1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre van szükség ahhoz, hogy ezt a lefelé mutató tendenciát megfordítva Európa végre biztos léptekkel elindulhasson a gazdasági fellendülés felé vezető úton.
Mi a helyzet jelenleg a beruházások terén? Az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzése szerint a túl kevés beruházás miatt még igen ingatag alapokon áll az Unió (és különösen az euróövezet) gazdasági válság utáni felépülése. Igaz ugyan, hogy az Unióban a bruttó hazai termék (GDP) és a magánfogyasztás szintje 2014 második negyedévében a 2007. évihez hasonlóan alakult, azonban a beruházások összértéke mintegy 15%-kal elmaradt a 2007-es adatoktól. Egyes tagállamokban a beruházási mutatók még ennél is drámaibb mértékben estek vissza.
Reál bruttó állóeszköz-felhalmozás az egyes tagállamokban Index: 2007=100 Azok a tagállamok, amelyekben a legmeredekebben zuhant a beruházások szintje pl. Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország
Egyéb kiválasztott tagállamok pl. Belgium, Finnország, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság
Sekélyebb, kettős mélypontú visszaesés (kivéve: Egyesült Királyság)
Tartós, mély ívű visszaesés
A 2007-es csúcsponthoz képest a beruházások mintegy 430 milliárd euróval estek vissza. A csökkenés közel 75%-áért mindössze öt tagállam (Franciaország, az Egyesült Királyság, Görögország, Olaszország és Spanyolország) felelős, gazdaságuk nagy mérete, a beruházások visszaesésének nagyságrendje vagy mindkét tényező miatt. Reál bruttó állóeszköz-felhalmozás EU-28, 2013-as árakon, milliárd EUR
A tagállamok részaránya a teljes visszaesésben EU-28, százalék*
Az ágazatok részaránya a teljes visszaesésben EU-26, százalék*
3,039 3,021
2,869
−434 milliárd EUR −14%
~75%
9% 3% 3% 5% 5% 6%
A többi 19 tagállam Románia Portugália Hollandia Írország Franciaország
8%
Egyesült Királyság
9%
Görögország
22%
Olaszország
31%
Spanyolország
23%
Gépek és berendezések (32%), egyéb (– 9%)
34%
Ingatlan – nem lakáscélú
43%
Ingatlan – lakáscélú
~77%
2,714
2,717
2,657
2,640
2,659
2,647
2,606 2,567
2,543 2,527 2,528
Ingatlankonjunktúra
2,416 1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
2013-ban a beruházások a GDP 19,3%-át tették ki, ami mintegy 2 százalékponttal maradt a hosszú távú átlag alatt (leszámítva a csúcs- és mélyponti éveket). Ez azt jelenti, hogy az Unióban a jelenlegi beruházási szint 230–370 milliárd euróval marad el a múltbeli szokásos értékektől. Reál bruttó állóeszköz-felhalmozás – a megfigyelt tendenciák és a „fenntartható” szint EU-28, 2013-as árakon, milliárd EUR 2013. évi eltérés a fenntartható szinttől A bruttó állóeszköz-felhalmozás „fenntartható” szintje (21–22%-os feltételezett beruházás/GDP arány
Miért jelent problémát a kevés beruházás? Ha nincs elég beruházás, az rövid távon lelassítja a gazdasági fellendülést. Az Unió gazdaságának élénkülése a jelek szerint megrekedt, mind a többi nagy gazdasághoz, mind a legutóbbi európai recesszióhoz (1993–1997) képest. Fejenkénti reál-GDP – Európai Unió vs. USA Index: 2007=100 Euróövezet (13 tagállam) Talpra állás a korábbi recesszióból (1993–1997)* Egyesült Államok EU-28 Euróövezet (18 ország) Összesen mintegy 1700 EUR-ral alacsonyabb fejenkénti beruházás/ GDP arány**
A 2007 és 2013 közötti GDP-csökkenés hátterében a legfőbb tényező a beruházások visszaesése volt. Ahhoz, hogy e téren lépést tudjon tartani az Egyesült Államokkal, az Uniónak 2012–2013-ban 540 milliárd euróval több beruházásra lett volna szüksége. A beruházások hiánya hosszabb távon kedvezőtlenül hat a növekedésre és a versenyképességre is. Az euróövezetben a beruházások alacsony szintje ugyanis jelentős befolyást gyakorol a tőkeállományra, ami visszafogja Európa növekedési potenciálját, termelékenységét, foglalkoztatási szintjét és munkahelyteremtését.
Miért stagnálnak még mindig a beruházások? A beruházások tartósan alacsony szintje részben a beruházói bizalom hiányának tudható be. E bizonytalanság oka a pénzügyi piacok töredezettsége mellett az, hogy a várakozások szerint alacsony marad az áruk és a szolgáltatások iránti kereslet , és hogy hiányzik a beruházások ösztönzéséhez szükséges kockázatviselési képesség. A gazdasági és politikai fejlemények bizonytalansága, valamint az uniós gazdaság bizonyos szegmenseinek nagyarányú eladósodottsága és ennek a hitelkockázatokra gyakorolt hatása miatt nehezen lehet finanszírozáshoz jutni; különösen igaz ez a válság által leginkább sújtott tagállamokra, a kockázatosabb hosszú távú finanszírozási projektekre, illetve a közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és a kkv-kre. A korlátozott költségvetési mozgástér és a banki finanszírozás szűkössége együttesen csökkentik a rendszer kockázatviselési képességét. Ezen a téren úgy lehet a legjobban felhasználni a közforrásokat, hogy a magánberuházások újbóli fellendítése érdekében megerősítjük ezt a kockázatviselési kapacitást.
