Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 21. (OR. en) 14395/1/16 REV 1
PROCIV 76 JAI 942 FELJEGYZÉS AZ „I/A” NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett:
az elnökség az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács
Előző dok. sz.:
13879/16
Tárgy:
A szlovák elnökség jelentése a polgári védelem területén uniós szinten elért főbb eredményekről
1. Mellékelten megküldjük a delegációknak a polgári védelem területén uniós szinten elért főbb eredményekről szóló elnökségi jelentést. 2. Felkérjük a COREPER-t, hogy javasolja a Tanácsnak a jelentés tudomásulvételét.
14395/1/16 REV 1
1
DGC 2C
HU
MELLÉKLET A SZLOVÁK ELNÖKSÉG JELENTÉSE a polgári védelem területén uniós szinten elért főbb eredményekről Ez a jelentés azokat a főbb eredményeket ismerteti, amelyeket az Európai Unió Tanácsának szlovák elnöksége során a polgári védelem területén uniós szinten sikerült elérni. A polgári védelmi munkacsoportban a szlovák elnökség alatt folyatott megbeszélések középpontjában két egymással összefüggő téma állt: a kritikus infrastruktúrák ellenálló képessége és a polgári védelem közötti kapcsolatok, valamint a villámárvizek. A kritikus infrastruktúrák védelmével, illetve a polgári védelemmel foglalkozó szakmai közösségek közötti együttműködés javítása szinergiákat teremthet, különösen a kockázatok értékelése, feltérképezése és kezelése területén szerzett ismeretek és szakértelem egybefogása révén. A villámárvizek kérdésének tanulmányozására annak érdekében került sor, hogy az ismeretek jobb terjesztése és technikai iránymutatások kialakítása révén erősíteni lehessen a helyi közösségek ellenálló képességét. A polgári védelem mind nemzeti, mind pedig uniós szinten jelentős részt vállalt a válságelhárításban és a katasztrófákra való reagálásban. 2016 júliusa óta tizenegyszer került sor az uniós polgári védelmi mechanizmus aktiválására.
14395/1/16 REV 1
2
DGC 2C
HU
=
A kritikus infrastruktúra ellenálló képességének erősítése
A szlovák elnökség elismerte, hogy erősíteni kell a kritikus infrastruktúra ellenálló képességét, és folytatta a polgári védelem és a kritikus infrastruktúra védelme közötti kapcsolatok erősítésére irányuló munkát, tekintettel arra, hogy várhatóan ugrásszerűen nőni fog a veszélye annak, hogy a kritikus infrastruktúra hidrometeorológiai vagy az éghajlatváltozással összefüggő okokból megsérül 1. Ezzel a kérdéssel 2016 első félévében már a holland elnökség is foglalkozott, és kiemelte, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a polgári védelemért, illetve a kritikus infrastruktúrákért
felelős
hatóságok
között
a
katasztrófák
megelőzése,
valamint
a
katasztrófavédelmi felkészültség és reziliencia erősítése céljából. A szlovák elnökség a hivatali ideje során más szempontból is megvizsgálta ezt a kérdést, és arra összpontosított, hogy szinergiákat találjanak a polgári védelemmel és a kritikus infrastruktúrák védelmével foglalkozó szakmai közösségek között azokon a területeken, ahol ezek a szinergiák a legtöbb eredménnyel járnának. A leginkább megvalósíthatónak a kockázatértékelés és az információcsere területén folytatott szakértői szintű együttműködést találták. Emellett a szlovák elnökség összefoglalót készített a kritikus infrastruktúrák és a polgári védelem között az egyes tagállamokban meglévő kapcsolatokról, amelynek alapját egy kérdőív, valamint a polgári védelmi munkacsoportban folytatott megbeszélések képezték. Az ellenálló kritikus infrastruktúrával kapcsolatos megközelítés újragondolása A szlovák elnökség 2016. július 13–14-én szakértői munkaértekezletet tartott Pozsonyban „A kritikus infrastruktúra ellenálló képességének javítása” címmel, amelyen több mint 60, a kritikus infrastruktúrák, illetve a polgári védelem területén tevékenykedő szakértő vett részt. A munkaértekezlet célja az volt, hogy a kockázat- és veszélyhelyzet-kezelés területén javuljon egymás megértése és az együttműködés a polgári védelemmel és a kritikus infrastruktúrák védelmével foglalkozó szakmai közösségek között. A szakértőket felkérték, hogy együtt értékeljék azokat a már létező analitikai ás operatív eszközöket, amelyek a kritikus infrastruktúrát érintő katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok kezelésére szolgálnak. Emellett cél volt a hiányosságok orvoslására, illetve a már meglévő vagy potenciális szinergiák kihasználására irányuló ajánlások előterjesztése is.
