1.1 Turisztikai utazási szokások 2004-ben Az európai turizmus trendjei 2005-ben Az Internet szerepe a turizmusban

Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag)

TARTALOMJEGYZÉK 1

2

HELYZETELEMZÉS .........................................................................................3 1.1

Turisztikai utazási szokások 2004-ben ...................................................................4

1.2

Az európai turizmus trendjei 2005-ben ..................................................................9

1.3

Az Internet szerepe a turizmusban .......................................................................11

KÍNÁLAT-ELEMZÉS ......................................................................................13 2.1 2.1.1 2.2

3

Dunakanyar kiemelt üdül körzet .........................................................................13 Dunakanyar szállodai mutatószámok alakulása 1997-2004..........................16 DTFT turisztikai kínálata ......................................................................................19

2.2.1

Dunakeszi kistérség .........................................................................................24

2.2.2

Pilisvörösvári kistérség ....................................................................................24

2.2.3

Szobi kistérség..................................................................................................25

2.2.4

Szentendrei kistérség .......................................................................................26

2.2.5

Váci kistérség ...................................................................................................27

2.2.6

Dorogi kistérség ...............................................................................................28

2.2.7

Esztergomi kistérség ........................................................................................29

2.2.8

Rétsági kistérség...............................................................................................30

2.2.9

DTFT helyzete..................................................................................................31

KERESLET ELEMZÉS .....................................................................................33 3.1

Dunakanyar kiemelt üdül körzet .........................................................................33

3.2

Budapest, Közép-Dunavidék turisztikai régió .....................................................36

3.2.1


3.2.2


3.2.3

Szobi kistérség..................................................................................................41

3.2.4


3.2.5

Váci kistérség ...................................................................................................47

3.3

Közép-Dunántúl turisztikai régió..........................................................................50

3.3.1


3.3.2


3.4 3.4.1 3.5

Észak-Magyarország turisztikai Régió.................................................................56 Rétsági kistérség...............................................................................................56 DTFT helyzete.........................................................................................................59 1

EuroSpa Hungary Kft.


4

SWOT-ANALÍZIS ..........................................................................................63 4.1

Kistérségi SWOT-ok...............................................................................................63

4.1.1

Váci kistérség ...................................................................................................63

4.1.2


4.1.3


4.1.4

Rétsági kistérség...............................................................................................65

4.1.5


4.1.6


4.1.7


4.1.8

Szobi kistérség..................................................................................................67

4.2

DTFT SWOT...........................................................................................................68

2 EuroSpa Hungary Kft.


1 HELYZETELEMZÉS A regionális és megyehatáron átnyúló Dunakanyar és térsége országos jelent ség , kiemelt üdül körzet területfejlesztési feladatainak ellátására a területfejlesztésr l és területrendezésr l szóló többször módosított, 1996. évi XXI. törvény (Tftv) alapján a következ szervezetek 2004. december 13-án létrehozták a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanácsot: a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács.

A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács m ködési területe a regionális fejlesztési tanácsok m ködései területeib l a következ k: Esztergom-Nyergesújfalui statisztikai kistérség, Dorogi statisztikai kistérség, Szobi statisztikai kistérség, Váci statisztikai kistérség, Szentendrei statisztikai kistérség, Pilisvörösvár statisztikai kistérség, Dunakeszi statisztikai kistérség, Rétsági kistérség.

A turisztikai kereslet és kínálat elemzésénél külön vizsgáljuk a DTFT és a Dunakanyar (66 település) statisztikai adatai.



1.1 Turisztikai utazási szokások 2004-ben Magyarországot 2004-ben több, mint 33 millió külföldi látogatta meg, ebb l 64% egynapos (látogató), éjszakázás nélküli, 36%-a többnapos vendég (turista) volt. A külföldi turisták 19%a hétvégékre, 17%-a pedig 4 vagy több napra látogatott hazánkba. (19% + 17% = 36%.) A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,1 és 3,4 nap között mozgott. A több napra érkez turisták 64%-a szabadidejének eltöltésére érkezett, 9,85-át pedig üzleti célú motiváció vonzott hazánkba. A kett együtt (73,9%) adta a turisztikai célú utazást, a maradék 26,1% dönt többsége csak átutazott hazánkon, illetve vásárlási céllal érkezett. A több napra érkez

vendégek átlagosan 8.300 Ft-ot (33 eurót) költöttek Magyarországon

fejenként. A hazai lakosok 78%-a vett részt egynapos utazáson, két- illetve négynapos utazáson 39, ötés többnapos utazást 36% tett 2004-ben. Az utazások során 70%-ban rokon vagy barát lakásán szálltak meg vagy saját második lakásban, a kereskedelmi szálláshelyekre 20%-nyi hazai vendégforgalom jutott. A belföldi vendégek utazásaik során a legtöbbet szállásra és étkezésre költötték, majd közlekedésre és egyéb szolgáltatásokra, ajándéktárgyakra. A belföldi utazók motivációi között a legnagyobb arányt a rokon-és barátlátogatás teszi ki, ezt követi a vásárlás és az iskolai vagy tanulmányút. A kereskedelmi szálláshelyekre érkez

vendégek több, mint fele egyénileg foglalta le

szállását és a többség szabadid eltöltési céllal

A következ kben a KSH által vizsgált háztartások utazási szokásait vizsgáljuk meg a Dunakanyar, illetve a három érintett megye, régió tekintetében. A 2-4 napos utazások tekintetében a 3 vizsgált régiót f ként a közép-magyarországi régióban lakó vendégek keresik fel legnagyobb számban. Jellemz a régión belüli turizmus. Balaton

Budapest KözépDuna-vidék

Budapest Pest KözépMagyarország

599 116 715

1 115 443 1 558

374 127 501

207 74 281

332 125 457

455 150 605

469 117 586

Fejér Komárom-Esztergom

151 31

110 82

41 25

77 6

27 13

28 24

466 57

Lakóhely

DélDélÉszakAlföld Dunán- Alföld túl

ÉszakMagyarország

Közép- NyugatDunán- Dunántúl túl

Tiszató

Összesen

259 77 336

70 20 90

3 888 1 248 5 136

73 38

11 0

983 276


Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Veszprém Közép-Dunántúl

171 353

79 271

8 74

39 122

10 50

21 73

109 632

88 199

1 12

524 1 783

Gy r-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl

91 55 93 239

41 44 58 143

10 7 7 24

9 7 36 52

16 6 4 26

18 2 5 25

27 11 29 67

88 128 245 461

5 1 0 6

306 260 480 1 046

Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl

33 103 34 170

54 38 79 171

20 5 53 78

152 83 333 568

11 10 12 33

4 5 14 23

10 30 21 61

13 20 20 53

0 0 1 1

298 293 569 1 160

Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország

17

110

23

6

92

568

14

11

29

872

7 8 32

76 23 209

11 3 37

4 1 11

43 9 144

143 42 753

5 2 21

10 4 25

42 3 74

345 96 1 313

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld

20 16 20

135 69 107

39 63 15

4 5 8

639 158 445

177 46 68

15 5 12

17 7 6

87 66 8

1 135 435 689

56

311

117

17

1 242

291

32

30

161

2 259

Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

19 7 37 63

111 73 128 312

120 141 313 574

34 11 32 77

17 23 46 86

24 21 30 75

16 14 17 47

17 19 16 52

0 4 8 12

359 313 628 1 300

1 630

2 977

1 405

1 127

2 038

1 844

1 445

1 155

355

13 998

Összesen

Forrás: KSH 2005 (adatok ezer f ben)

A Budapest-Közép-Dunavidék Régió a leglátogatottabb Régió az országban, ÉszakMagyarország a 3., Közép-Dunántúl az 5. helyen áll.

Az öt és többnapos látogatások tekintetében az alábbi helyzet alakult ki: Balaton

Budapest KözépDunavidék

Budapest Pest Közép-Magyarország Central Hungary

461 121 582

333 74 407

96 66 162

79 30 109

151 63 214

184 70 254

120 44 164

105 60 165

61 20 81

1 593 549 2 142

Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl

97 41 54 192

21 28 15 64

27 7 6 40

31 4 8 43

15 10 11 36

21 13 8 42

92 14 12 118

25 15 22 62

8 1 1 10

338 133 137 608

Lakóhely

DélDélÉszak- Észak- Közép- Nyugat- TiszaAlföld Dunán- Alföld Magyar- Dunán- Dunántó túl ország túl túl

Összesen



Gy r-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl

94 38 41 173

18 18 16 52

11 7 4 22

6 6 10 22

11 8 3 22

8 1 3 12

8 2 1 11

65 24 41 130

4 1 1 6

226 103 122 451

Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl

58 57 57 172

18 21 17 56

10 8 23 41

39 35 78 152

5 7 7 19

8 5 9 22

6 4 10 20

9 7 14 30

1 4 0 5

154 148 216 518

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

29 14 17 60

41 13 14 68

17 9 3 29

4 4 0 8

32 9 22 63

133 32 26 191

3 5 2 10

6 10 5 21

23 9 10 42

289 104 98 491

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld

37 28 17

58 23 45

7 14 5

5 9 3

59 42 63

49 20 16

7 9 6

15 3 2

14 16 3

252 164 161

82

126

26

17

164

85

22

20

33

577

Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

22 19 48 89

31 23 42 96

50 34 49 133

22 4 13 39

16 10 14 40

22 23 29 74

5 11 14 30

16 3 10 29

2 1 2 5

186 131 221 538

1 348

870

452

391

558

680

376

456

182

5 320

Összesen

Forrás: KSH 2005 (adatok ezer f ben)

A Budapest-Középdunavidék Régió a 2 helyen, Észak-Magyarország a 3., Közép-Dunántúl a 8. helyen található. A Központi Régiót f ként a Budapesten él k látogatják.

