1. ábra A logisztika fogalmi rendszere

Termelési-szolgáltatási-logisztika műveletek (ember-gép rendszer) Logisztikai folyamat Információáramlás i-edik állapot

Anyag-, eszköz- és emisszióáramlás

(i+1)-edik állapot

Energiaáramlás Értékáramlás

Pénzáramlás Munkaerőáramlás

1. ábra A logisztika fogalmi rendszere

Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Logisztikai alapelvek: − a megfelelő minőségű anyag, − a megfelelő mennyiségben, − a megfelelő helyről, − a megfelelő helyre, − a megfelelő módon és eszközzel, − a megfelelő időben, − a megfelelő költséggel.


1. táblázat A logisztikai állapotváltozási mátrix

Ener gia

Információáramlás

AnyagÁramlás

Logisztikai műveletek Művelet Szállítás Rakodás Tárolás-rakodás Csomagolás ERKE képzésbontás Gyűjtés, osztályozás Ellenőrzés, állapotfelügyelet Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás Kommunikálás a rendszerrel Energiaáramlás

Hely Idő xx x

xx x xxx x x x

Állapotváltozás Meny- Minő Energia Információ Érték- Emisszió nyiség ség változás változás xx xx xx x x x x x x x x xx x x x xx (x) x x x x

xx

x

x

x

x

xx

x

x

xxx

x

x

xx

x


x

x

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében a felhasználó közelébe helyezik a termelés utolsó fázisait, döntő mértékben termék- ill. részegység-összeszerelő üzemek jelennek meg ilyen pozícióban. Ennek következtében nagy-számú részben hazai - beszállítóval kerülnek kapcsolatba ill. jelentős a felhasználóhoz történő kiszállítás. Mind a multinacionális cégek versenyképessége, mind a hazai beszállítók térnyerésének meghatározó feltétele a fejlett logisztikai rendszer kiépítése. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

A logisztika az az eleme a termelési rendszernek, amelynek döntő része nem importálható, jelentős mértékben függ a helyi adottságoktól, körülményektől. Könnyen belátható, hogy a globalizáció a termelési szférában kiemelt szerepet juttatott a logisztikának. Az egy telephelyes termelési struktúra visszaszorul a sok telephelyes, hálózatszerűen működő rendszerek megjelenésével, ill. elterjedésével, amelynek elemei az összeszerelő üzemek, beszállítók, elosztóraktárak és felhasználók. A nagyméretű, hálózatszerűen működő rendszerben a belső (intern) logisztika mellett hatványozottan nagy szerepet kap a külső (extern), vagyis a közlekedési pályán futó logisztika. Ezen rendszerek koordinálását, irányítását a magas fokú kooperáció, - a jelenlegi informatikai adottságokat kihasználni tudó telekooperáció jellemzi. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

A logisztika fejlesztése nagy szerepet játszik a következő kérdések megválaszolásában: ● a multinacionális cégek versenyképessége, helyben maradása biztosítható-e akkor, amikor az EU-ba közeledve ill. lépve a munkaerő ára növekszik, a kedvezmények leépülnek, ● a beszállítók sorában milyen arányt képviselnek a hazai kisés középvállalatok ill. ezek milyen eséllyel kaphatnak külföldre beszállítási feladatokat, ● a külföldi tőke betelepedési, a hazai tulajdonú vállalatok piacszerzési esélyei hogyan alakulnak, ● a kialakuló ipari parkok, vállalkozói övezetek mennyire válhatnak sikeressé.


