1915. JÚNIUS 15.
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EOYESOLET LIV. ÉVF.
KIADJA:
11—12. FÜZET.
K Ö Z L Ö N Y E AZ O R S Z Á G O S
ERDÉSZETI
EGYESÜLET
Szerkeszti:
BUND KÁROLY Megjelenik minden hó 1-én és 15-én.
®
Előfizetési dij egy évre 16 korona.
Az Orsz. Erd. Egyes, oly alapitó tagjai, kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, vala mint a rendes tagok is 16 kor. évi tagsági dij fejében ingyen kapják. Azok az alapitó tagok, kik 300 koronánál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza 6. sz. II. »K
A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek. (Telefon : 37—22.)
S
am,
»»
^ e?
É r t e s í t é s az Erdészeti Lapoknak kettős füzetekben való megjelenése tárgyában. Tisztelettel értesítjük t. olvasóinkat, hogy az Erdészeti Lapok kéthetenkénti szétküldése a háborús viszonyok következtében nehézségbe ütközvén, a folyóirat további intézkedésig minden hó 15*én kettős füzetekben fog megjelenni. Budapest, 1915. évi január hó 10*én. A z Erdészeti Lapok szerkesztősége. Erdészeti Lapok
17
Uj korszak küszöbén. (Befejező közlemény.)
A vágásforduló és az okszerű erdőmivelés. Lássuk már most: vannak-e a talajerő fentartásának, az áterdőlésnek, a természetes felújításnak, egyszóval az erdőápolásnak olyan, számokban ki nem fejezhető érdekei, amelyek a jövedelmezőség követelményeivel szemben a magasabb vágásforduló fentartását kívánják. Tudjuk, hogy az áterdőléssel kapcsolatos állománynevelés, s az ezzel járó természetes felújítás is hathatós eszköze a jövedelem emelésnek. Az áterdőlések az erdő jövedelmezőségét már annyiban is emelik, hogy a fakészlet nagyságát és bizonyos mértékben értékét is csökkentik, a jövedelmet azonban lényegesen fokozzák. A kisebb tőkével szemben a nagyobb jövedelem föltétlenül a jövedelmezőség fokozását jelenti. De a helyes áterdőlési rendszer és a vele kapcsolatos termé szetes felújítás a jövedelmezőség emelésének, a szükségszerű hala dásnak csak egy foka, még pedig olyan foka, amely önkénytelenül a legfontosabb jövedelmezőségi tényezőnek: a vágásfordulónak revíziójához vezet Azt hiszem, senki sem kételkedik manapság már abban, hogy az okszerű áterdőléssel módunkban áll az arra érdemes törzsek tömegnövedékét fokozni, s ezáltal jóval rövidebb idő alatt ugyan olyan méretű fákat és ugyanazokat a faválasztékokat termelni, amelyeket teljes sűrűségű állományokban csak hosszabb vágás fordulóban érhetünk el. Természetesen nem az olyan erdőlést értem itt, amely az állomány életküzdelmében a „szanitécz" szerepét játszva a meggyötört, vagy elhalt törzsegyedeknek kihordásában merül ki. Csak az uralkodó állományba is belenyúló okszerű erdőlésnek van olyan számottevő fiziológiai hatása, mely lehetségessé teszi a leg nagyobb erdőjövedelem vágásfordulójának megrövidítését. De amig az erdőlés csak elősegíti, addig a természetes fel újítás érdekei egyenesen megkövetelik a tulmagas, nevezetesen a 120 éves vágásfordulónak megrövidítését.
A felújítás érdekeit szolgáló, rendszeres gyérítések mellett ugyanis már a 70—80 év körüli lucz- és jegenyefenyvesekben kezd
a jövő vágásforduló állománya megtelepedni. Ha ezt a megtelepülést fenn akarjuk tartani, 20—25 év m é g a jegenyefenyvesekben is teljesen elég idő ahhoz, hogy a teljes felujulás befejezést nyerjen; az ezen az időn tul fenmaradó öreg állomány nemcsak hogy terhére van a felszabadulás után vágyó fiatalosnak, hanem egyenesen akadálya a gazdálkodásnak.*) Ha valami, a természetes felújítás az, amely a legszorosabb összefüggésben áll a vágásforduló nagyságával. Mindazok a neve sebb erdészeti irók, akik a természetes felújítás lehetőségeit és fel tételeit tárgyalják,
Philipp,
mint Wagner,
Mayr,
Martin,
Oraner,
Endres,
Weber stb. megegyeznek abban, hogy a siker legfőbb fel
tétele a természetes felújítás leg gyors befejezése.
korai beállásának
elősegítése
és lehető
A gyakorlat igazolja, hogy az idősebb fenyőállományokban a természetes felújítás már nehezen sikerül; sőt ezekben legtöbbször hiába várjuk a csemeték megtelepülését. Az ilyen, többnyire már megritkult faállományok talaja a megkeményedés, a kiszáradás, vagy elgazosodás miatt sokat vészit csiráztató képességéből; úgy annyira, hogy ha elmulasztjuk a természetes felújításnak a 80 év körül beálló kedvező feltételeit kihasználni, később már csak a tarvágás és a beültetés marad hátra. Joggal mondja tehát Martin, hogy: „nemcsak az elmélet, hanem a német erdők nagy több ségének állapota — a jegenyefenyő Elszász-Lotharingiában, a lucz fenyő Bajorországban stb. — igazolja, hogy a természetes felújítás legkedvezőbb ideje sokkal előbb áll jövedelem vágásfordulója." **)
be, mint
a
legnagyobb
erdő
Philipp***) a tulmagas (120 éves) vágásfordulónak hátrányait a gyakorlati emberek tapasztalataival és a már felsorolt erdészeti irók véleményeivel támogatva a következőkben csoportosítja: 1. A 100 évnél idősebb állományokban a talaj termőereje a megkeményedés vagy a nyers humusz képződése miatt érzékenyen *) Megállapítást nyert, hogy a jegenyefenyő természetes felújításának túlságos kinyújtása, amint az Badenben volt szokásos, nem vezetett kielégítő ered ményre, ugy hogy Württembergben és Elszász-Lotharingiában már mellőzik is. Lásd: Kautzsch: „Weisstannenwirtschaft" és Ramm: »Die waldbauliche Zukunft des württembergischen Schwarzwaldes". **) Lásd: dr. Martin: „Forststatik" II. 8S. old. ***) Lásd K.: Philipp: „Forstliche Tagesfragen", 1912.
szenved. Szerinte a talajra való tekintettel jegenyefenyőnél 100, luczfenyőnél 90 év a legmegfelelőbb vágásforduló. 2. A kor emelkedésével fenyveseink egészségi állapota is sokat szenved. A korhadás és revesedés erősen fokozódik és a műfaszázalék erősen csökken. 3. A gyökérrendszer elgyengülése és a gyakori gyökérrothadás miatt a szélveszély a magasabb korban aránytalanul megnövekedik. 4. A tulmagas vágásforduló miatt elmulasztjuk a természetes fel újítás lehetőségének legkedvezőbb korszakát, amit, ha kellő idő ben (80 év körül) ki nem használunk, már többé czélhoz nem jutunk. 5. Ahol pedig a fiatalos a gyér világosság daczára meg települ, ott tulidős lesz ahhoz, hogy az anyaállomány levágásakor felhasználni lehessen. 6. Azok az idős állományok, amelyeket 120 éves vágás fordulóban nevelünk, nem tudják a termelési költségeket fedezni. Éppen azért szerinte teljesen kizárt dolog, hogy egy több, mint 100 éves vágásforduló kellő jövedelmezőséget biztosithasson. Azt hiszem már most, hogy mindezek a néhány évtizedes gyakorlatból leszűrt tapasztalatok és tanulságok még a jövedel mezőségi számításoknál is hathatósabban hirdetik, hogy ha a modern erdészet haladásával lépést tartani, az áterdőlésekkel kap csolatos természetes felújítást hazánkban is meghonosítani akarjuk, a 90—100 éves vágásjordulót kell fenyveseinkben uralomra juttatni.
Ezt a fentiek után bátran megtehetjük, mert mindent összefoglalva,, ebben a vágásfordulóban kielégülést találhat az erdőtőke rezerválására törekvő okszerű konzervativizmus, kielégülést találhatnak a közérdek és a piacz igényei, és ennek a vágásfordulónak a be hozatalával egy eddig lomhán heverő hatalmas tőke válik forgal masabbá, jobban biztosítjuk talajunk termőerejét és elősegítjük a belterjesebb erdőgazdaság behozatalát és sikerét. A 100 éves vágásforduló általános behozatalának a kincstári fenyvesek tényleges állapotával szemben remélhető következményei. Lássuk már most a kincstári fenyvesek korviszonyait és a 100 éves vágásforduló behozatalának a tényleges állapottal szem ben remélhető következményeit.
Bedő statisztikája szerint a magyarországi kincstári erdők fenyőállományainak az egyes korosztályokban való eloszlása 1894-ben a következő volt: 101 — 120 és több éves
81—100
61—80
41—60
21-40
1—20
éves
éves
éves
éves
éves
97.713
112.459
104.793
88.050
74.730
152.343
Tisztás 66.852
kat. hold
Feltéve, hogy Bedő munkája szerint az üzemtervekben meg állapított 5165 kat. hold évi vágásterület a mai napig be lett tartva és feltéve, hogy mindig a legidősebb korfokok kerültek kihasz nálásra és a tisztások be lettek erdősítve, az esetben az akkori területnek a korosztályok szerinti megoszlása jelenleg (1915-ben) a következő:
Szab. forduló szaki terület Van
101—120 és több éves
81—100
61—80
41—60
21—40
1—20
éves
éves
éves
éves
éves
106.872
104.793
88.050
74.730
116.156
116.156
116.157
116.157
9.284
11.363
28.107
41.427
152.343 170.152 k. hold 116.157 116.157
„
53.995
„
36.186
öbb
tehát f'
V " (kevesebb
Ezzel sz emben 100 éves vágásfo rduló b<mozatala esetén a t(irület mego szlása a követkéz 5 lenne:
»
Szab. fordulószaki terület ...
81—100 és több éves
61—80
41-60
21—40
1—20
éves
éves
74.730
152.343
170.152
139 3 8 8
139.388
139.388
12.955
30.764
éves
éves
211.665
88.050
139.388
139.388
72.277 V
'»
t e h á t
{Keve sebb b
51.338
64.658
Amint látjuk, a korosztályok eloszlása 100 éves vágásforduló ban sokkal kedvezőbb, annyira, hogy, ha a korosztályoknak ezzel
az eloszlásával számolunk, azt hiszem, minden konzervativizmus mellett is szabályos fordulószaki területet Írhatunk elő. Ennek az eljárásunknak az lenne a következménye, hogy csak a harmadik fordulószakban, vagyis csak 40 év múlva kellene 43.819 kat. hold 100 évnél fiatalabb állományt kihasználni, de ugyan akkor még az előző fordulószak feleslegéből 20.839 kat. hold 100—120 éves állomány kerülne vágás alá és feltehető, hogy addig az áterdőlések rendszeres beállítása miatt a fiatalabb állományok választékaránya,, ha nem jobb, semmivel se lesz rosszabb a jelenlegi 100—120 éves állományok választékarányánál. Ne felejtsük, hogy az I. és II. forduló szakban m é g mindig majdnem túlnyomó mennyiségben 100 évnél idősebb állományok fognak kihasználás alá kerülni. A szabályos fordulószaki terület előírása tehát még mindig bizonyos fokú tulkonzervativizmust jelent. No de erről később. A 100 éves vágásfordulónak megfelelő szabályos fordulószaki területnek előírása 6969 kat. hold évi vágásterületet ad. Ez a jelenleg (illetve 1894-ben) tényleg előirt területtel (5165 kat. hold) szemben évenként kereken 1800 kat. holddal több használatot jelentene és 870 kat. holddal többet a jelenleg érvényben levő, körülbelül 115 éves vágásfordulónak megfelelő, szabályos vágatási területnél. Feltéve, hogy a holdankénti fatermés Bedő1894. évi adataihoz mérten csak 160 rtf, akkor évenként a 100 éves vágásforduló behozatalával a magyarországi kincstári fenyvesekben 288.000 m -rel több fatömeget termelhetnénk, ami — 8 korona átlagos főárral számítva — kereken 2*3 millió koronával több jövedelmet jelen tene. Ez mindenesetre tekintélyes összeg, amely amellett, hogy a kincstári erdők feltárását czélzó programmtervezettel kapcsolatos pénzügyi műveletekhez az eddiginél hathatósabb alapot adna, még további beruházások létesitéséhez is módot nyújtana. 3
De egy kis liberalizmussal a 100 éves vágásforduló beállítá sával kapcsolatos vágásszabályozást ugy is eszközölhetnők, hogy a túlkoros fakészletet a legkedvezőbb kereskedelmi konjunktúrák kihasználásával a lehetőség szerint gyorsabb tempóban használnók ki és a belőle nyerhető jövedelemből olyan — tisztán erdészeti beruházásokat szolgáló — tartaléktőkét alkotnánk, amely minden esetre jóval nagyobb százalékkal kamatoznék, mint azok a tul-
koros és a belterjes gazdaság terhére levő állományok, amelyeknek értéknövedéke, ha nem is negatív, de korántsem felel meg az okszerű erdőgazdaságtól megkívánt kamatozásnak. Mert a tényekkel számoló racionális erdőgazdaság elvei azt parancsolnák, hogy az üzemet ettől a legkevésbbé jövedelmező és a korhadás, valamint a szélveszély miatt leginkább koczkáztatott, sőt az üzemet akadályozó tőkétől szabadítsuk fel és pénzzé téve, olyan, az üzlettel szoros összefüggésben levő, biztos vállalkozásba, vagy beruházásba fek tessük, ahol — amellett, hogy a megkívánt százalékkal kama tozik — az egész gazdaság
jövedelmezőségét
is
fokozza.
Azt hiszem, ez az eljárásunk sem ellenkeznék a tartamosságra törekvő, de a belterjes üzem igényeit szemmeltartó reális értelmű konzervativizmussal. Túlkoros faállományainknak gyorsabb menetű (mondjuk a legközelebbi 20—25 év alatt történő) kihasználásával olyan összegekhez jutunk, amelyek utakba és vasutakba fektetve lehetségessé teszik az áterdőlésekkel kapcsolatos belterjes erdő gazdaság behozatalát és folytatását ugy, hogy a II. és III. forduló szak kisebb területét a faállományok jobb és értékesebb fatömege és az előhasználatok
nagyobb
jövedelme
fogja ellensúlyozni.*)
Ne felejtsük ezenkívül, hogy az államháztartásban kívánatos jövedelemfokozást a jelzett nagyarányú befektetések — a tőár emelésén kívül — még azáltal is biztosítanák, hogy nagyterjedelmü és nagyrészt értékesitetlenül álló bükköseink feltárásával olyan uj és szinte kiszámíthatatlan nagyságú jövedelemforrást nyitnának meg, amely érett, sok tekintetben túlérett gyümölcsként hullana egész állami erdőgazdaságunk „követel" mérlegébe. Azt hiszem, ez egymagában is elég ok ahhoz, hogy tultartott fenyveseinket a jelzett módon gyümölcsöztessük, még akkor is, hogyha — amit ugyan nem hiszek — fenyveseink üzemében a II. vagy III. fordulószakban bizonyos fokú jövedelemcsökkenés állana be. Mert igazán nem tudom, miért kelljen ragaszkodni minden egyes fafaj kihasználásánál ugy fatömegre, mint jövedelemre nézve a teljes egyenlőséghez, amikor egy kevés liberalizmussal egész — fafajonként el nem különített — erdőgazdaságunk jövedelmét tetemesen fokozhatjuk. Nemde, azt parancsolja a józan ész minden *) Németországi tapasztalatok szerint rendszeres áterdőlési rendszer mellett, az előhasználati fatömeg 70—110%-át teszi a véghasználati fatömegnek.
mezőgazdának, hogy felesleges búzáját akkor értékesítse, amikor a kereslet és előreláthatólag az ár is legnagyobb, különösen, ha ezzel az alkalmi eladással módja nyilik utat és ajtót nyitni abba a magtárba, amelyben kivezető ajtó hiányában töméntelen kukoricza hever értékesitetlenül ? Nos, ehhez hasonló helyzetbe jut most kincstári erdőgazdaságunk. A közel jövőben a világháborúban rommá lőtt országok fognak újból felépülni. Hogy ehhez a munkához mennyi épületi fára lesz szükség, azt még csak megközelítőleg sem lehet megállapítani. Könnyű megjósolni azonban, hogy a fenyőfa a nagy kereslet miatt soha nem remélt árakat fog elérni.*) Az épités, az újraalkotás korszaka valószínűleg 15—20 évig is el fog tartani, ugy hogy ez alatt az idő alatt módunkban lesz túlkoros és alig jövedelmező fenyőállományainkat kihasználva, a lehető legjobban értékesíteni. Nincs mit félnünk attól, hogy emiatt bármilyen választékban túltermelés álljon be és az árakat meg rontsuk. Az első fordulószaki területet meghaladó 72.277 kat. hold kiterjedésű vágható korú és nagyrészt túlkoros fenyőfaállományok nak ez a soron kivül, jó árakon való értékesítése pénzben akkora**) tartaléktőkéhez juttatná kincstári erdőgazdaságunkat, amely amellett, hogy az összes beruházási költségeket fedezné, az államháztartásban annyira kívánatos jövedelemegyenlőséget is sokkal jobban bizto sítaná, mint a túlkorossá váló fakészlet. Mert úgysem az egyenlő évi hozamterület, vagy az egyenlő évi fahozadék, hanem a piacz igényeivel változó áralakulásoknak, a kedvező kereskedelmi konjunk túráknak észszerű kihasználása biztosithatja csak a jövedelem egyenlőséget.
Mindezek alapján egész erdőgazdaságunk előrehaladása érdeké ben kivánatos lenne, hogy a mindenképen megokolt 100 éves vágásfordulónak behozatalával fenyveseink korviszonyaiban előálló kedvező helyzetet és a világpiaczon a háború után bekövetkező és talán soha nem ismétlődő „hausse" korszakot, amennyire csak *) A jövő e tekintetben máris előre veti fényét. Lásd „Napi kérdések" Erdészeti Lapok 1915. 5—6. füzet. **) Hozzávetőleges számítás szerint a 72.277 kat. holdnak véghasználati értéke, holdját csak 2000 koronával számítva: 144-5 millió korona.
lehet, kihasználjuk. Önként érthető, hogy ez (tudniillik a vágható korú fenyőállományok gyorsabb kihasználása) a konzervativizmus érdekeire való tekintettel csak akkor és csak azzal a feltétellel volna keresztülviendő, ha az ezáltal befolyó jövedelem tisztán az erdőgazdaság haladását czélzó beruházásokra fordíttatnék és az ezenfelül fenmaradó összegből pedig az erdőjövedelem tartamos ságát biztosító, vagy erdők vásárlására fordítandó tartaléktőke alakíttatnék.
Ilyen megoldás mellett az itt kifejtett eszmék megvalósítása még mindig nem jelent szakadást azoktól az alapvető elvektől, amelyeken kincstári erdőgazdaságunk nyugszik, hanem csak egy lépést a haladásnak azon a fokán, amely természetesen a messze jövőben, de szükségképen a nemzetgazdaságilag egyedül jogosult pénzügyi erdőgazdasághoz vezet.*) Más országok példája. Ne higyje senki, hogy fenyveseink tulmagas vágásforduló jának megrövidítésével és az ezáltal a I. korosztályban előálló készletfölösleg gyorsabb kihasználásával, mi lennénk az elsők, akik az okszerű erdőgazdaságnak a fentiekben vázolt követelményeivel számolunk. Nem. Hatalmas szövetségeseink, a németek, mint annyi más téren, ebben is elől haladnak. Az a több mint 20 éves harcz, amely a német erdészeti irodalom ban a talajjáradék és a legnagyobb erdőjövedelem hivei között nem egyszer a személyeskedésig menő hevességgel folyt, 1908. óta nemcsak a tudomány, hanem a gyakorlat terén is a talajjáradék híveinek győzelméhez vezetett. *) A társadalmi fejlődés története igazolja, hogy a mezőgazdasági talaj járadék fogalmát és jogosultságát a terményszükségleteknek a népesedéssel arányos emelkedése szülte. Éppen igy, minél jobban emelkedik majd az erdőtermények szükséglete és értéke, annál jobban előtérbe lép majd az erdőtalaj belterjes kihasználásának, a talajjáradék fokozásának szükségessége. És kétségtelen, hogy ennek a pénzügyi gazdaságnak igényei idővel az erdőgazdaság természetével is meg fognakegyezni. Érdekes például, hogy amig a legnagyobb erdőjövedelem vágás fordulója sülyedt, addig a pénzügyi vágásforduló a rendszeres áterdőlések miatt emelkedett annyira, hogy belterjes erdőgazdaságban ez a vágásforduló már sokkal jobban egyezik a természetes felújítás és az okszerű erdőápolás igényeivel, mint a legnagyobb erdőjövedelem vágásfordulója.
