Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
TARTALOMJEGYZÉK 1
2
HELYZETELEMZÉS .........................................................................................3 1.1
Turisztikai utazási szokások 2004-ben ...................................................................4
1.2
Az európai turizmus trendjei 2005-ben ..................................................................9
1.3
Az Internet szerepe a turizmusban .......................................................................11
KÍNÁLAT-ELEMZÉS ......................................................................................13 2.1 2.1.1 2.2
3
Dunakanyar kiemelt üdül körzet .........................................................................13 Dunakanyar szállodai mutatószámok alakulása 1997-2004..........................16 DTFT turisztikai kínálata ......................................................................................19
2.2.1
Dunakeszi kistérség .........................................................................................24
2.2.2
Pilisvörösvári kistérség ....................................................................................24
2.2.3
Szobi kistérség..................................................................................................25
2.2.4
Szentendrei kistérség .......................................................................................26
2.2.5
Váci kistérség ...................................................................................................27
2.2.6
Dorogi kistérség ...............................................................................................28
2.2.7
Esztergomi kistérség ........................................................................................29
2.2.8
Rétsági kistérség...............................................................................................30
2.2.9
DTFT helyzete..................................................................................................31
KERESLET ELEMZÉS .....................................................................................33 3.1
Dunakanyar kiemelt üdül körzet .........................................................................33
3.2
Budapest, Közép-Dunavidék turisztikai régió .....................................................36
3.2.1
Dunakeszi kistérség .........................................................................................36
3.2.2
Pilisvörösvári kistérség ....................................................................................37
3.2.3
Szobi kistérség..................................................................................................41
3.2.4
Szentendrei kistérség .......................................................................................44
3.2.5
Váci kistérség ...................................................................................................47
3.3
Közép-Dunántúl turisztikai régió..........................................................................50
3.3.1
Dorogi kistérség ...............................................................................................50
3.3.2
Esztergomi kistérség ........................................................................................53
3.4 3.4.1 3.5
Észak-Magyarország turisztikai Régió.................................................................56 Rétsági kistérség...............................................................................................56 DTFT helyzete.........................................................................................................59 1
EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
4
SWOT-ANALÍZIS ..........................................................................................63 4.1
Kistérségi SWOT-ok...............................................................................................63
4.1.1
Váci kistérség ...................................................................................................63
4.1.2
Dorogi kistérség ...............................................................................................64
4.1.3
Dunakeszi kistérség .........................................................................................64
4.1.4
Rétsági kistérség...............................................................................................65
4.1.5
Esztergomi kistérség ........................................................................................65
4.1.6
Pilisvörösvári kistérség ....................................................................................66
4.1.7
Szentendrei kistérség .......................................................................................66
4.1.8
Szobi kistérség..................................................................................................67
4.2
DTFT SWOT...........................................................................................................68
2 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
1 HELYZETELEMZÉS A regionális és megyehatáron átnyúló Dunakanyar és térsége országos jelent ség , kiemelt üdül körzet területfejlesztési feladatainak ellátására a területfejlesztésr l és területrendezésr l szóló többször módosított, 1996. évi XXI. törvény (Tftv) alapján a következ szervezetek 2004. december 13-án létrehozták a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanácsot: a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács.
A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács m ködési területe a regionális fejlesztési tanácsok m ködései területeib l a következ k: Esztergom-Nyergesújfalui statisztikai kistérség, Dorogi statisztikai kistérség, Szobi statisztikai kistérség, Váci statisztikai kistérség, Szentendrei statisztikai kistérség, Pilisvörösvár statisztikai kistérség, Dunakeszi statisztikai kistérség, Rétsági kistérség.
A turisztikai kereslet és kínálat elemzésénél külön vizsgáljuk a DTFT és a Dunakanyar (66 település) statisztikai adatai.
3 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
1.1 Turisztikai utazási szokások 2004-ben Magyarországot 2004-ben több, mint 33 millió külföldi látogatta meg, ebb l 64% egynapos (látogató), éjszakázás nélküli, 36%-a többnapos vendég (turista) volt. A külföldi turisták 19%a hétvégékre, 17%-a pedig 4 vagy több napra látogatott hazánkba. (19% + 17% = 36%.) A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,1 és 3,4 nap között mozgott. A több napra érkez turisták 64%-a szabadidejének eltöltésére érkezett, 9,85-át pedig üzleti célú motiváció vonzott hazánkba. A kett együtt (73,9%) adta a turisztikai célú utazást, a maradék 26,1% dönt többsége csak átutazott hazánkon, illetve vásárlási céllal érkezett. A több napra érkez
vendégek átlagosan 8.300 Ft-ot (33 eurót) költöttek Magyarországon
fejenként. A hazai lakosok 78%-a vett részt egynapos utazáson, két- illetve négynapos utazáson 39, ötés többnapos utazást 36% tett 2004-ben. Az utazások során 70%-ban rokon vagy barát lakásán szálltak meg vagy saját második lakásban, a kereskedelmi szálláshelyekre 20%-nyi hazai vendégforgalom jutott. A belföldi vendégek utazásaik során a legtöbbet szállásra és étkezésre költötték, majd közlekedésre és egyéb szolgáltatásokra, ajándéktárgyakra. A belföldi utazók motivációi között a legnagyobb arányt a rokon-és barátlátogatás teszi ki, ezt követi a vásárlás és az iskolai vagy tanulmányút. A kereskedelmi szálláshelyekre érkez
vendégek több, mint fele egyénileg foglalta le
szállását és a többség szabadid eltöltési céllal
A következ kben a KSH által vizsgált háztartások utazási szokásait vizsgáljuk meg a Dunakanyar, illetve a három érintett megye, régió tekintetében. A 2-4 napos utazások tekintetében a 3 vizsgált régiót f ként a közép-magyarországi régióban lakó vendégek keresik fel legnagyobb számban. Jellemz a régión belüli turizmus. Balaton
Budapest KözépDuna-vidék
Budapest Pest KözépMagyarország
599 116 715
1 115 443 1 558
374 127 501
207 74 281
332 125 457
455 150 605
469 117 586
Fejér Komárom-Esztergom
151 31
110 82
41 25
77 6
27 13
28 24
466 57
Lakóhely
DélDélÉszakAlföld Dunán- Alföld túl
ÉszakMagyarország
Közép- NyugatDunán- Dunántúl túl
Tiszató
Összesen
259 77 336
70 20 90
3 888 1 248 5 136
73 38
11 0
983 276
4 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Veszprém Közép-Dunántúl
171 353
79 271
8 74
39 122
10 50
21 73
109 632
88 199
1 12
524 1 783
Gy r-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl
91 55 93 239
41 44 58 143
10 7 7 24
9 7 36 52
16 6 4 26
18 2 5 25
27 11 29 67
88 128 245 461
5 1 0 6
306 260 480 1 046
Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl
33 103 34 170
54 38 79 171
20 5 53 78
152 83 333 568
11 10 12 33
4 5 14 23
10 30 21 61
13 20 20 53
0 0 1 1
298 293 569 1 160
Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország
17
110
23
6
92
568
14
11
29
872
7 8 32
76 23 209
11 3 37
4 1 11
43 9 144
143 42 753
5 2 21
10 4 25
42 3 74
345 96 1 313
Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld
20 16 20
135 69 107
39 63 15
4 5 8
639 158 445
177 46 68
15 5 12
17 7 6
87 66 8
1 135 435 689
56
311
117
17
1 242
291
32
30
161
2 259
Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld
19 7 37 63
111 73 128 312
120 141 313 574
34 11 32 77
17 23 46 86
24 21 30 75
16 14 17 47
17 19 16 52
0 4 8 12
359 313 628 1 300
1 630
2 977
1 405
1 127
2 038
1 844
1 445
1 155
355
13 998
Összesen
Forrás: KSH 2005 (adatok ezer f ben)
A Budapest-Közép-Dunavidék Régió a leglátogatottabb Régió az országban, ÉszakMagyarország a 3., Közép-Dunántúl az 5. helyen áll.
Az öt és többnapos látogatások tekintetében az alábbi helyzet alakult ki: Balaton
Budapest KözépDunavidék
Budapest Pest Közép-Magyarország Central Hungary
461 121 582
333 74 407
96 66 162
79 30 109
151 63 214
184 70 254
120 44 164
105 60 165
61 20 81
1 593 549 2 142
Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl
97 41 54 192
21 28 15 64
27 7 6 40
31 4 8 43
15 10 11 36
21 13 8 42
92 14 12 118
25 15 22 62
8 1 1 10
338 133 137 608
Lakóhely
DélDélÉszak- Észak- Közép- Nyugat- TiszaAlföld Dunán- Alföld Magyar- Dunán- Dunántó túl ország túl túl
Összesen
5 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Gy r-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl
94 38 41 173
18 18 16 52
11 7 4 22
6 6 10 22
11 8 3 22
8 1 3 12
8 2 1 11
65 24 41 130
4 1 1 6
226 103 122 451
Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl
58 57 57 172
18 21 17 56
10 8 23 41
39 35 78 152
5 7 7 19
8 5 9 22
6 4 10 20
9 7 14 30
1 4 0 5
154 148 216 518
Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország
29 14 17 60
41 13 14 68
17 9 3 29
4 4 0 8
32 9 22 63
133 32 26 191
3 5 2 10
6 10 5 21
23 9 10 42
289 104 98 491
Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld
37 28 17
58 23 45
7 14 5
5 9 3
59 42 63
49 20 16
7 9 6
15 3 2
14 16 3
252 164 161
82
126
26
17
164
85
22
20
33
577
Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld
22 19 48 89
31 23 42 96
50 34 49 133
22 4 13 39
16 10 14 40
22 23 29 74
5 11 14 30
16 3 10 29
2 1 2 5
186 131 221 538
1 348
870
452
391
558
680
376
456
182
5 320
Összesen
Forrás: KSH 2005 (adatok ezer f ben)
A Budapest-Középdunavidék Régió a 2 helyen, Észak-Magyarország a 3., Közép-Dunántúl a 8. helyen található. A Központi Régiót f ként a Budapesten él k látogatják.
