SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE a 60/1999. (XII.20.), a 30/2000. (IX.26.), a 9/2000. (III.23.), a 42/2001. (XI.28.), a 17/2005. (VI.1.), és a 35/2005.(XII.16.) rendelettel módosított 29/1999. (XI.1.) rendelete (egységes szerkezetben) AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt felhatalmazásnak megfelelően kiadott az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése (a továbbiakban: OTÉK), továbbá az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei figyelembevételével – Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése e rendeletben határozza meg az állattartás helyi szabályait. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ (1)1 A rendelet célja, hogy a) biztosítsa az állattartáshoz fűződő lakossági érdekeket, b) meghatározza az állattartással kapcsolatos települési, az építésügyi, a környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi követelményeket; c) kijelölje az állattartásra alkalmas, illetve arra nem használható területeket; d) az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket - a közegészségügyi, az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – megállapítsa. (2) E rendelettel nem szabályozott - állattartással kapcsolatos - kérdésekben az egyéb (vonatkozó) jogszabályok rendelkezései is irányadók. (3)2 A rendelet hatálya Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki. (4) A rendeletben foglaltakat minden állattartó (a tulajdonos, vagy az állat felügyeletét ellátó személy) köteles megtartani. 2.§ (1) E rendelet alkalmazása szempontjából haszonállat minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek. ________________________________________ 1 2
Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 2. § (1) bek., hatályos 2005. június 1-től Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 2. § (2) bek., hatályos 2005. június 1-től
2 (2)
Haszonállatok csoportosítása: a) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, szamár, póniló, öszvér, bivaly, b) kis haszonállat: juh, kecske, sertés, nyúl, baromfi, (liba, kacsa, tyúkféle, pulyka, galamb, stb.) c) prémes állat
nutria, pézsma, stb.
d) Méh e) kedvtelésből tartott állatoknak minősülnek mindazon állatok, melyek nem jövedelem szerzést szolgálnak (eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér stb. (3) E rendelet nem vonatkozik az állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert (vadas park) gyepmester telep, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, veszélyes állatot tartó magánszemély, valamint a fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására, a nagy létszámú állattartó telepekre. 3.§ (1)3 Állatokat tartani csak az OTÉK előírásainak megfelelő helyen és építményben, az állategészségügyi, állatvédelmi jogszabályokban foglaltak szerint szabad. (2) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet kell létesíteni, továbbá olyan állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben tartását. (3) Az állatok tartása az emberek és az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. II. fejezet AZ ÁLLATOK TARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4.§ (1) Az I. sz. állattartási övezetben állattartó épület nem épülhet, kizárólag kedvtelésből tartott állat tartható a vonatkozó előírásoknak megfelelően. (2) A II. sz. állattartási övezetben kis haszonállat és kedvtelésből tartott állat tartható. (3)A III. sz. állattartási övezetben kis haszonállat és kedvtelésből tartott állat tartható. (4)4 Külterületi kertekben haszonállat nem tartható, kedvtelésből tartott állat a rendelet vonatkozó előírásai alapján tartható.
3 Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 3. §, hatályos 2005. június 1-től 4 Hatályon kívül helyezte: 17/2005. (VI.1.) rendelet 4. § (1) bek., hatálytalan: 2005. június 1-től. Számozását módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 4. § (1) bek., hatálytalan 2005. június 1-től
3 (5) A II-III5. számú állattartási övezetben ló sport és turisztikai célra külön engedéllyel tartható a szükséges feltételek biztosításával. (6)6 A II. és III. számú állattartási övezetben nagyhaszonállat (szarvasmarha, stb.) külön engedéllyel tartható a rendeletben előírt feltételek betartása esetén. (7)7
Az állattartási övezeteket az 1. sz. melléklet tartalmazza. III. fejezet
A HASZONÁLLAT ELHELYEZÉSÉRE ÉS AZ ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5.§ (1) Az egyes övezetekben legfeljebb az alábbi nagyságú állattartó épület építhető a telekre előírt beépítettség figyelembevételével: I. sz. övezet: nem épülhet állattartó épület II. sz. övezet: 20 m2 III. sz. övezet: 40 m2 8
(2) A haszonállatok férőhelyigényét és tartási feltételeit a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet határozza meg. 9
(3) A tartható maximális állatszámot az egyes állatok férőhelyigénye és az egyes övezetekben építhető állattartó építmény alapterülete határozza meg. 6.§ 10
(1)
Az állattartó épület épületmagasság legfeljebb 3 m legnagyobb gerincmagassága 4,5 m lehet.
