1
1. BEVEZETÉS – A SPORTKONCEPCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE 1. A kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csak hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentős döntések következményei sokszor csupán esztendőkkel később jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat az eredményekben előrelépést. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve – természetesen figyelembe véve a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségeket – szükséges meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a város sportéletében. Békéscsaba Megyei Jogú Város már korábban is rendelkezett sportkoncepcióval, a legutóbbi az elmúlt négy esztendőt fogta át, 2000. január 1-jétől 2003. december 31-éig volt érvényben. A cél ugyanaz volt, mint ami ma is: az önkormányzat sportkoncepciója a következő négy évre szabályozza a legfontosabb tennivalókat, meghatározza a sportágazatban kötelezően és önként vállalt feladatok kereteit, tájékoztatást adjon a sportágazat résztvevőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről. 2. Az elmúlt tíz-tizenöt évben kezdődött, s napjainkban is jól érzékelhető változások, az állam szerepvállalásának csökkenése, az állami tulajdonú, úgynevezett báziscégek megszűnése, tőkeerős szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben, így természetesen Békéscsabán is. Ezek a változások komolyan megrendítették azokat az intézményeket, mechanizmusokat, amelyek a sportot sajátos közintézményként tartották fenn a korábbi évtizedekben. A rendszerváltozást követően megszűnt a sport kivételezett szerepe (a sportkörökre is vonatkoznak az adó- és vámszabályok, a sportvállalkozásokra a gazdasági törvény, kötelező a megfelelő járulékokat fizetni, stb.). S míg a magyar sportéletben a költségek rohamosan nőttek, a központi költségvetési támogatások egyre csökkentek. A területi-, helyi önkormányzatokra a szociális, kulturális, oktatási alapfeladatok tömege zúdult, a sport pedig egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy „mecénásai” – állami vállalatok, szövetkezetek – jó része vagy tönkrement, vagy átalakult magántársasággá, így sporttámogató tevékenysége általában megszűnt. Az új cégek, letelepedett „multik” kevés kivételtől eltekintve nem mutattak hajlandóságot a testkultúra szponzorálására. Mindennek következtében a magyar sport az elmúlt tizenöt évben rendkívül jelentős veszteségeket szenvedett. Az átalakulás azonban a mai napig sem zárult le, hiszen az Európai Uniós csatlakozásunkkal újabb változásokra kell számítanunk. Átmeneti időszakát éli tehát ma is a sport. 3. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a lakosság felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelőzésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük.
2
2. BÉKÉSCSABA SPORTTÖRTÉNELMÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE Városunk sportéletének elemzésekor, s a jövőre vonatkozó elképzelések meghatározásakor mindenképpen szükséges kitérni a múlt sikereire. A Békéscsabához való kötődést és az egészséges lokálpatriotizmust növeli a korábban elért sportsikerek megbecsülése, a hagyományok ápolása. A krónikák szerint az első csabai sportkör az 1888 novemberében alakult „Békés-Csabai Torna Egylet” volt (Békéscsabán megyei viszonylatban is későn alakult meg az első sportegyesület, hiszen Gyulán és Orosházán már az 1800-as évek közepétől működtek ilyen szervezetek). A század végére viszont rendszeres versenyeztetésről számolhattak be a történetírók. Békés megyében, Békéscsabán sohasem voltak meg a szükséges anyagi, tárgyi, technikai feltételek, ennek ellenére a kezdetektől magas színvonalú sportélet folyt. Számos bajnokot, váltogatott sportolót nevelt a város a különböző sportágakban (atlétikától az ejtőernyőzésig, labdarúgástól az úszásig). Ám sohasem lehetett volna a többségükből az, aki, ha nincsenek azok a lelkes, nagy szakmai tudású pedagógusok, edzők, akik a mostoha körülmények ellenére is kellő alapot teremtettek számukra. A rendszerváltozást megelőzően a csabai sportágak jó része egy mamut-egyesület, a Békéscsabai Előre Spartacus SC keretein belül működtek. A rendszerváltozás során a nagy egyesület több kisebbre szakadt – a könnyebb boldogulás reményében, a hivatalos sportpolitika ösztönzésére. Lassanként azonban a korábbinál is nehezebb feltételek közé kerültek a klubok, ma is jóformán egyik napról a másikra élnek. Nincs komoly tőkeerő a térségben, s ezáltal nincsenek – illetve alig vannak – támogatók. Mindezek ellenére egy 2003as adat szerint Békéscsabán harminckét sportágat űznek versenyszerűen, az igazolt versenyzők száma ezrekben mérhető. Az olimpiai eszmék hamar gyökeret vertek a térségben, így Békéscsabán is. Büszkék lehetünk arra, hogy több olimpiai bajnokunk is van. Takács Károly (sportlövő – 1948-ban Londonban és 1952-ben Helsinkiben győzött, a kétszeres bajnok Csabán töltötte katonaéveit); Palotai Károly (labdarúgó – az 1964-ben, Tokióban aranyérmes csapat kapitánya volt a későbbi világhírű játékvezető, Békéscsabán született); Boros Ottó (vízilabdázó – 1956-ban Melbourne-ben és 1964-ben Tokióban volt a pólóválogatott kapusa, ugyancsak Békéscsabán született); Gedó György (ökölvívó – 1972., München papírsúlyú bajnoka, gyermekként Békéscsabán ismerkedett meg a boksz alapjaival); Ónodi Henrietta (tornász – 1992-ben, Barcelonában bizonyult a legjobbnak ugrásban, Csabán látta meg a napvilágot). Fájó, hogy egyedül Ónodi győzött csabai egyesület tagjaként. Akik jelen voltak, sohasem felejthetik a bajnoknő fogadását a Városháza előtt, a Szent István téren… A legnépszerűbb sportág, a labdarúgás a századfordulót követő esztendőkben indult útjára. A város és Békés megye első reprezentatív együttesét 1911 tavaszán Csabai Atlétikai Klub néven alapították. A város csapata (a Békéscsabai Előre valamikori elődje), a Békéscsabai Törekvés MSE 1945-ben ugyan bemutatkozott az első osztályban, de a csabai labdarúgás csak 1974-től tudott hosszabb ideig a legjobbak között szerepelni. A békéscsabaiak hazai mérkőzésein az élvonalban mindig az egyik legmagasabb nézőszámot regisztrálhattuk. Az Előre a legnagyobb sikerét 1988-ban, a Magyar Népköztársasági Kupa (akkor még így nevezeték) megnyerésével, illetve az 1993/94-es bajnokságban szerzett harmadik helyével érte el. Ezek nemzetközi kupamérkőzésekre is jogosították a klubot. Az egyesület számos válogatottat adott a magyar labdarúgásnak (Amsel Ignác, Kerekes Attila, Pásztor József, Paróczai Sándor, Szekeres József, Mracskó Mihály, Bánfi János, stb.). A csabai futball edzői közül a későbbiekben Mészöly Kálmán és Csank János szövetségi kapitányként is
3 tevékenykedett. Igen jelentős a nemzetközi találkozókon szerepelt békéscsabai FIFAjátékvezetők listája: Boros Pál, Petri Sándor, Palotai Károly, Győri László, Németh Lajos, Hrabovszky András. A „klasszikus sportágak” közül városunkban a legeredményesebb a női torna. A Békéscsabán, az 1950-es évektől működő tornaosztály a magyar tornasport meghatározó bázisává a ’70-es évektől vált. A csabai egyesület az egyetlen az országban, amely a női tornának Európa-bajnokot adott, nem is egyet: Zsilinszki Tünde 1982-ben az ifjúságiak, Ónodi Henrietta 1989-ben és Varga Adrienn 1998-ban pedig a felnőttek között győzött. Az Unyatyinszki-házaspár nevelte Ónodi emellett (sok más érem kíséretében) világbajnoki és olimpiai bajnoki címmel is büszkélkedhet. Mindkét aranyérmet 1992-ben nyerte. A békéscsabai sportsikerek egyik legjelentősebbikeként tartják számon a szakemberek, hogy 1996-ban, az atlantai olimpián négy(!) csabai tornászhölgy (Ónodi Henrietta, Balog Ildikó, Nyeste Adrienn, Varga Adrienn) képviselte a magyar színeket; a nem is rossz 9. helyen végeztek. A tornászok közül kiváló nemzetközi sikereket ért el a felsoroltakon túl Újszigeti Katalin és Kalmár Zsuzsa is. A tornaklub neves edzői közül ketten is – Lukács József és Kalmár Zsuzsa – szövetségi kapitányi tisztet töltöttek be. Nagy hagyományai vannak a városban az atlétikának is. A gyalogló házaspár: Urbanik Sándor négy, Urbanikné Rosza Mária pedig három olimpián képviselte a magyar, illetve a csabai színeket. Medovarszki János Universiade 3. helyet szerzett (1965.), a diszkoszvető Máté Gábor pedig a város első atlétája, aki két hivatalos világversenyen (ifjúsági világbajnokság és U23-as Európa-bajnokság) is érmes (mindkétszer bronz) helyezést ért el. A csabai női kézilabdasport világbajnokokat adott (1949. Budapest: Balázs Judit, Laurinyecz Katalin, Hámori Ilona), világbajnoki ezüstérmeseket, olimpiai helyezetteket, sokszoros válogatottakat nevelt: Bonyhádi Klára, Csulikné Bozó Éva, Hankóné Jakab Gabriella, Bohus Beáta, Hochrajter Rita, Szrnka Hortenzia, stb. A magyar bajnokságban érmes helyezések, nemzetközi kupaszereplések dicsérik az itt folyó munkát. A férfiaknál Mohácsi Árpád, illetve a szövetségi kapitányságig jutó szakember, Skaliczki László nevét illik feltétlenül megemlíteni. (A hölgyek is „adtak” a magyar válogatottnak egy szakvezetőt, a később olimpiai 4. helyezésig jutó csapat edzője Lele Mihály volt.) Az 1990-es évek elején olyan nagy volt a kézilabdasport iránti érdeklődés, hogy a kettős rangadókon (a férfiak és a hölgyek egymást követően játszották meccseiket) nemritkán ki lehetett tenni a „telt ház” feliratot a városi sportcsarnok bejáratára. Olyan további nagy csillagai vannak a felsoroltakon túl a békéscsabai sportéletnek, mint például az úszó Szabados Béla (három olimpia résztvevője, olimpiai hatodik, Európa-bajnoki bronzérmes, rövidpályás világbajnok), a súlyemelő Bökfi János (korosztályos világ- és Európa-bajnok), a cselgáncsozó Gyáni János (Eb-bronzérmes) és Petrovszki Mihály (az első olyan olimpiai résztvevő, aki békéscsabai klubból került az ötkarikás játékokra), a tekéző Hursán Zsófia (világbajnok), a vívó Tóth Hajnalka (világ- és Európa-bajnok). De nem hagyható ki a sakkozó Erdős Viktor (korosztályos világ- és Európa-bajnok), a kick-boxoló Csicsely Szilvia, Gulyás Beáta és Debreczeni Dezső (többszörös világ- és Európa-bajnokok) sem, s még sorolhatnánk sokáig a neveket, szép sikereket. S arról se feledkezzünk meg, hogy 1997-ben Békéscsaba városa megkapta a Nemzet Sportvárosa kitűntető címet. Van tehát mire büszkének lennünk. Békéscsaba évszázados sportmúltjának, értékeinek, sikereinek megőrzése éppen ezért valamennyiünk kötelessége. Ennek érdekében az önkormányzatnak kezdeményeznie kell a régi és új sportrelikviák, emléktárgyak stb. gyűjtését, egy majdani városi sportmúzeum kialakítása érdekében. Az értékek megőrzése érdekében módot kell találni arra, hogy a sportfinanszírozás keretein belül megoldható legyen egy évenkénti városi kiadvány megjelentetése, mely tartalmazná valamennyi békéscsabai sportegyesület adatait, eredményeit.
4
3. A SPORTKONCEPCIÓ ALAPELVEI 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a városi sportkoncepció megalkotása során – összhangban az Európai Sport Chartával és a Nemzeti Sportstratégiával – alapdokumentumként veszi figyelembe a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvényt (illetve az időközben elfogadott, sportról szóló 2004. évi I. törvényt). 2. A sport önszerveződésre épülő autonóm tevékenység, a kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági jelenségéhez. 3. A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a sportoláshoz, a rendszeres testedzéshez való jog az állampolgárok Alkotmány által biztosított alapvető joga. 4. A testi nevelés – mint pozitív társadalomformáló eszköznek – megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztja alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciója: – – – – – – – – –
az egészségmegőrzés, illetve a betegségmegelőzés egyik alapvető eszköze; jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; a nemzeti öntudat erősítésének, a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történő pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; a mozgáskultúra, a mozgásműveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; elősegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlőség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; kulcsszerepet „vállal” a káros önveszélyeztető tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; pozitív lehetőség, program a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; országon belül, s a nemzetközi színtéren a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttműködésének könnyen megszervezhető formája; fontos szerepet tölt be Békéscsaba város hírnevének növelésében, jelentős hatása van a városmarketing területén.
5. A testnevelés és a sport részterületei – az óvodai testneveléstől a hivatásos sportig – egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére. 6. Az önszerveződés és a demokratizmus a sportélet lényegi sajátja. 7. A város sportja meg kell, hogy feleljen az Európai Unióban megszabott elvárásoknak, valamint a környezetvédelmi és a területfejlesztési kötelezettségeknek.
5
4. ALAPFELADATOK, PRIORITÁSOK Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. Az önkormányzat a prioritások megfogalmazásakor különös tekintettel veszi figyelembe a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt és a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvényben (majd az időközben elfogadott, sportról szóló 2004. I. törvényben), a helyi önkormányzatra vonatkozó feladatokat. 1.
Az önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet (kötelezően ellátandó sportfeladat).
2.
Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezően ellátandó sportfeladat).
3.
Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti (kötelezően ellátandó sportfeladat). A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák fejlesztésére, újak építésére.
4.
A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot – ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot –, valamint a szabadidősportot kell állítani. –
a tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, majd a versenysport és az élsport épülhet.