Az alábbi két táblázat a turisztikai költés összetételét mutatja a többnapos belföldi utazásokon belül. Kiemelve azon területek, melyek a Dunakanyar térséget is érintik: hegyvidéki üdülés, falusi turizmus, városnézés, iskolai tanulmányút, tábor, egészségmeg rzés, konferenciaturizmus, vallási okok. (millió Ft million HUF)
6 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
F motiváció
Szállás Szállás az befizetett el bbi étkezésnélkül sel
Étkezés étteremben
Élelmiszer vásárlása üzletekben
Közlekedés
Üzemanyag
Kulturális szolgáltatás
Vízparti üdülés Hegyvidéki üdülés
11 699 3 724
6 032 1 980
10 374 2 545
12 547 1 606
925 240
7 648 2 106
586 341
Falusi turizmus Körutazás Városnézés Rokon, barát meglátogatása
1 274 372 4 772 491
356 239 1 372 603
557 305 2 349 5 199
544 181 1 273 10 941
76 73 431 5 949
570 253 1 823 12 573
78 68 442 696
Iskolai tanulmányút, tábor
1 809
125
358
534
294
165
97
Gyógykezeltetés Egészségmeg rzés
113 5 851
12 898
16 1 627
11 1 263
6 175
21 1 603
0 82
Konferencia, kongresszus
915
175
428
152
150
563
34
Üzleti út, kiállítás, vásár
695
265
601
221
67
856
39
Kulturális rendezvény, sportesemény
722
498
829
616
224
619
247
Vallási okok Vásárlás Tanulás Munkavégzés (keres tevékenység)
154 92 429 467
39 18 668 326
47 76 646 565
90 112 668 1 084
46 44 591 243
59 138 374 866
12 12 29 17
Hobbi jelleg munkavégzés
47
56
822
4 531
280
2 462
27
2 108
517
1 131
1 569
321
1 445
52
37 939 Emlék-, ajándéktárgy, egyéb áru
10 141 Egyéb szolgáltatás
34 146 Utazási irodának fizetett
2 865 Összesen
Egyéb Összesen
F motiváció
35 729 14 180 Egészség- Szórakozmeg rzés, tatóipari wellness szolgáltatások
28 475 Sport
Vízparti üdülés Hegyvidéki üdülés
654 158
2 668 373
489 129
3 149 666
1 451 236
2 091 1 093
60 142 15 160
Falusi turizmus Körutazás Városnézés Rokon, barát meglátogatása
58 8 130 414
111 84 561 2 096
10 3 58 140
222 169 1 278 14 650
81 33 291 770
171 83 1 113 13
4 221 1 866 16 088 54 434
Iskolai tanulmányút, tábor
11
106
36
347
44
191
4 175
Gyógykezeltetés Egészségmeg rzés
36 931
2 228
0 20
15 615
24 662
0 2 239
255 16 152
7 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Konferencia, kongresszus
7
48
5
318
75
62
2 944
Üzleti út, kiállítás, vásár
21
81
3
307
29
0
3 189
Kulturális rendezvény, sportesemény
11
276
97
312
77
38
4 553
Vallási okok Vásárlás Tanulás Munkavégzés (keres tevékenység)
4 1 6 11
8 4 93 136
10 6 8 6
89 214 301 411
11 68 35 45
34 1 34 9
618 783 3 866 4 214
Hobbi jelleg munkavégzés
52
95
11
582
118
0
9 039
Egyéb
45
305
37
1 035
186
501
9 282
2 560
7 282
1 068
24 677
4 242
7 672
210 980
Összesen
A magyar lakosság id mérlege a KSH 40 ezer f t átfogó felméréssorozata alapján az elmúlt 10 évben drasztikusan átalakult. A keres tevékenységgel töltött id az 1987-ben mért napi 280 percr l 215 percre csökkent. Ez a döntéshozókat meglepi, mert a saját és környezetük életét ismerve inkább növekedett a munkával töltött id , semmint csökkent volna. Az id mérleg eredményeképpen a szabadid s tevékenységek id ráfordítása megugrott, azonban bel lük turisztikai célra a legtöbb id t pont a legkevesebb szabadid vel rendelkez k fordítják, ez a társadalom fels jövedelmi ötöde, mely Magyarország turizmusának 50%-át adja. Az intenzíven dolgozók magasabb jövedelemmel rendelkeznek, több idegenforgalmi szolgáltatást vesznek igénybe, azonban mivel szabadidejük van legkevesebb, a gyorsan elérhet , koncentrált és egyszerre sokoldalú programot kínáló létesítményeket keresik. F kedvencek között a GfK kutatásai szerint a wellness-aktív programközpontokat, az aquaparkokat, a sokrét
kulturális nagyrendezvényeket jelölték meg belföldi úti céljaik
között. A belföldi kereslet igényszerkezete tehát az alábbi: 1.
A magyar turisták egyre egészségtudatosabban élnek. Különösen a fiatal fogyasztók számára a wellness, fitness, testedzés, testsúlykezelés egyre népszer bb trendek. Budapest határozza meg a keresletet, ahol a siker alapja a közvetít i láncban való jelenlét. A Dunakanyar aktív és wellness kínálatai alig láthatók utazási irodák polcain.
Nyugat-dunántúli és alföldi fürd k,
észak-magyarországi
fitness-
és
kastélyprogramok viszik el a kereslet nagy részét. 2.
A gyors hozzáférhet ség, az id vel való gazdálkodás és az id megtakarítás egyre nagyobb fontosságot kap. A félkész menü , programcsomagok a legcsábítóbbak,
8 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) még akkor is, ha végül egyenként és nem csomagban vásárolja meg a belföldi turista a csomagajánlatok által megismert kínálatot. 3.
A magyar lakosság 27%-a járt már külföldön és arányuk várhatóan gyorsan emelkedik. A külföldön jártak tudat alatt is keresik a hazai, külföldön megismert megfelel
kínálatot,
témaparkok,
programcentrumok
és
létesítmények,
rendezvények kereslete jelenik meg így a belföldi keresletben. A Dunakanyar ideálisan közel van a belföldi kereslet dönt környezetéhez. Gyorsan elérhet
részét adó Budapest és
helyszín a kereslet nagy része számára, természeti
adottságai révén egészségtudatos imázsa kitapintható, kulturális örökségei jó alapot nyújtanak rendezvényi programcentrumok kialakításához, valamint több településén sokrét wellness programcsomag kialakítása vált reálissá az elmúlt években. Azonban a Dunakanyar általában nincs jelen az értékesítési láncokban, kínálata a legtöbb esetben egyedi, koordinálatlan, egy-egy helyszínen általában nem összetett, a programok hozzáférhet sége, programcsomagok megléte és a szállás színvonala a kereslet egyre növekv
részének nem megfelel
szint .
(Forrás: Dunakanyar Stratégia 2002
Hitesy,
Bartucz & Hollai Üzleti Tanácsadó Iroda)
1.2 Az európai turizmus trendjei 2005-ben Az egészségtudatosság további er södése Habár a növekv egészségtudatosság nem fogja lényegesen érinteni a kereslet volumenét, biztosan alakítja majd a desztinációkkal és a szabadság alatti magatartással kapcsolatos fogyasztói döntéshozatalt. Következmények a turisztikai szektorban: A kevésbé egészségesnek tartott desztinációkat gyorsabban elkerülik a turisták, mint azel tt. A dönt en napozást
klasszikus tengerparti üdülést
jelent utazások egyértelm en tovább
csökkennek. Az aktív, sportos üdülések népszer sége n ni fog, és az ennek megfelel lehet ségek sokkal kedveltebbek lesznek. A
wellness
termékek iránti kereslet er södni fog, beleértve a spa-kat és a
fitnessközpontokat.
Tudatosság, oktatás és nevelés 9 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Az iskolázottság szintje növekedni fog. A szabadság eltöltésében ez azt eredményezi, hogy a m vészetek, a kultúra és a történelem fontosabb szerephez jutnak, beleértve a tanulási célú és a vallási utazást. Következmények a turisztikai szektorban: Növekv igény a különleges termékek iránt. A m vészetek, a kultúra és a történelem egyre felt n bben a részét képezik majd mind a szervezett, mind az egyéni utaknak. Az információ jobb és kreatívabb kommunikációja iránti igény is er södik. A közép- és kelet-európai desztináciok iránti igény n ni fog.
Életstílus A nyugati társadalomban az életstílus fokozatosan változik. A turizmust tekintve ez az utazó szükségleteit és viselkedését érinti. Következmények a turisztikai szektorban: Jelent sebb beruházások történhetnek ugyan, de az olcsóbb szállodák (melynek angol megfelel je: bed and breakfast = szoba + reggeli) iránti érdekl dés csökken, mivel egyre kevésbé tartják értékesnek. Mivel a rang kevésbé fontos, mint azel tt, a szabadid s viselkedés egyre személyesebbé, egyénibbé válik, s ez a kisebb méret
szálláshelyek (kisebb családi szállodák,
turistafarmok ) iránti keresletet növelni fogja. Az élettel és az életstílussal kapcsolatos felfogás változása a vezet vel történ utazások iránti igény csökken. Azok a szolgáltatók lesznek sikeresek, akik képesek lesznek olyan teljesen új termékeket, koncepciókat, szolgáltatásokat kialakítani, melyek jelent s hozzáadott értékükkel t nnek ki. Fontossá válik a szolgáltatók specializációja egy-egy hobbi vagy érdekl dési kör kapcsán, és ezt egyre gyakrabban kötik össze nyaralással/üdüléssel. A bizonytalanná váló világban felértékel dnek a biztos pontok, ez er síti a második lakóhelyek iránti vágyat kisebb regionális repül terek közelében is. A vissza az alapokhoz trend ismét kedveltté teszi az egyszer bb üdülési formákat: szálloda helyett bungalow, lakóautó helyett sátor.