Az alábbi két táblázat a turisztikai költés összetételét mutatja a többnapos belföldi utazásokon belül. Kiemelve azon területek, melyek a Dunakanyar térséget is érintik: hegyvidéki üdülés, falusi turizmus, városnézés, iskolai tanulmányút, tábor, egészségmeg rzés, konferenciaturizmus, vallási okok. (millió Ft million HUF)



F motiváció

Szállás Szállás az befizetett el bbi étkezésnélkül sel

Étkezés étteremben

Élelmiszer vásárlása üzletekben

Közlekedés

Üzemanyag

Kulturális szolgáltatás

Vízparti üdülés Hegyvidéki üdülés

11 699 3 724

6 032 1 980

10 374 2 545

12 547 1 606

925 240

7 648 2 106

586 341

Falusi turizmus Körutazás Városnézés Rokon, barát meglátogatása

1 274 372 4 772 491

356 239 1 372 603

557 305 2 349 5 199

544 181 1 273 10 941

76 73 431 5 949

570 253 1 823 12 573

78 68 442 696

Iskolai tanulmányút, tábor

1 809

125

358

534

294

165

97

Gyógykezeltetés Egészségmeg rzés

113 5 851

12 898

16 1 627

11 1 263

6 175

21 1 603

0 82

Konferencia, kongresszus

915

175

428

152

150

563

34

Üzleti út, kiállítás, vásár

695

265

601

221

67

856

39

Kulturális rendezvény, sportesemény

722

498

829

616

224

619

247

Vallási okok Vásárlás Tanulás Munkavégzés (keres tevékenység)

154 92 429 467

39 18 668 326

47 76 646 565

90 112 668 1 084

46 44 591 243

59 138 374 866

12 12 29 17

Hobbi jelleg munkavégzés

47

56

822

4 531

280

2 462

27

2 108

517

1 131

1 569

321

1 445

52

37 939 Emlék-, ajándéktárgy, egyéb áru

10 141 Egyéb szolgáltatás

34 146 Utazási irodának fizetett

2 865 Összesen

Egyéb Összesen

F motiváció

35 729 14 180 Egészség- Szórakozmeg rzés, tatóipari wellness szolgáltatások

28 475 Sport

Vízparti üdülés Hegyvidéki üdülés

654 158

2 668 373

489 129

3 149 666

1 451 236

2 091 1 093

60 142 15 160

Falusi turizmus Körutazás Városnézés Rokon, barát meglátogatása

58 8 130 414

111 84 561 2 096

10 3 58 140

222 169 1 278 14 650

81 33 291 770

171 83 1 113 13

4 221 1 866 16 088 54 434

Iskolai tanulmányút, tábor

11

106

36

347

44

191

4 175

Gyógykezeltetés Egészségmeg rzés

36 931

2 228

0 20

15 615

24 662

0 2 239

255 16 152


Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Konferencia, kongresszus

7

48

5

318

75

62

2 944

Üzleti út, kiállítás, vásár

21

81

3

307

29

0

3 189

Kulturális rendezvény, sportesemény

11

276

97

312

77

38

4 553

Vallási okok Vásárlás Tanulás Munkavégzés (keres tevékenység)

4 1 6 11

8 4 93 136

10 6 8 6

89 214 301 411

11 68 35 45

34 1 34 9

618 783 3 866 4 214

Hobbi jelleg munkavégzés

52

95

11

582

118

0

9 039

Egyéb

45

305

37

1 035

186

501

9 282

2 560

7 282

1 068

24 677

4 242

7 672

210 980

Összesen

A magyar lakosság id mérlege a KSH 40 ezer f t átfogó felméréssorozata alapján az elmúlt 10 évben drasztikusan átalakult. A keres tevékenységgel töltött id az 1987-ben mért napi 280 percr l 215 percre csökkent. Ez a döntéshozókat meglepi, mert a saját és környezetük életét ismerve inkább növekedett a munkával töltött id , semmint csökkent volna. Az id mérleg eredményeképpen a szabadid s tevékenységek id ráfordítása megugrott, azonban bel lük turisztikai célra a legtöbb id t pont a legkevesebb szabadid vel rendelkez k fordítják, ez a társadalom fels jövedelmi ötöde, mely Magyarország turizmusának 50%-át adja. Az intenzíven dolgozók magasabb jövedelemmel rendelkeznek, több idegenforgalmi szolgáltatást vesznek igénybe, azonban mivel szabadidejük van legkevesebb, a gyorsan elérhet , koncentrált és egyszerre sokoldalú programot kínáló létesítményeket keresik. F kedvencek között a GfK kutatásai szerint a wellness-aktív programközpontokat, az aquaparkokat, a sokrét

kulturális nagyrendezvényeket jelölték meg belföldi úti céljaik

között. A belföldi kereslet igényszerkezete tehát az alábbi: 1.

A magyar turisták egyre egészségtudatosabban élnek. Különösen a fiatal fogyasztók számára a wellness, fitness, testedzés, testsúlykezelés egyre népszer bb trendek. Budapest határozza meg a keresletet, ahol a siker alapja a közvetít i láncban való jelenlét. A Dunakanyar aktív és wellness kínálatai alig láthatók utazási irodák polcain.

Nyugat-dunántúli és alföldi fürd k,

észak-magyarországi

fitness-

és

kastélyprogramok viszik el a kereslet nagy részét. 2.

A gyors hozzáférhet ség, az id vel való gazdálkodás és az id megtakarítás egyre nagyobb fontosságot kap. A félkész menü , programcsomagok a legcsábítóbbak,


Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) még akkor is, ha végül egyenként és nem csomagban vásárolja meg a belföldi turista a csomagajánlatok által megismert kínálatot. 3.

A magyar lakosság 27%-a járt már külföldön és arányuk várhatóan gyorsan emelkedik. A külföldön jártak tudat alatt is keresik a hazai, külföldön megismert megfelel

kínálatot,

témaparkok,

programcentrumok

és

létesítmények,

rendezvények kereslete jelenik meg így a belföldi keresletben. A Dunakanyar ideálisan közel van a belföldi kereslet dönt környezetéhez. Gyorsan elérhet

részét adó Budapest és

helyszín a kereslet nagy része számára, természeti

adottságai révén egészségtudatos imázsa kitapintható, kulturális örökségei jó alapot nyújtanak rendezvényi programcentrumok kialakításához, valamint több településén sokrét wellness programcsomag kialakítása vált reálissá az elmúlt években. Azonban a Dunakanyar általában nincs jelen az értékesítési láncokban, kínálata a legtöbb esetben egyedi, koordinálatlan, egy-egy helyszínen általában nem összetett, a programok hozzáférhet sége, programcsomagok megléte és a szállás színvonala a kereslet egyre növekv

részének nem megfelel

szint .

(Forrás: Dunakanyar Stratégia 2002

Hitesy,

Bartucz & Hollai Üzleti Tanácsadó Iroda)

1.2 Az európai turizmus trendjei 2005-ben Az egészségtudatosság további er södése Habár a növekv egészségtudatosság nem fogja lényegesen érinteni a kereslet volumenét, biztosan alakítja majd a desztinációkkal és a szabadság alatti magatartással kapcsolatos fogyasztói döntéshozatalt. Következmények a turisztikai szektorban: A kevésbé egészségesnek tartott desztinációkat gyorsabban elkerülik a turisták, mint azel tt. A dönt en napozást

klasszikus tengerparti üdülést

jelent utazások egyértelm en tovább

csökkennek. Az aktív, sportos üdülések népszer sége n ni fog, és az ennek megfelel lehet ségek sokkal kedveltebbek lesznek. A

wellness

termékek iránti kereslet er södni fog, beleértve a spa-kat és a

fitnessközpontokat.

Tudatosság, oktatás és nevelés 9 EuroSpa Hungary Kft.

Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Az iskolázottság szintje növekedni fog. A szabadság eltöltésében ez azt eredményezi, hogy a m vészetek, a kultúra és a történelem fontosabb szerephez jutnak, beleértve a tanulási célú és a vallási utazást. Következmények a turisztikai szektorban: Növekv igény a különleges termékek iránt. A m vészetek, a kultúra és a történelem egyre felt n bben a részét képezik majd mind a szervezett, mind az egyéni utaknak. Az információ jobb és kreatívabb kommunikációja iránti igény is er södik. A közép- és kelet-európai desztináciok iránti igény n ni fog.

Életstílus A nyugati társadalomban az életstílus fokozatosan változik. A turizmust tekintve ez az utazó szükségleteit és viselkedését érinti. Következmények a turisztikai szektorban: Jelent sebb beruházások történhetnek ugyan, de az olcsóbb szállodák (melynek angol megfelel je: bed and breakfast = szoba + reggeli) iránti érdekl dés csökken, mivel egyre kevésbé tartják értékesnek. Mivel a rang kevésbé fontos, mint azel tt, a szabadid s viselkedés egyre személyesebbé, egyénibbé válik, s ez a kisebb méret

szálláshelyek (kisebb családi szállodák,

turistafarmok ) iránti keresletet növelni fogja. Az élettel és az életstílussal kapcsolatos felfogás változása a vezet vel történ utazások iránti igény csökken. Azok a szolgáltatók lesznek sikeresek, akik képesek lesznek olyan teljesen új termékeket, koncepciókat, szolgáltatásokat kialakítani, melyek jelent s hozzáadott értékükkel t nnek ki. Fontossá válik a szolgáltatók specializációja egy-egy hobbi vagy érdekl dési kör kapcsán, és ezt egyre gyakrabban kötik össze nyaralással/üdüléssel. A bizonytalanná váló világban felértékel dnek a biztos pontok, ez er síti a második lakóhelyek iránti vágyat kisebb regionális repül terek közelében is. A vissza az alapokhoz trend ismét kedveltté teszi az egyszer bb üdülési formákat: szálloda helyett bungalow, lakóautó helyett sátor.



