken új szabványos kisfeszültségű hálózatok létesültek. Kezdeményezője és irá-

2002. 95. évfolyam 1. szám

nyítója volt többek között Esztergom város korszerű közép és kisfeszültségű kábelhálózatok létesítésének. 2! évig - nyugdíjba vonulásáig - 1971. június 30-ig állt az Esztergomi Üzletigazgatóság élén. 1950-es évek közepétől vesz részt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület munkájában, ekkor lépett be az ÉDASZ V. Központjában működő MEE Győri Csoportjába. Részt vett 1956. augusztusában Esztergomban megtartott VI. Vándorgyűlés szervezésében, majd az üzletigazgatóság műszaki dolgozóinak egyesületi munkába való bevonását kezdeményezte. Fontos szerepe volt abban, hogy 1964-ben önálló esztergomi szervezet alakult meg. Ezzel egyidőben egyik kezdeményezője volt az esztergomi MTESZ Szervezet megalakításának és jelentős segítséget és támogatást adott a Technika Háza létrehozásához. Szervezetünknek megalakulásától egészen nyugdíjba vonulásáig vezetőségi tagja volt. Mint vezetőségi tag előadás szervezési, rendezvény előkészítési feladatokat végzett és végig jelentős támogatást nyújtott szervezetünk eredményes működtetéséhez. Egyesületi munkája elismeréseként nyugdíjba vonulását követően a MEE Esztergomi Szervezetének örökös tiszteletbeli elnökének választottuk. Azóta is szervezetünk egyik legaktívabb tagja, idős kora ellenére rendezvényeink rendszeres résztvevője, tanácsaival javaslataival ma is segíti munkánkat. Dr. Szarka Tivadar 1958-ban szerezte okleveles villamosmérnöki diplomáját. 1972-től a műszaki tudományok kandidátusa és a műszaki egyetemi doktori cím birtokosa. Kutatási területe az ipari méréstechnika, a villamos hálózatokon kialakult zavarok vizsgálata, a zavarhelyek behatárolása, felderítése és megszüntetése. Kutatásait és azok eredményeit jól ismerik a hazai és nemzetközi tudományos élet képviselői. Munkájáról több mint száz rangos hazai és külföldi szakfolyóiratban számolt be, számos nemzetközi és hazai konferencián tartott előadást. Tudományos munkájának elismeréseként a Mariopoli Műszaki Egyetem 1994-ben tiszteletbeli díszdoktorrá fogadta. Az egyetemi oktatásban személyéhez kapcsolódik több új szak, illetve szakirány indítása, a miskolci Villamosmérnöki intézet megalapítása, az elektrotechnika oktatás folyamatos fejlesztése, korszerűsítése. Jelentős szerepet játszott az esztergomi "Villamosmérnök képzés jelene és jövője" oktatási konferenciák létrehozásában, Munkájának eredménye, hogy erős, eredményes, gyümölcsöző és mintaszerű kapcsolat alakult ki a Tanszék és a hazai iparvállalatok között. Nagy energiát fordított mindig a fiata! szakemberek szakmai fejlődésére, tudományos előmenetelükre. A MEE tagja és 1975 óta a diósgyőri szervezet vezetőségi tagja. Több rendezvény szervezője, elnöke. A MEE keretei között évtizedeken át fejtett ki eredményes tevékenységet. Szenohradszi István Született 1929-ben Kiskőrösön. A kiskunhalasi református gimnáziumban érettségizett. Villamosmérnöki oklevelet 1951-ben szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. A budapesti Villamosgép- és Kábelgyárban kezdeti dolgozni az akkor létrehozott Műszaki Főosztály Forgógépszerkesztési osztályán, mint számítómérnök. Később a Szerkesztésbe került, amelynek 1960-tól a vezetője lett. A gyár korábban a magyar Siemens volt, amely nem rendelkezett saját szerkesztéssel. A gyártáshoz szükséges dokumentációkat a bécsi gyártól kapta. Mivel ez a kapcsolat megszűnt, létrehozták a saját szerkesztési osztályukat. Először a hiányzó számítások, rajzok készítése, pótlása volt a feladatuk, az éppen felmerülő felhasználói igényeknek megfelelően.

23

Egyesületi élet 1958-ban kezdődött az akkor még nem is végleges IEC ajánlásoknak megfelelő új aszinkron motorsor fejlesztése, amely az ő csoportjának feladata volt. Az alapsor után a leképzések (daru-, robbanásbiztos, stb. motorok) is kifejlesztésre kerültek. Ezek főterveit személyesen Szenohradszki István készítette. A munka sikerességét jellemzi, hogy a nagyfeszültségű motorsor BN V-díjat kapott. 1970-ig a Siemens típusok helyett teljesen a hazai fejlesztésű aszinkron motorsorok kerültek forgalomba. A fentiek mellett foglakozott az anyagmozgató gépek, főleg daruk hagyományos villamos hajtásaival, főképpen ezek ellenállásainak méretezésével. 1963-ban létrehozták az Egyesült Villamosgépgyárat (ÉVIG), Összevonták a különböző gyárak szerkesztési osztályait, majd 1970-ben a Gyártmányfejlesztési és Kutatási Főmérnökséget. Ennek vezetőjévé őt nevezték ki. Ezekben az években kezdődött az INTERELEKTRO keretén belül a nemzetközileg egységesített aszinkron motorsor fejlesztése, amely munkában a 3. munkacsoport hazai fejlesztésének vezetőjeként vett részt. 1953-ban került BME Villamoskari Géptan Tanszékére külső tanársegédként. Számos végzős hallgató diplomatervének elkészítésénél konzulensként vagy opponensként működött közre, valamint bírálta a jelöltek szakdolgozatait. Több éven keresztül Ő adta elő az anyagmozgató szakmérnököknek a Hagyományos Villamos Hajtások szaktárgyat. Részt vett több hazai szabvány kidolgozásában, valamint az IEC nemzetközi szabványosítási munkájában, a 2B, 2F, 2H, Ex, stb. szakbizottságokban. Az Anyagmozgatási Kézikönyv, az Erősáramú Zsebkönyv egyes fejezeteinek szerzője. Több OMFB tanulmány elkészítésében bedolgozóként vett részt. Számos szakcikke jelent meg. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek az 1950-es évek elejétől tagja. 15 éven keresztül az akkor Önállóan működő "Forgógép" munkabizottság vezetője volt. Egyesületi munkájáért 1986-ban Bláthy díjat kapott. Munkahelyi tevékenységét több Kiváló Dolgozó kitüntetéssel és 1984-ben KGM Kiváló Dolgozó oklevéllel ismerték el.

Nívó-díj: Farkas László 1974. április 7-én született Miskolcon. 1997-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán okleveles villamosmérnökként végzett, 1996-ban Köztársasági Ösztöndíjas. 1997-től doktorandusz a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Gépek és Hajtások Tanszékén, majd 2000-től ugyanitt tanársegéd, valamint a tanszék Supertech Laboratóriumának titkára és kutatási menedzsere. Ph.D. értekezését 2001-ben írta „Az inventív mérnöki problémamegoldást támogató többrétegű hipertext modell és alkalmazása" címmel, melynek védése folyamatban van. Az utóbbi években mélyebben foglalkozott az erősáramú egyetemi képzés megújítási lehetőségeivel. Kutatási területei: számítógéppel segített mérnöki problémamegoldás, a l k a l m a z o t t s z u p r a v e z e t é s , n e m k o n v e n c i o n á l i s energiaátalakítók, digitális (elektronikus) tankönyvek. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület által szervezett „Advanced Studies on Superconducting Engineering" nyári egyetem-sorozat titkára 1998-tól. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vesz részt, kutatási eredményeit nemzetközi konferenciákon rendszeresen publikálja.

24

Horváth Miklós 1937. július 24-én született Pacsán (Zala m). Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte, majd 1960-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának Műszer és Finommechanikai szakán. Villamosmérnöki pályaj Í M b t h f w Utasát az MTA Számítástechnikai és AutoI matizálási Kutató Intézete (MTA-SZTAK1) jogelődjénél, az MTA Automatizálási Kutató Laboratóriumában kezdte. Jelenleg az MTA-SZTAKI Teljesítményelektronika Osztályán tudományos munkatárs. A teljesítményelektronika alkalmazásával összefüggő szakterületen folytat kutatásfejlesztési tevékenységet több mint negyven éve. Már a 60-as években foglalkozott digitális hajtásszabályozás számos témakörével (digitális szabályozó, fordulatszám, szlip, nyomatékérzékelés, stb.). A teljesítményelektronika korszerű félvezető eszközeinek megjelenésével tevékenysége a tirisztorok alkalmazástechnikájára is kiterjedt. Társszerzője számos olyan találmánynak, melynek ipari bevezetése hozzájárult a korszerű teljesítményelektronikai eszközök hazai elterjesztéshez (BNV díjas TVR100, TVR200/300 tirisztorvezérlő rendszer stb.). Részt vett az első hazai áraminverteres aszinkronmotoros frekvenciaváltós hajtássorozal kifejlesztésében és gyártásba vitelében, társszerzője azoknak a találmányoknak, melyek alapján e termékcsalád BNV nagydíjban részesült. Közreműködésével elsőként alkalmaztak digitális vezérlésű áram in verteres frekvenciaváltós hajtásokat daruemelő művek mozgatására. E munkája során született meg a teljesítményelektronika valamennyi területén egységesen alkalmazható frekvenciaanalógiás jelfeldolgozásra és a PLL-technikára épülő digitális vezérlési eljárás. A bipoláris teljesítménytranzisztorok, MOSFET-ek, IGBT-k megjelenése óta azok kapcsolástechnikájával, vezérlési és szabályozási kérdéseivel is foglalkozik, különös tekintettel a nagyfeszültségű, nagyfrekvenciás energiaátalakító alkalmazásokra (egyenáramú szervóhajtások, biztonsági áramforrások, nagyáramú tápegységek stb.). A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosgépek Tanszéke gyakran felkérte kutatómunkáiba történő részvételre külső munkatársként. Közreműködésével készült el az aszinkronmotorok vizsgálatához szolgáló nyomatékmerő műszer több változatban, az első hazai kaszkádhajtás, a KAMAZ autógyár motorvizsgáló fékpadjaihoz szolgáló kaszkádhajtás prototípusa, stb. Félállású oktatóként a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán (KKVMF) is tevékenykedett (1968-1983). ADigitáiis technika c. tárgy tematikájának jegyzeteinek kidolgozója, részt vett a Vezérléstechnika c. tantárgy jegyzeteinek megírásában is. A Digitális technika, Elektronika és az Erősáramú elektronika tantárgyak előadója volt. Néhány esetben bevonták a Főiskola kutatómunkaiba is. Címzetes főiskolai docens (1991.). A "90-es évektől elsősorban az elektromos ív hőenergiáját hasznosító technológiai berendezések (elektróda és védőgázos AC/DC-T1G hegesztő berendezések, plazmavágók és azok minőségellenőrzésére szolgáló eszközök, mint pl. az ipari röntgenek), továbbá az azokkal rokon elektronikus fénycső előtétek teljesítmény elektronikai energiaátalakítóinak kutatás fejlesztésével foglalkozik nagyfrekvenciás, "hálózatbarát" megoldásban. Együttesen közel száz cikk,jegyzet, előadás, és tanulmány szerzője, ül. társszerzője. Publikációira több mint húsz hazai és külföldi hivatkozás található. Találmányainak száma is húsz feletti, vizsgálati eljárás alatt van négy legújabb találmánya az 1999-2001 -es évekből. Feltalálói tevékenységéért két ízben részesült Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatában (1975., 1984.). A MEE tagja, Nívó díjas (1986., 1992.).

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet Dr. Borka József 1934-ben Budapesten született. 1958-ban szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem erősáramú villamosmérnöki karán oklevelet jeles minősítéssel. 1965-ben végezte el a BME Folyamatszabályozási Szakmérnöki Szakát. A műszaki tudományok kandidátusa fokozatot 1981-ben szerezte meg, majd ennek alapján 1982-ben doktori címet nyert el a BME-n. Az egyetem befejezése után a BME Különleges Villamosgépek Tanszékén működő akadémiai Kutató Csoporthoz került tudományos gyakornokként. A Kutató Csoport előbb MTA Automatizálási Kutató Laboratóriummá (1960), majd Intézetté (1964), később MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetté (1971) alakult. Itt dolgozott kezdetben tudományos segédmunkatársként majd 1962-tŐl tudományos munkatársként, 1981-től főmunkatársként, s végül 1991 -tői tudományos osztályvezetőként. 1995-től nyugdíjasként vezeti tovább teljes állásban az Intézet Teljesítmény elektronika Osztályát. Szakterülete a hálózati kommutációs szabályozott villamos hajtások; a villamos hajtások szabályozási problémái; mikroelektronikai alkalmazások a teljesítményelektronikában; speciális hajtások, pl. szerszámgép és robot szervo hajtások; kapcsolt reluktancia motorok és hajtásaik; fuzzy és neurális szabályozások alkalmazása a villamos hajtásokban; a villamos ív hőhatását hasznosító technológia berendezések konverterei; speciális röntgen berendezések, slb. Az 1958-tól 1964-ig terjedő időszakban az autodin nevű forgó erősítőgép kutatás fejlesztésével foglalkozott, eredményeit többek között 4 publikáció fémjelzi. Ezt követően 1965-től - ipari megbízásra egyenáramú félvezetős (tirisztoros) hajtássorozat (3-120 kW-os teljesítménysávban) kidolgozásában vett részt kutatófejlesztőként és témavezetőként. Az EHS elnevezésű sorozatot 1970-tŐl kezdve mintegy 15 éven át gyártották sorozatban az Egyesült Villamosgépgyárban. A témakörben 5 publikációja jelent meg. Ezt követően a váltakozó áramú hajtásszabályozások közül elsőként a csúszógyú'rűs aszinkron motorok áramirányítós kaszkád hajtásszabályozásának kidolgozásában vett részt, témavezetőként is. A tématerületen 2 publikáció került közlésre. Ezt követte a feszültségszabályozott aszinkron motoros (antiduktoros) hajtások kifejlesztése elsősorban daruüzemi alkalmazásokra. A fejlesztési eredményeiket sikeresen demonstrálták az Magyar Hajó és Darugyár nagyteljesítményű kikötői portáldaruján a budapesti és a balatonfüredi hajógyárban. Ide kapcsolható kandidátusi témájának témaköre is, továbbá 11 publikáció. 1972-ben 112 évet töltött a Stockholmi Műszaki Egyetem Villamos Gépek és Hajtások Tanszékén, ahol egy angol nyelvű jegyzetet készített "Analysis of Induction Motor Drives" címmel. A szervo és robot hajtások témaköre következett előbb tirisztoros, majd tranzisztoros változatban, a kapcsolódópublikációk száma 10. A következő nagy témakör az atomerőműi kazetta átrakógépek irányító és hajtásrendszerének fejlesztése a WER típusú blokkok számára volt. A hajtásrendszer fejlesztésében vett részt és a teljes munkát is irányította. A munka gazdasági szempontból is rendkívül sikeresnek mondható. A publikációk száma a tématerületen: 7. A 90-es évektől az elektromos ív hőhatását hasznosító technológiai készülékek (hegesztő berendezések, plazmavágók és azok munkájának ellenőrzésére szolgáló berendezések, mint például ipari röntgen, valamint PC bázisú számítógépes minőségellenőrző rendszer) kutatás fejlesztésében vett részt. A témakör publikációinak száma: 17. Erre az időszakra esik a kapcsolt reluktancia motoros hajtássorozat fejlesztése is 5 publikációval. Összesen 71 publikációnak, zöme idegen nyelvű, a szerzője, illetve társszerzője, nevéhez több mint 15 szabadalom kapcsolható (a Kiváló Feltaláló kitüntetés mindhárom fokozatát megkapta), hivatkozásainak száma 15. A MEE tagja, számos szakbizottságának munkájában vett részt, elsősorban a korábbi években.

2002. 95. évfolyam 1. szám

Bertalan Zsolt A budapesti Eötvös József Gimnázium elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karon szerez villamosmérnöki diplomát 1997-ben. Ugyanitt 1997-tól PhD levelező hallgató a Villamos Művek Tanszéken. Kutatási területe a neurális hálózatok alkalmazása a villamosenergia-iparban. A műszaki ismeretek mellett számviteli-gazdasági tanulmányokat is folytat a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, valamint a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán. Az egyetem elvégzése után a Magyar Villamos Művek Rt.-néí állt munkába, a Hálózat Fejlesztési Osztályon hálózatfejlesztő mérnök. Szakértőként közreműködött a villamosenergiaipar liberalizációval kapcsolatban felmerülő problémák megoldásában (ATC/NTC, szállítási korlátok kezelésére, stb.) Feladatát képezte az alaphálózati fejlesztési stratégia és a hálózati fejlesztési irányelvek kidolgozása, hálózatszámítások, szimulációk elvégzése. 2001. januárjától a Sinergy Kft. Portfolió menedzsere. Feladata igen szerteágazó. Szakmai tevékenységébe beletartozik a Kereskedelmi Szabályzat kidolgozása, liberalizált villamosenergia-piaci modell felépítése, szimulációk és elemzések előrejelzések készítése, piaci tényezők és műszaki jellemzők folyamatos megfigyelése, elemzése, villamosenergia vásárlási szerződések előkészítése, elszámolása. (Lapzártánkig a díjazott fényképet nem küldött.) Dr. Kádár Péter Budapesten, 1963-ban született. Diplomáját 1987-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Művek Tanszékén, hálózat üzemirányítási témában szerezte, majd 1989-ben szakmérnöki diplomát kapott. 1990-ben "egyetemi doktor" fokozatot majd 1994-ben "műszaki tudomány kandidátusa" fokozatot szerzett. Négy idegen nyelvet beszél. 4 évet az ERŐTERV Villamos Műszaki Főosztály Rendszertervezési Osztályán dolgozott rendszertervezőként, majd a KFKI MSZKI Ipari Alkalmazások Főosztályán csoportvezető és osztályvezető helyettes volt. Öt éven keresztül ügyvezetőként irányította a DYNAdata Kft-t. 1995-től a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Művek Tanszékén ad órákat, jelenleg itt adjunktus, illetve Bolyai ösztöndíjas. Érdeklődési területe a villamosenergia-rendszer irányítás, szakértői rendszerek, védelmek, tréningszimulátorok, EMS funkciók, dereguláció. Jelentősebb munkája a Diszpécseri Tréningszimulátor (ÉMÁSZ), a Toleráns Védelmi Kiértékelés (ÉMÁSZ/OVT/ELMÜ) és az On-line Terhelés Becslés neurális hálózattal (EMASZ). Több nemzetközi pályázaton vet részt. Mintegy 30 publikációja van, 1989-ben a MEE pályázatán díjat nyert, míg 1998-ban tevékenységéért Déri díjat kapott. Aktív résztvevője konferenciáknak, legutóbb a budapesti Intelligent System Application to Power Systems (ISAP) 2001-es konferencia helyi szervező bizottságának volt elnöke. 1985 óta tagja a MEE-nek, 1990 óta az NJSZT-nek, 1992-től az IEEE-nek míg 1996-tól CIGRÉ tag. A MEE-ben jelenleg az Egyéni Tagok Szervezetének társelnökeként és az Egyesületi Tanács alelnökeként tevékenykedik.