(2) Az állattartó épületet az építési telken a 2. sz. mellékletben előírt védőtávolságok megtartásával úgy kell elhelyezni, hogy az: - oldalhatáron álló főépület esetén az egyedi telek azon
oldalán álljon, amelyiken a főépület
áll. - az egyéb beépítési mód esetén a telek hátsó, vagy m-re álljon,
oldalhatárán, vagy azoktól legalább 3
- több állattartó épület létesítése esetén azokat elhelyezni, hogy egy épület egységes képét mutassák.
lehetőleg egy tömegben és úgy kell
11
Az állattartó épületek és azok kifutójának védőtávolságaira a 7/2004. (II. 24.) számú önkormányzati rendelet előírásait is alkalmazni kell. ._________________________________________________________________ 5 Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 4. § (2) bek., hatályos 2005. június 1-től. Számozását módosította: 17/2005. (VI.1.) 4. § (1) bek., hatályos 2005. június 1-től 6 Számozását módosította: 17/2005. (VI.1.) 4. § (1) bek., hatályos 2005. június 1-től 7 Számozását módosította: 17/2005. (VI.1.) 4. § (1) bek., hatályos 2005. június 1-től 8 Hatályon kívül helyezte: 17/2005.(VI.1.) 5. § (1) bek., hatálytalan 2005. június 1-től 9 Módosította: 35/2005. (XII.16.) rendelet 1. § hatályos 2005. december 16-tól 10 Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 5. § (2) bek., hatályos 2005. június 1-től 11 Kiegészítette: 17/2005. (VI.1.) rendelet 6. § (1) bek., hatályos 2005. június 1-től
4 (3) Az állattartó épületeknek a telekhatáron, vagy attól 3 m-re álló határfalán, illetve az arra néző tetőfelületén nyílás nem létesíthető. (4) Az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az ingatlanon, illetve a szomszédos ingatlanon lévő épületek rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki. (5)
Az állattartó épület a szomszédos lakótelek lakóépülettel történő beépítését nem gátolhatja.
(6) A (3) bekezdésben előírtakhoz az építési hatóság engedélyt. (7)
12
az OTÉK keretein belül eltérően is adhat
Állattartó épületet csak jogerős építési engedély birtokában szabad létesíteni.