Az előzőekben vázolt, újszerű termelési struktúrában az extern és intern logisztikai rendszereknek a következő kérdéseket kell igény szerint megoldani: • az alkatrészeknél, részegységeknél JIT-elvű (percre kész) beszállítást, a késztermékeknél JIT-elvű kiszállítást, • a rendszer bármely tároló-raktározó egységénél minimális készletszintet, • a hálózat adott két pontja között a minimális átfutási időt, • a dinamikus változó termelési struktúra igényelte rugalmasságot, a logisztikai erőforrások konvertálhatóságát, • a biztonságos és gyors vámkezelést, • a szállítási idők rövidítését, • az áruk, járművek követését, • a vagyon- és személybiztonság növelését, • a környezetterhelés csökkentését. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

További logisztikai kihívások A logisztikára vonatkozó kihívások nem szorítkoznak csupán a termelési szférára, hanem a megye, a régió teljes működési területére kihatnak. Így a megoldandó logisztikai feladatok sorába tartoznak még: • a szolgáltató egységek (pl. kórházak, pénzintézetek, kereskedelem, vendéglátás, kulturális- és sportlétesítmények stb.) anyag- és eszközigényének kielégítésére minimális és megbízható rendszerek kialakítása, • a kommunális szolgáltatások (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz, kommunális hulladékgyűjtés stb.) optimális működtetését ellátó rendszerek létrehozása, amelyek a hálózatépítéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz kapcsolódó anyagés eszközellátást biztosítva, a szolgáltatás minőségét és színvonalát alapvetően befolyásolják,


• nagyvárosoknál adódó: ¾ parkolási rendszerek hatékony kialakítása, automatikus parkolóházak létrehozása, működtetése, ¾ a létrejött áruházláncok áruellátását biztosító, városi közlekedést nem zavaró, környezetterhelést csökkentő lehetőségek feltárása, • a településeknél, a régióban egyre növekvő odafigyelést és fokozódó tevékenységet igénylő logisztikai feladatok a következők: ¾ a háztartásokban, közületeknél keletkező elhasznált termékek, hulladékok szelektív gyűjtése, újrahasznosítási helyre juttatása, ¾ árvíz, tűzvész, más elemi csapás esetén gyorsan és eredményesen végrehajtható legyen a katasztrófa-elhárításhoz szükséges szállítórakodó eszközök, anyagok optimális diszponálása, ¾ egyre növekvő számú ipari parkok igényes és hatékony kiszolgálása, ellátása, ¾ a tranzit áruforgalomból, regionális együttműködésekből az EU-csatlakozásból adódó növekvő igények kielégítése.


Logisztikai szolgáltatások jelentős növekedése Növekszik a logisztikai vállalatok száma. Logisztikai

Szolgáltató

Központok

hálózata,

nemzetközi kooperációja alakul ki. Fokozódik a termelő és szolgáltató vállalatoknál a logisztikai feladatok outsourcingba való adása. A termelő vállalatok logisztikai szolgáltatásokat is felvállalnak. Virtuális

logisztikai

vállalatok

különböző

változatai, hálózatai jönnek létre. Fokozódik a különböző termelő- és szolgáltató vállalatok kooperációja (telekooperációja), a teljes szállítási láncot (supply chain) kell tudni működtetni. Egyre nagyobb szerepet játszik a logisztika a települések, régiók sajátos feladatainál.


AMCHAM (Amerikai Kereskedelmi Kamara 2004. december 4-i rövid állásfoglalása) Versenyképességünk egyik tartópillére: A LOGISZTIKA Magyarország számos olyan előnnyel rendelkezik, amelyek sikeres kihasználása esetén: a logisztikai szolgáltatások kiváló regionális központjává válhat A) Földrajzi elhelyezkedése központi elhelyezkedés, 3 EU tagországgal, 4 nem EU-s országgal határos. Duna folyam jelenléte. B) Az EU által meghatározott közlekedési folyosók IV., V., VII. és X. folyosók összeköttetést biztosítanak Nyugat-Európa, valamint UKRAJNA és a BALKÁN között. C) Jelenleg is kiépített infrastruktúra • közlekedési infrastruktúra, • informatikai infrastruktúra, • logisztikai infrastruktúra. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Lehetőségek a logisztikában • A cégek méretgazdaságossággal arányosan alakítják ki termelésüket: o regionális kiterjedésű gyűjtő-elosztó csatornák vagy tranzit ország leszünk, ill. maradunk, o ha egyszer kiépül a logisztikai infrastruktúra, azon nehéz változtatni, o hazánk a fejlett európai piacok és fejlődő keleti előállító bázisok logisztikai útkereszteződésénél helyezkedik el. Fejlesztési feladatok 1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: • közlekedési ágazatok közötti optimális megosztás, • kombinált szállítás fokozása, • folyami szállítás növelése, • regionális repülőterek kiépítése. 2. Informatikai infrastruktúra fejlesztése • elektronikus ügyintézés, • kódok alkalmazása, elektronikus nyomkövetés, • távadatátvitel kiterjesztése, • virtuális vállalati modellek kialakítása, • elektronikus kereskedelem általánossá tétele. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Logisztikai infrastruktúra fejlesztése Logisztikai szolgáltató központok, hálózatok létrehozása Logisztikai oktatás kiszélesítése Logisztikai kutatás megerősítése Regionális