25

Villamos energia PREINSPERGER FERENC (1933 - 2001) Szomorú és váratlan hírt kaptunk szeptemberben. Örökre eltávozott egykori kollégánk, vezetőnk és barátunk, mindenki népszerű "Presi"-je. Az utolsó búcsú mindig fájdalmas, bármikor következik be, különösen fájdalmas, ha olyan embert veszítünk cl, aki mindig is ember volt és az is maradt. A Vas megyei Vasszécsényben született. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1958-ban villamosmérnöki oklevelet szerzett A budapesti Beloianisz Híradástechnikai Gyárban kezdett dolgozni, de hamarosan a DEDASZ-hoz került. A kaposvári üzletigazgatóságon üzemviteli osztályvezető lett. 1964-ben átjött az ÉDÁSZ-hoz. 1964-től a győri üzletigazgatóságon üzemviteli osztályvezető, 1965-től győri üzletigazgatósági főmérnök, 1970-től a győri üzemigazgatóságon üzemviteli osztályvezető. 1971-tól az EDASZ győri központjában gépjármű- és szállítási osztályvezető, 1975-től az ÉDÁSZ üzemviteli főosztályán karbantartási osztályvezető, 1979-től 1993-as nyugdíjazásáig üzemviteli főosztályvezető volt. Fiatal mérnökként elkötelezte magát az áramszolgáltatás mellett és mindvégig kitartott mellette. Az üzemeltetéssel foglalkozott és gyakorlatias ember volt. Mindig arra ügyelt,

2001. október 12-én, Budapesten a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében tartotta éves közgyűlését az EUREL (Convention of National Societiesof ElectricalEngineersofEuropeEurópai Nemzeti Elektrotechnikai Egyesületek Szövetsége)

Rolf Windmöller megválasztott elnök székfoglaló beszéde Krómer Úr, Küldöttek, Hölgyeim és Uraim! Szeretném megköszönni mindnyájuknak bizalmuk kifejezését. Szeretném megköszönni Dr. Krómer Úrnak is azt a kiváló munkát, amit az elmúlt évben végzett. Elkötelezett erőfeszítései megerősítették az európai villamos mérnöki egyesületek szoros együttműködésének szilárd alapját. Minden erőfeszítést meg fogok tenni, hogy bizalmukat megszolgáljam, és hogy folytassam azt az utat amelyet kijelöltünk az általunk képviselt technológiák szolgálatában. Több mint fél évszázaddal ezelőtt Albert Einstein ezt mondta: "Fontos, hogy az európaiak először összejöjjenek. Akkor - ahogy reméljük - elég európait találtunk Európában - vagyis olyan embereket akiknek Európa nemcsak egy földrajzi fogalom, hanem egy fontos szívbéli dolog. Meg akarjuk próbálni és össze akarunk hozni egy európaiakból álló szövetséget." Sok esetben Albert Einstein megelőzte korát, nem csak a tudomány dolgaiban. Hiszem, hogy az EUREL- mint az Európai Nemzeti Villamos Mérnök Egyesületek Szövetsége - szintén vezető, élenjáró kérdésekben. Az EUREL nagy ereje abban a szerepében van, hogy határokon átnyúló hálózatot képez villamosmérnöki, elektronikai és informatikai 26

hogy a régi és az új, a tegnapi és a mai, a fogyasztók ellátásának biztonságát és a dolgozó ember munkájának a könnyítését szolgálja. A villamos hálózat állapotának megóvása, fejlesztése mellett fontosnak tartotta a kiszolgáló létesítmények, üzemek, műhelyek fejlesztését. Fontos volt számára, hogy a munkavégzést a helyszínen ellenőrizze. AMagyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1958-tól lett tagja Kaposvárott, majd 1964-től Győrött. 1964-től több évtizeden át a győri helyi csoport vezetőségi tagja volt. Több cikke jelent meg a Villamosság, az MVMT Közlemények és az Aram című lapokban az érintés védelem és az állapotfüggő karbantartás kérdéseiről. Ugyanezen témákból előadásokat tartott a MEE rendezvényeken, vándorgyűléseken. A győri helyi csoport nemzetközi kapcsolatainak alakításában rendszeresen részt vett, delegációkat vezetett és fogadott. Részt vett a győri villamosenergia-ipari technikusképzésben oktatóként és vizsgaelnökként. Pályáján szinte végig vezető beosztásban dolgozott, szerette és megbecsülte munkatársait, viszonzásul szeretetet és megbecsülést kapott. Most, hogy elment csak azt ígérhetjük: Emlékét megőrizzük! Győr, 2001. november 26. MEE Győri Szervezet

technológiákkal foglalkozók között. Ez már egy olyan hálózat, amelyikjóval túlnyúlik az Európai Unió határain. Ez az olyan európaiaknak a hálózata, akik szenvedélyesen hisznek a tudás átadásában és a jövőorientált technológiák határokon átnyúló kooperációjának előnyeiben. Budapest egy tökéletes hely ennek a nemzetközi uniónak a megünneplésére. Ez az a hely, ahol egy jelentős lépés történt 12 évvel ezelőtt a közös európai jövő felé. A történelem egy kritikus pillanata volt, amikor kinyitották Európa földrajzi és politikai határait. Ez egy olyan tett volt, amelyik megváltoztatta a történelem menetét. Manapság szerencsések vagyunk, hogy egész Európával együttműködve másféle határok lebontásán dolgozunk, a technológiai határokén. Erőfeszítéseinket egy gyorsan változó világra Összpontosítjuk, egy világra amely nanométerekben, wattokban, gigabitokban és bit per secundumban fejezzük ki. Meg vagyok győződve arról, hogy az EUREL nagyban hozzájárulhat minden műszaki kihívás és másfajta kihívás kezeléséhez, egyebek között az Európai Információs Társaság kialakításához. Támogatjuk a jövő műszaki tehetségeinek generációit, hatékonyabbá tesszük a tudás átadást. Ez csak néhány olyan izgalmas feladat, amelyik előttünk van. Terveink között szerepel az EUREL hálózat kiépítése. Támogatni, és elő akarjuk segíteni azokat a jövőbeni technológiákat, amelyeket képviselünk. Segíteni kívánjuk Európát, hogy a fejlett technológiák hazája legyen, segítünk abban is, hogy az európai álom valósággá váljon. Az EUREL egyesületei és szakértői hálózata az információ, energia és mikro-technológia területén egyre fontosabb hozzájárulói a felsorolt célok megvalósításának. Célunk, hogy jobban kihasználjuk ezeket a hálózatokat, tovább erősítsük őket, konferenciák, szemináriumok, munkacsoportok szervezésével európai szinten. Az EUREL-nek iniciálni, erősíteni és gondozni kell ezeket az erőfeszítéseket. Mint az EURELelnöke e célok megvalósításán fogok dolgozni, ehhez kérem támogatásukat. Köszönöm. ELEKTROTECHNIKA

Hírek

Könyvszemle Modern Electriacal Drives (Modern villamos hajtások), megjelent a Kluwwer Academic Publiahwe, Dordrecth, Boston, London kiadásában 765 oldalon 2001-ben a NATO polgári tagozatának kiadványai sorozatában. Az 1. Fejezet általános áttekintést ad, amelyben Kutman (Isztambul) a hajtások piaci részvételével hangsúlyosan foglalkozik. A 2. Fejezet a motorok és mágneses anyagok sorában Turowski (Lodz) először csoportosítást ad a motorokról a jellemzők vagy a felépítés tulajdonságainak megfelelően, majd ugyanő mágneses anyagokat és az állandó mágneseket tárgyalja, külön kiemelve az amorf és ritka földfém mágneses anyagokat. A villamos motorok tervezésével a 3. Fejezet foglalkozik. A trendeket, az új anyagok befolyását, a tervezési technikák fejlődését, az indukciós (aszinkron) motorok tervezését Jack (Newcastle) ismerteti. A külső állandó mágnesű motorokat Hanitsch (Berlin), a belső mágnesű állandó mágnesű motorok tervezését Rahman (Newfoundland), a kapcsolt reluktancia motorokét Ertan (Ankara), a szilikon mikromotorokét Wiak (Lodz) tárgyalja, a motorok perspektíváit Jufer (Lausanne) vizsgálja. A 4. Fejezet a félvezető teljesítményelektronikai eszközökkel foglalkozik: Bőse (Tennessee) valamennyi eszközről, ideértve a teljesítményintegrált áramkört (PIC) is, részletes tájékoztatást nyújt. Az 5. Fejezet a teljesítmény-átalakítókkal foglalkozik: az aszinkron m o t o r h a j t á s o k h o z az átalakítók topológiáját Lipo (Wisconsin-Madison) a modulációs technikákat Kükrer (Ciprus) elméleti alapokkal és alkalmazásokkal ismertetik. A 6. Fejezet a villamos hajtás technikák területét öleli fel: Ehsani (Texas Austin) általános bevezető áttekintése után az aszinkron motorhajtásokat Capolino (Picardie), a kapcsolt reluktancia motorhajtásokat Eshani igényesen mutatják be. A modellezés és szimuláció a 7. fejezet témaköre: az általánosított gépelméletet Üctug (Ankara), majd a speciálisan magyar térvektor-elméletet Retter és Schmidt (Budapest) tárgyalják tőlük megszokott magas tudományos színvonalon, ezt követi Senrano-Iribarnegaray (Valencia) a tér-fazor elmélet ismertetésével, aki többször hivatkozik a "magyar iskola" eredményeire. A hajtás-rendszerek szimulációját Capolino, a teljesítményelektronikai áramkörökét pedig Rashid (West-Flrida) mutatják be személyesen. A 8. Fejezet a szabályozási kérdésekkel foglalkozik: az aszinkron hajtások alapvető szabályozási problémáit Ertan és Üctug, a modern szabályozás technikát Consli (Catabua) ismertetik a tudomány mai állásának megfelelően. A 9. Fejezet a periférikus hatásokat tárgyalja: a harmonikusokat és az elektromágneses interferenciát Halsall (Paisley, UK), az átalakítókat mint harmonikus forrásokat Zingel (Berlin, AEG) az inverteres táplálású kalickás aszinkron motorok zajait Belmand (Leuven) mutatják be a kívánt részletességgel. A 10. Fejezet a hajtások kiválasztásával foglalkozik: az ipari hajtások kiválasztás szempontjából fontos jellegzetességeivel specifikációjával, megbízhatóságával Szentrimai (Miskolc), a pozícionáló hajtásrendszerek számítógépes tervezésével Colyer (Cranfield) és Trzínadlowski (Nevada) ismertetik meg az olvasót. A könyv külön érdeme az egységesen kialakított tudományos tárgyalásmód és szerkesztési koncepció, amely az Ertan, Üctug, Colyer és Consoli nevével fémjelzett szerkesztőbizottság érdeme. A könyv a nemzetközi hírű szerzők nélkülözhetetlenné tették az egyetemi és főiskolai oktatók, a tudományos kutatás területén dolgozó szakemberek, a doktori fokozatszerzésen munkálkodó fiatalok, sőt az iparban, vállalatoknál dolgozók számára is. Prof. Dr. Szarka Tivadar Miskolci Egyetem

2002. 95. évfolyam 1. szám

Rövid beszámoló a 2001 októberében Berlinben megrendezett EVS18 Villamos autó konferenciáról és kiállításról Immár 18-adszor került megrendezésre ez a - 3 . évezred számára egyre inkább aktuális témával foglalkozó- szimpózium. Az elmúlt konferenciákhoz képest szembetűnő volt az újfajta villamos energiatárolókkal foglalkozó előadások súlya. Elsősorban a lithiumos elektródájú akkumulátorok fejlődése figyelhető meg különböző kivitelben. Ezek a hagyományosnak tekintett ólomakkumulátorokhoz képest 4-szer nagyobb energia tárolására képesek azonos térfogatul, súlyegységre vonatkoztatva. Nagymértékben terjednek a tüzelőanyagcellás áramforrások is, amelyek vizet emittálnak, miközben villamos energiát szolgáltatnak. Egyre kisebb térfogatban jelenik meg az úgynevezett szuperkondenzátorok családja, amelyek több egység sorba kapcsolásával immár néhány száz Farados (nem mikroFarad!) és 20-40 V feszültségű egységekkel képes a járművek fékezési energiáját a következő indulásig tárolni. Mivel az autók hajtásához szükséges mechanikai energia csak úgy csökkenthető tényegesen, ha a járművek befogadóképességét csökkentik, szembeszökő volt a kis méretű járművek elterjedése, háromkerekű, kivitelben is, amelyek egy-két személy szállítására alkalmasak. Megjegyzem, hogy ha ezt a hazai autók munkanaponkénti kihasználtságával hasonlítjuk össze, igen jól megfelelnének a mi viszonyainknak is... Az elmúlt évek magyar villamos autóival összevetve igen szomorú tény, hogy a Puli nevű villamos autók gyártását a hódmezővásárhelyi cég támogatás hiányában kénytelen volt beszüntetni. Az új kivitelű villamos autók természetesen a Pulikhoz képest villamos hajtás szempontjából is már sokkal korszerűbb kivitelben készülnek, pl. az előzőekben említett új típusú energiatárolókkal, váltakozó áramú motoros hajtással, és egyéb technikai újításokkal. Külön kiemelem egy felső-ausztriai cég konstrukcióját, amely igen szellemes technikai megoldásához magyar terjesztőjelentkezésére is számit. Néhány éve vezették be, és egyre terjedőben vannak az akkumulátorok töltésére alkalmazott nagyfrekvenciás induktív csatlakozók, amelyek gyorstöltésre alkalmazható kivitelben is készülnek. Ez a megoldás azonban gyorsaság szempontjából természetesen nem hasonlítható össze a folyékony üzemanyaggal való feltöltéssel. Legnagyobb teret természetesen az útjainkon megszokott méretű és komfortfokozatú, általában hibrid-villamos kivitelű gépjárművek foglalták el, amelyek azonban lényegesen költségesebbek, a kizárólag belsőégésű motoros autókhoz képest. A kiállított járműveket a szimpózium látogatói nem csak megtekinthették, hanem mód volt azok személyes kipróbálására is egy szabadtéri próbapályán. A szimpózium meglátogatását számomra többek között a Magyar Elektrotechnikai Alapítvány tette lehetővé. Érdeklődők számára szívesen állok rendelkezésre. DK Kurutz Károly a MEE tagja BME Közlekedésautomatikai Tanszék T: 463-1995.

27

Villamos energia

Gázmotoros létesítmények generátorainak hatása a hangfrekvenciás jelszintre Gyurkó István 1.Előzmények Az utóbbi időben egyre több tervezett kis erőmű, 111. villamos energiát termelő berendezés (VTB) közcélú hálózatra történő kapcsolási igénye jelentkezik. A hálózatra kapcsolás műszaki feltételeinek meghatározása komoly feladatot jelent a szolgáltatónak. A generátor az áramszolgáltató nagy kiterjedésű közcélú villamos hálózatával kerül kapcsolatba, amely magában hordozza a kölcsönös veszélyeztetést. Ezért a biztonságos üzemvitel érdekében a fogyasztóval kölcsönösen elfogadható műszaki megoldásokat kell alkalmazni, az üzemeltetési magatartásbeli előírásokat pedig üzemviteli megállapodás formájában kell rögzíteni. A hálózatra kapcsolás műszaki feltételeinek egyike az hogy meg kell vizsgálni a VTB-nek a hangfrekvenciás központi vezérlőberendezésre (HKV) gyakorolt hatását. Az alábbiakban egy ilyen vizsgálati módszert ismertetünk.

2. A hangfrekvenciás központi vezérlés helyzete az ÉMÁSZ Rt. területén A hőtároló készülékek (villamos boylerck és kályhák) felfűtésének vezérlésére korábban az ÉMÁSZ Rt. a kapcsolóórákat alkalmazta. Ezek pontatlan működése megengedte az említett készülékek csúcsidőszakban történő vételezését, és ennek következtében a villamos energia vásárlási költségek növekedtek. Fentiek késztették az ÉMÁSZ Rt.-t arra, hogy a gazdaságtalan kapcsolóórás vezérlésről áttérjen a rugalmas és pontos vezérlést biztosító hangfrekvenciás központi vezérlésre (HKV). Különböző vizsgálatokra támaszkodva 1990-ben kezdődött meg az ÉMÁSZ Rt.-nél a rendszer kiépítése.

venciás jelsorozat formájában érkező kódtáviratok vétele, és a táviratban közölt parancs (ki- vagy bekapcsolás) végrehajtása. A hőtárolós fogyasztók hálózatra kapcsolását az ÉMÁSZ jelenleg a napi terhelés lefutásának figyelembevételével kidolgozott és a helyi vezérlőben tárolt idó'program szerint valósítja meg. Ennek az a lényege, hogy a csoportokra osztott hőtároló készülékek az éjszakai ill. a nappali völgyidőszakokban lépcsőzetesen eltoltan kapcsolódnak a hálózatra. Az említett csoportok (10 csoport boyler, 10 csoport hőtároló kályha) már a hálózatrendszer legalsó szintjén, a kisfeszültségű elosztóhálózat áramköreinél ki vannak alakítva. Erre azért van szükség, hogy a hálózatrendszer egyik elemén se következzen be a hőtároló készülékek egyidejű bekapcsolása, ill. az ezzel járó nagy terheléslökés. Ezt a jól működő rendszert- normális hálózati körülmények esetén- nem szabad hogy a hálózatra kapcsolt generátorok üzeme meg zavarja.