(8) Egyéb célra létesített épületben állatot tartani csak abban az esetben szabad, ha a jegyző a használati mód változását engedélyezte. (9) A zárt szivárgásmentes, trágya- és trágyalétároló ásott, vagy fúrt kúttól legalább 15 méterre létesíthető. (10) A trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben. (11) Az állattartó épületeket az ingatlanon az OTÉK, a beépítési tervek és a 2. sz. mellékletben rögzített védőtávolságok betartásával kell elhelyezni. (12) Az állattartók a meglévő és használatban álló állattartásra szolgáló épületeket, azok elhasználódásáig állattartásra - a jelenlegi övezeti előírásoktól eltérően is - használhatják. Az övezeti előírástól eltérő állattartáshoz külön engedély szükséges. (13) A város területén iskola, kórház, kollégium, orvosi rendelő, óvoda, bölcsöde, gyermekjátszótér, napközi otthon, közületi és társadalmi rendeltetésű épület, temető, sportpálya, élelmiszer-előállító üzem és élelmiszer-forgalmazó egység telkének határától 50 m távolságon belül minden haszonállat tartása tilos. IV. fejezet HASZONÁLLATTARTÁS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, KÖZTISZTASÁGI SZABÁLYAI 7.§
13
(1) Élelmiszer hulladékot – a klasszikus sertéspestis elleni védekezésről szóló 75/2002.(VIII.16.) FVM rendelet 28. § (1) bekezdés a./ Pontja alapján – tilos sertésekkel feletetni. (2) Az állattartás során keletkező szerves trágya gyűjtésének és kezelésének feltételeit a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001.(IV.3.) Korm.rendelet határozza meg. _____________________________________________ 12 Hatályon kívül helyezte: 17/2005. (VI.1.) rendelet 6. § (2) bek., hatálytalan 2005. június 1-től 13 Módosította: 35/2005. (XII.16.) rendelet 2. §, hatályos 2005. december 16-tól
5 (3) Állathajtás esetén a hajtó köteles az állatok által okozott szennyeződés eltávolításáról gondoskodni. (4) Az állattartó az állat megbetegedését, fertőző megbetegedésének gyanúját vagy ilyen körülmények között történt elhullását köteles a hatósági állatorvosnak azonnal jelenteni és az állatorvos utasításait betartani. (5) Állatbetegség vagy annak gyanúja esetén az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a területi főállatorvosnak, jogszabályban meghatározott betegségek esetén az állategészségügyi állomásnak is. Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003.(VI.27.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése, valamint 7. §-a előírásai szerint kell gondoskodni az állattartóknak az állati hulladékok ártalmatlanításáról. (6)
(9) Az állattartó az állat megbetegedését, fertőző megbetegedésének gyanúját vagy ilyen körülmények között történt elhullását köteles a hatósági állatorvosnak azonnal jelenteni és az állatorvos utasításait betartani. (10) Állatbetegség vagy annak gyanúja esetén az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a területi főállatorvosnak, jogszabályban meghatározott betegségek esetén az állategészségügyi állomásnak is. A hatósági állatorvos köteles megtenni a járvány megelőzéséhez és felszámolásához szükséges intézkedéseket. V. fejezet MÉHEK TARTÁSA 8.§ Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a módosított és kiegészített 15/1969. (XI.6.) MÉM. számú rendeletben meghatározott feltételek mellett a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával szabad. VI. fejezet VESZÉLYES ÁLLATOK TARTÁSI SZABÁLYAI 9.§ (1) E rendelet alkalmazása szempontjából veszélyes állatnak minősülnek mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaiknál fogva az emberek életére és testi épségére veszélyt jelentenek. (2) A veszélyes állatok tartásának szabályait az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a tartásuk engedélyezésének szabályait a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet állapítja meg. 14
14 Módosította: 35/2005.(XII.16.) rendelet 3. § hatályos: 2005. december 16-tól
6 VII. fejezet GALAMBTARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLY 10.§ (1) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Társasház, lakótelepi többlakásos, többszintes lakóház padlásán vagy erkélyén galambot tartani tilos. (2) A galambtartás külön engedély alapján végezhető. A kérelemhez mellékelni kell a szomszédok hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a hatósági főállatorvos és a Városi ÁNTSZ szakvéleményét. (3) A galambtartó a jogerős megszüntető határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles a galambokat eltávolítani, a padlástér és egyéb helyiség használatával felhagyni, annak eredeti állapotába való visszaállításáról, a szükséges takarítási, fertőtlenítési munkák elvégzéséről gondoskodni.
VIII. fejezet A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 11.§ (1) A város egész területén a közegészségügyi, járványügyi és állategészségügyi állatvédelmi szabályok megtartása mellett minden kedvtelésből tartott állat tartható és annak szaporulata 3 hónapos korig. (2)
A város területén kertes családi házaknál legfeljebb 2 db eb tartható.
