11. évfolyam .
1 szám.
1904. ja n u á r
*;r' *. / • • la'
I
fT
i
I
M
H IT B U Z G A L M Í HAVI F O L Y O l assisi Sz.-Ferencz tiszteletének és III. rendjé a katholikus vatiás-erkölcsi élet á dásár< M EG JFLKNIK
MINDEN
HÓNAP
E I.S Ú
Főszerkesztő: T réfán X eonard, sz.-fer.-rendi áltfcií^r Társszerkesztök; J ir is ^ iid . sz.-fer.-rendi :a^n. U n g h vá ry y^ntal, sz.-fer.-rendi áldozi
-
,s -A
Xlil. Leó Pápa ŐSteotsége 1903. juolus i7-én Zictiy Gyula grun^ i ■tiumm ez. apái Ür Öméltósága állal apostoli áldását küldötte foljólratimkaak.
BOLDOG UJEX^tT! Ezzel a szokásos üdvkivánattal lépünk S-ciit
F tirm :
H irnökáu'k
második
évfolyamával
az
olvasó elé. S bár köznapiassá. sablonszerűvé vált m ár
e
jelszó,
őszinteség;
mi
és
sokszor
szivünk
hiányzik
őszinte
belőle az
melegségével,
Szent Ferencz atyánk szeretetével óhajtjuk, hogy a beállott
1904-ik
kinek a testi
I > t
és
esztendő hozza lelki
megelégedés
meg
kinek-
adományát,
mely a boldogságnak létföltétele. A jövő eseményei a bizonytalanság ködébe burkolva vesznek el szemeink elől. Azokat nem hogy tudnunk, de sejtenünk is^alig lehet. mérte ki az idők határait, az Ó kintete tudja
átmérni a
Isten
mindenható te
beláthatlant. Megnyug-
vássa! tesszük le azért sorsunkat kezeibe. És ez a megnyugvás lesz életünk hajójának biztos iránytűje Megnyugodni az isteni Gondviselésben. Ez képezi ki ben nünk a megelégedettség fogalmát, s éppen azért mi várnak kedves olvasóinknak az uj
évben. Szivet,
is ezt ki
melynek bé-
kéjei föl ns tudják dúlni az élet viharai. Lelket, m elynek össihangját meg ne zavarják a szenvedések. Sorsunk az Isten ke zében van, s keresztény lélek mindig kész rendelésein! Szerény folyóiratunk
a
jövőben
is
megnyugodni Isten
szolgája,
munkatársa
lesz az előre törekvő lelkeknek. Segítőtárs abban a nagy m u n kában. mely a lelki tökély épületének fölemeléséhez szükséges. Mert olyan az
ember,
hogy
önmagából
fejlődni
nem
képes.
Külső befolyások hatását nem nélkülözheti. Lelki szépséget sze rezni, szivgazdagságot gyűjteni csak a mások segítségével lehet. 4
Es itt mi
szolgálatára
állunk
kedves
olvasóinknak,
mert
tudjuk, hogy ebben az Isten és a lelkek ügyét mozdítottuk elő. Törekvésünk lesz. hogy
Szent Ferenc: H irn ő k e
a jövőben is
oktató, élvezetes olvasmányt nyújtson előfizetőinek. Szolgálni fogjuk a tol! erejével azt a czélt, m elyet egy év elölt magunk elé kitűztünk. Terjeszteni a szegény sz. Ferencz szellemét, s általa megelégedettekké tenni az em bereket sorsuk ban. erősekké hitükben. A világ ezerféle bajában, az emberiség
súlyos betegségei
ben egyedül csak a keresztény szellemhez való visszatérés nyújt hat szabadulást.
És
mi
ezt
atyánkban
csodás
alakban
akarjuk e irányában.
lapok
hasábjain
a
szellemet,
mutatkozott szétröpiteni
mely
be a
sz.
F eren cz
a világnak -— ezt szélrózsa
minden
Ebben a tudatban kéri az olvasóközönség szives pártolását
a szerkesztőség.
-•í JÖVENDŐ KRISZTUSÉ. Udvöslégy Jézus! kinek dicsőségét Meg nem téphették dúló századok, Kinek nevére m illiók szemében, üdvözülés kéje Jelnigyog ! Töviskuszorus, m artirvér Jestette Diadalntad merre elhalad, S hová elhat viszhangja ssózatodnnk. Előtted ember — m illiók hódohink, Tömjént lehel oltár, zsolossma fakad. f" Húgokon aki tiralkodol ma, Oh ! já r d be fö ld i birodalmadat, S amerre csak já rsz, mindenütt net'edre Lelsz földtekén, a kerek ég alatt. Ott vagy templomi áldozati lángban, Ajkán vagy, végveszélyben aki van, A haldoklónak hörgő sóhajában, Fohászos szivnek suttogó szavában S öldöklő harczok viharaiban. Voltál rabszolga fö ld i életedben. Megostorozva a nagy furumon, Xem volt elég, inlágnak csiifja lettél. Ott függi'e durva szégyen-oszlopon ; l'o ltá l m ár egymagadhan s fá jv a láttád, Leghübb tanítványod hogy megtagad, Péter Romát éjjel elhagyja, mert fél, S Rómába is meghalni el Te mentél, Hogy újra megfesaittesd ott magad! Több százéven görnyedtél rabbiUnesen, Szolgáltad Róma győztes zsoldosit, M ig vérkönyü áztatta életpályád Csak a keserves Golgotára v itt; Háromszáz évig voltál elitélve. Barlang, sírbolt, börtön volt rejteked. Háromszáz éi’ig ültek tart Jeletted, De őket trónod ssátnolyává tetted, S ma minden nemzet térdet hajt neked.
!Jan\'!^cor i*oltni maglvtiro rüteh*f, PaJczáf tdrtrk ftUtied hi»forok, ijh^. h<íií\' ucuiZi't sz^^kiult el hűtlen fó/ttf, 0
h'.-ilt „ f f S 3 ÍIS < i n t f ^ "
in illio
to ro k ;
¡ h m v ^ : o r jn s o ltíik m e g in a r S o k '< n > r t i s : t o : t n k k ó n t ö ' i ö i l f f h ' t l ,
-S ::::^ a /k jih í < prófi'tdk mitui rlmnUnk, Jobbrii i'ttltnk t-igűi n ;i>nion tnultak,
főnixnek fészke lett. l'v it r : ír ii/ö,
gvci/ül, Dr az igazaiig .
I
'
A H A R M A D R E N D I T E S T V É R E K ÉLETE. ti.
M it kiva n
em hiába óv a vallás
N
a hftnhánó reufi?
szelleme a korcsma
rengeteg lelki és anyagi kár származik
látogatásától,
belőle.
Lássuk
még miféle leczkedijat vesz az ördög a korcsmázóktól?
Első sorban is a szegénységre vezet. Ezt nem lehet eltagadni, bizony a nyomorúságnak, az elszegényedésnek legbiztosabb útja ez. Helyesen
és
nagyon
találóan
kérdezi a bölcsek
könyve:
^Klnek ja j? kinek van háborgása? ki esik verembe? kinek van nak ok nélkül sebei? kinek vörösek szemei? Nemde azoknak, kik bor mellett mulatoznak és a poharak üritgetésében szorgal m atosak?“ Nos, tehát a nyögésnek, a végnélkül! panasznak itt van a kutforrása! Bizony senki se’ viszi
pénzét a korcsmába,
hogy kamatozzon, hanem hogy fogyjon.
H ja ! a bánatot borra!
kell megölni, a munka után a fáradalmakat ott kel! kipihenni! Sajátszerü indokolása ez a korcsmázásnak! Hát a bánat vigasza a
bor?
Ezt
keresztény
katholikus ember
mondhatja,
akinek
számtalanszor megmagyarázza a vallás, hogy hol kell a bánat ban vigasztalást keresni?! H a még egyszer-kétszer tévelyednék
oda, deháí ez a bánatölés gyakori és valljuk meg. hogy egyik másik bánata nagyon is úszik a b o rb a n ! Csak egyet
mondok
ennek a bübánatos embernek, ismételten ajánlom a vigasztalás receptjét, csinálja m eg! N em az apostol
röviden
kozületek?
kell a patikában
és velősen
csináltatni. Íme
m ondja; „Szom orkodik
- im ádkozzék!“ —
valaki
Am i pedig a nyugalm at illeti,
no azt meg éppen nem találja meg a korcsmában. A z ital elmám.orositja a fejét, rontja az idegeket. H a tehát a korcsmában nyugalmat találni, vájjon
mire való
akkor utána a hosszú al
vás? De egy kicsit most eltértem a tárgytól,
hanem
hát erre
a kitérésre szükség volt, hogy a mentegetődzés
kötelét elvág
jam. Azt mondtam ugyanis, hogy
szegénységre
vezet.
Gazdag vagy? nincs
ördög
iskolájában a tanuló
a korcsmázás
az a sok, am i el ne
fogyjon. A z
czimborák is segítenek a pénz fo
gyasztásában, ott leselkednek
prédára azok,
kik a potyát sze
retik. Hát csak vidd oda a pénzedet, hallgasd meg a hizelkedó beszédeket, ez által
melyekkel nem
erszényedhez
ju ts z! Vagy talán
szivedhez, hanem
akarnak
férkőzni, majd
magad is keservesen
hiúságodhoz s meglátod
mire
keresed és nagyon is
meg van helye minden fillérednek? A kkor mi visz a korcsm ába? Várnak otthon . . .
feleséged, gyermekeid.
Hideg a tűzhely, a
ruha alig akad meg családod testén, házbért és adót is kellene fizetned stb. Mindez honnét teljék? Szegénységeddel, rossz vi szonyokkal állasz elő?
Nincs igazad.
H a keresm ényedet lelki-
ismeretesen családodra fordítanád és nem a torkodon eregetnéd le, mindenre kerülne. Hanem hát két házat nem lehet fenntar tani, az otthont is. meg a korcsmát is. N é is csodálkozzál, ha tehozzád kopogtat legtöbbször a végrehajtó, get a házi ur a felmondással
és
a
ha sokszor fe n y e
kirakatással,
ha az inség
állandó vendég nálad ! Persze ilyenkor könnyű a szegénységért a társadalmat gyaláznod. jutottál.
ekoznod,
Magad,
szocialista elveket
vallanod,
illetve a torkod az oka, hogy
a vallást
ilyen
A korcsmázás a békétlenségnek is a szülő anyja.
sorra
Kísérjük
csak haza az ittas embert. No. van ott csete-paté tok.
Hogy
sokat költött
és
rosszul
mulatott,
lárma
szi
azt a szegény,
ártatlan család bánja meg. Szó szót ér, a szót ütlegek követik. H án y keserű
óra
elfojtott harag
követi a mulatás
es
neheztelés
perczeit. óráit!
Az
ilyenkor tör ki, a bor
teszi a férfit, a bú és fájdalom
az
asszonyt.
eddig
őszintévé
Szemrehányások
és kifakadások özönét zúdítják egymásra. És ez igy megy nap nap után, évről évte,
mig csak a halál bele nem
szól a per
patvarba. hogy már elég volt a lármából! A korcsmázás bizonyitgatásra.
A
betegségbe dönt. halál
leginkább
No talán ez sem szorul a
korcsmázókból arat.
józan élet sokáig tartja magát, de a rendetlen
A
életmód, az éj
szakázás, a korcsma góze. a dohányfüst, az italba
rejtett mé
reg, az álmatlanság ham ar megboszulja magát. A szerencsétlen korcsmázó nem akarja belátni, hogy önmagának gyilkosa. Lassú, de biztos mérget nyújt a korcsma, minél több mérget fogad el tőle valaki, annál hamarább jő a pusztulás, a test elgyengülése és végül a halál. Az emberi kerék,
ha
nagyon
szervezet
vastagon
megy
olyan
mint a malom
reá a víz,
hamar tönkre
megy. Ontsd csak a bort vastagon, bőven ebbe az emberi szer vezetbe, hát hiszen egy darabig gyorsan működik,
de egyszer
csak beáll a visszahatás, a szervezet, a test egymásután kapja a léket, amelyen könnyen befurakodik a halál Végül a korcsma örök ezen ? Akinek
kárhozatba visz.
istene az ital,
temploma a korcsma,
korcsmáros, a literes üveg és a poharak harangszó. az
ördög a lelki
Ki csodálkoznék
vezetője,
papja a
csengése a hívogató
már az nem
számíthat
más jövőre, mint a pokolra ! Oly biztos, oly egyenes ut a pokol felé ! Egyszer élünk, szokják sokan mondogatni.
Igaz, egyszer
élünk, de egyszer is halunk meg és nem többször s mert csak egyszer
halhatunk
meg, az
itt ejtett
csorbát nem
lehet egy
másik halálnál kiköszörülni. Egyszer élni, egyszer h a ln i! Mind a kettőnek
egyezni
kell,
mert máskép
az
elhibázott
rossz halál, s igy az örök kárhozat lesz a visszhangja!
életnek
8
íme iátjuk a tilalom okait, miért
ellenzi a vallás szellem e
a korcsmázástr-' Szó! ez minden keresztény-katholikus e m b e r nek, de még
Inkább
gadó. tökélyetesebb
a
harmadrendi
keresztény életet
testvérnek, fogadott.
ki önm egta
Ha
valakinek,
uay neki kell kerülni a helyeket és alkalmakat, m elyek őt m egX
iántorithatnák hitében és tökélyetes életmódjában. H iszen szórakozásair kiki megtalálja
családja
körében,
az a bor otthon is
elfér az asztalon
és az Isten áldását
nem illik az ördög isko>
Iájában elkölteni.
Mindezt jó fontolóra
venni és a harm adrend
szabályát e tekintetben is lelkiismeretesen betartani. 1 *.
K is s
A ris z fifi.
A H Á R O M S 2. K IR Á LY .
) dvözitőnknek születését csodálatos és mély séges titku dolgok veszik körül. Egyesítve
\
van abban a legvégső földi ínség a legnagyob
égi gazdagsággal,
a legmélyebb
megaláztatás a legmagasabb felmagasztalással és a végső
ellentétek
találkozása oly csoda-
szerüvé teszik az Ó egész lényét, hogy önkény telenül tör elő ajkainkon a zsoltáros s z a v a ;
Az
U r cselekedte ezt és csodálatos a mi szemeinkben* és fölismerjük a szalmán barmok közt fekvő Istent. —
Nézzük
istálőban,
csak:
mint az emberek
születik egy elhagyott,
legutolsója
mindenkitől és ime a kire az emberek
megvetve ügyet sem
vetettek, ezt a piczi didergő kis Jézuskát az angya lok jönnek
üdvözölni, tiszteletére
és az angyali glória magasztos táiót. N em tudja senki az 0
megszólalnak
hangjai töltik
az égi hárfák
be a piszkos is-
születését és ime az angyalok és
egy csodálatos csillag hirdetik azt. Ott fekszik a jászolban min denben szűkölködve és ime hatalmas királyok jönnek napkelet ről, hogy előtte Oly bámulatos
meghódoljanak keveréke
ez az
hogy a vak is láthatja itt az
és neki ajándékokat istenségnek
adjanak.
az
emberséggel,
emberré lett Istent,
kit az ég az
angyalok és a csillag által ép úgy elismer, mint a föld a nap keleti bölcsek által.
rong
Is
8
íme ¡átjuk a tilalom okait, miért ellenzi a vallás szelleme a korcsmázásí í nek, de méq
Szól ez minden keresztény-katholikus e m b er
inkább
gadó, tökélyetesebb
a
harmadrendi
keresztény életet
testvérnek, fogadott.
Ha
ki önm egta valakinek,
uay neki kell kerülni a helyeket és alkalmakat, m elyek ót m egíanioriíhatnák hitében és tökélyetes életmódjában. Hiszen szóra kozásait kiki megtalálja
családja
körében,
az a bor otthon is
elfér az asztalon
és az Isten áldását
nem illik az ördög isko-
iáiaban elkölteni.
Mindezt jó fontolóra
venni és a harmadrend
szabalyat e tekintetben is lelkiismeretesen betartani. 1 *. K i s s
A ri.s x fiti.
11__
;(
A H Á R O M SZ. K IR Á LY. dvözitőnknek születését csodálatos és mély séges titku dolgok veszik körül. Egyesítve van abban a legvégső földi ínség a legnagyob
égi gazdagsággal,
a legmélyebb
megaláztatás a legmagasabb lelmagasztaiássa] és a végső
ellentétek
találkozása oly csoda-
szerüvé teszik az Ó egész lényét, hogy önkény telenül tör elő ajkainkon a zsoltáros szava: „Az U r cselekedte ezt és csodálatos a mi szemeinkben^ és fölismerjük a szalmán barmok közt fekvő Istent. —
Nézzük
istálőban,
c s a k ; születik egy elhagyott,
mint az emberek
legutolsója
mindenkitől és ime a kire az emberek
megvetve ügyet sem
vetettek, ezt a piczí didergő kis Jézuskát az angya lok jönnek
}
üdvözölni, tiszteletére
és az angyali glória magasztos
megszólalnak
hangjai töltik
az égi hárfák
be a piszkos ís-
tálót. N em tudja senki az Ó születését és íme az angyalok és egy csodálatos csillag hirdetik azt. Ott fekszik a jászolban min denben szűkölködve és ime hatalmas királyok jönnek napkelet ről, hogy előtte Oly bámulatos I
meghódoljanak keveréke
ez az
és neki ajándékokat istenségnek
adjanak.
az
emberséggel,
hogy a vak is láthatja itt az emberré lett Istent,
kit az ég az
angyalok és a csillag által ép úgy elismer, mint a föld a nap keleti bölcsek által.
rongy
8
íme látjuk a tilalom okait, miért ellenzi a vallás szelleme a korcsmázást!? Szól ez minden keresztény-kathollkus e m b e r nek, de még
inkább
gadó. tökélyetesebb
a
harmadrendi
keresztény életet
testvérnek, fogadott.
ki önm egta
Ha
valakinek,
uay neki kell kerülni a helyeket és alkalmakat, m elyek ót m egtántoríthatnák hitében és tökélyetes életmódjában. Hiszen szóra kozásait kiki megtalálja
f
családja
körében,
az a bor otthon is
elfér az asztalon
és az Isten áldását
nem illik az ördög isko
lájában elkölteni.