10 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
1.3 Az Internet szerepe a turizmusban Az Internet térhódítása jelent sen kihatott a turizmusra is. Az utazási irodák ajánlataikat már nemcsak a hagyományos módon katalógus formájában kínálják, hanem saját internetes honlapjukon is. Az utasok egyre tudatosabban keresik az Internet segítségével a motivációjuknak legmegfelel bb desztinációt, arról egyre több információval igényelnek, és k maguk tudják összeállítani igényeiknek megfelel en a különböz program elemeket, és sok esetben le is tudják foglalni azokat. A nagyobb szállodák az els k között ismerték fel az Internet el nyét, honlapjukon nemcsak a szálloda bemutatása történik a különböz vizuális, animációs elemekkel, hanem a közvetlen szobafoglalás is lehetségessé vált. (Egyes felmérések szerint az Internet hozzáféréssel rendelkez k 93%-a választja a webet nyaralása megtervezéséhez és a hozzávaló eszközök megvásárlására. Az easyJet 2 ezer Internethozzáféréssel rendelkez brit állampolgárt kérdezett meg arról, hogy az utazásszervezés mely fázisaira fogják igénybe venni a világhálót. Tízb l heten (69%) jelölték meg az úticélokra történ , míg a válaszadók 60%-a veszi majd igénybe világhálót az árak összehasonlítására annak érdekében, hogy a legkedvez bb ajánlatot sikerüljön megtalálniuk. Az Internetet azonban nem csupán a fent említett kutatási célokra használják; a megkérdezettek 45%-a foglal rendszeresen jegyet és ugyanennyien szállást is a világháló segítségével. Az Internet használata
valamint információszerzésre és turisztikai szolgáltatások vásárlására
történ felhasználása
továbbra is terjed. Turisztikai szempontból az Internet szerepe
vizuális bemutatók eszközeit is beleértve
a
tovább növekszik, és a legnagyobb jelent ség
eszköz lesz a jöv ben. Az utazási szolgáltatások az egyik legkeresettebb online termékek és szolgáltatások közé tartoznak. Az online értékesítési rangsort a banki szolgáltatások és könyvek vezetik, mára az eddig harmadik helyen álló CD és DVD termékeket megel zik az utazási termékek. A legkeresettebb turisztikai termékek a repül jegy és a szállodai szoba. A desztinációkkal és termékekkel kapcsolatos információk elérhet sége és az egyre fejlettebb keres oldalak segítsége az információgy jtésben és -elemzésben megkönnyíti az összehasonlítást és így némi legeltetés által
egyre intenzívebb hatása lesz a versenyre.
Tapasztalt turisták egyre gyakrabban fogják közvetlen foglalásokból, elemenként összerakni nyaralásukat/üdülésüket.
11 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Az utazási irodák szerepe csökkenni fog, miután a teljes package-ek értékesítése egyre gyakrabban közvetlenül a neten keresztül történik majd, az utazási irodák a személyre szabott szolgáltatások elterjedésben, valamint a hely- és szakismeret meglétében bízhatnak. Forrás: Európai Utazási és Turizmus Akciócsoport: Megatrendek az európai turizmusban 2005-ben
12 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
2 KÍNÁLAT-ELEMZÉS 2.1 Dunakanyar kiemelt üdül körzet Turisztikai kínálat és kereslet alakulása Dunakanyar kiemelt üdül körzetben 1997-2004 között: Egységek száma Öt-
Egységek száma
Négy-
Három-
Két-
Egy-
Szálloda összesen
1997
5
35
240
207
138
625
Összesen 1 114
218
316
313
2 586
1998
5
41
268
214
123
651
1 166
239
342
313
2 711
1999 2000 2001 2002 2003 2004 Dunakanyar 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
7 10 11 12 14 16
51 64 72 80 89 105
303 341 360 411 414 428
229 218 217 222 224 200
114 85 76 81 81 75
704 718 736 806 822 824
237 260 261 284 315 264
345 372 374 463 480 369
300 319 316 339 333 283
2 773 2 965 3 044 3 377 3 517 3 001
1 1 1 1 1 2
7 6 7 10 11 13 12 11
5 4 4 7 6 5 6 3
4 3 2
16 13 14 18 18 19 19 17
1 147 1 210 1 258 1 361 1 439 1 128 Dunakanyar 59 57 54 57 56 57 55 39
6 5 7 7 8 9 8 6
13 14 10 13 13 13 11 8
102 101 99 110 109 112 108 81
Év
Panzió
csillagos szállodák Összesen
1
Turista- Ifjúsági szálló Üdül ház Kemping Kereskedelmi szállás szálláshelyek összesen
8 12 13 15 13 13 14 10
40 86 99 124 128 133
1 1 1 1 1
13 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) 2004-ben nyílt meg a 2. négycsillagos szálloda a Térségben Visegrádon. 2005-ben egy 5 csillagos szállodával b vült a kínálat: Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel Gödön. A szálláshelyek folyamatos csökkenése tapasztalható a térségben. Panzióból található a legtöbb, az összes szálláshely 48 %-a. A kereskedelmi szálláshelyek mindössze 2,7 %-a található a térségben.
Fér helyek száma Öt-
Négy-
Három-
Két-
Egy-
Szálloda összesen
Év csillagos szállodák Összesen
Fér helyek száma Panzió Turista- Ifjúsági szálló Üdül ház Kemping Kereskedelmi szállás szálláshelyek összesen Összesen 39 241 30 257 17 414 103 095 284 128
1997
3 320
11 976
36 161
26 908
15 756
94 121
1998
3 324
14 623
37 723
27 050
14 085
96 805
39 608
33 429
1999 2000 2001 2002 2003 2004 Dunakanyar 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
4 516 5 313 5 771 5 979 6 859 7 834
15 850 17 653 19 961 20 878 23 552 26 778
41 501 45 272 47 750 50 999 50 263 51 835
27 017 24 339 23 374 22 115 21 579 18 962
13 654 8 027 7 376 7 928 7 473 7 360
102 538 100 604 104 232 107 899 109 726 112 769
29 198 29 099 27 509 29 267 35 859 34 827
212 212 228 240 240 620
867 747 630 860 922 1 103 820 945
691 538 525 713 697 601 662 392
304 206 132
1 862 1 491 1 499 1 785 1 847 1 944 1 722 2 007
42 062 42 969 43 993 46 744 48 908 45 201 Dunakanyar 1 965 1 967 1 899 1 891 1 876 2 069 1 755 1 604
50
619 761 866 949 898 853 876 640
7 303 17 504 18 509 20 881 21 523 21 890
50 132 132 137 137
17 027
100 233
287 102
19 276 19 976 20 829 23 984 24 645 22 862
100 405 102 562 102 557 106 388 106 616 98 945
300 782 312 714 317 629 335 163 347 277 336 494
394 326 617 654 660 674 548 563
2 790 3 296 2 882 3 312 4 142 4 242 3 387 3 272
7 630 7 841 7 813 8 591 9 555 9 914 8 425 8 223
A fentieknek köszönhet en a fér helyekben és a szobákban a 4-3 csillagos szálláshelyeknél növekedést, a többi szállástípusnál stagnálást vagy csökkenést tapasztalunk. 14 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Szobák száma
Szobák Öt-
Négy-
Három-
Két-
Egy-
Év
Szálloda összesen
Panzió
csillagos szállodák Összesen
Turista- Ifjúsági szálló Üdül ház Kemping Kereskedelmi szállás szálláshelyek összesen
Összesen
1997
1 718
5 554
15 268
10 254
5 702
38 496
14 174
7 164
5 314
65 148
1998
1 720
6 829
15 982
10 388
5 114
40 033
14 620
7 518
5 352
67 523
1999 2000 2001 2002 2003 2004 Dunakanyar 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
2 174 2 538 2 750 2 840 3 275 3 709
7 316 8 174 9 094 9 562 10 653 12 112
17 722 19 402 20 358 21 696 21 449 21 977
10 364 9 287 8 883 8 513 8 127 7 179
4 898 2 961 2 653 2 901 2 748 2 634
42 474 42 362 43 738 45 512 46 252 47 611
6 555 6 521 6 162 6 806 8 591 8 410
5 658 5 890 6 212 7 313 7 264 6 895
71 615 74 976 77 161 81 878 85 465 84 924
100 100 102 106 106 280
336 320 270 343 362 454 310 359
227 185 181 264 256 202 218 130
118 89 58
681 594 609 707 720 762 634 789
15 200 15 508 16 159 16 903 17 839 16 652 Dunakanyar 681 680 643 637 631 698 628 579
111 96 158 190 206 223 154 142
1 592 1 508 1 612 1 743 1 756 1 870 1 608 1 652
20
119 138 192 209 177 165 167 119
1 728 4 695 4 890 5 344 5 519 5 356
10 22 22 25 23
15 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
2.1.1 Dunakanyar szállodai mutatószámok alakulása 1997-2004
Szállodák számának alakulása 1997-2004 14
12
10
8
6
4
2
0 1997
1998
1999
2000 *****
2001
****
***
**
2002
2003
2004
*
A szállodai szolgáltatásokra a 3 csillagos min sítés a jellemz , de a négycsillagos szállodák is megjelentek, és 2005-ben megnyílt az els 5 csillagos szálloda is a térségben. Szállodai fér helyek alakulása 1997-2004 1 200
1 000
800
600
400
200
0 1997
1998
1999
2000 *****
****
2001 ***
**
2002
2003
2004
*
16 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Szállodai szobaszámok alakulása 1997-2004 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1997
1998
1999
2000 *****
****
2001 ***
**
2002
2003
2004
*
Kereskedelmi szálláshelyek alakulása 1997-2004 60
50
40
30
20
10
0 Szálloda
Panzió 1997
Turista1998
1999
Ifjúsági szálló 2000
2001
2002
Üdül ház 2003
Kemping
2004
Az összes kereskedelmi szálláshelyet vizsgálva megállapítható, hogy legmagasabb számban a Dunakanyarban panziók található, a kempingek, üdül házak száma csökken.
17 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Fér helyek alakulása 1997-2004 120 000
100 000
80 000
60 000
40 000
20 000
0 Szálloda
Panzió 1997
Turista1998
1999
Ifjúsági szálló
2000
2001
2002
2003
Üdül ház
Kemping
2004
A legmagasabb fér helykínálattal a szállodák és a kempingek rendelkeznek. Szobák számának alakulása 1997-2004 2500
2000
1500
1000
500
0 Év
Szálloda 1997
Panzió 1998
1999
Turista2000
2001
Ifjúsági szálló 2002
2003
Üdül ház
Kemping
2004
18 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
2.2 DTFT turisztikai kínálata Külön dokumentumban vonzer leltár készült, mely az egyes településeket mutatja be elhelyezkedés, megközelíthet ség és turisztikai kínálat szerint. A következ
táblázatban
bemutatjuk a vonzer leltár összefoglalását. Kiemelt területek: Kulturális és örökségturizmus: várak, kastélyok, ,múzeumok, templomok, népi lakóház, szobor, emlékm , Aktív turizmus: természetjárás, erdei ösvények, oktató- és látogatóközpontok, lovaglás, horgászat, vadászat, Duna-part, hajózás, golf, Egészségturizmus: termálfürd , strand, fedett uszoda, Konferenciaturizmus
19 EuroSpa Hungary Kft.
EuroSpa Hungary Kft.