–
Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység és vitalitás egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő)sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő programok, illetve létesítmények biztosításával történhet meg.
b.) Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. c.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés keretein belül történik.
6 Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni „az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét”. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a békéscsabai sportkörök nagy többségében mindenekelőtt gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsősorban utánpótlás-nevelő munka folyik. d.) A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport (és hivatásos sport) eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, városimázs, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlásnevelés) és a szabadidősport számára. 5.
A város kulturális életének, a lakosok szórakozási lehetőségeinek és a sport „idegenforgalmának” bővítését segítheti, ha Békéscsaba egyedi, reprezentatív, jelentős érdeklődésre számot tartó – lehetőség szerint hagyományteremtő – sporteseményeknek ad otthont.
6.
A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Békéscsaba társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására.
7.
Városunk sportéletének működése érdekében az önkormányzat illetékességi területén segítséget nyújt az alábbi feladatok ellátásában: – – – –
versenyrendszerek kialakítása, működtetése, sportrendezvények szervezése; szakszövetség helyi szervei működésének segítése; együttműködés az éves versenynaptár, szabadidősport-naptár összeállításában; közreműködés a sportszakember-képzésben és továbbképzésben, az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben.
8. A békéscsabai sportolók egészségügyi kontrolljának biztosítása érdekében az önkormányzat támogatja a sportorvosi ellátást.
7
5. ÖNKORMÁNYZATI SPORTIGAZGATÁS – SPORTSZABÁLYOZÁS Az önkormányzat számára a sporttörvényben előírt sportigazgatási feladatok maradéktalan ellátását, valamint a sportkoncepcióban rögzített tevékenységek hivatali szintű koordinálását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sportirodája látja el. Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok főbb elemei: –
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, illetve a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság munkájának előkészítése (előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), az általuk hozott határozatok végrehajtása;
–
Sportfejlesztési végrehajtása;
–
Közreműködés a városi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok előkészítése;
–
Sportlétesítmények működésének szakmai felügyelete;
–
A „Békéscsaba Sportjáért” kitűntetés gondozása;
–
Kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel;
–
Közreműködés a városi versenyrendszerek kialakításában, a versenyek szervezésében;
–
Az éves eseménynaptárak összeállításának koordinálása;
–
Az önkormányzati támogatások célirányos felhasználásának ellenőrzése;
–
Közreműködés a helyi versenysport, a gyermek- és ifjúsági sport (iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés), a szabadidősport feltételeinek biztosításában;
–
Közreműködés a város nemzetközi sportkapcsolatainak szervezésében;
–
A sportszakemberek képzésének, továbbképzésének segítése;
–
A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a városi, megyei, országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel.
és
sportfinanszírozási
célok
(diáksport-,
meghatározásának
szabadidősport-,
előkészítése,
versenysportnaptár)
8
6. A SPORT TERÜLETEI 6. 1. Sportlétesítmények 6.1. 1. A sporttörvény a települési önkormányzatok kötelező feladatai között határozza meg a tulajdonában álló sportlétesítmények működtetését, fenntartását, továbbá önként vállalható sportfeladatoknál megfogalmazott ajánlások között szerepel a sportlétesítmények fejlesztése, új sportlétesítmények építése. A jogszabályi előírás mellett a sportlétesítmény-fejlesztés prioritásként való kezelését a következő elvek indokolják: - Valamennyi sporttevékenység – gyermek- és ifjúsági sport, szabadidősport, versenysport – végzésének alapvető feltétele a létesítmény. A jó állapotban lévő tornatermek, csarnokok, pályák pozitívan hatnak a sportolók számára (gyermektől az élsportolóig, a lakossági sportot űzőkig), az egyesületeknek óriási segítséget nyújtanak az eredményes munka elvégzése érdekében, de a nézők, szurkolók számára is fontos, hogy igényes, kultúrált környezetben tölthessék el szabadidejüket. - Létesítmények építése, fejlesztése maradandó értéket hoz létre, hosszú távra szóló, biztonságos befektetést jelent. Ugyanakkor egy jó állapotú sportlétesítményt még a sport területén is sokoldalúan lehet használni, arról nem beszélve, hogy más (pl. kulturális) rendezvényeknek is otthont adhat. 6. 1. 2. A jelenlegi helyzet: Békéscsaba Megyei Jogú Város a sportlétesítményeket tekintve igen rosszul áll. A városban rendelkezésre álló létesítmények legnagyobb részt önkormányzati tulajdonban vannak. Nagy probléma, hogy a sportlétesítményekből kevés van, illetve a meglévők nagy százaléka leamortizálódott. Egyes épületek, építmények, pályák állapota egyenesen kritikus, illetve állapotuk műszaki, szociális színvonala nem felel meg a kor követelményeinek. A nemrégiben elkezdett Kórház utcai–Vandháti úti sportlétesítmény-felújító program, valamint az esedékes sportcsarnok-felújítás rengeteget javíthat a helyzeten. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (2005-től: Nemzeti Sporthivatal) – látva, hogy országosan sok a rossz állapotú sportlétesítmény – pályázatok kiírásával igyekszik segíteni a gondokon. A Kórház utcai–Vandháti úti sportlétesítmény-felújító program keretein belül a következő felújítási munkálatokat tervezzük: - Új atlétikai bázis kialakítása; - „Fű–1”, „Fű–3” felújítása; „Fű–1”: villanyvilágítás kialakítása; - „Fű–2” áthelyezése, műfüvesítése, villanyvilágítás kialakítása; - Teniszpályák szélesítése; - Ülőhelyi fedett lelátó felújítása. - Különböző sportágak megfelelő szintű elhelyezése: labdarúgók, vívók, teniszezők, súlyemelők; - Kórház utcai székház rendbehozatala.
9 Az önkormányzat tulajdonát képező sportlétesítmények üzemeltetője a Vagyonkezelő Részvénytársaság. Ezek, az elsősorban sportegyesületek és tanintézmények által használt sportlétesítmények a következők: - Kórház utca 4–6. és a Tünde utca–Vandháti út által határolt létesítmény (székház, labdarúgópályák „Fű I–IV.” teniszpályák, „vívógödör”, műanyag borítású atlétikai pálya, dobóatlétikai pálya, futófolyosó, súlyemelőterem, tornászközpont); - Békéscsabai Városi Sportcsarnok; - Kinizsi u. 11. (két irodahelyiség); - 4-es Honvéd utcai sportlétesítmény (sportlőtér); - Bessenyei utcai sporttelep (füves és salakos labdarúgópálya, aszfalt kézilabdapálya, salakos kézilabdapálya, székház, öltözők, büfé); - Kisstadion (egykori SZTK-pálya: atlétikai pálya, két aszfalt kézilabdapálya, öltözők). A közterületen lévő, elsősorban szabadidősport gyakorlására használt sportlétesítmények a következő helyeken találhatók: - Rózsa utca (aszfaltos kézilabdapálya, salakos futópálya); - Szabolcs utca (sportolásra alkalmatlan); - Tolnai utca (salakos, kispályás labdarúgásra); - Munkácsy tér (aszfaltos, kispályás labdarúgásra); - Vécsey utca (aszfalt kézilabdapálya); - Petőfi utca (aszfalt, kispályás labdarúgásra); - Bánszki utca (aszfalt, kispályás labdarúgásra); - Lencsési út (aszfaltos, illetve füves kispályás labdarúgásra); - Dohány utca (aszfaltos – elavult); - Gerla (füves, nagypályás labdarúgásra, aszfaltos kézilabdázásra); - Mezőmegyer (aszfaltos kispályás labdarúgásra). Ezen létesítmények karbantartása, felújítása, bővítése elfogadott közgyűlési ütemterv szerint történik. A városban a manapság divatos szabadidősportágak (görkorcsolya, BMX, gördeszka, utcai kosárlabda, strandröplabda, stb.) gyakorlásának egyelőre nincsenek meg a feltételei. Sajnos ma még jégpályája és elegendő uszodája sincs Békéscsaba városának. A gondokat valamelyest enyhíti, hogy egyre több vállalkozó működtet valamilyen szabadidő-sportolásra alkalmas létesítményt (kispályás futballpályák, fitneszklubok, fallabdaés teniszpályák, stb.). Ugyancsak jobbá tette a sportolási lehetőségeket az Árpád uszoda rekonstrukciója. Mindenképpen ki kell térnünk a tornatermekre is, hiszen az iskolai testnevelés feltételeinek biztosításán túl, a rendelkezésre álló időkeretben a városi sport számára is színhelyül szolgálnak. Szabvány méretű pályával (20 x 40 méteres) csupán a Békéscsabai 2. Számú Általános Iskola, és a nem önkormányzati tulajdonú Főiskola, valamint a Mester Klub rendelkezik. A többi tornaterem egyéni sportágak edzéslehetőségeire, illetve szabadidősport gyakorlására alkalmas. 18 x 36-os méretű tornaterem három darab van, megfelelő méretű még a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola 26 x 30-as méretű létesítménye. A többi iskola zömében 12 x 24-es méretű. Vannak olyan intézmények is, melyek csak tornaszobával bírnak.
10
6. 1. 3. Fő feladatok: A cél az, hogy a város a jelenleg meglévő sportlétesítményeket – a lehetőségeihez mérten – karbantartsa, rendbe hozza, illetve a kor szellemének, elvárásainak megfelelően újakat építsen; a sport valamennyi területén tevékenykedők (szabadidősportot, versenysportot űzők, stb.) számára. További fontos cél: az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények egységes kezelésű működtetése. A célok megvalósítása érdekében az alábbi feladatok ellátását vállalja az önkormányzat: 6.1.3.1. Biztosítja a tulajdonát képező sportlétesítmények üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának pénzügyi forrásait (felújítási terv szerint). 6.1.3.2. Folyamatosan karbantartja a játszótereket, köztéri sportlétesítményeket. 6.1.3.3.Törekszik a divatos szabadidősportágak gyakorlási feltételeinek megteremtésére. 6.1.3.4.Törekszik arra, hogy a saját tulajdonát képező fedett és szabadtéri sportlétesítmények, valamint az oktatási intézmények tornatermei a fogyatékos és egészségkárosodott sportolók részére is megközelíthetővé váljanak. 6.1.3.5.A felújítások, üzemeltetések, új sportlétesítmények építése érdekében minél több központi pályázati lehetőséggel kívánunk élni. 6.1.3.6.Az önkormányzat a „Sportfinanszírozási rendszerében” meghatározza, hogy a tulajdonát képező sportlétesítményeket mely tanintézmények, illetve sportegyesületek használhatják (kvázi önkormányzati támogatásként) térítési díj megfizetése nélkül. 6.1.3.7.A város valamennyi tulajdonát képező fedett és szabadtéri sportlétesítményét térítési díj megfizetése nélkül vehetik igénybe az Oktatási, Közművelődési és Sportiroda által szervezett felmenő rendszerű diákolimpiai bajnokságokon és alapfokú diákbajnokságokon résztvevő csapatok – az elkészített versenynaptár alapján. (A versenynaptárt a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság hagyja jóvá.) 6.1.3.8. Az önkormányzat a „Sportfinanszírozási rendszerében” meghatározza, hogy az egyesületeket a nem a saját tulajdonában lévő városi sportlétesítmények, illetve az iskolai tornatermek használatát illetően milyen módon támogatja.