Tudáscentrumok

logisztikai

orientáltságának

elérése II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt téma • Logisztikai központok, hálózatok létrehozása Regionális fejlesztés: • Decentrumokból álló regionális logisztikai központ és virtuális hálózat • Versenyképes Fejlesztési Pólus (Logisztika, mint kiemelt fejlesztés) Oktatás: • MSc képzés: Logisztikai mérnök •

CNAM: Nemzetközi logisztikai menedzser képzés


A szállítási határidők rövidítése

A hatékonyság fokozása

Az átfutási idők csökkentése

A vevői megelégedettség növelése

A kapacitások maximális kihasználása

Készletek minimalizálása A nemzetközi együttműködés fokozása A ráfordítások csökkentése, gazdaságosság növelése

Logisztikai célok Nagyfokú szállítóképesség elérése

A rugalmasság megteremtése és fokozása A környezetbarát technológiák alkalmazása

Az áttekinthetőség növelése

Alacsony környezet-terhelés (emisszió)

A minőség biztosítása

Belső- és külső újrahasznosítás fejlesztése

1. ábra Logisztikai célok Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Vállalatvezetés-menedzsment

Szállítási feltételek meghatározása. Szállító partnerek kiválasztása. Szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása. Megrendelések diszponálása. Határidők meghatározása.

Termelés és gyártás tervezése. Anyagáramlás meghatározása. Anyagmozgató rendszer tervezése. Informáciáramlás tervezése. Logisztikai rendszer irányítása, ellenőrzése.

Ellátási,elosztási logisztika Piaci igények felmérése, értékelése. Megrendelések lebonyolítása. Szállítóeszközök, raktárak, rakodó eszközök. Sorrendtervezés. Visszjárat tervezés és irányítás. Szervízellátás.

Hulladék beszállítás és újrahasznosítás

késztermék rendelés

Hulladékgyűjtőhelyek meghatározása. Hulladékgyűjtő rendszer tervezése és irányítása. Hulladékhasznosítási logisztikai rendszer tervezése és irányítása.

Logisztikai vállalat

Termelési logisztika

Átrakás Alapanyag

Szállítás

Operatív szint

Rakodás

Gyártásszerelés Munkahelyi kiszolgálás

Ellenőrzés Egységrakomány bontás képzés

Műveletközi szállítás, tárolás Komissiózás

Tárolás

Késztermékek tárolása, osztályozása

Hulladék tárolás, osztályozás, rakodás, szállítás

Késztermék

Csomagolás Egységrakomány képzés

Hulladék visszaszállítás

Berakás Kiszállítás


Hulladék

Felhasználók

Beszerzési logisztika Alapanyagrendelés

Taktikai szint

Beszállítók

Logisztikai koncepció Logisztikai rendszerek tervezése logisztikai rendszerek irányítása és ellenőrzése Logisztikai szervezet

Hulladékhasználók

Stratégiai szint

Vállalati logisztika

E lo s z tó ra k tá r

L o g is z tik a i v á lla la t

Bank

V á lla la t

Adó, Tbj

VÁM

V á lla la ti m e n e d z s m e n t (L o g is z tik a i m e n e d z s m e n t

P énzügys z á m v ite l

T e rm e lé s i re n d s z e r (T e rm e lé s te rv e z é s é s irá n y ítá s )