(3) Az állattulajdonos köteles gondoskodni azoknak a kedvtelésből tartott állatoknak az elhelyezéséről, amelyeket tovább tartani nem kíván. (4) Többlakásos épület közös használatú helyiségeiben kedvtelésből tartott állatot tartani vagy szabadon engedni tilos. (5)
A tulajdonos köteles állatát úgy tartani, hogy az: a) a házban vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát ne zavarja, b) anyagi kárt ne okozzon, c) testi épséget, egészséget ne veszélyeztessen, d) a közegészségügyi, járványügyi és állategészségügyi, állatvédelmi szempontoknak megfeleljen, a környezetet ne szennyezze, e) a kedvtelésből tartott állat ürülékét a közterületről az állat tartója köteles azonnal eltávolítani.
7 12.§ (1)15 (2)16 (3) A testi fogyatékosságban szenvedők a város területén jogosultak vakvezető, jelző, vagy figyelő eb tartására, ha ennek szükségességét orvosi bizonyítvánnyal igazolják. Az ilyen ebek tartásához előzetes hozzájárulásra nincs szükség, de a kutya kiképzését is igazolni kell. (4)
Eb és macska erkélyen, loggián nem tartható.
(5) Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 5.§ (3) bekezdése szerint tilos a pit bull terrier és keverékeinek bármely módon való szaporítása, tenyésztése. 17
(6) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a ház bejáratán a "harapós kutyára" utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (7)
A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.
(8) Ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot a lakóházak közös használatú helyiségeiben, illetve közterületen tartani, etetni szabadon engedni tilos. (9) A kedvtelésből tartott állatok tenyésztése esetén azok haszonállatoknak minősülnek. Ekkor be kell tartani a haszonállatokra vonatkozó védőtávolságot és egyéb előírásokat. (10)
I-es övezetben kedvtelésből tartott állatok (eb, macska stb.) tenyésztése tilos. IX. fejezet EBTARTÁS KÜLÖN SZABÁLYAI 13.§18
13. § (1) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles: a) minden három hónaposnál idősebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével – veszettség ellen beoltani az alábbiak szerint: - a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, - az első oltást követően 6 hónapon belül, - ezt követően évenként; b) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni. __________________________________________________
15 Hatályon kívül helyezte: 30/2000. (IX.26.) sz. rendelet 1. §, hatálytalan 2000. október 1-től 16 Hatályon kívül helyezte: 30/2000. (IX.26.) sz. rendelet 1. §, hatálytalan 2000. október 1-től
17 Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 8. §, hatályos 2005. június 1-től 18 Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 9. §, hatályos 2005. június 1-től
8 (2) Az oltást végző állatorvos köteles az oltás beadását a helyszínen az eboltási könyvben igazolni. (3) Embert mart eb tulajdonosa (tartója) köteles ebét a hatósági állatorvossal megvizsgáltatni. Az eb veszettségi oltásáról szóló igazolást a megmart személynek, vagy hozzátartozójának köteles átadni a Városi ÁNTSZ-nél történő bemutatásra. (4) Ebet közterületen pórázon, lakóházak folyosóin, lépcsőházakban, liftekben pedig csak szájkosárral ellátva rövid pórázon szabad vezetni. Az eb által okozott szennyeződést a tulajdonos köteles haladéktalanul eltávolítani. Ebet csak az vezethet, aki azt féken is tudja tartani. (5) Az ebtartó köteles ebét úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakók, illetve a falszomszéd, továbbá a közös udvarban élők nyugalmát tartósan és rendszeresen ne zavarja. (6) Kutyát élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére, játszótérre, vendéglátó egységbe, piac területére, bölcsődébe, óvodába, napközi otthonba, egészségügyi intézménybe, közületi és társadalmi rendeltetésű helyiségbe bevinni, illetve beengedni, továbbá közforgalmú közlekedési eszközön szájkosár és póráz nélkül szállítani tilos. (7) Az ebtulajdonos, illetve a felügyelettel megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a lakóházak közös használatú helyiségeit, lakóházak közvetlen környezetét, a gyalogjárdát és a sétányokat, közterületeket ne szennyezze, illetve köteles gondoskodni a szennyeződés azonnali eltávolításáról. Ehhez a tulajdonosnak vagy a felügyelettel megbízott személynek megfelelő eszközt (kislapát, seprű, zacskó stb.) kell magánál tartani. X. fejezet KÓBOR ÉS ELHULLOTT ÁLLATOK BEGYŰJTÉSE 14.§ (1)
A gyepmester a város közigazgatási területén köteles befogni a gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat. Befogás után a városi gyepmesteri telepre, illetve az állatmenhelyre szállítja a befogott állatokat.