11
6. 2. Gyermek- és ifjúsági sport 6. 2. 1. A korábbiaktól eltérően az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlás-nevelést gyermek- és ifjúsági sport címszó alatt egy fejezetben szabályozzuk. Ennek okai a következők: – egyazon korosztályról van szó; – a tendenciák, a feladatok hasonlóak; – a különbség igazából csak a „hol folyik a sporttevékenység?”-ben van; – a békéscsabai sportegyesületek nagy többségében valójában tanfolyamszerűen sportolnak a kisebb gyerekek, akik pedig megmaradnak a sportkörben, lesznek az adott sportág utánpótlása. A gyerekek nagy része ugyanis sohasem jut el az „élsportoló” kategóriáig, éppen ezért a hangsúlyt a versenysportról minél inkább érdemes lenne áthelyezni a gyermek- és ifjúsági sportra; – az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés hármas egymásra épüléséből (de nem átfedéséből) fejlődhet ki a legjobb hatékonysággal az élsportoló. 6. 2. 2. Az iskolai testnevelés és a diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet csakúgy, mint az iskolán kívüli keretben végzett különböző diáksportrendezvényeken zajló testgyakorlást, testedzést és játékokat, mozgásos alkalmakat. A sportegyesületen belüli, a gyermek- és ifjúsági korban folytatott tudatos sporttevékenység valójában az utánpótlás-nevelés. Ennek fő célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés, valamint a versenysport szoros összefüggésben áll egymással, hiszen – kedvező esetben – az iskolai testnevelésre, diáksportra épülő, korszerű utánpótlás-nevelés nélkül a versenysport, sőt még a felnőttkori szabadidősport megfelelő gyakorlása is elképzelhetetlen. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél előnyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Ez az alapfeladat alátámasztható biológiai oldalról is: a sport, testedzés nélkül fiataljaink elmaradnak örökletes lehetőségeiktől, kisebbek, gyengébbek, betegesebbek lesznek. Különösen lényeges a fizikai aktivizálás, a megfelelő mozgásterhelés a serdülőkorban, a keringési és légzőrendszer fejlődése idején. Az ekkor elért maximum meghatározó az élet hátralévő részében. Mindez önmagában is alátámasztja a társadalomnak a közoktatásban kifejezésre jutó felelősségét az iskolai testnevelés és sport területén. A testnevelés nem egyszerűen tantárgy, hanem terület, amely hivatott egyensúlyt tartani a szellemi képzés „másként ható” terhelésével, ami az egész személyiségfejlődést és életmódot alakítja. Nem kevésbé fontos az iskolai testnevelés és a sport pedagógiai, pszichológiai megalapozottsága. A sport révén megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelősségét, a konfliktustűrést és -kezelést, a közösségi élet
12 szabályait, vagyis mindazt, aminek hiánya a mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban kifejeződik. Összegezve tehát: az iskolai testnevelés és diáksport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának biztosítani, megszervezni a rendszeres testmozgást, módszeres testgyakorlást. Az iskolai testnevelés megfelelő szintű fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat, melyeket az állam a helyi önkormányzatokon keresztül lát el. A 2000. évi CXLV. törvény 98. §-ának rendelkezése alapján: „A kötelező tanórai foglalkozások megtartásához a kerettantervben rendelkezésre álló időkereten felül az elsőtől a negyedik évfolyamig további heti kettő és fél testnevelés órát kell az iskola helyi tantervébe beépíteni.” A diáksport célja: az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése, az intézmény hírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése. A diáksportban ugyanakkor nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzők magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a szabadidő- és tömegsport megfelelő működésén is. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, kötelezően előírja az iskoláknak a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítását, melyhez az ugyancsak kötelezően működtetendő iskolai sportkörök (ISK-k), esetleg diáksport egyesületek (DSE-k) tevékenységei is beletartoznak. Ennek megfelelően az iskolai diáksport a következő területeken tevékenykedik: – Az ISK vagy DSE sportcsoportjainak iskolán belüli foglalkozásai, melyek rendszeres lehetőséget biztosítanak bizonyos sporttevékenységek végzésére (sportági foglalkozások, házibajnokságok szervezése); – Az ISK vagy DSE által szervezett sportcélú túrák, táborok; – Oktatási intézmények közötti sportesemények (kupák, tornák, bajnokságok); – A városi szabadidősport-rendezvényeken való részvétel; – Diákolimpiai felmenő rendszerű versenyek (a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt versenyek, általában kieséses jellegűek, ám a helyi csapatversenyek kétfordulós bajnokságok keretein belül kerülnek lebonyolításra). Az MDSZ sportági kínálata természetesen nem fedi le az összes sportágat, bár a kör egyre bővül); – Szakszövetségi versenyek (országos sportági szakszövetségek vagy sportszövetségek által kiírt diáksport-verseny); – Iskolák közötti városi alapfokú versenyek. 6.2.3. Az utánpótlás-nevelést (gyermek- és ifjúsági korú sportolók sportszervezeten belül folyó tudatos felkészítését) illetően országos szinten az utóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy elsősorban gazdasági okok miatt jelentősen csökkentek a fiatalok sport-foglalkoztatásának személyi, tárgyi és szervezeti feltételei. Központi támogatás hiánya miatt sok helyen szűntek meg az utánpótlás-neveléssel foglalkozó „sportiskolák”. Általános jelenség, hogy ha a sportegyesületek, szakosztályok lehetőségei szűkülnek, azt először nem a felnőtt korosztály, az „első csapat” érzi meg, hanem a serdülő és ifjúsági csoportok működési színvonala esik, csökken az utánpótláskorú sportolók létszáma. Ennek megelőzése érdekében több országos szakszövetség – mindenekelőtt csapatsportágakban – kötelezően előírja a bajnokságban résztvevő sportszervezetek számára, hogy a felnőtt csapat „alatt” mely korcsoportban, milyen számban kell versenyeztetni utánpótlás-csapatokat.
13
6. 2. 4. A jelenlegi helyzet (2003. december 31-éig alkalmazott formái): b.) Iskolai testnevelés és diáksport: Az állam normatív támogatást biztosít a diáksportra. Békéscsabán ennek 90 %-át létszámarányosan kapják Békéscsabán a tanintézetek, 10 %-át pedig a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság a különböző diáksportrendezvényeken való részvétel, illetve a létesítmény-használat alapján (kidolgozott ponttáblázat szerint) felosztja az iskolák között. Sajnos az oktatási intézmények egy része nem a meghatározott (sport)célokra használja fel a rendelkezésre álló normatív összeget. A pénz felhasználásának ellenőrzése nem megoldott, mivel a támogatás nem kötött felhasználású. Az önkormányzat a sportra fordítható pénzeszközök további 1 %-át fordította diáksportra (a felosztása szakbizottsági hatáskörben történt), a felosztás alapja a felmenő rendszerű diákolimpiai, valamint a városi alapfokú bajnokságok egyéni és csapat eredményessége. A diákolimpiai és a városi alapfokú bajnokságok rendezési költségeit ugyancsak az önkormányzat vállalta magára, a sportágazat központi kezelésű szakfeladatra elkülönített összegéből. Így a diáksportra 2003. évben összesen mintegy 4,3 millió forintot költöttünk (2002-ben 3,1 milliót), de további 14 millió 250 ezer forint állt rendelkezésre az intézmények számára diáksport-feladataik ellátására (normatív támogatás formájában). Városunk tanulói a diákolimpiai döntőkben igen jól szerepelnek, rendszeresen „szállítják” az érmes helyezéseket. Ám van árnyoldal is: míg egyes oktatási intézmények több sportágban is színvonalas sportolási, versenyzési lehetőséget biztosítanak, addig máshol egy-egy csapat vagy induló kiállítása is gondot jelent. Ez utóbbinak oka lehet a rossz létesítmény-helyzet, illetve az iskola (igazgató, testnevelő tanár) és/vagy a diákság passzivitása. A békéscsabai iskolák nagy részében a kötelező testnevelés óraszámot oktatják, csak néhány esetben térnek el kis mértékben ettől. Emelt szintű testnevelés pedig mindössze három intézményben van: a Madách Utcai Általános Iskolában (időközben: Erzsébethelyi Általános Iskola), a József Attila Általános Iskolában (mindkettőben 1– 4. osztályig), valamint a 2. Számú Általános Iskolában (1–8. osztályig). A tanulók sportolási lehetőségei az oktatási intézményeken belül csak részben adottak. A legkritikusabb az Iskolacentrum középfokú oktatási intézményeinek helyzete, mind a tanórai testnevelés, mind pedig a tanórán kívüli sporttevékenység szempontjából. c.) Utánpótlás-nevelés: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az utánpótlás-nevelés szervezeti rendszerét a sportszervezetek keretei között támogatja, az érintettekkel elvárási rendszer alapján minden évben támogatási szerződést köt. Jelenleg a megállapodás alapján a sportkörök az önkormányzati támogatás minimum 50 százalékát kötelesek az utánpótlás-nevelésre költeni. Ennek ellenőrzése szinte lehetetlen feladat, de a visszajutó információk alapján a fiatalokra költött összeg sok esetben nem éri el a támogatási összeg felét. Annak ellenére sem, hogy sportegyesületeinek tagságát zömében gyermek- és ifjúsági korú sportolók alkotják. Éppen ezért nem indokolt a jövőben a „versenysport” korábban alkalmazott támogatása. A versenysportban, élsportban tevékenykedők helyett logikusabb a fiatalok rendszeres testedzését kiemelten pártolni. Fontos hangsúlyozni, hogy az utánpótlás-nevelés támogatása –
14 a csapatsportágak, s különösen, az ún. „látványsportban” érintettek esetében – nem függhet a felnőtt élcsapat mindenkori eredményességétől. Az utánpótlás-nevelés terén jelenleg több szervezeti modell létezik a városban (ez a sportágak sajátosságaiból is adódik). A legfiatalabbak tanfolyam-jellegű foglalkozásra járnak, a legtehetségesebbek és legkitartóbbak lesznek azután az egyesület tagjai, s alkotják az adott sportág utánpótlásbázisát. A békéscsabai iskolák, sportegyesületek közül többen is csatlakoztak a különböző központi programokhoz: Bozsik-program (labdarúgás), Nemzeti Atlétikai Program, Kosárlabda Fejlesztési Program, s a rövidesen induló Kézilabda Fejlesztési Programra is van csabai jelentkező. (Ezek az országos programok 2003 őszén közös irányítás alá kerültek, s a SPORT XXI. elnevezést kapták.) A utánpótlás-nevelésünk elemzésekor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az országos szakszövetségek döntése alapján a Békéscsaba Előre Úszó Klub, valamint a Karácsonyi Lajos Vívó SE a saját sportágában egyaránt hivatalos regionális utánpótlás-nevelő egyesület lett a közelmúltban, s az új atlétikai bázis megépítését követően a Békéscsabai AC sem „kerülheti” ezt el. A 14–18 év közötti, kiemelkedő képességű gyerekek számára komplex tehetséggondozó programot dolgozott ki a Nemzeti Utánpótlás-fejlesztési Intézet (NUPI). A tizenhét sportágat számláló Héraklész-program 1247 gyermeket támogat, ebből huszonketten békéscsabaiak (nyolc tornász, négy atléta és négy vívó, három kézilabdázó, valamint egy-egy asztaliteniszező, triatlonos, úszó). A Héraklész mellett – más korosztálynak – rövidesen újabb utánpótlás-fejlesztő programokat indítanak. Ugyancsak a NUPI kezdeményezésére egy új sportiskolai rendszer beindítása várható, mely során az alapfokú művészetoktatás elvéből kiindulva külön normatívát kapnának a sportiskolában (alapfokú sportoktatási intézményben) sportoló gyerekek. A program beindulása 2005–2006-ban várható. Az új sportiskolai rendszer alapjául különben az európai hírű békéscsabai tornásziskola szolgált. Az utánpótlás-nevelés érdekében a tehetséggondozásban szélesíteni kell a kiválasztás folyamatát. Az egészséges életmódra nevelés a gyermekek esetében első ízben – intézményesített formában – az óvodában jelenik meg. A 3–6 éves korosztály rendkívül fogékony minden újra, későbbi szokásaik jó része ebben a korban alakul ki. A fentiek miatt is szükséges segíteni az óvodás korosztály bekapcsolódását a rendszeres testmozgásba attól függetlenül, hogy az intézményben vannak testnevelési foglalkozások. A város igen jó tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik a korosztály fizikai képzésére. Két, kifejezetten erre a feladatra alkalmas képzési forma megvalósítására van lehetőség. a.) Az úszásoktatás megszervezése a Szigligeti utcai óvoda tanuszodájában (biztosítja az úszástanulást és a kiválasztást az úszósport számára); b.) A tornászok által szervezett „Bukfenc Akadémia” a Tornászközpontban az általános fizikai képességek fejlesztésén túl szerepet játszik a tehetségek kiválasztásában – különböző sportágakban. A sportági kiválasztás folyamatába bevonhatók tehát más sportágak szakemberei is. 6.2.5. Fő feladatok: a.) Iskolai testnevelés és diáksport: – Az előrelépés érdekében szakmai szempontból a cél egyértelműen az, hogy valamennyi oktatási intézmény a pedagógiai programjában az egészségmegőrzést, a testnevelést, mint prioritást fogalmazza meg;
15 – – –
– –
–
Vizsgálja meg az önkormányzat a lehetőségét, hogy az általános iskolák 1–4. osztályában hogyan illeszthető be a délelőtti kötelező óraszámba a mindennapos testnevelés; Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a diáksport hatékony működéséhez támogatást biztosít, mely a sportfinanszírozási rendszerben rögzítettek alapján osztandó fel; A hatékony és célirányos felhasználás biztosítása a normatív támogatás minél nagyobb arányú (az eddigi 10 %-nál több), központi rendszerben történő kezelésével, majd pedig meghatározott szakmai elvek szerinti felosztásával (sportfinanszírozási rendszer!) érhető el; Az önkormányzat biztosítja a tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedő, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó alapfokú bajnokságok rendszerét; Az önkormányzat az iskolai testnevelés és a diáksport számára biztosítja – az iskolai sportudvarokon és tornatermeken túl – a saját tulajdonában lévő sportlétesítményeket is, természetesen a létesítményt használó egyesületekkel történő egyeztetéssel; A diákolimpiai döntőkön kiemelkedően szerepelt diákok és testnevelőik jutalmazása. (Amennyiben a sportág – pl.: karate valamely szakága, cselgáncs, erőemelés stb. – speciális volta miatt a meghatározó nem a testnevelő, hanem a sportági edző szakmai munkája volt, az edzőt illeti a jutalom.)
b.) Utánpótlás-nevelés: – Az iskolai és diáksport versenyrendszerének szélesítésével biztosítható a kiválasztás hatékonysága; – a Békéscsabán hagyományos sportágakban meghirdetett országos fejlesztési programokhoz, az új sportiskolai rendszerhez – lehetőség szerint – csatlakozni kell; – az egyesületeknek világos, támogatható fejlesztési stratégiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy az önkormányzattal közösen, hosszútávon biztosítani lehessen a minőségi munkát; – a labdarúgósport utánpótlás-nevelésére fordítandó támogatás hatékonyabb felhasználása, átláthatóbb rendszere, a szakmai munka további javítása érdekében működtetni kell egy, a város futballjának utánpótlását biztosító új nevelő egyesületet; – az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények bérleti díj megfizetése nélküli, illetve kedvezményes használati lehetősége; – a teremigényeinek kielégítése céljából kijelölt iskolákkal megegyezésre kell jutni, hogy a gyermek- és ifjúsági sportolók egyes hétköznapi és hétvégi időszakokban ingyen használhassák a tornatermet. Az utánpótlás-nevelés önkormányzati támogatásának szempontjait a sportfinanszírozási rendszer tartalmazza.