Mindezt jó fontolóra
venni és a harm adrend
szabályát e tekintetben is lelkiismeretesen betartani. P.
•9 A
'
I
K is s
A i'ú s x fid
A H Á R O M SZ. K IR Á LY. dvözitőnknek születését csodálatos és mély séges titku dolgok veszik körül. Egyesítve '
van abban a legvégső földi ínség a légnagyob
égi gazdagsággal,
a legmélyebb
megaláztatás a legmagasabb felmagasztalással és a végső
ellentétek
találkozása oly csoda-
szerüvé teszik az Ó egész lényét, hogy önkény telenül tör elő ajkainkon a zsoltáros szava: „Az Ú r cselekedte ezt és csodálatos a mi szemeinkbenés fölismerjük a szalmán barmok közt fekvő Istent. —
Nézzük
istálőban,
csak:
mint az emberek
születik egy elhagyott,
legutolsója
mindenkitől és íme a kire az emberek
megvetve ügyet sem
vetettek, ezt a piczi didergő kis Jézuskát az angya lok jönnek
üdvözölni, tiszteletére
és az angyali glória magasztos tálót. N em tudja senki az 0
megszólalnak
hangjai töltik
az égi hárfák
be a piszkos is-
születését és íme az angyalok és
egy csodálatos csillag hirdetik azt. Ott fekszik a jászolban min denben szűkölködve és ime hatalmas királyok jönnek napkelet ről, hogy előtte O ly bámulatos
meghódoljanak keveréke
ez az
hogy a vak is láthatja itt az
és neki ajándékokat istenségnek
adjanak.
az
emberséggel,
emberré lett Istent,
kit az ég az
angyalok és a csillag által ép úgy elismer, mint a föld a nap keleti bölcsek által.
rongy
10
Azon nem nagyon csodálkozom, hogy az ég a kis Jézus kát
a
betlehemi
nyomorban
is elismerte Urának,
csillagot és angyalokat küldve az Ó szolgálatára, lelkek mindig hivek voltak
hozzá, de az már
dálattai tölt el, hogy a lázadó
csodálatos
hisz’ a tiszta
csakugyan cso-
hálátlan ember is.
ki annyiszor
pártolt el az Úrtól,
képviseltette magát az Üdvözitó
a három sz. király
által,
kik az egész
pogány
jászolánál
világ nevében
jöttek meghódolni a teremtés urának. A z ő hódolatuk az Isten ember elótt valóban bámulatra méltó is. A z egész világ el van merülve a bűnben és ellensége az Istennek. Ó k egyedül k ere sik az Istent. Azért most vizkereszt napján, midőn e szent fé r fiakat a kis Jézus jászola előtt látom térdelni, önkénytelenül tör elő lelkemben kik nem
a kérdés:
kiméivé az
vájjon
kik ezek a jám bor
ut fáradalmait,
eljöttek
messze
királyok, keletről,
hogy helyettem és minden ember helyett im ádják az Isten fiát? megtörve az ut fáradalmaitól térdelnek a kis Jézus előtt, arczukról jámbor ihlettség és sz. öröm sugárzik le. m ert megtalálták, ki után annyira epedtek :
hódolatuk jeléül aranyat, töm jént és
myrrhát ajándékoznak neki. -
-
Ti
jám bor
férfiak
fordulok
feléjük a kérdéssel — -
kik vagytok és honnan jöttetek? Ki küldölt titeket a m i üdvünk zálogához, hogy helyettem is lerójátok a szeretet és hála adóját? De ime ók nem
felelnek,
alázatosságukban
nem árulják
el kilétüket, hanem szerényen visszavonulva eltűnnek a messze kelet homályában. Senki sem tudja honnan jöttek, sem azt hová mentek. De én minden áron tudni óhajtom, de vájjon kitől tud hatnám
meg?
Talán a sz.
irás
utbaigazit.
Föiütöm
tehát g
könyvek könyvét, keresve benne a három sz. király történetét. Lapozgatok, lapozgatok, végre megállapodom egy helyen. ime itt van sz. Máté
második fejezetében.
megszületett a jézus
Juda Betlehemében Herodes
jaiban, ime bölcsek jövének vén: hol
van a zsidók
Ah!
Olvasom : „M iután király n a p
napkeletről Jeruzsálembe, kérdez
újszülött királya,
mert láttuk
csillagát
keleten és eljöttünk imádni őt?'* A h mily szűkszavú leirás „böl-
11
P lí
- k - ja
elárulni kilétükét, mert ezen nehány szóból azt sem tudom kik (
vo tak, hányan voltak, honnan, melyik országból, vájjon királyok voltak-e
Keresek,
kutatok tovább, de hiába,
az egész szent-
írásban sem találok többet semmit a sz. királyokról. Látom már, hogy máshol kell elm egyek í
a
kielégítenem
szent
kíváncsiságomat. Tudom
Atyákhoz, ók
bizonyosan
Megszoktam a sz. Atyákkal bizalmasan
már!
felvilágosítanak
beszélgetni, valahány
szor előveszem könyveiket, kérdéseket intézek hozzájuk és so raikban mindig
oly nyájasan
hallom a feleletet. Most is tehát
őket kérdezem meg és először is sz Jeromoshoz fordulok: Kedves sz. Jeromos, ki oly jártas vagy a sz. tudomá nyokban, mondd csak kik voltak és honnan jöttek a napkeleti bölcsek ? Olvasd az Írást — feleli ő H isz’ most tettem le és
ott majd megtalálod.
semmi biztosat sem
találtam
benne. Akkor
mondja —
a 71-ik zsoltárban ajándékokat
azt
fognak
nem jól olvastad : nézd csak itt
olvasod;
„Tharsis és a sziget
felajánlani, az Arabok
adományokat hoznak,*"
a
zsoltáros a
és Szába királyai
napkeleti
bölcsekről
jövendői és megmondja hazájukat és egyszersmind
őket kirá
lyoknak nevezi. H a
Itt
királya
nemzetiségüket
visszafelé a sz. Írásban, a genezisben
is óhajtod
tudni,
olvashatod,
forgass
hogy Ábra
hám nak második feleségétől Ceturától S iáb a. Mádián és Epha fiai születtek, akik keleten Arábiában telepedtek le és mindegyik egy-egy néptörzsnek lón
alapitója, a melyek az 6 nevüket vi
selték, az előbb említett jóslatban pedig lyai soroltatnak el, én
tehát azt
ezen néptörzsek kirá
hiszem,
hogy
Ábrahám ivadékai voltak, akik ősatyjuktól, a hagyományt
egy
hogy a Megváltót prófétájuk
születendő
megváltóról
ezen
Ábrahámtól
bölcsek kapták
és innen van az,
várták és a mint a csillagot,
amit Bálám
nekik megjövendölt, észrevették, rögtön a kis Jézus
imádására útra keltek. íme kezedbe adtam a nyomokat, próbálj ezeken tovább kutatni.
12
Oh kedves sz. Jeromos, te valóban én sohasem tudtam volna erre rájönni.
nagy tudós vagy,
Köszönöm szivessége-
det. Majd most megpróbálok magam is kissé a dologba behatolni. Tehát e szerint
Arábiában,
Epha,
kell a három király hazáját keresnem.
Szaba és
Mádiánban
De talán mégis
inkább
Chaldeusok voltak, mert azok szokták a csillagokat vizsgálni és azokból bizonyos dolgokat megállapítani? valószínűnek,
mert
a jövendölés
mást
N em , ez nem látszik mond. —
Vagy
talán
perzsák voltak, mert sz. Máté őket mágusoknak nevezi, m águ sok pedig
csak
a
perzsáknál
vannak?
Ezt
mondta a
tudós
Aranyszáju sz. János is. De ez nem valószínű, ha meggondol juk, hogy .m a g im “ zsidó szó és annyit jelent, mini elmélkedő, bölcselkedő; tehát sz. Máté nem azt akarta mondani, perzsa papok (mágusok),
hanem
hogy
bölcsek
hogy ők
voltak. Azért
legjobb lesz az ő hazájukat Arábiában keresni, m ert a m ag u k kal hozott ajándékok,
az arany,
tömjén és m y rrh a
is ezt lát
szanak bizonyítani. Ugyanis boldog Arábia aranyban, tömjénben, myrrhában
rendkívül
bővelkedik.
Valószínű tehát,
hogy a sz.
királyok országaik e legfőbb termékeiből vittek ajándékokat a kis jézusnak. Ezekből ítélve tehát ők arabok voltak. H azáju kkal és nemzetiségükkel tehát igy tisztában
lennék, de most jön a ne
héz kérdés; hányan voltak és mi volt a nevük? M á r erre m a gam nem tudok
rájönni,
ismét a sz.
Atyákhoz
kell
fordulni.
Megkérdezem tehát a tiszteletre méltó sz. Béda szerzetest : — Mondd csak kedves Béda, hányan voltak a sz. királyok és mi volt a nevük? —
Nem látod -
mondja sz. Béda
hogy három aján dékot vittek, t. í. aranyat, tömjént és m yrrhát, tehát három nak kellett lenni, mert bizonyosan egy sem jött üres kézzel. A n e vüket
azonban
én is csak a regékből
tudom.
Az
első fehér
arczbőrü volt hosszú ősz szakállal, ennek a neve M enyhért volt. Ó aranyat hozott. A másik
vörösbőrü ifjú volt
Gáspár névvel,
ő tömjént ajándékozott a kis Jézusnak. A harmadik végre B o l dizsár fekete bőrű szakállas férfi volt, Úrnak. Többet én sem tudok róluk.
ez m yrrhát
áldozott az
13
“
«
“
■"
‘ " ’ ■“
“
■ " "
"•> ”
'" » ■
“
«
"
T e h á t Arábiából kelt útra a három sz. király, hogy imádHt t ajándékokkal kedveskedjenek. Aranyat adtak neki mint királynak, kit megilletnek a gazdagságok; tömJ n
mint Istennek, kinek egyedül szoktunk jó illatú füsttel ked
veskedni;
és végre myrrhát,
meghalni, a myrrhaval
mint
embernek,
ugyanis a megholtak
bebalzsamozni, és
igy elismerték a kisded
urat. az Istent
az embert.
és
férfiú hitét, kik egy élettelen
Bámulom
ki érettünk fog tetemeit
szokták
Jézusban a legfőbb e három
csodálatos
csillagnak hittek és egy szegény,
elhagyatott kis csecsemő előtt a piszkos istálőban térdre hulltak. N em közönséges
keblek
azok,
hinni és ily nagy
áldozatokra
melyek ily képesek,
az
alázatosan Isten
tudnak
kegyelmétől
ihletett lelkek voltak ők, a kiket megyilágositott az édes Üdvö zítő isteni arczulata Zachariás azon imája szerint; „Világosítsd meg azokat, kik a
sötétségben
és a halál
árnyékában
ülnek,
hogy a béke útjára tereitessenek lépteik“ . Megfeledkezve királyi méltóságukról,
teereszkedtek
innen ismét az
égig
magasztaltattak oda,
egész az elhagyott istálóig,
magasztaltassanak.
És
csakugyan
hogy föl is
mert a sz. hagyományok szerint vértanúi
halált haltak Krisztusért, önmagukat áldozva föl Istennek jó illatú áldozatul. Szent tetemeiket Arábiából Milánóba vitték. Miután pedig
Konstantinápolyba. innen
Milánót Barbarossa
Frigyes fel
dúlta, átszállították Kölnbe, ahol manapság is a hivők nagy tisz teletének örvendenek. Kedves olvasó! ki engem gondolataimban követtél a dicső három király sírjáig, pihenj meg velem e szent I
í. t
áhítattal
csókolva
nak éretted most
azokat,
esedezzél
nekik,
ereklyéknél és
hogy
is a kis Jézusnál, a mennyei
imádkozza
Betlehemben,
valamint egykor bemutatták neki hódolatukat, a te nevedben is a földi Betlehemben. J< C n t j h v á r y A n t a l .
E R É N Y IS K O L A . S. A z a l á z a t o s s á g f o l c a i . ég m indig nem ju to ttu n k elég m élyre, lépcső van
lefelé.
Pedig
talán
m ár
még m ind ig sok bele
is fáradtál
kedves testvér a lépcső járásba? igaz, m egviseli a szó anyagi értelmében a lábakat, a tüdőt. kod is az ember a levegő
után,
a
Egy k ic s it k a p lábak
pedig re
megnek. A léleknél nincs igy, m indig edzettebb lesz a leszállásnál s kissebb a
kellem etlenségek
elviselésére.
No, most itt jön egy lépcső, jó nagyot ke ll lé p n i: a megszégyenítés, ''' j
a
megaláztatás
E lőttünk a p é ld a ké p ; az U r Őt felül 32 alázatosság
Jézus.
e fokában.
szivettépö megszégyenítést, megaláztatást oly
szives
elviselése.
Senki
sem m últa
Ki
az,
hősiesen vise lte?
egyik tanítványa 30 ezüst pénzen, éppen annyin, m in t
ki
azt a
E ladja Ot
am ennyin egy rab
szolgát vesznek. Az ég és föld Ura rabszolga számba megy.
A
poroszlók
megkötözik, m int egy közönséges gonosztevőt s ütlegelve, taszigálva kisé rik Annáshoz, Kaifáshoz, Pilátushoz, Heródeshez. Nézzük Őt meg varában ! Az udvar közepén, egy kőpadon ül egy
P ilátus ud
felism erhetetlenségig el
csúfított alak. Töviskorona fején, piszkos biborpalást vállain,
s összekötött
kezeiben nádszál, egész teste csupa vér, szemei vérbe borulva, teste merő seb, arcza teleköpve, tetőtől talpig nincs benne épség. Ez a megszégyenített, összetört a la k : az U r
Jézus.
Ez
a
meggyalázott,
megszégyenítés még
nem elég a hiéna szívü zsidó csőcseléknek. Az a vitézebb, az a boldogabb, ki minél nagyobbat üthet, rúghat rajta, undok
megjegyzések,
szitkok, ká
romlások özöne zudul rája. Ő hallgat és tűr. Az oszlophoz kötözik, telen testét szeges, ólmos végű ostorokkal végigverík.
M ily
mezí
megaláztatás !
Barrabást. a rablógyilkost fölm entik, Őt még annál is gonoszabbnak ¡télik.
15 Keresztre feszitik. vagyis a rabszolgák s a
legnagyobb gonosztevők halál
h u T - 'ld o z a t:a burclolt bárány, hallgat, nem nyitja panaszra ajkait. Szivében nincs keserűség csak szánalorn elvakult és földühödött ellenségei iránt. Utolsó szavaiban bocsá natáról biztosítja a kereszt tövében zajongó, csufolodó zsidókat. íme Itt a példa, kövessük. De bármennyire törekedjék is benndnk a Jóakarat, sohasem leszünk képesek hasonló módon követni az Üdvözítőt Mi emberek vagyunk, ö Isten fia volt. Mi emberek vagyunk, bűnös sziwel m egrom lott akaratunkkal, kik bűnös voltunk miatt
számtalanszor rászolgá
lunk a megszegyenitésre és a megaláztatásra. Az Ur Jézus pedig maga az ártatlanság, tisztaság, kinek szentséges Szivében
az erények édene virul,
kinek akarata m indig mennyei A tyja akaratának teljesítése volt. Ó mindnyájunk gonoszságáért szenvedett igy,, s ez
annál
rettenesebb,
kínosabb volt reá
nézve. Mi csak a magunk bünterhét viseljük, s ezért méltán, jogosan érhet m inket a megaláztatás. A szentek, az igaz keresztények ebben a tudatban éltek és tűrtek. V. Szt. Pius pápa, ki a nagyérdemű szent
Domokos rendből emel
tetett a pápai trónra, fényes példáját adta a megaláztatásban tanúsított tü relmének és a megbocsátás, erényének. Egy alkalommal egy gróf birtokán utazott keresztül m int szegény szerzetes, gyalog. A grófot a szerzetesi ruha látása egésren megvaditolta, éppen úgy, m int a mai
kor fölvilágosuUjait.
Gondolt egyet, és e gondolat méltó volt az ő felvilágosultságához. Megpa rancsolta cselédeinek, hogy a barátot fogják meg, s összekötözve dobják a kútba. A szent férfiú minden szó és tiltakozás nélkül engedte magát meg kötözni. s a szolgák durva röhögése,
bántalmai
között a
kúthoz vitetni.
M ár-m ár a kútba dobták volna, de a gróf ily hősies nyugalom által leíegyverezve. feloldatta kötelékeit és szabadon bocsátotta. ✓
egyszerű szerzetesből Krisztus helyettese, egyházi
Évek
és világi
múltak s az fejedelem lön.