1
Közös Kutatóközpont, Resilience of large investments and critical infrastructure in Europe to climate change, 2016. június.
14395/1/16 REV 1
3
DGC 2C
HU
A kritikus infrastruktúra kulcsfontosságú szerepet tölt be a katasztrófák során és után azáltal, hogy az érintett lakosságot létfontosságú szolgáltatásokkal látja el, és számos társadalmi és gazdasági ágazatban elősegíti a helyreállítás megkezdését. Az olyan területeken mint a közvédelem, a létfontosságú szolgáltatásokkal való ellátás és a polgári védelem, létfontosságú a kölcsönös megértés. A szakértői megbeszélések során kiderült, hogy a „kritikus infrastruktúra” fogalmának polgári védelmi szempontból való meghatározása nagyon tág, és több szinten alkalmazható (európai/nemzetközi, nemzeti, szubnacionális szinten, illetve az egyes közösségeken belül is). Emellett a szakértők egy esetleges olyan innovatív megközelítést javasoltak a kritikus infrastruktúrákat érintő kockázatkezelésre vonatkozóan, amely a teljesítménycélok koncepcióját állítja a középpontba. E megközelítés szerint meg kell vizsgálni, hogy hogyan függ össze egy vagy több veszély, a sérülékenység és ezek hatása a rendszerek teljesítményére, azaz arra, hogy a katasztrófákat követően képesek legyenek az alapvető szolgáltatások előre meghatározott szintjét biztosítani a közösség számára. A kritikus infrastruktúrák teljesítményalapú kockázatértékelése figyelembe veszi az kölcsönös függőséget és a kritikus infrastruktúrák meghibásodásából eredő, továbbgyűrűző hatásokat, valamint az összetett kockázatokat. A kritikus infrastruktúrák teljesítményére vonatkozó – a kormányok, az üzemeltetők és a helyi közösségek szoros együttműködése mellett meghatározandó – célok ellenőrző listaként szolgálnak a felkészültség javításához, illetve alapvető fontosságúak lehetnek a katasztrófákat követően a helyreállításhoz. Következő lépések A munkaértekezleten és a polgári védelmi munkacsoport megbeszélésein elért eredmények az alábbi kategóriák szerint csoportosíthatók: A polgári védelemmel, illetve a kritikus infrastruktúrák védelmével foglalkozó szakmai közösségek közötti együttműködés javítása a kockázatkezelés területén. Ide tartoznak többek között az alábbiak: a meglévő ismeretek, eszközök és iránymutatások összegyűjtése a Bizottság Katasztrófakockázatkezelési Tudásközpontján keresztül; az információcsere és a határokon átnyúló együttműködés javítása a kritikus infrastruktúrák védelme területén; a kritikus infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (CIWIN) felhasználóbarátabbá tétele; törekvés az egységes terminológia használatára, ahogyan ezt a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programban is szorgalmazták.
14395/1/16 REV 1
4
DGC 2C
HU
Olyan példák gyűjtése, amelyekkel illusztrálható, hogy milyen előnyökkel jár a kritikus infrastruktúrák kockázatértékelésével és a helyreállításra való felkészültségével kapcsolatosan a teljesítményalapú megközelítés. Ez az alábbiakat foglalja magában: törekvés a teljesítményalapú megközelítés egységes értelmezésének kialakítására; a válságmegelőzés és a válsághelyzeti reagálás tervezésével foglalkozó munkacsoportok segítségével, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó programmal és más érintett bizottsági szolgálatokkal koordinálva annak felmérése, hogy az uniós szintű technikai iránymutatás segítene-e a részt vevő államoknak abban, hogy javítsák a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatértékelésüket és felkészültségüket. 2.