A legnagyobb talajjáradék elveinek az állami erdőkben való' gyakorlati megvalósítása 1908-ban gróf Törring-nek a bajor ország gyűlésen tett javaslatával indul meg. Ez a javaslat, amint Endres mondja: „mint tisztító vihar vonult végig egész Németországon és általános megelégedésre feloldotta azt a lelkek mélyén szunnyadó elégedetlenséget, amely egyes erdészeti hatóságok ügykezelése miatt nemcsak a tudomány embereit, hanem a gondolkozó gyakorlati férfiakat is elfogta.*) Ennek tulajdonitható, hogy gróf Törring javaslata nemcsak Bajorországban, hanem az összes dél-német államokban : Badenben, Württembergben, Elszász-Lotharingiában**) is gyors és élénk visszhangra és megvalósulásra talált, úgyannyira,, hogy gróf Törring fellépése a szó legszorosabb értelmében forduló pontot jelent a német erdőgazdaság történetében.***) A konzervativizmusukról hires bajorok már 1909-ben áttértek a 120 éves vágásfordulóról a 100 évesre és hozzáfogtak a túlkoros fakészletnek lehetőleg gyors (30 év alatt való) kihasználásához. Bajorország példáját követi Baden, majd Württemberg, ahol az egész mozgalom tetőfokra hág és mintegy szankcziót nyer abban a „Reservefondsgesetz"-nek nevezett törvényben, amelyet 1910. július 25-én a tultartott fakészlet gyorsabb kihasználásából nyert tartalék tőke biztosítása és hováforditása érdekében hoztak.****) Egyedül Poroszország maradt meg — legalább látszólag — a legnagyobb *) Lásd dr. Endres: „Die Bewegung im Deutschen Reiche zugunsten der Erhöhung der Holznutzung in den Staatswaldungen". Wien, 1912. **) Szászország, amint tudjuk, már régen pénzügyi alapon kezeli erdeit. ***) Lásd Philipp; „Forstliche Tagesfragen" 1912., Borgmann: „Forstliche Tagesfragen". Tharander forstliches Jahrbuch. Band 63. 1912. ***•) A szóban forgó törvény, amely egyébként kibővítése és javítása az 1905. évi hasonló törvénynek, a tartaléktőke hováforditására vonatkozólag következőkép intézkedik : 1. A tartalékalap annak a bevételi hiánynak pótlására szolgál, amely az eddiginél (1,050.000 m 120 éves vágásforduló mellett) kevesebb fatermelésből áll elő. 2. A tartalékalapból kell pótolni azt a későbbi esetleges veszteséget, amit a pénzügyi gazdaság a legnagyobb erdőjövedelemre fektetett gazdasággal szemben okoz. De ez a hozzájárulás nem lehet 900.000 márkánál több. 3. Szolgalmak megváltására és birtokvételre használandó, de a birtokeladások jövedelme a tarta léktőke javára irandó. 4. A tőkekamat egy része erdőgazdasági befektetésekre, utakra, munkásjóléti intézményekre, erdőőri és munkáslakások építésére fordítandó, másik része az államnak jut. Lásd Miiller: „Das württembergische Reservefondsgesetz von 25. Juli 1910." Alig. Forst- und Jagdzeitung, 1911. 3
erdőjövedelem álláspontján. De amint Borgmann mondja, itt is nem egy helyen megrövidítették a vágásfordulót.
már
Érdekes és azért ki kell emelnem, hogy ez a fapiaez szem pontjából annyira fontos akczió a fenyőfaárak változására s e m m i féle hatással nem volt. Dr. Endres megállapította, hogy habár Törring fellépésével (1909. óta) egész Németországban körülbelül' 3—4 millió /ra -rel több műfa lett termelve, mégis a műfaárak; a megszokott arányban emelkedtek.*) 3
Dr. Endres adatai szerint magában Bajoroszágban a t ö b b termelés 1808. óta az 1903—1907. évi átlaghoz képest a követ kező érdekes adatokat szolgáltatja: Az összes használat
Többhasználat az 1903—07. évi hez képest
Műfahasználat
A mű- és tűzi fából nyert
Tüzifahasználat I
Év
abszolut viszonyt, 1 hektá elért elért nagy nagy összesen összesen egységár összesen egységár ron sága sága lOOOm
IMi-W. évi átlag: 1908. 1909. 1910. 1911.
3
szám
3.765 100 4.097 . 109 4.779 127 4.739 126 4.894 130
1000 m
3
332 0-41 1.014 1-24 974 1-20 1.129 1-38
összes jöve delem
átlagos egységár
1000 ni'
márka
1000
nfi
márka
millió márka
márka
1.682 1.942 2.345 2.378 2.623
16-98 17-87 17-04 17-75 18-29
2.083| 2.155 2.434 2.362 2.271
5-97 6-71 6-67 6-45 6-32
[40-989 49-168 156-205 57-435 61-228
10-S9 12-00 11-76 12-12 12-51
Amint látjuk, a vágásforduló megrövidítése és a tultartott fakészlet gyorsított kihasználása körülbelül 30%-al emelte a bajor erdők jövedelmét, pedig a tényleges kihasználás évi 567.000 m -rel kevesebb volt, mint amennyi a Törring-íéle javaslat szerint elő volt irva. Az átlagos tőár az 1903—1907. éviekhez képest teljes 8%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy — amint azt Endres külön kiemeli — a túlkoros állományokból többnyire olyan 3
*) Lásd dr. Endres: „Die Nutzung in den bayerischen Staatswaldungen". Forstwissenschaftliches Centralblatt. 1913.
választékok kerültek ki, aminőket a fakereskedelem ma már nem nagyon keres. A német államoknak a fentiekben ismertetett erdőgazdasági akcziója a világháborúval váratlanul előállott helyzetben fokozott értékkel bir. Tagadhatatlan, hogy a szóbanforgó gazdasági elvek uralomra juttatásában a világháborúnak, vagy az arra való készülődés nek semmi szerepe nem volt, tény azonban, hogy a dél-német államokat ebben a tekintetben is felkészülve találta a háború, illetve találja majd az ennek nyomában járó ipari fellendülés. *
No de még most sem késő, s azért ne szalasszuk el a kedvező alkalmat mi sem. Mások példáján tanulni nem szégyen, sőt bizonyos mértékben kötelesség. Ne higyjük, hogy kicsiny országunk izolált szigetet alkothat a népek tengerében, amely csak magának élhet. A jelen történelmi napok fényesen igazolják, hogy Európa sorsának intézésé ben számottevő tényező vagyunk. Az emberiség haladását czélzó kulturális tevékenység terén is azok kell legyünk, mert fontos része vagyunk Európa gazdasági területének. Azok a gazdasági elvek tehát, amelyek körülöttünk a haladás jegyében és a tudomány világánál uralomra jutottak, bennünket sem fognak kikerülni. De ne válaszszuk a lassú fejlődésnek időt és pénzt őrlő ösvényét, amikor a kedvező alkalom kihasználásával széles utat törhetünk és szárnyat adhatunk a haladásnak. Igaz, hogy a népek gazdasági fejlődésében nincsen ugrás, de viszont tény — mert Európa művelődéstörténete igazolja —, hogy az emberiség kulturális haladásában a háborúk jelzik a kilométer köveket. Itt az alkalom, hogy aránylag rövid idő alatt az erdő gazdaságban is a fronthoz törtessünk. Ha ezt nem teszszük, még jobban visszasülyedünk. Ami másutt a háborút megelőző időben jónak bizonyult, a háború után jó, sőt üdvös kell hogy legyen nálunk is. Minek legyünk mi konzervatívabbak a konzervativizmusukról hires bajoroknál, mikor ennek csak kárát vallhatjuk? Tudom, hogy a vázolt tervek kivitele bizonyos technikai és adminisztrativ nehézségekkel jár, de bizonyos, hogy a pénz és
akarat még minden akadályon győzött. Itt csak erős akaratra van szükség, mert a pénzt, amint kimutattam, maga az akczió szolgáltatja. Az idő rövidsége nem lehet akadály, mert a szükséges elő készületek — amint azt az emiitett államok példája mutatja — nem kivannak éveket.*) Az üzemtervek megfelelő átalakítása, különösen modernebb,, mondjuk Muzsnay-mk „Erdőrendezésünk fejlesztéséről" czimü munkájában javasolt alapon, egyidőben történhetik. Az üzemtervek átalakítása az eddigi rendszer merevsége, a szabályos állapotra való túlzott törekvés miatt úgyis szükségessé válik mindenütt, ahol a jövedelmezőséggel számoló belterjesebb erdőgazdaságra akarunk áttérni. De különben is az üzemterv sehol sem állhatja útját a haladás nak, mert sokkal szebb és magasztosabb feladata van, semhogy megokolhatatlan áldozatok szülője, vagy gazdasági tévedések ments vára lehessen. Az utak hiánya sem lehet akadály, mert azoknak a használatok hoz mért kiépítése mindenütt a kellő időben megtörténhetik. Legföljebb a munkáshiány okozhat helyenként nehézségeket. De ha arra a gazdasági állapotra gondolunk, amely a mai rettenetes háború után be fog következni, azt hiszem, ez az akadály is olyan lesz, amit megfelelő intézkedésekkel még kellő időben legyőz hetünk. Azt hiszem ugyanis, hogy abban, a háború miatt annyira megviselt és megtépett szervezetben, mit gazdasági életnek nevezünk, nem fog a vérkeringés mindenütt és azonnal teljes erővel meg indulni. A gazdasági élet nem egy ága csak lassan fog felocsúd hatni. Éppen azért előnyben lesznek, sőt bizonyos tekintetben áldásos hivatásuk, vezető és éltetadó szerepük lesz azoknak a gazdasági szerveknek, köztük az erdészetnek is, amelyekben a kedvezőbb létfeltételek miatt a vérkeringés először és azonnal megindulhat. Egy feladattal, egy okkal több, hogy az itt felvetett eszmék megvalósításával ne sokat habozzunk. *) Badenben a gr. Törring javaslatára kirendelt bizottság rövid néhány hónap alatt elkészült az előkészítő munkálatokkal, ugy, hogy még abban az évben (1908.) megkezdték a használatok fokozását.
Hazánk léte a háborútól, jövője azonban attól függ, hogy milyen energiával és milyen készséggel veszünk részt a béke, az újraalkotás munkájában. Készüljünk régi mértékkel
elfogulatlanul a reánk
váró
erre a munkára
és ne
mérjük
a
feladatokat!
Készüljünk a békére! Rajtunk múlik, hogy ez a béke uj korszakot jelentsen erdő gazdaságunk történetében. (R.)
e2?
eJ* c>?
EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK. Jegyzőkönyv. az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmányának Budapesten 1915. évi május hó 8-án tartott rendes üléséről.
Jelen voltak: Dr. Bedő Albert I. és Horváth Sándor II. alelnök, Csik Imre, Gaul Károly, Kiss Ferencz, Nagy Károly, Pech Kálmán, Schmidt Károly, Téglás Károly, Tomcsányi Gyula, Török Sándor és dr. Tuzson János választmányi tagok, Balogh Ernő számadás vizsgáló bizottsági tag és az egyesület tisztikara. Távolmaradásukat kimentették: Tallián Béla báró, elnök, Almásy Andor, Arató Gyula, Bittner Gusztáv, Gesztes Lajos, Havas József, Hering Samu, Hubay Zsigmond, Jákói Géza, Krajcsovits Béla, Laitner Elek, Muzsnay Géza, Szabó József, Tavy Gusztáv és Vadas Jenő választmányi tagok. I. Dr. Bedő Albert I. alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Horváth Sándor II. alelnököt és Tomcsányi Gyula választmányi tagot kéri fel. II. A tárgyalásokat megelőzőleg dr. Bedő Albert I. alelnök mély fájdalommal jelenti, hogy a legutóbbi választmányi ülés óta .a választmány tagjai közül Hirsch István miniszteri tanácsos és Török Gábor, Debreczen város erdőmestere elhunytak. Mindkét tagtársunk a magyar erdészet ügyének kiválóan buzgó és tisztele tünket biró munkás tagja volt; az igazgató-választmány mély fájdalommal veszi tudomásul ezt a bejelentést s alelnök indít ványára őszinte részvétének az ülés jegyzőkönyvében is kifejezést ad. Ugyancsak mély fájdalommal jelenti dr. Bedő Alber I. alelnök, hogy egyesületünk tagjai sorából a mult választmányi ülés óta a súlyos áldozatokat kivánó harczok mezején eddigi értesülésünkszerint hősi halállal elhunytak: Bechine Ferencz, Daday Gábor, Jurán Miksa, Jurovich Ottó, Kakódy Dániel, Litassy István, Matterny Róbert, Rákossy Márton és Toperczer Oszkár. Az igazgató-választmány hazafiúi hálás érzéssel és kegyelettel örökíti meg az ülés jegyzőkönyvében az elvesztett tagtársak emlékét, kik ifjú életüket szeretett hazánkért és mindannyiunkért áldozták fel.
III. A pénztár állásáról a titkár a következő jelentést terjeszti elő: A bevétel 1915. évi január hó 1-től a mai napig 46233 K 69 f. A kiadás ugyanezen idő alatt 18877 K 87 f. Rendkívüli bevételként: Kötelezvényben tett alapítványok törlesz tésére 589 K, a Wagner-Károly-alapra, a Mairovitz M. és Fia czég 500 K-ás adományával együtt 505 K és a nyugdijalapra, az alap tulajdonát képező 7 drb. 2000 K n. é. íöldhitelintézeti, szabá lyozási és talajjavitási záloglevél kisorsolása folytán jutott 2414 K 29 fillérrel együtt, 2419 K 29 fillér folyt be. Végül jelenti a titkár, hogy a Faragó-Béla-alapitvány 3. segé lyét az alapitó jogutódja az egyesület által javaslatba hozott Kernács Bélának adományozta. Tudomásul szolgál. IV. A titkár előterjeszti az egyesület 1914. évi zárszámadását.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1914. évi zárszámadása. A) P é n z t á r i s z á m a d á s . Tényleges bevétel 1914. év ben
Bevétel
f
K
Előirány-ij Az elő zött i irányzattal szemben összeg 1914. évre, + vagy — K
K
f
f
Pénztári maradvány 1913. ev ől A) R e n d e s
bevételek.
I. Az egyesületi székház bérjövedelme II. Az alapító tagok által kötelezvény ben tett alapítványok kamatai III. A rendes tagok által fizetett tag sági díjak — — IV. Az állam által adott segély ._, V. Az egyesület állandó kiadmányai nak jövedelmei: a) Erdészeti Lapok ... ... ._. ti) Erdészeti Zsebnaptár ... ___ c) Erdészeti Rendeletek Tára... ... d) »Az Erdő" czítnű lap után ... VI. Az egyesület közlönyében meg jelenő hirdetések díjai... ... ___ ... VII. Az egyesület terhére kiadott nem állandó irodalmi kiadmányok el adásából befolyó jövedelmek VIII. Az alaptőke, valamint a folyó jö vedelmekből begyűlt pénztári kész letek kamatai .... ... ... ... ... IX. ADeákFerencz-alapítvány bevétele X. A Wagner Károly-alapítvány be vétele ._ _. ... ... ... ... ... XI. A gróf Tisza Lajos-alapítvány be vétele ... ._ ... ... XII. A Bedő Albert-alapítvány bevétele XIII. Az Erzsébet királyné-alapítvány bevétele... „ . ... ... XIV. A Luczenbacher Pál-alapítvány bevétele... ... ... XV. A Horváth Sándor-alapítvány be vétele — XVI. A Faragó Béla - alapítvány be vétele ... .... .__ ... — ... ... Átvitel Erdészeti Lapok
+
80
14580
14500
2200
2000
+ 200
18447 3000
18000 6000
-f 447 3000
8217 3720 10 14790
7000 3400 100 12500
+1217 + 320 89 +2290
11197
10000
+ 1197
20
50
30
7345 62 1100
8000 1100
3324
2280
+1044
2032 1714
2032 1710
+
948
948
424
424
660
655
338
338
94069 95
91037
654 38
4
+ +3032 95 18
Tényleges Előirány Az elő bevétel zott irányzattal j 1914. év összeg szemben ben 1914. évre + vagy K f K f K f
Bevétel
Áthozat XVII. A titkári nyugdíjalap bevétele XVIII. Az altiszti segélyalap „ XIX. A báró Bánffy Dezső-alapítvány bevétele .__ ... ... XX. A székesfehérvári ismeretlen ala pítvány bevétele ... — —— XXI. Postaköltség és más térítmények XXII. Megítélt és behajtott perköltségek XXIII. Egyéb bevételek B) Á t f u t ó
94069 95 91037
+3032 95
3522 438
3500 350
863
750
+ 113
81 481 51 48
85 300 50 50
4 + 181 01 + 1 20 — 1 60
-f +
22 88
bevételek.
XXIV. Az új alapító tagok által kész pénzben tett egyesületi alapítvá nyok és a kötelezvényben tett ala pítványok törlesztésére befizetett összegek
4292 90
2000
-j-2292 90 I
70 60
500
429 40
XXV. Az egyesület külön rendeltetéssel bíró alapítványainak növelésére vagy hasonló alap alkotására tett adományok... ... ... ... ... ... ... 1. Deák Ferencz-alapítvány... ... ... • 2. Wagner Károly „ 70.60 3. Oróf Tisza Lajos-alapítv. .,. ... 4. Bedő Albert-alapítvány ... ... ... 5. Erzsébet királyné-alapítv. ... ... 6. Luczenbacher-alapítvány... ... — 7. Horváth Sándor-alapítv. 8. Faragó Béla-alapítvány — 9. Titkári nyugdíjalap ... 10. Altiszti segélyalap ... — ... ... 11. Br. Bánffy Dezső-alap . . . . . . ... 12. Székes'ehérvári ism.-alap. ... — XXVI. Az egyesület által a szerzők ter hére kiadott szakkönyvek és más iratok eladásából befolyó jöve delmek —
3526
16
1000
+2526 16
XXVII. Más átfutó bevételek, beleértve a letétképen kezelendő összegeket is
3416 70
2000
+1416 79
110861 01 101622
+9239 01
Összes bevétel ..
Tényleges Előirány Az elő kiadás zott irányzattal 1914. év összeg szemben ben 1914. évre + vagy — f K f f K K
K i a d á s
A) R e n d e s
kiadások.
I. Személyi járandóságok: a) a titkár fizetése és pótléka 8200.— b) 2 segédtitkár fizetése 3000.— c) a pénztáros fizetése 2500.— d) az írnokok fizetése 1897.50 é) szolga és házmesteri fize tés 1335.— f) jutalmak és segélyek 1479.59 II. Ügyviteli költségek : a) irodai és postaköltségek, nyomtatványok és táv beszélő 5378.26 b) ügyvédi költségek ... 163.14 c) közgyűlési és útiköltségek 804.94 III. Leltári tárgyak beszerzésére IV. A könyvtár gyarapítására és szak lapokra ... _ V. Állandó kiadmányok költségei és pedig : 1. Erdészeti Lapok: a) nyomtatási költségei ... 12795.82 b) expedicziója 1927.— c) írói díja 2581.— 2. Erd. Zsebnaptár előállítási költsége.. 3720.73 3. Erd. Rend. Tára előállítási költsége ..... — 4. „Az Erdő" összes költségei 12608.07 VI. Az egyesület terhére kiadott nem állandó irod. kiadmányok költségei VII. A székházat terhelő kiadások: a) állami adó 4610.04 b) községi adó, házbérkrajczár . 1832.09 c) vízvezetéki illeték ... ... 662.72 d) udvarvilágítás és gáz lángok javítása... ... ... 1116.90 é) tűz'kárbiztosítás 120.86 / ) ablaküveg-biztosítás 85"— g) Javítások, tisztogatás, kéményseprés ... 1925.34 Átvitel
18412 09
18440
— 27 91
6346 34 150
8000 500
—1653 66 — 350
953 25
1000
— 46 75
33632 62 33000
+ 632 62
817 50
1000 — — 182 50
10352 95
9700
-f- 652 95
70664 75
71640
— 975 25
K i a d á s
Tényleges! Előirány-1| Az elő kiadás zött | irányzattal 1914. év összeg |: szemben ben 1914. évrejf -4- vagy — K
Áthozat VIII. Illetékegyenérték és az egyesületet mint ilyent terhelő adó ... IX. A Deák Ferencz-alap irodalmi pályadíjai . X. A Wagner Károly-alap. segélyei XI. A Gróf Tisza Lajos-alap. segélyei XII. A Bedő Albert-alap. ösztöndíjai XIII. Az Erzsébet királyné-alap segélyei XIV. A Luczenbacher Pál-alap segélyei XV. A Horváth Sándor-alap jutalma XVI. A Faragó Béla-alap segélyei XVII. A titkári nyugdíjalap kamatai — XVIII. Az altiszti segélyalap kamatai ... XIX. A báró Bánffy Dezső-alap kamatai XX. A székesfehérvári ismeretlen alap kamatai— :.. — XXI. Egyéb kiadások B) Á t f u t ó k i a d á s o k . XXII. A törzsvagyonhoz csatolandó új alapítványok és a kötelezvényben tett alapítványok beváltására be fizetett összegek — XXIII. Az egyesület külön rendeltetéssel bíró alapítványainak növelésére tett adományok és ezen alapítványok hoz csatolandó egyéb összegek: 1. Deák Ferencz-alapítvány 2. Wagner K.-alapítvány — 70.60 3. A gróf Tisza Lajos-alap 4. Bedő Albert-alapítvány ÍÍ4.— 5. Erzsébet királyné-alap . 6. Luczenbacher Pál „ 7. Horváth Sándor „ 8. Faragó Béla-alapítvány 38.— 9. Titkári nyugdíjalap 4000.— 10. Altiszti segélyalap ... 2182.69 11. Báró Bánffy D.-alapítvány ... ... 12. A székesfehérvári ismeret len alap ... — ... XXIV. Az egyesület által a szerzők ter hére kiadott szakmunkák és iratok kiadási költségei — — XXV. A folyó bevételek feleslegéből a törzsvagyonhoz csatolandó összeg XXVI. Egyéb 'átfutó kiadások Összes kiadás
f
K
f
f
70664 75 71640 — - 975 25 900
20
950
1100 3324 2032 1600 948 424 660 300 3522 438 863
1100 2280 2032 1600 948 424 655 300 3500 350 750
81 6143 44
85 3000
-
49 80
+ 1044
+_ 2 2
+ 113 4 44
+3143 4292
')()
2000
90
+2292
6405 29
5000
+1405
2000
—2000
1008 2000
1008 +5162
43
110861 01 101622
+9239
01
7162 43
29
B)
Vagyon-számadás. Egyen kint f K
N e v e z e t e s e n
/. Cselekvő
Összesen K
f
vagyon.
a) K é s z p é n z . Maradvány
1913. e'v végével:
1. Az általános alaptőke számadása szerint 2. Deák Ferenc-alap számad. szerint ... 3. A Wagner K.-alapítv. számad. szerint — ._. 4. A Gróf Tisza Lajos-alapítvány számadása szerint 5. A Bedő Albert-alapítvány számadása szerint 6. Az Erzsébet királyné-alap. számad. szerint] 7. Luczenbacher Pál „ ,, „ 8. A Horváth Sándor-alap. „ „ 9. A Faragó Béla-alap számadása szerint 10. A titkári nyugdíjalap számadása szerint... 11. Altiszti segélyalap „ „ 12. báró Bánffy Dezső „ » 13. A sz.-fehérvári ism. alap. számadása szerint...
60 50 11 82 73 57
15 51 70 73 225
17 69 13 48 74 582 10
Összesen 1914. évi bevétel: 1. A z á l t a l á n o s a l a p t ő k e j a v á r a a)
K é s z p é n z b e n tett új a l a p í t v á n y o k
2820
b) K ö t v é n y b e n tett a l a p í t v á n y o k t ő k e t ö r l e s z t é s é r e
1472
90
7966
44
6070
60
c) A p é n z t á r i f e l e s l e g b ő l tt) K i s o r s o l t é r t é k p a p í r o k é r t 2. A D e á k F e r e n c z - a l a p í t v á n y javára
4. A g r ó f T i s z a L a j o s - a l a p í t v á n y j a v á r a 5. A B e d ő A l b e r t - a l a p í t v á n y javára 6
Erzsébet királyné-alapítvány javára
7. L u c z e n b a c h e r P á l - a l a p í t v á n y
114 ...
javára
8. A H o r v á t h S á n d o r - a l a p í t v á n y j a v á r a 9. A F a r a g ó B é l a - a l a p í t v á n y j a v á r a
...