Egyik napon a grófot jelentik nála kihallgatásra A pápának mindjárt eszébe ju to tt veszedelmes kalandja. A m int belépett, a gróf, rögtön ráismert, s igy szólt hozzá: ..Gróf ur. ismer-e engem? Én vagyok az a szegény barát, akit ön egyszer a kútba akart
dobatni. Lássa,
hogyan
védelmezi az Isten a
gyengéket?" E szavak után leszállt trónjáról és a félelemtől remegő grófot átölelte és megcsókolta, s e szavakkal bátorította: .D e ne féljen tőlem, édes barátom, hiszen egy hajszála sem fog meggörbülni, sőt ellenkezőleg, ón lesz nekem a legkedvesebb vendégem !“ A gróf
ily
nyájasság és ne-
messzivűségtől meghatva, zokogva borult a pápa lábaihoz,
könnyeivel és
csókjaival halmozta el kezeit, lábait, ruháját. G yakoroljuk továbbá magunkat az önmegvetésben. Ez nagyon szük séges arra, hogy m agunkat legyőzhessük. A test és a vér nagyon hamar
16 tuitör korlátain. zabla, ostor kell nekik. Annak a testnek meg ke ll m a gyarázni ö tulajdonképen? Micsoda Isten nélkül, micsoda lélek m
n é l k ü l ?
i c s o d a
Lehetetlen, hogy el ne restelje. el ne
szégyenelje
magát.
A sár.
a por, a hamu. a férgek eledele, a betegség fészke merne rugdalózni ? De vigyázzunk, hogy önmagunk megvetésében ne legyünk túlzók, ez erényt kapdsoljuk össze a bölcs mérséklettel. Hiszen egy nagy czélt akarunk ezzel elérni: önmagunk legyőzését, melyre az önmegvetés csak
eszköz,
akkor vegyük elő, ha a test, mely a lélekkel ellenkezőt kiván, lepni a határon. Ha túlzásba találnánk menni, úgy jusson
s csak
tú l akarna
eszünkbe, hogy
testünk a Szentlélek temploma, az U r Jézus hajléka, hogy a test a mennyei Atyának remekműve s hogy egykor Krisztus m egdicsőült
testéhez hasonló
módon fog ragyogni az utolsó Ítélet napján. Az önmegvetés azt is tanácsolja, hogy még a nyilvános bűnösöket és gonosztevőket
se nézzük
nagyon jó tanács, fontolgassuk m indig a körülm ényeket. kalom tesz rosszá, vagy gonosztevővé.
G ondoljuk
le.
És ez
M ind en kit
az al
m agunkat
m indig más
helyzetébe, vájjon m egállottuk volna-e h e lyü n ke t? M ily ingatag nádszál az ember! Gondoljuk el, hogy annak
a
szegény
alkalm a a jó t megtanulni, fiatal korában
árván
szerencsétlennek m aradt,
a
nem vo lt
szülői szetetet
melege nélkül nevelkedett föl. rossz társaságban, foglalkozása annyira rabbá tette, hogy nem ért rá lelke ügyével foglalkozni stb. Csak irgalmasan, hogy rólunk is
irgalmasan
Ítéljen
az
Isten
Azután a mi jó van bennünk, nem m agunktól, hanem kegyelme nélkül rosszabbak lehetünk az elhagy szörnyűbb bűnöket követhetünk el,
íté ljü n k m indig és
Istentől
utszéli rablónál, m int
az,
az emberek. van. Isten
ha a kegyelem
a kirő l o ly
szigorúan
Ítélünk. Mondjuk alázatos lé le k k e l: Isten kegyelm éből vagyok az, am i vagyok ! (F o ly ta tju k .)
P.
A ris i^ tid
n C N SKÓTNAK. A FFJtEXCZRE.WD D ÍS Z E S E K C.W EPÉRE.
T c s f v r r c im F ö l n Im itő l! Z e n g jü n k ra jU i v ig
M éltán zengnek a jka in k ma Tehát Skótnak éneket. K it a v ilá g csodál, bámul. K i rendünknek éke lett. M éltán vesszük k ö rü l Ötét M in t tudóst és m in t v
i M l r a n v iljc k a jka to k inn ¿'.V a la n tn a k h iir ja i Fejezzek k i, a m it a jk u n k Tán el sem tu d m o n d a n i! S ziveinknek izzó lá n g ja E g e t, fö ld e t hasson á t : L 'nnepelje velünk m inden S kótot, R endünk tu d o rá t:
l ) r ága kincsid rá n k m aradt a: O die.-<ő nagy Szelleme. //o g v előttünk fenytadóan Tündöklőén Irm^ene. o í h g v követve szent erényit Es magaszto.-i szép tanát H arczo ljunk a boldogságért. M it a mennyek jussa ód.
K in e k m vét a ra n v to lla l I r t a f ö l a tiido.nány. M e rt bölcsessége s u g á rz ik M inden egves szó nvonuin ; -7 kilien a tndom anvnval Fgve.s'ült a hőserény. E kettftvel küzdött, fá r a d t ( ) a mennynek üdveér'.
Oh dicső S k o t! Szűz A nyánkat K érd. kisérje lépteink, ( j erőt ad szüzkegve m it A f'süggeteg szivbe h in t! Oh ké rd Jézus szent S z il ét, hogy
4
*
()ltalm azzon védjen O E g y'ko r üdvöt adjon, m ajd lux ^■Iz életnek vege j ő
'
P
■
Manó.
* I ré>mai s:t. . íiitn l Colirgiiini nőivitt/ékei Dun Sko! Unláhinak fvfortiulójtin nov. S-iiii ungvobh sznlxisu (»ilyglutt iinnepHyt h irto lto k ; ezen irta f kOHi'iii 'itvl ii s^dsö.
18
A SZEN T C SA LÁD M E N E K Ü LÉ S E E G YP TO M B A.
A NAGY VESZTESÉG. apjainkban a nyereség és veszteség szó nagyon felkapott. Az anyagiakat hajhászó szellem túlságosan felütötte fejét. Társadalm unk java részét a rendetlen vagyonszerzési ösz tön majdnem egészen hatalmába ejtette.
Legtöbb ember
egyedüli, legfőbb törekvése: a birvágy, a nyereség. K ü lö nös jellemvonása ez úgy
egész társadalmunknak, mint
egyes tagjainak. Az anyagiak rendetlen kívánsága, az érdekhajhászat rabbá tette az embereket, mintegy odabilincselte a veszendő javakhoz, a mulékony s haszontalan földi élvezetekhez, szerzése volna életük legfőbb'czélja. szorgoskodása közepette teljesen
Társadalmunk a földiekért való lázas
megfeledkezni látszik végtelenül magasz-
tosabb. dicsőbb é rd e ke irő l: az örökkétartó s legtöbbször már későn
mintha a vagyon
ism erik el
mennyei javakról.
az emberek a kárt,
Csak ritkán
melyet a földi
vagyon rendetlen hajhászása, az anyagiakban való túlságos nyerészkedésük és azáltal szenvednek, hogy az eszközt (t. i. a vagyont) végczélnak tekin tik. Szerencsések, kik idejekorán észretérnek s beismerik a sokkal nagyobb le lki veszteséget. így legalább helyrehozhatják a súlyos veszteséget: vissza nyerhetik
már-már
veszendőben
levő
hitüket,
legfőbb
kincsüket,
örök
boldogságukat. Sajnos! aránylag kevesen részesülnek e szerencsében, mi után az anyagiasan érzőknek csak elenyésző száma becsüli meg igazi ér téke szerint a lelkieket, „m elyeket a tolvajok ki nem áshatnak s a rozsda soha meg nem emészthet“ , H n az a n ya g ia k után való í^iziinfelm loíás-
fu tá s n a k , a n yu g a lm a t nem isim r ó fára
20 igazi keresztény életet folytatnának, a másvilágon pedig a tökéletes boldogsáqban részesülnének. De épen abban rejlik a dolog nehézsége váavö kapzsi ember nem
ér rá sokat
ja , • hogy úgy naondjam, A km cs-
törődni a tu lvilá g i
dolgokkal,
lelke
úqyével bibelődni. mivel éjjele-napala folyvást a vagyon, az anyagi haszon után való íutkározásban, számvetésekben, tervezgetésekben te lik el. M anap ság. midőn
az
emberek
csak azt ta rtjá k
legokosabbnak,
minél ügyesebben tudja kihasználni, nem csoda, telen elv
érvényesítése végett,
föképen
oda
k i em bertársát
ha legtöbben
ezen hely
törekszenek, hogy ujabbnál-
ujabb jövedelmi forrásokra tegyenek szert. M iután az a n v a g m k /,aj/iaszdsa.
n //v rn sv^Y í^v. .7 p á ic m k fn/ságos asszf/m nirso/nsn, o ly különös j d km vona^a a 'f ö ld i clvczetekct. a h m s m u h n d ó dicsőséget hajhászeyk legtöbbjének. Mintha bizony kincseiknek, hiú öröm eiknek örökös birtokosai, élvezői lehetnének; m intha ez a kedvesnek látszó bálvány oly hatalm as volna, hogy őket az ideiglenes h a la itó l és ö rö k
k n rh o z a tb o l ts k im e n t hetné! H atéves felfogásból. Ily helytelen eljárásból aztán nem csoda, ha szeretetlenség, hitetlenség és az ezekből önként folyó önzés növi k i magát, mely mintegy kényszeríteni látszik az ilyen em bert úgy élni. hogy előtérbe lépjen nála az és sa ja t kényelme (az önérdek) legyen a főczéL Vagyis Istentől elrugaszkodva hítközönyösségben. rideg szeretetlenségben mindenki csak saját önmagának éljen, megvetve Isten parancsait, tanait, csupán saját kénye-kedve szerint élvezze a világot. Ennek daczára a végtelenül irgalm as türelm es meg. nem hagyja
magára az anyagiakban
Végtelen jóságánál, határtalan bölcseségénél megtorlás viszonozza.
helyett
inkább
A helyett,
szeretetének
hogy elfordulna
Isten
még sem veti
oly igen e lm e rü lt fogva
valóban
a
emberiséget.
hálátlanságot jogos
bám ulatra
tőlünk, m ódot
m éltó
je le ive l
és a lk a lm a t
nyújt,
hogy annak igénybevételével úgy ideiglenes, m in t örökkétartó boldogságunk megszerzésében segítségére legyen a tőle elpártolt, az anyagias érzelm ű és a mulékony földi élvezetekbe m erült embereknek. jóságos Istenünknek egy ily különös segítsége
napjainkban
főképen
Pád. sz. Antal hathatós pártfogásában áll. M egszám lálhatatlan kegyelemben részesülnek nap-nap után, k ik Jézus e kiváló
barátjához
bizalom m al fo r
dulnak, a gazdagok, szegények egyaránt. Amazok, ha fölöslegüket hiú földi élvezetek helyett ,sz. Antal kenyere" szeretet intézm ényeinek istápolására fordítják. Emezek, ha sorsukat
sz. Antal példája szerint
selik s im áikkal dicső szentünk pártfogását
m egnyugodva v i
kérik jóte vőik számára.
Nincs
az a hitetlen gazdag, nincs olyan szegény, kinek bizalm as kérését sz. A ntal megtagadná, ha az lelki üdvére, csodás meghallgattatás
világosan
fontos
testi szükségletére irányul. A sok
m utatja,
hogy szentünk
még a teljesen
21 hitetlen, anyagias emberek érdekeben is kész közbenjárni s őket az anya giak megvetésére birni és az igaz hit szelíd igája alá terelni. Szolgáljon az itt következő történet az eddig mondottaknak megvilágositására. de különösen ez utóbbi állításom beígazolására. Az életben sok szor ism étlődő példa megkapóan tükrözi vissza a mostani anyagias, hitetlen emberek cselekvésmódját, valam int sz Antalnak ezek irányában is kifejtett hathatós közbenjárását. Egy hitetlen,
anyagias családapáról van
szó, ki minden
igyekezetét
csak a földiekre irányozta. A vagyonszerzés, a? élvezetek képezték legfőbb vágyát : Istenről, vallásról szitokra
még
nyíltak ajkai. Nagyon
beszélni sem
volt szabad előtte, tüstént
fájt a hitvestársának, ki férjét mindenáron
megtéríteni törekedett, de csak nem sikerült neki. Kárba veszett a sok szép intés, a sok könyhullatás és ima . . . szerető hitves.
Minden
Az utolsó
reményéi sz. Antalba
eszközhöz
helyezte.
fordul most a
Pár nappal dicső
szentünk ünnepe előtt egy sz. Antal szobrot vásárolt, mely előtt kis leány kájával buzgón könyörgött. hogy férje viszanyerje,
am it oly rég elvesztett.
De ugyan m it vesztett el apuska? kíváncsian tudakolta első alkalommal a jó gyerm ek?
Majd
később
megtudod
édesem. — válaszolt az anya —
most csak imádkozzál s ne
szólj erről
apádnak! És a jó gyermek enge-
delmeskedeu. Óra hosszat imádkozott a szobor
előtt apjáért,
hangosan is esedezett,
am it elvesztett.
hogy
szülője megtalálja
olykor még A hitet
len apa néhányszor rányitott leányára, de am int hallotta, hogy érte imádkozik,
megílletődve
kérdé
m agában:
ugyan sem m i veszteségre nem forrón szerette s azért
nem
„Ugyan
m it
veszthettem
el ? En
em lékszem !“ Egyetlen gyermekét nagyon
zavarta
ájtatosságában, hanem
nejétől
kért
felvilágositást. veszteségét illetőleg. Az asszony kitérőleg válaszolt s embe rünk csak tovább tűnődött magában; „Ugyan m it veszthettem e l! “ Épen sz. Antal ünnepének előestéje volt. (junius 12.) bor asszony leányával sz. Antal szobra
midőn a jám
előtt térdelt s bizalommal
könyö
rögtek: Oh dicső Szent kérd Te. hogy atyánk föllelhesse amit elvesztett. Ebben a pillanatban hirtelen m egnyílik az ajtó s a családapa észrevétlenül a szobába toppan
s felindulva
kérdé;
.D e
ugyan m it veszthettem el?
m ár hosszabb idő óta kérdem ezt magamtól, de választ rá mégsem talál hatok, pedig ez a kérdés nyugodni nem hagy. Asszonyom I az imádság helyett jobban tennéd, ha felvilágosítanál veszteségem felől, hogy azt fö l keressem. ha még lehetséges.“ Hajlandó volnál-e édes férjem tőlem örökre e lvá ln i? — veti oda kérdőleg a feleség. - Mit beszélsz asszony?- szó lott megdöbbenve a családapa; ha ezért imádkoztok úgy jobb. ha azonnal abbanhagyjátok!
És mégis örökre el kell
válnunk, ha nem
találod meg
a m it elvesztettél — folytatta most már erélyesebben a jó hitves.
.Mondd
22 t
már egyszer — kiáltja egész ingerülten a fé rj; gyötörsz oly sokat —
titkolózásaiddal?"
m it
vesztettem e l?
Miért
Az asszony — látva a jó alkalm at
zokogva m o n d á : „A hitet, dicső őseid hitét vesztetted el, pedig én
akarok tőled örökre e lv á ln i! Sz. hitedet nyerd vissza, e nélkül nem üdvözülsz. soha mennybe nem ju ts z !“
A családapa ekkor sz<S nélkül távozott
»
a mellékszobába s egyre hajtogatta
magában :
»A hitet . . .
!
szitettem.“ Szemeit egész éjjel kerülte az álom. elméjében
a hitet elveegyre viszhan-
goztak hitvesének szavai; „A hitet, dicső őseidnek hitét vesztetted e l ! “ Az álmatlan éjszaka elm últával,
m iután
em berünk
hitetlen,
bűnös életét be
ismerte, megutálta s magát a jónak gyakbrlására és vallásos
életre elhatá
rozta —- megtörten lépett nejének szobájába, m elyet sz. A ntal ünnepe m iatt szépen feldíszítve talált. — Talán valam i ünnep van m a ? ! — kérdé meg lepetten. — Igen édes férjem , sz. A ntal ünnepe van — feleié az asszony sz. Antal szobrára mutatva. Jól van, jó l — m ondja m ost
m ár öröm m el a
megtért atya. Tehát ezen dicső szentnek köszönhetem, hogy drága kincsem megkerült, hogy megtaláltam
am it
-■ Oh ig e n !
sz. Antal
Járt közbe érettem, m enjünk tehát s h álá lju k meg e jóságát . . .
És csak
ugyan az eddig hitetlen, anyagias
elvesztettem ?! gondolkozásu
em ber
hitvesével, kedves
gyermekével a tem plom ba indult. O tt az egész család meggyónt, m egáldo zott és sz. Antalnak
hálát adva
boldogan,
igazi
le lkiö rö m m e l
té rt vissza
házába. így lelte fel a megtért családapa a m it elvesztett . . . őseinek a h i tét. — Rajta is volt, hogy a m egtalált kincset jó l kam atoztassa. M indenben szent vallásának parancsai, törvényei
szerint élt.
Jó
hitvese pedig erősen
reméli, hogy a másvilágon sem ke ll m egválnia szeretett férjétől s egyetlen leánykájától, kinek álhatatos könyörgései az apának a megtérés kegyelm ét kieszközölték.
Eddig szól a történet, m ely
m int föntebb
m ondám az életben gyak
ran ismétlődik, ig e n ! napjainkban sokszor ta lá lu n k zelmű apát és anyát, Bár követnék az
hitetlen,
ilyenek jobb
érzésük
anyagias ér su g alla tá t!
Vajha minden családanya, m inden gyerm ek követné e példát s bizalom m al kérnék sz. Antal pártfogását hitetlen apjuk vagy a n yju k érdekében. ^ M ily sok családi
baj. egyenetlenség érne
reznének a keresztények
házukra,
véget, m ennyi
családjukra, ha
m in de nü tt
áldást sze igazán tisz
telnék sz. Antalt s bajaik, megpróbáltatásaik közepette az ő hathatós segít ségét, közbenjárását
lekérni el nem mulasztanák.
R ajta tehát kér. szülök,
orduljatok sz. Antalhoz, hitetlen, könnyelm ű gyerm ekeitek
érdekében. Kö-
vess tek ti vallásos családanyák a fönnebb le irt anyának buzgóságát. biza lomm al
erős
reménynyel telten
kérjétek
sz.
A n ta lt
hitetlen
fé rje ite k é rt!