(2)
Ha a befogott ebet tulajdonosa a tulajdonjog igazolása mellett 14 napon belül kiváltja, a felmerült tartási és szállítási költséget köteles megtéríteni. Amennyiben erre nem kerül sor, a gyepmester megteszi a megfelelő intézkedést.
(3)
19
XI. fejezet EGYÉB RENDELKEZÉSEK 15.§ (1) Ebtenyésztés az érintett szomszédok hozzájárulásával, a szakhatósági előírások betartása esetén és a hatósági állatorvos fajtára és darabszámra vonatkozó szakvéleménye, valamint a fajtatiszta ebek 20
tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII.31.) FVM rendelet 3. § 1. pontjában meghatározott, valamely elismert eb-tenyésztő szervezet véleménye alapján történhet. 19 hatályon kívül helyezte: 35/2005.(XII.16.) 4. § hatálytalan: 2005. december 16-tól 20 Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 10. §, hatályos 2005. június 1-től
9 (2) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel, külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - a pit bull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként csak egy egyede – tartható. (3) Állatot közös udvarban, közös kertben kiengedni, tartani csak az összes tulajdonos hozzájárulásával szabad. (4) Külterületi kertekben 2 ebet és 2 macskát tartani abban az esetben szabad, ha a napi ellátásáról a gazda gondoskodni tud és biztosítja, hogy az ebek a területről nem kóborolnak el. XII. fejezet AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI 16.§ (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni (elhelyezés, táplálás, gondozás, állatorvosi ellátás). (2) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő, rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. A szabadon tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. (3) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. (4)
Az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetve állatviadalra idomítani.
(5) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést, vagy halált okoz. (6) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása, vagy kitétele tilos. (7) Az állat életét elfogadható ok, vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők írtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás. XIII. fejezet AZ ÁLLATOK VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADAT 17.§
(1) A települési önkormányzat jegyzője az állatok védelme érdekében az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet, az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat. 10 (2) A jegyző az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állatok védelme érdekében. (3) Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére, vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, vagy hatósági határozat előírását megsérti - magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot köteles fizetni. (4) Állatvédelmi bírság szabható ki azzal szemben, aki az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 4. §-ában foglalt előírásokat megsérti. 21
(5)
A bírságot feladatkörében: a) a település jegyzője, b) az illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás, valamint c) a természetvédelmi hatóság szabja ki.
(4) A bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti. XIV. fejezet ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 18.§ (1) A rendelet által külön engedélyhez kötött állattartást a polgármester engedélyezi. 22
(2) A jegyző – amennyiben szükséges az illetékes szakhatóságok szakvéleményének bekérése után – a rendelettel ellentétes állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja, illetve szabálysértési eljárást indíthat. 23
(3) Állattartási szabálytalanság esetén állategészségügyi bírságot az Állategészségügyi Állomás szabhat ki, közegészségügyi szabálysértés esetén pedig a Városi ÁNTSZ jogosult bírság kiszabására. (4) A helyszíni bírság kiszabására a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 134. § (2) bekezdésében előírtak vonatkoznak.” 24
(5) Szabálysértést követ el és 30. 000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 3. §-ában, 4. §-ában, 10. §-ában, 11. §-ában,13 § (4) (5) (6) (7) bekezdésében és 15. §-ában foglaltakat megszegi. 25
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1)
E rendelet 1999. november hó 1. napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg Székesfehérvár Megyei
21 Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 11. §, hatályos 2005. június 1-től
22 Módosította: 35/2005.(XII.16.) rendelet 5. § hatályos 2005. december 16-tól 23 Módosította: 9/2000. (III.23.) sz. rendelet 7. § (2) bek., hatályos 2000. április 1-től 24 Módosította: 35/2005.(XII.16.) rendelet 6. § hatályos: 2005. december 16-tól 25 Módosította: 17/2005. (VI.1.) rendelet 12. §, hatályos 2005. június 1-től
11
Jogú Város Tanácsának 37/1993. (X.18.) számú és 20/1998. (VII.6.) számú rendeletével módosított 5/1989. (XI.1.) számú rendelete hatályát veszti. Székesfehérvár, 1999. november 1.