10. A titkári n y u g d í j a l a p j a v á r a 11. A z a l t i s z t i s e g é l y a l a p j a v á r a
38 7522
_
...
—
2620
12. A b á r ó B á n f f y D e z s ő - a l a p í t v á n y j a v á r a
863
13. A s z é k e s f e h é r v á r i
544
ismeretlen alapítvány javára Ö s s z e s e n és átvitel
—
69
54
30032
17
—
30614
27
Egyen Összesen kint f K f K
N e v e z e t e s e n
30614
Áthozat
1914.
27
évi kiadás:
1 . A z a l a p t . t e r h é r e ért. p a p i r o k v á s á r l á s á r a 6 2 0 0 m . k o r . j á r . (1. B. I. c) b e v . 1 t.) —
K.
n.
é. 5381 3360 3285
4 0 0 0 K . n. é. f ö l d h . i n t . t a l a j j . z á l o g l e v é l 2. A Deák Ferencz-alap. terhére z á l . (1. B. I. c) b e v . 1. 2 . t é t . )
K. n . é . -
föld.
3 . A W a g n e r K . a l a p . t e r h é r e 6 0 0 0 K . n . é. f ö l d .
47 78
szab. -
zál.. (1.
B. 5040
4. A g r ó f T i s z a L a j o s - a l a p . t e r h é r e z á l . (1. B. I. c) b e v . 4 . t é t . ) 5. A B e d ő A l b e r t - a l a p .
K . n. é. f ö l d . - — —
szab.
K. n . é. f ö l d . s z a b . z á l . (1. B. I. e),
6. A z E r z s é b e t k i r á l y n é - a l a p . t e r h é r e z á l . (1. B. I. c) b e v . 6. t é t . )
K . n. é. f ö l d . s z a b . -
7. A L u c z e n b a c h e r P á l - a l a p . t e r h é r e
K. n. é . föld. szab.
8. A H o r v á t h S á n d o r - a l a p . t e r h é r e z á l . (1. B. I. c) b e v . 8. t é t . ) _
K . n. év f ö l d . -
szab. [
9. A F a r a g ó B é l a - a l a p . t e r h é r e
K . n . é. f ö l d . s z a b . z á l .
10. A titkári n y u g d í j a l a p t e r h é r e 8 7 0 0 K . n. é . m a g y . k o r . j á r . 11. A z a l t i s z t i s e g é l y a l a p t e r h é r e jár. (1. B. b e v . 1 1 . tét.)
l.c)
3100 K. —
12. A b á r ó B á n f f y D e z s ő - a l a p t e r h é r e j á r a d é k (1. B. I. c) b e v . 12. t é t . ) . . .
n.
é.
K.
13. A s z é k e s f e h é r v á r i i s m . a l a p . t e r h é r e K. é v i á l l a m s o r s j e g y (1. B. I. c) b e v . 13. tét.) _
magy. — —
7551
42
2690
74
kor.
n . é. m . k o r . n.
é.
1860.
27309
Összesen
41
3304 86
Marad 1914. végével készpénz E készpénzmaradv. részletezésétalapok szerint 1. C.a. b) M a g á n k ö t v é n y e k . 45351 42
Maradvány 1913. évről: 1. Általános alaptőke 1914. évi bevétel — — — —
2020 47371 42
Összesen 1914. évi kiadás: 1. Készpénzben történt törlesztés folytán (lásd B. I. a) bevétel 1. 2. Az évi közgyűlés által leíratott Marad 1914. év végével az általános alaptőke
1472 90 283
•
1755 90 45615 52 í
N e v e z e t e s e n
Egyen kint K
f
Összesen K
c) É r t é k p a p í r o k . Maradvány 1913. év végével: 22000 4°/o-os magyar koronajáradék — 4°/o-os magyar földhitelintézeti záloglevél ... ... 87800 4%-os magyar földhitelintézeti szab. és talaj !405400 javítási záloglevél .. ... 1000 1860. évi államsorsjegy .. 3%-os osztr. földhitelintézeti 1889. évi sorsjegy 600 (II. kibocsátás) 200 Gazdák Biztosító Szövetk. 10 drb üzletrész
517000
1914. évi bevétel: 1. Az alaptőke javára vásároltatott K. n. é. m. koronajátadék _ ... ... K. n. é. földhit. int. záloglevél ... ... ... ... K. n. é. földhit. int. talajjav. záloglevél ... A 2. Deák Ferencz-alap javára vásároltatott K. n. é. m. földhit. int. szab. és talajjav. záloglevél 3. A Wagner K.-alap javára K. n. é. m. földhit. int. szab. és talajjav. záloglevél K. n. é. magyar koronajáradék ... _.. ... ... ... ... ... vásárolgatott K. n. é. m. földhit. int. zálog levél ... — ... — — 4. A gróf Tisza Lajos-alap javára vásároltatott K. n. é. m. földhit. int. szab. és talajjav. záloglevél 5. A Bedő Albert-alap javára vásároltatott K. n. é. földhit. int. szab. és talajjav. záloglevél... ... 6. Az Erzsébet királyné-alap javára vásároltatott K. n. é. m. földhit. int. szab. és talajjav. záloglevél 7. A Luczenbacher Pál-alap javára vásároltatott K. n. é. m. földhit. int. szab. és talajjav. záloglevél 8. A Horváth Sándor-alap javára vásároltatott K. n. é. m. földhit. int. szab. és talajjav. záloglevél 9 . A Faragó Béla-alap javára vásároltatott K. n. é. földhit. int. szab. és talajjav. záloglevél ... 10. A titkári nyugdijalap javára vásároltatott K. n. é. magyar koronajáradék ... ... — ._. ... 11. Az altiszti segélyalap javára vásároltatott K. n. é. magyar koronajáradék ... ... ... — _.. — 12. A báró Bánffy Dezső-alap javára vásároltatott K. n. é. magyar koronajáradék _.. ... ... ... ... 13. A székesfehérvári ism. alap jav. vásároltatott kor. n. é. 1860. évi államsorsjegy Átvitel és összesen:
6200 4000 4000
6000
S700 3100
32000 549000
f
Egyen kint f K
N e v e z e t e s e n Áthozat 1914. évi kiadás ... .
Összesen f K 549000
...
1. Az alaptőke terhére sorsoltatott K- n. é. földhit. int. záloglevél ... K. n. é. földhit. int. talajjav. záloglevél
4000 — 4000
2. A Deák Ferencz-alap terhére
—
..
—
3. A Wagner K.-alap terhére sorsoltatott 6000 K. n. é. földhit. int. záloglevél
6000 —
4. A Gróf Tisza Lajos-alap terhére
—
—
5. A Bedő Albert-alap
„
—
—
6. Az Erzsébet királyné-alap
„
—
—
7. A Luczenbacher Pál-alap
„
—
—
8. A Horváth Sándor-alap
„
—
—
9. A Faragó Béla-alap
„
—
—
10. A titkári nyugdíjatap
„
—
—
11. Az altiszti nyugdijalap
„
12. A báró Bánffy Dezső-alap
„
—
—
13. A székesfehérvári ism. alap terhére sorsoltatott K. n. é. 1860. évi államsorsjegy ...
Összesen: Marad 1914. év végével Részletezését lásd C) alatt.
—
400 —
14400 — 534600 —
N e v e z e t e s e n áj E g y e s ü l e t i
Egyen kint f K
K
f
székház.
Maradvány 1913. évről — ._ 1914. évben változás nem volt . Marad 1914. év végével é) L e l t á r i t á r g y a k . 1. Az egyesületi székház s az egyesület hivatali helyiségeinek belső berendezésére beszerzett tárgyak. Maradvány 1913. év végével 612 drb értéke 1914. évi bevétel 3 » Összesen 615 drb értéke 1914-ben kiadás... .... . 1 „ Marad 1914. év végével 614 darab ./) K ö n y v t á r . 1. Általános könyvtár. Maradvány 1913. év végével 2848 mű 3621 kötet 1914. évi bevétel 74 mű 98 kötet Összesen 2922 mű 3719 kötet 1914. évi kiadás ... ... ... — mű — kötet Marad 1914. év végével __. 2922 mű 3719 kötet 2. Díszkötésű könyvtár. Maradvány 1913. év végével 401 mű 467 kötet 1914. évi bevétel 4 mű 4 kötet Összesen 405 mu 471 kötet 1914-ben kiadás nem volt... — Marad 1914. év végével 405 mü 4/1 kötet Összes könyvek 1914. év vé gével „ . 3327 mű 4190 kötet Összesítés. a) Készpém b) Magánkötvények . . c) Értékpapírok d) Az egyesületi székház értéke e) Leltári tárgyak értéke / ) Könyvtár értéke . Egyesületi vagyon 1914. év végével összesen 1913. év végével volt Szaporodás 1914. évben A szaporodásból esik: 1. Alaptőkére és a külön rendeltetéssel bíró ala pítványokra (1. C.)— . . . . ... 2. A könyvtár értékének szaporodására (1. B. I. / . 1. és 2.) Összesen 3. Levonva a leltár értékének apadására (1. B. e.) Összes szaporodás //. Szenvedőleges vagyon nincs.
400000
—
—
400000
34085 81 150 34235 81 340 33895 81
25313 13 633 76 25946 89 2a946 89 3216 78 24 50 3241 28 3241 28 29188 17 3304 45615 534600 400000 33895 29188
86 52 81 17 1046604 36 1025549 24 21055 12
20586 86 658 26 21245 12 190 21035 12
C) Az alaptőke és a külön rendeltetéssel Alaptőke
N e v e z e t e s e n
K 1f Maradvány 1913. év végével
Luczen Deák bacher Ferencz- Pál-ala alapítvány pítvány
Titkári nyugdíj alap K
K 1f
f
176811 92 88051 69
27500
Horváth Sándoralapítv.
K i f
K f
-
16500 -
10600
S z a p o r o d á s 1914. é v b e n . 1. Magánkötvény (1. B I. b) 2 . Készpénz (1. fi 1. a—c.) bev.) 3 . Értékpapírokban (1. B I. c) bev.) j ' " " : 4
4
2020 12259 34
:
7522
1
(vásárlás
Összesen
8700 14200 — 205291 26 104273 69 27500 —
10600 — 16500 -
K i a d á s 1914. é v b e n . 1. Készpénz (1. B I. a) kiad.) 2 . Magánkötvényekben (1. B I. b) 3.
Értékpapírokban (1. B I. c)
[sorsolás < átadatott [vásárlás
Összesen
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Marad 1914. év végével és pedig: Készpénz Magánkötvényekben 4%-os magyar koronajáradék 4°/o-os magyar földhitelintézeti zálog levél _ . — . 4°/o-os magyar földhitelintézeti szabá lyozási és talajjavítási záloglevél 1860. évi államsorsjegy 3°/o-os osztrák földhitelintézeti 1889. évi sorsjegy. . Gazdák Biztosító Szövetkezetében üzletrész ... ... Összesen
12027 25 1755 90 8000
7551 42
21783 15
7551 42
-
183508 11 96722 27
27500 —
10600 — 16500 —
22 27
292 59 45615 52 8900
13690
36600
10200
91900
72900
27500 —
200 183508 11 96722 27 27500
10600 — 16500
10600
16500
BUDAPEST,. 1915. évi. Bund
Károly titkár-
s. k
jíró alapítványok nyilvántartása. Székes Gróf Erzsébet Wagner Bedő fehérvári királyné Faragó B.- Altiszti Tisza segél yKárolyAlbertalapítvány alapítv. ismeretlen Lajos alapítvány alapítvány alapítvány alapítvány alapítvány K f
K 1 f
i
K 1 f
83111 82 5080C — 42873 57
K 1 f
K 1 f
2025 74 237O0
—
K !f
If
K
Báró Bánffy Dezső Összesen alapitv. f
K
K 1f
8415 17 10970 13 21573 48 562933 52
l
6000 55182 42 50800 5040 6000
—
11040
—
-
42987 57
—
—
— —
84142 42 50800 — 1042 42
—
—
—
38
2570 28 23700
—
—
2620 69
—
84^3 17
—
—
400
—
42987 57 187 57
6000 -
-
—
—
2170 28 23700 — —
770 28
—
—
—
8453 17
19900 —
2690 74 —
—
400 —
200 — 600 600 —
23300
53 17
(13
6200 —
—
2200
5000
—
—
—
27309 41 1755 90 14400
—
43465 31
14000 OS 22436 48 583520 3S
9000
6000 — 22200 — 44800
32000 — 3100 16690 82 22436 48 626985 69
—
400 —
2020 30032 17
863
2690 74 —
700
3500
73000
544 54
114
6070 60
936 48
3304 86 45615 52 40100
4300 —
— 17200
—
87S00 —
-
—
405400 600 600 —
600
84142
42 50800
—
42987 57
2170 28 23700| —
1 I
márczius hó 27-én Gaál
ü
Károly s. k. pénztáros.
1
200 38 48 583520| 17 14000|08J 22436 8453 Szaporodás 1914. évben 20586! 86 1
1I 1 I
DJ A l a p í t v á n y i k a m a t o k é s t a g s á g i díjak nyilvántartása. Egyen kint
N e v e z e t e s e n
f
K 1. A l a p í t v á n y i
... Összesen
Törlesztés: 1913. évben előre fizetett összeg 1914. évben törölt és a közgy. által leírt összeg 1914 évben fizetett kamat (lásd A) pénztári számadás II. bevételi rovatát) ... ... ... Marad hátralék 1914. év végén ._ ... és pedig : 1. 1915. évre átvitt összeg 1286.— 2. levonva ebből az előre fizetett összeget 2.25 Marad tehát 1914. év végén hátralék ... 1283.75 2. R e n d e s t a g s á g i Tartozás: Hátralék 1913. év végével . . Előírás 1914. évre
f
1210 2348 10 3558 10 39 35 2200 35
2274 35 1283 75
díjak. ...
10114 22 20018 Összesen
Törlesztés : 1913. évben előre fizetett összeg 1914. évben törölt és a közgy. által leírt összeg 1914. évben fizetett tagsági díjak (lásd A) pénz tári számadás III. bevételi rovatát) ... ... Marad hátralék 1914. év végével és pedig 1. 1915. évre átvitt összeg ._ 11072.42 2. levonvaebbőlazelőrefizetettösszeget 357.40 Marad tehát 1914. év végén hátralék ._ 10715.02 A k ü l ö n r e n d e l t e t é s s e l b í r ó ala
pítványok tulajdonában lévő magán k ö t v é n y e k kamatainak nyilvántartása. Kezelés nem volt.
K
kamatok.
Tartozás: Hátralék 1913. év végével Előírás 1914. évre... ...
EJ
Összesen
30132 22 710 55 259 18447 65
19417 20 10715 02
F) L e t é t b e n k e z e l t ö s s z e g e k
nyilvántartása.
N e v e z e t e s e n
Egyen kint f K
Maradvány 1913. év végével 1914. évi bevétel
32216
. _
_.. ...
Összesen K
f
—
48445 77 Összesen
—
—
80661 77
1914. évi kiadás ... ... ...
43393 63
Maradvány 1914. év végével
37268 14
ebből esik: 1. A műszótári letétre...
—
...
2. A Deák Ferencz-alapítvány kamataira
...
2347
—
—
16600 —
3. A Horváth Sándor-alap. kamataira
—
...
...
830 31
4. Irodalmi letétre ... ... ... ...
—
—
...
11406 53
5. Biztosítékra
—
...
...
460 30
6. Dekret-emlékműre ... 7. Egyéb letétre
...
...
1800 —
Összesen
3824 — 37268 14
G) Az egyesület által kiadott könyvek és egyéb művek nyilvántartása. N e v e z e t e s e n
Egyen kint
Példány szám
f
K
Összesen f
K
1. A b ü k k - t ű z i f a r o m l á s a é s a z e l l e n e v a l ó v é d e k e z é s. ((Jeliért J.) Kerüköltség ... ... ~ a) Kiadott ingyen példányok ... b) Eladatott lyOO —1913. évben 34 példány á 60 f 20 K 40 f 1 52 példány á 1 K 52 K - f / c) 1914-ben 1 példány á 1 K 1K —f\ 1 „ á 60 f 60 f í Összesen Marad tehát az 1914. évvégén : a) példányszám ... b) megtérítendő kerüköltség _ 2. A k ü l f ö l d i f a n e m e k m e g t e l e p í t é s e s t b . (Pech D.) Kerüköltség — — a) Kiadott ingyen példányok ._ b) Eladatott 1903-1913. évben 41 példány á 3 K 123 K — f\ 74 példány á 4 K *) 292 K 70 f / c) 1914.évben: 1 példánya K 3K —f Összesen Marad tehát az 1914. év végén : a) Példányszám ... — — b) Megtérítendő kerüköltség. . . 3. A f á b ó l k é s z ü l t c z u k o r é s a l k o h o l , (dr. Zemplén.) Kerüköltség . . . . . a) Szerzőnek és az egyes, könyvtárának b) Eladatott 1910-1913-ban 5 példány á 1 K 50 f ._ 7 K 50 fi 3 példány á 2 K — f — 6 K — f > 20 példány á 1 K — f 20 K — fj c) 1914-ben 1 példány á 1 K 50 f P50 KI áj „ „ « 1 K— — Kí Összesen Marad tehát az 1914. év végén: a) példány —' b) megtérítendő kerüköltség
77 —
500 29 72 40 86 1 60 2 117
—
—
383
—
—
415 70 3
115 1 139
—
—
861
—
—
418 70 680 64
564 62
1000 54 33 50
28
}
'
50
83 917
—
3
1099 34
1000 23
1
74 —
35 —
—
•) 10 fillér a gyermeknevelési alapra levonatott. 2 példány 40°/o e n g e d m é n y n y e l .
529 62
N e v e z e t e s e n
4. Az a k á c z f a (Vadas Jenő) Kerü költség
K
Összesen
f
K
f
—
2411
18
2222
—
monográfiája
... ...
.
.
1200
a) Szerzőnek és az egyes, könyvtárának b) Eladatott 1912—1913. évben 70 példány á 6 K 420 K\. 219 példány á 8 K 1752 K) c) 1914. évben 7 példány á 6 K 1 „ á 8 K
Egyen kint
Példány szám
—
69 289
2172
— 42 K — f) — 8 K — fi
8
50
Összesen
366
—
!
Majád tehát az 1914. év végén : a) példány... ... ... b) megtérítendő kerüköltség... ...
834 189 18
5. A fenyőfélék fájának összehasonlító szövettana (dr. Hollendonner) Kerüköltség ... ... ... ... ... ... ... a) Szerzőnek, egyes, könyvtár stb. ingyen b) Eladatott 1913-ban 1 példány á 16 K ... 16 KI 2 példány á 25 K 50 K> c) 1914. évben 10 példány á 16.— K ... 160.— K) 10 példány á 16.67 K — 166.70 K[ 126 példány á 25.— K ... 3143.39*) KJ Összesen
1000 23 3
146
—
—
5330 80
66
3470 06
172
3536 06
Marad tehát az 1914. év végén: a) példány... ... ... ... ... ... b) megtérítendő kerüköltség. ... ..
| *) 6 K 64 f gyermeknevelési alapra levonatott.
828
—
—
—
-
—
—
1794 74
Tekintetes Igazgató-választmány Az 1914. évi pénztári naplóból, valamint a számadások tételeit részletesen kimutató rovatkönyvből meggyőződtünk, hogy az egyesület pénztárának 1914. évi bevétele 110.861 K 01 f. 1914. évi kiadása 110.861 » 01 „ i. K s az 1914. évi pénztári maradvány ... volt. A kiadások főösszegéből és az értékpapírok sorsolásánál származó nyereségből azonban: 12.259 K 34 f. 1. Az általános alaptőke javára . . . 2. A Deák Ferencz-alap javára . . . ... ... 6.070 "„ 60 „ 3. A Wagner Károly-alap javára ... . . . •BS _ 4. A gróf Tisza Lajos-alap javára ... ... T 114 5. A Bedő Albert-alap javára ... 6. Az Erzsébet királvné-alap javára ... ... í2 o Ü 7. A Luczenbacher Pál-alap javára ... 8. A Horváth Sándor-alap javára ... .... > 'O
-aj 38 „ — 9. A Faragó Béla-alap javára —N-Ü > 7.522 „ — 10. A titkári nyugdíjalap javára 2.620 „ 69 11. Az altiszti segélyalap javára ... 863 „ — 12. A báró Bánffy Dezső-alap javára 544 „ 54 13. A székesfehérvári ismeretlen alap javára •jj
összesen . .. 30.032 adatott át az alapítványi számadásnak. A vagyoni állást az 1914. év végével lezárt számadás következőnek találtuk: 3.304 a) Készpénzben ) ._. ._. ... ... ... ... . . . . . . 45.615 b) Alapító tagok magánkötvényeiben ) c) Értékpapírokban és p e d i g : ) 4°/o-os magyar koronajáradék 40.000 K 4%-os magy. földh. záloglevél 87.800 „ 4%-os magyar földh. szab. és talajjav. záloglevél 405.400 » 1860. évi államsorsjegy... ... 600 „ 3 % osztr. földh. 1889. évi sorsj. 600 „ 534.600 Gazdák Bizt. Szöv. üzletjegy 200 „ 400000 d) Egyesületi székházba befektetett összeg ... 33.895 (?) Leltári tárgyak értéke ... ... — 29.188 / ) A könyvtár értéke ... ... — 1
2
K 17 f. alapján K 86 f. „ 52 ,
3
Összesen ... 2
8
!) Lásd B) vagyonszámadás a, ) b, ) c részeit.
