1. Leltár. Leltár: Leltározás:

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás

6. a) Ön egy vendéglátó üzlet vezetője. Hogyan történik üzletében a standolás, a leltározás, és milyen formában történik az elszámoltatás? -

Információtartalom vázlata Leltár Standolás

1. Leltár Leltár: a könyvvitel alapján elkészített mérleget alátámasztó bizonylat olyan kimutatás, amely tételesen, ellenőrizhetően tartalmazza, hogy a vállalkozásnak mennyi vagyona van egy adott időpontban kimutatja a vállalkozás eszközeinek/forrásainak vagy egy-egy csoportjuknak a mennyiségét és értékét tételesen, ellenőrizhető módon mennyiségben és értékben mutatja a vállalkozás eszközeit és kötelezettségeit A Számviteli törvény a leltározást kötelezően előírja – ezzel kell az éves beszámolót alátámasztani (vagyonmegállapító leltár), de a leltározásnak más céljai is lehetnek (pl. anyagilag felelős dolgozók elszámoltatása, árváltoztatás stb.) Leltározás: a vállalkozás tulajdonát képező eszközök valóságban meglévő állományának megállapítása az eszközök mennyiségének természetes mértékegységben való megállapítása és a leltározott mennyiségek értékelése Leltározás céljai: 1) vagyonmegállapítás (vagyonmegállapító leltár) 2) anyagilag felelős dolgozó elszámoltatása − személyi változás esetén (átadó-átvevő leltár) − visszaélés gyanúja esetén (pl. rovancsolás) − rendszeres elszámoltatás (pl. standolás) − árváltozás esetén (készletértékek változása) Leltározás részei: VAGYONFELVÉTEL: vállalkozás vagyonának részeit határozzuk meg számlálással, méréssel VAGYONBECSLÉS: a felvett vagyon értékének megállapítása

Összeállította: Ozsváth Kata – 2010

1

1464-06/1 vizsgafeladat 6. tétel

Leltározás módjai: EGYEZTETÉS: a nyilvántartás adatainak egyeztetése a valóságos állapottal abban az esetben alkalmazható, ha az eszközökről pontos, folyamatos, naprakész nyilvántartást vezetnek (az egyeztetés időpontját a vállalkozó dönti el) MENNYISÉGI FELVÉTEL: tételesen számba kell venni az eszközöket december 31-i fordulónappal abban az esetben, ha az eszközökről nincs folyamatos mennyiségi nyilvántartás (pl. ha a vendéglátó üzletben a készleteket értékben tartják nyilván) A kétféle leltárt egymás mellett is lehet alkalmazni! Leltározás résztvevői: Függ: a vállalkozás nagyságától és jellemzőitől, de az anyagilag felelős dolgozókat mindig be kell vonni a leltározásba! o kisebb vállalkozásnál a tulajdonos egyedül is leltározhat o nagyobb vállalkozásnál többen végzik ezt a feladatot o bizottság is kijelölhető, de erre nincsen előírás Leltárfelvétel:

1. ELŐKÉSZÍTÉS Minden vállalkozás és intézmény köteles LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATot készíteni, melynek tartalma: hatáskörök és feladatok, vezetők felelőssége, leltárhiányért való felelősség, leltározás helyszínes, leltározás módjai, leltározási időpontok, leltározásban résztvevők köre és feladataik személyenként, leltározás folyamata, adatok feldolgozásának és kiértékelésének módja, leltározás bizonylati rendje


2


Kijelölhetők a leltározási bizottság tagjai. Leltározási bizottság: azoknak a személyeknek az összessége, akik a leltár felvételében hivatalosan közreműködnek 2. LEBONYOLÍTÁS (LELTÁRFELVÉTEL) Történhet: mennyiségi felvétellel és egyeztetéssel Lehet: o egyszeres felvétel: a leltározást egy leltározási bizottság végzi o ikerleltár: a leltározát két leltározási bizottság egymástól függetlenül végzi 3. LELTÁRELSZÁMOLÁS • • • •

a nyilvántartás adatai alapján megállapított készletérték összehasonlítása a valóságos készletértékkel (amit leltározással állapítunk meg) a valóságos készletérték a leltárban felvett készletek mennyisége és egységára alapján állapítható meg az összehasonlítás eredményeként megállapítható leltáregyezés, többlet vagy hiány az elszámoltatás menete: 1. könyv szerinti érték megállapítása az áruforgalmi mérlegsor segítségével 2. leltár szerinti érték megállapítása számlálással, méréssel 3. a könyv szerinti és a leltár szerinti értékek összevetésével a leltáreredmény megállapítása