Villámárvizek és reziliencia
A szlovák elnökség alatt a polgári védelmi munkacsoportban e kérdésről folytatott megbeszélések középpontjában annak megvizsgálása állt, hogy a villámárvizekre vonatkozóan érdemes-e külön megközelítést és technikai iránymutatásokat kialakítani az EU árvizekkel kapcsolatos szakpolitikáinak keretei között. A villámárvíz olyan gyors lefolyású árvíz, amely többnyire hegyi völgyek alacsonyan fekvő területein vagy azok torkolatánál fordul elő. A villámárvizet a hagyományos árvíztől a nagyon gyors lefolyása különbözteti meg: az ilyen árvíz kevesebb mint hat órán át tart, de sok esetben kevesebb mint egy órán belül lezajlik. A munkacsoporton belül folytatott megbeszélések alapján több ajánlást lehet megfogalmazni a kockázatok értékelése és feltérképezése, a korai riasztás és a kockázatcsökkentést célzó intézkedések területén. Ismeretek és technikai iránymutatások Azon jellemzők miatt, amelyeket tekintve a villámárvizek különböznek az árvizek egyéb típusaitól, a villámárvizek olyan egyedi veszélyt jelentenek, amelyek nagyon specifikus nehézségek elé állítják a szakpolitikai döntéshozókat, az árvízkockázatok kezelésével foglalkozó szakembereket és a veszélyhelyzeti reagálásért felelős szolgálatokat. A villámárvizek kezelése gyakran helyi szintű feladat marad, főként az ilyen fajta árvizek előreláthatatlansága, illetve amiatt, hogy nagy különbség van az árvíz erőssége és a térbeli hatásának mértéke között. Az évek során az Európai Unió és tagállamai szakpolitikákat és eszközöket dolgoztak ki a különböző fajta árvizek megelőzésére és az azokra való felkészülésre, és ezek az európai és nemzeti jogszabályok szerves részét képezik. Mindazonáltal a villámárvizekkel kapcsolatos kockázatkezelést segíthetnék specifikusabb technikai iránymutatások és eszközök is.
14395/1/16 REV 1
5
DGC 2C
HU
•
Mindenekelőtt szisztematikus megközelítést kellene kialakítani főleg a helyi közösségek szintjén a villámárvizekkel kapcsolatos kockázatértékelésre és kockázatcsökkentésre, valamint a hatékony vészhelyzeti tervezésre vonatkozóan.
•
Az innovatív ismereteket és megközelítéseket olyan iránymutatásokká és eszközökké kellene alakítani, amelyek adott esetben beépíthetők a már meglévő uniós és nemzeti szintű megközelítések keretébe, így például a nemzeti építési, illetve területfejlesztési törvényekbe.
A kockázatok értékelése és feltérképezése Az árvízvédelmi irányelv 2 általános keretet hozott létre az árvízkockázatok értékeléséhez és feltérképezéséhez, valamint az árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozásához az EU-ban. Mivel az árvízvédelmi irányelv az összes eredetű áradásra kiterjed, a rendelkezései nem kizárólag a villámárvizekre vonatkoznak. Az árvízvédelmi irányelv értelmében a tagállami szakértőknek meg kell határozniuk, hogy mely területeken áll fenn potenciálisan jelentős árvízkockázat. Ebbe beletartoznak a villámárvizek is, amelyek kevés korai előrejelzést követően vagy anélkül meglehetősen gyorsan törnek ki és gyorsan véget is érnek. 3A villámárvizek kockázatkezelésének további kidolgozásához az alábbiakra van szükség: •
Le kell vonni a tanulságokat az esőzésekből fakadó árvízkockázatok kezelését célzó stratégiákból 4, amelyekhez a villámárvizekre vonatkozó stratégiák gyakran hasonlók.
•
Adott esetben az árvízkockázatok értékelését és feltérképezését tovább lehetne fejleszteni oly módon, hogy az kitérjen a villámárvizekre és azok sajátosságaira is.
•
Külön figyelmet kell fordítani azokra a területekre, ahol a villámárvizek és a földcsuszamlások kockázata együtt jár, ahogyan ez e két kockázat esetében gyakran előfordul.
2 3
4
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.). Azon információk alapján, amelyek az előzetes árvízkockázat-értékelésekről és a potenciálisan jelentős árvízkockázatnak kitett területek meghatározásáról szóló tagállami jelentések átfogó európai értékelésében szerepelnek. A villámárvizek egyes esetei az esőzéseket követő áradások kategóriájába tartoznak. Ezekkel az esetekkel az árvízvédelmi irányelv már foglalkozik, és az egyes tagállamoktól függően nagyobb a valószínűsége annak, hogy ezen a területen specifikus intézkedéseket hajtanak végre.