K „ — * „ 81 „ „ 17 „
1,046.604 K 36 f-
A zárszámadás eredményét a mellékelt kimutatások tüntetik fel. Az A) alatt tárgyalt pénztári számadás szerint az előirányzott 101.622 K bevétellel, illetve kiadással szemben 110.861 K 01 f folyt be, illetve adatott ki; a bevételi, illetve kiadási többlet tehát 9239 K 01 f. Az egyes bevételi rovatoknál mutatkozó nagyobb eltérések indokolására felemlítjük, hogy az állam által adott segély az 1914. évnek csupán első felére utalványoztatott, miért is a IV. rovaton 3000 K visszamaradás jelentkezik. A VIII. rovat alatt kimutatott kamatok 654 K 38 f-rel főként azért maradtak vissza az előirány zattal szemben, mert az alaptőkéből 1913. végével 25.000 K a Wagner-Károly-alaphoz csatoltaíott. Ennek megfelelően a X. bevételi rovat 1044 K többletet mutat fel. Az átfutó bevételekre vonatkozólag megjegyzendő, hogy a XXV. rovat bevétele az elő irányzattal szemben azért maradt vissza, mert az 1913. évi köz gyűlés hatázozatából folyólag a titkár hozzájárulása a nyugdíjalaphoz, amely e rovaton még előirányozva volt, elesett. A kiadási rovatoknál az állandó kiadmányok rovatán (V.) mutatkozó 632 K 62 f kiadási többlet csak látszólagos, amennyi ben az Erdő költségei között szerepel az az 1500 K is, amely 1914. év végével rendkívüli segélyek czéljára a letéti számadásnak adatott át. A székházat terhelő kiadások rovatán (VII.) mutatkozó kiadási többlet (652 K 95 í) az állami és községi adó emelkedé sében és szükségessé vált nagyobb javításokban leli indokát és fedezetet talál az igazgató-választmány mult évi deczember hó 7-én tartott ülésében engedélyezett 800 K póthitelben. A WagnerKároly-alapítványból adott segélyek (X. rovat.) a meggyarapodott tőkének megfelelően 1044 K-val emelkedtek. Az egyéb kiadások rovatán jelentkező 3143 K 44 f-nyi túllépés fedezetet talál az igazgató-választmány által mult évi deczember hó 7-én engedé lyezett 3500 K póthitelben és főként a háború kitörése alkalmával hadsegélyezési czélokra és a Vörös Kereszt Egylet részére adomá nyozott összegekből ered. A bevételi felesleg (3745 K 64 f) nem volt az alaptőke javára a XXV. kiadási rovaton elszámolható, hanem a XXVI. rovat alatt a letéti számadásnak adatott át, mint a székházban épült személy felvonó költségeinek törlesztési részlete. Meggyőződtünk arról, hogy a D) alatt kimutatott érték papírok a magyar földhitelintézetnél el vannak helyezve. Javasoljuk mindebből kifolyólag, hogy a számadók részére a felmentvényt megadni méltóztassék. A törlésre javasolt behajthatlan követelésekre és az 1916. évi költségvetésre vonatkozó javaslatunkat őszszel fogjuk bemutatni. Budapest, 1915. évi április hó. A számadásvizsgáló-bizottság: Balogh
Ernő s. k.
Erdészeti Lapok
Szálai Ernő s. k. Barsi Richárd s. k.
Oruber
Gyula 19
s. k.
Az igazgató-választmány a felülvizsgált zárszámadást azzal a javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a számadók részére a felmentvényt megadja. V. Az igazgató-választmány elhatározza, hogy az egyesület alapítványainál rendelkezésre álló készpénzösszegből s részben az év végével a tőkéhez csatolandó kamatok előlegezése mellett 10.000 K n. é. 6%-os zárolt hadikölcsönkötvényt vásárol. VI. A titkár a legutóbbi választmányi ülés határozatából kiosztott rendkívüli segélyekről a következő jelentést terjeszti elő: Eddig valamennyi kérvényező segélyben részerült. Túlnyomóan azok folyamodtak, akik a határszéli orosz betörés következtében minden berendezésüket, összes bútorzatukat, készleteiket, házi állataikat elvesztették; aiánylag kisebb számmai voltak a harcztéren elesettek özvegyeinek kérvényei. Névszerint segélyben részesültek: I. Erdőtisztek és azon özvegyei. Gulyás Jenő (M.-Sziget), Léber György (Szinna), Móré László (Zboró), Mózs Ferencz (Havasköz), Röhrich Ernő (Körösmező), Szkolka József (Homonna) egyenként 250 K-ban; özv Bechine Ferenczné, özv. Grossmann Imréné, özv. Koschatzky Rezsőné, özv. Rákossy Mártonné egyenként 200 K-ban. Összesen erdőtisztek és azok özvegyei segélyezésére 2300 K fordíttatott; rendelkezésre még 200 K áll. II. Erdészeti altisztek, illetve azok özvegyei: Birosz József (Körösmező, 125 K), Erdős Ignácz (Körösmező, 125 K), Gábor Péter (Fenyvesvölgy, 100 K), Kálnási Ernő (Girált, 100 K), Körös György (Körösmező, 125 K), Miller Imre (Fenyvesvölgy, 125 K), Polyák Tamás (Fenyvesvölgy, 125 K), Sándor Antal (Fenyves völgy, 125 K), Sponták Mihály (Fenyvesvölgy, 100 K), Juhász György (Szinna, 100 K), Váradi József (Körösmező, 125 K), özv. Újvári Sándorné (125 K). Összesen 1400 K. Rendelkezésre áll még 100 K. Az igazgató-választmány a jelentést tudomásul veszi s elrendeli, hogy az erdőtisztek segélyezésére még rendelkezésre álló 200 K ujabb pályázat kiírása nélkül az elnökség által az esetleg még jelentkező érdemes segélyre szorultaknak adassék ki, az erdőőrök segélyezésére fenmaradt 100 K pedig az altiszti segélyalap folyó évi 550 K-nyi kamataival gyarapittassék s az igy rendelkezésre álló
összeg az eddigi feltételek mellett ujabb felhívás alapján az elnökség által segélyezésre fordittassék. VII. Az igazgató-választmány elhatározza, hogy az egyesület jótékony alapitványaiból folyó évi deczember hóban kiosztandó segélyek odaítélésénél a hareztéren keresetképtelenné vált, elesett, vagy ott szerzett betegség következtében elhunyt tagok, illetőleg azok özvegyei és árvái segélyezésének a fennálló tagdij- vagy kamattartozás akkor sem képezheti akadályát, ha az egy évi összeget meghaladja. VIII. A titkár utal arra, hogy az erdészeti alkalmazottak között is lesz a háború folyományaként maradandó testi fogyatkozásban szenvedő rokkant; ezeknek további ellátása s amennyiben csak lehetséges, eddigi foglalkozásukban való megtartása felette kívánatos és lehetséges is. Mi sem lehet azokra, akik a haza védelmében ily nagy áldozatot hoztak, vigasztalóbb, mintha uj foglalkozást nem kell tanulniok, hanem módot találnak, hogy megszokott munka körükben nyernek ismét — habár esetleg más, könnyebb — foglal kozást. Ugy véli, hogy e téren az egyesületnek is van feladata, miért is kéri, hogy a teendők iránti javaslattétel végett egy bizottság küldessék ki. Gaul Károly és dr. Tuzson János választmányi tagok hozzá szólása után a választmány a bizottságot Téglás Károly elnöklete alatt Bittner Gusztáv, Gaul Károly, Kaán Károly és Pech Kálmán választmányi tagokból alakítja meg, IX. Az igazgató-választmány a „Rokkant Katonákat Gyámolító és Elhelyező Hivatal"-nak (Budapest, VI., Andrássy-út 8. sz.) 100 K-t utalványoz. X. Uj tagokként felvétetnek: a) alapitó tagnak Lenhard Antal kápt. erdőmester rendes tag, 320 K-val kötelezvényben;
eddigi
b) rendes tagnak Bartha Dezső hgi erdőmérnökgyakornok, aj. Antóny Károly; Botos Sándor m. kir. erdőmérnökgyakornok, aj. Nagy György; Czebeczauer József urad. erdőmérnökgyakornok, aj. a titkár; Fóriss József urad. erdőmérnök, aj. Ajtay János; Qerstbrein Károly urad. erdész, aj. a titkár; Qyuriss Emil m. kir. erdőmérnökgyakornok aj. a titkár; Holtz János kir. erdőmérnök19*
gyakornok, aj. Bokor Róbert; Jahn
Rezső m. kir. e r d ő m é r n ö k
gyakornok, aj. Drágán G y u l a ; Mairovitz Mór és Fiai czég, aj. a titkár; Tamás János végzett erdőmérnökhallgató, aj. Botka György.
K. m. f. Bund
Károly titkár.
Dr.
s. k.
Bedő Albert í. alelnök.
s. k.
Tomcsányi Gyula vál. tag.
s. k.
Hitelesítésül: Horváth Sándor II. alelnök.
s. k.
óA ó&
úA
FAKERESKEDELEM.
7
1 " 4
"
„
B"
III. osztályú jegenyefenyő
4
Pengehulló jegenyefenyő
3/4"
;/
310 250
250 210
230 190
220 190
210 180
200 170
j;
294
210
200
190
180 200
170
160
190
180
12" széles
4-6" 7—12"
3/4"
1
6
Osztályozatlan jegenyefenyő
vast'.g
II. osztályú luczfenyő
i"
Pengehulló luczfenyő
2
Osztályozatlan luczfenyő
A felsőmagyarországi puhafákartell, a Carpathia r.-t., május 27-én megtartott ülésében a faárak újbóli felemelését határozta el. Az uj árak a következők:
4-7" S—12"
n
250
240 200
220 180
rt
280
230
210
4-7"
n
—
—
—
180
170
160
li
—
—
—
204
194
184
,4-8/4"
„
5-7"
ir
260
210
190
180
170
160
6/4-8/4"
„
8—12"
1!
290
240
220
200
190
180
7
5
8"
Ládadeszka:
8-12"
2 / 4 " 3 — 5 " 1 6 3 f. 3'Viso 4'Vieo 5 " / i
7 0
f.
Hajé-palló
egyoldali
gyalulva
UF 270 280
4/4" A—l" 5/4" 5 - 7 "
N. és F.
MF 240 250
IIF 220 230
UT 240 250
Egyéb gyalulás C'-ként 16 f. Rövid
deszka
(törés-
és
rothadásmentes).
3'—5' 6'—8' 1 — 1-75 2—2'75 2/4" 3—5" 120 140 6—12" 140 170 120 3/4" 4 - 6 " 140 7—12" 130 160 7/8"8/4" 4—7" 110 140 8—12" 120 150 fillér köblábanként.
9'—11' 3—3-50 m 150 190 150 180 156 176
Léczek.
6'—8' 9'—11' 12'—15'—18'
3'-l' 4' 5 2—2-50 3—3-50 4—5-6
100 110 120 130 150 170
m
„ „ „ „
f. „ „ , „ „
Zárléczck.
12' 12' 21' 21'
15' 18' és 4' 5' 6' m 4"/4" 100/100 mm-ig 15' 18' és 4' 5' 6' m vastagabb 5"/6 130/160 mm-ig 24' és 7' 8' m 4"/4" 100/100 mm-ig 24' és 7' 8' m vastagabb 576" 130/160 mm-ig köb lábanként ..." -
174 f. 180 „ 184 „ 190 „
8
Csapos gerendák minimálisan 36 50 K /w -ként. Fürészelt fák lista szerint minimálisan 62 K m -ként 3
Az összes árak Budapest-Józsefváros paritással értendők. Kivé telt képeznek ama állomások, amelyek a m. kir. államvasutak Zsolna-Galántha-Marheggi vonalain, továbbá ezeknek nyugati és keleti mellékvonalain Érsekújvárt bezárólag feküsznek, ezekre nem a Budapest, hanem a zsolnai paritás van megállapítva a fenti Budapest-Józsefvárosra értetődő árakkal szemben köblábanként 8 f, illetve w -ként 2 K 50 f-rel olcsóbban. (Fr. L) 3
A hadsereg" által fizetett f a á r a k . A hadsereg jelentékeny faszükségletének fedezésénél megállapították, hogy az egyes erdő tulajdonosok és fakereskedők a hadsereg által igénybevett fáért különböző árakat kérnek. A fabeszerzés egységes keresztülvitele érdekében a hadügyminisztérium megjelölte azokat az árakat, amelyek az áru átvételénél zsinórmértékül és az átvevő közegek tájékoztatására szolgálnak. Ezek az árak a következők: Fenyőszálfa 23 cm középátmérőig Fenyőszálfa 23 cm középátmérőn felül Gerenda 20—20 cm keresztmetszetig Gerenda 20—20 cm-ig felül Deszka 50 mm vastagságig... ... ... ... Deszka 50 mm vastagságon felül ... ... Keménytüzifa... . . . . . . ... ... Puhatüzifa... . . . ...
...
... ... ...
%
20 25—26 36 46 40 50 12 50 11
K per m n ,i n n n a „ „ » II II ir n a it „ „ n
-
A vékony fenyőszálfa és tűzifa ára körülbelül megfelel e czikkek napiárának, azonban a többi czikk ára tulalacsony és a birtokosok megkárosítására vezet, miután ezen árukat a megjelölt árak mellett teljesen lehetetlen beszerezni. Kétségtelen, hogy a hadvezetőség az erdőbirtokosok és fatermalők jogos kívánsága előh amely ezen árak felemelésére vonatkozik, nem fog elzárkózni. (Fr. L) Faárverések eredményei. Alábbiakban az eladás tárgyának (választék, fanem, méretegység) meg jelölésén kivül az elfogadott, rendszerint legmagasabb árajánlatot közöljük, amely után zárjelben azt a százalékot jelezzük, amelylyel az elért ár a kikiáltási árat meghaladja. Ez utóbbit tehát ugy számithatjuk ki, ha a közölt árat ezzel a százalékkal csökkentjük. /.
Tövön.
Újbányái m. kir. járási erdőgondnokság (1915. máj. 7.): Újbánya szab. kir. r. t. város erdejében 19-31 kat. holdon 3250 m jegenyefenyő épületi és műfa á 14"16 K ( + 35%). (Az újbányái vasúti állomástól 4—6 km távolságra.) Zágrábi kir. erdőigazgatóság (1915. máj. 12.): A rujeváczi I. vágássorozatban lévő 322 m bükkműfa á 3'50 K, 2937 m bükktüzifa á 0-90 K, 278 m gesztenyeműfa á 7 Ki 2984 m gesztenyetűzifa á 1-74 K, 32 m tölgyműfa á 16 K, 118 m tölgyműfa á 17 K, 3
3
3
s
3
3
3
3
3
410 m tölgytüzifa á 1-36 K ; a II. vágássorozatban 688 m bükkműfa á 4 K, 6189 m bükktüzifa á 1-70 K. 716 m gesztenyeműfa á 8 K, 4027 m gesztenyetüzifa á 3T9 K, 144 m tölgyműfa á 17 K, 110 m tölgyműfa á 18 K, 644 m tölgytüzifa á 2-20 K ; a IV. vágássorozatban 242 m bükkműfa á 4 K, 2113 m bükktüzifa á 1-70 K, 104 m gesztenye műfa á 8 K, 1856 m gesztenyetüzifa á 2-63 K, 56 m tölgytüzifa á 2-20 K. Turóczszentmártoni m. kir. járási erdőgondnokság (1915. máj. 15.): A turóczszigeti volt úrbéresek erdejében 1131 m vegyesfenyőműfa, 133 m tűzifa és 270 q kéreg á 180 K (+37%). A turócznádaséri volt úrbéresek erdejében 166 m lucz- és jegenyefenyőműfa, 18 m tűzifa, 20 q kéreg á 15-74 K (+35%). Sepsiszentgyörgyi m. kir. állami erdőhivatal (1915. máj. 16.): Az árapataki ref. egyház erdejében 1238 ürm tölgyvargafa és 928 5 mm cserkéreg, eladatott összesen 7025 K-ért (+30-4%), ebből esik 1 ürm vargafára 3 0 0 K, 1 q cserkéregre 3 5 6 K. Kolozsvári m. kir. erdőigazgatóság (1915. máj. 22.): A jósikafalvai m. kir. erdőgondnokságban 1270 m luczfenyőszéldöntvény á 5-89 K. Rózsahegyi m. kir. járási erdőgondnokság (1915. máj. 24.): A luzsnai volt úrbéresek erdejében 803 m luczfenyőmfífa, 114 ürm tűzifa 263 q kéreg, eladatott összesen 11.SOS K 48 fillérért (+29%). Rózsahegyi m. kir. járási erdőgondnokság (1915. máj. 22.): Az oszadai volt úrbéresek erdejében 142 m luczfenyőműfa, 20 ürm tűzifa, 49 q kéreg, 211 m jegenyefenyőműfd, 25 ürm tűzifa, eladatott összesen 4040 K-ért (+15-4%). 3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
-
3
3
a
3
3
3
//. Kitermelt
állapotban.
a) Műfa. Liptóujvári m. kir. főerdőhivatal (1915. ápr. 27.): A maluzsinai erdőgondnotágban lucz- és jegenyefenyő (helyenként kevés erdei- és vörösfenyő) épületfa. 1930 m 12—20 cm vastag á 14-25 K, tőár 10-85 K ( + 14%). 2040 m 4-0 és több m hosszú, 21—25 cm vastag á 15-39 K, tőár 11-99 K ( + 14%). 130 m 2-0—3-9 m hosszú, 12—25 cm vastag á 9-12 K, tőár 5'72 K (+14%). 8520 m 4-0 és több m hosszú, 26 cm és feljebb vastag á 16 K, tőár 12-60 K ( + 0%). 280 tn 2-0—3-9 m hosszú, 26 cm és feljebb vastag á 8 K, tőár 4'60 K 3
3
3
3
3
(+00/0).
A likavai erdőgondnokságban (mint e l ő b b ) : 3
4 2 0 m 4-0 és több m hosszú, 1 2 — 2 0 cm vastag á 15*95 K, tőár 1235 K ( + 1 0 % ) (Lucski). 3
5 4 0 m 4-0 és több m hosszú, 2 1 — 2 5 cm vastag á 17-05 K, tőár 1345 K ( + 1 0 % ) Lucski). 3
2 0 m 2-0—3-9 m hosszú, 1 2 - 2 5 cm vas:ag á 13-32 K, tőár 9 7 2 K ( + 1 0 % ) (Lucski). 1 8 1 5 m 4 0 és több m hosszú, 2 6 cm és feljebb vastag á 1 6 0 K, tőár 12-40 K ( + 0 % ) (Lucski). 3 0 m 2-0—3-9 m hosszú, 2 6 cm és feljebb vastag á 14-0 K, tőár 1040 K ( + 0 % ) (Lucski). 4 3 5 m 4-0 m és több m hosszú, 1 2 — 2 0 cm vastag á 1 6 6 5 K, tőár 12 75 K ( + 1 1 % ; (Csebrád). 3 5 6 m 4-0 m és több m hosszú, 2 1 — 2 5 cm vastag á 17-76 K, tőár 13-86 K ( + 1 1 % ) (Csebrád). 1 0 m 2 0 - 3 - 9 m hosszú, 1 2 — 2 5 cm vastag á 13-32 K, tőár 9 4 2 K ( + 1 1 % ) (Csebrád). 381 m 4 0 és több m hosszú, 2 6 cm vastag á 18-99 K, tőár 15-09 K ( + 5 - 5 % ) (Csebrád). 6 0 0 m 4-0 és t ö b b m hosszú, 1 2 - 2 0 cm vastag á 16-02 K, tőár 1162 K ( 1 0 - 5 % ) (Likava). 190 nfi 4-0 és több m hosszú, 2 1 — 2 5 cm vastag á 1 7 - 1 3 K, tőár 12 73 K ( + 10-5%) (Likava). 1 3 0 m 4-0 és több rn hosszú, 2 6 cm és feljebb á 18-02 K, tőár 1362 K ( + 6 - 0 % ) (Likava). 3
-
3
3
3
3
B
3
3
Az oszadai erdőgondnokságban (mint e l ő b b ) : 3 6 1 0 m 4-0 és több m hosszú, 1 2 — 2 0 cm vastag á 14-72 K, tőár 10-92 K 3
( + 13-25" o). 3
3670 m
4-0 és több m hosszu, 2 1 — 2 5 cm vastag á 1 5 ' 8 6 K, tőár 12-06 K
( + 13 25%). 3
60 m
2 0—3-9
m
hosszu.
12—25
cm
vastag á 9 0 6 K, tőár
526 K
( + 13-25° Ü). 3
6150 m 13-75 3
250 m (+
4-0 és több m
K (+
hosszu,
2 6 cm
feljebb
vastag á 17*55 K, tőár
13-25%).
2 0—3-9 m hosszu, 2 6 cm feljebb
vastag á 1 1 3 3 K, tőár 7-53 K
13-25%).
A vichodnai erdőgondnokságban (mint e l ő b b ) : 1200 m 4 és t ö b b m hosszu, 1 2 — 2 0 cm vastag á 15-59 K, tőár 1059 K 3
( + 7-5%). 3
1 8 5 0 m 4 és több m hosszu, 2 1 — 2 5 cm vastag á 16-66 K, tőár 1L66 K ( + 7-50/c). 5 m 2 - 0 - 3 - 9 m hosszu, 1 2 — 2 5 cm v a s t a g a 9"68 K. tőár 4 6 8 ( + 7 - 5 % ) . 3 6 0 0 m 4-0 és több m hosszu, 2 6 cm és feljebb vastag á 1S-45 K, tőár 13-45 K ( + 8 5 % ) . 3
3
3
450 m 4-0 és több m hosszú, 12—20 cm vastag á 17 41 K, tőár 1 0 0 1 K ( + 12-3Wo) (Liptóujvár). 360 m 4-0 és több m hosszú, 21— ?.5cm vastag á 18-5S K, tőár 1113 K ( + 12-3'Vu) (Liptóujvár). 550 m 4-0 és több rn hosszú, 26 cm és feljebb vastag á 19-44 K, tőár 1 2 - 0 4 K ( + 8-00 ) (Liptóujvár). 3
3
0
A szvari i erdőgondnokságban (mint előbb): 3
230 rn 7-0 és több m hosszú, 12—20 cm vastag á 14-91 K, tőár 1 0 . 0 5 K ( + 2 - 8 " o) (Szvarinka). 570 in 7-0 és több m hosszú, 21— 25 vastag á 15-93 K, tőár 1 L 0 7 K ( + 2-8°/o) (Szvarinka). 10 drb. evezőrud 1*23 K, tőár 0 - 6 3 K (+2'8«>/o) (Szvarinka). 1390 m 7 0 és több m hosszú, 26 cm és feljebb vastag á 17-02 K, tőár 1 2 1 6 K (+0T°/o) (Szvarinka). 10 drb. evezőrud á 1'20 K, tőár 0 - 6 0 K (0-l°/o) (Szvarinka). 320 m 7-0 és több m hoss/u, 12—20 cm vastag á 14-91 K, tőár 1 1 2 4 K ( + 2-8%) (Uzsavi). 570 m 7-0 és több m hosszú, 21—25 cm vastag á 15-93 K, tőár 1 2 2 6 K (+2-8»/o) (Uzsavi). 20 drb. evezőrud á L23 K, tőár 0 6 3 K ( + 2 8»/o) (Uzsavi). 700 m 7'0 és töbj m hosszú, 26 cm és feljebb vastag á 17-73 K, tőár 1 4 - 0 6 K (+4-30/0) (Uzsavi). 25 drb. evezőrud á 125 K, tőár 0 6 5 K (+4-3%) (Uzsavi). 350 m 7-0 és több m hoss?u, 12—20 cm vastag á 14 79 K, tőár 1 L 4 9 K <+ 2%) (Podjedlinki). 500 m 7-0 és több m hosszú, 21—25 cm vastag á 15-81 K, tőár 1 2 - 5 1 K ( + 2%) (Podjedlinki). 300 drb. evezőrud á 1-22 K, tőár 0 - 6 2 K ( + 2" 0) (Podjedlinki). 220 m 7-0 és több m hosszú, 12—20 cm vastag á 14-79 K, tőár 1 0 - 2 9 K ( + 20/o). 560 m 7-0 és több m hosszú, 21—25 cm vastag á 15-81 K, tőár 11 3 1 K ( + 2° ). 200 drb. evezőrud á L22 K, tőár 0 - 6 2 K (+20/0). 1130 m 7-0 és több m hosszú, 26 cm és f ljebb vasíag á 17-73 K, tőár 3
3
-
3
3
3
3
3
3
3
/0
3
1 3 - 2 3 K (+430/0).