3. A vizsgált hálózat rövid bemutatása A módszert egy konkrét vizsgálat elvégzésével mutatjuk be. Gyöngyös város önkormányzatának döntése alapján a város távfűtésének korszerűsítésére gázmotorokat építenek be a meglévő két fűtőműbe. A gázmotoros létesítmények generátorai a közcélú hálózatba táplálják a megtermelt villamosenergiát. A korábban elvégzett hálóz7at számítás alapján a generátorok a ]0kV-os hálózatra kapcsolódhatnak egy-egy 10/04 kV-os transzformátoron keresztül. Vizsgálatnál figyelembe vettük, hogy a 20 kV-os hálózaton, a "Húsipar"-nevű fogyasztónál már üzemel gázmotor. Mátra

Dctlc

A HKV rendszer a következő elemekből áll: - Központi vezérlő' berendezések, amelyeket az üzemirányító központokban (ÜIK) telepítettünk, Fő feladatuk a helyi vezérlő egységek irányítása-felügyelete, ill. kapcsolattartás a telemechanikai rendszerrel. - Jelbetápláló berendezések, amelyek magukban foglalják az adó-, csatoló- és helyi vezérlő berendezéseket, az alállomásokba kerültek beépítésre. Ezek feladata a vezérléshez szükséges hangfrekvenciás jelsorozat előállítása és a középfeszültségű hálózatba való betáplálása. A HKV frekvencia az ÉMÁSZ Rt. területén 183.33HZ. - Hangfrekvenciás vevőkészülékek, amelyeket a kapcsolóórák helyett szereltünk fel a fogyasztóknál. Ezek feladata a hangfrek-

Gyurkó István okl. villamosmérnök, az ÉMÁSZ Rt osztályvezetője, a MEE tagja [email protected] Szakmai lektor: Dr. Dán András egyetemi docens ,BME Villamosmüvek Tanszék, a MEE tagja

28

120 kV

35 kV HFKVf '

120 kV

- HFKV

35 kV HFKV -«

20 kV • HFKV

l.sz. ábra. A vizsgált hálózat egyszerűsített vázlata

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia Gyöngyös város és a környék villamosenergia-ellátásának fő táppontja a Gyöngyösi 120/35/20 kV-os állomás. Ebben a táppontban van elhelyezve a HKV jelbetápláló berendezés. A transzformátorok középfeszültségű oldalain vannak beépítve a soros jelbetápláló egységek amelyeket egy adóberendezés vezérel. Gyöngyös város belső területének ellátása 10 kV-os kábel hálózatról történik. A 10 kV-os kábel hálózat táplálását Gyöngyös városban lévő, a Gyöngyösi 120/35/20 kV-os állomástól 2 km-re lévő delegált 35/10 kV-állomás végzi. A 2 db új és a meglévő VTB elhelyezkedését a hálózaton a mellékelt egyszerűsített vázlat mutatja.

1 . -US 12WCJ-

A beépítésre kerülő generátorok és a transzformátorok fó' műszaki jellemzőit az 1.számú táblázatban foglaltuk össze. A vizsgálat folyamán azt kell ellenőrizni, hogy a generátorok beépítése után a HKV vevőkészülékek biztonságos működéséhez szükséges alsó határfeszültség az ellátási területen (egy adó körzetében) rendelkezésre álljon, ill. egy küszöbértéknél kisebb ne legyen. l.sz. láblázat. A gázmotorok főbb villamos jellemzői

Megnevezés

Generátor

Transzformátor

Jellemzők

Mérges úti Fűtőmű

Olimpia úti Fűtőmű

Sn

1460 kVA

1320 kVA

X"

14%

13%

X'

20%

19%

Xd

238%

218%

cos (p

0,8

0,8

Sn

1600kVA

lOOOkVA

Ul

10 kV

10 kV

U2

400 V

400 V

e

6%

6%

4. A vizsgálati módszer A jelenlegi állapotot helyszíni mérésekkel állapítottuk meg. A méréseket két helyszínen végeztük, a 120/35/20 kV-os állomásban megmértük a 20 kV-os és 35 kV-os induló jelszinteket (feszültség és áram), valamint a HKV adógenerátor kimenő áramát, a 35/10 kV-os állomásban a 10 kV-os és 0.4 kV-os jelszinteket mértük. A mérésekre 2001. május 21-én és 28-án került sor. Ajelszinteket a HKV adógenerátor maximális kimenő teljesítménye mellett, különböző hálózati terhelésekkel mértük. A fú'tőerőművi új generátorok jelszintre való várható hatásának vizsgálata számítással történt.A modellezés a mért eredményekre támaszkodva a hálózati adatok ismeretében megadja a jelszint várható értékét az új generátorok hálózatra kapcsolását követően. A méréseket a TRANSANAL-16 16 csatornás műszer tranziens és regisztrációs üzemmódjában végeztük. A mérések alapján modellezve a fogyasztók hangfrekvenciás helyettesítő impedanciáját és a vizsgálandó 10 kV-os valamint 20 kV-os táppontokat, számítottuk a jelszint változását az új telepítésű generátorok hangfrekvenciás impedanciájának figyelembevételével.

5. A mérési eredmények és kiértékelésük A mérések eredményeiből egy idődiagramot példaképpen bemutatunk. 2002. 95. évfolyam 1. szám

2.sz .ábra. A 3ol kódú mérés, idöfuggvények, Us2okV

A diagramok felső részén láthatók a mért csatornák időfüggvényei, az alsó részen a kurzor által kijelölt időfüggvény Fourier spektruma van feltüntetve. A spektrum melletti bal oldali ablakokban az alapharmonikus és a 183,33 Hz-es összetevő effektív értékei vannak feltüntetve. A kurzorral végiglépve az összes csatornán leolvashatók valamennyi jel értékei. Az 2. táblázatban megadjuk a jelszintek jellemző értékeit az S fázisban valamennyi mért jelre vonatkozóan. Az eltérés a 3 fázis között nem jelentős. A feszültség jelszinteket százalékosan is megadjuk, a vonatkoztatási alapok a névleges feszültségszintek (22/V3 kV, illetve 1l/V 3 kV). A mérés során a jelszint közel 10%-os spontán ingadozása volt megfigyelhető. 2.sz. táblázat

Kód

Mérés helye

HKV jelszint UHKV. 'HKV

301 302 303 304 103

105

20 kV transzformátor 20 kV transzformátor 20 kV transzformátor 20 kV transzformátor 10 kV transzformátor Kisfaludy Budai NA 0.4 kV 10 kV transzformátor Kisfaludy Budai N.A. 0.4 kV

152 V 11.96 A 138 V 12.43 A 146 V 12.19 A 127 V 12.16 A 116 V 13.18 A 1.26 A 1.38 A 3.68 V 104 V 13.85 A 1.258A 1.57 A 3.64 V

HKV jelszint [%]

Alapharm.

1,2

12.93 kV 512A 12.84 kV 680.7 A 13.036 kV 584 A 12.86 kV 739 A 7.06 kV 317.8 A 30.5 A 31.79 A 231 V 6.426 kV 352.5 A 30.8 A 42.4 A 231 V

1,09 1,15 1 1,83

1,59 1,64

1,58

U,,Ii

Látszólagos teljesítmény S fázis 6.62 MVA 8.74 MVA 7.613 MVA 9.5 MVA 2.244 MVA

2.265 MVA

A 120/35/20 kV-os alállomásban 20 kV-on mért jelszintek, valamint a 35/10 kV-os alállomásban mért jelszintek különböző alapharmonikus látszólagos terhelésnél

29

Villamos energia 152 V

6. A jelszint várható alakulása

H96 A

A103-105 kód jelű mérésekből számítható a 10 kV-os jelszint, ha a két új generátor a hálózatra csatlakozik. A183,33 Hz frekvenciára történő modellezést az 3.ábra szerint végeztük. Számítottuk a gyűjtősínre csatlakozó fogyasztók impedanciáját, valamint a mögöttes hálózat Thevenin modelljét. Erre a hálózatra csatlakoztattuk a telepítendő generátorok impedanciáját, így a jelszint számítható volt. A modellezés során az egyes impedanciákat azonos fázisúként vettük figyelembe, ez adja a legkisebb jelszint értékeket, tehát a biztonság irányában történik az elhanyagolás. A10 kV-os mérési eredmények alapján a két terhelési állapotban a fogyasztói impedancia:

Z^íia.ilLL.ggo /<* =

— = 7.51 Ll

kis terhelési állapotban,

116 V - 1 0 4 V

= 17.9 n

(1,4%).

z„

ZQ

3. sz. ábra. A mért jelszintek alapján a 10 kV-os gyűjtösín felöl modellezett hálózat

A 20 kV-os hálózatra csatlakozó generátor (Húsüzem) hatása hasonlóan számolható, mint az új generátoroké. A nagy és a kis terhelési állapotok összevetéséből a fenti összefüggések szerint:

0.47 A

Az egyre szaporodó kapcsolt energiatermelésű kisgenerátorok miatt javasoljuk, hogy az áramszolgáltató rt.-k a fogyasztói szerződésben tartsák fenn a jogot egy szükség esetén telepítendő zárókörre, amelyet a fogyasztónak egy későbbi időpontban esetleg telepítenie kell, ha a jelszint csökkenése ezt indokolttá teszi. Jelenleg a gyöngyösi mérés tapasztalatai szerint a 20 kV-ról ellátott fogyasztói körzet jelszintje éppen megfelelő, így leginkább erre a feszültségszintre kell figyelni a jövőben.

Az áramszolgáltatóknak fel kell készülni a tervezett kis-erőművek, ül. kisteljesítményű villamos energia termelő berendezés (VTB) megfelelő fogadására. Az eddig jelzett berendezések megvalósulása esetén jelentős teljesítménykapacitás kerülhet a hálózatra. A szétszórtan jelentkezők kis egységek irányítása, üzemeltetése, hangfrekvenciás körvezérlésre gyakorolt hatása egyre kritikussá válik. Irodalomjegyzék 1.

Dr. Geszti P. Ottó: Villamosenergia-rendszerek

2.

Rendszertechnika Fejlesztő KFT., Budapest: 09-90sz. tanulmány. Az ÉMÁSZ hangfrekvenciás központi vezérlés irányítástechnikai rendszerterve.

3.

Rendszertechnika Fejlesztő KFT., Budapest: 14-90-2 sz. tanulmány. 183Hz-es jelterjedési vizsgálatok.

4.

Gyurkó István-Kiss József: Salgótarjáni gázmotorok közcélú hálózatra kapcsolása és szerepe a város távhőeHatásában. ELEKTROTECHNIKA 7-8-sz. 2001.

-29.78 Q

A fogyasztói impedancia:

30

uHKV = m v (~i%).

A vizsgálatokat minden esetben el kell végeztetni. Ha a VTB a HKV üzemét káros mértékben befolyásolja, a VTB üzemeltetőjének kötelezettsége a jelromlás okának elhárítása olyan mértékig, hogy a VTB nélküli jelszint változása egy meghatározott értéken belül maradjon. Egy újonnan belépő VTB a többi fogyasztó műszaki feltételrendszerét károsan nem befolyásolhatja.

A generátorok bekapcsolt állapotában 10 kV-on

AIHKV

20 kV-on a generátor bekapcsolása után, nagy terhelés mellett a jelszint

A mérés maximális jelszinttel történt. A tényleges jelszint ennek kb. 90%-a.

Z G - 37H

14 V

t/„ = 138 V +12.43 A -29.78 a - 5 0 8 V

Két körülményre azonban fel kell hívni a figyelmet:

A két új generátor eredő impedanciája 10 kV-on a tranziens és szubtranziens reaktanciák számtani közepének, valamint a transzformátor dropnak a figyelembevételével 183.33 Hz-en.

AC/„

nagy terhelésnél.

Mivel a maximális HKV generátor teljesítményhez tartozó 10 kV-os és 20 kV-os hangfrekvenciás jelszintek a kapcsolt generátorok bekapcsolt állapotában is meghaladják a minimális 0.7%-os szintet, zárókörök alkalmazása nem indokolt.

VH^VHKV+IHKVZH^Ü V + 13,18 ,4-17.9 H - 3 5 2 V üresjárási feszültség.

V

= 111 D.

7. Következtetések

A Thevenin feszültség

UHKV=9\

12.43 A

kis terhelésnél,

A hangfrekvenciás üresjárási feszültség:

nagy terhelesi állapotban.

A Thevenin impedancia: AC/„

138 V

z.

= 12.71 D.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

Megjegyzések Tóth Ferenc cikkéhez Dr. Fodor György, Dr. Sebestyén Imre 1. A "Bevezetés" c. fejezetben az egyszerűsítések között szerepel a "... a permeabilitás állandó és nagy érték (pl. fAO=IOOO)." mondat. Tekintve, hogy az elektromágneses térelméletben fio szinte kivétel nélkül a vákuum permeabilitását jelenti, helyesebb lenne a relatív permeabilitás elnevezést és a fir jelölést alkalmazni. 2. Az "Elméleti alapok" c. részben megadott (1 )-(7) egyenletek helyesek, bár (5)-ben v(B) lenne a konzisztens írásmód. 3. A (8) egyenlet - tekintettel a mozgó vezetőkre - helyesen, J = s(E+Éi + vxB) + Js,

(MA)

ahol / a forrás-áramsűrűség. Ennek megadásával írhatjuk elő egyes tartományokra a mágneses teret gerjesztő áram sűrűséget. 4. A (9) egyenlet nyilvánvalóan helytelen, mert bal és jobb oldalán ugyanaz az E térerősség áll, amiből v x f í - 0 következne. Célszerűen, pl. EM-mc\ kellene jelölni a bal oldali mennyiséget. Valójában erre az egyenletre nincs szükség az általunk megadott (M. 1) esetén. Ez a jelölésbeli következetlenség megtalálható a (10) egyenletben is. 5. A (10) összefüggés felírása is szükségtelen, ugyanis ez a (4) egyenlet integrális alakban, továbbá nem következik belőle a grady - 0 egyenlet, amelyet a szerző feltételez a továbbiakban. Megjegyezzük, hogy általában a 3-dimenzós örvényáramú terek számításakor a (p skalár potenciál csak kivételesen - egyszeresen összefüggő tartományt kitöltő homogén vezetők esetében - tekinthető állandónak (pl. nullának). 6. A fenti módosításokkal a cikkbeli (2) egyenlet a potenciálokat bevezetve az alábbi lesz f dA -\ rot(vrotA ) = q — dt - — gradip + v x rotA + Js.

(M.2)

Mivel ez két ismeretlen függvényt tartalmaz, a potenciálok meghatározásához alkalmazni kell a folytonossági egyenletet is. Mint ismeretes ez az első Maxwell-egyenlet divergenciáját jelenti, tehát a div{rot(vrotAy) = 0

(M.3)

azonosságot és a dl

dA

dx

, _ - gradty + v x rotA

+ J. =0

(M.4)

egyenletet kapjuk. AdivA = 0 ún. Coulomb mérték feltételezésével fenti összefüggésből a -div(<jgrad(p) + div(ovx rotA ) ~ -divJs

(M.5)

differenciálegyenletet kapjuk. Aszerző azonban csupán a jóval egyszerűbb 2-dimenziós feladatot kívánja megoldani, ezért szükségtelen az általánosabb eset tárgyalását pontatlanul felvázolni, már a potenciálok bevezetését követően egyszerűsíthette volna feladatát. 7. A2-dimenzióra vonatkozó vizsgálatokkal kapcsolatos szöveg, a (12) egyenletet megelőzően nem egyértelmű. A szerző valószínűleg az alábbi szokásos feltételezéseket teszi:

A=eA.,—z- = 0J= eja,—S. = Q,v = é vx dz dz

(M.6)

(et és ez az x- és z-irányú egységvektorok). Ennek azonban ellentmondanak a "gerjesztő áram a tengely (melyik?) irányába mutat... és a szekunder rész a tengellyel párhuzamosan mozog" feltételezéDr. Fodor György, a műszaki tudomány doktora, professzor emeritus, MEE tag Dr. Sebestyén Imre, a műszaki tudomány kandidátusa, egyetemi docens, MEE tag [email protected] A hivatkozott cikk az ELEKTROTECHNIKA 2001. 7-8. számában jelent meg.

2002. 95. évfolyam 1. szám

sek. Az említett "tengely" valószínűleg a koordináta-rendszer z-tengelye, de akkor a sebesség nem lehetne x-irányú. Mivel a szerző konkrét számításai a v = 0 esetre vonatkoznak (1. az 1. ábra fölötti szöveget), ezért az ellentmondás feloldására később sem kerül sor. Jó lett volna a motor szerkezeti vázlatát a felvett koordináta-rendszerrel együtt ebben a szövegkörnyezetben megadni. 8. A (12) egyenlet korrekt felírásához az feltételek alapján: _ dA _ dA. =et—-~ev—-,

rotA

•

y

dy

(M.7)

dx

továbbá

• x J roti vrotA r) = e\ _

-

d( dAz) v— dxy dx j

d

dA,

dy\

dy

(M.8)

dA,

(M.9) v x rotA = -eyx —dx és mivel az áram sűrűségnek (M.6) értelmében csak e-irányú komponense lehet: -div(ogradq>) = illetve div(av x rotA

) =-CTV

(M.10)

a—-

dz\

dz

A

i

dz{dx j

(M.1I)

=0.