23 végre ti serdülő gyermekek, ifjak és leányok, soha el ne mulasszátok bűn ben sínylődő szülőitekért a „vétkek kiirtójához“ folyamodni.
I
Ha ezt minden családban megteszik, ha sz. Antalt mindnyájan szív ből tisztelik s m indenkor az ő pártfogását kérik, akkor az erények ültetője visszavezeti mai anyagias, hitetlen társadalmunkat Istenéhez, hitéhez; megu tálta tja a m úlandó javakat s a hithideg sziveket az Isten és felebaráti tevékeny szeretet gyakorlására felgyulasztja. Ez dagasztotta sz. Antal nemes keblét már itt e fö ld ön; ezért lángol szive a boldogság hónában, a szentek dicső társaságában.
P . L o n c ^ á r í-ukács. Mr
1
A KERESZT.
i
G ya kra n , ha a tévelygés xitjá ra léptem S ö n vád dal szivemben H o z z á d visszatértem : A könnyebbülésnek jótékony hatása Térdeim re rá n ta — S ölelve á ld tn ln k ! h n á d ta la k téged, h itü n k szent jelvénye S eszembe j ö t t J é z u s átélt szenvedése — Tehát nemcsak én. m i — já r u n k G o lffo té tra ^ A z Isten jia r a S z in t' ez v o lt km iérve -
.
Lelkem benned s m ajdan á lta la d ér „v é g "‘hez, flitis á g o k ellen e szent hitem vértez — Kezem im á d sá g ra z á ru l, b á rh o l látla k. Szüntelen csak á ld la k, J é x u é s z e n t k e r e s z tje . Z o m b o ry G y u la .
p.
F E K E T E N A G Y JÁNO S. ekete volt a vére is Fekete Nagy Jánosnak: s ha elön tötte a düh. u jjn y ira kidagadtak bikanyakán a hatalm as erek. úgy engedtek utat neki, hogy sötét vörösre fesse arczát egy pillanat alatt. Ilyenkor aztán nem is törődött sem m ivel Fekete Nagy János. Sem m i sem vo lt előtte
szent,
tört,
zúzott m in
dent az ő rettentő indulatában. Pedig egyébként egészen jó fiú volt
Fekete Nagy
H in n i
az
János. ugyan
nem
hitt
sem m iben,
Istennel,
vallással nem sokat törődött, de nem is gúnyolta soha. „Nagyon jó a va llá s“ —
mondogatta
akárhányszor —
..a papoknak
és az asszonyoknak, no meg annak, aki — hinni tud . . . “ Történt azonban egyszer, hogy Fekete Nagy János irtózatosan össze veszett a saját édes anyjával. Meg akart házasodni. Az anyja meg nem akarta. Az anyai sziv sohasem csalódik : sejtette, bizonyosan tudta,
hogy az
a leány, k it a fia választott magának, nem a fiának való, nem hozza meg az epedett boldogságot . . . És ellene szegült a fiának a gyönge, törékeny asszony. Fekete Nagy János kérlelte
egy darabig, — h iá b a ;
azután fenyege
tőzött — hiába; végre már őrjöngeni kezdett dühében, s m iko r az anya ekkor sem engedett, hogy történt, hogy nem — felem elte az ő irtózatos öklét és . . . —
.,Ne verjen meg az Isten János . . . “
— nyögte m ély, elhaló han
gon az öreg asszony, aztán szép csendesen összeroskadt az ütés súlya alatt.
25 - - „M ié rt ne verne? Hadd verjen csa k!“ - kaczagott fél5rülten a dühödt fiú — .elbírom én azt is. ha már ennyit elbírtam !“ Bőszülten. fedetlen fövel rohant az udvarra, ki a szabad ég alá. aztán szembefordult a fölkelő nappal, úgy fenyegette meg öklével az eget; „V e rj hát, verj meg
mind a két kezeddel te Isten, verj
ha vagy,
verj ha birsz, — mázsát emelnék vállaimon, lássuk hát, nehezebb-e annál a két kezed ? ! “ És aranyos trónjából látta az Ú r Fekete Nagy Jánost, hallotta is, és — nem sújtotta le haragos villám jával a szentségtörőt. Csak mosolygott. Szépen, szelíden és mosolyából tavasz fakadt a m indenségre. boldogság azokra, akik hinni tudnak . . . Fekete Nagy Jánoson pedig erőtt vett a saját vad. fekete vére. Megtántorodott, aztán földjén.
hang nélkül vágódott végig az udvar puha
Nagy beteg lett Fekete nagy János. M ikorra felépült, m ár másnak volt a felesége az a leány, akiért ke zet em elt a szülőanyjára. Fekete Nagy János egy szóval sem panaszkodott, pedig majd halálra gyötörte a saját lelkiismerete. Hogy, hogy nem,
Fekete
Nagy János
elkezdte
itt Is ott is az —
Istent emlegetni. „Istenem , Istenem . . . “ — sóhajtott olykor, de a többit csak úgy gon dolta hozzá. Idők m últával megházasodott Fekete Nagy János. T a lá lt magának egy szelid, édes
teremtést, aki türelemmel osztotta
meg vele az élet nehéz gondjait. Csakhogy mert még most is nagyon
indulatos volt Fekete Nagy Já
nos, hát egy szép napon megszökött tőle a felesége. Épen akkor, m ikor m ár úgy a szivéhez nőtt, hogy talán már nem is birt volna élni az asszony nélkül. Fekete Nagy János összeroskadt a csapás súlya alatt. „N em ver az Isten bottal“ — nyögte fájdalmasan és zokogni kez dett a hatalmas férfi. Aztán egyszerre megint fejébe szaladt a vér. „D e ha már engem megvert, majd meg ver téged is nyomorult, a m iért tönkre tetted az é le te m e t!- — fakadt ki ádáz dühvel — ,.ha pedig meg nem ver. akkor nincs is Isten az egekben!" Fennnt pedig a csillagok hónában, ragyogó trónján megint csak mo solygott az Ú r és szelid, arczán.
boldogságtól
csendes mosolyára derű sugárzott az angyalok
áradó szívvel omlott térdre a hofeher sereg, hogy
im ádja a Mindenhatót . . .
26 Lent a földön pedig ezüstös holdfény sim ogatta, csókolgatta a vonagló Fekete Nagy János feketefürtös fejét . . Nagyon csendes ember lett Fekete Nagy János. Nem zúgolódott már. nem is átkozódott. m egtört egészen a hatalm as
ember. Most már imádkozott is. tem plom ba is szorgalmasan Nagy János. Megnyugodott a sorsában . .Legyen meg a Uram a Te szent akaratod
e ljá rt
és bocsásd
Fekete
meg az én
vétkeimet, miképen én is . . . “ Fekete Nagy János nyelt egyet, de azután szilárdan fo ly ta tta ; „ , . . megbocsátok ellenem vetetteknek.“ Addig-addig mondogatta, hogy egyszer csak visszajött az asszony. És Fekete Nagy János
nem feledkezett meg akkor sem
az ő im á d
ságáról. m ikor legelőször látta belépni bűnbánó feleségét. , . . . miképen én is megbocsátok . . . “ Szó nélkül, szeretettel ölelte keblére a m egtért asszonyt. És este. am ikor már minden elcsendesült, m egint k iá llo tt Fekete Nagy János az udvarra, egy darabig némán aztán térdre
borult
és hálatelt
nézte a felette ragyogó
szívvel
buzgó
im á t kü ld ö tt
csillagokat, a
m indenek
Urához. „S zűnjék a te haragod Mindenható, nagy vagy és igazságos, bocsáss meg nekem, ha van bocsánat az én bűneim re . . És az Ú r ismét látta
az egek
végtelenségéből
Fekete Nagy Jánost,
hallotta az 6 alázatos könyörgését és — mosolygott. Szelid. jóságos mosoly jelent meg arczán, azután
szólni k e z d e tt:
.Ím e. látjátok e szegény bűnöst lenn a fö ld ö n ? M egtért 6. m ert íté l kezni m indenki tud, de megbocsátani csak az, aki maga is vétkezett, maga is bűnhődött; a bosszú emberi gyöngeség, a bocsánat isteni jog . . . Es meg vannak bocsátva az ő bűnei, m ert m egbocsátott az ő szive is . . . Mert én vagyok a szeretet . . Szólott az Ú r
és szavára csodálatos béke
szállta meg Fekete
Nagy
János szívét, úgy érezte, m intha megbocsátott vo ln a neki az Isten . . . Azontúl jám bor, istenfélő
ember m aradt holtáig Fekete
Nagy János.
És boldog is volt mindvégig — Fekete Nagy János.
V ö rö s T ib o r.
A Z É S Z IS TE N N Ő JE . rgalom Istene, ne hagyj e l! Oh kegyelnnezz nekem, nyo m orult féregnek!
Hagyj
sírnom, hogy legalább részben
bűnhődjek e földön ama bántalmakért, melyekkel illettelek, óh
végtelen írgalmu. élő. hatalmas Istenem. Atyánk! —
És ti emberek, k ik
itt
jártok kürülöttem, ti, kik az élet
öröm eit élvezitek, ne vessetek meg egészen engem, akit a jóságos Isten nem vetett meg és magafelé vonzott, ju t tassatok egy-egy garast nekem,
hogy legyen elég
időm vétkeim,
és botlásaim m egbánására! Ne lökjétek el magatoktól ti.
akiket
ránkoztattam . ti, akiket kigunyoltam .
akik
m iként
bűntársaim,
engem társaságukból, mert tudjátok meg. hogy azok. kik
hibáim megbot
kivetettek
együtt vétkeztek
és vétkeznek, tulajdonkép gyűlölik egymást és mihelyt vétküket elkövették, m in t mérges fenevadak gondolnak egymásra! — Oh szegény asszony! De súlyos lehel a maga baja. hogy ily szókra nyílnak a jk a i! Ne sopánkodjék annyira, mert az a jó Isten,
akit az előbb
em lített, kivétel nélkül megbocsát bárkinek, akárm ily súlyosan vétkezett is ellene, ha igaz bánatot kelt szivében elkövetett vétkei felett. Tehát ne csüggedjen, találkoznak még irgalmas lelkek Páris városában, akik rész véttel vannak az ilyen Istenhez térő teremtések iránt. K örülbelül ilyen párbeszéd hangzott el a párisi tem plom ának bejáratánál
egy összetöpörödött,
elsoványodott
öltözetü koldusasszony és egy résztvevő, ájtatos az időben, m ikor Napoleon. ez az újkori m ár Francziaország fölött. H a h ! változékony az
emberi
párisi úrnő
Cézár,
szeszély!
Miasszonyunk ősi és
rongyos
között abban
m int császár uralkodott
1789-ben kimondják, hogy
nem kell Isten, sem az Ő törvényeit nem akarják tisztelni, higyjen mmdenki. am it akar. olvasson olyan könyvet, amilyen éppen
neki
tetszik. Járjon el
28 oda, ahova éppen Jónak látja, mert szabadság! . . . szabadság! . , . szabad s á g
_________
uralkodik Francziaországban mostantól fogva.
Szabadság, amely rákényszeríti az emberekre amaz őrQletes törvényt, hogy az istenadta 7-ik nyugalomnap helyett a
10-ik.
munka szünetelésének id e je ! Szabadság, m ely
istentelen,
dető és a legszömyübb ocsmányságokat ^
9
tartalm azó
a
decadi
rém tanokat h ir
könyveket
_]Q éves iskolás gyermekre a tanító révén!
legyen a kényszerít
Szabadság, m ely
rombolja. kigunyolja. megfertőzi istállóvá, korcsm ává és
a
le
legsötétebb k i
csapongás helyévé változtatja az Istennek szentelt épületeket, a te m p lom o k a t! Igen ez volt a francziák 1789-iki szabadsága, m ely szétrom bolva m in den gátat a leghajmeresztőbb
vérfürdővé
fa ju lt
az
1793-ik
esztendőben.
De jö tt egy bátor katona, aki sokat m ert, az egyszerű corsicaí nemes család sarja. Napoleon és — a saját zsarnoki
igájába
hajtá
a
még pár
hónappal előbb szabadság után lihegő francia n e m z e te t! Hallgassuk azonban tovább a
nolre-dam e-i
tem plom
koldusnőjének
beszédét; _ Ön, asszonyom — ugylátszík — jobb lélekkel van m egáldva, m int azok. kik e tem plom ba ki- és bejárnak.
Ah.
oly
jó l
esik
nyom oru lt le l
kemnek a résztvevő, vigasztaló s z ó ! H isz’ oly kevesen vannak azon lelkek, k ik még ilyen nyom orult féreggel is, m in t én, szóba á lln a k ! - - Hát voltakép ki maga. m eri beszédjéből azt veszem ki, hogy valaha a jobb osztályhoz tartozott. Mig én
a
tem plom ban
leszek,
szedje
emlékeit és m ondja majd el élettörténetét, m ert érdeklődöm a mélye iránt én am it lehet, meg fogok tenni
érdekében.
össze
maga sze
Bízzék a jó Isten
irgalmában !
- - Atyám egyszerű iparos volt,
kezdé
a
koldusnő
élettörténetének
elbeszélését, anyám pedig egy m ontm arírei szatócs leánya. Többen v o ltu n k testvérek. Engem szülőim iskoláztattak, m ert valaki azt m ondta nekik, hogy belőlem valaha nagy művésznő lesz, kinek hangját egész P á jis elragadta tással fogja hallgatni. Felnőttem. Hanem én elátkozok m inden és hívatlan berek között.
prófétát,
m ert az ilyenek sok kárt
Ilyen hivatlan
tesznek
az
könnyelm ű együgyű em
próféta vo lt az is, k i nekem egy fényes m ű
vészi pályát jósolt, mert bizony én akárhogy erőlködtem is,
csak harm ad*
és negyedrangban tudtam helyet foglalni. — Talán nem volt hangja? — Oh, abban nem lett volna éppen hiány, de — engem becsületes leánynak n e velte k! — Értem m á r! tehát maga nem akart úgy
carriére-t csinálni, m int
29 a nagy dívák, hanem a szó vényesülni ?
igazi
értelmében
vett
művészettel akart ér
— Igen. De ez a becsületes törekvés hajótörést
szenvedett nálam,
midőn láttam , hogy közepes képességű nők m ily fényes életmódot biztosí tanak maguknak, persze becsületük elvesztése árán. Miután elsőrangú mű vésznő nem lehettem, de már a .m űvész“ élethez hozzászoktam, odamen tem. ahova éppen hivtak. Elmentem
a
diákok
városrészébe,
a quartier-
latínbe és ott egy nagy m ulatóhely színpadán szórakoztattam az én örökké víg hallgatóim at. - - Ah, egy közönséges chantant-ba? - ■ A b b a ! Nagyon tetszhetett az én művészetem az arany-ifjuságnak és az én hírem m indig messzebbre terjedt. És akkor már nem kérdeztem lelkiism eretem et és nem figyeltem anyám
intelmeire, hanem elkapatva
dicsőség m ám oritó hatásától, lettem azzá. amivé — sajnos
—
a
sok leány
még álm ában is lenni a ka r; a szép. az ünnepelt, az isteni Charlotte. H írem m el már tele volt egész Páris, mikor a nagy forradalom kitört. A kko r vettek csak igazán k ö rü l! Ah. még ha most rágondolok is, összerázkodom, mert nem tudom elviselni
ama tudatot, hogy
részben ama borzadalmas események központja, egyetemen, a nagy tanácsban „N in c s Iste n !
Nincs
és
óriási
én
voltam sok
crém e-je ! Kihirdették az
falragaszokon
ennélfogva benne való hit.
a népnek, hogy;
kinyilatkoztatás, szóval
vallásbeli dolgokkal ezentúl nem foglalkozunk.“ .Minthogy nálunk csakis a katholikus vallásról lehet szó és a Convent céljai
elé éppen ez a katho-
likus vallás gördíti a legnagyobb akadályokat, odatörekszik a Convent vég rehajtó-bizottsága, hogy ez a gyűlöletes vallás minden szokásával, intézmé nyével kíírtassék“ . „M ive l azonban ar emberiség
nem
lehet
el eszmény
nélkül, melyben kidom borodjék az emberi nem törekvése és fejlődöttsége; kim ondja a Convent, hogy ilyen eszményként az Észt te kin ti’ . De tudvalevő dolog, hogy az ész abstrakt fogalom, melyet megfogni, körülhatárolni nem lehet és ezért gondoskodtak egy személyről, akiben az észt szépségével és magasztosságával az emberek inkább
láthatókép szemlélhessék,
mert hát
hajolnak az észlelhető dolgok felé, mint a jóllehet
nemesebb, de az érzékek felett álló szellemi dolgok felé. így történt tehát, hogy a párisi ifjúság szine-java a Convent legelő kelőbb tagjai és a hadsereg főbb alakjai óriási küldöttséggé képződve lakásom elé vonult, ahol udvariasan nak eleget teendő, kövessem
felkértek, hogy a franczia nemzet óhajá
a küldöttséget a Notre-Dame templomba,
ahol a Convent által kihirdetett hitvallás
szerinti
istentisztelet lesz. Nem
gondolkoztam sokat, hanem követtem a küldöttség hivó szavát. A templomhoz érve, óriási tolongásba keveredtünk, mely a templom-
A
30 bán még veszélyesebbé vált.