200 drb. evezőrud á L25 K, töár 0 - 6 5 K (+4-3%) 170 m 7-0 és több/ra hosszu, 12—20 cm vastag á 14-91 K, tőár 1 0 4 1 K ( + 2-8%). 340 m 7-0 és több m hosszu, 21—25 cm vastag á 15-93 K, tőár 11-43 K •{+ 2-8 0) 50 drb. evezőrud á L23 K, tőár 0 - 6 3 K (+2-8%). 1250 m 7-0 és több m hosszu, 26 cm és feljebb vastag á 17-73 K, tőár 1 3 2 3 K ( + 4'3 / ). 50 drb. evezőrud á L25 tőár 0 6 5 K (+4-3%). 3
3
u
3
0
0
A feketevági és teplicskai eidőgondnokságban (mint előbb) 10 tutajfarészletben : 1800 rn 12—20 cm vastag á 16-30 K, tőár 11-80 K. 3064 m 21—25 cm vastag á 17-35 K, tőár 1285 K. 5707 m 26 cm és feljebb vastag á 18-93 K, tőár 14-43 K. 2000 drb. evezőnid á 1-26 K, tőár 0-66 K. 3
3
3
Máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság (1915. ápr. 27.): Tiszaközi 1913. évi termelésű lucz- és je enyefenyő épületi fa 1000 m -esrészletekben : 2000 m (átlagos eredmény) á 20-97, tőár 16-30 K ( + 11-2%). Bogdánfehértiszai 1913. évi t rmelésü lucz- és jegenyefenyő épületi fa 1000 m -es részletekben : 4000 m (átlagos eredmény) á 20-45 K, tőár 14-46 K (+8-67°/o). 3
3
3
3
Feketetiszai 1913. évi termelésű lucz- és jegenyefenyő épületi fa 1000 m* á 20-35 K, tőár 1241 K (+9-4%). Mezőháti 1913. évi termelésű lucz- és jegenyefenyő épületi fa cOO á 19-05 K, tőár IMI K ( + 14'4°/o). Lugosi m. kir. erdőigazgatóság (1915. máj. 3.): A facsádi faraktárba szállított 400 ürm gyertyánműhasáb á 12 K, tőár 8-90 K ( + 0 o). U
Tótsóvári m. kir. erdőhivatal (1915. máj. 13.): Mintegy 20 vasúti kocsirakomány (tiztonnás) fürészáruhulladékból a szomolnokhutai erdőgondnokság nagymedenczevölgyi fürésztelepén termelt,, illetve termelendő, egymástól elkülönittetlen és kötegeletlen vegyes fenyőczellulóze és tüzifaanyag 10.000 kg-Véni 156-26 K, tőár 138-46 K ( + 24-9%).. Beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság (1915. máj. 22.): Házilag kitermelt és a garamvölgyi-rakodókra közelitett 160 m 12—25 cm k. átm. jegenye- és luczfenyőhaszonfa á 13-99 K, tőár 9 30 K (+3-6° o). 67 m 12—25 cm k. átm. erdeifenyőhaszonfa á 11-92 K, tőár 7 2 3 K 3
-
3
( + 3-60/0). -
NB. Luczatő vasúti állomástól 4 5 km távolságra törvényhatósági uton. 50 m 12—25 cm k. átm. jegenye- és luczfenyőhaszonfa á 14-63 K, tőár 9-93 K (4-40/o). 3
Lugosi m. kir. erdőigazgatóság (1915. máj. 28.): A felsőkastélyi faraktárban kitermelve: 2103 akó tölgydonga á 3-25 K, tőár (akónként) 2-13 K ( + l'6°/o). A facsádi raktárban : 722 akó tölgydonga á 3-21 K, tőár (akónként) 2-21 K (+0-3%). A begaszuszányi faraktárban : 464 akó tölgydonga á 3"22 K, tőár (akónként) 1-87 K (-j-0-6°/o). A lugosi faraktárban: 2520 akó tölgydonga á 3-32 K, tőár (akónként) 1*97 K (+Ofj°/o).
A felsőkastélyi raktárban 23 drb. 2-25-ös á 0-82 2569 „ 1-50-es á 0-55 782 „ 1-25-ös á 0'45
két oldalt faragott iparvasuti tölgytalpfa : K, tőár 0 5 7 K ( + 2'2°/o), K, tőár 0"37 K ( + 10°/o), K, tőár 0-31 K ( + 12%). b) Tűzifa.
Lippai m. kir. főerdőhivatal (1915. ápr. 3 0 ) : A pécskai erdőgondnokságban házilag kitermelt és a tő mellett készletezett 8 ürm szil hasáb, 135 ürm tölgy hasáb, 7 4 ürm tölgydorong, 13 8 ürm vegyes hulladékfa és 141*5 ürm keményforgács, eladatott összesen 1730 K 50 fillérért ( + 209%), ebből a levezetett tőárak: szilhasáb 6*04 K, tölgy hasáb 4-83 K, tölgydorong 4-47 K, hulladékfa 4*95 K, forgács 2-05 K. (A vágásterület Pécska községtől 5 3 km távolságra fekszik.) 3
3
3
-
3
3
-
Luezkér-eg. Beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság (1915. máj. 10.): A luczatői, garamszentandrási, jeczenyei, garampéteri, cserpataki, kisgarami és sziklai erdőgondnokságban 1915. évben döntendő törzsekről termelhető luczkéreg 2318 ürm á 1-32 K ( + 3 1 -97%). 3
r>?
c>?
HIVATALOS KÖZLEMÉNY. I.
FELHÍVÁS az
államerdészeti tisztviselők gyermekeinek alapból az 1915—1916. tanévben kiosztható
nevelését segélyek
segélyező ügyében.
26834/1915. sz. — A m. kir. földmivelésügyi minisztérium szolgálati ügyköréhez tartozó állami erdészeti tisztviselők gyerme keinek nevelését segélyező alapból az 1915 — 1916. tanévre szóló segélyek az 1916. évi 79981. sz. alatt jóváhagyott szabályzat 8. szakaszának 4. pontja értelmében folyó évi július havában osztatnak ki. Az idézett szabályzat értelmében segélyben részesülhetnek az állami erdészetnél (kincstári erdőknél, állami kezelésbe vett községi stb. erdőknél, erdőfelügyelőségeknél, a selmeczbányai erdészeti főiskolánál, az erdőőri szakiskolánál és erdészeti kisérleti állomásoknál) alkalmazott tényleges szolgálatban álló nyugdíjazott és elhalt összes tisztviselőknek (erdőtiszteknek, erdészeti tanároknak, erdészeti mérnököknek, kincstári erdészeti orvosoknak, erdőszám vevőségi tisztviselőknek, irodatiszteknek) mindkétnembeligyermekei, illetőleg árvái, ha az alább felsorolt belföldi intézetek valamelyiké nek rendes tanulói közé az 1915—1916. tanévre felvétetnek, továbbá amennyiben már megelőzőleg is iskolába jártak volna, ha a tanul mányi előmenetelt igazoló bizonyítványaikban kitüntetett összes osztályzatoknak legalább fele kitűnő, jeles, igen jó, vagy jó. Elégtelen osztályzat a segélyezést kizárja. Tornából, énekből, valamint az egyes nem kötelező tantár gyakból nyert osztályzat az igényjogosultság megállapításánál számításba nem vétetik. Azok a tanintézetek, melyeknek rendes tanulói a szabályzat 18. §-a szerint segélyben részesíthetők, a következők: A) Fiúgyermekek
részére:
1. az erdészeti főiskola, 2. gimnáziumok, 3. reáliskolák,
4. a felső kereskedelmi iskolák, 5. felső ipariskolák és 6. polgári iskolák. B) Leánygyermekek
1. 2. 3. 4.
részére:
tanítónő-, óvónő- és nevelőnőképzők, női kereskedelmi tanfolyamok, felsőbb leányiskolák, polgári leányiskolák.
C) Mindkét
nembeli
gyermekek
részére:
1. Az elemi iskolák azzal a korlátozással, hogy a fiúgyerme kek és az I - IV. osztályba járó leánygyermekek segélyben csak akkor részesülhetnek, ha megfelelő helybeli tanintézet hiányában másutt kénytelenek tanulni. Atyátlan-anyátlan árvák minden eset ben szülői házon kivül tanulóknak tekintetnek. 2. A siketnémák, vakok stb. oktatására szolgáló gyógypeda gógiai intézetek és pedig tekintet nélkül a gyermekek életkorára és előképzettségére. Más tanintézetek tanulói és a fentebb felsorolt tanintézetek rendkívüli, vendég- és magántanulói, nemkülönben a különböző időszaki (téli, esti stb.) tanfolyamok hallgatói a segélyben nem részesithelők. A segélyek adományozása a folyamodó tisztviselő, illetve árva vagyoni viszonyainak számbavételével történik. Egyenlő igény jogosultság mellett előnyben részesülnek az árvák s azok a tiszt viselők, kiknek több ellátatlan gyermekük van, vagy akiknek hivatali székhelyén megfelelő tanintézet nincs. A segélykiosztásnál az atyának érdemessége is figyelembe vétetik. A tisztviselő rendesen csak 1 gyermek nevelésére nyerhet segélyt, 2 gyermek, vagy rendkívüli esetben 3 gyermek után csak akkor, ha az illetőnek első esetben legalább 4, vagy a második esetben legalább 5, még szülői ellátást igénylő gyermeke van. A segély a szabályzat értelmében mindenkor csak egy-egy tanévre adatik, a segélyben részesülő a következő tanévben isrészesülhet segélyben, de csak uj kérvény alapján.
A segélyek minden év szeptember havától kezdve tíz egyenlő havi részletben szolgáltatnak ki, de csak abban az esetben, ha a gyermek tényleg a fent elősorolt tanintézetek valamelyikében tanul, illetőleg az első részlet már akkor, ha a gyermek az illető tan intézetbe felvétetett. A segélyezés iránti kérvényekben kitüntetendő a folyamodó elláttatlan gyermekeinek száma s kora, az általuk látogatott tan intézet, az esetleg élvezett ösztöndíj, vagy más ilynemű állandó segély összege s a kérvényhez a gyermek, illetőleg a gyermekek legutolsó iskolai bizonyítványai, nemkülönben a szülők vagyoni állásáról szólóhatósági bizonyitvány,illetveatyátlan-anyátlan árváknál az árvaszék igazolványa csatolandók. Özvegyek, illetve árvák kér vényeiben azonfelül az is kitüntetendő, hogy az özvegyi ellátás, illetve a nevelési járulék az uj, vagy még a régi nyugdíjtörvény alapján lett-e és mily összegben megállapítva? Az érdekelt szülők, illetőleg gyámok felhivatnak, hogy az alapból nyerhető segélyek iránti kérvényüket szabályszerű bélyeggel ellátva legkésőbb folyó évi július hó 8-ig „Az államrendészeti tiszt viselők gyermekeinek nevelését segélyező alap intéző bizottságához" (Budapest, V., Zoltán-utcza 16. szám) beküldjék. Az ezen határidőn tul beérkező, vagy kellőleg fel nem szerelt kérvények figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1915. évi május hóban. M. kir. földmivelésügyi
miniszter.
II. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY erdősitési
és csemetenevelési
(csemetekertfentartási)
jutalmakra.
26076 1915/I/A/5. sz. — Mindazok az erdőbirtokosok, akik azerdőtörvény (1879. évi XXXI. t.-cz.) 165. §-ában körülirt kopár vízmosásos és futóhomokos területeiken ez év folyamán közgazda sági jelentőséggel biró erdősítéseket foganatosítanak, továbbá mind azok az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-ának hatálya alá nem tartozó erdőbirtokosok, akik a fent jelzett czélra szükségelt erdei facsemeték
nevelésére csemetekerteket telepítenek s azokat legalább is (5) öt éven át kifogástalan állapotban üzemben tartják, az alább felsorolt jutalmakra pályázhatnak. I. Az erdősítéseket
teljesítő
birtokosok
részére
kitűztem:
három egyenként 1000 koronás nagy jutalmat (kettőt kész pénzben, egyet dísztárgyban), négy egyenként 800 koronás nagy jutalmat (kettőt készpénz ben, kettőt dísztárgyban), négy egyenként 600 koronás nagy jutalmat (kettőt készpénz ben, kettőt dísztárgyban), öt egyenként 500 koronás elsőrendű elismerő jutalmat (hár mat készpénzben, kettőt dísztárgyban), öt egyenként 400 koronás elsőrendű elismerő jutalmat (hár mat készpénzben, kettőt dísztárgyban), öt egyenként 200 koronás másodrendű elismerő jutalmat (hármat készpénzben, kettőt dísztárgyban) és négy egyenként 200 koronás másodrendű elismerő jutalmat (hármat készpénzben, egyet dísztárgyban), vagyis összesen tizenegy (11) nagy jutalmat, tíz (10) elsőrendű és kilencz (9) másodrendű elismerő jutalmat. II. A csemetekerteket
telepítő és fentartő
birtokosok
részére
kitűztem:
öt egyenként 300 koronás elismerő jutalmat öt „ 200 öt „ 100 „ „ „ vagyis összesen tizenöt (15) elismerő jutalmat. Az I. alatti kitűzött erdősítési jutalmakért az érdekelt birtokosok (bérlők) azon erdősítéseikkel versenyezhetnek, amelyeket az 1879. évi XXXI. t.-cz. 165. §-ában körülirt kopár, vízmosásos vagy futó homokterületeken általánosságban véve állami pénzsegély igénybe vétele nélkül — kivételes esetekben azonban, midőn a birtokos a munkálatokat különös gondossággal és sikerrel, rendkivül nehéz viszonyok között teljesítette s azokkal fontos közérdekeket sokszorta, nagyobb mértékben elégített ki, mint amennyire saját érdekeit elő mozdította — állami segély igénybevétele esetén is a folyó év tavaszán vagy őszén foganatosítottak.
Megkívántatik azonban, h o g y : a) az 1000 koronás nagy jutalmakra versenyző erdősítések egy tagban legalább 25 kat. hold terjedelműek, b) a 800 és 600 koronás nagy jutalmakra versenyző erdő sítések egy vagy több tagban legalább 25 kat. hold terjedelműek c) ar 500 és 400 koronás elsőrendű elismerő jutalmakra ver senyző erdősítések egy vagy több tagban legalább 10 kat. hold terjedelműek és végül d) a 300—200 koronás másodrendű elismerő jutalmakra ver senyző erdősítések egy vagy több tagban legalább 5 kat. hold terjedelműek legyenek. A pályázó birtokos a versenyre bocsátott erdősítést az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozni, a szükséges pótlásokat foganatosítani s a létrejövő erdőt az 1879. évi XXXI. t.-cz. 2., illetve 4. §-a szerint erdőként fentartani és kezelni tartozik. A versenyre bocsátott erdősítések az 1920. évben fognak a helyszínén megbiráltatni. A jutalmak kiosztásánál az erdősítések sikere és közgazdasági jelentősége, az erdősítésnél felmerült nehéz ségek és az erdősítésre fordított költségek fognak irányadóul szol gálni, de a pénzjutalmak kiosztásánál figyelembe vétetnek' ezek mellett a birtokos vagyoni viszonyai is. Az odaítélt pénzjutalom egy harmadrésze az erdősítést teljesítő kezelő erdőtisztet (gazdatisztet vagy bérlőt) fogja illetni. A dísz tárgyat nyert birtokosok azon alkalmazottai pedig, kik a jutal mazott erdősítések teljesítése körül kiváló érdemet szereztek, érdemük szerint külön pénzjutalomban fognak részesülni. A folyó év tavaszán teljesített erdősítéseket legkésőbb folyó évi július hó végéig, a folyó év őszén teljesített erdősítéseket pedig legkésőbb folyó évi deczember hó 25-ig kell a birtokosnak a közigazgatási erdészeti bizottságnál, vagy a kir. erdőfelügyelőségnél pályázatra bejelenteni. Pályázhat a feltételeknek megfelelő erdősítésekkel az erdősítést teljesítő erdő- vagy gazdatiszt, valamint a beerdősitett terület bérlője is, de pályázati kérelméhez mellékelni kell a birtokos írásbeli nyilatkozatát, melyben az kijelenti, hogy a pályázatban való részvételhez hozzájárul és egyszersmind kötelezi magát, hogy
a versenyre bocsátott erdősítést az 1879. évi XXXI. t.-cz. 2. vagy 4. §-ában meghatározott feltételek szerint állandóan erdőként fogja fentartani és kezelni. A pályázati kérvényben az erdősítés helyét (község, dülő, helyrajzi szám), kiterjedését és az erdősítésre használt fanemeket pontosan meg kell jelölni. A II. alatt kitűzött csemetekerttelepitési és fentartási jutalmakra azok a birtokosok pályázhatnak, akik — tulajdonjogi czimük szerint — nem tartoznak az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-ának hatálya alá s akik csemetekertjeiket állami segély igénybevétele nélkül telepitik és tartják fenn. Megkívántatik azonban, h o g y : a) a 300 és 200 koronás jutalmakra pályázó birtokosok csemete kertjének területe legalább is Va kat. hold kiterjedésű, b) a 100 koronás jutalmakra pályázó birtokosok csemetekertje legalább is U kat. hold kiterjedésű legyen. A pályázó birtokos köteles a versenyre bocsátott csemete kertet állandóan gondozni és legalább is az elbírálás időpontjáig üzemben tartani. A versenyre bocsátott csemetekertek 1920-ik évben fognak a helyszínén megbiráltatni, mig állandó gondozásukról, illetőleg üzemben tartásukról a kir. erdőfelügyelőség évről-évre fog meg győződést szerezni. A pénzjutalmak kiosztásánál az állandó gondozás és üzemben tartás mérve mellett figyelembe vétetnek a birtokos vagyoni viszonyai is. Az odaítélt pénzjutalom egyharmadrésze a csemetekert kezelő jét fogja illetni. A telepitett csemetekerteket minden év július hó 1-éig kell a birtokosnak a közigazgatási erdészeti bizottságnál, vagy a kir. erdőfelügyelőségnél pályázatra bejelenteni. Pályázhat a feltételeknek megfelelő csemetekerttel a kezelő erdőtiszt, gazdatiszt vagy erdőőr, gazda stb., valamint a beerdősitendő terület bérlője is, de nevezettek pályázati kérelméhez mel lékelni kell a birtokos Írásbeli nyilatkozatát, melyben az kijelenti, hogy a pályázathoz hozzájárul. l
A pályázati kérvényben a csemetekert fekvését (község, dülő, helyrajzi szám) és kiterjedését meg kell jelölni. Budapest, 1915. évi május hó. A m. kir. földmivelésügyi
miniszter.
III. HIRDETMÉNY az állami
erdei-facsemeték
adományozása
tárgyában.
26102/1915/I/A/5. szám. — Az állam által fentartott erdei facsemetekertekből az 1915. év őszén és az 1916. év tavaszán az állami szükségleteken felül megmaradó facsemete-feleslegek a következő feltételek mellett fognak az ez iránt folyamodó birtokosok nak kiosztatni: /. Feltétel. (Csemeték adományozása
kivételesen
kisbirtokosoknak.)
Szegénysorsu kisbirtokosoknak kopár, vízmosásos vagy futó homokos területeik befásitására a facsemeték a beerdősitendő területhez legközelebb fekvő vasúti állomásra teljesen díjtalanul (bérmentesen) szállíttatnak el abban az esetben, ha az illetékes kir. erdőfelügyelőség, vagy a m. kir. állami erdőhivatal igazolja, hogy a birtokost a vasúti szállítási költség anyagi erejéhez képest aránytalanul megterhelné. //. Feltétel. kopár, vízmosásos
(Csemeték adományozása hatóságilag kijelölt vagy futóhomokos területek befásitására.)
Az állami kezelés alatt álló kopár, vízmosásos vagy futó homokos területekre, valamint az állami kezelés alatt nem álló magántulajdont képező, hatóságilag kijelölt kopár, vízmosásos vagy futóhomokos területek befásitására a facsemeték, amennyiben az állami facsemetekertek készleteiből kiszolgáltathatók, az 1879. évi XXXI. t.-cz. 177-ik szakaszának b) pontja értelmében ingyen szolgáltattatnak ki, még pedig, ha azok a csemetekertekben vétetnek át, teljesen díjtalanul, ha pedig a csemeték vasúton szállitandók el,
becsomagolva és a felvevő vasúti állomásra szállítva ingyen ki, a vasúti szállítás költségeit azonban a birtokos köteles
adatnak viselni.
III. Feltétel. (Csemeték befásitandó területekre.)
érdekből
adományozása
közgazdasági
A hatóságilag még ki nem jelölt kopár, vízmosásos vagy futóhomokos területek befásitásához, továbbá olyan mezőgazdasági mivelés alatt álló területek beerdősitésére, amelyek ezidőszerint ki fejezetten nem kopár területek ugyan, azonban mezőgazdaságilag
haszonnal
nem kezelhetők,
s ennélfogva beerdősitésük közgazdasági
érdeket is képez, végül az állami
kezelés
alatt
álló erdők
vágá
sainak felújításához szükséges facsemeték, ha azok a csemetekertek ben vétetnek át — a földből kiszedve, csomagolás nélkül —, ingyen adatnak ki, ha azonban vasúton való szállításuk kívántatik, a csemeték — a csomagolásért és a felvevő vasúti állomásig való szállításért ezer (1000) darab csemete után egy (1) koronával számított költségek utánvételezése mellett — bérmentetlenül szállít tatnak el. IV. Feltétel. (Csemeték megtérítése ellenében.)
adományozása
a termelési
költségek
Az I—III. pontban említett erdősítések czéljaira szükséges fa csemeték kiszolgáltatása után esetleg még fenmaradó csemete készletből az állami kezelés alatt nem álló erdők rendes évi vágá sainak és tisztásainak beerdősitésére és egyéb fásítási czélokra is adatnak ki csemeték. Ezen facsemetékért azonban az érdekelt birtokosok, hogyha a csemetekertben csomagolás nélkül veszik át azokat, a facsemetéknek az alábbi táblázatban feltüntetett átlagos termelési költségeit, vasúti szállítás esetén pedig ezen felül még a csemeték csomagolásáért s a felvevő vasúti állomáshoz való szállí tásáért járó — és ezer (1000) darabonként egy (1) koronával számított — költségeket is megtéríteni tartoznak, amely összeg tőlük utánvétellel szedetik be, a csemeteszállitmány pedig bérmen tetlenül adatik fel. Az átlagos termelési költségek fejében fanemek szerint a követ kező összegek számittatnak fel:
1000 darab Csemetefaj
Luczfenyő ... ... ... ... ... . Jegenyefenyő ... ... ... ... Erdeifenyő ... _ . ... Feketefenyő ... ... ... ... Vörösfenyő és Banksfenyő ... Tölgy és hárs... ... ... Ákácz és gleditschia Kőris, juhar és szil . . _ __ Nyir ... ... Nemes dió... ... ... ... ... Szelid gesztenye és amerikai dió ... Nyár és füzdugvány, gyökeres fűz... Mindenféle külföldi és diszfacsemete
1 éves
...