Ezek alapján a 2-dimenzióra vonatkozó egyenletek:

df dA, dx{ __d_

dx

c dy

aO

(dA.

&p

dA.

v—- \+d —- + —^--v,—dy J { dt dz dx

(M.12)

(M.13)

a ^ | = 0.

dz{~ dz. A fenti összefüggésekben a a-val szorzott tagok a nem-vezető közegekben eltűnnek, így a skalár potenciálnak és (M. 13) megoldásának csak a vezetőkben van jelentősége. Itt két különböző feltételezéssel élhetünk. a) Gyakorlati esetek egy részében a vezetőket adott U feszültséggel tápláljuk. A modellben ez a feltétel azt jelenti, hogy pl. (p(z = 0) = U és cp(z - h) - 0. (h az elrendezés z-irányú mérete.) Az egyenletből ekkor: öcp __f/ (M.14) dz ~ h' azaz (M.12)-ben a skalár potenciált tartalmazó tag formálisan helyettesíthető a . _ őcp _ U (M.15) J „ — C ~ ~ — ~~(J— dz h előírt áramsűrűséggel, és /T-hez hasonlóan kezelhető a számítás során, b) A feladatok másik csoportjában a vezetőkön nincs feszültség-kényszer, azaz (M. 13)-at a — d z

=0 peremfeltétellel oldjuk z-OlZ=A

meg, azaz — - 0 a teljes vezetőben és így (M. 12)-ből ez a tag e\dz hagyható. 9. A szerző hivatkozik a divA =0 (M.16)

31

Villamos energia Coulomb-féle mértékválasztásra az (12) egyenlet felírása kapcsán. Azonban ez a feltétel automatikusan teljesül az (M.6) alatti kikötések értelmében, és mint látható a grady tag elhagyása az egyenletből más feltevésekkel magyarázható. 10. Az általunk bevezetett (M.12) egyenlet tetszőleges időbeli változást megenged, míg a cikkben felírt (12) összefüggés a benne szereplő' j(0 tényező következtében csak szinuszos időbeli változásra alkalmazható. Az erre vonatkozó szabatos feltételek is hiányoznak. A megfelelő gondolatment az alábbi. Feltételezve, hogy lineáris közegeket vizsgálunk, minden mennyiség a gerjesztés (Ö körfrekvenciájával azonos körfrekvenciájú szinuszos változású, tehát pl., Az(x,y,i\ - RQ<Á(x,y^elml\,aho\A a vektorpotenciál z-irányú rendezőjének komplex amplitúdója. Ezt behelyettesítve (M.12)-be az alábbi összefüggést kapjuk: cA . ~ ő(p öA . (M.17) j(úA + —- - v, — = 7 '— Öy ' dy oz dx dx dx Ez az eredmény hasonlít a (12) egyenletre, de azzal nem egyezik meg. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ebben a formában csak lineáris közegek esetén alkalmazható ez az összefüggés. Nemlineáris (ferromágneses) anyagok jelenlétében felharmonikusuk keletkeznek, azaz a szinuszosnak feltételezett gerjesztő áram nem szinuszos mágneses indukciót létesít és a vektorpotenciál nem írható le egyetlen komplex amplitúdóval. Ebben az esetben a mágneses indukció alap-harmonikus összetevőjének közelítő meghatározása lehetséges. Az (M.17) egyenletben ekkor a mágnesezési görbe alapján meghatározható ún. leíró függvényt kell alkalmazni, amely v = v(B) alakú, ha a közeg mágnesesen izotróp. Ekkor a fajlagos reluktancia d_

feltétel nélkül) biztosítja az indukció normális komponensének folytonosságát. Az 1. ábrán felrajzoltunk két háromszög elemet, amelyek közös oldala két közeg határán fekszik. (Korrekt végeselem hálót ennek megfelelően kell generálni.) A két elem közös csúcspontjaiban a mágneses vektorpotenciált jelölje A/ ill. A3. A határvonal mentén a potenciál a legegyszerűbb lineáris formafüggvények esetén (azaz lineáris közelítést használva): [ (M.19) ^K ki ahol 1/3 a két csúcspont távolsága, í; a vizsgált pont távolsága az A, potenciálú csúcstól. Az (M.7) összefüggést a £,-ri koordinátarendszerben felírva kapjuk, hogy akár a vj, akár a v2 fajlagos reluktanciájú közegben az indukció közeghatárra merőleges komponense

dA. _Ai-A3

(M.20) L ^ azaz a közegjellemzőtől függetlenül teljesül B„ folytonossága!

B -Bn-

V2

(M.18) formában függ a vektorpotenciál amplitúdójától. A szerző ezen lényeges feltételekről nem tesz említést. 11. A (13) és a (14) egyenletek a vektorpotenciálra vonatkozó peremfeltételeket adják meg. Itt a (14) Összefüggés fizikai tartalma ÖA kétséges, ugyanis a — - - 0 feltétel By=0 előírást jelenti, ami fizikaidx lag (pl. szimmetria alapján) nem indokolható. Ehelyett a gerjesztett primer résztől megfelelő távolságban (azx és y kellően nagy értékeire, ahol a mágneses indukció elhanyagolható) szintén az Az = 0 feltételt lenne célszerű alkalmazni. 12. A "Számítási motormodeH" c. fejezet sem mentes a konfúziótól és az összefüggések téves interpretálásától. A (15)-( 18) egyenletekben a szerző ismét megadja a résztartományonként megoldandó parciális differenciál-egyenleteket. (A (18) összefüggés jobb oldala hiányzik.) A felírt összefüggések azonban korábbi (12) egyenletnek nem speciális esetei. Felesleges és indokolatlan a rot{virotAi) kifejezések használata (ennek speciális esete szerepel (12)-ben!), továbbá az idő szerinti deriváltak is visszakerültek a vezetőkre vonatkozó egyenletekbe. Tehát mégsem (12) megoldása cél? 13. A mágneses indukció normális komponensének és a mágneses térerősség tangenciális komponensének folytonosságát kifejező (19)-(24) egyenletek felírása felesleges. Például (19)-re azért nincs szükség, mert a (13)-ban az Az=0 feltételt már kikötöttük, és ez egyenértékű (19)-cel, amennyiben n, a F, peremre merőleges egységvektort jelöli. Azonban sem ez, sem a továbbiakban használt n2,«, ,n2 ,n, ,n2 ,«3 ,nA vektorok jelentése nincs megadva. A hivatkozott egyenletek felírása - a témában kevésbé járatos olvasó számára - tévesen azt sugallja, hogy ezen összefüggések szükségesek a feladat véges-elemes megoldásához. Valójában épp ennek ellenkezőjéről van szó. Könnyen belátható, hogy a mágneses vektorpotenciál használata véges-elem módszer esetén automatikusan (külön

32

/. ábra

14. Mint látható, a mágneses indukció normális komponensének folytonossága lényegében Dirichlet-típusú peremfeltételt jelent a közeg határokon. A mágneses térerősség tangenciális komponense viszont a vektorpotenciál normális irányú deriváltjával fejezhető ki: BA Hn = H^ = Vl~^,

ŐT]

(M.21)

azaz Neumann-típusú peremfeltétel. A parciális differenciálegyenletek elméletéből ismert, hogy valamely tartomány határán az ismeretlen függvényt és annak normálisjrányú deriváltját nem lehet egymástól függetlenül előírni, így azA - (p potenciál-kettős használata mellett a térerősség tangenciális komponense az elemhatárokon nem lesz folytonos, még azonos közegen belül sem! A megoldás ebből származó hibája a végeselem-felosztás sűrítésével csökkenthető, elvileg azonban csak végtelen finom felosztás esetén válik nullává. A végeselem hálót automatikus-adaptív módszerekkel generáló szoftverek többsége épp ezen feltétel teljesülésében fellépő hibát minimalizálja, és más esetekben is alkalmazzák a közelítés hibájának becslésére. 15. A szerző számításait kereskedelmi forgalomban kapható szoftverrel (COSMOS/M ESTAR) végezte el, amelynek lehetőségei erősen korlátozottnak tűnnek: a szükségesnél jelentősen durvább térbeli és időbeli felosztásból erre következtethetünk. Az eredményeket vizsgálva feltűnő, hogy a kiszámított mágneses indukció maximális értéke alig nagyobb 0.5 T -nál (a 10. ábrán 0.527 T), viszont a számításban felhasznált mágnesezési görbe lineáris 0.9 T feletti értékig (lásd 1. ábra). Ilyen viszonyok mellett felesleges a szerző által említett Newton-Raphson algoritmus alkalmazása, a jóval gyorsabb lineáris analízis is kellő pontosságot biztosított volna. ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

A villamos távvezeték-hálózat szerepe az Egyesült Államok energia problémáinak kialakulásában és megoldásában Csukonyi Zoltán Budapesten született 1927-ben. A Budapesti Mű- távvezeték hálózat, amely biztosította volna a dereguláció által szaki Egyetem Villamosmérnöki Karán 1950-ben az megkívánt szabad energiamozgást. Ennek az értekezésnek a célja, hogy rámutasson a zavarok kiala1. sz. hazai villamosmérnöki oklevelet szerezte meg. A kulásának néhány fontosabb okára és összegezze a javasolt megolFővárosi Elektromos Műveknél, majd a Fővárosi Te- dási lehetőségeket. A problémák és a javasolt megoldások jelentős herelosztóban dolgozott 1956-ig, amikor Amerikába része az USA villamosenergia-rendszerének különleges helyzetévándorolt ki. 1964-ig New Yersei állam áramszolgál- ből ered, azok ismerete és tanulmányozása azonban más rendszetató vállalatánál dolgozott, azután pedig Kaliforniá- reknek is előnyére válhat. ban az USA legnagyobb erőműtervező, beruházó és kivitelező vállalatának szakértője lett. 1994 óta nyug- 1. A probléma kialakulásának összefoglalása díjasként villamosenergia-rendszerek és erőművek Az USA villamosenergia-hálózata ebben hagyományos szervetelepítésével kapcsolatos tanácsadó munkát végez. zésben aránylag zökkenésmentesen működött a 90-es évek elejéig. Bevezetés Az elmúlt években az Egyesült Államok villamosenergia-ellátásában jelentős zavarok léptek fel. Több helyen a feszültség csökkentéséhez, fogyasztói korlátozáshoz, só't Kaliforniában lekapcsoláshoz is folyamodtak a rendszer üzemképességének fenntartása érdekében. A nehézségeket többnyire az erőműkapacitás hiányának terhére írják, amit az elhamarkodott és nem kellően átgondolt dereguláció okozott. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a távvezeték-rendszer elégtelensége is jelentős szerepet játszott a probléma kialakulásában. Észak-Amerika villamos hálózata (beleértve Kanadát és a mexikói Baja California északi részét is) négy együttműködő rendszerre van felosztva. A rendszerek között csak meglehetősen korlátozott képességű egyenáramú kapcsolatok állnak fenn. Eltekintve a szövetségi kormány tulajdonában lévő jelentős villamos vállalatoktól, az USA hálózata javarészt a hagyományosan vertikálisan szervezett monopolisztikus magán vállalatokon alapul, amelyek a múltban kötelezve voltak arra, hogy a szolgáltatási területükön belül minden fogyasztót kizárólagos joggal ellássanak. Az állami szervek úgy szabályozták az árakat, hogy a vállalat elegendő jövedelemhez jusson a rendszer fenntartásához és továbbfejlesztéséhez. A hálózatot úgy tervezték és tartották üzemben, hogy az energiát a vállalatok a szolgáltatási területeiken belül megbízhatóan eljuttathassák az erőművektől a fogyasztókig. A szomszédos hálózatok között általában csak olyan összeköttetések voltak, amelyek lehetővé tették: egyrészt az esetleges hosszúlejáratú szerződésekben lekötött energia átvitelét, másrészt az erőművek tartalék kapacitásának kölcsönös kihasználását. Ebben a hagyományos elrendezésben nem alakult ki sem országos, sem az együttműködő rendszereken belüli átfogó

A vállalatok egymással és a állami szervekkel együttműködtek és hosszú évtizedekig elfogadható áron gondoskodtak a megbízható energia ellátásról. Idővel azonban olyan szemlélet alakult ki, hogy a monopolisztikus vállalatok, a megfelelő gazdasági ösztönzés hiányában nem képesek hatásosan működni és azt csak a piacgazdálkodás bevezetésével lehet elérni. Több államban ezért lehetővé tették, hogy a fogyasztók szabadon választhassák meg ellátóikat. Megengedték vagy előírták, hogy az áramszolgáltató vállalatok adják el erőműveiket független erőművi vállalatoknak és, hogy az utóbbiak új, saját erőműveket építsenek. Az áramszolgáltató vállalatokat pedig arra kötelezték, hogy távvezeték-hálózatukat megfelelő díjazásért bocsássák a független erőmú'vi vállalatok rendelkezésére, hogy azok elláthassák saját fogyasztóikat. A deregulációt sok államban még nem vezették be, de ahol bevezették, ott sem egyöntetűen. A piacgazdálkodásnak ez a részleges bevezetése is azzal a következménnyel járt, hogy a hálózatokon olyan terhelések jelentek meg, amire a tervezéskor nem számítottak. Ez részben túlterhelést okozott egyes vezetékeken, részben rendkívül megnehezítette a feszültség szabályozását. A korábbi jó együttműködést bizalmatlanság , az információ visszatartása és az önérdek megvédésének szelleme váltotta fel, ami nagy mértékben gátolta a rendszer üzemben tartását és a fejlesztési tervek kidolgozását. Ezután az érintett áramszolgáltatók csak olyan távvezetékeket építettek, amelyekre a helyi szükséglet kielégítéséhez volt szükség. Ezzel magyarázható, hogy amíg az országos csúcsterhelés több mint 16%-kaI növekedett 1990 és 1998 között, a távvezetéki beruházások évi értéke országos viszonylatban több mint 40%-kal csökkent. A távvezetéki rendszer szűk keresztmetszetei előtűntek, amelyek nemcsak a fogyasztás korlátozásához vezettek, hanem meggátolták, hogy a dereguláció és a piacgazdálkodás gazdasági előnyei kibontakozzanak. Az ezáltal okozott gazdasági veszteségek is egyre inkább nyilvánvalóvá váltak

Csukonyi Zoltán aranyokleveles villamosmérnök, e-mail: [email protected]

2002. 95. évfolyam 1. szám

33

Villamos energia A villamos hálózat fizikai elégtelenségének első jelei - amire már a közvélemény és a sajtó is felfigyelt - 1999 nyarán, Chicago környéken jelentkeztek először. A hálózat általános problémáinak felismerésére azonban csak 2000/2001 telén következett be, amikor a helyzet Kaliforniában kritikussá vált, mert sorozatos lekapcsolásokra került sor. Élénk vita alakult ki arról, hogy ki és mi okozta ezt kritikus helyzetet. Kétségtelen, hogy a kaliforniai problémák oka elsősorban az erőmú'vi kapacitás fejlesztésének elmaradása és az árstruktúra hibás kialakítása volt. Ezt még tetézte, hogy ebben az időszakban a nyugat-amerikai együttműködő hálózatban a szárazság miatt elég szűkös volt vízerőművek kapacitása és a hőerőművekben a szokásosnál nagyobb kapacitás volt üzemen kívül. Ennek ellenére a a rendszer legtöbb esetben mégis el tudta volna látni a kaliforniai igényeket, ha a távvezeték hálózat ezt lehetővé tette volna. A távvezetékek átviteli képessége elégtelennek bizonyult az északnyugati államok és Kalifornia között, valamint Észak- és Dél-Kalifornia között. Főleg a távvezeték hálózat szűk keresztmetszete miatt a 2001. év nyári csúcsidőszakára nemcsak Kaliforniában, de az ország északkeleti részében is, különösen New Yorkban, válságos helyzet kialakulását jelezték. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a távvezeték hálózat fejlesztésére is sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mégpedig nemcsak a kiesés-okozta gazdasági veszteség miatt, hanem azért is mert a fogyasztók egyre nagyobb igényt támasztanak az villamos energia ellátás minőségével szemben. A piacgazdaság lehetőségeinek hatására országszerte jelentős erőmű építés folyik vagy van előkészületben. Ezzel ellentétben a távvezetéki hálózat fejlesztésére viszont hiányzik a gazdasági ösztönző erő. Súlyos problémát okoz az is, hogy a távvezeték-hálózat megújítása - mind műszaki, mind szervezeti okok miatt - sokkal nehezebb feladatnak látszik, mint az erőművek kapacitásának bővítése. Politikailag sokkal nehezebb egy távvezetéket elfogadtatni az érdekelt közületekkel és érdekvédelmi szervezetekkel, mint egy erőművet.

2. Politikai jellegű fejlemények Az egész villamosenergia-iparág valamint az államok és a szövetségi kormány szervei felismerték, hogy az energia probléma erős fékező hatást válthat ki az ország gazdasági fejődésében és, hogy sürgős, határozott akcióra van szükség. Nyilvánvalóvá vált, hogy az új piaci rendszerben az áramszolgáltató vállalatok és a független erőművi vállalatok érdekei nem fedik szükségszerűen a közérdeket. Az, hogy egyes államok nem egyöntetűen alkalmazták a dereguláció bevezetését szintén nem segíti elő egyes régiók vagy az egész országra kiterjedő problémák megoldását. A kérdés megoldásában ezért egyre fontosabb szerep hárul a Szövetségi Kormányra és a törvényhozó testületre, a Kongresszusra. Több körzetben már működnek független rendszerirányító szervek (Independent System Operator- ISO), amelyek feladata azoknak a villamosenergia-átviteli ügyleteknek a folyamatos ellenőrzése, koordinálása és szabályozása, amelyek a rendszer biztonságos üzemét érinthetik. Egyes ISO-k felhatalmazást kaptak olyan ügyletek felfüggesztésére, amelyek károsan befolyásolhatják a rendszer üzembiztonságát. Ezért az ISO-k népszerűsége az áramszolgáltatók, a független erőművek és az utóbbiak fogyasztóinak körében nem tekinthető egyöntetűnek. Egyesek úgy vélik, hogy az ISO-k Önkényesen és bürokratikusán működnek és szükségtelenül hátráltatják a piac kialakulását.

