ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 27/1995. (XII. 1.)1 RENDELETE2 AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL A 3/1996. (I. 25.)3, A 29/1996. (IX. 2.)4, A 37/1996. (XI. 11.)5, A 45/1997. (1998. I. 1.)6, A 40/1999. (XII. 30.)7, A 39/2000. (XII. 31.)8, A 8/2003. (V. 7.)9, A 42/2003. (XII. 8.)10, A 47/2003. (XII. 22.)11 ÉS A 44/2004. (XII. 8.)12 RENDELETEKKEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1.§ (1)-(2) bekezdésében, továbbá 6.§-ában és 43.§ (3) bekezdésében, valamint Budapest Főváros Közgyűlésének a helyi adók bevezetéséről szóló 5/1991.(II.19.) rendelete 1.§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az építményadó bevezetéséről az alábbi rendeletet alkotja: Az adó bevezetése 1. § Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a III. kerület közigazgatási területén bevezeti az építményadót. Az adókötelezettség 2. § (1) Adóköteles az önkormányzati illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – a település rendezési tervében előírt, vagy ennek hiányában a helyben szokásos mértéket meg nem haladó – földrészlet. A helyben szokásos földrészlet mértékét az önkormányzat állapítja meg. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya
1
Elfogadva: 1995. november 29. A 27/1995. (XII. 1.) rendeletet hatályon kívül helyezte: 49/2008. (IX. 30.) rendelet. Hatálytalan: 2009. január 1-jétől 3 Elfogadva: 1996. január 24. Hatályos: 1996. február 1-jétől 4 Elfogadva: 1996. augusztus 28. 5 Elfogadva: 1996. október 30. Hatályos: 1997. január 1-jétől 6 Elfogadva: 1997. december 17. Hatályos: 1998. január 1-jétől 7 Elfogadva: 1999. december 15. Hatályos: 2000. január 1-jétől 8 Elfogadva: 2000. december 13. Hatályos: 2001. január 1-jétől 9 Elfogadva: 2003. április 30. Hatályos: 2003. május 7-étől 10 Elfogadva: 2003. november 26. 11 Elfogadva: 2003. december 17. 12 Elfogadva: 2004. november 30. Hatályos: 2005. január 1-jétől 2
3. § (1)1 Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, -garázs és –üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Az adómentesség köre 4. § (1) Törvényi mentességek: Mentes az adó alól: a) szükséglakás b) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfortnélküli lakásból 100 m2 c) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek d) 3a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény e) a lakás és az üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiségek f) 15az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek (pl: műtrágyatárolók, magtárak), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja. (2)4 Helyi mentességek az adó alól: a) lakások, b) 5kiegészítő helyiségek, c) 6 d) 7műemléképítmények, melyek nem állnak vállalkozások tulajdonában és nem szolgálnak üzleti célokat. e) 8kerületben élő és/vagy alkotó képzőművészek, iparművészek használatában lévő nyilvántartott műtermek közül azok, amelyeknek nagysága a 60 m2-t nem haladja meg, és amelyekben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagjai kizárólagosan alkotnak. f) 9a kerületben élő és/vagy alkotó képzőművészek, iparművészek használatában lévő nyilvántartott műtermek közül azok, amelyeknek nagysága a 60 m2-t nem haladja meg, és amelyekben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjai kizárólagosan alkotnak. A 60 m2-t meghaladó műterem esetében a 60 m2-en felüli terület adóköteles. g) 21azok a lakásszövetkezetek és társasházak, ahol a tulajdonukban lévő helyiségek kiadásából származó bevételeket a lakóépület felújítására fordítják. Az adómentesség mértéke a felújításra fordított összeg. 2
1
Módosította: 8/2003. (V. 7.) Ör. 1. § Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör. 1. § 3 Módosította: 8/2003. (V. 7.) Ör. 2. § 4 Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör. 1. § 5 Módosította: 8/2003. (V. 7.) Ör. 3. § 6 Hatályon kívül helyezte: 8/2003. (V. 7.) Ör. 3. § (2004. január 1-jétől a 42/2003. (XII. 8.) Ör. 1. §-a alapján) 7 Módosította: 8/2003. (V. 7.) Ör. 3. § (2004. január 1-jei hatállyal a 4262003. (XII. 8.) Ör. 1. §-a alapján) 8 Kiegészítette: 37/1996. (XI. 11.) Ör. 1. § 9 Kiegészítette: 45/1997. (1998. I. 1.) Ör. 2. § 2
2
A felújítási kiadásokról a megrendelést, a költségvetést, a felmérési naplót, az igazolást és kiegyenlített számlát, a kiegyenlítést igazoló bankszámla-kivonatot, valamint adó- és társadalombiztosítási igazolást csatolni kell a helyi adóhatósághoz benyújtott kérelemhez. A „felújítás” alatt a KSH által definiált fogalom értendő. Mentességi kérelmet csak olyan lakásszövetkezet vagy társasház nyújthat be, melynek köztartása nincs. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 5. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja és mértéke 6. §1 (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. (2)2 Az adó mértéke 2005. évben 942.