14395/1/16 REV 1
6
DGC 2C
HU
Kockázatcsökkentés •
A területfejlesztési eljárások és a polgári védelem vészhelyzeti tervezése során elengedhetetlen figyelembe venni a villámárvizek kockázatértékelését és kockázati térképét. Kulcsfontosságú emellett az is, hogy a tagállamok a területfejlesztési politikáikban figyelmet fordítsanak az árvizekkel szembeni reziliencia kérdésére annak biztosítása érdekében, hogy a közösség számára kritikus infrastruktúrának minősülő struktúrák és szolgáltatások a lehető legnagyobb fokú védelmet élvezzék, és a lehető legjobban tudjanak működni. A területfejlesztés terén a kockázatok ismeretében történő szakpolitikai döntéshozatal olyan költséghatékony és közösségorientált megközelítést jelent, amely egyrészt bizalomépítő hatású, másrészt abban is segít, hogy a jövőben el lehessen kerülni a költségnövekedést.
•
A vészhelyzeti tervezés lehetővé teszi a közösség számára kritikusnak minősülő infrastruktúrák (pl. a létfontosságú szolgáltatások) megőrzését, illetve helyreállítását villámárvíz okozta esetleges károk, így például a közlekedésben, az energia-, illetve vízellátásban okozott fennakadások, továbbá az élet, az egészség, a tulajdon és a közrend védelmét biztosító kritikus szolgáltatások megszakadása esetén. E téren erősíteni kell az együttműködést a kritikus infrastruktúrák védelmét és a polgári védelmet biztosító közösségek között.
•
A villámárvizek kockázatának csökkentését célzó intézkedések javítása érdekében európai szinten támogatni kell az ismeretek gyűjtését és a kutatást, valamint törekedni kell a villámárvizek kockázatának és a kapcsolódó kockázatcsökkentési intézkedéseknek a helyi közösségekben való erőteljesebb tudatosítására.
14395/1/16 REV 1
7
DGC 2C
HU
Az árvízkockázat korai előrejelzése és az árvizekkel kapcsolatos kockázattudatosság •
A korai előrejelző rendszerek a villámárvizek pontos előrejelzésétől függnek, ugyanakkor sok esetben ezeket az előrejelzéseket csak az utolsó pillanatban adják ki, vagy amikor az árvíz már elkezdődött. Bár a riasztási rendszer nagyban hozzájárulhat a személyek és a vagyoni eszközök védelméhez, néhány esetben a gyorsaság a téves riasztás esélyét is növeli. A téves riasztások rendkívül negatívan tudják befolyásolni a lakosság hozzáállását, így azokat a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell, annak érdekében, hogy a lakosság továbbra is reagáljon a riasztásokra.
•
Villámárvizek gyakran történnek olyan helyeken, ahol korábban nem volt példa árvízre; ezért a kockázatnak kitett lakosságot informálni kell arról, hogy árvízkockázatnak vannak kitéve, továbbá hogy milyen, a villámárvizek kockázatának csökkentését szolgáló intézkedések állnak a rendelkezésükre, illetve hogy mi a megfelelő magatartás riasztás esetén, illetve vészhelyzetben.
•
Azoknak a régióknak, amelyekben valószínűsíthetően előfordulnak villámárvizek, a polgári védelemmel kapcsolatos oktatási programjaikba és tájékoztató kampányaikba fel kell venniük a villámárvizek kérdését is.
•
A kockázatok feltérképezése során azonosított területeken kiemelten oda kell figyelni a meteorológiai szolgálatok technikai felszerelésének javítására.
•
További kutatásra van szükség a numerikus időjárás-előrejelzési és a felületi vízelvezetési modellek kialakítása terén, mivel ezek kritikus fontosságúak a korai riasztás szempontjából.
•
Európai szintű támogatásra van szükség ahhoz, hogy előmozdítsuk a villámárvizek előrejelzésének és a korai előrejelző rendszereknek a fejlesztését.
•
A határ menti területeken a pontos időjárás-előrejelzésnek elengedhetetlen feltétele a meteorológiai és hidrológiai adatok határokon átnyúló megosztása.
14395/1/16 REV 1
8
DGC 2C
HU
A villámárvizek jelentette kihívások áttekintését követően az alábbiakban foglalhatjuk össze a reziliencia növelését szolgáló kulcsfontosságú intézkedéseket: •
Az ismeretgyűjtés, a kockázatértékelés, -feltérképezés, és -kezelés, valamint a polgári vészhelyzeti tervezés és korai előrejelzés terén indokolt kiemelt figyelmet szentelni a villámárvizeknek.