34

Az észak-amerikai kontinens villamosenergia-rendszerének megbízhatóságát egy tanácsadó testület (North American Electric Rcliability Council, NERC) rendszeresen felülvizsgálja. A NERC munkájában részt vesz a kontinens villamosenergia-iparának úgyszólván valamennyi részlege, és tíz regionális tanács tartozik hozzá. A NERC felméri a villamosenergia-termelés, az átvitel és a rendszerek közötti kapcsolatok problémáit, valamint a szervezeti és a szabályozási kérdéseit is. Az évente kibocsátott jelentés áttekinti a múlt problémáiból leszűrhető tanulságokat, kiértékeli a különböző szabályok és előírások betartását és 10 éves előrejelzést készít a várható fejleményekről. Az Energiaügyi Minisztériumnak (Department of Energy-DoE) fontos szerepe van a villamosenergia-iparban kialakuló verseny előmozdításában. A múlt évben kidolgozott terv szerint a dereguláció bevezetésével az államok által ellenőrzött és szavatolt monopolisztikus energiaellátási-rendszert regionális piaci rendszer fogja felváltani. A tervjavaslatot tesz arra, hogy Szövetségi Energia Szabályozó Bizottság (Federal Energy Regulatory Commission-FERC) a már meglévő vagy létesítendő ISO-k útján vegye át a felügyeletet az egész távvezeték-hálózat felett. Ezen kívül a terv a távvezetékek üzemviteli ellenőrzését az illetékes ISO-ra bízná, és felhatalmazná a FERC-et, hogy rábírja az áramszolgáltató vállalatokat az ellenőrzés átengedésére. Az esetleges visszaélések elkerülése végett a FÉRC jogosult lenne betekinteni az érintett vállalatok könyveibe is. A múlt év elején a FÉRC kibocsátott egy rendelkezést, amely minden távvezetéki hálózatot üzemben tartó szervezet kötelességévé teszi, hogy terjesszen elő egy tervezetet regionális távvezetéki szervezetek (Régiónál Transmission Organizations-RTO) létrehozására, vagy a meglévőkhöz való csatlakozásra. A rendelkezés ugyan nem kötelezi a vállalatokat egy regionális szervezetben való részvételre, de megköveteli, hogy fejtsék ki indokaikat, ha nem tudnak vagy nem óhajtanak részt venni benne. A beadott tervezetek összefüggő értékelését eddig még nem hozták nyilvánosságra. Az Egyesült Államok szenátusa már 2000-ben elfogadott egy törvényt, amely előírja regionális villamos szervezetek (Electric Régiónál Organisation-ERO) felállítását. Ezek üzemviteli szempontból a NERC-nek lennének alárendelve. Ugyanakkor felhatalmazná a NERC-et kötelező üzemviteli szabályok kibocsátására és arra, hogy érvénytelenítsen olyan intézkedést az egyes államok részéről, amely nem egyeztethető össze a regionális villamos szervezet üzemviteli szabályzataival. Ezt a törvényt azonban Kongresszus alsóháza még nem vette fel napirendjére. Az új Bush kormányzat központi feladatául tűzte ki az Egyesült Államok energiahelyzetének felülvizsgálatát és a fennálló problémák megoldását. Május folyamán közzétettek egy széles körű Nemzeti Energia Tervet, amelyben a villamos energia kérdéseinek megoldása fontos szerepet játszik. A terv jelentős teret szentel az erőművi kapacitás fejlesztésének, és külön részben foglalkozik a távvezeték-hálózat problémáinak elemzésével is. A terv többek között részletes terv kidolgozását javasolja az országos távvezeték-hálózat megvalósítására és olyan ösztönző tarifarendszer bevezetésére, amely előmozdítaná távvezeték-hálózat megfelelő bővítését. Ez utóbbi érdekében a terv olyan törvénytervezet előterjesztését is javasolja, amely biztosítaná, hogy a szükséges távvezetékek elsőbbségi jogot kapjanak a tervezett nyomvonal mentén. ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia A szövetségi kormány felterjesztett egy idevonatkozó törvényjavaslatot, amit a Kongresszus alsóháza némi módosítással már el is fogadott. Ez aránylag kevés figyelmet szentel a távvezeték hálózat problémáinak, de utasítja a kormányt, hogy a törvény végleges elfogadása után, négy hónapon belül dolgozzon ki egy 5 éves tervet a távvezeték hálózat fejlesztésére, beleértve a magas hőmérsékletű szupravezetők alkalmazását is. A törvény végleges elfogadásához a szenátus jóváhagyása és az elnök aláírására is szükség van. A jelek szerint a szenátus még az ősz folyamán napirendjére fogja tűzni ezt a törvényt. Mivel az tartalmaz néhány környezetvédelmi szempontból érzékeny javaslatot is, a fennálló nézeteltérések miatt bizonytalannak tűnik az elfogadása. Ezek a nézeteltérések nem függnek össze a távvezeték hálózat kérdéseivel, de a törvény el nem fogadása esetén a távvezeték-hálózat problémáinak megoldása is késedelmet szenvedhet. Meg kell említeni, hogy a villamosenergia-iparban nem mindenki ért egyet a sok új szabály bevezetésével. Véleményük szerint a problémák eredete részben a villamos hálózat fizikai jellegéből, részben a dereguláció módszeréből fakad, és így nem oldható meg könnyűnek tűnő politikai lépésekkel. Attól tartanak, hogy a sok új szabály végső soron gátolni fogja a piacrendszer hatásosságát és ezáltal több kárt okozhat, mint hasznot. A megoldást széleskörű, átfogó terv megvalósításában látnák a szövetségi kormányszervek aktív közreműködésével. A terv végrehajtásának költségeit igazolni lehetne a kiesések és korlátozások okozta gazdasági veszteségek figyelembevételével.

3. A műszaki megoldás lehetőségei Az áramszolgáltató vállalatok által fenntartott Villamos Energia Kutató Intézet (Electric Power Research Institute-EPRI) jelentős szerepet játszik a kérdés műszaki megoldásának kidolgozásában. Tevékenyen részt vesz a Flexibilis Váltakozó Áramú Távvezeték Rendszer (Flexible Alternating Current Transmission System-FACTS) kifejlesztésében és alkalmazásában. A FACTS olyan gyűjtőnév, amely magában foglalja a tirisztorral szabályozott soros és párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok, fojtótekercsek és transzformátor megcsapolások alkalmazását. Ezek lényegesen fokozhatják a hálózat működőképességét nemcsak normális üzemben, de gyors beavatkozási képességük folytán üzemzavarok esetén is. A már üzemben lévő FACTS berendezések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezeket a berendezéseket aránylag gyorsan (12-18 hónap alatt), többnyire már meglévő alállomásokban is lehet telepíteni. Költségüket igazolhatja, ha ezáltal elkerülhetők, vagy elodázhatok újabb távvezetékek építési költségei és a jóváhagyásukkal járó politikai problémák. A FACTS berendezések széles körű alkalmazása lehetővé tenné a rendszer teljes kapacitásának kihasználását, kiküszöbölné a szűk keresztmetszeteket, javítaná a villamosenergia-ellátás minőségét is. Ezzel a piacgazdaság szabadabb működése érdekében segítené a nagyarányú villamosenergia-átvitelt az együttműködő rendszereken belül Olyan javaslatok is felmerültek, amelyek a probléma megoldását a négy nagy összekötött rendszer kisebb, jobban kezelhető rendszerekre való felbontásában látják. Ezeket a kisebb rendszereket egyenáramú kapcsolatok kötnék össze, amelyek végső soron egy összefüggő nagyfeszültségű egyenáramú hálózattá épülnének ki, mintegy a váltakozó áramú hálózatok fölé telepítve. A kérdés azon2002. 95. évfolyam l.szám

ban továbbra is nyitott: ki finanszírozná ezt a megoldást, és megvan-e a politikai akarat a véghezviteléhez. A modern számítógépekre és az internetre alapozva a fogyasztók igénye egyre fokozódik az ellátás folyamatossága és minősége iránt, a hálózat viszont egyre kevésbé képes ezt biztosítani. Felmerült a hálózattól többé-kevésbé független energiaközpontok és elosztott kisebb erőműrendszerek gondolata is. Ezek a központok és az elosztott erőművek biztosítani tudnák a fogyasztóknak a gazdasági fejlődéshez szükséges minőségi ellátását, és egyúttal hosszú távlatban enyhítenék a távvezeték hálózat problémait is.

4. Következtetések Az Egyesült Allamok távvezeték-hálózatának megújítására alkalmazható műszaki módszerek többnyire ismertek, és a végleges megoldás minden valószínűség szerint ezeknek valamilyen kombinációjából fog megszületni. Ezzel szemben a szervezési és a politikai megoldások korántsem forrtak ki. Eddig a tagállamok hatáskörébe tartozott az, hogy a monopolisztikus áramszolgáltató vállalatok megfelelő hálózatot építsenek ki a fogyasztók ellátására. A probléma azonban országos jelentőségűvé szélesedett, ami a szövetségi szervek aktív szerepét kívánja meg. Az ebből eredő politikai jellegű problémák viszont még nincsenek megoldva. A távvezetéki hálózat megújítására az Energiaügyi Minisztérium által ígért javaslatok jelentős szerepet játszhatnak az egyetértés kialakításában, főleg a szervezeti és a politikai kérdéseket illetően. A kedvező technikai, anyagi és politikai feltételek az erőmű kapacitás nagyarányú fejlesztésére ösztönözték az érdekelteket. Egyes elszigetelt körzetek kivételével néhány éven belül fölösleges kapacitásra is számítani lehet a piacgazdaság klasszikus problémáival egyetemben. Ezzel szemben a távvezeték-hálózat megújítása mindeddig nyitott kérdés maradt. Határozott lépésekre lenne szükség a piacgazdálkodás teremtette lehetőségek kihasználása érdekében, valamint azért, hogy a távvezetéki hálózat az ország gazdasági fejlődésének előmozdítója, és ne pedig akadályozója legyen. Bejezésül meg kell említeni, hogy a 2001 nyári csúcsidőszakra jelzett nagyarányú lekapcsolásokra sem Kaliforniában, sem másutt nem került sor. A fogyasztás a vártnál lényegesen kisebb volt a szokottnál hűvösebb időjárás, a felemelt fogyasztói árak következtében, továbbá nem utolsósorban azért, mert a fogyasztók a lekapcsolás elkerülése céljából igyekeztek takarékoskodni. Ugyanakkor elegendő erőművi kapacitás is rendelkezésre állt. New York városa szintén súlyos helyzetre számított a nyári időszakban, főleg a városba vezető távvezetékek elégtelensége miatt. Sürgősségi alapon több mint 400 MW gázturbina-kapacitást építettek be a város területén a kritikus helyeken. Kétségtelen azonban, hogy a gazdasági élet általános visszaesése is hozzájárult a fogyasztói igényekhez csökkenéséhez. A probléma azonban nem tűnt el. Számos rendszer csak rendkívüli intézkedések bevezetésével, például mint feszültségcsökkentéssel, tudott csak átvergődni a csúcsidőszakon. Egyesek rámutatnak arra, hogy két-három éven belül az érettebb és jobban megalapozott internetrendszer jelentős gazdasági fellendüléshez vezethet. A piaci gazdálkodás ösztönző hatására az erőművek kapacitásának növekedése országos viszonylatban megfelelőnek látszik, ezzel szemben viszont a villamos hálózat elégtelensége komolyan veszélyeztetheti a gazdaság fejlődését.

35

Hírek

Fény Erzsébetvárosból Képeslevelezőlap - kiállítás a Magyar Elektrotechnikai Múzemban 2001. nov. 20. - 2002. jan. 31.

Mii

X%.&A&SLUS.*3U:

Megnyitó: 2001. november 20-án, 15 °° Megtekinthető 2002. január 31-ig. A Idállftás létrehozását támogatta:

A Magyar Elektrotechnikai Múzeum közel három évtizede gyűjt olyan levelezőlapokat, amelyeken valamilyen elektrotechnikai szerkezet, lámpa, villamoskocsi, transzformátorház látható. Persze a lapoknak csupán mellékszereplői az elektrotechnikai motívumok. A múzeumi munkatársak figyelmes munkájának köszönhető, hogy sok-sok levelezőlapon fedeztek fel villamossági vonatkozású részleteket. Most budapesti képeket válogattunk ki a több mint száz év történetét átfogó gyűjteményből. A fejlődés nyomon követhető a levelezőlapokon. A szénrudas ívlámpák, az izzólámpás kandeláberek, a fénycsöves ostornyeles lámpák, a korszerű higany- és nátriumlámpák egyúttal a főváros különböző korszakainak hangulatát is érzékeltetik. A kezdeti időszak formáinak visszatérése pedig jelenkorunk nosztalgiahullámának jele. Az első villamosok még a lóvasút kocsijainak motorizált változatai voltak, az 50-es évek 3-4 kocsis, távkapcsolású szerelvényei már világvárosi tömegközlekedési eszközök. Az Andrássy út vagy a Vörösmarty tér lámpái a 100 év előtti ívlámpák formáját idézik, bennük azonban a legkorszerűbb fényforrás világít. A képes levelezőlapok fontos kortörténeti dokumentumok. Kiállításunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a hagyományos értelemben vett történelemnek, hanem a technikatörténetnek is forrásanyagai.

Nemzeti Kulturális örökség Minisztériuma Kandeláber Világítástechnikai és Fémipari Rt. Budapest Főváros Közgyűlés Kulturális Bfcottsága, Budapest v i i . ki-r. önkormányzat Képviselő-testület Művelődési Búuttsá^u. ELMÜ Rt. A kiállított anyagot Gyökér Ittván, Ráday Mihály, Sitkéi Gyula msgángyűjteményéből, a Postamúzeum és a Magyar Elektrotechnikai Múzeum archívumiból állítottuk össze. Tervezte: Ruttks Andrea Fotó: Ráday Mihály Kivitelezte: INGA Mérnökiroda Bt. Szaktanácsadó: Sitke! Gyula Magyar Elektrotechnikái Múzeum Közhasznú Társaság 1075 Budapest, Kazinczy u. 21. T: 3220-472, T/F: 3425-750

wwy.cmuzeum.hu

Budapest utcáin a 19. század végén kezdődött el a villamos lámpák és egyéb villamos berendezések alkalmazása. Napjainkban már elképzelhetetlen lenne az élet villamos energia nélkül. A város újkori története összeforrt a villamosítással, ez az indítéka annak, hogy a Magyar Elektrotechnikai Múzeum az elmúlt évszázad városfejlődését a technikatörténet szemszögéből szemlélve kívánja érzékeltetni. Budapest belvárosának áramellátása Erzsébetvárosból, a Kazinczy u. 21. alatti áramátalakító állomásból indult ki, abból az épületegyüttesből, amely ma a Magyar Elektrotechnikai Múzeumnak ad helyet. 1893-tól innen vezették a kábelek a villamos energiát a lakóházakba, a Nemzeti Színházba, a Rókus Kórházba, üzletekbe és éttermekbe, majd 1909-ben a Rákóczi úton is felragyogott az ívlámpák fénye. Erzsébetváros és a villamosság kapcsolata azonban még régebbi hagyományokkal rendelkezik. 1889-ben itt, a Kertész utcában épült a főváros első erőműve. Ez az erőmű látta el árammal a pesti villamosokat, majd 1896-tól a millenniumi földalattit. A városkép jellegzetes elemei lettek a villanylámpák és a sárga villamosok. A villamosság megjelenése nyomon követhető a korabeli képes levelezőlapokon.

36

Budapesti villamosipari vállalkozás, belsőtéri szerelésben tapasztalattal rendelkező VILLAMOSMÉRNÖKÖT KERES. Pályázatokat az Elektrotechnika szerkesztőségében kérjük leadni, Budapesti világítástechnikai vállalkozás, világítástechnikai tapasztalatokkal vagy szakosítással rendelkező VILLAMOSMÉRNÖKÖT KERES. Pályázatokat az Elektrotechnika szerkesztőségébe kérjük eljuttatni. ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika

Beszámoló a Világítástechnikai ankétról 2001. OKTÓBER 16-17 A Világítástechnikai Társaság 2001. október 16-17-én tartotta meg szokásos őszi ankétját, ahol a szakma reprezentánsai számoltak be szakmai újdonságaikról, tervezett és megvalósult elképzelésekről, szakmánk rohamos fejlődéséről. Az ankétot megnyitó Dr. Lantos Tibor méltatta a közelmúltban elhunyt Dr. Simonyi Károly professzor tudományos és oktatói munkásságát.

lyozó rendszerek előnyeivel és a gyakorlatban elkövethető hibákkal. 5.

Az Ankét tiszteletére most mutatták be a világítási szakma régóta hiányzó lexikonját. Borsányi professzor szerző kollégái nevében ismertette a könyv szerkezetét, használatának lehetőségét és szükségességét. Ezen kívül színesen mesélt a lexikon születéséről az ötlettől a megjelenésig.

Az előadások két napon összesen négy szekcióban hangzottak el. Az előadások tartalmáról az alábbiakban adunk kivonatos beszámolót. I. szekció (elnök: Dr. Lantos Tibor) 1. Dr. Berta István Elektromágneses környezetvédelem a

II. szekció (elnök: Radványiné Novotny Olga) világítástechnikában

1.