... ...
... ...
2 éves
3—4 éves
K
f
K
f
K
f
—
—
—
5
—
—
—
2 2 3 6 3 4 6 16 10 3 20
—
—
3 4 3 3 4 8
—
—
—
6
—
—
5
—
—
5
—
—
6
—
—
—
—
5
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
6 8 20
—
—
—
—
15
—
—
--
—
30
—
—
—
—
—
—
Az állami kezelés alatt nem álló erdők és kopárterületek beerdősitéséhez, valamint az egyéb fásításokhoz szükséges facsemeték adományozását 1 koronás bélyeggel ellátott és az őszi erdősítésekhez kért csemetéket illetőleg legkésőbb 1915. évi július hó 31-ig, a jövő év tavaszi ültetéshez kérteket illetőleg pedig 1915. évi november hó 14-ig közvetlenül az illetékes kir. erdőfelügyelőséghez benyúj tandó folyamodványban kell kérni. Figyelmeztettetnek az érdekelt birtokosok, hogy az elkésve beadott, valamint a földmivelésügyi minisztériumhoz közvetlenül benyújtott vagy a más hatóságokhoz beterjesztett kérelmek nem fognak figyelembe vétetni és folyamodványuknak miként történt elintézéséről a birtokosok nem fognak értesíttetni. A folyamodványokban a birtokosoknak határozottan meg kell jelölniök a beerdősitendő terület helyét (község, dülő), minőségét (kopár, vízmosásos, futóhomokos terület vagy vágás, tisztás stb.) és kiterjedését (kat. hold), továbbá a szükséges csemeték faját, korát és mennyiségét, az elültetés idejét (1915. év ősz, vagy 1916. év tavasz), a folyamodónak vagy megbízottjának pontos czimet
(lakóhely, utolsó posta), hová küldessenek a csemeték (vasúti állomás) és végül azt, hogy a csemeték kiszolgáltatását a fentebb közölt (I—IV.) feltételek közül melyik szerint kérik. Figyelmeztettetnek a birtokosok arra is, hogy ezen hirdetmény alapján csakis erdősítésre alkalmas 1—2 éves lombfa és 2—4 éves fenyőfacsemeték kerülnek kiosztásra, amelyek tehát utak, tagok szegélyezésere
és parkozási
czélokra nem alkalmasak;
továbbá,
hogy azok a folyamodók, akik a kért és kiutalványozott csemetéket ok nélkül visszautasítják, jövőben az állami csemetékben való részeltetés kedvezményétől elesnek. Az 1898. évi XIX. t.-cz. alapján állami kezelésbe vett erdők és kopárterületek birtokosai részére szükséges facsemeték kiutalványozása iránt a szükséges lépéseket a m. kir. állami erdőhivatalok ezentúl is hivatalból teszik meg. A csemeték szétküldése tavaszszal rendszerint márczius hóban, őszszel pedig október és november hónapokban fog megtörténi. Budapest, 1915. évi május hóban. Ni. kir. földmivelésügyi
miniszter.
IV. PÁLYÁZATI HIRDETÉS. az erdőőri
szakiskolák
tanulóinak
felvétele
ügyében.
27020/1915/I/A/3. szám. — A görgényszemtimrei, királyhalmi, liptóujvári és vadászerdei m. kir. erdőőri szakiskolákba a folyó év szeptember havában kezdődő uj, kétéves tanfolyamra — részint állami ellátás mellett, részint saját költségen — több tanuló fog felvétetni a következő szabályok szerint: 1. A tanulók felvétele a szakiskolába pályázat utján történik. 2. A pályázó által sajátkezüleg irt és kellően felszerelt kérvényt folyó évi július
hó 3-ig
ahhoz
a szakiskolához
kell
beküldeni,
melybe a pályázó felvétetni kivan, azt azonban, hogy a kijelöltek melyik szakiskolánál jelentkezzenek felvételre, a pályázók számához és az egyes szakiskolák tanulóinak megállapított létszámához képest a pályázók kívánságának lehető figyelembevételével a szakiskolai igazgatók tanácsának javaslata alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszter határozza meg.
Az egyes m. kir. erdőőri szakiskolákhoz a kérvényeket a következő helyekre kell czimezni és pedig: 1. a görgényszentimreihez: Görgényszentimre, 2. a király halmihoz: Királyhalmára: (u. p. Szabadka), 3. a liptóujvárihoz: Liptóujvárra, 4. a vadászerdeihez: Vadászerdőre (u. p. Temesvár: gyárváros). 3. A pályázati határidőn tul beküldött, vagy megfelelően fel nem szerelt kérvények figyelembe nem vétetnek. 4. A pályázati kérvényben meg kell említeni, hogy a pályázó melyik szakiskolánál kivan felvétetni és hogy ellátást a szakiskolá ban saját költségére, vagy az állam költségére kivánja-e s végül, hogy kérvényére a válasz milyen czim alatt s hová (vármegye, utolsó postaállomás) küldessék. 5. A pályázati kérvényhez csatolandó hiteles iratokkal a pályázó nak igazolnia kell a következőket, nevezetesen: a) anyakönyvi kivonattal azt, hogy kora a pályázat naptári évében a 17 évet meghaladja, de a 25 évet még el nem éri (kivétetnek a „Tanusitvány-nyal ellátott továbbszolgáló katonai altisztek, akik a 28 éves korig folyamodhatnak felvételért); b) iskolai bizonyitványnyal azt, hogy legalább az elemi nép iskola hatodik (illetőleg valamely középiskola második) osztályát sikeresen elvégezte; c) kincstári, erdészeti, katonai, vagy hatósági orvos által kiállított bizonyitványnyal azt, hogy ép, erős, egészsége?, munká hoz és az idő viszontagságaihoz szokott edzett testalkattal, s különö sen jó látó-, halló- és beszélőképességgel bir; d) a hatóság által kiáliltott erkölcsi bizonyitványnyal azt, hogy kérvényének benyújtásáig kifogástalan magaviseletet tanúsított; e) hatóság által kiállított bizonyitványnyal, vagy más irattal azt, hogy katonai kötelezettségben áll-e, vagy n e m ; f) aki valamely alkalmazásban áll, gazdájának, vagy gazdája megbízottjának bizonyítványával azt, hogy az alkalmazás mióta tart, mennyi időre s mire terjed; g) hatóság által kiállított bizonyitványnyal azt, hogy szülei milyen állandó foglalkozást űznek, vagy űztek, továbbá, hogy ha szülei látják el, milyen a vagyoni helyzete szüleinek, ha pedig
szülőtlen árva, illetőleg ha fentartásáról saját magának kell gondos kodnia, milyen a vagyoni helyzete önmagának; h) aki saját költségén való ellátásra kivan felvétetni,'királyi közjegyző előtt kiállított nyilatkozattal azt, hogy az érette járó ellátási költséget, évenként 330 (háromszázharmincz) K-át — arra az időre, melyet a szakiskolánál tölt — szülője, gyámja, vagy más hozzá tartozója, avagy maga, a szakiskola igazgatójának kezéhez félévi előleges részletekben a kitűzött időre pontosan lefizeti. 6. Azt, hogy a pályázók közül kik jelentkezhetnek felvételre, a szakiskolai igazgatók tanácsának javaslata alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszter állapítja meg. 7. A felvételre való kijelölésnél és illetőleg a felvételre való alkalmasság és érdemesség sorrendjének megállapításánál a kér vényhez csatolt okmányokban foglalt adatokhoz képest elsőbbség ben részesülnek: a) elsősorban azok, akiknek iskolai előképzettsége nagyobb, b) másodsorban azok, akik máris valamely erdőgazdaságnál gyakorlati alkalmazásban vannak, vagy voltak, c) harmadsorban azok, akik erdőgazdaságnál alkalmazottaknak, vagy földmiveseknek, erdő- vagy mezőgazdasági munkásoknak gyermekei, vagy árvái. Azok közül, akiknek felvételre való alkalmassága és érdemes sége a jelzett szempontokból véve egyenlő, elsőbbségben az részesül, aki saját költségén való ellátásra kivan felvétetni. 8. A felvételre kijelöltek kötelesek annál a szakiskolánál, mely hez beosztattak, a szakiskola által velük közölt időben felvételi vizsgálatra jelentkezni. 9. A felvételre jelentkezőket a szakiskola igazgatója elsősorban orvosi vizsgálat alá veti. Akit a szakiskola orvosa valamely ragályos, vagy a szakiskolai foglalkoztatás mellett könnyen nem gyógyítható betegségben szen vedőnek, vagy hiányos szervezetünek talál: az felvételi vizsgára nem bocsátható. 10. A felvételi vizsgát a szakiskola igazgatója a tanszemélyzettel együtt tartja meg. A felvételi vizsga annak szigorú megállapítására szolgál, hogy a jelentkező tényleg birtokában van-e legalább azoknak az ismeretek-
nek, amelyek az elemi népiskola VI., illetőleg a középiskolák II. osztályára megállapított követelményeknek megfelelnek. Aki a felvételi vizsgát ki nem állja, felvételét a szakiskolába csak ujabb pályázat alkalmával kérheti. 11. Azokat, akik a felvételi vizsgát sikeresen leteszik s a szabályzat egyéb feltételeinek is megfelelnek, az igazgató a szak iskolába befogadja s a szakiskolai tanulók törzskönyvébe bevezetteti. 12. A szakiskolába való belépés alkalmával minden tanuló köteles uj állapotban magával hozni: 6 inget, 6 alsónadrágot, 6 zsebkendőt, 10 pár kapczát vagy harisnyát, 1 pár — erdőjárásra alkalmas — erős bagariacsizmát. A tanulók egyéb ruházatáról, valamint a szükséges tankönyvek ről, tanszerekről és eszközökről, nemkülönben a tanulóknak lakással és élelmezéssel való ellátásáról, a szakiskolában töltött idő alatt a tanulókért fizetett ellátási költség fejében, illetőleg az erre szolgáló államköltségvetési hitel terhére a szakiskola gondoskodik, de viszont a szakiskola helyiségeinek, berendezésének és felszerelésének rendben tartása és tisztogatása a tanulók kötelességét képezi. 13. Az állami ellátás ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az abban részesülő tanuló a szakiskola tanfolyamát tényleg sikeresen végezze. Ehhez képest a szakiskolába állami ellátás mellett felvett tanuló, végleges befogadását megelőzőleg királyi közjegyző előtt kiállított nyilatkozattal biztosítani tartozik azt, hogy amennyiben a szak iskolából a két évi tanfolyam bevégzése előtt önként kilépne, vagy saját hibájából elbocsáttatnék, abban az esetben érte a szakiskolá ban töltött időre eső ellátási költséget szülője, gyámja, vagy más hozzátartozója, a szakiskola igazgatójának felszólítása után hat héten belül megtéríti. Ez alól a kötelezettség alól csak azok menthetők fel, akik hitelesen igazolják, hogy az ellátási költség megtérítéséről egyáltalán nem gondoskodhatnak. Budapest, 1915. évi május hóban. M. kir. földmivelésügyi
miniszter.
FELHÍVÁS (elveszített
szakiskolai
végbizonyítványról)
373/1915 szám — Közhírré teszem, hogy Burszentgyörgy községi (Pozsony vármegye) születésű Seemann Oszkár részére 1913. évi június hóban 12/1911. törzskönyvi szám alatt kiállított m. kir. erdőőri szakiskolai végbizonyítvány eredeti példánya, valamint az 1913. évi július hó 4-én 68/1913. törzskönyvi szám alatt ki állított erdőőri szakvizsgái bizonyítvány eredeti példánya elveszvén, azok helyett nevezett részére 1915. évi 373. szám alatt az eredetivel egyenlő értékű hiteles másodlat adatott ki. Vadászerdő, 1915. évi május hó 20-án. A szakiskola igazgatója: Török Sándor m. kir. főerdőtanácsos.
ú£
ú£
IRODALOM. Lapszemle.
Tölgytörzsek t u l t a r t á s a . Tölgyszálerdeink fordulója többnyire igen alacsony s nem alkalmas arra, hogy ezen erdőkben erős méretű, magas egységárakkal biró tölgyválasztékokat neveljünk, amire 80—100 év csak a legritkább esetekben elegendő. Az erősebb méretek iránt mutatkozó keresletet ugy ezekben a szálerdőkben, mint még inkább a sarjerdőkben oly módon igyekeztek kielégíteni, hogy egyes törzseket, többnyire a területen egyenletesen elszórva, tultartottak a második fordulóra. Igy keletkeztek a sarjerdőkben azok a középerdőre emlékeztető, néhol annak is nevezett erdő alakok, amelyek czéljukat bizony a legritkább esetekben érték el. A tultartott törzseket ugyanis csakhamar fattyuhajtások borítják és ezek következtében időelőtti csucsszáradás áll be. Ezek a törzsek tehát addig, amig jól megvastagodnak, nem tarthatók fenn, elterebélyesedő koronájuk azonban a lábuknál fejlődő fiatalost károsítja s kihasználásuk is csak a fiatalos érzékeny megsértésével történhetik.
A tultartás kérdése tehát nem közömbös reánk nézve sem s igy Krause erdőmesternek a Zeitschrift für Forst- und Jagdwesen mult év V. füzetében erre vonatkozóan megjelent tanulmánya méltán igényt larthat figyelmünkre. Különösen a kocsántalan tölgygyei foglalkozik, s szintén abból indul ki, hogy a tölgy Poroszországban szokásos 120 éves vágásforduló alatt nem növekszik azokká az erős, ágtiszta rönkökké, amelyeket a vevők annyira értékelnek és oly drágán megfizetnek. Közelfekvő gondolat volt, hogy a záródott szálerdőben nyúlánk, ágtiszta törzszsé fejlődött legjobb tölgyeket a vágásnál megkíméljük és szabad állásba hozva, erőteljes vastagsági növekedésre serkentsük. Ámde ez a magában szép eszme, mint nálunk, ugy ott is keserű csalódással járt, különösen a kocsántalan tölgynél, amely, ugy látszik, a hirtelen felszabadítást még jobban megsínyli, mint a kocsános tölgy. Az ok valószínűleg abban rejlik, hogy a kocsán talán tölgy általában kevésbbé hajlamos a koronafejlesztésre, mint az elterebélyesedésre hajlandó kocsános tölgy. A sürü szálerdőben a kocsántalan tölgy jóval kisebb koronával éri be, mint fajrokona. Krause kerületében (Zerrin) a kocsántalan tölgy az uralkodó, tehát tapasztalatai is főként erre vonatkoznak. A szálerdő sűrűségében a törzs sokat veszít önállóságából. Az erdő sűrűsége a törzset szorongatja, az egyed kifejlődését bizonyos tekintetben akadályozza, de egyúttal támogatja és védi. A szél kevésbbé éri az erdő belsejében lévő törzseket s minél jobban közeledünk a talajhoz, annál nyugodtabbak a légrétegek. A gyökérzet nem horgonyozza a törzset oly szilárdan a talajhoz, mint szabad állásban, mert a növény szerveit csak abban a mér tékben fejleszti ki, amely mértékben azt életviszonyai megkívánják. A törzs lefelé nem vastagszik lényegesen, mert a szél hatását a záródás csökkenti. A napsugár megtörve szűrődik az erdő belsejébe. A talajra, kéregre, levelekre és rügyekre gyakorolt hatása csökken, ugy hogy sűrű erdőkben a talajt zöld dudva nem borítja. A fák koronái egymással versengenek a napsugárért, amely csak felülről éri őket, és lehetőleg magasra kúsznak fel. Csak itt, teljes világí tásban fejlődnek erőteljesen munkálkodó levelek, csak itt érnek meg a gyümölcsök. Mélyebben fakadt ágak leveleinek mindinkább ahhoz a mérsékelt fényélvezethez kell alkalmazkodni, amely részükre
fenmaradt, mig végre is elkorcsosodnak és elhalnak. A törzs ágtiszta része ezzel hosszabb és hengeresebb lesz. A csapadékok is kisebb erővel érik a záródásban álló törzset. Mondhatni, hogy a szálerdő klímája mérsékelt s hogy az erdő sűrűsége az egyes törzseket mintegy elpuhítja, a beárnyalt törzs részek életerélyét mintegy felfüggeszti. Ha már most a törzs hirtelen elveszti szomszédjait, akkor zordabb klímába kerül és a talaj állapota is változik. A szél most sokkal erősebben rázza; gyökérzetének meg kell erősödnie, az alsó törzsrésznek pedig megvastagodnia, hogy a fa a szél erejének ellentállhasson. Az elkényeztetett kéregnek, amelyet most szabadon ér a napsugár, szél és csapadék, meg kell vastagodnia és keményednie. De még mielőtt ez bekövetkeznék, életre ébrednek a kocsántalan tölgy kérge alatt szunnyadó u. n. alvó rügyek s a törzset számos fattyuhajtás fedi. Mintha a teljes világosság élvezetében a törzs sürgősen pótolni kívánná koronáját, amely a sűrűségben nem fejlődhetett ki teljesen. Mindez teljesen megváltoztatja a fa nedvkeringését is. A sűrű ségben a nedv felfelé törekedett, mert ott folyt le az életfolyamat, a szabad állásban az élénken növekedő réteg a törzs egész hosszá ban oszlik el. A hirtelen szabad állásba került törzsnél pedig éppen séggel lefelé törekszenek a tápnedvek, hogy a fa állékonysága nőjjön és az alul fakadó lomb táplálkozzék. A fattyuhajtások nagy ban hozzájárulnak ahhoz, hogy az eredeti, eddig legjobban táplált koronától a tápanyagokat elvonják, a fa csúcsában tehát csakhamar nedv és táplálékhiány áll be, az betegeskedni kezd. Ez a betegeskedés rendszeresen csucsaszályhoz vezet, amely felülről lefelé terjed, úgy hogy a törzs a szomorú pusztulás képét mutatja, s egyáltalában nem felel meg annak a várakozásnak, amelyet a felszabadítás idejében hozzája fűztünk. Nem megerő södött, hatalmas törzs lett belőle, hanem pusztuló roncs, amely ott áll a fiatalos közepette, mig a fejsze a jól megérdemelt nyugal. mat részére meg nem hozza. Az illető erdőtiszt ebből levonja a következtetést, s nem tart tul több törzset, mignem ő is nyuga lomba vonul, s a fiatal utód újra elkezdi a kísérletezést. Nagy baja a hosszuéletü erdőgazdaságnak, hogy a szerzett tapasztalatok az illető egyénekkel eltűnnek, kárba vesznek. Az
úgynevezett nyilvántartási jegyzőkönyv, amely hivatva lenne e bajon segíteni, ezt a hivatását vajmi kevéssé tölti be. Többnyire semmit sem tartalmaz, vagy csak lényegtelen feljegyzéseket. A törzsön magán végbemenő, leirt változásokon kivül azonban más károsítás is éri a tultartott törzseket: a tölgysodró rágása. Ez a rovar előszeretettel lepi el a tultartott tölgyeket, valószínűleg betegeskedésük miatt, s a csúcstól kezdve lefelé haladva kopasztja az ágakat. A tölgy június végével ugyan újra kihajt, de ez a károsítás és a tenyészidőnek velejáró megrövidülése, különösen ha több éven át ismétlődik, lényegesen gyorsítja a tultartott törzsek pusztulását. Az a tapasztalat, hogy oly törzsek, amelyek oldalt álló záródott állomány védelmét élvezik, kevésbbé szenvednek a csucsaszálytól, arra a kísérletre serkentett, hogy ne egyes törzseket, hanem csopor tokat tartsunk tul. Az eredmény nem volt kielégítő. A tultartott törzsek visszafejlődése talán valamivel lassúbb volt, általában azonban éppúgy bekövetkezett, mint az egyedül álló törzseknél. A kísérletezés tovább folyt. Csoportok helyett egész állományokat tartottak tul. Ezzel a tultartó üzemről a gyéres („vigályos") üzemre (Lichtungsbetrieb) tértünk át. A kigyéritett állományokban azonban, amelyeket aljukon fiatalossal benőve kellett volna az utókornak átadni, a legrosszabb törzsek mindenkori kivágása által idővel a törzsek oly téres állásba kerültek, hogy ugyanoly hátrányok jelentkeztek, mint az előbbi esetekben. Már a közbeelegyedő egyéb fanemek (bükk, erdeifenyő, nyir, rezgőnyár) kivágása is elegendő arra, hogy a tölgyek sinylődését előidézze. Ha az ekként már beteges állományból is a legjobban megviselt törzseket folyton ki-kivágjuk, végre is nincs tölgyállományunk talajvédő fiatalossal, hanem van bükk- vagy jegenyefenyőállományunk tultartott tölgyekkel. Visszatértünk tehát ahhoz az erdőalakhoz, amelyet elkerülni kívántunk. Sokan ebből azt a következtetést vonhatnák le, hogy mire is való a sok fáradozás, taroljunk s újítsuk fel a területet fenyő félékkel. Szerző óva int ettől a szélsőséges és kényelmes meg oldástól, mert a német birodalomnak sok a fenyőfája, de kevés a tölgye, sőt a tölgy azokban a külföldi országokban is erősen fogy, amelyekből eddig Németországba behozták (Magyarország, Balkán-
államok, Oroszország, Északamerika). A tölgy tenyésztéséi ől tehát kényelmi szempontokból lemondani nem szabad. Minthogy pedig tultartás nélkül a kívánatos erős választékokat nem érjük el, másfelől pedig idősebb állományokban elég gyakran látunk tultartott egészséges tölgytörzseket is, a tultartás helyes módját kell keresnünk. Az eddigi kísérletek általában azt bizonyítják, hogy egy forduló szak (20 év) nem elegendő arra, hogy a tultartandó kocsánytalan tölgy a szabad állást megszokja. Ha a visszafejlődést, csucsszáradást megakadályozni akarjuk, sokkal előbb kell a szabad álláshoz való szoktatást megkezdeni, s azt nagyon átmenetesen, fokozatosan végezni. Már a korai áterdőléseknél annyi levegőhöz kell juttatni a tölgyeket, hogy ne szorongjanak túlságosan. A hossznövekvés ben ekként beálló hiányt a vastagsági növekvés kiegyenlíti. A korona hosszabb és szélesebb lesz s ha a későbbi áterdőléseknél is figye lemmel vagyunk erre a szempontra, remélni lehet, hogy a kihasz nálás idejében való fokozatos és óvatos felszabadításnál sikerülni fog egyes kocsántalan tölgytörzseket tultartásra alkalmassá tenni. Még inkább czélhoz vezető lesz, ha tölgycsoportokat készítünk elő a tultartásra. Ez legjobban ugy történik, ha egyes bükköket és erdeifenyőket a csoportban és a csoport széle körül kivágunk. De a csoporton belül óvakodjunk attól, hogy az uralkodó bükköket kivágjuk, ezeket legjobb, ha teljesen megkíméljük. Egyáltalában le kell mondani arról, hogy egészen tiszta tölgycsoportokat alkos sunk, mert a közbevegyülő fanemek teljes kihasználása többnyire túlságosan szakítja meg a záródást s ezzel a tölgy pusztulásához vezet. Ahol tehát nincs bükk, ott egyes erdeifenyőt, sőt nyár fákat is megtűrünk a tölgy között. A nyárfák idővel korhadtak lesznek, de mégis hivatást teljesítenek a tölgyek között s az odvakban fészkelő madarak valóságos tanyái. Ugylátszik, hogy a rezgőnyár könnyen korhadó lombozatából a tölgynek különösen megfelelő humusz képződik. A csoport maradjon önmagában záródott, s csupán egyes tölgyek s a záródás szempontjából nélkülözhető egyes rossz növésű egyéb törzsek kiszedése által kell a záródást annyira megbontani, hogy a tölgyek oldalágai élénkebb növekvésre ingereitessenek. A tölgycsoportot körülzáró bükkállományt a csoportra való tekin-
tettel olyképen kezeljük, hogy a csoport és a bükkös közölt lassan ként szabad szegély képződjék, amelyen természetes uton bükkujulat telepszik meg. Mindez a beavatkozás korán veszi kezdetét és fokozatosan megy végbe, ugy hogy a tultartandó csoport, ha a környező állomány felújítása kezdetét veszi, kellően önállósodott, szélső törzsei lombköpönyeggel bírnak és alját már magas fiatalos borítja. Ahol bükk van a közelben, ott ez az aljfa önként jelentkezik, s csupán arra kell ügyelni, hogy nagyon terpeszkedően nőtt törzsecskék idejében kivágassanak. Tulajdonképen helytelen talajvédő állományról szólni, mert az alsó lépcsőzetben lévő állománynak nemcsak a talajvédelem a feladata, hanem a tölgytörzseké is, mert ha ezeket nem árnyalja az aljfa, akkor fattyuhajtások képződnek és a pusztulás megindul. Legjobb, ha a csoport felszabadulása idején az aljfa már a tölgyek koronáit elérte, ugy hogy a törzsek ágtiszta része árnyékolt. Ha nem egyes csoportok tultartásáról, hanem egész állományok nak gyéres üzemben való kezeléséről van szó, aminek tulajdon képen ugyanaz a czélja, akkor ezekkel az állományokkal épp ugy kell eljárni, mint az imént leírtuk. Ha öreg bükkök hiányá ban egyes foltokon bükkfiatalos nem jelentkezik, ott idejekorán kell vetés vagy ültetés utján a bükk megtelepítéséről gondoskodni. Makktermő években a bükk vetése olcsóbb és ajánlatosabb, máskor egyéves bükkcsemeték ültetéséhez kell fordulni. A bükkmakkot jobb tavaszkor vetni, mert igy később kel ki, mint az őszi vetés esetén és a fagykár veszélyének nincs annyira kitéve. A nagyon korán kelt bükkcsemetét az őz és a pinty is károsítják. Az ültetés esetén igen sürü hálózatot kell alkalmazni, hogy a bükk gyorsan záródjék és mielőbb hossznövekedésnek induljon. Egy méteres négyzetes hálózat igen tágnak bizonyult erre a czélra. A jegenyefenyőt is alkalmazták alátelepités utján, de ez később indul hossznövekvésnek, mint a bükk (s a talajt tavaszszal, a hó olvadást megelőzve, sokáig hidegen tartja), tehát kevésbbé felel meg, mint a bükk. Emellett károsításoknak is nagyon ki van téve (fagy, őzvad, mókus). A luczfenyőről szó sem lehet. Csak a gyéres állásba való ily rendkivül lassú és átmenetes átvitelnél lehet a tölgyek tultartásával sikerekre számítani.