És ha egyszerűen megnövelnénk az uniós költségvetést? Sajnos nem oldja meg varázsütésre a problémát, ha az uniós költségvetésen keresztül több pénzt pumpálunk a rendszerbe. Először is számot kell vetni azzal a politikai realitással, hogy az Unió költségvetése viszonylag kicsi (évi 180 milliárd EUR, az uniós GNI kb. 1%-a), ami az uniós intézmények közötti, rendkívül bonyolult egyeztetések eredménye. Saját korlátain belül az uniós költségvetés – különösen a magánberuházások ösztönzése útján – valóban fontos szerepet játszik ezen a területen, de a megfelelő beruházási környezet megteremtéséhez emellett további finanszírozási forrásokra és szabálymódosításokra is szükség van. A „pénzgyártás” vagy újabb adósságok felhalmozása sem oldja meg a problémát. Szemben a 2011. évvel, a pénzügyi intézmények és a vállalatok jelenleg elég likviditással rendelkeznek – a gond csak az, hogy ezt a likviditást nem használják fel termelési célokra. A beruházási terv éppen ezt akarja orvosolni, amihez azonban számos fronton kell egyidejűleg fellépnie.
Mi a megoldás? Megfelelő források állnak rendelkezésre, csak Európa-szerte mozgósítani kell őket a beruházás támogatására. Nem létezik egyetlen egyszerű megoldás, egyfajta „növekedés” gomb, amelyet csak úgy megnyomhatnánk, sem olyan megoldás, amely minden helyzetre egyformán alkalmazható lenne. A Bizottság egy három pilléren alapuló megközelítést dolgozott ki, amelynek alapja a strukturális reform, amely új növekedési pályára állítja Európát; a költségvetési felelősségvállalás az államháztartások egyensúlyának helyreállításáért és a pénzügyi stabilitás megszilárdításáért; és végül a beruházás, amely megadja a növekedésnek a kezdő lendületet és a későbbi stabilitást. Gazdaságpolitikai prioritások: a három pillér
Az európai beruházási terv három, egymást kölcsönösen erősítő ágból áll. Az első a beruházásfinanszírozási források mozgósítása: a cél legalább 315 milliárd EUR kiegészítő beruházás biztosítása a következő három év folyamán, valamint a közforrások jobb felhasználása, ami vonzó a magánberuházók számára. A második annak biztosítása, hogy a többletfinanszírozás az egyes ágazatoknak és térségeknek megfelelő módon járuljon hozzá a növekedéshez. A harmadik pedig az európai beruházási környezet javítására irányuló intézkedésekből áll, amelyek remélhetőleg továbbgyűrűző hatást gyakorolnak majd.
Az európai beruházási terv három ága A FINANSZÍROZÁS ELJUTTATÁSA A REÁLGAZDASÁGBA
A BERUHÁZÁSFINANSZÍROZÁS MOZGÓSÍTÁSA
A stratégiai beruházások élénkítése A kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok beruházásfinanszírozáshoz való hozzáférésének javítása Az uniós költségvetés stratégiai felhasználása A Stabilitási és Növekedési Paktum rugalmas alkalmazása az új Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz hozzájáruló tagállamok esetében Az európai strukturális és beruházási alapok jobb felhasználása
A projektportfólió előkészítése és kiválogatása Technikai segítségnyújtás minden szinten Szoros együttműködés a nemzeti fejlesztési bankok és az EBB között Globális, uniós, nemzeti és regionális szintű nyomon követés, beleértve a tájékoztatási tevékenységeket is
JOBB BERUHÁZÁSI KÖRNYEZET A szabályozás tervezhetősége és minősége A nemzeti kiadások, adórendszerek és közigazgatás minősége Új hosszú távú finanszírozási források a gazdaság számára A nem pénzügyi jellegű, szabályozási korlátok megszüntetése az egységes piacon a legfontosabb ágazatokban
Az európai beruházási terv a következő három célkitűzést tartja szem előtt: az Unió talpra állásának előmozdítása és a beruházások csökkenő tendenciájának megfordítása; a stratégiai területeken a versenyképesség növelésével határozott előrelépés gazdaságunk hosszú távú szükségleteinek kielégítése felé; valamint tudásunk, humántőkénk és fizikai infrastruktúránk európai dimenziójának megerősítése és az egységes piac szempontjából létfontosságú kapcsolódási pontok megszilárdítása. Az Európai Bizottság becslései szerint a beruházási terv a következő három évben akár 330– 410 milliárd euróval is megnövelheti az Unió GDP-jét, és 1–1,3 millió új munkahely megteremtését teheti lehetővé. Reál-GDP EU-28, index: 2007=100
115
Foglalkoztatás EU-28, millió munkavállaló
Halmozott GDPtöbbletnövekedés 2015-2017
Eredeti előrejelzések Beruházási terv
110
240
A foglalkoztatás többletnövekedése 2015-2017
Eredeti előrejelzések Beruházási terv
235 +0,5~0,8 millió 330~410 milliárd EUR
105
+1,1~1,2 millió
230
+1,1~1,3 millió
220
90
215
Előrejelzés
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
210
2017
2016
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
Source: DG ECFIN, AMECO database
2015
Előrejelzés
85
2017
95
2016
225
2015
100