Váci kistérség
Acsa
Csörög
Cs vár
Galgagyörk
Kismaros
Kisnémedi
Kosd
Nagymaros
Penc
Püspökhatvan
Püspökszilágy
Rád
Szokolya
Sz d
Sz dliget
Vác
Vácduka
Váchartyán
Vácrátót
Ver ce
Dunakeszi kistérség
Dunakeszi
20
repül tér, repülési lehet ség
hajóállomás
kisállatkert
magtár
park, parkerd
vízimalom
bobpálya
gyógyüdül
szanatórium
alagút
m anyag sípálya
vadaspark
golf
meleg vizü strand
lovaspark, lovaglási lehet ség
arborétum
starndfürd
fedett uszoda
turistaközpont
oktató- és látogatóközpont
konferenciahelyszín
sípálya
kiállítás
barlang
kilátó
kálvária
szobor, emlékm
horgásztó, horgászhely
kisvasút
múzeum
erdészház
pince,pincesor, présház
népi lakóház
vár, várrom
templom
kúria
kastély, palota
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Fót Göd Pilisvörösvári kistérség Budajen Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisvörösvár Remetesz l s Solymár Telki Tinnye Tök Üröm Zsámbék Szentendrei kistérség Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu
21 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Visegrád Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Fels petény Horpács Keszeg Kétbodony Kisecset Legénd Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki
22 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Esztergomi kistérség Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát
23 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) A 8 kistérség alábbi településein vannak kereskedelmi és magánszálláshelyek (Forrás: KSH 2005.):
2.2.1 Dunakeszi kistérség
Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen
összesen
Közép-Magyarország
2004
Dunakeszi*
1
0
0
8
0
0
Fót
1
0
1
32
0
9
Göd
2
1
14
183
40
46
Dunakeszi kistérség 4 1 15 223 40 55 *A 2004-es statisztika alapján Dunakeszin nincsenek szálláshelyek,a 2003-a adatok szerepelnek a táblázatban.
Gödön tovább b vült a kínálat az ötcsillagos Pólus Palace Golf és Wellness Hotellel (58 szoba). A három település turisztikai kínálata a vonzer leltárban kerül bemutatásra.
2.2.2 Pilisvörösvári kistérség
Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen Biatorbágy
összesen
2
Budajen Herceghalom
1
Budakeszi
3
1
Nagykovácsi Páty
2
49
22
1
0
12
3
40
25
6
132
100
1 1
1
4
51 6
89
89
36
Perbál Pilisborosjen
24 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen
összesen
Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván
2
10
Pilisvörösvár Remetesz l s Solymár
1
1
Telki
24
66
1
4
Tök
1
10
52
30
Üröm
1
4
220
32
Zsámbék
21
Pilisvörösvári kistérség
10
2
138
56
606
189
432
A pilisvörösvári kistérségben a legtöbb kereskedelmi szálláshellyel Üröm, a legtöbb magánszálláshellyel Zsámbék rendelkezik. Az el z évekhez képest Budakeszin csökkent a legjelent sebben a szálláshelyek kínálata.
2.2.3 Szobi kistérség
Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen
összesen
Bernecebaráti Ipolydamásd
0
0
2
0
0
14
Ipolytölgyes
0
0
1
0
0
5
Kemence
2
0
1
116
0
6
Kóspallag
1
0
3
30
0
22
1
0
1
118
0
10
0
0
9
0
0
64
Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob
25 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen
összesen
Tésa Vámosmikola Zebegény
3
1
27
240
78
131
Szobi kistérség
7
1
44
504
78
252
A szobi kistérségben Kemence, Nagybörzsöny és Zebegény rendelkezik a legtöbb kereskedelmi, Zebegény a legtöbb magánszállás fér hellyel.
2.2.4 Szentendrei kistérség
Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen
összesen
Budakalász
0
0
5
0
0
38
Csobánka
1
0
1
102
0
6
Dunabogdány
1
0
13
20
0
78
Kisoroszi
0
0
5
0
0
32
Leányfalu
2
0
17
62
0
551
Pilisszentkereszt
2
2
2
391
391
14
Pomáz
1
1
3
102
102
46
Szentendre
13
1
25
630
0
9
Tahitótfalu
0
0
7
0
0
49
Visegrád
7
4
35
885
763
180
Szentendrei kistérség
27
8
113
2 192
1 256
1 003
Pilisszentlászló Pócsmegyer
Szigetmonostor
A szentendrei kistérségben Visegrád, Szentendre és Pilisszentivánon összpontosul a kereskedelmi szálláshely kínálat, magánszálláshelyek esetében Leányfalu kiemelked . 26 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
2.2.5 Váci kistérség Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen
összesen
Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk
0
0
1
0
0
9
2
0
12
242
0
57
0
0
1
0
70
0
4
1
2
370
113
20
Sz dliget
1
0
0
42
0
0
Vác
1
1
22
50
50
103
Vácduka
0
0
1
0
0
6
Ver ce
1
1
1
14
14
10
Váci kistérség
9
3
40
718
247
205
5 kistérség mindösszesen
56
15
264
4 235
1 810
1 916
Közép-Magyarország régió összesen
336
166
1 385
51 896
37 290
6 920
Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d
Váchartyán
A váci kistérségben a legtöbb kereskedelmi fér hely Szokolyán és Nagymaroson, magánszállás fér hely Vácott található.
A vizsgált öt kistérség a Közép-Magyarországi Régió szálláshelyeinek 19%-val, fér helyeinka pedig közel 28%-ával rendelkezik.
27 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
2.2.6 Dorogi kistérség
Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen
összesen
Annavölgy Bajna Csolnok
0
0
3
0
0
29
Dorog
1
0
2
44
76
32
Epöl
0
0
1
0
0
6
Kesztölc
1
0
1
30
0
14
Leányvár
0
0
1
0
Máriahalom
1
0
0
35
0
0
0
0
1
0
0
2
0
0
4
0
0
19
3
0
13
109
76
102
Dág
Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség
A dorogi kistérségben kevés számú szálláshely található, a kereskedelmi és magánszállás fér helyek közel azonos számban jelennek meg. Mindkett tekintetében Dorog a meghatározó a térségben.
28 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
2.2.7 Esztergomi kistérség
Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen
összesen
Bajót Dömös
2
0
2
228
0
80
Esztergom
18
3
23
3 293
0
0
Lábatlan
1
1
2
28
0
6
Nyergesújfalu
1
0
0
136
0
0
Pilismarót
1
0
4
159
0
16
Tát
1
1
19
50
50
77
Esztergomi kistérség
24
5
50
3 894
50
179
2 kistérség mindösszesen
27
5
60
4 003
126
252
Közép-Dunántúl
438
112
8 803
56 330
13 904
46 118
Mogyorósbánya
Sütt
Az esztergomi kistérségben a kínálat meghatározó eleme Esztergom. A kistérség teljes kínálatának 85%-a található itt.
A két kistérség a Régió kereskedelmi fér helyeinek 7%-ával, magán fér helyeinek 0,5 %-val rendelkezik.
29 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
2.2.8 Rétsági kistérség
Régió, helység
Egységek száma ebb l: Kereskedelmi szállodák
magán-
Fér helyek száma ebb l: Kereskedelmi szállodák
Szálláshelyek
magán-
Szálláshelyek
összesen
összesen
Alsópetény Bánk
5
1
6
164
52
46
Berkenye
0
0
5
0
0
20
Borsosberény
0
0
2
0
0
19
Diósjen
2
0
6
330
0
40
Horpács
1
0
1
35
0
5
Kétbodony
0
0
1
0
0
10
Kisecset
0
0
1
0
0
10
Nagyoroszi
1
0
0
24
0
0
1
0
0
34
0
0
Szendehely
0
0
3
0
0
21
Szente
0
0
1
0
0
7
Tolmács
0
0
1
0
0
10
Rétsági kistérség
10
1
27
587
52
188
446
81
2 627
35 838
6 923
16 608
Fels petény Keszeg
Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok
Tereske
Észak-Magyarország
A rétsági kistérségben Bánk és Diósjen
a kiemelt kínálati tényez . A kereskedelmi
szálláshelyek 1,6%-ával, a magánszálláshelyek 1,13%-ával rendelkezik a kistérség.
30 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
2.2.9 DTFT helyzete Az alábbi táblázat a DTFT három megyéhez és az országhoz viszonyított számait mutatja. A három megye kereskedelmi szálláshelyeinek 37,8%-a, magánszálláshelyeinek 33,9%-a, kereskedelmi fér helyeinek 38,9%-a, magán fér helyeinek 36,5%-a található.