16
6. 3. Versenysport, élsport, „látványsport” 6.3.1. Versenysporton a sportági szakszövetségek versenyrendszerébe foglalt, versenynaptár és szakmai program alapján végzett tevékenységet értünk. A sport versenyrendszerét illetően a sporttörvény hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszert határoz meg a szakszövetségek számára. Tekintettel arra, hogy a sportról szóló törvény a települési önkormányzatok számára a meghatározott és ajánlott feladatok között a versenysport-tevékenység támogatása nem szerepel, először ki kell térni a versenysport funkcióira, értékeire, az ezen a területen végbement változásokra. Az utóbbi években végbement változások eredményeként a versenysport területén jelentős struktúraváltás következett be. A versenyzők eredményessége szempontjából három, más megítélés szerint négy szférát különíthetünk el. Az elsőbe azok a minősített versenyzők sorolhatók, akik bár rendszeresen versenyeznek, mégsem tartoznak az adott sportág hazai élvonalába. A következőt a honi versenysport élvonalába tartozók azon csoportja alkotja, akik eredményeik alapján nemzetközileg nem kvalifikáltak. Végül az adott sportág nemzetközi élvonalába tartozó sportolók, akik a nagy világversenyeken képviselni tudják a városunkat, országunkat. (Az utóbbiak az élsportolók.) A „plusz kategóriát” az amatőr sportolók és az amatőr versenyrendszer jelentik. Az amatőr versenyzők mezőnye ugyanis időnként a szabadidősport igényeinek felel meg, így őket egyes szakterminológiák inkább a „rendszeresen szabadidősportban résztvevők” közé sorolják. A versenysport funkciói közül kiemelendő a szórakoztatás. A szurkoló az izgalmakért és a látványosságért nézi meg a versenyeket. Ez egyben a napi megszokott tevékenységből való kiszakadással jár együtt, és így, mint a szabadidő eltöltésének egyik hasznos formája, egyben kikapcsolódást és felüdülést jelent a néző számára. Egy település számára jelentős tényező, hogy a nemzetközi vagy országosan elismert szinten teljesítő sportolók a városmarketing szempontjából fontosak, hisz az eredményeken keresztül a város hírnevét növelik, ismertebbé teszik. A sportsikerek emellett növelik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, fejlesztik az egészséges lokálpatriotizmust, s jelentős húzóhatást jelentenek a gyermek- és ifjúsági sportolók, de még a szabadidő-sportolók számára is. 6.3.2. A jelenlegi helyzet: Békéscsaba városa sportolóin keresztül jól ismert az országban, s születnek szép eredmények nemzetközi szinten is. Kiemelkedő sikereink, illetve a nemzeti bajnokságokban hétről-hétre elért eredményeink révén az országos médiában talán legtöbbször a sporttal kapcsolatban jelenik meg Békéscsaba neve. A nemzetközi szintű sportban évről évre az egyéni sportágakban szerepelnek eredményesen városunk sportolói. (2001-ben három, 2003-ban pedig négy világbajnoki címet tudtak felmutatni sportolóink!) A korosztályos világversenyeken sakk, kick-boksz, atlétika, torna, vívás sportágakban elértekre lehetünk büszkék, míg a felnőttek között a kickbokszosok, a tornászok és az atléták vitték a prímet. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a mezőny ma már rendkívül erős minden sportágban, így gyakran annak is örülnünk kell, ha egy-egy világversenyre egyáltalán eljutnak városunk sportolói.
17 A csapatsportágakban sportegyesületeink nem tudják felvenni a versenyt a nemzetközi mezőnnyel, meg kell elégednünk azzal, ha egy-egy sportolónk a válogatott keret tagja lehet. Ám nem feledkezhetünk meg arról, hogy a csapatsportágak hétről hétre több ezer ember szórakozását, kikapcsolódását biztosítják. Bár a magyar labdarúgás iránti érdeklődés mindenütt csökkent, a békéscsabai Kórház utcai stadion rendre az egyik leglátogatottabb a bajnoki fordulókban. A nézőtéri létszámot tekintve szintén a magyar élmezőnyhöz tartozik a Békéscsabai Előre NK NB I-es csapata. (A magyar női kézilabda-bajnokságot az egyik legerősebbnek tekintik a szakemberek.) A minőségi utánpótlás-nevelés (gyermek- és ifjúsági sport) és a versenysport szoros egymásra épülésével kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy sok a tehetséges sportolónk. Ezt többek között az is jelzi, hogy az elmúlt években a nemzetközi versenyeken elért eredményeket többségében a fiatalabb korosztály „szállította”. Nem könnyű feladat, de a lehetőségekhez képest törekednünk kell rá, hogy a tehetséges fiatalok, korosztályos válogatottak az adottságaiknak megfelelő körülmények között fejlődjenek, majd a juniorfelnőtt kort elérve a kiemelkedő eredményt produkáló sportolók minél többen a városunkban maradjanak. A minőségi tevékenységet kifejtő sportegyesületeknek is törekedniük kell arra, hogy játékosállományuk, igazolt versenyzőik zömét békéscsabai sportolók alkossák. Ezért a továbbiakban az egyesületek támogatásakor kiemelt figyelemmel kell lennünk azok utánpótlás-nevelésére. Hasonlóan meghatározó szereppel bírnak az edzők, szakvezetők. Igen sokat veszíthetünk, ha nem tudjuk felkarolni a csabai tehetségeket, kitűnő sportolókat, edzőket, akik a felnövekvő generációk számára megfelelő példát mutathatnak. A békéscsabai sportkörök anyagi kondícióit összehasonlítva más városok és a főváros sportegyesületeivel, megállapíthatjuk, hogy általában nem rendelkeznek erős anyagi háttérrel. Olyannyira, hogy a klubok jelentős része napi gondokkal küzd. Vagyis a minőségi előrelépéshez mindenféleképpen nagyobb támogatásra lenne szükségük. Ugyanakkor városunkban nincs annyi tőkeerős nagyvállalat, cég, amely biztos szponzori hátteret jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is. A közgazdász szakemberek véleménye szerint hosszútávon annak az alapelvnek kell érvényesülnie, mely szerint elsősorban az egyének saját maguk élvezik a sportolásból és a sportlátványosság nézéséből származó előnyöket, így alapvetően nekik kell viselniük azok költségeit is. Csakhogy jelenleg még nem alakult ki egy ilyen jól működő sportszféra, így néhány évig átmeneti időszakot élünk, melyben az önkormányzat segítsége nélkül a versenysport működése bizonytalanná válhat. A helyi sportszervezetek számára is fontos annak ismerete, hogy a mindenkori költségvetésben biztosított önkormányzati támogatás hosszú távon milyen prioritásokkal, milyen szempontrendszer alapján kerül szétosztásra. Ugyanakkor sajnos sok sportegyesület az önkormányzati támogatást nem támogatásként, hanem járandóságként kezeli. Valósággal elvárja, hogy a számlájára mielőbb átutaljuk az általa méltányosnak gondolt pénzösszeget. Ez persze gyakori konfliktusforrás. Csakúgy, mint a régi sportegyesületből kiváló, illetve újonnan alakult sportkörök kezelése, támogatása. A versenysport önkormányzati támogatásának 2003. december 31-éig alkalmazott formái: 1.) A sportra fordítható pénzeszközök „kiemelten támogatott sportegyesületek” alapjából (meghatározott ponttáblázatok, elvek alapján): – az Előre FC utánpótlása; – a Hungarotel Torna Club Békéscsaba; – a Békéscsabai Atlétikai Club;
18 – – –
a Békéscsabai Előre Úszó Klub; a Karácsonyi Lajos Vívó SE Békéscsaba; a JALTE kick-boksz karate szakosztálya.
2.) A sportra fordítható pénzeszközök „versenysport” alapjából: – a nem kiemelt sportegyesületek támogatása – pályázat alapján. 3.) A költségvetés külön során: – Előre FC Kft. (2003-ban 50 millió forint); – Békéscsabai Előre NK Kft. (2003-ban 35 millió forint). 4.) A költségvetésben labdarúgók eredményességi támogatása címén: – Előre FC Kft.; – Jamina SE (A két klub éves támogatása 2003-ban: 8,9 millió forint). 5.) Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények ingyenes használata. 6.) A nem önkormányzatai tulajdonban lévő létesítmények használatának támogatása – pályázat alapján. 7.) Önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása (összesen: 16 db.). 8.) Olimpikonok támogatása. 9.) Élsportolói fogadás. 6.3.3. Fő feladatok: –
A város sportértékeinek megőrzése a sportszervezetek költségvetési támogatásával a „sportfinanszírozási rendszerben” megfogalmazottak szerint;
–
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt támogatásban részesíti azokat a sportszervezeteket, amelyek a gyermek- és ifjúsági sport terén hagyományosan a legnagyobb létszámúak, illetve a legeredményesebbek: Hungarotel Torna Club Békéscsaba, Békéscsabai Atlétikai Club, Békéscsabai Előre Úszó Klub, József Attila Lakótelepi Tömegsport SE kick-box karate szakosztálya, Karácsonyi Lajos Vívó SE Békéscsaba.
–
A felsorolt kiemelt utánpótlás-nevelő sportszervezetek pályázat benyújtása nélkül kapnak támogatást, a sportfinanszírozási rendszerben meghatározott módon.
–
A nem kiemelt sportegyesületek ugyancsak kizárólag az utánpótlás-nevelésre fordíthatják az önkormányzati támogatást.
–
A legjobb eredményeket elérő, világversenyeken (Európa-bajnokság, világbajnokság, olimpia, Universiade) induló, országos bajnokságokon rendszeresen kiemelkedően szereplő élversenyzők számára a sportra fordítható pénzeszközök keretein belül élsportolói alapot hozunk létre;
19 –
Az önkormányzati támogatás odaítélésének szigorítása, az új egyesületek támogatási lehetőségeinek kidolgozása;
–
A „látványsport-szervezetek” és azok utánpótlás-nevelésének finanszírozás szempontból történő különválasztása;
–
A sporttevékenység alapfeltételeinek biztosítása, az önkormányzati tulajdonú létesítmények ingyenes használatával, illetve a nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények használati támogatásával (pályázat alapján);
–
A meglévő, már korábban is e célt szolgáló önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának fenntartása a kiemelkedő sporttevékenységet végző versenyzők, edzők lakásfeltételeinek biztosítása érdekében;
–
A támogatott sportegyesületek – az önkormányzati finanszírozást csökkentő – vállalkozásainak segítése.
6. 4. Szabadidősport (lakossági sport) – sportrekreáció 6.4.1. A sportról szóló törvény megfogalmazása szerint szabadidős sportoló az a természetes személy, aki szabaideje eltöltéseként nem szervezett formában végez sporttevékenységet, illetve aki a szervezett formában folytatott sporttevékenysége során nem vesz részt szakszövetség vagy sportszövetség által kiírt szervezett versenyeken. A szabadidősport tehát nem eredményorientált, hanem főként kedvtelésből, az egészség megőrzéséért, a szabadidő hasznos eltöltéseként végzett sporttevékenység, testedzés. A jövőkutatók szerint a XXI. század gazdaságának, társadalmának egyik legdinamikusabban fejlődő területe, stratégiai ágazata lesz a szabadidősport. Az állandó stressz, a mozgásszegény életmód, az egészségtudat megjelenése e terület alapvető felértékelődéséhez vezet. A sporttörvény az önként vállalható feladatok sorában meghatározza a helyi önkormányzatok részére a szabadidősport feltételeinek fejlesztését, továbbá a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását, segítését. 6. 4. 2. A szabadidősport megjelenési formái 1.) Szervezett formában megrendezésre kerülő szabadidősport esemény a.) A szervező-rendező szervezet szempontjából: – önkormányzat által szervezett szabadidősport-esemény (Sportiroda); – civil szervezetek, sportegyesületek által szervezett szabadidősport esemény. b.) Részvételi lehetőség szempontjából: – városi nyílt szabadidősport esemény; – zárt rendszerű szabadidősport esemény (meghatározott réteg, csoport, korosztály, szabadidősport esemény). c.) Rendszeresség szempontjából
stb.
számára
meghirdetett
20 – –
bizonyos időközönként rendszeresen megrendezésre kerülő, hagyományosnak tekinthető szabadidősport esemény; alkalmi szervezésű szabadidősport esemény.
2.) Spontán, egyéni formában vagy önszerveződő közösségek kezdeményezésére végzett szabadidősport-tevékenység. 3.) Vállalkozások által biztosított szabadidősport-tevékenység, foglalkozás. Még egy megjegyzés: a tömegsport nem egyenlő a szabadidősporttal. Hiszen míg az előbbi valójában egy rendezvényre (például futóversenyre) értendő, a szabadidősport a folyamatos testedzést feltételezi. 6.4.2. A jelenlegi helyzet: Sajnos ma még mindig igen kevesen ismerik fel a rendszeres testmozgás fontosságát, jelentőségét. Az európai országokat tekintve Magyarország a „szabadidő-sportolók” számát tekintve igencsak hátul kullog. Városunkban sem lehetünk nyugodtak, bár az utóbbi egy-két esztendőben egyes területeken mintha „megmozdult” volna valami. Ez leginkább a rendszeresen kiírt kispályás labdarúgó bajnokságok és kupák esetében érhető tetten, Békéscsabán jelenleg több, mint száz csapat vesz részt ezeken (ez országos viszonylatban is kifejezetten magas szám). A tömegsport-rendezvényeken (futóversenyeken) megjelenő létszámmal sem lehetünk elégedetlenek, de általában ugyanazokat az arcokat látjuk, s a létszámot sajnos leginkább az iskolákból „kivezényelt” gyerekek növelik. Igyekszünk rendszeresen bekapcsolódni a különböző országosan induló rendezvényekbe (például olimpiai ötpróba) is. A nem szervezett formában történő szabadidősport-tevékenységnek mind többféle megjelenési formája van Békéscsabán: úszás, lovaglás, kosárlabda, labdarúgás, gyalog- és kerékpáros túra, karate, tenisz, fallabda, asztalitenisz, bowling, fitnesz, body building, stb. Ezek jórészt nem önkormányzati tulajdonban (sokkal inkább vállalkozói formában) működtetett sportlétesítményekben, illetve iskolák tornatermeiben történnek. Ezek pedig – ha a túlzsúfoltság miatt igénybe is tudják venni a sportolni vágyók – nem olcsó „mulatságok”. A város sportlétesítmény-gondjai a szabadidősport kapcsán csúcsosodnak ki leginkább. Kevés az igénybe vehető létesítmény, s ami megvan, az nem megfelelő színvonalú. Egyes sportágak – pl.: a nagy divatnak örvendő „gördülő sportok”, a gördeszka, a görkorcsolya, a BMX-kerékpár, avagy a korcsolyázás – gyakorlására egyelőre nincs is lehetőség. A városi szabadidősport önkormányzati támogatásának eddigi formái: a.) Pályázat vagy kérelem alapján történő közvetlen támogatás egy adott szabadidősportesemény, -program megvalósulására; b.) Pályázat vagy kérelem alapján, a szabadidősport-egyesület működési támogatására; c.) A lakosság szabadidősportját területi szinten felvállaló egyesületek (JALTE, Gerlai SE, Békéscsabai Szenior Úszó Klub) alaptámogatásban részesültek; d.) Sportlétesítmények, közterületek kedvezményes biztosítása egy adott szabadidősporteseményre, -programra; e.) Közterületeken lévő sportpályák karbantartása, fejlesztése, bővítése; f.) Sportszakmai együttműködés, koordináció, ügyintézés egy adott sportesemény megrendezése kapcsán; g.) Szabadidősport-rendezvények meghirdetése, szervezése, lebonyolítása.