•
Az árvízkockázatok feltérképezésére és kezelésére irányuló tervek naprakésszé tétele során különös figyelmet kell szentelni a villámárvizeknek azokban a tagállamokban, ahol valószínűsíthető ezek előfordulása. A víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv közös végrehajtási stratégiája keretében létrehozott árvíz-munkacsoport támogathatja e folyamatot.
•
A tagállamoknak területfejlesztési és polgári vészhelyzeti terveik kidolgozásakor figyelembe kell venniük a kockázatértékelések eredményeit, és növelniük kell az árvízzel szemben sérülékeny, meglévő infrastruktúrák rezilienciáját, hogy azok vészhelyzet esetén is működőképesek maradhassanak.
•
Európai szinten támogatni kell az olyan időjárás-előrejelzési és vízelvezetési modellek kidolgozását és elfogadását, amelyek a villámárvizek előrejelzéséhez szükséges nagy felbontást gyors reakcióidő mellett biztosítani tudják. A Bizottság Katasztrófakockázatkezelési Tudásközpontja nagyban elősegíthetné a kutatási eredmények terjesztését és a legjobb gyakorlatok megosztását a villámárvizek kezelését illetően.
3.
A terrorista támadások következményeinek kezelése
A különböző tagállamokban elkövetett, legutóbbi terrorista támadásokat követően a szlovák elnökség szorgalmazta, hogy folytatódjanak a holland elnökség alatt megkezdett tárgyalások e támadások következményeinek kezeléséről. E munka kiindulópontjaként a Bizottság 2016. szeptember 20-án és 21-én szakértői munkaértekezletet tartott „Reagálás a terrorista támadásokra: kihívások és tanulságok a polgári védelmi és a sürgősségi szolgálatok számára” címmel. A szakértői munkaértekezlet középpontjában a tervezés és a koordináció kérdése, a sürgősségi egészségügyi szolgálatokat érintő konkrét problémák, a katasztrófák áldozatai azonosításának területe, valamint a nyilvánosság tájékoztatása állt. A polgári védelmi főigazgatók 2016. szeptember 27–28-i, bratislavai (pozsonyi) találkozóján tovább folytatódtak a megbeszélések.
14395/1/16 REV 1
9
DGC 2C
HU
4.
Katasztrófa- és válságreagálás
Európában továbbra is tart a migrációs válságra való reagálás folyamata. Ukrajna júniusban aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, a tanácsadó misszióra azonban szeptemberben, illetve októberben került sor. Az uniós polgári védelmi mechanizmust ezenkívül tizenegy alkalommal aktiválták a szlovák elnökség alatt. Ennek célja a következő új katasztrófákra és válságokra való reagálás volt: sárgaláz kitörése (Kongói Demokratikus Köztársaság), földrengés (Zöld-foki-szigetek), erdőtüzek (Franciaország, Portugália, Montenegró és Albánia), árvizek (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia), szárazság (Bolívia) és hurrikán (Haiti). Végezetül, augusztus 24-én és október 30-án több nagy erejű földrengés sújtotta KözépOlaszországot, bár ezek nyomán nem került sor az uniós polgári védelmi mechanizmus aktiválására. A. A jelenlegi migrációs válság Az uniós polgári védelmi mechanizmus egyetlen, 2016 második felében is folyamatban levő aktiválása a menekültválsághoz kapcsolódik: a mechanizmust 2016. február 29-én Görögország immár másodjára aktiválta. Ennek fő oka az volt, hogy Görögország továbbra is kihívásokkal küzd a szállás és a higiéniai ellátás biztosítása terén. Eddig 20 részt vevő tagállam nyújtott természetbeni támogatást Görögországnak 5, közülük Szlovákia, Norvégia és Málta a szlovák elnökség ideje alatt.
B. Az ukrajnai sóbányák helyzete Ukrajna 2016. június 17-én aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, azzal a céllal, hogy egy kis előkészítő/tájékozódó missziót telepítsen a nemzeti hatóságok támogatása és a tanácsadó misszió előkészítése érdekében. A tanácsadó misszió fő célkitűzése az volt, hogy átfogó kockázatés fenyegetésértékelést készítsen az aknaszlatinai sóbánya-komplexumról és környékéről. Az ukrajnai és magyar hatóságok kérésükben független tanulmány készítését és ennek nyomán egy olyan cselekvési terv kidolgozását szorgalmazták, amely a rövid, közép- és hosszú távú célok és prioritások meghatározásán kívül a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia keretében meghatározná a célok eléréséhez szükséges, rendelkezésre álló forrásokat is. A tanácsadó misszióra 2016. szeptember 14. és október 7. között került sor, amelynek eredményeként kockázatértékelést és arra épülő ajánlásokat tartalmazó technikai jelentés készült. A jelentést jelenleg véglegesítik, ezt követően pedig benyújtják a kérelmező országoknak.