Elszámoltatás: a leltár alapján megállapított eszközérték összehasonlítása a nyilvántartás (könyv) szerinti eszközértékkel Eredménye lehet: EGYEZÉS → leltár szerinti adat = könyv szerinti adat TÖBBLET → leltár szerinti adat > könyv szerinti adat HIÁNY → leltár szerinti adat < könyv szerinti adat

A leltáreltérés okait mindig fel kell deríteni!!! Leltáreltérés okai lehetnek: adminisztrációs hiba: pl. hiányosság a nyilvántartásban, leltárérték rossz összesítése… az áru természetéből adódó súlyváltozás: pl. beszárad, besűrűsödik o az ilyen veszteséget természetesnek kell tekinteni o elszámolható hiánynak nevezzük, és mértékét százalékban adjuk meg a dolgozó hibája: az anyagilag felelős dolgozó is lehet felelős a hiányért (lopás esetén nem leltárhiányról beszélünk, az már rendőrségi ügy) munkaszervezési hibák: pl. bizonylatolás elmulasztása, romlott áru vagy használatlan eszköz bizonylatolás nélküli megsemmisítése, térítés nélküli fogyasztás… vendégek megkárosításából eredő többlet


3


Leltározással kapcsolatos döntések: elszámolható hiány mértéke (általában a selejt nélküli készletcsökkenés vagy a megengedett anyagfelhasználás százalékában határozzák meg) fizetendő hiányt beszerzési vagy eladási áron kérik (általában eladási) a fizetendő hiányt ÁFÁval együtt kell-e megtéríteni (általában igen, átlagos adókulccsal) A konkrét szabályokat rögzíteni kell és az anyagilag felelős dolgozókkal ismertetni! Egy leltározási időszakon belül nem lehet ezeket a szabályokat megváltoztatni! Leltározással kapcsolatos szabályok rögzítése: Kollektív szerződés vagy – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a munkáltató állapítja meg (a szervezet vagy szervezeti egység sajátosságainak figyelembe vételével): a veszteség elszámolható mértékét illetve arányát azon anyagok, áruk körét, amelyekre forgalmazási veszteség nem számolható el leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait leltárhiány meghatározásának szabályait a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket Leltározásnál az anyagilag felelős dolgozó(k) jelenlétét lehetővé kell tenni, vagy ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, akkor a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki. A leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell a leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval, aki az eljárás során észrevételt tehet és észrevételeit meg kell hallgatni, kivéve ha szabályszerű értesítés ellenőre nem jelent meg. Áruforgalmi mérlegsor: Minden elszámoltatás alapja az áruforgalmi mérlegsor!!

NYK + KN = ZK + KCS KÉSZLETNÖVEKEDÉST KÉSZLETCSÖKKENÉST okozó gazdasági események - árubeszerzés - árukiadás/értékesítés - áremelkedés - árcsökkenés - más üzlettől átvett áru - más üzleteknek átadott áru - áruvételezés - visszáru - visszáru (pl. raktár esetén a - selejt konyhából/értékesítőtérből visszavételezett Az értékesítésen kívüli készletcsökkenést áru) (ÉKKCS) külön szoktuk kezelni (pl. visszáru, selejt…) 2. Standolás Vendéglátó üzletek elszámoltatása: A vendéglátásban az elszámoltatás munkaterületenként történik: Raktár elszámoltatása


4


Termelés (KONYHA) elszámoltatása Értékesítés elszámoltatása Az értékesítésen belül beszélhetünk még az alábbiakról: Standolás: az értékesítésben dolgozók időszakos – műszakonkénti, napi, heti… elszámoltatása Rovancsolás: váratlan, ötletszerű elszámoltatás Standolás: a vendéglátó üzletekben az egyes készletelemek nagyságának és értékének meghatározására szolgál, a leltározásnál szűkebb körű, csak egy-egy készletelemre terjed ki pultban található áruk felmérése a napi fogyás megállapítása, valamint a pultos, vendéglátó eladó elszámoltatása céljából lényege: az áru mennyiségben és értékben történő átvétele műszakkezdéskor és átadása a műszak befejeztével, ezáltal a tényleges fogyás megállapítása lépései: 1. tényleges fogyás megállapítása (az áruforgalmi mérlegsorból kiindulva) eladási áron 2. tényleges fogyás (számított bevétel) összehasonlítása a tényleges bevétellel, így a leltáreredmény megállapítása a standolást a vendéglátásban elszámoltatási ív vagy standív segítségével végzik A standív rovatai: MEGNEVEZÉS: üzletben értékesített termékek (MENNYISÉGI EGYSÉG) NYITÓKÉSZLET (KEZDÉS): előző napi zárás adatai VÉTELEZÉS: nap közben a raktárból kihozott mennyiség CSÖKKENÉS: pl. selejt, visszáru a raktárba… ÖSSZESEN: kezdés, vételezés és csökkenés összesítése (kezdeti adatok vételezéssel és csökkenéssel történő korrigálása) MARADVÁNY (ZÁRÁS): a megmaradt mennyiség FOGYÁS: az összesen és a zárás adatok különbsége, az értékesített termékek mennyisége az áruforgalmi mérlegsorból tudjuk kifejezni és kiszámítani ELADÁSI ÁR (EGYSÉGÁR): termék forgalmazási értéke ELADÁSI ÉRTÉK: az adott termék forgalma (az értékesített mennyiség és az egységár szorzata) Az eladási árak összesítésével tudjuk meghatározni az időszaki forgalmat. Megnevezés