Az előadás nagyon színesen és plasztikusan foglalkozott a környezetünkben kialakuló villamos, mágneses és elektromágneses erőterek hatásaival. Ezeknek az erőtereknek nem csak biológiai hatásuk van, hanem az egyes berendezések egymást is zavarhatják. Ezért a világítástechnika elemei is egyrészt rendkívül érzékenyek a külső zavarokra, másrészt a felhasznált eszközök is okozhatnak zavarokat a környezetükben. A világítástechnika alkatrészeit e fenti szempontok szerint is kell értékelni. 2. Tóth Zoltán Anyagtudományi kisülőlámpáknál

kutatások

és fejlesztések

a

Arató András Lámpatestek és alkatrészeik új előírásai A világítástechnikával kapcsolatos európai szabványok olyan gyors mértékben kerülnek bevezetésre, hogy azok nem magyar nyelven is alkalmazásra kerülnek. A szabványtól való eltérés lehetőségéről, a lámpatestek és működtető elemeik előírásainak változásairól, az egységes szabvány értelmezésről, az új jelképi jelölésekről, a lámpatestek vizsgálati szempontjainak kialakításáról volt szó az előadás folyamán. Foglalkozott az előadás az előtétek termikus védelmével, a lámpatestek új osztályozási rendszerével, a lámpatest szabványok új kiegészítéseivel, és számos gyakorlati tanáccsal látta el a szabványalkalmazókat.

4.

Farkas János Fényszabályozás felsőfokon, de mégis egyszerűen Az elektronikus előtétek elterjedése, a fokozatmentes fényszabályozás lehetősége és a világítástechnikai szoftverek fejlettsége mind erősíti a fényszabályozás elterjedésének lehetőségét. Energiahatékonysági vizsgálatok szerint a z ilyen irányú fejlesztés gyorsan megtérül, és lehetőséget biztosít a dinamikus világítás megvalósítására is. Az előadás foglalkozott a fényszabá-

2002. 95. évfolyam 1. szám

Draveczki Júlia - Nagy János Fények, lakások, emberek... Az előadás a lakberendező szemszögéből tart tükröt a világítástechnikusok elé. Bebizonyítva, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel nem csak a jól-rosszul sikerült világítás biztosítása az egyetlen kritérium, hanem összhangot, harmóniát kell teremteni az esztétikával, ízléssel és a körülöttünk lévő tárgyakkal is. A lámpatestek, fényforrások kiválasztásánál a technika és a pszichikai hatások illesztését kell szem előtt tartani. A vizuális komfortérzet megteremtése a világítástervezok nagy felelőssége, Az előadást sok felvétel kísérte, bemutatva jó és rossz példákat.

nagynyomású

Az előadás egy új többéves kutatatás eredményeiről számolt be, mely a nagynyomású nátriumlámpák és a kerámiá-fémhalogén lámpák fejlesztését, tökéletesítését tűzte ki céljául. A kutatás-fejlesztés a 4000 üzemóra előtt meghibásodó lámpák számának minimalizálását, a lámpák által leadott fényáram és fényhasznosítás növelését tűzte ki célul, valamint a stabilabb működést biztosító monolit lámpacsalád kifejlesztését. Bemutatásra került az égőtest kilyukadás mechanizmusainak feltárására irányuló mikrokeménység-méréses repedés statisztikája is. 3.

Dr, Borsányi János Bevezető a "Világítási Kislexikon"-hoz

2.

Dr. Horváth József- Deme László Egy műemlék éjszakai újjászületése - a Budavári Királyi Palota új díszvilágítása Az előadás első része a Budavári Királyi Palota díszvilágításának történetét mutatta be, valamint a Palota meghatározó helyzetét elemezte a budapesti panorámában. A várost jellemző három kupola, a Királyi Palota, a Parlament és a Bazilika, valamint a Budapest jelképének tekinthető Lánchíd díszvilágításának összhangja meghatározó az éjszakai városkép megjelenítéséhez. Az új világítási rendszer 2001 nyarán készült el, mely kiterjed az egész épületkomplexumra, várfalakra ( beleértve az eddig megvilágítatlan nyugati szárnyat ), belső udvarokra, szobrokra, szökőkútra, stb. Az előadás második részében gyönyörű képeken láthattuk a megvalósított berendezést, és megismerkedhettünk a szakmai részletekkel, a tervezéstől a kivitelezésig. 929 különféle, a célnak megfelelő lámpatestet szereltek fel, 7055 fényforrással. Használtak földbesüllyesztett, vízalatti lámpatesteket, a tartószerkezetek kiválasztása a környezethez illő esztétikai megjelenést figyelembevéve történt. Különleges megoldás a fényvetők elhelyezése a régi stílusú lámpatestekbe, egyszerre biztosítva a közvilágítás és díszvilágítás igényeit.

3. Kiss Zsuzsanna Világítás egy építész szemével Az előadás mottója egy idézet: "A fény árnyékával együtt az építészet ceruzája". Utalás arra, hogy a két szakma, -vagy szebb szóval kifejezve művészet- egymást segítő tevékenység, tehát közös gondolkodásra, egymás minél jobban történő megismerésére van szükség. Nagyon szép példákon került bemutatásra, hogy az építésznek mit jelent a fény, mint a téralkotás, a vizuális élmény egyik legfontosabb eleme. Jól megtervezett világítással

37

Világítástechnika kiemelhetünk fontos részleteket, melyek önmagukban elvesznének, vagy jellegtelenné válhatnak. Az előadás jó példa arra, hogy az építésznek és a világítás tervezőnek kommunikálni kell egymással. 4. Andi Tamás - Déri Tamás - Tóth Mihály Róma fényei Az előadás egy a szerzők által fotózott film volt, szakszerű és a művészetekről sem megfeledkező alámondással és a képekhez illő olasz muzsikával. Nagyon érdekes és tanulságos volt "élőben" látni az örök város fényeit, bazilikáinak, a Capitolium és a Vatikán múzeumának képsorait. A szakmai érdekességeken túl igazi művészi élményben lehetett részünk.

Magyar Nemzeti Bizottságának honlapja megtekinthető. Címe: www.cie.kee.hu. IV. szekció (elnök: Poppe Kornélné ) /.

Az előadás úttörő szerepet vállalt, hiszen az előadások sikere olyan szempontoktól is függ, melyeket a szakembereknek nem tanítanak. Az előadó számos ötletet adott a sikeres előadások megtartásához az előkészületektől az előadás megszerkesztéséig, a hallgatósággal történő kapcsolattartásig. 2.

III. szekció ( elnök: Arató András) /.

2.

3.

Fábián László Kompakt fénycsövek

nagyobb fényhasznosítással

A hidegkamrás kompakt fénycsövek fényárama erősen hőmérsékletfüggő. Pl. álmennyezeti lámpatestekben a fénycsövek fényhasznosítása az optimumhoz képest lecsökken. Az előadás egy új fejlesztést mutatott be, melynek hatására a négy csöves fényforrások nagyobb üzemelési hőmérsékleten is hatékonyabban működnek. 5.

Dr. Schanda János A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) Magyar Nemzeti Bizottsága beszámolója Az Elnök úr részletes tájékoztatást adott valamennyi Műszaki Bizottság tevékenységéről, valamint bejelentette, hogy a CIE

38

A CIE a belsőtéri világítás minőségének jellemzésére bevezette az ún. CRF (kontraszt visszaadási tényező) mutatót, amelynek segítségével a helyiségeket különböző osztályokba lehet sorolni. A bonyolult és időigényes kontrasztmérés egyszerűsítése céljából az előadó kidolgozott egy új módszert, amellyel mintegy 1/12-ed részére csökkenti a munkafelületi CRF áúag meghatározásához szükséges információt.

4. Böhm Veronika - Dr. Wenzel Klára

Új színlátásvizsgálati tesztek elméleti és gyakorlati vizsgálata

Csuti Péter - Szabó Julianna - Páll Attila -Dr. Schanda János Sikné Dr. Lányi Cecília LED-CD ("Világító diódák működése, alkalmazása és mérése " téma oktatására készülő multimédiás CD-ROM) A bemutatott CD-ROM a Veszprémi Egyetem Informatika szakos hallgatóinak készült. Az eddig elkészült három rész a LED-ek működést mutatja be, azok méréstechnikáját, és azok alkalmazására mutat be példákat. Szükségessé vált, hogy a LED-ek működését és alkalmazását az egyetemi hallgatók és szakemberek megismerjék, hiszen rohamosan terjednek a világítástechnika különféle területein.

4.

3. Tóbi Tamás Irodai képernyős munkahelyek kontrasztviszonyainak elemzése

Sikné DK Lányi Cecília Informatikai megoldások rehabilitációs célokra ( Multimédiás oktatóprogramok készítése ) A Veszprémi Egyetem Műszaki Informatika Szak hallgatói rehabilitációs és készségfejlesztési céllal késztettek oktató szoftvereket. Ezeket a programokat az ország számos iskolájában használják nagyon sikeresen. Ezekből a programokból láthattunk és hallhattunk értékes bemutatást.

Némethné Vidovszky Ágnes Dr. Beszámoló a IX. LUXEURÓPA konferenciáról. A négyévenként megrendezésre kerülő konferenciát ez évben Izlandon, Reykjavikban tartották. A konferencia központi gondolata a "Világítás és az ember, a világítás biológiai hatásai" volt, valamint a világítási energiagazdálkodás és a természetes fény hasznosítása. A IX. LUXEURÓPA magyar vonatkozású érdekessége volt, hogy a záró szekció elnöke Dr. Horváth József volt, előadást tartott a dinamikus világításról Dr. Majoros András, valamint poszterelőadással szerepelt Déri Tamás és Némethné Vidovszky Ágnes Dr. "Jövőorientált tervezés vasúti műemlékek rekonstrukciójában" címmel.

Dr. Schanda János Díszvilágítás: művészet, vagy giccs? Az előadás időszerű kérdéseket vet fel, egyre gyakrabban lehet látni kül- és beltéren egyaránt egyaránt különféle színes "díszvilágítás"-t. Jó lenne, ha a világítástechnika oktatás részét képezné a szép alkotások és a talmi megoldások közötti különbségek elemzése. Példákat láthattunk, hogy miképpen lehet a színes fényeket alkalomhoz és helyhez illően és sajnos bántóan giccses módon alkalmazni. Idejében kell a világítástechnikusoknak cselekedni, nehogy városaink olyanok legyenek, mint egy rosszul sikerült diszkó.

Kádár Aba Műszaki előadások közönségsikere

Az előadás egy diplomamunka alapján áttekintést adott a leggyakrabban alkalmazott színlátásvizsgálati tesztekről. Foglalkozott két új színlátásvizsgálati módszerrel, a Lucia Ronchi féle színmegnevezésen alapuló teszttel és a Kovács Ilona féle Contour (Ring) teszt vizsgálatával. Beszámolt az ép színlátókkal és a színtévesztőkkel végzett vizsgálati méréseik tapasztalatairól. 5.

Bö'röcz Sándor A megújult Budapesti Operettszínház színpadvilágítása - ami a kulisszák mögött van Megismerhettük a színház színpadvilágításának rekonstrukcióját a tervezéstől a megvalósításig. A működtetés egy multiprocesszoros vezérlőkészülékkel történik. A színpadi térben nagy mennyiségben jelennek meg a legkorszerűbb motoros, mozgótükrös, mozgókengyeles effektfényvetők. A halogénlámpás fényvetők működtető egysége 1,7 MW, a fémhalogénlámpás effektfényvetők összteljesítménye 30 kW. Megismerkedhettünk a speciális célokat szolgálókészülékekkel is.

Végül az elnöklő Poppe Kornélné megköszönte az előadók munkáját a hallgatóság részvételét. Örömét fejezte ki, hogy a megszokott témakör kibővült a társtudományok nagyon érdekes előadásaival, valamint, hogy egyre több fiatal előadó mutatta meg tehetségét az Ankéton. Az előadások magas színvonalúak voltak, az Ankét -mint mindig- nagyon sikeres volt. Méltán öregbítette a világítási szakma hírnevét. Kosztolicz István

ELEKTROTECHNIKA

Oktatás

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet Budapest, Óbuda Az Intézet példaképe Kandó Kálmán Az Automatika Intézet jelenlegi arculatát, oktatási és kutatási profilját, ismertségét és elismertségét a 35 éves fennállása alatt végzett következetes munkával érte el. Az Intézet vezetőinek és oktatóinak többsége mindenkor villamosmérnök volt. Nem meglepő tehát, hogy valamennyiük számára a névadó Kandó Kálmán jelentette a példaképet. Kandó Kálmán fázisváltós mozdonya saját korában az elektrotechnika, a villamos méréstechnika, a villamos gépek és készülékek, a villamos hajtások legmagasabb szintjét képviselte. Az Automatika Intézet ennek a tématerületnek, illetve az ebből kifejlődött, korszerűsödött tudományoknak: a technológiai folyamatok önműködő irányításának oktatását, kutatását végzi. A leendő villamosmérnököket a mikroszámítógépes vezérlő és szabályozó berendezések ipari alkalmazására készíti fel. Részletesen foglalkozik a tipikus érzékelő, szabályozó és beavatkozó szervek (villamos gépek, áramirányítók és készülékek) felépítésével, alkalmazásával, üzemeltetésével, különös tekintettel a szabályozott villamos hajtások, az elektronikus vezérlések és az autóelektronika területeire. A felsoroltak az Intézet nevének megfelelően az AUTOMATIKA szóban foglalhatók Össze.

A villamosmérnök szakon végzett tevékenység A villamosmérnök képzésben az Automatika Intézet által gondozott Automatizálási szakirány'-on végzett hallgatók - a tanult részterülettől függetlenül - képesek a villamosmérnöki szakterületen a tervezési és számítási részfeladatokban a számítógép magabiztos alkalmazására, a számítógéppel segített tervezési és üzemeltetési feladatok teljesítésére. A szakirányon belül ezért kimagasló szintű az elektronika, automatika és az (alkalmazott) informatika oktatása, mivel ezek a tárgyak képezik a szakirány alapjait. Az érdeklődő hallgatók számára az Intézet az Automatizálási szakirányon belül bő választékot kínál az alkotó készség további fejlesztésére szolgáló, kötelezően választható tárgycsoport-modulokból. Ezek: - Villamos gépek - Ipari robotok és CNC gépek - Hajtásszabályozás - Teljesítményelektronika - Számítógépes termelésirányítás - Autóelektronika - Közmű- és épületfelügyelet A harmadéves, végzős hallgatók a fenti tárgycsoportok egy szűkebb területéről választanak, illetve dolgoznak ki szakdolgozati témát.

Az Intézet szerepe Óbudán Az Intézet az Automatizálási szakirányt választó hallgatók képzésén kívül részt vesz a Villamos energetika szakirányú villamos2002. 95. évfolyam 1. szám

mérnök, a Műszaki informatika, a Műszaki menedzser és a Mérnöktanár szakos hallgatók, valamint az angol nyelvű integrált mérnök képzésben is. Így Óbudán az érintett hallgatók számára az Automatika Intézet végzi a Méréstechnika, a Technológia, a Villamos gépek, a Digitális technika és az Automatika című tárgyaknak mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatását.

Részvétel a kooperatív képzésben A harmadik tanulmányi évet követő 10 hónapos szakmai gyakorlat, a kooperatív képzés iránt évről évre nagyobb az érdeklődés mind a hallgatók, mind az őket mérnöki munkával foglalkoztató vállalatok részéről. A 2000 szeptemberében indult tanévben az Automatika Intézet volt harmadéves hallgatóinak 80%-a élt azzal, hogy felsőfokú tanulmányait alapos üzemi kiképzéssel egészítse ki. A kooperatív képzésben résztvevő hallgatók rendszeres ösztöndíj mellett ismernek meg egy vállalatot, szakdolgozatukat tényleges helyi műszaki feladat megoldásával teljesítik. Az Automatika Intézet kooperatív hallgatóinak rendszeres fogadói, foglalkoztatói többek között a GE Hungary Rt (Tungsram Lighting Fényforrás gyár), a Dunaferr Acélművek Kft., a GANZ Mérőgyár Kft., a REMIX Group Rt., a TEMIC Hungary Kft., az ABB ENERGIR Kft., stb. A heti egy napos főiskolai elméleti kiegészítő képzés során az Intézet folyamatosan figyeli e vállalatok elvárásainak változását, értékes információkat szerezve az oktatott tantárgyak fejlesztési, bővítési igényeiről. Ez az oktatási forma tehát az új témák, új tárgyak bevezetésének és kipróbálásának színtere is.

Részvétel a távoktatásban A néhány éve bevezetett távoktatás a Főiskola székhelyeitől távol élő, tehetséges és érdeklődő emberek számára nyújt tanulási lehetőséget. Az Automatika Intézet az elsők között kapcsolódott be a távoktatásba. A távoktatásnak a nappali képzéssel egyenértékű színvonalát speciálisan kidolgozott tankönyvek és segédletek (például videokazetták), valamint a konzultációs központokon keresztül folyamatos kapcsolattartás teszik lehetővé. Az Automatika Intézet a 2001 őszén indult tanévben 820 fő távoktatásában vesz részt.

Részvétel a villamos mérnökasszisztens képzésben Főiskolánk egyike azon intézményeknek, ahol lehetőség van a nappali tagozat képzési idejénél rövidebb, de szakmailag is igényes, jól megalapozott felsőfokú szakképzésben - a villamos mérnökasszisztens képzésben - való részvételre. Az Automatika Intézet évfolyamonként két nappali és egy levelező tanulókör oktatását látja el. Ennek az oktatási formának a szerepét, sikerét a 2001-ben első alkalommal végző évfolyam eredményei alapján mérhettük le: a hallgatók jelentős része nappalai tagozató villamosmérnök hallgatóként folytatja tanulmányait.