KÜLÖNFÉLÉK. Halálozások. Bokor Róbert kir. főerdőtanácsos, a vinkovcei kir. főerdőhivatal főnöke, az Országos Erdészeti Egyesület alapitó tagja, folyó évi május hó 13-án, munkáséletének 57 éves korában Vinkovcén váratlanul elhunyt. Benne az Erdészeti Lapok is egyik régi munkástársukat gyászolják, aki a szlavóniai tölgyesek érté kesítési viszonyairól szóló czikkeivel szokta lapunkat felkeresni. A kincstári erdészet egyik jeles főtisztviselőjét veszítette el benne. Zachar István m. kir. főerdőtanácsos, miskolczi kir. erdőfel ügyelő, az Országos Erdészeti Egyesület rendes tagja, folyó hó ő-án hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Halálával az erdőfelügyelői kar egyik rokonszenves, jeles tagját vesztette el. Uitz Mátyás m. kir. főerdőszámtanácsos, az Országos Erdé szeti Egyesület rendes tagja, Szászsebesen folyó évi május hó közepén elhunyt. Batta Ferencz nyug. m. kir. erdőmérnök, a nagykőrösi köz birtokosság erdőmestere, folyó évi május havában Budapesten elhunyt. Béke hamvaikra! f Krahl Artúr. Akik résztvettek az osztrák erdőtisztek 1911. évi magyarországi kirándulásán és az Országos Erdészeti Egyesület 1913. évi ausztriai tanulmányútján, rokonszenves emlékükben tartották Krahl Artúr udvari tanácsos, a gmundeni cs. kir. erdő- és jószágigazgatóság főnökének markáns alakját, aki a gmundeni ünnepi vacsorán oly találó, mindnyájunk szivébe vésődött szava kat talált az erdőgazdaság helyzetének és feladatainak ecsetelésére. Mély megilletődéssel jelentjük, hogy a jeles szakférfiút a kérlelhetlen halál életereje teljében váratlanul kiragadta családja és tiszt társai köréből, május hó elején 56 éves korában hirtelen elhunyt. A Salzkammergut erdőgazdasága az ő czéltudatos és erélyes veze tése alatt bizonyára sokat nyerhetett volna. Elhunyta az osztrák erdészetre érzékeny veszteséget jelent. Az Országos Erdészei Egyesület a gmundeni erdő- és jószágigazgatóság előtt őszinte részvétének kifejezést adott.
Rövid hirek a hadbavonult kincstári erdőtisztekről. Ki tüntetést
nyertek:
Ormós
Zsigmond m. kir. főerdőmérnök, m. kir.
tart. honvédhuszárfőhadnagy (signum laudist), Papp Jenő, m. kir. segéderdőmérnök, cs. és kir. tart. zászlós (elsőosztályu vitézségi érmet). Hadifogságba
jutottak:
Pellion
Árpád
m. kir. segéderdő
mérnök, cs. és kir. tart. hadapródtizedes, Zimay János m. kir. erdő mérnök, m. kir. tart. honvédhadnagy (Simbirsk), Osztroluczky Tibor m. kir. erdőmérnökgyakornok, tart. hadapród (Penza). Egyéb hirek a hadbavonult erdőtisztekről. Borsiczky Ottó, gróf Zichy Béla nagyvázsonyi uradalmának főerdésze, az Erdészeti Lapok volt segédszerkesztője és munkatársa, mult évi október hó eleje óta teljesít mint népfelkelő hadnagy, majd főhadnagy szol gálatot az I. népfelkelő őrzászlóaljnál a somorjai fogolytáborban. A báró Bánffy-uradalom erdőtisztjei közül, amint mély sajná lattal értesülünk, Böhm István segéderdőmérnök, cs. és kir. tart. zászlós a 26. gyalogezredben, mult évi deczember hó 17-én Sztaboszov környékén hősi halált halt. Áldás emlékére! Az uradalom személyzetéből, továbbá Klözel Oszkár erdő gondnok mint tart. hadnagy a 62. cs. és kir. gyalogezredben, Schmidt Dezső urad. erdőmérnökjelölt tart. hadapródjelölt, aki önként vonult be, a 3. honvédgyalogezredben teljesít szolgálatot. Prekup Győző balázsfalvi érseki urad. főerdész és a 2. sz. brassói cs. és kir. gyalogezred tart. hadnagya, mult évi október hó végén a galicziai hareztéren megsebesült és orosz fogságba került. Utoljára Orenburgból irt. Folyó évi április hó elején a hadiékitményes III. oszt. katonai érdemkereszttel lett kitüntetve. 500
év ó t a
gyógyítanak
csuzt,
köszvényt,
ischiast
stb.
T rencsé ntepliez radioaktív kénes hőforrásai és iszapfürdői. Szállodák fürdőkkel egybeépítve, azén egész éven át nyitva. Hidegvizgyógyintézet. Diétetikus konyha. Uj fürdők. Uj szállodák. Uj iszapfürdők. Házikurához: Kénes iszap- és vizszétküldés. Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai és azok hozzátartozói a június 15-től szeptember l-ig terjedő idő kivételével napi 8 koronáért szobát, ellátást, fürdő vagy iszapkezelést kapnak. Aki ezt a kedvezményt nem veszi igénybe, de a íürdőigazgatóság házaiban lakik, a lakásnál és fürdőknél 50°/o kedvezményt élvez. Iszapszétküldésnél 10°/o.
Somogyi Ferencz, a nagyváradi lat. szert, püspökségerdőmérnöke, a 18. sz. népfelkelő ezred hadnagya, kinek fogságba jutásáról leg utóbbi számunkban adtunk hirt, márczius 26-ról levelezőlapon Szibériából, Csita Antipichából adott hirt magáról. Elfogatásáról annyi ismeretes, hogy mint zászlóaljparancsnok 500 emberével előre nyomult, de többszörös orosz túlerő által körülfogva, fogságba esett. A bajor erdőtisztek gyakorlati kiképzése az államvizsga előtt a legújabb, 1914. évvel életbelépett szabályok szerint 3 évre terjed ki. A gyakorlati előkészítő szolgálatra csakis a bajor állam* erdészeti szolgálatba lépni szándékozó oly jelölteket vesznek fel, akik az elméleti államvizsgát a müncheni egyetemen letették, bajor állampolgárok és ép, katonaképes szervezettel birnak. A három évi előkészítő szolgálatból az első 19 hónapot erdőgondnokságoknál, a hátralévő 17 hónapot valamely kerületi kormány erdészeti osztályában töltik a jelöltek. A külső szolgálat ideje alatt a gyakor nokok naplót vezetnek, amelyet havonként tartoznak főnöküknek felülvizsgálás végett bemutatni. Az erdőgondnokok kötelessége, hogy a hozzájuk beosztott erdőgyakornokok szakbeli kiképzésére nagy gondot fordítsanak, azokat a gazdálkodás, az adminisztráczió és a gyakorlati üzem minden ágazatába bevezessék és azok tudo mányos továbbképzését is elősegítsék. (Bezzeg nálunk erre semmi féle utasítás sincs!) Egy évi alkalmazás után másik erdőgondnok sághoz helyezik át a gyakornokokat s ekkor már, minthogy egy év alatt alkalmuk volt az erdőgazdaság összes teendőiben gyakor latot szerezni, önállóbb feladatokat, helyettesítéseket stb. végeznek. A második év május-október hónapjaiban külső erdőrendezési munkákban vesznek részt, végül az erdőigazgatóságok különféle referensei mellett dolgoznak. A három évi gyakorlatot követő államvizsgát minden év november havában tartják Münchenben. Erre a czélra a bajor állami erdő tiszti karból 10 tagu bizottságot alakítanak. A vizsga csakis írás beli, a megoldandó kérdések száma 18, melyek közül 8 az erdő művelés és erdőrendezés, 7 az erdőhasználatban (ideértve a vadászatot és a halászatot is), erdővédelem, jogismeretek, erdőrendészet és erdészeti adminisztráczió köréből, végül 3 kérdés az általános köz igazgatás, pénzügytan és törvényismeret köréből vétetik. Minden egyes kérdés megoldására három órás idő áll rendelkezésre.
A feleletek átvizsgálását egy-egy bizottsági tag, azonfelül azon ban két további állami erdőtiszt végzi, kiknek a munkálatok meg küldetnek. A vizsga eredménye igen jó, jó vagy nemleges lehet. Utóbbi esetben az egy izben megismételhető. Erdővétel Szlavóniában. Abáró Gutmann-családmtgvásárolia a Schaumburg-Lippe hercegi uradalomhoz tartozott Szlaíina körül elterülő erdőségeket, amelyeket két évvel ezelőtt gróf Draskovich Iván vett meg a hercegtől. A megvásárolt erdőségek terjedelme 4000 hold, határosak a Gutmann bárók vocsini uradalmával. Bányászati vélemény — az e r d ő t ö r v é n y r ő l ! Hogy a túl buzgó igyekezet, ha nem marad a maga mestersége körében, hanem idegen területre téved át, mire képes, annak érdekes példáját olvassuk a Bányászati és Kohászati Lapok folyó évi 8. számában.
PöSTYEN A
H Á B O R Ú
D A C Z Á R A Az összes FÜRDŐK, az összes SZÁLLOK t e l j e s ü z e m b e n . Normális v a s ú t i forgalom ( B u d a p e s t : ről 3 4 óra k ö z v e t l e n g y o r s : vonattal). * * >•* >•* 1
E g y e s ü l e t ü n k tagjai az eddigi k e d v e z m é n y e k : ben most is részesülnek.
A Bányászati és Kohászati Egyesület vajdahunyadi osztályának íolyó évi márczius hó 20-án tartott ülésén Vajk József titkár indítványt olvasott fel, amely a bányászatnak, kohászatnak és általá ban a gazdasági életnek a háború utáni fellenditésével foglalkozik. Ebben a következő jellegzetes részlet ragadta meg figyelmünket: Az 1879. év óta veszedelmes rákfene sorvasztja az állam testét, s ez az 1879. évi XXXI. törvényczikk : az erdőtörvénynek az erdei legeltetésre vonatkozó tilalma, melynek következtében egyszerre megcsappant a marhaállomány, a takarmány drágulása, sőt egyenes hiánya miatt a kisgazdák mind kevesebb marhát tudtak tartani, az állattenyésztésből befolyt jövedelem hiányát csakhamar megérezték, miáltal az idők járása igen megnehezedett felettük, elszegényedtek, S mert az adók mind növekedtek, javarésze tönkrement, s megkezdődött az élénkebb kivándorlás; különösen a Székelyföld magyarsága vette kezébe a vándorbotot, s helyébe szinte észrevétlenül telepedett le a kulturálatlan s sokkal kisebb igényű oláhság, támogatva az oláh pénzintézetek igen ügyes és messze kihatású politikája által. Mi pedig sopánkodó tétlenséggel nézzük az oláhság térfoglalását, s fizetjük a megdrágult hus árát. Mindez egy törvény szerencsétlen §-a miatt (!), melyből az erdőkincstár nak (!!) semmi haszna; mert ugyan mennyivel több ma az erdőkincstár jöve delme, mint volt akkor, amikor az erdőlegeltetés meg volt engedve, s az ország állattenyésztése is virágzott; megelégedett s adófizetőképes volt a magyar köznép s nem volt kénytelen kivándorolni, s olcsóbb húsárak mellett a középosztály is boldogult, s a magyarság erősbödött. De haszna van a §-ból a nagybirtokosoknak, mivel annak segélyével szinte monopolizálhatják az állattenyésztést; hiszen ez az osztály az, mely az olcsó hust nem engedte be az országba! Ugy ezen törvény §-án, mint a nagybirtokosok e politikáján változtatni kell, mert: Salus reipublicae, suprema lex ! Az osztály — mit tehetett egyebet? — ügybuzgó titkárát megdicsérte, a bányászat és kohászat körén kivül eső javaslatainak . tárgyalására azonban magát illetékesnek nem tartotta, s azok felett napirendre tért. Ugy véljük, legjobb, ha ezt az utóbbi jó példát mi is követjük. Kérelem fenyőméz t á r g y á b a n ! Méhészetünk nagy fejlettsége daczára, megfelelő vizsgálatok hiányában, a hazai mézfajták chemiájáról alig tudunk valamit. Ennek következménye, hogy élelmes kül földi kon kurrenseink kiváló minőségű hazai mézeinknek a külföldön rossz hirét költik. Ennek ellensúlyozására szabatos vizsgálatokkal kezdtem chemiai szempontból hazai mézeinkkel foglalkozni. Az elmúlt
évben méhészeink nagyobb számú mézmintát bocsátottak rendel kezésemre, ezek között
azonban
egy fenyőmézminta
sem
volt.
E sorokkal azon kéréssel fordulok hegyvidéki méhészeinkhez, hogy amennyiben fenyőméz felett rendelkeznek, szíveskedjenek ebből Vjj &g--nyi mennyiséget rendelkezésemre bocsátani. Akik erre hajlandók, szíveskedjenek erről egy levelezőlapon alábbi czimemre értesíteni, hogy üres üveget megfelelő ládikóban elküldhessek. A méz árát és a postaköltségeket szívesen térítem meg. Budapest, 1915. évi június hóban. Dr. Weiser István egyet. m. tanár, kir. fővegyész. II., Kitaibel-Pál-u. 4.
A szakszerű méhészkedés. A méhészeti tudomány elsajá títására legjobban megfelel dr. Krencher Oszkár leipzigi reál iskolai igazgató könyve: »A mézelő méh élete és tenyésztése". A könyv irója a méhészet terén elsőrangú szaktekintély, több kitűnő méhészeti munkának szerzője, a « Deutsche Illustrierte Bienenzeitung"-nak és a ,;Némef Méhbarátok Naptárá"-nak szer kesztője, továbbá kormánya megbízásából a leipzigi tudomány egyetemen a méhészetről évenként látogatott felolvasásokat tart. Ez a méhészet legújabb vívmányait mindenütt figyelimbe vevő és sok képpel ellátott könyv a méhészet elméletét és gyakorlatát nem a szokott módon külön-külön tárgyalja, hanem a szerző a kettőt olyan ügyesen egymásba fonja, hogy az olvasó a méhészet elméletét, a kétségtelenül nehezebben emészthető részt minden nehézség nélkül elsajátíthatja. E művet magyar nyelvre Mutter Rezső lépésfalvi tanitó és méhész gondosan lefordította és az a Röttig Gusztáv és fia kiadó czég kiadásában került a piaczra. A szép kiállításban megjelent munka megrendelhető a kiadónál Sopronban. A könyv ára 4'50 K. Elszámolás a „Mensa Aeademiea" czéljaira befolyt ado mányokról. A főiskolai „Mensa Aeademiea Egyesület" elnöksége őszinte és hálás köszönetének kifejezésével, ujabban a következő adományokat nyugtázza: selmeczi Népbank 50 korona, selmeczi Takarékpénztár 50 korona, államsegély első részlete 1000 korona. Az
ú£ ú& ú£
elnökség.
VÁLTOZÁSOK ÉS KITÜNTETÉSEK AZ ERDÉSZETI SZOLGÁLAT KÖRÉBŐL. (Kérjük az uradalmak t. vezetőségeit, hogy erdőtiszti létszámukban be álló változásokról bennünket levelező-lapon értesiteni szíveskedjenek.) A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Blickhardt József m. kir. segéderdőmérnököt Ungvárról a tótsóvári m. kir. erdőhivatal központi szol gálatához Tótsóvárra. *
A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Szabó Lajos m. kir. segéd erdőmérnököt Tótsóvárról Aranyidára. • A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Glós László m. kir. erdő tanácsost Nagybocskéról Máramarosszigetre (pénztárellenőrnek), — Salix Gyula m. kir. erdőmérnököt beosztotta Nagybocskón az ottani m. kir. faraktárgondnoksághoz, — Miskolczy János m. kir. erdőtanácsost pedig megbízta Máramarosszigeten a pénztárosi teendők ellátásával. *
A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Szalagyi Emil m. kir. főerdőmérnököt Vajdahunyadról Szászsebesre (pénztárosnak), — Schalát Béla m. kir. erdőmérnököt pedig Szászsebesről Vajdahunyadra (erdőgondnoknak). *
A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Bárány Károly m. kir. segéderdőmérnököt Apatinból Bezdánba s megbízta a bezdáni m. kir. erdőgond nokság vezetésével.
cit c>t c>í
ERDÉSZETI RENDELETEK TÁRA. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1915. évi május hó 19-én 7035/11. B/l. sz. alatt kelt körrendelete a felesketett erdőtisztek és erdőőrök
által
adómentesen
tartható
fegyverek
tárgyában.
Valamennyi közigazgatási bizottságnak, magyar- és horvát-szlavonországi kincstári erdőigazgatóságnak, főerdőhivatalnak, a kir. erdófelügyelőségeknek, az állami m. kir. erdőhivataloknak, a beszterczei m. kir. erdőigazgatóságnak a selmeczbányai m. kir. bányászati és erdészeti főiskolának, a központi erdészeti kisérleti állomásnak és a m. kir. erdőőri szakiskoláknak.
Kapcsolatban 1914. évi 70858. sz. körrendeletemmel értesítem, hogy a felesketett erdőtisztek és erdőőrök által adómentesen tart ható fegyverek tárgyában a m. kir. pénzügyminiszter ur pótlólag a következő rendeletet adta ki: „1914. évi 132231. szám. Körrendelet valamennyi m. kir, pénzügyigazgatósághoz — kivéve a székesfővárosit — és a székes fővárosi m. kir. adófelügyelőhöz. Miheztartás és a kételyek oszlatása végett kijelentem, hogy az 1914. évi „Pénzügyi Közlöny" 19. számában megjelent 1914. évi 29844. sz. körrendeletemben emiitett és a fölesketett erdőtisztek és erdőőrök által szolgálati czélra adómentesen tartható egy darab golyós és egy darab serétes lőfegyver fegyveradómentessége akkor is fennáll, ha az illető föl esketett erdőtiszt vagy erdőőr a gondozására, felügyeletére vagy őrizetére bizott területen rendezett vadászaton az emiitett fegy verekkel, hivatali állásából és szolgálatából kifolyólag vesz részt. Budapest, 1915. évi április hó 14-én. A miniszter helyett: Pap s. k. államtitkár." Erről Czimet tudomásul s az érdekelt alkalmazottakkal leendő közlés végett értesítem.