Mennyiségi egység

Kezdés (NYK)

NYK + KN = ZK + KCS

Vételezés (KN)

→

Összesen (NYK+KNÉKKCS)

Csökkenés (ÉKKCS)

Maradvány/ Zárás (ZK)

Fogyás (KCS)

Eladási ár (egységár)

Eladási érték

NYK + KN = ZK + értékesítés (fogyás) + ÉKKCS

értékesítés (fogyás) = NYK + KN – ÉKKCS – ZK Összesen


5


Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás

6. b) Mennyi az áru tiszta súlya, ha a bruttó súly összesen 44,8 kg, a csomagolóanyag súlya pedig a bruttó súly 9%-a. Mennyi a csomagolóanyag súlya? Mennyi az egy ládában lévő nettó súly, ha az áru összesen 5 ládában érkezett? Menyi 1 láda súlya? A bruttó súly az áru és a csomagolóanyag együttes súlyát fejezi ki. Ennek százalékában határozzuk meg a csomagolóanyag (tára) súlyát. Csomagolóanyag összes súlya = (tára súlya a bruttó súly százalékában / 100) x bruttó súly Behelyettesítve: Csomagolóanyag összes súlya = 0,09 x 44,8 = 4 kg Az összes csomagolóanyag 5 ládát jelent a példában. Az 1 láda súlyát az összes csomagolóanyag súlyának és a csomagolóeszközök darabszámának hányadosaként tudjuk meghatározni. 1 láda súlya = csomagolóanyag összes súlya / csomagolóeszközök darabszáma Behelyettesítve: 1 láda súlya = 4 / 5 = 0,8 kg A nettó tömeg az áru csomagolóanyag nélküli tiszta súlya, vagyis a bruttó súly csomagolóanyag súlyával csökkentett értéke. Összes nettó tömeg = bruttó tömeg – csomagolóanyag összes súlya Behelyettesítve: Összes nettó tömeg = 44,8 – 4 = 40,8 kg Mivel az áru 5 ládában érkezett, ezért az 1 ládában lévő áru nettó tömegét az összes nettó tömeg és a csomagolóeszközök számának hányadosaként tudjuk kiszámítani. 1 ládában lévő nettó tömeg = összes nettó tömeg / csomagolóeszközök száma Behelyettesítve: 1 ládában lévő nettó tömeg = 40,8 / 5 = 8,2 kg

Vagyis az üzletbe érkezet áru tiszta tömege 40,8 kg, a csomagolás súlya pedig 4 kg. Egy láda tömege 0,8 kg, az egy ládában lévő áru nettó tömege pedig 8,2 kg.


6


ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve: ..................................................................

Értékelő lap 6. a) Ön egy vendéglátó üzlet vezetője. Hogyan történik üzletében a standolás, a leltározás, és milyen formában történik az elszámoltatás? b) Mennyi az áru tiszta súlya, ha a bruttó súly összesen 44,8 kg, a csomagolóanyag súlya pedig a bruttó súly 9%-a. Mennyi a csomagolóanyag súlya? Mennyi az egy ládában lévő nettó súly, ha az áru összesen 5 ládában érkezett? Menyi 1 láda súlya?

Típus A Szint 3 4 5 Összesen

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Gazdálkodás Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Elemi számolási készség Szakmai nyelvű beszédkészség Mennyiségérzék

Hozzárendelt Pontszámok kompetenciák az információtartalom vázlata Maximum Elért alapján 70 Maximum 5 10 5 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Szervezőkészség Társas Határozottság Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Módszer Tervezési képesség Rendszerben való gondolkodás Összesen Mindösszesen

Maximum

Elért

3 3

4

10 100

……………………………. dátum


Elért

……………………………... aláírás

7


1. Leltár. Leltár: Leltározás:

Recommend Documents