1.3 Az Internet szerepe a turizmusban Az Internet térhódítása jelent sen kihatott a turizmusra is. Az utazási irodák ajánlataikat már nemcsak a hagyományos módon katalógus formájában kínálják, hanem saját internetes honlapjukon is. Az utasok egyre tudatosabban keresik az Internet segítségével a motivációjuknak legmegfelel bb desztinációt, arról egyre több információval igényelnek, és k maguk tudják összeállítani igényeiknek megfelel en a különböz program elemeket, és sok esetben le is tudják foglalni azokat. A nagyobb szállodák az els k között ismerték fel az Internet el nyét, honlapjukon nemcsak a szálloda bemutatása történik a különböz vizuális, animációs elemekkel, hanem a közvetlen szobafoglalás is lehetségessé vált. (Egyes felmérések szerint az Internet hozzáféréssel rendelkez k 93%-a választja a webet nyaralása megtervezéséhez és a hozzávaló eszközök megvásárlására. Az easyJet 2 ezer Internethozzáféréssel rendelkez brit állampolgárt kérdezett meg arról, hogy az utazásszervezés mely fázisaira fogják igénybe venni a világhálót. Tízb l heten (69%) jelölték meg az úticélokra történ , míg a válaszadók 60%-a veszi majd igénybe világhálót az árak összehasonlítására annak érdekében, hogy a legkedvez bb ajánlatot sikerüljön megtalálniuk. Az Internetet azonban nem csupán a fent említett kutatási célokra használják; a megkérdezettek 45%-a foglal rendszeresen jegyet és ugyanennyien szállást is a világháló segítségével. Az Internet használata

valamint információszerzésre és turisztikai szolgáltatások vásárlására

történ felhasználása

továbbra is terjed. Turisztikai szempontból az Internet szerepe

vizuális bemutatók eszközeit is beleértve

a

tovább növekszik, és a legnagyobb jelent ség

eszköz lesz a jöv ben. Az utazási szolgáltatások az egyik legkeresettebb online termékek és szolgáltatások közé tartoznak. Az online értékesítési rangsort a banki szolgáltatások és könyvek vezetik, mára az eddig harmadik helyen álló CD és DVD termékeket megel zik az utazási termékek. A legkeresettebb turisztikai termékek a repül jegy és a szállodai szoba. A desztinációkkal és termékekkel kapcsolatos információk elérhet sége és az egyre fejlettebb keres oldalak segítsége az információgy jtésben és -elemzésben megkönnyíti az összehasonlítást és így némi legeltetés által

egyre intenzívebb hatása lesz a versenyre.

Tapasztalt turisták egyre gyakrabban fogják közvetlen foglalásokból, elemenként összerakni nyaralásukat/üdülésüket.


Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Az utazási irodák szerepe csökkenni fog, miután a teljes package-ek értékesítése egyre gyakrabban közvetlenül a neten keresztül történik majd, az utazási irodák a személyre szabott szolgáltatások elterjedésben, valamint a hely- és szakismeret meglétében bízhatnak. Forrás: Európai Utazási és Turizmus Akciócsoport: Megatrendek az európai turizmusban 2005-ben



2 KÍNÁLAT-ELEMZÉS 2.1 Dunakanyar kiemelt üdül körzet Turisztikai kínálat és kereslet alakulása Dunakanyar kiemelt üdül körzetben 1997-2004 között: Egységek száma Öt-

Egységek száma

Négy-

Három-

Két-

Egy-

Szálloda összesen

1997

5

35

240

207

138

625

Összesen 1 114

218

316

313

2 586

1998

5

41

268

214

123

651

1 166

239

342

313

2 711

1999 2000 2001 2002 2003 2004 Dunakanyar 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

7 10 11 12 14 16

51 64 72 80 89 105

303 341 360 411 414 428

229 218 217 222 224 200

114 85 76 81 81 75

704 718 736 806 822 824

237 260 261 284 315 264

345 372 374 463 480 369

300 319 316 339 333 283

2 773 2 965 3 044 3 377 3 517 3 001

1 1 1 1 1 2

7 6 7 10 11 13 12 11

5 4 4 7 6 5 6 3

4 3 2

16 13 14 18 18 19 19 17

1 147 1 210 1 258 1 361 1 439 1 128 Dunakanyar 59 57 54 57 56 57 55 39

6 5 7 7 8 9 8 6

13 14 10 13 13 13 11 8

102 101 99 110 109 112 108 81

Év

Panzió

csillagos szállodák Összesen

1

Turista- Ifjúsági szálló Üdül ház Kemping Kereskedelmi szállás szálláshelyek összesen

8 12 13 15 13 13 14 10

40 86 99 124 128 133

1 1 1 1 1


Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) 2004-ben nyílt meg a 2. négycsillagos szálloda a Térségben Visegrádon. 2005-ben egy 5 csillagos szállodával b vült a kínálat: Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel Gödön. A szálláshelyek folyamatos csökkenése tapasztalható a térségben. Panzióból található a legtöbb, az összes szálláshely 48 %-a. A kereskedelmi szálláshelyek mindössze 2,7 %-a található a térségben.

Fér helyek száma Öt-

Négy-

Három-

Két-

Egy-

Szálloda összesen

Év csillagos szállodák Összesen

Fér helyek száma Panzió Turista- Ifjúsági szálló Üdül ház Kemping Kereskedelmi szállás szálláshelyek összesen Összesen 39 241 30 257 17 414 103 095 284 128

1997

3 320

11 976

36 161

26 908

15 756

94 121

1998

3 324

14 623

37 723

27 050

14 085

96 805

39 608

33 429

1999 2000 2001 2002 2003 2004 Dunakanyar 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

4 516 5 313 5 771 5 979 6 859 7 834

15 850 17 653 19 961 20 878 23 552 26 778

41 501 45 272 47 750 50 999 50 263 51 835

27 017 24 339 23 374 22 115 21 579 18 962

13 654 8 027 7 376 7 928 7 473 7 360

102 538 100 604 104 232 107 899 109 726 112 769

29 198 29 099 27 509 29 267 35 859 34 827

212 212 228 240 240 620

867 747 630 860 922 1 103 820 945

691 538 525 713 697 601 662 392

304 206 132

1 862 1 491 1 499 1 785 1 847 1 944 1 722 2 007

42 062 42 969 43 993 46 744 48 908 45 201 Dunakanyar 1 965 1 967 1 899 1 891 1 876 2 069 1 755 1 604

50

619 761 866 949 898 853 876 640

7 303 17 504 18 509 20 881 21 523 21 890

50 132 132 137 137

17 027

100 233

287 102

19 276 19 976 20 829 23 984 24 645 22 862

100 405 102 562 102 557 106 388 106 616 98 945

300 782 312 714 317 629 335 163 347 277 336 494

394 326 617 654 660 674 548 563

2 790 3 296 2 882 3 312 4 142 4 242 3 387 3 272

7 630 7 841 7 813 8 591 9 555 9 914 8 425 8 223

A fentieknek köszönhet en a fér helyekben és a szobákban a 4-3 csillagos szálláshelyeknél növekedést, a többi szállástípusnál stagnálást vagy csökkenést tapasztalunk. 14 EuroSpa Hungary Kft.


Szobák száma

Szobák Öt-

Négy-

Három-

Két-

Egy-

Év

Szálloda összesen

Panzió

csillagos szállodák Összesen

Turista- Ifjúsági szálló Üdül ház Kemping Kereskedelmi szállás szálláshelyek összesen

Összesen

1997

1 718

5 554

15 268

10 254

5 702

38 496

14 174

7 164

5 314

65 148

1998

1 720

6 829

15 982

10 388

5 114

40 033

14 620

7 518

5 352

67 523

1999 2000 2001 2002 2003 2004 Dunakanyar 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

2 174 2 538 2 750 2 840 3 275 3 709

7 316 8 174 9 094 9 562 10 653 12 112

17 722 19 402 20 358 21 696 21 449 21 977

10 364 9 287 8 883 8 513 8 127 7 179

4 898 2 961 2 653 2 901 2 748 2 634

42 474 42 362 43 738 45 512 46 252 47 611

6 555 6 521 6 162 6 806 8 591 8 410

5 658 5 890 6 212 7 313 7 264 6 895

71 615 74 976 77 161 81 878 85 465 84 924

100 100 102 106 106 280

336 320 270 343 362 454 310 359

227 185 181 264 256 202 218 130

118 89 58

681 594 609 707 720 762 634 789

15 200 15 508 16 159 16 903 17 839 16 652 Dunakanyar 681 680 643 637 631 698 628 579

111 96 158 190 206 223 154 142

1 592 1 508 1 612 1 743 1 756 1 870 1 608 1 652

20

119 138 192 209 177 165 167 119

1 728 4 695 4 890 5 344 5 519 5 356

10 22 22 25 23



2.1.1 Dunakanyar szállodai mutatószámok alakulása 1997-2004

Szállodák számának alakulása 1997-2004 14

12

10

8

6

4

2

0 1997

1998

1999

2000 *****

2001

****

***

**

2002

2003

2004

*

A szállodai szolgáltatásokra a 3 csillagos min sítés a jellemz , de a négycsillagos szállodák is megjelentek, és 2005-ben megnyílt az els 5 csillagos szálloda is a térségben. Szállodai fér helyek alakulása 1997-2004 1 200

1 000

800

600

400

200

0 1997

1998

1999

2000 *****

****

2001 ***

**

2002

2003

2004

*



Szállodai szobaszámok alakulása 1997-2004 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1997

1998

1999

2000 *****

****

2001 ***

**

2002

2003

2004

*

Kereskedelmi szálláshelyek alakulása 1997-2004 60

50

40

30

20

10

0 Szálloda

Panzió 1997

Turista1998

1999

Ifjúsági szálló 2000

2001

2002

Üdül ház 2003

Kemping

2004

Az összes kereskedelmi szálláshelyet vizsgálva megállapítható, hogy legmagasabb számban a Dunakanyarban panziók található, a kempingek, üdül házak száma csökken.



Fér helyek alakulása 1997-2004 120 000

100 000

80 000

60 000

40 000

20 000

0 Szálloda

Panzió 1997

Turista1998

1999

Ifjúsági szálló

2000

2001

2002

2003

Üdül ház

Kemping

2004

A legmagasabb fér helykínálattal a szállodák és a kempingek rendelkeznek. Szobák számának alakulása 1997-2004 2500

2000

1500

1000

500

0 Év

Szálloda 1997

Panzió 1998

1999

Turista2000

2001


2003

Üdül ház

Kemping

2004



2.2 DTFT turisztikai kínálata Külön dokumentumban vonzer leltár készült, mely az egyes településeket mutatja be elhelyezkedés, megközelíthet ség és turisztikai kínálat szerint. A következ

táblázatban

bemutatjuk a vonzer leltár összefoglalását. Kiemelt területek: Kulturális és örökségturizmus: várak, kastélyok, ,múzeumok, templomok, népi lakóház, szobor, emlékm , Aktív turizmus: természetjárás, erdei ösvények, oktató- és látogatóközpontok, lovaglás, horgászat, vadászat, Duna-part, hajózás, golf, Egészségturizmus: termálfürd , strand, fedett uszoda, Konferenciaturizmus


EuroSpa Hungary Kft.