Warvasovszky Tihamér sk. polgármester
dr. Szabó Katalin sk. jegyző
Egységes szerkezetbe foglalva: 2006. február 8. Warvasovszky Tihamér polgármester
dr. Szabó Katalin jegyző
Záradék A rendeletet 2006.február 8-án közzétettem.
dr. Szabó Katalin jegyző
2. számú melléklet
1./ Állatok elhelyezésére szolgáló épületek, illetőleg azok kifutójának védőtávolsága: Megnevezés Lakóépülettől ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló épülettől és az utca határvonalától Nagy haszonállat • istállója ól nyílás kifutója • trágyalé és trágyatároló siló
Ásott kúttól
Fúrott
m
m
m
10
15
5
Kis haszonállat, prémes állat, egyéb állat ól nyílás ketrece, kifutója 26 védőtávolsága megegyezik a nagy haszonállatnál jelölt távolságokkal. 2./ Zárt trágyatároló védőtávolságai az alábbi építményektől: • • • • • • •
lakóépület és szállásépülettől kisipari vagy barkács műhely, műterem kiskereskedelmi üzlet, árusító pavilon terménytároló (magtár, góré, csűr, pajta, szín, fészer) víz- és fürdőmedence, jégverem épített tűzrakó hely kemence, húsfüstölő ásott fúrt kút
min:
10,00 m
min.
10,00 m
min. min. min. min. min.
10,00 m 10,00 m 6,00 m 10,00 m 15,00 m
3./ Szagos. bűzös tevékenység céljára szolgáló építmény, telep (nagy létszámú állattartó telep, dögkút, stb.) legkisebb távolsága: • lakó-, szállás-, üdülő épület telkétől • nagy forgalmú építménybe- és kijáratától, • szabadtéri sportolás, strandolás telkétől • nevelési- oktatási épületek telkétől • söröző, borozó, italbolt bejáratától • mozgásukban gátoltak építményeinek telkétől • kórház, szanatórium, gyógyüdülő, szálloda telkétől _________________________________________ 26 Kiegészítette: 17/2005. (VI.1.) rendelet 13. §, hatályos 2005. június 1-től
1000 m
• • •
mentőállomás gépjármű kijáratától tűzoltólaktanya gépjármű kijáratától temetőtől
300 m
•
főúttól, tömegközlekedési végállomás, járműtelep területétől
100 m
1. sz. melléklet FEKETEHEGY II. övezet
II. sz. övezet: Csóri u. Vasúti pályatest Farkasvermi u. Kőrösi u. által határolt terület Nyúl dűlő II. sz. övezet Csóri u. Régi Csóri u. Farkasvermi u. Kertész u. Farkasvermi u. Vasúti pályatest által határolt terület
PALOTAVÁROS I. övezet
2. sz. övezet Palotai u. Piac tér Balatoni u. Bakony u./malom csatorna/ Külterületi határ Gaja patak Gellért u. hátsó telekhatárai Hermann O. u. hátsó telekhatárai Gellért újsor Bőrgyár dűlő /Varga csatorna/ által határolt terület
TÓVÁROSI LAKÓNEGYED I. övezet I. sz. övezet: Széchenyi u. Vasúti pályatest Balatoni u. által határolt terület
MAROSHEGY II. sz. övezet
II. sz. övezet
Borszéki u. Balatoni u. Úrhidai u. Orsovai u. külterületi határ Nagyszebeni u. tervezett út vonala Aradi u. külterületi határ által határolt terület
Balatoni u. Borszéki u. külterületi határ által határolt terület
II. sz. övezet Aradi u. tervezett út vonala Nagyszebeni u. külterületi határ által határolt terület II. övezet Temesi u. Úrhidai u. Mezei utca által határolt terület
I. sz. övezet Vásárhelyi u. külterületi határ Balatoni u. által határolt terület Rádió ltp. II. sz. övezet Balatoni u. Nagykárolyi u. Tasnádi u. Zsombolyai u.