Régió, helység
Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek
Szálláshelyek
összesen
összesen
Komárom-Esztergom
80
22
189
9 993
1 405
1 107
Nógrád
53
7
200
3 946
302
1 253
Pest
113
31
645
8 734
3 360
4 099
3 megye
246
60
1 034
22 673
5 067
6 459
3 001
824
43 889
336 494
112 769
240 376
93
21
351
8 825
1 988
2 356
Ország összesen DTFT
A DTFT térségre a magánszálláshelyek magas száma jellemz , kiemelt terület a Szentendrei, az Esztergomi és a Pilisvörösvári kistérség. Kereskedelmi és magánszálláshelyek a DTFT-ben 2004 140
120
100
80
60
40
20
0 Dunakeszi kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Szobi kistérség
Szentendrei Váci kistérség kistérség
Egységek száma kereskedelmi szálláshelyek
Dorogi kistérség
Esztergomi kistérség
Rétsági kistérség
Egységek száma magánszálláshelyek
Fér helyek tekintetében az Esztergomi és a Szentendrei kistérségek kiemelked ek, Visegrád, Szentendre és Esztergom vonzerejének és turisztikai kínálatának köszönhet en. 31 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Kereskedelmi és magánszálláshelyek fér helyei a DTFT-ben 2004. 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Dunakeszi kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Szobi kistérség
Szentendrei Váci kistérség kistérség
Fér helyek száma kereskedelmi szálláshelyek
Dorogi kistérség
Esztergomi kistérség
Rétsági kistérség
Fér helyek száma magánszálláshelyek
32 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
3 KERESLET ELEMZÉS
3.1 Dunakanyar kiemelt üdül körzet A következ diagramok a vendégek és vendégéjszakák alakulását mutatják a Dunakanyarban:
Vendégek számának alakulása a Dunakanyarban 1997-2004 90000
80000
70000
60000
50000
40000
30000
20000
10000
0 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
-10000 Szálloda
Panzió
Turistaszállás
Ifjúsági szálló
Üdül ház
Kemping
A szállodákban emelkedést tapasztalhatunk, míg az egyéb kereskedelmi szálláshelyek tekintetében csökkenés figyelhet meg a vendégek számában. Az okok között megemlíthetjük a szálláshelyek min ségi változását, a szállodák számában való növekedést, a egyéb kereskedelmi szálláshelyek tekintetében pedig a csökkenést. A térségre a belföldi látogatók nagyobb aránya jellemz .
33 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Vendégek számának alakulása 1997-2004 80 000
70 000
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
0 Szálloda
Panzió
Turistaszállás 1997
1998
1999
2000
Ifjúsági szálló 2001
2002
2003
Üdül ház
Kemping
2004
Vendégéjszakák alakulása a Dunakanyarban 1997-2004 200000 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
-20000 Szálloda
Panzió
Turistaszállás
Ifjúsági szálló
Üdül ház
Kemping
A vendégéjszakák hasonló alakulást mutatnak a vendégekhez.
34 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Vendégéjszakák alakulása 1997-2004 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Szálloda
Panzió
Turistaszállás 1997
Átlagos tartózkodási id **** *** ** 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
1,88 1,84 1,72 1,59 1,53 1,77
1,88 2,04 1,71 1,72 1,72 1,91 1,94 2,03
2,12 2,41 2,66 3,18 3,40 3,57 3,60 4,98
*
1998
1999
Ifjúsági szálló
2000
2001
2002
2003
Üdül ház
Kemping
2004
Szálloda Turista- Ifjúsági összesen Panzió szállás szálló Üdül ház Kemping Összesen
2,11 1,99 2,50 1,67
1,86
1,98 2,12 1,94 2,04 2,01 2,11 2,18 2,19
2,31 2,20 2,21 2,41 2,27 2,33 2,01 2,07
3,88 2,28 2,66 2,45 2,08 2,28 2,33 1,84
2,51 1,91 1,93 1,74 1,76 1,75
2,84 2,54 2,34 2,81 2,32 1,89 2,21 2,56
2,83 2,76 2,89 2,84 2,47 2,75 2,40 2,87
2,35 2,25 2,20 2,30 2,14 2,22 2,15 2,18
Az elmúlt évek során az átlagos tartózkodási id 2,2 nap körül alakult a Dunakanyar kiemelt üdül területen. A legmagasabb tartózkodási id t a kétcsillagos szállodák, a kempingek és az üdül házak regisztrálták. A legalacsonyabb az egycsillagos szállodákban és az ifjúsági szállókban volt. Szállodák szobakihasználtsága az elmúlt években: Évek 2000 2001 2002 2003 2004
négycsillagos 50,0 52,6 43,6 38,2 46,5
háromcsillagos
kétcsillagos
egycsillagos
25,3
4,8
25,0
-
30,3
-
30,3
-
37,2
19,8
29,6 30,4 28,1 30,3 28,3
A szállodák kihasználtsága a az országos átlag kb. 2/3-ad része. 35 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
3.2 Budapest, Közép-Dunavidék turisztikai régió
3.2.1 Dunakeszi kistérség A Dunakeszi kistérség Dunakeszi, Fót és Göd településekb l áll. A kistérséget 7-8 ezer vendég kereste fel az elmúlt években, 2005-ben ez a szám valószín leg növekedést fog mutatni, hiszen megnyílt az 5 csillagos Pólus Palace Hotel Gödön. A vendégek 15-20 ezer vendégéjszakát töltöttek a kistérségben. Az átlagos tartózkodási id 2,27 napról 2,02 napra csökkent le a vizsgált id szakban. Jellemz a belföldi vendégek jelenléte a kistérségben, akik esetében 2 nap feletti, míg a külföldiek két nap alatti átlagos tartózkodást regisztráltak. Dunakeszi kistérség vendégek száma 2001-2004 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000
2001
2002
Göd
Dunakeszi kistérség
Fót
Dunakeszi
Göd
2003
Dunakeszi kistérség
Fót
Dunakeszi
Göd
Dunakeszi kistérség
Fót
Dunakeszi
Göd
Fót
Dunakeszi
0
Dunakeszi kistérség
1 000
2004
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi
Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
36 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Dunake sz i kisté rsé g ve ndé gé jsz akái 2001-2004 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000
2001
2002
2003
Dunakeszi kistérség
Göd
Fót
Dunakeszi
Dunakeszi kistérség
Göd
Fót
Dunakeszi
Dunakeszi kistérség
Göd
Fót
Dunakeszi
Dunakeszi kistérség
Göd
Fót
Dunakeszi
0
2004
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
3.2.2 Pilisvörösvári kistérség
A pilisvörösvári kistérségben az alábbi településeken regisztráltak kereskedelmi és magánszálláshelyeket: Biatorbágy
Pilisjászfalu
Budajen
Pilisszentiván
Herceghalom
Pilisvörösvár
Budakeszi
Solymár
Nagykovácsi
Telki
Páty
Tök
Perbál
Üröm
Pilisborosjen
Zsámbék
Piliscsaba
A legmagasabb látogatottság Budakeszit és Pátyot jellemezte az elmúlt években. A kistérséget 5-8 ezer vendég látogatta meg, akik 20-30 ezer vendégéjszakát töltöttek a településeken. Az átlagos tartózkodási id 3,13 napról 4,21 napra n tt. A bel- és külföldi vendégek hasonló arányban látogatták a kereskedelmi szálláshelyeket, a magánszálláshelyeknél a belföldi vendégek aránya kb. 60%. 37 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
38 EuroSpa Hungary Kft.
Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Pilisvörösvári kistérség vendégek száma 2001-2004
9 000
7 500
6 000
4 500
3 000
1 500
0
2001
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi
EuroSpa Hungary Kft. 2002
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi 2003
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi
2004
Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
39
0
EuroSpa Hungary Kft. Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Pilisvörösvári kistérség vendégéjszaka 2001-2004
30 000
25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
2001 2002 2003 2004
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
40
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
3.2.3 Szobi kistérség Az alábbi települések rendelkeznek kereskedelmi és magánszálláshellyel:
Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény
A térségben a vendég- és vendégéjszaka számok folyamatos csökkenést mutatnak, 28 ezerr l 21 ezerre csökkent a vendégek, 61 ezerr l 49 ezerre a vendégéjszakák száma. A belföldi vendégek aránya 99%! Az átlagos tartózkodási id növekedett, 2003-ban 4,45 nap volt, 2004ban viszont lecsökkent 2,15 napra.
41 EuroSpa Hungary Kft.
Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Szobi kistérség vendégek 2001-2004
30 000
25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
0
2001
EuroSpa Hungary Kft. 2002 2003 2004
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
42
Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Szobi kistérség vendégéjszaka 2001-2004
70 000
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
0
2001
EuroSpa Hungary Kft. 2002 2003 2004
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
43
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
3.2.4 Szentendrei kistérség A
szentendrei
kistérségben
az
alábbi
települések
rendelkeznek
kereskedelmi
és
magánszálláshellyel: Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád
A térségbe 70-72 vendég látogat el, és 150 ezer vendégéjszakát tölt itt. Az átlagos tartózkodási id 2,4 nap körül alakul, az elmúlt években csökkenést mutat. A belföldi-külföldi arány az elmúlt években eltolódott, magánszálláshelyek tekintetében a közel azonos arányból 90 % belföldi és 10 % külföldi eloszlás lett. A kereskedelmi szálláshelyekre évek óta a 90-10 %-os belföldi-külföldi megoszlás a jellemz .
44 EuroSpa Hungary Kft.
0
EuroSpa Hungary Kft. Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Szentendrei kistérség vendégek 2001-2004
80 000
70 000
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
2001 2002 2003 2004
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
45
0
EuroSpa Hungary Kft. Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei kistérség Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei kistérség Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei kistérség Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Szentendrei kistérség vendégéjszaka számok
160 000
140 000
120 000
100 000
80 000
60 000
40 000
20 000
2001 2002 2003 2004
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
46
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
3.2.5 Váci kistérség
A váci kistérség alábbi települései rendelkeznek kereskedelmi és magánszálláshellyel: Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce
A kistérség vendég- és vendégéjszaka számaira folyamatos csökkenés jellemz , a 30 ezres vendégszám 2004-ra 14 ezerre csökkent, a 72 ezres vendégéjszaka szám pedig 28 ezerre. A belföldi-külföldi reláció 85-15%. Az átlagos tartozkodási id ben is csökkenés tapasztalható, de 2004-ben is 3,2 nap volt.
47 EuroSpa Hungary Kft.
0
EuroSpa Hungary Kft. Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Váci kistérség vendég 2001-2004
35 000
30 000
25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
2001
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi 2002
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi 2003
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi
2004
Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
48
0
EuroSpa Hungary Kft. Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Váci kistérség vendégéjszaka 2001-2004
80 000
70 000
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
2001 2002 2003
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
2004
49
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
3.3 Közép-Dunántúl turisztikai régió
3.3.1 Dorogi kistérség
A dorogi kistérségben az alábbi településeken található kereskedelmi és magánszálláshely: Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod
A kistérségben a közel 4,5 ezer vendég 14-18 ezer vendégéjszakát töltött. A dorogi kistérség is csökken tendenciát mutat a vendégéjszakák tekintetében. Az átlagos tartózkodási id viszont itt a legmagasabb, 2004-ben 6,47 nap volt. 99%-ban belföldi vendégeket fogadnak.