ú£
ú£
cl*
Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál teljesített befizetések 1915. évi május hóban. A röviditések m a g y a r á z a t a ; Az ákáczfa monográfiája ... = Alapítványi kamat = Alapítványi tőketörlesztés _ = Altiszti segélyalap . = Átfutó bevétel = Báró Bánffy D . alapítvány = Bedő Albert alapítvány = Bükktüzifa romlása stb.... _ _ . . _ = Egyéb bevétel = Erdei facsemeték nevelése = Erdészeti Géptan . = Erdészeti Lapok egyes füzetei = Erdészeti Növénytan II. rész = Erdészeti rendeletek tára ... = Erdészeti zsebnaptár... = .Erdő" czimü lap . = Erdőbecsléstan II. kiadás _ = Erdőőr ... = Erdőrendezéstan (Bel.) = Erdőrendezéstan (Fekete) = Erzsébet királyné alapítvány = írtékpapirok kamatai . = Ér+ekezések az erdőrendezés köréből = A fenyőfélék fájának összehasonlító szövettana — - =
Fából készült czukor és alkohol _
Am. ak. att. Asa. áb. BBa. BAa. Btr. Egy. Ecs. Egt. EL. Nvt. II. Ert. Npt. Eld. Ebt. Eő. Rz. Rzf. E. a. Ék. Ee.
Hadisegély
=
Fösz.
Fcza.
- = Hdsg.
Hazánk házi faipara (Qaul Károly) = Hirdetési díj az E. L. ... _ = Hirdetési dij az »Erdő"-ben = Időközi kamatok (takarékpénztári) = Kedvezményes lapdij— = Készpénzalapitvány = Külföldi fanemek tenyésztése = Lakbér = Lapdij (Erd. Lapok) _ = Legelő-erdők berendezése . = Magyar Erdészeti Oklevéltár _ ... = Népszerű növénytan . = Perköltség = Postaköltség = Rendkívüli bevétel = Rendszeres növénytan I. R. = Szálaló Erdők Berendezése = Tagsági dij . — = Tangens-táblázatok _ . = Or. Tisza Lajos-alapitvány = Titkári nyugdijalap = Tölgy és Tenyésztése , = Wagner Károly alapítvány— .. _ =
H. t. hd. Ehd. ik. kid. k. a. Kft. lb. ld. M. L. EOT. N. Nvt. Prk. pk. rb. Rnt. I. Szeb. td. Tt. TLa. t. ny. a Töt. WKa.
Árvái uradalom hd. 38"95. Apatini erdőhiv. Fösz. 115-37. Bund Károly üb. 2-50, Hdsg. 20-—. Brannich Kálmán td. 16-—. Belló Kálmán Eő. 6-—, pk. —'50. Beszterczebányai erdőig, hd. 39-60. Boross Marcell td. 8 —. Bruckner Nándor td. 16 —. Budapest főváros 99 80. Benedek Albert td. 16*—. Beregszászi erdőhiv. npt. 2-—, pk. —-45. Bodor Jenő td. 1 6 - - . Dr. Bedő Albert lb. 175-—, üb. 3-50. Balogh Kálmán td. 16 —. Czillinger János lb. 450 —, üb. 1*—. Dercsényi Kálmán ak. 16'—. Dezső Zsigmond att. 20 —, ak. 8 50, npt. 2 —. Deutsch Gyula hd. 12 S0. Dolenszky Kiroly npt. 4-—, pk. —-45. Dworzsák Lajos npt. 2-—. Gróf Draskovich Pál. urad. ld. 16 —. Erőss Gyula td. 8 —. Erősdy Bálint td. 16'—. Eery Ferencz Eő. npt. 3*—, pk. —"55. Az „Az Erdő" cz. lapra 225-26. Földmiv. min. lb. 800—, hd. 40-—. Földhitelintézet ék. 761-05, ék. 9-80. Frank Adolf npt. 3-—. Gaal Károly lb. 150*—•, üb. L50. Győry Jenő td. 16-—. Galántai Ferencz Eő. 6*—, pk. —-55. György Albert hd. 68 —. Gyöngyössy Béla ak. 16-—. Gödöllői erdőhiv. hd. 20-—. Henmann Jaroslav hd. 3-—, Huszár Kornél td. 8-—. Hohoss János td. 8-—. Illavai erdőgond. hd. 22-15. Jakab István td. 20-—. Junghaus E. hd. 59-35. Jónás János hd. 24-04. Kain Rezső npt. 3-—. Kuka József td. 88-—. Kilián Frigyes Eő. 18-—, npt. 3-—. Kolosy Imre td. 16-—. Kozmás község hd. 120-93. Kellé Artúr td. 32-—. Kiss István Eő. 6-—, pk. —-55. Kozma István td. 16-—. Kun István npt. 3 —, pk. —"45. Koppányi Lajos td. 16-—. Lippai fő erdőhiv. hd. 19-80. Lehoczky János lb. 60-—, üb. 2-—. Lonkay Antal npt. 2-—, pk. —-45. Maroskarnai g. k. e. hd. 23-35. Neimtz János d. 16'—. Nagycsür -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
község hd. 26-05. Ondruss Gyula td. 8'—. Orsovai erdőhiv. hd. 19 90. Persián Iván lb. 53 —, üb. I'—. Pászthy Ferencz td. 16 —. Plech József td. 16-—. Papolczi közbirt. hd. 76-15. Pieper Adolf hd. 55 35. Piszerle József td. 16 —. Dr. Reitzer László lb. 440 —, üb. L*—. Rappensberger Andor td. 16-—. Rózsa hegy város hd. 13-50. Rosner Samu hd. 6 55. Róm. kath. státus hd. 12'05. Rényi K. npt. 3-—. Segesd község hd. 20 05. Özv. Székács Ferenc?né lb. 680-—, üb- 2 50. Schaab Bálint td. 16 —. Szászmagyarós község hd. 36'65. Szárhegyi közb. hd. 163-85. Somoghy Lajos td. 16-—. Szászsebesi erdőhiv. hd. 19-80. Tavi Gusztáv lb. 400-—, üb. L50. L. Tóth Ferencz Eő. 6-—, pk. —-55. Trsztyánszky László td. 16-—. Toroczkó község 75 55. Tomka Ákos npt. 3 —, pk. —-45. Várnai Sándor ak. 6-—. Várjon Géza td. 16 —. Velics Rezső td. 16 —. Wessely Alajos td. 16-—. Zathureczky Nándor td. 16 —. -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
ú£
ó%
Az „Erdészeti Lapok" 1915. évi XI—XII. füzetének HIRDETÉSEI. Az ERDÉSZETI LAPOK mellett mérsékelt közlési díjért a lap irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak. Díjszabás. Kéthasábos szélességben (107 mm) garmond betűvel vagy ennél nagyobb betüfajtával szedett hirdetés miliiméterenkint a) faeladási hirde téseknél 30 fillér, b) más hirdetéseknél 20 fillér. Táblázatos és garmond betűnél kisebb betüfajtával szedett hirdetések másfélszeres egységárral számittatnak. Ismételt megjelenés esetén megfelelő árkedvezmény. Külön mellékletek 25 gramm súlyig 70 koronáért, azontúl 25 grammon ként 25 koronával magasabb árért mellékeltetnek.
Az egykerekű kézikapáló és töltögető eke. Minden faiskolá ban nélkülözhetetlen az egykerekű kézikapáló és töltögető eke. Súlya 8 kiló, sortávolság tetszés szerint állitható — súlypont kerékre esik —, igen nagy munkaeredményével tetemes kézierőt takaríthatunk meg. Könnyű és biztos kezelés tekintetében min den más hasonló eszközt felülmúl, jó, gyors és szép munkát végez, maga után barázdát nem hagy, csemetesorokat földdel nem bo rítja, a nagyobb gyomokat az ekevas elvágja, azok az eke előtt nem torlódnak össze, csemetesorokban károsítás úgyszólván elő nem fordulhat, kézzel gyomlálás csak a csemetesorokban szükséges. Ezen készülék olcsósága feltűnő, ára 16 korona, töltögetőféjjel 20 korona. Stádel Károly örökösei gépgyára Győrött. (1. IV. 3.) Pályázati hirdetmény. Alulírott erdőhivatalnál üresedésbe jött öt erdőőri, esetleg öt erdőlegényi állás betöltésére ezennel pályázat nyittatik. A pályázati határidő 1915. évi június hó 30-ika. Folyamodni szándékozók életkorukat, szakképzettségüket, ka tonai kötelezettségüket, feddhetlen előéletüket és egészségi állapotú-
kat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket a fenti határidőig alulirott erdőhivatalhoz tartoznak benyújtani. Bustyaháza, 1915. évi május hó 14-én. (2)
M. kir.
erdőhivatal.
Pályázati hirdetmény. 1508/1915. sz. — A zsarnóczai m. kir. erdőhivatal pályázatot hirdet 4 főerdőőri, előléptetés esetén 4 erdő őri, illetve 4 erdőlegényi vagy segéderdőőri állásra. Ezen állások közül 1 főerdőőri, illetve 1 erdőőri állásra az erdőrendezőségi műszaki segégszolgálat ellátása czéljából van rendszeresítve. A pályázati kérvények 1915. évi június hó 25-ig az alulirott m. kir. erdőhivatalhoz nyújtandók be. Részletes pályázati feltételek ugyanott díjtalanul kaphatók. Zsarnócza, 1915. évi május hóban. (3)
M. kir.
erdőhivatal.
Pályázati hirdetmény. 2300 1915. sz. — A lugosi m. kir. erdőigazgatóság pályázatot hirdet 4 főerdőőri, előléptetés esetén 7 erdőőri és 2 másod osztályú erdőlegényi állásra. Ezen állások mind az erdőgazdaság üzemi és védelmi szol gálat ellátása czéljából vannak rendszeresítve. A pályázati kérvények 1915. évi július hó l-ig az alulirott erdőigazgatóságnál nyújtandók be. Részletes pályázati feltételek ugyanott díjtalanul Lúgos, 1915. évi május hó 21-én. (4)
M. kir.
kaphatók.
erdőigazgatóság.
Termelt tölgyhaszonfaeladás. (Erdei rakodókon.) 27584/1 B/l. szám. — A zólyomi és erdőbádonyi erdőgondnokságokban kéreg ben termelt, de kéreg nélkül mért 31947 m tölgyhaszonfa, négy eladási csoportra osztva, zárt Írásbeli ajánlatok utján fog eladatni. 3
Ajánlatok folyó évi június hó 29-én déli 12 óráig nyújtandók be Beszterczebányán az erdőigazgatóságnál, ahol azok június hó 30-ikán délelőtt 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni.
Eladási feltételek, a faanyag csoportosítását és a kikiáltási árakat feltüntető kimutatás, ajánlati űrlap és boriték a besztercze bányai erdőigazgatóságnál szerezhetők be. Budapest, 1915. évi május hóban. (5)
M kir. földmivelésügyi
miniszter.
Pályázati hirdetmény. 1279/915. sz. — A liptóujvári m. kir. főerdőhivatal pályázatot hirdet 3 főerdőőri, 1 erdőőri, 3 elsőosztályu erdőlegényi, előléptetés esetén 4 erdőőri, 5 első- és 5második osztályú erdőlegényi és 3 első- és 4 második osztályú segéderdőőri állásra. Mindezen állások az erdőgazdasági üzemi szolgálat ellátása czéljából vannak rendszeresítve. A pályázati kérvények 1915. évi június hó 30-ikáig az alulirt m. kir. főerdőhivatalhoz nyújtandók be. Részletes pályázati feltételek ugyanott díjtalanul haphatók. Liptóujvár, 1915. évi május hó 25-én. (6)
M. kir.
főerdőhivatal.
Pályázati hirdetmény. 1059/1915. sz. — A lippai m. kir. főerdőhivatal pályázatot hirdet 8 főerdőőri, 1 erdőőri, 1 I-ső osz tályú segéderdőőri, illetve előléptetés esetén 9 erdőőri, 10 I-ső osztályú erdőlegényi vagy segéderdőőri s ugyanannyi Il-od osz tályú erdőlegényi vagy segéderdőőri állásra. Ezen állások közül 1 főerdőőri állás az erdőrendezőségi mű szaki segédszolgálat ellátása czéljából van rendszeresítve. A pályázati kérvények 1915. évi július hó 10-ig az alulírott m. kir. főerdőhivatalhoz nyújtandók be. Részletes pályázati feltételek ugyanott díjtalanul kaphatók. Lippa, 1915. évi május hó 27-én. (7)
M. kir.
főerdőhivatal.
Termelt fenyőhaszonfaeladás. (Erdei rakodókon.) 1961/1915. szám. — A szélaknai erdőgondnokságban termelt és a selmeczbánya-báti állami ut mentén lévő rakodókon elhelyezett 11564 /7z fenyőhaszonfa, 5542 folyóméter fenyőrud és 2293 drb. fenyőerdeilécz két eladási csoportra megosztva, zárt írásbeli ajánlatok utján fog eladatni. a
Ajánlatok legkésőbb 1515. évi június hó 21-én d. u. 5 óráig nyújtandók be Zsarnóczán a m. kir. erdőhivatalnál, ahol azok június hó 22-én délelőtt 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Részletes adatok, árverési és egyúttal szerződési feltételek, ajánlati űrlap és boriték a zsarnóczai m. kir. erdőhivatalnál szerez hetők be. Zsarnócza, 1915. évi május hóban. (8)
M. kir.
erdó'hivatal.
Faeladási h i r d e t m é n y . 1905/1915. szám. — Körmöczbánya város eladja a tulajdonát képező és Alsóstubnya erdőgondnokságá hoz tartozó „B" gazdasági osztály 5 tag 14. sz. erdőrészletében 1915. évben kitermelt és a vágásterületen fekvő 347 drb. = 387.727 m luczfenyőhaszonfatömeget Körmöczbányán a városháza tanács termében 1915. évi június hó 30-án d. e. 10 órakor megtartandó zárt írásbeli ajánlatokkal egybekötött szóbeli árverésen. Kikiáltási ár négyezerhétszáz (4700) K. Bánatpénz ötszáz 500 K készpénz, vagy egyezer (1000) K névértékű 4%-os magyar korona járadék, avagy 6%-os hadikölcsönkötvény-értékpapir. Utó- vagy távirati, valamint a feltételektől eltérő és a fentjelzett időpont után beterjesztett ajánlatok nem fogadtatnak el. A szabályszerű bánat pénzzel, bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok ezen czim alatt: „Ajánlat az alsóstubnyai «B" üzemosztályban kitermelt fenyőfára" a fentjelzett időpontig a város polgármesteri hivatalánál nyújtan dók be. A részletes árverési és szerződési feltételek a város alsóstub nyai és felsőturcseki erdőgondnokságnál megtekinthetők. Körmöczbánya, 1915. évi június hó 2-án. s
(9)
Szmettanovits polgármester.
Termelt f e n y ő h a s z o n f a a n y a g o k eladása. 1645/1915. sz. — A liptóujvári főerdőhivatal likavai, fenyőházai, oszadai és vichodnai erdőgondnokságaiban, valamint a liptóujvári faraktárban készletezett 750 ürm hántatlan és 2270 ürm hántott fenyőműhasábfa, továbbá 1620"4 m selejtes lucz- és jegenyefenyő szál- és rönkőfa hat (6) eladási csoportra megosztva, zárt Írásbeli ajánlatok utján kerül eladásra. 3
3
3
Az ajánlatok, melyek legkésőbben 1915. évi június hó 25-én délután 5 óráig nyújtandók be Liptóujváron a m. kir. főerdőhiva talnál, június hó 26-án délelőtt 10 órakor fognak a főerdőhivatal helyiségében nyilvánosan felbontatni. Az eladásra bocsátott faanyagok részletezését, a kikiáltási árakat feltüntető egybeállítás, az árverési feltételek, valamint az ajánlati űrlap és boríték a liptóujvári főerdőhivatalnál beszerezhetők. Liptóujvár, 1915. évi május hóban. (10)
A m. kir.
főerdőhivatal.
Hirdetmény. 3565/1915. sz. — Beszterczebánya szab. kir. város tanácsa közhírré teszi, hogy a városi erdőbirtok „A" üzemosztályába sorozott II—VII. vágássorozataiban a hivatalos fahasználati tervek értelmében, az 1916—1920. években, vagyis öt egymásután követ kező éven át, házikezelés utján, illetve a városi erdőhivatal által kitermelendő és az erdei rakodókon átadandó évi mintegy 8000 m fenyőhaszonfa, nemkülönben a szél és törésekből, valamint a szú és más rovarirtásokból termelendő lucz-, jegenye- és erdeifenyő és szerszámfa, 1915. évi július hó 15. napján (csütörtökön) d. e. 10 órakor a városház tanácstermében, zárt Írásbeli versenytárgyalás utján fog eladatni. A kikiáltási árak a következők: Fenyőhaszonfa (lucz-, jegenye- és erdeifenyő): s
1. 12—19 cm középátmérőig /7z -ként 3
3
2. 20—28 cm középátmérőig //z -ként 3. 29 cm középátmérőtől vastagabb z^-ként
10 K 50 f
14 K — f 16 K 50 f
Bánatpénzképen leteendő 9000 (kilenczezer) K készpénzben, vagy pedig óvadékképes értékpapírokban. Az ajánlatok, a versenytárgyalás megkezdése előtt, a polgár mester kezeihez benyújthatók. A városi tanács kijelenti, hogy az eladásra kerülő fatömeg a kikiáltási áron alul nem fog eladatni. Az ajánlatban kiteendő, hogy az ajánlattevő az árverési és szerződési feltételeket ismeri és azokat magára nézve kötelezőknek elfogadja.
Kellően fel nem szerelt, valamint távirati és utóajánlatok el nem fogadtatnak. Végül megjegyeztetik, hogy az árverési és a szerződési fel tételek a városi erdőhivatalnál megtekinthetők, ahol egyúttal az ajánlati űrlapok is beszerezhetők. Beszterczebánya, 1915. évi június hó 3-án. (11)
Csesznák Gyula s. k. kir. tanácsos, polgármester. s
T ö l g y r ö n k ő k 2—7 méter hosszu, mintegy 242-7 m 31 cm-től felfelé és 174 m 21—30 cm vastagság közölt eladó. Vasútállomás Rédics (Zala megye). Az anyagot: Herczegi erdőgondnokság Zsitkócz, u. p. Lendvavásárhely kívánatra helyszínén bemutatja. Ajánlatok f. évi július hó 25-ig herczegi központi igazgatóság Kismarton küldendők, honnét az esetleg még szükséges felvilágosí tás is adatik. %
(12)
Herczegi
központi
igazgatóság.
M a l o m k ő b á n y a - b é r b e a d á s i h i r d e t m é n y . 27589/1915/I/B/l. szám. — A zsarnóczai m. kir. erdőhivatal kerületében, Geletnek község határában fekvő kincstári trachyt-kőbányák kihasználási joga az 1915. évi július hó 1-től 1918. évi június hó 30-ig terjedő három évre, az erdőhivatal tanácstermében 1915. évi június hó 24. napján délelőtt 10 órakor nyilvános versenytárgyaláson bérbe fog adatni. Az Írásbeli ajánlatok folyó évi június havának 23. napján délután 4 óráig nyújtandók be a zsarnóczai m. kir. erdőhivatalnál. A kikiáltási egységárak jegyzéke, a részletes árverési és szerző dést feltételek, ajánlati űrlap és boriték a zsarnóczai m. kir. erdő hivatalnál megszerezhetők. Budapest, 1915. (13)
Földmivelésügyi
miniszter.
T ö l g y d o n g a e l a d á s . 1597/1915. szám. — Az aradi kincstári erdőgondnokság „Vöröskereszt" nevü rakodóján készletezett mint egy 4015 akó tölgydonga hét (7) eladási csoportban, zárt Írásbeli versenytárgyalás utján fog eladatni.
Az ajánlatok 1915. évi július hó 1-én déli 12 óráig nyújtan dók be az alulirt m. kir. főerdőhivatalnál, hol azok július hó 2-án délelőtt 9 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Részletes adatok, árverési és szerződési feltételek, valamint ajánlati űrlap és boríték a m. kir. főerdőhivatalnál Lippa (Temes megye) és a kincstári erdőgondnokságnál Arad (Vécsey-utcza 11.) díjmentesen szerezhetők be. Lippa, 1915. évi június hóban. (14)
M. kir.
főerdőhivatal.
Erdészi vagy pagonyerdészi állást keres egy középkorú, kis családu, erőteljes, energikus erdész. Erdészeti és vadászati teendők ben nagy gyakorlattal bir. Négy nyelvet beszél. A háború tartamára esetleg helyettesi állást is elfogad. Czim a kiadóhivatalban. (15)
c2? ú% ú&
Az „Erdészeti Lapok" 1915. évi XI—XII. füzetének tartalma: Oldal Értesítés az Erdészeti Lapoknak kettős füzetekben való megjelenése tárgyában ... __. ... ... ... ... ... ... ... ... ... R. Uj korszak küszöbén. (Befejező közlemény.) ... ... ... ... ... EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK. Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmányának 1915. évi május hó 8-án tartott üléséről... ... ... ... _ ... ._ ... ... ... FAKERESKEDELEM. A felsőmagyarországi puhafakartell. — A hadsereg által fizetett faárak. — Faárverések eredményei ... ... HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. I. Felhívás az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból kiosztandó segélyek ügyében II. Pályázati hirdetmény az erdősítési jutalmak tárgyában ... ... ... III. Hirdetmény erdei facsemeték kiosztása tárgyában ... ... IV. Pályázati hirdetés az erdőőri szakiskolák tanulóinak felvétele ügyében _. ... ._ ... ... ... ... V. Hivatalos közlemény elveszett szakiskolai végbizonyítvány tár gyában ... IRODALOM. Lapszemle. Tölgytörzsek tultartása KÜLÖNFÉLÉK. Halálozások. — f. Krahl Artúr — Rövid hirek a hadba vonult kincstári erdőtisztekről. — Egyéb hirek hadbavonult erdő tisztekről. — A bajor erdőtisztek gyakorlati kiképzése. — Erdővétel Szlavóniában. — Bányászati vélemény — az erdőtörvényről. — Kérelem fenyőméz tárgyában. — A szakszerű méhészkedés. — El számolás a Mensa Academica részére befolyt adományokról ... ... Változások és kitüntetések az erdészeti szolgálat köréből ... ... _ ERDÉSZETI RENDELETEK TÁRA. Körrendelet az adómentesen fart ható fegyverek tárgyában ... ... ... ... ... ... Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál 1915. évi május hóban teljesített befizetések ... ... ... _. _. HIRDETÉSEK
-
ó% ú£
259 260
273 294 302 304 308 311 315 315
321 327 328 329 I—VII