5
AT, BE, CY, CZ, DE, FI, FR, HU, LV, LT, LU, MT, NL, NO, PT, SK, ES, SE, SI, UK.
14395/1/16 REV 1
10
DGC 2C
HU
C. Az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM) aktiválásának esetei 2016. július 1. óta a) Kongói Demokratikus Köztársaság – sárgaláz A WHO támogatást kért ahhoz, hogy Kwango tartományba sárgaláz diagnosztizálásához sürgősen telepíteni lehessen egy olyan mobillaboratóriumi csapatot, amely PCR- és szerológiai vizsgálatokat tud végezni. 2016 júliusában az Európai veszélyhelyzet-reagálási képesség (EERC) önkéntes kapacitási keretében Németországból küldtek egy speciális laboratóriumot körülbelül 3–4 hónapra. b) Franciaország – erdőtüzek 2016. augusztus 2-án Franciaország küldött tájékoztatást arról, hogy a Canadair gépekből álló flottája az egyik repülőgép műszaki meghibásodása miatt nem áll rendelkezésre. Franciaország ezért kérte, hogy flottáját erősítsék meg az olasz pufferkapacitás repülőgépével, amelyet még aznap telepítettek is az országba 2016. augusztus 10-ig. c) Zöld-foki-szigetek – szeizmikus aktivitás Miután augusztus 1-jén és 2-án rendellenes szeizmikus aktivitást észleltek, a Zöld-foki-szigetek kormánya az ENSZ Katasztrófa-kárfelmérő és Koordinációs Csoportjától (UNDAC) azt kérte, hogy tömeges evakuálási, vulkanológiai és geológiai szakértelemmel támogassa a vészhelyzeti tervezési tevékenységeket. Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) ehhez a misszióhoz az uniós polgári védelmi mechanizmus támogatását kérte. Az UNDAC-hoz együttműködő szakértőként három polgári védelmi szakértőt küldtek ki. d) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – villámárvizek 2016. augusztus 6-án az ország fővárosban, Szkopjéban heves esőzések, villámlás és erős széllökések következtében huszonhárman életüket vesztették, több mint ezer embert pedig evakuálni kellett. Az uniós polgári védelmi mechanizmus Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya általi aktiválásának eredményeként augusztus 10–19-ig egy polgári védelmi csapatot telepítettek az országba. Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében kilenc részt vevő állam ajánlott fel nemzetközi segítséget, és a katasztrófa utáni teljes körű igényfelmérést (PDNA) elvégző missziót telepítettek az országba 2016. agusztus 30-tól szeptember 16-ig.
14395/1/16 REV 1
11
DGC 2C
HU
e) Portugália – erdőtüzek Augusztus 10-én a portugál nemzeti polgári védelmi hatóság aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, és Canadair repülőgépeket kért a vészhelyzet elhárításának támogatásához. A Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központ (ERCC) azonnal reagált, és mozgósította az Olaszország által kezelt légi tűzoltási pufferkapacitást. Az egy tűzoltó repülőgépből és 10 fős szakszemélyzetből álló olasz pufferkapacitás augusztus 11-én megérkezett Monte Realba. Portugália aktiválta a Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési műholdas szolgáltatást. Az ERCC összekötő tisztviselőjét is kiküldték Lisszabonba, hogy elősegítse a pufferkapacitás műveleteit és támogatást nyújtson a portugál nemzeti hatóságoknak. f) Albánia – erdőtüzek (két aktiválás, melyet nem követett beavatkozás) Albánia augusztus 25-én erdőtüzek légi oltásához tűzoltó repülőgépet kért, de később arról tájékoztatta az ERCC-t, hogy a tüzet végül sikerült az északi országrészben (Shëngjin) megfékeznie. Légi támogatás nyújtására így nem került sor. Két nappal később Albánia attól tartott, hogy a déli Vlora megyében támadt tűz átterjed Görögországba, ezért újabb segítséget kért. Augusztus 28-án Albánia arról tájékoztatta az ERCC-t, hogy uralja a helyzetet, és nincs szüksége repülőgépekre és tűzoltóautókra sem. g) Montenegró – erdőtüzek Augusztus 27-én épületeket és több mint ezer embert fenyegetve erdőtűz támadta meg Bijela Gora faluját. Montenegró aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, az ERCC pedig mozgósította az olasz pufferkapacitás repülőgépét. Miután sikerült úrrá lennie a helyzeten, Montenegró másnap visszavonta a kérését. h) Bolívia – aszály Augusztusban Bolíviát az El Niño hatására aszály sújtotta. Augusztus 30-án az ENSZ OCHA kérésére aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust azzal a céllal, hogy a hidrogeológia és a mélykúti víz kiemelése terén szakértelmet vegyenek igénybe. Hollandia és az Egyesült Királyság küldött szakértőket La Pazba szeptember 7–29-ig, hogy e feladat elvégzéséhez megerősítsék az ENSZ OCHA bolíviai irodáját.