F e lh a s z n á ló k

T u la jd o n o s o k

B é r- é s m unkaügy

Hum án p o litik a

V á lla la ti lo g is z tik a i re n d s z e r B e s z e rz é s i (e llá tá s i) lo g is z tik a

T e rm e lé s i (g y á rtá s i) lo g is z tik a

E lo s z tá s i (é rté k e s íté s i) lo g is z tik a

H u lla d é k k e z e lé s , ú jra h a s z n o s ítá s lo g is z tik á ja

M a rk e tin g lo g is z tik a

B e s z e rz é s i p ia c

E lo s z tó ra k tá r

É rté k e s íté s i p ia c

2. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

beszerzés

alapanyag raktár

beszállítás

készáru raktár

kiszállítás

termelés

megrendelés feldolgozás

értékesítés

információ áramlás

megrendelés

anyagáramlás

3. ábra Az egyszerűsített üzemi logisztikai rendszer anyag- és információáramlása R1

R3

BT Alapanyag

M1

S1 R2

R5

Rn+1

Mn

T1

S2 R4

Rn

KT Sn+1 Rn+2

Késztermék, hulladék

4. ábra Termelési folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ű Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m]


Multinacionális vállalat logisztikai menedzsmentje

A. Leányvállalat logisztikai menedzsmentje

B. Leányvállalat logisztikai menedzsmentje

Multinacionális vállalat Beszerzési logisztika

Taktikai operatív szint

A. Leányvállalat

Beszerzési logisztika

Termelési Elosztási logisztika logisztika

Termelési logisztika

Elosztási logisztika

Beszerzési logisztika

Termelési Elosztási logisztika logisztika

5. ábra Multinacionális vállalat logisztikai rendszere


B. Leányvállalat

Taktikai operatív szint

L O G IS Z T IK A M ik ro lo g is z tik a

M a k ro lo g is z tik a K ö z le k e d é s i lo g is z tik a

V á lla la ti lo g is z tik a V á lla la ti lo g is z tik a B e s z e rz é s i lo g is z tik a T e rm e lé s i lo g is z tik a E lo s z tá s i lo g is z tik a

K e re s k e d e lm i lo g is z tik a P o s ta i lo g is z tik a

H u lla d é k k e z e lé s i é s ú jra h a s z n o s ítá s i lo g is z tik a

L o g is z tik a i s z o lg á lta tó központ

S z o lg á lta tá s i lo g is z tik a K a to n a i lo g is z tik a R a k tá rlo g is z tik a

6. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I. LOGISZTIKAI RENDSZEREK Interlogisztika (Belső logisztika) Termelő vállalat

Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális

Externlogisztika (Külső logisztika) Országon belüli

Hálózatszerű Termelőszolgáltató

Közigazgatás

Országok között

Eurologisztika

City logisztika Település Régió

Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék gyűjtése Rendfenntartás, biztonság

7. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása.


Globális logisztika

NLSZ1

qA q A

q qEE

BEMENŐ RAKTÁR

NLSZi

AR

LSZ 1

NLSZk

HULLADÉK RAKTÁR

ER

LSZj

hulladék

hulladék

qH

LSZ m

hulladék

Jellemzők:

Jelölések:

nincs anyagkilépés csak hulladék

AR - alapanyagraktár

egy telephely

ER - elhasznál termékek raktára LSZj - logisztikai szolgáltató

Példa: kórház, szálloda

NLSZj - nem logisztikai szolgáltató

8. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (1. modell)

LSZ

q q A qqEE

LSZ

1

BEMENŐ RAKTÁR

AR

LSZ 4

LSZ

2

hulladék 3

HULLADÉK RAKTÁR

ER

LSZ j

LSZm

hulladék

Jellemzők: Belépés: anyag (qA), eszköz (qE) Kilépés: anyag, áru (qA), hulladék (qH) A szolgáltatás az anyagra is irányul egy telelphely

Jelölések:

KILÉPŐ ÁRU

AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - logisztikai szolgáltató

9. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (2. modell)