50 EuroSpa Hungary Kft.
Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Dorogi kistérség vendég 2001-2004
5 000
4 500
4 000
3 500
3 000
2 500
2 000
1 500
1 000
500
0
2001
EuroSpa Hungary Kft. 2002 2003 2004
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
51
Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Dorogi kistérség vendégéjszaka 2001-2004
18 000
16 000
14 000
12 000
10 000
8 000
6 000
4 000
2 000
0
2001
EuroSpa Hungary Kft. 2002 2003 2004
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
52
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
3.3.2 Esztergomi kistérség Az
esztergomi
kistérségben
az
alábbi
településeken
található
kereskedelmi
és
magánszálláshely:
Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát A kistérségbe 35 ezer vendég érkezett, akik 100 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Az átlagos tartózkodási id az elmúlt években csökkent, 3,35 nap volt 2004-ben. Az ide látogatók 25%-a külföldi, 75%-a belföldi vendég. Kiemelked en a legtöbb vendégek Esztergom fogadja.
53 EuroSpa Hungary Kft.
0
EuroSpa Hungary Kft. Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi kistérség Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi kistérség Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi kistérség Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Esztergomi kistérség vendég 2001-2004
35 000
30 000
25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
2001 2002 2003 2004
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
54
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Esztergomi kistérség vendégéjszaka 2001-2004 120 000
100 000
80 000
60 000
40 000
0
Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi
20 000
2001
2002
2003
2004
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
55 EuroSpa Hungary Kft.
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
3.4 Észak-Magyarország turisztikai Régió
3.4.1 Rétsági kistérség
A rétsági kistérségben az alábbi településeken található kereskedelmi és magánszálláshely: Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi N tincs Pusztaberki Rétság Romhány Szendehely Tolmács A térségbe a 9-11 ezer vendég érkezett, akik korábban 30 ezer, 2004-ben azonban már csak 21 ezer vendégéjszakát töltöttek. 95 %-ben belföldi vendégek látogatják a térséget. Az átlagos tartózkodási id 3,3 napról 2,64 napra csökkent a térségben.
56 EuroSpa Hungary Kft.
Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen FelsHorpács petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp Nsagárd tincs Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Rétsági Tolmács kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Rétsági kistérség vendég 2001-2004
12 000
10 000
8 000
6 000
4 000
2 000
0
2001
EuroSpa Hungary Kft. 2002 2003 2004
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
57
Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Rétsági kistérség vendégéjszaka 2001-2004
35 000
30 000
25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
0
2001
EuroSpa Hungary Kft. 2002 2003 2004
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
58
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
3.5 DTFT helyzete
Ve ndé ge k a DTFT-be n 2001-2004
250 000
200 000
150 000
100 000
50 000
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi
Rétsági kistérség
Esztergomi kistérség
Váci kistérség
Dorogi kistérség
Szobi kistérség
2003
Szentendrei kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Rétsági kistérség
Dunakeszi kistérség
Esztergomi kistérség
Váci kistérség
Dorogi kistérség
Szobi kistérség
Szentendrei kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Rétsági kistérség
2002
Dunakeszi kistérség
Esztergomi kistérség
Váci kistérség
Dorogi kistérség
Szobi kistérség
Szentendrei kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Rétsági kistérség
Dunakeszi kistérség
Esztergomi kistérség
Váci kistérség
2001
Dorogi kistérség
Szobi kistérség
Szentendrei kistérség
Dunakeszi kistérség
Pilisvörösvári kistérség
0
2004
Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
A DTFT-ben a szentendrei kistérség kiemelked a vendégszámok tekintetében, de er teljes csökkenés tapasztalható 2001 óta. Egyértelm en a belföldi vendégek kimagasló aránya látható mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyek tekintetében. A térség közel 300 ezres vendégszáma az elmúlt 3 évben 160 ezerre csökkent. Az átlagos tartózkodási id 3,5 nap a DTFT-ben. A KSH által nem mért, de éves szinten 6-8 millió f lehet a napi látogatók száma a 8 kistérségben.
59
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Ve ndé ge k a 3 me gyé be n é s a DTFT-be n 2001-2004 300 000
250 000
200 000
150 000
100 000
50 000
2001
2002
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi
2003
Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
DTFT
Pest
Nógrád
Esztergom
Komárom-
DTFT
Pest
Nógrád
Esztergom
Komárom-
DTFT
Pest
Nógrád
Esztergom
Komárom-
DTFT
Pest
Nógrád
Esztergom
Komárom-
-
2004
Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi
Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák tekintetében a szentendrei, a váci és az esztergomi kistérségek jóval az átlag felett teljesítettek. Ve ndé gé jsz akák a DTFT-be n 2001-2004
160 000 140 000 120 000
100 000 80 000 60 000 40 000 20 000
2002
2003
Rétsági kistérség
Dorogi kistérség
Esztergomi kistérség
Váci kistérség
Szentendrei kistérség
Szobi kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Rétsági kistérség
Dunakeszi kistérség
Dorogi kistérség
Esztergomi kistérség
Váci kistérség
Szentendrei kistérség
Szobi kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Rétsági kistérség
Dunakeszi kistérség
Esztergomi kistérség
Váci kistérség
Dorogi kistérség
Szobi kistérség
Szentendrei kistérség
Dunakeszi kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Rétsági kistérség
Esztergomi kistérség
Váci kistérség
2001
Dorogi kistérség
Szobi kistérség
Szentendrei kistérség
Dunakeszi kistérség
Pilisvörösvári kistérség
0
2004
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
A DTFT-ben a 2001-ben 300 ezres vendégéjszaka szám 2004-re közel 400 ezerre növekedett.
60
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Ve ndé gé jsz akák a 3 me gyé be n é s a DTFT-be n 2001-2004 700 000
600 000
500 000
400 000
300 000
200 000
2001
A
Dunakanyar
a
2002
2003
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi
Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi
gyengeségekkel egyaránt
fogyasztói
rendelkezik,
kereslet
szempontjából
amelyekb l az elmúlt
Dunakanyar összesen
2004
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi
nemzetközi
Pest
Nógrád
KomáromEsztergom
DTFT
Pest
Nógrád
KomáromEsztergom
DTFT
Pest
Nógrád
KomáromEsztergom
DTFT
Pest
Nógrád
0
KomáromEsztergom
100 000
er sségekkel
és
id szakban az utóbbi
er teljesebben érvényesült: lassú hozzáférés, a programok és élmények térbeli és id beli koordinálatlansága hátrányosan érinti a gyors, komplex, impulzív élményt igényl keresletet, alacsony szinten van a térség legnagyobb részében a szállásszolgáltatás színvonala, a bels
közlekedés a f tengelyeket kivéve
turistaigényekkel
amelyek nem feltétlenül egyeznek a
szezon és a hétvége kezdetén és végén a f utak budapesti bevezet
forgalma hosszú várakozó sorokat alakít ki, az aktív turizmus szolgáltatások száma növeked ben van, de azok ismertsége, a szolgáltatások komplexitása és infrastruktúrája elmarad a nemzetközi igényekt l, ez utóbbi önkormányzati-magán összefogást indokol (pl. esztergomi kiköt ) a terület szolgáltatásai igen kevéssé interaktívak, hiányos a nyelveken tudó animációra is felkészült fogadó személyzet megléte, az egyes programokban található aktív elem egyes ifjúsági turizmus rendezvények kivételével nem ismert, kevés példát
találni
magasabb
kategóriájú
szolgáltatások
és magasabb
költés
lehet ségeinek kielégítésére (pl. kihasználatlan kerékpárút-forgalom). Fenti gyengeségek miatt nem érvényesül a nemzetközi érkezésekben Budapest küld hatása, amely pedig nagy tartalékokat rejt. A belföldi turizmusban is érzékelhet
egyes
versenyrégiók elszívó hatása, ahol a koordinált fejlesztések a kereslet trendjeinek megfelel változásokat indítottak meg. A kínálat lassú változása a kereslet kedvez tlen alakulását idézte
61
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) el
az elmúlt 5 évben a Dunakanyarban, amikor is becslések szerint 15%-kal csökkent az
idegenforgalmi bevételek nagysága. A kitelepültek kereslete f ként az aktív turizmus szolgáltatásaira összpontosul. Lovas, kerékpáros, sport és wellness kínálatokban azonban ritkán találnak jól kiépített és megszervezett programlehet séget, sok község ezért alvótelepüléssé alakul, ahova csak pihenni megy haza Budapestr l a lakos és szabadid s sport- és wellness-programjainak egy részét is a f város egyre b vül kínálatából választja. A hétvégi házak lakosai sok esetben téliesítették épületüket és kitelepültté váltak, akik ezt nem tették meg, azok viszont nyári szabadságukat töltik gyakran a Dunakanyarban és viszonylag kevés szolgáltatást vesznek igénybe. Az utóbbi id ben a családi programok és a kulturális rendezvénysorozatok pozitívan szólították meg ezt a réteget, mely nagy számban vesz részt f ként a rendezvényeken. A kirándulók és turista vendégek tipikusan 3-6 órát tartózkodnak a Dunakanyarban. Az érkez
egyéni vendégeknek és csoportoknak kevés helyszín készült fel olyan program
kiajánlásra, amely többnapos tartózkodást eredményez. (Forrás: Dunakanyar Stratégia 2002
Hitesy, Bartucz & Hollai Üzleti Tanácsadó Iroda)
62
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
4 SWOT-ANALÍZIS
4.1 Kistérségi SWOT-ok A kistérségekben tartott egyeztetések és személyes megkérdezések által az alábbi SWOTanalíziseket állítottuk össze az egyes kistérségekre. A veszélyek között nem jelenítettük meg az általános veszélyeket, csak a kiemelt, a térségre különösen jellemz tényez ket határoztuk meg. A DTFT-re készült SWOT-analízis összefoglalása és kiegészítése is az alábbi térségieknek. Itt f ként az er sségek és gyengeségek meghatározása volt szempont.