Váci kistérség

Acsa

Csörög

Cs vár

Galgagyörk

Kismaros

Kisnémedi

Kosd

Nagymaros

Penc

Püspökhatvan

Püspökszilágy

Rád

Szokolya

Sz d

Sz dliget

Vác

Vácduka

Váchartyán

Vácrátót

Ver ce

Dunakeszi kistérség

Dunakeszi

20

repül tér, repülési lehet ség

hajóállomás

kisállatkert

magtár

park, parkerd

vízimalom

bobpálya

gyógyüdül

szanatórium

alagút

m anyag sípálya

vadaspark

golf

meleg vizü strand

lovaspark, lovaglási lehet ség

arborétum

starndfürd

fedett uszoda

turistaközpont

oktató- és látogatóközpont

konferenciahelyszín

sípálya

kiállítás

barlang

kilátó

kálvária

szobor, emlékm

horgásztó, horgászhely

kisvasút

múzeum

erdészház

pince,pincesor, présház

népi lakóház

vár, várrom

templom

kúria

kastély, palota


Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Fót Göd Pilisvörösvári kistérség Budajen Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisvörösvár Remetesz l s Solymár Telki Tinnye Tök Üröm Zsámbék Szentendrei kistérség Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu


Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Visegrád Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Fels petény Horpács Keszeg Kétbodony Kisecset Legénd Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki


Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Esztergomi kistérség Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát


Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) A 8 kistérség alábbi településein vannak kereskedelmi és magánszálláshelyek (Forrás: KSH 2005.):

2.2.1 Dunakeszi kistérség

Régió, helység

Egységek száma Fér helyek száma ebb l: ebb l: Kereskedelmi szállodák magán- Kereskedelmi szállodák magánSzálláshelyek

Szálláshelyek

összesen

összesen

Közép-Magyarország

2004

Dunakeszi*

1

0

0

8

0

0

Fót

1

0

1

32

0

9

Göd

2

1

14

183

40

46

Dunakeszi kistérség 4 1 15 223 40 55 *A 2004-es statisztika alapján Dunakeszin nincsenek szálláshelyek,a 2003-a adatok szerepelnek a táblázatban.

Gödön tovább b vült a kínálat az ötcsillagos Pólus Palace Golf és Wellness Hotellel (58 szoba). A három település turisztikai kínálata a vonzer leltárban kerül bemutatásra.

2.2.2 Pilisvörösvári kistérség

Régió, helység


Szálláshelyek

összesen Biatorbágy

összesen

2

Budajen Herceghalom

1

Budakeszi

3

1

Nagykovácsi Páty

2

49

22

1

0

12

3

40

25

6

132

100

1 1

1

4

51 6

89

89

36

Perbál Pilisborosjen



Régió, helység


Szálláshelyek

összesen

összesen

Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván

2

10

Pilisvörösvár Remetesz l s Solymár

1

1

Telki

24

66

1

4

Tök

1

10

52

30

Üröm

1

4

220

32

Zsámbék

21

Pilisvörösvári kistérség

10

2

138

56

606

189

432

A pilisvörösvári kistérségben a legtöbb kereskedelmi szálláshellyel Üröm, a legtöbb magánszálláshellyel Zsámbék rendelkezik. Az el z évekhez képest Budakeszin csökkent a legjelent sebben a szálláshelyek kínálata.

2.2.3 Szobi kistérség

Régió, helység


Szálláshelyek

összesen

összesen

Bernecebaráti Ipolydamásd

0

0

2

0

0

14

Ipolytölgyes

0

0

1

0

0

5

Kemence

2

0

1

116

0

6

Kóspallag

1

0

3

30

0

22

1

0

1

118

0

10

0

0

9

0

0

64

Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob



Régió, helység


Szálláshelyek

összesen

összesen

Tésa Vámosmikola Zebegény

3

1

27

240

78

131

Szobi kistérség

7

1

44

504

78

252

A szobi kistérségben Kemence, Nagybörzsöny és Zebegény rendelkezik a legtöbb kereskedelmi, Zebegény a legtöbb magánszállás fér hellyel.

2.2.4 Szentendrei kistérség

Régió, helység


Szálláshelyek

összesen

összesen

Budakalász

0

0

5

0

0

38

Csobánka

1

0

1

102

0

6

Dunabogdány

1

0

13

20

0

78

Kisoroszi

0

0

5

0

0

32

Leányfalu

2

0

17

62

0

551

Pilisszentkereszt

2

2

2

391

391

14

Pomáz

1

1

3

102

102

46

Szentendre

13

1

25

630

0

9

Tahitótfalu

0

0

7

0

0

49

Visegrád

7

4

35

885

763

180

Szentendrei kistérség

27

8

113

2 192

1 256

1 003

Pilisszentlászló Pócsmegyer

Szigetmonostor

A szentendrei kistérségben Visegrád, Szentendre és Pilisszentivánon összpontosul a kereskedelmi szálláshely kínálat, magánszálláshelyek esetében Leányfalu kiemelked . 26 EuroSpa Hungary Kft.


2.2.5 Váci kistérség Régió, helység


Szálláshelyek

összesen

összesen

Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk

0

0

1

0

0

9

2

0

12

242

0

57

0

0

1

0

70

0

4

1

2

370

113

20

Sz dliget

1

0

0

42

0

0

Vác

1

1

22

50

50

103

Vácduka

0

0

1

0

0

6

Ver ce

1

1

1

14

14

10

Váci kistérség

9

3

40

718

247

205

5 kistérség mindösszesen

56

15

264

4 235

1 810

1 916

Közép-Magyarország régió összesen

336

166

1 385

51 896

37 290

6 920

Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d

Váchartyán

A váci kistérségben a legtöbb kereskedelmi fér hely Szokolyán és Nagymaroson, magánszállás fér hely Vácott található.

A vizsgált öt kistérség a Közép-Magyarországi Régió szálláshelyeinek 19%-val, fér helyeinka pedig közel 28%-ával rendelkezik.



2.2.6 Dorogi kistérség

Régió, helység


Szálláshelyek

összesen

összesen

Annavölgy Bajna Csolnok

0

0

3

0

0

29

Dorog

1

0

2

44

76

32

Epöl

0

0

1

0

0

6

Kesztölc

1

0

1

30

0

14

Leányvár

0

0

1

0

Máriahalom

1

0

0

35

0

0

0

0

1

0

0

2

0

0

4

0

0

19

3

0

13

109

76

102

Dág

Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség

A dorogi kistérségben kevés számú szálláshely található, a kereskedelmi és magánszállás fér helyek közel azonos számban jelennek meg. Mindkett tekintetében Dorog a meghatározó a térségben.



2.2.7 Esztergomi kistérség

Régió, helység


Szálláshelyek

összesen

összesen

Bajót Dömös

2

0

2

228

0

80

Esztergom

18

3

23

3 293

0

0

Lábatlan

1

1

2

28

0

6

Nyergesújfalu

1

0

0

136

0

0

Pilismarót

1

0

4

159

0

16

Tát

1

1

19

50

50

77

Esztergomi kistérség

24

5

50

3 894

50

179

2 kistérség mindösszesen

27

5

60

4 003

126

252

Közép-Dunántúl

438

112

8 803

56 330

13 904

46 118

Mogyorósbánya

Sütt

Az esztergomi kistérségben a kínálat meghatározó eleme Esztergom. A kistérség teljes kínálatának 85%-a található itt.

A két kistérség a Régió kereskedelmi fér helyeinek 7%-ával, magán fér helyeinek 0,5 %-val rendelkezik.



2.2.8 Rétsági kistérség

Régió, helység

Egységek száma ebb l: Kereskedelmi szállodák

magán-

Fér helyek száma ebb l: Kereskedelmi szállodák

Szálláshelyek

magán-

Szálláshelyek

összesen

összesen

Alsópetény Bánk

5

1

6

164

52

46

Berkenye

0

0

5

0

0

20

Borsosberény

0

0

2

0

0

19

Diósjen

2

0

6

330

0

40

Horpács

1

0

1

35

0

5

Kétbodony

0

0

1

0

0

10

Kisecset

0

0

1

0

0

10

Nagyoroszi

1

0

0

24

0

0

1

0

0

34

0

0

Szendehely

0

0

3

0

0

21

Szente

0

0

1

0

0

7

Tolmács

0

0

1

0

0

10

Rétsági kistérség

10

1

27

587

52

188

446

81

2 627

35 838

6 923

16 608

Fels petény Keszeg

Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok

Tereske

Észak-Magyarország

A rétsági kistérségben Bánk és Diósjen

a kiemelt kínálati tényez . A kereskedelmi

szálláshelyek 1,6%-ával, a magánszálláshelyek 1,13%-ával rendelkezik a kistérség.



2.2.9 DTFT helyzete Az alábbi táblázat a DTFT három megyéhez és az országhoz viszonyított számait mutatja. A három megye kereskedelmi szálláshelyeinek 37,8%-a, magánszálláshelyeinek 33,9%-a, kereskedelmi fér helyeinek 38,9%-a, magán fér helyeinek 36,5%-a található.

Régió, helység


Szálláshelyek

összesen

összesen

Komárom-Esztergom

80

22

189

9 993

1 405

1 107

Nógrád

53

7

200

3 946

302

1 253

Pest

113

31

645

8 734

3 360

4 099

3 megye

246

60

1 034

22 673

5 067

6 459

3 001

824

43 889

336 494

112 769

240 376

93

21

351

8 825

1 988

2 356

Ország összesen DTFT

A DTFT térségre a magánszálláshelyek magas száma jellemz , kiemelt terület a Szentendrei, az Esztergomi és a Pilisvörösvári kistérség. Kereskedelmi és magánszálláshelyek a DTFT-ben 2004 140

120

100

80

60

40

20

0 Dunakeszi kistérség


Szobi kistérség

Szentendrei Váci kistérség kistérség

Egységek száma kereskedelmi szálláshelyek

Dorogi kistérség



Egységek száma magánszálláshelyek

Fér helyek tekintetében az Esztergomi és a Szentendrei kistérségek kiemelked ek, Visegrád, Szentendre és Esztergom vonzerejének és turisztikai kínálatának köszönhet en. 31 EuroSpa Hungary Kft.