21
Az a.), b.), c.)-ben szereplő célokra a sportra fordítható pénzeszközök 7 százalékát osztotta fel a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság. (Ez az összeg 2003-ban 2.882.950 forint.) Más forrásokból további 3,5 milliót költött az önkormányzat a szabadidősportra. 6.4.3. Fő feladatok: 6.4.3.1. Az egyik legfontosabb feladat továbbra is a sok embert rendszeresen megmozgató a szabadidősport-programok meghirdetése, szervezése, lebonyolítása. 6.4.3.2. A nagyobb résztvevői létszámot felvonultató, városmarketing szempontjából is jelentős rendezvények – lehetőség szerinti – anyagi, erkölcsi, szakmai segítése. Az önkormányzat a támogatás módját a „Sportfinanszírozási rendszer” keretein belül határozza meg. 6.4.3.3. A szabadidősport segítésének leghatékonyabb módja, ha az önkormányzat minél több sportlétesítményt tart fenn. 6.4.3.4.A városban megrendezendő szabadidősport-rendezvények propagálása.
6. 5. Fogyatékosok sportja 6. 5. 1. A 2004. évi I. törvény („Sporttörvény”) meghatározást ad arra vonatkozóan, ki tekinthető fogyatékosnak. E szerint: „a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy.” A fogyatékosokat érintő problémák komplex kezelést, ágazatközi egyeztetést, széles társadalmi odafigyelést igényelnek. Ennek megoldása túlnő a sportkoncepció keretein. Mivel azonban a sportot, mint az egészségmegőrzés, az életminőség-javítás, a testi és lelki harmónia megteremtésének, valamint a rehabilitáció egyik legfontosabb eszközének tekintjük, így a sportkoncepcióban szólni kell a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiről, támogatásuk erkölcsi és anyagi hátteréről. A sportról szóló törvény a települési önkormányzat önként vállalt feladatai között a 60. § (1) bekezdés d.) pontjában fogalmazza meg a fogyatékosok sportjának segítését. 6. 5. 2. A jelenlegi helyzet: A legtöbb fogyatékosokkal foglalkozó intézmény megyei fenntartású, érthető módon a megyei sportirányítás vállalta fel a fogyatékos sportolók – köztük a békéscsabaiakét is – versenyeztetését. (2002. évtől különben van a Békés megyei fogyatékosoknak sportkoncepciója, cselekvési terve.) Városunkban a fogyatékosok és egészségkárosodottak rendszeres sportjának jelenleg nincsenek meg a tárgyi, anyagi, személyi feltételei. A fogyatékkal élők eddig meglehetősen elszigetelten végezték sporttevékenységüket, valójában csak az utóbbi egy-két esztendőben „nyitottak”. Évente néhány alkalommal, a számukra rendezett sporteseményeken, illetve más sporteseményekhez kapcsolódóan, bemutató jelleggel (például: Békéscsaba–Arad– Békéscsaba szupermaratoni) jelentek meg.
22 Az önkormányzati támogatásuk eddig háromféle módon történt, a leggyakrabban a harmadik támogatási lehetőség fordult elő. – kérelem alapján sportlétesítmény ingyenes, illetve kedvezményes biztosítása; – a sportra fordítható pénzeszközök szabadidősport alapjából egyesületek pályázati úton történő támogatásaként; – rendezvények anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásaként. 6. 5. 3. Fő feladatok: 6.5.3.1. A korábban alkalmazott támogatási formákat a jövőben is szükséges biztosítani, illetve a támogatások mértékét a lehetőségekhez mérten növelni. 6.5.3.2.A fogyatékkal élők sportolási lehetőségeit bővíteni a rendelkezésre álló sportlétesítmények kedvezményes (lehetőség szerint ingyenes) használatba adásával, újabb és újabb sportolási lehetőségek (versenyek, tömegsport-rendezvények szervezése) megteremtésével. 6.5.3.3. A sportlétesítmények, tornatermek akadálymentesítése. 6.5.3.4.A városi eseménynaptárba be kell építeni a fogyatékosok sportrendezvényeit is.
6. 6. Sportorvoslás 6.6.1. A sportorvosi szakellátás alapvetően a versenysport egészségügyi hátterét adja, de célszerű a szolgáltatást a rendszeresen szabadidősport-tevékenységet folytatóknak is igénybe venniük. Az iskolai testnevelés, a diáksport és a gyógytestnevelés egészségügyi hátterét az iskolaorvosok és védőnők jelentik. A sportról szóló törvény 1. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, ugyanakkor a törvény 61. § (1) bekezdés f.) pontjában a megyei jogú városok számára is meghatározza a sportorvosi tevékenység támogatását. 6.6.2. A jelenlegi helyzet: Békéscsabán az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSI) fenntartói és szakmai irányításával, úgynevezett térségi feladatellátással történik a sportorvosi ellátás. A Békés megyei sportorvosi rendelő a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban található. A város – a sportorvosi tevékenység támogatása címén – bérleti díj megfizetése nélkül bocsátja az OSI rendelkezésére a helyiséget. Az önkormányzat – lehetőségei szerint – esetenként segíti a feladatellátáshoz szükséges eszközvásárlást. 6.6.3. Fő feladatok: Az önkormányzat a jövőben is a sportorvosi rendelő bérleti díj megfizetése nélküli biztosításával, illetve a szakfeladatok ellátáshoz szükséges eszközvásárlás – lehetőségei szerinti – támogatásával segíti a sportorvoslást.
23
6. 7. Nemzetközi sportkapcsolatok 6.7.1. A jelenlegi helyzet: Általánosságban kijelenthető, hogy a város sportkörei, szakosztályai ugyan rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal, ezen kapcsolatok – a kevés kivételtől eltekintve – esetlegesek, többnyire egy-egy eseményhez kötődnek (például a Hungarotel Torna Club Hungarotel Kupája kapcsán). Kivételként talán csak a Békéscsabai AC említhető, hiszen az atlétáknak kiterjedt kapcsolatai vannak az aradiakkal (Románia), a zentaiakkal, a nagybecskerekiekkel (Zrenjanin – Szerbia és Montenegro), valamint a besztercebányaiakkal (Banska Bystrica – Szlovákia). A kapcsolat versenyekben, közös edzőtáborozásokban mutatkozik meg elsősorban, s csere jellegű. Sajnos a testvérvárosokkal sem alakultak ki (vagy ha korábban kialakultak, azóta elhalványultak) a szoros sportkapcsolatok. A sportszakmai előnyökön túl mindazonáltal számtalanszor bebizonyosodott, hogy a város külföldi kapcsolatépítésének egyik leghatékonyabb formája éppen a sport, s ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a sport az a nemzetközi „nyelv”, amelyet a világ minden táján művelnek és szeretnek. A különböző nemzetközi sportrendezvények mindig pozitív fogadtatásra találtak és találnak. 6.7.3. Fő feladatok: Tekintettel a sport már említett egyetemes, országhatárokon túlmutató összetartó erejére, valamint kitűnő kapcsolatteremtő mivoltára, Békéscsaba városa támogatja a jövőben is a sportszervezetek, egyesületek, iskolák ilyen jellegű kapcsolatainak ápolását, újak kialakítását. Emellett kezdeményeznie kell újabb, sportszakmai és várospolitikai okokból is indokolt nemzetközi kapcsolatok kiépítését, mindenekelőtt Békéscsaba testvérvárosainak irányába.
6. 8. Sportrendezvények 6.8.1. A jelenlegi helyzet: A – békéscsabai mércével – nagy, országos és nemzetközi sportrendezvények támogatása 2003. december 31-éig két forrásból történt: – a sportra fordítható pénzeszközök sportrendezvény alapjából (a szakbizottság a rendezvénynaptár alapján választotta ki és támogatta az eseményeket); – a költségvetés külön során jelent meg (például: Békéscsaba–Arad–Békéscsaba szupermaratoni, Tour de Hongrie magyar kerékpáros körverseny, stb.). A városmarketing, valamint a mozgás iránti érdeklődés felkeltése szempontjából az egyik leghatékonyabb lehetőség a minél több rangos sportrendezvény békéscsabai megrendezése. Egyes nemzetközi viadalok megrendezésének már komoly hagyományai vannak. Az országos és a nemzetközi sportélet egy-egy programot már „beazonosítja” Békéscsabával, s a helyi érdeklődés is egyre nagyobb. Ugyanakkor a legtöbb versenysportrendezvényhez köthető egyegy szabadidősport-esemény (utcai futóverseny, kerékpárverseny, fogyatékos sportolók bemutatója, stb.), a rendezők az utóbbi időszakban nem is hagyják ki ezt a lehetőséget. 6.8.3. Fő feladatok: 6.8.3.1. A város kulturális életének a lakosok szórakozási és sportolási lehetőségeinek, valamint a „sport-idegenforgalom” bővítése érdekében törekednie kell arra, hogy Békéscsaba
24 minél több egyedi, reprezentatív, jelentős média- és szurkolói érdeklődésre számot tartó, kiemelt sporteseménynek legyen a házigazdája. Az önkormányzat ezeket illesse a Békéscsaba Megyei Jogú Város kiemelt sportrendezvénye elnevezéssel. 6.8.3.2. A sportrendezvények támogatási költségeit a város a „Sportfinanszírozási rendszere” keretében biztosítja.
25
7. ÖNKORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁSI RENDSZER 7.1. Alapvető értékek, meghatározások Az önkormányzati sportfinanszírozást elsősorban a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint az önkormányzat által megfogalmazott elvek, prioritások, és azok következetes betartása határozzák meg. A testkultúra támogatása területén az önkormányzat nem fenntartóként, hanem támogatóként járul hozzá a sportszervezetek működéséhez. 7.2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái a) közvetlen sportcélú anyagi támogatás helyi sportszervezet, intézmény, sportoló részére; b) önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatának biztosítása edzésekre, sportrendezvényekre, sportcélú feladatokra; c) nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatának támogatása; d) az e célra kijelölt önkormányzati lakások bérlőkijelölési jogának biztosítása; e) közterületeken lévő sportpályák karbantartása, fejlesztése, az önkormányzat illetékességébe tartozó közterületek – kedvezményes – használatának biztosítása sportrendezvényekhez; f) szervezési, irányítási feladatok elvégzése, azokban közvetlen együttműködés a sportszervezetekkel. 7.3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevői, fő keretei (I-XI. keret) 7.3.1. A közvetlen anyagi sporttámogatás a mindenkori éves költségvetési rendelet sportfinanszírozási rendszerében jelenik meg. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata sportfinanszírozási rendszere magában foglalja az alábbiakat: − A diáksport támogatását célzó állami normatíva (I. keret). − A szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). − Kiemelt csapatsport egyesületek utánpótlás-nevelő munkájának támogatása (III. keret). − Kiemelt csapatsport egyesületek nézőszám alapján történő támogatása (IV. keret). − Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása (V. keret). − Kiemelt sportrendezvények támogatása (VI. keret). 7.3.2. A költségvetési rendeletben meghatározott, belső kezelésű szakfeladatra elkülönített források – sportirodai hatáskörben (VII. keret). 7.3.3. A költségvetési rendeletben – a városi szabadtéri sportpályák középtávú terve alapján – meghatározott, szabadtéri sportlétesítmények karbantartására, fejlesztésére elkülönített pénzeszköz (VIII. keret). 7.3.4. Az e célra kijelölt önkormányzati lakásokkal kapcsolatos és az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatához kapcsolódó költségek biztosítása a Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. üzleti tervében (IX. keret). 7.3.5. Egyedi döntések alapján – az önkormányzati költségvetés részét képező – sporttevékenységet érintő (pl. névszponzor, stb.) támogatás, kiadás (X. keret). 7.3.6. Egyes – speciális oktatási rendszer működtetését igénylő – sportág, sportegyesület oktatási képzésében való önkormányzati szerepvállalás (XI. keret).