Nagynehezen
a
főoltárhoz
érkeztünk,
ahol
már vártak ránk az Akadémia legnagyobb tudósai p n p i őltözefckhcn ! E n gem levetkőztettek és m int egy régi római bacchans-nőt öltöztettek fel. félig meztelenül hagyva testemet. Majd felem eltek az oltárra é s ---------és letér delvén
előttem
töm jénnel
füstölték
meg
azt,
m intha
a Szentség
lenne
rajta, amelyet nemtelen kezekkel m ár jóval előbb eltávolították onnan. Igen. Az .ész istennője“ -ként tisztelt, d e h o g y! — im ád ott Páris népe engem,
mondja a koldusnő
belemelegedve
vagyok az én személyemmel
és most
megbecstelenitett
10
évvel
azután itt
tem plom — előtt,
könyö
rögvén azon Istenhez, k it akkor megtagadtam, hogy inditsa meg az em be rek szivét, hogy nekem alamizsnát vessenek ! — Nos és mikép történt ez a változás? — Hogyan? Oh. nagyon egyszerű dolog az kérem . volt m it vérbe fojtani és m ikor emberek egymás vérének a Ccnvent
nagy
már a dolgok annyira
ivásától sem
hirdetm ényeken
A kik engem az oltárra
adni
már nem ism ert engem
k iirto ttá k
Párisban senki,
hogy az
szükségesnek látta
a v ilá g n a k ;
emeltek, m int engedetlenek
kése alatt, a kirá lyi családot szintén
elfajultak,
irtóztak, a kko r
tudtul
M ikor m á r nem
„V a n
Is te n i-
h u llo tta k el a nyaktiló
és m ik o r
kivéve azon
Napoleon
embereket,
eljött, akikke l
bűnös viszonyt folytattam , hogy kenyerem legyen. — Oh. hát ennyire képes az emberi dölyf és gonoszság?! tén
párisi
vagyok, és hallottam
nem akartam elhinni.
is beszélni
Íme, most
az van
erről
Én szin
az „észim ádás^-ról, de
előttem ,
aki
közvetlenül benne
volt amaz őrűletes dologban. Keserves vo lt az egyháznak eddigi küzdelm e, keserves most is, hisz’ fejét, a róm ai pápát elfogással fenyegeti* a bőrébe férni nem tudó franczia császár. — Igen
asszonyom,
én vagyok az az em beri
szörnyeteg,
am elyről
borzalommal fog megemlékezni a késő nemzedék. De bízva Isten végtelen irgalmában, nem panaszkodom sorsom ellen, sőt dicsérem az zitőt, a jó Pásztort, hogy ilyen botlegyintéssel terelt egyetlen lelkemet m egm entse! . . . . Ezen történet ju to tt eszembe, november 10-én ünnepelték
meg
vissza
édes Üdvö akiába,
hogy
m időn azt olvastam a lapokban, hogy Párisban az
ész vallása
kihirdetésének
l l O i k évfordulóját, amelyen egy — leány is m ondott beszédet! O kuljatok ebből m indnyájan kedves olvasók és ne hagyjátok m agatokat e vakítani a mi ősi ellenségünktől,
az ördögtől,
sem tud velünk szemben felhasználni, fel. hogy megtévesszen bennünket.
m ert m időn
m ár
akkor a pom pát, a fényt
V I, Pius, acit N a p o lto n iiésöbb tényleg bezáratott.
sem m it használja
31 Igen, a Charlotte. az imádott, az ünnepelt szépség rongyokba bur kolva. alamizsnát könyörögve végzé életét a Notre-Dame templom küszö bén elhagyatva, elfeledve mindenkitől. Az Isten azonban irgalmas volt vele szemben és megengedte, hogy nagy bűnéért eleget tegyen.
( o t t r e t 't if a .
MEGNYUGVÁS. Senkinek el nem mondom én H a bánat d ú l a szivem fejtekén. U g\'/s tudom az emberek H iá b a mondom, )ne(^ nem értenek. E ljö v ö k H o z z á d istenem 4
S itt mély fá jd a lm a m enyhül, érezem.
H is z ineggyógyitja az im a M ire a fö ld n e k nincsen balzsama. D o b a y M a ris k a
32
SZEN T ERZSÉBET. (G ró f M o rta le m b e rt után francziából.l (Folytatás )
H enrik á llo tt szavának és E r zsébet irá n t a zékenységgel
legnagyobb viseltetett ;
elő úgy
áhitatossági gyakorlataiban m int a jótékonyságban
is teljes sza
badságot engedett sógornőjének. Ez időben alapította Erzsébet a Szent M ária M agdolnáról zett
Gothában.
Most
még több időt szentelt az
im á
nak
kórházat
neve
és
Jótéteményeknek, m int
férjének életében. A világ zajá tól teljesen visszavonult, — jo b ban szerette a szegény népet és .
a betegeket az u d var fényes tá r
*
saságánál. Lem ondott a víg ün nepekről, m u la ts á g o k ró l; — ön megtagadása naprói-napra
nőtt,
és rangtársainak gúnyos nevetése nem zavarta Béke
szállt szivébe
és
tükröződött
vissza
arczán nek nevezték, talmát . . .
őt keresztútjában. derűit lelki
boldogsága. Esztelennek, ő rü lt mert nem fogták fel m in t Ő a keresztnek elragadó ha
Midőn örömét látták, azt hitték, hogy férjét m ár el is .feledte: Zsófia herczegasszony is elhitte
a vádat és Erzsébetnek
szemére
vetette szivte-
ensegét. de voltak egyszerű jó lelkek is. k ik m é ltá n yo ltá k erényeit, voltak ' cetben előrehaladott és felvilágosult férfiak, -I
k ik
helyeselték tetteit.
ergely pápa levélben többször buzdította, vigasztalta Erzsébetet; ar-
■ oskodott a szent atya, hogy Konrád, Erzsébetnek gyontatója meg behatóban foglalkozzék vele és oltalm azza őt üldözői ellen. H P«, ^ s Z T ' Sokáig gondolkozott
azon,
hogy
a tökéletesség tért Istenhez és távolodott a világtál. n,iként szolgálhatna jobban Isten ne k:
33 összehasonlitotta a különböző szerzetes rendeknek szabályait, a remete életre is gondolt, de assisi szent Ferencznek ragyogó példája mindezeket felülm últa képzeletében ; - a szegénység után vágyódott ö is, nem elé gedett meg a Ill-rendnek szabályaival, elhatározta, hogy lemond összes vagyonáról és m int szent Ferencz, házról-házra jár alamizsnáért. Elm ondta tervét Konrádnak, de a gondos lelkiatya visszautasította kérelm ét, sőt szigorúan megintette Erzsébetet, mert tudta, hogy a gyenge ifjú nőnek nem felelne meg oly szigorú életmód. Erzsébet hasztalan kért. könyörgött és sirt, Konrád páter nem engedett. ^.Meglátja, hogy olyat teszek, am it meg nem tilthat nekem !“ mondá Erzsébet és beváltotta szavát. H enrikhez m ent és arra kérte, .5 -r'^• 'V
adna
néki várost, melyben egészen
kedve szerint élhetne Istennek ; ahol semmi sem zavarná imáiban és kónyörületességében. H enrik készséggel teljesítette kívánságát; Marburg vá rosát jövedelm estől átadta sógornőjének. Erzsébet hálás szívvel búcsúzott el sógorától és anyósától és m iután Konrád atya nem ellenezte szándékát, új birtokába utazott; de nem m int hatalmas úrnő érkezett Marburgba, sze rényen, szegényesen, a városon k iv ü l fekvő kis kunyhóba vonult vissza, ő
7.
I, '
■;v
maga főzött, dolgozott és midőn elkészült a vályogház. melyet a Ferenczrendiek zárdájának
közelébe
építtetett,
ide
költözött gyermekeivel és hű
kisérőnőivel együtt. Ezután nemsokára újabb engedélyt kért Erzsébet Konrádtól; hogyha nem is követheti vágyát és nem töltheti be a szt. Ferencz rendszabályait teljes szigorúságukban, legalább a szerzetesi fogadalmat tehesse le. Konrád nem ellenezte ezt, csak arra figyelmeztette lelki gyermekét, hogy vagyonáról ne mondjon le teljesen, hanem a szegénység fogadalmát le lki értelemben tegye le. így alapította meg Erzsébet a III. rendben a szerzetesi hármas erény
-« ✓
.4
rl
Sí
nek fogadalmát. Ö volt az első tertiarius nővér, ki nyilvánosan fogadta fel a szegénység, engedelmesség és szt. tisztaságnak gyakorlását. Buzgó imával készült a nagy n a p ra ; szive lángolt az Isten iránti sze retettől. „H a a szent Klára
öltözeténél
szegényebbet ismernék, azt választa
n á m “ — mondotta. Nagy péntek napján, midőn az oltárok
lefosztva, üresen
midőn minden arra emlékeztetett, hogyan fosztotta mi édes Üdvözítőnk ^
e napon
akart
am i őt még e földhöz visszatartotta. A ferenczrendíek templomában,
állottak -
meg magát érettünk a
Erzsébet is mindenről lemondani. hol
sok
szerzetes es néhány jo
ismerős jelen volt, az oltárnak puszta kövére tette kezeit és fogadalmában
34 ,
minden földi 8r6mr«l. Ha)át levágatta, felvette a szürke csuhát és
v T eve" mert abban az IdSben igy kívánták azt a III, rendnek szabályai. n L t n a t ^ a k ezt az öltönyét híven viselte holtáig és m ezítláb ,árt ezen, '
-
^ szent szegénység iránti szeretetből. g 2 . Erzsébetnek gyerm ekkori barátnője követte
u.nSjét a tertiarius
Ezután következett a lem ondásnak megvalósítása ; Erzsébet m egvált A hat éves H erm annt a kreutzburgi kastélyba vitté k, hogy r t e t o n s á g b a n várja bá'v'ától
Ugyancsak
heíczegnek
be
nagykorúságát, m id in
Kreutzburgba
vittek a kis
örökségét Z só fiá t
átvehett nagy-
is. k i a Brabanti
jegyese volt. A m ásodik leánykát a kitzingeni zárdába küldtek
és később itt vette fel a szerzetesi fátyolt.
A le g ifja b b ik leányt, C ertrudot,
a Premontrei apáczáknak adta át Erzsébet,
m ert még a gyerm eknek szü
letése előtt ennek a
Ezzel
Erzsébet gadta
megvált
önmagát,
rendnek szánta őt.
teljes lön a lem ondás ;
legdrágább k in c s é tő l: gyerm ekeitől. élt
még,
de
m ár
nem őm aga
élt.
Mmdenben hanem
m egta
K nsztus élt
Őbenne!
4
(iró j
L v itu i ítotrsf.ui
H e th lrn
Kvo.
S C H U L E R DÉNES S Z E N T F E R E N C Z RENDJÉNEK Á LTA LÁ N O S RENDFÓNÖKE RÓ M ÁBAN .
alam int minden
rend. úgy a szem Ferencz rendje is egy
családot alkot, melynek megvan a közös feje. kormány zója.
Az egész ismert világ minden részén élő tagok e
közös fő alá tartoznak. Ő a nagy rendalapitónak, sz. Fe rencznek utóda, s a rend szellemének, ősi hagyományai nak önzője.
Nagy terhet, nehéz felelősségei hord vállán
az. k it Isten az 5 eszközei által e magas polczra helyez A kinek képét ill most bemutatjuk olvasóinluiak. S f ü u ie r Dénes atya sz- Ferencz családjának jelenlegi feje, s mint általában a rendfínS kök
« is Rómában
ügyeit a világ
minden
lakik, onnan
része felé.
intézi a nagykiterjedésü rend
Gondoljunk
reá mi sz. Ferencznek a
m agyar hazában él« gyermekei tisztelettel, szeretettel, s Isten es emberek e istt felel«sségteljes hivatalában segítsük öt imamkkal. A jo 9 ye™ekek a tyju ké rt m indenkor tartoznak imádkozni. Életrajzi adatait a kővetkezőkben Schuler Ágoston, szerzetes néven Dénes, 1854-ben ápril 22-én szüle te tt Németország ta n u lm á n y a in a k
Schlatt nevű
falucskájában (Hohenzollern). Gymnasmm.
% ig m a rin g e n b e „
történt elvégzése
X - b r F r a n c z ia o r s z á g E p ^ a szigorú 1 4 , g .^Ikészettel és a növendékek taniAm erikába ment, ahol 189J. = . elűzött testvérek tásával foglalkozott, visszatér^ ete^^^az ^ Erzsébetről (magyarujra otthonra találtak. Rendtársam ^ ^ jd miután a Custodiatus országi) nevezett Custodiatus vezetojéve tette öt. majd m
36
i s m
é t
Provinciává tétetett, a Rend b. e. Generálisa Lauer Alajos, aki iránt Ö
mindenkor a legőszintébb
gyermeki szeretettel
viseltetett,
az uj P rovincia
fejévé nevezé őt ki. Rendtársai, hogy szeretetQket iránta bebizonyítsák, két ízben t. i. 1897. ju l. 20. és 1900. nov. 14-én tették vállaira
a
„P ro v in c iá lis “
terhes, de megtisztelő h i vatalát. M int tényleges
! I
P ro vin
ciálisnak, a rendi szabályok értelmében
1903.
május
hóban Rómába kellett men nie a Rend általános nagy gyűlésére ; ekkor bizonyára még nem is sejtette, hogy a Szentlélek kegyelme őt fogja tenni szent Ferencz atyánk u tó d já vá ; m ár pe dig úgy 30-án
történt, a tartott
május
nagygyűlés
tagjainak bizalma ö benne összpontosult, a kinek már kedves modora, megnyerő külseje, szerény
megjele
nése tanúi e nagyon szép erényekben
és
tudom á
nyokban m üveit léleknek. Kormányzása elé örömmel te kin t a Rend,
rem élvén, hogy tudásával.
t
gazdag tapasztalataival annak dicsőségét és boldogságát előm ozdítandja. Be szél németül, latinul, angolul, francziául, flandul.
J
Z A R Á N D O K L A T A S ZE N T FÖLDRE AZ U j SZÁZAD KEZDETÉN. Közli: P. A'. O. okszor találunk
az emberi intézmények vagy jobban
mondva intézkedések közt olyanokat, melyek első
felületes vizsgáló előtt, mig ha behatóbban a dclog mélyére tekintünk,
bizony meg kell valljuk,
hogy tapasztalat és életbölcseség hozta azokat _
_
létre, sőt ha nem volnának még alkalmazásban,
okvetlenül létrehozni kellene, ilyen kegyetlen intézkedés (szerintem némely esetekben) az, hogy a vasútra jegynélkül felszálló büntetést kell fizessen. 1
• 'j
Nem elég. hogy az embert
m egfutam ítja az a lekésést jelző fü tty ; nem
elég, hogy fáradva, lihegve, izzadva ugyan még le nem
húzzák):
alig tud valahogy felkapaszkodni (ha
még többet
is kell fizessen
nagy kényelem m el szállt be. Ugy-e boszantó ez? lehetősen volt részem.
Erre valaki
megvakarja
mint más. ki
És ebben
a füle
nekem meg
tövét kincses Ko
lozsvárt és bünbánatos hangon azt m orogja: .E z még semmi, ha meg-s felkapaszkodhatik valaki, de ha lekésik egészen : ha az orra előtt megy el a vonat, vagy ha ott hetei az ember az állomáson és meg.s lekesik, mert hát az állomásfőnök jó emberem és be kell hozzá nézzek; ez m 3 tóbb. Ebben pedig nekem volt részem.“ Vigaszul csak annyit mondok. nem került pénzbe neked. De ml bajuk a .H irn S k - olvasöinak az Hyen váratlan
u ^itá cnifka l ?
Legfeljebb az. m o n d jik : Indnlj el hamarább es ne fanökhóz. És igazuk van, ha ez. mondják. A miér. ez.
“ ' ^
»
engedelme. ins.álok mlndenki.ai, de hát az en .01« el minden lekésés és különösen az fáj, hogy az u.olsö .H .m ök
J
i J
38 mából
kim aradt
a zarándoklat
gyorsaság az oka. mely
közleménye.
várni nem tud.
M ié rt?
H ja
Az Isten vá r
az a
sokáig,
kegyetlen de nagyon
sokáig a bűnös megtérésére, de ezt a „H irn ö k “ szerkesztősége nem tanulja el soha. mert
különben
nem
irná oly
doklat vezetőnek: ha 20-án nincs het egy hónapig
az
Adrián.
kurtán,
furcsán a szegény
zarán
itt a czikk, akhor a zarándoklat híjsöl-
Nesze neked
ájtatos sereg.
így
ju to ttu n k a
múlt hóban zátonyra és most is csak úgy vergődhetünk tovább, ha a szer kesztői irodából in d u lt jóságos szellő és szellőt dagasztó jóság m egindit és a jövőre bocsánatot igér. Ezt megkapva
igyekezzünk to v á b b !
Baj tehát a
lekésés, melyet szül az a kegyetlen pontosság, de be k e ll ism erjem , hogy mégis helyes, m ert különben a szentföldet csakis a jö vő
században érjük
el. Lehet hogy a „H írn ö k “ ezt m e g é ri; lehet olvasói is m egérik, m it adjon Isten, de én aligha.
Hajnal hasad, tisztul a lá th a tá r: vagy jobban
a távolban m in t
va la m i kisértetek,
mondva Üdércztüz fel-felcsillá m lik egy p illa n a tra valam i fény,
de am ily hirtelen felcsillám lik, ép oly
hirtelen el is tű n ik.
nyunk Gyöngyösi volt a vezényhidon, m időn a fo jto tt fedélzetre siettem
élvezendő a friss levegőt
pontokat illetőleg azt válaszolta,
hogy
m ellett haladunk. Ezen pillanatnyi
levegőjű fülkéből a
Kérdésem re a csillogó
m ost
Gazza és
Pelagosa
fénycsillanások a szigetek
jain íelállitott világítótornyokból jönnek. C zéljuk hogy sötétben e pontokhoz kormányozzák hajóikat.
Kedves kapitá
közel ne
szigetek
sziklás part
figyelm eztetni a hajósokat,
m enjenek, hanem a
Megköszöntem a felvilágositást. Sietek
fény
kettő közti utón
le a fedélzetre a korm ányhid-
ról, hogy lássam a mi rögtönzött tem plom unkat.