Kereskedelmi és magánszálláshelyek fér helyei a DTFT-ben 2004. 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Dunakeszi kistérség


Szobi kistérség

Szentendrei Váci kistérség kistérség

Fér helyek száma kereskedelmi szálláshelyek

Dorogi kistérség



Fér helyek száma magánszálláshelyek



3 KERESLET ELEMZÉS

3.1 Dunakanyar kiemelt üdül körzet A következ diagramok a vendégek és vendégéjszakák alakulását mutatják a Dunakanyarban:

Vendégek számának alakulása a Dunakanyarban 1997-2004 90000

80000

70000

60000

50000

40000

30000

20000

10000

0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

-10000 Szálloda

Panzió

Turistaszállás

Ifjúsági szálló

Üdül ház

Kemping

A szállodákban emelkedést tapasztalhatunk, míg az egyéb kereskedelmi szálláshelyek tekintetében csökkenés figyelhet meg a vendégek számában. Az okok között megemlíthetjük a szálláshelyek min ségi változását, a szállodák számában való növekedést, a egyéb kereskedelmi szálláshelyek tekintetében pedig a csökkenést. A térségre a belföldi látogatók nagyobb aránya jellemz .



Vendégek számának alakulása 1997-2004 80 000

70 000

60 000

50 000

40 000

30 000

20 000

10 000

0 Szálloda

Panzió

Turistaszállás 1997

1998

1999

2000


2002

2003

Üdül ház

Kemping

2004

Vendégéjszakák alakulása a Dunakanyarban 1997-2004 200000 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

-20000 Szálloda

Panzió

Turistaszállás

Ifjúsági szálló

Üdül ház

Kemping

A vendégéjszakák hasonló alakulást mutatnak a vendégekhez.



Vendégéjszakák alakulása 1997-2004 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Szálloda

Panzió

Turistaszállás 1997

Átlagos tartózkodási id **** *** ** 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

1,88 1,84 1,72 1,59 1,53 1,77

1,88 2,04 1,71 1,72 1,72 1,91 1,94 2,03

2,12 2,41 2,66 3,18 3,40 3,57 3,60 4,98

*

1998

1999

Ifjúsági szálló

2000

2001

2002

2003

Üdül ház

Kemping

2004

Szálloda Turista- Ifjúsági összesen Panzió szállás szálló Üdül ház Kemping Összesen

2,11 1,99 2,50 1,67

1,86

1,98 2,12 1,94 2,04 2,01 2,11 2,18 2,19

2,31 2,20 2,21 2,41 2,27 2,33 2,01 2,07

3,88 2,28 2,66 2,45 2,08 2,28 2,33 1,84

2,51 1,91 1,93 1,74 1,76 1,75

2,84 2,54 2,34 2,81 2,32 1,89 2,21 2,56

2,83 2,76 2,89 2,84 2,47 2,75 2,40 2,87

2,35 2,25 2,20 2,30 2,14 2,22 2,15 2,18

Az elmúlt évek során az átlagos tartózkodási id 2,2 nap körül alakult a Dunakanyar kiemelt üdül területen. A legmagasabb tartózkodási id t a kétcsillagos szállodák, a kempingek és az üdül házak regisztrálták. A legalacsonyabb az egycsillagos szállodákban és az ifjúsági szállókban volt. Szállodák szobakihasználtsága az elmúlt években: Évek 2000 2001 2002 2003 2004

négycsillagos 50,0 52,6 43,6 38,2 46,5

háromcsillagos

kétcsillagos

egycsillagos

25,3

4,8

25,0

-

30,3

-

30,3

-

37,2

19,8

29,6 30,4 28,1 30,3 28,3

A szállodák kihasználtsága a az országos átlag kb. 2/3-ad része. 35 EuroSpa Hungary Kft.


3.2 Budapest, Közép-Dunavidék turisztikai régió

3.2.1 Dunakeszi kistérség A Dunakeszi kistérség Dunakeszi, Fót és Göd településekb l áll. A kistérséget 7-8 ezer vendég kereste fel az elmúlt években, 2005-ben ez a szám valószín leg növekedést fog mutatni, hiszen megnyílt az 5 csillagos Pólus Palace Hotel Gödön. A vendégek 15-20 ezer vendégéjszakát töltöttek a kistérségben. Az átlagos tartózkodási id 2,27 napról 2,02 napra csökkent le a vizsgált id szakban. Jellemz a belföldi vendégek jelenléte a kistérségben, akik esetében 2 nap feletti, míg a külföldiek két nap alatti átlagos tartózkodást regisztráltak. Dunakeszi kistérség vendégek száma 2001-2004 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000

2001

2002

Göd


Fót

Dunakeszi

Göd

2003


Fót

Dunakeszi

Göd


Fót

Dunakeszi

Göd

Fót

Dunakeszi

0


1 000

2004

Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi

Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi

Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi

Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi



Dunake sz i kisté rsé g ve ndé gé jsz akái 2001-2004 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000

2001

2002

2003


Göd

Fót

Dunakeszi


Göd

Fót

Dunakeszi


Göd

Fót

Dunakeszi


Göd

Fót

Dunakeszi

0

2004

Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi

Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi

Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi

Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi

3.2.2 Pilisvörösvári kistérség

A pilisvörösvári kistérségben az alábbi településeken regisztráltak kereskedelmi és magánszálláshelyeket: Biatorbágy

Pilisjászfalu

Budajen

Pilisszentiván

Herceghalom

Pilisvörösvár

Budakeszi

Solymár

Nagykovácsi

Telki

Páty

Tök

Perbál

Üröm

Pilisborosjen

Zsámbék

Piliscsaba

A legmagasabb látogatottság Budakeszit és Pátyot jellemezte az elmúlt években. A kistérséget 5-8 ezer vendég látogatta meg, akik 20-30 ezer vendégéjszakát töltöttek a településeken. Az átlagos tartózkodási id 3,13 napról 4,21 napra n tt. A bel- és külföldi vendégek hasonló arányban látogatták a kereskedelmi szálláshelyeket, a magánszálláshelyeknél a belföldi vendégek aránya kb. 60%. 37 EuroSpa Hungary Kft.



Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség


Pilisvörösvári kistérség vendégek száma 2001-2004

9 000

7 500

6 000

4 500

3 000

1 500

0

2001


EuroSpa Hungary Kft. 2002

Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi 2003


2004


39

0

EuroSpa Hungary Kft. Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség Biatorbágy Budajen Herceghalom Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Pilisborosjen Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Telki Tök Üröm Zsámbék Pilisvörösvári kistérség


Pilisvörösvári kistérség vendégéjszaka 2001-2004

30 000

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

2001 2002 2003 2004

Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi

Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégéjszakák száma magán- szálláshelyek belföldi

40


3.2.3 Szobi kistérség Az alábbi települések rendelkeznek kereskedelmi és magánszálláshellyel:

Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény

A térségben a vendég- és vendégéjszaka számok folyamatos csökkenést mutatnak, 28 ezerr l 21 ezerre csökkent a vendégek, 61 ezerr l 49 ezerre a vendégéjszakák száma. A belföldi vendégek aránya 99%! Az átlagos tartózkodási id növekedett, 2003-ban 4,45 nap volt, 2004ban viszont lecsökkent 2,15 napra.


Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség


Szobi kistérség vendégek 2001-2004

30 000

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

0

2001

EuroSpa Hungary Kft. 2002 2003 2004

Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi

Vendégek száma magán- szálláshelyek külföldi Vendégek száma magán- szálláshelyek belföldi

42

Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Per csény Szob Tésa Vámosmikola Zebegény Szobi kistérség


Szobi kistérség vendégéjszaka 2001-2004

70 000

60 000

50 000

40 000

30 000

20 000

10 000

0

2001




43


3.2.4 Szentendrei kistérség A

szentendrei

kistérségben

az

alábbi

települések

rendelkeznek

kereskedelmi

és

magánszálláshellyel: Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád

A térségbe 70-72 vendég látogat el, és 150 ezer vendégéjszakát tölt itt. Az átlagos tartózkodási id 2,4 nap körül alakul, az elmúlt években csökkenést mutat. A belföldi-külföldi arány az elmúlt években eltolódott, magánszálláshelyek tekintetében a közel azonos arányból 90 % belföldi és 10 % külföldi eloszlás lett. A kereskedelmi szálláshelyekre évek óta a 90-10 %-os belföldi-külföldi megoszlás a jellemz .


0

EuroSpa Hungary Kft. Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei


Szentendrei kistérség vendégek 2001-2004

80 000

70 000

60 000

50 000

40 000

30 000

20 000

10 000

2001 2002 2003 2004



45

0

EuroSpa Hungary Kft. Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei kistérség Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei kistérség Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei kistérség Budakalász Csobánka Dunabogdány Kisoroszi Leányfalu Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pomáz Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu Visegrád Szentendrei kistérség


Szentendrei kistérség vendégéjszaka számok

160 000

140 000

120 000

100 000

80 000

60 000

40 000

20 000

2001 2002 2003 2004



46


3.2.5 Váci kistérség

A váci kistérség alábbi települései rendelkeznek kereskedelmi és magánszálláshellyel: Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce

A kistérség vendég- és vendégéjszaka számaira folyamatos csökkenés jellemz , a 30 ezres vendégszám 2004-ra 14 ezerre csökkent, a 72 ezres vendégéjszaka szám pedig 28 ezerre. A belföldi-külföldi reláció 85-15%. Az átlagos tartozkodási id ben is csökkenés tapasztalható, de 2004-ben is 3,2 nap volt.