39

Oktatás Vezetés, szervezet, laboratóriumok Az Automatika Intézet igazgatója dr. Fehér György. Helyettese dr. Nagy Lóránt és Hevesi György. Az oktató-nevelő munka és a tananyagnak az európai partner intézményekhez igazodó folyamatos illesztése 3 szakcsoportban, igazi "szakmai műhelyekben" történik. Az Elektronika szakcsoport vezetője Zalotay Péter, A Hajtásszabályozás szakcsoport vezetője Kelemen Ferenc, A Villamos gépek szakcsoport vezetője Farkas András. Az Intézet 22 főállású oktatónak ad munkát. Az oktatást közvetve segítők (intézeti villamosmérnök, technikus és adminisztrátor) száma 11. Az oktatók egy-egy tanévben mintegy 1200 hallgató képzésében vesznek részt a Villamosmérnöki-, a Műszaki informatikus, Műszaki menedzser és Mérnöktanári szakon. Évente az Intézet mintegy 70 hallgató számára ad ki a Villamosmérnöki szakon diplomát. A megfelelő gyakorlati készség kifejlesztését, az önálló mérnöki munka elsajátítása céljait az Intézet 14 szaklaboratóriuma és 2 CAD oktatásra kialakított - számítógép terme szolgálja. A tanterv által meghatározott gyakorlatokon kívül itt folynak a tudományos diákköri és szakdolgozati mérések, valamint az ipari fejlesztő tevékenységek is. Az Automatika Intézet az Óbudai telephely " C " épületében, a Bécsi úti "mozdonyos ház"-ban található. Ebben az épületben helyezkednek el az oktatói szobák és az Intézet laboratóriumainak mintegy fele. A többi laboratórium és néhány oktatói szoba a " B " épületben, a Nagyszombat utcában található.

nye nélkül: PAKSI ATOMERŐMŰ Rt, MIGÉRT Kft, RAPAS Kft, BALLUFF Kft, RÓBERT BOSCH HUNGARY Rt, stb. Elsősorban az ERASMUS pályázatok segítségével évente 3.. .6 -idegen nyelvet jól beszélő -hallgató jut ki Európa egy-egy műszaki felsőfokú intézményébe 3-6 hónapos külföldi képzésre. Hasonló, de rövidebb időtartamú tanulmányútra van lehetőségük oktatóinknak is, például a következő partnereknél: INSTITUT UNIVERSITA1RE DE TECHNOLOGIE BETHUNE (Franciaország), P.S.POLYTECHN1C (Finnország), TECHNISCHE HOCHSCHULE BREMEN (Németország), TECHNISCHE HOCHSCHULE FURTWANGEN (Németország), TECHNISCHE HOCHSCHULE ESSLINGEN (Németország), TRENT UNIVERSITY (Anglia)

Nyertes pályamunkák A Főiskola egészéhez hasonlóan az Automatika Intézetben is rendszeres tudományos diákköri tevékenység zajlik. Ennek eredményességét mind a zártabb főiskolai, mind a nyitott, országos versenyeken elért helyezések száma bizonyítja. Rendszerese hoznak kiemelkedő eredményeket a szakdolgozatok is. A különféle pályázatokon nyertes munkák szerzői között minden évben található több olyan hallgató, aki záródolgozatát az Automatika Intézetben készítette. BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR

Kapcsolatok Az Automatika Intézetnek mind kutató-fejlesztő, mind anyagi értelemben kimagasló jelentőségű, eredményes kapcsolatai vannak külső vállalatokkal, intézményekkel. Néhány vállalat a teljesség igé-

AUTOMATIKA INTÉZET H-1034 Budapest, III. Bécsi út 94-96. Levélcím: 1431 Budapest, Pf.l 12 Tel/fax: (361) 368 - 62 - 9 0 www.kando.hu

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet Budapest, Óbuda A Villamosenergetikai Intézet Óbudán, a Bécsi út 94-96. szám alatti C. épületben található, laboratóriumaink vannak még a Nagys z o m b a t utca 19. a l a t t i B. é p ü l e t b e n . A l a p f e l a d a t a a villamosenergetika szakirányú hallgatók képzése. Oktatóink száma 18 fő, ebből 4 fő minősített oktató. Az oktatást közvetve segítők száma 8 fő. Intézetünk évente mintegy 70 fő hallgató számára ad diplomát.

nagy szakértelemmel látnak el. Ehhez az igen célirányos "villamos műves" képzés nyújt biztos alapot. Elhelyezkedésüket az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem minden energiaellátási-, energetikusi feladata széles körben biztosítja, melyre a legkorszerűbb energiagazdálkodási és teljesítménygazdálkodási ismeretek oktatásával készítjük fel őket. Az intézet szakirányú laboratóriumainak kialakítását az iparágban

Alapképzés

folyamatosan megjelenő legkorszerűbb technika folyamatos köve-

Az intézet fő feladata a villamosenergetika szakirányú hallgatók szakmai képzése. A szakirány elsősorban a villamosenergia-ipar szakember-utánpótlását hivatott biztosítani, és évek óta a felsőfokú erősáramú villamosenergetikai szakemberképzés egyik fellegvára. Hallgatóink - szakmai-, nyelvi-, közgazdasági- és jogi továbbképzést követően - ma az iparág számos vállalatánál a középvezetőtől a legfelsőbb vezetőkig majd minden pozícióban megtalálhatók. A tervezéstől a kivitelezésen keresztül az üzemeltetésig minden feladatot

- a felsőoktatásban az elsők között - az osztott intelligenciájú instal-

40

tése esetenként közös párhuzamos fejlesztése jellemzi. így került sor láció EIB laboratóriumának megvalósítására, a digitális majd mikroprocesszoros védelmi és automatika laboratórium kialakítására. Az önálló számítógépes laboratórium már a villamosenergia-ipar liberalizációjából fakadó számos irányítástechnikai feladat oktatására is készül. Itt nyílik mód a ma már nélkülözhetetlen számítógépes tervezés elsajátítására is. ELEKTROTECHNIKA

Oktatás Képzésünk eredményességét segíti a korszerű, árnyékolt szobával is felszerelt nagyfeszültségű laboratórium, és az országban egyedinek számító erőmű modellünk is. Harmadik évfolyamos hallgatóink az alábbi öt szűkebb szakterületen mélyíthetik el ismereteiket: - Villamosenergia-rendszerek, - Energetikai informatika, - Villamos szigeteléstechnika, - Villamos készülékek, - Villamos fogyasztói berendezések. Ezen kívül kiemelt témákban indított tantárgyakat választhatnak hallgatóink, vagy egy-egy kutatási-fejlesztési projektbe kapcsolódhatnak be, még az alapképzés keretén belül. Hallgatóink közül a legtöbben konkrét ipari feladat megoldását kapják szakdolgozati feladatul, sok esetben a tényleges megvalósításnak is részesei. A magas szakdolgozati színvonal bizonyítékául szolgál, hogy hosszú évek óta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakdolgozati pályadíjainak valamelyikét hallgatóink nyerik el. Az intézet a szakirány oktatása mellett a villamosságtan, a fizika, a gépészeti ismeretek és a műszaki dokumentáció oktatását végzi az Óbudai telephelyen, emellett oktatja a műszaki menedzser szak energetikai szakirányú hallgatóit, és részt vesz más szakok alap- és szakirányú képzésében is.

Kooperatív képzés Intézetünk a kooperatív képzést a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola villamosmérnöki szakán az elsők között biztosította hallgatóinak. A képzés sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy ma már végzős hallgatóink több mint 80 %-a választja ezt a képzési formát. Egyre nagyobb az ipar érdeklődése is, ez egyrészt bizonyítja hallgatóink jó felkészültségét és rátermettségét, másrészt igazolja, hogy a mai gazdasági élet a kölcsönös előnyökön alapuló megoldásokat preferálja. A hallgatók nemcsak szakmai gyakorlatot szereznek egy iparvállalatnál, megismerik a munkahelyi környezetet, és valós szakdolgozat feladatokat oldanak meg, hanem további gazdasági, pénzügyi szakmai ismereteket szereznek főiskolánkon, kommunikációs tréningen vesznek részt, és 8 féléves képzésről kapnak igazolást. Ez teljes esélyegyenlőséget biztosít számukra. Pályázat útján kiválasztott hallgatóink lehetőséget kapnak arra, hogy gyakorlati évüket külföldön töltsék, ismereteiket külföldön szerezzék meg. Intézetünk - külföldön vendégprofesszorként oktató kollegák bevonásával - angol és német nyelven fakultatív tantárgyak indításával (Power Engineering, Elektrische Energieversorgung) is hozzá kíván járulni az idegennyelvi szakmai ismeretek ma már elengedhetetlen, magas szintű elsajátításához. A kooperatív képzésünket 2000-ben már több mint 40 cég támogatta (közülük néhány ismertebb: ABB Energir Kft., Budapesti Elektromos Művek Rt., ETV-ERŐTERV Rt., Országos Villamostávvezeték Rt., SAG Magyarország Kft., Schneider Electric Hungária Villamossági Rt.), ahol a hallgatók egy gyakorlati éven keresztül ismerhetik meg leendő munkáltatójukat, amely vállalatok ily módon is biztosíthatják a munkaerő-utánpótlásukat. A gyakorlati esetek is ezt bizonyítják, legtöbbször a hallgató végleges munkahelyre is ott talál, ahol kooperatív képzését végezte. - E képzési forma az oktatás számára is rendkívül előnyös: - közvetlen kapcsolatot jelent az iparral, azaz az információcsere aktualizálja a tanítást; - hallgatói visszacsatolást jelent, azonnali mérce az oktatás megfelelőségére, hatékonyságára; 2002. 95. évfolyam 1. szám

- biztosítja az ipar mindenkori színvonalának megfelelő szakdolgozat-készítést; - lehetőséget teremt - ipari támogatással - korszerű eszközök, szoftverek, műszerek oktatásbeli alkalmazására.

Villamos-mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés Az intézet oktatói áldozatos munkát vállaltak e képzési forma bevezetésekor. Részt vettek a tematikák kidolgozásában, jegyzetek írásában (Villamosságtan, Fizika, Biztonságtechnika, Villamos energetika), és örömünkre szolgál, hogy mind nappali, mind levelező tagozatos hallgatók választották a villamosenergetikát, így a villamosenergia-ipari szakemberképzés palettája tovább bővül. Más szakirányok számára—a már korábban említett alapozó tárgyakon kívül — a villamos energetika oktatását is intézetünk oktatói végzik. Jelenleg a szakképzés hallgatóinak 8 hetes ipari gyakorlatát szervezzük, melyben nagy segítséget jelentenek ipari kapcsolataink.

Távoktatás Távoktatás keretében a villamosságtan, fizika, műszaki dokumentáció, számítástechnika tantárgyak oktatását már végezzük, és folyamatosan készülünk a szaktárgyak oktatására. Készülnek a jegyzetek és oktatási segédletek.

Hallgatói, oktatói kapcsolatok Intézetünkben hagyományosan jó a hallgató-oktató viszony. Tanárainknak a magas színvonalú oktatói munka mellett nevelési feladata is van. Mint az elsőévesek villamosságtan oktatói, leghamarabb találkoznak a hallgatók személyi és közösségi problémáival. Ezért a patronáló tanári tevékenységet helyettesítő tanácsadó tanári munkára kértük oktatóinkat, hogy a közösségeket a felsőoktatás feladataira való felkészülésben segítsék. Kiemelkedő esemény hallgatóink iskolaéveiben a szakest illetve a KIN-kupa, mely vetélkedőkön nemcsak tanáraink, hanem igen nagy számban volt hallgatóink is részt vesznek.. Igen jóleső érzés oktatóinknak a hallgatók által alapított "Gyémántokkal nem ékesített kábel-végelzáró díj", melyet ballagáskor adnak át az általuk legjobbnak ítélt oktatónak. Együttműködésünk ékes bizonyítéka az évenként elkészülő közös tabló. A hallgatói-oktatói kapcsolatok egyik legfontosabb feladata a hallgatók tudományos tevékenységre sarkallása. E cél érdekében intézetünk több nagyvállalattal (OVIT Rt, Schneider Electric Hungária Villamossági Rt.) az erősáramú villamosmérnök-képzés iránti elhivatottságot felismerve közös "Ösztöndíj pályázatot" alapított, melynek keretében évente több százezer forint állt rendelkezésre energetikai témájú pályaművekdíjazására. A színvonalas pályázatokra a szakma is odafigyelt. Az Öt éven át — ambiciózus hallgatók számára — kitűnő lehetőséget biztosító pályázat folytatólagos kiírásán munkálkodunk.

Tudományos munka, hazai és nemzetközi kapcsolatok A Villamosenergetikai Intézet mindig szoros kapcsolatot tartott a víllamosenergia-iparággal, részt vett annak kutatási, fejlesztési, tervezési feladataiban. Számos tanulmány, terv készült, melynek nagy része azóta már bevezetett gyakorlat, megvalósult berendezés, alkalmazott eszköz. Ma is folyamatosan élő e kapcsolat. A teljességre

4!

Oktatás való törekvés nélkül felsorolunk néhány olyan megvalósult munkát, melyre büszkék vagyunk: - A villamosenergia-rendszer fogyasztási frekvenciatényezőjének elméleti meghatározása, - A villamos berendezések egységes kár- és sérülésstatisztikai rendszerének kialakítása, - Flicker-méró' kifejlesztése, megépítése, - Tranziens védelmi vizsgáló készülék kifejlesztése, megépítése, - Hangfrekvenciás körvezérlés rendszerek illesztése, - Áramszolgáltatók teljesítménygazdálkodási rendszerének kialakítása, - Nagyfeszültségű berendezések zajdiagnosztikai vizsgálata, - Számítógéppel segített olvadóbiztosító tervezés, - Szabványossági vizsgálatok cél műszereinek kifejlesztése, megépítése. Az intézet több országos szakmai szimpóziumot szervezett hazai és külföldi résztvevőkkel, 2000 őszén a "Szünetmentes energiaforrások" és a "Korszerű középfeszültségű kapcsolóberendezések" címmel. A Villámosenergetikai Intézet jelenlegi kutatási területeit az alábbi pontokba rendszerezhetjük: - energetikai és ipari diagnosztika (eszközfejlesztés, módszerek kidolgozása, védelem), - energetikai irányítás- és méréstechnika (Load Management-ek fejlesztése, energetikai mérések, regisztrálás, DA-DSM informatikai átvitelek, mikroprocesszoros védelmek), - energetikai tervezőrendszerek és térképalapú hálózat nyilvántartások (GIS - Geographical Informatic Systems), - villamosenergetikai berendezések szigetelésének állapotellenőrző módszerei és a szigetelőanyagok, szigetelési konstrukciók vizsgálati és mérési módszereinek fejlesztése, - szigetelőanyagok romlásának vizsgálata, élettartam meghatározás, - busz rendszerű ipari villamosenergia-ellátás tervezése, fejlesztése. Oktatóink vezető szakértők a - rendszertervek, tanulmányok készítésében, - objektum-tervezések (szabadvezeték, kábelek, szekunder tervek, OMEGA-CAD és AutoCAD-ben), - szabványossági szakértés és felülvizsgálatokban, - védelem-automatika tervezés és beüzemelésben, - energetikai mérések és regisztrálásokban, - energetikai felügyeletek (teljesítménygazdálkodás, fázisjavítás) kialakításában, - hangfrekvenciás központi vezérlés központi és helyi vezérlőiegyedi HFKV vevők fejlesztési kérdéseiben, - védelemvizsgáló nyomatok fejlesztésében, - hálózati veszteségek feltárásában és - áramszolgáltatói teljesítménygazdálkodási rendszerek kiépítésében. Intézetünk számos külföldi oktatási-kutatási intézménnyel tart fenn szoros szakmai kapcsolatot. Közös oktatási tevékenységet folytattunk például a Wilhelmshaveni Műszaki Főiskolával, ahol több tanárunk éveken keresztül vendégprofesszori feladatokat látott el. Elő kapcsolatunk van a müncheni, a szabadkai, a lipcsei és a brémai főiskolával, a várnai és a kassai műszaki egyetemmel. Most alakul együttműködésünk, a lengyel Politechnika Chestochovska-val. Intézetünk tudományos eredményeiről előadásokat tartottunk külföldi partnereink konferenciáin, nemzetközi konferenciákon, illetve szakmai folyóiratokban közöltük azokat. DK Orosz János főiskolai tanár, intézetigazgató

42

Dr. V. Hacker, Prof. K. Kordesch: Brennstoffzellen und Energietráger für den Einsatz in Fahrzeugen, VEÓ Journal, Heft 6, Juni 2001. Amint azt ugyanezen folyóirat ugyanezen számából H. Wilk: Brennstoffzellen: Betriebsweisen und Systemeinbindung aus Sicht eines EVU cikkéből megtudhatjuk, a tüzelőanyag cellák működésének felfedezés Sir Wüliam Grove nevéhez fűződik. A felfedezés éve 1839. Grove felfedezte, hogy az elektrolízis megfordításával a cella telepként működik, villamos áramot szolgáitat, és hőt is ad le. A cella akkor működik, ha az elektródákhoz oxigént és hidrogént vezetnek. A reakció végterméke víz. A tüzelőanyagcellák gépkocsikban való alkalmazása a következőképpen történik. A cellákhoz hidrogént és oxigént kell vezetni. Az oxigén a levegő oxigénje, a hidrogént vagy a töltőállomáson kapják nagynyomású tartályban gázállapotban, vagy hőszigetelt palackban folyékony állapotban, vagy a gépkocsiban fejlesztik hagyományos tüzelőanyagokból. A hagyományos tüzelőanyagok: metüalkohol, benzin, diesel olaj, földgáz, ammónia. A cellákból nyert villamos árammai a gépkocsit hajtó villamos motorokat táplálják. A 80 ... 130 °C-on működő kishőmérsékletü tüzelőanyag cellák fejlesztését a gépkocsigyártók elsősorban a környezetbarát gépkocsi technológia megvalósítása érdekében végzik. Nem lebecsülendő szempont a cellák alkalmazásával elérhető, a Carnot körfolyamatból azaz a hagyományos belsőégésű motorokkal elérhető hatásfoknál jóval nagyobb - 30 ... 50%-os érték. A gépkocsikban alkalmazott kishőmérsékletü tüzelőanyag cellák fajtái: l.Alkalikus tüzelőanyag cella - Alkaline Fuel Cell: AFC. Elektrolit: 30%-os kálilug, KOH. Működési hőmérséklet 80°C. Tüzelőanyag /oxidáns fajta: Hidrogén / COi mentes levegő. 2.Polimer elektrolit tüzelőanyag cella-PolymerElectrolyte Fuel Cell: PEFC. Elektrolit: Proton vezető memebrán pl.:Nafion. Működési hőmérséklet 80 U C. Tüzelőanyag / oxidáns fajta: Hidrogén / levegő. 3.Közvetlen metüalkohol tüzelőanyag cella: Direct Methanol Fuell Cell: DMFC. Elektrolit: Proton vezető membrán pl. Nafion. Működési hőmérséklet 8 0 . . . 130°C. Tüzelőanyag / oxidáns fajta: metüalkohol / levegő. A cikk ismerteti a tüzelőanyag cellák felépítését és a Graz-i Műszaki Egyetem áltat kifejlesztett folyékony elektrolittal működő DMFC cella felépítését.