ALSÓVÁROS II. övezet
II. sz. övezet Vasúti pályatest Széchenyi u. Börgöndi u. külterületi határ Halom u. Sárkeresztúri u. Szárcsa u. Csíkvári u. Segesvári u. Dési u. Vásárhelyi u. Batthyány köz Balatoni u. által határolt terület I. sz. övezet Sóstó ltp. IKARUS telekhatára /Dési u. vonaláig/ által határolt terület
FELSŐVÁROS I. sz. övezet Ybl Miklós ltp. Királykút ltp. Fecskepart ltp. Mészöly Géza u. Szabadságharcos u. Fürdősor Bregyó köz Szent Vendel u. Móri út Csitáry G. Emil u. Virág Benedek u. Szekfű Gyula u. Mátyás király krt. által határolt terület II. sz. övezet Tompa Mihály u. Kecskeméti u. Gödör u. által határolt terület III. sz. övezet Virág Benedek u. Csitáry G. Emil u. Havranek József u. Szent Vendel köz Móri út Gerle utca Gombócleső u. Fecskeparti u. Kiskút útja Szent Flórián körút Berényi út Cserkész u. Forgó u. által határolt terület
ÖREGHEGY II. sz. övezet Béla u. Nagyszombati u. Nagyszombati u. Budai u. Kadocsa u. 8. sz. elkerülő u. Gugásvölgyi u. Pestispincék hátsó telekhatára Berényi u. I. sz. övezet Galántai úti ltp. I. sz. övezet Milleniumi u. környéke melléklet szerint
RÁCHEGY II. sz. övezet Budai u. Zombori u. Verseci u. Adonyi u. Zentai u. által határolt terület I. sz. övezet Berkes ltp.
BELVÁROS I. sz. övezet
Almássy telep I. sz. övezet Fáy András ltp. I. sz. övezet Széna tér Királysor Major u. hátsó telekhatárai Budai út nyi u. Piac tér Palotai u. Ady E. u. Mátyás király krt. Szekfű Gy. u. által határolt terület II. sz. övezet Berényi u. Kadocsa u. Budai u. Királysor Major u. Királysor Széna tér által határolt terület
BURTELEP I. sz. övezet Budai u. Kikindai u. Seregélyesi u. Erzsébet u. Fűtőház u. Mártírok u. Béke tér Prohászka u. Kölcsey u. Horvát I. u. Lövölde u. által határolt terület II. sz. övezet Budai u. Zentai u. Adonyi u. Csatorna vonala Seregélyesi u. Vasúti pályatest Mártírok u. Fűtőház u. Erzsébet u. Zrínyi M. u. Bem J. u. Iparvágány Erzsébet u. Kikindai u. által határolt terület
SZEDRESKERTI LAKÓNEGYED II. sz. övezet Szedres dűlő Szeder köz Kenyértgyár telekhatára Palotai u. által határolt terület I. sz. övezet Liget sor Varga csatorna Palotai u. Kenyérgyár telekhatára Szeder köz által határolt terület
KÖFÉM LTP. I. sz. övezet Budai u. KÖFÉM-hez vezető új út Verseci u. Zombori u. által határolt terület
KISFALUD III. sz. övezet Kisfalud teljes területe
CSALA III. sz. övezet Csala teljes területe
BÖRGÖND III. sz. övezet Börgönd teljes területe