0

EuroSpa Hungary Kft. Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség


Váci kistérség vendég 2001-2004

35 000

30 000

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

2001

Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek külföldi 2002

Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyek belföldi 2003


2004


48

0

EuroSpa Hungary Kft. Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség Acsa Csörög Cs vár Galgagyörk Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sz d Sz dliget Vác Vácduka Váchartyán Ver ce Váci kistérség


Váci kistérség vendégéjszaka 2001-2004

80 000

70 000

60 000

50 000

40 000

30 000

20 000

10 000

2001 2002 2003



2004

49


3.3 Közép-Dunántúl turisztikai régió

3.3.1 Dorogi kistérség

A dorogi kistérségben az alábbi településeken található kereskedelmi és magánszálláshely: Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod

A kistérségben a közel 4,5 ezer vendég 14-18 ezer vendégéjszakát töltött. A dorogi kistérség is csökken tendenciát mutat a vendégéjszakák tekintetében. Az átlagos tartózkodási id viszont itt a legmagasabb, 2004-ben 6,47 nap volt. 99%-ban belföldi vendégeket fogadnak.


Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség


Dorogi kistérség vendég 2001-2004

5 000

4 500

4 000

3 500

3 000

2 500

2 000

1 500

1 000

500

0

2001




51

Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Nagysáp Máriahalom Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Dorogi kistérség


Dorogi kistérség vendégéjszaka 2001-2004

18 000

16 000

14 000

12 000

10 000

8 000

6 000

4 000

2 000

0

2001




52


3.3.2 Esztergomi kistérség Az

esztergomi

kistérségben

az

alábbi

településeken

található

kereskedelmi

és

magánszálláshely:

Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát A kistérségbe 35 ezer vendég érkezett, akik 100 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Az átlagos tartózkodási id az elmúlt években csökkent, 3,35 nap volt 2004-ben. Az ide látogatók 25%-a külföldi, 75%-a belföldi vendég. Kiemelked en a legtöbb vendégek Esztergom fogadja.


0

EuroSpa Hungary Kft. Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi kistérség Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi kistérség Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi kistérség Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi kistérség


Esztergomi kistérség vendég 2001-2004

35 000

30 000

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

2001 2002 2003 2004



54


Esztergomi kistérség vendégéjszaka 2001-2004 120 000

100 000

80 000

60 000

40 000

0

Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Sütt Tát Esztergomi

20 000

2001

2002

2003

2004







3.4 Észak-Magyarország turisztikai Régió

3.4.1 Rétsági kistérség

A rétsági kistérségben az alábbi településeken található kereskedelmi és magánszálláshely: Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi N tincs Pusztaberki Rétság Romhány Szendehely Tolmács A térségbe a 9-11 ezer vendég érkezett, akik korábban 30 ezer, 2004-ben azonban már csak 21 ezer vendégéjszakát töltöttek. 95 %-ben belföldi vendégek látogatják a térséget. Az átlagos tartózkodási id 3,3 napról 2,64 napra csökkent a térségben.


Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen FelsHorpács petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp Nsagárd tincs Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Rétsági Tolmács kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség


Rétsági kistérség vendég 2001-2004

12 000

10 000

8 000

6 000

4 000

2 000

0

2001




57

Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjen Horpács Fels petény Keszeg Kétbodony Kisecset Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp N tincs sagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács Rétsági kistérség


Rétsági kistérség vendégéjszaka 2001-2004

35 000

30 000

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

0

2001




58


3.5 DTFT helyzete

Ve ndé ge k a DTFT-be n 2001-2004

250 000

200 000

150 000

100 000

50 000






Váci kistérség

Dorogi kistérség

Szobi kistérség

2003






Váci kistérség

Dorogi kistérség

Szobi kistérség




2002



Váci kistérség

Dorogi kistérség

Szobi kistérség






Váci kistérség

2001

Dorogi kistérség

Szobi kistérség




0

2004


A DTFT-ben a szentendrei kistérség kiemelked a vendégszámok tekintetében, de er teljes csökkenés tapasztalható 2001 óta. Egyértelm en a belföldi vendégek kimagasló aránya látható mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyek tekintetében. A térség közel 300 ezres vendégszáma az elmúlt 3 évben 160 ezerre csökkent. Az átlagos tartózkodási id 3,5 nap a DTFT-ben. A KSH által nem mért, de éves szinten 6-8 millió f lehet a napi látogatók száma a 8 kistérségben.

59


Ve ndé ge k a 3 me gyé be n é s a DTFT-be n 2001-2004 300 000

250 000

200 000

150 000

100 000

50 000

2001

2002


2003


DTFT

Pest

Nógrád

Esztergom

Komárom-

DTFT

Pest

Nógrád

Esztergom

Komárom-

DTFT

Pest

Nógrád

Esztergom

Komárom-

DTFT

Pest

Nógrád

Esztergom

Komárom-

-

2004



Vendégéjszakák tekintetében a szentendrei, a váci és az esztergomi kistérségek jóval az átlag felett teljesítettek. Ve ndé gé jsz akák a DTFT-be n 2001-2004

160 000 140 000 120 000

100 000 80 000 60 000 40 000 20 000

2002

2003


Dorogi kistérség


Váci kistérség


Szobi kistérség




Dorogi kistérség


Váci kistérség


Szobi kistérség





Váci kistérség

Dorogi kistérség

Szobi kistérség






Váci kistérség

2001

Dorogi kistérség

Szobi kistérség




0

2004





A DTFT-ben a 2001-ben 300 ezres vendégéjszaka szám 2004-re közel 400 ezerre növekedett.

60


Ve ndé gé jsz akák a 3 me gyé be n é s a DTFT-be n 2001-2004 700 000

600 000

500 000

400 000

300 000

200 000

2001

A

Dunakanyar

a

2002

2003




gyengeségekkel egyaránt

fogyasztói

rendelkezik,

kereslet

szempontjából

amelyekb l az elmúlt

Dunakanyar összesen

2004


nemzetközi

Pest

Nógrád

KomáromEsztergom

DTFT

Pest

Nógrád

KomáromEsztergom

DTFT

Pest

Nógrád

KomáromEsztergom

DTFT

Pest

Nógrád

0

KomáromEsztergom

100 000

er sségekkel

és

id szakban az utóbbi

er teljesebben érvényesült: lassú hozzáférés, a programok és élmények térbeli és id beli koordinálatlansága hátrányosan érinti a gyors, komplex, impulzív élményt igényl keresletet, alacsony szinten van a térség legnagyobb részében a szállásszolgáltatás színvonala, a bels

közlekedés a f tengelyeket kivéve

turistaigényekkel

amelyek nem feltétlenül egyeznek a

szezon és a hétvége kezdetén és végén a f utak budapesti bevezet

forgalma hosszú várakozó sorokat alakít ki, az aktív turizmus szolgáltatások száma növeked ben van, de azok ismertsége, a szolgáltatások komplexitása és infrastruktúrája elmarad a nemzetközi igényekt l, ez utóbbi önkormányzati-magán összefogást indokol (pl. esztergomi kiköt ) a terület szolgáltatásai igen kevéssé interaktívak, hiányos a nyelveken tudó animációra is felkészült fogadó személyzet megléte, az egyes programokban található aktív elem egyes ifjúsági turizmus rendezvények kivételével nem ismert, kevés példát

találni

magasabb

kategóriájú

szolgáltatások

és magasabb

költés

lehet ségeinek kielégítésére (pl. kihasználatlan kerékpárút-forgalom). Fenti gyengeségek miatt nem érvényesül a nemzetközi érkezésekben Budapest küld hatása, amely pedig nagy tartalékokat rejt. A belföldi turizmusban is érzékelhet

egyes

versenyrégiók elszívó hatása, ahol a koordinált fejlesztések a kereslet trendjeinek megfelel változásokat indítottak meg. A kínálat lassú változása a kereslet kedvez tlen alakulását idézte

61

Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) el

az elmúlt 5 évben a Dunakanyarban, amikor is becslések szerint 15%-kal csökkent az

idegenforgalmi bevételek nagysága. A kitelepültek kereslete f ként az aktív turizmus szolgáltatásaira összpontosul. Lovas, kerékpáros, sport és wellness kínálatokban azonban ritkán találnak jól kiépített és megszervezett programlehet séget, sok község ezért alvótelepüléssé alakul, ahova csak pihenni megy haza Budapestr l a lakos és szabadid s sport- és wellness-programjainak egy részét is a f város egyre b vül kínálatából választja. A hétvégi házak lakosai sok esetben téliesítették épületüket és kitelepültté váltak, akik ezt nem tették meg, azok viszont nyári szabadságukat töltik gyakran a Dunakanyarban és viszonylag kevés szolgáltatást vesznek igénybe. Az utóbbi id ben a családi programok és a kulturális rendezvénysorozatok pozitívan szólították meg ezt a réteget, mely nagy számban vesz részt f ként a rendezvényeken. A kirándulók és turista vendégek tipikusan 3-6 órát tartózkodnak a Dunakanyarban. Az érkez

egyéni vendégeknek és csoportoknak kevés helyszín készült fel olyan program

kiajánlásra, amely többnapos tartózkodást eredményez. (Forrás: Dunakanyar Stratégia 2002

Hitesy, Bartucz & Hollai Üzleti Tanácsadó Iroda)

62


4 SWOT-ANALÍZIS

4.1 Kistérségi SWOT-ok A kistérségekben tartott egyeztetések és személyes megkérdezések által az alábbi SWOTanalíziseket állítottuk össze az egyes kistérségekre. A veszélyek között nem jelenítettük meg az általános veszélyeket, csak a kiemelt, a térségre különösen jellemz tényez ket határoztuk meg. A DTFT-re készült SWOT-analízis összefoglalása és kiegészítése is az alábbi térségieknek. Itt f ként az er sségek és gyengeségek meghatározása volt szempont.