-Ft/m2. (3)3 Az adó mértéke 2006. évtől a helyi adókról szóló 1990. C. tv. 16. § a) pontjában meghatározott felső határnak és a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal-változásai szorzatával növelt összege. Az adó megállapítása, megfizetése és a bevallás szabályai 7. § (1)4 Az önkormányzat az általa bevezetett építményadót kivetéssel állapítja meg. A I. fokú adóhatósági feladatokat az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a jegyző látja el. Az adóalanyoknak az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adókötelezettségről adóbevallást kell adni, az építmény használatbavételét, tulajdonba kerülését követő év január 15-éig. (2) Az adódónak az adókötelezettséget érintő változást a bekövetkezéstől számított 15 napon belül az adóhatóságnál be kell jelentenie. Nem kell újabb bevallást tenni, amíg a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következik be. (3) Az adó összegét félévenként két egyenlő részletben kell megfizetni, március 15-éig és szeptember 15-éig. (4)5 Ha az adózó bevallási kötelezettségét késedelmesen, vagy nem teljesíti, mulasztási bírság terheli. (5)6 Ha az adózó befizetési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, akkor késedelmi pótlékot kell fizetnie. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 1
Módosította: 45/1997. (1998. I. 1.9 Ör. 1. § Módosította: 44/2004. (XII. 8.) Ör. 1. § Hatályos: 2005. január 1-jétől 3 Beépítette: 44/2004. (XII. 8.) Ör. 2. § 4 Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör. 2. § (1) bekezdés 5 Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör. 2. § (2) bekezdés 6 Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör. 2. § (3) bekezdés 2
3
(6)-(7)1 (8)2 Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, saját beruházás esetén a számlával igazolt ellenérték, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összegét a beruházás befejezésének évében levonhatja az önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. Ha a helyi adó éves összege nem éri el a levonható összeget, a levonási jog megnyiltát követő 4 naptári évben levonható a fizetendő adóból. Az adóalany adólevonási jogát csak akkor érvényesítheti, ha: a) az adólevonási joga 1996. január 1. napja előtt nyílt meg, b) az 1996. január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházást 1996. évben fejezik be. c) Az 1996. január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít. Adókedvezmény 8. §3 Adójutalék 9. § A Képviselőtestület az építményadó hatékony végrehajtása, illetve alkalmazásának elősegítése érdekében az adóbehajtás anyagi érdekeltségének feltételeit külön rendelet szabályozza. Záró rendelkezések 10. § (1) Ezen rendelet 1996. január 1-jével lép hatályba. Kihirdetése 1995. december 1-jétől a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és a sajtó útján (Óbuda Újságban) történik. (2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. Törvény előírásai az irányadóak. Értelmező rendelkezések (Kivonat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény VII. fejezetéből) 11. § (1) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magába foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet. (3) Építmény: olyan ingatlanjellegű végleges, vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a 3 évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. (4) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, 1
Hatályon kívül helyezte: 47/2003. (XII. 22.) Ör. 2. § Módosította: 3/1996. (I. 25.) Ör. 2. § 3 Hatályon kívül helyezte: 47/2003. (XII. 22.) Ör. 2. § 2
4
illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó teremszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. (5) Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LVIII. Tv. 2. mellékletének 1-6 pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használathoz szükséges helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt. (6) Nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek: az oktatásról szóló 1985. évi I. tv. 13.§-ában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20-23.§-ában, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Tv. 2.§-ában és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Tv. 2.§.-ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület. (7) Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt, teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,9 m. A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a földszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. (8) Kiegészítő helyiségek: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon, hétvégi ház rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgált. (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámos kamra, szín, pince). (9) Műemléképítmény: a műemlékvédelemről szóló 1/1967.(I.31.) ÉM rendelet 2.§-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt építmény ide nem érteve e körből a lakás céljára szolgáló építményt. (10) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. (11) Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó – és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási – ideértve a belvíz – a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamos energia, hő- gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki), valamint az út- és járdaépítés. (12) Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. (13) Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz. (14)1 Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és a helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos-, és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók ideértve a víziközműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 % –ban ebből a tevékenységből származik.
jegyző
polgármester
5
6