4.1.1 Váci kistérség Er sségek Dunakanyar márkanév a turizmusban Nagyszámú üdül ház Kerékpárút hálózat kit n Erd k kiemelt jelent ség ek Katalinpuszta Gyadai tanösvény magas látogatottsága Dunakanyar tudat Vadászturizmus (belföldi vadászok) Örökségturizmus (templomok, kastélyok, kúriák) Budapest közelsége
Lehet ségek Duna komplex fejlesztési program, része a turizmus Turizmusfejlesztés területei: kézm vesség, kismesterségek, kulturális értékek felhalmozása Világörökség várományosa a Dunakanyar Tömegközlekedés fejlesztése, el városi vasutak Nagymaros Visegrád kötélpálya terv megvalósulása További erdei iskolák, tanösvények, pihen helyek kialakítása Környezettudatos nevelés Rekreációs, pihen turizmus kihasználása Ökoturizmus, kulturális, örökségturizmus, lovasturizmus, csendturizmus, vallási turizmus, vadászturizmus Gasztronómia Rendezvénysorozatok Interreg pályázatok, kapcsolatok, Régiós összefogással
Gyengeségek A Régió koordinációs szervezete lassan, nehézkesen jött létre Gyenge az érdekérvényesítés Úthálózat, forgalom Hétvégi forgalom er s Börzsönyi kisvasút fenntartása drága Kerékpárút hálózat fenntartása problémás Infrastrukturális hátrányok, hiányok Önkormányzatok forráshiánya a pályázatokhoz Turisztikai szakképzés Állatállomány csökken, paraszti gazdaságok elt ntek Tömegközlekedés fejletlensége (agglomeráció kitolódását gátolja), parkolóhelyek hiánya A vízlépcs utáni terület rendezetlensége, kihasználatlan területek Veszélyek Nemzeti Park területén quadozás, motorozás szabályoktól mentesen Ipari üzemek (Vác Cementgyára) Pályázatok hiánya a régióban
63
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Falusi turizmusra való építés, szakemberképzés Biogazdálkodás, sz l - és bortermelés, bogyós gyümölcstermelés, vadrepce - energiatermelés Térségi munkaer felszívás Püspökhatvan tóhasznosítás, pihen , üdül övezet
4.1.2 Dorogi kistérség Er sségek Klastrompuszta sok vendéglátogatót fogad (1 napos program) ( smonostor) Máriahalom, Dág pincesor, Kesztölc borkultúra Bajna alkotóház, Sándor-Metternich kastély felújítása megtörtént Esztergomi Nyári Játékok rendezvénysorozat egyre több látogatót vonz Közel 1 mrd Ft-ot nyertek a városközpont rehabilitációjára (tanuszoda, útrehabilitáció) Szép természeti környezet Sportrendezvények (teke, kézilabda, birkózás) Falusi turizmus gazdálkodási ismeretek oktatása Lehet ségek Palatinus Strand fejlesztése Több településen is megoldást nyújtana a falusi turizmus Menedékházak, turistaházak építése Gyalogutak felfestése, karbantartása Falusi vendéglátás fejlesztése (1-1 vendégl falvanként) Táti szigetvilág (csónakház, régi hagyományok visszaállítása, gyermekoktatás a területen) Feln ttképzés er sítése, gyakorlati oktatás
Gyengeségek Túl sok stratégia készül, ezekkel való összhang Alacsony tartózkodási id Falusi turizmus nem tapasztalható, mez gazdaság megsz nt Bakancsos turizmus elmaradása, a turistaházak, kulcsos házak elt ntek Magas munkanélküliség Kevés a vendéglátó egység és a szálloda Kevés a marketing
Veszélyek
4.1.3 Dunakeszi kistérség Er sségek Jó a közúti megközelíthet sége Dunakeszi Alag lovaspálya Göd: 5* szálloda (golf, spa, lovas) Termálfürd , dunai strandok Horgásztó Er söd helyi gazdasági élet
Lehet ségek Vízi turizmus Lovassport a gödi termálvízzel összekapcsolva több napos tartózkodást biztosíthat Települések turisztikai kínálatának összekapcsolása Sportrepül tér kihasználása Tanösvények kialakítása Programok kialakítása a budapesti lakosság számára (közelség miatt)
Gyengeségek Jelent s beköltözések vannak, de nincs helyi identitás Arculathiány a településeken A településeknek nincs központja Humán infrastruktúra fejlesztés nem követte a beköltözéseket Térségben való gondolkodás hiánya Forráshiány a településeken Civilek érdekérvényesít szerepe gyenge Tömegközlekedés gondot okoz Vízi közlekedés nem m ködik jól Szezonalitás Börzsöny - kullancsok Veszélyek
64
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
4.1.4 Rétsági kistérség Er sségek Bánk üdül terület (Bánki nyár, Tó, szálláshely, vendéglátás, üdül helyek) Erd s területek, kiemelked természeti területek Vadászat Nógrád vár rád honlap üzemeltetése Örökségturizmus (kastély, tájház, emlékház) Néphagyományok, rendezvények
Gyengeségek Úthálózat Falusi turizmus elszórt egységek Termál fürd helyek hiánya
Lehet ségek Bányavasút Bánk és Fels petény között Idegenforgalmi attrakciók számát növelni Ipoly revitalizációs program
Veszélyek
4.1.5 Esztergomi kistérség Er sségek Konferenciaturizmus, üzleti turizmus fellendülése az elmúlt években Osztálykirándulások Szállásadók min sége javul Kulturális sokszín ség (múzeumok, bazilika, vár, stb.) Megvalósult fejlesztések: termálfürd Nyári rendezvények, fesztiválok nagy forgalma (gitárfesztivál, várszínházi rendezvények, Fesztergom, stb.) Esztergom-Párkány Mária Valéria híd Alacsony munkanélküliség Kórházi szolgáltatások igénybevétele Szlovákiából Duna-partiság Lehet ségek Füves sportrepül tér Konferenciaturizmus Turisztikai együttm ködés Szlovákiával Párkánnyal (melegvizes fürd ) Visegrád-Esztergom világörökségi pályázat (esetleg a teljes Dunakanyar) Dobogók fejlesztése: libeg , túraútvonalak, tanösvény, látogatóközpont Strázsahegy kihasználása Esztergom szálló fejlesztése Lovasturizmus, golf, falusi turizmus fejlesztése
Gyengeségek Térségi erd ket veszélyezteti a lakosság, turisták gondatlan erd használata 1 napos turizmus Nem gyakorlatias az idegenforgalmi képzés Szakemberhiány a turizmusban Rossz megközelíthet ség
Veszélyek Bevásárlóturizmus Szlovákia turisztikai kínálata, alacsony árai
65
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
4.1.6 Pilisvörösvári kistérség Er sségek Budai hegység, természeti környezet Budapest közelsége Egyetemi városok Sportrepül tér Autópálya közelsége Kórházak (pl.Telki, Budakeszi) Gazdasági meger södés Hétvégi kirándulóterület Budakeszi Vadaspark Lehet ségek 10-es út, M0-ás, vasúthálózat fejlesztése Parkolóhelyek fejlesztése Kerékpárutak fejlesztése Lovaglás Terepmotorosok számára kijelölt területek Természetvédelem összehangolása a használattal Erdei kerékpárutak
Gyengeségek Túlméretezett, túlhangsúlyozott természetvédelem Korábban nyugdíjasok hétvégi kirándulásainak volt a helyszíne, most nem lehet bemenni a védett területekre Kamionforgalom
Veszélyek Túlnépesedés
4.1.7 Szentendrei kistérség Er sségek Helyi civil szervezet turizmusfejlesztési stratégiát készít Természeti környezet Duna Kulturális látnivalók, múzeumok Történelmi helyek Bakancsos turizmus er ssége (Rám-szakadék) Szentedre és Visegrád a két zászlóshajó Kisoroszi természeti kincs Lovasturizmus Sétahajózás Szálláshelyek fejlesztése Sokszín turisztikai kínálat Horgászati lehet ségek, tavak (pl. Visegrád, Dunabogdány Bergmann tó) Sárkányrepülés, helikopter Bobpálya Visegrád Erdei iskolák, jurta-színház, gyermektáboroztatás Budapest közelsége, HÉV Szentendrér l Bp. irányába Vadászturizmus Síelési lehet ség Lehet ségek Projektszemlélet: Szentendrei Sziget: ökológiai fejlesztések Pilis: turizmusfejlesztés Dunamente Munkahelyteremtés Közösségi terek megteremtése Helyi identitás-tudat er sítése Viziturizmus Sportcélú kishajók számára lehet séget kialakítani (pl. jet-sky) Fürd k (Lepence, Leányfalu, Szentendre), strandok
Gyengeségek Térségi szervezetek (civil, önkormányzat) alulfinanszírozottak Szociális háttér hiánya (iskola, óvoda, eü) Sz kös keretek a Pilisi Parkerd nél a jóléti feladatokra Nincs fels fokú képzés a térségben Hajók tankolási lehet sége, európai szint kikötési lehet ségek hiánya kishajóra Vadkempingezés Bungalók hiánya Egynapos turizmus Rossz megközelíthet ség Szórakozóhelyek (pl. autósmozi), min ségi kávézók hiánya Szennyvízhálózat nem megoldott Térségen belül is jelent s eltérések a települések között
Veszélyek Túlnépesedés Duna vízszintjének ingadozása, tisztasága Szúnyoginvázió, kullancsveszély,
66
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) (Dunabogdány, Kisoroszi, Tahitótfalu) fejlesztése Fesztiválok továbbfejlesztése (Szentendre Szabadtéri Színház, Visegrád Palota Játékok) Alapvet kínálati elemek fejlesztése: üzletek, szórakozóhelyek kialakítása Együttm ködés a települések között Min ségi turizmus fejlesztés Lovasturizmus fejlesztése Vállalkozói szemléletváltás el segítése
4.1.8 Szobi kistérség Er sségek Bakancsos turizmus Áprilisban felmérés indul a helyi termékekr l, honlap, tájékoztató táblák, szórólapok Jól kiépített kerékpárutak Nemzeti Parkok: oktatás-nevelés, természetvédelem Gazdag helytörténeti gy jtemény (tájházak) Szlovák kapcsolat er s (oktatás, kultúra) Kisvasút