14395/1/16 REV 1
12
DGC 2C
HU
i) Haiti – trópusi ciklon Október 4-én négyes fokozatú trópusi ciklon sújtotta Haitit, elsősorban annak délnyugati félszigetét. A trópusi ciklon következtében 546 ember életét vesztette, 1,4 millióan pedig humanitárius segítségnyújtásra szorultak. Az ENSZ OCHA október 4-én kérte az ERCC segítségét abban, hogy nyújtson támogatást az UNDAC csapatának Haitira való kiküldéséhez. 2016. október 5-én Haiti kormánya kifejezetten kérte az uniós polgári védelmi mechanizmus aktiválását. A részt vevő államok az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében víztisztító modulok és anyagok, tábori segítség, stratégiai szállítási képességek és természetbeni támogatás formájában ajánlották fel segítségüket. Az uniós polgári védelmi mechanizmus – többek között Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország hozzájárulásának köszönhetően – jelentős mértékű természetbeni támogatást nyújtott. Az ERCC mozgósította az önkéntes kapacitási keretben nyilvántartásba vett két francia víztisztító modult, amelyek november 8-ig működtek Jérémie városában és több mint 1,2 millió liter édesvizet állítottak elő. A két holland hadihajó pedig stratégiai szállítási képességet biztosított október 11. és 26. között.
j) Albánia – áradások November 12-én Albánia az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül nemzetközi segítséget kért kis és közepes vízszivattyúk, motoros láncfűrészek és hidraulikus vágógépek formájában.
14395/1/16 REV 1
13
DGC 2C
HU
D. Földrengések Közép-Olaszországban Augusztus 24-én Olaszország középső részét Abruzzo, Lazio, Umbria és Marche tartományok határvidékén 6-os erősségű földrengés rázta meg, amelynek epicentruma Accumuli falujában volt. Közel 5 000 ember vett részt a katasztrófaelhárítási művetekben, több mint 4 000 embert kellett az olasz polgári védelem által felállított táborokban elszállásolni, és sok halálos áldozatról és sérültről érkeztek hírek. Az ERCC az EU Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési műholdas szolgáltatása révén műholdas térképezéssel nyújtott támogatást. Az EU Kopernikusz programja segítségével összesen mintegy 80 műholdas térkép készült. A segítségnyújtási műveleteket az olasz polgári védelem végezte. Annak ellenére, hogy az ország nem kért nemzetközi segítséget, az olasz polgári védelmi osztály megfigyelő misszió keretében meghívott egy uniós polgári védelmi szakértőkből álló csapatot. A misszió fő célkitűzése az volt, hogy megfigyeljék a mentési műveleteket, és lehetőség szerint beazonosítsák a bevált gyakorlatokat, illetve levonják a tanulságokat. A csapat a fontosabb megállapításai alapján jelentést készít majd, amelyet meg fognak küldeni az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő államoknak. A szeizmikus aktivitás tovább folytatódott Közép-Olaszországban, és október 26-án és 30-án a területet két nagyobb földrengés is sújtotta. Az épületekben és az infrastruktúrában komoly károk keletkeztek, ezért a hatóságok felméréseket végeztek a területen. Áldozatokról nem érkeztek hírek. A leginkább érintett településeken sátorszerű építményeket húztak fel és a sportlétesítményekben fogadóhelyeket alakítottak ki a segítségre szorulók elsődleges ellátása és élelmezése céljából. Az események után két héttel rendelkezésre álló adatok szerint több mint 24 000 ember részesült segítségnyújtásban, akik közül 9 000 ember az Adriai-tenger partjára, illetve a Trasimeno-tó környékére költözött át, ahol szállodákban és magánházakban szállásolták el őket.