áru

qT

hulladék

qH

10. ábra Szolgáltatás logisztikai rendszere (3. modell)

R1

R3

BT Termék, eszköz

SZ1

S1 R2

R5

Rn+1

SZn

T1

S2 R4

Elhasznált termék, eszköz

Rn

KT Sn+1 Rn+2

Termék, eszköz, hulladék

11. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m] Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Kereskedelmi vállalat

Termelővállalat

Hálózati szintű információs kapcsolat

Fuvarozó vállalat

Szállítmányozó vállalat

Felhasználó vállalat

Vám

Bank

Biztosító

Hálózati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Vállalati szintű irányítás

Vállalati szintű információs kapcsolat

Vállalati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Ellátás

Rakodás, belső mozgatás irányítása

Gyártás

Alapanyagraktár irányítása

Gyártásirányítás

Elosztás

Készáruraktár irányítás

Rakodás, szállításirányítás

Logisztikai alapfolyamatok

12. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése


Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási

tevékenységet

befolyásoló

szervezetek,

szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: − a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, − a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely

a

meghatározó

feladataitól

csak

kisebb

hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a


termelés

melységének

a

csökkentése,

amelyek

eredményezik, hogy y kis

túlzással

a

termelő

vállalatok

két

csoportba

sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, y a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), y fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) − a

szolgáltatásokat

integrációjátszódott

végző le,

egységeknél

nagy

is

méretű

jelentős

nemzetközi

szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek), − a

termelési-

középvállalatok,

és

szolgáltatási vállalkozások,

feladatok csak

akkor

kis-

és

tudnak

versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, − a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból

zártláncú

gazdasággá

alakul

át,

amelyek

következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált


termékek

újrahasznosítását,amelyhez

a

termelő-,

szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés,

hanem

hasonlóan

a

szolgáltatásokhoz

sok

telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a logisztika

szerepe,

kiterjednek,

mert

az

összehangolásuk

anyagáramlás csak

viszonylatai

fejlett

információs

technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A

hálózatszerűen

működő,

logisztikával

integrált

rendszerek sajátosságai a következők: − jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) logisztika

szerepe,

de

szigorúan

az

intern

(belső)

logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, − megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok,


− a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek, − a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.


beszállítók

B1

alkatrész, szerelvény elosztó raktárak

AER1

összeszerelő üzemek

SZÜ1

készáru elosztó raktárak

KER1

felhasználók

F1

Bi

. . .

. . .

. . .

. . .

Bn

AERj

. . .

AERm

SZÜλ

. . .

SZÜp

KERε

. . .

KERr

Fω

. . .

Fu

13. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése


14. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

DSC

P

P B C

C

VLC

T

T

C

C B

DSC

DSC T DSC

anyagáram

DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont

informinformációáram

T:

szállítási vállalat

VLC:

Virtuális Logisztikai Központ

C:

vevõ

P:

termelõ vállalat

B:

bank

15. ábra A virtuális vállalat modellje Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

16. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere


Vevõi igények

Raktározás

Alapanyag elõállítás

Raktározás

Ellátási logisztika

Raktározás

Alapanyag feldolgozás


Raktározás

Építõelem, alaktrész gyártás


Raktározás

Késztermék gyártás


Logisztikai szolgáltatás




Gyûjtõhely

Gyûjtõhely

Raktározás

Raktározás

Ellátás


Újrafeldolgozás



Szervíz szolgáltatás


Végfelhasználó vevõ



Kiskereskedelem


Vevõi igények

17. ábra Ellátási lánc (supply chain) Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék



Nagykereskedelem

Ellátási lánc alapelve: – az

alapanyag

végfelhasználóhoz meghibásodott,

előállításától való elhasznált

a

késztermék

eljuttatásig termék

ill.

a

felújításáig,

újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható, – széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, – világméretű

logisztikai

információs

hálózat,

széleskörben használható szoftverek szükségesek, – a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: – rövidíthető az átfutási idő, – kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, – kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, – a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, – az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, – fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

1. ábra A logisztika fogalmi rendszere

Recommend Documents