26 7.4. A finanszírozás alapelvei – prioritások az önkormányzati sporttámogatásban Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, valamint közterületeken lévő sportpályák fejlesztése – melyek alapfeltételeit jelentik a gyermek- és ifjúsági sportnak csakúgy, mint a verseny- és szabadidősportnak. A gyermek- és ifjúsági sport (iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés) feltételeinek megteremtése, fejlesztése, kiemelt támogatása. 7.4.1. A mindennapos testedzés, a diáksport feltételeinek megteremtése, az iskolai diáksport műhelyek eredményességi, részvételi és létesítmény-használati támogatása. (I. keret) 7.4.2. Az utánpótlás-nevelés kiemelése és támogatási szempontból történő leválasztása a verseny- és a látványsportról. 7.4.2.1. A kiemelt utánpótlás-nevelő sportegyesületek (egyéni sportágak) támogatása. − A sportág, sportszervezet tradíciói, népszerűsége, Békéscsaba hírnevének öregbítése; − Utánpótláskorú sportolók magas létszáma, kvalifikált szakembergárda megléte; − Országos szakszövetséggel (sportszövetséggel) rendelkező sportág; − A sportág költségigénye, alapsportág jellege, a szükséges edzésidő mértéke; − Az egyesület (szakosztály) országos szintű elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye; − Évfolyamos utánpótlás-nevelő rendszerrel bír, mely a hosszú távú eredményesség biztosítéka; − Az a sportszervezet részesül „kiemelt” státuszban, melyet a szakbizottság javaslatára a Közgyűlés annak tekint. Egy sportágban csak egy sportszervezet részesül kiemelt státuszban, közvetlen támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökből történik (II., IX. keret). 7.4.2.2. A nem kiemelt utánpótlás-nevelő sportegyesületek (egyéni és csapatsport egyesületek) támogatása. − Utánpótlás-nevelés területén végzett tevékenység; − Rendszeresen sportolók, versenyzők, egyesületi tagok száma; − Városi tradíció, helyi specialitás. Közvetlen támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökből (II., IX. keret), pályázat kiírásával, pontérték táblázat alapján. 7.4.2.3. A kiemelt csapatsport egyesületek utánpótlás-nevelő munkájának támogatása. − A sportág utánpótlásbázisa széleskörű, kiépült és biztonságosan működő; − Kiemelt fontosságú sportági és városi tradíciók; − A sportszervezet megfelelő minőségű és felkészültségű szakembergárdával rendelkezik; − Magas költségigény, országos bajnokság. − Az a sportszervezet részesül „kiemelt” státuszban, melyet a szakbizottság javaslatára a Közgyűlés annak tekint. Támogatás a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (III., IX. keret). 7.4.3. A szabadidősport létesítmény-feltételeinek megteremtése, tömegeket megmozgató rendezvények támogatása (II., VI., VIII. keret). 7.4.4. Országos, nemzetközi szintű, jelentős média- és szurkolói-, nézői érdeklődésre számot tartó sportesemények rendezése. „Békéscsaba kiemelt sportrendezvényéinek”
27 támogatása a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (VI. keret). 7.4.5. Az élsportolók támogatása. − Városmarketing szempontjából a sportág, a sportoló eredményes szereplése, népszerűsége, Békéscsaba Megyei Jogú Város hírnevének öregbítése, terjesztése; − A korosztályos és felnőtt világversenyeken (olimpia, világ- és Európabajnokság, Universiade) rendszeresen elinduló, országos bajnokságokon huzamosabb ideje kimagaslóan szereplő sportoló felkészülésére, versenyeztetésére fordítható. Támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökből (II. keret), pályázat alapján. 7.4.6. Csapatsport egyesületek támogatása 7.4.6.1. A kiemelt csapatsport egyesületek („látványsport”) támogatása. − Városmarketing szempontjából a sportág, sportszervezet eredményes szereplése, népszerűsége, nézettsége, Békéscsaba Megyei Jogú Város hírnevének öregbítése, terjesztése; − Rendszeres szórakozási, kikapcsolódási lehetőség a lakosok számára, ezáltal program a szabadidő hasznos eltöltésére; − A bajnoki rendszerben elért eredmények, és a lakossági érdeklődés figyelembevételével. − Az a sportszervezet részesül „kiemelt” státuszban, melyet a szakbizottság javaslatára a Közgyűlés annak tekint. Támogatás a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (IV., IX. keret), valamint egyedi döntés alapján (X. keret). 7.4.6.2. Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása. − Az egyesületek a felnőtt bajnoki rendszerükben való szereplés során, a megszerzett pontok alapján kaphatnak támogatást. − Az egyesület tradíciói, a sportág költségigénye és a bajnoki rendszerben elfoglalt hely (mely osztályban szerepel) alapján. Támogatás a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (II., V., IX. keret). 7.4.7. Eredményesen szereplő sportolók év végi jutalmazása, köszöntése (II., VII. keret). 7.4.8. A fogyatékkal élők sportjának segítése létesítmény biztosításával, programok szervezésével és közvetlen anyagi támogatásával (II., VI.,, VII., VIII., IX. keret). 7.4.9. A városi szakszövetségek működésének, illetve városi versenyrendszerek kialakításának, működésének segítése, nemzeti és nemzetközi sportkapcsolatok kialakítása, ápolása (VII. keret). 7.4.10. Sportorvosi tevékenység támogatása (VII., IX. keret). 7.5. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényű szabályozói 7.5.1. Önkormányzati támogatást csak a törvény szerint előírt formában működő sportszervezet kaphat. 7.5.2. Az a sportszervezet, amely nem tett eleget korábbi támogatásokra vonatkozó elszámolási kötelezettségeinek, további önkormányzati támogatásban csak a következő évben részesülhet.
28 7.5.3. Az a sportszervezet, amely nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, önkormányzati támogatásban nem részesülhet. 7.5.4. Az a sportszervezet, amely hamis adatokat szolgáltatott be, kizárható a támogatási rendszerből. A kizárás időtartamáról a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság dönt. 7.5.5. Az a sportszervezet, amelynek köztartozása van, nem részesülhet önkormányzati támogatásban. A köztartozásokról szóló igazolásokat a tárgyév I. 31-éig kell eljuttatni Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottságához. 7.5.6. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a támogatott sportszervezet támogatói szerződést köt. 7.5.7. A sportszervezetek a támogatás összegének felhasználásáról félévente (január 31. és július 31.) kötelesek tételes, számlákkal igazolt elszámolást adni a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság felé. 7.5.8. Az újonnan alakult sportkörök a törvényes bejegyzést követően egy, az anyaegyesületből kivált sportkörök pedig a törvényes bejegyzést követően két évvel részesülhetnek önkormányzati támogatásban. 7.5.9. A sportszervezetek az alábbi célokra kaphatnak önkormányzati támogatást: − edzői bérek finanszírozására, − játékvezetői-, versenybírói díjak fedezetére, − sportolók utazási- szállás- és étkezési költségeire (edzőtáborozásra), − sportorvosi költségekre, − sportszerek, sportfelszerelések vásárlására, − sportolók kollégiumi elhelyezésének költségeire, − sportolók, edzők (felkészítők) premizálására, jutalmazására, − postai költségekre. 7.6. Békéscsaba Megyei Jogú sportlétesítmények használata
Város
Önkormányzatának
tulajdonában
lévő
Önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményeket kizárólag az alábbi sportszervezetek és iskolák használhatják térítési díj megfizetése nélkül (a használói kört – az egyesületek megszűnése, újak alakulása, a létesítmények állapotának változásai miatt – a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság minden évben felülvizsgálja). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ezt a „természetbeni” támogatást külön szabályozás alapján a Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. üzleti tervében (IX. keret) finanszírozza. A Vagyonkezelő Részvénytársaság – az érintett sportszervezetekkel egyeztetve – minden év októberében elkészíti a létesítmény-használati beosztást, melyet a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság hagy jóvá. 7.6.1. Kórház utca 4–6. és a Tünde utca–Vandháti út által határolt sportlétesítmény: Békéscsabai Atlétikai Club Hungarotel Torna Club Békéscsaba Csabai Atléták Sport Egyesülete Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.) Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC
Békéscsabai Előre Súlyemelő Club Békéscsabai Előre Tenisz Klub Karácsonyi Lajos Vívó SE Békéscsaba Békéscsabai Villámok Baseball Egyesület Testnevelési órákra: bármely békéscsabai iskola
29 A különböző klubok által használt sportlétesítmények más sportkörök által is használhatóak – természetesen az elsődleges használóval való egyeztetést követően. A nemzetközi méretű, villanyvilágítással ellátott műfüves pálya megépítését követően a Bozsik-programban érdekelt csapatok is használhatják a létesítményt. A műfüves pálya használatának beosztási rendjét – az igények felmérését követően – minden ősszel a létesítményt üzemeltető Vagyonkezelő Rt. végzi el, az Oktatási, Közművelődési és Sportiroda közreműködésével. 7.6.2. Tünde utcai futófolyosó: Békéscsabai Atlétikai Club Csabai Atléták Sport Egyesülete Békéscsaba 1912 Előre SE Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC
Békéscsabai Előre Tenisz Klub Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium Vandháti úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola
A futófolyosót üzemeltető Vagyonkezelő Részvénytársaság – az érintett sportszervezetekkel és tanintézményekkel egyeztetve – minden év októberében elkészíti a létesítményhasználati beosztást, melyet a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság hagy jóvá. Amennyiben a mindenkori táblázatban szereplő használó, a számára biztosított időben nem veszi igénybe a sportlétesítményt, úgy ez idő alatt azt más – a Sportkoncepcióban megjelölt – egyesület (iskola) használhatja, természetesen oly módon, hogy az arra az időre kijelölt többi használóval előtte egyeztet. A futófolyosón található sportszerekkel kapcsolatosan: minden sportszervezet csak a saját tulajdonában lévő sportszereket használhatja. Amennyiben más sportkör sportszereit kívánja használni, meg kell állapodnia a sportszer tulajdonosával. 7.6.3. Vandháti úti műanyag borítású atlétikai pálya: Békéscsabai Atlétikai Club Csabai Atléták Sport Egyesülete Békéscsabai Előre NK Kft. Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.)
Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC edzésre, felkészülésre: bármely békéscsabai sportegyesület testnevelési órákra: bármely békéscsabai iskola
A műanyag borítású atlétikai pályát valamennyi városi sportegyesület és tanintézmény, valamint a két városi tulajdonú sportszervezet használhatja, de a használatot illetően mindenképpen szükséges a létesítményt elsődlegesen használó atlétikai klubokkal való egyeztetés. Amennyiben a használók igénylik, a létesítményt üzemeltető Vagyonkezelő Rt. minden hónap elején elkészíti a létesítmény-használati beosztást, amelyet az Oktatási, Közművelődési és Sportiroda hagy jóvá. 7.6.4. Békéscsabai Városi Sportcsarnok: Békéscsabai Előre Női Kézilabda Kft. Belvárosi DSK férfi kézilabda szakoszt. Békés Megyei Kano Judo SE Békéscsabai Kosárlabda Klub
Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakiskola Zwack Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakiskola Csaba FC kispályás labdarúgó csapat
A Békéscsabai Városi Sportcsarnok üzemeltetője (Vagyonkezelő Részvénytársaság) és bérlője között megkötött Bérleti és üzemeltetési szerződés részletesen tartalmazza a létesítmény használatával kapcsolatos sportszakmai elvárásokat.
30 7.6.5. Kinizsi utca 11.: Technikai Sportok Szövetsége 7.6.6.
Városi Modellező Klub
4-es Honvéd utcai sportlőtér:
Békéscsabai Városi Lövészklub Azon városi sportszervezetek, amelyek tevékenységében kötelező jelleggel szerepel a lőgyakorlat
Silver Falcon Lövész Klub Megkötött megállapodás alapján a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a Békéscsaba Városi Rendőrkapitányság
7.6.7. Bessenyei utcai sporttelep: Erzsébethely SE Az Oktatási, Közművelődési és Sportiroda által Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC szervezett diákbajnokságokon résztvevő csapatok Békéscsabai Benny Bulls Rögbi Klub Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.)
7.6.8. Kisstadion (Baross utcai sportlétesítmény): Békéscsabai 2. Számú Általános Iskola Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium Kós Károly Szakképző Iskola
Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola Az Oktatási, Közművelődési és Sportiroda által szervezett diákbajnokságokon résztvevő csapatok
7.7. A nem önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények használatának támogatása. A létesítmény-használati támogatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletben meghatározott sportra fordítható pénzeszközeinek felhasználásával történik. A felosztás a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság hatásköre, mértéke a szakbizottság hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret) 14,5%-a. − Kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek számára pályázat nélkül, a valós költségek figyelembevételével; − Nem kiemelt egyesületek számára pályáztatás útján, a reális igények figyelembe vételével történik. A pályáztatás feltételeit a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság minden évben pályázati kiírásban határozza meg. A pályázatokat – melyeket űrlapon kell az Oktatási, Közművelődési és Sportirodára benyújtani – a városi költségvetés elfogadását követően bírálja el a szakbizottság. Kizárólag az a sportszervezet pályázhat, amely a bejegyzésének időpontjától legalább két éve folyamatosan működik. A sportszervezet létesítmény-használati támogatásának átutalása a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság döntését, majd pedig a támogatói megállapodás aláírását követően, egy összegben történik. 7.8. Gyermek- és ifjúsági sport 7.8.1 Diáksport Az önkormányzat a diáksportot a mindenkori, e célt szolgáló állami normatív támogatás 20%-ának érdem és részvétel alapján történő felosztásával segíti. (I. keret) Ezen összeg 95 %-a az eredményességi, a részvételi és a létesítmény-használati támogatást, 5%-a pedig a testnevelők és a diákolimpiai bajnokok köszöntését szolgálja.
31 7.8.1.1 Eredményességi támogatás (a I. keret 28 %-a): Az értékelés a kidolgozott ponttáblázat alapján történik. Az eredményt az egy pontra jutó összeg és a szerzett pontok összegének szorzata adja. Egyéni versenyek VERSENY/HELYEZÉS Városi döntő Megyei döntő Országos döntő
1. 3 6 16
2. 2 4 14
3. 1 2 13
4. 12
5. 11
6. 10
7. 9
8. 8
1. 8 14 32
2. 6 12 28
3. 4 10 26
4. 24
5. 22
6. 20
7. 18
8. 16
Csapatversenyek VERSENY/HELYEZÉS Városi döntő Megyei döntő Országos döntő
7.8.1.2. Diákversenyeken történő indulás támogatása (a I. keret 43 %-a) Általános iskoláknál a körzeti csapatversenyeken való részvétel, míg a középfokú iskoláknál a városi alapfokú bajnokság csapatversenyein, illetve a megyei atlétikai csapatbajnokságon történő indulást támogatja az önkormányzat. Az értékelés a kidolgozott ponttáblázat alapján, a bajnoki évben megszerzett és az egy pontra jutó pénzösszeg szorzata alapján történik. a.) Általános iskolák csapatversenyeinek részvételi ponttáblázata: SPORTÁG Atlétika
Játékos sportversenyek Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás
Röplabda Torna „B” kategória
VERSENYSZÁM NAP-többpróba váltóbajnokság NAP-váltó mezei futóbajnokság körzeti bajnokság körzeti bajnokság körzeti kispályás bajnokság körzeti nagypályás bajnokság teremlabdarúgó bajnokság leány bajnokság városi bajnokság körzeti bajnokság
KORCSOPORT I–IV. I–IV I–IV. I–IV. I–II. III–IV III–IV I–III. IV. IV. III–IV. III.–IV. I–IV.