4.1.1 Váci kistérség Er sségek Dunakanyar márkanév a turizmusban Nagyszámú üdül ház Kerékpárút hálózat kit n Erd k kiemelt jelent ség ek Katalinpuszta Gyadai tanösvény magas látogatottsága Dunakanyar tudat Vadászturizmus (belföldi vadászok) Örökségturizmus (templomok, kastélyok, kúriák) Budapest közelsége

Lehet ségek Duna komplex fejlesztési program, része a turizmus Turizmusfejlesztés területei: kézm vesség, kismesterségek, kulturális értékek felhalmozása Világörökség várományosa a Dunakanyar Tömegközlekedés fejlesztése, el városi vasutak Nagymaros Visegrád kötélpálya terv megvalósulása További erdei iskolák, tanösvények, pihen helyek kialakítása Környezettudatos nevelés Rekreációs, pihen turizmus kihasználása Ökoturizmus, kulturális, örökségturizmus, lovasturizmus, csendturizmus, vallási turizmus, vadászturizmus Gasztronómia Rendezvénysorozatok Interreg pályázatok, kapcsolatok, Régiós összefogással

Gyengeségek A Régió koordinációs szervezete lassan, nehézkesen jött létre Gyenge az érdekérvényesítés Úthálózat, forgalom Hétvégi forgalom er s Börzsönyi kisvasút fenntartása drága Kerékpárút hálózat fenntartása problémás Infrastrukturális hátrányok, hiányok Önkormányzatok forráshiánya a pályázatokhoz Turisztikai szakképzés Állatállomány csökken, paraszti gazdaságok elt ntek Tömegközlekedés fejletlensége (agglomeráció kitolódását gátolja), parkolóhelyek hiánya A vízlépcs utáni terület rendezetlensége, kihasználatlan területek Veszélyek Nemzeti Park területén quadozás, motorozás szabályoktól mentesen Ipari üzemek (Vác Cementgyára) Pályázatok hiánya a régióban

63

Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Falusi turizmusra való építés, szakemberképzés Biogazdálkodás, sz l - és bortermelés, bogyós gyümölcstermelés, vadrepce - energiatermelés Térségi munkaer felszívás Püspökhatvan tóhasznosítás, pihen , üdül övezet

4.1.2 Dorogi kistérség Er sségek Klastrompuszta sok vendéglátogatót fogad (1 napos program) ( smonostor) Máriahalom, Dág pincesor, Kesztölc borkultúra Bajna alkotóház, Sándor-Metternich kastély felújítása megtörtént Esztergomi Nyári Játékok rendezvénysorozat egyre több látogatót vonz Közel 1 mrd Ft-ot nyertek a városközpont rehabilitációjára (tanuszoda, útrehabilitáció) Szép természeti környezet Sportrendezvények (teke, kézilabda, birkózás) Falusi turizmus gazdálkodási ismeretek oktatása Lehet ségek Palatinus Strand fejlesztése Több településen is megoldást nyújtana a falusi turizmus Menedékházak, turistaházak építése Gyalogutak felfestése, karbantartása Falusi vendéglátás fejlesztése (1-1 vendégl falvanként) Táti szigetvilág (csónakház, régi hagyományok visszaállítása, gyermekoktatás a területen) Feln ttképzés er sítése, gyakorlati oktatás

Gyengeségek Túl sok stratégia készül, ezekkel való összhang Alacsony tartózkodási id Falusi turizmus nem tapasztalható, mez gazdaság megsz nt Bakancsos turizmus elmaradása, a turistaházak, kulcsos házak elt ntek Magas munkanélküliség Kevés a vendéglátó egység és a szálloda Kevés a marketing

Veszélyek

4.1.3 Dunakeszi kistérség Er sségek Jó a közúti megközelíthet sége Dunakeszi Alag lovaspálya Göd: 5* szálloda (golf, spa, lovas) Termálfürd , dunai strandok Horgásztó Er söd helyi gazdasági élet

Lehet ségek Vízi turizmus Lovassport a gödi termálvízzel összekapcsolva több napos tartózkodást biztosíthat Települések turisztikai kínálatának összekapcsolása Sportrepül tér kihasználása Tanösvények kialakítása Programok kialakítása a budapesti lakosság számára (közelség miatt)

Gyengeségek Jelent s beköltözések vannak, de nincs helyi identitás Arculathiány a településeken A településeknek nincs központja Humán infrastruktúra fejlesztés nem követte a beköltözéseket Térségben való gondolkodás hiánya Forráshiány a településeken Civilek érdekérvényesít szerepe gyenge Tömegközlekedés gondot okoz Vízi közlekedés nem m ködik jól Szezonalitás Börzsöny - kullancsok Veszélyek

64


4.1.4 Rétsági kistérség Er sségek Bánk üdül terület (Bánki nyár, Tó, szálláshely, vendéglátás, üdül helyek) Erd s területek, kiemelked természeti területek Vadászat Nógrád vár rád honlap üzemeltetése Örökségturizmus (kastély, tájház, emlékház) Néphagyományok, rendezvények

Gyengeségek Úthálózat Falusi turizmus elszórt egységek Termál fürd helyek hiánya

Lehet ségek Bányavasút Bánk és Fels petény között Idegenforgalmi attrakciók számát növelni Ipoly revitalizációs program

Veszélyek

4.1.5 Esztergomi kistérség Er sségek Konferenciaturizmus, üzleti turizmus fellendülése az elmúlt években Osztálykirándulások Szállásadók min sége javul Kulturális sokszín ség (múzeumok, bazilika, vár, stb.) Megvalósult fejlesztések: termálfürd Nyári rendezvények, fesztiválok nagy forgalma (gitárfesztivál, várszínházi rendezvények, Fesztergom, stb.) Esztergom-Párkány Mária Valéria híd Alacsony munkanélküliség Kórházi szolgáltatások igénybevétele Szlovákiából Duna-partiság Lehet ségek Füves sportrepül tér Konferenciaturizmus Turisztikai együttm ködés Szlovákiával Párkánnyal (melegvizes fürd ) Visegrád-Esztergom világörökségi pályázat (esetleg a teljes Dunakanyar) Dobogók fejlesztése: libeg , túraútvonalak, tanösvény, látogatóközpont Strázsahegy kihasználása Esztergom szálló fejlesztése Lovasturizmus, golf, falusi turizmus fejlesztése

Gyengeségek Térségi erd ket veszélyezteti a lakosság, turisták gondatlan erd használata 1 napos turizmus Nem gyakorlatias az idegenforgalmi képzés Szakemberhiány a turizmusban Rossz megközelíthet ség

Veszélyek Bevásárlóturizmus Szlovákia turisztikai kínálata, alacsony árai

65


4.1.6 Pilisvörösvári kistérség Er sségek Budai hegység, természeti környezet Budapest közelsége Egyetemi városok Sportrepül tér Autópálya közelsége Kórházak (pl.Telki, Budakeszi) Gazdasági meger södés Hétvégi kirándulóterület Budakeszi Vadaspark Lehet ségek 10-es út, M0-ás, vasúthálózat fejlesztése Parkolóhelyek fejlesztése Kerékpárutak fejlesztése Lovaglás Terepmotorosok számára kijelölt területek Természetvédelem összehangolása a használattal Erdei kerékpárutak

Gyengeségek Túlméretezett, túlhangsúlyozott természetvédelem Korábban nyugdíjasok hétvégi kirándulásainak volt a helyszíne, most nem lehet bemenni a védett területekre Kamionforgalom

Veszélyek Túlnépesedés

4.1.7 Szentendrei kistérség Er sségek Helyi civil szervezet turizmusfejlesztési stratégiát készít Természeti környezet Duna Kulturális látnivalók, múzeumok Történelmi helyek Bakancsos turizmus er ssége (Rám-szakadék) Szentedre és Visegrád a két zászlóshajó Kisoroszi természeti kincs Lovasturizmus Sétahajózás Szálláshelyek fejlesztése Sokszín turisztikai kínálat Horgászati lehet ségek, tavak (pl. Visegrád, Dunabogdány Bergmann tó) Sárkányrepülés, helikopter Bobpálya Visegrád Erdei iskolák, jurta-színház, gyermektáboroztatás Budapest közelsége, HÉV Szentendrér l Bp. irányába Vadászturizmus Síelési lehet ség Lehet ségek Projektszemlélet: Szentendrei Sziget: ökológiai fejlesztések Pilis: turizmusfejlesztés Dunamente Munkahelyteremtés Közösségi terek megteremtése Helyi identitás-tudat er sítése Viziturizmus Sportcélú kishajók számára lehet séget kialakítani (pl. jet-sky) Fürd k (Lepence, Leányfalu, Szentendre), strandok

Gyengeségek Térségi szervezetek (civil, önkormányzat) alulfinanszírozottak Szociális háttér hiánya (iskola, óvoda, eü) Sz kös keretek a Pilisi Parkerd nél a jóléti feladatokra Nincs fels fokú képzés a térségben Hajók tankolási lehet sége, európai szint kikötési lehet ségek hiánya kishajóra Vadkempingezés Bungalók hiánya Egynapos turizmus Rossz megközelíthet ség Szórakozóhelyek (pl. autósmozi), min ségi kávézók hiánya Szennyvízhálózat nem megoldott Térségen belül is jelent s eltérések a települések között

Veszélyek Túlnépesedés Duna vízszintjének ingadozása, tisztasága Szúnyoginvázió, kullancsveszély,

66

Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) (Dunabogdány, Kisoroszi, Tahitótfalu) fejlesztése Fesztiválok továbbfejlesztése (Szentendre Szabadtéri Színház, Visegrád Palota Játékok) Alapvet kínálati elemek fejlesztése: üzletek, szórakozóhelyek kialakítása Együttm ködés a települések között Min ségi turizmus fejlesztés Lovasturizmus fejlesztése Vállalkozói szemléletváltás el segítése

4.1.8 Szobi kistérség Er sségek Bakancsos turizmus Áprilisban felmérés indul a helyi termékekr l, honlap, tájékoztató táblák, szórólapok Jól kiépített kerékpárutak Nemzeti Parkok: oktatás-nevelés, természetvédelem Gazdag helytörténeti gy jtemény (tájházak) Szlovák kapcsolat er s (oktatás, kultúra) Kisvasút

Lehet ségek Gastroland (munkahelyteremtés) Új út megépítése Rétság-Szob Falusi turizmus Tájházak fejlesztése Ipoly-mente látnivalóinak er sítése Víztározók turisztikai hasznosítása (pl. Bernecebaráti, Nagybörzsöny) Per csényi strand helyreállítása Börzsönyi kisvasút fejlesztése Együttm ködés a turisztikai vállalkozások között Gyalogos turistaösvények kijelölése zöldutak Magyarországon program Kerékpárutak Élhet bb települések Erdei iskolák Komplex vállalkozásfejlesztési program kidolgozása