M inden rendben.
Az idő
4-re jár, tehát íelköltöm az excítálort, k i úgy látszik nagyon mélyen elaludt. Miséhez látnánk, hogy legalább mi ketten. t. i. én és az excitator (ébresztő) legyünk
készen,
mig a társaság
megmozdul.
K i lesz a .m inistrans ?
„É n
le sze k!“ szólal meg a hajóból előbujva Gergely Ferencz tata. „M in istrálta m én már eleget és ha tizen
miséznek egyszerre, úgy
is meggyőzöm.
ingyen adta Isten nekem azokat a fürge lá b a k a t.“ E lfogadtuk és megkezdettük a szt.
ténykedést ketten
egy oltárnál.
H át
Nem
az ajánlatot azt hogyan ?
Úgy hogy én miséztem és az én excitátor társam, ki különben vetem meg osztja a vezetőség gondjait és fáradalm ait. Ö assistalt.
Magyarázatképen meg kell mondjam, hogy a szellő és a hajó folytonos ingása miatt nagyon kell ügyelni, nehogy valam i baj történjék az áldozás nál és épen azért kellet a segítség. Deo gratías ! elvégeztük rendre m ind a ketten. E kkor m ár m egvirradt
39 és vezetőtársam meghúzta a harangot, mely minden
zarándokot talpra ál
lított. H ogyne! hisz’ harangot úgy nem tud kezelni senki, mint P, Dénes; meg is volt a hatása, mert egyszerre megelevenedett a fedélzet. Mindenki el volt ragadtatva a gyönyörű képtől, mely elébe tárult, jobbról, balról a szépen zöldelő szigetek magas, sziklás hegycsúcsokkal. A tenger gyönyörű nyugodtságát csak a mi „K e le t“ -ünk
forditotta
meg jobban. A nap épen
kelőben és mintegy izzó folyadékká változtatják a tenger vizét rajta viszszatúkröződő első sugarai. De ni n i! mi ez? A tenger is megmozdult! Hisz az m egm ozdult rég, mióta a jó Isten megteremtette. Nem úgy értem, hanem m egm ozdultak lakói. Valóságos czirkuszl mutatványok a hullim ok te te jé n ! M indenki kíváncsian fut a hajó korlátjához és lesi azokat a fél hom ályban oly titokzatosaknak látszó alakokat, melyek a hajó körül ugrán doztak. Egyik azt m ondja ezek
hableányok;
másik szerint Poseidon tál
tosai ta rtjá k reggeli gyakorlataikat. Biz' azok czápák lehetnek, mondja egy harm adik. Egynek sincs
igaza. D elfinek azok, melyek rendesen a hajókat
kisérik és fürge bukdácsolással m ulattatják az utazókat, noha nem az az 6 czéljuk, hanem a hajóról lehulló ételnemü. Nagyságuk 1— 2 méter. Alak ju k hasonlit a halhoz ugyan, de emlős állatok és a czetíajhoz tartoznak. M iután a delfinek ugrándozásán kim ulattuk magunkat, közös ájtatost* s' ♦ s
\ s*
A
ságra sereglett a zarándok csapat az oltárok körül. A zsolozsma végeztével kezdetüket vették a szt. misék
és m ivel sokan vannak el fog ez tartani
9 óráig. T íz órára van kitűzve a P. Antal által megtartandó meditalio vagy legyen predikátio, mely után az ünnepélyes nagy mise fényes segedleltel. Észre se vettük, hát
megvan az idő. Jelt adtam a beharangozásra,
m elyet a hajó harangján végzett annak mestere, ki aztán a harmoniumon m utatta meg művészetét,
játszván a predikáczió
előtti eneket
egesz
testület égő szívvel lélekkel mondta vagy énekelte: Jöjj el szt. Léle* Isten Megható valam i ám az. ha ott szólal
meg az ember Isten d.csere^
tében, hol oly közel érzi magat hozzá: a legszentebb be a nyih tengeren. Sajátságos érzés fut át egesz valómon és nül ju tn a k eszembe a három babylonl ifjú énekéből ezen s z a v a k .
“
1 ,::
Bene-
-
;í ; isten szeretete kiöntetett a mi sziveinkbe a Szentlelek altal, ff
tott nekünk." Rom. 5. 5.
V
V
i. í I ’« N ■''A > Ig " 'lI
i
'•>j
'
I
i
SZKNT FHRHNCZ VIRÁGOS KERTJE. K a p i s x t v á n sz. J á n o s . (Folytatás,)
■.:i I Megszabadulva János a doktól. különböző : t
vilá g i gon
érzelm ek
m erültek
föl lelkében, m ig egyrészt azon tűnő dött. hogy m e lyik szerzetbe lépjen be. addig
másrészről
felébredt
benne
a
világ utáni vágy és pedig oly erővel, hogy
: íi
szent
föltételében
Még hozzá já ru lt, hogy
V
is. ki ily
- . í :
László
hű em berének
nem tudott
m egingott. elvesztésébe
belenyugodni,
hivatal vállalásra kezdte
kirá ly
őt ism ét a unszolni. Já
nos nem b irt ily kisértésnek ellenállni, egy ideig habozott, % I*
végre pedig te lje
sen lem ondott jó föltételéről, a kirá ly ajánlatát elfogadta. És igy ism ét viszszakerült
• !
Peruziába.
m in t
a
kirá ly
általános helynöke. Ezen kitüntető á l
A
lásban úgy m egfeledkezett a szerze tesi életről és annyira e lm erüli a vilá g i dolgokba, hogy egy előkelő leány nyal jegyet is váltott. határozott.
De az Isten, ki
M ielőtt egybekelhettek
ütött ki László király
m in d e n kin e k sorsát
volna
ellen, amely János
ugyanis, m int a kirá ly helyettese,
a
jegyesek.
cslllapitani, ami azonban nem sikerült, sőt annyira közvéleményt,
hogy a lázadók
Öt,
m int
Peruzíában
sorsát egészen
teljes erejéből
intézi, máskép lázadás
m egfordította, ő
törekedett a lázadást lemaga ellen ingerelte a
ellenfelüket
elfogták
és az erős
Bruffa várába börtönbe hurczolták. Itt hevert János sokáig, kitéve sok gyalázatnak és a katonák gunyjainak. de azért a vilá g szereiét még sem tudta ^Qyr^e remélte a királytól a szabadulást. M időn azonban a sza a itó egyre késett, megunva a sok megaláztatást, szökést kísérlett meg. sző és sikerült is, de fá jd a lo m ! az Őrök még jó k o r mezőkön őt újra elfogva a börtönbe visszahurczolták.
észrevették
és a
41 Ez időtől fogva Jánossal kétszerte rosszabbul bántak.
Kezére és lá
bára nehéz bilincseket vertek és eledelét is nagyrészt elvonták tőle. Ártat lansága tudatában nagyon elkeserítette az előkelő férfiút ez a durva bá násmód. de egyszersmind hasznára is volt, mert gondalatait az Istenre te relte. Látta ugyanis, hogy az emberektől hiába vár segítséget, azért min den reményét újra az Istenben kezdte helyezni. Minthogy azonban nagyon érezte, hogy a mennyei Atyát érzékenyen bántotta meg. midőn a tökéle tesebb szerzetesi életre hivó szavát elhanyagolta, azért az Istent maga iránt kiengesztelendő, újra a szerzetesi életről kezdeti gondolkozni. De ezen el határozása még m indig nem volt elég erős, mert még mindig vonzották őt a vilá g örömei. Ugyanazért az isteni gondviselés, melynek utjai csodá ‘.W
latosak ; hathatósabb eszközhöz nyúlt, Midőn ugyanis egyszer sötét, szűk tömlöczében ily gondolatokkal tépelődött, egy
csodálatos
látomás vonult el
szemei előtt. Egyszerre úgy
vette észre, hogy az egész börtön csodás fényben ragyog, és előtte áll egy ferenczrendi szerzetes (úgy vélik, hogy maga sz, Ferencz) ki dörgő hangon igy szólitotta m eg: „M it állsz? M it késlekedel
'<4. *•1^ t
U r intelm ére és fogadj szót a belső szózatnak!"
„M it kíván tehát az Úr
hogy tegyek?“
„Az Ú r azt kivánja,
kérdé
feleié a szerzetes
János
félelemtől
remegve.
— hogy azt a világot, a melynek
-
csalfaságáról eléggé
meggyőződhettél hagyd el és ezen ruhában (itt szerzetesi öltönyére mutatott) ezentúl folytasd életedet.“ „K em ény beszéd ez, sóhajtá János — de ha az Ur akarata, úgy en gedelmeskednem k e ll." A m int ezen látomás eltűnt még
•it
kevély ember? hallgass az
csodásabb
másnap éjjel. Reggelre kelve ugyanis azt vette
dolog történt Jánossal
észre, hogy feje le van
nyirva szerzetesek módjára, a m it midőn észrevett igy szólt: .Kémény
o-
log a test indulata ellen küzdeni. Az Ú r maga az én Istenem, tegyen ve
■'í
■'A
lem a m it akar.“ És ezen percziől fogva mi sem volt hőbb vagya, mm mmden késedelem nélkül engedelmeskedni az U r akaratana a meye oly kétségbevonhatatlanul adott tudtára sz, Ferencz és a cső a os korona, a mely annál csodálatosabb volt. minthogy egész eleteben rnegmaradt fején, és soha többé nem kellett
haját nyim i.
hogy nagy akadály volt a szerzetbe lepesre az
~
fogsaga.
szerzetbe, holott m int fogoly bilincsekbe volt verve e j nem csüggedett, addig kérte őreinek felügyelő,et, m.g az a
.
gy pe^z a
e
renczrendi zárdáböl egy buzgö szerzetest hivatott zetbelépésrő.
tanácskozzék.
Ennek
el—
csengve kérte, hogy vegyek fő börtönbe van jó l ism erték az ő ingatag jellemét, meg azután látva, hogy
42 zárva, a íólvétell kereken megiagadték. De Jánost most m ár ez tántorította meg. erősen kezdett dolgozni, hogy a börtönböl kiszabaduljon. A m i végre sikerült is neki. A várparancsnok ugyanis
m idón
magas hivataláról, komolyan a szerzetbe készül, zadókra nézve veszélyes
embernek,
fejében szabadon bocsájtotta. János szabadlábra helyezve
azért
látta,
hogy ö lem ondva
nem tartotta
többé a lá
egy bizonyos összeg
rögtön lem ondott
ru 2 !ába menve elbúcsúzott előkelő jegyesétől és
váltságdíj
hivataláról, azután Pe-
kezdte magát előkészíteni
a szerzetbe lépésre. Am i annál könnyebb volt. m ert László
király, a leg
főbb akadály is ép azon időben költözött át az örökkévalóságba. — János .ninden köteléktől
megszabadulva, újra
bekopogtatott
rendi zárdába, hogy fölvételért könyörögjön.
A
a
peruziai
rendi e lö ljá ró k
azonban, a
kik még m indig féltek János állhatatlanságától, úgy vélekedtek, próbára kell tenni az ő hivatását.
M árkus atya. a zárda
ferenczhogy erős
főnöke
emlékez-
tene őt az ő nagy urí életére, hatalm ára, kényelm ére, vilá g i öröm eire s tb .; ezek ellenében pedig szemei elé tárta a ferenczrendíek szegényes, egyszerű
fi
és önmegtagadó életét, és azon
kételyének
adott
kifejezést, hogy vájjon
képes lesz-e ő ezeket elviselni? .A tyám — feleié János — Isten kegyelm éből és az
én U ram Jézus
Krisztusom szeretetéből m indent kész vagyok elviselni, sem m i sem választ ei engem Krisztus szeretetétől.'
De Márkus atya nem igen
buzgó szavaknak, hogy tehát azok őszinteségéről vételét egy föltételhez kötötte,
meggyőződjék, János fö l
megparancsolta neki. hogy
nak egy papir süveget, erre írja föl az összes
akart h in n i e csináljon magá
vé tke it és ezen süveget fe
jére téve. öltözzön rongyos ruhákba és így szamáron ülve já rja be a város utczáit, ha ezt megteszi, úgy a rendbe fölvétetik.
Szörnyű kem ény föltétel
volt ez az előkelő férfiúnak és senki sem hitte, hogy ö ezt elfogadja. Azon ban Krisztus szeretete csodát m üveit János szivében és kész v o lt e h a tá r talan megaláztatásra is. csakhogy többé sem m i sem
válassza el Istenétől.
Elment tehát és megtette Márkus atya parancsát. A
peruz.íaíak m időn vá
rosuk legfőbb emberéi
az utczákon igy
já rn i m egpillantották,
nem tu d tá k
m it gondoljanak. Voltak k ik azt hitték, hogy m egbolondult, hát k in e v e tté k ; mások, kik be voltak avatva dolgaiba, csodálkoztak hősi erényén ; de leg többen voltak, kik gúnyt űztek belőle, utána kiabálva és őt sárral dobálva. János az Odvözitő kigúnyolására gondolva, alázattal tű rt m inden bántalm at. sőt örömet is érzett szívében, hogy Krisztus követéséért ily gyalázatot szenvedhet. A próbál kitünően kiállotta és igy M árkus atya fölism erve az ő nagy erényeit, örömmel sorozta fial közé. 1414-ban öltötte nyét. élete 30-ik évében.
föl sz. Ferencz öltö
T
P. lJ % iiih v á ry A n t a l (F olyatjuk.)
G V A K O K I-A TI Kl-.RliS/ 1Í-NN fis a
J
h iíz s z e n te lt's
anuár elsejével kezdídilc a polgár év. A róma.ak s l« f « . o lánustól veszi e hó nevét. A tisztviselők hivataloskodas..ai
elsejével kezdették s e napot különféle botrányos
. >....,
pongó vigalm ak., babonás szertartásokkal útinepeliek rencse-kivánatokkal
és ajándékokkal
üdvözölték, » '» S '" ’f
soknak engedték át magukat, különféle jelekből. év sorsát igyekeztek leleplezni. A legválogatottabb gyalázatosabb
“ H A
^
.gén g ,.k r ,n a
élvezeteket keresték, mert azt tartót,.k
g
r.ogy a
" r r
''1 z " : g y h r ig T h - ‘ -« ^ -« >
pogányok a legocsmányabb sanyargatásban gyakorolja, szoros J . tetésének emlékére ünnepe, szabón, mely
^ J r U - k k L lm e té lsíülettsi ünnepének
< r
ts o i:::o :tIli« s 3 k t " a
körúlm etéltetés miséje U rt« s e k -.
ó
r
.X irg a lm ^ u.en
„szteletére .
44 vJ
Szent Ágoston igy szól híveihez: „A m a zo k (a pogányok)
újévi aján
dékot a d na k: ti alamizsnát adjatok ; am azok fajtalan énekekben ködnek: ti a szentirás olvasása által
üdítsétek föl
színházba sie tn e k: ti a tem plom ba siessetek ;
m a g a to ka t;
gyönyör amazok a
amazak
részegeskednek ; ti
m ostani
pogányok
bőjtöljetek“ Nem akarom itt felem líteni az ú jko ri —
hasonló
cselekedeteit, de mindenesetre nekünk szükséges figyelem be venni az egy ház szándékát s lelkűnkkel
vessünk inkább
számot,
m in t
pénzünkkel az
uj év napján . . . Tényleg január elseje
kezdetben
keresztények d. u. 3 óráig
bűnbánati
bőjlöltek. M időn
bonás szokásaival és kicsapongásaival
és
bőjtí
nap
v o lt;
a
idővel a pogányság az ő ba
együtt
elenyészett, e
nap is meg
szűnt bűnbánati nap lenni s azt a keresztények is öröm ünnep gyanánt ü l ték meg. azonban nem annyira a m u la to z ó tá rs a s á g o k b a n , m in t in k á b b n tem plom ban . . . kz ünnepi evangélium gári évre, m e rt:
szavait is
helyesen k e ll vonatkoztatni a pol
1. „M in c k u tá n u a e lte lt a n y o lc z a d n a p .“ Nem nyolcz, hanem három százhatvanöt nap telt el — s m ily gyorsan
te lte k e! a z o k ! A napok ugy-
szólva egy ponttá olvadtak össze s m in t egy p illan at tűnnek fel előttünk A m i a lefolyt évvel történt, az történ ik velünk is . . . állani az örökkévalóság ajtajánál . . . És a k k o r!? —
Úgy is mi
emlékezet, melynek m inket . . .
marad a lefolyt
kom olyabb
évből ? — az
mi
„ím e
m indenkinek
ham ar eljövök
ott fogunk
emlékezet,
megfontolása szomorúsággal
— Azt mondja az Ú r ;
lem van, hogy megfizessek Gélen 22. 12.)
de
de
ke ll eltöltsön
és ju ta lm a m ve
az ő cselekedetei
szerint
?“
2. Az evangélium további szavai is : J w g v k ö rü lm fté ltfs s é k n g y e r m .k " összeköttetésben vannak az újévvel.