PONT 5 5 5 5 10 10 10 10 10 10 10 10 10
b.) Középiskolák városi csapatversenyeinek részvételi ponttáblázata: SPORTÁG Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda
VERSENYSZÁM városi bajnokság városi bajnokság városi bajnokság városi bajnokság
KORCSOPORT V–VI. V–VI. V–VI. V–VI.
PONT 20 20 20 20
32
c.) Középiskolák megyei csapatversenyeinek részvételi ponttáblázata: SPORTÁG Atlétika
VERSENYSZÁM súlylökő CSB diszkoszvető CSB gerelyhajító CSB magasugró CSB távolugró CSB svédváltó váltó mezei futóverseny
KORCSOPORT V–VI. V–VI. V–VI. V–VI. V–VI. V–VI. V–VI.
PONT 10 10 10 10 10 10 10
7.8.1.2. Sportlétesítmény használatának támogatása (a I. keret 24 %-a) A támogatást a városi diáksport bajnokságokat létesítménnyel támogató intézmények (iskolák, sportegyesületek) kapják. A támogatás mértékét a rendezvények alkalmával igénybevett órák száma és az egy órára jutó pénzösszeg szorzata határozza meg. 7.8.1.3. A diákversenyekre felkészítő testnevelők (és/vagy edzők) ünnepsége (a I. keret legfeljebb 2%-a). Az előző évi versenyek értékelése a finanszírozás szempontjai alapján, kis ünnepség keretében. Az összesítésben I. helyezett általános iskola és I. helyezett középfokú iskola részére vándorserleg átadása. 7.8.1.4. Országos diákolimpiai bajnokok ünnepsége (a I. keret legkevesebb 3%-a). Az országos diákolimpiákon 1. helyezést elért egyéni versenyzők, illetve csapatok tagjainak, valamint az őket felkészítő testnevelők, edzők jutalmazása, melyre a Békés Megyei Diáksport Tanács által szervezett megyei ünnepség keretében kerül sor. A jutalmazás mértéke évente változik, a mindenkori békéscsabai győztesek létszámának függvényében. Az ünnepségre fordítandó pénzösszegről a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Sportirodája, illetve a Békés Megyei Diáksport Tanács évenként határoz, s köt megállapodást. A támogatások kifizetése évente egy alkalommal, a bajnokságok lezárása után, az eredmények ismeretében történik. 7.8.2. Kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek (egyéni sportágak) A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek támogatási alapja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletben meghatározott sportra fordítható pénzeszközeiből képződik. A felosztás a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság hatásköre, s meghatározott elvek alapján történik. Mértéke a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret) 58%-a. A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek Békéscsaba Megyei Jogú Város legnagyobb múltra visszatekintő és az elmúlt évtizedek legeredményesebb sportkörei, melyek elsősorban utánpótlás-neveléssel, a gyermek- és ifjúsági korosztályba tartozó sportolókkal foglalkoznak: − Hungarotel Torna Club Békéscsaba, − Békéscsabai Atlétikai Club, − Békéscsabai Előre Úszó Klub, − Karácsonyi Lajos Vívó SE Békéscsaba, − József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box karate szakosztálya.
33 A támogatás átutalása negyedévenként, a tárgyi negyedév első havának 10. napjáig történik. Az e jogcímen kapott támogatás kizárólag az utánpótlás-nevelés érdekében használható fel. A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek a városi költségvetés és a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottságnak a sportra fordítható pénzeszközök felosztásáról szóló határozatának elfogadásáig előfinanszírozásban részesülnek. Ezt követően kerül sor a finanszírozás kompenzációjára. A támogatott sportszervezetek a tárgyév július 31-éig, ezt követően az általános szabálynak megfelelően január 31-éig kötelesek elszámolni. 7.8.2.4. Alaptámogatás (a II. keret 41 %-a) A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek meghatározott szempontok (lásd 7.4.2.1.) alapján szorzót kapnak, a rendelkezésre álló keretet osztjuk a szorzópontok arányában.
SPORTEGYESÜLET Hungarotel Torna Club Békéscsaba Békéscsabai Atlétikai Club Békéscsabai Előre Úszó Klub Karácsonyi Lajos Vívó SE JALTE kick-boksz karate szakosztálya
SZORZÓ 5 5 3,5 3,5 2
7.8.2.5. Eredményességi támogatás A kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek az alaptámogatás összegének megállapítása után fennmaradó, egyéni sportágakra fordítható pénzösszegeket kapják az alábbi pontérték táblázat szerint. A nem olimpiai sportágat képviselő egyesületek esetében 50 %-os eredményességi mutatókat számítunk. a.) Minősítések alapján juttatott támogatás (a II. keret 7 %-a) A tárgyévet megelőző esztendőben szerzett minősítési pontok, vagy a hazai ranglistán szerzett 1–10. helyezés. A minősítések, illetve a ranglistahelyezések után járó pontszámok közül csak az egyiket számolhatják el a sportszervezetek – azt, amelyik a kedvezőbb számukra. A rendelkezésre álló keretet elosztjuk az előző évben szerzett minősítési/ranglista pontokkal, majd az egy adott pontra eső összeget megszorozzuk az egyesület összes minősítési pontjával. MINŐSÍTÉSEK Nemzetközi junior Junior I. osztály Nemzetközi ifjúsági sportoló Ifjúsági aranyjelvényes
PONTSZÁM 60 15 50 5
RANGLISTA HELYEZÉSEK 1. 2-3 4-6. 7-10.
PONTSZÁM 20 15 10 5
b.) A nemzetközi eredmények alapján (a II. keret 4 %-a) A hivatalos világversenyeken elért helyezések szerint történik a felosztás. Az egyesületek által szerzett pontok összegét megszorozzuk az adott pontra jutó összeggel. A világversenyeknél (olimpia, világbajnokság, Európa-bajnokság, Universiade) csak az utánpótlás korosztályba tartozó sportolókat vesszük figyelembe.
34 ESEMÉNY/HELYEZÉS Olimpia Felnőtt világbajnokság Felnőtt Európa-bajnokság Universiade Korosztályos világbajnokság Korosztályos Európa-bajnokság
1. 500 80 75 65 75 65
2. 300 75 65 55 65 55
3. 200 65 55 50 55 50
4. 125 50 45 40 45 40
5. 100 45 35 35 35 35
6. 90 40 30 25 30 25
7. 85 35 25 20 25 20
8. 80 25 20 10 20 10
RÉSZVÉTEL 150 45 35 25 30 25
Nemzeti válogatott sportolók után +3 pont, minden dokumentált nemzeti válogatott viadalon (mérkőzésen) való szereplésért +1 pont. c.) Hazai eredmények alapján (a II. keret 6 %-a) Az országos egyéni- és a csapatbajnokságokon elért helyezések szerint történik a felosztás. KOROSZTÁLY/HELYEZÉS „A” korosztály* „B” korosztály** „C” korosztály*** Csapatbajnokság
1. 8 12 8 10
2. 6 10 6 9
3. 4 8 4 8
4. 3 5 3 6
5. 2 4 2 5
6. 1 3 1 4
7. 1 2 1 3
8. 1 1 1 2
* Torna: gyermek, serd.; Atlétika: gyermek, serd.; Vívás: gyermek, újonc, serd.; Úszás: béka, delfin, cápa; Kick-box: gyermek, serd. ** Torna: kadett, ifjúsági; Atlétika: ifjúsági, junior; Vívás: kadett; Úszás: gyermek, serdülő; Kick-box: ifjúsági. *** Torna: junior; Atlétika: utánpótlás; Vívás: junior; Úszás: ifjúsági; Kick-box: junior.
A ki nem hirdetett, vagy el nem döntött helyezéseknél az érintett helyezések pontjainak átlagát kell adni. Egyéni sportágakban a magyar csapatbajnokságon elért helyezésekkel azonos módon kerülnek elszámolásra a külön bajnoki rend szerint lebonyolításra kerülő csapatversenyek is. 7.8.3. Nem kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek (egyéni és csapatsportágak) A nem kiemelt egyesületek támogatási alapja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletben meghatározott, szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret) 14%-a. A minél objektívebb felosztás érdekében a támogatási összegek meghatározása pontérték táblázat alapján történik. A felosztható pénzösszeg alap- és eredményességi támogatás címén kerül a sportszervezetekhez. Az eredményt – mindkét támogatási forma esetén – az egy pontra jutó összeg, illetve a szerzett pontok szorzata adja meg. A nem kiemelt egyesületek támogatása Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedő, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett, a város önkormányzata által kiemelt támogatásban nem részesített sportegyesületek utánpótlás-nevelésének támogatására szolgál. A pályáztatás feltételeit a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság minden évben pályázati kiírásban határozza meg. A pályázatokat – melyeket űrlapon kell az Oktatási, Közművelődési és Sportirodára benyújtani – a városi költségvetés elfogadását követően bírálja el a szakbizottság. 7.8.3.1. Alaptámogatás (az II. keret 8 %-a) Az alaptámogatást a csapatsportágak esetében a különböző bajnoki rendszerekben indított csapatok és az e felett foglalkoztatott utánpótlás csapatok függvényében az alábbi pontérték táblázat alapján kell meghatározni. CSAPAT Gyermek, serdülő Ifjúsági Junior
KOROSZTÁLY 14 éves korig 15–18 év között 19–21 év között
PONTSZÁM 35 pont/csapat 40 pont/csapat 50 pont/csapat
35 Az alaptámogatásra jogosult egyéni sportágaknál az alaptámogatást a legalább hat havi egyesületi tagsági díjat fizető sportolók létszáma alapján az alábbiak szerint kell meghatározni: KOROSZTÁLY 6-14 év között 15-21 év között
PONTSZÁM 4 pont/fő 5 pont/fő
7.8.3.2. Eredményességi támogatás (a II. keret 6 %-a) Békéscsaba Megyei Jogú Város támogatja a kimagasló sporteredményeket elért sportszervezeteket. Az eredményességi támogatásban csak az adott sportág versenyrendszerében elért eredményeket lehet elismerni. Az országos Nemzeti Bajnokság kategóriájában csak az olyan versenyszámok eredményeit lehet figyelembe venni, melyekben rendeznek olimpiát, világ- és/vagy Európa-bajnokságot. Az eredményességi támogatás felosztása az előző esztendőben elért eredmények alapján történik. CSAPATSPORTÁG/HELYEZÉS Korosztályos élvonal Nemzeti Koroszt. másodosztály* Bajnokság Koroszt. harmadosztály, megyei bajnokság ** Magyar Kupa*** OIK OIS
1. 120 55 20
2. 100 45 15
3. 90 40 10
4. 80 35 7
5. 70 35 7
6. 60 35 7
7. 35 30 7
8. 30 7
9. 30 7
10. 25 7
11. 25 7
100 35 25
90 32 22
75 30 20
75 30 20
50 20 10
50 20 10
50 20 10
50 20 10
30 -
30 -
30 -
* A bennmaradást jelentő helyezések 25 pont, kieső helyezés 7 pont. ** A kieső helyezésig 7 pont. *** A 9-16- helyezésig 30 pont.
Válogatott sportolók után +3 pont, minden dokumentált válogatott mérkőzésen való szereplés alapján +1 pont. EGYÉNI SPORTÁG/HELYEZÉS Nemzeti Junior-ifjúsági Bajnokság Gyermek-serdülő Magyar csapatbajnokság
1. 10 6 10
2. 8 4 9
3. 6 2 8
4. 5 1 6
5. 4 1 5
6. 3 1 4
7. 2 3
8. 1 2
9. -
10. -
11. -
A ki nem hirdetett, vagy el nem döntött helyezéseknél az érintett helyezések pontjainak átlagát kell adni. Egyéni sportágakban a magyar csapatbajnokságon elért helyezésekkel azonos módon kerülnek elszámolásra a külön bajnoki rend szerint lebonyolításra kerülő csapatversenyek is. MINŐSÍTÉSEK Kiváló Ifjúsági sportoló
Ifjúsági aranyjelvényes* Ifjúsági ezüstjelvényes* Ifjúsági bronzjelvényes* *
Egyesületenként legfeljebb 5 fő.
PONTSZÁM 25 5 2 1
RANGLISTA HELYEZ. (UTÁNPÓT.) 1. 2-3 4-6. 7-9.
PONTSZÁM 20 15 10 5
36
ESEMÉNY/HELYEZÉS Olimpia Felnőtt világbajnokság Felnőtt Európa-bajnokság Universiade Korosztályos világbajnokság Korosztályos Európa-bajnokság
1. 500 180 90 45 45 27
2. 300 140 70 35 35 21
3. 200 120 60 30 30 18
4. 150 100 50 25 25 15
5. 120 80 40 20 20 12
6. 90 60 30 15 15 9
7. 60 40 20 10 10 6
8. 30 20 10 5 45 3
RÉSZVÉTEL 150 80 60 60 60 50
A nem kiemelt egyesületek esetében a pályázaton nyert támogatás átutalása a támogatói megállapodás megkötését követően egy összegben történik. A pályázaton nyert összeget a nem kiemelt egyesületek a 7.5.9. pontban szereplőkön túl sportlétesítmények használatára is fordíthatják. A támogatott sportszervezetek a tárgyév július 31-éig, ezt követően az általános szabálynak megfelelően január 31-éig kötelesek elszámolni. 6.8.2.
Kiemelt csapat-sportszervezetek utánpótlás-nevelő tevékenységének támogatása (III. keret 100%). A mindenkori éves költségvetésben szereplő sportfinanszírozás keretein belül történik a kiemelt csapat-sportszervezetek („látványsport”) utánpótlás-nevelő tevékenységének támogatása. E területen a támogatott sportszervezet (Előre NK Kft.), illetve a labdarúgó bajnokságokban elinduló Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club a sportfinanszírozásban feltüntetett meghatározott összeget kapják meg, s azt kizárólag az utánpótlás korú sportolókból álló csapataikra költhetik. Labdarúgás esetében ez – a különböző korosztályokban működő – legfeljebb 11, a kézilabda esetében összesen 3 csapatot jelent. A támogatás átutalása negyedévenként, a tárgyi negyedév első havának 10. napjáig történik. A támogatásban részesülők a tárgyév július 31-éig, ezt követően január 31-éig kötelesek tételesen, hitelesített számlamásolatokkal elszámolni a Közművelődési, Ifjúsági és Sportiroda felé, mely a Közgyűlést tájékoztatja. A támogatások összege 150 e Ft/csapat/hó.