Külső forrásból származó hidrogén Folyékony hidrogén tartályok kaphatók 100 litertől 5000 m űrtartalomig. Természetesen gépkocsikban a 100 literes jöhet szóba. A kétfalas hőszigetelt tartályok napi elgözölési vesztesége kisebb, mint 1%. A gépkocsikban súlyuk miatt ritkán használt fémhibridek kristályrácsaiban több hidrogént lehet tárolni, mint az előbbivel azonos térfogatú folyékony állapotú hidrogént tartalmazó tartályban.

Gépkocsiban fejlesztett hidrogén A következő módszerek ismeretesek: 1 .Részleges oxidáció: Nehéz szénhidrogének exotherm vagy autotherm átalakítása oxigénnel és vízgőzzel. 2.Reformálás: Szénhidrogének vízgőzzel való endotherm katalitikus átalakítása. 3.Katalizátoros krakkolás: Szénhidrogének felbontása, vagy pl. ammóniák felbontása nitrogénre és hidrogénre. 4.Finomtisztítás. A katalizátoros finomtisztítással a cellákat tápláló gázalakú tüzelőanyag szénmonoxid tartalmát csökkentik. Ilyen a szénmonoxid konvertálás: CO+H 2 O "» CO 2 + H 2 , a szelektív metánozás: CO + 3H 2 -» CH 4 + H : O, végül a szelektív szénmonoxid oxidáció: CO + l/20 2 "^ CO 2 . Ezen módszerekkel kezelt tüzelőanyag gázokat még membrán szűrökön - palládium membránokon - is átvezetik, hogy tiszta gázt nyerjenek.

Mctilal kohol Amint ismeretes metilalkoholt biomasszából, növényi hulladékból és földgázból is lehet készíteni.

Folyékony ammóniák ígéretes tüzelőanyag, mert a reformálásnál sem CO sem CO 3 nem keletkezik, az ammóniák krakkolásához nincs szükség oxidáló anyagra. A szerzők ismertetik a vezető autógyárak által gyártott kísérleti jármüvek fajtáit, mintegy I4-et. A tüzelőanyag cellás berendezés jelenlegi költsége 1000 $/kW, míg a benzinmotoroké 50 $/kW. A GM "Precept" nevű tüzelőanyag-cellás autójának fogyasztása 100 km-enként 2,2 I benzin egyenérték. A hidrogéntartály hidrid tároló, amely 800 km távra elég hidrogént tárol. A gépkocsit 85 kW-os motor hajtja, amelyet egy 100 kW-os 400 cellából álló, 260 ... 340 V-ot adó tüzelőanyag-cella táplál. A hidrogénnek a járműben való tárolása alapvetően egyszerűbb megoldás, mint a járműben való hidrogén fejlesztés. A hidrogén ellátási infrastruktúra kialakítása egyenlőre igen költséges. A két lehetséges megoldás közül a gazdaságossági szempontok döntenek majd.

Dr. Kiss László ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2001. okt. 3-i üléséről Az Érintésvédelmi Munkabizottság foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy 2002-ben, amikor valamennyi szabvány - így ezek között a biztonsági szabványok - kötelező alkalmazása megszűnik (valamennyi erre vonatkozó rendelet visszavonásra kerül), mire hivatkozhatnak a felülvizsgálók a berendezések felülvizsgálat során észlelt hiányai kiküszöbölésére teendő záradékoknál. A szabványok előírásainak teljesítése ugyan elméletben valóban nem lesz kötelező, de ezt a kötelezettséget olyan jogszabályt előírás váltja fel, amely szerint "a szabványok előírásaival azonos biztonságot feltétlenül el kell érni, csak a szabvány szerinti helyett ezt más megoldással is megengedett teljesíteni". Az tehát továbbra sem lesz megengedhető, hogy valamely előírás teljesítését "hallgatólagosan" elhagyják; hanem csupán az, hogy deklarálva az eltérést, megfelelően dokumentálják az e helyett alkalmazott más megoldást, rögzítve azt is, hogy ennek megfelelőségéért ki vállalja a felelősséget. A termékekre vonatkozóan e nyilatkozatra vonatkozó részleteket rendelet [pl. a kisfeszültségű készülékekre vonatkozót a 79/1997 (XII.31.) IKIM rendelet] szabályozza, a létesítményekre vonatkozóan ezt majd csak a később kiadandó Villamos Biztonsági Szabályzat (VBSz) fogja rendezni. Ennek kiadását az új Villamosenergia Törvény (VET) fogja előírni. Ez a szabályzatjogszabály lesz (rendelet mellékleteként jelenik meg), és nem műszaki előírásokat, hanem csupán eljárási szabályokat (milyen dokumentációt kell készíteni, azt kinek kötelessége elkészíteni, kinek kell átadni és megőrizni, ajavítások elvégzésének ki a kötelezettje és mi a határideje stb.) fog tartalmazni. A VBSZ kiadásáig 2002-ben elvben a felülvizsgáló is tehetne ilyen egyenértékűségi nyilatkozatot, de ez semmiképpen nem lenne célszerű megoldás, s ezzel a felülvizsgáló a hiányosság esetleges következményeiért nem csak az anyagi, de a büntetőjogi felelősséget is átvállalná. A kisfeszültségű, közcélú villamos hálózatra kapcsolás műszaki előírásait tartalmazó MSZ 447:1998 azt írja elő, hogy nullázás esetén a védővezetőt a PEN vezetőről (áramszolgáltató nullázható hálózata mindig PEN-vezetős) vagy az első túláramvédelmi készülék mellett elhelyezett nullabontó előtt, vagy a fogyasztói főelosztón kell megvalósítani. Szó szerint véve ezt valóban úgy is lehetne értelmezni, hogy több alelosztós ipari belső hálózat teljes egészében (pl egy telepen lévő több épület között) is Ötvezetős hálózatot kelí kiépíteni. A szabvány szándéka sohasem volt ez, de az esetleges félreértések elkerülésére most olyan módosítást szavazott meg a szabványbizottság, amely kimondja, hogy "Alelosztó alkalmazása esetén megengedett a védővezető leágaztatását a fogyasztói főelosztó helyett az egyes alelosztókon megvalósítani." Megjelentés kapható az új MSZ 1585:2001, amely egységes szerkezetben adja a villamos munkavégzés biztonságára vonatkozó kifejezetten magyar előírásokat a hazánkra is vonatko2002. 95. évfolyam 1. szám

zó, európai MSZ EN 50110-1 előírásaival. Bár jelenleg még a GM rendelet értelmében az (ezzel a szabvánnyal visszavont) MSZ 1585:73 és ennek kiegészítései a kötelezően alkalmazandók; január 1.-én annak kötelezősége is megszűnik, s ez automatikusan azt jelenti, hogy az új szabvány rendelkezései lesznek az irányadók, és ezeket kell teljesíteni, vagy az ezekkel való azonos biztonságot kell más - dokumentált - megoldásokkal elérni. A Magyar Szabványügyi Testület kiadta a megbízást az MSZ 172/1-et és az MSZ 1600 szabványsorozatot leváltó MSZ 2364 szabványsorozat magyarázatos kiadásának elkészítésére. Ennek megjelenése előre láthatóan a jövő év őszére várható. Tekintettel arra, hogy az MSZ 172/1 egyes részlet-előírásai az új szabványban - az európai szabvány szó szerinti átvétele miatt - nem szerepelnek, a munkabizottság vezetője felkérte a munkabizottság tagjait, hogy decemberi ülésükön vessék fel, mely eltűnő előírásokat lenne célszerű magyarázattal pótolni (már most látható, hogy az a értékeinek megadása és az idegen feszültséggel történő hurokellenállásmérés magyarázatba való felvétele feltétlenül kívánatos). Ez után ismertetésre kerültek az első és az időszakos villamos (nem csak érintésvédelmi) felülvizsgálatokra vonatkozóan 2001. augusztusban kiadott új IEC 60364-6-61:2001 és a háztartások villamos felülvizsgálatára vonatkozó CENELEC ES 59009:2000 érdekesebb előírásai. Hangsúlyozni kell, hogy az IEC szabvány csak az európai átvétel után (tehát kb. 2003.-ban) kerül hazai bevezetésre, s az ES-t ("Európai Specifikáció") az Európai Unió tagállamai sem mind veszik át, mégis érdemes ezeket az előírásokat áttekinteni. 2001. augusztusban hagyta jóvá az IEC a 60364-6-61 szabványának második kiadását, amely alapvetően a villamos berendezések üzembehelyezés utáni első vizsgálatáról szól, de " F " tájékoztató jellegű függelékében (tehát az eleve nem kötelező szabvány csupán tájékoztató jellegű mellékletében) foglalkozik az idó'szakos felülvizsgálattal is. Bár e szabvány hazai átvétele még csak az európai átvéteí után (tehát előre láthatóan 2003.-ban) várható, érdemes ennek, rendelkezéseit már most tanulmányozni. A szabvány kimondja, hogy 2005-ig nem kívánnak ennek módosításával foglalkozni. Kimondja, hogy az időszakos felülvizsgálat célja, hogy megállapítsák, a berendezés vagy berendezésrész nem szenvedett-e olyan károsodást, amely a használat biztonságosságát veszélyeztetné és - kivéve, ha a nemzeti előírások mást mondanak - megfelel-e a berendezésre vonatkozó előírásoknak. Ezen túlmenően a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy a hely rendeltetésében nem történt-e olyan változás, amelynek hatásával a létesítők nem számoltak. Az üzembe helyezés előtti vizsgálat után végzendő időszakos vizsgálatok legkisebb gyakoriságának szüksége függ a be43

Villamos fogyasztóberendezések rendezés, a használat s a környezet jellemzőitől. A legritkább gyakoriságot nemzeti előírásokban lehet rögzíteni. Az IEC szabvány megjegyzései: 1. A gyakoriság például lehet három év a következő, a veszélyességet növelő körülmények esetén, amelyek ennél rövidebb időt tehetnek szükségessé: - azok a munkahelyek vagy egyéb helyek, amelyek rombolásnak, tűz-vagy robbanásveszélynek vannak kitéve; - azok a munkahelyek és egyéb helyek, ahol egyaránt vannak nagy- és kisfeszültségű berendezések ; - a közforgalmú helyek; - felvonulási területek; - azok a helyek, ahol hordozható berendezések vannak használatban. A lakóhelyeken ennél ritkább gyakoriság is alkalmazható. 2. A nagykiterjedésű berendezésekben (pl. nehéziparban) az időszakos felülvizsgálatokat és próbákat tervezett folyamatos ellenőrzés és a villamos szerkezetek és berendezések szakképzett kezelők által végzett rendszeres karbantartás is helyettesíthetik. Ez a legutolsó mondat azt jelenti, hogy ilyen ipari berendezésekben nincs szükség kampányszerű (pl. háromévenként végzett) mindenre kiterjedő vizsgálatokra abban az esetben, ha állandó karbantartó személyzet "forgószinpad-szerűen" folyamatosan - tehát egyik berendezésrész vizsgálatának befejezése után nyomban a másik rész vizsgálatát kezdve - végzi ezt. A vizsgálat tartalmára vonatkozó előírások nem változtak, bejött azonban az E (ugyancsak tájékoztató!) mellékletben egy szigorítást ajánlat. E szerint, ha a mért hurokellenállás értéke meghaladja az előírt érték 2/3-át, akkor - tekintettel arra, hogy a mérések a hálózat terheletlen állapotában történnek - célszerű az értéket legalább három részre (a betáplálási hurokellenállás, a betáplálástól az elosztóig terjedő szakasz, s onnan a végpontig terjedő szakasz ellenállása) bontani, s a második két szakasz ellenállását a zárlati áram melegítő hatását figyelembe vevő számítással megnövelni. Ez nem csupán a hazai gyakorlattal nem egyezik, de véleményünk szerint teljesen felesleges is. Az ilyen eljárás ugyanis egyrészt a valódi körülmények nagyon bonyolult felmérését igényelné; másrészt, ha a mérést a hálózat teljesen terhelésmentes és a környezeti hőmérsékletre lehűlt állapotában végezve (ami nem szokásos gyakorlat) a zárlati áram megengedett melegítési határhőmérsékletére (150-160EC) számolnánk (ami mindenképpen sokkal szigorúbb, mint a valóságos helyzet), akkor (a vezető fémek ellenállásának 1/250-1/300 hőmérsékleti tényezőjével számolva) sem érhetnénk el az ellenállás-érték 50%-os növekedését. Ha az érintésvédelmi kikapcsolást végző túláramvédelem (áram-védőkapcsolós kikapcsolásnál ilyen kritikus érték nem fordulhat elő) olvadóbiztosító, akkor az így megnövekedett ellenállás-érték hatására bekövetkezhető áram-csökkenés legfeljebb 30 %-os, ami legrosszabb esetben is csupán azt jelentené, hogy a kiolvadási idő a (nem élettani megfontolások alapján) csupán a kerek szám miatt előírt 5 s-os kiolvadási idő helyett 6-7 s-ra változna. Ha viszont ez a kioldószerv mágneses működtetésű, akkor működést a kezdeti (tehát nem a zárlati áram hatására már megmelegedett vezeték által csökkentett) zárlati áram 44

okozza. (A tartóviszony következtében a meghúzott kioldó nem fog ilyen áram-csökkenés miatt elengedni.) Sokkal lényegesebbnek tartjuk azt a hazai gyakorlatot, hogy a mérés eredményét egy gyors fejszámolás eredményével vetjük össze, s ha a mérési eredmény számottevően meghaladja a fejszámolás eredményét, akkor ellenőrizzük a kötések jóságát. A mérési módszerekre még a tájékoztató melléklet is hangsúlyozottan csupán példákat ad, anélkül hogy valamely mérési módszer alkalmazását előírná. Változatlanul azt tartjuk, hogy gyakorlatilag keresztülvihetetlen (és szükségtelen) az az egyik lehetőségként megemlített - hurok-impedanciamérési módszer, amely az üzemi táp transzformátor primer kapcsainak rövidzárása mellett a mérési helyen való mérőtranszformátorral történő betáplálást, s ennek feszültsége és árama mérését javasolja. Mindez nincs ellentétben a kifejezetten csak a háztartások és lakóházak felülvizsgálatát szabályozó CENELEC ES 59009:2000-rel. ES = műszaki specifikáció, azért nem EN, mert nem nyerte el a bevezetéshez szükséges szavazatszámot. Ezt - a tagállamok kívánságára - tájékoztatásul ugyan közreadják, de megengedett, hogy a tagállamok az ezekkel ellenkező előírásaikat fenntartsák. Ez - a nemzeti szabályozásnak megfelelő, de - legalább 10 éves gyakoriságot javasol. Szükségesnek tartja azonban a felülvizsgálat elvégzését minden, a tulajdonos, illetve a bérlő személyében történő változás esetén is. Ugyanolyan jelentést tart szükségesnek készíteni, mint az üzembehelyezés utáni vizsgálat alkalmával, de ebben meg kell adni a javítás szükségességére illetve ezek elvégzésének sürgősségére vonatkozó ajánlásokat is. (Új berendezés első vizsgálatánál ennek nincs értelmne, mert a javításokat mindenképpen a végleges üzembehelyezésig kell elvégezni.) TN-rendszer esetén a hurokellenállásmérést szükségesnek tartja itt minden áramkör minden olyan fogyasztói végpontján, amely fogyasztónak - érintésvédelmi értelemben vett - teste van (tehát nem II. érintésvédelmi osztályú), ideértve a dugaszolóaljzatokat is. E szerint mindén dugaszolóaljzatnál mérni kell, de jegyzőkönyvezni csak az áramkör legkedvezőtlenebb hurokellenállás-értékét célszerű. Áram-védőkapcsolóval ellátott áramköröknél az AVK-t próbagombbal kell ellenőrizni és mérni kell a végpontokon a fázis-nulla közti (tehát nem a fázis-védővezető közti!) zárlati áramot. A francia szöveg szerint ezen kívül a névleges kioldási áram mellett is ellenőrizni kell a kioldást. (Az angol szöveg ezt nem tartalmazza, de feltehetően ez a különbség csupán sajtóhiba.) Kádár Aba az ÉV MuBi vezetője ELEKTROTECHNIKA

Képek a 48. Vándorgyűlés és Kiállításról (Fotó: Tóth Eva MEE-MKM Rt.)

t £

/ ^ O / E/ectnonics

GNSTO

•

-

•

-

•

, />->.

V

s*

/o>-**,

SE^.SSft

rr

^w.

%

i

^

•

^

^

A legtöbb csatla a legszűkebb helyen. z a HALOTRONIC MOUSE

íme minden idők legerősebb egere: az új 150 wattos, 6 szekunderoldali csatlakozóval rendelkező Osram Halotronic Mouse - elektronikus installációs transzformátor törpefeszültségű halogénlámpák számára. Akárcsak 70 . l s e - •-•

és 105 wattos kistestvérei, ő is univerzálisan dimmelhető. Ráadásul annyira „kompakt", hogy még a legkisebb lyukon is befér. Győződjön meg róla: www.osram.hu

SEE THE WORLD IN A NEW LIGHT

OSRAM