A körűlm etéltetés a keresztség-
nek volt előképe. K i abban részesült, az a választott nép köz-é szám oltatott, de egyszersmind
magára
sten az izraelitáknak
vállalta
adott, egész
ig anyaszentegyház tagjaivá
a
kötelességet;
terjedelm ében
a
törvényt,
m elyet
teljesíteni. Mi a kérész
leszünk s igényt nyerünk m indazokra a ke
gye me re, melyeket Krisztus megszentelésünkre adott, de a legszigorúbban ^ U L ,,
egész keresztény törvény megtartására. az anyaszentegyház ú jé v első napján, hogy em-
hiv keresztségi fogadalm ainkat m egtartottuk-e? fel hív arra, hogy ezután teljesítsük . . . ! Ó ^ M w á it ó J c m , nevet k a p o tt; O , . n . J e z u s „a k ^ . Jézus nevét kell tehát állítani a polgári i v
az é lé re : a
olyan
45 polgári életnek
keresztény
alapon
kell
nyugodnia s Krisztus szellemétől
vezéreltetnie! Hiába halmozunk törvényt-törvényre. rendezzük a társadalmi ügyeket, ipart, kereskedést, mi a közjóra különben hasznosnak látszik, mégis tapasz ta ljuk, hogy mindez nem segit a b a jo n : egyre rosszabb viszonyok állnak elő, a szocialismus átkai pusztítanak, az elégületlenség fokozódik, a bűn óriási lépésekkel terjed a népek éleiében stb. stb. Meri Jézus nevét a pol'gári életből kiszoritják,
az Ő tanítására, az egyházra nem sokat akarnak
többé adni. Ne csodálkozzunk, ha azon
pillanatra vár egy /őtm-g, melyben az
idegen jószágot körm ei közé ragadja; ha Jézus törvényét - - mely a gazda goktól a jótékonyságot s irgalmasságot, a szegényektől pedig a szükölködés békés eltűrését, a munkásságot és takarékosságot követeli — már semmibe sem vesszük . . .
A Jézusban
szivéből s következik kell . . . Midőn
való h it mindinkább
eltűnik a társadalom
az . . . minek szükségképp ezek után következnie
tehát az
anyaszentegyház a polgári évet Jézus nevében
kezdi meg azon fontos igazságra emlékeztet minket, hogy „/im rs masban s a ik ib e n üdvösség''^ (Apóst. csel. 4. 12.) s hogy mi egyedül Jézus által és Jézussal érhetjük el földi és földöntúli rendeltetésünket, *'
~
Január 6 án tartja
az egyház Vizkereszl. vagyis Háromkirályok ün
nepét. m elyet „E p ip h a n iá n a k“ (U runk megjelenésének) nevez reszmi azért, m ivel' a keletiek e napon ülték Jézus születését, részint azért, mivel e na pon Jézus háromféle megjelenésének, vagyis életéből azon három nevezetes esemény emlékezetét ünnnepeljük,
melyek az Ó Istenségének ugyanannyi
bizonyságai. Első ezek között rí n a p k c k ti bölcsek utazasa. második mcgkereszteltetése sz. Já n o s á lta l a Jo rd á n b a n , épen ezert .s szenté ma vizet az egyház, és harmadszor, midőn a ba na-galiU ai menyeg-o i a v iz e t b o rra vá lto zta tta . V h k e rf^ z t különben azért L ;
első osztályú sátoros ünnepe.nk e p .k e
, c^k
fejthet k i az egyház nagyobb fény., mive. legtöbb helyen akkor vizböl haza vi«ek a hivök és
h i n t e t t : latásalkat. sok helyen ma is igy van., de Usöbb a ^ a p ^ k e n ^ föl és hívták el, hogy házaikat áldja meg es így
ej
lélekemelő és tanulságos az egyház ezen cselekménye, n^elyre igen sok helyen ma már nem is gondolnak. ájlalos, égbe 1. A házak töm jénnel fiis tö lte tn c k meg^ imádságaiemelkedő im ának Jelképe. .É s a ¡6 Illatszerek fus.Je a szentek ,m
46 . . , .nnval keze által Isten e lé !“ üelen. 8. 4,) „A magát megból íölméne a , . ^ felhőket és nem nyugszik, m ig oda nem ju t alázönak Imádsága tekint. (Sirák 35. 21.) A há^ \ " t ^ ié n n ° e l való megfüstölése tehát intés, hogy házi im ádságainkat naí t tnsan elvégezzük - a m elléképületek m egfüstölése je le n ti, hogy tó rh ó rim á d k o z h a tu n k és kell is im ádkoznunk. De a töm iénnek, m int szén, . .O .^o im ín v az m it az egyház m egáld) is bizonyos ereje van mJ!!nyfben
a szentelmények
bizonyos
rosszakat tő lü n k
elfordítanak, vagy
távol ta rta n a k és számunkra különféle kegyelm eket es jó ka t 2
eszközölnek^
A háznak m ,'ghinlcse szent,-It vízzel, m ely három k irá ly
m ondatik
A v í z fóeszkoz annak m egtisztítására, m i valam ikép
vizének bemocs-
r Itatott Következőleg a házaknak szentelt vizzel való meghintése jelképe f s : r t is z “ a t melyre a ház m inden lakójának törekednie kell. M i dőn m i m agunkat m eghintjük szentelt vizzel, vagy a pap tesz. m indig D ávid kirá lylyal
igy fohászkodjunk :
azt, akkor
-«(■A'
m rg lis z lK M . mo^s nu-g e n g tm c.c „ h o m i! Nem babonaság a szentelt vizzel bárm ikor is m eghinteni hajlekam kat, a m el ék épületeket, a vetőföldeket
stb,.
m ert e vizben
valósággal megvan az erő, m elynél
az egyház,
szenteles
fogva tő lü n k és vagyonúnktól
által
m.nden
ártalmast elfordítani és szám unkra az Isten áldását megszerezni kepes. A használatnál szükséges, hogy bizalom m al, tiszta, vagy
legalabb töredelm es
szívvel legyünk, , , 3. A pap igen szép könyörgést végez s leggyakrabban a nép nyelven. 4. Szokásban
van, hol csak házszentelést láttam , hogy az i i j rv s z ii-
n w t is / ü l ü ’íO '^ik az ajtóra s e három b e tű t: G. M. B . A betűk után egy álló kereszt is rajzoltatik, Ilyen form án p l.: G. M. B. f
1904. Ez is sokat
jelentő cselekmény. Krisztustól kezdődik az időszám ítás
és
künk. kik pogányokból
lettünk keresztények,
csonyban a zsidóknak,
nevezetesen
a
az Ö
szegény
pedig t. i. ne
m egjelenésétől; K ará
betlehem i
pásztoroknak s
nem a pogányoknak jelentette k i m a g á t; V izkereszt napján a pogányoknak is kinyilvánította magát, mert a napkeleti dizsár). kiket a csodálatos csillagok tartoztak. A kereszt a katholikus
bölcsek (Gáspár, M enyhért, B o l
által magához
hivott, a pogánysághoz
életet je le n ti — ez az ut.
m ely a m ennyor
szágba vezet(Zollner- -Talabér után.)
L a m b e rt
R l - N D l
Í - L K T .
S z e n t Ferencz a l<ül?öidÖn. B a jo r o r s z á g .
Hankofenben
a harmadrendi
testvérek, legnagyobb
örömükre, külön igazgatót kaptak s igy természeteden saját templomukban tartják meg ezután havi gyűléseiket. A regensburgi harmadrendi testvérek az elhunyt szent Atyáért. XUI, Leóért szent m isét végeztettek. A u s z t r i a . A kapuczinusok atyáknak a harmadrend- testvérek részere kiadott „E l Mensajero
seraíico“
személyeket szám lálja föl. -<
i| T'i
m int
C2. spanyol lapja a kővetkező fejedelmi buzgó
harmadrendi tagokat: H^^sburg,
R udolf császár, megh. 1294.: IV, Károly, megh. Prágában, Frigyes, megh. 1 4 9 3 ,: V . Károly római-német császár és spanyol megh. 1558.: I. Leopold,
ki anyjával
Eleonora Magdolnaval
" király,
‘ ^ 'b a T , a
törökök fölött nyert győzelmi örömében hálából a harmadrend öltönyét lö vette : benső barátja volt P. Marcus d'Aviano kapuczinus aldozár, k Be snek a törökök 4% '•s
igája aluli
felszabadítása körül nagy
továbbá boldog Coletta, Rudolf császár leanya, ki később klarisszák közé lé p e tt: boldog Izabella, II. Maximilián császár leány IX
Laios franczia király anyja, megh. 1599.: Ferdmánd, II. Fulöp spany
L y a- U p ó t, Káról osztrák herczeg fia : és végül ^lászárnő.' ily nagy állású személyek ^ ^ -ö s é g ü k n e k
Z
harmadrend tagjai közé számíthatták
magukat, akkor
^ n "a osztrá tartó a k , J -
46 rendbe és 1851-ben
szenteltetett
pappá.
1862-ben
Riedbe
küldve, ahol csaknem 20 évig m űködött fáradhatatlan
(Innkreis)
lett
szorgalom m al. Elül-
járói nagyon becsülték törekvését: testvérei méttányoUák érdem eit s a rendtartományi tanács tagjai közé választották b e ; m ajd pedig több helyen bíz ták rá a zárdák vezetését, m inek 6 m indig pontosan, lelkiism eretesen meg felelt. Működött segédlelkészi stb.
minőségben és a hivők
szeretetétől k i
sérve. Kedves, jó szerzetes atya, szerető testvér vo lt. Em léke áldott legyen ! O la s z o r s z á g . A hires professer Seitz, ki a lórettói kápolnáját kifestette, a lórettói m inoriták
tem plom ában,
bazilika német
a harm adrendi fo
gadalmat a közelm últban tette le. környezete nagy épülésére. S p a n y o lo r s z á g .
Spanyolország hires
neros Cardinalis, a spanyol nemzeti nánd állam m inisztere
szülöttje, Franciskus de Cis-
egység m egterem tője
nemsokára — a h ír szerint
boldoggá
A tóledói érsek m egújította ezen ügyben a processust. is foglalkoznak, hogy az em lített
híres
és kath. Ferdifog avattatni.
Azzal a gondolattal
alaknak Toledóban szobrot em elje
nek . . . Franczískanus volt ! . . . F r a n c z ia o r s z á g . A párizsi
kapuczínusok
H ollandiában ta rto tt ta r
tományi gyűlésükön P. Venancziust választották főnökükké. Ezen atya egy kor ügyvéd volt s ezen állását ott hagyva lépett a szerzetbe. A m e r i k a . A napokban tartotta föl. ünnepelte P. Henn Lőrincz kapuczinus áldozár papságának 25
éves ju b ile u m á t,
konsini lelkész. Ugyanazon napon
m in t A ppletoni és W ís-
ünnepelte P. H onorât is 25
éves áldo-
zárságát, m int a szt. M ihályról nevezett hitközség érdem dús, szeretett le lk i pásztora. V ivant ! B r a z i l i a . A szent Veronikáról nevezett,
szegény gyerm ekek részére
felállított iskolát Taubate*ban a harm adrendi testvérek ta rtjá k fönn alam izs náikból. Fizetik a vezetőnőket, gondoskodnak ellátásról, sőt ruháról is. Már van 50 növendékük. M ily szép az áldozatkész lelkek jósága ! Bár hatna a megkeményedett leikekre az ily példa gyujtólag !
B é c s . Nem régen tartotta első szt. m iséjét gróf M auritius Bossi-Fedrigotti. m int ferenczrendi áldozár. Az uj pap egyik fia a? e lm ú lt évben Saçço-ban elhunyt gróf Fedrigotti Frigyesnek. D ä n e m a r k . Kopenhágában, D ánia madrendi testvérek, még pedig
fővárosában is vannak ám har
szép számban.
Még az ottani
püspök, Jo
hannes von Euch is tagja. A testvérek vezetése a redem ptorista atyákra van bizva. Régebben teendőket,
egy világi
pap,
J.
Frederiksen
te lje sile tte
az igazgatói
49
S z e n t Ferencz hazónl
erőltetett, vagy túlzott ez a
tisztelet szentünk iránt ! Az akadékoskodó féltékenység ebben mit sem ta lálhat.
m in
megütközhetnék.
Sem az Oltáriszentség iránti
mély hódolat,
sem édes Szijzanyánk tisztelete ezáltal nem vészit, sőt mondhatom nagyon is m ély gyökeret vert a szivekben. A keddi beszédek rendesen életbevágó szavakkal lesz megmagyarázva
az
dolgokról szólnak. Egyszerű
igaz keresztényi é b t szükséges tenni
valója m inden irányban. Alkalm as útbaigazítások adatnak az üdvösséget és a földi boldogulást keresőknek. Kérdezhetné esetleg valaki, hogy van-e a sok tanításnak észrevehető sikere? — Nos előre
megfelelek reá.
hogy igenis van. Sőt azt mondha
tom ; bámulatos változás vehető észre. Nem is szólva a sokszor közzé tett hálás
nyilatkozatokról,
csak
arra
hivom
föl
olvasóim
figyelmét, ami a
tem plom ban! helyes viselkedésre vonatkozólag két év alatt történt. Töm érdek visszaélés szűnt meg két év óta. így szokásban volt. hogy a bucsusok fülsértő
ének, hangos kiabáló
elöimádkozás mellett vonullak
be a tem plom ba; — most pedig a lépcsők legalsó fokánál már megszűnik a hangos
ének s m indenki ájtatas
csendben
vonul föl a templomba és
elöimádkozás nélkül m indenki először a főoltár elé borul es miután lelke egész valójából megkérlelte az Ú r Jézust gyarlóságaiért és kikönyörögte magának szűz Mária pártfogó közbenjárását — csak azután végzi kiki lobbi ájtatosságát: de azt is úgy, hogy senkit nem zavar vele buzgólkodásaban. Azelőtt a főoltárt sokan valóságos raktárnak haszná’ták s az oltárt úgy elállták köröskörül, hogy a miséző pap alig bírt az oltárhoz jutni. Ez mmd m egszűnt: úgyszintén megszűnt a fölösleges és sok kellemeUenseget okozö gyertyaégetés is a templomban,
A cokféle versengesek es babonás szoká
sok is m ár-m ár egészen kiszorultak. S mindezen sikerek a kedd, alkalm, tanítások révén lettek elérve.
I
I
I
50 De nemcsak az elsoroltakban. hanem anyagi gondjainkban is hatalmas pártfogónk volt sz. Antal. A szigorításból kifolyólag sokféle átalakításra volt szükség; helyreálliítattak szentedények,
egyházi
az
Összes
kápolnák, stáczíók,
ru h á k ; és végül
csinosan
vallási
emlékek
k i lett festetve
tem plo
munk is. Az összes költség ezekre 30.000 koronát emésztett fel. Könnyebb azonban ezeket leírni, m int ennyi pénzt előterem teni. Vannak emberek, kik I
azt hiszik, hogy az itteni évente közel százezer
zárdának
töm érdek
látogatója van
jövedelm ei
tem plom unknak.
lehetnek, mivel
Igen ám, csakhogy
a bucsusok legnagyobb részben nagyon-nagyon szegények s egy fillé rt sem bírnak áldozni s akik bírnának, azok meg gondolják, hogy úgy is elég jö v e l
delem van itt — s azért
bizony
sokan
csak a
látszatért tesznek
ide is
oda is egy-egy fillérkét. Pedig itt sokra van szükség, m ert 1901. óta. zár dánkban egészséges és kitünően tanuló, de m ásként egészen földhöz tapadt szegény fiuk részére, hogy őket áldozó
papokká neveljük
(a szerzet szá
mára). egy kis intézetet létesítettünk, m elynek jelenleg is 22 tagja van. Már mo.st kiváncsi r.
tudom , sok
olvasója
e
soroknak, hogy
honnét
vesszük mindezekre a pénzt? Nos ezt fs m egm ondom . Mi m indnyájan nagy tisztelői vagyunk páduai sz. Antalnak. Naponta leirh atla n bizalom m al kérjük — közös
és magán
im áinkban — sz. A nta lt,
közbenjárónk. És Ö dig kiesdi számunkra
hogy a jó Istennél
legyen
sz. Antal — ha néha-néha m egvárakoztat is, m in az alkalm as
segítséget.
H a Isten
dicsőségére.’ vagy
jo Szűzanyánk tiszteletére, valam i nagyot akarunk tenni, kia d ju k, hogy k ik i t t
kérje ekkor ^ ' 3 ekkor nagyon sz. A ntalt, az ő pártfogásáért ; s egyszer csak sugárzó arczok jelzik, hogy m egjött a segítség. Röviddel ezelőtt tem plom i
tartozásunk utolsó részletének
kifizetésére
minden utolsó fillé rt, ml kölcsönvehető volt. fölhasználtam és kielégítettem hitelezőmket. A lig nehány napra reá leirhatatian zavarba kerültem e m iatt. Folkertem rendtársaim at és az intézeti fiu ka t, hogy velem együtt na gyon kerjek sz. Antalt, hogy M ária tiszteletére, legyen kegyes m egm entőnk hatalmas közbenjárásával. -
És segített! Egy egri ka n o n o k: 100 koronát,
egy nemeslelku püspök : 600 koronát k ü ld ö tt; s néhány névtelen pótolta a h í I, . A n ia l m egm entett re rn T ^ -r m ostanig, a 3 0 .0 0 0 koronára rugó rendkívüli kiadás letörlesztve. így segített m indig sz. A n ta l pártfogása! *
PnTSnn
a Szenlfít^u
részes'“
" it
Lytániára ös^
A
Á g o s to n .
f'
X
f"erencz
gyermekei
: f
sok le lk i
öröm ben részesültek
^ ^
nyolczad alatt különösen esténkint a
fö kea és fikka l lolékes.tett Szűz Mana szobra elé. A szobor felelt legalább ötven k ^ é.
51 fehér villam os fény volt elhelyezve. A hivek arczárói mintegy le lehetett olvasni a lelkesedést; amig egyik dicsőítő éneket zengett, addig másoknak könnybe lábbbadt szemeiből a lelki boldogság sugárzott elő. Ugyanezen \
nyolczad alatt a rendi havi gyülekezet is megtartatott. Ismét sokan lettek felvéve úgy nők m int férfiak. És a főtisztelendö Igazgató ur szembe állí to tta az erényes életet a vétkes élettel, hogy minél kívánatosabbá tegye az erény útját, és annál utálatosabbá a bűnnek ösvényét. — A harmadrend legfőbb védasszonya közbenjárása által reménylenek a tagok az Úrban. F . , . ígéretem szerint a legmélyebb alazattal mondok hálát Jézus sz Szivének, a szeplőtelen szűz Anyának és sz. Ferencz Atyánknak kérésem meghallgatásáért. Szent kilenczedet tartottam egy nagy beteg ifjúért, kör nyezete nem birta rávenni, hogy a sz. gyónását elvégezze; én alig említet tem föl, azonnal
beléegyezett s töredelmes sz. gyónást végezve s a vég
szentségekben részesülve m últ ki a világból. Miért legyen hála és dicsőség M
a szentséges Szívnek, a szeplőtelen szűz Anyának és sz. Ferencz Atyánknak.