6.9. Élsportolók Az élsportolók támogatása Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletében meghatározott szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret) 8%-a. A minél objektívebb felosztás érdekében az élsportolók támogatási összegeinek meghatározása pontérték táblázat alapján történik. Az eredményt az egy pontra jutó összeg, illetve a szerzett pontok szorzata adja meg. A támogatás azon egyéni sportágakban versenyző békéscsabai sportolók felkészülési támogatására szolgál, akik évről évre részt vesznek a különböző korosztályos és felnőtt világversenyeken, kimagaslóan szerepelnek a nemzetközi és honi országos bajnokságokon. A pályázatot a versenyző és az egyesület közösen nyújtja be. A pályázaton nyert összeget az Önkormányzat az egyesület számlájára utalja át. A pályáztatás feltételeit a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság minden évben pályázati kiírásban határozza meg. A pályázatokat – melyeket űrlapon kell az Oktatási, Közművelődési és Sportirodára benyújtani – a városi költségvetés elfogadását követően bírálja el a szakbizottság. Támogatásban kizárólag az az aktív élsportoló részesülhet, aki az előző két évben legalább egy világversenyen (olimpia, korosztályos világ- és Európa-bajnokság, Universiade) elindult, illetve a nemzetközi versenyeken, az országos bajnokságokon kimagasló eredményt ért el. Az országos bajnokságon elért eredményekre a támogatási keret legfeljebb 30%-a osztható ki. A pontok számításánál a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság a tárgyévet megelőző esztendő eredményeit veszi figyelembe. A csapatban elért helyezések az értékelésnél fele
37 annyi pontot érnek, mint az egyéniben elértek. A több szakágas sportágaknál (torna, úszás, atlétika, stb.) a bizottság az egyes sportolónál minden eredményt számításba vesz, de oly módon, hogy csupán egyet (a legeredményesebbet) számítja be 100 %-ban, a többit arányosan csökkentve (1.: 100 %, 2.: 65 %, 3.: 45 %, 4.: 25 %, 5.: 15 %.). Annak érdekében, hogy a támogatást valóban Békéscsaba legkiemelkedőbb eredményeket elérő sportolói kapják, s a támogatás megfelelő mértékű legyen, a pontértékek alapján felálló rangsor 1–10. helyezettje, de legfeljebb 1–20. helyezettje részesül benne. (Amennyiben nem érkezett be tíz érvényes pályázat, a beérkezettek között kell felosztani a rendelkezésre álló összeget.)
ESEMÉNY/HELYEZÉS Olimpia Felnőtt világbajnokság Felnőtt Európa-bajnokság Korosztályos világbajnokság Universiade Korosztályos Európa-bajnokság Felnőtt országos bajnokság Korosztályos országos bajnokság Felnőtt világbajnokság Felnőtt Európa-bajnokság Korosztályos világbajnokság Korosztályos Európa-bajnokság Felnőtt országos bajnokság Korosztályos országos bajnokság
1.
2. 3. 4. 5. Olimpiai sportágak 1000 750 500 350 300 240 220 200 180 160 200 180 160 130 120 180 160 140 100 90 160 140 120 100 90 120 100 80 70 60 45 35 25 25 20 15 Nem olimpiai sportágak 175 160 140 120 100 150 140 120 100 80 90 80 70 50 40 65 55 45 30 25 25 20 -
6.
7.
8.
RÉSZVÉTEL
275 260 250 140 120 100 100 90 80 80 70 60 80 70 60 50 40 30 -
350 120 90 85 90 80 -
80 70 35 20 -
75 60 50 45 -
70 60 30 15 -
60 50 25 10 -
A szakbizottság döntése értelmében, táblázatban nem szerepeltethető nagy nemzetközi viadalokon sikerrel szerepelt, s az élsportolói támogatásra pályázó sportoló is részesülhet e támogatási formában. A támogatás mértéke a verseny hagyományaitól, sportszakmai értékétől, városmarketingben betöltött szerepétől függ, de nem lehet magasabb szintű, mint az Universiade kategóriája. A szakbizottsági döntést követően támogatási megállapodást köt az Önkormányzat és a versenyző egyesülete. A támogatási összeget a támogató – a szerződés megkötését követő nyolc napon belül – egy összegben utalja át a versenyző sportegyesületének számlájára. A sportegyesület köteles az átutalt összeget a sportoló, illetve annak szakmai felkészítője (edzője) számára, a szerződésben meghatározott célokra fordítani. Az Önkormányzat fenntartja a jogát, hogy kötelezze a sportolót és/vagy a sportegyesületet az anyagi támogatás visszatérítésére, ha a sportoló a pályafutását a tárgyévben befejezi (kivéve, ha a sportoló a sportpályafutását lehetetlenné tevő sérülést szenved), vagy ha a sportoló sportpályafutását fegyelmi okok, illetve doppingvétség miatt fel kell függeszteni. Amennyiben a sportoló a támogatás évében más, nem békéscsabai egyesületbe igazol, úgy a támogatás időarányosan számítandó be. 6.10. Csapatsport egyesületek A nagy lakossági érdeklődésre számot tartó sportágakat Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a mindenkori éves költségvetés sportfinanszírozási rendszerén belül támogatja.
38 A Közgyűlési döntés elősegítése érdekében a Sportkoncepció az alábbi elveket fogalmazza meg: − a támogatás vegye figyelembe, a Nemzeti Bajnokság mely osztályában szerepelnek a csapatok; − a támogatás legyen összhangban az eredményességgel; − a látványsport jellegre való tekintettel vegye figyelembe a lakossági érdeklődést (eladott jegyek, bérletesek száma). − 6.10.1. Kiemelt csapatsport egyesületek nézőszám alapján történő támogatása Az ún. „látványsportot” Békéscsaba Megyei Jogú Város a lakossági érdeklődés figyelembe vételével támogatja, egyúttal érdekeltté teszi az érintett sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Előre SE /Kft./, Békéscsabai Előre NK Kft.) az érdeklődés növelésében, a szórakoztatás elősegítésében (IV. keret 100%-a). A két sportszervezet a bajnoki mérkőzéseket megtekintők száma alapján egyaránt 400 forint/néző támogatásban részesül. A támogatást kétheti rendszerességgel, a hitelesített versenyjegyzőkönyvek, illetve számlák alapján utalja át az önkormányzat. A támogatásról a tavaszi, illetve az őszi bajnoki szezon befejezését követő 30 napon belül, hitelesített számlamásolatokkal kell elszámolni a Közgyűlési, Ifjúsági és Sportbizottság felé, mely a Közgyűlést tájékoztatja. A sportegyesületeket működtető gazdasági társaságoknak működésükről a Közgyűlés felé a tárgyévet követő március 31-éig részletesen be kell számolniuk. 6.10.2. Kiemelt csapatsport egyesületek egyedi döntés alapján történő támogatása Az ún. „látványsportot” képviselő sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Előre SE /Kft./, Békéscsabai Előre NK Kft.) a város egyedi döntés alapján támogatásban részesíti (X. keret 100 %-a). A bajnoki mérkőzéseken történő szereplés és a nézőszámok alakulása a sportszervezetek számára bizonytalan, kiszámíthatatlan, az így kapható támogatás előre nem tervezhető. A sportszervezetek biztos működése érdekében ezért kívánatos egyfajta alaptámogatás biztosítása. Ez az összeg az Előre NK Kft. élvonalbeli szereplése esetén 25 millió forint – bajnoki évenként. Másodosztályú szereplés esetén az alaptámogatás az előbbinek az ötven százalékával csökkenne. A Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.) esetében az alaptámogatás az NB III. osztályban szintén 25 millió forint lenne bajnoki évenként.
E sportszervezetek ily módon történő támogatását a Közgyűlés minden bajnoki szezon előtt felülvizsgálja. A támogatások átutalása két részletben, az őszi és a tavaszi szezont megelőzően történik. Elszámolás: a bajnokság befejezését követőn egy hónapon belül a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság felé, mely grémium a Közgyűlést tájékoztatja. 6.10.3. Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása A mindenkori éves költségvetésében, a sportfinanszírozás keretein belül (V. keret 100%-a) a csapatsportágak eredményességi támogatásban részesülhetnek. Az egyesületek a bajnoki rendszerükben való szereplés alapján kaphatnak támogatást. A támogatás mértéke függ a sportág jellegétől, költségigényétől, népszerűségétől, az egyesület taglétszámától és attól, hogy mely osztályban szerepel a csapat. A sportegyesületek támogatásának mértékét a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság minden évben, az új bajnokság kezdete előtt felülvizsgálja (az esetleges feljutások, kiesések, megszűnések ismeretében), s erről a Közgyűlést tájékoztatja.
39
SPORTSZERVEZET Békéscsaba 1912 Előre SE (Kft.)
OSZTÁLY NB III., harmad osztály
Békéscsabai Előre NK Kft. Belvárosi DSK férfi kézilabda szakosztálya Thermál Vízilabda Sportkör Békéscsabai Kosárlabda Klub Békéscsabai Röplabda SE Erzsébethely SE Békécsabai MÁV SE Gerlai SE labdarúgó szakosztálya Gerlai SE női kézilabda szakosztálya Békéscsabai Villámok Baseball Egyesület Békéscsabai Benny Bulls Rögbi Klub Csaba FC (kispályás foci)
NB I., első osztály NB II., harmadosztály OB I/B, másodosztály NB II., harmadosztály Jelenleg nincs felnőtt csapata Megyei I., negyed osztály Megyei II., ötöd osztály Megyei III., hatod osztály Megyei I., negyed osztály NB II., másodosztály NB II., másodosztály NB I., első osztály
TÁMOGATÁS Döntetlen: 70 ezer, győzelem: 210 ezer 750.000 Ft/pont 15.000 Ft/pont 25.000 Ft/pont 35.000 Ft/győz. 40.000 Ft/pont 7.500 Ft/pont 6.000 Ft/pont 4.000 Ft/pont 10.000 Ft/pont 10.000 Ft/pont 12.000 Ft/pont
Az eredményességi támogatás átutalása kétheti rendszerességgel, a hitelesített versenyjegyzőkönyvek alapján történik. A támogatással a tavaszi, illetve az őszi bajnoki szezon befejezését követő 30 napon belül el kell számolni. 6.11. Szabadidősport (lakossági sport) – sportrekreáció Békéscsaba Megyei Jogú Város a szabadidősportot (lakossági sportot) programok szervezésével, rendezvények támogatásával és létesítmények biztosításával tudja hatékonyan támogatni. A programok szervezése, lebonyolítása az Oktatási, Közművelődési és Sportiroda szakmai irányításával történik, az anyagi forrást a 614-es szakfeladati költségvetés biztosítja (VII. keret). A nagyobb szabadidősport-rendezvények támogatása Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletében meghatározott, szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret) sportrendezvények támogatására elkülönített alapjából történik. A felosztás a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság hatásköre. A létesítmények biztosítása a szabadidősport gyakorlására Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletében a szabadtéri sportpályák fejlesztése során jelenik meg (VIII. keret 100%-a). 6.12. Sportrendezvények támogatása 6.12.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város kiemelt sportrendezvényei Országos, nemzetközi szintű, jelentős média-, szurkolói-, nézői érdeklődésre számot tartó, egyedi, reprezentatív sportesemények megrendezése, melyek „Békéscsaba Megyei Jogú Város kiemelt sportrendezvényei” elnevezést viselik. Ezek az alábbiak: Békéscsaba–Arad– Békéscsaba szupermaratoni futóverseny, Streetball-fesztivál, Tour de Hongrie magyar kerékpáros körverseny. A szakbizottság a költségvetés elfogadását követően a „kiemelt sportrendezvényeket” megváltoztathatja. A Közgyűlési döntést követően támogatási megállapodást kell kötni. Az átutalás egy hónappal a program lebonyolítása előtt történik. A kiemelt sportrendezvény elszámolása: a rendezvény megtartását követő egy hónapon belül, a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Sportirodájához benyújtott hitelesített számlamásolatokkal.
40 6.12.2. Egyéb sportrendezvények támogatása Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletében a szakbizottság hatáskörében felosztható pénzeszközeinek (II. keret) 3,5%-ával segíti az egyéb sportrendezvények megszervezését. E forrás felhasználható nemzetek közötti versenyek, nemzetközi versenyek, országos bajnokságok, 100 fő sportolónál nagyobb létszámot megmozgató szabadidősport események támogatására. A támogatás feltétele, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város területén működő, a Békés Megyei Bíróság által bejegyzett sportszervezetek éves versenynaptárukat határidőre benyújtsák az Oktatási, Közművelődési és Sportirodához. A rendelkezésre álló pénzösszeg felosztásáról – a városi versenynaptár elkészültét követően – a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság évente egy alkalommal határoz. A sportrendezvények támogatásának átutalására a programot szervező sportszervezet részére a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság döntését követően, értelemszerűen kerül sor. A sportrendezvény elszámolására a rendezvény megtartását követő 1 hónapon belül, a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Sportirodájához benyújtott, hitelesített számlamásolatokkal kell sort keríteni. 6.13. Nem várt események alapja A nem várt események alapja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési rendeletben meghatározott, szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. alap) 2%-a. A felosztás a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság hatásköre. A forrás az élsportolók, edzők, sportvezetők év végi jutalmazására – melynek összege a 614-es szakfeladati költségvetés előirányzatát növeli –, illetve az előre nem látható kiadások (rendezvények, átmeneti működési nehézségek) használható fel. A támogatás átutalása: az átutalások a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság döntését követően, értelemszerűen történnek. A támogatás elszámolása: a támogatott eseményt követő 1 hónapon belül, illetve működéshez nyújtott segítség esetén a következő év január 30-áig, hitelesített számlamásolatokkal történik, melyet az Oktatási, Közművelődési és Sportirodához kell benyújtani.