14395/1/16 REV 1
14
DGC 2C
HU
5.
Európai katasztrófaelhárítási gyakorlat (EDREX)
Az EDREX egy 18 hónapos gyakorlatot jelentő projekt, amelyet az Európai Bizottság megbízásából a Valcyria Consortium (a svéd MSB 6, az ICPD 7 és az egyesült királysági PHE 8) hajt végre. Az EDREX kísérleti projekt átfogó célja, hogy az EDREX és partnerei számára lehetőséget adjon a nemzeti, európai (UCPM) és nemzetközi szinten összevont válságelhárítási képességek feltárására, továbbfejlesztésére és értékelésére, hogy átfogó értékelő jelentést készítsen, és hogy biztosítsa a kereteket az ERCC és a részt vevő partnerek számára a saját fejlesztési terveik kidolgozásához. Ez a cél a következő célkitűzések révén valósul meg: •
az EDREX tervezése (felmérés);
•
megbeszélésen alapuló gyakorlat (DBX, 2016. október 3–5.);
•
parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat (CPX, 2017. március 13–17.);
•
a két gyakorlat és a teljes projekt értékelése konferencia keretében (2017. május 4–5.);
•
fejlesztési terv (2017. június 30.).
A felmérés célja az volt, hogy a gyakorlat célzott tervezése és értékelése érdekében fontossági sorrendbe állítsák az első jelentésben felsorolt 17 általános válságelhárítási képességet. Az elvégzett elemzés és az általános képességek csoportosítása alapján az alábbiakra helyeződött a hangsúly: (1) intézményközi, ágazatközi és kétoldalú információközlés a részt vevő államok és partnerek körében a közös helyzetismeret kialakítása érdekében; (2) a döntéshozatali szerepek és a hatáskörök tisztázása a különböző kormányzási szinteken; (3) az önkéntes kapacitási keret igénybevételekor alkalmazandó eljárások egyértelművé tétele, különösen más nemzetközi szervezetek összefüggésében; és (4) a közösségi és a hagyományos média hatékony használata a lakosság tájékoztatását célzó válsághelyzeti kommunikációban.
6 7 8
A polgári kontingensekért felelős svéd ügynökség. Az olasz polgári védelmi osztály. Public Health England (angliai közegészségügyi végrehajtó ügynökség).
14395/1/16 REV 1
15
DGC 2C
HU
A megbeszélésen alapuló gyakorlatnak a Bizottság adott otthont 2016. október 3–5-én, a megjelent szakértők 19 részt vevő államot és nyolc nemzetközi szervezetet képviseltek. A gyakorlat során a résztvevők megfelelő átfogó ismereteket szerezhettek az ERCC reagálási képességeiről és azokról a kihívásokról, amelyek a nemzeti és nemzetközi szereplőket egyaránt mozgósító válságkezelés ágazatközi kooordinálására jellemzők. A gyakorlat forgatókönyvének középpontjában a következmények kezelése állt, és szerepelt benne egy földrengés, amely az EU keleti határán fekvő fiktív harmadik országban következett be. Ennek alapján a gyakorlat a következő négy szakaszra oszlott: –
műveleti reagálás a földrengésre (az UCPM aktiválása),
–
az
uniós
politikai
szintű
integrált
válságelhárítási
(IPCR)
intézkedések
az
információmegosztás szolgálatában, –
az IPCR-intézkedések teljes körű aktiválása, valamint
–
a szolidaritási klauzula alkalmazása.
Az értékelési folyamat a megbeszélésen alapuló gyakorlat, valamint a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat szerves része. A 2017 márciusában megrendezendő CPX főként a résztvevők válságkezelési központjaira szorítkozik, és célja az alábbi négy alapvető képesség értékelése: •
közös helyzetismeret kialakítása,
•
a szerepek és a felelősségek tisztázása a különböző szinteken,
•
az önkéntes kapacitási kerettel kapcsolatos eljárások további kidolgozása és értékelése,
•
a közösségi és a hagyományos média használata a lakosság tájékoztatását célzó válsághelyzeti kommunikációban.
14395/1/16 REV 1
16
DGC 2C
HU