B. M . h anm idrcndi tag.
T is z t e le t t e l k é r j ü k o lv a s ó in k a t és a re n d i Igazgató urakat, s z ív e s k e d je n e k e r o v a t o t tu d ó sításaikkal fölkeresni. Minden tu d ó s itás t, h ála v a g y k é r ő n y ila tk o z a to t szívesen közlünk, ha h o z z á n k k e llő Id ő b en , a hónap 16
X
\ V
;•.••
♦r I«*
*s
.
•> í :
i [íy
t •-H
KÜLÖiNFPXÉlv I * •I
M é lv e n lis z t é it o lv a s ó in k n a k ,
k e d v e s r e n d i te s tv é re in k -
n e k ö r ö m le ljc s b o ld o g ú jé v e t k í v á n u n k . A z u j e s z te n d ő b e n I s t e n n e k b ő s é g e s k e g y e l m é t , á l d á s á t ! Folyóiratunk jelen számához az előfizetések megújítása szempontjából utalványokat mellékelünk, a kik előfizetési dijukat már beküldötték tekintsék ez utalványt //<’/« küldöttnek. M a g y a r h a rm a d re n d i z a r á n d o k la t R ó m á b a
A
„S z e n t Fc-
rencz H ir iiiik c “ fO tisztelendö S zcrkcsztí'ijá ick M iiro s iH is d rh e lv . Az 1904év deczember 8-án lesz 50 eszteneeje annak, hogy IX. Pius pápa R ó m á ban sz. Péter (a világ legnagyobb) tem plom ában 54 bibornok, 133 patriarka érsek és püspök jelenlétében Deus“ kezdetű encyclikáját,
ünnepélyesen
hangoztatta el az
..Ineífabilis
amelyben hitágazatul m ondotta k i azt, am it a
jám bor hivek minden időben hittek, hogy t. I. a bold. szűz M ária nemcsak anyja méhében
lelt m ár
megszentelve, hanem
hogy egészen
eredeti bún
nélkül fogantatott és annak legkisebb szeplőjétől is tiszta m aradott. A jövő 1904. év tehát ju b ile u m i esztendő lenne. Ezen ju b ile u m i esz tendőre és ünnepélyére alkalm ával
azon
készült a bold. X lll. Leó Pápa is,
bibornoknak,
ki neki nagy korára
ki a m ú lt újév
való tekintetből
azon
alkalommal csak azt kivánta, hogy legjobb egészségben érje meg a „S zeplő telen Fogantatás" jubileum át és arra fényes egyházi ünnepet rendeljen, azt felelte, „lo farem o“ , azt meg fogjuk tenni. A b o ld . szűz M ária szeplőtelen fogantatása
ünnepét emelni
kivánta a most
dicsőségesen
Atyánk X. Pius pápa is. ki a jövő ju b ile u m i évben esei, búcsúkkal óhajtja
uralkodó Szent
szám talan le lk i kincs
gazdagítani az egyház hű gyerm ekeit. S igy ünne-
53 pelni fog a jövő
évben az egész keresztény világ.
De talán a legtisztább
le lki örönnöt fogják élvezni a jubileum i évben sz. Ferencz fiai és leányai (a klarisszák). akik jó l tudják, hogy az ő rendajapitójuk, sz. Ferencz a bold. szijz
M ária koronájának legdrágább gyöngyét a „Szeplőtelen Fogantatást“
m ár életében vallotta és hirdette és leányainak nagy örömükre fog szol gálni a ju b ile u m i év, engedtessék meg, hogy örömükben mi is résztvehessünk, m i a sz. Ferencz
harmadrendesei
(tertiariusok); mert hiszen mi is
sz. Ferencz fiai és leányai vagyunk, habár künn a világban élünk és en nek sikam lós utjain járunk. Szerény indítványom ez volna. Az 1904. évben a világ minden ré széből (ex
om ni trib u
zarándokolni,
hogy ott
földi helytartója
et lingua, lelki
et populo et natione) Rómába fognak
kincsekben
gazdagodjanak és Jézus Krisztus
iránti alattvalói hódolatukat bemutassák. Zarándokoljunk
m i magyar tertiáriusok is oda. de úgy, hogy Fiume, Ancona, Lorettó érin tésével
ne elégedjünk
meg. hanem
zarándokoljunk
Assisi városába is, s
nézzük és ájtatoskodjunk azon kápolnává alakított helyen, melyben sz. Fe rencz született, am ely stabulum . In
fölött irva va n :
„Hoc oratorium fűit bovís et asini
quo natus est Franciscus mundi spectaculum“ . Igen, nézzük
meg Assisiban a gyönyörű Portíunkula-basilikát és mindazon sz. helyeket, m elyek ott bennünket sz. Ferencz atyánkra emlékeztetnek. A római utunk ban ezen kitérés nem kerülne sokba, mert Foligno városától, mely Ancona és Róm a közötti utunkban, körülbelül központot képez. Assisi alig van 15 kilom éternyi
távolságban,
amely
utat vaspályán
hamar és olcsón lehet
megtenni. Az 1903. év végén Poroszországból is jöttek szép számmal tertiariusok Assisin keresztül Rómába. Egy vendéglőben lévén szállva, épültem buzgóságukon. és velük együtt örvendtem, Atya X lll. Leó,
•7
m ily
midőn
kegyesen fogadta őket.
elmondották, hogy a szent Igaz ugyan,
maga is tertiarius volt. De hiszen tertiarius a moslani
hogy X lll. Leó
Szentséges Atyánk
is. Az .A c ta O rdinis Fratrum M inorum " folyó évi november havi luzetenek 171-ik lapján legalább az olvasható, hogy Szentséges Atyánk X. Pms vá lasztásának napján arról tanakodtak, váljon az uj Pápa volt-e seraphicus atyánk fia ? és az olaszországi harmadrendesek névsorában, a harmadrend. (tenlarius) püspökök között ott találták Sartó József mantua. m ostani Szentséges Atyánkat is. S hogy X. Pius papa rn.no buzgó t sz. Ferencz harmadrendjének,
b.zonyitja azon főpásztor,
m in t velenczei patriarcha 1901. máj. 15-én ^ - ^ “ • V ^ T ' í Í T / . T a i l n l i a híveinek sz. Ferencz harmadrendjét es az abba va o e P (Lásd ACa Ord. Minor. folyó évi novemberi ját.) A Szentséges Atya tehát min, tertiarius,
minket Mana orszagá
54 nak tertiariusait f
4
s I
bizonyára
kegyesen
fogadna,
Atya bölcsen tudja, hogy sz. Ferencz legalázatosabb hódolója volt.
m ert
hiszen a
egész életében
Ezt hagyta örökségül
Szentséges
sz. Péter utódjainak
fia in a k
leányainak, de
nekünk tertiariusoknak is. Zarándok utunkon, m inden esetre olyan vezetőkre volna szükségünk, kik az utat. de meg a sz várost is is m e rik ; ^
de akiknek m ár
kezésbe kellene magukat tenni mélt. gr. Z ich y pápai
előbb érint-
kam arás urral és P.
Czeich magyar gyóntató atyával, hogy a miséző papok úgy ne já rja n a k, m int úri magam
is. ki
a
misézési
engedélyt,
róm ai
tartózkodásom
napján kaptam csak meg. A zarándoklat egyik vezetőjéül a m i vidékünkön gemet szemelték Tamás Alajos,
ki.
Nehéz
a
feladat,
csekély szem élyisé
szabadkoztam
is tőle,
a sz. Kapisztrán Jánosról czim zett sz. Ferencz
mányi főnök biztat, és azt
ajánlja,
nöké“ -nek lelkes szerkesztőjéhez,
Leonard atyához,
de főtiszt. rendi ta rto
hogy fo rd u lja k a „S zent
főtiszt.
harm adik
Ferencz H irketten. esetle-
t
gesen főt. Mészárossal, a „Sz. könnyebben lehetne azt is
elbirhatnók
azt,
A ntal H im ö k é “ -nek szerkesztőjével hárm an a m it egy
el nem
eszközölni — m ert úgy tudom ,
viselhet.
így
hogy egy
könnyen ki
rendtársunk Ró
mában van — hogy az ..Ara C oeIi“ -ben tarthatnók meg a „T e D e u m “ -ot és bemutathatnék ugyanott hódolatunkat a kis B am binónak is. Igaz, hogy Május a bold. szűz M ária hónapja, de a sz. olvasó im á d sága által X lll. Leó pápa O któber hónapját is
azzá
avatta,
tehát utazási
időül a jövő szeptember végét ajánlják, úgy, hogy m enet F ium e , Anconán át Lorettoba, (innen, ha a az idő engedi C am pó-C avalloba, m ely ide közel van) zarándokolnánk,
de október 4-én okvetlen
Assisiba
kellene lennünk,
sz. Ferencz ünnepét ott tölteni. Vannak sokan,
kiket az ilyen zarándoklástól a róm ai
vissza. Ez pedig senkit el ne rém itsen. havában voltam
Rómában, az
voltunk elszállásolva,
Többedm agam m al
..Alibest" czim ü
s m ondhatom ,
lős. “
1903. év á p ril
vendéglőben
{via spanga)
jó étellel és ita lla l 's z o lg á lta k :
szállás ellen sem volt senkinek kifogása. Jó és nekünk vendéglő Rómában a „T rim a n e ra "
élelrriezés tart
de a
m agyaroknak való
is, ahol épen m agyar e m b er a vendég
Rajta tehát magyar tertiariusok, sorakozzunk,
vig yü n k zarándoklá-
sunkkal örömöt a tertiarius Szentséges A ty á n a k ! FötisztelendŐ Szerkesziő Urat pedig a m agam és többek nevében fe l kérem, szíveskedjék az együttműködést
elfogadni és kegyeskedjék
lapjában ezen szép
m inden
legyen élég ideje
eszmét a szélrózsa minden
magyar tertiariusnak
irányában ezen
röpíteni,
szép, a
becses hogy
Szentséges
Atyának is bizonyára tetsző zarándoklatra készülni. Kelt Dautován (Bács-m.) 1903. év Szeplőtelen Fogantatás napján.
Üobozy János, plébános, tertiarius, és a tertiariusok h. igazgatója.
55 H e ly r e ig a z í t á s . Folyóiratunk múlt évi deczemberi számában egy költem ényt közöltünk ¿ \(iz (in /i f iu k czimmel, n:íely alá a beküldő: Gyursánszky Mariska neve van irva. Tévedések kikerülése szempontjából kije le ntjü k, hogy a költem ényt az illető rsak b rk ü ld ő ttr, de azt P ro n n i A n ta l jeles költőnk, a Jézus gyermek-életének megéneklője irta, N a g y s z in h á z c g é s C h ik a g ó b a n , Az ó-évet irtóiatos módon zárta le Chikágóban az Iroquis-szinház égése. Mintha Isten u;ját látnók itt. H i szen alig van esztendő, hogy színházak borzalmas katasztróíájáról ne adjon h irt a sajtó. Az Isten inti, figyel.Tiezteti az embereket. A mai színházak az erkölcsi fegyelem hányszor van
megrontói, az érzékiség terjesztői.
Azokon a deszkákon
gúny tárgyává léve a hit, az egyház s annak féltve őrizett
kincsei. A színpad ma már nem az isteni az erkölcsi szépnek szolgálatábán áll. Ezért
suhintja meg olykor ostorát fölöttünk az Ur.
Es ez a kor
mégsem tud okulni . . . A borzalmas tűzvész részleteiről különben a kővet kezőket Írjá k a la p o k:
Előadás kö.ben
alighogy az első láng kicsapott a
szuífiták közül, lebocsátották a mentő-függönyt, de ez nem jól működött s csak félig
ereszkedett le. A zenekar vezetője is észreveszi a bajt s hogy
megnyugtassa a publikum ot víg darabot kezdett játszani a muzsikusokkal. Egy színész a színpad szélére lépett és tele torokkal k iá lto tta : — N incs sem m i b a j! Maradjon mindenki a helyén! A figyelmeztetés csak pár pillanatra
használt, mert mindjárt azután
az a nehány férfi, aki a nézőtéren volt. eUiáltoita magát: Tűz van!
Erre
általános fejetlenség, halálos rettegés és irtózatos tolongás támadt. Oltásról és m entésről szó sem lehetett. Talán
még több azoknak a száma, akiket
a tolongásban agyonnyomtak, letapostak, mint azoké, akik odaégtek. Hősies elszántság példáját adta
Muldoon katholikus
püspök, aki a katasztrófa k i
törésekor épen a színház mellett haladt el. A püspök behatolt a színházba, felsietett e negyedik emeletre és eljutott a karzatig, ahol egymást gázolták le a m enekülni akarók. Hamar érhetett fel, mert a lépcsőkön senki sem volt. a tömeg a
karzat kijáratainál összetorlódott. A püspök nyugalomra
intette a jajveszékelő
közönséget,
bekiáltott, hogy sorjában
igyekezzenek
kifelé és ne lökdösődjenek, akkor mindenki menekülhet. Az irtózatos kava rodásban nem volt foganatja
szavának. A püspök azután feladta a halott,
szentséget a haldoklóknak és nem akart távozni, hiába unszolták, meg akkor sem, a m iko r m ár a füst fojtó doon püspököt. Az ujabb jelentések
lett. Úgy kellett erőszakkal elvonszoln, Mul
. , .. szerint az áldozatok száma meghaladja
százat. A halottak agnoszkáiása majdnem teljes lehetetlenseg, mert mek legnagyobb része megszenesedett.
. het-
56
S z e n t Ferencz HirnÖl
i
.
P. M a n ó R ó m a - Köszönjük kedves sorait, még m indig elég jó ko r érkeztek, s am int láthatja felhasználtuk. Üdv a távolban ! Róza nővér B u d a p e s t. Az előbbit azért nem közöltük, m ert nem sikerült. Nem tet szett látni megelőző számunkban a szerkesztő postáját ? Az utóbbi küldemény eredményéről értesiteni fogom. — Főt- A J. B u d a p e s t. Mély köszönettel vettük kedves sorait, de legm élyebb sajnálatunkra a januári számhoz már későn. De legközelebb hozni fogjuk, s kérjük, legyen m áskor is szerencsénk! — „Z e n g je n a d a l “ czim ü költem ényt közölni fogjuk, ha Írója és beküldője egy és ugyanaz. „ A szent c s a l á d “ , ilyen czim alatt kaptunk egy kis verset. De nem tu d h a tju k, hogy k i irta azt, legyen szíves tudassa velünk nevét a szerző. — L a jo s te s t v é r B u d a p e s t. A beküldött közleménynek a jövő számban helyei adunk. Ö rvendünk m i is, hogy a szent fogadalmat ietehette. K öszönjük szives fáradozását, s kérjük azt a jövőre is. — Eugénia nővér, Pozsony A novem beri számot utánküidöttük, eddig biztosan meg is kapta. — G o n c z iik K áim án np, K a locsa Tudom ásunk szerint csak 1903-ra tetszett fizetni. A novem beri szám elment. A jókivánatokat hálás köszönettel nyugtázzuk. W a le s s z Terézia S z e n t-G o tth á rd . A H i r n ö k m enni fog, k é rjü k szépen a szives támogatást, ön talán ott sokat tehet folyóiratunk érdekében. __ D r. B ú z a S á n d o r T is z a - U jia k . Alázattal köszönjük meg kedves sorait, m elyek nekünk buzdításul szolgálnak a jövőre nézve. Ha vannak, k ik sz. Ferencz atyánk III. rendjébe beállani akarnak, jelentkezzenek a legközelebbi sz. Ferencz-rendi zárdában. A rendtariom ányi főnökök egyébkínt felhatalm azást adnak a főt. Plébános uraknak, hogy hitközségükben a III. rend terjesztői, szervezői és igazgatói legyenek. - K o m ló d ! E t e lk a , S z a b a d k a H a még többen is úgy gondolkoznának, m in t ön. akkor a katholikus sajtó ügye jó v a l előbbre menne. Kegyességéért hálás köszönet, t l i r n ő k i n i k ügyét a já n lju k továbbra is jóindulatába. — „ M é ly s z o m o r ú s á g b a n " ez. költem ényt közölni fo g juk. de jelen számunkból helyszűke m ia tt kim aradt.
IJucsus n a p o k i a n u á r h ó n a p b a n . 4
Januuár 1. )(!s k a rjc s o n ^ ünnepén állomási bucsu, 30 év, 30 negyvened. 6, Vizkereszt napján, m int Kiskarácsony ünnepén. .
16. Szeqt ¿ e ra rd és tá rs a i ünnepe,
kik rendünk első vértanúi voltak.
A teljes
búcsút e napra XIV. Benedek pápn engedélyezte 1741. október 18-án. .
■
.
• J é z u s legszentebb engedélyezett.
nevének ünnepén
bucsu. melyet
búcsút V II. P iu s pápa engedélyezte 1807. május 24-én
V íi. Pius pápa
' "»i'«
31. S ze n t Xudo^^ika özvegy t.nnepe, ki szintén a III. rend tagja volt. a teljes búcsút XIV. Benedek pápa engedélyezte. H a s z „4l, „ k az anyaszentegyház kincsU rát, í ljü n k a kegyelm ekkel !
> E napra