Lehet ségek Gastroland (munkahelyteremtés) Új út megépítése Rétság-Szob Falusi turizmus Tájházak fejlesztése Ipoly-mente látnivalóinak er sítése Víztározók turisztikai hasznosítása (pl. Bernecebaráti, Nagybörzsöny) Per csényi strand helyreállítása Börzsönyi kisvasút fejlesztése Együttm ködés a turisztikai vállalkozások között Gyalogos turistaösvények kijelölése zöldutak Magyarországon program Kerékpárutak Élhet bb települések Erdei iskolák Komplex vállalkozásfejlesztési program kidolgozása
Gyengeségek Helyi társadalom, együttm ködés gyenge Infrastruktúra Duna fejlesztésének elmaradása, kiköt k hiánya B s-Nagymarosi beruházás elmaradása miatt a kistérség leépülése Helyi lakosság tájékozatlan a tervezett beruházásokkal kapcsolatban Bogyós gyümölcstermelés megsz nése Tanácsadás, oktatás hiánya a lakosság számára Kerékpárutakhoz kapcsolódó szolgáltatások hiánya Gondok az önkormányzatok és a Nemzeti Parkok között Önkormányzatok finanszírozási problémákkal küzdenek Munkahelyhiány Elvágott terület a határ és a Börzsöny által Veszélyek Gastroland (túlméretezettség, környezeti hatások)
67
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
4.2 DTFT SWOT Er sségek
Fontosság
Dunakanyar márkanév a turizmusban
10
Nagyszámú hétvégi ház
10
A meglév kerékpárút hálózat
10
Erd k kiemelt jelent ség ek
10
Dunakanyar tudat
10
Budapest közelsége
10
Szép természeti környezet, kedvez természetföldrajzi adottságok, melyek összekapcsolhatók számos turizmusággal:
10
-
Vadászturizmus (belföldi vadászok)
-
Sportrendezvények
-
Falusi turizmus Örökségturizmus (templomok, kastélyok, kúriák)
-
Vallási turizmus
-
Rendezvényturizmus: néphagyományok, fesztiválok, sportrendezvények
-
Konferenciaturizmus, üzleti turizmus fellendülése az elmúlt években
-
Kulturális turizmus Osztálykirándulások
-
Lovasturizmus
Jó a közúti megközelíthet sége
10
Er söd helyi gazdasági élet
10
DTFT Dunakanyar.hu és Nógrád vár rád honlapok üzemeltetése,
10
Szálláshelyek min sége javul
10
Megvalósult fejlesztések: termál-fürd , szálláshelyek, golfpálya, további befektetési kedv élénkülése
10
Esztergom-Párkány Mária Valéria híd
10
Alacsony munkanélküliség (bizonyos térségekben) Duna-partiság (bizonyos térségekben)
8 10
Egyetemi városokhoz kapcsolódó szolgáltatások megléte Sportrepül terek
5 5
É-D irányú közlekedés megfelel volta Hétvégi kirándulóterületek Budapest lakosai számára
10 10
Szentendrei sziget
10
Helyi civil szervezetek a turizmus-fejlesztésben
10
Sok nemzetiségi kultúra
10
Duna
10
68
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Gyengeségek
Fontosság
Gyenge az érdekérvényesítés
10
Úthálózat, forgalom, hétvégi forgalom er s
10
Kerékpárút hálózat fenntartása problémás
10
Infrastrukturális hátrányok, hiányok, tömegközlekedés fejletlensége, parkolóhelyek hiánya
10
Önkormányzatok forráshiánya a pályázatokhoz
10
Turisztikai szakképzés hiányos volta
10
A vízlépcs utáni terület rendezetlensége, kihasználatlan területek
8
Túl sok fejlesztési stratégia készül
8
Alacsony tartózkodási id
10
Falusi turizmus nem tapasztalható, mez gazdaság megsz nt bizonyos térségekben (pl. dorogi kt), elszórt egységekben találhatók meg a szolgáltatók
10
Bakancsos turizmus elmaradása bizonyos területeken, a turistaházak, kulcsos házak elt ntek
10
Magas munkanélküliség bizonyos területeken
10
Kevés a vendéglátó egység és a szálloda
10
Kevés és nem összehangolt a marketing Jelent s beköltözések vannak, de nincs helyi identitás
10 7
Arculat, marketing hiánya a településeken Nem minden településeknek van központja Térségben való gondolkodás hiánya Forráshiány a településeken
10 8 10 10
Civilek érdekérvényesít szerepe gyenge
10
Vízi közlekedés nem m ködik jól Térségi erd ket veszélyezteti a lakosság, turisták gondatlan erd használata
10 10
1 napos turizmus Nem gyakorlatias az idegenforgalmi képzés, turizmusban szakemberhiány
10 10
Túlméretezett, túlhangsúlyozott természetvédelem
10
Korábban nyugdíjasok hétvégi kirándulásainak volt a helyszíne, most nem lehet bemenni a védett területekre
7
Kamionforgalom
7
Térségi szervezetek (civil, önkormányzat) alulfinanszírozottak
5
Sz kös keretek a Pilisi Parkerd nél a jóléti feladatokra
5
Kevés a fels fokú képzés a térségben
5
Hajók tankolási lehet sége, európai szint kikötési lehet ségek hiánya kishajóra
10
Vadkempingezés Szórakozóhelyek (pl. autósmozi), min ségi kávézók hiánya
10 8
Szennyvízhálózat nem megoldott
8
Helyi társadalom, együttm ködés gyenge
10
Duna fejlesztésének elmaradása, kiköt k hiánya
10
Tanácsadás, oktatás hiánya a lakosság számára Kerékpárutakhoz kapcsolódó szolgáltatások hiánya
8 10
Rendezetlen utcaképek, városképek, zsúfoltság
10
Fesztiválok min sége javítandó
8
69
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Komplex kínálat hiánya Alapvet kínálati elemek hiánya (pl. este is nyitvatartó üzletsorok, szórakozóhelyek, kávézók, sportlétesítmények, kulturális intézmények)
10
Turisztikai vállalkozói aktivitás gyenge
10
Lehet ségek
10
Fontosság
Duna komplex fejlesztési program, része a turizmus (turizmusfejlesztés területei: kézm vesség, kismesterségek, kulturális értékek felhalmozása), strandok, fürd k, kiköt k, sportlétesítmények, szállodahajó-kiköt k, yacht-kiköt k, parti sétányok fejlesztése, ezáltal a vizi turizmus er sítése
10
Világörökség várományosa a Dunakanyar Tömegközlekedés fejlesztése, el városi vasutak, úthálózat fejlesztése
10 10
Határon átnyúló együttm ködési pályázatok, kapcsolatok
10
Régiós, kistérségi összefogás, együttm ködés Falusi turizmusra való építés, szakemberképzés, rendezvény-sorozatok Biogazdálkodás, sz l - és bortermelés, bogyós gyümölcs-termelés, vadrepce - energiatermelés
10 10
Térségi munkaer felszívás Helyi identitás-tudat er sítése
10 10
A turizmus elismertsége és támogatottsága növekszik.
10
Az országos és Európai Uniós vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése.
10
Közép-Kelet-Európa régiójában való központi szerep megszerzése.
10
Er södnek a társadalmi-gazdasági kapcsolatok Szlovákiával, közelsége miatt jó potenciális küld piac lehet.
10
A lakossági jövedelmek növekedésével er södik a belföldi turizmus, illetve a vállalkozói kedv.
10
A második és harmadik utazások számának növekedése. A motivációk változásával a hangsúly a speciális, egyedi termékekre helyez dik.
10 10
Növekszik az érdekl dés a f város körüli, eddig felfedezetlen vonzer k iránt. A kereslet eltolódása az aktív pihenés (kerékpározás, lovaglás, falusi üdülések) és tematikus parkok felé. Az üzleti utazások, a konferencia és kongresszusi turizmus népszer ségének növekedése. A min ségi természeti környezet, az érintetlen természet vonzereje növekedik.
10
Er södik a kulturális utazási motiváció.
10
Er södik a preventív, egészségtudatos üdülések aránya.
10
Er södik az egészségturizmus iránti kereslet.
10
Er södik a gasztronómiai és borturizmus népszer sége.
10
Az e-kereskedelem dominanciája az értékesítésben és az elosztásban n .
7
Erdei iskolák, tanösvények, pihen helyek, zöld utak kialakítása, környezettudatos nevelés, Nemzeti Parkokkal való együttm ködés
10
Fapados járatokon érkez turisták
10
Gastroland megvalósulása (új munkahelyek, új attrakció)
5
Sportolási rekreációs központ létrehozása
8
Turizmus oktatása középfokú és fels fokú szinten a térségben
8
Esztergom - Szentendre - Vác - Visegrád összefogással kulturális programcsomag kialakítása
10
Szemléletváltás a turisztikai vállalkozók körében
10
10 10 10
70
Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)
Veszélyek
Fontosság
Magyarország, mint turisztikai desztináció vonzereje csökken.
10
A nemzetközi turizmus célállomásai között tovább növekszik a verseny.
10
A f nyaralások helyszíne egyre inkább a távoli desztinációk irányába tolódik el.
7
A demográfiai kiáramlást nem követte infrastrukturális fejlesztés. A mellékutak romló állapota és a rendszeres karbantartás hiánya miatt csökken a látogatók száma,
7 6
Elmaradó kerékpárút építés.
10
Budapest megközelíthet sége és bels közlekedésének állapotának további romlása
10
Egyes területeken a ki- és betelepülések következtében jelent sen csökken az életszínvonal.
5
Egyes területek elnéptelenedése.
5
A versenyszellem további er södése miatt nem alakul ki partnerség.
10
Tovább romló közbiztonság. Környezeti terhelés növekedése.
10 10
Túlnépesedés (bizonyos térségekben)
7
Duna vízszintjének ingadozása, tisztasága
10
Szúnyoginvázió, kullancsveszély,
10
Bevásárlóturizmus er södése Nemzeti Parkok területén quadozás, motorozás szabályoktól mentesen
10 10
Ipari üzemek Pályázatok hiánya a régióban
8 10
Szlovákia turisztikai (pl. fürd , síelés) kínálata, alacsony árai
10
Feketegazdaság tovább-burjánzása
10
Gastroland megvalósulása (túlméretezettség, környezeti hatások)
5
71