Gyengeségek Helyi társadalom, együttm ködés gyenge Infrastruktúra Duna fejlesztésének elmaradása, kiköt k hiánya B s-Nagymarosi beruházás elmaradása miatt a kistérség leépülése Helyi lakosság tájékozatlan a tervezett beruházásokkal kapcsolatban Bogyós gyümölcstermelés megsz nése Tanácsadás, oktatás hiánya a lakosság számára Kerékpárutakhoz kapcsolódó szolgáltatások hiánya Gondok az önkormányzatok és a Nemzeti Parkok között Önkormányzatok finanszírozási problémákkal küzdenek Munkahelyhiány Elvágott terület a határ és a Börzsöny által Veszélyek Gastroland (túlméretezettség, környezeti hatások)

67


4.2 DTFT SWOT Er sségek

Fontosság

Dunakanyar márkanév a turizmusban

10

Nagyszámú hétvégi ház

10

A meglév kerékpárút hálózat

10

Erd k kiemelt jelent ség ek

10

Dunakanyar tudat

10

Budapest közelsége

10

Szép természeti környezet, kedvez természetföldrajzi adottságok, melyek összekapcsolhatók számos turizmusággal:

10

-

Vadászturizmus (belföldi vadászok)

-

Sportrendezvények

-

Falusi turizmus Örökségturizmus (templomok, kastélyok, kúriák)

-

Vallási turizmus

-

Rendezvényturizmus: néphagyományok, fesztiválok, sportrendezvények

-

Konferenciaturizmus, üzleti turizmus fellendülése az elmúlt években

-

Kulturális turizmus Osztálykirándulások

-

Lovasturizmus

Jó a közúti megközelíthet sége

10

Er söd helyi gazdasági élet

10

DTFT Dunakanyar.hu és Nógrád vár rád honlapok üzemeltetése,

10

Szálláshelyek min sége javul

10

Megvalósult fejlesztések: termál-fürd , szálláshelyek, golfpálya, további befektetési kedv élénkülése

10

Esztergom-Párkány Mária Valéria híd

10

Alacsony munkanélküliség (bizonyos térségekben) Duna-partiság (bizonyos térségekben)

8 10

Egyetemi városokhoz kapcsolódó szolgáltatások megléte Sportrepül terek

5 5

É-D irányú közlekedés megfelel volta Hétvégi kirándulóterületek Budapest lakosai számára

10 10

Szentendrei sziget

10

Helyi civil szervezetek a turizmus-fejlesztésben

10

Sok nemzetiségi kultúra

10

Duna

10

68


Gyengeségek

Fontosság

Gyenge az érdekérvényesítés

10

Úthálózat, forgalom, hétvégi forgalom er s

10

Kerékpárút hálózat fenntartása problémás

10

Infrastrukturális hátrányok, hiányok, tömegközlekedés fejletlensége, parkolóhelyek hiánya

10

Önkormányzatok forráshiánya a pályázatokhoz

10

Turisztikai szakképzés hiányos volta

10

A vízlépcs utáni terület rendezetlensége, kihasználatlan területek

8

Túl sok fejlesztési stratégia készül

8

Alacsony tartózkodási id

10

Falusi turizmus nem tapasztalható, mez gazdaság megsz nt bizonyos térségekben (pl. dorogi kt), elszórt egységekben találhatók meg a szolgáltatók

10

Bakancsos turizmus elmaradása bizonyos területeken, a turistaházak, kulcsos házak elt ntek

10

Magas munkanélküliség bizonyos területeken

10

Kevés a vendéglátó egység és a szálloda

10

Kevés és nem összehangolt a marketing Jelent s beköltözések vannak, de nincs helyi identitás

10 7

Arculat, marketing hiánya a településeken Nem minden településeknek van központja Térségben való gondolkodás hiánya Forráshiány a településeken

10 8 10 10

Civilek érdekérvényesít szerepe gyenge

10

Vízi közlekedés nem m ködik jól Térségi erd ket veszélyezteti a lakosság, turisták gondatlan erd használata

10 10

1 napos turizmus Nem gyakorlatias az idegenforgalmi képzés, turizmusban szakemberhiány

10 10

Túlméretezett, túlhangsúlyozott természetvédelem

10

Korábban nyugdíjasok hétvégi kirándulásainak volt a helyszíne, most nem lehet bemenni a védett területekre

7

Kamionforgalom

7

Térségi szervezetek (civil, önkormányzat) alulfinanszírozottak

5

Sz kös keretek a Pilisi Parkerd nél a jóléti feladatokra

5

Kevés a fels fokú képzés a térségben

5

Hajók tankolási lehet sége, európai szint kikötési lehet ségek hiánya kishajóra

10

Vadkempingezés Szórakozóhelyek (pl. autósmozi), min ségi kávézók hiánya

10 8

Szennyvízhálózat nem megoldott

8

Helyi társadalom, együttm ködés gyenge

10

Duna fejlesztésének elmaradása, kiköt k hiánya

10

Tanácsadás, oktatás hiánya a lakosság számára Kerékpárutakhoz kapcsolódó szolgáltatások hiánya

8 10

Rendezetlen utcaképek, városképek, zsúfoltság

10

Fesztiválok min sége javítandó

8

69

Dunakanyar Turizmusfejlesztési Stratégia (Munkaanyag) Komplex kínálat hiánya Alapvet kínálati elemek hiánya (pl. este is nyitvatartó üzletsorok, szórakozóhelyek, kávézók, sportlétesítmények, kulturális intézmények)

10

Turisztikai vállalkozói aktivitás gyenge

10

Lehet ségek

10

Fontosság

Duna komplex fejlesztési program, része a turizmus (turizmusfejlesztés területei: kézm vesség, kismesterségek, kulturális értékek felhalmozása), strandok, fürd k, kiköt k, sportlétesítmények, szállodahajó-kiköt k, yacht-kiköt k, parti sétányok fejlesztése, ezáltal a vizi turizmus er sítése

10

Világörökség várományosa a Dunakanyar Tömegközlekedés fejlesztése, el városi vasutak, úthálózat fejlesztése

10 10

Határon átnyúló együttm ködési pályázatok, kapcsolatok

10

Régiós, kistérségi összefogás, együttm ködés Falusi turizmusra való építés, szakemberképzés, rendezvény-sorozatok Biogazdálkodás, sz l - és bortermelés, bogyós gyümölcs-termelés, vadrepce - energiatermelés

10 10

Térségi munkaer felszívás Helyi identitás-tudat er sítése

10 10

A turizmus elismertsége és támogatottsága növekszik.

10

Az országos és Európai Uniós vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése.

10

Közép-Kelet-Európa régiójában való központi szerep megszerzése.

10

Er södnek a társadalmi-gazdasági kapcsolatok Szlovákiával, közelsége miatt jó potenciális küld piac lehet.

10

A lakossági jövedelmek növekedésével er södik a belföldi turizmus, illetve a vállalkozói kedv.

10

A második és harmadik utazások számának növekedése. A motivációk változásával a hangsúly a speciális, egyedi termékekre helyez dik.

10 10

Növekszik az érdekl dés a f város körüli, eddig felfedezetlen vonzer k iránt. A kereslet eltolódása az aktív pihenés (kerékpározás, lovaglás, falusi üdülések) és tematikus parkok felé. Az üzleti utazások, a konferencia és kongresszusi turizmus népszer ségének növekedése. A min ségi természeti környezet, az érintetlen természet vonzereje növekedik.

10

Er södik a kulturális utazási motiváció.

10

Er södik a preventív, egészségtudatos üdülések aránya.

10

Er södik az egészségturizmus iránti kereslet.

10

Er södik a gasztronómiai és borturizmus népszer sége.

10

Az e-kereskedelem dominanciája az értékesítésben és az elosztásban n .

7

Erdei iskolák, tanösvények, pihen helyek, zöld utak kialakítása, környezettudatos nevelés, Nemzeti Parkokkal való együttm ködés

10

Fapados járatokon érkez turisták

10

Gastroland megvalósulása (új munkahelyek, új attrakció)

5

Sportolási rekreációs központ létrehozása

8

Turizmus oktatása középfokú és fels fokú szinten a térségben

8

Esztergom - Szentendre - Vác - Visegrád összefogással kulturális programcsomag kialakítása

10

Szemléletváltás a turisztikai vállalkozók körében

10

10 10 10

70


Veszélyek

Fontosság

Magyarország, mint turisztikai desztináció vonzereje csökken.

10

A nemzetközi turizmus célállomásai között tovább növekszik a verseny.

10

A f nyaralások helyszíne egyre inkább a távoli desztinációk irányába tolódik el.

7

A demográfiai kiáramlást nem követte infrastrukturális fejlesztés. A mellékutak romló állapota és a rendszeres karbantartás hiánya miatt csökken a látogatók száma,

7 6

Elmaradó kerékpárút építés.

10

Budapest megközelíthet sége és bels közlekedésének állapotának további romlása

10

Egyes területeken a ki- és betelepülések következtében jelent sen csökken az életszínvonal.

5

Egyes területek elnéptelenedése.

5

A versenyszellem további er södése miatt nem alakul ki partnerség.

10

Tovább romló közbiztonság. Környezeti terhelés növekedése.

10 10

Túlnépesedés (bizonyos térségekben)

7

Duna vízszintjének ingadozása, tisztasága

10

Szúnyoginvázió, kullancsveszély,

10

Bevásárlóturizmus er södése Nemzeti Parkok területén quadozás, motorozás szabályoktól mentesen

10 10

Ipari üzemek Pályázatok hiánya a régióban

8 10

Szlovákia turisztikai (pl. fürd , síelés) kínálata, alacsony árai

10

Feketegazdaság tovább-burjánzása

10

Gastroland megvalósulása (túlméretezettség, környezeti hatások)

5

71

1.1 Turisztikai utazási szokások 2004-ben Az európai turizmus trendjei 2005-ben Az Internet szerepe a turizmusban

Recommend Documents